terményeket elutasító nézetek és politikai törekvések az Eu-ban

Letehetetlen kis könyvecskét hozott<br />

lapzárta elõtt ajándékba a posta.<br />

Chikán Ágnes nagytehetségû újságíró,<br />

invenciózus riport-, emlékkönyvecskéje<br />

Barabás Zoltánról a ciroknemesítõbõl<br />

búzanemesítõvé vált, iskola-<br />

<strong>és</strong> szaklapteremtõ, alkotó emberrõl<br />

szól.<br />

A tehetséges ember küzdelmérõl,<br />

ütköz<strong>és</strong>eirõl, sikereirõl <strong>és</strong> kudarcairól<br />

egy olyan társadalmi, g<strong>az</strong>dasági<br />

közegben, ahol a tehetség, a tudás <strong>az</strong><br />

érvényesül<strong>és</strong>nek nem kritériuma<br />

csak egy eleme volt/lehetett.<br />

Az Agroinform Kiadóház dicséretes<br />

összefogást (MTA Agrártudományok<br />

Osztálya, Gabonatermeszt<strong>és</strong>i<br />

Kutató Kht., MTA Mezõg<strong>az</strong>dasági Kutatóintézet, Martonvásár,<br />

MTA Szegedi Biológiai Központ) követõen adta<br />

ki <strong>az</strong> emlékkönyvet.<br />

Az emlékezõk patinás névsora a következõ: Balázs<br />

Ervin, Dr. Barabásné dr. Kárász Ilona, Bács Barna, Belea<br />

Adonisz, Bócsa Iván, Horváth Dezsõ, Kert<strong>és</strong>z Zoltán,<br />

Király Zoltán, Matuz János, Monostori Tamás, Rédei<br />

György, Schulczné Marika, <strong>és</strong> Barabás Zoltán leányai:<br />

Zengõ <strong>és</strong> Barbara, s term<strong>és</strong>zetesen személyes hangvételû<br />

bevezetõjével <strong>az</strong> emlékkönyv gondolatának kezdemé-<br />

TISZTELT PARTNERÜNK!<br />

„Tépj le rólam egy kalászt, <strong>és</strong><br />

Te is halhatatlanná válsz általam” (B. Z.)<br />

Barabás Zoltán emlékkönyvének margójára<br />

nyezõje Dudits Dénes. Mind-mind<br />

egyéniségek.<br />

Érdekes lehetne megismerni a kötetben<br />

említett kimagasló szakmai személyiségek<br />

sorsát, a teljesség igénye<br />

nélkül: Fleischmann R., Lelley J.,<br />

Papócsi L., Bálint A., Papp E., Rajki<br />

S., Farkas G., Surányi J., Magassy<br />

D., Rajháthy T., Kiss Á. <strong>és</strong> Szalay<br />

D....<br />

Végül, bevallhatom már a könyv címe<br />

is asszociációra k<strong>és</strong>ztet. Az<br />

emlékkönyv nemcsak a sikér biológiájáról<br />

<strong>és</strong> a siker lélektanáról szól.<br />

Jellegzetes <strong>és</strong> hû kór- <strong>és</strong> korkép.<br />

Újabb kérd<strong>és</strong>eket is indukál; hogyan<br />

bánunk ma a tehetségeinkkel, ki védi,<br />

<strong>és</strong> ki sarkallja Õket? A hozzászólók, a visszaemlékezõk<br />

sorsa, pályája hogyan alakul(t)? A könyv tehát folytatható,<br />

mert a kérd<strong>és</strong>eket illik megválaszolni…<br />

Reméljük, hogy a folytatás nem marad el, s okulásul<br />

szolgálhat a következõ nemzedékek számára. Az elmúlt<br />

évek ezirányú olvasmányélményei csak megerõsíthetik<br />

<strong>az</strong>okat, akik ezeket a törekv<strong>és</strong>eket magukénak érzik, s<br />

ezért idõt, fáradtságot nem sajnálva tesznek is.<br />

ABÁBOLNAI NEMZETKÖZI GAZDANAPOKAT AZ IDÉN SZEPTEMBER 11–14 KÖZÖTT RENDEZIK BÁBOLNÁN.<br />

A VÁRHATÓ, NAGY SZAKMAI ÉRDEKLÕDÉSRE TEKINTETTEL A MAG EZ ALKALOMMAL KIEMELT PÉLDÁNYSZÁMBAN JELENIK MEG.<br />

A MAGYAR MEZÕGAZDASÁG TELJES VERTIKUMÁT ÁTFOGÓ KIÁLLÍTÁSON KÖZREADANDÓ KIADVÁNYUNKBAN<br />

ENGEDMÉNYES ÁRON HIRDETHET, S KEDVEZMÉNYES KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN ADHAT TÁJÉKOZTATÁST CÉGÉRÕL,<br />

TEVÉKENYSÉGÉRÕL ÉS TERMÉKEIRÕL.<br />

V Á R J U K J E L E N T K E Z É S É T!<br />

VETMA KHT. ÉS A MAG SZERKESZTÕ BIZOTTSÁGA<br />

1077 BP., ROTTENBILLER U. 33. TELEFON: 462-5088, 06/30/221-79-90, TELEFAX: 462-5080<br />

E-MAIL: MEGA@AXELERO.HU, VETMA@MAIL.COM<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!”<br />

O.I.

---

Tisztelt Olvasó!<br />

Natura artis magistra.<br />

A term<strong>és</strong>zet a tudomány tanítója.<br />

Ha tudni kívánsz, tenni kell, mert mind, amit<br />

Még próba helyben nem hagyott, csak föltev<strong>és</strong><br />

(Szophokl<strong>és</strong>z)<br />

Június–július két nagyon fontos hónap a magyar agrárium, a magyar<br />

növénynemesít<strong>és</strong>, növénytermeszt<strong>és</strong>, a h<strong>az</strong>ai kenyér-, kalászos<br />

gabona elõállítás, produktum szempontjából.<br />

Június<strong>ban</strong> vannak <strong>az</strong> országos fajtabemutatók (<strong>az</strong> idén elviselhetetlennek<br />

tûnõ hõségben), ekkor vizsgáznak a régi <strong>és</strong> új gabonafajták.<br />

A kísérletezõ, kutató, g<strong>az</strong>dálkodó egyaránt árgus szemekkel<br />

követi a kísérletbe állított gabonák állapotát, várható teljesítményét.<br />

Valamit is magára adó, tájékozódni kívánó szakember több országos<br />

fajtabemutatót is végigjár, hogy megbízható ismeretekhez<br />

jusson. A szakma évi, rendes „zarándoklata” ez Bólytól–Szegedig,<br />

Dalmandtól–Martonvásárig...<br />

Azután jön <strong>az</strong> aratás, de addig, még sokáig kinn alszik a búza, s<br />

csak ezután jönnek a várva-várt eredmények. Majd a minõség <strong>és</strong> <strong>az</strong><br />

értékesít<strong>és</strong> rendkívül fontos, <strong>az</strong> ág<strong>az</strong>at jövedelmezõségét döntõen<br />

befolyásoló, életbe vágó kérd<strong>és</strong>ei. Ekkor a legnehezebb szaklapot<br />

szerkeszteni, mert mindenki arat, betakarít, mér, figyeli a minõséget,<br />

s újab<strong>ban</strong> <strong>az</strong> árfolyamot(!)... Ilyenkor <strong>az</strong> írástudó szakember<br />

nem nagyon ír. Évek megfeszített munkája, <strong>és</strong> <strong>az</strong> éves kísérleti-,<br />

gyakorlati munka eredménye dõl el ezekben a napok<strong>ban</strong>.<br />

Ezért talán hasznos, <strong>és</strong> vélhetõen a Tisztelt Olvasó szakmai érdeklõd<strong>és</strong>ével<br />

is találkozik e számunk tartalma, amely a biotechnológia<br />

(géntechnológia), a nemesít<strong>és</strong> (transzgénikus, rezisztens fajták),<br />

<strong>és</strong> a környezetbarát ökog<strong>az</strong>dálkodás, a fenntartható fejlõd<strong>és</strong><br />

egymásba kapcsolódó, egymással kölcsönhatás<strong>ban</strong> lévõ rendkívül<br />

izgalmas kérd<strong>és</strong>körével foglalkozik. Lapunk elmúlt évek során kialakult<br />

hagyományait folytatva a mostani számunk<strong>ban</strong> a géntechnológia,<br />

a funkcionális genomika aktuális kérd<strong>és</strong>eit ismertetjük, fõként<br />

<strong>az</strong> idén március<strong>ban</strong> a Magyar Tudományos Akadémián rendezett<br />

vitafórum szakanyagai, elõadásai alapján. Köszönettel tartozunk<br />

e számunk megjelentet<strong>és</strong>ében nyújtott szakmai <strong>és</strong> anyagi támogatásért<br />

a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületnek, elsõsor<strong>ban</strong><br />

Dudits Dénes akadémikusnak <strong>az</strong> Egyesület elnökének.<br />

Egyetértve egyik szerzõnk prof. Howard Davies megfogalm<strong>az</strong>ásával,<br />

aki szerint a biotechnológia szerves r<strong>és</strong>ze <strong>Eu</strong>rópa jövõjének,<br />

e tudomány terület eredményeit, aktualitásuknak <strong>és</strong> jelentõségüknek<br />

megfelelõen folyamatosan, a jövõben is napirenden tartjuk.<br />

Miként kalászos gabonatermeszt<strong>és</strong>ünk helyzetével, s perspektíváival<br />

is még <strong>az</strong> év folyamán a következõ számok valamelyikében<br />

szintén foglalkozunk majd. Addig is álljon itt tisztelg<strong>és</strong>ül <strong>az</strong> ország<br />

kenyerét megtermelõk elõtt <strong>az</strong> a pár sor, amely szent növényünkrõl<br />

a búzáról szól: „A búza õsi szimbólum. Ha a földbe esett gabonamag<br />

el nem hal, csak egymaga marad, ha pedig elhal, sok gyümölcsöt<br />

terem.”<br />

Találó, elgondolkoztató szavak. Az idén Bóly<strong>ban</strong>, a kiválóan<br />

vezetett õszi búza fajtabemutatón Cseh Katalin kolleginától, zárszóként<br />

hallottuk. Az Õ érdeme, hogy jóvoltából Tisztelt Olvasóinknak<br />

most közreadhattuk.<br />

3 „Tolle, lege et fac!”<br />

DR. OLÁH ISTVÁN<br />

Burián Béla köszönt<strong>és</strong>e<br />

Június végén, pontosan 2002. június 28-án ünnepelte<br />

Burián Béla 80. szület<strong>és</strong>napját. A jeles napot<br />

stílusosan a Balatonszéplaki Újságíró Üdülõben<br />

töltõ ünnepeltet a magyar újságíró társadalom<br />

neves képviselõi köszöntötték.<br />

A MAG nevében, szaklapunk fõszerkesztõje levélben,<br />

távirat<strong>ban</strong> <strong>és</strong> h<strong>az</strong>aérkeztekor személyesen<br />

is felköszöntötte Béla Bátyánkat.<br />

A több, mint fél évszázados újságírói múlttal<br />

rendelkezõ Burián Béla Aranytollas újságíró, a<br />

MÚOSZ <strong>és</strong> a Magyar Rádió Örökös Tagja. Személyében<br />

lapunk elsõ, elõzõ fõszerkesztõjét tisztelhetjük,<br />

aki másfél évtizeden keresztül végezte,<br />

magas színvonalon a szaklap szerkeszt<strong>és</strong> felelõsségteljes<br />

munkáját.<br />

Az ünnepeltnek ezúton is szívbõl gratulálunk:<br />

Isten Éltessen még sokáig, erõben, eg<strong>és</strong>zségben<br />

Béla Bátyánk!<br />

(A SZERK.)<br />

Ha rendszeresen hirdet szaklapunk<strong>ban</strong>, nemcsak<br />

cégét, termékeit reklámozza, ismertségét<br />

növeli, hanem hozzájárul a g<strong>az</strong>dasági kommunikáció;<br />

a szakmai tájékoztatás, tájékozódás,<br />

információáramoltatás színvonalának kívánt <strong>és</strong><br />

szükséges emel<strong>és</strong>éhez, <strong>és</strong> szaklapunkat is<br />

támogatja.<br />

®<br />

A VETMA Kht. <strong>és</strong><br />

a MAG Kutatás– Fejleszt<strong>és</strong> <strong>és</strong> Környezet Szerkesztõsége<br />

2002. június–július

---

A falun élõ idõsebb generáció fiatal<br />

korának egyik jeles ünnepeként<br />

emlékezik vissza a népi vallásosság<br />

fogalomkörébe tartozó Búzaszentelõre.<br />

Ünnep volt ez <strong>az</strong> Egyháznak,<br />

de ünnep a g<strong>az</strong>dának is, aki amit tudott,<br />

addig megtett a jó term<strong>és</strong> érdekében.<br />

Most már <strong>az</strong> Aratás Urához<br />

fordul, hogy adja meg a term<strong>és</strong>zetnek<br />

a nevelõ idõt, védje meg a<br />

term<strong>és</strong>t minden kártételtõl, juttasson<br />

bõséges term<strong>és</strong>t a földeknek.<br />

A fiatalok, a város<strong>ban</strong> élõk szinte<br />

mit sem tudnak errõl <strong>az</strong> egykori<br />

szép szokásról. Kert<strong>és</strong>z végzettségem,<br />

a vidéken töltött több évtized,<br />

valamint a rendszerváltozás segített<br />

ahhoz, hogy egy egyesületi beszélget<strong>és</strong>en<br />

megértsem, megérezzem,<br />

hogy a term<strong>és</strong>zetes közegétõl, a<br />

földtõl fosztották meg a Búzaszentelõt,<br />

amikor a szertartást a szocializmus<br />

évtizedeiben csak templom<strong>ban</strong><br />

lehetett elvégezni. Piarista diákmúltam<br />

vezetett ahhoz a gondolathoz,<br />

hogy <strong>az</strong> ország mindig másmás<br />

térségében segítsek feléleszteni<br />

ezt a szép szokást. Az eddigi helyszíneken<br />

(Balatoncsicsó, Kisterenye,<br />

Mesterszállás, Kisdorog, Verpelét,<br />

Pocsaj, Magyarpolány, Jászágó,<br />

Sarród, Rédics, Esztergom a<br />

millenniumi évben, Alsónémedi <strong>és</strong><br />

<strong>az</strong> idén Halmajugra) <strong>az</strong> egyházi <strong>és</strong><br />

világi vezetõk mindig örömmel álltak<br />

a kezdeményez<strong>és</strong> élére, a jelenlévõ<br />

hívek nagy száma pedig jelezte,<br />

hogy újra ünnep lett falun a Búzaszentelõ.<br />

Legtöbben nem tudták,<br />

nem tudhatták, hogy több évszázados<br />

elõzménybõl nõtte ki magát<br />

<strong>az</strong> esemény (amit megkapó hitelességgel<br />

mutat be <strong>az</strong> Emberek a havason<br />

c. film).<br />

Már a term<strong>és</strong>zeti népek megtapasztalták,<br />

hogy g<strong>az</strong>dálkodó munkájuk<br />

eredményeit nem kizárólag<br />

maguknak köszönhették. Úgy érez-<br />

„Emberé a munka, Istené <strong>az</strong> áldás”<br />

ték, a term<strong>és</strong>zet erõi hol segítenek<br />

nekik, hol ellenük fordulnak. Ezért<br />

a term<strong>és</strong>zetfelettinek hitt pogány isteneikhez<br />

fordultak segítségért könyörögve.<br />

Mózesrõl is tudjuk, meghagyta,<br />

hogy Izrael népe a zsenge<br />

vet<strong>és</strong>eket <strong>az</strong> õ papjaival áldassa<br />

meg.<br />

Nem volt ez másképp <strong>az</strong> ókori<br />

Rómá<strong>ban</strong> sem. A fõváros lakói döntõen<br />

földmûvel<strong>és</strong>bõl, pásztorkodásból<br />

éltek. Vallási szokásaik szerint<br />

évente egyszer állatáldozatot mutattak<br />

be a Milvius-híd melletti szent<br />

ligetben, ahová körmenetben érkeztek,<br />

s közben a jó term<strong>és</strong>ért könyörögtek.<br />

Ez a nap mindig április<br />

25-e, Robigalia ünnepe volt, <strong>az</strong> állatáldozat<br />

pedig Robigus istennek<br />

szólt. A latin nyelvben ugyanis a<br />

Robigo a rozsda (gabonarozsda)<br />

neve, így a szertartást leginkább a<br />

gabonanemûek védelmének szánták.<br />

A már kereszténnyé vált Róma<br />

népe ragaszkodott ehhez a szokáshoz.<br />

Éppen ezért Liberius pápa erre<br />

a napra keresztény körmenetet rendelt<br />

el a IV. század elsõ felében,<br />

amely term<strong>és</strong>zetesen a legszentebb<br />

áldozathoz, a szentmise bemutatásához<br />

kötõdik. Így alakult ki, <strong>és</strong> fejlõdött<br />

tovább a szertartás. Ennek<br />

során a szentmisét követõen a hívek<br />

(több helyen református testvéreink<br />

is) körmenetben vonulnak a határba<br />

egy gabonatáblához, ahol a pap a<br />

négy égtáj felé fordulva, a négy<br />

evangélista szent szavait idézi, <strong>és</strong> a<br />

földdel küszködõ, verejtékezõ ember<br />

munkájára kéri Isten áldását. A<br />

könyörg<strong>és</strong> a szántóföldek minden<br />

haszonnövényére, sõt a gyümölcsfákra<br />

<strong>és</strong> a szõlõre is vonatkozik.<br />

A magyarok <strong>Eu</strong>rópa keresztény<br />

népeitõl ezt a szokást is átvették, <strong>és</strong><br />

már <strong>az</strong> Árpád-házi királyok idején<br />

– talán nálunk egyedül – Búzaszentelõnek<br />

nevezték. Ezzel is jelezték,<br />

hogy népünk gondolatvilágá<strong>ban</strong><br />

milyen szoros kapcsolat van a búzából<br />

k<strong>és</strong>zült kenyér <strong>és</strong> <strong>az</strong> élet között.<br />

Az évszázadok során számos helyi<br />

szokás alakult ki. A legtöbb helyen<br />

olyan határr<strong>és</strong>z a helyszín,<br />

ahol kõkereszt, vagy Szûz Mária<br />

szobor van. Az elõk<strong>és</strong>zületek során<br />

a környéket csinosítják, parkosítják,<br />

így a nap emléke fizikailag is tartós<br />

marad. Ugyancsak általános szokás<br />

a szentelt búzából levelet szedni <strong>és</strong><br />

h<strong>az</strong>avinni. Az Alföldön koszorút is<br />

fontak belõle, <strong>és</strong> a templomi keresztekre,<br />

zászlókra tették. A palócok<br />

<strong>és</strong> a zalaiak körében <strong>az</strong> asszonyok<br />

<strong>az</strong> imakönyvükbe helyeztek, a<br />

férfiak a kalapjuk mellé tûztek néhány<br />

szálat. Sok helyen – felaprítva<br />

– a takarmányba is kevertek belõle,<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> állatokkal feletették, hogy<br />

<strong>az</strong>ok is védettséget élvezzenek.<br />

Tudjuk, hogy Erdély egyes r<strong>és</strong>zein<br />

ezen a napon lóháton közösen járták<br />

be <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>z határt. A csíki falvak<strong>ban</strong><br />

a font koszorút <strong>az</strong> ablak keresztjére<br />

tették, <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>z ház védelmét<br />

remélve. Ausztriá<strong>ban</strong> pedig<br />

még ma is három napos ünnep <strong>az</strong><br />

általuk vet<strong>és</strong>i ünnepnek nevezett<br />

eseménysor.<br />

A régi Búzaszentelõkre még ma<br />

is könnyes szemmel visszaemlékezõk,<br />

de mindenki, akinek Isten <strong>és</strong><br />

<strong>az</strong> általa adott élet fontos, ezen a<br />

napon gondoljon a zsoltár szavaira:<br />

„Ha <strong>az</strong> Úr nem építi a házat,<br />

hasztalan fárad <strong>az</strong> építõ,<br />

Ha <strong>az</strong> Úr nem õrzi a várost, õrzõje<br />

hasztalan virraszt,<br />

Hiába keltek hajnal elõtt, feküsztök<br />

k<strong>és</strong>õn, <strong>és</strong> esztek verejtékes<br />

kenyeret,<br />

Az Úr pihentében is megáldja<br />

<strong>az</strong>t, akit szeret”.<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 4<br />

KURUCZ MIKLÓS<br />

FVM

---

A funkcionális genomika által kínált új perspektívák<br />

GÉNMANIPULÁCIÓ, MINT ÕSI MESTERSÉG<br />

Szenzációkat hajszoló világunk<strong>ban</strong> a félelemkelt<strong>és</strong><br />

igen hatékony eszköz a közvélemény befolyásolásá<strong>ban</strong>.<br />

A valós vagy vélt veszélyek túlzó felnagyításával igen<br />

sikeres lehet <strong>az</strong> emberek elbizonytalanítása <strong>és</strong> így a figyelmük<br />

birtokbavétele. A balesetekrõl, háborúkról, környezeti<br />

katasztrófákról <strong>és</strong> élelmiszerbotrányokról szóló<br />

hírek áradatá<strong>ban</strong> mind gyakrab<strong>ban</strong> felbukkannak a tudományos<br />

kutatás eredményei is mint a hírcsinálás figyelemre<br />

méltó forrásai. Kitüntetett érdeklõd<strong>és</strong> kíséri a biológiai<br />

felfedez<strong>és</strong>eket, hiszen mindnyájan személyesen<br />

érintettek vagyunk, ha a génekrõl, a sejtek jó vagy hibás<br />

mûköd<strong>és</strong>érõl, eg<strong>és</strong>zséges vagy káros élelmiszerekrõl, a<br />

környezeti kockázatokról esik szó.<br />

A közvélemény érdeklõdõ nyitottságából fakadóan<br />

megsokszorozódik a tájékoztatók felelõssége ab<strong>ban</strong>,<br />

hogy ne tápláljanak alaptalan félelmeket, illetve elvárásokat.<br />

A növények géntechnológiával történõ nemesít<strong>és</strong>e,<br />

<strong>az</strong> ún. génmanipuláció, iskolapéldája lehet annak,<br />

miként veszíthetik el jelentõségüket a tudományos<br />

kísérleti tények, a kutatók, fejlesztõk jobbítási<br />

törekv<strong>és</strong>ei, a több éven át, 100 millió hektárt meghaladó<br />

területen szerzett termeszt<strong>és</strong>i tapasztalatok, <strong>és</strong><br />

miként nyer idõlegesen kulcsszerepet a spekuláció a<br />

véleményformálás<strong>ban</strong>. A „génmanipuláció” szó hallatán<br />

valószínûleg nagyon sokan egy új, napjaink<strong>ban</strong> kidolgozott<br />

eljárásra gondolnak. Pedig a növények génállományának<br />

megváltoztatása, a gének manipulációja évszázadok<br />

óta igen intenzíven folyik. Ennek köszönhetõen<br />

minden termesztett növényünk a „term<strong>és</strong>zetbe” történõ<br />

beavatkozás eredményeként született <strong>és</strong> genetikailag<br />

manipulált. Ha el kell fogadnunk <strong>az</strong>t a tényt, hogy nincs<br />

„génmentes” kenyér, gyümölcs, <strong>és</strong> folyamatosan zajlik a<br />

növények génállományának megváltoztatása, akkor a<br />

kérd<strong>és</strong>ek is másként fogalm<strong>az</strong>ódnak meg. Mindenekelõtt<br />

a terméket <strong>és</strong> annak sajátosságait kell sokoldalúan értékelni,<br />

hiszen csak a fogyasztó <strong>és</strong> termelõ szempontjai<br />

alapján történõ mérlegel<strong>és</strong> során jónak, hasznosnak talált<br />

árura van szükség. Term<strong>és</strong>zetesen <strong>az</strong> sem érdektelen,<br />

hogy milyen módszerekre épül a gének összetételének,<br />

hatásainak megváltoztatása. A búza közel 10 000 évvel<br />

ezelõtti termeszt<strong>és</strong>be vonása óta szinte folyamatosan –<br />

önzõ módon, <strong>az</strong> emberi érdekektõl vezérelve – végzik a<br />

kedvezõ tulajdonságok génjeinek feldúsítását, szelekcióval.<br />

Szintén évszázados hagyománya van a keresztez<strong>és</strong>nek,<br />

több tízezer gén véletlenszerû kombináltatásának,<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> <strong>az</strong>t követõ szelekciónak. A nemesítõi találékonyság<br />

megtalálta a módját, hogy a term<strong>és</strong>zetben nem kereszte-<br />

5 „Tolle, lege et fac!”<br />

zõdõ növények génjeit egyesítse a hibridnövényben (pl.:<br />

Triticale). Ilyen esetekben is utólagos a hatások értékel<strong>és</strong>e,<br />

<strong>és</strong> csak a jó kombinációk maradnak bent a szelekciós<br />

programok<strong>ban</strong>. A nemesítõk durvább módszerekkel,<br />

mint kromoszómák kicserél<strong>és</strong>ével, besugárzással elõidézett<br />

mutációkkal is igen jelentõs eredményeket értek el.<br />

Minden eddig említett módszer közös jellemzõje, hogy a<br />

beavatkozás hatásai elõre nem ismerhetõk, általá<strong>ban</strong> a<br />

gének eg<strong>és</strong>z sorát érintik, <strong>és</strong> csak utólag a növény tulajdonságainak<br />

vizsgálatával mérlegelhetõ <strong>az</strong> eredményesség.<br />

Mindezek mellett <strong>az</strong> eddigi nemesít<strong>és</strong>i tevékenység<br />

igen sikeresnek <strong>és</strong> biztonságosnak bizonyult.<br />

Több mint 20 évvel ezelõtt kezdték el a rekombináns<br />

DNS módszereket alkalm<strong>az</strong>ni a növény molekuláris biológiá<strong>ban</strong>.<br />

A növényi gének izolálása teljesen új lehetõségeket<br />

nyitott a gének mûköd<strong>és</strong>ének tanulmányozásá<strong>ban</strong>.<br />

Megvalósíthatóvá vált egyetlen gén beépít<strong>és</strong>e a növények<br />

génjei közé. Minden korábbi módszert felülmúlt<br />

ezen beavatkozás precizitása <strong>és</strong> hatékonysága. A géntechnológia<br />

lehetõvé tette, hogy a génbeépít<strong>és</strong>hez, a<br />

transzformációhoz a növényi gének mellett más elõ szervezetek<br />

génjeit is bevonják a nemesít<strong>és</strong>i cél elér<strong>és</strong>e érdekében.<br />

Ez egy minõségében új mozgástér, amely a géntechnológiai<br />

fejleszt<strong>és</strong>ek korai szakaszá<strong>ban</strong> számos fontos<br />

eredményhez vezetett. Napjaink<strong>ban</strong> éppen a<br />

genomszekvenálási programok sikerei folytán <strong>az</strong> újgenerációs<br />

transzgénikus növények már túlnyomór<strong>és</strong>zt<br />

növényi szekvenciák felhasználásával k<strong>és</strong>zülnek.<br />

Egyre több ismeret áll rendelkez<strong>és</strong>re, hogy a beépített<br />

transzgént szabályozott módon mûködtessék a<br />

transzformáns növényekben. Ezen metodikai fejleszt<strong>és</strong>ek<br />

ellenére nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a géntechnológiai<br />

beavatkozás a nemesít<strong>és</strong>i folyamat kezdeti<br />

fázisát érinti. A laboratóriumok<strong>ban</strong> kialakított növények<br />

nemesít<strong>és</strong>i alapanyagként hasznosulhatnak. Sokoldalú<br />

értékel<strong>és</strong>ük ugyanúgy történik, mint minden más genotípusé<br />

a fajta-elõállítás során. Így indokolatlan megnövekedett<br />

kockázatról beszélni. Ellenkezõleg, a gén <strong>és</strong><br />

terméke szerkezetének ismeretében, mûköd<strong>és</strong>ének pontos<br />

szabályozásával a termék tulajdonságaira gyakorolt hatások<br />

sokkal mélyrehatób<strong>ban</strong> <strong>és</strong> célirányosab<strong>ban</strong> vizsgálhatók.<br />

INFORMÁCIÓROBBANÁS, ÚJ TECHNOLÓGIÁK<br />

A FUNKCIONÁLIS GENOMIKÁNAK<br />

KÖSZÖNHETÕEN<br />

Míg a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején<br />

a rekombináns DNS módszerek egy-egy vagy csak<br />

2002. június–július

---

néhány gén tanulmányozását tették lehetõvé, addig a teljes<br />

növényi genomokra kiterjedõ szekvenálási programok<br />

sikeres befejez<strong>és</strong>ével <strong>az</strong> ezredfordulón új korszak<br />

kezdõdött a molekuláris növénybiológiá<strong>ban</strong>, <strong>és</strong> a géntechnológiát<br />

hasznosító növénynemesít<strong>és</strong>ben. Ma még<br />

nehezen tudjuk elõre megjósolni <strong>az</strong>oknak a tudományos<br />

eredményeknek <strong>és</strong> technológiai fejleszt<strong>és</strong>eknek a jelentõségét,<br />

amelyek a DNS mint genetikai információt hordozó<br />

molekula titkának megfejt<strong>és</strong>ével váltak lehetségessé.<br />

A lúdfû (Arabidopsis thaliana) DNS nukleotidsorrendjének<br />

közl<strong>és</strong>én túl szinte óránként bõvülnek <strong>az</strong> adatbázisok<br />

(kukorica, rizs, búza), amelyek segítségével in<br />

silico kutathatók a gének <strong>és</strong> a mûköd<strong>és</strong>üket meghatározó<br />

szekvenciaelemek. A komputerprogramok segítenek a<br />

gének által kódolt fehérjék szerkezetének <strong>és</strong> funkciójának<br />

elõrejelz<strong>és</strong>ében is.<br />

A gének szerepének feltárásá<strong>ban</strong> igen fontos információnak<br />

tekinthetõ kifejezõd<strong>és</strong>ük sejt- vagy szövetspecifitása,<br />

a külsõ környezeti hatásokra bekövetkezõ aktiválódásuk.<br />

Más gének jutnak szerephez a gyökérben, levélben<br />

vagy a virág<strong>ban</strong>. Ismertek gének, amelyek fény hatására<br />

lépnek mûköd<strong>és</strong>be, míg más gének aktívak a sötétben.<br />

A növény életben maradását biztosíthatja, ha idejében<br />

mûköd<strong>és</strong>be tudja hozni a védekez<strong>és</strong>hez szükséges<br />

géneket egy fertõzõ kórokozó támadása esetén, vagy<br />

rendelkezik olyan génekkel, amelyek lehetõvé teszik alkalm<strong>az</strong>kodását<br />

fagykár vagy tartós vízhiány okozta sérül<strong>és</strong>ek<br />

mérsékl<strong>és</strong>ével. A növény biológiai állapotának,<br />

<strong>és</strong> így agronómiai teljesítõképességének meghatározásá<strong>ban</strong><br />

kiemelt fontosságú jellemzõ a génkifejezõd<strong>és</strong>i<br />

(transzkripciós) mintázat. A kutatás kezdeti éveiben<br />

egy-két gén mûköd<strong>és</strong>érõl lehetett egy idõben adatokat<br />

nyerni. A DNS-chip technológia ma már módszert biztosít<br />

több ezer gén mûköd<strong>és</strong>ének követ<strong>és</strong>éhez. Az így<br />

nyert adatok visszatükrözik <strong>az</strong>t a komplexitást, amellyel<br />

a növénynemesítõ is dolgozik a fajták elõállítása során.<br />

A szekvenciainformációk igen fontos hátteret nyújtanak<br />

a genetikai <strong>és</strong> molekuláris térképek elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>éhez.<br />

Ezek birtoká<strong>ban</strong> számos agronómiai bélyeg nyomon követ<strong>és</strong>e<br />

válik lehetõvé, <strong>és</strong> jelentõsen megnövelhetõ a szelekciós<br />

munka hatékonysága. A gén<strong>ban</strong>kokra épített térképez<strong>és</strong><br />

elvezethet hasznos gének izolálásához.<br />

Bármely gén szerepérõl, hatásairól a legmegbízhatóbb<br />

kísérletes információt <strong>az</strong> izolált gén növénybe<br />

történõ visszaépít<strong>és</strong>ével, transzformánsok elõállításával<br />

nyerhetjük. A megjelenõ tudományos közlemények<br />

tanúsága szerint alig van olyan növényi szerv, funkció,<br />

amellyel kapcsolat<strong>ban</strong> ne folyna génizolálásra <strong>és</strong> transzformációra<br />

épülõ kutatás. A szekvenciaadatok különösen<br />

megkönnyítették a gének izolálását, laboratóriumok <strong>és</strong><br />

biotechnológiai cégek egyre növekvõ szám<strong>ban</strong> vizsgálják<br />

a megváltoztatott génmûköd<strong>és</strong> hatásait. Gyakori<br />

megközelít<strong>és</strong>, hogy a vizsgálandó gént egy mesterségesen<br />

kiválasztott szabályozó elemmel (promoterrel) építik<br />

össze, <strong>és</strong> a gén termékét túltermeltetik a sejtekben, növényekben.<br />

Arra is lehetõség van, hogy géneket vagy géncsaládokat<br />

kikapcsoljanak a transzformált növényekben.<br />

Az okozott szervi, élettani, fejlõd<strong>és</strong>beli különbségek<br />

r<strong>és</strong>zletes feltárása rávilágít <strong>az</strong> eredeti gén szerepére. Term<strong>és</strong>zetesen<br />

számos esetben ezeknek a kísérleteknek nem<br />

titkolt célja <strong>az</strong>, hogy felfedezzenek géneket, transzgénikus<br />

stratégiákat, amelyek javítják, nemesítik a növények<br />

tulajdonságait. Látva a hatalmas kutatási <strong>és</strong> fejleszt<strong>és</strong>i<br />

kapacitásokat <strong>és</strong> <strong>az</strong> eredményességet, igen nehéz<br />

elképzelni, hogy a kedvezõ hatást mutató növények nemesít<strong>és</strong>i<br />

használhatóságát ne értékeljék a kutatók. A gének<br />

mellett intenzíven kutatják a regulátorrégiók szerepét<br />

is. Riportergének tájékoztatnak a szabályozás r<strong>és</strong>zleteirõl.<br />

Mérlegelve <strong>az</strong> ismeretek bõvül<strong>és</strong>ének ütemét, a<br />

technológiai fejleszt<strong>és</strong>ek eddigi sikereit, nem túl nagy<br />

kockázatot jelent egy olyan elõrejelz<strong>és</strong>, hogy a nem is<br />

olyan távoli jövõben a transzgénikus növények elõállítása<br />

mindennapi módszerré válik a növények nemesít<strong>és</strong>ében.<br />

A géntechnológiával nemesített fajták elterjed<strong>és</strong>e<br />

már most földrajzi <strong>és</strong> g<strong>az</strong>dasági helyzettõl függõen<br />

változik. A funkcionális genomika területén is fennáll <strong>az</strong><br />

amerikai innovációs <strong>és</strong> technológiai fölény a g<strong>az</strong>dasági<br />

érdekeit korlátozásokkal védõ <strong>Eu</strong>rópa újabb fejleszt<strong>és</strong>i<br />

programjai ellenére. A fejlõdõ világ országai<strong>ban</strong> a géntechnológia<br />

növekvõ szerepvállalásának széles társadalmi<br />

hatásai vannak, amelyek várhatóan segítenek a problémák<br />

mérsékl<strong>és</strong>ében.<br />

A BIOGAZDÁLKODÁS SIKERÉNEK KULCSA;<br />

A REZISZTENS FAJTA<br />

Indokolt társadalmi elvárás, fogyasztói igény <strong>az</strong>, hogy<br />

a mezõg<strong>az</strong>dasági tevékenység okozta környezetszennyezõd<strong>és</strong><br />

mérséklõdjék, <strong>és</strong> <strong>az</strong> élelmiszerek minõsége megfeleljen<br />

<strong>az</strong> eg<strong>és</strong>zséges táplálkozás követelményeinek. A<br />

biog<strong>az</strong>dálkodás akkor érheti el célját, ha ráolvasás helyett<br />

tudományosan megalapozott technológiákra<br />

épül. Könnyen belátható ig<strong>az</strong>ság: a növényvédõ szerek<br />

használatát úgy lehet problémáktól mentesen<br />

csökkenteni, ha kórokozóknak ellenálló növényeket<br />

termesztenek. Így a rezisztencianemesít<strong>és</strong> meghatározó<br />

szereplõvé válik a környezetbarát mezõg<strong>az</strong>daság feltételrendszerének<br />

kialakításá<strong>ban</strong>. Betegség-ellenállóságot biztosító<br />

gének létez<strong>és</strong>ét már régóta bizonyították a genetikai<br />

<strong>és</strong> nemesít<strong>és</strong>i kutatások. Ilyen gének izolálása tette<br />

<strong>az</strong>on<strong>ban</strong> csak lehetõvé <strong>az</strong> általuk kódolt fehérjék szerke-<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 6

---

zetének <strong>és</strong> mûköd<strong>és</strong>ének mélyreható tanulmányozását.<br />

Így vált ismertté, hogy a rezisztenciáért felelõs fehérjék a<br />

sejtmembrán<strong>ban</strong> helyezkednek el, <strong>és</strong> a kórokozó által termelt<br />

molekulák felismer<strong>és</strong>ét követõen egy jelátviteli láncolatot<br />

indítanak el a növényi sejtekben, ami a védekez<strong>és</strong>hez<br />

szükséges molekulák szintézisét eredményezi.<br />

A rezisztenciagének fõbb funkcionális elemeit alapul<br />

véve a szekvenálási adatok értékel<strong>és</strong>ével több,<br />

mint 500 rezisztenciagén jelenlétére lehet következtetni<br />

a lúdfû genomjá<strong>ban</strong>. Ez a magas szám is mutatja,<br />

hogy a védekez<strong>és</strong>i reakciók milyen fontosak a növények<br />

életében, <strong>és</strong> mennyire komplex rendszer <strong>az</strong> ellenállóság<br />

genetikai hátterének kialakítása. Éppen a DNSchippekkel<br />

végzett génkifejezõd<strong>és</strong>i vizsgálatok világítanak<br />

rá arra, hogy egy fogékony, illetve rezisztens<br />

növény-patogén kölcsönhatás<strong>ban</strong> miként érvényesül<br />

sok-sok gén mûköd<strong>és</strong>ében a koordináció. Ma még csak<br />

kezdeti eredményeket sikerül elérni a rezisztencia molekuláris<br />

alapjainak feltárásá<strong>ban</strong>. Egyre több rezisztenciagén<br />

áll rendelkez<strong>és</strong>re ahhoz, hogy termesztett növényekbe<br />

építve szélesedjen a nemesít<strong>és</strong> genetikai bázisa.<br />

Régi, sokszorosan megerõsített tapasztalat, hogy a<br />

g<strong>az</strong>dasági növényeinkkel rokon vad fajok a rezisztenciagének<br />

g<strong>az</strong>dag forrásaként szolgálhatnak. A nemzetség <strong>és</strong><br />

fajkeresztez<strong>és</strong>ek hasznosításakor súlyos problémát jelent,<br />

hogy a rezisztenciagénekkel együtt nem kívánatos<br />

gének tömege is átkerül a vad fajokból a kultúrnövényekbe.<br />

Hosszadalmas visszakeresztez<strong>és</strong>i programra van<br />

szükség a kívánt génkombináció létrehozásához. A vad<br />

fajok ígéretes alapanyagot jelentenek a génizolálási<br />

programok számára. A rezisztenciagén DNS-transzformációval<br />

önmagá<strong>ban</strong> átépíthetõ nagyszámú nemesít<strong>és</strong>i<br />

anyagba. Az ilyen genetikai manipuláció eredményeként<br />

született fajták biztos alapot nyújtanak a környezetbarát<br />

termeszt<strong>és</strong>i technológiák számára, <strong>és</strong> <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>zségkímélõ<br />

élelmiszerek megtermel<strong>és</strong>éhez.<br />

A SZÉLSÕSÉGES IDÕJÁRÁS OKOZTA KÁROK<br />

MÉRSÉKLÉSE GÉNTECHNOLÓGIÁVAL<br />

A g<strong>az</strong>daember gyakran tapasztalja <strong>az</strong>t, hogy munkájának<br />

eredményét pillanatok alatt megsemmisítheti a fagy,<br />

vagy hónapokon át szenvedhetnek növényei a vízhiánytól,<br />

aszálytól. A kiszolgáltatottságot csökkenthetik költséges<br />

agrotechnikai eljárások, illetve a növények alkalm<strong>az</strong>kodóképességének<br />

genetikai javítása. Míg a vadon<br />

élõ növénypopulációk esetében a faj fennmaradása függ<br />

<strong>az</strong> alkalm<strong>az</strong>kodóképesség megõrz<strong>és</strong>étõl, addig termesztett<br />

növényeink éppen manipuláltságuknak köszönhetõen<br />

sebezhetõvé váltak, <strong>és</strong> külön nemesítõi figyelmet igényel<br />

a fagyállóság, szár<strong>az</strong>ságtûr<strong>és</strong> kialakítása.<br />

7 „Tolle, lege et fac!”<br />

A molekuláris <strong>és</strong> sejtbiológiai kutatás eredményeinek<br />

köszönhetõen lényeges szemléletváltás zajlott le a növények<br />

alkalm<strong>az</strong>kodóképességét meghatározó biológiai folyamatok<br />

értelmez<strong>és</strong>ében. Így fontos felismer<strong>és</strong> például,<br />

hogy a különbözõ stresszhatások mint <strong>az</strong> alacsony hõmérséklet,<br />

a vízhiány vagy a magas sókoncentráció <strong>az</strong>onos<br />

védekez<strong>és</strong>i folyamatokat váltanak ki a növényekben.<br />

Az alkalm<strong>az</strong>kodás során átprogramozódik a gének kifejezõd<strong>és</strong>ének<br />

mintázata, <strong>és</strong> kulcsszerephez jutnak a védekez<strong>és</strong>hez<br />

szükséges anyagcsereutak. A védekez<strong>és</strong>i folyamatok<br />

megismer<strong>és</strong>éhez <strong>és</strong> befolyásolására kiterjedt génizolálási<br />

programok indultak világszerte. Géntechnológiai<br />

stratégiák sokaságát dolgozták ki szár<strong>az</strong>ságtûrõ, fagyálló<br />

növények elõállítására. A növények védekez<strong>és</strong>i reakcióinak<br />

hatékonyságát növelõ megközelít<strong>és</strong>ek is eredményesnek<br />

bizonyultak. Így a stressz hatására képzõdõ<br />

szabad gyökök, illetve termékeik eltávolítása, a sejtek<br />

méregtelenít<strong>és</strong>e vezetett a szár<strong>az</strong>ságtûrõ növények elõállításához.<br />

