MOL-CSOPORT Ãves JelentÃ©s - MOL-csoport BefektetÅi Kapcsolatok

MOL-CSOPORT ÉVES JELENTÉS 2010 

MOL-CSOPORT 

Éves Jelentés 

Gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményünk 

10

Tartalom 

I. Üzleti év áttekintése 

4. MOL-csoportról röviden 

6. Kiemelt pénzügyi és üzleti adatok 

8. Elnöki és vezérigazgatói levél 

10. Működési környezet 

Üzleti év áttekintése 

II. Üzleteink 

12. Kutatás-termelés 

20. Interjú Áldott Zoltánnal 

24. Feldolgozás és Kereskedelem 

28. Interjú Horváth Ferenccel 

30. Petrolkémia 

36. Földgázszállítás 

42. Gáz és Energia 

Üzleteink 

III. Pénzügyi és működési 

teljesítményünk 

46. A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetről, 

valamint a működés eredményeiről 

82. Független Könyvvizsgálói Jelentés 

85. Konszolidált pénzügyi kimutatások 

92. Jegyzetek a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 

166. összefoglaló pénzügyi adatok 

168. Főbb működési adatok 

Pénzügyi és működési 


IV. A pénzügyeken túl: 

fenntarthatósági 


178. Interjú Mosonyi Györggyel 

180. Eredmények és célkitűzések 

183. Környezeti teljesítmény 

189. Társadalmi teljesítmény 

202. Fenntarthatósági teljesítményünk számokban 

206. Megjegyzések a fenntarthatósági jelentéshez 

210. Tanúsítás 

Fenntarthatóság 

társadalom 

Gazdaság 

Ön a MOL-csoport 

INTEGRÁLT ÉVES 

JELENTÉSÉT 

olvassa, amely a Csoport 2010. évi 

gazdasági, társadalmi és környezeti 

teljesítményét 

foglalja össze. 

környezet 

V. Társaságirányítás 

214. Társaságirányítás 

226. Integrált kockázatkezelési rendszer 

228. Igazgatóság 

232. Ügyvezetőség 

236. Felügyelő Bizottság 

240. A Felügyelő Bizottság jelentése 

242. Vállalati információk 

246. Kifejezések fogalomtára 

254. Tartalomjegyzék és linkgyűjtemény 

256. További információ 

Társaságirányítás 

2 MOL-CSOPORT ÉVES JELENTÉS 2010 3

MOL-csoportról 

MOL-csoportról röviden 

Díjak 2010-ben 

MOL-csoportról röviden 

A MOL-csoport Kelet-Közép-Európa egyik vezető integrált olaj- és gázipari Csoportja, mely nagyméretű, koncentrált 

kutatási és termelési portfolióval rendelkezik külföldön. Valamennyi alaptevékenységünket illetően piacvezetők 

vagyunk Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban. 

Piaci kapitalizációnk 2010. év végén meghaladta a 10 milliárd USA dollárt. Részvényeinket jegyzik a Budapesti, a 

Luxemburgi és a Varsói Értéktőzsdén. Az értékpapírjainkkal kereskednek az Egyesült Államok OTC, illetve a londoni 

International Order Book rendszerekben. 

Legfontosabb célunk, hogy a meglévő és az új piaci lehetőségek minél teljesebb kihasználásával tovább javítsuk a 

teljes portfoliónk hatékonyságát és kiemelkedő részvényesi megtérülést biztosítsunk a magas szintű társadalmi és 

környezeti teljesítményünk fenntartása mellett. 

A MOL 

Dunai Finomítója lett 

az Év finomítója 

World Refining Association 

A Dow Jones 

Fenntarthatósági 

Index tagja 

(arany fokozat 2011) 

SAM 

Főbb tevékenységeinkről röviden: 

Kutatás-termelés üzletünk 13 országban végez olaj-és gázkutatási tevékenységet, míg 7 országban termelési tevékenységet. 

SPE 2P készletünk 619 millió kőolajhordó-egyenérték volt 2010. december 31-én, 2010-es évi átlagos szénhidrogén 

termelésünk napi mintegy 143,5 ezer kőolajhordó-egyenértéket tett ki. A Csoportnak több mint 70 éves tapasztalata 

van a kelet-közép-európai olaj- és gáz piacon, és már több mint 20 éve jelen van egyéb nemzetközi piacokon is. Meglévő 

versenyelőnyeinket hasznosítva, számos jelentős felfedezést értünk el Magyarországon, Oroszországban, Pakisztánban, 

Szíriában, Irak kurdisztáni régiójában, Egyiptomban és Kazahsztánban az elmúlt években. 

Feldolgozás és Kereskedelem szegmens 5 finomítót üzemeltet szomszédos piacokon közös ellátási-lánc optimalizálás 

mellett a kelet-közép-európai régióban. A finomítók teljes éves kapacitása 23 millió tonna. Jelentős kiterjedésű csővezeték 

és depóhálózat támogatja a hatékony kőolajellátást és termékdisztribúciót. A kiskereskedelmi üzletág modern töltőállomás 

hálózatot üzemeltet, amely stabil piacot biztosít a finomítóknak az ellátási rádiuszon belül. 

Petrolkémia szegmensünk vezető a kelet-közép-európai poliolefin gyártásban, Európában pedig a tíz legnagyobb piaci 

szereplő között van. Termelésünk a MOL finomítókkal integrált és biztos piacot jelent MOL Termékelőállítás-Kereskedelem 

szegmense számára. Üzemeink Tiszaújvárosban (TVK Nyrt.) és Bratislava-ban (Slovnaft Petrochemicals, s.r.o.) találhatóak. 

Földgázszállítás: Magyarországon jelenleg kizárólag az FGSZ Zrt. rendelkezik földgázszállítási és rendszerirányítási 

engedéllyel. A teljes hazai nagynyomású vezetékrendszer a társaság tulajdonát képezi, és egyben felelős annak 

működtetéséért is. A hazai földgázszállítási tevékenység mellett az FGSZ tranzit tevékenységet is folytat Szerbia és Bosznia- 

Hercegovina és export tevékenységet Románia és Horvátország részére. 

A Gáz és Energia szegmens tevékenységének köszönhetően lehetőség nyílik az olaj, a gáz, az áram és a CO2 kereskedelmében 

és ellátásában rejlő szinergiák teljes kihasználására. Az MMBF Zrt. által üzemeltetett földalatti gáztároló létesítmény lezárta 

első sikeres évét 2010-ben, így Csoportunk ismét a gáztárolói piac aktív szereplőjévé vált. A MOL vizsgálja a lehetőségét egy 

diverzifikált energiaportfolió kialakításának is. 

2010-ben a különböző szegmensek EBITDA hozzájárulása az alábbiak szerint alakult: a Kutatás-termelés, a Feldolgozás 

és Kereskedelem, a Petrolkémia, valamint a Gáz és Energia (FGSZ-szel együtt) üzletágak 58%, 26%, 3% illetve 13%-kal 

részesedtek a csoport szintű speciális tételek nélküli EBITDA-ból. 

Hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményének elismeréseként 2010-ben a MOL bekerült a Dow Jones 

Fenntarthatósági Indexbe. 

2010 legjobb HR csapata - 

„HR Oscar” 

SZTMSZ 

Nemzetközi Munkahelyi 

Egészségfejlesztési 

díjazott 

Global Knowledge Exchange Network 

TVK 

Véradóbarát Munkahely 

kitüntetés 

Magyar Vöröskereszt 

Munkahelyi 

Lelki Egészségfejlesztés 

Legjobb Gyakorlata 

Magyarországon 

ENWHP 

Az FGSZ 

Közép-Kelet-Európa 

Legjobb Munkahelye 

- 2009/2010 

Hewitt Associates 

Legjobban irányított 

vállalat 

Szlovákiában 

(Slovnaft) 

Euromoney 

4 MOL-csoport ÉVES JELENTÉS 2010 5

Kiemelt pénzügyi és üzleti adatok 

Főbb kutatás és kitermelés adatok 2009 2010 10/09 (%) 

Bruttó kőolaj készlet (millió hordó) 1 293,4 271,0 -7,6 

Bruttó földgáz készlet (millió boe) 1/2 371,7 347,8 -6,4 

összes bruttó szénhidrogén készlet (millió boe) 1 665,1 618,8 -7,0 

Átlagos kőolajtermelés (ezer boe/nap) 3 54,1 63,0 16,5 

Átlagos földgáztermelés (ezer boe/nap) 3 53,9 80,5 49,4 

összes szénhidrogén-termelés (ezer boe/nap) 3 108,0 143,5 32,9 

Főbb feldolgozás és kereskedelem adatok 2009 2010 10/09 (%) 

Teljes kőolaj feldolgozás (kt) 7 19.700 21.834 10,8 

Fehéráru kihozatal (%) 5/7 75,7 77.9 2,2 

Teljes kőolajtermék értékesítés (kt) 4/7 19.365 20.940 8,1 

Motorüzemanyag értékesítés (kt) 7 12.308 13.176 7,1 

Teljes kiskereskedelmi értékesítés (kt) 7 3.058,4 3.545,4 15,4 

Főbb petrolkémiai adatok 2009 2010 10/09 (%) 

Olefin értékesítés (kt) 193 270 39,9 

Polimer értékesítés (kt) 1.153 1.145 -0,7 

Főbb földgázszállítási adatok 2009 2010 10/09 (%) 

Magyarországi földgáz szállítás (millió m 3 ) 14.913 13.833 -7,2 

Földgáz tranzit (millió m 3 ) 1.768 2.201 24,5 

Környezetvédelmi és társadalmi teljesítménymutatók 2009 2010 10/09 (%) 

Szén-dioxid (CO2) ETS szerint (millió tonna) 5,13 4,87 -5,0 

Munkabalesetek gyakorisága (LTIF) 6 1,13 1,50 33,0 

1 Az SPE 2P irányelvek szerint számolt készletadatok. Mivel 2009. július 1-től az INA, d.d. teljeskörűen konszolidált vállalat, 

így a kimutatás 2009-től készleteinek 100%-t tartalmazza. 

2 Kondenzátumokat tartalmazza 

3 Nem tartalmazza az MMBF Zrt. termelését, az INA, d.d. termelését 2009. július 1-től tartalmazza. 

4 PB és gáztermék nélkül, petrolkémiai alapanyag átadást beszámítva 

5 A kihozatalok esetében a változásokat százalékpontban mutatjuk 

6 Teljes MOL-csoport INA-csoport nélkül 

7 MOL-csoport, INA-val 2009. július 1-től 

Kiemelt pénzügyi adatok, IFRS (Mrd Ft) 

2009 

módosított 

2010 10/09 (%) 2010 (millió uSD) 3 

Árbevétel 3.254,7 4.298,7 32,1 20.657 

EBITDA 439,5 518,1 17,9 2.490 

EBITDA speciális tételek nélkül 383,2 598,2 56,1 2.875 

Üzleti eredmény 232,4 239,1 2,9 1.149 

Üzleti eredmény speciális tételek nélkül 1 176,2 330,1 87,4 1.586 

Adózás előtti eredmény 170,4 172,0 1,0 827 

Nettó eredmény (anyavállalati részvényesekre jutó) 95,1 104,0 9,4 500 

Nettó eredmény speciális tételek nélkül 1 51,3 180,8 252,6 869 

Üzleti tevékenységből származó nettó pénzeszköz 397,9 373,7 -6,1 1.796 

Beruházások és befektetések 380,7 332,8 -12,6 1.599 

Egy részvényre jutó eredmény (EPS), Ft és uSD 3 1.114 1.231 10,5 5,9 

Átlagos lekötött tőkére eső megtérülés (ROACE), % 2 8,2 6,6 -19,5 n.a. 

Tiszta átlagos lekötött tőkére eső megtérülés (ROACE) % 1/2 6,0 9,2 53,3 n.a. 

1 

Üzleti eredmény a következő tételek nélkül: az INA akvizíciókori, azóta értékesített készleteinek az első konszolidáció során valós értékre történő átértékelése miatti többlet ráfordítás, 

szemben az INA-csoport saját eredménykimutatásában bemutatott értékkel (4,2 Mrd Ft 2010 I. negyedévében); a 2010 III. negyedévében az Európai Bizottság határozata miatt 

visszamenőleges fizetett bányajáradék (30,4 Mrd Ft a Kutatás-termelés diviziónál), melyre a MOL céltartalékot képzett 2010 II. negyedévében; az INA létszámleépítési programjára 

2010. III. negyedévben képzett céltartalék (15,5 Mrd Ft, melynek jelentős része 2010 IV. negyedévben kifizetésre került); az INA adóbírságra 2010. IV. negyedévben megképzett 

céltartalék (4,2 Mrd Ft); a magyar állam által a hazai energia szektorra kivetett válságadó hatása 2010. második félévben (25,8 Mrd Ft); a MOL gázüzlet eladásával kapcsolatosan az 

E.ON-nal megállapodott vételár-módosító mechanizmus és annak 2009. II. negyedéves lezárása nyomán elszámolt tételek 2009. I. és II. negyedévben (14,0 Mrd Ft és 14,2 Mrd Ft 

nyereség); a 28,2 Mrd Ft-os egyszeri, pénzmozgással nem járó átértékelési különbözet, amely az INA MOL-csoportba 2009-ben történő bekonszolidálásával kapcsolatban merül fel az 

IFRS 3R előírásainak megfelelően, valamint az IES goodwillra és bizonyos orosz kutatási eszközökre elszámolt értékvesztés hatása (melyek nincsenek hatással az EBITDA-ra) 2009 IV. 

és 2010 IV. negyedévében (4,7 Mrd Ft és 11,0 Mrd Ft). 

2 

Adózott üzleti eredménnyel számolva. 

3 

Az adatok átszámításánál a 2010. évi (1 uSD=208,1 Ft) átlagos MNB devizaárfolyamokat használtuk. 

Nettó árbevétel (Mrd uSD) 

0 10 20 

2006 

2007 

2008 

2009 

2010 

Működési Cash Flow (Mrd uSD) 

0 1 2 3 

2006 

2007 

2008 

2009 

2010 

0 1 2 3 

2006 

2007 

2008 

2009 

2010 

2006 

2007 

2008 

2009 

2010 

EBITDA (Mrd uSD) 

Eladósodottság (%) 

-30 -15 0 15 30 

Kiemelt pénzügyi és 

üzleti adatok 

év végén 

0 10 20 

2006 

2007 

2008 

2009 

2010 

Piaci kapitalizáció (Mrd uSD) 

MOL részvények a BÉT-en 

2006 

30,000 

2007 2008 2009 2010 

20,000 

10,000 

0 

10 

5 

0 

forgalom (millió db) záróár (Ft) 

6 MOL–CSOPORT ÉVES JELENTÉS 2010 7

Az elnök-vezérigazgató 

Az elnök-vezérigazgató 

és a vezérigazgató levele 

és a vezérigazgató levele 

tisztelt Részvényesek, Vállalati érintettek! 

A kihívásokkal teli gazdasági és szabályozói környezet ellenére is sikeres évet zártunk 2010-ben. A világgazdaság 

az első félévben tapasztalható gyors fellendülést követően a második félévben kevésbé lendületes, de talán hosszú 

távon fenntarthatóbb növekedési pályára állt. A fellendülés jelenlegi formája ugyanakkor továbbra is bizonytalan, a 

növekedés fő mozgatóereje a jelentősebb feltörekvő gazdaságok tartósan jó teljesítménye, míg a fejlett gazdaságok 

felzárkózása, különösen az euró zónában, továbbra is lassúbb ütemben zajlik. Az iparági külső környezet kedvezően 

változott, az olajárak jelentős mértékben emelkedtek és a finomítói árrések is lassú javulást mutattak, bár ez utóbbi 

szintje az ötéves átlag alatt maradt. 

A fokozatos fellendülés időszakában sikeresen kiaknáztuk a meginduló gazdasági élénkülést és tovább folytattuk 

stratégiánkat. Kulcsfontosságú beruházásokat valósítottunk meg valamennyi üzletágunkban, ezáltal a MOL-csoport 

nemzetközibbé, hatékonyabbá és kutatás-termelés által vezéreltebbé vált. A nemzetközi tevékenység eredményhozzájárulásának 

részaránya jelentős mértékben megnövekedett 2010-ben. Ennek a tendenciának folytatását 

várjuk az elkövetkező években is. A vállalat történetének legjelentősebb stratégiai lépését követően a menedzsment 

elsősorban az INA pénzügyi stabilizálására és fejlesztésére fókuszált. A lejárt tartozások teljes mértékben kiegyenlítésre 

kerültek, a korábbi beruházások valamint az elért hatékonyságjavulás következtében pedig az INA a MOL-csoport erős 

növekedési pillérévé vált. Továbbra is elkötelezettek vagyunk jól ismert hatékonyságunk fenntartása mellett és újabb 

hatékonyságjavulási célokat tűztünk ki magunk elé profitabilitásunk további javítása érdekében. A magyarországi operációt 

extra adóterhekkel sújtó kedvezőtlen szabályozói környezetben, fegyelmezett beruházási programunkat teljes egészében 

az üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlásból finanszíroztuk. A MOL-csoport ismételten növelte EBITDA-ját és 

csökkentette eladósodottságát az előző évhez képest, bizonyítva ezzel erős pénztermelő képességét és szilárd pénzügyi 

helyzetét. Természetesen elkötelezettek vagyunk jelenlegi erős pénzügyi pozícióink megtartása iránt is, és beruházásinkat 

a jövőben is az üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlásból szándékozzuk finanszírozni. 

Továbbra is csoportszintű stratégiai célunk az elkövetkezendő években megnövekedett portfóliónk értékének maximalizálása, 

integráltságunk erősítésével és a kibővült Csoportban rejlő organikus növekedési lehetőségek kiaknázásával. Ezen felül 

számos további projekt támogathatja hosszú távú növekedésünket. 

2010-ben a MOL-csoport jelentős lépéseket tett az upstream portfolió hatékony és optimalizált működtetése érdekében, 

és tovább javította jövőbeli növekedésének lehetőségeit. Kulcsfontosságú projektjeink Szíriában, Pakisztánban és az adriaitengeri 

kitermelőhelyeken a mezőfejlesztési fázisból termelési szakaszba léptek, melynek köszönhetően napi termelésünk a 

rekordmagasságú 2009. évi szintet meghaladva, 144 ezer hordó olajegyenértékre növekedett, megteremtve a lehetőségét a 

termelés középtávú fenntarthatóságának. Rövid távú célunk a korábbi kutatási találataink termelésbe állítása, míg a termelő 

eszközök tekintetében a Csoport a meglévő portfolió értékének maximalizálására törekszik, a kitermelésre gyakorolt gyors 

pozitív hatások elérésére fókuszálva. 

A nemzetközi kutatás területén az Irak kurdisztáni régiójában és Pakisztánban elért jelentős kutatási sikereink bizonyították 

szakértelmünket és támogatják a termelés hosszú távú növekedésének fenntarthatóságát. A következő időszakban a MOL 

meg kívánja erősíteni nemzetközi jelenlétét, mind új partnerségek kötése, mind a már meglévő kapcsolatok elmélyítése révén, 

aktív portfolió-fejlesztési tevékenységet folytatva. Erősítettük kelet-közép-európai pozíciónkat egy új országba, Romániába 

történt belépéssel, ahol a MOL több mint hetven éves régiós tapasztalatait felhasználva kezdheti meg a kutatási tevékenységet. 

Végezetül, folytattuk a MOL kiemelkedő hatékonyságának az egész kutatás-termelés portfólióra való kiterjesztését. Számos 

megvalósult hatékonyságjavító akció hozzájárult kiemelkedő 2010-es eredményünkhöz, és további potenciált látunk az 

elkövetkező években fajlagos kitermelési költségünk csökkentésére az egész upstream üzletágban rejlő szinergiák kiaknázásával. 

A Downstream üzletágban 2010. volt az első teljes év, amikor 12 piacon, 5 finomítóval és 2 petrolkémiai üzemmel működtünk. 

Kiváló ellátási-lánc menedzsmentünknek köszönhetően jelentős szinergiákat azonosítottunk és aknáztunk ki, melyeket az 

elkövetkezendő években tovább erősítünk, ezáltal eszközeink fokozott rugalmassággal és maximális hatékonysággal való 

működtetésére törekszünk. Nagymértékben javítottunk eszközstruktúránkon. Felépítettünk egy kiváló, világszínvonalú 

hidrokrakk üzemet a horvátországi finomító modernizációs program első fázisának keretében, mely összehangolja a piaci 

igényeket és termelési struktúránkat. 

Az elkövetkezendő időszak beruházási programjainak legfőbb célja a Rijekai Finomítónak a legjobb európai finomítók 

szintjére emelése, ahogy már azt korábban megtettük a magyarországi és szlovákiai finomítóink esetében. A komplexitás 

növelésével a finomító képes lesz a fűtőolajat értékesebb, motorikus üzemanyagokká alakítani. Elkötelezettek vagyunk 

petrolkémiai integrációnk fenntartása iránt annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítsuk a rugalmas működést és a 

biztos piacot finomítóink számára. A Kiskereskedelem területén a teljes hálózat racionalizálása és hatékonysásának növelése 

lesz fókuszban, mely kiegészül a márkaészlelés javítását célzó töltőállomás modernizációs programmal. 

Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk hatékonyságunk átfogó javítására, valamint logisztikai és kereskedelmi tevékenységünk 

fejlesztésére. A hatékonyságjavítás területén energiafelhasználásunk és karbantartási kiadásaink optimalizálására összpontosítunk, 

és kiterjesztjük a dolgozók kezdeményezésein alapuló programunkat, hogy hasznosítsuk kollégáink ötleteit és kreativitását. 

Elnöki és vezérigazgatói levél 

Hisszük, hogy a MOL-csoport jó lehetőségekkel rendelkezik, hogy kimagasló részvényesi megtérülést biztosítson az elkövetkezendő 

években. A Csoport jelentős és világos előnyökkel bír versenytársaihoz képest, valamint megőrizte szilárd pénzügyi 

pozícióját, mely a további növekedés biztos alapja. Főbb feladataink változatlanok: az INA üzleti fejlesztése, profitabilitásának 

és hatékonyságának további javítása, 

a MOL-csoport színvonalára emelése, délkelet-európai 

piaci pozícióinak erősítése. 

