Kökény – Vaccinium Myrttillus L.
Kökény leírása:
Prunus spinosa L.
(Régies vagy egyéb ismert nevei: boronafa, kökényszilva)
Rózsafélék – Rosaceae
Nemzetsége több mint kétszáz fajt számlál. A kökény 1—3 m magas, dúsan elágazó cserje. Ágai elkorcsosodván, szúrós tövisekké alakultak át. Levelei hosszúkás ellipszis- vagy lándzsásalakúak, fürészes szélűek, gyengén szőrösök. Virágai 1—3-ával állnak, fehérek. A szirmai 5-8 mm hosszúak és fehérek. A virág külső részét a zöld kehely képezi, mely harangalakú és felül ötosztatú; felső karimáján áll 5 fehér szirom és sok porzó. A kehely harangalakú üregében áll a termő. A kökény termése gömbölyű, kb. 10 mm átmérőjű, bogyószerű csontár, kékesfekete színű. Íze igen fanyar.
Már az ókor óta ismert és keresett gyógynövény.
A kökény március végétől április végéig, néha május elejéig virágzik, levelei csak elvirágzás után jelennek meg.
Előfordulása:
A kökény hazánk egész területén elterjed, nevezetesen gyepes helyeken, utak mentén, cserjés dombokon, hegyek lejtőin, erdők és szántók szélén, sövényekben és ritkás erdőkben található. Európában a köves talajon, erdőszéleken,ezenkívül Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában szintén.
Használata:
A virágait vértisztító teának használják. Házi orvosság. Szárított virágai flores acaciae néven szerepelnek a kereskedésben. Virágai amygdalint és cserző anyagot tartalmaznak, A kökény virágteát leginkább gyermekeknek adják az árvácska teával együtt, bőrbetegségek és kiütések ellen, továbbá szeplő- és májfoltok elleni szerül is szolgál. A kökény virágtea a legártatlanabb hashajtó szer is, mely gyomortisztítólag és erősítőleg hat és magas vérnyomást csökkentő hatású. Termésének főzetét bélhurut ellen fogyasztják, de fogyasztó- és bélhurut elleni lekvárt vagy pálinkát főznek.
Gyümölcsét egyéb alkoholos ital készítéséhez használják fel, mint például a Sloe ginhez (Angliában), Patxaránhoz (Navvarrában), a Prunelle-hez (Franciaországban), az Umeshu-hoz (Japánban), a Prunella-hoz és Bargnolino-hoz (Olaszországban).
Hatóanyaga:
Amygdalin, cserzőanyagok. A virágaiban: flavonoidok, kéksav-glikozidok (friss virágzatban). Termésében: cserzőanyagok, színezőanyagok, gyümölcssavak, cukor, C-vitamin, pektin. Magvaiban: kéksav-glikozidok.
Kökény tea hatása:
Vérzéscsillapító, összehúzó, tisztító, vizelethajtó, hashajtó, erősítő, bélhurut, magas vérnyomás, bőrkiütés és májfoltok ellen. Gyümölcsei pedig étvágygerjesztő, frissító és vitalizáló hatással van a szervezetre. Óvatosan kell a növénnyel bánni, mert egy olyan anyagot tartalmaz, amely hidrociánsavat termel!
A homeopátiában szívgyengeség és feji idegfájdalmak (homloktól a tarkóig nyilalló fejfájás) esetén alkalmazzák,
Szedése:
A virágait teljesen száraz időben, napos időszakban szedik. A gondosan szedett virágokat ponyván a napon lehetőleg gyorsan meg kell szárítani. Régebben, a bokrok alá ponyvát terítettek, s a virágokat bottal verték le. A virágokkal együtt lehullott ágrészeket pedig rostával válogatták ki. A virágokat csak igen vékony rétegben szabad szétteregetni és napjában többször meg kell forgatni, míg tökéletesen meg nem száradtak. Száradás alatt elveszti ugyan a kökényvirág keserű mandolaszagát, de azért nem veszti el értékét. A száraz virág skatulyába vagy kis ládába csomagolandó, amit papírral ki kell bélelnünk előtte. Friss virágából 5 kg, a termésből 3 kg szükséges 1 kg száraz áru előállítására.
A termését pedig kocsány nékül, éretten kell gyűjteni (sütőben lehet szárítani), kérgét pedig a napon kell szárítani, leveleit pedig frissen használták fel.
Termesztése:
Talajjal szemben igénytelen, áthatolhatatlan sövényt alkot.
