Siketfajd - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István Egyetem

2014.03.11. 

Vadászati állattan és etológia 

3. 

Tyúk-, daru- és lilealakúak 

Dr. Katona Krisztián 

Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 

Frissítve: 2014. 03.11 

Siketfajd (Tetrao urogallus) 

1

2014.03.11. 

Siketfajd 

2

2014.03.11. 

Rend: Tyúkalakúak 

Család: Fajdfélék 

Faj: Siketfajd (Tetrao urogallus) 

Vadászhatóság: védett 

Felismerés 

• a kakas 85, a tyúk 60 cm, legnagyobb termetű faj; kakas 4-6 kg, tyúk 3-4 kg 

• kakas: sötétszürke alapszínű, szárnyfedők barnák, melle zöldeskék. Állán és 

torkán szakállszerű fekete tollak, csőre fehéres, szemkörnyéke csupasz 

(vérvörös), hasán és farkán fehér foltok; 

• A kakas lábujjain, télen ún. "dürgőlemezek", vagy "hólemezek", hótalpak 

jelennek meg, ezek a vékony szaruképződmények a süppedő hóban történő 

járást segítik elő. Nyáron, száraz időben elkopnak, de a következő télre újból 

kinőnek. 

• tyúk: melle rozsdavörös, testalja világos; 

• a többi fajdtól nagy termete, legyezőszerű lekerekített farka különbözteti meg; 

• Erdélyi neve: hegyi kakas (vadpáva, süketfajd, fekete madár) 

Elterjedés- állományhelyzet 

• Skandinávia, Brit-szigetek és az Ibériai-félsziget északi része valamint az 

Alpok és a Kárpátok területén 

A siketfajd Eurázsiai állomány változása, Storch (2000) 

3

2014.03.11. 

Siketfajd hazánkban 

Csaba (1971-1972) 

Hazai előfordulás 

• XIX. szd. végén jelent meg a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, 

• Valószínűleg az Alsó-Ausztriai siketfajd populáció 

felszaporodásának következtében 

• Nagyobb állománya nem alakult ki, 150-200 db egyed hazánkban 

• Legnagyobb állományai az Őrség területén a Szalafő községhez 

közeli Batthányi-erdőben voltak (50-60 példány), és itt is maradt 

fenn legtovább 

• Az 1950-es évek eleji 150 egyedes állomány tíz év alatt teljesen 

eltűnt 

• Utolsó fészkelés megfigyelése 1960-ban volt Szalafőn, utolsó 

észlelés 1985-ben 

• Őrségi NP területére tervezték a visszatelepítését, 

elvetették az ötletet 

4

2014.03.11. 

Élőhelye - fészkelőhelye 

• hegyi fenyveserdők lakója (a háborítatlan ősfenyveseket kedveli, de 

ritkán a fenyves-bükkös területen is észrevehető) 

• Cserjével, páfránnyal, bogyós növényekkel gazdagon borított, különösen 

az áfonyás részeket részesíti előnyben, 

• Felszabdalt erdők nem jók, utaktól 250 m-re min. 

• költési területén állandó 

Szaporodási jellemzők 

• Párba állás csak költésre (lehet többnejű) 

• Dürgés állandó helyen, tyúkok keresik fel itt a kakasokat 

• Dürgés közben hallójárat elzáródik pár másodpercre siketfajd 

• Dürgés szürkületkor és hajnalban, nappal nincsenek ezeken a területeken 

• Mindkét nem egyévesen ivarérett, de tojó első évében párzik, kakas csak 

ált. a 3. évében dürög 

• fészkét fák tövéhez földre rakja, kezdetleges mélyedés, fűvel, gallyal 

bélelve 

• Jércék 6-8, öreg tyúkok 10-12 tojást tojnak 

• 24-26 nap alatt kelnek fészekhagyó csibék, 3 hetesen röpképesek 

• Család őszig együtt marad, de néha a téli hónapokban is 

Táplálék 

Siketfajd táplálékösszetétele 

Summers et al. (2004) 

Felnőtt madarak tápláléka (%) 

Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. 

Fenyő tűlevél 99,6 99,7 98,8 95,0 33,1 22,0 26,4 13,5 68,5 72,2 100,0 96,8 

Fenyőrügy 0,0 0,0 0,0 0,0 47,0 44,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 

Áfonya levél 0,2 0,0 0,0 0,0 13,5 27,4 3,2 7,1 20,0 8,6 0,0 2,7 

Áfonyabogyó 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,5 65,7 7,4 0,6 0,0 0,5 

Cserjefélék levele 0,2 0,3 1,2 0,2 1,4 0,4 5,0 1,8 2,7 18,1 0,0 0,0 

0,0 0,0 0,0 4,8 0,0 6,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 

Magvak 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24,3 11,2 0,7 0,1 0,0 0,0 

Ismeretlen növényi 

táplálék 0,0 0,0 0,0 0,0 5,0 0,0 0,6 0,3 0,1 0,3 0,0 0,0 

Ismeretlen 

gerinctelen 

állat 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,6 0,1 0,0 0,0 

5

2014.03.11. 