Az elmúlt években a MOL-csoport kulcsszerepet játszott a magyarországi földgázszállító rendszer fejlesztésében. Olyan 

beruházások, mint a hazai importszállítási kapacitások növelése, a magyar-román, illetve magyar-horvát határkeresztező 

kapacitások megépítése, a stratégiai gáztározó kapacitás kiépítése nagymértékben hozzájárultak az ellátásbiztonság 

erősítéséhez nem csak Magyarországon, de a régió egészében egyaránt. 

2010. mérföldkő volt a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos teljesítményünk tekintetében is. Szeptemberben a MOL-csoport 

a kelet-közép-európai régióban egyedüliként bekerült a Dow Jones Fenntarthatósági Indexbe (Dow Jones Sustainability 

World Index). A legtekintélyesebb fenntarthatósági értékelés szerint, valamennyi olaj- és gázipari vállalatot figyelembe 

véve a MOL teljesítménye a legjobb 6% közé tartozik. Az elismerés annak köszönhető, hogy hosszú távon foglalkozunk 

olyan, az ágazat számára kritikus környezeti és társadalmi tényezők alakulásával, mint a klímaváltozás, a transzparencia, a 

foglalkozási egészség és biztonság, a tehetségek vonzása és megtartása, valamint a vevői kapcsolatkezelés. Ezen túlmenően 

a vezetőség ösztönzési rendszere is részben a fenntarthatósági fejlődéssel kapcsolatos teljesítménymutatókon alapszik. 

A Társaság vezetése nevében szeretnénk köszönetet mondani munkatársainknak elkötelezett munkájukért és odaadásukért, 

valamint részvényeseinknek támogatásukért. Biztosak vagyunk abban, hogy 2010-ben, a kihívásokkal teli környezetben tett 

erőfeszítéseink tovább erősítették az elkövetkező évek organikus növekedésének alapjait. 

Hernádi Zsolt 

Elnök-vezérigazgató 

Mosonyi György 

Vezérigazgató 


Működési környezet 

Világgazdaság: Mérséklődő növekedés 

A globális gazdaság az első félévben tapasztalható 

gyors fellendülést követően a második félévben kissé 

kevésbé lendületes, de talán hosszú távon fenntarthatóbb 

növekedési pályára váltott. Az általános növekedés fő 

mozgatóereje a vezető feltörekvő gazdaságok tartósan 

erős teljesítménye volt. A fejlett gazdaságok felzárkózása 

ugyanakkor továbbra is lassúbb ütemben zajlott, annak 

ellenére, hogy az Egyesült Államok és Japán további élénkítő 

intézkedéseknek köszönhetően a vártnál lényegesen jobban 

teljesítettek. A fejlett gazdaságok gyengeségének legfőbb 

forrását az eurózóna bajba jutott perifériája jelentette. 

A görög adósságválság a második negyedévben súlyos 

piaci turbulenciát okozott. Az EU egy 440 milliárd eurós 

mentőcsomaggal igyekezett a további hasonló válságokat 

elkerülni, amely az utolsó negyedévben kibontakozó 

ír adósságválság során sikeresen előzte meg a válság 

perifériáról az eurózóna egészére való átterjedését. Ennek 

ellenére újabb likviditási válságok és mentőcsomagok 

valószínűsége továbbra is nagy az eurózónán belül, ami 

várhatóan a jövőben is volatilisabb devizaárfolyamokat 

eredményez majd. További kockázatot jelent a globális 

kilábalásra nézve, hogy a fejlett országokban uralkodó 

alacsony kamatlábak és a feltörekvő országok kitűnő 

növekedési kilátásai együttesen gyors ütemű, és gyakran igen 

volatilis tőkeáramlásokat eredményeznek a fejlődő országok 

irányába, ami felboríthatja a növekedés egyensúlyát, illetve 

könnyen gerjeszthet inflációt és eszközár buborékokat. Az 

IMF becslése szerint a fejlett gazdaságokban végbemenő 

fiskális konszolidáció miatt a globális gazdasági növekedés a 

2010-es 5,0%-ról, 2011-re 4,4%-ra mérséklődik. 

Olajpiac: Jelentős olajár növekedés a bővülő keresletnek 

köszönhetően 

Az olajárak jelentős mértékben emelkedtek 2010-ben, 

és átlagosan hordónként 79,5 dolláros szinten alakultak, 

csaknem 29%-kal az egy évvel korábbi szint felett. Az 

áremelkedés jórészt fokozatosan zajlott, amit mindössze 

két jelentősebb korrekció szakított meg májusban illetve 

augusztusban. Az első átmeneti visszaesés oka az eurózóna 

adósságválságát követő piaci reakció volt, a másodikat pedig 

a globális növekedési kilátásokkal kapcsolatos általánosabb 

aggodalmak okozták a kínai gazdaság küszöbön álló 

lassulásának fényében. Az összességében növekvő trendet 

ugyanakkor teljes mértékben alátámasztja a napi 2,8 millió 

hordónyi éves átlagkereset bővülés, amely az elmúlt 

évtizedeket figyelembe véve is kimagasló éves növekedésnek 

számít. További fundamentumok is erősödtek 2010-ben. 

Az OPEC tartalékkapacitása lassanként napi 5 millió hordó 

alatti szintre esett 2010 negyedik negyedévére, miközben 

az OECD kereskedelmi készletei 59 napra elegendő szint 

körül mozogtak szemben a 2009-ben tapasztalt 60 nap 

feletti átlagos szinttel. Az OPEC kvótafegyelme az előző évi 

63%-ról decemberre 58%-ra esett vissza, az ennek ellenére 

folyamatosan növekvő olajár pedig azt jelzi, hogy az olajpiac 

lassan visszatérhet a válság előtti években tapasztalt 

szűkösebb kereslet-kínálati egyensúlyhoz. 

Finomítói árrések: Lassan erősödő crack spread-ek 

A finomítói árrések az ötéves átlag alatti szinten maradtak 

2010-ben. Az egészséges ütemű kilábalás hozzájárult a 

termékkereslet bővüléséhez a fejlődő országokban, és kisebb 

mértékben a európai és észak-amerikai OECD országokban is, 

amelynek hatására a termék crack spread-ek összességében 

erősödtek 2010-ben az előző évhez képest. Ugyanakkor a 

továbbra is magas készletek és a még mindig bőséges finomítói 

tartalékkapacitások a versenyképtelen finomítók vártnál 

lassabb ütemű bezárásával együtt korlátot szabtak a crack 

spread-ek erősödésének. A nafta és benzin crack spread-ek 

meghaladták az ötéves átlagot, ám enyhén csökkenő trendet 

követtek az év során, míg a dízel és kerozin crack spread-ek 

alatta maradtak a sokéves átlagnak, de növekvő tendenciát 

mutattak. A hagyományosan negatív fűtőolaj crack spread az 

ötéves áltag felett maradt, de az év közepétől folyamatosan 

közelített a válság előtti mélyponthoz. 

A Brent-Ural különbség némileg erősödött, és hordónként 

1,4 dolláros átlagos szinten alakult 2010-ben (a 2009-es 

hordónkénti 1 dollár alatti értékkel szemben), ám az év 

során rendkívül volatilis pályát írt le. A második negyedben 

hordónként 3 dollár fölé szökött a vártnál hosszabb finomítói 

karbantartási időszak miatt, amely különösen a konverziós 

kapacitásokat érintette és az emiatt fellépő fűtőolaj 

túlkínálat következtében leértékelődött a nagyobb fűtőolaj 

kihozatalra alkalmas Ural típus. A harmadik negyedévben 

viszont egy rövid időre hordónként nulla dollár alá is süllyedt 

a Brent-Ural spread az Ural kínálatát érintő sorozatos negatív 

kínálati sokkok eredményeként, az év végére azonban 

visszatért a hordónkénti 2 dollár körüli szintre a fűtőolaj 

crack spread gyengülésével párhuzamosan, ami ismét 

leértékelte a nehezebb Ural típust a Brent-tel szemben. 

Kelet-közép-európai gazdaság: Kétsebességes kilábalás 

A kelet-közép-európai régió kilábalása 2010 legnagyobb 

részében kétsebességes volt, miközben Lengyelország, 

Szlovákia és Csehország erősen teljesített, addig 

Magyarország, Horvátország és Románia lemaradt a 

növekedésben. A régió növekedése továbbra is elsősorban 

a németországi ipari fellendülésnek köszönhető, miközben 

a belső kereslet gyenge a magas munkanélküliség és 

a gyenge hitelállomány bővülés miatt. A gazdasági 

növekedés várhatóan némiképp lassul majd az elkövetkező 

időszakban, mivel a legtöbb régiós országban várhatóak 

különböző mértékű fiskális megszorítások 2011-ben. A 

régió kilábalására nézve a legfőbb kockázatot az eurózóna 

folytatódó válsága jelenti. Azonban a valutaövezet 

válságának mélyülése a régió számára kezelhetőnek tűnik 

egészen addig, amíg az kizárólag az eurózóna perifériájára 

korlátozódik, a régió számára kulcsfontosságú központi 

gazdaságok pedig többé-kevésbé sértetlenek tudnak 

maradni. 

Kelet-közép-európai üzemanyag-kereslet: Lengyelországnak 

és a dízelnek köszönhetően csak minimális visszaesés 

A kelet-közép-európai üzemanyag-kereslet visszaesése 

mérsékelt maradt 2010-ben, a benzinkereslet ugyan jelentős 

mértékben, mintegy 4,9%-kal visszaesett, a dízelkereslet 

azonban 1,9%-kal nőtt, így összességében az üzemanyagkereslet 

mindössze 0,1%-kal csökkent. Ez elsősorban a lengyel 

gazdaság erős teljesítményének volt köszönhető, amely nélkül 

a dízelkereslet is csökkentést lett volna kénytelen elszenvedni, 

a benzinkereslet visszaesése pedig sokkal jelentősebb lett 

volna. Kisebb mértékben Ausztria és Szlovákia is pozitív 

módon járult hozzá a dízelkereslet növekedéséhez a kedvező 

dízel jövedéki adójuknak köszönhetően. 

Magyar gazdaság: Lassú kilábalás kérdőjelekkel 

A magyar gazdaság szerény mértékben, a KSH előzetes 

becslése alapján mintegy 1,2%-kal bővült 2010-ben. A lassú 

kilábalást elsősorban az export szektorok erős teljesítménye 

táplálta, míg a belső kereslet továbbra is gyenge volt a 

kiskereskedelmi forgalom és a hitelállomány növekedés 

gyengesége, valamint a magas munkanélküliség miatt. Az új 

kormány gazdaságpolitikájának eredményei eddig vegyesnek 

mondhatók, mivel a deficitcsökkentés és a versenyképesebb 

adórendszer irányába tett lépések nagyban hozzájárultak 

a piaci bizalom fennmaradásához, ám számos intézkedés 

nyugtalanságot keltett a befektetők körében. 

Magyarországi kereslet: késleltetett visszaesés 2010-ben 

A magyarországi üzemanyag-kereslet jelentős mértéken 

visszaesett 2010-ben. Mivel a recesszió hatása késve 

jelentkezett a keresleti adatokban, így a benzinkereslet 

12,7%-kal, a dízel 6,7%-kal az üzemanyag-kereslet pedig 

összességében 8,7%-kal csökkent. A késleltetett visszaesés 

egyrészt az erősödő forinttal (és a 2010. januári jövedéki 

adóemeléssel) magyarázható, ami kioltotta az üzemanyagturizmus 

2009-ben megtapasztalt pozitív hatását a 

keresletre, másrészt pedig a háztartások kényszerű 

adósságállomány csökkentésével, ami elsőként a személyes 

fogyasztást fogta vissza, és csak ezt követően kezdte aláásni 

az üzemanyag-keresletet. 

Szlovák gazdaság: Gyors növekedés várható mérséklődéssel 

A szlovák gazdaság 2010-ben egy erős, V-alakú kilábalási 

pályát követett a német ipari fellendülésnek köszönhetően, 

amelynek eredményeként a második félévre mind az 

ipari termelés, mind pedig az export visszaállt a válság 

előtti szintre. A szlovák GDP 4,0%-kal bővült 2010-ben a 

Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján. A kormány által 

bejelentett fiskális konszolidációs csomag, amely a jelenleg 

fenntarthatatlan mértékű, a GDP 8%-át megközelítő 

deficit 3% alá szorítását célozza, rövid távon rontani 

fogja a növekedési kilátásokat. Egy az eurózóna központi 

gazdaságait érintő lassulás lehetősége szintén jelentős 

kockázatot jelent a szlovák gazdaság viszonylag egészséges 

növekedési kilátásaira nézve, mivel Szlovákia rendkívüli 

mértékben függ az ide irányuló exporttól, belső kereslete 

viszont továbbra is gyenge. 

Szlovák kereslet: Kimagasló növekedés a kedvező piaci 

feltételeknek köszönhetően 

Az üzemanyag-kereslet igen jelentős mértékben, mintegy 

15,4%-kal nőtt Szlovákiában 2010 során, a benzinkereslet 

1,5%-kal, a dízelkereslet pedig a régióban kimagasló 22,4%- 

kal bővült az előző évhez képest. A növekedés elsősorban 

a szlovák gazdaság erős ipari által vezérelt fellendülésével 

magyarázható, azonban szerepet játszott a dízel jövedéki 

adójának jelentős, mintegy 23,5%-os csökkentése és az 

alacsony 2009-es bázis is (amikor a szlovák üzemanyagkereslet 

különösen súlyos visszaesést szenvedett el). 

Horvát gazdaság: Lassan beinduló kilábalás 

A horvát gazdaság kilábalása lassú ütemben halad, a továbbra 

is gyenge növekedés csak az év második felében indult be, 

miközben az ipari termelés az év nagy részében negatív 

maradt, a munkanélküliség pedig tovább emelkedett. A gyenge 

teljesítmény legfőbb okai egyrészt a szűk hitelkínálatban 

és a gyenge munkaerőpiacban keresendőek, másrészt 

az olaszországi fellendülés viszonylagos gyengeségével 

magyarázható, aminek eredményeként Horvátország fő 

exportpiacán a kereslet egyelőre jóval elmarad a többi régiós 

ország elsőszámú piacának számító Németországétól. Az 

Horvát Statisztikai Hivatal becslései szerint a horvát GDP 1,4%- 

kal csökkent 2010-ben, és az EBRD szerint csak visszafogott 

mértékben, kb. 2%-kal bővül majd 2011-ben. 

Horvát kereslet: Lassú kilábalás mellett csökkenő üzemanyag-fogyasztás 

Az horvátországi üzemanyag-kereslet 5,4%-kal csökkent 

2010-ben, miközben a benzinkereslet 4,3%-kal, a dízel 

pedig 5,9%-kal esett vissza a lassú kilábalás, a magas 

munkanélküliség és a gyenge személyes fogyasztás 

eredményeképpen. A viszonylag erős turistaszezon pozitív 

hatása nélkül a benzinkereslet csökkenése minden bizonnyal 

még súlyosabb lett volna. 

Működési környezet 


Üzleteink 

Üzletenik 


Kutatás-termelés 

Áttekintés 

Működési tevékenység 13 országban 

Belépés egy új országba, Romániába 

619 millió boe SPE besorolása szerinti 

2P készlet 2010 végén 

Az iraki kurdisztáni és pakisztáni 

felfedezéseinknek köszönhetően jelentősen 

növekvő földtani vagyon olaj, gáz és 

kondenzátum tekintetében 

Napi 143,5 ezer boe termelés 

www.mol.hu 

Termelő kút Magyarországon 

A MOL-csoport diverzifikált kutatás-termelési 

portfoliója számos elemből áll. Termelési tevékenységet 

7 országban folytatunk, míg 13 országban vannak 

kutatási lehetőségeink. Közép-Kelet Európa 2010-ben is 

kulcsfontosságú szerepet játszott a MOL tevékenységét 

illetően, az Adriai-tengeri termelés növekedése 

ellensúlyozni tudta a szárazföldi magyar és horvát mezők 

természetes kimerüléséből adódó termeléscsökkenést. 

Az erős közép-európai cash flow termelő képességünket 

a növekvő szíriai és pakisztáni termelés támogatta. 

A nemzetközi porondon emellett Irak kurdisztáni 

régiója illetve Oroszország továbbra is a MOL upstream 

portfoliójának alappillérei maradnak, ezt biztosítják a 

közelmúlt felfedezései és a mezőfejlesztési projektjeink is. 

Versenyelőny 

A MOL-csoport kétségkívül stratégiai helyzetben van, 

egyrészt földrajzi pozíciójának, másrészt pedig upstream 

szaktudásának köszönhetően. Fekvése, illetve több mint 

hét évtizednyi olaj- és gázipari tapasztalata segíti hozzá a 

vállalatot ahhoz, hogy a térség kulcsszereplője legyen. A 

MOL-csoport rendkívüli kutatási találati arányt (70%) ért 

el 2010-ben (14 találat 20 db tesztelt kútból), amely ismét 

nemzetközi elismerést vívott ki. Az utóbbi évek nehéz 

világgazdasági környezetében még inkább felértékelődött 

a MOL működésének költséghatékonysága. Megfelelő 

méretéből adódóan a vállalat képes egyfelől arra, hogy 

gyorsan és rugalmasan reagáljon a környezeti változásokra, 

másfelől viszont elég nagy ahhoz, hogy egyfajta 

biztonságérzetet nyújtson a befogadó országoknak. A fent 

említett előnyök, illetve a magasan képzett szakembergárda 

mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Csoport továbbra is 

fenntartsa vezető szerepét a közép-európai régióban, és 

megerősítse nemzetközi jelenlétét. 

TERMELÉS 

Kiegyensúlyozott termelési szint Közép-Kelet-Európában; 

ahol a tengeri kihozatal növeli a horvát termelést 

Magyarország és Horvátország jelentősen hozzájárult a 

MOL-csoport termelési eredményéhez, előbbi napi 53,6 

ezer boe, míg utóbbi napi 54,1 ezer boe kitermeléssel. 

A magyar termelési eredmények némileg elmaradtak a 

tavalyiaktól, ugyanakkor a fő termelési területek eredményei 

összhangban voltak az előrejelzésekkel. Horvátországban 

11 százalékos növekedés volt megfigyelhető az előző évhez 

viszonyítva (2009 teljes évre vonatkozó adatait figyelembe 

véve). Az egy napra jutó magyarországi termelés a 

következőképpen alakult: átlagosan 13,4 ezer boe kőolajat, 

6,0 ezer boe kondenzátumot és 34,3 ezer boe földgázt 

termeltünk. 

A MOL-csoport sikeresen megőrizte előnyét kitermelési 

költséghatékonyság tekintetében Magyarországon. 

2010-ben megkezdődött az intenzifikált kitermelési 

eljárásokat alkalmazó algyői projekt, mely előreláthatólag 

2011-ben fog befejeződni. A dél-békési projekt keretében 

öt új gáztermelő kút működtetésére kerül sor, a projekt 

tervezett befejezése idén várható. A költséghatékonyságot 

javító projektek – például Algyő és Szank – terv szerint 

haladnak, a kivitelezés várhatóan 2011-ben fog lezárulni. 

Mindemellett a jelenlegi közép-kelet-európai partneri 

együttműködések keretében több termelésben álló 

mezőn is megkezdődött a kihozatal-növelési programok 

előkészítése. 

Horvátországban napi szinten átlagosan 9,7 ezer boe 

kőolajat, 6,8 ezer boe a kondenzátumot és 37,6 ezer boe 

gázt termeltünk. Az érett fázisban lévő szárazföldi mezőkön 

a folyamatos kútmunkálatok és a termelés fokozására 

használt (harmadlagos művelés – EOR) eljárások alkalmazása 

ellenére is napi 14,9 ezer boe-ra csökkent a gázkitermelés. 

A csökkenést a tengeri termelés 61 százalékos növekedése 

ellensúlyozta (2009-hez viszonyítva, egész éves adatokat 

vizsgálva), ez napi 22,7 ezer boe szintet jelent, szemben a 

2009-es napi 14,1 ezer boe-s szinthez képest (egész éves 

adatokat figyelembe véve). A tengeri termelés növekedése 

a vállalat előrejelzéseivel összhangban van: a termelés 

fokozásából és az Észak Adriai Szerződési Területen 

(NACA) az INA magasabb termelési részesedéből adódik. 

A teljes tengeri gáztermelés 84 százaléka a NACA-ról, míg 

a fennmaradó 16 százalék az Aiza-Laura koncesszióból 

származott. 

2010-ben a MOL további hangsúlyt fektetett az EOR/IOR 

(fokozott kihozatali) eljárások alkalmazására a magasabb 

kihozatal érdekében. 30 ígéretes mező beazonosítását 

követően megkezdődtek az előkészítő munkálatok a további 

lehetőségek kiaknázását célozva. 

Stabil termelés az orosz mezőkön 

Az oroszországi Zapadno-Malobalik (ZMB) mező a MOL 

50 százalékos részesedésével napi szinten 12,0 ezer boe-vel 

járult hozzá a csoportszintű eredményhez. 2010-ben is folytattuk 

a beruházási tevékenységünket a 2009-ben elindított 

két projekt keretében: az új kutak lefúrásával a természetes 

termeléscsökkenés mérséklését, illetve a gázhasznosítási 

program megvalósítását célozzuk. Utóbbi a licensz követelményeknek 

való megfelelést biztosítja. A gázturbinás erőmű 

építése megfelelő ütemben halad, öt generátort helyeztek 

üzembe 2010 vége előtt. 

A Baitugan mező termelése 51%-kal, 4,6 ezer boe/nap-ra 

növekedett a fejlesztési programnak köszönhetően. Öszszesen 

34 termelő és 5 vízbesajtoló kutat fúrtunk 2010-ben, 

eközben folytatódott a gyűjtő-, vízbesajtoló-, energiaellátó 

és a központi feldolgozó rendszer átépítése és kibővítése. 