Kökénybor készítése:
Hozzávalók:
4-2 kg kökény
2-1 kg cukor vagy répacukor
5 l -3l víz
Ahogyan már korábban írtam, a kökényt akkor szedjük, ha a dér már megcsípte ez változó, de körülbelül november végére és a december elejére lehet számítani. Gyűjtésnél nagyon figyeljük, hogy honnan szedjük a növényt, forgalmas utak mentén kerüljük a szedést. Meg kell tisztítani a szennyeződésektől, ágaktól, szármaradványoktól stb. Az egészséges bogyókat meg kell mosni, de ne forróvízzel! Ezután érdemes megszárítani, lecsöpögtetni, majd következik a következő fázis. Legjobb a kökény húsát ledarálni a magról darálóval, de óvatosan, mert a mag tönkreteheti a gépet, ha maggal együtt tesszük el érlelni, akkor viszont készüljünk fel rá, hogy lesz egy kis kesernyés mellékíze.
Egyes receptek azt írják, hogy az elején szükséges a mag, mert ezekből is kioldódnak anyagok/ízek. Cukorból 2 evőkenálnyit pirítsunk meg barnára, azt öntsük fel a vízzel, bele a maradék cukrot, és ha felforrt, hagyjuk kézmelegtől valamivel melegebbre hűlni. Ezt öntsük a kökényhúsra, vagy a bogyókra, majd az edény száját gézzel, vagy tüllel kössük le. Ha az edénybe magot tettünk, 3-4 naponta kavarjuk meg, ha csak a gyümölcshúst, nincs vele teendő a forrás végéig.
Erjedés/forrás:
Szobahőmérsékleten, 20 C fokon tartva az erjedés-forrás 3-9 hét alatt lezajlik. Amikor már nem pezseg, lehet érzékelni a forrás végét, ne várjunk tovább! Szűrjük le, rakjuk üvegekbe, palackozzuk. Ha kísérleteznénk tovább, akkor csinálhatunk egy részéből még egy érlelést. Ebben az esetben a gyümölcshúsra öntsünk 2 l vízben feloldott 1 kg cukrot vagy répacukrot, és újra forraljuk ki. Szűrés, ülepítés után a kettőt összekavarva, és üvegekben ledugaszolva a végleges helyére állítjuk.
Vannak receptek, hogy az összedarált húsra fajélesztővel beoltja és néhány napig előerjeszti (cukorral), majd erjesztés után keveri hozzá a többi cukrot. Néhány nap múlva, ha a forrásnak vége aztán lehet fejteni és palackozni. (Valaki pektinbontó enzimet is használ az erjesztéshez.)
Tudni, kell azt, hogy ez nem szőlőbor, nem fog a tárolással nemesedni!
Kökény gin készítése:
Ebből a tövises bokron növő kökényből isteni gin-t készíthetünk magunknak.
Hozzávalók: – 500 g kökény
– 250–350 g cukor
– 1 liter bármilyen gin (ezt vodkával is elkészíthetjük)
Szurkáljuk meg a kökényeket, tegyük egy sterilizált, zárható üvegbe a cukorral együtt és öntsük rá a gin-t. Sötét, hűvös helyen tároljuk, naponta rázzuk fel, hogy olvadjon el a cukor és keveredjenek a hozzávalók. 4 hónap után szűrjük le és fogyaszthatjuk.
Nagy küzdelem árán jutunk a bogyókhoz, a hegyes tüskék miatt. A pozitívuma, hogy nem kell a madarakkal küzdeni a termésért. A fájából kiváló botot készíthetünk, kemény, strapabíró alkotás lesz.
Forrás:
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk
Páter Béla, A vadontermő gyógynövények
Andreas Wacker, Gyógynövények a homeopátiában, ISBN:978 963 7268 71 7
Rápóti Jenő-Romváry Vilmos, Gyógyító növények, ISBN:963 241 190 0
Galambosi Bertalan, 88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről, ISBN:963 231 455 7
Bernáth Jenő, Gyógy- és aromanövények, ISBN:963 286 258 9
Dr. Isépy István, Gyógynövények, ISBN:963 11 6369 5
Babulka Péter, Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket, ISBN:963 9237 66 3
Dr. Zelenyák János, A gyógynövények hatása és használata
Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó, ISBN:963 684 124 1
Alexandra, Gyógnövények kincsestára, ISBN:978 963 357 507 9
Boruzs János, Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez, ISBN:963 9246 18 144