A lucerna aldózreduktáz gén beépít<strong>és</strong>e dohánynövényekbe<br />

lehetõvé tette 35 napig tartó vízhiány<br />

túlél<strong>és</strong>ét a transzgénikus növények esetében. Ez a kísérlet<br />

is meggyõzõ példát szolgáltat arra, hogy egyetlen,<br />

a növények mindegyikében megtalálható gén kifejezõd<strong>és</strong>ének<br />

megváltoztatásával igen jelentõs biológiai<br />

<strong>és</strong> g<strong>az</strong>dasági hatásokat lehet elérni. Ma már nincs<br />

módszertani akadálya annak, hogy kizárólag növényi<br />

szekvenciákat felhasználva állítsanak elõ transzgénikus<br />

növényeket. Ezek bevonása a nemesít<strong>és</strong>i programokba<br />

nem jelent megnövekedett kockázatot.<br />

A génmanipuláció kapcsán kibontakozott viták<strong>ban</strong><br />

gyakran felmerül <strong>az</strong> aggály, hogy a transzgén kiszabadul<br />

a termesztett növényekbõl, <strong>és</strong> bejutva a term<strong>és</strong>zetes növénypopulációk<br />

egyedeibe ökológiai változásokat okozhat.<br />

Így egy szár<strong>az</strong>ságtûr<strong>és</strong>i gén átjutása kultúrnövénybõl<br />

vad fajokba nem lenne kívánatos. Ezen lehetõségek<br />

mérlegel<strong>és</strong>ekor nem árt néhány biológiai, genetikai tényt<br />

figyelembe venni. Egyr<strong>és</strong>zt nem minden termesztett növényünknek<br />

van vadon élõ rokona, amellyel keresztezõdik,<br />

másr<strong>és</strong>zt <strong>az</strong>on növények esetében, amelyeknél a keresztezõd<strong>és</strong><br />

megtörténhet, a transzgén a növény többi saját<br />

génjéhez hasonlóan viselkedik. Ebbõl <strong>az</strong> következik,<br />

hogy ha évszázadokon át nem vezetett biológiai katasztrófához<br />

<strong>az</strong>, hogy a repce- vagy lucernagének beszennyezik<br />

a vad, rokon fajok genomját, akkor várhatóan ezen a<br />

helyzeten a transzgén jelenléte sem változtat.<br />

PROF. DUDITS DÉNES<br />

AZ MTA RENDES TAGJA,<br />

FÕIGAZGATÓ<br />

MTA SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT<br />

NÖVÉNYBIOLÓGIAI INTÉZET, SZEGED<br />

2002. június–július

---

A géntechnológia <strong>és</strong> a növénynemesít<strong>és</strong> házassága<br />

A XX. század második felében a klasszikus növénynemesít<strong>és</strong><br />

intenzív fejlõd<strong>és</strong>ének voltunk szemtanúi, amit<br />

zöld forradalomként ismert meg a világ. Nagy képviselõi,<br />

mint Borlaug <strong>és</strong> Swaminathan, vagy a régiónk<strong>ban</strong><br />

Lukjanyenko jelentõs hatással voltak a növénynemesít<strong>és</strong>re.<br />

A növényi produktivitás növel<strong>és</strong>ével, a nagyarányú<br />

kemizálás, gépesít<strong>és</strong>, valamint <strong>az</strong> öntöz<strong>és</strong> széleskörû<br />

elterjed<strong>és</strong>ével kialakult <strong>az</strong> intenzív, vagy un. high input<br />

termel<strong>és</strong>i technológia. A korszerû növényfajták nemesít<strong>és</strong>ével<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> iparszerû technológia elterjed<strong>és</strong>ével<br />

nagymértékben visszaszorult a harmadik világ<strong>ban</strong> <strong>az</strong><br />

éhez<strong>és</strong>. Napjaink<strong>ban</strong> elmondható, hogy <strong>az</strong> alultápláltság<br />

elsõdlegesen a rossz elosztási rendszereknek, valamint<br />

a fejletlen infrastuktúrának tudható be a fejlõdõ<br />

országok egyes régiói<strong>ban</strong>.<br />

A múlt század utolsó évtizedében megjelentek a<br />

mennyiségi növeked<strong>és</strong> korlátjai <strong>és</strong> ezzel együtt átalakultak<br />

a növénytermeszt<strong>és</strong> prioritásai. Ehhez alkalm<strong>az</strong>kodnak<br />

a növénynemesítõk is, akik a korábbi idõszakhoz<br />

képest lényegesen összetettebb kihívások elé néznek a<br />

jövõben. Fontosabb lesz a feldolgozóipar véleménye, a<br />

kereskedelmi láncok fogadók<strong>és</strong>zsége <strong>és</strong> még ennél is<br />

meghatározóbb a közvélemény álláspontja, a fogyasztói<br />

bizalom. Valójá<strong>ban</strong> a fogyasztónak ma minden kérd<strong>és</strong>ben<br />

„vétójoga” van, õ befolyásolja elsõdlegesen mind a<br />

kereskedelem, mind a feldolgozóipar hozzáállását. Ha a<br />

fogyasztó visszautasítja <strong>az</strong> élelmiszert, akkor ennek következménye<br />

eljut a termelõig, s ez döntõ jelentõségû<br />

lesz a fajta- <strong>és</strong> technológia megválasztásakor.<br />

Több különbözõ jövõkép, scenárió alakult ki a mezõg<strong>az</strong>daság<br />

<strong>és</strong> a növénynemesít<strong>és</strong> jövõbeni lehetõségeirõl.<br />

Ezek felsorolása külön tanulmányt tenne ki, <strong>az</strong>on<strong>ban</strong><br />

alapvetõen két jövõképet lehet a számos változat<br />

alapján elkülöníteni.<br />

Az elsõ scenárió <strong>az</strong> iparszerû, vagy intenzív típusú<br />

termel<strong>és</strong> folytatását, annak kiszélesít<strong>és</strong>ét prognosztizálja,<br />

ami a hozamok további növel<strong>és</strong>ét, a még nagyobb<br />

termõképességû növényfajták nemesít<strong>és</strong>ét teszi lehetõvé,<br />

ezek még nagyobb kemikália <strong>és</strong> egyéb ipari input<br />

anyagok alkalm<strong>az</strong>ását igénylik, hogy a világ növekvõ<br />

lakosságának élelemmel való ellátása biztosítva legyen.<br />

Ugyanakkor a technológiai input mennyiségi növel<strong>és</strong>e<br />

veszélyes tendenciát jelenthet a termõtalajok minõségére,<br />

nõhet a környezetkárosítás veszélye, <strong>és</strong> a szermaradványok<br />

miatt <strong>az</strong> emberi eg<strong>és</strong>zségre ártalmas élelmiszerek<br />

elõfordulása is gyakoribbá válhat.<br />

A második scenárió éppen ezért <strong>az</strong> extenzív mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

termel<strong>és</strong>i modellt javasolja (a társadalomnak<br />

<strong>és</strong> a szakembereknek), ami <strong>az</strong> iparszerû termel<strong>és</strong> viszszaszorítását<br />

jelenti a világ mezõg<strong>az</strong>daságába. Az ebbõl<br />

fakadó term<strong>és</strong>kies<strong>és</strong>t a vet<strong>és</strong>terület növel<strong>és</strong>ével próbálják<br />

kompenzálni. Emiatt olyan marginális területekre is<br />

kiterjedne a termel<strong>és</strong>, ahol <strong>az</strong> ökológiai egyensúly megbomlásának<br />

veszélyével kellene szembenézni. A kisebb<br />

peszticid felhasználás miatt nõhet a növényi kártevõk<br />

<strong>és</strong> betegségek epidémiájának esélye, csökkenne <strong>az</strong> élelmiszerellátás<br />

biztonsága.<br />

Mindkét scenárió képviselõje a markáns szemléletbeli<br />

különbségek, a kétségtelen korlátok ellenére is –<br />

technológiai rendszerének kidolgozásakor – arra törekszik,<br />

hogy eleget tegyen a társadalom elvárásainak <strong>az</strong><br />

élelmiszertermel<strong>és</strong>ben, s elnyerje a közvélemény bizalmát.<br />

Ehhez elengedhetetlen:<br />

l a környezet védelmét szolgáló technológia alkalm<strong>az</strong>ása;<br />

l a termel<strong>és</strong> fenntarthatóságának biztosítása;<br />

l <strong>az</strong> emberi eg<strong>és</strong>zségre ártalmas anyagoktól mentes,<br />

tápláló élelmiszer termel<strong>és</strong>e;<br />

A magyar növénytermeszt<strong>és</strong> perspektívájának vizsgálatakor<br />

alapvetõen nem <strong>az</strong>t tarjuk lényegesnek, hogy intenzív<br />

vagy extenzív módszer lesz-e a fejlõd<strong>és</strong> meghatározó<br />

útja. Mindkét koncepciót, <strong>és</strong> <strong>az</strong>ok különbözõ<br />

változatait alkalm<strong>az</strong>hatjuk a különbözõ régiók adottságainak<br />

megfelelõen amennyiben:<br />

l a fogyasztó hajlandó elfogadni <strong>és</strong> megvásárolni <strong>az</strong><br />

így elõállított terméket,<br />

l a termeszt<strong>és</strong>i technológia illeszkedik a többfunkciós<br />

növénytermeszt<strong>és</strong> rendszerébe,<br />

l biztosítja, vagy nem akadályozza a régió vagy táj<br />

fenntartható fejlõd<strong>és</strong>ét.<br />

A magyar növénytermeszt<strong>és</strong> nemzetközileg is sajátos<br />

jellemzõje, hogy <strong>az</strong> ország területének igen jelentõs<br />

százalékát foglalja el. A nagy területi arány a rendszerváltás<br />

óta sem változott lényegesen. Amennyiben <strong>az</strong><br />

adatokat három évtizedre visszamenõleg megnézzük a<br />

szántóterület mintegy 4,5–4,8 millió hektáros területtel<br />

<strong>az</strong>onos szinten van Magyarországon. A szerkezetváltás<br />

eddig egyr<strong>és</strong>zt nem járt együtt a szántóföldi növénytermeszt<strong>és</strong><br />

területi csökken<strong>és</strong>ével, másr<strong>és</strong>zt a különbözõ<br />

termeszt<strong>és</strong>i régiókra adaptált technológiai rendszerek<br />

fejleszt<strong>és</strong>e, a megfelelõ növényfajták nemesít<strong>és</strong>e még<br />

jelentõs lehetõségeket rejt magá<strong>ban</strong>.<br />

A növénynemesít<strong>és</strong> jövõbeni célkitûz<strong>és</strong>eit mindkét<br />

technológiai rendszer fejleszt<strong>és</strong>e során akkor válthatjuk<br />

valóra, ha a tudásalapú mezõg<strong>az</strong>dasági termel<strong>és</strong>re al-<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 8

---

kalmas genotípusokat hozunk létre. Ez <strong>az</strong>t jelenti, hogy<br />

ott, ahol eddig elsõsor<strong>ban</strong> nagy mennyiségû ipari eredetû<br />

input anyaggal oldották meg a termel<strong>és</strong> fokozását a<br />

jövõben közvetlenül, vagy közvetve a molekuláris genetikai<br />

<strong>és</strong> nemesít<strong>és</strong>i módszerekkel létrehozott növényfajtákkal<br />

helyettesítenék r<strong>és</strong>zben a környezetre <strong>és</strong> <strong>az</strong><br />

emberi eg<strong>és</strong>zségre potenciális veszélyt jelentõ technológiákat.<br />

Közvetlen alkalm<strong>az</strong>ást <strong>az</strong> intenzív, míg közvetettet<br />

<strong>az</strong> extenzív technológiák<strong>ban</strong> lehet megvalósítani<br />

<strong>az</strong> ismert szemléletbeli különbségek miatt.<br />

A fõbb célok:<br />

l a genetikai diverzitás megõrz<strong>és</strong>e,<br />

l a fenntartható termel<strong>és</strong> kialakítása, a term<strong>és</strong>biztonság<br />

fokozása,<br />

l a minõségi tulajdonságok javítása, <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>zséges<br />

táplálkozást elõsegítõ élelmiszerek elõállítása,<br />

l a genotípus x környezet x társadalom kiegyensúlyozott<br />

kölcsönhatása,<br />

l a mezõg<strong>az</strong>daságilag mûvelt terület csökkent<strong>és</strong>e <strong>az</strong><br />

ökológiailag érzékeny régiók<strong>ban</strong> a term<strong>és</strong>zetes környezet<br />

megóvása érdekében.<br />

Napjainkra egyértelmûvé vált, hogy a zöld forradalom<br />

betöltötte a szerepét. A jövõbeni célokat csak a hagyományos<br />

módszerekkel, különösen a mennyiségi<br />

szemléletû technológiákkal nem lehet már megvalósítani,<br />

új módszerek alkalm<strong>az</strong>ására van szükség. Ezek közül<br />

a molekuláris biológiá<strong>ban</strong> elért eredmények nemesít<strong>és</strong>i<br />

felhasználása <strong>az</strong> egyik nagy lehetõség <strong>az</strong> új kihívásokkal<br />

szemben.<br />

A géntechnológia felhasználásával elért elsõ eredmények<br />

gyakorlati elterjed<strong>és</strong>e gyorsan végbement. Az így<br />

elõállított növényfajták <strong>és</strong> -hibridek termeszt<strong>és</strong>e jelentõs<br />

mértékben megnõtt (a kilencvenes évek második felében),<br />

ami egyértelmûen bizonyítja a géntechnológia <strong>és</strong> a<br />

növénynemesít<strong>és</strong> összefonódását. Amíg 1996-<strong>ban</strong> 1,7<br />

millió hektáron, addig 2000-ben már 44,2 millió hektáron<br />

termesztettek a farmerek genetikailag módosított<br />

növényfajtákat, tehát öt év alatt 25-szeresére nõtt a vet<strong>és</strong>területük.<br />

Ez a terület eddig 13 ország<strong>ban</strong> volt található,<br />

a 2000-es adatok szerint mintegy háromnegyedük<br />

a fejlett országok<strong>ban</strong>, de egyre inkább nõ a felhasználásuk<br />

a fejlõdõ országok<strong>ban</strong> is (elérte a 10 millió hektárt).<br />

A transzgénikus növényfajták vet<strong>és</strong>területébõl 25,8<br />

millió hektárt a szója foglalta el, majd ezt követte a kukorica<br />

10,3 millió, a gyapot 5,3 millió, a repce 2,8 millió<br />

hektárral 2000-ben. A genetikailag módosított agronómiai<br />

tulajdonságok közül a termesztett transzgénikus<br />

növények 74%-á<strong>ban</strong> a herbicid tolerancia került beépít<strong>és</strong>re,<br />

19%-<strong>ban</strong> a Bt rovarrezisztencia (James 2000).<br />

A rövid idõ alatt elért eredmények következtében<br />

9 „Tolle, lege et fac!”<br />

2000-ben a világon minden harmadik hektár szója,<br />

minden hetedik hektár gyapot, minden kilencedik hektár<br />

repce <strong>és</strong> jelentõs területen a kukorica genetikailag<br />

módosított növény termeszt<strong>és</strong>ével kerül elõállításra.<br />

Az eddigi eredmények ellenére is <strong>az</strong>t kell mondanunk,<br />

hogy ez a folyamat még csak a kezdeténél tart, <strong>és</strong><br />

a géntechnológia újabb, s újabb területeken járulhat<br />

hozzá a növénynemesít<strong>és</strong> célkitûz<strong>és</strong>einek megvalósításához.<br />

Ezek lehetnek például:<br />

l a nagyadagú peszticid felhasználás csökkent<strong>és</strong>e: pl.:<br />

herbicid rezisztens, gomba- <strong>és</strong> vírusbetegségekkel<br />

szemben rezisztens, rovarrezisztens genotípusok nemesít<strong>és</strong>e,<br />

l a term<strong>és</strong>stabilitás javítása: pl.: hideg-, aszály- <strong>és</strong><br />

sótûrõ genotípusok nemesít<strong>és</strong>e,<br />

l <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>zséges táplálkozást elõsegítõ élelmiszer elõállítása:<br />

pl.: vitamintartalom növel<strong>és</strong>e, a növényi<br />

tápanyagtranszport javítása, esszenciális aminósavak<br />

termeltet<strong>és</strong>e,<br />

l a genetikai diverzitás DNS szintû jellemz<strong>és</strong>e, új genetikai<br />

források felkutatása,<br />

l <strong>az</strong> életminõség javítása: pl. gyógyászat<strong>ban</strong> felhasználható<br />

makromolekulák termel<strong>és</strong>e <strong>az</strong> ún. „biofarming”<br />

eljárással, allergének csökkent<strong>és</strong>e.<br />

A továbblép<strong>és</strong>hez feltétlenül szükséges volna a<br />

transzgénikus növényfajták társadalmi elfogadottságának<br />

javítására. Különösen összetett helyzet alakult ki<br />

ilyen vonatkozás<strong>ban</strong> <strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong>. Ezidáig a géntechnológiai<br />

módszerek alkalm<strong>az</strong>ásá<strong>ban</strong> <strong>az</strong> európai növénynemesítõk<br />

viszonylag hátrányba kerültek <strong>az</strong> <strong>és</strong>zak-amerikaiakkal<br />

szemben, ami több okra vezethetõ vissza. Az<br />

amerikai biotechnológiai ipar gyors fejlõd<strong>és</strong>e mellett a<br />

fõ indok <strong>az</strong> európai közvélemény megosztottsága, ami<br />

ez idáig kedvezõtlen európai piaci lehetõségeket eredményezett.<br />

A géntechnológiá<strong>ban</strong> meglévõ lemaradást <strong>az</strong> európaiak<br />

próbálják behozni a kutatás<strong>ban</strong>. Egy 2000-ben végzett<br />

felmér<strong>és</strong> szerint 1999-ben a választ adó 99 európai<br />

nemesítõ cég 33%-a foglalkozott a hagyományos nemesít<strong>és</strong><br />

mellett géntechnológiai kutatással. Ez <strong>az</strong> arány<br />

szándékuk szerint 2002-re 49 %-ra nõ. A cégek további<br />

31%-a fogja alkalm<strong>az</strong>ni kieg<strong>és</strong>zítõ jelleggel a marker<br />

technológiát <strong>és</strong> a génszekvenálást, ami <strong>az</strong> 1999-es<br />

23%-hoz képest jelent fejlõd<strong>és</strong>t. Összességében <strong>az</strong> adatok<br />

<strong>az</strong>t mutatják, hogy napjaink<strong>ban</strong> öt európai nemesítõ<br />

cégbõl négy valamilyen formá<strong>ban</strong> hasznosítja programjá<strong>ban</strong><br />

a molekuláris nemesít<strong>és</strong> módszereit (Arundel et<br />

al. 2000).<br />

Az európai növénynemesít<strong>és</strong> hiába ér el sikereket a<br />

géntechnológia alkalm<strong>az</strong>ásával a jövõben, ha a fejlõd<strong>és</strong>t<br />

2002. június–július

---

gátló többi közvetett <strong>és</strong> közvetlen veszély <strong>és</strong> akadály továbbra<br />

is megmarad. Ide tartozik többek között, hogy<br />

l a mezõg<strong>az</strong>dasági termel<strong>és</strong> drága, túlzottan bürokratikus,<br />

nehéz átmeneti idõszakot él át <strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong>,<br />

l a növénynemesít<strong>és</strong> tõkeigénye világszerte rohamosan<br />

nõ, csökken a nemesít<strong>és</strong>i programok száma, ami<br />

a genetikai variabilitás beszûkül<strong>és</strong>éhez vezethet,<br />

l a vetõmagipar<strong>ban</strong> kev<strong>és</strong> a profitot hozó növények<br />

száma, visszaszorul a közepes <strong>és</strong> kis területen termesztett<br />

növények nemesít<strong>és</strong>e,<br />

l a gén<strong>ban</strong>kok szabad hozzáférhetõsége világszerte<br />

egyre inkább korlátozódik,<br />

l a klasszikus növénynemesít<strong>és</strong> támogatása drasztikusan<br />

visszaesett, <strong>és</strong> ez különösen érvényes <strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong>,<br />

l a genetikailag módosított szervezetek negatív megítél<strong>és</strong>e<br />

<strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong> hátráltatja a géntechnológia hatékony<br />

alkalm<strong>az</strong>ását a növénynemesít<strong>és</strong>ben,<br />

l nincs egységes európai standardizálás a géntechnológia<br />

szabályozásá<strong>ban</strong>.<br />

Az említett problémák közvetlenül érintik a magyar<br />

növénynemesít<strong>és</strong>t is, ahol <strong>az</strong> átmeneti korszak nehézségei<br />

mellett fel kell k<strong>és</strong>zülnünk <strong>az</strong> európai követelményekre<br />

<strong>és</strong> kihívásokra is. Ehhez olyan komplex kutatási<br />

programokra van szükség, ahol együtt dolgoznak a molekuláris<br />

genetikához értõ növénynemesítõk, valamint a<br />

növénynemesítõk gondolatvilágát ismerõ molekuláris<br />

genetikusok. A Széchenyi István nevével fémjelzett<br />

NKFP program<strong>ban</strong> több ilyen projekt kapott támogatást.<br />

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a növénynemesít<strong>és</strong><br />

hatalmas fejlõd<strong>és</strong>en ment át <strong>az</strong> elmúlt fél évszázad<strong>ban</strong>.<br />

A géntechnológia új dimenziókat nyitott meg <strong>az</strong><br />

élettudományok<strong>ban</strong>, felhasználása a növénynemesít<strong>és</strong>ben<br />

alapja lehet a tudásalapú, környezetbarát mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

termel<strong>és</strong>nek a korábbi mennyiségi szemléletû<br />

helyett. Ugyanakkor egy új korszak még csak éppen,<br />

hogy elkezdõdött, a valódi változások a tudásalapú növénytermeszt<strong>és</strong><br />

kiteljesed<strong>és</strong>ével fognak bekövetkezni.<br />

Ebben a folyamat<strong>ban</strong> fontos szerepe lesz a molekuláris<br />

genetikai módszerek alkalm<strong>az</strong>ásának a növénynemesít<strong>és</strong>ben,<br />

ami nagymértékben elõsegítheti a növénynemesít<strong>és</strong><br />

tudományos alapokon történõ gyarapodását <strong>és</strong> jövõbeni<br />

fejlõd<strong>és</strong>ét is. A hagyományos növénynemesít<strong>és</strong><br />

korábbi szakmai tekintélye csak ab<strong>ban</strong> <strong>az</strong> esetben maradhat<br />

meg, amennyiben képes lesz <strong>az</strong> új molekuláris<br />

nemesít<strong>és</strong>i eljárásokat beépíteni <strong>és</strong> hasznosítani a nemesít<strong>és</strong>be,<br />

<strong>és</strong> kialakítani a hagyományos <strong>és</strong> molekuláris<br />

nemesít<strong>és</strong> integrált rendszerét.<br />

BEDÕ ZOLTÁN<br />

BÚZANEMESÍTÕ, IGAZGATÓ<br />

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETE, MARTONVÁSÁR<br />

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI<br />

MINISZTER<br />

!<br />

Közlemény<br />

A termõföldrõl <strong>és</strong> a Nemzeti Földalapról<br />

szóló törvény módosítása a legkisebb<br />

mértékben sem veszélyezteti a<br />

családi g<strong>az</strong>daságok létét. A Nemzeti<br />

Földalap társadalmi ellenõrz<strong>és</strong> alá vonása<br />

pedig a g<strong>az</strong>dálkodók számára is<br />

átlátható viszonyokat teremt <strong>az</strong> állami<br />

földtulajdon tekintetében.<br />

A módosítások semmilyen formá<strong>ban</strong><br />

sem teszik lehetõvé a külföldiek <strong>és</strong> a<br />

társaságok tulajdonszerz<strong>és</strong>ét.<br />

Ugyancsak nem teszik lehetõvé,<br />

hogy több tízezer mezõg<strong>az</strong>daságból<br />

élõ család alól kihúzzák megélhet<strong>és</strong>ük<br />

alapját a termõföldet, csak <strong>az</strong>ért, mert<br />

nem egyéni formá<strong>ban</strong> g<strong>az</strong>dálkodnak.<br />

A törvénymódosítások kialakításakor<br />

figyelembe vettük <strong>az</strong> ellenzék <strong>és</strong><br />

<strong>az</strong> érdekképviseletek álláspontját is,<br />

ezért <strong>és</strong>szerû kompromisszumokon<br />

alapuló javaslat született.<br />

Meggyõzõd<strong>és</strong>ünk, hogy <strong>az</strong> útlezárásokkal<br />

fenyegetõk csak újabb zavarkelt<strong>és</strong>re<br />

akarják felhasználni a törvények<br />

<strong>és</strong>szerû, a családi g<strong>az</strong>daságok<br />

számára is elõnyös módosítását.<br />

Az FVM vezet<strong>és</strong>e továbbra is nyitott<br />

a félreért<strong>és</strong>ek tisztázására.<br />

Budapest, 2002. július 9.<br />

DR. NÉMETH IMRE<br />

MINISZTER SK.<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 10

---

A h<strong>az</strong>ai transzgénikus búza története <strong>és</strong> néhány összefügg<strong>és</strong><br />

Az idegen gén; csodára képes!<br />

Az ezredvég felé közeledve a médiá<strong>ban</strong><br />

egyre gyakrab<strong>ban</strong> hallottuk a<br />

transzgénikus fogalmat. Szinte mindennapos<br />

hírré vált a GMO (genetikailag<br />

módosított organizmus), a genetikai<br />

módosítás. Az elsõ genetikailag<br />

módosított szervezetekkel elõállított<br />

termékek is (lassan érõ paradicsom,<br />

herbicid <strong>és</strong> rovarrezisztens kukorica,<br />

szója, repce olaj stb.) megjelentek már<br />

a piacon. A hírekkel <strong>és</strong> a termékekkel<br />

párhuzamosan, <strong>az</strong>onnal két nagy tábor<br />

alakult ki: (1) a lelkes támogatók <strong>és</strong> <strong>az</strong><br />

(2) ellenzõk tábora. Mivel <strong>az</strong> elsõ genetikailag<br />

módosított genotípusok <strong>és</strong><br />

termékeik fõleg Ameriká<strong>ban</strong> kerültek<br />

piacra – lévén a tõkeerõs amerikai cégek<br />

támogatták a kutatást – gyorsan<br />

megindult <strong>az</strong> üzleti terjeszked<strong>és</strong>. Üzleti<br />

stratégák jelentek meg szerte a világ<strong>ban</strong>.<br />

Kelet <strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong> olykor még<br />

hivatalos utakat is megkerülve igyekeztek<br />

növényfajtákat tesztelni a majdani<br />

üzlet reményében Emellett,<br />

örömteli, hogy a genetikailag módosított<br />

szervezetek valóságos elõnyei, reflektorfényben<br />

tartják a transzgénikus<br />

technológiát <strong>és</strong> <strong>az</strong> ilyen technikával<br />

létrehozott fajtákat. Elegendõ, ha a<br />

gyógyszerek közül a humán inzulint,<br />

vagy a kultúrnövények közül a gyommentes<br />

herbicid rezisztens szójatáblák<br />

példáját említjük meg.<br />

Mi hát <strong>az</strong> ig<strong>az</strong>ság a transzgénikus<br />

technológia körül? Hol tart mindez a<br />

búzanemesít<strong>és</strong>ben? Folytassuk, vagy<br />

fejezzük be a transzgénikus kutatást?<br />

A sokkolónak tûnõ híráradat<strong>ban</strong> most<br />

arra kérem <strong>az</strong> olvasót egy pillanatra figyeljen<br />

saját eredményeinkre <strong>és</strong> gondolkodjunk<br />

el.<br />

A GK KhT szoros együttmûköd<strong>és</strong>ben<br />

h<strong>az</strong>ai (SZBK, Növénybiológiai Intézet)<br />

<strong>és</strong> külföldi laboratóriumokkal,<br />

már négy g<strong>az</strong>daságilag fontos faj<br />

transzgénikus változatát hozta létre. A<br />

11 „Tolle, lege et fac!”<br />

h<strong>az</strong>ai törvényi szabályozást (1998. évi<br />

XXVII. törvény) betartva, búzával<br />

már teny<strong>és</strong>zkerti kísérleteket is végzünk.<br />

A következõkben igyekszünk<br />

megismertetni <strong>az</strong> olvasót eddigi eredményeinkkel.<br />

Leírjuk a transzgénikus<br />

technika legfontosabb lép<strong>és</strong>eit <strong>és</strong><br />

igyekszünk állást foglalni <strong>az</strong> alkalm<strong>az</strong>ás<br />

jelenét <strong>és</strong> jövõjét illetõen.<br />

HOGYAN LEHET GÉNEKET<br />

MESTERSÉGES ÚTON<br />

ÁTVINNI EGYIK FAJBÓL<br />

A MÁSIKBA?<br />

A gének átvitele, öröklõd<strong>és</strong>e a term<strong>és</strong>zetes<br />

élet során régóta elbûvöli <strong>az</strong><br />

emberiséget. Azt hogy ezt rutinszerûen<br />

mesterségesen is megtegyük, csak a<br />

nyolcvanas-kilencvenes évek óta lehetséges.<br />

A mesterséges génbevitelt a<br />

term<strong>és</strong>zettõl figyelte meg <strong>az</strong> ember.<br />

Már régebben felfigyeltek arra, hogy<br />

egyes talajbaktériumok (Agrobacterium)<br />

genetikai információt képesek<br />

bevinni <strong>az</strong>ok<strong>ban</strong> a fajokba, amelyeket<br />

képesek megfertõzni. Napjaink<strong>ban</strong> a<br />

laboratóriumok<strong>ban</strong> átalakított Agrobacterium<br />

törzs(ek) már arra is „megkérhetõ”,<br />

hogy kísérleti szempontból<br />

fontos géneket jutassanak be növényekbe.<br />

Hosszú ideig <strong>az</strong> volt a probléma,<br />

hogy <strong>az</strong> Agrobacterium–ok csak<br />

kétszikû fajokat fertõztek meg <strong>és</strong> így a<br />

g<strong>az</strong>daságilag fontos egyszikûek (pl.:<br />

gabonafélék) ezzel a módszerrel nem<br />

voltak transzformálhatók. Néhány év<br />

óta ez <strong>az</strong> akadály is elhárult <strong>és</strong> <strong>az</strong><br />

Agrobacterium úgymond becsapható<br />

<strong>és</strong> napjaink<strong>ban</strong> már egyszikû növények<br />

genetikai transzformációjára is<br />

felhasználható.<br />

Azok<strong>ban</strong> <strong>az</strong> évtizedekben, amikor<br />

<strong>az</strong> említett talajbaktérium transzformációs<br />

rendszerét tanulmányozták, egyes<br />

kutatók új transzformációs módszerek<br />

kialakítására is törekedtek. Majdnem<br />

20 évig folyt a növényi sejt- <strong>és</strong> szövetteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>i<br />

laboratóriumok<strong>ban</strong> a protoplaszt-növény<br />

rendszerek kidolgozása.<br />

Hosszú ideig úgy tûnt, hogy a sejtfaluktól<br />

megfosztott protoplasztok<br />

lesznek a genetikai transzformáció<br />

kulcsai, hiszen a sejtmembrán pólusain<br />

a DNS molekulák könnyen bejuttathatók<br />

a sejtekbe. A kutatások kapcsán<br />

ez <strong>az</strong> elképzel<strong>és</strong> megvalósult, de a<br />

módszer olyan sejtteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>i lép<strong>és</strong>ekkel<br />

terhelt, amely a protoplasztok géntranszformációs<br />

módszerét napjainkra<br />

alig használt technikává tette.<br />

Miközben <strong>az</strong> Agrobacterium-mal <strong>és</strong><br />

protoplasztokkal már eredményes<br />

transzformánsok születtek, <strong>az</strong> amerikai<br />

Cornell Egyetemen egy teljesen újszerû,<br />

zseniális megoldás indult útjára:<br />

a génbelöv<strong>és</strong>en alapuló módszer. Az<br />

eljárás <strong>az</strong> emberiségnek évezredek óta<br />

háborúzásra használt lövöldöz<strong>és</strong>i módszerét<br />

állította a tudomány szolgálatába.<br />

A bejuttatni kívánt gént mindig<br />

sejtbe kell eljuttatni, ehhez egy lövedék,<br />

vagy lövedékek sokasága szükséges.<br />

Néhány megszorításra <strong>az</strong>ért még<br />

szükséges van. Az egyik, hogy erre a<br />

lövedékre kell felvinni a DNS-t (gén)<br />

<strong>és</strong> így a lövedék „hátán” bejut a gén a<br />

sejtbe. A másik megszorítás, hogy a<br />

lövedék kisebb legyen, mint a sejt,<br />

hogy ne roncsolja szét <strong>az</strong> érintett sejteket.<br />

Szintén fontos, hogy a lövedék ne<br />

legyen toxikus. Következ<strong>és</strong>képpen a<br />

lövedék nem k<strong>és</strong>zülhet bármilyen<br />

anyagból, hiszen <strong>az</strong> aranyon kívül alig<br />

van olyan lövedéknek való alapanyag<br />

ami még számításba vehetõ. Nos, a<br />

génbelöv<strong>és</strong>es munkákhoz így legcélszerûbb<br />

1–2 mikrométer átmérõjû<br />

(egy sejt átmérõje ennek 10–20szorosa)<br />

arany lövedéket használni,<br />

amit mikrolövedéknek nevezünk. A<br />

sejtbe bejutott arany, miután a remények<br />

szerint beszállítja a DNS mole-<br />

2002. június–július

---

kulát zárvány lesz <strong>és</strong> nem akadályozza<br />

a sejt regenerálódását, osztódását. A<br />

búza genetikai transzformáció során,<br />

mi is génbelöv<strong>és</strong>sel vittük be <strong>az</strong> idegen<br />

gént.<br />

HOGYAN HOZTUK LÉTRE<br />

A TOTÁLIS HERBICIDDEL<br />

SZEMBEN REZISZTENS<br />

TAVASZI BÚZÁT?<br />

A gének átvitele, a hasznos gének<br />

felhalmozása egy-egy növényfajtába,<br />

a növénynemesít<strong>és</strong> szinte egyetlen<br />

nagy célja. A módszerek évtizedrõl évtizedre<br />

változnak, tökéletesednek. A<br />

folyamatos nemesítõ munka eredménye,<br />

hogy a világon eddig több százezer<br />

növényfajtát hoztak létre a növénynemesítõk.<br />

Valamivel több mint<br />

tíz éve, a növénynemesít<strong>és</strong> a molekuláris<br />

technikák rutinszerû alkalm<strong>az</strong>ásával<br />

egy új mérföldkõhöz érkezett. A<br />

hagyományos nemesít<strong>és</strong>i módszerek<br />

alkalm<strong>az</strong>ásával a fajok közötti keresztezhetõségi<br />

határ (inkompatibilitás) elvileg<br />

megszûnt. Bármely fajból izolált<br />

<strong>és</strong> klónozott gén fajhatárok nélkül átvihetõ<br />

egy tetszõleges fajba. Az ehhez<br />

szükséges sejt- <strong>és</strong> szövetteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>i<br />

módszerek, a termeszt<strong>és</strong>i szempontból<br />

fontos fajoknál már kidolgozottak. A<br />

génátvitel három alapvetõ módszerét<br />

<strong>az</strong> elõzõekben foglaltuk össze.<br />

Elsõ búza transzformációs sikerünk,<br />

egy baktérium fajból izolált génhez,<br />

<strong>az</strong> ún. bar génhez kötõdik. Ez a<br />

gén, <strong>az</strong> általa termelt enzim segítségével<br />

képes arra, hogy egy totális<br />

gyomirtószer hatóanyagát lebontsa, <strong>és</strong><br />

ezzel a herbicidet hatástalanítsa. A<br />

gyomirtás<strong>ban</strong> ez persze nem lehet cél,<br />

hiszen a totális herbicideket éppen<br />

<strong>az</strong>ért forgalm<strong>az</strong>zák, hogy valamennyi<br />

növény ellen hatékony legyen. Éppen<br />

ez a különleges, elsõ pillanatra használhatatlannak<br />

tûnõ gondolat termékenyítette<br />

meg a biotechnológusok gondolatát.<br />

Ha egy ilyen gént bejuttatunk<br />

egy kultúrnövény fajtába <strong>és</strong> ezt a<br />

transzgénikus genotípust lepermetez-<br />

zük a totális hatású gyomirtószerrel,<br />

akkor <strong>az</strong> rezisztenciát kell hogy mutasson<br />

a herbiciddel szemben. Miközben<br />

<strong>az</strong> összes vele nem <strong>az</strong>onos genotípus<br />

elpusztul a totális gyomirtószer<br />

hatásától.<br />

Ezt a néhány mondat<strong>ban</strong> leírt, rendkívül<br />

egyszerûnek tûnõ dolgot valósítottuk<br />

meg búzá<strong>ban</strong>. Amikor – közel<br />

tíz éve – kísérleteinket elkezdtük, magas<br />

ára miatt még elérhetetlen volt<br />

számunkra a génpuska. Egy publikációnak<br />

<strong>és</strong> egy kölcsön kapott berendez<strong>és</strong>nek<br />

köszönhetõen, egy egyszerû<br />

génbelövõ k<strong>és</strong>züléket kezdtünk el<br />

használni <strong>és</strong> konstruálni. Az 1. képen<br />

látható, hogy a berendez<strong>és</strong> egy átalakított<br />

exszikátor, amelybe szivattyúval<br />

biztosítani kell vákuumot, hogy a puskagolyóként<br />

használatos aranyszemcsék<br />

mozgását megkönnyítsük. Az<br />

aranyszemcsék lövedékszerû elindításához<br />

pedig, egy nemesgáz (Helium)<br />

túlnyomását használjuk fel, amely egy<br />

alufólia koronghoz ütközve hozza<br />

mozgásba a fóliára elõzõleg felvitt<br />

aranyszemcséket, melyre már koráb<strong>ban</strong><br />

felvittük a DNS-t.<br />

1. kép<br />

A házi k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>û génbelövõ berendez<strong>és</strong>,<br />

amely bármely kutatóhelyen<br />

kev<strong>és</strong> mûszer<strong>és</strong>z segítséggel,<br />

néhány százezer forintból elk<strong>és</strong>zíthetõ.<br />

2. kép<br />

Az idegen génnel transzformált<br />

búza sejtekbõl szelektált,<br />

transzgénikus jelölt független kalluszok<br />

(2 db) <strong>és</strong> a fejlõd<strong>és</strong>nek nem indult<br />

transzgénikus kalluszok.<br />

A két nagy kolóniából már csak<br />

növényt kell regenerálni.<br />

A leírtak alapján könnyen elképzelhetõ,<br />

hogy <strong>az</strong> exszikátor revolver r<strong>és</strong>zébõl<br />

elindulnak a DNS molekulával<br />

bevont aranygolyócskák (lövedékek).<br />

Ha a revolverrel szemben olyan búza<br />

sejteket, szöveteket helyezünk el,<br />

amelyekbõl k<strong>és</strong>õbb könnyen tudunk<br />

növényeket elõállítani, mindenki számára<br />

érthetõvé válik a növényi genetikai<br />

transzformáció technikai lényege.<br />

A sejtbe bejutatott genetikai anyag<br />

(DNS) <strong>az</strong> elsõ osztódás genetikai eseményei<br />

során beépül a sejt genomjába.<br />

Ha ez megtörténik, akkor várható,<br />

hogy a sejt a beépült gént kifejezi, <strong>az</strong><strong>az</strong><br />

termeli <strong>az</strong> enzimet amely lebontja a<br />

herbicid hatóanyagát. Ezek után egyszerû<br />

belátnunk, hogy már sejtszinten<br />

is szelektálni lehet a transzformáns<br />

sejtekre <strong>és</strong> így hatékonyan lehet kiválogatni<br />

<strong>az</strong> idegen gént tartalm<strong>az</strong>ó sejteket.<br />

A szelekciós lép<strong>és</strong>ek alatt mind<strong>az</strong>ok<br />

a sejtek, amelyek nem tartalm<strong>az</strong>ták<br />

a túlél<strong>és</strong>hez fontos idegen gént, <strong>és</strong><br />

annak termékét, elpusztulnak. A herbicid<br />

hatóanyagát lebontó sejtek viszont<br />

éppen <strong>az</strong>ért mert a pusztulásukat okozó<br />

anyagot lebontják, túlélnek a sejtteny<strong>és</strong>zetben<br />

(2. kép), ebbõl adódóan<br />

gyorsan szaporodnak. Így néhány hét<br />

vagy hónap után eg<strong>és</strong>z nagy mennyiségû<br />

sejtet <strong>és</strong> szövetet termelnek.<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 12