Ezen felül megkezdődött az új mezőfejlesztési munkálatok 

előkészítése egy 2008-ban elvégzett 3D szeizmikus mérés 

alapján. 

A nyugat-szibériai Matjushkinsky blokkban folytatódott a 

Severo-Ledovoye mező fejlesztése további 5 kút lefúrásával. 

A Kvartovoye struktúrán egy kút lefúrására és tesztelésére 

került sor. A termelés éves szinten átlagosan 3,0 ezer 

boe/napra emelkedett, amely 48 százalékos javulást jelent 

2009-hez képest. Jelenleg a Matjushkinsky mező terüle- 



tén 11 termelő és 6 vízbesajtoló kút üzemel, míg a Severo- 

Ledovoye mező esetében 12 termelő, illetve 2 vízbesajtoló 

kút működik. 

Szíria és Pakisztán növekvő részesedéssel bír kitermelésünkből 

Az elmúlt 5 év hat felfedezését követően és a 2009-es 

sikeresen elvégzett fúrási programok után a szíriai Hayan 

blokk mezőfejlesztésének második fázisa a Jihar Olajés 

Gázgyűjtő Állomás (OGS) 2009-es megépítésével 

lezárult. Az OGS beindítása számottevően túlszárnyalta az 

elvárásokat a termelés volumenének tekintetében, valamint 

a gázelőkészítő üzem is megkezdte működését 2010 

végével. Így az INA részesedése 2010-ben elérte a napi 4,4 

ezer boe gáztermelést (ami 62%-os javulás a 2009-es egész 

éves adatokhoz viszonyítva), míg az olaj és kondenzátum 

termelés napi 3,5 ezer boe volument eredményezett (148%- 

kal felülmúlva a 2009-es egész éves adatokat). 

A 2010-es évben a MOL operátorként tovább erősítette 

jelenlétét Pakisztánban, és a konzorcium mintegy 7-8 %-kal 

járult hozzá az ország gázellátásához. Az év első felében 

két termelő kutat (Manzalai-8 és Makori-3) 

fúrtunk a Tal blokkban. A Csoportra a Tal 

blokk termeléséből 2010-ben napi 4,2 ezer 

boe gáz és 0,5 ezer boe kondenzátum jutott a 

10 termelő kútból. 

További termelő projektjeink is pozitív eredményt 

hoznak 

Egyiptomban az INA-nak 4 szénhidrogén 

koncesszióban van érdekeltsége. A Sidi 

Rahman és a Rizk termelési licenszeknek 

az INA az operátora (a Kelet-Yidma 

koncesszión), míg az egyéb koncessziókban 

az INA nem operátorként vesz részt. A 2010- 

es tevékenység elsősorban 5 olajtermelő 

kút fúrására irányult. Az INA részesedése 

az egyiptomi eszközök termeléséből 

megközelítőleg napi 1,9 ezer boe-t tett ki 

2010-ben. 

Az angolai termelés is hozzájárult a Csoport 

eredményéhez napi 1,6 ezer boe mennyiséggel 

a három nem-operált tengeri blokkból. 2010- 

ben 2 olajtermelő kút lefúrására került sor, 

melyek közül egy már 2010-ben termelésbe 

állt. 

KUTATÁS 

Kivételesen magas kutatási találati arány Közép-Kelet-Európában 

A MOL magyarországi kutatási tevékenysége 

70 százalékos találati arányt ért el 2010-ben: 

10 kutatófúrást fejeztek be és teszteltünk 

Magyarországon, melyből 7 esetben 

gazdaságosan kitermelhető mennyiségű 

szénhidrogént találtunk. 1 Ez a kiváló eredmény alátámasztja 

azon stratégiai döntésünket, miszerint a kutatási 

terjeszkedésünk olyan kisebb lehetőségek (proszpektek) 

feltárására irányul, melyek kisebb technikai kockázatot 

jelentenek, közel vannak a már ismert szénhidrogén 

felhalmozódásokhoz. A 2010-es új felfedezések 4,1 millió 

boe-vel növelték meg az SPE 2P készleteinket. 

A MOL magyarországi kutatási tevékenységében jelentős 

szerepet játszottak a partneri együttműködések. Két 

kutat fúrtunk le és képeztünk ki a Darvas-Komádi licensz 

területen a Hungarian Horizon Energy-vel együttműködve. 

Az Ascent Resources-zal kötött együttműködés keretében 

elvégeztük a dél-nyugat magyarországi Lovászi-Petisovci 

3D szeizmikus mérésének második fázisát azzal a céllal, hogy 

korszerű módszerekkel új lendületet adjunk a kutatásnak 

Magyarország egyik klasszikus szénhidrogén-termelő 

területén. Ezen felül Kunmadaras térségében is végeztünk 

3D szeizmikus méréseket. 

Az INA sikeresen folytatta a horvátországi Szávamedencében 

végzett kutatását, ahol szatellit olaj és gáz 

mezőt fedezett fel. A Dráva-medencében sikeresen lezárult 

Horvát termelési platform 

a Dravica-1-es kút tesztelése. Az észak-adriai térségben a 

további tengeri lehetőségek felfedezése érdekében az INA 

és az Eni közösen vizsgálta a vékonyan rétegzett tárolók 

potenciálját az Ivana koncessziós területen. 

A közép-kelet-európai pozíció erősítése egy új országba történt 

belépéssel 

2010 júliusában a Román Nemzeti Ásványi Nyersanyag 

Ügynökség bejelentette, hogy a MOL (70%) és romániai 

partnere, az Expert Petroleum (30%) a tízedik romániai 

koncessziós versenyeljárásban három blokk licenszét 

szerezte meg. A blokkok a nyugat-romániai Pannonmedencében 

találhatók, mintegy 3.434 km2-nyi területen. 

A koncessziós szerződések aláírására 2011-ben kerül sor, 

mint ahogy a kutatási program első munkálatai is 2011-ben 

kezdődhetnek meg. 

Nem-konvencionális kutatás a közép-kelet-európai régióban 

A nem-hagyományos kutatási tevékenységünk fókusza a 

Derecskei-medencére terelődött. A vállalat folytatta nemkonvencionális 

kutatási programját két nem-konvencionális 

kút lefúrásával; az eredmények szénhidrogén jelenlétét 

igazolták. Békés térségnél a hatóságok jóváhagyták a 

vállalat koncessziójára vonatkozó zárójelentést, ez biztosítja 

a további kutatáshoz szükséges licensz megszerzését. 

Itt a MOL 2009-ben már lefúrt egy nem-konvencionális 

kutat, amely részeiben igazolta az előfordulás lehetőségét, 

valamint gáz jelenlétét is. 

A potenciális nem-konvencionális gázelőfordulások 

kiértékelése a horvát-magyar határ mentén befejeződött, 

ahol a Dráva-medence bizonyult a legígéretesebbnek 

további kutatásra. Az itt megismert nem hagyományos 

tárolók (tömött homokkövek és agyagok) kutatására 

mélyfúrásokat tervezünk megvalósítani partnerbevonással. 

Számos kisebb mértékű nem-hagyományos olaj és gáz 

előfordulással bővült a horvát proszpekt portfolió, ezen 

projektek a termelő mezőkhöz közel találhatók. 

Irak kurdisztáni régiója a MOL zászlóshajója a kutatás területén 

A kurdisztáni Akri-Bijeel blokkban, ahol MOL részesedése 

80% 2 ,az első kutatófúrás (a Bijell-1) 2010 novemberében 

elérte a teljes mélységét. A tesztek során összesen 3,7 

ezer boe/nap olaj- és 0,1 ezer boe/nap gázhozamot mértek 

kihozatal növelő módszerek alkalmazása nélkül (pl. savazás 

vagy repesztés). A szénhidrogén-előfordulás felfedezésének 

bejelentését követően kérvényeztük a kutatás második 

fázisába való belépést és megkezdtük a lehatárolási program 

előkészületeit. 

A Gulf Keystone Petroleum International Ltd. által operált 

Shaikan blokkban (MOL részesedése 20% 2 ) a lehatárolási 

program a 2010 novemberére lemért 3D szeizmikus méréssel 

folytatódott. A kis mélységű Shaikan-3 kútfúrással elértük a 

produktív jura-kori formációt. A kútban többszöri savazást 

követően jelentős mennyiségű nehézolaj-beáramlást mértek 

(9,8 ezer boe/nap). 2010 novemberében megkezdődött 

a Shaikan-2 lehatároló fúrás mélyítése. A Shaikan-1 

kútnál megépültek a meghosszabbított rétegvizsgálatot 

lehetővé tevő felszíni létesítmények, miközben a három 

produktív rétegben elvégzett vizsgálatok 7,5 ezer boe/nap 

mennyiséget meghaladó hozamot eredményeztek. 

Egyéb projektek a Közel-Keleten 

Az ománi 43B blokkban további 2D szeizmikus méréseket 

végeztünk 2010-ben annak érdekében, hogy elegendő 

információt nyerjünk, a következő évben lefúrandó 

kutatófúrás helyszínének kiválasztásához. 

Szíriában az INA belépett az Aphamia blokk első kutatási 

fázisának második meghosszabbítási szakaszába. Két 

kutatófúrás mélyítése történt, az eredmények szénhidrogén 

jelenlétét igazolták a struktúrában. Az egyik kút kivizsgálása 

megtörtént, és sikeresen zárult, ösztönözve a kutatási 

tevékenység folytatását, míg a másik kút még tesztelés 

előtt áll. 

A FÁK térség jelentős szerepet játszik a jövőbeni készletpótlásunkban 

Oroszországban a kutatási tevékenységünk a Matjushkinsky 

és Surgut-7 blokkokra összpontosul. Az előbbi blokkban, a 

Verkhne-Laryegan struktúrán megkezdtük egy kutatófúrás 

előkészületeit. A Surgut-7 blokkban egy stimulációs program 

kezdődött a korábbi években felfedezett két szénhidrogén 

tárolón, melynek keretében rétegrepesztésre került sor az 

első sikeres kúton. 

Kazahsztánban a kutatási sikereknek köszönthetően a 

Természeti Erőforrások és Energia Minisztérium jóváhagyta 

a kutatási engedély meghosszabbítását a Rozhkovsky 

terület lehatároló és a próbatermelési programjának idejére, 

további négy éves időtartamra. A meghosszabbítás célja a 

mező kiértékelése, valamint további kutatási tevékenység 

bonyolítása. A lehatárolási program keretében 2010 

októberében megkezdődött a Rozhkovsky U-21 kút fúrása, 

a tesztek ígéretes mennyiségű szénhidrogén jelenlétét 

igazolják. 

Addicionális kutatási lehetőségek Pakisztánban 

A kutatási és lehatárolási tevékenységek sikeresen 

folytatódtak az ígéretes pakisztáni Tal blokkban. 2010 

második felében két kutatófúrás lemélyítésére került 

sor, melynek eredményeként a Makori-Kelet-1 kútban 

szénhidrogén előfordulást fedeztek fel, amely a Tal blokk 

ötödik gáz és kondenzátum találata. A Tolanj X-1 kút sikeres 

eredményeiről 2011 februárjában történt bejelentés, ez a 

Tal blokkban elért hatodik találat. A kevéssé megkutatott 

Margala blokkban, a Margala-1 fúrás nem érte el a céltárolót, 

így 2011 első negyedévében lezárásra és felfüggesztésre 

került. Annak ellenére, hogy az elérhető mélységben 

megfelelő minőségű tároló felfedezésére nem került sor, a 

fúrás szénhidrogén jelenlétét mutatta ki. A Margala blokkban 

következő lépésként elvégezzük a részletes fúrás utáni 

kiértékelést, annak érdekében, hogy jobban megismerjük a 

Margala és Margala-Észak blokkok lehetőségeit. 

Pakisztán szomszédságában, Indiában a Himalája lábainál 

elhelyezkedő HF-ONN-2001/1 blokkban a Kasauli-1 kút 


1 

Egy kutat, az Okány-3-ast 2009-ben mélyítettünk, azonban a kereskedelmi mennyiséget tartalmazó találat megállapítása 2010-re esett. 2 Az állam és az általa kijelölt harmadik fél belépési opciójának figyelembevétele nélkül. 


fúrása 2010 márciusában kezdődött, és várhatóan 2011-ben 

éri el a tervezett mélységet. 

Kutatás alatt az afrikai portfolió, összhangban a kötelező 

munkaprogrammal 

Az egyiptomi Kelet-yidma koncesszión egy kutatófúrás 

mélyítésére került sor, mely nem kereskedelmi mennyiségű 

szénhidrogén találatot eredményezett. Továbbá, a Rawda- 

Keleti-1 kutatófúrás az Észak-Bahariya koncesszión olajat talált, 

míg a Rawda-Észak-1 fúrás, amelyet ugyanazon struktúrán 

mélyítettünk, meddőnek bizonyult, így felhagyásra került. 

2010-ben Kamerunban geofizikai és geológiai tanulmányok 

készítése és 2D szeizmikus mérés folyt. Az angolai 3/05A 

koncesszióban egy kutatófúrás mélyítésére került sor, mely 

két szinten gáztárolót talált, azonban a kút felhagyásra 

került az angolai offshore gáz infrastruktúra hiánya miatt. 

A korábbi évtizedekben feltárt Punja és Caco/Gazela mezők 

sikeres találatát bejelentő nyilatkozatok 2010-ben érkeztek 

meg. Namíbiában 2010 novemberében lejárt az INA 

kutatási engedélye. 

EGyÉB EREDMÉNyEK 

Kiemelt hangsúly a fenntartható fejlődésen (FF), illetve az 

egészség-, biztonság-, környezet- (EBK) politikán 

2010-ben új, a legmagasabb szintű EBK működés 

összehasonlíthatóságát biztosító EBK menedzsment 

rendszer kidolgozására és bevezetésére került sor. Az 

INA-ban sor került a szükséges integrált FF-EBK akciók 

meghatározására és bevezetésére. 

Pakisztánban folytatódott a MOL ösztöndíj-, Szabad Szem 

Klinika, illetve útépítési programja. Vállalatunk támogatást 

nyújtott a pakisztáni árvíz sújtotta területek lakóinak, több 

mint 700 család számára 12 teherautónyi étel és egyéb 

segélyszállítmány (gyógyszer, sátor) került szétosztásra. 

Megkezdődött továbbá egy belső tehetségprogram 

megszervezése, amely a szakmai képességek elmélyítését 

célozza meg. Ez az első olyan kutatás-termelés divízió által 

szervezett program, amely Horvátországot, Oroszországot 

és Pakisztánt is lefedi. 

Az INA csatlakozott a Petroskills projekthez, amely mintegy 

150 munkavállaló szakértői kompetencia menedzsment 

rendszerbe való bekapcsolódását biztosítja. 

Elkötelezettség a hatékonyságnövelés iránt, hangsúly a 

hosszú távú eszközkihasználáson 

2010-ben a költséghatékonyság továbbra is kiemelt 

szerepet kapott, ehhez hozzájárult a csoportszintű portfolió 

optimalizáció és a beszerzési folyamatok harmonizációja. 

Csoportszintű hatékonyságnövelés illetve a kockázatok 

csökkentése és a bizonytalanság minimalizálása céljából, 

számos technológiai és új módszertani fejlesztés 

kidolgozására került sor 2010-ben: szakértői oktatással 

kiegészített medence-modellező valamint szeizmikus 

szekvencia sztratigráfiai és a szénhidrogén felhalmozódást 

elemző rendszer bevezetése és alkalmazása. A fejlett 

adatgyűjtő és elemző szoftver széles körű használata 

biztosítja a hatékony és gyors adatkezelést a fúrási és a 

kútmunkálati operációs műveletek területén. A fentiek 

mérnöki rendszerekbe való beillesztése és ezáltal egy 

integrált munkafelület alkalmazása nemcsak gyorsítja 

a feldolgozási és felügyeleti folyamatot, hanem növeli a 

fúrási, kútkiképzési és művelési csapatok által generált 

értéket is. A MOL kutatás-fejlesztése szervizcégek 

és tudományos intézmények bevonásával új tároló 

karakterizációs módszereket (nagy felbontású mikró CT), 

formációkárosítást csökkentő új eljárásokat, kihozatalnövelést 

célzó technológiai megoldásokat dolgozott ki, 

hogy biztosítsa a kihozatal növelési technológiák (IOR/ 

EOR) és a nem-konvencionális szénhidrogén tárolók 

termelésbe állításának hatékonyságát. 

Az új technológiai megoldások alkalmazásával, energiaracionalizálási 

programokkal (pl. veszteséghő visszanyerés, 

villamosenergia termelés a kísérőgázok tekintetében) 

jelentős költség csökkenést tudunk elérni. 

Megvizsgálásra került az elektromágneses módszerek 

(CSEM) alkalmazásának lehetősége a jelenlegi kutatási 

blokkjainkon. Továbbá felszíni geokémiai megjelenítési 

módszereket és nagy felbontású kútközi szeizmikus 

alkalmazásokat vezettünk be; emellett új szeizmikus 

feldolgozó eljárások illetve tároló tervezési technológiák 

kerültek bevezetésre, ezáltal növelve a komplex geológiai 

környezet ismeretét, és így javítva a kutatás és művelésimezőfejlesztési 

tevékenység hatékonyságát. 

Kitekintés 

A 2008-ban kezdődött nemzetközi pénzügyi válság 

eredményeként a MOL-csoport stratégiájának 

felülvizsgálata mellett döntött. A folyamat során a kutatástermelési 

tevékenység kiemelt figyelmet kapott. A költségés 

portfolió racionalizáló programot követően, 2010-ben 

a Csoport egy kutatás fókuszú stratégiát dolgozott ki a 

hosszú távú sikeres tevékenység zálogaként. 

A csoport szintű portfolió optimalizáció érdekében 

teljes egészében összehangoljuk a projekt és portfolió 

irányítási tevékenységünket. A MOL és az INA upstream 

vezetése biztosítja a csoportszinten elérhető maximális 

értékteremtést kutatás-termelés tekintetében. 

Az elmúlt években a MOL stabil eredményeket ért el a 

kutatás terén, és a vállalat tevékenysége nemzetközi 

elismerést nyert. Emellett a Csoport bizonyította működési 

kiválóságát Pakisztánban és Szíriában is, és a következő 

években igyekszik az eddig megszerzett tapasztalatokat 

hatékonyan alkalmazni. Így válik a kompetencia alapú 

megközelítés működésünk és növekedésünk alapjává. 

A közeljövőben célunk a korábbi kutatási sikereink 

termelésbe állítása, míg a termelő eszközök tekintetében 

a Csoport a meglévő portfolió értékének maximalizálására 

törekszik, a kitermelés rövid távú hatásaira fókuszálva. 

Tekintettel a világpiaci környezetre a MOL-csoport érdeke, 

hogy az upstream működését kiszolgáló szervízvállatatokat 

(Crosco, GES, Geoinform, Rotary) megtartsa, 

tevékenységüket összehangolja, illetve közös stratégiában 

harmonizálja. Ennek érdekében összehangolt üzletfejlesztés 

keretében a MOL előtérbe helyezi a szervízcégek bevonását 

valamennyi országba, ahol a Csoport jelen van. 

A következő időszakban a MOL nemzetközi jelenlétének 

megerősítését célozza, mind új partnerségek kötésével, 

mind a már meglévő kapcsolatok elmélyítése révén, 

aktív portfolió-fejlesztési tevékenységet folytatva. 

Hosszútávon a MOL regionális kulcsszerepének 

megőrzése mellett az upstream-kiválóság mintapéldájává 

igyekszik válni. 

Irak kurdisztáni régiója – Bijell-1 kutatófúrás 



Interjú 

Áldott Zoltánnal 

Milyen tervei vannak a kutatás-termelés divíziónak a 2011-es 

évre Hosszabb távon hogyan látja a jövőt 

Köztudott, hogy a közép-európai termelés belátható időn belül 

csökkenni fog, mindez összhangban van várakozásainkkal. 

Szeretném hangsúlyozni, hogy már az 1930-as évek óta 

jelen vagyunk a térségben, így termelési és készletszintünk 

fenntartása érdekében a világ más régióira is figyelmet kell 

fordítanunk. Ugyanakkor azon országok, amelyekben a MOL 

eddig is sikereket mutatott fel, és amelyek további lehetőséget 

rejtenek magukban, továbbra is a vállalat figyelemének 

középpontjában maradnak. A kutatás-termelési portfoliónk 

egyre bővült az évtized végéig és az elkövetkezendő években 

is igyekszünk új lehetőségeket feltárni. Elsősorban azokra a 

területekre koncentrálunk, ahol jelentős tudást halmoztunk fel 

az elmúlt években. Fogalmazhatunk úgy, hogy Közép-Európa 

szívéből kaput nyitunk a világ távoli pontjai felé. 

Mi az oka annak, hogy a MOL kiemelkedő hangsúlyt helyez 

a partnerségekre 

A mai világban a siker titka az együttműködésben rejlik. 

Mindez igaz Közép-Európában, de különösen helytálló 

a távoli régiók tekintetében. A világ szénhidrogén 

tartalékainak számottevő része állami olajvállalatok 

kezében van, ezért az állami vállalatokkal, valamint az 

energiaügyi hatóságokkal ápolt jó viszony is rendkívül 

fontos számunkra. 

Ezekből a partnerségekből sokat lehet tanulni, mind az 

olajipari tapasztalatokat illetően, mind pedig kulturálisan. 

Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a MOL 

nemzetközi jelenlétének megerősítéséhez és a nemzetközi 

környezet változásaihoz való alkalmazkodásunkat is 

elősegíti. 

Áldott Zoltán 


Divízió 

ügyvezető 

igazgatója, 

az INA 

Igazgatóságának 

elnöke 

Hogyan látja a MOL kutatás-termelési 

tevékenységének nemzetközi megítélését 

Tevékenységünk nemzetközi megítélése teljes 

mértékben pozitívnak mondható. A piac is láthatóan 

megbecsüli erőfeszítéseinket és nemzetközi 

jelenlétünket. Különösen büszkék vagyunk a Herold 

által publikált eredményekre, mely szerint a MOL 

2010-ben Európa élén járt az olaj- és gázkitermelés 

hatékonyságának tekintetében. 