Siketfajd hazai kipusztulása 

Kipusztulás okai: 

• 50-es években erdő állami tulajdon lett kisparaszti 

tulajdonból szálalás helyett nagyüzemi 

erdőgazdálkodás 

• Zártabb erdők és gyér cserjeszint, nagy tarvágások 

• 1962-ben nagy hótörés az Őrségben jelentős 

letermelések fenyvesekben 

• Szabályozatlan vadászat 

• Róka, vaddisznó 

• 1745 - 1760. között Skóciában 

Siketfajd telepítések 

• Szászországban az 1800-as években Drezda környéki erdőségekbe és a 

Tharandti-erdőbe 

• Litvániában, 1926-ban lőtték ki az utolsó siketfajdot. Előzetes volieres tartás 

után 1973-ban helyeztek ki 22 db kakast és 24 db tyúkot Vilnius közelében. 

• Németországban, a Harz-hegységben, 1975-ben indult egy sikeres 

visszatelepítési program. 

• A sikeres visszatelepítéseket átfogó élőhely-fejlesztés előzte meg! 

– öreg fenyvesek zártságának csökkentése 

– számottevő aljnövényzet kialakulásának elősegítése 

– A zárt erdők megnyitása után az aljnövényzet megfelelő kialakulását 

legeltetéssel, illetve égetéssel oldották meg. 

6

2014.03.11. 

Nyírfajd (Tetrao tetrix) 



Faj: Nyírfajd (Tetrao tetrix) 


Felismerés 

• kakas: 52 cm, kékesfekete színű, farka lant alakú, szárnycsíkja és 

alsó farkfedői fehérek; 

• tyúk: 40 cm, barna színű barnásfekete mintával, farka enyhén 

villás; 

• mindkét nem szeme fölött piros bibircs; 

Elterjedés - állományhelyzet 

• Skandinávia, Brit-szigetek, az Alpok és a Kárpátok vidéke; 

• Mo.-on 1890-ben költött utoljára, 

• (Több ezer madarat tartottak számon, egészen az 1887-88-as 

kegyetlen télig, amikor számuk drámaian lecsökkent) 

7

2014.03.11. 

Nyírfajd hazánkban 

• 2005-ben a Nyírerdő ZRt. gúthi erdészetében kezdték meg mesterséges 

tenyésztését német törzsállományból származó madarakkal 

– (4 kakas-4 tyúk, majd 2006-ban mégegyszer ennyi) 

• Gúthi-, a Halápi- és a Hajdúhadházi Erdészetek területén, speciális volierekben 

vannak a madarak: összesen 40 kakas és 42 tyúk (már Nyíregyházi ZOO-ban is) 

• 14-féle magból összeállított keveréket esznek, nagyon zavarásérzékenyek, de 

már volt szaporulat 

• A program tovább bővül 

• 2009-ben lettek volna az első szabadon engedések, de még nem volt 

– Vámospércs és Nyíracsád határában, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez 

tartozó Jónásrészen 

– Itt közel 400 hektáron változatos élőhelyek: láprétek, hagyásfás legelők, 

erdőfoltok egyaránt megtalálhatók, ami segítheti a faj fennmaradását 

• Élőhelyfejlesztés: 

– kaszálás-legeltetés átalakítása magasfüves búvóhelyek kellenek 

– Cserjés területek, bogyós növények táplálékforrás 

– Zavarásmentesség, természetszerű erdőgazdálkodás 

– Ragadozókontroll 

Szaporodási jellemzők 

• poligám madár 

• azaz egy kakas több tyúkot is tart 

• kakas nem vesz részt az utódok gondozásában 

• Dürgés lekekben 

• tyúknak 7-10, de akár 15-16 tojása is lehet 

8

2014.03.11. 

Nyírfajd lekterület Lengyelországban 

nyírrel és fenyővel 

Nyírfajdok a lekben, Finnország 

Fotó: Jim Rose, Mike Collard, Alan Miller és Ben Miller 

9

2014.03.11. 

Nyírfajd 

Császármadár (Bonasa bonasia) 

10

2014.03.11. 