---

Most már csak növényt kell elõállítanunk<br />

a szelektált sejthalm<strong>az</strong>ból, növényi<br />

szövetbõl. Ha ez is megtörtént, akkor<br />

a munka nehezén túl vagyunk <strong>és</strong><br />

már csak a DNS- <strong>és</strong> enzim szintû, valamint<br />

a gyakorlati célú bizonyítások<br />

vannak hátra.<br />

Nos, fent leírt úton állítottunk elõ<br />

néhány évvel koráb<strong>ban</strong> 6 búza transzformáns<br />

egyedet, amelyek felszaporítás<br />

után is jól kifejezik a bejuttatott<br />

idegen gént (bar). A gén hatékonyságát<br />

mutatja a 3. kép, ahol a Finale<br />

14SL totális hatású herbicides permetez<strong>és</strong>t<br />

követõen a nem transzformált<br />

búza vonal elpusztult, míg a transzgénikus<br />

vonalak nagyszerûen „díszlenek”,<br />

mutatva ezzel a totális hatású<br />

herbiciddel szembeni rezisztenciát.<br />

MIT TUD A „FINALE”<br />

REZISZTENS BÚZA?<br />

Bennünket, nemesítõket is nagyon<br />

érdekelt, hogy a Petri-cs<strong>és</strong>zében <strong>és</strong> laboratórium<strong>ban</strong><br />

mûködõ transzgénikus<br />

búza, hogyan is viselkedik term<strong>és</strong>zetes<br />

közegben, <strong>az</strong><strong>az</strong> magról kelt búzanövé-<br />

3. kép<br />

A transzgénikus növényekbõl szaporított<br />

búza vonalak elsõ herbicides permetez<strong>és</strong>e.<br />

Bal oldalon jól látható<br />

a nem transzgénikus kontrol genotípus<br />

herbicid érzékenysége, míg tõle jobbra a<br />

herbicid rezisztens búza törzsek láthatók.<br />

13 „Tolle, lege et fac!”<br />

nyeken, kint a teny<strong>és</strong>zkertben. Az üvegházi<br />

felszaporítás után 2001-ben már<br />

volt annyi búza vetõmagunk, hogy kisparcellás<br />

kísérletben vizsgáljuk a Finale<br />

rezisztens búzákat. Mindenek elõtt meg<br />

kellett szereznünk a törvényi elõírásnak<br />

megfelelõ engedélyt. Ez a procedúra<br />

még egy újabb fél évet vett igénybe, de<br />

<strong>az</strong> engedély birtoká<strong>ban</strong> már következhetett<br />

a vet<strong>és</strong>. A tavaszi vet<strong>és</strong>t március<br />

elsõ napjai<strong>ban</strong> történt. A növények<br />

megerõsöd<strong>és</strong>ét, valamint a gyomok kel<strong>és</strong>ét<br />

követõen április közepén elvégeztük<br />

a 0,5%-os Finale 14SL permetez<strong>és</strong>t.<br />

A kezel<strong>és</strong> után<br />

már 1–2 nappal<br />

jól látható volt a<br />

herbicid hatása.<br />

Egy héttel a kijuttatást<br />

követõen<br />

már a négy sorozat<strong>ban</strong><br />

beállított<br />

kísérletben is egyértelmû<br />

volt a herbicid<br />

totális hatása.<br />

A nem transzgénikus<br />

kontrol<br />

parcellák (4. kép)<br />

teljesen elpusztultak,<br />

míg a transzgénikus<br />

vonalak<br />

szemmel láthatólag<br />

semmilyen<br />

kedvezõtlen hatást<br />

nem mutattak, a<br />

nem permetezett kontrol növényekhez<br />

viszonyítva. A kísérletben jól látható<br />

volt, hogy valamennyi gyom a kontrol<br />

búzához hasonlóan reagált, <strong>az</strong><strong>az</strong> elszáradtak.<br />

Tehát a laboratórium<strong>ban</strong> <strong>és</strong><br />

üvegház<strong>ban</strong> kapott eredmények teljes<br />

harmóniá<strong>ban</strong> vannak, <strong>az</strong>zal a különbséggel,<br />

hogy term<strong>és</strong>zetes körülmények<br />

között a herbicidhatás sokkal koráb<strong>ban</strong><br />

látható <strong>az</strong> érzékeny növényeken.<br />

Kísérleteinkben term<strong>és</strong>zetesen<br />

igyekszünk valamennyi fontos agronómiai<br />

paramétert megmérni. Különös<br />

figyelemmel vagyunk a búza beltartalmi<br />

minõségére. Ezek a kísérletek há-<br />

rom évig folynak. Ez <strong>az</strong> idõtartam remélhetõleg<br />

elég adatot fog szolgáltatni<br />

a totális herbiciddel szemben rezisztens<br />

búza viselked<strong>és</strong>ét illetõen. Az már<br />

a kísérletek elsõ harmadá<strong>ban</strong> is látható,<br />

hogy szélsõségesen meghökkentõ<br />

eredmények nem várhatók. Term<strong>és</strong>zetesen<br />

magá<strong>ban</strong> <strong>az</strong> a tény, hogy egy totális<br />

gyomirtószerrel a rezisztens búza<br />

gyomirtása teljesen megoldható, sõt<br />

még a nem genotípus <strong>az</strong>onos búza növények<br />

is kiirthatók (idegenel<strong>és</strong>re<br />

nincs szükség), már magá<strong>ban</strong> is jelentõs<br />

eredménynek mondható.<br />

4. kép<br />

A totális herbiciddel szemben rezisztenciát hordozó<br />

transzgénikus búzatörzsek teny<strong>és</strong>zkerti kísérlete.<br />

Jól látható, hogy a négysorozatos kísérletben a randomizációnak<br />

megfelelõen <strong>az</strong> érzékeny recipiens genotípus megsemmisült<br />

a permetez<strong>és</strong> hatására, míg a rezisztens (6 független törzs) törzsek<br />

szépen fejlõdnek tovább.<br />

A transzgénikus technikát ellenzõk,<br />

ezzel szemben lényegesen jelentõsebb<br />

hátrányokat említenek, amelyeket<br />

szintén nagy figyelemmel követünk.<br />

A biológiai <strong>és</strong> táplálkozási rizikó<br />

nullára csökkent<strong>és</strong>e érdekében a<br />

kísérleti célra nem használt köpenyvet<strong>és</strong>t<br />

<strong>és</strong> kísérleti anyagot éget<strong>és</strong>sel<br />

megsemmisítjük. A transzformációs<br />

munka kezdetén <strong>az</strong>ért választottunk<br />

tavaszi búza alapanyagot, mert <strong>az</strong><br />

egyszerûbb kísérletez<strong>és</strong>en túl, <strong>az</strong> õszi<br />

búzával történõ genetikai <strong>és</strong> mechanikai<br />

kevered<strong>és</strong>t így nagy biztonsággal<br />

elkerülhetjük.<br />

2002. június–július

---

KELL-E FÉLNÜNK?<br />

A következõkben szeretnék <strong>az</strong>okra<br />

a felvet<strong>és</strong>ekre reagálni, amelyek <strong>az</strong> ellenzõk<br />

táborából érkeznek. A világ a<br />

genetikailag módosított növényekkel<br />

(organizmusokkal) kapcsolat<strong>ban</strong>, nagy<br />

vonalak<strong>ban</strong> kettévált. Amerika, ahol<br />

<strong>az</strong> elsõ transzgénikus növények megszülettek<br />

teljesen liberális a GMO termékekkel<br />

szemben. Az Észak- <strong>és</strong> a<br />

Dél-Amerika-i kontinensen több százezer<br />

hektárra tehetõk a transzgénikus<br />

anyagokkal (repce, kukorica, gyapot,<br />

szója stb.) bevetett területek. Jelentõs<br />

területeken termesztenek ma már herbicid<br />

rezisztenciával kombinált rovarrezisztens<br />

fajtákat, kukorica hibrideket,<br />

élvezve e genetikai megoldásból<br />

szárm<strong>az</strong>ó g<strong>az</strong>dasági <strong>és</strong> biológiai<br />

elõnyöket.<br />

Ezzel szemben a konzervatív <strong>Eu</strong>rópa<br />

ellenáll a GMO termékeknek A<br />

zöld szervezetek sokszor meghökkentõ<br />

demonstrációkat tartanak. A nem<br />

transzgénikus termékek elõnyt, esetleg<br />

üzleti elõnyt is jelentenek. A legnagyobb<br />

elõvigyázatosság ellenére <strong>az</strong>t<br />

mondhatjuk, hogy <strong>az</strong> amerikai importból<br />

bejövõ szója (<strong>és</strong> egyéb) esetében<br />

szinte kontrolálhatatlan a jelenlegi<br />

helyzet. A közvélemény pedig legtöbb<br />

esetben indulatok alapján, <strong>politikai</strong> elkötelezettség<br />

szerint ide, vagy oda orientálódik.<br />

Mi is a probléma gyökere? Az ellenzõ<br />

vélemények általá<strong>ban</strong> két jelentõs<br />

téma körül szoktak csoportosulni:<br />

(1) idegen fehérje, esetleg más táplálkozási<br />

szempontból fontos anyag jelenik<br />

meg a transzgénikus termékekben<br />

<strong>és</strong> ez élelmez<strong>és</strong>i vagy takarmányozási<br />

szempontból veszélyes lehet, (2) a<br />

transzgénikus szervezetek genomjába<br />

mesterségesen beavatkoztunk <strong>és</strong> ennek<br />

nem kívánatos biológia következményei<br />

lehetnek. Röviden, nézzük<br />

meg milyen választ tudunk adni ezekre<br />

a tényekre.<br />

Az elsõ felvet<strong>és</strong>nél fontos megemlítenünk,<br />

hogy a transzgénikus szerve-<br />

zetek term<strong>és</strong>zetben elõforduló géneket<br />

fogadnak be <strong>és</strong> fejeznek ki, tehát arról<br />

van szó, hogy ezek a gének ab<strong>ban</strong> a<br />

faj<strong>ban</strong> term<strong>és</strong>zetes módon nem fordulnak<br />

elõ. A bejuttatott gének termékei<br />

minden esetben jól ismertek, hiszen<br />

<strong>az</strong>ért visszük át, mert ezeket <strong>az</strong> elõnyös<br />

tulajdonságokat kívánjuk kihasználni.<br />

Nyilvánvaló, hogy táplálkozási<br />

vagy élelmez<strong>és</strong>i szempontból a gének<br />

termékeit meg kell vizsgálni. Erre ma<br />

már a világon nagyon sok laboratórium<br />

alkalmas, hiszen gyógyszerek, táplálék<br />

kieg<strong>és</strong>zítõ preparátumok, szintetikus<br />

k<strong>és</strong>zítmények nagy szám<strong>ban</strong><br />

használatosak. Ezekhez hasonló vizsgálatra,<br />

engedélyeztet<strong>és</strong>re kell gondolnunk<br />

a transzgénikus termékekkel<br />

kapcsolat<strong>ban</strong> is. Persze számos olyan<br />

eset is lehetséges, hogy a fogyasztott<br />

termékben a gén terméke nem fordul<br />

elõ (<strong>az</strong> új transzgénikus megoldások<br />

erre törekszenek), tehát a vele kapcsolatos<br />

aggodalom inkább csak elméletinek<br />

mondható. Tehát <strong>az</strong> elsõ probléma<br />

kör viszonylag könnyen kezelhetõ. Az<br />

élelmez<strong>és</strong>ügyi biztonsági vizsgálatoknak<br />

(toxikológia, allergének vizsgálata<br />

stb.) már több tíz éves hagyománya<br />

van világszerte.<br />

Most nézzük a második problémakört.<br />

Mint <strong>az</strong>t a koráb<strong>ban</strong> írtuk, a<br />

transzgénikus technika képes arra,<br />

hogy a faj- <strong>és</strong> nemzetség határok által<br />

lezárt genetikai kombinálódási lehetõségeit<br />

feloldja <strong>és</strong> valamilyen szempontból<br />

fontos gént vagy géneket vigyünk<br />

át különbözõ fajokba. A kérd<strong>és</strong><br />

úgy is megfogalm<strong>az</strong>ható, hogy szüksége<br />

van-e <strong>az</strong> emberiségnek arra, hogy<br />

a genetikai határokat átjárhatóvá tegye?<br />

Ezek a határok ma még tudományos<br />

korlátok között is vannak, de a<br />

genomikai kutatások egyre több lehetõséget<br />

nyitnak meg. Az elsõ tudományos<br />

fantasztikumba is beillõ megoldások<br />

után, el kell döntenünk, hogy<br />

melyek <strong>az</strong>ok a megoldások, amelyek<br />

elvégezhetõk, <strong>és</strong> ez mellett még szükségesek<br />

is. Itt a kutatók <strong>és</strong> fejlesztõk<br />

szakmai felk<strong>és</strong>zültsége <strong>és</strong> etikai álláspontja<br />

nagyon fontos. Hiszen nem<br />

szükséges mindent megtenni, ami lehetséges.<br />

Ezt különösen a biodiverzitás<br />

esetleges kedvezõtlen megváltoztatásával<br />

kapcsolat<strong>ban</strong> fontos szem<br />

elõtt tartanunk. A fennmaradó problémák<br />

esetében a kutatásnak fontos szerepe<br />

van. Arra kell törekednünk, hogy<br />

olyan genetikai megoldásokat találjunk<br />

(ezek már mai is nagy szám<strong>ban</strong><br />

állnak rendelkez<strong>és</strong>re), amelyek a<br />

szkeptikusokat is meggyõzik.<br />

H<strong>az</strong>ánk<strong>ban</strong> aggodalomra nincs<br />

okunk, hiszen saját technológiát, saját<br />

genetikai anyagot fejlesztünk. Ezen túl<br />

mi is <strong>az</strong>t a kenyeret fogyasztjuk, amit<br />

mi állítottunk elõ <strong>és</strong> a búzát a mi g<strong>az</strong>dáink<br />

termelték meg. Semmiféle érdek<br />

nem képzelhetõ el, hogy fenyegetõ,<br />

esetleg provokatív jóslatoknak helyt<br />

adjunk.<br />

Kutató szemmel nézve a transzgénikus<br />

technológia a legtöbb hasznot<br />

eddig módszertani irányból hozta. A<br />

genetikai kutatások<strong>ban</strong> olyan, csak ezzel<br />

a technikával megvalósítható eredmények<br />

érhetõk el, amelyek tudományos<br />

értéke felbecsülhetetlen. Ez mellett<br />

<strong>az</strong>on<strong>ban</strong> megjelentek <strong>az</strong> elsõ eredményeket<br />

profittá váltó GMO növényfajták<br />

<strong>és</strong> a belõlük elõállított termékek.<br />

Megítél<strong>és</strong>ünk szerint a profitszerz<strong>és</strong>i<br />

stratégia, amely a tõkeerõs növénynemesítõ<br />

cégektõl szárm<strong>az</strong>ik, sokat<br />

ártott eddig a technika pozitív<br />

megítél<strong>és</strong>ének. A társadalom érzékenyebb<br />

r<strong>és</strong>ze olykor úgy érzi, hogy valamit<br />

(GMO termékeket) rá akarnak<br />

erõltetni. H<strong>az</strong>ánk a mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

túltermel<strong>és</strong>ben elöljáró ország, ezért a<br />

józan dönt<strong>és</strong>nek még sürgetõ idõhatára<br />

sincs. Nem sürget bennünket országos<br />

élelmez<strong>és</strong>i kényszerhelyzet. mint<br />

egyes élelmez<strong>és</strong>i gondokkal küzdõ országokat,<br />

ahol a legegyszerûbb (legolcsóbb,<br />

környezetkímélõbb stb.) védekez<strong>és</strong><br />

a kórokozókkal vagy kártevõkkel<br />

szemben a genetikai megoldás, <strong>az</strong><strong>az</strong><br />

a rezisztens fajta. Ezekben <strong>az</strong> or-<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 14

---

szágok<strong>ban</strong> – talán drámainak tûnik –<br />

de élet <strong>és</strong> halál kérd<strong>és</strong>e lehet egy új<br />

technológia bevezet<strong>és</strong>e, esetleg mellõz<strong>és</strong>e.<br />

MERRE TOVÁBB?<br />

A jövõ feladatai<strong>ban</strong> a kutatásnak<br />

alapvetõ fontossága van. Semmiként<br />

sem reagálhatunk kutatási világtendenciákra<br />

nemlegesen vagy felindult<br />

tiltakozással. Az elsõ herbicid rezisztens<br />

búzával végzett modell kísérletünk<br />

is meggyõzõ ab<strong>ban</strong> a tekintetben,<br />

hogy a transzgénikus technika, mint<br />

<strong>az</strong>t a címben is jeleztük – kisebb túlzással<br />

– csodákra (egy gén eliminálja<br />

a totális herbicid hatást) is képes.<br />

A kemizáció, agrotechnika, nemesít<strong>és</strong>,<br />

majd a molekuláris genetika fejlõd<strong>és</strong>e<br />

most számos esetben (kórokozók,<br />

kártevõk, környezet terhelõ növényvédelem<br />

stb.) olyan új megoldási javaslatot<br />

kínál a transzgénikus szervezete-<br />

Környezetkímélõ <strong>és</strong><br />

energiatakarékos talajmûvel<strong>és</strong><br />

Írta: Birkás Márta, közremûködõ<br />

szerzõk: Antos Gábor,<br />

Csík Lajos, Szemõk András<br />

A környezetkímélõ <strong>és</strong> energiatakarékos<br />

talajmûvel<strong>és</strong> c. szakkönyvet<br />

a neves szerzõk g<strong>az</strong>dálkodóknak,növénytermeszt<strong>és</strong>i,<br />

környezetg<strong>az</strong>dálkodási, gépüzemeltet<strong>és</strong>i,<br />

gépgyártó- <strong>és</strong> forgalm<strong>az</strong>ó<br />

szakembereknek <strong>és</strong> a<br />

témakörben érdekelt egyetemi<br />

hallgatóknak szánják.<br />

A talajvédelem <strong>és</strong> a növénytermeszt<strong>és</strong> igényei a kímélõ<br />

<strong>és</strong> takarékos mûvel<strong>és</strong>sel hozhatók kedvezõ összhangba. A<br />

szakkönyv segítséget kíván adni ahhoz, hogy ez a jó törekv<strong>és</strong><br />

szántóföldjeinken megvalósulhasson. Bemutatja a talajállapot<br />

hibák kialakulásának okait, következményeit, a mûvel<strong>és</strong><br />

energiaigényét <strong>és</strong> a talaj károsítását befolyásoló mûszaki<br />

<strong>és</strong> termõhelyi tényezõket. Felhívja a figyelmet <strong>az</strong>okra<br />

a hibalehetõségekre, amelyek a hagyományos, több menetes<br />

mûvel<strong>és</strong>i rendszerek végrehajtásakor, a szár<strong>az</strong>, csapadékos<br />

idényben következhetnek be.<br />

15 „Tolle, lege et fac!”<br />

ken, fajtákon keresztül, amelyek egyes<br />

említett problémákra új, hatékony<br />

megoldás jelentenek.<br />

Az új megoldásokat kutatnunk kell.<br />

Nemcsak <strong>az</strong>ért, hogy a nemesítõ <strong>és</strong><br />

fejlesztõ cégekkel módszertani szempontból<br />

<strong>az</strong>onos alapon legyünk, de<br />

mint említettük elméleti alapkutatási<br />

szempontból is fontos, hogy élen járjunk.<br />

A búzával végzett herbicid rezisztencia<br />

kialakítására tett modell kísérletünk<br />

üzenetértékû. Az elsõ megjegyz<strong>és</strong>,<br />

hogy a gént szabadalm<strong>az</strong>tatóknak<br />

nem áll érdekükben, hogy búzá<strong>ban</strong><br />

ezt a herbicidrezisztencia konstrukciót<br />

piacra engedje. Tehát nem várható,<br />

hogy a GK Kht. a leírtakat üzleti,<br />

fajtaelõállítási célra felhasználja. A<br />

második üzenet viszont jövõbe mutató.<br />

Látható, hogy a géntechnológia elérkezett<br />

arra a szintre, hogy gyakorlatilag<br />

is figyelemre méltó eredményt<br />

érjen el. Arra törekszünk, hogy <strong>az</strong> új<br />

módszerek adta lehetõségeket saját genetikai<br />

elõrehaladásunk érdekébe<br />

használjuk fel.<br />

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS<br />

Szeretném kifejezni a GK Kht-<strong>ban</strong><br />

dolgozó kollégáimnak õszinte köszönetemet<br />

munkájukért, amellyel elõsegítették<br />

<strong>az</strong> elsõ magyar transzgénikus<br />

búza létrehozását. Köszönet illeti <strong>az</strong><br />

alábbi kutatási pályázatokat, amelyek<br />

a nélkülözhetetlen tudományos <strong>és</strong><br />

anyagi hátteret biztosítják: OMFB<br />

02526, Széchenyi-terv Búza Konzorcium.<br />

2002. június–július<br />

DR. PAUK JÁNOS<br />

TUDOMÁNYOS FÕMUNKATÁRS<br />

GK-KHT., SZEGED<br />

Szerzõnk <strong>az</strong> idei Akadémi-díj kitüntetettje.<br />

Gratulálunk!<br />

(A Szerk.)<br />

Bemutatja <strong>az</strong>okat a mûvel<strong>és</strong>i módszereket, amelyekkel a<br />

kedvezõtlen – tömörödött, elporosodott – talajállapot javítható,<br />

<strong>és</strong> a javítás hatástartama hosszabb ideig megõrizhetõ.<br />

A könyv a talaj- <strong>és</strong> környezetkímélõ mûvel<strong>és</strong> <strong>és</strong> vet<strong>és</strong> –<br />

energiatakarékosan megvalósítható – módszereire is ráirányítja<br />

a figyelmet. Bizonyítja, hogy a talaj állapotához való<br />

alkalm<strong>az</strong>kodással, jó géppel <strong>és</strong> szakértelemmel a szántásos<br />

<strong>és</strong> a szántás nélküli mûvel<strong>és</strong>i rendszerek a g<strong>az</strong>dálkodó érdekében<br />

<strong>és</strong>szerûsíthetõk. A talajmûvel<strong>és</strong>i hagyományok tanulságairól<br />

is szól a könyv. Hangsúlyozza, hogy a kedvezõ<br />

állapotba hozott <strong>és</strong> ab<strong>ban</strong> megtartott talajon kisebb energiával<br />

<strong>és</strong> mechanikai károsítással teljesülnek <strong>az</strong>ok a követelmények,<br />

amelyeket a növénytermeszt<strong>és</strong> támaszt a mûvel<strong>és</strong>sel<br />

szemben. Ez a törekv<strong>és</strong> vélhetõen sok g<strong>az</strong>dálkodó, gépgyártó-<br />

<strong>és</strong> forgalm<strong>az</strong>ó jobbító szándékával találkozik, mert<br />

<strong>az</strong> elõzetes tapasztalatok ezirány<strong>ban</strong> kedvezõek.<br />

A szakkönyv megrendelhetõ: Szent István Egyetem,<br />

Földmûvel<strong>és</strong>tani Tanszék, Gödöllõ, 2103;<br />

Telefon: 28-522 000/1674; Fax: 28-410 804;<br />

E-mail: sun@fau.gau.hu<br />

A könyv ára: 2800 Ft<br />

E kiváló szakkönyv nemcsak a gyakorló g<strong>az</strong>dálkodóknak,<br />

hanem <strong>az</strong> arra felk<strong>és</strong>zülõ egyetemi ifjúságnak, <strong>és</strong> a társtudományok<br />

mûvelõinek is hasznos segítõje lehet, a<br />

kézikönyvtár nélkülözhetetlen r<strong>és</strong>zeként. (X)

---

«<br />

«<br />

«<br />

«<br />

«<br />

EU<br />

A genetikailag módosított organizmusokkal (GMO)<br />

kapcsolatos távlati elképzel<strong>és</strong>ek <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong><br />

Az <strong>Eu</strong>rópai Közösségek Bizottsága 2002. január 23-án<br />

hozta nyilvánosságra <strong>az</strong> élettudományokra <strong>és</strong> a biotechnológiára<br />

vonatkozó európai stratégiáját (COM (2002) 27,<br />

végsõ változat). E dokumentum leszögez néhány fontos<br />

alapelvet:<br />

l A társadalomnak <strong>és</strong> a g<strong>az</strong>daságnak nyilvánvaló haszna<br />

szárm<strong>az</strong>hat a biotechnológiából.<br />

l <strong>Eu</strong>rópának aktívan r<strong>és</strong>zt kell vennie a biotechnológia elterjeszt<strong>és</strong>ében<br />

<strong>és</strong> alkalm<strong>az</strong>ásá<strong>ban</strong>.<br />

l <strong>Eu</strong>rópának újító módon kell reagálnia a felmerülõ kihívásokra.<br />

A Bizottság <strong>az</strong>okat a lehetõségeket értékelte <strong>és</strong> fogja a<br />

továbbiak<strong>ban</strong> is értékelni, melyek révén <strong>az</strong> EU biotechnológiai<br />

ág<strong>az</strong>ata nyújtotta lehetõségek teljes mértékben kihasználhatók,<br />

ám nem jelentenek veszélyt a fogyasztókra<br />

<strong>és</strong> a környezetre sem. E koncepció szerint a biotechnológián<br />

alapuló megoldások <strong>és</strong> termékek kifejleszt<strong>és</strong>ének <strong>és</strong> alkalm<strong>az</strong>ásának<br />

„összeférhetõnek kell lennie a közösen elismert<br />

alapvetõ értékekkel <strong>és</strong> etikai elvekkel”. A GMO-ról<br />

szóló vitá<strong>ban</strong> a biztonság, <strong>az</strong> alternatívák <strong>és</strong> a bioetika<br />

alapvetõ fontosságú témák. Sajnos a nyilvánosság elõtt ez a<br />

vita sarkítottá vált, <strong>és</strong> míg mostanáig a GM-technológia ellen<br />

lobbizó csoportok sikereket értek el, addig a felmerülõ<br />

kockázat kérd<strong>és</strong>ét taglaló r<strong>és</strong>zletes érvek nem állják ki a tudományos<br />

vizsgálódás próbáját. Mindennek <strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong> egy<br />

GM-<strong>terményeket</strong> sújtó moratórium lett a <strong>politikai</strong> következménye.<br />

A holtpontról való elmozduláshoz <strong>és</strong> a GM-termények<br />

európai elterjeszt<strong>és</strong>éhez <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Bizottság<br />

olyan jogi szabályozást alkotott meg vagy vett át, amely<br />

megkönnyíti <strong>az</strong> átláthatóságot, a nyomonkövethetõséget, <strong>az</strong><br />

alternatívák állítását (<strong>az</strong>okat megjelölve), a nyilvánosság<br />

bevonását <strong>és</strong> megfigyelõ testületek segítségével <strong>az</strong> emberekkel<br />

<strong>és</strong> a környezettel kapcsolatos biztonsági kérd<strong>és</strong>ek értékel<strong>és</strong>ét.<br />

De emögött rejtõzik a valódi kihívás, ti. a kockázatfelmér<strong>és</strong>i<br />

<strong>és</strong> kockázatkezel<strong>és</strong>i folyamatok tagállamok<br />

közötti (<strong>és</strong> <strong>Eu</strong>rópa határain túli) egyeztet<strong>és</strong>e <strong>és</strong> összehangolása,<br />

a bizalom kialakulása <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Fogyasztásbiztonsági<br />

Élelmiszerfelügyeleti Hivatal által felállított szabványok<br />

iránt, a kockázatok objektív értékel<strong>és</strong>e a haszon ellenében,<br />

<strong>és</strong> egy használható, tudományosan megalapozott összehasonlítás<br />

kidolgozása, amellyel <strong>az</strong> új technológiák kockázata<br />

felbecsülhetõ lenne. Most lehetõség van arra is, hogy a<br />

GM-termények <strong>és</strong> <strong>az</strong> ezekbõl k<strong>és</strong>zült termékek kockázatelbírálási<br />

folyamatának pontosítására kifejlesztett <strong>és</strong> alkalm<strong>az</strong>ott<br />

technológiákat a hagyományos nemesít<strong>és</strong>sel kapott növényekbõl<br />

k<strong>és</strong>zült termékekre is alkalm<strong>az</strong>zák, amelyek ön-<br />

maguk<strong>ban</strong> képesek <strong>az</strong> oly gyakran csak a GM-alapanyagot<br />

tartalm<strong>az</strong>ó termékeknek tulajdonított nemkívánatos hatások<br />

kiváltására.<br />

A GMO-K JÖVÕJE<br />

Van még néhány megválaszolandó kérd<strong>és</strong>. Pl.: hogyan<br />

létezhet egymás mellett a hagyományos <strong>és</strong> GM termel<strong>és</strong>,<br />

ha a GM-magok elõfordulásának tûr<strong>és</strong>határa a nem GMterményekben<br />

0%, <strong>és</strong> nyilvánvalóan nincs egyetért<strong>és</strong> arról,<br />

hogy e követelmény biztosításának érdekében milyen szigorúan<br />

különítsék el egymástól a termékeket? Mik a jogi<br />

következményei annak, ha bizonyítást nyer a hagyományos<br />

mezõg<strong>az</strong>dasági termék keresztszennyezõd<strong>és</strong>e, <strong>és</strong> ki fizet?<br />

Ha <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>zségre <strong>és</strong> a környezetre nézve nincs bizonyított<br />

kockázat, akkor kell-e valakinek fizetnie? Miként változzanak<br />

meg <strong>az</strong> európai jogi keretek, hogy kezelni lehessen a<br />

gyorsan változó tudományos ismereteket? Hogyan lehet <strong>az</strong><br />

emberi eg<strong>és</strong>zségre gyakorolt hosszútávú hatást megállapítani,<br />

ha egyszer forgalomba kerülnek a GM termékek? Milyen<br />

megfigyel<strong>és</strong>eket kell végezni a környezetre gyakorolt<br />

káros hatások kivéd<strong>és</strong>ére? Mit takar <strong>az</strong> elfogadható biodiverzitás<br />

(„acceptable biodiversity”) fogalma? Mit nevezünk<br />

környezetre gyakorolt káros hatásnak <strong>és</strong> mihez viszonyítanánk<br />

a kárt? Az OECD megalkotta a kockázatértékel<strong>és</strong>i folyamatok<br />

kiindulópontjául szolgáló alapvetõ egyenértékûség<br />

(„substantial equivalence”) fogalmát. A genetika, a<br />

proteomika, <strong>és</strong> a metabolomika terén elért eredmények vajon<br />

kezünkbe adják-e <strong>az</strong> eszközöket <strong>az</strong> alapvetõ egyenértékûség<br />

fogalmának továbbfejleszt<strong>és</strong>éhez <strong>és</strong> a nem várt hatások<br />

pontosabb elõrejelz<strong>és</strong>éhez, tehát a bizonytalanság mértékének<br />

csökkent<strong>és</strong>éhez?<br />

A jövõben a fogyasztóknak világosan meg kell mutatni a<br />

GM-termények <strong>és</strong> <strong>az</strong> ezekbõl k<strong>és</strong>zült termékek hasznát.<br />

Mostanáig <strong>az</strong> elsõ generációs GM-terményeknek, melyek<br />

rezisztensek a herbicidekre, a rovarokra vagy épp a vírusokra,<br />

nem sikerült bekerülniük <strong>az</strong> európai fogyasztói köztudatba.<br />

De ettõl még ezek a termékek hatékonyak, mint<br />

<strong>az</strong>t <strong>az</strong> éveken át tartó kísérletek <strong>és</strong> a kereskedelmi forgalm<strong>az</strong>ás<br />

is bizonyítják. Kitûnõ példa erre a rovarkártevõknek<br />

ellenálló gyapot bevezet<strong>és</strong>e, ráadásul a rovarirtó szerek<br />

használatának folyamatos csökken<strong>és</strong>érõl értesülhettünk. A<br />

második generációs GM-termények esetében a jobb minõséget<br />

<strong>és</strong> a nagyobb tápérték elér<strong>és</strong>ét tûzik ki célul, s ezek<br />

olyan szempontok, melyeket a nyugati vásárló szem elõtt<br />

tart. A humán genom megszekvenálását követõ egyik kihívás<br />

ennek <strong>az</strong> információnak a hasznosítása a fõbb degene-<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 16

---

atív betegségek elleni hatóanyagok megtervez<strong>és</strong>e <strong>és</strong> kifejleszt<strong>és</strong>e<br />

céljából. Ehhez hasonlóan a növénybiológiá<strong>ban</strong> <strong>és</strong><br />

a növénygenomiká<strong>ban</strong> elért eredmények lehetõvé teszik<br />

olyan termények kifejleszt<strong>és</strong>ét, melyek magasabb tápértékûek,<br />

illetve bizonyos betegségek kialakulását meggátoló<br />

vegyületeket tartalm<strong>az</strong>nak. Hasonló felhasználási cél <strong>az</strong><br />

allergén fehérjék <strong>és</strong> a táplálkozási szempontból káros vegyületek<br />

eltávolítása <strong>az</strong> emberi <strong>és</strong> állati fogyasztásra szánt<br />

növényekbõl. E termékeknek világosan látható haszonnal<br />

kell járniuk ahhoz, hogy biztosan bevezessék õket.<br />

A KOCKÁZATFELMÉRÉS JELENTÕSÉGE<br />

A GM-TECHNOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS<br />

VITÁBAN HOL TART EURÓPA?<br />

Az elmúlt években egyre fontosabbá vált a kockázatfelmér<strong>és</strong>,<br />

a kockázatról szóló párbeszéd <strong>és</strong> a kockázatkezel<strong>és</strong><br />

stratégiája, valamint e folyamatok átláthatósága <strong>az</strong> európai<br />

vásárló számára. Az <strong>Eu</strong>rópai Közösségben <strong>az</strong> 1990-es évek<br />

eleje óta létezik a GMO-k törvényi szabályozása. Az EU <strong>az</strong><br />

ott élõ emberek eg<strong>és</strong>zségvédelmét <strong>és</strong> a környezetvédelmet<br />

is célzó külön törvényi szabályozás bevezet<strong>és</strong>ével egyidejûleg<br />

megteremtette a biotechnológiai ipar egységes piacát is.<br />

A kísérleti kibocsátást <strong>és</strong> a GMO-k piacra kerül<strong>és</strong>ét is engedélyezõ<br />

legfontosabb törvény <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> jelenleg a<br />

90/220/EEC direktíva. Azon<strong>ban</strong> 2001 februárjá<strong>ban</strong> elfogadtak<br />

egy újabb, naprak<strong>és</strong>z direktívát (2001/18/EEC), amely<br />

2002 október 17-tõl lép életbe. A 90/220/EEC direktíva<br />

r<strong>és</strong>zletesen szabályozta a jóváhagyási <strong>és</strong> – <strong>az</strong> emberi, <strong>az</strong> állati<br />

eg<strong>és</strong>zségre <strong>és</strong> a környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos,<br />

esetrõl esetre elvégzendõ – kockázatfelmér<strong>és</strong>i folyamatot,<br />

mielõtt bármely GMO vagy ebbõl létrehozott termék<br />

környezetbe jutását vagy piacra kerül<strong>és</strong>ét engedélyezte<br />

volna. A GM-eredetû élelmiszereket nem e horizontális irányú<br />

direktíva, hanem törvények szabályozzák, közöttük <strong>az</strong><br />

„Új élelmiszerekkel <strong>és</strong> élelmiszer-alapanyagokkal kapcsolatos<br />

határozatok”-at is ((EC) 258/97-es határozat). A felújított<br />

2001/18/EEC direktíva már számos fontos változtatást<br />

tartalm<strong>az</strong>, melyekbõl néhány <strong>az</strong> alábbiak<strong>ban</strong> olvasható:<br />

l Korszerûsíti <strong>és</strong> megerõsíti a kockázatfelmér<strong>és</strong> <strong>és</strong> a dönt<strong>és</strong>hozás<br />

már meglévõ szabályait a GMO-knak a környezetbe<br />

való kibocsátását illetõen.<br />

l Bevezeti a nagyközönség kötelezõ tájékoztatását <strong>és</strong> általános<br />

szabályokat fektet le a kötelezõ feliratozásra <strong>és</strong><br />

nyomonkövethetõségre vonatkozóan a termékek piacra<br />

bocsátásának valamennyi szakaszá<strong>ban</strong>/ lépcsõfokán.<br />

l A klinikailag fontos antibiotikumokkal szembeni rezisztenciagének<br />

használatát kereskedelmi forgalomba hozott<br />

GMO-knál 2004-ig, kísérleti kibocsátásoknál 2008-ig<br />

bezárólag fokozatosan meg kell szüntetni.<br />

l Tervet kell k<strong>és</strong>zíteni olyan, kötelezõen bevezetendõ el-<br />

17 „Tolle, lege et fac!”<br />

lenõrzõ vizsgálatok végz<strong>és</strong>ére, amelyek segítségével<br />

<strong>az</strong>onosítható bármilyen közvetlen vagy közvetett, <strong>az</strong>onnali,<br />

k<strong>és</strong>leltetett vagy elõre nem látható hatás <strong>az</strong> emberi<br />

eg<strong>és</strong>zségre vagy a környezetre.<br />

l A GMOk kibocsátását/ forgalomba hozatalát elsõ alkalommal<br />

csak tíz évre fogják engedélyezni.<br />

l Tervbe van véve, hogy a GMO-k forgalomba hozatalának<br />

engedélyez<strong>és</strong>ére vonatkozó dönt<strong>és</strong>rõl kötelezõ lesz<br />

konzultálni <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Parlamenttel, a Minisztertanácsnak<br />

pedig lehetõsége lesz a bizottságnak a GMO engedélyez<strong>és</strong>ére<br />

vonatkozó javaslatát minõsített többséggel<br />

elfogadni vagy elutasítani.<br />

l Általános etikai kérd<strong>és</strong>ekben a Tudomány <strong>és</strong> új Technológiák<br />

<strong>Eu</strong>rópai Etikai Csoportjával való konzultációra<br />

támaszkodik.<br />

E változtatásokkal párhuzamosan a bizottság 2001 júliusá<strong>ban</strong><br />

javaslattervezetet tett közzé a feliratozásról <strong>és</strong> a<br />

nyomonkövethetõségrõl, amelynek 2003-<strong>ban</strong> kellene életbe<br />

lépnie. Ezzel (végre) elõször lenne világosan szabályozva a<br />

GM takarmányok ügye <strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong>. Az üzletemberek? kötelessége<br />

lesz, hogy minden vonatkozó információt továbbítsanak,<br />

illetve tároljanak. Minden, GMO-ból k<strong>és</strong>zült élelmiszer<br />

feliratozva lesz, függetlenül attól, hogy a vég(sõ)termék<br />

DNS-t vagy fehérjét tartalm<strong>az</strong>. Minden genetikailag<br />

módosított takarmány feliratozva lesz. Ha valamely élelmiszer<br />

vagy takarmány 1%-nél kisebb mennyiségben tartalm<strong>az</strong><br />

jóváhagyott DNS-beépít<strong>és</strong>sel létrehozott GM-anyagot,<br />

továbbra is mentesül a feliratozás kötelezettsége alól. A bizottság<br />

olyan törvény meghozatalát fontolgatja, amely<br />

csökkentené a GM <strong>és</strong> nem-GM termények között jelenleg<br />

elrendelt távolságot <strong>és</strong> 0.3-0.7%-ra korlátozná /csökkentené?<br />

a ....? (seed lots planted)-<strong>ban</strong> a GM vetõmag arányát<br />

(attól függõen, milyen terményrõl van szó). Ezeknek <strong>az</strong> intézked<strong>és</strong>eknek<br />

<strong>az</strong> a célja, hogy <strong>az</strong> 1%-os küszöb átlép<strong>és</strong>ének<br />

esélyét minimálisra csökkentse. A küszöb jóvá nem hagyott<br />

GM-eseményekre jelenleg nulla %. Ha <strong>az</strong>on<strong>ban</strong> a beépít<strong>és</strong>i<br />

esemény term<strong>és</strong>zete nem ismert, akkor nagyon nehéz<br />

célzottan vizsgálni!<br />

A kockázatfelmér<strong>és</strong>i eljárást illetõen, nincs tudományos<br />

bizonyíték arra, hogy a GM-technológia alkalm<strong>az</strong>ása önmagá<strong>ban</strong><br />

eredendõen veszélyes. A GMO-k biztonságossága<br />

a beültetett gén(ek) tulajdonságaitól függ, valamint attól,<br />

hogy a végtermék milyen élõlény <strong>és</strong> milyen a felhasználása.<br />

A kockázatfelmér<strong>és</strong>i eljárás célja, hogy <strong>az</strong>onosítsa <strong>és</strong> értékelje<br />

a GMO-k lehetséges káros hatásait, legyenek ezek<br />

közvetettek vagy közvetlenek, <strong>az</strong>onnaliak vagy k<strong>és</strong>leltetettek,<br />

figyelembe véve a GMO szándékos kibocsátásának<br />

vagy forgalomba hozásának halmozódó <strong>és</strong> hosszútávú hatásait<br />

is <strong>az</strong> emberi eg<strong>és</strong>zségre <strong>és</strong> a környezetre. A kockázatfelmér<strong>és</strong>i<br />

eljárás <strong>az</strong>t is figyelembe veszi, hogyan fejlesztet-<br />

2002. június–július

---

ték ki <strong>az</strong> adott GMO-t, <strong>és</strong> vizsgálja a beültetett gének termékeivel<br />

kapcsolatos veszélyeket (pl. toxikus hatás,<br />

allergén hatás, a tápérték változása), valamint a géntranszfer<br />

lehetõségét <strong>és</strong> hatásait (pl. <strong>az</strong> antibiotikumrezisztenciagének<br />

esetében). Egy közös, szigorú kockázatfelmér<strong>és</strong>i eljárás<br />

valamennyi EU-tagállam<strong>ban</strong> való elfogadása <strong>és</strong> harmonizációja<br />

nagy elõrelép<strong>és</strong> lenne.<br />

Az EU Növénytudományi Bizottsága (EU Scientific<br />

Committee on Plants, SCP) a 90/220/EEC irányelvben 17<br />

GM növényrõl mondott véleményt. Az Élelmiszertudományi<br />

Bizottság (Scientific Committee on Food) egy<br />

kedvezõ véleményt adott ki növényi eredetû élelmiszerre<br />

(feldolgozott paradicsomra) <strong>és</strong> négyet mikrobiális eredetû<br />

termékekre, Amióta a 90/220/EEC irányelv érvénybe lépett,<br />

<strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> 18 GMO kereskedelmi forgalomba hozatalát<br />

engedélyezték, legtöbbször minõsített többségi szav<strong>az</strong>ás<br />

után a Szabályozó Testületben (Regulatory Commission).<br />

1998. októbere óta nem történt újabb engedélyez<strong>és</strong> <strong>és</strong> jelenleg<br />