Annak ellenére, hogy cégünk integrált vállalatként 

működik, a MOL-t sokáig elsősorban downstream 

vállalatnak tekintették. Az utóbbi években végbemenő 

portfoliófejlesztésnek köszönhetően azonban a Csoportot 

egyre inkább fontos upstream szereplőként is kezeli a piac. Az 

új, kutatás-központú stratégia, a közelmúltban végbemenő 

iparági változások, valamint sikeres tapasztalataink mind 

megerősítik azon meggyőződésünket, hogy vállalatunk további 

növekedésének kulcsa az új kutatási blokkok beazonosítása és 

felvétele. 

Hogyan lehet sikeres egy magyar vállalat olyan távoli 

régiókban, mint a Közel-Kelet vagy Dél-Ázsia 

Ki kell azt emelni, hogy egy projekt menedzselésének sikere 

nem csupán a távolságtól függ, hanem sokkal inkább az 

adott vállalat kompetenciáitól és szaktudásától. Mint minden 

projektünk esetében, elsődlegesen a gördülékeny működés és 

projekt-kivitelezés területén kell helytállnunk. Egyértelmű, 

hogy az olajvállalatoknak bizonyos fokú kockázatot kell 

vállalniuk, fel kell készülniük nemcsak a technikai, hanem 

a politikai jellegű problémák kezelésére is. A felmerülő 

nehézségek megoldását a piac mindig nagyra értékeli. 

Emellett döntő fontosságú a változások, úgymint a helyi 

környezet változásaira való felkészülés is. Mindazonáltal 

a helyi partnerek kiválasztása is sarkalatos pont: 

Pakisztánban például a helyi cégekkel való együttműködés 

nélkülözhetetlen ország-specifikus tudás elsajátításhoz segít 

hozzá. 

Hogyan járul hozzá a MOL a társadalmi 

fejlődéshez a nemzetközi színtéren 

A vállalat mindig is hangsúlyozta a társadalmi 

szerepvállalás fontosságát. Példának 

okáért a MOL kurdisztáni projektjei 

után fizetett adók illetve a Pearl projekt 

segítségével történő villamosenergiatermeléssel 

jelentősen hozzájárul az iraki 

nép fejlődéséhez. Vagy említsük újra meg 

Pakisztánt, ahol a MOL tavaly elsők között 

nyújtott segítséget a helyi lakosoknak az 

utóbbi 100 év legsúlyosabb áradása idején. 

Helyi irodánk segélyszállítmányokat adott 

át az árvízkárosultak számára, így a Kohat 

és Nowshera régiókban élők élelmiszerhez, 

sátrakhoz, valamint gyógyszerekhez jutottak. 

Milyen szerepet szán a MOL a jövőben Irak kurdisztáni régiójának 

A kurdisztáni régió kétségkívül a MOL nemzetközi kutatás-termelési 

portfoliójának zászlóshajója. Ennek számos oka van, beleértve a 

közelmúltban elért kutatási sikereinket, blokkjainkban és az 

egész térségben rejlő lehetőségeket, valamint Irak stratégiai 

elhelyezkedését, melynek köszönthetően az ország a jövőben 

kulcsszerepet játszhat Európa energiaellátásában. 

Tavalyi sikereink nyomán 2011-ben folytatódik a kutatási 

program második fázisa az Akri-Bijeel blokkban, amelynek 

keretében a MOL további kutatófúrásokat tervez végrehajtani. 

A blokk lehetőségeinek teljes feltérképezése érdekében 

az ezzel egyidejűleg végrehajtott lehatárolási program 

számos lehatároló fúrás mélyítését, 3D szeizmikus mérést 

és meghosszabbított rétegvizsgálatot tartalmaz majd. A 

Shaikan blokk esetében már 2011-ben megkezdődik a mező 

próbatermelése, és négy további lehatároló kút fúrását 

tervezzük. Meggyőződésünk, hogy e két blokk jelentősen 

hozzájárul majd készletállományunk és termelési szintünk 

jövőbeni növekedéséhez. 

Mekkora az erőforrásigénye az olyan nagyszabású 

projekteknek, mint amilyenek a kurd, a pakisztáni 

vagy a szír projektek Hogyan zajlik az ehhez 

hasonló projektek irányítása 

Egy ilyen projekt lebonyolítása számos, sokrétű 

feladatot rejt magában és nagyon széles palettán 

mozgó szakembergárdát követel. Az általános 

politikai és biztonsági helyzet elemzésétől kezdve, 

a geológiai vizsgálatokon át, a fúrással foglalkozó 

szakemberekig mind az itthoni irodáinkban, mind 

a helyszínen nagyon sokan működnek együtt. A 

résztvevők száma természetesen az adott projekt 

fázisától és ütemezésétől is függ. Az Akri-Bijeel 

blokkban, ahol jelenleg a kutatási munkálatok folynak, 

egyelőre viszonylag kevés helyszíni szakemberrel 

dolgozunk. Jelenlévő munkatársaink száma azonban 

a lehatárolási program kezdetekor meg fog ugrani, 

a párhuzamos fúrások és egyéb, például felszíni 

tevékenységek miatt. A termelés megindulásával 

pedig tovább fog nőni a szakértők létszáma, ahogy 

az a MOL pakisztáni vagy az INA szíriai blokkjaiban 

is történt. Példának okáért Szíriában, ahol a MOLcsoport 

átlagos termelése az idei várakozások szerint 

napi 20 ezer hordóegyenértékes körül alakul, kb. 300 

embert foglalkoztatunk Zágráb támogatásával. A 

jövőbe tekintve azt mondhatjuk, hogy a szíriai Hayan 

projekt egy fontos mérföldkő, és bízunk benne, hogy 

több hasonlóan nagyszabású és sikeres projektet 

tudunk működtetni, ezzel segítve elő a MOL hosszú 

távú céljainak elérését. 




portfolió 

OROSZORSZÁG 

SPE 2P Készlet (2010) - 618,8 millió boe 

Termelés (2010) - 143,5 ezer boe/nap 

Magyarország 

Horvátország 

Oroszország 

Szíria 

Pakisztán 

egyéb 

Magyarország 


Oroszország 

Szíria 

Pakisztán 

egyéb 

H 

HR 

RO 

KAZAHSZTÁN 


Kelet-közép-európai régió 

Kurdisztáni régió, Irak 

Shaikan 

Akri-Bijeel 

SZÍRIA 

IRAK 

Khor Mor 

Chemchemal 

PAKISZTÁN 

EGyIPTOM 

Termelés: 107,7 ezer boe/nap 

Készlet (SPE 2P): 423,4 millió boe 

OMÁN 

INDIA 

Oroszország és Kazahsztán 

ZMB 

Surgut7 

Matjushkinsky 

Szíria 

Baitugan 

Fedorovsky 

Aphamia 

Hayan 

KAMERuN 





SPE 2P Készlet (2010) - 618,8 millió boe 

Pakisztán 

Margala 

Észak-Margala 

Tal 

Karak 

Egyiptom 

Kelet-yidma & 

Sidi Rahman és 

Rizk mezőfejlesztési licenszek 

Ras Qattara 

Észak-Bahariya 

Nyugat-Abu Gharadig 

ANGOLA 

kőolaj 

földgáz 

kondenzátum 



Az adatok az INA d.d. 2010-es egész éves termelését és az SPE 2P készletek 100%-át tartalmazzák. 



MOL-CSOPORT 

KuTATÁS 

TERMELÉS 


Feldolgozás és Kereskedelem 

2010 a folyamatos fejlődés éve volt, ahol elsősorban a működés hatékonyságára fektettük a hangsúlyt. A keletközép-európai 

régióban a Feldolgozás és Kereskedelem szegmens öt jelentős finomítót és a hozzá kapcsolódó 

eszközparkot üzemelteti az ellátási lánc menedzsment vezérlésével. 

A Pozsonyi és a Dunai Finomítók továbbra is élvezik azt az előnyt, amit kiváló üzemeik biztosítanak számukra, 

miközben jelentős erőfeszítésekkel folyamatosan növeljük az INA Downstream teljesítményét. 

Kiterjedt csővezeték-hálózat és növekvő telepi lefedettség biztosítja a versenyképes kőolajés 

alapanyag-ellátást, valamint a legkedvezőbb szállítási költségeket. 

A regionális nagykereskedelmi tevékenységet a 

Kiskereskedelmi Divízió széleskörű, több mint 1600 

tagú töltőállomás-hálózata hatékonyan támogatja 11 

országban, 7 különböző márkával. 

Versenyelőny 

A MOL Downstream az európai finomítók közül kiemelkedő 

eszközstruktúrával rendelkezik. Legkomplexebb finomítóink, 

a Dunai és a Pozsonyi, 2003 óta folyamatosan a legjobbak 

között szerepelnek nettó készpénztermelő képességüket 

tekintve a WoodMackenzie tanulmányai alapján. A 

kevésbé hatékony horvát és olasz eszközök átalakítása 2010- 

ben mérföldkőhöz ért, ezáltal lehetővé vált minden finomítónkban 

Euro V-ös minőségű üzemanyag gyártása. Míg finomítóink 

élvezték annak előnyét, hogy közvetlen csővezetékes kapcsolattal 

rendelkeznek az orosz kőolajhoz, addig a tengeri nyersolaj 

piac további lehetőséget nyújtott, hogy optimálisan választhassunk 

a különböző kőolajfajtákból. Az üzletág úgy optimalizálta a 

finomító működését, hogy kiaknázhassuk regionális piacainkon a 

szinergia-lehetőségeket. Kiterjedt logisztikai hálózatunk és a végfelhasználókra 

fókuszáló, jól pozícionált kereskedelmi tevékenységünk 

kulcsfontosságú szerepet játszanak árrés-bevételünk biztosításában. 

A Kiskereskedelmi Divízió piaci jelenlétünk erősítése érdekében 

üzemanyag-értékesítést és kiskereskedelmi tevékenységet folytat 

11 országban. A töltőállomások számának, illetve azok földrajzi elhelyezkedésének 

dinamikus növekedése után a jelenlegi legfőbb kihívás 

a meglévő töltőállomás-portfoliónk konszolidálása továbbá hatékonyságának 

fokozása. 

Áttekintés 

A lassan élénkülő gazdasággal összhangban 

fokozatosan javul a finomítói környezet, 

míg a piaci fejlemények a közép-európai 

régióban változatos képet mutatnak 

Az INA modernizációs program I. fázisa 

majdnem teljesen befejeződött, így 

az ottani finomítók is képessé válnak 

EURO V-ös minőségű motorhajtóanyag 

termelésre, ezzel is csökkentve a 

környezetterhelést 

A MOL nagy hangsúlyt fektetett a működési 

hatékonyság javítására, ami segített 

kiegyensúlyozni a külső környezet negatív 

hatásait. 

A logisztikai rendszerek további 

fejlesztése és a kiskereskedelemi hálózat 

konszolidálása megfelelő alapot biztosít 

az www.mol.hu 

erős piaci pozíció megteremtéséhez 

és a délkelet-európai terjeszkedéshez 

A Downstream tovább folytatja a 

fenntarthatósági elvek kiterjesztését 

minden üzleti egységre és a regionális 

leányvállalatokra 

www.mol.hu 

Főbb eredmények 

A Downstream kihasználja az eszközstruktúrából adódó 

előnyöket 

A komplex finomítók azt az előnyüket használják ki, hogy 

nagyobb arányban képesek értékes „fehér” termékeket 

gyártani (pl. dízel, motorbenzin), ami az egyik fő mozgatórugója 

a MOL Downstream versenyképességének és 

értékteremtésnek is. 

Az INA Modernizációs Program I. fázisa - amelyet már majdnem 

befejeztünk -, lehetővé teszi, hogy a horvát finomítóink 

EURO V minőségű üzemanyagot állítsanak elő, ezzel megfelelve 

a piaci követelményeknek. A Rijekai Finomítóban 

új hidrokrakk üzem épült fel az Euro V minőségű dízel 

üzemanyag gyártáshoz, melynek üzembe helyezése idén 

történik meg, míg a Sisaki finomító a közelmúlt befektetéseinek 

köszönhetően Euro V minőségű motorbenzint tud 

előállítani. Új hidrogéngyár, valamint más elavult üzemek 

felújítása is szükségessé vált a beruházás megvalósításához. 

Emellett kénkinyerő üzem is épült, amellyel betartjuk az 

európai környezetvédelmi követelményeket. Ehhez kapcsolódóan, 

a rijekai befektetések a finomító Nelson Komplexitás 

Indexét 9,1-re növelik, valamint termékhozamát a 

közép-desztillátumok felé mozdítják el. További projekteket 

is tervezünk a termelés rugalmasságának növelése érdekében 

azért, hogy továbbra is gyorsan tudjunk reagálni a 

külső környezet változásaira. 

A közvetlen csővezetékes kapcsolat és a tengeri 

kőolajhoz való hozzáférés biztosítja az olajfinomítás 

jövedelmezőségét 

A szárazföldi és nagy komplexitású, Ural típusú kőolajra 

tervezett finomítóink (Százhalombatta, Pozsony) jól ki tudják 

használni, hogy közvetlen csővezetéken keresztül jutnak 

hozzá az orosz kőolajhoz. A tengerről ellátott finomítóink, 

mint Mantova, Sisak és Rijeka kihasználják a tengeri kőolajkereskedelem 

adta lehetőségeket, és ehhez kapcsolódóan 

optimalizálják a termékkínálatukat a helyi keresleti struktúrának 

megfelelően. 

Dunai Finomító – Magyarország 

Élenjárók nyomában a hatékonyság-javulásban 

A folyamatos hatékonyság-növelés nem csak a kevésbé 

versenyképes finomítóink alapvető célja, hanem a 

leghatékonyabbakénak is, ezért a MOL csoportszinten 

indított célzott programokat. Az öt finomítóból és két 

petrolkémiai egységből álló eszközpark lehetővé teszi 

számunkra, hogy növeljük a belső hatékonyságot és kihasználjuk 

az olyan szinergiákat, mint a megnövekedett 

külső vásárlóerő. 

Az OptINA program az első kísérlet volt arra, hogy a MOL 

sztenderdek bevezetésén keresztül gyors eredményeket 

érjünk el a működési hatékonyság emelésében, valamint elterjesszük 

a „legjobb gyakorlat” módszert Horvátországon 

belül is. Az egyes finomítók karbantartását oly módon harmonizáltuk 

és termelésüket úgy optimalizáltuk, hogy a piacok 

igényét folyamatosan, maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. 

A program első teljes évében a bevezetett projektek jóval 

túlteljesítették az előzetes célkitűzéseket. 

A Downstream folytatja és kiterjeszti az EIFFEL Programot 

(Efficiency Improvement Framework) annak érdekében, 

hogy támogassa három stratégiai pillérünket: a növekedést, 

a hatékonyságot és képességeinket. Ezek az alulról jövő 

kezdeményezések arra ösztönzik a vállalat dolgozóit, 

hogy innovatívabbak legyenek. A legtöbb megtakarítás új, 

kreatív és rugalmas megoldásokból származik, illetve apró 

technológiai módosításokat igényel. A jelentős közvetlen 

költségmegtakarítás mellett az EIFFEL program igazi hozzáadott 

értéke az önfejlődő szervezetek és egy modern 

tudásmegosztó környezet létrehozása. Mindez támogatja 

az együttműködést a MOL multinacionális és multikulturális 

működési területein. 

A finomítás Energiatakarékossági Programot indított, 

amelynek célja, hogy javítsa a „tradicionális” energiahatékonyságot, 

átalakítsa a szerződésmenedzsment rendszert 

és az energiapiac deregulációjával kihasználja az online 

energiaoptimalizációt. Mindezek mellett a fő szándék, hogy 

a meglévő, energia-fogyasztást nyomon követő belső könyvelési 

és kontrolling rendszereket egy közös platformon 

összehangoljuk és szinkronizáljuk. 



Az értékesítésben és vevő-kiszolgálásban a saját csővezetékhálózat 

lehetővé teszi, hogy vevőinket a lehető legalacsonyabb 

költségek mellett érjük el. 

További költségcsökkentést és racionalizálást hajtottunk 

végre a szinergiák kihasználásával a logisztika területén 

(javítottuk a közúti és vasúti fuvareszköz menedzsmentet) 

míg a kereskedelemben harmonizáltuk a MOL és az 

INA értékesítési csatornáit Horvátországban és Bosznia- 

Hercegovinában. 

A Kiskereskedelmi Divízió folyamatosan fejleszti a 

töltőállomás-üzemeltetés módszereinek és technológiájának 

hatékonyságát új műszaki és hatékony karbantartási 

sztenderdek, valamint energiatakarékos világítási 

módszerek alkalmazásával. 

A kereskedelmi pozíció és a logisztikai szolgáltatások 

jelentős versenyelőnyt adnak a regionális piacon 

MOL KKE motorhajtóanyag piacok 

Jelmagyarázat: 

országok saját finomítóval és / vagy több mint 50%-os piaci helyi részesedés 

országok 5% és 50% közötti helyi piaci részesedéssel 

országok 5% alatti helyi piaci részesedéssel 

Az értékesítési piacok 

megoszlása 

A MOL megőrizte piacvezető pozícióját Magyarországon, 

Szlovákiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában 

miközben erős piaci jelenlétet épített ki más, magas 

nagykereskedelmi árréssel rendelkező országokban. A 

regionális vezető szerep 20%-os piaci részesedést jelentett 

a közép- és délkelet-európai piacokon – növekvő értékesítési 

mennyiségek mellett. 

Versenyképes logisztikai hálózatot kezdtünk el fejleszteni 

Romániában, Szerbiában, valamint Boszniában, ahogy 

ezt Ausztriában is véghezvittük annak érdekében, hogy 

kezelni tudjuk a magasabb értékesítési mennyiségeket. 

A nagykereskedelmi és logisztikai eszközök fejlesztése 

továbbra is a MOL-csoport egyik legfontosabb célkitűzése, 

amely által tovább növeljük piaci részesedésünket. 

A nagykereskedelem folyamatosan fejleszti 

ügyfélszolgálatát, hogy a vevők gyorsan és átlátható módon 

jussanak információhoz és bonyolítsák ügyeiket akár az 

interneten keresztül is, a rendelésfelvételtől a fizetésig. 

A jelenlegi töltőállomás-portfolió teljesítményét 

egyenként felülvizsgáltuk annak érdekében, hogy 

meghatározzuk jövőbeni befektetéseinket. Az egyes 

töltőállomásokra szabott stratégia az adott állomás 

várható eredményességén és versenyképességén, valamint 

az ország fejlődési potenciálján alapul. A következő öt 

évre közel 2000 megvalósítandó projektet definiáltunk, 

melyek minden egység stabil készpénztermelését, a 

Kiskereskedelem megújult vizuális megjelenését, valamint 

a hálózat 60%-ában modern higiéniai megoldások 

alkalmazását célozzák meg. 

Az üzemanyag értékesítésen túl, az utazóknak nyújtott 

további sokféle szolgáltatás is fontos részét képezi a MOL 

Kiskereskedelmi stratégiájának, ezért folyamatosan arra 

törekszünk, hogy javítsuk a kényelmi szolgáltatásokat 

a töltőállomásokon. A MOL és a Marché International 

Magyarországon hét MOL, míg Horvátországban további 

hét Tifon állomáson kínálják közösen szolgáltatásaikat. Ezen 

kívül, 2010-ben a MOL Kiskereskedelmi Divíziója „Corner” 

márkanév alatt megújította Gastro koncepcióját ételek 

és italok széles választékát kínálva a friss kávétól, a friss 

szendvicseken át, egészen a gyors, ízletes meleg ételekig, 

nagy hangsúlyt fektetve a vevői igények kielégítésére. 


hazai piacok 68% 

főbb piacok 27% 

egyéb piacok 5% 



Interjú 

Horváth Ferenccel 

Mi volt a 2010-es év legnagyobb sikere 

2010 volt az első teljes év, amikor 12 piacon, 5 jelentős termelési 

eszközzel működtünk. Célunk az volt, hogy az előző évek magas 

teljesítményére alapozva működjünk tovább. Nagymértékben javítottunk 

eszközstruktúránkon, amennyiben felépítettünk egy kiváló, világszínvonalú 

hidrokrakk üzemet a piaci igények és a termelési struktúra összehangolása 

érdekében. Új üzemeink a Rijekai és a Sisaki Finomítókban megfelelnek 

az Európai Uniós követelményeknek, így azok nem csak a helyi keresletet 

szolgálják ki, hanem ezáltal az Európai Uniós piacok is megnyíltak 

előttünk. Az említett fejlesztési projektek az első lépések egy hatékonyan 

és nyereségesen működő horvát Downstream felé, és megmutatják 

elköteleződésünket amellett, hogy felemeljük az INA-ban lévő eszközeink 

teljesítményét a Dunai és a Pozsonyi Finomítóink szintjére. Az öt finomítónk 

és két petrolkémiai telepünk optimalizálása során feltárt szinergiákat 

fokozatosan használjuk ki, miközben megszüntetjük a logisztikai 

hálózatunkban felmerült szűk keresztmetszeteket. 

Milyen konkrét lépéseket tettek a működés javítása 

érdekében 

Az INA-ban 2009-ben elkezdett hatékonyságnövelő 

programok meghozták első eredményeiket és közel 

100 millió USD adózás, kamatfizetés és értékcsökkenés 

előtti üzleti eredmény-növekedést generáltak a teljes 

értékláncon. Az OptINA projekt rámutatott azokra a 

területekre, ahol a jelenlegi MOL-csoport standardok 

alkalmazása jelentős értéket adott a mindennapi 

működéshez és növelte a jövedelmezőséget is. 

A kereskedelemben folyamatosan fejlesztjük 

ügyfélmenedzsmentünket. Mint megbízható és magas 

színvonalú gyártók, megkezdtük a kereskedelmi 

keretrendszerünk összehangolását az INA-val, amely 

magában foglalja az új kereskedelempolitikát és szerződési 

szabályozást, szigorú pénzügyi szabályozás bevezetését 

az INA értékesítés hitelkockázati ügyintézésében, és 

az egycsatornás értékesítés bevezetését a motorikus 

üzemanyagokra vonatkozóan Horvátországban és 

Bosznia-Hercegovinában. 