Faj: Császármadár (Bonasa bonasia) 

Vadászhatóság: fokozottan védett 

Felismerés 

• 35 cm, fejen rövid bóbita, farkon széles sötét szalag (röptében 

látszik), hátoldala szürkés-barnás, torok alsó oldalán és 

válltollakon fehér sáv, testalja világos barna foltokkal; 

• a kakasnak fekete torokfoltja van 


• francia Ny-Alpoktól Japánig, Magyarországon az Északi-középhegységben költő, 

állandó; 

• 70-es években még 2000 pld.-t becsültek, ma 50-100 fészkelő pár lehet 

11

2014.03.11. 

Élőhely - fészkelőhely 

• vegyes állományú hegyi és dombvidéki erdőségek, sűrűségek. 

Kedveli a nyírrel kevert erdőket, helyenként síkvidéki erdőkben 

is, 

• talajon, bokrok alatt, tuskó v. rőzserakások mellé fészkel; 

Költés 

• már ősszel párba állnak, áprilistól május végéig költ; 

• Földön fészkelnek 

• 7-11 rozsdabarna alapszínű, pettyezett tojás, csak a tojó kotlik - 

22-27 nap; 

• a fiókák fészekhagyók, 8 hetes korra teljesen kifejlődnek; 

Táplálkozás 

• növényi levelek, hajtások, termések, rügyek, barkák (hosszú 

vakbél fajdféléknél!); 

• fiatalok kezdetben zömében ízeltlábúakat esznek 

Minden fajd 

• Földön fészkel 

• Hosszú vakbél növényi eredetű táplálék (főleg 

télen kizárólagos) 

• Fiatalok viszont ízeltlábúakat esznek 

• Vendégtollak, 

• Csüd tollas 

• Fajok közti hibridizáció bastardok 

– siketfajd tyúk – nyírfajd kakas, 

– siketfajd kakas – nyírfajd tyúk 

– császármadár tyúk – nyírfajd kakas kereszteződéséből 

12

2014.03.11. 

Fogoly (Perdix perdix) 

13

2014.03.11. 


Család: Fácánfélék 

Faj: Fogoly (Perdix perdix) 

Vadászhatóság: okt.1. – dec .31. 

(csak ott, ahol min. 500 pld. kibocsátása történt: 

hasznosítás max. 40%) 

Felismerés 

• 30 cm, kerekded testű, rövid lekerekített szárnyú, rövid 

rozsdabarna farkú; 

• homloka, testoldala és torka világos rozsda színű, nyaka és 

melle szürke; 

• a kakas hasoldalán sötétbarna patkó alakú folt, de ez nem biztos 

bélyeg! Helyette felső szárnyfedőtollak alapján történhet az 

ivarok biztos elkülönítése! 

Fogoly ivarmeghatározása 

14

2014.03.11. 


• Európában az Ibériai-félsziget középső és déli részét, Görögországot és 

Skandináviát kivéve mindenhol költő, nem vonuló faj; 

• Mo.-on: az I.világháború óta folyamatosan csökkenő - 1935: 1.5 millió, 1974: 850 

ezer, 1985: 100 ezer, 1992: 42 ezer pld. 

• 2013-as becslés: 17738 db, 2013-as zárttéri törzsállomány: 1790 db 

• kibocsátás 2012-ben: 8050 db; 2012-es teríték: 2774 db (OVA) 

Fogoly becslés-teríték 

15

2014.03.11. 


• eredetileg erdős puszták, mocsaras területek lakója volt; 

• mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá vált, Észak-Amerikában a feltört prériken 

kipusztult prérityúk helyett telepítették (“Hungarian partridge”); 

• fészkelésnél: már télen is takarást nyújtó nem túl magas vegetáció: mezsgyék, út, 

árok és csatornapartok, erdőszélek. Mg-i kultúrában is szegélybe fészkel; 

Költés 

• (októbertől márciusig csapatokban télvégén csapatok felbomlása párválasztás 

(monogám - a tyúk választ másik csapatból), revírfoglalás, dürgés; 

• a fészket a tyúk építi, április közepétől 10-20 db erősen hegyesedő, körte formájú 

tojás; 

• csak a tyúk kotlik - 24-25 nap - a kakas őrködik; 

• a fiókák fészekhagyók, két hét után már repülnek, a kakas és a tyúk együtt nevel, a 

család a következő tavaszig együtt marad; 

• sarjúfészkelés késő nyáron is előfordulhat 


• a csibék az első három hétben csak ízeltlábúakat esznek; 

• zöld növényi részek, gyommagvak, termesztett magvak 

16

2014.03.11. 