14 beadvány van függõben. Egyes tagállamok a<br />

90/220/EEC irányelv 16. cikkelyére, <strong>az</strong> ún. „védelmi záradékra”<br />

hivatkozva idõlegesen tiltják a genetikailag módosított<br />

kukoricából <strong>és</strong> olajrepcébõl k<strong>és</strong>zült termékek kereskedelmi<br />

forgalm<strong>az</strong>ását a területükön. A jelenlegi holtpontról<br />

való elmozduláshoz valamennyi tagállam<strong>ban</strong> erõs <strong>politikai</strong><br />

akaratra <strong>és</strong> erélyes vezet<strong>és</strong>re lesz szükség. Ezt létrehozni<br />

nem, csak segíteni tudják a harmonizált kockázatfelmér<strong>és</strong>i<br />

eljárások <strong>és</strong> <strong>az</strong> újonnan bevezetett törvényhozási kereten<br />

belüli bizalomépít<strong>és</strong> a feliratozás, a követhetõség, <strong>az</strong> elszámoltathatóság<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> ellenõrz<strong>és</strong> területén.<br />

vetma<br />

Tisztelt G<strong>az</strong>dálkodó!<br />

KÖVETKEZTETÉSEK<br />

<strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong> a tudománynak hatalmas <strong>és</strong> megújító erejû<br />

alapjai vannak <strong>és</strong> a biotechnológia – szerves r<strong>és</strong>ze <strong>Eu</strong>rópa<br />

jövõjének. A GM-termények biztonságosságát sokfelõl<br />

megkérdõjelezték, ám kereskedelmi forgalomba került<br />

transzgenikus termékek valódi káros hatása még soha nem<br />

nyert bizonyítást. A növényi biotechnológia alternatívát<br />

nyújt a mai kor olyan kérd<strong>és</strong>einek megoldásához, mint például<br />

a mezõg<strong>az</strong>dasági vegyszerez<strong>és</strong> csökkent<strong>és</strong>e, magasabb<br />

tápértékû <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségesebb élelmiszerek, új <strong>és</strong> megújítható<br />

ipari nyersanyagok kifejleszt<strong>és</strong>e. Ami a technológia elfogadását<br />

vagy elutasítását illeti, a fogyasztó mindenható, ám a<br />

fogyasztói magatartást befolyásolja a tudomány iránti bizalmatlanság,<br />

a multinacionális biotechnológiai cégek indítékai,<br />

valamint a személyes vélemény kialakításához szükséges<br />

kiegyensúlyozott információ hiánya. A magam r<strong>és</strong>zérõl<br />

a nagyközönséget igen fogékonynak <strong>és</strong> igen energikus<br />

vitapartnernek találom, ám a véleményeket még mindig<br />

nagyr<strong>és</strong>zt a média alakítja, <strong>az</strong> élelmiszeripari ág<strong>az</strong>atok pedig,<br />

amelyek piacszervez<strong>és</strong>i lehetõséget látnak ab<strong>ban</strong>, hogy<br />

<strong>az</strong>t nyújtsák, „amit a vevõ kíván”, <strong>az</strong><strong>az</strong> GM-mentes élelmiszert,<br />

csak megerõsítik ezt a véleményt. Amint a feliratozási<br />

rendszert bevezetik <strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong>, hamarosan ideje lesz<br />

visszatenni a GM termékeket a polcokra <strong>és</strong> a vevõkre bízni<br />

a választást.<br />

PROF. HOWARD DAVIES<br />

SCOTTISH CROP RESEARCH INSTITUTE<br />

DUNDEE, UK<br />

Szíves figyelmébe ajánljuk kiváló õszi kalászos vetõmagjainkat!<br />

Ha már választott, igény szerint vetõmagját csávázzuk.<br />

Õszi búzafajtáink: koraiak: JAREBICA, POBEDA<br />

középér<strong>és</strong>ûek: BUZOGÁNY, GYÕZÕ<br />

k<strong>és</strong>õi: GASPARD<br />

Õszi árpafajtáink: korai: REPLIC<br />

középér<strong>és</strong>ûek: REX, PARIS, ESTEREL<br />

Õszi tritikálé: KITARO<br />

Ajánljuk még magas hozamú középér<strong>és</strong>û, õszi káposztarepce fajtáinkat: CASINO, SZVIT,<br />

SZONÁTA, SZIMFÓNIA, STRAUSS <strong>és</strong> a korai hibrid repcefajtánkat is: ELVIS (RPC-702)<br />

VETÕMAG 95 KFT.<br />

H–1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER UTCA 33.<br />

TEL.: 4-625-070, FAX: 4-652-080<br />

E-MAIL: VETOMAG95@AXELERO.HU<br />

T ERMELTETÜNK ÉS FINANSZÍROZUNK!<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 18

---

Gyakorlati tanácsok a GM fajták nemesítõinek<br />

„Az emberi term<strong>és</strong>zet sajátja, hogy használja mind<strong>az</strong>on<br />

eszközöket, melyek rendelkez<strong>és</strong>ére állnak. Az<br />

emberiség története során mindig is ezt tette.”<br />

A magyar növénynemesít<strong>és</strong> <strong>és</strong> a növénynemesítõk számára<br />

egyre nagyobb kihívást jelent<br />

– a GM növényfajták gyorsan növekvõ vet<strong>és</strong>területe a világon<br />

– <strong>az</strong> EU-nak – a GM fajták köztermeszt<strong>és</strong>ét tiltó – moratóriumának<br />

feloldása, valamint<br />

– a multinacionális vállalatok GM fajtákkal végzett sikeres<br />

h<strong>az</strong>ai szabadföldi kísérletei.<br />

Ma már nem lehetünk közömbösek vagy <strong>elutasító</strong>k<br />

ezekkel <strong>az</strong> eredményekkel <strong>és</strong> tendenciákkal szemben, lépnünk<br />

kell, amíg nem k<strong>és</strong>õ. Annak ellenére, hogy a ’90-es<br />

évektõl napjainkig több kutatóintézetben (MTA SZBK,<br />

Szeged; MBK, Gödöllõ; SZIE GENT, Gödöllõ; GKI Kht.,<br />

Szeged) originális fejleszt<strong>és</strong>ekkel g<strong>az</strong>daságilag jelentõs<br />

transzgénikus növényeket (burgonya, dohány, búza, szegfû,<br />

alma stb.) állítottak elõ <strong>és</strong> ezeket több nemesítõ intézmény<br />

is teszteli (pl.: Veszprém Egyetem, Keszthely; Óbuda<br />

Kert<strong>és</strong>zeti Szövetkezet, Budapest; GKI Kht., Szeged),<br />

a h<strong>az</strong>ai teljesítményünkkel nem lehetünk elégedettek.<br />

A GM NÖVÉNYNEMESÍTÉS SZÜKSÉGESSÉGE<br />

A magyar növénynemesít<strong>és</strong> h<strong>az</strong>ai versenyképességének<br />

fenntartása – bizonyos fajoknál már a közeljövõben is, bizonyos<br />

fajoknál viszont még csak a távolabbi jövõben –<br />

elképzelhetetlen a transzgénikus növénynemesít<strong>és</strong>i szabadalmak,<br />

módszerek széleskörû h<strong>az</strong>ai bevezet<strong>és</strong>e <strong>és</strong> alkalm<strong>az</strong>ása<br />

nélkül. Tudomásul kell vennünk, hogy pl. a kukorica<br />

esetében már 2 éve elkezdõdtek a GM fajtajelöltek<br />

h<strong>az</strong>ai fajtakísérletei <strong>és</strong> állami elismer<strong>és</strong>ük 2003–2004-ben<br />

várható. EU csatlakozásunkat követõen <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> engedélyezett<br />

GM fajták „automatikusan” termeszthetõk lesznek<br />

h<strong>az</strong>ánk<strong>ban</strong>. A transzgénikus fajták termel<strong>és</strong>technológiai<br />

<strong>és</strong> g<strong>az</strong>dasági szempontból olyan új tulajdonságokkal<br />

rendelkeznek, melyekkel szemben versenyképes alternatívát<br />

jelentõ fajtát a hagyományos módszerekkel nem, vagy<br />

csak óriási erõfeszít<strong>és</strong>ek árán lehet elõállítani.<br />

Rövidlátó <strong>és</strong> a magyar növénynemesít<strong>és</strong> szempontjából<br />

„öngyilkos” szemlélet <strong>az</strong>, ha ab<strong>ban</strong> bízunk, hogy elõbb<br />

vagy utóbb lokálisan, regionálisan vagy globálisan be fogják<br />

tiltani a GM fajták termeszt<strong>és</strong>ét. A tényleges folyamatok<br />

a tudomány fejlõd<strong>és</strong>ében <strong>és</strong> a mûszaki fejleszt<strong>és</strong>ben<br />

pontosan ellentétes irányúak. A genomika, a proteomika<br />

<strong>és</strong> a bioinformatika legújabb eredményei nemhogy cáfol-<br />

19 „Tolle, lege et fac!”<br />

ták, hanem term<strong>és</strong>zettudományosan megerõsítették a géntechnológia<br />

szükségességét <strong>és</strong> jelentõségét, valamint kiszélesítették<br />

alkalm<strong>az</strong>hatóságának kereteit mind a molekuláris<br />

növény- <strong>és</strong> állatnemesít<strong>és</strong>, mind a humán génterápia<br />

vonatkozásá<strong>ban</strong>. Tehát a magyar növénynemesít<strong>és</strong>nek<br />

is lépnie kell a transzgénikus növénynemesít<strong>és</strong> irányába.<br />

A kérd<strong>és</strong> csak <strong>az</strong>, hogy mit tegyünk <strong>és</strong> hogyan? Erre kívánok<br />

válaszolni <strong>az</strong> alábbiak<strong>ban</strong>.<br />

A GM NEMESÍTÉS ALTERNATÍVÁI<br />

A magyar növénynemesítõtõl senki sem várhatja el,<br />

hogy g<strong>az</strong>daságilag jelentõs géneket izoláljon, szabadalm<strong>az</strong>tasson,<br />

tehát originális molekuláris biológiai kutatásokat<br />

végezzen. Ezzel szemben viszont egyre inkább növekszik<br />

<strong>az</strong> <strong>az</strong> elvárás, hogy a köztermeszt<strong>és</strong>ben lévõ legjobb<br />

saját fajtáinak GM változatait is elõállítsa. Erre két lehetõsége<br />

van:<br />

a) A g<strong>az</strong>daságilag jelentõs gén(ek) szabadalmak tulajdonosával<br />

megegyezve megszerzi a gént expressziós vektorba<br />

építve. Ezt követõen a vektorkonstrukciót maga,<br />

vagy általa felkért laboratórium építi be a kívánt fajtákba.<br />

Ezt a megoldást <strong>az</strong> évelõ növények, gyümölcsfajok,<br />

erdei fafajok stb. esetében célszerû választani. Ilyen laborok<br />

mûködnek együttmûködve a nemesítõkkel <strong>az</strong><br />

MTA SZBK-<strong>ban</strong> Szegeden, <strong>az</strong> MBK-<strong>ban</strong> Gödöllõn, a<br />

SZIE GENT-en Gödöllõn, valamint a nagyobb nemesítõ<br />

intézetekben, pl.: Szegeden <strong>és</strong> Martonvásárott. Ezt a<br />

munkát laboratórium<strong>ban</strong> végzik, ami zárt rendszernek<br />

számít, ezért külön hatósági engedélyeztet<strong>és</strong> nem szükséges.<br />

b) G<strong>az</strong>daságilag jelentõs gén(ek) szabadalmak tulajdonosával<br />

megegyezve <strong>az</strong> adott növényfaj egy bizonyos vonalába<br />

(elit event, EE) építve veszi meg a gént. A GM<br />

vonalból a transzgént hagyományos vagy molekuláris<br />

back-cross módszerrel viszi át a saját fajtájába. Ezt a<br />

megoldást fõleg <strong>az</strong> 1 éves mezõg<strong>az</strong>dasági, kert<strong>és</strong>zeti<br />

növényfajok stb. esetében célszerû alkalm<strong>az</strong>ni. Jelenleg<br />

a Kiskun Kutatóközpont, Kiskunhalas folytat ilyen<br />

jellegû nemesít<strong>és</strong>t <strong>az</strong> Aventissel együttmûködve. Ezt a<br />

munkát <strong>az</strong> esetek többségében szabadföldön végzik,<br />

ami szabadföldi kibocsátásnak számít, ezért <strong>az</strong> csak a<br />

hatósági engedély megadását követõen kezdhetõ el.<br />

A GM NEMESÍTÉS RIZIKÓ TÉNYEZÕI<br />

Bármelyik megoldást választja a nemesítõ a GM növénynemesít<strong>és</strong><br />

elindítását követõen a nemesítõ intézetben,<br />

üvegházá<strong>ban</strong>, teny<strong>és</strong>zkertjében megjelennek a transzgénikus<br />

egyedek, vonalak <strong>és</strong> <strong>az</strong>ok magvai, szaporítóanyagai<br />

2002. június–július

---

stb. Ezek viszont rendkívül veszélyesek a nemesítõ hagyományos<br />

alapanyagaira, fajtáira. A gén ugyanis a gént<br />

hordozó szaporítóanyagok véletlenszerû kevered<strong>és</strong>ével,<br />

hiányos izoláció esetén ivaros úton GM pollennel stb.<br />

könnyen átkerülhetnek vagy bekerülhetnek a nem transzgénikus<br />

anyagokba. Ezzel <strong>az</strong>ok GMO mentessége kérdõjelezõdik<br />

meg, ami rendkívül sok bonyodalmat okozhat a<br />

nemesítõnek, a fajtabejelent<strong>és</strong>, a köztermeszt<strong>és</strong>be kerül<strong>és</strong>,<br />

a vetõmag szaporítás, eladás <strong>és</strong> export esetén. Abból a célból,<br />

hogy a magyar növénynemesítõ ne kerülhessen ilyen<br />

helyzetbe, <strong>az</strong> alábbiakat kell megfogadnia <strong>és</strong> betartania<br />

A GM ANYAGOK KEZELÉSE ÉS TÁROLÁSA<br />

l a GM magvak, növényi (vegetatív) r<strong>és</strong>zek stb. külön<br />

raktárba tárolandók,<br />

l a GM magvakat, növényi (vegetatív) r<strong>és</strong>zeket stb. speciális<br />

jelz<strong>és</strong>sel (pl. szín) indokolt ellátni,<br />

l a GM magvakat, növényi (vegetatív) anyagokat stb.<br />

mellyel a nemesítõ dolgozik, olyan kóddal célszerû ellátni,<br />

amellyel <strong>az</strong>ok a teljes nemesítõ folyamaton keresztül<br />

nyomonkövethetõk,<br />

l a GMO-val dolgozó személyeket fel kell világosítani <strong>és</strong><br />

ki kell oktatni <strong>az</strong> alkalm<strong>az</strong>ás speciális rendszabályaira,<br />

veszélyekre stb., melyeket aláírásukkal kell ig<strong>az</strong>olni.<br />

SZABADFÖLDI GM NEMESÍTÉS<br />

l a GM kísérletek céljából külön teny<strong>és</strong>zkertet célszerû<br />

létesíteni, megfelelõ izolációval,<br />

l a GM teny<strong>és</strong>zkert helyét <strong>és</strong> a szabadföldi kibocsátás tényét<br />

évente engedélyeztetni kell a Géntechnológiai Hatósággal,<br />

l a GM teny<strong>és</strong>zkertet két r<strong>és</strong>zre indokolt osztani <strong>és</strong> ab<strong>ban</strong>,<br />

váltás<strong>ban</strong> kell a kísérleteket végezni úgy, hogy<br />

egyik fele mindig parlagon maradjon, amelyben a megelõzõ<br />

év árvakel<strong>és</strong>eit el lehet pusztítani,<br />

l a GM teny<strong>és</strong>zkertek körül a GM fajokra elõírt izolációs<br />

távolságot feltétlenül be kell tartani,<br />

l a kísérletek – további vizsgálatokra nem került – anyagát<br />

(term<strong>és</strong>t, növényállományt) meg kell semmisíteni,<br />

beleértve a nem GM növényállományt (kontroll növények,<br />

fajták, törzsek, vonalak stb.) is, kivéve a további<br />

szaporításra, illetve vizsgálatokra gyûjtött mintákat,<br />

melyeket speciálisan jelölni kell, külön feldolgozó<strong>ban</strong><br />

kell vizsgálni <strong>és</strong> tároló<strong>ban</strong> tárolni,<br />

l speciális laborvizsgálatokhoz csak megfelelõen jelölt<br />

anyag adható át <strong>és</strong> a vizsgálatokat követõen megmaradó<br />

mintát vagy meg kell semmisíteni vagy vissza kell<br />

adni a nemesítõnek,<br />

l <strong>az</strong> összehasonlító (törzs stb.) kísérleteket megfelelõ<br />

izoláció betartásával kell beállítani, a kísérletek ter-<br />

m<strong>és</strong>ét meg kell semmisíteni a nem GM növényekét<br />

(pl. kontroll) is. A szelektált anyagokat viszont <strong>az</strong> elõzõekben<br />

írtaknak megfelelõen célszerû kezelni <strong>és</strong> tárolni.<br />

A GM FAJTAJELÖLTEK/FAJTÁK<br />

FELSZAPORÍTÁSA<br />

A helyszíneket a GMO hatósággal engedélyeztetni, <strong>és</strong><br />

<strong>az</strong> elõírt biztonsági feltételeket teljesíteni kell. A kapott<br />

term<strong>és</strong>t megfelelõ jelz<strong>és</strong>sel célszerû ellátni <strong>és</strong> olyan nyilvántartást<br />

kell róluk vezetni, mely biztosítja a pontos nyomon<br />

követ<strong>és</strong> <strong>és</strong> <strong>az</strong>onosítás lehetõségét a tisztítás, tárolás,<br />

szállítás stb. során.<br />

A GM NEMESÍTÉS GÉPPARKJA<br />

A kísérletek vet<strong>és</strong>ére (vetõgép), betakarítására (kombájn)<br />

<strong>és</strong> feldolgozására (szárítás, tisztítás stb.) használt berendez<strong>és</strong>eket<br />

használat után úgy kell tudni megtisztítani,<br />

hogy GM magot ne tartalm<strong>az</strong>hasson. Amennyiben ez nem<br />

lehetséges, a GM kísérletekhez, feldolgozáshoz, tisztításhoz,<br />

csomagoláshoz stb. külön gépparkot kell kialakítani.<br />

TRANSZGÉNEK AZONOSÍTÁSA<br />

A nemesítõnek rendelkeznie kell egy olyan saját vagy<br />

együttmûködõ molekuláris labor háttérrel, ahol a nemesítõ<br />

által használt génkonstrukciók jelenléte vagy hiánya ha<br />

kell nagyszámú nemesítõi mintá<strong>ban</strong> is – viszonylag egyszerûen<br />

<strong>és</strong> gyorsan kimutatható. A nemesítõ hagyományos<br />

alapanyagainak <strong>és</strong> fajtáinak GMO mentessége – <strong>az</strong> elõzõekben<br />

leírt szabályok szigorú betartása mellett is – csak<br />

folyamatos molekuláris ellenõrz<strong>és</strong> mellett biztosítható. Ez<br />

jelent garanciát arra is, hogy a GM fajtái<strong>ban</strong> pedig a 100<br />

%-os transzgénikus növény arányt fenn lehessen tartani.<br />

ÖSSZEFOGLALVA<br />

GMO törvényben <strong>és</strong> annak végrehajtási utasításá<strong>ban</strong><br />

foglalt elveknek a GM növénynemesít<strong>és</strong> akkor felel meg,<br />

ha egy teljesen elkülönített (izolált) nemesít<strong>és</strong>i rendszert<br />

épít ki, beleértve a GM teny<strong>és</strong>zkertet, a GM raktárt, a GM<br />

feldolgozót, a GM vetõ, betakarító <strong>és</strong> tisztító gépeket.<br />

Emellett olyan jelöl<strong>és</strong>i <strong>és</strong> nyilvántartási rendszert vezet be,<br />

mely biztosítja, hogy GM anyagok mechanikailag ne keveredhessenek<br />

hagyományos anyagokkal, valamint a GM<br />

anyagok a teljes nemesít<strong>és</strong>i, vetõmagelõállítási folyamaton<br />

keresztül nyomonkövethetõk legyenek. Végül, de nem utolsó<br />

sor<strong>ban</strong> a GM nemesít<strong>és</strong>sel, a géntechnológiá<strong>ban</strong> járatos<br />

személyt vagy személyeket bíz meg.<br />

PROF. HESZKY LÁSZLÓ<br />

TANSZÉKVEZETÕ EGYETEMI TANÁR (SZIE),<br />

AZ MTA LEVELEZÕ TAGJA<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 20

---

A GMO termékek felhasználásának gondjai<br />

a takarmányipar<strong>ban</strong> <strong>és</strong> a kereskedelemben<br />

Az élõ szervezetek genetikai állományának módosítása<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> ilyen szervezetek hasznosítása mindaddig nem<br />

váltott ki negatív reakciókat a fogyasztókból , amíg<br />

ezen technika nem terjedt ki a szántóföldi növényekre<br />

is. A kukorica <strong>és</strong> a szója – mint közvetlen fogyasztású<br />

élelmiszer <strong>és</strong> takarmány alapanyag kapcsán – a fogyasztói<br />

megítél<strong>és</strong> (elfogadó, <strong>elutasító</strong>, tartózkodó) országonként,<br />

kontinensenként igen eltérõ <strong>és</strong> esetenként<br />

változó. A változásra példa, hogy <strong>az</strong> USA-<strong>ban</strong> a kezdeti<br />

pozitív fogadtatás mellet <strong>az</strong> utóbbi idõben megjelent a<br />

tartózkodó magatartás is annak ellenére, hogy <strong>az</strong> FDA<br />

álláspontját a lakosság hagyományosan tiszteli.<br />

Nem csodálkozhatunk <strong>az</strong>on, hogy a fogyasztók egy<br />

r<strong>és</strong>zénél idegenked<strong>és</strong> tapasztalható, mivel <strong>az</strong> újtól való<br />

tartózkodás mellett a témával kapcsolatos tájékoztatás,<br />

a hatósági magatartás <strong>és</strong> szabályozás több ország<strong>ban</strong><br />

nem egyértelmû, illetve nem megnyugtató. Jól érzékelteti<br />

ezt a helyzetet a GMO kibocsátással <strong>és</strong> jelöl<strong>és</strong>ekkel<br />

kapcsolatos ajánlások, elõírások <strong>és</strong> elvárások változatossága<br />

a világ<strong>ban</strong>. Hogyan vélekedjen a laikus fogyasztó<br />

arról, hogy miközben <strong>az</strong> USA-<strong>ban</strong> <strong>az</strong> engedélyez<strong>és</strong>i<br />

folyamaton átesett GM növények termeszt<strong>és</strong>e,<br />

felhasználása jelöl<strong>és</strong>i kötelezettség nélkül – <strong>az</strong> engedély<br />

keretei között – szabadon történik, <strong>az</strong> EU moratóriumot<br />

hirdetett meg <strong>az</strong> GM növények termeszt<strong>és</strong>ére <strong>és</strong><br />

ajánlást dolgozott ki a GM termékek jelöl<strong>és</strong>ével kapcsolat<strong>ban</strong>.<br />

A jelöl<strong>és</strong> véleményem szerint ugyan biztosítja a szabad<br />

választás lehetõségét, de egyúttal egy laikusra hárítja<br />

a dönt<strong>és</strong> felelõsségét is. Joggal gondolhatja egy<br />

laikus, hogy mivel a hatóság bizonytalan, ezért inkább<br />

jelöl<strong>és</strong>t ír elõ. (A növényvédõszerrel termesztett termékre<br />

sincs ráírva ez a tény, <strong>az</strong> úgynevezett bio termékeknél<br />

a pozitív megkülönböztet<strong>és</strong> módszerével élve<br />

van jelöl<strong>és</strong>, mely helyesebb megoldás.)<br />

Véleményem szerint a fogyasztók egy r<strong>és</strong>ze <strong>az</strong>ért<br />

tanúsít tartózkodó vagy <strong>elutasító</strong> magatartást, mivel<br />

sok ország<strong>ban</strong> <strong>az</strong> arra hivatott hatóságok GMO-val<br />

kapcsolatos állásfoglalása, kommunikációja nem<br />

egyértelmû. A tudománytól csak <strong>az</strong>t lehet várni,<br />

hogy <strong>az</strong> esetleges káros mellékhatásokat nagy valószínûséggel<br />

feltárja, a hatóságok dolga <strong>az</strong>, hogy a tudomány<br />

eredményei alapján határozott álláspontot<br />

alakítson ki <strong>az</strong> alkalm<strong>az</strong>hatóság <strong>és</strong> a fogyaszthatóság<br />

kérd<strong>és</strong>ében. Ez a határozottság <strong>az</strong> USA kivételével<br />

más országok<strong>ban</strong> nem tapasztalható.<br />

21 „Tolle, lege et fac!”<br />

Az élelmiszer ipar <strong>és</strong> kereskedelem <strong>és</strong> így a takarmányipar<br />

sem hagyhatja figyelmen kívül a fogyasztók<br />

tartózkodását, így alkalm<strong>az</strong>kodni kénytelen annak ellenére,<br />

hogy meg van gyõzõdve a GM takarmányok alkalm<strong>az</strong>ásának<br />

ártalmatlanságáról. A takarmányipar<br />

megfelelõ kommunikációval nem tud a bizalmatlansági<br />

helyzeten érdemben javítani, mivel <strong>az</strong> üzletileg érdekeltek<br />

állításait sokan hajlamosak megkérdõjelezni.<br />

Magyarországon 1998–99 óta vannak érvényben<br />

<strong>az</strong>ok a jogszabályok, melyek a géntechnológiai tevékenységet,<br />

illetve a mezõg<strong>az</strong>dasági <strong>és</strong> élelmiszeripari<br />

felhasználást szabályozzák. Ezen szabályozás lényege,<br />

hogy nem csak élõ szervezetekre vonatkozik. Meghatározott<br />

keretek között a GMO kibocsátás <strong>és</strong> felhasználás<br />

engedélyezett, a jelöl<strong>és</strong> kötelezõ (kivéve a takarmányokat),<br />

viszont a jogszabály nem ismer el toleranciát a<br />

kontaminációra <strong>és</strong> nem határoz meg elfogadott vizsgálati<br />

módszert sem. A magyar jogszabályok tehát jelenleg<br />

sokkal szigorúbbak, mint <strong>az</strong> EU gyakorlata.<br />

A h<strong>az</strong>ai takarmánygyártók <strong>és</strong> kereskedõk sajátos<br />

helyzetben vannak, mivel:<br />

l Évente 660–680 e.tonna import szójadarát kell felhasználniuk,<br />

mely olyan dél-amerikai országokból<br />

szárm<strong>az</strong>ik, ahol a GM szója termeszt<strong>és</strong>e megengedett.<br />

l A szójadara feldolgozása <strong>és</strong> logisztikai láncolata<br />

technikailag nem alkalmas arra, hogy a kontaminációt<br />

kizárja (ezt a GAFTA is deklarálta <strong>és</strong> ezért javasolta,<br />

hogy a kontamináció esélye miatt a 5%-ig legyen<br />

tolerálva a véletlenszerû GMO tartalom), ezért<br />

a mentes árú vásárlása csak csomagolva volna lehetséges.<br />

l A vevõk – elsõsor<strong>ban</strong> a multinacionális cégek – ig<strong>az</strong>olásokat<br />

követelnek, hogy <strong>az</strong> állat – melynek húsát<br />

vagy egyéb termékeit vásárolják – nem fogyasztott<br />

GMO tartalmú takarmányt, de annak többlet-költségeit<br />

nem kívánják megfizetni. Ezek a cégek nem<br />

<strong>az</strong>ért támasztanak követelményeket, mert a GM termékek<br />

ártalmasságától tartanak hanem attól félnek,<br />

hogy GM termékeket ellenzõk kampányt kezdenek<br />

hálózatuk üzleteinél.<br />

l Miközben <strong>az</strong> állati termékekbõl sehol nem tudták kimutatni,<br />

hogy <strong>az</strong> állat GM takarmányt fogyasztott,<br />

valamint <strong>az</strong> ilyen állati termékek bármiben különböznének,<br />

illetve károsak lehetnének, egyes fogyasztói<br />

képviselõ körök jelöl<strong>és</strong>i kötelezettséget kö-<br />

2002. június–július

---

vetelnek a takarmányoknál <strong>és</strong> <strong>az</strong> ilyen takarmányokat<br />

fogyasztó állati termékeknél is. Ma például nem<br />

tisztázott, hogy a GM takarmányt fogyasztó állat húsából<br />

k<strong>és</strong>zült élelmiszerre rá kell e írni, hogy „géntechnológiai<br />

úton elõállított, de nem tartalm<strong>az</strong> géntechnológiával<br />

módosított összetevõt”<br />

l Mivel nincs nemzetközileg elfogadott GM vizsgálati<br />

módszer, ezért a kereskedelmi jogvitáknak nincs<br />

megnyugtató alapja, tehát a kereskedelmi kockázat<br />

tovább nõ.<br />

Olyat állítani, hogy <strong>az</strong> adott termék no GM általánosság<strong>ban</strong><br />

szakszerûtlen, legfeljebb <strong>az</strong>t lehet deklarálni,<br />

hogy egy bizonyos módosítástól valószínûleg<br />

mentes. Ezt <strong>az</strong> állítást is csak akkor lehet megkockáztatni,<br />

ha a teljes termel<strong>és</strong>i, feldolgozási <strong>és</strong> szállítási<br />

folyamat megfelelõen dokumentált. Ennek költsége<br />

szójadara tonnánként 18–20 USD lenne, tehát<br />

11,9 millió dollárt kellene költeni <strong>az</strong>ért, hogy a tudományosan<br />

megalapozatlan félelmeknek elejét vegyük.<br />

Jelenleg <strong>az</strong> a h<strong>az</strong>ai gyakorlat, hogy <strong>az</strong> import szójadara<br />

tételeket <strong>az</strong> importõrök megvizsgáltatják <strong>és</strong><br />

amelyikben a laboratórium nem talál a vizsgálati hibahatárt<br />

meghaladó GM tartalmat, <strong>az</strong>t no GM-nek<br />

értékesítik. Meg kell jegyezni, hogy kontamináció<br />

esetén homogenitásról nem lehet beszélni, tehát egy<br />

újabb vizsgálat más mintából mutathat pozitív eredményt.<br />

l A jogszabály szerint a lehetséges GM tartalmat egy<br />

engedélyez<strong>és</strong>i eljárás keretében deklarálni kell.<br />

Mivel a normál tömegárú kereskedelemben a kontamináció<br />

lehetséges, ezért gyakorlatilag minden árút<br />

GM-nek kellene deklarálni. Amennyiben ilyen engedéllyel<br />

hoz be valaki szójadarát, akkor negatív vizsgálati<br />

eredmény esetén sem adhatja el no GM árúnak.<br />

Összefoglalva: A h<strong>az</strong>ai jogszabályok sokkal szigorúbbak<br />

mint pl.: <strong>az</strong> EU szabályai, a jogszabályok<br />

egyúttal r<strong>és</strong>zben betarthatatlanok, illetve csak formálisan<br />

követhetõk. Mivel a GM technológiára szükség<br />

van, a fejlõd<strong>és</strong>t nem szabad megállítani ezért a tudománynak<br />

<strong>és</strong> a hatóságoknak mindent meg kell tenni annak<br />

érdekében, hogy a GM termékek megbízhatóságát<br />

ellenõrizzék <strong>és</strong> a fogyasztókat tájékoztassák <strong>az</strong> ilyen<br />

élelmiszerek biztonságáról.<br />

MAKAY GYÖRGY<br />

FÕTITKÁR<br />

MAGYAR GABONAFELDOLGOZÓK,<br />

TAKARMÁNYGYÁRTÓK ÉS -KERESKEDÕK SZÖVETSÉGE<br />

A VETMA Kht. 2001. évi közhasznúsági jelent<strong>és</strong>e<br />

VETMA Közösségi Marketingkommunikációs Kht.<br />

1077 Budapest, Rottenbiller u. 33.<br />

Adószám: 18163535 242<br />

Cégjegyzék szám: 01-14-000166<br />

2001. évi eredménykimutatás tagolása: adatok<br />

e Ft-<strong>ban</strong><br />

ÖSSZES KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG<br />

BEVÉTELE 8.739<br />

1. Közhasznú célra kapott támogatás<br />

a) alapítótól –<br />

b) államháztartás alrendszerébõl –<br />

c) más adományból 200<br />

2. Közhasznú tevékenységbõl<br />

szárm<strong>az</strong>ó bevétel 8.539<br />

ÖSSZES BEVÉTEL<br />

KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI 7.066<br />

Anyagjellegû ráfordítások 3.791<br />

Személyi jellegû ráfordítások 2.865<br />

Értékcsökken<strong>és</strong>i leírás 15<br />

Egyéb ráfordítások 395<br />

2001. évi eredménykimutatás tagolása: adatok<br />

e Ft-<strong>ban</strong><br />

ÖSSZES KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS 7.066<br />

ADÓZÁS ELÕTTI EREDMÉNY 1.673<br />

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG –<br />

TÁRGYÉVI EREDMÉNY 1.673<br />

Tájékoztató adatok:<br />

Személyi jellegû ráfordítások 2.865<br />

Személyi jellegû egyéb költségek 10<br />

Személyi jellegû költségek közterhei 785<br />

Anyagjellegû ráfordítások 3.791<br />

Értékcsökken<strong>és</strong>i leírás 15<br />

Egyéb költségek, ráfordítások 395<br />

A VETMA Kht. könyvvizsgálója által jóváhagyva.<br />

Budapest, 2002. május 28.<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 22

---

Rezisztens fûszerpaprika fajták elõállítása<br />

biotechnológiai módszer alkalm<strong>az</strong>ásával *<br />

ÖSSZEFOGLALÓ<br />

A rezisztencia nemesít<strong>és</strong>i programunk keretében <strong>az</strong><br />

elõállított új baktériumellenálló fûszerpaprika fajták a<br />

Xanthomonas campestris pv. vesicatoria baktérium elleni<br />

védelemben a legeredményesebb védekez<strong>és</strong>i rendszernek<br />

tekinthetõk. Teny<strong>és</strong>zkerti <strong>és</strong> próbatermeszt<strong>és</strong>i eredmények<br />

ig<strong>az</strong>olják, hogy a rezisztens fûszerpaprika fajtajelöltek<br />

(Kaldóm, Kalorez, Villám) g<strong>az</strong>dasági tulajdonságok tekintetében<br />

elérik, illetve egyes tulajdonságok<strong>ban</strong> meghaladják<br />

a köztermeszt<strong>és</strong>ben levõ szenzitív fajták értékeit. E<br />

fontos megállapítást <strong>az</strong>ért is célszerû hangsúlyoznunk,<br />

mert a szakmai közvéleményben elsõsor<strong>ban</strong> minõségi paraméterek<br />

tekintetében fenntartások tapasztalhatók a magas<br />

rezisztenciaszintet megjelenítõ fûszerpaprika fajtákkal<br />

szemben.<br />

Megítél<strong>és</strong>ünk szerint <strong>az</strong> elõállított rezisztens fajtajelöltek<br />

alapvetõ elõnyökkel rendelkeznek, ezáltal a jelenlegi<br />

fûszerpaprika termel<strong>és</strong>fejleszt<strong>és</strong>, valamint ökog<strong>az</strong>dálkodás<br />

igen fontos tényezõi lehetnek.<br />

A rezisztens fajták termeszt<strong>és</strong>be vonásával megvalósítható<br />

l a környezetbarát termeszt<strong>és</strong>technológia<br />

l a term<strong>és</strong>biztonság növel<strong>és</strong>e<br />

l <strong>az</strong> évenkénti term<strong>és</strong>átlag ingadozás kivéd<strong>és</strong>e<br />

l a növényvédõszer felhasználás csökkent<strong>és</strong>e<br />

l a növényvédelmi munkafolyamatok megtakarítása<br />

l a termel<strong>és</strong> hatékonyságának <strong>és</strong> g<strong>az</strong>daságosságának növel<strong>és</strong>e<br />

l <strong>az</strong> ökotermeszt<strong>és</strong> biológiai alapjainak biztosítása<br />

l <strong>az</strong> ökotermeszt<strong>és</strong> bevezet<strong>és</strong>e<br />

l <strong>az</strong> ökotermék elõállítás lehetõsége<br />

l a környezetszennyez<strong>és</strong> csökkent<strong>és</strong>e<br />

BEVEZETÉS<br />

Intézetünk alapvetõ tevékenysége korszerû, új, széleskörû<br />

agronómiai <strong>és</strong> ipari igényeket kielégítõ fajták elõállítása,<br />

a termeszt<strong>és</strong> biológiai alapjainak biztosítása, valamint<br />

a kapcsolódó termeszt<strong>és</strong>- <strong>és</strong> feldolgozás-technológiai<br />

kutatások végz<strong>és</strong>e.<br />

E feladatkör fontosságát növeli, hogy a fûszerpaprika<br />

jelenleg is egyedüli növényfaj, melynek termeszt<strong>és</strong>e kizárólag<br />

h<strong>az</strong>ai nemesít<strong>és</strong>û fajtákkal történik, mely körülmény<br />

különös kihívást jelent - <strong>az</strong> EU csatlakozási folyamatot is<br />

figyelembe véve - a fajtaelõállító nemesít<strong>és</strong>sel szemben.<br />

23 „Tolle, lege et fac!”<br />

1. ábra<br />

KALDÓM<br />

Csípõsségnélküli, felálló term<strong>és</strong>û, féldeterminált fajtajelölt.<br />

Xanthomonas campestris pv. vesicatoria baktériummal szemben<br />

ellenálló. Környezetbarát technológiával termeszthetõ.<br />

Az 1960-as évektõl kezdõdõen a konvencionális keresztez<strong>és</strong>es<br />

nemesít<strong>és</strong>i módszer alkalm<strong>az</strong>ásával jöttek létre<br />

<strong>az</strong>ok <strong>az</strong> államilag minõsített, kiváló beltartalmi <strong>és</strong> agronómiai<br />

tulajdonságokkal rendelkezõ fûszerpaprika fajták –<br />

determinált, féldeterminált, folytonos növeked<strong>és</strong>û típusok<br />

– melyek jelenleg a termeszt<strong>és</strong> biológiai alapjait biztosítják.<br />

Ezek a fajták alapvetõen járultak hozzá a termeszt<strong>és</strong><br />

<strong>és</strong> feldolgozástechnológia korszerûsít<strong>és</strong>éhez, megteremtve<br />

a minõségi árualap elõállítás feltételrendszerét.<br />

A köztermeszt<strong>és</strong>ben levõ fûszerpaprika fajták <strong>az</strong>on<strong>ban</strong><br />

nem rendelkeznek a betegség-rezisztencia kívánt szintjével.<br />

A fajtákkal szemben támasztott fokozódó követelmények<br />

szükségessé teszik a génikus rezisztencia magas<br />

szintû kialakítását, fajspecifikus rezisztenciaforrások beépít<strong>és</strong>ét<br />

a fajtákba, megtartva kiváló tulajdonságaikat.<br />

* A kutató munkát <strong>az</strong> FVM 72101/2001, FVM K+F 42340/2001 sz. szerzõd<strong>és</strong>e, valamint a 4/006 sz. Hungária aranya NKFP projekt támogatta.<br />

2002. június–július

---

2. ábra<br />

KALOREZ<br />

Csípõsségnélküli, csüngõ term<strong>és</strong>û, folytonos növeked<strong>és</strong>û<br />

fajtajelölt. Xanthomonas campestris pv. vesicatoria baktériummal<br />

szemben ellenálló. Környezetbarát technológiával termeszthetõ.<br />

A biológiai alapok elõállítása terén<br />

meglévõ <strong>és</strong> várhatóan fokozódó versenyhelyzet<br />

megköveteli <strong>az</strong> olyan fajták<br />

elõállítását, melyek a legfontosabb<br />

értékmérõ tulajdonságok, valamint<br />

magas baktérium elleni rezisztenciaszint<br />

tekintetében h<strong>az</strong>ai <strong>és</strong> nemzetközi<br />

összehasonlítás<strong>ban</strong> világszínvonalat<br />

képviselnek <strong>és</strong> továbbra is élvezik<br />

a felhasználók bizalmát.<br />

A fûszerpaprika legfontosabb kórokozója<br />

sajátos ökológiai viszonyaink<br />

között a szinte járványszerûen megjelenõ<br />

<strong>és</strong> terjedõ Xanthomonas campestris<br />

pv. vesicatoria baktérium, mely<br />

évjáratonként igen nagy károkat idéz<br />

elõ a fûszerpaprika termeszt<strong>és</strong>ben. A<br />

fûszerpaprika <strong>és</strong> a baktérium kórokozó<br />

g<strong>az</strong>dapatogén kapcsolatából következõen<br />

a járványok megelõz<strong>és</strong>ének<br />

leghatékonyabb módja a fûszerpapri-<br />

ka baktériummal szembeni term<strong>és</strong>zetes védekez<strong>és</strong>i rendszerének<br />

kialakítása, mert a hagyományos növényvédõszerek<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> engedélyezett antibiotikum szárm<strong>az</strong>ékok alkalm<strong>az</strong>ása<br />

nem nyújt kellõ védelmet a kórokozóval szemben.<br />

A célkitûz<strong>és</strong>nek megfelelõen intézetünkben Kalocsán<br />

1992-ben indított rezisztencia nemesít<strong>és</strong>i program keretében<br />

új alapokra helyeztük a fûszerpaprika fajtaelõállító<br />

nemesít<strong>és</strong>t. Az ismert legkorszerûbb nemesít<strong>és</strong>i eljárásokat<br />

alkalm<strong>az</strong>tuk, mely során fajspecifikus génikus rezisztencia<br />

forrásokat építettünk be fajtáinkba <strong>és</strong> nemesít<strong>és</strong><br />

alatt álló törzsekbe. Nemesít<strong>és</strong>i programunk további lépcsõjeként<br />

rezisztens hibrid fûszerpaprika fajták elõállításán<br />

is dolgozunk, a kapcsolódó témakör (szaporítóanyag,<br />

termeszt<strong>és</strong>-technológia) teljes kidolgozásával.<br />

ANYAG ÉS MÓDSZER<br />

A baktériumellenállóság tesztel<strong>és</strong>ét szaporítóládá<strong>ban</strong><br />

nevelt növények 3–4 lombleveles fejlettségében végeztük.<br />

A baktérium 24 órás teny<strong>és</strong>zetébõl k<strong>és</strong>zített 108 baktériumsejt/ml<br />

koncentrációjú inokulumot injekciós fecskendõvel<br />

pr<strong>és</strong>eltük a levelekre. A szelekciót 7 nap inkubálás<br />

után végeztük <strong>az</strong> elváltozások alapján, évenként mintegy<br />

500 ezer növényegyeden.<br />

A fogékony egyedek injektált szövetei 5–6 nap múlva<br />

vizenyõssé váltak, majd k<strong>és</strong>õbb megbarnulva kiszáradtak.<br />

A Bs-2 ellenállósággal rendelkezõ növények fertõzött<br />

szövetei két nap alatt bordósra színezõdnek <strong>és</strong> csak napok<br />

múlva száradnak ki. A gds gént tartalm<strong>az</strong>ó növények levelein<br />

<strong>az</strong> injektált szövetr<strong>és</strong>z csak 7–8 nap múlva kezd<br />

3. ábra<br />

VILLÁM<br />

Csípõs, csüngõ term<strong>és</strong>állású, folytonos növeked<strong>és</strong>û fajtajelölt.<br />