Az értékesítés növelése Délkelet-Európában lendületet 

vett azzal, hogy logisztikai kapacitásokat bővítettünk 

Szerbiában és Romániában. 

Horváth Ferenc 

Termékelőállítás és Kereskedelem 

Ügyvezető Igazgató (MOL-csoport) 

Hogyan látja a külső környezetet 2011- 

ben Jobb éve lesz az olyan komplex 

finomítóknak, mint a MOL 

A globális finomítói környezet 2010- 

ben fokozatosan javult és meglátásunk 

szerint 2011-ben kissé jobbak 

lesznek a feltételek finomítói margin 

tekintetében. Úgy gondoljuk, hogy a 

dízel piac fellendülése folytatódik, és 

a jó helyen fekvő finomítói eszközeink 

lehetővé teszik a megjelenő piaci 

lehetőségek kiaknázását. A kiemelt 

közép- és délkelet-európai piacainkon 

a kereslet lassan fellendül és képesek 

leszünk belőle előnyt kovácsolni a kiterjedt 

értékesítési hálózatunk és a logisztikai 

eszközeink segítségével. 

Mire összpontosít 2011-ben a MOL Downstream 

A működésünk mérete és komplexitása miatt a feladatok végrehajtására 

összpontosítunk. A hatékonyságunk növelésével és a rugalmasságunk 

fokozásával kell eredményeket felmutatnunk, amely segít a költségeink 

szigorúbb ellenőrzésében. Tovább kutatjuk azokat a lehetőségeket, amelyek 

értékteremtő növekedést biztosítanak számunkra. Ennek érdekében 

növeljük piaci részesedésünket a délkelet-európai üzemanyag piacokon 

és belépünk a közelmúltban megnyílt szerb motorbenzin piacra, illetve 

erősítjük piaci jelenlétünket Romániában is. 

Kiskereskedelemi tevékenységünkben szelektív befektetési stratégiát 

kívánunk követni, összpontosítva a regionális konszolidációra, miközben 

vásárlóink számára megfelelő szolgáltatásokat kínálunk. Alapvető célunk 

vevői értékajánlatunk javítása. Ezt támogatja a ‘fit-to-drive’ koncepciónk 

megvalósítása is: a szabadtéri fitnessz park a család minden tagjának 

lehetőséget biztosít az aktív kikapcsolódásra az utazás során. 

A következő években melyek a MOL előtt álló legnagyobb kihívások 

Célunk az, hogy mi legyünk Európa kiemelt hatékonyságú downstream vállalata. 

A regionális pozíciónk megerősítése érdekében a következő három irány mentén 

szeretnénk haladni: 

Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a meglévő eszközeink hatékonyságának 

növelésére (kiváltképpen az energiafogyasztásra és a karbantartásra összpontosítva), 

illetve a logisztikai és kereskedelmi tevékenység optimalizálásának fejlesztésére. A 

csoportszintű hatékonyságnövelő programok keretében a Downstream 280 millió 

USD adózás, kamatfizetés és értékcsökkenés előtti üzleti eredmény-növekedést 

céloz meg 2013-ra. Eközben meg kell tartani a Dunai és Pozsonyi Finomítóink vezető 

pozícióját nettó készpénztermelő-képességben, és ki fogjuk aknázni a csoportszinten 

jelentkező szinergiákat. 

Olyan organikus növekedést biztosító projekteket 

kezdeményezünk, amelyek a Rijekai Finomítót a legjobb európai 

finomítók szintjére emelik azáltal, hogy növelik komplexitását. 

Ennek köszönhetően a finomító a fűtőolajat értékesebb, motorikus 

üzemanyagokká képes alakítani. A hosszú távú rugalmasságunkat 

és a finomítás és a petrolkémiai integrációból eredő szinergiákat 

a pozsonyi petrokémiai beruházás biztosíthatja. Emellett hosszú 

távon növelni szeretnénk a Dunai Finomító dízel kibocsátását egy új 

hidrokrakk üzem megépítésével. 

Az inorganikus növekedést tekintve szelektív befektetési stratégiát 

fogunk követni; állandó figyelemmel kísérjük az eszközök regionális 

piacát és kizárólag azokkal foglalkozunk, amelyek beleillenek 

a jelenlegi portfoliónkba, különös tekintettel a logisztikai és 

kiskereskedelmi fejlesztésekre. A Kiskereskedelem előtt álló 

legnagyobb kihívások a horvátországi működés racionalizálása és 

hatékonyságának növelése, illetve a modernizációs projektekhez 

kapcsolódó beruházások kezelése. 

A környezetvédelmi előírások célkeresztjében lévő kőolajfinomítást 

és termékelőállítást egyre szigorúbb jogi szabályozások 

kötik. 

Humán szempontok alapján a kihívás, amellyel meg kell 

birkóznunk a jövőben: az alkalmazottak kiöregedése és a gyors 

tudásfejlesztés közötti megfelelő egyensúly fenntartása. 

Az egyik kulcsfontosságú feladatunk, hogy biztosítsuk a 

munkaerő-utánpótlást. Számos projektet kezdeményeztünk 

egyetemekkel kötött megállapodásoktól egészen általános iskolai 

programokig annak érdekében, hogy elősegítsük a következő 

generáció elköteleződését az olajipar iránt. A Pannon Egyetemen 

mesterképzést indítottunk, amellyel az intézményen belül tudjuk 

támogatni a friss diplomások képzését, illetve az ellátási lánc 

menedzsment részeként „PIMS Akadémiát” alapítottunk. 

Milyen egyéb tényezőket vesznek 

számításba célkitűzéseik eléréséhez 

Állandó figyelemmel kísérjük a 

környezeti változásokat és kihívásokat. 

A kutatás-fejlesztés csapatunk 

közreműködésével megfelelő és pontos 

megoldások kidolgozására törekszünk. 

Úgy hiszem, hogy a gépezetben fontos 

az emberi erőforrásokba történő 

befektetés, illetve a fenntarthatóságra 

való törekvés, amelyek lehetővé teszik 

céljaink elérését és versenyelőnyünk 

megtartását. 



Petrolkémia 

Petrolkémia 

Petrolkémia 

Petrolkémia 

Petrolkémiai üzletágunk vezető szereplője Közép- 

Kelet Európa petrolkémia iparának és Európában a tíz 

legjelentősebb polimer termelő között van. Elsősorban 

európai műanyagipari feldolgozó társaságokat látunk el 

polimerekkel. Termelést két telephelyen, Tiszaújvárosban 

(Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt, továbbiakban TVK) és 

Bratislava-ban (Slovnaft Petrochemicals, s.r.o., továbbiakban 

SPC) folytatunk - mindkét helyen a MOL-csoport finomítóival 

integráltan. Alapanyag vásárlásainkkal biztos piacot 

jelentünk a MOL-csoport Termékelőállítás-Kereskedelem 

szegmens számára. Azon túl, hogy a vegyipari alapanyagokból 

etilént és propilént termelünk, versenyképes minőségben 

állítunk elő polimereket, melyek alapvető fontosságúak az 

ipari alkalmazások során, valamint a mindennapi életünkhöz 

elengedhetetlen fogyasztási- és iparcikkek gyártásában. A 

polietilének közül alacsony sűrűségű polietiléneket (LDPE), 

valamint unimodális és bimodális nagy sűrűségű polietiléneket 

(HDPE) gyártunk. Polipropilén (PP) termékpalettánkon 

megtalálhatók a homopolimerek, a random és blokk kopolimerek. 

A TVK és az SPC integráltan működnek, termékeik jelentős részét a 

TVK kereskedelmi leányvállalatain keresztül értékesítik a következő 

márkaneveken: Tipelin, Tipolen, Bralen (a polietiléneknél) és Tipplen, 

Tatren (a polipropiléneknél). 

Áttekintés 

Az olefin társ-termék értékesítésünk 

növelése 

A polimer értékesítésünkben – 

fókuszálás a régiós piacokra 

Magas szintű rendelkezésre állás a 

termelésben – sikerrel végrehajtottuk 

a nagyleállást és a karbantartási 

programunkat 

A folyamat-biztonság irányítás 

rendszerének bevezetése - termelés 

biztonságának fokozása érdekében 

Stratégiailag fontos szerepben az 

energiahatékonyságunk növelése 

www.mol.hu 

Magyarországon és Szlovákiában közvetlenül a TVK-ból, illetve az SPC-ből szolgáljuk ki vevőinket. Kereskedelmi 

leányvállalatainkkal öt országban – Németország, Lengyelország, Olaszország, Franciaország és ukrajna – vagyunk 

jelen. Ezen felül Ausztriában és Romániában kihasználjuk a többi MOL üzlet jelenlétéből fakadó előnyöket és a MOL 

leányvállalatoknál dolgozó kereskedőink révén folytatjuk értékesítési tevékenységünket. További piacaink és a kiemelt 

partnereink esetében az értékesítés és a termékekkel kapcsolatos szaktanácsadás a TVK-ból, illetve az SPC-ből történik. 

Elsősorban az európai műanyag feldolgozó vállalkozásokat látjuk el alapanyagokkal - termékeinknek több, mint 97%-át az 

európai piacokon értékesítjük. 

A gyors növekedést mutató közép-kelet európai piacok közelsége stabil alapot biztosít vevőink igényeinek kielégítésére, 

mind a testre szabott kereskedelmi szolgáltatásaink, mind termékeink minősége által, amelyek stratégiailag fontos elemek 

a régió polimer piacán elért vezető szerepünk megtartásában. Az évek során a petrolkémia iparban szerzett tapasztalatunk 

alapján a legfontosabb belső erősségeink közé tartozik a képzett kereskedelmi és műszaki szakembergárda. 

HDPE-2 üzem – Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. – Magyarország 


Versenyelőnyeink 

Versenyképességünk az előnyös földrajzi pozíciónkra és 

versenyképes termelő kapacitásainkra épül, melyet a 

kiegyensúlyozott termék- és vevő portfolióink mellett a 

finomítói integráció tesz teljessé. 

Integrált működés: A “kőolajtól a polimerekig” 

filozófiánknak megfelelően optimalizáljuk finomítói és 

petrolkémiai termelési folyamatainkat a teljes szénhidrogén 

értéklánc mentén, így nemcsak az eredménytermelő 

képességünket maximalizáljuk, hanem a csoport szintű 

kockázatokat is csökkentjük. A finomítók és a petrolkémiai 

üzemek integrált működtetése mindkét fél versenypozícióját 

erősíti. Szegmensünk azáltal, hogy a MOL finomítói 

termékértékesítés 13%-ának megfelelő, mintegy 2,3 millió 

tonna alapanyagot vásárol, biztos piacot jelent a MOLcsoport 

Termékelőállítás-Kereskedelem szegmense számára. 

A Petrolkémia szegmens az üzemanyaggyártáshoz használt 

olefingyári terméket viszontértékesít a MOL finomításnak, 

amelynek a mennyisége eléri a felhasznált petrolkémiai 

alapanyag 30%-át. 

Kedvező földrajzi pozíció: Kereskedelmi és marketing 

stratégiánkban a gyors növekedési potenciállal 

rendelkező közép-kelet európai értékesítésünk növelésére 

összpontosítunk, ahol a kontinens belsejében fekvő piacainkon 

kihasználjuk kedvező földrajzi pozíciónkat és a vevőink 

kiszolgálása során szerzett speciális piaci ismereteinket. A kisebb 

szállítási távolságok csökkentik a szállítási és egyéb logisztikai 

költségeinket. A logisztikában és a műszaki támogatásban 

nyújtott értéknövelő szolgáltatások különböztetik meg a 

Petrolkémia szegmenst a versenytársaktól. Szolgáltatásaink 

mellett a régióban szerzett tapasztalatunk jelenti legfőbb 

versenyelőnyünket a MOL célrégiójában. 

értékesítésének növelésével emeljük a stratégiailag fontos 

olefingyáraink kapacitás kihasználását. 

– Olefin értékesítésünk stratégiai partnere Magyarországon 

a Borsodchem, amely stabilizálta helyzetét és 2010-ben 

növelte etilén vásárlásának volumenét. 

– A nyers C4 értékesítési szerződésünk első éve során 

pozitív tapasztalatokat szereztünk lengyel partnerünkkel, a 

Synthos-szal való együttműködésben. 

– A gumigyártásban bekövetkezett fellendülés folytán 

2010-ben jelentősen bővült pirolízis-olaj értékesítésünk a 

tiszaújvárosi koromgyár részére. 

A kereskedelmi és marketing stratégiánk folytatása – 

fókuszálás és megkülönböztetés 

A kereskedelmi és marketing stratégiánkat két fő célkitűzés 

jellemzi – a földrajzi fókuszálás és a megkülönböztetés 

a vevők kiszolgálásában. Regionális versenyelőnyünket 

kihasználva a logisztika, a termékfejlesztések, illetve a 

szoros vevőkapcsolatok területén módosítottuk értékesítési 

stratégiánkat, melyben nagyobb fókusszal szerepelnek a 

közép-európai régió polimer piacai. 

A műanyagok iránti kereslet 2010-ben markánsan bővült 

Európában. A globális gazdasági fellendülés megszilárdította 

a keresletet az LDPE és PP piacainkon, ahol a jegyzés árak 

43-45%-kal bővültek. Egyedül a HDPE termékek nem tudtak 

lépést tartani a kedvező változással. 

2010-ben javítottuk a kereskedelmi teljesítményünket és 

magasabb árszinteket értünk el, miközben alacsony szinten 

tartottuk a polimer készleteinket. Kereskedelmi portfoliónk 

átalakításával a nem core piacokra történő értékesítés 

arányát 8%-ról 6%-ra csökkentettük 2010-ben. 

Sikeresen végrehajtottuk a nagyjavítást és a tervezett 

karbantartásokat 

Áprilisban nagyjavításra leállítottuk az Olefin-2 üzemünket. 

Az év folyamán az olefingyárakat magas kapacitás 

kihasználási szint mellett működtettük, ami kompenzálta a 

leállások során keletkezett termelés kiesést. Mind az olefin és 

polimer termelésünk bővült 2010-ben az előző évhez képest. 

A karbantartási nagyleállásokat terv szerint, a tervezett 

műszaki tartalommal valósítottuk meg és a költségek is a 

tervezett szint alatt maradtak. Ezek a sikeresen végrehajtott 

karbantartási munkák biztos alapot teremtenek a kiváló 

műszaki rendelkezésre állási szint eléréséhez a következő 

időszakban és lehetővé teszik a kínálkozó kedvező üzleti 

lehetőségek kihasználását. 

Hangsúly a biztonságos működésen 

Szem előtt tartva az ipari termelési folyamatok 

biztonságának növekvő fontosságát, illetve MOL-csoport 

által e téren támasztott követelményeket, 2010-ben 

a Dupont módszertan alapján elindítottuk a Folyamat 

Biztonság Irányítási rendszerünket a működési kockázatok, 

rendkívüli események feltárása és kivizsgálása érdekében. 

A rendszerben nyomon követjük az elhárítás, megelőzés 

érdekében tett javító intézkedéseink végrehajtását. A 

Folyamat Biztonság Irányítás másik fontos eszköze az üzemi 

auditok, amelyek által a működési biztonság fokozását 

kívánjuk elérni a termelési folyamatainkban. 

Az energia-felhasználás hatékonyságának növelése 

A Petrolkémia szegmensnél az energia felhasználás 

hatékonyságának növelése mélyen gyökerezik a stratégiai 

gondolkodásunkban. A környezetvédelmi szempontok 

növekvő jelentőségére, illetve az emelkedő energia 

költségekre válaszul a termelési folyamatokat érintő 

akcióterveket dolgoztunk ki és új működési modellt vezettünk 

be az energia menedzsment területén. Ezek a lépéseink az 

energia felhasználásunk egészének költséghatékonyságát 

hivatottak javítani, amivel egyúttal a természeti környezetet 

is óvjuk. 

Következetesen valósítjuk meg a 2008-ban megtervezett 

energia stratégiánkban kitűzött célokat. A 2008-2010 

időszakban 48 kt széndioxid kibocsátást takarítottunk 

meg fenntartható fejlesztési akciókkal és egyedi energia 

projektek végrehajtásával. 

Kitekintés 

A petrolkémia iparágat a jövőben is az intenzív verseny 

fogja jellemezni, ami további kihívások elé állítja üzletünket. 

Versenyelőnyeink erősítése érdekében elkötelezettek 

vagyunk stratégiai fejlesztési programjaink folytatásában. 

Az üzleti eredmény növelése elsődleges feladatunk lesz 

2011-ben is. A költségcsökkentési akcióink következetes 

végrehajtása és értékesítésünkben a még jövedelmezőbb 

fogyasztói szegmensek felé való elmozdulás biztos alapot 

jelentenek majd, hogy további jelentős eredményeket 

mutassunk fel ezen a téren. 

Az LDPE piacon megszerzett pozíciónk további erősítése 

érdekében, 2007-ben elindítottuk modernizációs 

programunkat az SPC-nél. Az SPC fejlesztésének 

folytatásával kívánjuk a Petrolkémiai szegmens regionális 

vezető pozícióját fenntartani. 

Petrolkémia 

Minőségi Tanusítványaink 

TVK 

Minőségi Tanusítványaink 

Slovnaft Petrochemicals 

Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. – Magyarország 

A 2010-es esztendő főbb eseményei 

A Petrolkémia szegmens 35%-kal meghaladva előző évi 

teljesítményét, eddigi legnagyobb árbevételét érte el 

2010-ben. Ezt az eredményt mérsékelte, hogy alapanyag 

költségeink körülbelül 43%-kal emelkedtek. 

Bár az integrált petrolkémiai fedezet 6 százalékot javult 

és elérte a 323 eurót tonnánként 2010-ben, még mindig 

21 százalékkal maradt el a 2008. évi fedezettől (406 euró/ 

tonna). Így 2010-ben is első számú prioritásként kezeltük 

a költségek és a működő tőke állományának szigorú 

kontrollját. 

Bővülő olefinértékesítés – a jobb kapacitás kihasználás 

érdekében 

A Petrolkémia szegmens aktív szereplő a régiós olefintermék 

értékesítésben. Az olefinek és olefin társ-termékek 


Feldolgozás, 

Kereskedelem és 

Petrolkémia portfólió 

Hazai és főbb piacok 

Finomító 

Finomítók 

Lengyelország 

Petrolkémiai üzem 

Olajvezeték 

Kapacitás (millió tonna/év) 

NCI index 

Dunai Finomító 8,1 10,6 

Pozsonyi Finomító 6,1 11,5 

Mantovai Finomító 2,6 8,4 

Rijekai Finomító 4,5 9,1 

Sisaki Finomító 2,2 6,1 

Kőolajvezetékek 

Logisztika 

Kapacitás (millió tonna/év) 

Barátság I. (transpetrol tulajdona) 22,0 

Barátság II. 7,9 

Adria (magyarországi szakasz) 10,0 

Algyő 2,0 

Porto Marghera - Mantova 2,6 

Adria - JANAF (INA részesedése: 12%) 34,0 

Termékdepó (db) 38 

Termékvezeték: 

MOL – 1356 km 8,2 

SN – 484 km 2,5 

Olaszország 

Ausztria 

Csehország 

Szlovénia 

POZSONyI 

FINOMÍTÓ 

SPC 

DuNAI 

FINOMÍTÓ 

Szlovákia 

Magyarország 


SISAKI 

FINOMÍTÓ 

TVK 

Petrolkémiai vezetékek 

Etilénvezeték 

Termék depó 

Románia 

Feldolgozás Petrolkémia és Kereskedelem 

Kiskereskedelmi hálózat 

MANTOVAI 

FINOMÍTÓ 

RIJEKAI 

FINOMÍTÓ 

Bosznia - 

Hercegovina 

Szerbia 

Töltőállomások száma 

MOL 563 

INA 476 

Slovnaft 234 

IES 205 

Tifon 43 

Roth 38 

Energopetrol 64 

Montenegró 

Petrolkémia 

termelés 

Kapacitás (kilotonna/év) 

TVK - Olefin 660 

TVK - Polyolefin 765 

SPC - Olefin 220 

SPC - Polyolefin 435 

Vezetékek 

Kapacitás (kilotonna/év) 

Alapanyag és termék vezetékek 2,700 

Etilén (Kazincbarcika) 160 

Etilén (Kalush) 100 


Földgázszállítás 



Magyarországon jelenleg kizárólag az FGSZ 

Földgázszállító Zrt. (FGSZ) rendelkezik földgázszállítási 

és rendszerirányítási engedéllyel. Mindkét tevékenység 

törvényileg szabályozott piaci környezetben zajlik. A 

vállalat tulajdonolja és üzemelteti a Magyarországot 

behálózó nagynyomású földgázrendszert. A hazai 

földgázszállítási tevékenység mellett az FGSZ 

tranzit tevékenységet is folytat Szerbia, Bosznia- 

Hercegovina és export tevékenységet Románia és 

Horvátország részére. Nemzetközi összehasonlításban 

a társaság vezetékrendszerének műszaki színvonala 

a csúcstechnológiák közé tartozik. Az FGSZ a térség 

megkerülhetetlen, stratégiai szerepben lévő vállalatai 

közé tartozik. Dinamizmusa és hatékonysága Európa egyik 

kiemelkedő földgázszállítójává teszi. 

Versenyelőnyök 

– Földrajzi adottságok: az FGSZ fontos szereplője a regionális 

tranzit célú szállításoknak is. 

– Minőségbiztosítás: A vállalat 1997-től működtet tanúsító 

testület által auditált, ISO 9001 szabvány követelményeinek 

megfelelő minőségbiztosítási rendszert. A tanúsító az 

olaj- és gázipar területén kiemelten elismert SGS (magyar 

intézménye az SGS Hungária Kft.). A minőségbiztosítási 

rendszer működését az SGS Hungária Kft. félévente, a Magyar 

Bányászati Hivatal pedig évente felülvizsgálja. 