Élőhely-használat a Lajta-Projectben 

(Faragó, 1997) 

• Mezőgazdasági termeléssel nem vagy kevésbé érintett területeket 

használja inkább 

• Őszi gabonák használata főleg télen (12-28%) 

• Lucernán kevéssé (öntözés, kaszálás zavaró) 

• Kukoricán amikor takarást nyújt 

• Tarlók, szántók ezeknél kissé intenzívebben használtak 

• Erdősávok szerepe döntő (60%), főleg költéskor, télen kisebb 

• Utak, útpadkák, árokpartok, vasúti töltések nyárvégén, ősszel (20- 

30%) 

• Búvóhely, táplálék, kiegyenlített mikroklíma szerepe 

Magyar Fogolyvédelmi Program 

• 1971-1980:10 éves távlati vadgazdálkodási terv: 

600000-ről 1 millióra fejleszteni a fogolyállományt, 

főleg tenyésztéssel 

• Ám jelentős csökkenés 

• Vadászható faj maradt, de idény nélkül 15 évig 

• Lehetővé tették a kibocsájtottak 50%-ának 

visszavadászását visszaélések 

• 1990-es években mélypont 

• 1992: Magyar Fogolyvédelmi Program indul 

(Soproni Egyetem Magyar Fogoly Kutató Csoportja) 

17

2014.03.11. 

Fogolyra ható negatív tényezők 

• Intenzív mezőgazdaság 

• Kemény telek (90-95%-os mortalitás) 

• Védett ragadozók nagyobb predációs nyomás 

• 2 pld/km2 sűrűség kell párválasztáshoz 

(csoportok közti választás, közel legyenek) 

Projektek 

• 1992 – Lajta (Lajta-Hanság Rt.) 

• 1993- Harka (Fertőtáj Vadásztársaság Sopron) 

• Sárszentmihály, Csákvár, Apaj, Fauna, 

Abádszalók, Dévaványa, Gyomaendrőd, 

Nagyszénás, Bélmegyer 

18

2014.03.11. 

Kezelések 

• Vegyszermentes szegélyek 10 m szélességben 

• Kaszálások elhagyása (pillangós és gyep állományok 

• Tartós állományszegély kialakítás kapásokban 

• Ugaroltatás (set-aside): időszakos kivonás a művelés alól 

• Vadföldek kialakítása 

• Kisparcellás gazdálkodás (néhány ha, ám zavarás nő 

Ny-Eu-ban ez nem vált be) 

• Erdősávok, bokorsorok, sövények kialakítása 

• Ragadozókontroll (róka, macskák, dolmányos varjú, 

szarka) 

Téli túlélés segítése 

Egyedsűrűség/km2 

3,50 

3,00 

2,50 

2,00 

1,50 

1,00 

0,50 

0,00 

y = 0,5721 + 0,1542x - 0,0017x 2 

R 2 = 0,7514 

0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 

téli "lábon hagyott" kukorica területek aránya (%) 

• Téli etetés 

• Szórók létesítése 

• Hókotrás (túzokos repcetáblák letisztításával egybeköthető) 

19

2014.03.11. 

Fogolytenyésztés, 

Lenes, 2004-től 

©Katona Krisztián 


Fogolytenyésztés, 

Lenes 



20

2014.03.11. 

Fogolykihelyezés 

Fürj (Coturnix coturnix) 

21

2014.03.11. 



Faj: Fürj (Coturnix coturnix) 


Felismerés 

• 17 cm, sárgásbarna tollazatú; 

• hátoldalon sárgásfehér és fekete sávozás, testalja 

világos, oldalán sötét és világos hosszanti foltok, fejtető 

sötétbarna, fejsáv és szemöldöksáv sárga; 

• a kakas torkán sötét sávok vannak, a tyúk torka sárgás; 

• lassabban és alacsonyabban repül, mint a fogoly 


• Egész Európában, Skandináviát és Írországot kivéve; 

• Mo.-on ritkuló számban költ, vonuló (érkezés: április - távozás: október); 

• fészkelő állományának eloszlása egyenletlen, országosan 100-150ezer pld. 

22

2014.03.11. 


• eredetileg füves (gyepes, gazos) és erdő-sztyepp területek lakója; 

• fogolyhoz hasonlóan kultúrakövetővé vált, elsősorban gabona és pillangós kúltúrákat 

(borsó) kedveli; 

• fészkét talajra rakja; 

Költés 

• április végén, május elején párzás, a kakas területét (nem territórium) a tyúkok keresik fel; 

• Jellegzetes 3szótagú hívóhang kakasnál 

– egyedeknél nagyon stabil, de egyedek között nagy változatosság 

– Tojók 75%-a bontja fel a párkapcsolatát és keres másik hímet 

– Kakas hangja (szótagok közti idő) a minőségét jelzi, ez alapján választ a tyúk 

– Állománybecsléshez is jó 

• 7-12 tojás, 16-21 nap kelési idő, a fiókák fészekhagyók, három hét után már repülnek; 

• a kakasok sem a kotlásban, sem a nevelésben nem vesznek részt, poligám; 

• Japánfürj kihelyezés D-Euban hibridizáció, leromlás (pl. vándorlási „motiváció” 

csökken) 

• Japánfürj kakas hangja 2szótagú, de a tojóké ugyanolyan (japánfürj tojó hívóhangja hat fürj 

kakasra) 


• tavasszal-nyár elején: bogarak, hártyásszárnyúak, poloskák stb.; 

• később: gyommagvak, gyomnövények, termesztett magvak 

Fürj 

Fogoly 

23

2014.03.11. 