Xanthomonas campestris pv. vesicatoria baktériummal <strong>és</strong> TMV-vel szembeni<br />

rezisztenciával, CMV toleranciával rendelkezik.<br />

Környezetbarát technológiával termeszthetõ.<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 24

---

FÛSZERPAPRIKA KISPARCELLÁS FAJTAÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLET FENOLÓGIAI JELLEMZÕI<br />

(KALOCSA)<br />

sárgulni (klorotizálódni), de a baktériummal elárasztott<br />

szövetr<strong>és</strong>z már <strong>az</strong> elsõ nap megvastagszik, majd megkeményedik,<br />

de nem szárad ki.<br />

A nemesít<strong>és</strong>i folyamat gyorsítása érdekében biotechnológiai<br />

eljárások eredményei is alkalm<strong>az</strong>ásra kerültek<br />

25 „Tolle, lege et fac!”<br />

(MBK Gödöllõ), mint pl. <strong>az</strong> androgenezisen alapuló növényregenerálás,<br />

DH növények, vonalak elõállítása. Megjegyzendõ,<br />

hogy a fûszerpaprika válaszadó képessége elmarad<br />

<strong>az</strong> étkez<strong>és</strong>i paprikáétól, különösen a determinált <strong>és</strong><br />

féldeterminált fajtatípusok esetében. A paprikánál alkal-<br />

2002. június–július<br />

1. táblázat<br />

Évek Fenológiai fázisok Rezisztens fajták Fogékony (szenzitív) fajták<br />

Kaldóm (fj) Kalorez (fj) féldeterminált folyt. növeked<strong>és</strong>û<br />

1999 Virágzás 10%<br />

50% VI. 17. VI. 23. VI. 23. VII. 1. VI.16–27. VI. 22–VII. 7.<br />

Ér<strong>és</strong> 10%<br />

50% VIII. 6. VIII. 15. VIII. 8. VIII. 19. VIII. 6–12. VIII. 16–23.<br />

2000 Virágzás 10%<br />

50% VI. 24. VI. 28. VI. 26. VII. 8. VI. 25–27.VI. VI. 30.–VII. 10.<br />

Ér<strong>és</strong> 10%<br />

50% VIII. 8. VIII. 19. VIII. 13. VIII. 22. VIII. 10–16. VIII. 18–25.<br />

2001 Virágzás 10%<br />

50% VI. 29. VII. 10. VI. 30. VII. 12. VI. 30.-VII.6. VII. 11–20.<br />

Ér<strong>és</strong> 10%<br />

50% VIII. 13. VIII. 24. VIII. 16. VIII. 25. VIII. 12–20. VIII. 22.–IX. 3.<br />

A REZISZTENS FÛSZERPAPRIKA FAJTÁK GAZDASÁGI ÉRTÉKMÉRÕ TULAJDONSÁGAI<br />

(FAJTAKÍSÉRLET ADATAI 1999–2000–2001, KALOCSA)<br />

2. táblázat<br />

Év Fajta Érett nyers term<strong>és</strong> Bogyó átlagtömeg<br />

Szár<strong>az</strong>anyag Színezéktartalom Utóérlelt<br />

kg/parc t/ha arány % szed<strong>és</strong>- 40 napos szed<strong>és</strong> 40 napos 40 napos<br />

kori utóérlelt -kori utóérlelt romlási<br />

g/db % % g/kg g/kg %<br />

1999 Kalorez fj. 21,1 16,2 112,5 25,6 18,1 52,6 9,17 9,79 31,6<br />

Kaldóm fj. 20,2 15,5 107,6 22,7 19,5 54,2 9,53 11,46 28,7<br />

Átlag 18,8 14,4 100,0 22,8 19,7 54,9 10,0 11,20 32,9<br />

SzD 5% 0,9 0,69 – – – – – – –<br />

2000 Kalorez fj. 19,4 14,9 121,1 17,8 19,1 49,2 6,58 8,95 6,8<br />

Kaldóm fj. 15,1 11,6 94,3 16,8 21,4 55,8 9,09 12,37 7,0<br />

Átlag 16,1 12,3 100,0 16,6 19,8 55,6 6,80 10,10 7,3<br />

SzD 5% 1,6 1,23 – – – – – – –<br />

2001 Kalorez fj. 19,6 15,12 125,2 15,8 18,4 34,2 5,16 7,81 7,8<br />

Kaldóm fj. 13,3 10,26 84,9 19,7 17,5 35,2 9,85 10,74 11,4<br />

Átlag 15,8 12,08 100,0 17,9 17,7 36,7 7,60 9,80 9,2<br />

SzD 5% 1,8 1,38 – – – – – – –<br />

1999- Kalorez fj. 20,0 15,41 119,6 19,7 18,5 45,3 6,97 8,85 15,4<br />

2001 Kaldóm fj. 16,2 12,45 95,6 19,1 19,5 48,4 9,49 11,52 15,7<br />

átlag Átlag 16,9 12,93 100,0 19,1 19,1 49,1 8,13 10,36 16,5

---

m<strong>az</strong>ott módszer tökéletesít<strong>és</strong>ével Mitykó Judit jelentõsen<br />

javította a fûszerpaprika válaszadó képességét.<br />

A módosított eljárással a koráb<strong>ban</strong> szokásos Haploid:<br />

Dihaploid arány 2:1 értékrõl megközelítõleg 1:3 értékre<br />

növekedett, ez 15-szörös hatékonyság növeked<strong>és</strong>t jelent.<br />

A DH növények stabil genetikai alapot biztosítanak a rezisztens<br />

konstans fajták esetében, másr<strong>és</strong>zt genetikailag<br />

kiegyenlített szülõpartnereket szolgáltatnak a hibrid fajták<br />

elõállításához.<br />

EREDMÉNYEK<br />

A fûszerpaprika Xanthomonas campestris pv. vesicatoria<br />

baktériumfajjal szembeni ellenállóságra nemesít<strong>és</strong>ekor<br />

a védettséget nyújtó ismert gének közül a h<strong>az</strong>ai kórokozóval<br />

szemben csak a Bs-2 gén hatékonyságát találtuk kielégítõnek.<br />

A Bs-2 speciális rezisztenciagén mellett közel<br />

egy évtizede dolgozunk a legmagasabb rezisztencia szintet<br />

biztosító <strong>és</strong> papriká<strong>ban</strong> általános védekez<strong>és</strong>i rendszert<br />

kialakító gds (general defense system) gén fûszerpaprikába<br />

épít<strong>és</strong>én is.<br />

Megfigyel<strong>és</strong>eink alapján megállapítottuk, hogy a Bs-2<br />

rezisztenciagén kielégítõ védelmet nyújt a fûszerpaprika<br />

számára a teljes teny<strong>és</strong>zidõszak alatt. A rezisztencia nemesít<strong>és</strong>i<br />

munka elsõ eredményeként állami elismer<strong>és</strong>re<br />

bejelentett Kaldóm <strong>és</strong> Kalorez fûszerpaprika fajták a<br />

Bs-2 rezisztenciagént tartalm<strong>az</strong>zák.<br />

A rezisztens fajták kedvezõ próbatermeszt<strong>és</strong>i tapasztalatai<br />

alapján a termelõk a fajták mielõbbi termeszt<strong>és</strong>be<br />

vonását igénylik.<br />

A fûszerpaprika legelterjedtebb <strong>és</strong> legveszélyesebb kórokozója<br />

a Xanthomonas campestris pv. vesicatoria baktérium<br />

a fûszerpaprika termeszt<strong>és</strong>ben szinte valamennyi évben<br />

elõtérbe kerül. A kórokozó elterjed<strong>és</strong>e, a fertõzöttség<br />

gyakorisága június, július hónapok<strong>ban</strong> fokozott.<br />

A baktérium fûszerpapriká<strong>ban</strong> történõ fertõz<strong>és</strong>ét, járványszerû<br />

terjed<strong>és</strong>ét a június-július hónapok<strong>ban</strong> uralkodó<br />

párás, hûvös, csapadékos idõjárás meghatározza. A megbeteged<strong>és</strong><br />

fokozottan jelentkezik a növények csúcsi r<strong>és</strong>zén,<br />

a gyengébb kondíció<strong>ban</strong> levõ <strong>és</strong> sûrû növényállomány<strong>ban</strong>,<br />

valamint a mélyebb fekv<strong>és</strong>û, vízállásos területeken.<br />

A fogékony fajták a leggondosabb védekez<strong>és</strong> ellenére<br />

is 25–40 %-os fertõzöttségi szintet mutattak, addig a<br />

Kaldóm, Kalorez <strong>és</strong> Villám rezisztens fajtajelöltek növényvédõ<br />

permetez<strong>és</strong> nélkül is tünetmentesek voltak.<br />

Üzemi adatok szerint <strong>az</strong> erõsen fertõzött évjáratok<strong>ban</strong> a<br />

védekez<strong>és</strong>i költségek a termel<strong>és</strong>i költség 15–20 %-át is elérik<br />

(80–100 ezer Ft/ha), mely jelentõs többletköltséget<br />

jelent a termelõ számára.<br />

A rezisztens fajtajelöltek teljesítményvizsgálatai kiter-<br />

jedtek a fenológiai megfigyel<strong>és</strong>ekre (virágzás, term<strong>és</strong>ér<strong>és</strong>),<br />

term<strong>és</strong>hozamra, a bogyó átlagtömegére, szár<strong>az</strong>anyagtartalomra,<br />

színezéktartalomra valamint a tárolásutóérlel<strong>és</strong><br />

alatti romlási veszteségre (1., 2. táblázat).<br />

A táblázat adataiból kitûnik, hogy <strong>az</strong> eltérõ évjárathatások<br />

a vizsgált fajták esetében különbséget mutatnak<br />

fenológiai, term<strong>és</strong>mennyiségi <strong>és</strong> minõségi szempontból.<br />

A fajták értékmérõ tulajdonságainak három éves átlagadatait<br />

értékelve megállapítható, hogy a legfontosabb g<strong>az</strong>dasági<br />

tulajdonságok tekintetében a konvencionális nemesít<strong>és</strong>û,<br />

kiváló agronómiai <strong>és</strong> ipari értékû szenzitív fajták<br />

<strong>és</strong> a bemutatott rezisztens fajtajelöltek között lényeges eltér<strong>és</strong><br />

nem volt tapasztalható.<br />

A bemutatott fajtajelölteket bekapcsoltuk <strong>az</strong> Intézetünkben<br />

kialakított, ISO 9002-es minõségbiztosítási rendszerben<br />

üzemelõ korszerû vetõmag elõállítási folyamatba. Ennek<br />

keretében ez évben fémzárolt certifikált biovetõmagot<br />

<strong>és</strong> konvencionális szaporítóanyagot állítunk elõ, melyet<br />

színes tasakos csíravédõ csomagolás<strong>ban</strong> <strong>és</strong> zsákos kiszerel<strong>és</strong>ben<br />

forgalm<strong>az</strong>unk. Magas vigorértékû vetõmaggal<br />

biztosítjuk a termelõi igények kielégít<strong>és</strong>ét, <strong>az</strong> új fajták<br />

gyorsütemû elterjeszt<strong>és</strong>ét.<br />

DR. MÁRKUS FERENC IGAZGATÓ<br />

vetma<br />

ÉS DR. KAPITÁNY JÓZSEF IGAZGATÓHELYETTES<br />

FÛSZERPAPRIKA KUTATÓ-FEJLESZTÕ KHT., KALOCSA<br />

Tisztelt G<strong>az</strong>dálkodó!<br />

Már most ajánljuk figyelmébe õszi káposztarepce vetõmagjainkat!<br />

Középér<strong>és</strong>û repcefajtáink:<br />

CASINO<br />

SZVIT<br />

SZONÁTA<br />

SZIMFÓNIA<br />

STRAUSS<br />

Korai hibridrepcénk:<br />

ELVIS (RPC-702)<br />

Repcefajtáinkat term<strong>és</strong>biztonság <strong>és</strong> csúcshozamok jellemzik.<br />

E svéd nemesít<strong>és</strong>û, kiváló télállóságú fajták <strong>és</strong> francia hibridünk<br />

magas olajtartamúak <strong>és</strong> hektáronként nagy olajterm<strong>és</strong>t<br />

adnak.<br />

Ajánljuk még kiváló õszi kalászos fajtáinkat is (Jarebica,<br />

Pobeda, Buzogány, Gyõzõ <strong>és</strong> Gaspard).<br />

VETÕMAG 95 KFT.<br />

H–1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER UTCA 33.<br />

TEL.: 4-625-070, FAX: 4-652-080<br />

E-MAIL: VETOMAG95@AXELERO.HU<br />

TERMELTETÜNK ÉS FINANSZÍROZUNK!<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 26

---

Tájékoztató <strong>az</strong> Országgyûl<strong>és</strong> Környezetvédelmi<br />

Bizottsága r<strong>és</strong>zére, a géntechnológiai tevékenységrõl<br />

szóló törvény végrehajtásának helyzetérõl<br />

ELÕZMÉNYEK, JOGI HÁTTÉR<br />

A géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi<br />

XXVII. törvényt <strong>az</strong> Országgyûl<strong>és</strong> <strong>az</strong> 1998. év március<br />

16-i ül<strong>és</strong>napján fogadta el, több mint 90 %-os támogatottsággal.<br />

A törvényt a Földmûvel<strong>és</strong>ügyi Minisztérium<br />

k<strong>és</strong>zítette elõ, mivel már 1997-ben kérelmek<br />

érkeztek ilyen jellegû tevékenység engedélyez<strong>és</strong>ére.<br />

Tekintettel arra, hogy a géntechnológiai tevékenységre<br />

h<strong>az</strong>ánk<strong>ban</strong> akkori<strong>ban</strong> nem volt hatályos<br />

szabályozás, sürgetõ kényszer volt a törvény megalkotása.<br />

Ezért vállalkozott a Mezõg<strong>az</strong>dasági Fõosztály <strong>és</strong><br />

a Jogi Fõosztály a törvény elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ére. Világszerte,<br />

<strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Unió tagállamai<strong>ban</strong> is <strong>az</strong> a jellemzõ, hogy<br />

a környezetvédelmi tárcák, intézmények felelõsek elsõsor<strong>ban</strong><br />

ezért a tevékenységért. Ebben sok segítséget<br />

kaptunk a gödöllõi Mezõg<strong>az</strong>dasági Biotechnológiai<br />

Kutatóintézet akkori vezet<strong>és</strong>étõl. A törvény <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai<br />

Uniónak a területet szabályozó két alapjogszabályán<br />

(a Tanács 90/219/EGK irányelve a genetikailag módosított<br />

mikroorganizmusok zárt rendszerû felhasználásáról,<br />

valamint a Tanács 90/220/EGK irányelve a genetikailag<br />

módosított szervezetek szabad környezetbe<br />

történõ kibocsátásáról) alapul, ezzel biztosítva a már<br />

akkor is fontos jogharmonizációs követelményeket.<br />

A törvény 1999. január elsején lépett hatályba. Ezt<br />

követte törvénynek a mezõg<strong>az</strong>daság <strong>és</strong> élelmiszeripar<br />

területén történõ végrehajtásáról szóló 1/1999. (I.14.)<br />

FVM, illetve a géntechnológiai tevékenység engedélyez<strong>és</strong>éért<br />

fizetendõ ig<strong>az</strong>gatási szolgáltatási díjakról<br />

szóló 44/1999. (IV.30.) FVM rendelet.<br />

INTÉZMÉNYRENDSZER<br />

A törvény elõírásainak megfelelõen (tv. 4. § (1) b)<br />

bek.) kialakítottuk a géntechnológiai tevékenység intézményrendszerét.<br />

A minisztériumon belül <strong>az</strong> Állateg<strong>és</strong>zségügyi<br />

<strong>és</strong> Élelmiszerellenõrz<strong>és</strong>i Fõosztály, <strong>az</strong><br />

Élelmiszeripari Fõosztály, a Növényvédelmi <strong>és</strong> Agrárkörnyezetg<strong>az</strong>dálkodási<br />

Fõosztály, valamint a Mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

Fõosztály rendelkezik hatáskörrel <strong>az</strong> engedélyez<strong>és</strong>,<br />

ellenõrz<strong>és</strong> tekintetében.<br />

Megalakítottuk a 17 tagú Géntechnológiai Eljárásokat<br />

Véleményezõ Bizottságot (Bizottság) 1999. január<br />

21-én. A törvény 5.§-a alapján Miniszter Úr felkér<strong>és</strong>ére:<br />

27 „Tolle, lege et fac!”<br />

l a Magyar Tudományos Akadémia 5 fõt,<br />

l a földmûvel<strong>és</strong>ügyi miniszter 1 fõt,<br />

l <strong>az</strong> ipari, kereskedelmi <strong>és</strong> idegenforgalmi miniszter<br />

1 fõt,<br />

l a környezetvédelmi <strong>és</strong> területfejleszt<strong>és</strong>i miniszter 1<br />

fõt,<br />

l a mûvelõd<strong>és</strong>ügyi <strong>és</strong> közoktatási miniszter 1 fõt,<br />

l a népjóléti miniszter 1 fõt,<br />

l <strong>az</strong> Országos Mûszaki Fejleszt<strong>és</strong>i Bizottság elnöke 1<br />

fõt,<br />

l a környezetvédelmi <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségvédelmi céllal bejegyzett<br />

társadalmi szervezetek összesen 6 fõt delegálhattak<br />

a Bizottságba.<br />

A Bizottság mûködtet<strong>és</strong>ét, annak költségeit a<br />

törvény <strong>az</strong> FVM-re ruházta (tv. 8.§ (5) bek.). A Bizottság<br />

független, tárcaközi tanácsadó, véleményezõ<br />

szervezet, amely nem áll Kormányzati felügyelet alatt,<br />

tevékenységét a törvény <strong>és</strong> a végrehajtási rendelet által<br />

elõírt szervezeti <strong>és</strong> mûköd<strong>és</strong>i szabályzat alapján<br />

látja el. A Bizottság elhelyez<strong>és</strong>ére, titkárságának mûködtet<strong>és</strong>ére<br />

elõzetes egyeztet<strong>és</strong> után <strong>az</strong> Országos Mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

Minõsítõ Intézetet (OMMI) kértük fel.<br />

A Bizottság mûködtet<strong>és</strong>éhez a minisztérium vezet<strong>és</strong>e<br />

bázisjelleggel évi 22,5 millió forintos keretet<br />

hagyott jóvá, melybõl fedezni kell <strong>az</strong> elhelyez<strong>és</strong>sel<br />

kapcsolatos költségeket, a titkárság munkatársainak illetményét,<br />

dologi költségeit, a bizottsági tagok tiszteletdíját,<br />

a felkért szakértõk költségeit, <strong>és</strong> <strong>az</strong> esetenként<br />

felmerülõ ellenõrz<strong>és</strong>i <strong>és</strong> egyéb költségeket egyaránt.<br />

A géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartási<br />

feladatok ellátására a gödöllõi Mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

Biotechnológiai Kutatóközpont kapott megbízást<br />

évi 3,5 millió forintos központi támogatással.<br />

Az intézet a h<strong>az</strong>ai jogszabályokat, a kiadott engedélyeket<br />

<strong>és</strong> egyéb adatokat tartalm<strong>az</strong>ó OECD rendszerû,<br />

interneten bárki által elérhetõ, magyar <strong>és</strong> angol nyelvû<br />

nyilvántartást hozott létre, <strong>és</strong> tart fenn.<br />

Az FVM <strong>az</strong> elmúlt három évben mintegy 100 millió<br />

forintot fordított a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményezõ<br />

Bizottság <strong>és</strong> <strong>az</strong> adatbázis mûködtet<strong>és</strong>ére,<br />

valamint géntechnológiai eredet kimutatására alkalmas<br />

laboratóriumi fejleszt<strong>és</strong>ekre. Ezen felül – nagyobbr<strong>és</strong>zt<br />

<strong>az</strong> engedélyeztet<strong>és</strong>ért befolyó hatósági dí-<br />

2002. június–július

---

jakból – több mint 20 millió forintot tett ki <strong>az</strong> ellenõrz<strong>és</strong>ekre<br />

fordított összeg.<br />

Kijelöl<strong>és</strong>re kerültek a géntechnológiai eredet<br />

megállapítására jogosult hatósági laboratóriumok:<br />

l Mezõg<strong>az</strong>dasági Biotechnológiai Kutatóközpont,<br />

Gödöllõ (mikroorganizmusok, vetõmagvak, növényi<br />

szaporítóanyagok, nyers takarmányok)<br />

l Országos Állateg<strong>és</strong>zségügyi Intézet, Budapest<br />

(mikroorganizmusok, húsipari termékek, állatok)<br />

l Fodor József Országos Közeg<strong>és</strong>zségügyi Központ<br />

Országos Élelmez<strong>és</strong>- <strong>és</strong> Táplálkozástudományi<br />

Intézet, Bp. (húsipari <strong>és</strong> növényi eredetû<br />

termékek)<br />

A Mezõg<strong>az</strong>dasági Biotechnológiai Kutatóközpont<br />

laboratóriumát <strong>az</strong>óta <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Unió ebben illetékes<br />

Egyesített Kutató Központja (Ispra, Olaszország) akkreditálta.<br />

A laboratóriumok mûköd<strong>és</strong>ét nehezíti, hogy<br />

a genetikai eredet megállapítására alkalmas laboratórium<br />

létesít<strong>és</strong>e 20-30 millió forintba kerül, amely fejleszt<strong>és</strong>ekhez<br />

<strong>az</strong> intézmények nehezen jutnak hozzá.<br />

ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER<br />

A géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos engedélyez<strong>és</strong>i<br />

szer legfontosabb elemei a következõk:<br />

l A kérelmeket szakhatósági egyeztet<strong>és</strong> céljából<br />

megküldjük a Környezetvédelmi Minisztérium által<br />

kijelölt Környezet- <strong>és</strong> Term<strong>és</strong>zetvédelmi Fõfelügyelõség<br />

r<strong>és</strong>zére.<br />

l A hatóság minden kérelmet véleményez<strong>és</strong>re megküld<br />

a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményezõ<br />

Bizottság r<strong>és</strong>zére. A Bizottság véleményének figyelembe<br />

vétele a törvény szerint a hatóság r<strong>és</strong>zére<br />

nem kötelezõ, de eddig minden esetben elfogadtuk<br />

a Bizottság javaslatait, <strong>és</strong>zrevételeit.<br />

l Az új kérelmek engedély tervezetei lakossági felszólalás<br />

céljából a Földmûvel<strong>és</strong>ügyi <strong>és</strong> Vidékfejleszt<strong>és</strong>i<br />

Értesítõben 30 napos határidõre meghirdet<strong>és</strong>re<br />

kerülnek a határozat kiadása elõtt.<br />

l A határozatok 5 évre érvényesek, melyek külön kérelemre<br />

évente meghosszabbíthatóak.<br />

l A határozat<strong>ban</strong> megfogalm<strong>az</strong>ásra kerülnek <strong>az</strong> engedély<br />

feltételei (izolációs távolság, a terület õrz<strong>és</strong>e, a<br />

term<strong>és</strong> <strong>és</strong> növény-maradványok megsemmisít<strong>és</strong>e,<br />

beszámoló jelent<strong>és</strong> a kísérletrõl, elõírt hatástanulmány<br />

stb.).<br />

KIADOTT ENGEDÉLYEK<br />

(1999–2002. ÉVEKBEN)<br />

A törvény hatályba lép<strong>és</strong>e óta a Mezõg<strong>az</strong>dasági Fõosztály<br />

9 mûködõ, kutató géntechnológiai laborató-<br />

riumot regisztrált, melyek felügyeletileg a Magyar<br />

Tudományos Akadémiához, <strong>az</strong> FVM-hez, illetve<br />

egyetemekhez tartoznak.<br />

A Mezõg<strong>az</strong>dasági Fõosztály fenti idõszak<strong>ban</strong> 33<br />

szabad környezetbe történõ kibocsátási engedélyt<br />

adott ki kísérleti célra. Ebbõl:<br />

l 14 rovar ellenálló hibrid kukorica,<br />

l 6 gyomirtószer-tûrõ hibrid kukorica,<br />

l 6 gyomirtószer-tûrõ cukorrépa,<br />

l 1 gyomirtószer-tûrõ, génikusan hímsteril õszi káposztarepce<br />

hibrid,<br />

l 1 módosított gluten minõségû tavaszi búza,<br />

l 1 gyomirtószer-tûrõ tavaszi búza,<br />

l 2 burgonya Y vírus ellenálló burgonya,<br />

l 2 burgonya Y vírus ellenálló dohány fajta volt.<br />

Ezekhez engedélyeztük a szükséges vetõmag importját.<br />

A Bizottság javaslataival egyetértve elutasított kérelem<br />

egy volt (gyomirtószer-tûrõ õszi káposztarepce),<br />

melyet fellebbez<strong>és</strong> után a Bizottság véleményét is<br />

figyelembe véve szigorúbb feltételekkel engedélyeztünk.<br />

Fentieken túl három környezeti hatástanulmány<br />

(genetikailag módosított (GM) kukoricák pollenszóródásának<br />

vizsgálata, GM kukoricák hatása a talajéletre,<br />

környezetre, valamint GM kukoricával etetett halak<br />

vizsgálata) elvégz<strong>és</strong>ére adtunk engedélyt. Az elmúlt<br />

évben, 2001-ben mindössze egy új kísérleti vizsgálat,<br />

illetve a már említett három hatástanulmány elvégz<strong>és</strong>ét<br />

engedélyeztük. Nem folytatódott <strong>az</strong> õszi káposztarepce<br />

<strong>és</strong> a cukorrépák kísérlete (2001-ben).<br />

Az engedélyeket <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Unió<strong>ban</strong> alkalm<strong>az</strong>ottnál<br />

jóval szigorúbb feltételekhez kötöttük. Pl.: 500 méter<br />

izolációs távolság a kukorica esetében, 2000 méter <strong>az</strong><br />

õszi káposztarepce esetében, a term<strong>és</strong> <strong>és</strong> melléktermékek<br />

megsemmisít<strong>és</strong>e, esetenként a kukorica lecímerez<strong>és</strong>e,<br />

folyamatos õrz<strong>és</strong> elõírása, stb. A feltételek betartását<br />

a teny<strong>és</strong>zidõben 3–4 alkalommal ellenõriztettük<br />

<strong>az</strong> Országos Mezõg<strong>az</strong>dasági Minõsítõ Intézettel.<br />

ELLENÕRZÉSEK<br />

A Mezõg<strong>az</strong>dasági Fõosztály által kiadott engedélyek<br />

betartását, <strong>az</strong> importból szárm<strong>az</strong>ó vetõmag tételek<br />

szúrópróbaszerû ellenõrz<strong>és</strong>ét <strong>az</strong> OMMI végezte.<br />

Évente 50–60 vetõmagtételbõl vett minta elvet<strong>és</strong>ére<br />

került sor, melyet a cégek által elõírt totális gyomirtó-szerrel<br />

kezeltek. Pozitív eredményt 2002-ben találtunk<br />

egy Franciaországból behozott, a magyar Nemzeti<br />

Fajta-jegyzékben szereplõ kukorica hibridnél. A hib-<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 28

---

id rovar ellenállónak bizonyult a kontroll vizsgálatok<br />

során. A behozott vetõmag hatósági zár alá került,<br />

majd <strong>az</strong> OMMI Vetõmagfelügyeleti Fõosztálya visszaszállítatta<br />

Franciaországba. Ezen felül több, mint száz<br />

laboratóriumi ellenõrzõ vizsgálatra került sor.<br />

Állami elismer<strong>és</strong> céljából bejelent<strong>és</strong>re került egy<br />

õszi káposztarepce fajta, melyet a bejelentõ 2001ben<br />

visszavont <strong>az</strong>zal, hogy idõközben kiderült, hogy<br />

<strong>az</strong> Németország<strong>ban</strong> pollen útján genetikai szennyezõd<strong>és</strong>t<br />

kapott. A fajta <strong>az</strong> állami fajtakísérletekben megsemmisít<strong>és</strong>re<br />

került a cég költségére. Az izolációs távolságon<br />

belüli repcék vetõmagjának laboratóriumi ellenõrz<strong>és</strong>e<br />

(108 vizsgálat) csak alig kimutatható<br />

szennyezõd<strong>és</strong>t mutatott, ezért további intézked<strong>és</strong>re<br />

nem volt szükség.<br />

A legsúlyosabb eset is 2001-ben fordult elõ. Egy<br />

állami elismer<strong>és</strong>re bejelentett, <strong>az</strong> OMMI által harmadik<br />

évben vizsgált kukorica gyomirtó szer ellenállónak<br />

bizonyult. Ennek összes területe a 200 méteres<br />

izolációs távolságon belül található más kukoricákkal<br />

együtt mintegy 130 hektárt tesz ki. Az OMMI bejelent<strong>és</strong>ére<br />

elrendeltük a cég költségére a kísérleti területek<br />

megsemmisít<strong>és</strong>ét. Elõírtuk, hogy a cég <strong>az</strong> izolációba<br />

tartozó egyéb területekrõl saját költségére köteles a<br />

mintegy 1200 tonna kukoricát felvásárolni, <strong>és</strong> elkülönített<br />

helyre betárolni. Az OMMI a betárolt kukoricát<br />

zár alá helyezi, majd a laboratóriumi vizsgálat után lehet<br />

dönteni a megsemmisít<strong>és</strong>rõl, vagy export célú engedélyez<strong>és</strong>rõl,<br />

vagy h<strong>az</strong>ai takarmányozási célú felhasználásáról,<br />

amennyiben a szennyezettség 1 % alatt<br />

marad.<br />

Az ellenõrz<strong>és</strong> költségeit nagyobbr<strong>és</strong>zt a befolyó engedélyez<strong>és</strong>i<br />

díjakból fedeztük. Meg kell említeni,<br />

hogy a szúrópróba szerint vett hatásági jogkörben<br />

vett minták költséges laboratóriumi ellenõrz<strong>és</strong>éhez<br />

a hatóságaink nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal,<br />

melyeket viszont a törvény elõírásai szerint<br />

rendszeresen végezni kellene más területeken is.<br />

Megrendeltünk egy 2x100 darabos gyors Kit-et <strong>az</strong><br />

Egyesült Államokból, amellyel egyszerûen, gyorsan<br />

<strong>az</strong>onosíthatók a rovarrezisztenciát hordozó BT 11 <strong>és</strong><br />

BT 176 gének a növényekbõl. Ezek kipróbálására<br />

2002-ben kerül sor.<br />

TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK<br />

A folyamat<strong>ban</strong> lévõ csatlakozási tárgyalások során<br />

<strong>az</strong> EU Bizottsága elfogadta a géntechnológiával<br />

kapcsolatos magyar jelent<strong>és</strong>t, melyet a környezetvédelmi<br />

fejezetért felelõs Környezetvédelmi Minisztérium<br />

r<strong>és</strong>zére a Mezõg<strong>az</strong>dasági Fõosztály k<strong>és</strong>zítette el.<br />

29 „Tolle, lege et fac!”<br />

Ez is alátámasztja <strong>az</strong>t, hogy ezen a területen a jogharmonizáció<br />

<strong>és</strong> a jogalkalm<strong>az</strong>ás megfelel <strong>az</strong> Uniós elvárásoknak.<br />

Elk<strong>és</strong>zítettük a géntechnológiai bírságról szóló<br />

Kormányrendelet tervezetét, amelynek megjelen<strong>és</strong>e<br />

a társtárcákkal való egyeztet<strong>és</strong> miatt hónapok óta húzódik,<br />

ezért <strong>az</strong>t a már említett szabálysért<strong>és</strong>ek során<br />

nem lehetett alkalm<strong>az</strong>ni. A rendelet várhatóan még ez<br />

évben hatályba lép.<br />

Az <strong>Eu</strong>rópai Unió Parlamentje, illetve Tanácsa a<br />

2001/18/EK irányelvével módosította a genetikailag<br />

módosított szervezetek környezetbe történõ szándékos<br />

kibocsátásáról szóló 90/220/EGK irányelvét. A jogszabály<br />

számos új rendelkez<strong>és</strong>t vezet be (pl. a Magyarország<br />

által is aláírt Biológiai Biztonsági Egyezmény,<br />

vagy Cartagena Jegyzõkönyv kockázatelemz<strong>és</strong>re<br />

vonatkozó r<strong>és</strong>zének beépít<strong>és</strong>e, egységes eljárási<br />

rend, stb.), melyeket 2002. október 17-ig (<strong>az</strong> irányelv<br />

hatályba lép<strong>és</strong>éig) harmonizálnunk kell. Ehhez <strong>az</strong>on<strong>ban</strong><br />

<strong>az</strong> egyezményt mielõbb ki kellene hirdetni.<br />

Az új irányelv várhatóan változást hoz a géntechnológiai<br />

tevékenység, <strong>az</strong> ily módon elõállított növényfajták,<br />

élelmiszerek megítél<strong>és</strong>e tekintetében, amelyet<br />

mint leendõ Uniós tagállamnak nekünk is követnünk<br />

kell. Addig a jelenleg hatályos jogszabályok elõírásait<br />

kell alkalm<strong>az</strong>nunk. Nem indokolt a szabadföldi kísérletek<br />

betiltása, de nem célszerû <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> nem<br />

engedélyezett tevékenység bevezet<strong>és</strong>e, vagy ilyen<br />

termék forgalm<strong>az</strong>ásának engedélyez<strong>és</strong>e sem.<br />

Az Unió<strong>ban</strong> elõk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> alatt állnak <strong>az</strong> élelmiszerekrõl,<br />

takarmányokról, vetõmagvakról szóló jogszabályok,<br />

melyek genetikai szennyezettségi határértékeket,<br />

kockázatelemz<strong>és</strong>i kötelezettségeket írnak elõ. Term<strong>és</strong>zetesen<br />

ezek megjelen<strong>és</strong>ét követõen a kapcsolódó<br />

h<strong>az</strong>ai jogszabályokat is módosítani<br />

Az elsõ GM gyomirtószer-tûrõ kukorica fajta állami<br />

elismer<strong>és</strong>e 2003-<strong>ban</strong>, forgalm<strong>az</strong>ási engedélyének<br />

kiadása 2004-ben várható. Addig Magyarország<br />

genetikai módosítástól mentesnek tekinthetõ.<br />

A csatlakozásig teljes körûen ki kell alakítani a<br />

géntechnológiai tevékenység intézményrendszerét,<br />

meg kell teremteni a mûköd<strong>és</strong>, ellenõrz<strong>és</strong> anyagitechnikai<br />

feltételeit, mert ellenkezõ esetben nem tudunk<br />

eleget tenni <strong>az</strong> EU fokozódó elvárásainak.<br />

Ebben elsõsor<strong>ban</strong> a Környezetvédelmi Minisztériummal<br />

kell együttmûködni.<br />

2002. június–július<br />

ORAVECZ SÁNDOR<br />

SZAKFÕTANÁCSOS, FVM<br />

(AZ ITT KÖZÖLT SZAKANYAG 2001 DECEMBERÉBEN KERÜLT<br />

AZ ORSZÁGGYÛLÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG ELÉ.)

---

BEVEZETÉS<br />

A nemzeti vetõmagminõsít<strong>és</strong>i eljárásokat<br />

évtizedeken át többé-kev<strong>és</strong>bé<br />

összehangolták, a nemzetközi vetõmagkereskedelem<br />

megkönnyít<strong>és</strong>e érdekében.<br />

A vetõmagtételekbe véletlenül<br />

mindig belekerül idegen anyag <strong>és</strong><br />

<strong>az</strong> alaptípustól genetikailag különbözõ<br />

formák magja <strong>és</strong> a legtöbb minõsít<strong>és</strong>i<br />

szabvány pontosan meghatározza<br />

a magtisztaság <strong>és</strong> a genetikai<br />

tisztaság elfogadható szintjét. A vetõmagtermel<strong>és</strong>sel<br />

kapcsolatos eljárások,<br />

mint pl. <strong>az</strong> izolációs távolság <strong>és</strong><br />

a vetõmagtermel<strong>és</strong>re használt föld<br />

elõtörténetének figyelembevétele <strong>az</strong><br />

idõk folyamán úgy fejlõdtek, hogy a<br />

maximális tisztaság <strong>és</strong> a gyakorlatias,<br />

költséghatékony termel<strong>és</strong> között<br />

egyensúly jöjjön létre.<br />

A sokféle forrásból szárm<strong>az</strong>ó véletlen<br />

szennyez<strong>és</strong>ek tényleges szintje<br />

terményenként más <strong>és</strong> más, a faj biológiájának<br />

megfelelõen. A jelenlegi<br />

nemzetközi vetõmagminõsít<strong>és</strong>i szabványokon<br />

belül nem ritka a 99–98%os<br />

genetikai tisztaság, vagy 1–2%-os<br />

véletlen genetikai szennyez<strong>és</strong>.<br />

Ahogy a korlátozatlan kereskedelmi<br />

célú termel<strong>és</strong> területe növekszik,<br />

fel kell tételezni, hogy a genetikailag<br />

módosított (genetically modified,<br />

GM) forrásokból szárm<strong>az</strong>ó véletlen<br />

szennyezõanyagok százalékos<br />

aránya közvetlen összefügg<strong>és</strong>ben áll<br />

a GM terményekkel bevetett terület<br />

százalékos arányával.<br />

Egy GMO-kibocsátás értékel<strong>és</strong>e<br />

<strong>és</strong> jóváhagyása <strong>az</strong>t engedi feltételezni,<br />

hogy – korlátozatlan kereskedelmi<br />

termel<strong>és</strong> engedélyez<strong>és</strong>e után – a<br />

vetõmagtételekbe <strong>és</strong> más élelmiszer<strong>és</strong><br />

takarmányszállítmányokba véletlenszerûen<br />

bekerülõ GM anyag<br />

szintje <strong>az</strong>onos lesz a hagyományos,<br />

genetikailag nem módosított anyagokéval.<br />

Még ha a minõsített vetõmag ter-<br />

Küszöbgondok<br />

mel<strong>és</strong>ére vonatkozó minden követelményt<br />

be is tartottak, nagyon valószínû,<br />

hogy valamely megelõzõ évben a<br />

kérd<strong>és</strong>es vetõmagtermelõ szántóföldön<br />

valamilyen GM terményt termeltek<br />

<strong>és</strong> hogy a megkövetelt izolációs<br />

távolságon kívül a szomszédos, kereskedelmi<br />

célú termel<strong>és</strong>ben mûvelt<br />

földeken GM <strong>terményeket</strong> nevelnek<br />

<strong>és</strong> mégiscsak eljut a vetõmagtermelõ<br />

földre kimutatható mennyiségû pollen.<br />

A 2000. g<strong>az</strong>dasági évben a Kanadá<strong>ban</strong><br />

repcével bevetett 4,86 millió<br />

hektárnak kb. 55%-án GM fajtákat<br />

termesztenek. Becsl<strong>és</strong>ek szerint Argentína<br />

szójatermel<strong>és</strong>ének 95%-a<br />

GM. Ez <strong>az</strong>t jelenti, hogy a véletlenül<br />

bekerülõ GM fajták küszöbszintje<br />

egyenlõ lehet <strong>az</strong>zal a szinttel, amely<br />

jelenleg a hagyományos, genetikailag<br />

nem módosított vetõmag<strong>ban</strong> engedélyezett.<br />

A vetõmag kereskedelmi méretû<br />

termel<strong>és</strong>e csak <strong>az</strong> elsõ lép<strong>és</strong>e <strong>az</strong><br />

élelmiszeripari termék elõállításához<br />

vezetõ, termel<strong>és</strong>i, kezel<strong>és</strong>i <strong>és</strong> feldolgozási<br />

eljárásokból álló láncnak.<br />

Az élelmiszertermékekre vonatkozó<br />

küszöbértékek megállapításánál<br />

figyelembe kell venni, hogy <strong>az</strong> élelmiszertermelõ<br />

lánc képes-e g<strong>az</strong>daságosan<br />

teljesíteni a szó<strong>ban</strong>forgó szabványt.<br />

A MEGHATÁROZOTT<br />

KÜSZÖBÉRTÉKEK<br />

A vetõmagtermelõ ipar a vetõmagokkal<br />

kapcsolatos rendeletekben közölt<br />

számokat „standardnak” tekinti<br />

<strong>és</strong> a szórás mértéke a tûr<strong>és</strong>határ. A<br />

standard beállítható olyan szintre,<br />

ahol <strong>az</strong> engedélyez<strong>és</strong> követelményeinek<br />

megfelelõ módon termelt magtételek<br />

80%-a elfogadható. Ha a vevõ,<br />

vagy a felügyeleti hatóság k<strong>és</strong>õbb újra<br />

megvizsgálja a vetõmagtételt <strong>és</strong><br />

úgy találja, hogy <strong>az</strong> eredmény magasabb<br />

a standardnál, akkor <strong>az</strong>t kell<br />

vizsgálni, hogy a különbség a tûr<strong>és</strong>határt<br />

meghaladja-e.<br />

Az elsõ „hivatalos mér<strong>és</strong>t” általá<strong>ban</strong><br />

a termény eredetének országá<strong>ban</strong><br />

végzik, <strong>az</strong> eladó költségére. Az elsõ<br />

mér<strong>és</strong> eredményeinek el kell érniük,<br />

vagy meg kell haladniuk valamennyi,<br />

a szerzõd<strong>és</strong>ben elõírt értéket <strong>és</strong> ez<br />

szolgál alapul a szerzõd<strong>és</strong>sel kapcsolatos<br />

vitás kérd<strong>és</strong>ek rendez<strong>és</strong>ekor. Ha<br />

a vevõ vagy a felügyeleti hatóságok<br />

óvást akarnak emelni a legelsõ mér<strong>és</strong><br />

eredménye ellen, bármilyen további<br />

„hivatalos mér<strong>és</strong>” csak akkor fogadható<br />

el, ha <strong>az</strong> eredménye meghaladja<br />

a standard <strong>és</strong> a tûr<strong>és</strong>határ összegét.<br />

Egy példa: a csírázási százalék szerzõd<strong>és</strong>ben<br />

rögzített értéke 90%, tûr<strong>és</strong>határa<br />

6. Ha a magtételt a rendeltet<strong>és</strong>i<br />

helyen újra leellenõrzik <strong>és</strong> 87%-os<br />

eredményt kapnak, a tételt el kell fogadniuk,<br />

mert <strong>az</strong> eredmény a tûr<strong>és</strong>határon<br />

belül van.<br />

Bizonyos esetekben a tisztaságra<br />

vonatkozó standard értéke 0 is lehet,<br />

pl. gyommagvak esetében. Ilyenkor a<br />

0%-os standardnak még mindig lehet<br />

0,2%-os tûr<strong>és</strong>határa.<br />

A küszöbérték meghatározása: a<br />

standard <strong>és</strong> a tûr<strong>és</strong>határ összege. Ha<br />

például a genetikailag nem módosított<br />

terményekbe véletlenül belekerült<br />

GM anyag átlagos szintjét 1%<strong>ban</strong><br />

határozzák meg 2%-os tûr<strong>és</strong>határral,<br />

akkor a küszöbérték 3%.<br />

KÜSZÖBÉRTÉKEK ÉS ARATÁS<br />

UTÁNI ÚJRAELLENÕRZÉS<br />

Tegyük fel, hogy egy kiválasztott<br />

faj minõsített vetõmagjának több tételébõl<br />

számos mintát vettünk <strong>és</strong><br />

meghatároztuk, hogy <strong>az</strong> átlagos tisztasága<br />

99%, más szóval a véletlenül<br />

belekerült idegen anyagok aránya<br />

1%. Ha a küszöbérték 1% volt, ez <strong>az</strong>t<br />

jelenti, hogy ha 100 magtételt adtak<br />

el <strong>és</strong> k<strong>és</strong>õbb hatósági utasításra vagy<br />

megerõsít<strong>és</strong> céljából valamennyit új-<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 30