– Stabil pénzáramlás: Az FGSZ közel 5800 km hosszú, 

Magyarországot behálózó nagynyomású földgázszállító 

távvezeték-rendszerének működtetése, kapacitásának és 

kiegészítő szolgáltatásainak diszkriminációmentesen történő 

értékesítése stabil pénzáramlást biztosít a Csoport részére. 

– A Legjobb Munkahely: Az FGSZ Zrt. munkáltatói 

szempontból is komoly eredményekkel büszkélkedhet. 

2009-ben a Világgazdaság-Hewitt Legjobb Munkahely 

Felmérésben, kategóriájában az első helyen végzett, s az 

iparági győzelmet is magáénak tudhatta. 2010-ben, szintén 

az ország legjobb munkahelye lett, míg a Közép-Kelet-Európa 

Legjobb Munkahelye regionális felmérésben ugyancsak a 

legjobbak közé jutott. 


Áttekintés 

5800 km hosszú távvezetékrendszer 

17 hazai, 2 import betáplálási pont, közel 

400 gázkiadási pont 

6 regionális központ, 

5 kompresszorállomás 

Világszínvonalú irányítóközpont 

Siófokon 

Interkonnektorok építése 

A napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi 

piac beindítása 

Az Independent Transmission Operator 

(ITO) modell szerinti szervezeti 

átalakulás 

www.mol.hu 

Beregdaróci Kompresszorállomás – Magyarország 


A 2010. év legfontosabb eseményei 

Befejeződött a stratégiai fontosságú magyar-román 

és magyar-horvát összekötő vezetékek megépítése 

A magyar és román földgázszállító hálózatokat összekötő 

szakaszon a szállítás 2010 júliusában indult meg. A vezeték 

magyarországi szakasza 47 km, napi csúcskapacitása 4,8 

millió m3, a beruházás összértéke 9 milliárd forint. Elkészült 

a Városföld–Slobodnica, magyar-horvát interkonnektor is. 

Hazai szakasza 205 km, napi csúcskapacitása 19,2 millió m3, a 

magyarországi beruházás költsége 80 milliárd forint. Mindkét 

vezetéken lehetőség van a kétirányú szállítás kialakítására, így 

az új interkonnektorok megteremtésével jelentősen javul az 

ellátásbiztonság, mivel elkészültükkel a korábbi kettő helyett 

négy betáplálási pontja lehet a hazai gázvezeték-rendszernek. 

Az FGSZ a 2010-ben megvalósult vezetéképítési munkái során 

kiemelt figyelmet fordított az érintett területek élővilágának 

megóvására, a környezet- és természetvédelemre, valamint 

a levegő tisztaságának javítására. A társaság a kivitelezési 

munkák során folyamatos kapcsolatban volt a lakossággal és a 

társadalmi szervezetekkel. 

Kitekintés 

Észak - Déli Gázfolyosó és a NETS együttműködés 

Az Észak - Déli Gázfolyosó az Európai Unió egyik kiemelt 

projektje. Küldetése, hogy diverzifikálja a Balti-tengertől az 

Adriai-tengerig terjedő régió gázforrásait és létrehozzon egy 

integrált gázpiacot. Ezek a célok a regionális földgázszállító 

vállalatok stratégiai együttműködésén keresztül, közös 

energiapolitikai elvek mentén valósulhatnak meg. Az FGSZ 

NETS (Új Európai Szállítóhálózat) projektje biztosítani tudja 

azt a keretet, amely révén az Észak-Déli Gázfolyosó létrejöhet. 

A fenti célok megvalósítása érdekében az FGSZ megkezdte a 

magyar-szlovák összekötő vezeték létrejöttének előkészületi 

munkálatait, továbbá egyeztetéseket folytat a szlovéniai 

gázvezetéki összeköttetésről is. Előbbivel az Észak-Déli 

Gázfolyosó, utóbbival pedig a magyar-szlovén-olasz 

szállítórendszer létrejöttének esélye teremtődne meg. 


Független rendszerirányítás 

A 2009/73/EK rendelet megjelenése gyökeres változásokat 

hozott az FGSZ Zrt. életébe. Ez az irányelv a további piaci 

liberalizáció szellemében átfogóan jelölte ki a földgáz 

átvételének, tárolásának és elosztásának új kereteit, 

beleértve a vállalat működésének szabályozását. Az EU-s 

direktíva a gáztörvény megfelelő módosításával beépült a 

magyar jogrendbe, amelynek következtében az FGSZ egy 

új, ún. ITO (Independent Transmission Operator – független 

rendszerirányító) modellben működik a jövőben. A 2010-es év 

folyamán a Társaság megtette a szükséges intézkedéseket, 

hogy az engedélykérelem beadási határidejétől felkészülten 

folytassa rendszerirányítási és gázszállítási tevékenységét az új 

modell keretei között. 

Napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piac 

Az FGSZ Zrt. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 

értelmében 2010. július 1-től új szolgáltatást nyújt partnereinek. 

Az NFKP (Napi Földgáz- és Kapacitáskereskedelmi Piac) 

beindításával egy speciális elektronikus kereskedési felület 

jött létre, amelyen a földgázkereskedők, a saját jogon 

eljáró felhasználók, a földgáztermelők és a nagynyomású 

földgázrendszerhez csatlakozó más rendszerüzemeltetők – 

mint például földgáztárolók, vagy elosztói rendszert 

üzemeltetők – tudnak földgázzal és a nagynyomású 

földgázszállító rendszer kapacitásaival kereskedni. Ennek 

köszönhetően a piaci szereplők jobban tudják napi feladataikat 

megtervezni, a nap végi kiegyensúlyozás az eddiginél 

kisebb kockázatot jelent számukra, így egyenletesebb 

és megbízhatóbb szolgáltatást tudnak nyújtani a végső 

felhasználóknak. Az NFKP egy fontos lépés ahhoz, hogy az 

FGSZ közelebb kerüljön távlati céljához, a hatékonyabban 

versenyző és nagyobb likviditású magyarországi földgázpiac 

alapjainak megteremtéséhez. 

Beregdaróci Kompresszorállomás – Magyarország 



infrastruktúra 

Lengyelország 

Távvezetéki üzem 

Kompresszorállomás 

Import betáplálási pont 

2010-es összteljesítmény 

(Az adatok 15 °C-on értendők) 

összes hazai célú mennyiség 

a kitárolt mennyiséggel együtt 

Ebből kitárolt 

Tranzitcélú és export 

Hazai célú átvételekből importmennyiségek 

a beregszászi ponton 

HAG vezetéken 

Hazai termelésből 

Ausztria felől, 

mosonmagyaróvári mérés 

HAG vezeték 

Éves kapacitás 

Napi nem megszakítható 

csúcskapacitás 

(köbméter) 

11.89 milliárd 






(köbméter) 


12.10 millió 

Tranzit (szerb és bosnyák) 



Napi csúcskapacitás 

Román tranzit 




Hazai termelés 

Tizenkét belépési pont 



(köbméter) 


13.20 millió 

(köbméter) 


4.80 millió 

(köbméter) 


9.02 millió 

Szlovákia 

Termelés 

Tárolás 

Stratégiai célú tárolás 

Gázátadó állomás 

Gázvezeték Ø >_ 1000 mm 



Gázvezeték Ø < 300 mm 

ukrajna 


Testvériség és összefogás vezeték 

ukrajna felől, 

Beregdarócnál lép be 


(köbméter) 


Miskolc 

Nemesbikk 

Beregdaróc 

Mosonmagyaróvár 

Földgázrendszer napi 

csúcskapacitása 


összesen 

ebből megszakítható 

Import 


Tranzit 

Kereskedelmi célú tárolás 


Stratégiai célú tárolás 

Hazai termelés 

Kereskedelmi célú föld alatti 

gáztárolók kapacitása 

Négy belépési pont 




(köbméter) 

173.71 millió 

9.8 millió 

74.40 millió 

2.3 millió 

11.30 millió 

59.00 millió 

7.5 millió 

20.00 millió 

9.02 millió 

(köbméter) 


59.00 millió 

7.5 millió 

Stratégiai célú föld alatti gáztárolók 

kapacitása 

Egy belépési pont 



(köbméter) 


20.00 millió 

Gellénháza 

Pusztaederics 

Babócsa 


Kápolnásnyék 

Báta 

Vecsés 

Karcag 

Kenderes 

Kecskemét 

Városföld 

Szőreg 

Zsana 

Algyő 

Kardoskút 

Románia 


Gáz és energia 

A Gáz és Energia szegmenshez az Ellátás és Trading 

Divízió valamint az Energia- és Hőtermelés tartozik. 

Az Ellátás és Trading Divízió tevékenységének 

köszönhetően lehetőség nyílik az olaj, gáz, széndioxid, 

áram és egyéb tömegáruk kereskedelmében és 

ellátásában rejlő szinergiák teljes kihasználására – mind 

MOL-csoport szinten mind a külső piacokon. 

2009 végén a MOL az MMBF Zrt. révén (amelyben 72,5%- 

os tulajdoni hányaddal rendelkezik) ismét a gáztárolói 

piac aktív résztvevőjévé vált és 2010-ben eredményesen 

zárta működésének első évét az 1,2 Mrd. m 3 stratégiai 

és 0,7 Mrd m 3 kereskedelmi célú mobilgáz kapacitással 

rendelkező tároló. A beruházás fokozza Magyarország 

ellátásbiztonságát. 

Az EU-országokban hosszú távon várható növekvő 

gázfogyasztás és a magas szintű importfüggőség 

miatt továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a gázforrás 

diverzifikációra és az infrastruktúra-fejlesztésre, 

valamint a MOL-csoportban meglevő primer erőforrások 

villamosenergia-termelést célzó hasznosításán keresztül 

az energia-értéklánc fejlesztésére. 

MOL, stratégiai partnerével a CEZ, Cseh Energia 

Vállalattal közösen folytatja az együttműködésük 

első nagyobb beruházásait: a MOL-csoport pozsonyi 

és százhalombattai finomítóinak területén egy-egy 

kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) építését és a 

meglévő hőerőmű (TPP) modernizálását, ezzel kialakítva 

egy vonzó energetikai portfoliót. 

cash flow-t generálva és erősítve az ellátásbiztonságot 

Magyarországon. 

Az ellátásbiztonság fokozásának elsődleges célját szem 

előtt tartva, az MMBF Földgáztároló Zrt. (amelyben a MOL 

72,5%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik) megvalósította 

az 1,2 Mrd m 3 stratégiai és 0,7 Mrd m 3 kereskedelmi célú 

mobilgáz kapacitással rendelkező földalatti gáztárolót. 

A létesítmény üzemeltetője a MOL Nyrt. A fejlesztést 

szintén a MOL irányította, amely a Földgáz Biztonsági 

Készletezéséről szóló 2006. évi xxVI. sz. törvényben 

meghatározott ütemterv és határidő szerint fejeződött be. 

Ennek megfelelően életbe lépett a biztonsági gáztárolásról 

szóló 30 éves szerződés. A kereskedelmi célú kapacitások 

is teljes egészében lekötésre kerültek 2010. április 1-től 

kezdődően 10 éves időtartamra. Mindkét üzleti tevékenység 

stabil, euró alapú megtérülést biztosít a MOL-csoport 

számára. 

Az MMBF finanszírozása 200 millió euró mértékig az 

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által 

8-éves futamidejű hitel formájában biztosított, míg az ezt 

meghaladó finanszírozási igényekre a MOL által nyújtott, 

2014-ig szóló rulírozó hitel nyújt fedezetet. 

Nabucco projekt 

A MOL – a BOTAS, a BEH, az OMV, a TRANSGAZ és az RWE 

társaságokkal együttműködésben, a partnerekkel azonos, 

16,67 %-os tulajdonosként részt vesz a Nabucco projektben, 

melynek célja a kaszpi és közel-keleti régióban kitermelt 

földgáz elszállítása a 3900 km hosszú, 31 milliárd köbméter 

kapacitású tranzitvezetéken Európába. 

A sikeres 2009-es év után, amikor is Törökország, Bulgária, 

Románia, Magyarország és Ausztria, mint a Nabucco 

tranzitországok vezetői kormányközi megállapodást 

írtak alá, 2010-ben a Nabucco projekt jelentős lendületet 

kapott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal 

(EBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB) és más 

nemzetközi pénzügyi intézményekkel (IFC) aláírt megbízó 

levél aláírásával. Mindezek mellett megkezdődtek a két 

törökországi betápláló vezeték kapcsán a Környezeti 

és Társadalmi Hatástanulmány és a teljes körű műszaki 

tervezés munkálatai. 

A Nabucco gázvezeték eredményeként egy hatékonyabb 

és biztonságosabb gázpiac alakulhat ki, továbbá a MOLcsoport 

számára addicionális értéket teremthet, az iraki 

Pearl projekten, mint potenciális földgázforráson keresztül. 

Áttekintés 

Az MMBF Zrt. földalatti gáztárolója 2010-ben 

eredményesen zárta működésének első évét 

INA integrációjával a csoport-szintű 

kőolajbeszerzés mértéke megközelíti a 20 Mt-t, 

ami rendkívüli hatékonyság-javító lehetőséget 

rejt magában. 

A Nabucco gázvezeték-projekt újabb lendületet 

vett az EBRD-vel, az EIB-vel és egyéb pénzügyi 

intézményekkel kötött megbízási szerződés 

aláírásával. 

A Commodity Trading Platform hatékonyan 

kezelte a MOL-csoport olaj-, olajtermék 

derivatív valamint széndioxid és áram pozícióit 

A kiserőműves piacra történő belépés első 

lépéseként hamarosan elindulnak az első inert 

gázra épülő villamosenergia-termelő projektek 

Gáz és Energia 

Földgáz-Infrastruktúra 

www.mol.hu 

Mind a folyamatban lévő, mind a már sikeresen 

megvalósított infrastruktúra-fejlesztések célja a regionális 

piaci hatékonyság és ellátásbiztonság erősítése, valamint a 

MOL-csoport számára megfelelő megtérülés biztosítása. 

MMBF Zrt. 

A MOL az MMBF Zrt. révén ismét aktív szereplővé vált a 

gáztárolási üzletben, hosszú távon stabil, euróban jelentkező 

Szőregi Földgáztároló – Magyarország 


Kereskedelmi és Ellátási tevékenység 

A csoport szintű kereskedelmi és ellátási tevékenységet 

szinergiaelőnyök és méretgazdaságossági szempontok 

támogatják. Az Ellátási Lánc Menedzsmenttel való szoros 

együttműködés révén jelentősen növekedtek a lehetőségek 

az integrált tervezés és alapanyag-ellátási rendszer 

működtetésében. Az ellátási és kereskedelmi tevékenység 

amellett , hogy kielégíti a MOL, a Slovnaft, az INA és a IES 

szükségleteit, lehetővé teszi a meglévő magas szintű üzleti 

szakértelem kihasználását és a külső piaci lehetőségek 

feltárását. 

Kőolaj és Alapanyag Beszerzés és Kereskedelem 

(Moltrade-Mineralimpex) 

2010-ben az Ellátási Lánc Menedzsment igényei alapján a 

MOL, a Slovnaft és az INA SISAK finomítók részére 11,8 millió 

tonna kőolaj beszállítása történt a Barátság kőolajvezetéken 

keresztül A brod-i Finomító (Bosznia) részére 550 kt 

nyersolajat tranzitáltunk. Az IES/Mantova Finomító részére 

történő tengeri nyersolaj szállítások elérték a 2,4 millió 

tonnát. 

2010-ben megtörtént az INA kőolaj ellátásának a 

csoportszintű beszerzésbe való integrálása, amelynek 

keretében - a MOLTRADE-Mineralimpex bevonásával - az 

INA rijekai és sisaki finomítójának 3,5 millió tonna kőolaj 

került beszerzésre. Az INA kőolajellátásának biztosítása 

érdekében két éves tengeri kőolajbeszerzési szerződés került 

megkötésre, amely 1,4 millió tonna kőolaj szállításáról szól. 

Mindezeken túlmenően 1,5 millió tonna nyersanyagot és 

olajterméket importáltunk (1 millió tonna 0.1-es gázolaj 

termékvezetéken keresztül és 220 kt vegyipari benzin a 

TVK számára). 

érdekében az MCT sikeresen vezetett be egy Energia 

Kereskedelmi és Kockázatkezelési (ETRM) Rendszert 2010- 

ben, amely egy a nemzetközi gyakorlati követelményeknek 

megfelelő, korszerű szabályozó rendszer. 

A Trading Platform 2011 folyamán bővíteni tervezi az 

áramellátási tevékenységét a MOL-csoporton belül. 

Energia Portfolió Fejlesztés 

Az Energia Portfolió Fejlesztés továbbra is a társaság 

meglévő, de még ki nem aknázott erőforrásainak 

és kompetenciáinak jobb kihasználásán dolgozik - 

elsődlegesen a geotermikus energia és az inert tartalmú 

gázok hasznosításán-, ezáltal lehetővé téve a MOL-csoport 

számára a kiserőműves piacon történő megjelenést. 

A 0,8 MW elektromos kapacitású inert gáz pilot projekt, mely 

a földgáznál alacsonyabb fűtőértékű gáz elégetésén alapul, 

tervezési és engedélyeztetési fázisa 2010-ben lezárult. 

Mindezt 2011-ben a projekt megvalósítása és a kiserőmű 

üzembe helyezése követi. Emellett számos hasonló inert 

gáz-alapú projekt van előkészítési fázisban Magyarország 

különböző területein. A teljes portfolió biztosítani fogja a 

MOL számára, hogy jelentős piaci jelenlétre tegyen szert 

a kiserőművi szektorban az inert gázt tartalmazó mezők 

közelében telepített gázmotorok és turbinák segítségével. 

A 2010-es évben több olyan geotermikus projekt került 

azonosításra, amely mind geológiai, mind pénzügyi 

szempontból megvalósítható, és ezzel jelentős 

villamosenergia- és hőtermelési kapacitás hozható létre. 

A MOL geotermikus stratégiájának első lépéseit a 

geotermiára szakosodott vegyesvállalatán, a CEGE Zrtén 

keresztül valósítja meg és nagy várakozással tekint a 

geotermikus koncessziók kiírására 2011-ben. 

A MOL csoport-szintű energia auditjának első lépéseként 

az energiahatékonysági csapat lefolytatta a TVK átfogó 

energiahatékonysági vizsgálatát, amelyet a MOL hazai 

Termelés és Finomítás telephelyeinek energia auditja követ. 

Energia- és Hőtermelés 

A MOL három nagyberuházás megvalósítását tűzte ki 

célul stratégiai partnerével, a CEZ-zel (cseh energiaipari 

vállalat). A közös vezetésű vállalat egyik folyamatban lévő 

projektje a Pozsonyi Finomító területén lévő hőerőmű 

(TPP) korszerűsítése. A partnerek továbbá a Dunai és 

Pozsonyi finomítók területén létesítendő kombinált ciklusú 

gázturbinás erőművek (CCGT-k) megvalósításán dolgoznak. 

A CCGT-k egyenként 830 MW tervezett kapacitással és 58%- 

os nettó villamos energia hatékonysággal rendelkeznek 

majd. 

A pozsonyi hőerőmű felújítása folyamatban van, a 

teljes füstgáz kénmentesítő üzem 2011 végéig kerül 

megvalósításra. Az erőműi kapacitás növelése lehetővé 

teszi a teljes finomítói villamos- és gőzenergia igények 

kielégítését. A két 830 MW-os CCGT erőmű fejlesztésének 

előkészületi munkái az elfogadott ütemtervnek 

megfelelően haladnak. A magyarországi projekt megkapta 

az Egységes Környezethasználati Engedélyt és az építési 

engedélyt, Szlovákiában pedig érvényes Környezetvédelmi 

Hatásvizsgálattal rendelkezett az építendő erőmű 2010 

végén. 


A Commodity Trading Platform tevékenysége 

A MOL Commodity Trading (MCT) egy 100%-ban MOL 

tulajdonban levő vállalat. A vállalat bonyolítja a MOLcsoport 

olaj- és olajtermék-derivatívákkal kapcsolatos 

ügyleteit, valamint a szén-dioxid kvóta- és a villamosenergia 

optimalizációját és kereskedelemét. 

2010-ben az MCT 4 millió tonnányi volumenben hajtott 

végre olaj- és olajtermék–derivatíva strukturálást, 

szoros együttműködésben más üzleti egységekkel. Ezen 

fedezeti ügyletek 3 tevékenységhez, a kőolaj-ellátáshoz, 

a szénhidrogén-készletek kezeléshez, továbbá egyéb 

kereskedelmi lehetőségek kihasználásához voltak köthetők. 

A szén-dioxid kvóták MOL csoport-szintű optimalizációja 

és kereskedelme többek között az éves EU-ETS megfelelési 

ügyleteket és CER-EUA csereügyleteket foglalt magába. 

Az MCT összesen több mint 7 millió tonnányi kvóta 

kereskedelmét bonyolította. Emellett az MCT hatékonyan 

kezelte a villamosáram igényeket a MOL és annak 

magyarországi leányvállalatai számára körülbelül 1,5 TWh 

mennyiségben. 

Az olaj- és olajtermék derivatív-, a szén-dioxid- és az 

áramellátási ügyletek napi kontrolljának támogatása 

Szőregi Földgáztároló – Magyarország 


Pénzügyi és működési teljesítményünk 

Pénzügyi és működési 


Pozsonyi Finomító – Szlovákia 


A vezetés beszámolója és elemzése 

a 2010. évi pénzügyi helyzetről, 

valamint a működés eredményeiről 

Összefoglaló a 2010-es év kihívásairól és a menedzsment válaszlépéseiről 

A MOL komoly kutatási sikereket ért el Irak kurdisztáni régiójában, illetve Pakisztánban az elmúlt évben. Ezen sikerek 

fokozódó kutatási tevékenységünkkel együtt támogathatják hosszútávú növekedésünket. A MOL elkötelezett készleteinek 

és termelésének megnövekedett szinten tartása iránt. 