Fácán (Phasianus colchicus) 

Fotó: Mike Danzenbaker 

Fácán 

24

2014.03.11. 

• Formózai fácán (Phasianus colchicus formosanus) 1 

• Kínai örvös fácán (Phasianus colchicus torquatus ) 2 

• Mongolfácán (Phasianus colchicus mongolicus) 3 

• Vadászfácán (Phasianus colchicus) 4 

1 

2 

3 4 

25

2014.03.11. 



Faj: Fácán (Phasianus colchicus) 

Vadászhatóság: okt.1. – febr. utolsó napja (csak a kakas!) 

(Fácántyúk csak ott vadászható, ahol min. 2000 pld. vegyesivarú 

kibocsátás történt; idénye okt.1.-jan.31. között) 

Felismerés 

• kakas: 75-85 cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz 

szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszerű tollak; 

• a sokféle telepített változat miatt színezete különböző; 

• tyúk: 53-62 cm, világosbarna, sötét foltozással, farka rövidebb 

Fácán kormeghatározás 

26

2014.03.11. 


• a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét kivéve egész 

Európában; 

• Mo.-on gyakori költő, nem vonul; de kihelyezettek akár 100 km-t kóborolnak 

• fészkelő () törzsállománya 1990-ben 1 milló pld. körül, 1.8 milló pld. 

bocsájtottak ki 

• 2013-as becslés: 611180 db, hasznosítás 2012-ben: 328577 db (OVA) 

• kibocsátás 2012-ben: 440394 db vadászatra, 97928 db állománypótlásra 

• Zárttéri törzsállománya 2013-ban 24730 db 

OVA adatok 

27

2014.03.11. 

Fácán becslés-kibocsátás-teríték 


• ligeterdők, cserjések, nádasok, mg-i területek; 

• földön alacsony növényzetben költ; 

• Felgallyazás (télen mindkét nem, költéskor csak a kakasok ragadozóelkerülés 

éjszaka) 

Költés 

• A szaporodáson kívüli időszakot vegyes ivarú csapatokban tölti; 

• a kakasok a dürgő helyet március közepére foglalják el, a tyúkok választanak, egy 

hárembe akár 5-8 tyúk; (territórium 2-3 ha) 

• Territoriális, nemterritoriális, szatellit hímek 

• Tyúkok először választanak hímek között, de aztán 90%-ban nem hagyják el az ő 

területét (100 m max a terület centrumától), 10% más hímekkel is pározhat 

• Tyúkok 4-6 hétig táplálkoznak hím területén, felkészülnek a költésre, hím őrzi 

őket 

• Költőterület a territórium centrumától max 200 m-re 

• 12-15 olajos fényű, zöldesbarna tojás; 

• kelés a 24. napon, a csibék két hetesen már repkednek, öt hetesen felgallyaznak, 

nyolc hetesen már rendesen repülnek, októberre felnőtt méretek és tollruha 

• Évente egyszer költ, de sarjúfészkelés lehet 

• Mivel tyúk kakast választja, nem olyan területet, amihez közel jó költőhely van 

gazdálkodónak jó kakasok territóriumához közel fészkelőhelyet kell biztosítani 

erdősávok, szegélyek 

28

2014.03.11. 


• csibék első hónapban: állati eredetű táplálék 

(ízeltlábúak) 

• adult: alapvetően növényevő (3-4% állati 

eredetű) 

• Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%, 

termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %, 

kétszikűek: 2-8% 

• kevés E dús természetes magtáplálék etetés 

fontossága 

Tesztoszteronbecsületes 

jelzés 

29

2014.03.11. 

Fácántenyésztés 




Fácántenyésztés, kihelyezés 

• Ragadozók koncentrálása 

• Fácánkihelyezés sokszor eleve rossz élőhelyre 

• Tenyésztett egyedek: 

– Alacsonyabb túlélés táplálékváltás miatt 

(több hónapos átmenet kellene) 

– Rosszabb fiókanevelési siker 

– (gyengébb ragadozóelkerülés) 

– Jelölés hiánya visszavadászás aránya 

30

2014.03.11. 

Szárcsa 

(Fulica atra) 

Fotó:Sutyák János 

Fotó:Póka Péter 

Szárcsa 

31

2014.03.11. 