---

a leellenõrizték, arra lehet számítani,<br />

hogy <strong>az</strong> összes szállítmány 50%-át<br />

visszadobják (hogy melyeket, <strong>az</strong>t a<br />

véletlen dönti el).<br />

A küszöbértéket úgy kell megállapítani,<br />

hogy <strong>az</strong> elfogadott minõsít<strong>és</strong>i<br />

vagy szegregációs eljárások elvégz<strong>és</strong>e<br />

után a vizsgált vetõmagtételek <strong>az</strong><br />

esetek 98–99%-á<strong>ban</strong> elfogadhatóak<br />

legyenek.<br />

Ez annyit jelent, hogy ha a kereskedelmi<br />

alku tárgyát képezõ termékben<br />

a véletlenül belekerült idegen<br />

anyag átlagos mennyisége 1%, akkor<br />

a hatósági utasításra vagy ellenõrz<strong>és</strong><br />

céljából végzett mér<strong>és</strong>ek tûr<strong>és</strong>határának<br />

ennél jóval magasabbnak, talán<br />

4–5%-nak kell lennie.<br />

A másik lehetõség arra, hogy újraellenõrz<strong>és</strong><br />

esetén a magtételek 98%-a<br />

megfeleljen <strong>az</strong> 1%-os küszöbértéknek,<br />

a vetõmagtermel<strong>és</strong>i eljárások<br />

olyan mértékû tökéletesít<strong>és</strong>e, hogy a<br />

véletlenül bekerült anyagok átlagos<br />

szintje 0,1% alatt maradjon. A k<strong>és</strong>õbb<br />

végzendõ, <strong>az</strong> <strong>az</strong>onosság megõrz<strong>és</strong>ét<br />

bizonyító (Identity Preservation)<br />

<strong>és</strong> szegregációs eljárásokat is<br />

javítani kellene, hogy ugyan<strong>az</strong> a küszöbérték<br />

fennmaradjon. Ne felejtsük,<br />

hogy amikor egy GMO (genetikailag<br />

módosított organizmus) korlátozatlan<br />

kereskedelmi forgalombahozatalát<br />

engedélyezik, <strong>az</strong> már koráb<strong>ban</strong><br />

megfelelt <strong>az</strong> élelmiszer-, takarmány-<br />

<strong>és</strong> környezetbiztonsági követelményeknek.<br />

Ezért a járulékos<br />

költség – amely jelentõs mértékû lehet<br />

– kizárólag a vevõknek kínált választék<br />

növel<strong>és</strong>ét szolgálja.<br />

Ha biztonsági okokból alacsonyabb<br />

küszöbértéket kell megszabni,<br />

akkor a termel<strong>és</strong> költségszintje megemelkedik.<br />

A termel<strong>és</strong>i <strong>és</strong> kezel<strong>és</strong>i eljárásokat<br />

a fogyasztói választék növel<strong>és</strong>e<br />

érdekében költségesebbé tevõ<br />

változtatások <strong>az</strong>on<strong>ban</strong> nem járhatnak<br />

nagyobb költségemel<strong>és</strong>sel, mint<br />

amennyit a fogyasztó hajlandó megfizetni.<br />

31 „Tolle, lege et fac!”<br />

MI A HELYES KÜSZÖBÉRTÉK<br />

VETÕMAG ESETÉBEN?<br />

Nemzetközi Vetõmaghálózati Kezdeményez<strong>és</strong><br />

(International Seed Network<br />

Initiative, ISNI) alakult a genetikailag<br />

nem módosított fajtákba véletlenül<br />

bekerült GM anyagok kimutatására<br />

rendelkez<strong>és</strong>re álló módszerek<br />

kiértékel<strong>és</strong>ére. Az ISNI célja a<br />

módszerek nemzetközi szintû jóváhagyása<br />

a nemzetközi kereskedelemben<br />

való használatra. Ez <strong>az</strong>t jelenti, hogy<br />

a vetõmag eladója még eladás elõtt<br />

tudná, mennyi a küszöbérték <strong>és</strong> milyen<br />

vizsgálati módszerrel kell <strong>az</strong>t ellenõrizni.<br />

Ami pedig ennél is lényegesebb:<br />

ha a vevõ, vagy a felügyeleti<br />

hatóság újra kívánja vizsgálni a vetõmagot,<br />

nekik is ugyan<strong>az</strong>okat a módszereket<br />

<strong>és</strong> eljárásokat kellene alkalm<strong>az</strong>niuk.<br />

A nemzeti vetõmagminõsít<strong>és</strong>i<br />

rendszerek nemzetközi harmonizálása<br />

<strong>az</strong> OECD Vetõmagrendszerének<br />

(OECD Seed Scheme) égisze alatt<br />

folyik. Nemrég egy sor OECD találkozón<br />

történt próbálkozás a nemzetközi<br />

küszöbérték tárgyalásos megállapítására,<br />

amely <strong>az</strong> egyes országok<br />

alkalmi, vagy ismeretlen szabványait<br />

helyettesítené. Az EU célja élelmiszerekre<br />

vonatkozóan <strong>az</strong> önkényesen<br />

választott 1%-os standard elér<strong>és</strong>e<br />

volt. Ehhez vetõmagra 0,5%-os vagy<br />

ennél is alacsonyabb maximális küszöbértéket<br />

kellett volna megállapítani.<br />

A GM-<strong>terményeket</strong> nagy, kereskedelmi<br />

volumenben termelõ országok<br />

ma már mérni tudják, hogy mekkora<br />

a nem GM terményekbe véletlenül<br />

belekerült GM anyag mennyisége.<br />

A nem GM vetõmagtételekben<br />

található, véletlenül odakerült GM<br />

anyag meghatározásának elõzetes<br />

eredményei szerint <strong>az</strong> átlagos szint<br />

éppen hogy 1% alatt van. Kanada,<br />

<strong>az</strong> Egyesült Államok, Argentína <strong>és</strong> a<br />

Vetõmagkereskedõk Nemzetközi<br />

Szövetsége (International Seed Tra-<br />

de Federation, FIS) amellett érvelt,<br />

hogy semmilyen 1% alatti érték nem<br />

megvalósítható.<br />

Ezért <strong>az</strong>tán akár valamilyen 1%<br />

alatti küszöbérték elfogadása, akár a<br />

tárgyalások megszakítása <strong>és</strong> ezután is<br />

a 0,5%, vagy annál is alacsonyabb<br />

standard teljesít<strong>és</strong>e ugyanahhoz végeredményhez<br />

vezet. Az OECD Vetõmagrendszer<br />

októberi találkozóján<br />

nem sikerült megegyez<strong>és</strong>re jutni. 1%<br />

alatti küszöbértéket elfogadó országokba<br />

bizonyos növényfajok vetõmagját<br />

nem tudjuk szállítani.<br />

A nyersanyagokkal, élelmiszerösszetevõkkel<br />

<strong>és</strong> élelmiszeripari termékekkel<br />

foglalkozó kereskedõknek<br />

tanácsos lenne figyelemmel kísérni<br />

a vetõmagipar eredményeit <strong>és</strong> a tárgyalások<br />

állását.<br />

AZ ENGEDÉLYEZETT ÉS<br />

NEM ENGEDÉLYEZETT<br />

KIBOCSÁTÁSOK<br />

Az OECD Vetõmagrendszer tárgyalásainak<br />

egyik fontos fejleménye,<br />

hogy ezentúl <strong>az</strong> engedélyezett <strong>és</strong> nem<br />

engedélyezett kibocsátásokra másmás<br />

küszöbérték vonatkozik. Mindeddig<br />

egy nemzetközi fórum (pl.<br />

Biosafety, Codex labeling) sem foglalkozott<br />

ezzel a kérd<strong>és</strong>sel.<br />

A felügyeleti hatóságok <strong>az</strong> engedély<br />

nélküli kibocsátások küszöbértékét<br />

hallgatólagosan 0-nak vették.<br />

Ennek komoly következményei<br />

vannak. Míg a vetõmagtermelõ ipar<br />

elsõsor<strong>ban</strong> a hasonló éghajlatú országokból<br />

szárm<strong>az</strong>ó fajták nemzetközi<br />

kereskedelmével lesz elfoglalva, <strong>az</strong><br />

élelmiszergyártók élelmiszerösszetevõket<br />

akarnak beszerezni, <strong>az</strong> élelmiszerkereskedõk<br />

pedig élelmiszeripari<br />

termékeket akarnak importálni a<br />

világ minden tájáról.<br />

Ha például egy GMO kibocsátást<br />

jóváhagynak egy trópusi faj<strong>ban</strong> <strong>és</strong> ez<br />

széles körû kereskedelmi termel<strong>és</strong>be<br />

jut ab<strong>ban</strong> a trópusi ország<strong>ban</strong>, várható,<br />

hogy <strong>az</strong> <strong>az</strong>on a területen termelt<br />

2002. június–július

---

vagy ugyan<strong>az</strong>okon a telepeken kezelt<br />

minden más, nem GM termékben véletlen<br />

bekerül<strong>és</strong>sel felbukkan a GM<br />

anyag. Nagy annak a valószínûsége,<br />

hogy a kanadai élelmiszergyártók által<br />

importált trópusi eredetû, genetikailag<br />

nem módosított élelmiszerösszetevõk,<br />

vagy trópusi eredetû<br />

összetevõket (is) tartalm<strong>az</strong>ó élelmiszeripari<br />

termékek kimutatható szinten<br />

tartalm<strong>az</strong>nak véletlen GMO kibocsátásból<br />

szárm<strong>az</strong>ó GM anyagot <strong>és</strong>,<br />

ha a kibocsátás engedély nélkül történt,<br />

<strong>az</strong> ilyen szállítmányra érvényes<br />

küszöbérték nulla.<br />

Ez annyit jelent, hogy minden ország<br />

felügyeleti hatóságának meg<br />

kell fontolnia, hogy módot találjon<br />

minden, bármely ország által engedélyezett,<br />

korlátozatlan kereskedelmi<br />

termel<strong>és</strong>i célú kibocsátás jóváhagyására.<br />

Képzeljük csak el, mekkora<br />

felügyeleti kapacitást kötne le <strong>és</strong> milyen<br />

összegbe kerülne talán évi több<br />

száz új kibocsátásra megcsinálni<br />

anélkül, hogy <strong>az</strong> országok között valamilyen<br />

megállapodás jönne létre<br />

<strong>az</strong> engedélyez<strong>és</strong> követelményeire vonatkozólag?<br />

Az a nemrég megtörtént eset, amikor<br />

egy EU-ba érkezett, nem GM<br />

repceszállítmány újraellenõrz<strong>és</strong>kor<br />

véletlenül belekerült GM anyagra pozitívnak<br />

bizonyult, megerõsítette a<br />

nulla küszöbérték alkalm<strong>az</strong>ását. Értelmetlenné<br />

teszi a kötelezõ feliratozás<br />

nemzetközi küszöbértéke megállapításáról<br />

folyó vitát, ha <strong>az</strong> egyes országok<br />

fenntartják <strong>az</strong> engedélyez<strong>és</strong>i<br />

eljárás moratóriumát vagy, <strong>az</strong> elõvigyázatosság<br />

elvét túlságos buzgalommal<br />

alkalm<strong>az</strong>va, egyetlen kibocsátást<br />

sem hajlandóak jóváhagyni.<br />

Ha a korlátozás alá nem esõ GM<br />

termények kereskedelmi volumenû<br />

termel<strong>és</strong>e széles körben folyik <strong>és</strong><br />

fenn akarjuk tartani a vetõmagok, a<br />

nyersanyagok, <strong>az</strong> élelmiszerösszetevõk<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> élelmiszeripari termékek<br />

nemzetközi kereskedelmét, akkor <strong>az</strong><br />

engedély nélküli kibocsátásokra<br />

megszabott nulla küszöbérték súlyos<br />

hatással lesz a kereskedelemre, ha<br />

lesznek országok, mint például <strong>az</strong><br />

EU, ahol nem hajlandóak tudományos<br />

alapokon nyugvó engedélyez<strong>és</strong>i<br />

eljárást kidolgozni.<br />

Egyes érdekcsoportok számára ez<br />

a kívánatos megoldás.<br />

JÓVÁHAGYOTT VIZSGÁLATI<br />

MÓDSZEREK<br />

Az ISNI tanulmányozni fogja<br />

<strong>az</strong>okat a megfelelõ vizsgálati módszereket,<br />

amelyekkel kimutatható a<br />

GM anyag véletlen jelenléte a genetikailag<br />

nem módosított fajták<strong>ban</strong>.<br />

Ha a vizsgálatot arra akarják használni,<br />

hogy pl. ellenõrizzenek egy, a<br />

gabonatárolóba teherautón beérkezõ<br />

szállítmányt, vagy egy rakomány<br />

élelmiszerösszetevõt, amelyet éppen<br />

leraknak egy élelmiszergyár<strong>ban</strong>, akkor<br />

a tesztnek megfizethetõnek,<br />

könnyen elvégezhetõnek kell lennie<br />

<strong>és</strong> perceken belül eredményt kell adnia.<br />

A „negatív tesztel<strong>és</strong>” nagy kihívás.<br />

Ahelyett, hogy egyetlen vizsgálat történne<br />

egy specifikus kibocsátás megtörténtének<br />

megerõsít<strong>és</strong>ére, elméletileg<br />

külön mér<strong>és</strong>t kellene végezni<br />

minden engedélyezett <strong>és</strong> engedély<br />

nélküli kibocsátás kimutatására.<br />

Egyetlen vizsgálattal kimutatható<br />

lenne egy olyan fehérje vagy DNSszakasz,<br />

amely <strong>az</strong> engedélyezett kibocsátások<br />

többségében szerepel. Ha<br />

<strong>az</strong>on<strong>ban</strong> olyan új kibocsátást engedélyeznek,<br />

amelyben ez a közös fehérje<br />

vagy DNS-szakasz nem szerepel, akkor<br />

további vizsgálatokra lehet szükség.<br />

Sõt más, genetikailag nem módosított<br />

anyagok is tartalm<strong>az</strong>hatják<br />

ugyan<strong>az</strong>t a fehérjét vagy DNS-szakaszt<br />

<strong>és</strong> hamis pozitív vizsgálati<br />

eredményt adhatnak.<br />

A negatív vizsgálat <strong>az</strong>ért kihívás,<br />

mert <strong>az</strong>oknak a vizsgálati módszereknek,<br />

amelyek megfelelnek a fenti<br />

követelményeknek, gyakran korlátozott<br />

a kimutatási határa. Lehetséges<br />

például, hogy egy ELISA teszt kimutatási<br />

határa csak 1%. Az ilyen<br />

ELISA tesztnél a negatív eredmény<br />

<strong>az</strong>t jelenti, hogy „nem mutatható ki<br />

olyan fehérje, amely bizonyos GMO<br />

kibocsátások<strong>ban</strong> jelen van”. A termékértékesít<strong>és</strong><br />

ösztönz<strong>és</strong>ével foglalkozó<br />

szakemberek <strong>és</strong> a politikusok<br />

ezt a nehézkes kijelent<strong>és</strong>t gyakran<br />

egyértelmûbb kifejez<strong>és</strong>ekkel váltják<br />

fel, pl. „GMO-mentes”, ami helytelen.<br />

A polimeráz láncreakcióról<br />

(Polymerase Chain Reaction, PCR)<br />

<strong>az</strong>t állítják, hogy kimutatási határa<br />

akár 0,001% is lehet. Egyetlen kibocsátásra<br />

koncentrálva, heteken keresztül<br />

több száz mintát meg lehet<br />

vizsgálni több tízezer dolláros költséggel<br />

<strong>és</strong> pozitív eredményt lehet<br />

produkálni. Mi lesz így a „GMOmentesség”<br />

állításával, ha a kibocsátás<br />

nem volt engedélyezve <strong>és</strong> tûr<strong>és</strong>határa<br />

nulla?<br />

Ha a nemzetközi kereskedelemben<br />

<strong>az</strong> ELISA tesztet akarják használni<br />

mint jóváhagyott vizsgálati<br />

módszert, e teszt alkalm<strong>az</strong>ásának<br />

feltételei közé tartozik a kimutatási<br />

határ megért<strong>és</strong>e <strong>és</strong> elfogadása is. A<br />

kereskedelemben való használatra<br />

jóváhagyott vizsgálati módszer hiányá<strong>ban</strong><br />

megtörténhet, hogy <strong>az</strong> eladó<br />

ELISA tesztet használ <strong>és</strong> határozottan<br />

kijelenti, hogy a szállítmányá<strong>ban</strong><br />

nincs kimutatható mennyiségû<br />

GM anyag, ám valamilyen harmadik<br />

fél a sokkal érzékenyebb PCRrel<br />

újra ellenõrzi a szállítmányt <strong>és</strong><br />

pozitív eredményt kap. Ez megsemmisítõ<br />

lehet <strong>az</strong> eladó számára, ha a<br />

szállítmány olyan országba irányul,<br />

amely nem engedélyezte a kérd<strong>és</strong>es<br />

kibocsátást <strong>és</strong> nulla küszöbértéket<br />

szabott meg rá.<br />

BILL LEASK<br />

KANADAI VETÕMAGSZÖVETSÉG<br />

CANADIAN SEED TRADE ASSOCIATION<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 32

---

«<br />

«<br />

«<br />

«<br />

«<br />

EU<br />

A GM (genetikailag módosított) <strong>terményeket</strong><br />

<strong>elutasító</strong> <strong>nézetek</strong> <strong>és</strong> <strong>politikai</strong> törekv<strong>és</strong>ek <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong>:<br />

néhány g<strong>az</strong>dasági következmény<br />

1. BEVEZETÉS<br />

A genetikai módosító (GM) módszerek alkalm<strong>az</strong>ása <strong>az</strong><br />

eg<strong>és</strong>z világ mezõg<strong>az</strong>daságá<strong>ban</strong>, <strong>az</strong> élelmiszer- <strong>és</strong> takarmányipar<strong>ban</strong><br />

vitatott téma manapság. Ez nagyr<strong>és</strong>zt <strong>az</strong>oknak<br />

a <strong>nézetek</strong>nek a következménye, amelyeket <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>zségre<br />

<strong>és</strong> a környezetre gyakorolt lehetséges hatások miatt<br />

aggódó Greenpeace, Friends of the Earth <strong>és</strong> más érdekcsoportok<br />

hangoztatnak. Ennek eredményeként néhány<br />

régió<strong>ban</strong>, nevezetesen <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong>, <strong>az</strong> élelmiszeripar<strong>ban</strong><br />

felhasznált, közvetlen emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek<br />

alapanyagából többnyire már kihagyják a GM növényekbõl<br />

szárm<strong>az</strong>ókat. Ez a GM-ellenesség mostaná<strong>ban</strong><br />

a különbözõ háziállatok etet<strong>és</strong>énél használatos takarmány<br />

GM-összetevõire, pontosab<strong>ban</strong> <strong>az</strong> ilyen olajos magvakra<br />

<strong>és</strong> gabonafélékre is irányul. Ezenkívül <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> már 3<br />

éve gyakorlatilag moratórium van érvényben <strong>az</strong> új GMtermények<br />

jóváhagyási eljárására. Az <strong>Eu</strong>rópai Bizottság<br />

néhány 2001-ben tett, a jóváhagyási folyamat újraindítását<br />

célzó törvénymódosító javaslata ellenére még mindig<br />

nagy <strong>az</strong> ellenkez<strong>és</strong> a nagyobb súlyú EU-tagállamok vezetõ<br />

politikusainak körében. Ezért a közeljövõben kicsi <strong>az</strong><br />

esélye annak, hogy <strong>az</strong> EU elmozduljon a GM-módszereket<br />

határozottan ellenzõ jelenlegi álláspontjáról. Ez megkérdõjelezi,<br />

hogy <strong>az</strong> EU majd hagyni fogja-e ennek <strong>az</strong> új<br />

technológiának a bevezet<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> alkalm<strong>az</strong>ását. Ha nem,<br />

akkor annak fontos következményei lesznek <strong>az</strong> EU g<strong>az</strong>daságára<br />

nézve. Jelen tanulmány e következményeket taglalja<br />

röviden. 1<br />

2. A BIOTECHNOLÓGIAI IPAR ALAPJAI<br />

AZ EU-BAN<br />

Az 1. táblázat összehasonlítja <strong>az</strong> EU <strong>és</strong> <strong>az</strong> USA biotechnológiai<br />

iparának legfontosabb adatait. A legszembetûnõbb<br />

különbség <strong>az</strong> EU-beli kutatási <strong>és</strong> fejleszt<strong>és</strong>i (K+F)<br />

költségek jelentõsen alacsonyabb szintje (a GDP %-á<strong>ban</strong>)<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> e szektornak tulajdonított, <strong>az</strong> alkalm<strong>az</strong>ottak számá<strong>ban</strong><br />

is megmutatkozó szintén kisebb jelentõség. Az EU<br />

csak a szektor vállalatainak számá<strong>ban</strong> múlja fölül <strong>az</strong><br />

USÁ-t, de ez önmagá<strong>ban</strong> csalóka adat, hiszen a legtöbb<br />

EU-beli vállalat kis vagy közepes méretû, szemben <strong>az</strong><br />

USA-beli cégek jelentõsen nagyobb átlagos méretével.<br />

Az elõzõ évhez képest <strong>az</strong> alkalm<strong>az</strong>ottak száma <strong>és</strong> a<br />

K+F-re fordított költségszint <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> <strong>és</strong> <strong>az</strong> USÁ-<strong>ban</strong><br />

33 „Tolle, lege et fac!”<br />

egyaránt nõtt. Pl.: <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> 3500 fõvel, <strong>az</strong> USÁ-<strong>ban</strong><br />

7000-rel emelkedett <strong>az</strong> alkalm<strong>az</strong>ottak száma 2 . Bár ez <strong>az</strong>t<br />

sugallja, hogy ez <strong>az</strong> iparág <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> <strong>és</strong> <strong>az</strong> USÁ-<strong>ban</strong><br />

egyaránt terjeszkedik, <strong>az</strong> USA-beli iparág mellett eltörpül<br />

<strong>az</strong> EU-beli <strong>és</strong> ipari elemzõk szerint ez a különbség folyamatosan<br />

nõ. Pl. <strong>az</strong> Ernst and Young által k<strong>és</strong>zített beszámoló<br />

<strong>az</strong>t is kimutatta, hogy míg 2000-ben <strong>az</strong> amerikai<br />

biotechnológiai szektor<strong>ban</strong> a beruházások összértéke kb.<br />

13 milliárd euro volt, addig <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> csak 6 milliárd<br />

euro.<br />

3. A BIOTECHNOLÓGIAI IPAR ÚJABB ÉS<br />

JÖVÕBENI VÁLTOZÁSAI<br />

Az elmúlt néhány évben meglehetõs konszolidáció zajlott<br />

le a biotechnológiai szektor néhány területén, nevezetesen<br />

a gyógyszergyártás<strong>ban</strong>, a növényvédelemben <strong>és</strong> a<br />

növénytermeszt<strong>és</strong>ben, ide értve a vetõmagok elõállítását<br />

is. Ez a globális léptékû szerkezeti átalakulás <strong>az</strong>t eredményezte,<br />

hogy ezeken a területeken néhány nemzetközi érdekeltségû<br />

cég került túlsúlyba. Ez a fajta konszolidáció<br />

jól tükrözi e területek erõs függ<strong>és</strong>ét a kutatástól <strong>és</strong> fejleszt<strong>és</strong>tõl.<br />

Az a viszonylag hosszú idõszak, amely egy termékkel<br />

kapcsolatos kutatás-fejleszt<strong>és</strong> <strong>és</strong> <strong>az</strong>t követõen a termék<br />

piacra dobása között eltelik, jelzi, hogy ezekben <strong>az</strong><br />

iparágak<strong>ban</strong> a kockázat magas, ezért pénzre van szükségük,<br />

hogy fedezzék <strong>az</strong> új termék megjelen<strong>és</strong>éig felmerülõ<br />

költségeket.<br />

A „globális szereplõk” dominanciája a biotechnológiai<br />

ipar<strong>ban</strong> <strong>az</strong>t is jelenti, hogy a tulajdonképpeni tevékenység<br />

fõ helye is globális szempontok alapján kerül kivá-<br />

2002. június–július<br />

1. táblázat<br />

EU USA<br />

Vállalatok száma 1570 1273<br />

Alkalm<strong>az</strong>ottak száma<br />

A teljes munkaerõ erõ<br />

61000 162000<br />

1%-ára esõ kutatók száma 2,5 6,7<br />

K+F költségek a GDP %-á<strong>ban</strong> 1,8 2,7<br />

Teljes K+F ráfordítás (millió euro) 4977 11400<br />

Forrás: Ernst & Young 8 rd Annual Life Sciences Review, 2001

---

lasztásra. Míg a múlt<strong>ban</strong> a tevékenység helyének kiválasztása<br />

történelmi <strong>és</strong> egyéb hagyományokhoz, mint fõ<br />

szempontokhoz kötõdött, pl. hogy <strong>az</strong> X vállalat ebben <strong>és</strong><br />

ebben <strong>az</strong> ország<strong>ban</strong> alakult meg, addig manapság ez már<br />

jóval kev<strong>és</strong>bé fontos tényezõ. Napjaink<strong>ban</strong> a fõ szempont<br />

a magasan képzett munkaerõ elérhetõsége 3 , a stabil g<strong>az</strong>dasági<br />

<strong>és</strong> üzleti háttér, valamint a következetes, átlátható<br />

<strong>és</strong> hatékony engedélyez<strong>és</strong>i mechanizmusok, melyek a<br />

mûköd<strong>és</strong>t szabályozzák. Ez utóbbi tényezõ szerepe <strong>az</strong> elmúlt<br />

néhány évben megnõtt, mert egyr<strong>és</strong>zt felgyorsíthatja<br />

egy új termék kereskedelmi célú fejleszt<strong>és</strong>ét, másr<strong>és</strong>zt<br />

megakadályozhatja vagy lényegesen k<strong>és</strong>leltetheti új termékek<br />

kereskedelmi forgalomba hozatalát bizonyos piacokon.<br />

Az USA-beli engedélyez<strong>és</strong>i mechanizmus sokkal következetesebbnek,<br />

átláthatóbbnak <strong>és</strong> hatékonyabbnak bizonyult<br />

<strong>az</strong> új biotechnológiai termékek kifejleszt<strong>és</strong>e<br />

szempontjából, mint <strong>az</strong> EU-beli, ahol már több, mint 3<br />

éve halasztódik <strong>az</strong> új növénybiotechnológiai termékek kereskedelmi<br />

forgalm<strong>az</strong>ásának jóváhagyása. Jelenleg nem<br />

sok jele van annak, hogy a moratóriumot rövid idõn belül<br />

megszüntetnék.<br />

3.1 Mindennek mi a következménye a jövõben?<br />

Azzal kapcsolat<strong>ban</strong> csak találgatni lehet, hogy hosszú<br />

távon hogyan fejlõdik <strong>az</strong> európai biotechnológiai ipar,<br />

<strong>az</strong>on<strong>ban</strong> a jelen <strong>és</strong> a közelmúlt fejleményei a következõket<br />

valószínûsítik:<br />

l A biotechnológiai ipar jóval nagyobb <strong>az</strong> USÁ-<strong>ban</strong>,<br />

mint <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong>. Bár a 2000-ig vizsgált adatok arra<br />

utalnak, hogy <strong>az</strong> EU biotechnológiai szektorai<strong>ban</strong> növekszik<br />

a beruházás <strong>és</strong> a foglalkoztatottság, valójá<strong>ban</strong><br />

a befektet<strong>és</strong> mértéke, a K+F-re fordított összeg <strong>és</strong> a<br />

foglalkoztatottság is jelentõsen alacsonyabb, mint <strong>az</strong><br />

USÁ-<strong>ban</strong>. Ez a különbség egyre inkább növekedni látszik.<br />

l A biotechnológiai termékek kereskedelmi forgalomba<br />

hozatala sokkal elõrébb tart <strong>az</strong> USÁ-<strong>ban</strong> (<strong>és</strong> <strong>az</strong> egyéb<br />

mezõg<strong>az</strong>dasági nagyhatalmak<strong>ban</strong>, pl.: Argentíná<strong>ban</strong>,<br />

Kanadá<strong>ban</strong> <strong>és</strong> Kíná<strong>ban</strong>), mint <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong>. Ha csak a<br />

GM-termények fejleszt<strong>és</strong>ét nézzük, akkor <strong>az</strong> USÁ-<strong>ban</strong><br />

<strong>az</strong>ok már kb. 5 éve kaphatók, <strong>és</strong> ugyanott volt 2000ben<br />

a GM-terményekkel világszerte bevetett 40 millió<br />

hektár szántóterület 30%-a. Ezzel ellentétben ez a terület<br />

2000-ben <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> alig volt több 25000 ha-nál –<br />

ez <strong>az</strong> USA-belinek 0,08%-a. A GM terménypiachoz<br />

társult iparágak, pl.: a növénytermeszt<strong>és</strong>, vetõmag-elõállítás<br />

<strong>és</strong> – ellátás ma már <strong>az</strong> USÁ-<strong>ban</strong> <strong>és</strong> a többi, GMtermények<br />

elõállításá<strong>ban</strong> vezetõ szerepet játszó ország<strong>ban</strong><br />

tömörülnek (pl.: Argentína).<br />

l Ez <strong>az</strong> <strong>és</strong>szerûsöd<strong>és</strong>i <strong>és</strong> tömörül<strong>és</strong>i folyamat ismét felszínre<br />

hozta a biotechnológiai ipar néhány kulcsiparágának<br />

globális term<strong>és</strong>zetét (pl.: növényvédelem, vetõmagipar).<br />

Ezeken a piacokon a stabil, átlátható <strong>és</strong> következetes<br />

g<strong>az</strong>dasági, üzleti <strong>és</strong> szabályozó tényezõk<br />

alapvetõ fontosságúak a befektet<strong>és</strong>i dönt<strong>és</strong>ek meghozatalá<strong>ban</strong>.<br />

E vonatkozás<strong>ban</strong> <strong>az</strong> USA <strong>és</strong> EU g<strong>az</strong>dasági<br />

környezete közötti kontraszt arra utal, hogy <strong>az</strong> új befektet<strong>és</strong>i,<br />

munkahelyteremtõ <strong>és</strong> terjeszked<strong>és</strong>i tervek kidolgozásánál<br />

a figyelem inkább <strong>az</strong> USÁ-ra irányul,<br />

mint <strong>az</strong> EU-ra.<br />

4. GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEK<br />

Az EU <strong>és</strong> <strong>az</strong> USA biotechnológiai iparának mérete közötti<br />

egyre növekvõ különbség, valamint a GM-termények<br />

kereskedelmi célú fejleszt<strong>és</strong>ének EU-beli halogatása<br />

(szemben a GM-termények széleskörû termeszt<strong>és</strong>ével<br />

más régiók<strong>ban</strong>) együttesen <strong>az</strong>t jelenti, hogy <strong>az</strong> EU máris<br />

lemaradó<strong>ban</strong> van a GM-módszerek fejleszt<strong>és</strong>ében <strong>és</strong> kereskedelmi<br />

hasznosításá<strong>ban</strong>.<br />

A GM-módszerek ellenzõi ezt pozitívumként értékelik<br />

– olyan elõvigyázatosságnak feltüntetve a biztonsági <strong>és</strong> a<br />

környezetvédelemi megközelít<strong>és</strong> szempontjából, mely<br />

szerint <strong>az</strong> EU így képes lesz elkerülni (de legalább minimalizálni)<br />

<strong>az</strong> új technológia bármely elõre nem látható<br />

káros hatását. Azon<strong>ban</strong> ez oda vezethet, hogy <strong>az</strong> EU kimarad<br />

abból a haszonból is, amit e technológia jelent. Ennek<br />

viszont komoly következményei lehetnek a bevételek,<br />

a jólét <strong>és</strong> a foglalkoztatottság növel<strong>és</strong>e szempontjából.<br />

4.1 Bevétel <strong>és</strong> munkahelyteremt<strong>és</strong> a biotechnológiai<br />

ipar<strong>ban</strong> <strong>és</strong> a hozzá kapcsolódó ág<strong>az</strong>atok<strong>ban</strong><br />

Bárhol is válasszanak telephelyet <strong>és</strong> mûköd<strong>és</strong>i területet<br />

a biotechnológiai cégek, <strong>az</strong> növeked<strong>és</strong>t jelent a bevételben,<br />

a jólétben <strong>és</strong> a foglalkoztatottság<strong>ban</strong> <strong>az</strong> adott g<strong>az</strong>daságon<br />

belül. A biotechnológiai szektor, mint olyan, fontos<br />

jóléti <strong>és</strong> foglalkoztatási tényezõ <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> (61000 munkahely,<br />

csaknem 5 milliárdnyi beruházás a kutatás-fejleszt<strong>és</strong>be<br />

2000-ben). Azon<strong>ban</strong> okkal kérdezhetjük, hogy mekkora<br />

lenne a bevétel <strong>és</strong> a foglalkoztatottság egy technológiapárti<br />

szabályozás esetén? E rövid tanulmány nem ad<br />

módot annál mélyebb elemz<strong>és</strong>re, mint hogy jelezzük: <strong>az</strong><br />

EU valószínûleg már eddig is jelentõs bevételtõl <strong>és</strong> olyan<br />

jólétben, valamint munkahelyek számá<strong>ban</strong> mérhetõ növeked<strong>és</strong>tõl<br />

esett el <strong>és</strong> fog továbbra is elesni, amelyek technológiapárti<br />

szabályozás esetén megvalósulnának.<br />

Az EU-<strong>ban</strong> ezenkívül tovább nõne a bevétel <strong>és</strong> a foglalkoztatottság<br />

a biotechnológiai iparhoz kapcsolódó<br />

egyéb tevékenységek (pl.: vetõmagfejleszt<strong>és</strong> <strong>és</strong> -elõállítás)<br />

következtében, hiszen a vezetõ biotechnológiai cé-<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 34

---

gek jelenleg <strong>az</strong> USÁ-<strong>ban</strong>, Argentíná<strong>ban</strong> <strong>és</strong> egyéb, a GMtermények<br />

elterjeszt<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> felhasználását kev<strong>és</strong>bé ellenségesen<br />

fogadó országok<strong>ban</strong> mûködõ vetõmag-elõállító<br />

üzemekbõl szállítanak a gyorsan bõvülõ GM-vetõmagpiacra.<br />

Továbbá, még ha a g<strong>az</strong>dasági környezet kedvezõbbé<br />

is válik a GM-termények kereskedelmi forgalm<strong>az</strong>ására<br />

<strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong>, valószínû, hogy a GM-vetõmagot használó<br />

g<strong>az</strong>dák <strong>az</strong>t csak a már meglévõ EU-n kívüli üzemekbõl<br />

szerezhetik be, melyek felépít<strong>és</strong>ébe <strong>az</strong> EU elmulasztott<br />

beruházni. Így lehetséges például, hogy <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong><br />

jelenleg GM (Bt) kukoricával bevetett 25000 hektárra a<br />

magot <strong>az</strong> EU-n kívülrõl szerzik be, nem pedig Franciaországból,<br />

ahonnan a hagyományos kukorica-vetõmagot<br />

szokták.<br />

4.2 Bevétel <strong>és</strong> munkahelyteremt<strong>és</strong> a mezõg<strong>az</strong>daság<strong>ban</strong><br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> élelmiszeripar<strong>ban</strong>; a GM-technológia<br />

mellõz<strong>és</strong>ének hatása a versenyképességre<br />

4.2.1 Bevétel <strong>és</strong> foglalkoztatottság<br />

1999-ben <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> <strong>az</strong> elsõdleges mezõg<strong>az</strong>dasági termel<strong>és</strong><br />

értéke 274 milliárd euro volt, <strong>az</strong> élelmiszer- <strong>és</strong> italgyártó<br />

iparé pedig 572 milliárd euro – <strong>az</strong> utóbbi <strong>az</strong> EU<br />

legnagyobb termelõ ág<strong>az</strong>ata. A mezõg<strong>az</strong>daság 7,08 millió,<br />

<strong>az</strong> élelmiszer- <strong>és</strong> italgyártó ág<strong>az</strong>at 2,545 millió munkahelyet<br />

tartott fenn.<br />

Ezek <strong>az</strong> ág<strong>az</strong>atok a közös agrárpolitikára (Common<br />

Agricultural Policy, CAP) alapozott, stabil g<strong>az</strong>dasági környezetben<br />

jöttek létre. A CAP már kb. 40 éven át nagyjából<br />

megóvja a legtöbb ág<strong>az</strong>atot a külsõ versenytõl (behozatali<br />

vámok segítségével) <strong>és</strong> exporttámogatással növeli a<br />

kivitel versenyképességét. Az EU elsõdleges mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

termel<strong>és</strong>ének nagy r<strong>és</strong>ze ma intenzív, technikailag<br />

hatékony termelõrendszereken alapul, amelyekben jócskán<br />

felhasználják a legújabb technikai vívmányokat. A<br />

mezõg<strong>az</strong>dasági nyersanyagok <strong>és</strong> a feldolgozott élelmiszer-<br />

<strong>és</strong> italtermékek exportja szintén jelentõsen hozzájárul<br />

a mezõg<strong>az</strong>dasági <strong>és</strong> élelmiszer- <strong>és</strong> italgyártó ág<strong>az</strong>atok<br />

sikeres mûköd<strong>és</strong>éhez. 1999-ben például <strong>az</strong> EU teljes élelmiszer-<br />

<strong>és</strong> italtermel<strong>és</strong>ének 6%-át exportálta <strong>az</strong> EU-n kívüli<br />

országokba.<br />

Mostanáig <strong>az</strong> EU-beli élelmiszer- <strong>és</strong> italexportõröknek<br />

nem volt lényeges a nyersanyagokat a legolcsóbb forrásból<br />

beszerezni, mivel <strong>az</strong> EU-tól exporttámogatást kaptak<br />

a termékek nyersanyagtartalmára. Az 1995. évi uruguayi<br />

forduló (Uruguay Round WTO Agreement) határozatainak<br />

bevezet<strong>és</strong>e óta <strong>az</strong>on<strong>ban</strong> <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> jelentõsen szûkült<br />

<strong>az</strong> exporttámogatások köre. Ennek eredményeképp <strong>az</strong> EU<br />

exportõrei már nem kapnak teljes kompenzációt <strong>az</strong> EUbeli<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> EU-n kívüli mezõg<strong>az</strong>dasági árak közötti kü-<br />

35 „Tolle, lege et fac!”<br />

lönbségre. Ezáltal sokkal nagyobb fontosságot nyert a<br />

legolcsóbb nyersanyagok beszerz<strong>és</strong>e.<br />

4.2.2 A GM-technológia használata<br />

<strong>az</strong> EU mezõg<strong>az</strong>daságá<strong>ban</strong><br />

A GM-ellenesség jelenlegi erõsöd<strong>és</strong>e <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> valószínûleg<br />

<strong>az</strong> elsõ komoly kihívás egy új technológiának <strong>az</strong><br />

európai mezõg<strong>az</strong>daság<strong>ban</strong> való felhasználása ellen. Mint<br />

már elmondottuk, amíg a világ néhány vezetõ mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

nagyhatalma, pl.: <strong>az</strong> USA <strong>és</strong> Argentína mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

termelõi tárt karokkal fogadták a GM-technológiát,<br />

addig <strong>az</strong> csak elhanyagolható mértékben került bevezet<strong>és</strong>re<br />

<strong>az</strong> EU mezõg<strong>az</strong>daságá<strong>ban</strong>. Az EU-<strong>ban</strong> ez a helyzet a<br />

szabályozók (<strong>az</strong><strong>az</strong> a jóváhagyási eljárás moratóriuma) <strong>és</strong><br />

a piaci erõk (<strong>az</strong><strong>az</strong> egyes EU-polgárok erõsen GM-ellenes<br />