A Feldolgozás és Kereskedelem üzletág esetén a MOL-csoport elsődleges célja, hogy a régióban elért piaci helyzetét tovább 

erősítse. Piac-vezérelt beruházásokra és a hatékonyság további javításra koncentrál, kihasználva a folyamatosan javuló 

környezet által kínált lehetőségeket. A Csoportnak továbbra is célja, hogy előnyt kovácsoljon a teljes értéklánc mentén 

megjelenő szinergiákból, a Rijekai Finomító hatékonyságát a MOL kulcs finomítóinak magas szintjére emelje, valamint 

tovább javítsa a teljes Feldolgozás és Kereskedelem portfolió hatékonyságát. 

Csoport-szinten célunk, hogy meglévő eszközállományunk maximális hatékonyságú működtetésével kiaknázzuk az integrált 

portfoliónkban rejlő jelentős, organikus növekedési lehetőségeket. 

A 2010-es év eredményeinek részletes elemzése 

A világgazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, de a fellendülés jelei a folyamatosan emelkedő 

szénhidrogénárakban és a finomítói környezet fokozatos javulásában már megmutatkoztak 2010-ben. A külső környezethez 

igazodva a MOL folyamatosan alakítja működését, amely az elmúlt években nemzetközibb, hatékonyabb és kutatástermelés 

által vezéreltebbé vált. 

2010-ben a Csoport EBITDA-jának hozzávetőlegesen fele Magyarországon kívülről származott, miután a nemzetközi 

tevékenységek hozzájárulásának aránya tovább növekedett. Az elkövetkező években ennek a tendenciának a folytatódására 

számítunk. Kutatás-termelési tevékenységünk hozzájárulása jelentős mértékben megnőtt az elmúlt években, 2010-ben 

közel kétharmadát adva a Csoport EBITDA-nak, ezáltal a MOL további növekedésének szilárd bázisává vált. A Feldolgozás 

és Kereskedelem területén integráltságunk fokozódott regionális pozícióink további erősítése érdekében. 

2010-ben az előző évhez viszonyítva a MOL-csoport speciális tételek nélküli EBITDA-ja 56%-kal, 598,2 Mrd Ft-ra, míg 

speciális tételek nélküli üzleti eredménye 83%-kal, 330,1 Mrd Ft-ra javult, a szabályozói környezet kedvezőtlen változásai 

ellenére. A nemzetközi tevékenység részaránya az üzleti eredményből jelentős mértékben megnövekedett 2010-ben. Az 

eredményjavulás elsősorban a Kutatás-termelésből származott, miután az elmúlt évek kiemelkedő beruházásai termelési 

fázisba fordultak. Ezáltal az üzletág, 79%-os eredményjavulás mellett, továbbra is a legjelentősebb részt képviseli a Csoport 

üzleti eredményéből. A külső környezet fokozatos javulása mellett a Downstream üzletág eredménye a viszonylag alacsony 

bázishoz képest megkétszereződött, a Petrolkémia pozitívba fordult, míg a Gáz és Energia üzlet hozzájárulása továbbra is 

jelentős maradt. 

A MOL-csoport nettó eredménye 2010-ben 9%-kal, 104,0 Mrd Ft-ra nőtt, miután a jelentősen javuló működési teljesítményt 

részben csökkentette a 2010-ben bevezetett válság adó (25,8 Mrd Ft) és az Európai Bizottság határozata alapján kamatokkal 

terhelt pótlólagos bányajáradék-befizetés (35,2 Mrd Ft). Az INA nettó hozzájárulása konszolidálásának első teljes évében 

pozitívra fordult. 

A MOL továbbra is elkötelezett maradt pénzügyi stabilitásának megőrzése iránt, mely a válságra adott azonnali, helyes 

válaszokon alapul. Fegyelmezett beruházási programunkat (333 Mrd Ft CAPEX 2010-ben, 13%-kal alacsonyabb az előző 

évhez képest) a működési pénzáramlásunkból finanszíroztunk, nettó hitelállomány tovább csökkent, javuló 31,3%-os 

eladósodottságot eredményezve 2010. december végén. 

Amellett, hogy a MOL elkötelezett maradt pénzügyi stabilitásának megőrzése iránt, tovább folytatta kiemelt beruházásait, 

ezáltal valamennyi üzletági területén kedvező helyzetet teremtett a fellendülés időszakára. Beruházási programunk olyan 

növekedési projektekre koncentrált, mint a szíriai és adriai off-shore mezők termelésbe-állítása a Kutatás-termelés, a Rijekai 

Finomító modernizációja a Feldolgozás és Kereskedelem és a magyar-horvát határkeresztező vezeték kiépítése a Gáz és 

Energia üzletágban. 

2010-ben a MOL jelentős lépéseket tett az upstream portfolió hatékony és optimalizált működtetése érdekében. 

Kulcsfontosságú projektek a mezőfejlesztési fázisból termelési szakaszba léptek, melynek köszönhetően napi termelésünk 

144 ezer hordó olajegyenértékre növekedett, megteremtve a lehetőségét a termelés középtávú fenntarthatóságnak. A 

MOL-csoport SPE irányelvek szerinti 2P jóváhagyott készletbecslése 2010. december 31-re 619 millió hordó olajegyenérték, 

míg a prognosztikus kitermelhető vagyon 1.650 millió hordó olajegyenérték. 

A MOL-csoport speciális tételek nélküli EBITDA mutatója 56%-kal 598,2 Mrd Ft-ra nőtt 2010-ben, míg a speciális tételek 

nélküli üzleti eredménye 83%-kal, 330,1 Mrd Ft-ra javult. A nemzetközi tevékenység részaránya az üzleti eredményből 

jelentős mértékben megnövekedett 2010-ben. Az üzleti eredmény minden üzletág esetében javult, összhangban a 

fokozatosan javuló külső környezettel és hatékony működésünknek köszönhetően, noha az eredményre negatív hatással 

volt a 2010-ben kivetett válságadó (25,8 Mrd Ft), az Európai Bizottság határozata alapján kamatokkal terhelt pótlólagos 

bányajáradék (35,2 Mrd Ft) és a befagyasztott gáztarifák. A kedvezőtlen gazdasági szabályozói környezet ellenére a MOLcsoport 

nettó profitja 9%-kal 104,0 Mrd Ft-ra nőtt. Az INA nettó eredmény hozzájárulása az első teljes időszakban történt 

konszolidációja alkalmával pozitív volt. 

A MOL továbbra is elkötelezett maradt pénzügyi stabilitásának megőrzése iránt és csökkentette beruházási költségeit (333 

Mrd Ft CAPEX 2010-ben, 13%-kal alacsonyabb az előző évhez képest), melyet működési pénzáramlásból finanszírozott. 

Nettó hitelállományunk tovább csökkent. Az eladósodottság az előző évi 33,8%-ról 2010. december végére 31,3%-ra 

csökkent. Kiemelt beruházásaink folytatása és befejezése valamennyi üzletág területén kiemelkedően kedvező helyzetet 

teremtett a fellendülés időszakára. 

– A Kutatás-termelés szegmens egyszeri tételek nélküli üzleti eredménye 2010-ben 79%-kal, 258,6 Mrd Ft-ra nőtt 

az előző évhez viszonyítva, főként a növekvő nemzetközi termelés, és a magasabb átlagos realizált szénhidrogén 

árak eredményeként. A horvát gázkereskedelmi tevékenység az előző évhez képest csökkenő mértékben, de 

még mindig jelentős veszteséget termelt. Az üzleti eredmény egyszeri tételek és az INA hozzájárulása nélkül 22 

Mrd Ft-tal, vagyis 20 %-kal nőtt az előző évhez képest, mivel a kedvező külső környezet szinte stabil termeléssel 

párosult, és ezt csak részben ellensúlyozta a magasabb hazai bányajáradék. 

A Gáz Keretszerződés alapján, melyet a Horvát Köztársaság kormánya és a MOL 2009. január 30-án írt alá, és 

2009. december 16-án módosított, az INA gázkereskedelmi üzletágát a Horvát Köztársaság kormányának a 

szerződés szerint 2010. december 1-jéig át kellett volna vennie. Figyelembe véve, hogy az átvétel nem történt meg 

és a folyamatban levő tárgyalások során egyelőre nem került új határidő meghatározásra, a gázkereskedelem nem 

felel meg a megszűnő tevékenység feltételeinek. Ennek következtében a kapcsolódó eszközök, kötelezettségek, 

bevételek és ráfordítások folytatódó tevékenységként, a Kutatás-termelés szegmensben kerültek kimutatásra. Az 

összehasonlító időszakok módosításra kerültek. 

– A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye duplájára nőtt, 58,5 Mrd 

Ft-ra emelkedett 2010-ben az előző év alacsony értékéhez képest. A folyamatosan javuló finomítói környezet és 

a fegyelmezett költségkontroll iránti elkötelezettségünk ellensúlyozta a nyomott regionális kereslet hatását és az 

INA javuló, de még mindig negatív hozzájárulását. Az üzleti eredmény, INA nélkül, 84%-kal javult az előző évhez 

képest, miközben az újrabeszerzési árakkal számolt üzleti eredmény jelentős javulás után 51,4 Mrd Ft-ot tett ki. 

– A Petrolkémia szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye jelentősen javult (16,6 Mrd Ft-tal) 2009-hez 

képest és 2010-ben 1,4 Mrd Ft-ot tett ki, a II. és III. negyedév pozitív hozzájárulásának köszönhetően. A javulás a 

magasabb termelési és értékesítési volumenek és a kissé emelkedő petrolkémiai margin eredménye. 

– A Gáz és Energia szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 10%-kal, 68,1 Mrd Ft-ra nőtt 2010-ben, a 

szabályozói környezetben bekövetkezett negatív változások ellenére. A szegmensen belül továbbra is az FGSZ 

Zrt. eredmény-hozzájárulása volt a legjelentősebb, bár a gáz tarifák július 1-jével történt ideiglenes befagyasztása 

kedvezőtlenül érintette a gázszállítási üzletág eredményét. 

A vezetés beszámolója 

és elemzése 


– A pénzügyi műveletek nettó vesztesége 2010-ben 79,1 Mrd Ft-ot tett ki, szemben az előző év 60,3 Mrd Ft-os 

veszteségével. 

– A beruházások és befektetések értéke 333 Mrd Ft volt 2010-ben (13%-kal alacsonyabb, mint az előző évben), az 

INA 107,1 Mrd Ft-os hozzájárulásával együtt. A beruházások a növekedési projektekre fókuszáltak, mint a szíriai 

és adriai off-shore mezők termelésbe-állítása a Kutatás-termelés, a Rijekai Finomító modernizációja a Feldolgozás 

és kereskedelem és a magyar-horvát határkeresztező kapacitás kiépítése a Gáz és energia üzletágban. 

– A nettó hitelállomány 4%-kal, 897,7 Mrd Ft-ra csökkent, így az eladósodottág 31,3%-os volt 2010. december 

végén. 

EBITDA 

2009 

(millió forint) 

2010 


2009 

2010 

(millió USD) 5 (millió USD) 5 

Kutatás – termelés 204.258 334.496 1.010 1.607 

Feldolgozás és Kereskedelem 108.968 130.908 539 629 

Gáz és Energia 77.593 87.565 384 421 

Petrolkémia 3.089 18.945 15 91 

Központ és egyéb 43.227 -50.678 213 -243 

Szegmensek közötti átadás 2 2.384 -3.109 12 -15 

EBITDA ÖSSZESEN 439.519 518.127 2.173 2.490 

– A működési cash-flow 373,7 Mrd Ft volt 2010-ben, szemben a 2009-es évi 397,9 Mrd Ft-tal. A működő tőke 

változás előtti cash-flow 39%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva. 

EBITDA SPECIÁLIS 

TÉTELEK NÉLKÜL 4 

2009 


2010 


2009 

2010 


Főbb pénzügyi mutatók divízionális bontásban 

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ 

ÁRBEVÉTELE 

2009 


2010 


2009 

2010 



Feldolgozás és Kereskedelem 2.720.839 3.636.792 13.450 17.476 

Gáz és Energia 513.756 517.712 2.540 2.488 

Petrolkémia 388.280 524.205 1.919 2.519 

Központ és egyéb 164.678 164.486 814 790 

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE ÖSSZESEN 4.277.416 5.615.455 21.144 26.984 

KÜLSŐ ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ 

2009 

ÁRBEVÉTELE 1 (millió forint) 

2010 


2009 

2010 



Feldolgozás és Kereskedelem 2.396.450 3.160.919 11.846 15.189 

Gáz és Energia 236.166 190.638 1.168 916 

Petrolkémia 289.128 395.590 1.429 1.901 

Központ és egyéb 31.168 33.156 154 160 

KÜLSŐ TEVÉKENYSÉG NETTÓ 

ÁRBEVÉTELE ÖSSZESEN 

ÜZLETI EREDMÉNY 

3.254.700 4.298.709 16.088 20.657 

2009 


2010 


2009 

2010 


Kutatás – termelés 136.722 206.857 676 994 


Gáz és Energia 61.902 67.666 306 325 

Petrolkémia -15.219 1.098 -75 5 

Központ és egyéb 28.000 -68.716 138 -330 

Szegmensek közötti átadás 2 5.500 345 28 2 

ÜZLETI EREDMÉNY ÖSSZESEN 232.379 239.058 1.149 1.149 



Gáz és Energia 77.593 88.018 384 423 

Petrolkémia 3.089 19.247 15 92 

Központ és egyéb -29.139 -38.770 -144 -186 


EBITDA SPECIÁLIS TÉTELEK NÉLKÜL ÖSSZESEN 383.186 598.199 1.894 2.875 

1 A nettó értékesítés és az üzleti eredmény a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt foglalja magába. A Kutatás-termelés belföldön 

kitermelt kőolajat, kondenzátumokat és PB gázt ad át a Feldolgozás és Kereskedelemnek, és földgázt a Gáz és Energia szegmensnek. A Feldolgozás és Kereskedelem vegyipari alapanyagot, 

propilént és izobutánt ad át a Petrolkémiának, a Petrolkémia szegmens különböző melléktermékeket a Feldolgozás és Kereskedelemnek. A belső transzferárak az aktuális piaci árakon 

alapulnak. A szegmens eredmények az adott szegmenshez tartozó teljes körűen konszolidált leányvállalatok eredményeit is tartalmazzák. 

2 Ezen a soron a szegmensek közötti átadásokból származó nem realizált üzleti eredmény változását mutatjuk ki. Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott tétel a fogadott 

szegmensnél készleten van az időszak végén és csak a későbbi időszakban kerül értékesítésre harmadik fél felé. A szegmensszintű kimutatásokban az átadó szegmens az átadáskor azonnal 

elszámolja a tranzakción keletkező nyereséget. Társasági szintű eredmény szempontjából azonban a nyereség csak a harmadik félnek történő értékesítéskor kerül elszámolásra. Az előző 

években a nem realizált profit-hatás nem került elkülönítetten kimutatásra, de szerepelt a fogadó szegmens kimutatott szegmens eredményében. Szegmensek közötti átadáson nem 

realizált profit elsősorban a Kutatás – Termelésből a Gáz és Energia szegmensbe, illetve a Feldolgozás és Kereskedelemből a Petrolkémia szegmensbe történő átadásnál keletkezik. 

3 Üzleti eredmény a következő tételek nélkül: az INA akvizíciókori, azóta értékesített készleteinek az első konszolidáció során valós értékre történő átértékelése miatti többlet 

ráfordítás, szemben az INA-csoport saját eredménykimutatásában bemutatott értékkel (4,2 Mrd Ft 2010 I. negyedévében); a 2010 III. negyedévében az Európai Bizottság határozata 

miatt visszamenőleges fizetett bányajáradék (30,4 Mrd Ft a Kutatás-termelés diviziónál), melyre a MOL céltartalékot képzett 2010 II. negyedévében; az INA létszámleépítési 

programjára 2010. III. negyedévben képzett céltartalék (15,5 Mrd Ft, melynek jelentős része 2010 IV. negyedévben kifizetésre került); az INA adóbírságra 2010. IV. negyedévben 

megképzett céltartalék (4,2 Mrd Ft); a magyar állam által a hazai energia szektorra kivetett válságadó hatása 2010. második félévben (25,8 Mrd Ft); a MOL gázüzlet eladásával 

kapcsolatosan az E.ON-nal megállapodott vételár-módosító mechanizmus és annak 2009. II. negyedéves lezárása nyomán elszámolt tételek 2009. I. és II. negyedévben (14,0 Mrd 

Ft és 14,2 Mrd Ft nyereség); a 28,2 Mrd Ft-os egyszeri, pénzmozgással nem járó átértékelési különbözet, amely az INA MOL Csoportba 2009-ben történő bekonszolidálásával 

kapcsolatban merül fel az IFRS 3R előírásainak megfelelően, valamint az IES goodwillra és bizonyos orosz kutatási eszközökre elszámolt értékvesztés hatása (melyek nincsenek 

hatással az EBITDA-ra) 2009 IV. és 2010 IV. negyedévében (4,7 Mrd Ft és 11,0 Mrd Ft). 

4 EBITDA, az INA akvizíciókori, azóta értékesített készleteinek az első konszolidáció során valós értékre történő átértékelése miatti többlet ráfordítás, szemben az INA-csoport saját 

eredménykimutatásában bemutatott értékkel (4,2 Mrd Ft 2010 I. negyedévében); a 2010 III. negyedévében az Európai Bizottság határozata miatt visszamenőleges fizetett bányajáradék 

(30,4 Mrd Ft a Kutatás-termelés diviziónál), melyre a MOL céltartalékot képzett 2010 II. negyedévében; az INA létszámleépítési programjára 2010. III. negyedévben képzett céltartalék (15,5 

Mrd Ft, melynek jelentős része 2010 IV. negyedévben kifizetésre került); az INA adóbírságra 2010. IV. negyedévben megképzett céltartalék (4,2 Mrd Ft); a magyar állam által a hazai energia 

szektorra kivetett válságadó hatása 2010. második félévben (25,8 Mrd Ft); a MOL gázüzlet eladásával kapcsolatosan az E.ON-nal megállapodott vételár-módosító mechanizmus és annak 

2009. II. negyedéves lezárása nyomán elszámolt tételek 2009. I. és II. negyedévben (14,0 Mrd Ft és 14,2 Mrd Ft nyereség); a 28,2 Mrd Ft-os egyszeri, pénzmozgással nem járó átértékelési 

különbözet nélkül, amely az INA MOL Csoportba 2009-ben történő bekonszolidálásával kapcsolatban merül fel az IFRS 3R előírásainak megfelelően. 

5 Az adatok átszámításánál a 2009. évi (1 USD=202,3 Ft), valamint a 2010. évi (1 USD=208,1) átlagos MNB devizaárfolyamokat használtuk. 


és elemzése 


SPECIÁLIS TÉTELEK NÉLKÜL 3 

2009 


2010 


2009 

2010 


Kutatás – termelés 144.735 258.572 715 1.243 


Gáz és Energia 61.902 68.119 306 327 

Petrolkémia -15.219 1.400 -75 7 



ÜZLETI EREDMÉNY SPECIÁLIS 

TÉTELEK NÉLKÜL ÖSSZESEN 

180.702 330.146 893 1.586 


MOL-csoport adatok INA-csoport nélkül 


2009 


2010 


2009 

2010 




Gáz és Energia 61.902 67.666 306 325 

Petrolkémia -15.219 1.098 -75 5 



ÖSSZESEN 190.616 197.205 942 948 


SPECIÁLIS TÉTELEK NÉLKÜL 2 

2009 


2010 


2009 

2010 




Gáz és Energia 61.902 68.119 306 327 

Petrolkémia -15.219 1.400 -75 7 



ÖSSZESEN 167.116 264.362 826 1.270 

EBITDA 

2009 


2010 


2009 

2010 




Gáz és Energia 77.593 87.565 384 421 

Petrolkémia 3.089 18.945 15 91 

Központ és egyéb -856 -13.031 -4 -63 


ÖSSZESEN 357.039 374.388 1.765 1.799 


és elemzése 

EBITDA SPECIÁLIS 

TÉTELEK NÉLKÜL 3 

2009 


2010 


2009 

2010 




Gáz és Energia 77.593 88.018 384 423 

Petrolkémia 3.089 19.247 15 92 



ÖSSZESEN 328.883 430.529 1.626 2.069 

1 Ezen a soron a szegmensek közötti átadásokból származó nem realizált üzleti eredmény változását mutatjuk ki. Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott tétel a fogadott 

szegmensnél készleten van az időszak végén és csak a későbbi időszakban kerül értékesítésre harmadik fél felé. A szegmensszintű kimutatásokban az átadó szegmens az átadáskor azonnal 

elszámolja a tranzakción keletkező nyereséget. Társasági szintű eredmény szempontjából azonban a nyereség csak a harmadik félnek történő értékesítéskor kerül elszámolásra. Az előző 

években a nem realizált profit-hatás nem került elkülönítetten kimutatásra, de szerepelt a fogadó szegmens kimutatott szegmens eredményében. Szegmensek közötti átadáson nem realizált 

profit elsősorban a Kutatás – Termelésből a Gáz és Energia szegmensbe, illetve a Feldolgozás és Kereskedelemből a Petrolkémia szegmensbe történő átadásnál keletkezik. 

2 Üzleti eredmény a következő tételek nélkül: a 2010 III. negyedévében az Európai Bizottság határozata miatt visszamenőleges fizetett bányajáradék (30,4 Mrd Ft a Kutatástermelés 

diviziónál), melyre a MOL céltartalékot képzett 2010 II. negyedévében; a magyar állam által a hazai energia szektorra kivetett válságadó hatása 2010. második 

félévben (25,8 Mrd Ft); a MOL gázüzlet eladásával kapcsolatosan az E.ON-nal megállapodott vételár-módosító mechanizmus és annak 2009. II. negyedéves lezárása nyomán 

elszámolt tételek 2009. I. és II. negyedévben (14,0 Mrd Ft és 14,2 Mrd Ft nyereség); valamint az IES goodwillra és bizonyos orosz kutatási eszközökre elszámolt értékvesztés 

hatása 2009 IV. és 2010 IV. negyedévében (4,7 Mrd Ft és 11,0 Mrd Ft). 