Rend: Darualakúak 

Család: Guvatfélék 

Faj: Szárcsa (Fulica atra) 

Vadászhatóság: szept.1. - jan.31. 

Naponta és személyenként max. 8 egyed ejthető el 

Felismerés 

• 37 cm, zömök testű, palafekete alapszínű; 

• feje koromfekete, csőre és homlokpajzsa fehér, alsó 

farkfedők sötétek, első evezői külső széle fehér; 

• szeme piros 

• lába zöld, úszókaréjos ujjakkal; 

• Fiatalokon még nincs homlokpajzs 

• kitűnően bukik, akár félpercet is víz alatt lehet; 

• felszállás előtt hosszan csapkodja a vizet 

32

2014.03.11. 


• Skandináviának csak a déli részein, különben egész 

Európában; 

• Mo.-on gyakori költőfaj, februárban érkezik, novemberben 

megy el, de enyhe teleken áttelel; 

• tőkés réce mellett leggyakoribb vízi fészkelő (80-120 ezer 

fészkelő pár) 

• 2013-as teríték: 1323 db (OVA) 

33

2014.03.11. 


• gazdag parti és víz alatti vegetációjú, de nyílt vizi felülettel is 

rendelkező vizes élőhelyek; 

• nádasokban és egyéb vízinövényzetben fészkel - nyílt vízfelület 

közelében; 

Költés 

• ált. egy szaporodási ciklusra fennmaradó párkapcsolat 

• fészeképítés április közepén kezdődik, de még júliusban is lehet 

(gyakori a kétszer költés, sarjúköltés is); 

• 7-9 tojás, mindkét szülő kotlik (21-24 nap) a fiókák csak néhány 

naposan hagyják el a fészket, 4 hetesen már önállóan 

táplálkoznak, 8 hetesen repülnek; 

• A család 2 hónap után bomolhat fel, de gyakran együtt marad; 

• A szülők a kevéssé életrevaló utódokat gyakran agyonverik; 


• zöld növényi részek, gyom és termesztett magvak, rovarok, 

rovarlárvák, csigák 

34

2014.03.11. 

Túzok (Otis tarda) 

Túzok 

35

2014.03.11. 

Rend: Darualakúak 

Család: Guvatfélék 

Faj: Túzok (Otis tarda) 

Vadászhatóság: Fokozottan védett 

Felismerés 

• hatalmas termetű, hosszú vastag nyakú, hosszúlábú; 

• kakas: 100 cm, alsó csőrkáva tövétől dísztollakból álló bajusz, 

hátoldala rozsdasárga sűrű fekete harántsávokkal, testalja fehér, 

mellén rozsdavörös folt; 

• tyúk: 80 cm, nyaka vékonyabb, mellén nincs folt; nincs 

bajusztolla sem 

• nyújtott nyakkal, lassú szárnycsapásokkal repül, szárnya 

fehérnek látszik - csak az evezők feketék 

• 3 lábujja van gyalogló-futó életmód 

• Röpképesség határán: 10-15 kg a hím, tojó 4-7 kg 

36

2014.03.11. 


• Európában: Német-Lengyel síkság, Ibériai-félsziget, Kárpátmedence, 

dél-ukrán és dél-orosz sztyeppék; 

• 1969-ben (védetté nyilvánítás) még 2700 pld-t becsültek, 

napjainkban kb.: 1300 pld.; 

• állandó, de kemény teleken Balkán és Olaszország felé 

vonulhat, magyar gyűrűs Albániában jelent meg 


• nyílt, fátlan síkságok, füves puszták, nagy kiterjedésű gabona, repce és 

kukorica földek; 

• fészkei (földbe kapart teknő) általában termesztett növények közelében vagy 

azok tábláiban; 

Költés 

• a tyúk 4, a kakas 5 évesen ivarérett; 

• pár vagy hárem kapcsolat (régen monogám, de kakasvadászat miatt hárem); 

• február közepétől foglalják el a kakasok a dürgőhelyeket - a tyúkok keresik fel 

a kakasokat; 

• fészkelés április közepétől június elejéig; 

• 1-3 barna foltokkal tarkított, olívzöld tojás, csak a tyúk kotlik - 24-26 nap, 

fiókák fészekhagyók, de két hétig a tyúk etet, 7-8 hetesen repülnek, a család 

ősszel bomlik fel; 


• első két hét: kizárólag ízeltlábúak; 

• később állati (sáskák, szöcskék, tücskök, hernyó, mezei pocok) és növényi 

(repcelevél) eredetű táplálék is 

37

2014.03.11. 

Túzokfészek 

Túzokcsibe 

38

2014.03.11. 