<strong>nézetek</strong>et hangoztattak, aminek hatására sok g<strong>az</strong>dálkodó<br />

aggódni kezdett: ha GM-vetõmagot vet, nem tudja majd<br />

eladni a terményeit) együttes hatására alakult ki.<br />

Tekintve, hogy a jelenleg kereskedelmi forgalom<strong>ban</strong><br />

lévõ GM-termények szinte kivétel nélkül költségcsökkentõ<br />

technológiát képviselnek (pl.: herbicid-rezisztencia, rovarkártevõkkel<br />

szembeni ellenállóképesség), ennek hatása<br />

van a mezõg<strong>az</strong>dasági <strong>és</strong> <strong>az</strong> ahhoz kapcsolódó ág<strong>az</strong>atokra<br />

aszerint, hogy <strong>az</strong> új technológia elérhetõ-e a számukra<br />

vagy sem.<br />

Ezeket a kérd<strong>és</strong>eket alább fõleg a GM (herbicid-rezisztens)<br />

szójabab konkrét esetére vetítve tárgyaljuk, mivel ez<br />

a jelenleg legnagyobb mennyiségben termesztett GM-termény<br />

<strong>és</strong> piacán jól elkülönült GM <strong>és</strong> nem-GM r<strong>és</strong>zpiacok<br />

alakultak ki. Ezeken a r<strong>és</strong>zpiacokon a GM szójababot <strong>és</strong><br />

szárm<strong>az</strong>ékait (pl.: a szójadarát) globálisan gyakorlatilag<br />

tõzsdei áruként adják-veszik, míg <strong>az</strong> EU-hoz hasonló piacokon,<br />

ahol <strong>az</strong> élelmiszeripari ág<strong>az</strong>at sok <strong>és</strong> a takarmányág<strong>az</strong>at<br />

néhány szereplõje GM-terméket nem tartalm<strong>az</strong>ó<br />

árut keres, a nem-GM szójababot a tõzsdétõl elkülönítve<br />

viszik piacra. A nem-GM szójabab ára általá<strong>ban</strong> magasabb<br />

a GM-szójababénál, mivel (a) termel<strong>és</strong>e költségesebb<br />

<strong>és</strong> (b) a kereskedelmi ellátási lánc<strong>ban</strong> a GM-termékektõl<br />

való elkülönít<strong>és</strong>e külön költséggel járhat.<br />

4.2.3 A nemzetközi versenyképességre gyakorolt hatások<br />

Mezõg<strong>az</strong>dasági termény- (pl. szójabab-)felhasználók<br />

<strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong><br />

Eddig <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> a nem-GM technológiával elõállított<br />

termények (pl.: szójabab) piacán a GM- <strong>és</strong> nem-GM termények<br />

között tipikusan elég alacsony volt <strong>az</strong> árkülönbség<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> ellátási lánc szereplõi ezeket a járulékos költségeket<br />

inkább átvállalták, mintsem hogy magasabb ár formájá<strong>ban</strong><br />

a fogyasztóra hárították volna.<br />

Mivel a GM- <strong>és</strong> nem-GM technológiával elõállított<br />

2002. június–július

---

áruk közötti árkülönbség növekedhet (amint ez valószínûleg<br />

be fog következni a következõ egy-két évben 4 ), <strong>az</strong> ellátási<br />

lánc szereplõinek ez <strong>az</strong> átvállalási hajlandósága feltehetõen<br />

csökkenni fog, mivel <strong>az</strong> a nyereségesség rovására<br />

megy. A járulékos költségek ezért várhatóan <strong>az</strong> ellátási<br />

lánc legrosszabb alkupozíció<strong>ban</strong> levõ szereplõire fog hárulni,<br />

akik kétségkívül <strong>az</strong> ellátási lánc termel<strong>és</strong>i végpontján<br />

keresendõk, a mezõg<strong>az</strong>daság <strong>és</strong> a takarmányozás, nem<br />

pedig <strong>az</strong> értékesít<strong>és</strong> területén.<br />

Mivel <strong>az</strong>on<strong>ban</strong> a mezõg<strong>az</strong>daság <strong>és</strong> a takarmányozás általá<strong>ban</strong><br />

viszonylag alacsony tonnánkénti árr<strong>és</strong>sel mûködik,<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> állati termékek teljes termel<strong>és</strong>i költségének jelentõs<br />

r<strong>és</strong>zét a takarmányozásra fordítják (különösen a<br />

húsféléknél, pl. disznó- vagy csirkehúsnál, ahol a takarmányozás<br />

a változó termel<strong>és</strong>i költségek 70–90%-át teszi<br />

ki), nehéz elképzelni, hogy <strong>az</strong> ellátási láncnak <strong>az</strong> értékesítõk<br />

(kereskedõk) elõtti szakasza hogyan vállalhatná át a<br />

GM-termékektõl mentes takarmányösszetevõk felhasználásának<br />

járulékos költségeit.<br />

Ennek a fejleménynek, ha való<strong>ban</strong> bekövetkezne, a<br />

végeredménye <strong>az</strong> lenne, hogy <strong>az</strong> ellátási lánc mezõg<strong>az</strong>dasági/takarmányozási<br />

végén csökkenne <strong>az</strong> árr<strong>és</strong>, különösen<br />

<strong>az</strong> állatteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>i ág<strong>az</strong>at<strong>ban</strong> (<strong>az</strong><strong>az</strong> a vágóhidakon, a feldolgozóknál,<br />

a tojáscsomagolóknál, a sert<strong>és</strong>- <strong>és</strong> baromfiteny<strong>és</strong>ztõknél,<br />

a tejg<strong>az</strong>daságok<strong>ban</strong> <strong>és</strong> a takarmánykeverõknél).<br />

Mivel ezek <strong>az</strong> ág<strong>az</strong>atok már most alacsony árr<strong>és</strong>sel<br />

mûködnek, a járulékos költségterhek (a vásárlóktól kapott<br />

magasabb árak kiegyenlítõ hatása nélkül) bizonyosan<br />

sokukat fogják alig nyereségesbõl veszteségessé tenni. Ha<br />

ez sok esetben következik be, akkor <strong>az</strong> EU-hoz hasonló<br />

helyeken <strong>az</strong> állatteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>i termékek termel<strong>és</strong>i szintje<br />

csökken <strong>és</strong> <strong>az</strong> eddiginél nagyobb mértékben szorulnak behozatalra.<br />

Az EU-<strong>ban</strong> <strong>az</strong> árr<strong>és</strong>eket <strong>és</strong> a termelõ bázist fenyegetõ<br />

potenciális <strong>és</strong> valós veszély tehát alacsonyabb bevételi <strong>és</strong><br />

foglalkoztatási szintet eredményezhet (<strong>az</strong> állatteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>ben<br />

<strong>és</strong> a vele kapcsolatos iparágak<strong>ban</strong>), valamint <strong>az</strong> EUbeli<br />

foglalkoztatás „exportját” harmadik országokba,<br />

amelyek kiegyenlítik <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> kiesõ termel<strong>és</strong>t. Mindezt<br />

egy további fordulat követné akkor, ha <strong>az</strong> EU-n kívüli forrásból<br />

szárm<strong>az</strong>ó állati termékek <strong>az</strong> EU-termékektõl eltérõ<br />

elbánás<strong>ban</strong> r<strong>és</strong>zesülnének. Ezért ha <strong>az</strong> EU-beli kereskedõk<br />

csak <strong>az</strong> EU-n belül mûködõ állatteny<strong>és</strong>ztõktõl <strong>és</strong> takarmányellátóktól<br />

követelnék meg, hogy termékeik elõállításához<br />

ne használjanak GM-technológiával k<strong>és</strong>zült takarmányt,<br />

akkor még mindig beszereznének <strong>és</strong> forgalm<strong>az</strong>nának<br />

olyan termékeket, amelyek valószínûleg GMtakarmánnyal<br />

táplált állatokból szárm<strong>az</strong>nak 5 . Ha ez elõfordulna,<br />

<strong>az</strong> lenne a következménye, hogy harmadik országbeli<br />

szállítók (akiket semmi nem gátol ab<strong>ban</strong>, hogy a<br />

legolcsóbb takarmányösszetetvõket használják) <strong>az</strong> EUbeli<br />

szállítók rovására növelnék piaci r<strong>és</strong>zesed<strong>és</strong>üket <strong>az</strong><br />

EU-<strong>ban</strong>. Más szóval <strong>az</strong> EU-beli kereskedõk intézked<strong>és</strong>e<br />

<strong>az</strong> állatteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>sel kapcsolatos munkahelyeknek <strong>az</strong> EUból<br />

történõ kiáramlásához, „exportjához” vezethet.<br />

Mezõg<strong>az</strong>dasági termékek <strong>és</strong> feldolgozott termékek<br />

exportja <strong>az</strong> EU-ból<br />

A mezõg<strong>az</strong>dasági <strong>és</strong> élelmiszeripari termékek világpiaci<br />

exportjának sikere nagymértékben függ <strong>az</strong> árak versenyképességétõl.<br />

Az export versenyképességének egyik<br />

kulcsfontosságú eleme a lehetõ legolcsóbb nyersanyagok<br />

beszerz<strong>és</strong>e.<br />

A szójabab példájánál maradva, <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> <strong>az</strong> állatteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>i<br />

ág<strong>az</strong>at használja a legtöbb szójababot ill. szójadarát.<br />

Ez <strong>az</strong>t jelenti, hogy a jól fejlett export-orientált állatteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>i<br />

ág<strong>az</strong>attal rendelkezõ országok (pl.: Franciaország,<br />

Írország, Hollandia <strong>és</strong> Dánia) versenyképessége a világpiacon<br />

nagymértékben függ attól, hogy a lehetõ legolcsóbb<br />

szójadarát tudják-e beszerezni (mivel <strong>az</strong> állati takarmányok<br />

magas fehérjetartalmát elsõsor<strong>ban</strong> szójadara hozzáadásával<br />

biztosítják). Minthogy a GM (herbicid-rezisztens)<br />

szójababból nyert szójadara elõállítása olcsóbb, mint<br />

a hagyományos szójababból szárm<strong>az</strong>óé, a takarmánytermelõk<br />

<strong>az</strong> elõbbit (a GM-szójadarát) r<strong>és</strong>zesítik elõnyben,<br />

feltéve, hogy <strong>az</strong> állati termékek piacán nincs aktív preferencia<br />

a nem GM-technológiával nyert áruk iránt. Az EU<strong>ban</strong><br />

jelenleg folyik egy jelentõs piaci szegmens kialakítása<br />

(<strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> 2001-ben felhasznált állati takarmány<strong>ban</strong> <strong>az</strong><br />

összes szójadarának kb. egynegyede szárm<strong>az</strong>ott hagyományos<br />

technológiával elõállított szójababból), amely el kívánja<br />

kerülni a GM-takarmánnyal etetett állatokból szárm<strong>az</strong>ó<br />

termékek fogyasztását. Ez a piaci változás <strong>az</strong> EU piacára<br />

termelõ EU-beli állatteny<strong>és</strong>ztõket a kev<strong>és</strong>bé versenyképes<br />

árfekv<strong>és</strong>û, GM-terméket nem tartalm<strong>az</strong>ó takarmány<br />

beszerz<strong>és</strong>ére ösztönzi 6 . Ha ezt a fajta takarmányt<br />

használják annak <strong>az</strong> állatállománynak <strong>az</strong> etet<strong>és</strong>ére is,<br />

amelynek húsát ill. termékeit <strong>az</strong> EU-ból exportálják, akkor<br />

ez csökkentheti <strong>az</strong> export versenyképességét olyan piacokon,<br />

ahol a fogyasztók kev<strong>és</strong>bé érzékenyek, vagy egyenesen<br />

közömbösek a GM-terméket tartalm<strong>az</strong>ó takarmány<br />

kérd<strong>és</strong>köre iránt.<br />

E lehetséges piaci körülményekkel szembesülve <strong>az</strong> exportõrök<br />

csak <strong>az</strong> alábbi választási lehetõségekkel élhetnek:<br />

l olyan piacokra összpontosítanak, ahol a nem GM-takarmánnyal<br />

táplált állatokból k<strong>és</strong>zült termékek iránt<br />

nagy a kereslet (<strong>és</strong> ahol hajlandók <strong>az</strong> ilyen termékekért<br />

magasabb árat fizetni, mint a GM-alapú nyersanyaggal<br />

k<strong>és</strong>zültekért). Az ilyen piacok a globális piacnak csak<br />

egy r<strong>és</strong>zét képezik <strong>és</strong> nincs garancia arra, hogy lesz<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 36

---

megfelelõ „GM-mentességi felár”, amely fedezi a GMtechnológiával<br />

k<strong>és</strong>zült összetevõktõl mentes termékek<br />

elõállításának viszonylag magasabb költségeit;<br />

l a kizárólag exportra szánt állatokat GM-technológiával<br />

elõállított szójadarával etetik. Ez utóbbi intézked<strong>és</strong><br />

megvalósításához <strong>az</strong>on<strong>ban</strong> valószínûleg jelentõsen át<br />

kellene alakítani a termel<strong>és</strong>i folyamatokat <strong>és</strong> <strong>az</strong> ellátási<br />

lánc mezõg<strong>az</strong>dasági üzemen kívüli szakaszát, hogy a<br />

kétféle kategóriát elválasszák egymástól, ez pedig elkerülhetetlenül<br />

növeli a költségeket <strong>és</strong> tovább csökkenti<br />

<strong>az</strong> export versenyképességét.<br />

5. KÖVETKEZTETÉSEK<br />

Az EU-<strong>ban</strong> jelenleg meglehetõsen erõs GM-ellenesség<br />

uralkodik, mind a szabályozás (jóváhagyási eljárás), mind<br />

a fogyasztók érzékelhetõ piaci elvárásai tekintetében 7 . A<br />

GM-termények kereskedelmi felhasználásának engedélyez<strong>és</strong>ében<br />

<strong>az</strong> óvatosság elve érvényesül, miközben a világ<br />

sok más r<strong>és</strong>zén a GM-technológiát bevezetik a mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

ág<strong>az</strong>at<strong>ban</strong>. Ezen felül a GM-technológia kidolgozói<br />

üzleti tevékenységüket egyre inkább olyan országok<strong>ban</strong><br />

összpontosítják, ahol <strong>az</strong> új technológiával kapcsolatos<br />

engedélyez<strong>és</strong>i eljárásokat <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> érvényben levõknél<br />

enyhébbnek, inkább „technológiabarátnak” ítélik.<br />

Ez g<strong>az</strong>dasági szempontból nem jó <strong>az</strong> EU számára. A<br />

biotechnológiai ipar bevétele <strong>és</strong> munkahelyteremtõ képessége<br />

a mainál valószínûleg magasabb lenne, ha <strong>az</strong> EU kedvezõbb<br />

szabályozási környezetet biztosítana a biotechnológiának.<br />

Ez <strong>az</strong> „olló” <strong>az</strong> elkövetkezõ években még job<strong>ban</strong> is<br />

kinyílhat. Ezenkívül <strong>az</strong> EU fontos ág<strong>az</strong>atai: a mezõg<strong>az</strong>daság<br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> élelmiszer- <strong>és</strong> italgyártás lényegesen veszíthet exportja<br />

versenyképességébõl, mivel nem képes felhasználni<br />

a legújabb, legolcsóbb termel<strong>és</strong>i technológiákat <strong>és</strong> (<strong>az</strong> élelmiszer-<br />

<strong>és</strong> italgyártás<strong>ban</strong>) a legolcsóbb nyersanyagokat.<br />

„Tolle, lege et fac!!!”<br />

Vedd, olvasd <strong>és</strong> cselekedd!!!<br />

37 „Tolle, lege et fac!”<br />

MEGRENDELÕ LAP<br />

Jegyzet<br />

1 Számottevõ változás várható még a környezeti hatások<strong>ban</strong> is, pl.<br />

a növényvédõszerek felhasználásának csökken<strong>és</strong>e miatt. E hatásokkal<br />

<strong>az</strong>on<strong>ban</strong> ez a tanulmány nem foglalkozik. A témával kapcsolatos további<br />

információkért ld. pl.: Brookes (2001) GM crop market<br />

dynamics: the case of soybean (GM termények piaci dinamikája: a<br />

szójabab esete), valamint James C. (2001).<br />

2 Ezek <strong>az</strong> adatok a teljes biotechnológiai ág<strong>az</strong>atra vonatkoznak,<br />

nem csak a növényi biotechnológiára, amely csak kis r<strong>és</strong>ze ennek.<br />

3 Ehhez kapcsolódó, de kev<strong>és</strong>bé kézzelfogható <strong>az</strong> a tényezõ, amely<br />

egy ország vagy régió tudományos potenciálját méri: kutatási <strong>és</strong> ahhoz<br />

kapcsolódó eszközöket, szakemberek számát stb. –minden olyan<br />

r<strong>és</strong>zletet, mely a K+F szempontjából fontos lehet a technológiai megfelel<strong>és</strong>tõl<br />

a piacközeli tevékenységekig (pl. vetõmag felszaporítása).<br />

4 Ld. Brookes G (2001) GM crop market dynamics: the case of<br />

soybeans (GM termények piaci dinamikája: a szójabab esete)<br />

5 Az is lehetséges, hogy még ha <strong>az</strong> EU <strong>és</strong> harmadik országok szállítóira<br />

<strong>az</strong>onos feltételek is vonatkoznak, a takarmányösszetételt szabályozó<br />

elõírások betartatása (ha a végtermék vizsgálata nem lehetséges)<br />

harmadik országok vonatkozásá<strong>ban</strong> valószínûleg nehezebb lesz,<br />

mint h<strong>az</strong>ai szállítók esetében.<br />

6 Az, hogy a nem GM-technológiával elõállított szójababból k<strong>és</strong>zült<br />

dara versenyképessége mennyivel kisebb, <strong>az</strong> ára <strong>és</strong> a GM-szójababból<br />

k<strong>és</strong>zült dara ára közötti különbségtõl függ. Könnyen megtörténhet,<br />

hogy ez a különbség jövõre megnõ – ld. Brookes (2001): GM<br />

crop market dynamics: the case of soybeans (GM termények piaci dinamikája:<br />

a szójabab esete)<br />

7 Amint ezt sok politikus, GM-ellenes lobbicsoport, élelmiszerkereskedõ<br />

<strong>és</strong> néhány nagy élelmiszergyártó cég is érzékeli. Mindeddig<br />

nem történt kísérlet a GM-mentes élelmiszerek iránti kereslet vagy<br />

preferencia valódi szintjének objektív felmér<strong>és</strong>ére a fogyasztók körében.<br />

Ehhez arra lenne szükség, hogy <strong>az</strong> élelmiszerkereskedõk egymás<br />

mellett kínálják a GM-technológiával k<strong>és</strong>zült <strong>és</strong> GM-mentes élelmiszereket,<br />

olyan áron, amely híven tükrözi elõállításuk valódi költségét.<br />

GRAHAM BROOKES<br />

BROOKES WEST, JASMINE HOUSE, CANTERBURY RD,<br />

ELHAM, CANTERBURY, KENT, CT4 6UE, UK<br />

E-MAIL: GRAHAM.BROOKES@BTINTERNET.COM<br />

MEGRENDELJÜK ÖNÖKNÉL 2002. ÉVRE A MAG C. SZAKLAPOT. ELÕFIZETÉSI DÍJ: 2688 FT/ÉV<br />

NÉV: .................................................................. CÍM: ......................................................................<br />

PÉLDÁNYSZÁM: .................................................. DÁTUM: ....................................................................<br />

......................................................<br />

CÉGSZERÛ ALÁÍRÁS<br />

VETMA MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS KHT.<br />

1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER U. 33. MOBIL: 06 30 221-7990<br />

2002. június–július

---

«<br />

«<br />

«<br />

«<br />

«<br />

EU<br />

Az <strong>Eu</strong>rópai Unió <strong>és</strong> <strong>az</strong> Egyesült Államok között<br />

zajló biotechnológiai vita jelentõsége<br />

Magyarország <strong>és</strong> a világ számára<br />

BEVEZETÉS<br />

Az <strong>Eu</strong>rópai Unió <strong>és</strong> <strong>az</strong> Egyesült Államok között a<br />

növénytermeszt<strong>és</strong>i biotechnológiára vonatkozó szabályozásról<br />

zajló vita fokozatosan begyûrûzött Magyarországra<br />

is, <strong>és</strong> lassan <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>z világot érdeklõ kérd<strong>és</strong>sé<br />

növi ki magát. A vita egyik eredménye <strong>az</strong> európai<br />

tudósok kutatási területeit szabályozó pénzügyi <strong>és</strong> jogi<br />

korlátozások megállapítása lehet. Ezen túlmenõen<br />

<strong>az</strong>on<strong>ban</strong>, elõrevetítheti a tudomány tanácsadói szerepének<br />

hanyatlását is <strong>az</strong> európai kormányok számára.<br />

Másr<strong>és</strong>zt, jelentõs következményekkel járhat a fejlõdõ<br />

országok <strong>és</strong> a környezetvédelem szempontjából. E<br />

tanulmány<strong>ban</strong> röviden áttekintem <strong>az</strong> USA <strong>és</strong> <strong>az</strong> EU<br />

álláspontját a biotechnológia szabályozása terén,<br />

majd vázolom a tudományos szemléletet mellõzõ szabályozási<br />

politika végrehajtásának néhány következményét.<br />

AZ USA ÁLLÁSPONTJA<br />

Az Egyesült Államok négy egyszerû szempontot<br />

követ a biotechnológia szabályozásakor. A szabályoknak<br />

áttekinthetõnek, közérthetõnek, idõszerûnek <strong>és</strong> tudományosan<br />

megalapozottnak kell lenniük. Az 1986<strong>ban</strong><br />

elfogadott törvény értelmében <strong>az</strong> Egyesült Álla-<br />

mok biotechnológiai szabályozási keretének végrehajtásáért<br />

három szövetségi hivatal felelõs: a Mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

Minisztériumhoz tartozó Állat- <strong>és</strong> Növényeg<strong>és</strong>zségügyi<br />

Szolgálat (USDA-APHIS), <strong>az</strong> Eg<strong>és</strong>zségügyi<br />

<strong>és</strong> Szociális Minisztérium felügyelete alatt álló<br />

Élelmez<strong>és</strong>i <strong>és</strong> Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) <strong>és</strong> a Környezetvédelmi<br />

Hivatal (EPA). Ennek keretében a szabályozás<br />

folyamatát, mind a génkezelt, mind a hagyományos<br />

élelmiszerekre vonatkozóan folyamatosan értékelik<br />

<strong>és</strong> tökéletesítik.<br />

Az élelmiszerekre vonatkozó szabályozás <strong>az</strong> Egyesült<br />

Államok<strong>ban</strong> igen szigorú, <strong>és</strong> a terméket helyezi<br />

elõtérbe <strong>az</strong> elõállítási folyamattal szemben. Mi <strong>az</strong>t kérdezzük:<br />

biztonságos-e <strong>az</strong> új termék? Tisztá<strong>ban</strong> vagyunk<br />

<strong>az</strong> új növényfajta pozitív <strong>és</strong> negatív környezeti<br />

hatásával? Képes-e <strong>az</strong> új termék a fogyasztók számára<br />

már megszokott elõnyöket biztosítani?<br />

Az amerikai farmerek gyorsan megbarátkoztak a<br />

több mint egy évtizede bevezetett genetikailag módosított<br />

(GM) növényváltozatokkal. 2001-ben a kukorica<br />

vet<strong>és</strong>területének kb. 25%-án, a szójáénak közel 70%án,<br />

míg a gyapoténak szintén mintegy 70%-án a rovarokkal<br />

<strong>és</strong>/vagy gyomirtószerekkel szemben ellenállóvá<br />

alakított GM növényt termesztettek. Az elmúlt év vé-<br />

ÖSSZEHANGOLT BIOTECHNOLÓGIAI SZABÁLYOZÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN<br />

Új jellemzõ / organizmus A szabályozást folytató hatóság Vizsgált szempont<br />

Vírussal szembeni ellenállás USDA Biztonságosan termeszthetõ<br />

élelmiszernövénynél EPA Környezeti szempontból biztonságos<br />

FDA Biztonságosan fogyasztható<br />

Gyomirtóval szembeni tolerancia USDA Biztonságosan termeszthetõ<br />

élelmiszernövénynél EPA A gyomirtószer új felhasználása<br />

FDA Biztonságosan fogyasztható<br />

Gyomirtóval szembeni tolerancia USDA Biztonságosan termeszthetõ<br />

dísznövénynél EPA A gyomirtószer új felhasználása<br />

Módosított olajtartalom USDA Biztonságosan termeszthetõ<br />

élelmiszernövénynél FDA Biztonságosan fogyasztható<br />

Módosított szín<br />

dísznövénynél<br />

USDA Biztonságosan termeszthetõ<br />

Szennyezõanyag lebontására képes<br />

módosított talajbaktérium<br />

EPA Környezeti szempontból biztonságos<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 38

---

A modern biotechnológia egyik gyakran figyelmen<br />

kívül hagyott eleme <strong>az</strong> élelmiszergyártás. Emberek<br />

százmilliói világszerte (<strong>és</strong>, persze, Magyarországon<br />

is) naponta fogyasztanak GM növényekbõl<br />

elõállított élelmiszereket. Például: genetikailag<br />

módosított baktériumokból nyert enzimekkel elõállított<br />

sajt <strong>és</strong> joghurt, genetikailag módosított<br />

szójababbal táplált állatok húsából k<strong>és</strong>zült felvágottak<br />

valamint genetikailag módosított élesztõvel<br />

k<strong>és</strong>zített sör <strong>és</strong> bor.<br />

gén több mint 7.300 szabadföldi kísérleti engedélyt adtak<br />

ki, <strong>és</strong> jelenleg mintegy 50 új, genetikailag módosított<br />

növényfajta termeszt<strong>és</strong>ét hagyták jóvá <strong>az</strong> USA kormányának<br />

szabályozó hatóságai. E genetikailag módosított<br />

növényekbõl szárm<strong>az</strong>ó összetevõkbõl k<strong>és</strong>zült<br />

élelmiszerek sokasága van jelen <strong>az</strong> amerikai piacon.<br />

Ezen élelmiszerek naponta 283 millió fogyasztó asztalára<br />

kerülnek Amerika-szerte. Az egyetlen ig<strong>az</strong>i kérd<strong>és</strong><br />

a GM növényekkel <strong>és</strong> élelmiszerekkel kapcsolatos vitá<strong>ban</strong><br />

<strong>az</strong>, hogy vajon <strong>az</strong> európai fogyasztók a biotechnológia<br />

fejlõd<strong>és</strong>ének fékezõi lesznek-e vagy sem?<br />

AZ EU LEGUTÓBBI JAVASLATA<br />

Az Egyesült Államokkal szemben, <strong>az</strong> EU Bizottsága<br />

a génmódosítás ‘folyamatát’ kívánja szabályozni. Nekünk<br />

kétségeink vannak e stratégiát illetõen, <strong>és</strong> úgy<br />

véljük, hogy általa nem fognak véglegesen megoldódni<br />

<strong>Eu</strong>rópa GM növény- <strong>és</strong> élelmiszerszabályozási gondjai.<br />

Eddig egyetlen kormány sem próbálta meg a laboratóriumból<br />

kikerülõ genetikai kód farmg<strong>az</strong>daságon<br />

keresztül <strong>az</strong> élelmiszergyártóig <strong>és</strong> végül a fogyasztóig<br />

vezetõ „útját” leszabályozni. Ez leküzdhetetlenül nagy<br />

kihívás a szabályozó hatóság számára, hiszen a géntesztel<strong>és</strong>tõl<br />

kezdve, a küszöbértékek megállapításán <strong>és</strong><br />

<strong>az</strong> elosztási folyamat nyomonkövet<strong>és</strong>én keresztül a fogyasztók<br />

oktatásáig feltételezi a módosított gén jelenlétével<br />

összefüggõ feladatok elvégz<strong>és</strong>ét. Ezen elhamarkodott<br />

dönt<strong>és</strong> következményeit végsõ soron a fogyasztók<br />

viselik, mert <strong>az</strong> élelmiszerbolt<strong>ban</strong> mélyebben kell<br />

majd pénztárcájukba nyúlniuk.<br />

Ez év júliusának elején <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópa Parlament tovább<br />

szigorította a genetikailag módosított organizmusok<br />

nyomonkövethetõségét, a termékfeliratozást <strong>és</strong> a küszöbértékeket<br />

szabályozó elõírásokat, így nyomonkövet<strong>és</strong>i<br />

rendszert kell létrehozni <strong>az</strong> állatoknak takarmányként<br />

adott transzgén növények esetében is. A ter-<br />

39 „Tolle, lege et fac!”<br />

mékeken akkor is fel kell tüntetni, hogy biotechnológiai<br />

eljárással k<strong>és</strong>zültek, ha nem tartalm<strong>az</strong>nak genetikailag<br />

módosított fehérjét, <strong>és</strong> egyébként megkülönböztethetetlenek<br />

a nem biotechnológiailag elõállított termékektõl<br />

(pl. szójaolaj). A Parlament képviselõi <strong>az</strong>t is<br />

megszav<strong>az</strong>ták, hogy 0,5%-os értéket meghaladó, a<br />

gyártási folyamatba véletlenül bekerülõ GMO tartalmat<br />

is fel kell tüntetni a terméken. Ez <strong>az</strong> elõírás dollármilliókba<br />

kerülhet a gabonafeldolgozóknak, <strong>és</strong> megnehezítheti<br />

<strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópába szállító GM növénytermesztõ<br />

országok, mint például Argentína <strong>és</strong> Br<strong>az</strong>ília helyzetét.<br />

Ezen elõírások esetében figyelemreméltó a tudományos<br />

megalapozottság hiánya. Mely tudományos érv<br />

szól amellett, hogy a küszöbérték 0,5% legyen, <strong>és</strong> ne<br />

1%? Sõt, mi alapján esett a választás legelõször <strong>az</strong> 1%ra?<br />

Számít-e egyáltalán, hogy <strong>az</strong> adott élelmiszer két<br />

százaléknyi biztonságos összetevõt tartalm<strong>az</strong>? Vajon<br />

hosszútávon, fog-e növekedni <strong>az</strong> európai fogyasztók<br />

bizalma <strong>az</strong> élelmiszerek biztonságát szabályozó rendszerekben?<br />

Egyetlen módszerrel sem mutatható ki,<br />

hogy a hús olyan állatból szárm<strong>az</strong>ik, amelyet elõzõleg<br />

GM növénnyel tápláltak, <strong>és</strong> a genetikailag módosított<br />

olajmagvakból szárm<strong>az</strong>ó növényi olaj sem különb ebbõl<br />

a szempontból. Az EU végrehajthatatlan <strong>és</strong> könnyen<br />

megkerülhetõ jogszabályokat kíván bevezetni. Az<br />

EU Parlamentjének javaslatát még <strong>az</strong> idén a Minisztertanács<br />

elé terjesztik módosítások végett, <strong>és</strong> ennek eredményeképpen<br />

remélhetõleg tudományosan megalapozottabb<br />

elõírások születnek majd.<br />

Az amerikai szabályhozók fejüket vakarva kérdezik,<br />

hogy <strong>az</strong> EU miért akarja <strong>az</strong> amúgyis korlátozott forrásait<br />

a már biztonságosnak bizonyult termékek igen összetett<br />

monitoring rendszerének felállítására költeni.<br />

Vajon nem lehetne-e ezt a pénzt hatékonyab<strong>ban</strong> elkölteni<br />

<strong>az</strong> élelmiszerbiztonság valós gondjainak megoldására,<br />

mint például a lisztéria, a szalmonella vagy a<br />

rovarirtószer maradékok kiküszöböl<strong>és</strong>ére? <strong>Eu</strong>rópaiak<br />

ezrei halnak meg évente élelmiszerfogyasztással kapcsolatos<br />

betegségekben, de eddig még nem volt példa<br />

arra, hogy genetikailag módosított élelmiszer betegséget<br />

okozott volna.<br />

A FEJLÕDÕ ORSZÁGOKAT ÉRINTÕ<br />

KÖVETKEZMÉNYEK<br />

A biotechnológiá<strong>ban</strong> rejlõ lehetõségek messze túlmutatnak<br />

<strong>Eu</strong>rópán <strong>és</strong> <strong>az</strong> Egyesült Államokon. Számos<br />

genetikailag módosított növény termeszt<strong>és</strong>e független<br />

a méretg<strong>az</strong>daságosság elvétõl, <strong>és</strong> ezért a harmadik világ<br />

g<strong>az</strong>dái is könnyûszerrel alkalm<strong>az</strong>hatják a csökkentett<br />

mennyiségû rovar- <strong>és</strong> gyomirtószert, valamint ke-<br />

2002. június–július

---

v<strong>és</strong> mûtrágyát igénylõ GM növénytermeszt<strong>és</strong>t, mely<br />

végeredményben a betegségekkel szembeni ellenállás,<br />

megnövelt tápérték <strong>és</strong> megsokszorozott hozamok elõnyét<br />

hordozza.<br />

A világ összlakossága évente körülbelül 73 millió<br />

fõvel fog gyarapodni 2001 <strong>és</strong> 2020 között, <strong>és</strong> a legszámottevõbb<br />

növeked<strong>és</strong> a fejlõdõ országok<strong>ban</strong> várható.<br />

A növekvõ <strong>és</strong> egyre inkább városiasodó lakosság élelmiszerigényének<br />

kielégít<strong>és</strong>e a mezõg<strong>az</strong>dasági termelékenység<br />

óriási léptékû bõvül<strong>és</strong>ét kívánja meg. Az is<br />

ig<strong>az</strong> <strong>az</strong>on<strong>ban</strong>, hogy <strong>az</strong> alultápláltság jelenlegi okai elsõsor<strong>ban</strong><br />

a jövedelmek <strong>és</strong> <strong>az</strong> élelem egyenlõtlen elosztására<br />

vezethetõk vissza, <strong>és</strong> nem globálisan rendelkez<strong>és</strong>re<br />

álló élelmiszer mennyiségére. De a világ élelmiszertermel<strong>és</strong>ének<br />

lényegesen növekednie kell, <strong>és</strong> felelõtlenség<br />

lenne továbbra is csak a meglévõ mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

földterületek kiaknázásá<strong>ban</strong> esetleg megnövel<strong>és</strong>ében<br />

bízni, illetve <strong>az</strong> intenzív g<strong>az</strong>dálkodás alapját képezõ<br />

termel<strong>és</strong>i technológiákra hagyatkozni. Az esõerdõk<br />

kivágása <strong>és</strong> még több vegyszer alkalm<strong>az</strong>ása nem a<br />

fejlõd<strong>és</strong> útja.<br />

A ROVARIRTÓSZEREK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS<br />

AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGÕ MÉRGEZÉSEK SZÁMÁNAK<br />

CSÖKKENÉSE DÉL-AFRIKÁBAN<br />

A Bt-gyapot termeszt<strong>és</strong>e révén mintegy 15.000 tonna<br />

vagyis hektáronként 47 kg rovarirtószer használata vált<br />

fölöslegessé. A g<strong>az</strong>dák <strong>és</strong> a mezõg<strong>az</strong>dasági munkások<br />

kev<strong>és</strong>bé voltak kitéve a rovarirtóknak, <strong>és</strong> <strong>az</strong> elõzetes<br />

adatok alapján <strong>az</strong> ezzel összefüggõ mérgez<strong>és</strong>ek száma<br />

is visszaesett.<br />

Változat Regisztrált, rovarirtószer<br />

által okozott mérgez<strong>és</strong><br />

(a g<strong>az</strong>dák %-a)<br />

Csak Bt 4,7<br />

Bt + nem-Bt 10,8<br />

Csak nem-Bt 22,2<br />

A ‘nyugaton’ jelenleg folyó biotechnológiai vita lassan<br />

átterjed a harmadik világ országaiba is, <strong>és</strong> <strong>az</strong> országok<br />

fokozatosan a biotechnológia ellen vagy mellett<br />

szóló kampányok célterületeivé válnak. Ezért<br />

mindannyiunk felelõssége a vitát kellõ tájékoztatás<br />

mellett lefolytatni, <strong>és</strong> nem szabad pusztán a populista<br />

szólamok <strong>és</strong> a kereskedelmi csere fölötti aggodalom<br />

hangján megnyilvánulnunk. Az <strong>Eu</strong>rópa <strong>és</strong> Amerika közötti<br />

vita eredménye fogja befolyásolni <strong>az</strong>t, ahogyan a<br />

fejlõdõ világ elfogadja a biotechnológiával elõállított<br />

termékeket. Következ<strong>és</strong>képpen, a szó szoros értelmében<br />

dönt<strong>és</strong>helyzetben vagyunk, hogy ki r<strong>és</strong>zesülhet, <strong>és</strong><br />

ki nem a haladás elõnyeibõl.<br />

KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK<br />

Az Egyesült Államok máris élvezi a korszerû biotechnológia<br />

által biztosított környezeti elõnyöket. Egyre<br />

kevesebb rovarirtószert <strong>és</strong> biztonságosabb<br />

gyomirtószereket használunk, valamint a talajerózió is<br />

csökkent a GM növénytermeszt<strong>és</strong> adta sajátos (szántás-mentes)<br />

földmûvel<strong>és</strong>i lehetõségeknek köszönhetõen.<br />

A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK<br />

TERMESZTÉSÉNEK KÖRNYEZETI ÉS PÉNZÜGYI ELÕNYEI<br />

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN<br />

NÖVÉNY ELÕNYÖK<br />

Gyomirtószer 19 millió alkalommal kevesebbszer<br />

tûrõ gyapot használtak gyomirtót (2000)<br />

Rovarokkal szemben 1.250 tonnával kevesebb rovarirtóellenálló<br />

gyapot szert használtak (<strong>és</strong> ezáltal csökkent<br />

a talajvíz szennyez<strong>és</strong> kockázata)<br />

Évente 15 millió alkalommal<br />

kevesebbszer használtak rovarirtószert<br />

Az éves tiszta bevétel<br />

99 millió dollárral emelkedett.<br />

Gyomirtószer tûrõ Évente 216 millió dollárral<br />

szójabab kevesebbet költöttek gyomirtásra<br />

19 millió alkalommal kevesebbszer<br />

használtak gyomirtót (1999)<br />

Rovarokkal szemben 1,7 millió tonna kukorica menekült<br />

ellenálló kukorica meg a kukoricamoly pusztításától<br />

Bár a jelenlegi környezeti elõnyök is igen meggyõzõek,<br />

a jövõ ennél sokkal többet ígér, de a tét is sokkal<br />

nagyobb, mint pusztán a mezõg<strong>az</strong>daság sorsa. A lehetõségeket<br />

mutató kitûnõ példa <strong>az</strong> American Chestnut<br />

projekt esete. Az 1900-as éveket megelõzõen <strong>az</strong> Egyesült<br />

Államok keleti r<strong>és</strong>zeinek erdeit <strong>az</strong> amerikai gesztenyefák<br />

uralták. Mivel ez a fafajta igen gyorsan <strong>és</strong> hatalmas<br />

méretûre nõtt, mind a város, mind pedig a vidék<br />

Amerikájának látványossága volt. Ez <strong>az</strong>on<strong>ban</strong> a<br />

Cryphonectria parasitica, vagyis a gesztenyefa üszög<br />

kórokozójának megjelen<strong>és</strong>ével megszûnt. A v<strong>és</strong>z Amerika<br />

gesztenyefa állományát tönkretette, <strong>és</strong> ûrt hagyott<br />

maga után <strong>az</strong> ország keleti r<strong>és</strong>zének erdei ökológiai<br />

rendszerében. A szakemberek ab<strong>ban</strong> bíznak, hogy génátviteli<br />

eljárás révén sikerül a betegséggel szemben ellenálló<br />

fákat visszatelepíteni <strong>az</strong> erdõkbe. Ezen eljárással<br />

valószínûleg sikerül újrateremteni a jövõ nemzedé-<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 40

---

kei számára <strong>az</strong>t a látványt, amit már örökre kiveszettnek<br />

hittünk erdeinkbõl.<br />

TUDOMÁNYOS ÉS<br />

GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEK<br />

Az év elején <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Bizottság közzétette javaslatát<br />

<strong>az</strong> ‘átfogó biotechnológiai szabályozás’ kérd<strong>és</strong>körében,<br />

mely <strong>az</strong>t indítványozta, hogy <strong>az</strong> EU országai<strong>ban</strong><br />

létezõ mezõg<strong>az</strong>dasági, orvosi <strong>és</strong> ipari biotechnológiai<br />

eljárásokat egységesítsék <strong>az</strong> EU égisze alatt, illetve<br />

anyagi támogatást is nyújtsanak <strong>az</strong> ún. ‘élettudományoknak’.<br />

E dokumentum szerint 2005-re <strong>az</strong> európai<br />

biotechnológia piac százmilliárd eurósra bõvül, <strong>és</strong><br />

2010-re <strong>az</strong> ‘élettudományokkal’ foglalkozó globális piac<br />

kétezer milliárd eurós lesz.<br />

A korlátozó jellegû jogszabályi háttér miatt <strong>az</strong>on<strong>ban</strong>,<br />

jó esély mutatkozik arra, hogy a <strong>Eu</strong>rópa, Magyarországot<br />

is beleértve, elmarad ezen a téren, <strong>és</strong> fontos<br />

g<strong>az</strong>dasági lehetõséget szalaszt el, mely jól megfizetett<br />

állásokat teremthetne például Gödöllõn vagy Martonvásáron.<br />

Nem pusztán <strong>az</strong> új technológia adta lehetõségekrõl<br />

beszélünk, hanem munkahelyekrõl is. A korlátozó<br />

jellegû jogszabályi háttér elriasztja a befektetõket<br />

<strong>és</strong> a magasan képzett tudósokat egyaránt. A magyar állampolgár<br />

számára, aki a genetikailag módosított növénykutatás<br />

terén szeretne dolgozni, a jelenlegi kézenfekvõ<br />

megoldás olyan országba költözni, ahol <strong>az</strong> elõírások<br />

nem gátolják <strong>az</strong> új technológia alkalm<strong>az</strong>ását.<br />

Mert senki sem fog pénzt adni olyan növény kifejleszt<strong>és</strong>ére,<br />

amit <strong>az</strong>tán nem lehet eladni.<br />

ÖSSZEFOGLALÁS<br />

Az Egyesült Államok szempontjából a legégetõbb<br />

kérd<strong>és</strong> <strong>az</strong>, hogy a korlátozó jogszabályok <strong>és</strong> a jelenlegi<br />

európai tájékoztatás megbénítja-e a biotechnológiával<br />

elõállított termékek kereskedelmét, <strong>és</strong> lelassítja vagy<br />

végül teljesen megállítja ezen ígéretes technológia alkalm<strong>az</strong>ását.<br />

Ha így történik, akkor ennek hosszútávon<br />

fontos következményei lesznek a kereskedelem <strong>és</strong> a<br />

befektet<strong>és</strong>ek, a globális élelmiszerbiztonság <strong>és</strong> a környezetvédelem<br />

szempontjából. A legtöbb európai fogyasztó<br />

<strong>az</strong> ún. ‘élettudományokra’ vonatkozó ismereteit<br />

a Greenpeace ‘Frankenfoods’ kampányára <strong>és</strong> a napilapok<br />

klónozásról szóló cikkeire alapozó riogatást<br />

szolgáló tájékoztatás révén szerzi meg. De ez a kérd<strong>és</strong>kör<br />

sok minden másról szól. A biotechnológia számos,<br />

<strong>az</strong> eddigi gyakorlatot messze meghaladó lehetõséget<br />

nyújt a növények tulajdonságainak javítására, a rovarirtók<br />

használatának csökkent<strong>és</strong>ére, a környezet javítására,<br />

új gyógyszerek kifejleszt<strong>és</strong>ére <strong>és</strong> <strong>az</strong> élelmiszerek<br />

41 „Tolle, lege et fac!”<br />

biztonságának növel<strong>és</strong>ére világszerte. Az Egyesült Államok<br />

mellett más országok is felismerték a biotechnológiá<strong>ban</strong><br />

rejlõ lehetõségeket. Kanada, Ausztrália, Argentína,<br />

Japán, Kína, sõt még <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Unió is jóváhagyott<br />

biotechnológiai eljárásokkal elõállított élelmiszereket,<br />

<strong>és</strong> termõföldek hektármillióin kezdenek el<br />

termeszteni genetikailag módosított növényeket. Ennek<br />

ellenére nehéz lenne alábecsülni, hogy milyen káros<br />

hatással járna <strong>az</strong> iparág számára, ha <strong>az</strong> európai fogyasztók<br />

– <strong>és</strong> kormányaik jogalkotói – végül mégis ellenségesen<br />

viszonyulnának a biotechnológiai termékekhez.<br />

Ha nem teremtõdnek új piacok, új termékek<br />

sem fognak megjelenni. Ezért, <strong>az</strong> európai tudósokra<br />

hárul a felelõsség, hogy a maguk r<strong>és</strong>zérõl felvilágosítsák<br />

a fogyasztókat a növénytermeszt<strong>és</strong>i biotechnológia<br />

elõnyeirõl, illetve, hogy küzdjenek a tudományosságot<br />

nélkülözõ jogszabályok ellen.<br />

INTERNET FORRÁSOK<br />

Az USA bécsi Nagykövetségének Mezõg<strong>az</strong>dasági Osztálya<br />

(<strong>az</strong> Egyesült Államok szabályozási rendszerének magyar<br />

nyelvû leírása)<br />

http://www.usembassy-vienna.at/usda<br />

USDA honlapja – Biotechnológiai Biztonság<br />

http://www.aphis.usda.gov/biotech/biosafe.html<br />

Nem szabályozott GM növények <strong>az</strong> Egyesült Államok<strong>ban</strong><br />

http://www.aphis.usda.gov/biotech/not_reg.html<br />

Amerikai Gesztenyekutatási <strong>és</strong> Állományvisszaállítási<br />

Projekt<br />

http://www.esf.edu/chestnut<br />

A Biotechnológia Tudományos Közösség véleménye<br />

http://www.agbioworld.org/index.html<br />

A GM <strong>és</strong> a hagyományos növények környezeti elõnyeinek<br />

összehasonlítása<br />

http://www.cast-science.org/biotechnology/index.html#<br />

biotechcro psbenefit<br />

Az EU Bizottságának tanulmánya a biotechnológia g<strong>az</strong>dasági<br />

elõnyeirõl<br />

http:www.europa.eu.int/comm/biotechnology/introduction_e<br />

n.html<br />

PAUL SPENCER-MACGREGOR<br />

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NAGYKÖVETSÉGÉNEK<br />

MEZÕGAZDASÁGI ATTASÉJA<br />

A szerzõ <strong>az</strong> Egyesült Államok ausztriai nagykövetségének<br />

a régió hét országába, többek között Magyarországra<br />

is akkreditált mezõg<strong>az</strong>dasági attaséja.<br />

Írását vitacikknek is szánjuk. Várjuk <strong>az</strong>okat a véleményeket,<br />

amelyek a cikkben írtakat megerõsítik, de term<strong>és</strong>zetesen<br />

eltérõ megközelít<strong>és</strong>eknek is közl<strong>és</strong>t biztosítunk.<br />

(A Szerk.)<br />

2002. június–július

---

A GMO-val kapcsolatos ismeretek <strong>és</strong> attitûdök<br />

A D&T Marketing Kutató <strong>és</strong> Tanácsadó<br />

Iroda kvalitatív <strong>és</strong> kvantitatív<br />

felmér<strong>és</strong>t végzett a lakosság<br />

GMO-val kapcsolatos ismereteinek,<br />

<strong>az</strong> ahhoz fûzõdõ attitûdjeinek feltárása<br />

céljából.<br />

ELÕZMÉNYEK<br />

A kutatás elõzménye, hogy a vezetõ<br />

nemzetközi vegyipari cégek érdekeltek<br />

a géntechnológia mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

alkalm<strong>az</strong>ásának kiszélesít<strong>és</strong>ében,<br />

európai, ezen belül magyarországi<br />

meghonosításá<strong>ban</strong>. A törvényi<br />

szabályozás jelenleg nem támogatja<br />

ezen szándékokat, de várható,<br />

hogy ez belátható idõn belül módosul.<br />

Ugyanakkor – a külföldi tapasztalatok<br />

alapján elõrevetíthetõ –<br />

egyik fõ akadályt elsõsor<strong>ban</strong> a fogyasztói<br />

fenntartások, esetleges ellenállások<br />

jelenthetik, amelyek feltárására<br />

vizsgálatok a múlt<strong>ban</strong> nem<br />

k<strong>és</strong>zültek. A felhasználói-fogyasztói<br />

kereslet pozitív viszonyának megteremt<strong>és</strong>e<br />

érdekében társadalmi szintû<br />

kommunikációra van szükség, amely<br />

lehetõvé teszi <strong>az</strong> információ hiányából<br />

adódó elõítéletek, tévképzetek <strong>és</strong><br />

hiedelmek minimumra csökkent<strong>és</strong>ét,<br />

esetleges eloszlatását.<br />

Ahhoz <strong>az</strong>on<strong>ban</strong>, hogy egy való<strong>ban</strong><br />

hatékony, informatív <strong>és</strong> a hiedelmek<br />

eloszlatását célzó kommunikációs<br />

kampány legyen megtervezhetõ,<br />

fontos megismerni a fogyasztók<br />

jelenlegi álláspontját. Ennek érdekében<br />

bonyolítottuk le a kvalitatív<br />

vizsgálatot (2000 õszén) <strong>és</strong> a kvantitatív<br />

felmér<strong>és</strong>t (2001 õszén).<br />

A KUTATÁS CÉLJA<br />

A fogyasztók attitûdjeinek feltárására,<br />

hatékony kommunikációs<br />

terv megalapozására, végsõ soron a<br />

GMO növények <strong>és</strong> élelmiszeripari<br />

termékek bevezet<strong>és</strong>ének támogatá-<br />

sára <strong>az</strong> alábbi piackutatási célokat<br />

fogalm<strong>az</strong>tuk meg:<br />

l megismerni a magyar társadalom<br />

ismeretszintjét a biotechnológiai<br />

alkalm<strong>az</strong>ásokról, vizsgálni, hogy<br />

<strong>az</strong> eddigi tömegkommunikációs<br />

információk hogyan hatottak a<br />

gondolkodásmódra<br />

l feltárni a transzgénikus alapanyagokhoz<br />

<strong>és</strong> termékekhez való<br />

viszonyt, a GMO növények fogadtatását,<br />

<strong>az</strong> <strong>az</strong>zal kapcsolatos<br />

attitûdöket<br />

l meghatározni <strong>az</strong> igényelt információk<br />

körét <strong>és</strong> <strong>az</strong> igényelt tájékoztatási<br />

tevékenység módját<br />

l megalapozni <strong>és</strong> támogatni a társadalom<br />

tájékoztatását, „nevel<strong>és</strong>ét”,<br />

pozitív irányú befolyásolását<br />

l megalapozni további kutatási irányokat.<br />

A PIACKUTATÁS<br />

CÉLCSOPORTJA<br />

Tekintettel arra, hogy <strong>az</strong> élelmiszeripari<br />

láncolat mûköd<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> a<br />

GMO termékekhez való viszonyát a<br />

fogyasztói magatartás befolyásolja<br />

leginkább, a vizsgálat alapja a fogyasztói<br />

magatartás <strong>és</strong> viszony feltárása<br />

volt.<br />

A piackutatás célcsoportja ez<br />

alapján a fogyasztók, <strong>az</strong><strong>az</strong> a magyar<br />

lakosság volt.<br />

Feltételeztük, hogy a mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

termelõi társadalomhoz közel<br />

álló, <strong>és</strong> <strong>az</strong> attól távolabb élõ lakosság<br />

más-más véleményt, értékrendet<br />

képvisel a témá<strong>ban</strong>. Ezért határoztunk<br />

úgy, hogy a lakosságot falusi –<br />

kisvárosi – nagyvárosi szegmensekre<br />

osztjuk.<br />

A PIACKUTATÁS MENETE<br />

A fogyasztók körében<br />

1.)kvalitatív vizsgálatot <strong>és</strong><br />

2.)kvantitatív felmér<strong>és</strong>t<br />

bonyolítottunk le.<br />

1.)A kvalitatív kutatás során minõségi<br />

információkat nyertünk a fogyasztók<br />

témával kapcsolatos attitûdjeirõl,<br />

a gondolkodásmódjáról,<br />

a kapcsolódó ismeretekrõl.<br />

2.)Az egy évvel k<strong>és</strong>õbbi kvantitatív<br />

felmér<strong>és</strong> a kvalitatív vizsgálat<br />

eredményeit hivatott számszerûsíteni<br />

A VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK<br />

A kutatás<strong>ban</strong> vizsgált témakörök<br />

<strong>az</strong> alábbiak voltak:<br />

l Táplálkozás <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zség<br />

A táplálkozás szerepe<br />

A modern táplálkozás gyakorlata,<br />

ismérveinek ismerete<br />

l Biotechnológia<br />

A biotechnológiai ismeretek feltárása<br />

A növények „jobbításának” szerepe,<br />

<strong>az</strong> errõl alkotott elképzel<strong>és</strong>ek<br />

l GMO<br />

A GMO-val kapcsolatos ismeretek<br />

<strong>és</strong> attitûdök<br />

l Kommunikáció<br />

Információigény <strong>és</strong> információforrások<br />

RÖVID ÖSSZEGZÉS<br />

AZ EREDMÉNYEKRÕL<br />

Kvalitatív eredmények<br />

A kutatás elsõ – <strong>és</strong> talán legfontosabb<br />

– megállapítása, hogy ma Magyarországon<br />

nincs egyértelmû elzárkózás<br />

a genetikailag módosított<br />

organizmusokkal szemben.<br />

Mind<strong>az</strong>onáltal a megítél<strong>és</strong> nem<br />

teljesen pozitív: vélhetõen információhiányra<br />

vezethetõ vissza, hogy a<br />

gondolkodás<strong>ban</strong> kettéválik a génmódosítás,<br />

mint biotechnológiai folyamat,<br />

<strong>és</strong> a GMO, mint megvásárolható,<br />

megehetõ termék. Míg <strong>az</strong><br />

elõbbi megközelít<strong>és</strong>e leginkább negatív<br />

(„beleavatkozás a term<strong>és</strong>zetbe”),<br />

addig <strong>az</strong> utóbbi kipróbálási<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 42

---

hajlandósága magas, sõt, kíváncsian<br />

várják ezen termékeket a megkérdezettek.<br />

A génmódosításról hallottak<br />

már a megkérdezetteknek, ám jellemzõen<br />

minden csoport<strong>ban</strong> csak<br />

egy-két személy tudott többet <strong>az</strong> átlagnál.<br />

Azok, akik több információval<br />

rendelkeztek, megengedõbben<br />

nyilatkoztak e biotechnológiai<br />

eljárásról, hozzáállásuk kev<strong>és</strong>bé volt<br />

negatív.<br />

A génmódosítás megítél<strong>és</strong>ében<br />

sarokpont – <strong>és</strong> ez ig<strong>az</strong> <strong>az</strong>okra is,<br />

akik informáltabbak – a jövõ. Általános<br />

nézet, hogy ma még – tekintettel<br />

<strong>az</strong> eljárás „újdonságára” <strong>és</strong> „fiatal<br />

korára” – nem tudható, vajon<br />

milyen következményekkel járhat<br />

10-20 év múlva a génmódosítás. Az<br />

emberek ezektõl a következményektõl<br />

félnek, vagyis attól,<br />

„…AMIT MÉG A TUDÓSOK<br />

MA NEM TUDNAK”<br />

Az információhiányra vezethetõ<br />

vissza <strong>az</strong> is, hogy keverednek bizonyos<br />

fogalmak. A génmódosításhoz<br />

<strong>az</strong> emberek fejében kémiai folyamatok,<br />

ahhoz pedig vegyszerek társulnak.<br />

A klónozás, a vegyszerez<strong>és</strong>, a<br />

génmódosítás, a kémiai folyamatok<br />

ugyan<strong>az</strong>on „szürke ködben” léteznek<br />

a gondolkodás<strong>ban</strong>, ezeket mintegy<br />

egy kalap alá véve képzelik,<br />

hogy ezen eljárások a term<strong>és</strong>zetbe<br />

való beavatkozás legfõbb képviselõi.<br />

Ugyanakkor <strong>az</strong> is érzékelhetõ,<br />

hogy a génmódosítás iránt a fókuszcsoporton<br />

elhangzottak alapján is<br />

megnõtt <strong>az</strong> érdeklõd<strong>és</strong>: többen vélték<br />

úgy, hogy jó lenne, érdemes<br />

lenne még több információt kapni<br />

a témá<strong>ban</strong>. Az eljárásról <strong>az</strong>on<strong>ban</strong><br />

„korrekt” tájékoztatást várnak: vagyis<br />

nemcsak pozitívumokat, elõnyöket<br />

akarnak hallani, hanem hátrányokat<br />

is. Ez persze <strong>az</strong>t is jelenti,<br />

hogy számukra egyértelmû, hogy<br />

mind <strong>az</strong> eljárásnak, mind pedig a<br />

43 „Tolle, lege et fac!”<br />

GMO-nak van veszélye, hátránya,<br />

esetleges káros következménye.<br />

Kvantitatív eredmények<br />

A telefonos felmér<strong>és</strong> több szempontból<br />

is ig<strong>az</strong>olni látszik a 2000ben<br />

elvégzett kvalitatív feltárás eredményeit.<br />

A kapott válaszokból kivehetõ,<br />

hogy kevesen vannak korrekt,<br />

megbízható információ birtoká<strong>ban</strong> a<br />

génmódosításról. Sok tekintetben<br />

teljesen megoszlanak a vélemények,<br />

ami mögött egyr<strong>és</strong>zrõl <strong>az</strong> informáltabb<br />

emberek bizonyos területekre<br />

vonatkozó információhiánya,<br />

másr<strong>és</strong>zrõl a kev<strong>és</strong>bé informáltak hiedelmei,<br />

félelmei húzódnak meg.<br />

A génmódosítás legfõbb elõnyeként<br />

– <strong>az</strong> eddigi kommunikációs tevékenység<br />

vélhetõ hatásaként – <strong>az</strong><br />

ellenállóbb növények termeszt<strong>és</strong>ének<br />

lehetõségét látják <strong>az</strong> emberek.<br />

Ugyanakkor <strong>az</strong>t is hozzá kell tennünk,<br />

hogy spontán, maguktól, a válaszadók<br />

alig egyharmada tudott<br />

elõnyt sorolni. Hátrányként viszont<br />

a megkérdezettek több mint fele tudott<br />

érveket említeni – ezek között<br />

meghatározó a „beavatkozás a term<strong>és</strong>zetbe”<br />

<strong>és</strong> jelentõs a jövõ „káros<br />

hatásaitól” való félelem is.<br />

A kvalitatív feltárás során kibontakozott<br />

egy kép, amely szerint a<br />

génmódosítást, mint folyamatot elítélik,<br />

negatívnak tartják <strong>az</strong> emberek,<br />

míg magát a GMO élelmiszereket<br />

szívesen kipróbálnák. Ez a kép most<br />

annyival tudott árnyaltabbá válni,<br />

hogy megtudtuk: a génmódosítást <strong>az</strong><br />

emberek kb. <strong>az</strong>onos arány<strong>ban</strong> tartják<br />

hasznosnak, illetve nem hasznosnak,<br />

a GMO élelmiszerek kipróbálásánál<br />

viszont ennél valamivel magasabb<br />

<strong>az</strong> elfogadóbbak aránya.<br />

Az egyes kérd<strong>és</strong>köröket (pl.: génmódosítás<br />

elõnyei-hátrányai) vizsgáltuk<br />

a szerint is, hogy van-e különbség<br />

<strong>az</strong> eljárást hasznosnak tartók,<br />

<strong>és</strong> a másik tábor gondolkodása,<br />

véleménye között. Az eredmények<br />

arra utalnak, hogy sok esetben való<strong>ban</strong><br />

információhiány, <strong>és</strong> hiedelem<br />

<strong>az</strong>, ami meghatározza a megalkotott<br />

véleményeket. A génmódosítást<br />

hasznosnak tartók – akik feltételezhetõen<br />

informáltabbak, olvasottabbak<br />

a témá<strong>ban</strong> – véleménye sem<br />

mindig egyértelmû, kétségek, kérd<strong>és</strong>ek<br />

esetükben is felmerülnek. Éppen<br />

ezért fontos megteremteni, kidolgozni<br />

<strong>az</strong> eg<strong>és</strong>z társadalmat megszólító<br />

kommunikációt. A kvalitatív kutatás<br />

után már körvonal<strong>az</strong>ódtak, s most<br />

ig<strong>az</strong>olódtak <strong>az</strong>ok a fõbb témák,<br />

amelyekre a kommunikációt alapozni<br />

érdemes:<br />

l A géntechnológia fejlõd<strong>és</strong>e, a<br />

l<br />

génmódosítás eddigi története,<br />

kutatási eredmények <strong>és</strong> referenciák<br />

(a „múlt” ig<strong>az</strong>olása érdekében)<br />

A génmódosítás lényege, bizonyított<br />

<strong>és</strong> bizonyítható eredményei<br />

(a hiedelmek, a téves információk<br />

helyesbít<strong>és</strong>e érdekében)<br />

l A génmódosítás hatása <strong>az</strong> emberekre,<br />

<strong>az</strong> emberi szervezetre (a<br />

„jövõ” biztonságának hangsúlyozásával)<br />

l A génmódosítás várható hatásairól<br />

(a „jövõtõl” való félelmek eloszlatása<br />

érdekében).<br />

PÁDÁR KATA<br />

KERESKEDELMI IGAZGATÓ<br />

D&T MARKETING ÉS TANÁCSADÓ IRODA<br />

BUDAPEST<br />

2002. június–július

---

«<br />

«<br />

«<br />

«<br />

«<br />

EU<br />

Az <strong>Eu</strong>rofin új módszert vezet be<br />

a GMO-k kimutatására<br />

A <strong>Eu</strong>rofins Scientific biotechnológiai cég, amely nemzetközi<br />

viszonylat<strong>ban</strong> dolgozik <strong>az</strong>on, hogy bio-analitikai<br />

szolgáltatásokat dolgozzon ki <strong>az</strong> élelmiszer-, gyógyszer<strong>és</strong>zeti<br />

<strong>és</strong> környezetvédelmi szektorok számára, most egy<br />

új, szignifikáns módszert kínál valamennyi érdeklõdõ<br />

ország számára. Ezzel a módszerrel a genetikailag módosított<br />

szervezetek (GMO-k) kimutathatóak <strong>az</strong> emberi<br />

fogyasztásra szánt élelmiszerekben <strong>és</strong> <strong>az</strong> állati takarmányok<strong>ban</strong>.<br />

Az új rendszert, amelynek neve GMO<br />

PLAINUM ASSAY (tm), <strong>az</strong> utóbbi hónapok<strong>ban</strong> szigorú<br />

tesztsorozatnak vetették alá. Segítségével megbízhatób<strong>ban</strong><br />

lehet következtetni arra, hogy <strong>az</strong> élelmiszerek <strong>és</strong><br />

nyersanyagok (kukorica, szója, élesztõ, lecitin, repcemag<br />

stb.) tartalm<strong>az</strong>nak-e genetikailag módosított anyagot.<br />

Az új tesztprogram a genetikailag módosított DNS már<br />

bevált kimutatási módszerének továbbfejleszt<strong>és</strong>én alapszik.<br />

Az új rendszer specifikusabb <strong>és</strong> érzékenyebb a korábbinál,<br />

elõnye, hogy nagyon alacsony GMO DNS tartalmú minták<strong>ban</strong><br />

is kimutatja <strong>az</strong>ok jelenlétét, csökken a tévesen pozitívnak<br />

jelzett eredmények aránya is. Kifejlesztõi szerint a<br />

módszer bevezet<strong>és</strong>ével új szabványokat kell majd kialakítani<br />

<strong>az</strong> ipar<strong>ban</strong>.<br />

A GMO-k DNS analízisét jelenleg csak kev<strong>és</strong> speciális<br />

labor<strong>ban</strong> végzik. Mivel néhány hagyományos növény tartalm<strong>az</strong><br />

olyan génszekvenciákat, amelyek hasonlóak a módosított<br />

szekvenciákhoz, így a hagyományos módszerekkel<br />

dolgozó laboratóriumok<strong>ban</strong> elõfordulnak tévesen pozitív<br />

vizsgálati eredmények. Az új technológia szignifikánsan<br />

csökkenteni fogja a tévesen pozitív eredmények számát.<br />

A módszert jelenleg a <strong>Eu</strong>rofins Scientific három tesztlaborjá<strong>ban</strong><br />

(Des Moines–USA, Hamburg–Németország <strong>és</strong><br />

Nantes–Franciaország) belsõ vizsgálatnak vetik alá.<br />

<strong>Eu</strong>rope Agri – No. 99 – November 16, 2001.<br />

A BIZOTTSÁG GM-EKKEL KAPCSOLATOS<br />

JAVASLATAI „SZÉLESKÖRÛ CSALÁSHOZ”<br />

VEZETHETNEK AZ FSA SZERINT<br />

A Bizottságnak a GM címkéz<strong>és</strong>sel kapcsolatos javaslata<br />

széleskörû csaláshoz <strong>és</strong> a vevõk „megkopasztásához” vezethet<br />

<strong>az</strong> Egyesült Királyság Élelmiszer Szabvány Ügynöksége<br />

(FSA) szerint. Sir John Krebs elmondta, hogy a javaslat<br />

érvényesít<strong>és</strong>e többletköltséget fog jelenteni a fogyasztók<br />

számára, anélkül, hogy garanciát kapnának a rendszer biztos<br />

mûköd<strong>és</strong>ére.<br />

Az FSA úgy vélte, hogy a Bizottság javaslatai nem következetesek<br />

a GM technológia alkalm<strong>az</strong>ásával k<strong>és</strong>zülõ<br />

élelmiszerek <strong>és</strong> állati takarmányok címkéz<strong>és</strong>e tekintetében.<br />

A javaslat szerint, például, <strong>az</strong> olyan szárm<strong>az</strong>tatott termékeket,<br />

mint a finomított olaj is címkézni kell. Itt <strong>az</strong>on<strong>ban</strong> nem<br />

lehet megkülönböztetni a GM terménybõl vagy <strong>az</strong> annak<br />

felhasználása nélkül k<strong>és</strong>zülõ termékeket, így <strong>az</strong> esetleges<br />

panaszokat sem lehet kivizsgálni. Nem létezik teszt <strong>az</strong> eredet<br />

kimutatására, ez pedig csalásra ad lehetõséget.<br />

EU Food Law – October 2001.<br />

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILVÁNOS VITÁT<br />

KEZDEMÉNYEZ<br />

A GMO-K BIZTONSÁGOSSÁGÁRÓL<br />

December 9-én <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Bizottság széleskörû kerekasztal<br />

vitát nyitott a genetikailag módosított szervezetek<br />

(GMO-k) kutatásáról, amely vitába bevonta a biológiai biztonságossággal<br />

foglalkozó kutatókat, a fogyasztói szervezeteket,<br />

közig<strong>az</strong>gatási szervezeteket <strong>és</strong> <strong>az</strong> ipar képviselõit. A<br />

fõ cél, hogy megvitassák a legújabb eredményeket annak<br />

érdekében, hogy biztosítsák a GMO-k biztonságos használatát.<br />

Lehetõség van megvitatni <strong>az</strong> európai kutatás eg<strong>és</strong>zének<br />

eredményeit <strong>és</strong> ki lehet választani <strong>az</strong> új kutatási területeket.<br />

A Bizottság kiadott egy jelent<strong>és</strong>t <strong>az</strong> általa <strong>az</strong> elmúlt 15<br />

évben támogatott biológiai biztonsági kutatások eredményeirõl.<br />

A jelent<strong>és</strong> 81 projectet elemez, amelyekre összesen<br />

70 millió eurot fordítottak. Szerte <strong>Eu</strong>rópá<strong>ban</strong> több mint 400<br />

kutatói team foglalkozott a témával.<br />

<strong>Eu</strong>rope Agri – No. 97, October 19, 2001.<br />

AZ ANGOL FARMEREK<br />

TÁMOGATJÁK A GM GABONÁT<br />

Az Egyesült Királyság<strong>ban</strong> felmér<strong>és</strong> k<strong>és</strong>zült, amely<br />

szerint a brit farmerek több mint kétharmada támogatja<br />

a genetikailag módosított gabonát.<br />

2000 októberétõl 2001 augusztusáig 5448 brit farmernek<br />

tették fel a kérd<strong>és</strong>t, hogy mi a véleménye a mezõg<strong>az</strong>dasági<br />

biotechnológiáról. A közvélemény-kutatás szerint a farmerek<br />

63 %-a támogatja, 8 % ellenzi <strong>és</strong> 29 % „nem tudja”.<br />

Guy Smith essex-i farmer, a CropGen bizottság tagja elmondta,<br />

hogy „A mezõg<strong>az</strong>daság a háború óta haladó, <strong>az</strong> új<br />

ötletek <strong>és</strong> technológiák iránt nyitott ág<strong>az</strong>at.” „A brit mezõg<strong>az</strong>daság<br />

ennek köszönheti versenyképességét <strong>és</strong> <strong>az</strong>t, hogy<br />

meg tud felelni a vele szemben támasztott új környezetvédelmi<br />

követelményeknek. A felmér<strong>és</strong> eredménye <strong>az</strong>t mutatja,<br />

hogy a brit farmerek felismerték a GM milyen fontos<br />

szerepet játszhat majd a jövõ mezõg<strong>az</strong>daságá<strong>ban</strong><br />

. Agra <strong>Eu</strong>rope – No. 1977.<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 44

---

45 „Tolle, lege et fac!”<br />

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS<br />

TISZTELT PÁLYÁZÓ!<br />

A VETMA Marketingkommunikációs Kht. <strong>és</strong> a MAG c. mezõg<strong>az</strong>dasági <strong>és</strong> környezetg<strong>az</strong>dálkodási szaklap Szerkesztõsége<br />

a 2002. évben is pályázati felhívást tesz közzé olyan szakcikk(ek) megírására, amely a magyar agrárg<strong>az</strong>daság<br />

(növénynemesít<strong>és</strong>, növénytermeszt<strong>és</strong>, környezetg<strong>az</strong>dálkodás) <strong>és</strong> közg<strong>az</strong>dasági környezete kapcsolatát – bármely nézõpontból<br />

– a kutatás, fejleszt<strong>és</strong>, termel<strong>és</strong>, kereskedelem <strong>és</strong> környezet stb. oldaláról vizsgálja <strong>és</strong> széleskörû szakmai<br />

érdeklõd<strong>és</strong>t, visszhangot vált ki.<br />

A cikk nyelvezete szakmailag kifogástalan, szabatos, világos <strong>és</strong> magyaros legyen.<br />

A pályázat nyilvános. R<strong>és</strong>zt vehet benne bárki, bármilyen szakterületet mûvelõ szakember.<br />

A pályázat kritériuma, hogy <strong>az</strong> 2002-ben a MAG c. szaklap valamelyik számá<strong>ban</strong> jelenjen meg. A terjedelem nem<br />

korlátozott.<br />

A legjobb szakcikk(ek) szerzõjének neves szakemberekbõl, szakértõkbõl álló, felkért zsûri ítéli oda a MAG<br />

ARANYTOLL-at.<br />

A pályázat többcélú: egyr<strong>és</strong>zt hagyományápolás, másr<strong>és</strong>zt a magyar g<strong>az</strong>dasági kommunikáció, szakmai <strong>és</strong> publikációs<br />

tevékenység hitelének, erkölcsi megbecsül<strong>és</strong>ének további erõsít<strong>és</strong>e.<br />

A pályázati céllal írt szakcikk(ek) leadásának véghatárideje: 2002. november 30.<br />

2002. július hó<br />

®<br />

Tisztelettel:<br />

a VETMA Marketingkommunikációs Kht. <strong>és</strong><br />

a MAG Szerkesztõsége<br />

K Ö S Z Ö N E T N Y I L V Á N Í T Á S<br />

E lapszámunk támogatásáért külön köszönetünket fejezzük ki<br />

a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület tagjainak,<br />

szakcikkeink szerzõinek, elõfizetõinknek, olvasótáborunknak!<br />

Szerkeszti a Szerkesztõbizottság. Megjelenik évente hat alkalommal.<br />

Felelõs kiadó: a VETMA Közösségi Marketingkommunikációs Közhasznú Társaság ügyvezetõje<br />

1077 Bp., Rottenbiller u. 33. Telefon: 462-5088 Telefax: 462-5080<br />

Fõszerkesztõ: Dr. Oláh István 06/30/221-79-90<br />

Grafika: BP DESIGN, Hirdet<strong>és</strong>szervez<strong>és</strong>: KONTIKÁR BT. HU ISSN 1588-4864<br />

Elõfizethetõ a VETMA Kht. címén. Elõfizet<strong>és</strong>i díj egy évre 2688 Ft/év<br />

Bankszámlaszám: 56100055-16100192<br />

Nyomtatás: Bétaprint Nyomda Felelõs vezetõ: Szabadi Andrásné<br />

A VETMA Kht. <strong>és</strong><br />

a MAG Kutatás, Fejleszt<strong>és</strong> <strong>és</strong> Környezet Szerkesztõsége<br />

Közhasznúsági szerzõd<strong>és</strong>ben<br />

Zsámbék Nagyközség Önkormányzatával<br />

2002. június–július

---

A TARTALOMBÓL...<br />

Örökségünk<br />

„A szellemi kincsek örökkévalók – írta tépett sorsú erdélyi írónk,<br />

Wass Albert – ezek képezik egy-egy család, egy-egy nemzet vagy <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>z<br />

emberi világ egyetlen valódi elpusztíthatatlan örökségét. Azt <strong>az</strong> örökségünket, amit<br />

nem vehet el tõlünk senki, ami nem veszhet el csupán akkor, ha mi magunk lemondunk róla,<br />

megfeledkezünk róla, vagy egyszerûen restek vagyunk arra, hogy megõrizzük <strong>és</strong> életünkben, cselekv<strong>és</strong>einkben<br />

méltók legyünk hozzá... ami évszázadok során, nemzedékrõl-nemzedékre jutott el hozzánk, s ami egyedül<br />

tesz minket <strong>az</strong>okká, akik vagyunk, illetve akiknek lennünk illene.”<br />

A K<strong>és</strong>márkon született Hensch Árpád<br />

(1847–1913) jogásznak indult, de Óváron szerzett<br />

oklevelet, majd Halle<strong>ban</strong> is tanult külföldi<br />

tanulmányútjához kapcsolódva. Elébb Kassán,<br />

majd 10 éven át Keszthelyen tanította a növénytant<br />

<strong>és</strong> a növénytermel<strong>és</strong>t–rétmûvel<strong>és</strong>t. Rövid<br />

ideig a keszthelyi Magvizsgáló Állomásnak vezetõje.<br />

1890-ben Óváron <strong>az</strong> üzemtani tanszék professzora.<br />

Tudományos tevékenysége rendkívüli<br />

sokoldalú, szakirodalmi munkássága is hatalmas:<br />

„írásait alapos felk<strong>és</strong>zültség, a tényszerû<br />

adatok tisztelete <strong>és</strong> széles európai látókör jellemezte”.<br />

Fõként a mezõg<strong>az</strong>dasági üzemszervez<strong>és</strong>sel<br />

<strong>és</strong> a jövedelmezõség kérd<strong>és</strong>eivel foglalkozott.<br />

„Mezõg<strong>az</strong>daságunk hátramaradásának<br />

egyik fõ okát nem a termel<strong>és</strong>i ismeretek hiányá<strong>ban</strong>,<br />

hanem <strong>az</strong> üzleti–számítási szempontok mellõz<strong>és</strong>ében<br />

jelölte meg” – írták egykori méltatói –<br />

talán mai helyzetünkre is célozva.<br />

155 éve született Hensch Árpád<br />

KURUCZ MIKLÓS:<br />

„Emberé a munka, Istené <strong>az</strong> áldás . . . . . . . . . . . . . . . . . .4<br />

DR. DUDITS DÉNES:<br />

A funkcionális genomika által kínált új perspektívák . . .5<br />

DR. BEDÕ ZOLTÁN:<br />

A géntechnológia <strong>és</strong> a növénynemesít<strong>és</strong> házassága . . . . .8<br />

DR. PAUK JÁNOS:<br />

Az idegen gén; csodákra képes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11<br />

HOWARD DAVIES:<br />

A genetikailag módosított organizmusokkal (GMO)<br />

kapcsolatos távlati elképzel<strong>és</strong>ek <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> . . . . . . . . . .16<br />

DR. HESZKY LÁSZLÓ:<br />

Gyakorlati tanácsok a GM fajták nemesítõinek . . . . . . .19<br />

MAKAY GYÖRGY:<br />

A GMO termékek felhasználásának gondjai<br />

a takarmányipar<strong>ban</strong> <strong>és</strong> a kereskedelemben . . . . . . . . . . .21<br />

A g<strong>az</strong>dával kapcsolatosan írja Hensch Árpád<br />

„szükséges, hogy a g<strong>az</strong>dasági pályára hivatottsággal<br />

bírjon, magát annak eg<strong>és</strong>z odaadással<br />

szentelje, mert habár a mezõg<strong>az</strong>daság a legszebb,<br />

legnemesebb, <strong>és</strong> szabad emberhez legméltóbb<br />

foglalkozás, de egyúttal a legkûzdelemteljesebb,<br />

sok nélkülöz<strong>és</strong>sel járó életpálya is.<br />

A g<strong>az</strong>da élete folytonos kûzdelem; kûzdenie kell<br />

a term<strong>és</strong>zet szeszélyes változásával melyek lelki<br />

erejét gyakran megkeserítik... Mint üzletembertõl<br />

megkívánják tõle <strong>az</strong> üzletvezet<strong>és</strong>hez szükséges<br />

lankadatlan munkásságot, szemességet,<br />

pontosságot, takarékosságot <strong>és</strong> becsületességet.<br />

Értelmi tekintetben pedig józan <strong>és</strong>zjáráson s a<br />

különbözõ viszonyokhoz való gyors alkalm<strong>az</strong>kodás<strong>ban</strong><br />

nyilvánuló élelmességen kívül a g<strong>az</strong>dától<br />

úgy általános mûveltséget, mint különösen<br />

megfelelõ szakképzettséget kell megkövetelnünk.”<br />

DR. MÁRKUS FERENC, DR. KAPITÁNY JÓZSEF:<br />

Rezisztens fûszerpaprikafajták elõállítása biotechnológiai<br />

módszer alkalm<strong>az</strong>ásával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23<br />

ORAVECZ SÁNDOR:<br />

Tájékoztató a géntechnológiai tevékenységrõl . . . . . . . .27<br />

BILL LEASK:<br />

Küszöbgondok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30<br />

GRAHAM BROOKES:<br />

A GM <strong>terményeket</strong> <strong>elutasító</strong> <strong>nézetek</strong> <strong>és</strong> <strong>politikai</strong><br />

törekv<strong>és</strong>ek <strong>az</strong> EU-<strong>ban</strong> . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33<br />

PAUL SPENCER-MACGREGOR:<br />

Az <strong>Eu</strong>rópai Unió <strong>és</strong> <strong>az</strong> Egyesült Államok között zajló biotechnológiai<br />

vita jelentõsége Magyarország <strong>és</strong> a világ<br />

számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38<br />

PÁDÁR KATA:<br />

A GMO-val kapcsolatos ismeretek <strong>és</strong> attitûdök . . . . . . .42<br />

2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 46

---

Gyõrffy Béla a Magyar Tudományos<br />

Akadémia rendes tagja, <strong>az</strong><br />

MTA Mezõg<strong>az</strong>dasági Kutatóintézete<br />

volt ig<strong>az</strong>gatója, Széchenyi-díjas<br />

kutatóprofesszor, <strong>az</strong> MTA Növénytermeszt<strong>és</strong>i<br />

Bizottságának tiszteletbeli<br />

elnöke, a MAE Növénytermeszt<strong>és</strong>i<br />

Társaság elnöke, a Talajmûvel<strong>és</strong>i<br />

Társaság tiszteletbeli elnöke,<br />

<strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Agronómiai Társaság<br />

Magyar Nemzeti Bizottságának<br />

elnöke, <strong>az</strong> International<br />

Biometric Society, <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>ropean<br />

Weed Science Society, <strong>az</strong> International<br />

Soil Science Society, a Tudományos<br />

Minõsítõ Bizottság, <strong>az</strong><br />

OMFB tagja, a Szent István Egyetem,<br />

a Debreceni Agrártudományi<br />

Egyetem <strong>és</strong> a Veszprémi Egyetem<br />

Georgikon Mezõg<strong>az</strong>daságtudományi<br />

Karának díszdoktora 2002. május<br />

8-án, életének 75. évében váratlanul<br />

elhunyt. Több generáció nagy<br />

tudású oktatója <strong>és</strong> a nemzetközi tudományos<br />

élet fáradhatatlan szervezõje,<br />

valamint számos termeszt<strong>és</strong>technológiai<br />

eljárás kidolgozója<br />

volt. Nyitottsága, higgadt derûs bölcsessége<br />

mindannyiunk számára hiányozni<br />

fog. Személyében a magyar<br />

tudományos agrárközélet kiemelkedõ<br />

alakja távozott közülünk.<br />

Gyõrffy Béla nagyszerû életpályát<br />

futott be, mely tele volt tartalmas,<br />

eg<strong>és</strong>z embert igénylõ, s egyben<br />

próbára tevõ, <strong>az</strong> elmúlt század<br />

második felének g<strong>az</strong>dag történ<strong>és</strong>eit<br />

magába foglaló eseményekkel. Kemenesmagasiból<br />

indulva <strong>az</strong>on fiatal<br />

generáció élcsapatába tartozott,<br />

akik a II. világháború után hozzáláttak<br />

<strong>az</strong> ország mezõg<strong>az</strong>daságának<br />

újjáépít<strong>és</strong>éhez. Szemléletet formá-<br />

„Tolle, lege et fac!”<br />

In memoriam Gyõrffy Béla<br />

(1928–2002)<br />

ló, a magyar mezõg<strong>az</strong>daság fontos,<br />

meghatározó személyisége volt.<br />

Kutatómunkájának fél évszázada<br />

egybeforrott a martonvásári növénytermeszt<strong>és</strong>i<br />

kutatásokkal.<br />

Munkatársaival kidolgozója volt a<br />

modern kukoricatermel<strong>és</strong>i rendszerek<br />

elsõ technológiáinak. Õ állította<br />

be Martonvásáron 1959 <strong>és</strong> 1961 között<br />

<strong>az</strong> ország legrégebbi, korszerû<br />

növénytermeszt<strong>és</strong>i tartamkísérleteit,<br />

ezeknek, mint élõ „szabadföldi laboratóriumának”<br />

a tudományos kutatás<strong>ban</strong><br />

<strong>és</strong> <strong>az</strong> oktatás<strong>ban</strong> felbecsülhetetlen<br />

<strong>az</strong> értéke. Kísérleteiben a<br />

vet<strong>és</strong>forgó, a monokultúra, a trágyázás<br />

<strong>és</strong> a talajmûvel<strong>és</strong> rendszerének<br />

összefügg<strong>és</strong>eit tanulmányozta.<br />

Nagy gondot fordított kutatásai<strong>ban</strong><br />

a genotípus <strong>és</strong> a környezet, valamint<br />

a genotípus <strong>és</strong> a technológia<br />

kölcsönhatásának megismer<strong>és</strong>ére,<br />

jelentõs teret szentelve a gyakorlat<strong>ban</strong><br />

széles körben alkalm<strong>az</strong>ott eljárások<br />

vizsgálatának is.<br />

A kemizáció <strong>és</strong> a szerves g<strong>az</strong>dálkodás<br />

közötti vitá<strong>ban</strong> is <strong>az</strong> arany<br />

középút megtalálására buzdított.<br />

„Tudatá<strong>ban</strong> vagyok a kemizáció<br />

pozitív oldalai mellett – ezt adataink<br />

is bizonyítják – <strong>az</strong> érem másik<br />

oldalával is. De a megoldás nem a<br />

vegyi anyagok használatának a kikapcsolása<br />

a mezõg<strong>az</strong>daságból,<br />

mert <strong>az</strong> éhínséghez <strong>és</strong> beláthatatlan<br />

következményekhez vezetne. Tudomásul<br />

kell vennünk, hogy civilizációnk<strong>ban</strong><br />

sem a gyógyszereket, sem a<br />

peszticideket nem tudjuk nélkülözni.<br />

Azokkal értek egyet, akik nagyon<br />

helyesen, alkalm<strong>az</strong>kodó, környezetkímélõ<br />

mezõg<strong>az</strong>daságról vagy fenntartható<br />

mezõg<strong>az</strong>daságról beszélnek.”<br />

Gyõrffy Béla kivételes egyéniség<br />

volt, <strong>az</strong> ig<strong>az</strong>ság keres<strong>és</strong>e, <strong>az</strong><br />

ellentétek, a szélsõséges feloldásának<br />

szándéka jellemezte. Mindenkit<br />

meghallgatott, mindenkinek megfontolta<br />

a véleményét. Érveinek<br />

szintézise pedig a józan középút kiválasztására,<br />

követ<strong>és</strong>ére, egymás<br />

tiszteletére, elképzel<strong>és</strong>einek meghallgatására<br />

szólított fel. Intelligenciájának<br />

köszönhetõen mindenkivel<br />

megtalálta a közös hangot. Talán<br />

mégis a fiatalokkal szeretett leginkább<br />

beszélgetni. Örült a körülöttünk<br />

egyre sokasodó fiatal kollégáknak,<br />

ebben látta Martonvásár, <strong>az</strong><br />

agrárkutatás jövõjének reményét.<br />

Pályatársával, Surányi János<br />

akadémikussal együtt vallotta: „A<br />

tapasztalat sok mindent pótol, de a<br />

tapasztalatot nem pótolja semmi.”<br />

Fogadjuk követendõ jó tanácsként<br />

– Gyõrffy Béla emlékét megõrizve<br />

– ezt a megszívlelendõ sarokig<strong>az</strong>ságot.<br />

(V. O. NYOMÁN, ÉS SZÍVESSÉGÉBÕL)<br />

2002. június–július

---

KÖNYVAJÁNLÓ<br />

BESZEREZHETÕ AZ AGRIOINFORM KIADÓ-NÁL;<br />

1096 BUDAPEST, SOBIESKI JÁNOS U. 17.