Moson-Project 

• Intenzív mezőgazdálkodás 

• Hiába a tenyésztés, ha az élőhely rossz 

• Túzokkíméleti területek létrehozása 

• Mo-n a környezetileg érzékeny területek (ESA) hálózatában 

kialakítva 

• Kisalföldön indult a program 

• Soproni Egyetem, Fertő-Hanság NPI, WWF Ausztria 

• Cél: 20 pld-os állomány növelése 

Moson-Project 

Terület Régi Új 

Legelő 169 169 

Rét 20 20 

Parlag 354 746 

Repce 351 95 

Őszi búza 167 ---- 

Tavaszi árpa 61 ---- 

Mézontófű 110 ---- 

Túzokföld sávok 

(repce, lucerna, őszi árpa) 

---- 25 

Őszi árpa ---- 72 

Rozs ---- 105 

Összesen 1232 1232 

39

2014.03.11. 

Moson-Project 

• Őzbak vadászat: júl 20.- szept 30. 

• Csak az utakról lehet vadászni 

• Évente 500 db F2-es tojás szarka, dolmányos varjú 

• Rókavadászat, csapdázás 

• Eredmények: 

• Túzokállomány 85 pld., jobb túlélés, több felnevelt csibe 

• Fácán, mezeinyúl teríték is 3-5X-ra nőtt 

• Több őz a területen 

• Tartósan megtelepedett: kék vércse, réti fülesbagoly, 

gyurgyalag,hamvas rétihéja, ugartyúk 

Túzok LIFE, 2004-2008 

• Cél: 1220-as állományt 10%-kal növelni 2008-ig 

• A legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program 

• Az egymilliárdból Ft-ból az uniós támogatás 482 millió forint 

40

2014.03.11. 

Túzok LIFE 2004-től 

• Élőhelyfejlesztés (gyeprekonstrukció, lucernások, repcetermesztés) 

•Megfigyelőtornyok létesítése (ellenőrzés és monitoring) 

•Középfeszültségű vezetékek földbe helyezése (1 km kb 10 millió Ft) 

•Ha nem lehet takarófásítás magasabbra repülnek a madarak, nem 

ütköznek 

•Fészkek védelme (fészekvizsgálat, hogy kotlik e rendesen a tojó, ha nem 

tojást elveszik, fatojásra cserélik, a tojásokat a Dévaványai Túzokvédelmi 

Központban keltetik, vagy közvetlen kikölteni visszateszik a vad tojó alá) 

7 főállású túzokvédelmi szakember, folyamatosan kapcsolatban állnak a 

túzokos parcellákon dolgozó gazdálkodókkal --> jelentik a szakembereknek a 

veszélyeztetett fészkeket, kaszáláskor védőzónát hagynak a fészek körül 

•Március-április között országos túzokszinkron (reggel 6-tól minden ismert 

helyen) 

41

2014.03.11. 

Túzokszinkron 

42

2014.03.11. 

Élőhelyhasználat 


43

2014.03.11. 

Fotó: Ilyés Erik 

44

2014.03.11. 

Erdei szalonka (Scolopax rusticola) 

Fotó:Hans Bister 

Erdei szalonka 

45

2014.03.11. 

Rend: Lilealakúak 

Család: Szalonkafélék 

Faj: Erdei szalonka (Scolopax rusticola) 

Vadászhatóság: vadászható faj, de nincs vadászati idény 

(2008-tól, korábban vadászható márc.1. - ápr.10. között) 

Felismerés 

• 34 cm, 200-500 g, hosszú csőrű (6-8 cm); 

• avarszínű tollazatú; 

• sárszalonkától zömökebb termete, vastagabb csőre, 

lekerekített szárnya és a tarkón lévő széles fekete 

keresztsávok különböztetik meg; 

• nappal sűrű aljnövényzetben tartózkodik, röpte gyors és 

cikázó, hosszú csőrét lefelé tartja 

46

2014.03.11. 


• Európában csak Skandinávia északi területeiről, az Ibériai, Appenin és Balkánfélszigetről 

hiányzik; (Európában 16 millióra becsülik az állományt) 

• Mo.-on szórványosan költ (100-200 példány), márciusban és októberben (vonuláskor) 

több millióan (országos monitoring 2013. tavaszi adatai: 6-28 millió példány) 

• Két világháború között 13-14 ezer pld. a teríték, 1970-90 között 1500-2000 db 

(állománycsökkenés+terítékkorlátozás+őszi-tavaszi vadászat) 

• 1994-től nőtt standard vadászat mellett a teríték (1999-ben 8333 db), 

• 2008. teríték: 6127 db, 2009-ben 0 db, azóta kutatásra (2012-ben 2179 db) (OVA) 

47

2014.03.11. 

Erdei szalonka terítéke 

Vonulás 

3 nagy európai populáció: 

• 1. Finn-skandináv: költés ápr-május eleje, aztán 

október végén Angliába, Skóciába,É-Franciaországba 

vonul. 

• 2. Orosz:költés május-június, október elején 

mediterrán partok, D-Franciaország, É-Spanyolország 

felé vonul 

• 3. Közép-Európai: költési időszak elnyújtottabb, 

kevésbé vándorló populációk É-i tenger, Albánia, 

Görögország, Olaszország) 

48

2014.03.11. 


• lombos (középkorú tölgyesekben és akácosokban a leggyakrabban) vagy 

elegyes erdőket kedveli, de északon fenyvesekben is megtelepszik; 

• fészkét fa tövébe, cserjék alá, sűrű aljnövényzetbe rakja - elsősorban 

erdőszéleken és fiatalosokban; 

Költés 

• párválasztás vonuláskor - útközben 

• Hajnali és esti órákban kakasok nászrepülése (hazánkban nincs is terítékre 

került tojók még nem voltak ivarilag aktívak táplálkozóhelyre húzás) 

• Kakasok korrognak, pisszegnek, kergetőznek, tojók földön várnak 

• általában évente kétszer költ, de Mo.-on második költése nem bizonyított; 

• 3-5 fehér v. krémszínű tojás - barna foltokkal, 22-24 nap után kelnek, 10 nap 

múlva repdesnek, 5-6 hét múlva önállóak; 

• fióka szállítás a két láb között (legenda!); 


• talaj felszíni rétegeiben kutat (felső csőrkáva ráborul az alsó hegyére földbe 

szúrható, ill. csipeszszerűen nyitható a vége) 

• Tápláléka: földigiliszta, rovarlárvák és bábok, százlábúak, csigák, kis 

mértékben növényi részek, magvak 

Szalonka hazai vadászata 

• Madárvédelmi direktívával ellenkezik a költőhelyre vonulás során 

zajló vadászat ezért tiltották be végül hazánkban 

• Franciaországban, Ausztriában is volt tavaszi vadászat, jóval 

nagyobb mértékben 

• Mo-n tyúkok aránya a terítékben 20% körüli (ősszel vadászóknál 

akár 40%) 

• Fiatal öreg arány ált 50-50%, de mindkét irányban eltérhet, telelő 

területeken több fiatal nagy téli mortalitás 

• Tojók testméretei nagyobbak (200-500 g), de minimális 

különbségek, pl. csőrhossz 1,3 mm-rel 

• Mo.-ra érkezve már csökkenő testtömeg (20-25 g-mal) 

• Őszi vadászat nagyvad-vadászat miatt nincs, de tavasszal fele 

akkora tyúkmortalitás jó 

• Országos szalonka monitoring indult 2009-ben a vadászati hatás 

vizsgálatára hazánkban vonuló állomány hazai terítékének 

aránya a teljes mortalitáshoz képest 1% alatt derogáció lehetne 

49

2014.03.11. 

Szalonka 

testméretek 

Nemek elkülönítése: 

Stronach (1983): 

I = (0,2952X)-(0,1566Y) 

X-csőrhossz, y-1. kormánytoll hossza 

I>8,364 tojó 

I

2014.03.11. 


Zsírzó és ecsettoll 


Szalonka 

az asztalon 

51

2014.03.11. 

Sárszalonka (Gallinago gallinago) 

Fotó: Szűcs Péter 

Rend: Lilealakúak 

Család: Szalonkafélék 

Faj: Sárszalonka (Gallinago gallinago) 

Vadászhatóság: fokozottan védett 

Felismerés 

• 26 cm, barnás színű, hosszú csőrű, mocsári madár; 

• hátoldala rozsdavöröses, sárgán és feketén mintázott, 

szélső farktollai kissé fehérek; 

• fején hosszanti sávozás, csőrét röptében lefelé tartja; 

• nagy sárszalonka (fokozottan védett) és kis sárszalonka 

(védett) hasonló fajok, de ezek ritka hazai vendégek 

52

2014.03.11. 


• Elterjedésének déli határa Franciaország, Szlovénia, Horvátország és 

Magyarország; 

• Magyarországon elszórtan költ (650-1200 pár), vonuló (márciusban érkezik 

és novemberig van itt), enyhébb teleken áttelel; 

• vizes élőhelyeken - mocsarak, nedves tocsogós rétek, zsombékos lápok; 

• sűrű füves vagy sásos (időnként hangafüves) helyen fészkel 

Köszönet a felhasznált képek készítőinek! 

- A fotók készítőit ld. az aktuális fotón 

- A határozó rajzok eredete: 

Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D. 1986. Európa 

madarai. Budapest, Gondolat. 

- Az elterjedési térképek eredete: 

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: 

www.mme.hu 

- Országos Vadgazdálkodási Adattár 

53

Siketfajd - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István Egyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?