3 EBITDA, a 2010 III. negyedévében az Európai Bizottság határozata miatt visszamenőleges fizetett bányajáradék (30,4 Mrd Ft a Kutatás-termelés diviziónál), melyre a 

MOL céltartalékot képzett 2010 II. negyedévében; a magyar állam által a hazai energia szektorra kivetett válságadó hatása 2010. második félévben (25,8 Mrd Ft); a MOL 

gázüzlet eladásával kapcsolatosan az E.ON-nal megállapodott vételár-módosító mechanizmus és annak 2009. II. negyedéves lezárása nyomán elszámolt tételek 2009. I. és 

II. negyedévben (14,0 Mrd Ft és 14,2 Mrd Ft nyereség). 

4 Az adatok átszámításánál a 2009. évi (1 USD=202,3 Ft), valamint a 2010. évi (1 USD=208,1) átlagos MNB devizaárfolyamokat használtuk. 



A világgazdaság mérsékelt növekedése, 

lefele mutató kockázatokkal az 

eurózónán belül 

Jelentős olajár növekedés 

Finomítói árrések: lassan erősödő 

crack spread-ek 

Helyi valuták jelentős 

árfolyam-ingadozása 

Átmeneti év a külső működési környezet tekintetében 

A globális gazdaság az első félévben tapasztalható gyors fellendülést követően a 

második félévben kissé kevésbé lendületes, de talán hosszútávon fenntarthatóbb 

növekedési pályára váltott. Az általános növekedés fő mozgatóereje a vezető 

feltörekvő gazdaságok tartósan erős teljesítménye volt. A fejlett gazdaságok 

felzárkózása ugyanakkor továbbra is lassúbb ütemben zajlott, annak ellenére, 

hogy az Egyesült Államok és Japán további élénkítő intézkedéseknek 

köszönhetően a vártnál lényegesen jobban teljesítettek. A fejlett gazdaságok 

gyengeségének legfőbb forrását az eurózóna bajba jutott perifériája jelentette. 

A görög adósságválság a második negyedévben súlyos piaci turbulenciát okozott. 

Az EU egy 440 milliárd eurós mentőcsomaggal igyekezett a további hasonló 

válságokat elkerülni, amely az utolsó negyedévben kibontakozó ír adósságválság 

során sikeresen előzte meg a válság perifériáról az eurózóna egészére való 

átterjedését. Ennek ellenére újabb likviditási válságok és mentőcsomagok 

valószínűsége továbbra is nagy az eurózónán belül, ami várhatóan a jövőben is 

volatilisabb devizaárfolyamokat eredményez majd. 

Az IMF becslése szerint a fejlett gazdaságokban végbemenő fiskális konszolidáció 

miatt a globális gazdasági növekedés a 2010-es 5,0%-ról 2011-re 4,4%-ra 

mérséklődik. 

Az olajárak jelentős mértékben emelkedtek 2010-ben, és átlagosan hordónként 

79,5 dolláros szinten alakultak, csaknem 29%-kal az egy évvel korábbi szint felett. 

Az áremelkedés jórészt fokozatosan zajlott, amit mindössze két jelentősebb 

korrekció szakított meg májusban illetve augusztusban. Az első átmeneti 

visszaesés oka az eurózóna adósságválságát követő piaci reakció volt, a másodikat 

pedig a globális növekedési kilátásokkal kapcsolatos általánosabb aggodalmak 

okozták a kínai gazdaság küszöbön álló lassulásának fényében. Az összességében 

növekvő trendet ugyanakkor teljes mértékben alátámasztja a napi 2,7 millió 

hordónyi éves átlagkereset bővülés, amely az elmúlt évtizedeket figyelembe véve 

is kimagasló éves növekedésnek számít. További fundamentumok is erősödtek 

2010-ben. Az OPEC tartalékkapacitása lassanként napi 5 millió hordó alatti 

szintre esett 2010 negyedik negyedévére. Az OPEC kvótafegyelme az előző 

évi 63%-ról decemberre 58%-ra esett vissza, az ennek ellenére folyamatosan 

növekvő olajárak pedig azt jelzik, hogy az olajpiac lassan visszatérhet a válság 

előtti években tapasztalt szűkösebb kereslet-kínálati egyensúlyhoz. 

A finomítói árrések az ötéves átlag alatti szinten maradtak 2010-ben. Az egészséges 

ütemű kilábalás hozzájárult a termékkereslet bővüléséhez a fejlődő országokban, 

és kisebb mértékben az európai és észak-amerikai OECD országokban is, amelynek 

hatására a termék crack spread-ek összességében erősödtek 2010-ben az előző 

évhez képest. Ugyanakkor a továbbra is magas készletek és a még mindig bőséges 

finomítói tartalékkapacitások a versenyképtelen finomítók vártnál lassabb 

ütemű bezárásával együtt korlátot szabtak a crack spread-ek erősödésének. A 

vegyipari benzin és motorbenzin crack spread-ek meghaladták az ötéves átlagot, 

ám enyhén csökkenő trendet követtek az év során, míg a dízel és kerozin crack 

spread-ek alatta maradtak a sokéves átlagnak, de növekvő tendenciát mutattak. 

A hagyományosan negatív fűtőolaj crack spread az ötéves áltag felett maradt, de 

az év közepétől folyamatosan közelített a válság előtti mélyponthoz. 

A Brent-Ural különbség némileg erősödött, és hordónként 1,4 dolláros átlagos 

szinten alakult 2010-ben (a 2009-es hordónkénti 1 dollár alatti értékkel szemben), 

ám az év során rendkívül volatilis pályát írt le. 

A forint (Ft) és a horvát kuna (HRK) csak kis mértékben gyengült a dollárral 

(USD) szemben 2010-ben, de az árfolyamok jelentős ingadozást mutattak az 

éven belül. A forint 3%-kal gyengült az USA dollárhoz képest 2010-ben: az éves 

Kelet-közép-európai gazdaság: 

kétsebességes kilábalás 

Kedvezőtlen változások 

a magyar adójogszabályokban 

Földgázszállítás: a szabályozott 

szállítási tarifák változásai 

átlagos árfolyam 2010-ben 208,1 Ft/USD, míg 2009-ben 202,3 Ft/USD volt. A 

forint az euróval (EUR) szemben 2%-ot erősödött 2010-ben (275,4 Ft/EUR 2010- 

ben szemben a 280,6 Ft/EUR árfolyammal 2009-ben). A horvát kuna enyhe, 4%- 

os visszaesést mutatott az USD-hoz képest: 5,3 HRK/USD-ről 5,5 HRK/USD-re 

gyengült 2010-ben. 

A kelet-közép-európai régió kilábalása 2010 legnagyobb részében kétsebességes 

volt, miközben Lengyelország, Szlovákia és Csehország erősen teljesített, 

addig Magyarország, Horvátország és Románia lemaradt a növekedésben. A 

régió növekedése továbbra is elsősorban a németországi ipari fellendülésnek 

köszönhető, miközben a belső kereslet gyenge a magas munkanélküliség és 

a gyenge hitelállomány bővülés miatt. A kelet-közép-európai üzemanyagkereslet 

visszaesése mérsékelt maradt 2010-ben, a benzinkereslet ugyan jelentős 

mértékben, mintegy 4,9%-kal visszaesett, a dízelkereslet azonban 1,9%-kal 

nőtt, így összességében az üzemanyag-kereslet mindössze 0,1%-kal csökkent. 

A gazdasági növekedés várhatóan némiképp lassul az elkövetkező időszakban, 

mivel a legtöbb régiós országban különböző mértékű fiskális megszorítások 

várhatóak 2011-ben. 

Változások a szabályozási környezetben 

Noha számos változás történt a magyarországi adójogszabályokban 2010 

során, a 2010 és 2012 közötti évekre a hazai energia szektorra kivetett extra adó 

(válságadó) hatása a legjelentősebb a MOL-csoport szempontjából. Ez az extra 

adó Csoportszinten a 2010-es év tekintetében 25,8 Mrd Ft adókötelezettséget 

jelentett. A magyarországi adójogszabályi környezet kevésbé volt kiszámítható 

2010-ben, miután egyes 2010-ben meghozott rendelkezések az év elejétől, 

visszamenőleges hatállyal léptek életbe (pl. válságadó). 

Másik fontos, bár eredményhatásában a MOL-csoportra nézve kevésbé jelentős 

változás volt a vállalati nyereségadó szintjének 16%-ról 19%-ra történő emelése, 

párhuzamosan a vállalkozásokat sújtó 4%-os szolidaritási különadó 2010. január 

1-i hatállyal történő eltörlésével. 

Annak ellenére, hogy a Robin Hood adó az eredeti tervek szerint hatályát vesztette 

volna 2010 végével, egy 2010. IV. negyedévében meghozott törvénymódosítás 

értelmében 2012. év végéig hatályban marad. 

A hazai szállítási tarifában a szabályozó hatóság által elismert eszközalapú 

megtérülés 8,78% volt 2010 január 1. és 2010. december 3. között. 2010. december 

4-étől kettős tarifarendszer került bevezetésre, amelyben az egyetemes 

szolgáltatásra jogosult fogyasztói körre 4,5% eszközalapú megtérülés alapján 

számították ki a szállítási tarifákat, míg a többi fogyasztóra maradt a 8,78%-os 

eszközalapú megtérülés. A változásnak a 2010-es gazdasági évre megközelítőleg 

250 millió forint eredménycsökkentő hatása volt. 

A szabályozó hatóság 2010. július 1-vel nem tett eleget a jogszabályok által 

előírt feladatának, a jogszabályilag meghatározott tarifa karbantartási 

mechanizmusára nem került sor, az Árhatóság a rendszerhasználati díjakat 

befagyasztotta. Így elmaradt az új gázév kapacitáslekötési, gázár növekedési és 

inflálási tarifakorrekciója. 

Ez körülbelül 10 Mrd forint bevételkiesést jelentett 2010 évben, amit a meghozott 

takarékossági intézkedések nem tudtak teljesen kompenzálni. Ezért az FGSZ 

hazai szállításon elért 2010. évi eredméye nem éri el a jogszabályok alapján járó 

eredményt. 


és elemzése 


Kutatás-termelés: gázárszabályozás 

az egyetemes szolgáltatási kör 

tekintetében Magyarországon 

A Magyar Energia Hivatal által a meghirdetett szállítási tarifák számításához 

használt arányokat figyelembe véve a földgázszállító rendszer súlyozott átlag 

hozama 2011-ben 6,5% körül várható. A tarifabefagyasztás 2011. első félévre 

áthúzódó hatása miatt várhatóan az FGSZ 2011. évi szabályozott eredménye sem 

éri el az új szabályok szerint járó eredményt. 

2010 decemberétől gázárszabályozást vezettek be Magyarországon az egyetemes 

szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók körére. A szabályozott árak 

és mennyiségek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által, negyedévente előre 

kerülnek meghatározásra. A szabályozott ár maximum az 1998 előtt termelésbe 

állított mezők termelési volumenjére vonatkozik. A szabályozás várhatóan 2013- 

ban hatályát veszti. 

…és Horvátországban 

esetében. Az 1997-es szabályozás szerint a bányajáradék mértéke a kútfej 

termelés értékének 12,5%-a, a társasági adó 52,5%, különadó kivetése pedig 

nincs alkalmazásban. 

A horvát bányajáradék szabályozás 2010-es hatállyal megváltozott. Az új 

szabályozás szerint a bányajáradék alapja a kitermelt szénhidrogének piaci 

értéke, míg a korábbi szabályozásban az értékesített szénhidrogének értéke 

szerepelt. A bányajáradék mértéke a 2009. december 31. előtt már termelő 

mezők esetében 2,6 %-ról 3,1%-ra nőtt 2010-ben. A bányajáradék mértéke 2015- 

ig évente 0,5%-ponttal nő, majd ezt követően tíz évig 10%-ban rögzített. A 2009. 

december 31. után termelésbe állított mezők esetében a bányajáradék mértéke a 

kitermelt szénhidrogének piaci értékének 10%-a. 

A bányajáradék rendszer változásának 

hatása minimális Magyarországon 

…a MOL-lal kapcsolatban mégis 

jelentős változások voltak 

2010-ben jelentős változások 

Oroszországban… 

…nem történt változás 2010-ben, 

de a 2009-es módosítások 

érezhetőek Pakisztánban… 

A magyar bányajáradék-rendszert szabályozó Bányatörvény 2010-ben nem 

vezetett be módosítást. 

2010-ben a Magyarországon kitermelt kőolaj és földgáz alapján a MOL a 

kőolaj és földgáz kitermeléséből származó árbevételének 35%-át fizette be 

bányajáradékként a Magyar Állam felé. 2010-ben az 1998 után termelésbe 

állított mezőkön kitermelt földgáz és kőolaj után fizetendő bányajáradék átlagos 

kulcsa 13% volt (ide nem értve a növelt hatékonyságú eljárásokkal kitermelt 

mennyiségeket, melyek az olaj kitermelés 13%-át képviselték és melyekre nem 

kell bányajáradékot fizetni Magyarországon). Az 1998 előtt termelésbe állított 

mezőkön kitermelt földgáz után fizetendő bányajáradékkulcs 62%-ról 65%-ra 

nőtt, az olaj-, és gáz árak növekedésének hatására. 

Az Európai Bizottság bányajáradékkal kapcsolatos döntése szerint a MOL 

35,2 Mrd Ft-ot fizetett, mint utólagos bányajáradék a kamatokkal együtt. A 

MOL és a gazdasági és közlekedési miniszter által 2005-ben aláírt kétoldalú 

szerződés szerint az említett szerződésben felsorolt mezők termelése után 

fizetendő bányajáradék a 2005 végén hatályos rendelkezések alapján került 

meghatározásra 1,02-1,05-ös szorzóval módosítva. Az említett szerződés 2010 

szeptemberi változása alapján a szerződésben érintett mezőkre a bányajáradékot 

a Bányatörvényben leírtak, és a kapcsolódó rendeletekben szabályozottak alapján 

kell meghatározni, 1,02-es szorzóval módosítva. 

Oroszországban a bányajáradék és az exportvám az Urali olaj átlagos 

(rotterdami és mediterrán) jegyzésárától és a rubel/dollár árfolyamtól függ, és az 

adótörvényekben rögzített képletek alapján számítandó. A bányajáradék mértékét 

az adóhatóság havonta hivatalos közleményben teszi közzé. A 2010. december 

31-én érvényes bányajáradék 15,8 USD/bbl, a 2010-es átlagos Ural jegyzésáron 

alapuló éves átlagos bányajáradék pedig 17,9% volt. A 2010. december 31-én 

érvényes export vám 43,2 USD/bbl, az éves átlagos Ural jegyzésáron számított 

éves átlagos exportvám pedig 48,5% volt. 

2010 novemberében az orosz kormány az olajra és földgázra vonatkozó 

bányajáradék szabályozásának 2012-től történő változását jelentette be. A 

bányajáradék kalkulációjának képletében a tonnánkénti 419 rubel fix együttható 

2012-től 446 rubelre, 2013-tól 470 rubelre emelkedik. 

Pakisztánban 2009-től új olajipari szabályozás lépett érvénybe. A szabályozás 

az új felfedezések esetében alkalmazandó, a Tal blokkban már meglévő 

termelésbe állítási és kitermelési engedélyeink esetében az 1997-es szabályozás 

maradt érvényben, azonban a kutatási blokkok esetében a MOL benyújtotta a 

hatóságoknak az áttérésre vonatkozó kérelmet. A 2009-es szabályozás szerint 

a bányajáradék mértéke a bevétel 12,5%-a, a társasági adó mértéke pedig 40%, 

különadó kivetésének lehetőségével az olaj és kondenzátum értékesítések 

Értékesítés nettó árbevétele 

növekedett 

Jelentős egyszeri bevételek 

az összehasonlító időszakban 

Anyagjellegű ráfordítások növekedtek 

Értékesítés árbevétele, működési költségek 

és üzleti eredmény 

Az INA teljeskörű konszolidációja 2009. június 30-val kezdődött, ezért a 

konszolidált eredménykimutatás 2009. július 1-től tükrözi az INA hozzájárulását. 

2009 I. félévében az INA-csoport nettó eredményének MOL-ra jutó része (47,2%) 

a társult vállalkozások eredménye soron szerepelt. 2010-ben az INA 41,9 Mrd Fttal 

növelte a MOL-csoport üzemi eredményét. Az INA 81,4 Mrd Ft-os működési 

nyereségét mintegy 1,5 Mrd Ft értékben növelték olyan nettó értékvesztésvisszaírások 

és csoporton belüli közbenső eredmények, melyek a MOL-csoport 

vonatkozásában az IFRS 3R szerinti vételár allokáció, illetve a konszolidáció részét 

képezték. A vételár allokációt követően az INA tárgyi eszközeinek valós értéke 

alapján elszámolt többlet értékcsökkenési leírás, továbbá az első konszolidáció 

során könyv szerinti érték helyett valós piaci értéken felvett készletek kiforgása 

2010-ben 36,8 Mrd, illetve 4,2 Mrd forinttal növelte a működési költségeket, 

szemben az INA-csoport saját eredménykimutatásában bemutatott értékkel. 

Ezen tételek a konszolidált eredménykimutatás különböző soraiban kerültek 

elszámolásra. 

A Csoport nettó árbevétele 2010-ben 32%-kal, 4.298,7 Mrd Ft-ra növekedett, 

melyet jellemzően a finomítói termékeknek az USD alapú jegyzésárainak 

növekedése következtében beálló magasabb átlagos értékesítési árai okoztak. Az 

INA hozzájárulása 831,5 Mrd Ft (2009. 2. félévben 374,9 Mrd Ft) 

Az egyéb működési bevételek értéke 2010-ben 77%-kal, 25,8 Mrd Ft-ra csökkent 

(melyből az INA hozzájárulása 11,4 Mrd Ft és 58,6 Mrd Ft 2010-ben, illetve 2009 

második félévében). Az egyéb működési bevételek értéke 2009-ben tartalmazza 

az INA 2009. június 30-i teljeskörű konszolidálásának eredményeképpen az 

INA nettó eszközei valós értékének MOL-csoportra jutó hányadának vételárát 

meghaladó részét 21,3 Mrd Ft értékben, valamint a MOL az INA-ban lévő 25%- 

os, ill. az Energopetrolban a korábban is meglevő részesedésének újraértékelésén 

keletkezett 22,9 Mrd Ft nyereséget, valamint a 25,0 Mrd Ft értékű, az E.ON 

Ruhrgas International AG-val megállapodott utólagos vételármódosítással 

kapcsolatban fennálló kötelezettség kivezetését, amely korábban, a gázüzlet 

értékesítésekor elhatárolásra került, valamint 3,2 Mrd Ft kapcsolódó követelés 

felvételét, mert a felek 2009 második negyedévében a kockázat-megosztási 

mechanizmus megszüntetéséről állapodtak meg. 

Az anyagjellegű ráfordítások értéke 27%-kal növekedett igazodva az értékesítési 

bevételek növekedésének szintjéhez. Ezen belül az anyagköltség 41%-kal 

növekedett, főként az import kőolajár növekedésének (409,8 Mrd Ft, ami 

tartalmazza az árfolyamváltozások hatását is), valamint az INA éves 461,2 

Mrd Ft értékű hozzájárulásának (226,8 Mrd Ft az előző év második felében) 


és elemzése 


Egyszeri tételek az egyéb működési 

költségeknél 

Magasabb személyi jellegű ráfordítások 

az INA teljes évi hozzájárulásának 

hatására. 

A MOL továbbra is az egyik legnyereségesebb 

Upstream szereplő maradt 

együttes hatásaként 2009-hez képest. Az eladott áruk beszerzési értéke 13%- 

kal 489,7 Mrd Ft-ra csökkent (az INA hozzájárulása 28,3 Mrd Ft és 72,1 Mrd Ft 

2010-ben, illetve 2009 második félévében; a 2009 második félévi hozzájárulás 

azt a konszolidációs hatást tükrözi, hogy az INA minden akvizíciókori készlete 

– a saját termelési készletek is – vásárolt készletként került felvételre). A kőolaj 

értékesítéshez kapcsolódó alacsonyabb eladott áruk beszerzési értékében az a 

tény játszik szerepet, hogy az összehasonlító időszak jelentős kőolaj értékesítést 

tartalmazott az INA felé (25,9 Mrd Ft), amely azóta teljes körűen konszolidálásra 

került, így ezen értékesítések a konszolidációban kiszűrésre kerültek. További 

csökkenés tapasztalható a 2009 I. negyedévi gázkrízis miatti kiegyensúlyozó gáz 

átmeneti értékesítésének, valamint MOL Energiakereskedő Zrt. értékesítésének 

következtében (69,1 Mrd Ft). Ezeket a hatásokat részben ellensúlyozta a 

magasabb árú kőolajipari termékek nagyobb mértékű időszaki ELÁBÉ-ja (69,3 

Mrd Ft). Az igénybevett anyagjellegű szolgáltatások értéke 196,9 Mrd Ft-ot tett 

ki és 16%-kal növekedett. 

Az egyéb költségek és ráfordítások 45%-kal, 374,9 Mrd Ft-ra növekedtek 2010- 

ben, főként a vevő követeléseken és szállítói kötelezettségeken keletkezett 

árfolyam veszteség (18,3 Mrd Ft), az orosz projektek által fizetendő magasabb 

export vám (8,6 Mrd Ft), valamint a bányajáradék növekedésének (31,4 Mrd Ft) 

következtében. Továbbá 2010. III. negyedévében 30,4 Mrd Ft került kifizetésre 

az Európai Bizottság határozata miatt visszamenőleges bányajáradék térítésre, 

melyre a MOL céltartalékot képzett 2010 II. negyedévében. 2010. október 18-án az 

Országgyűlés elfogadta az energiaszektort 2012-ig terhelő átmeneti válságadóról 

szóló törvényt. A MOL-csoport 25,8 Mrd Ft válságadót könyvelt el, mely a 2010- 

re vonatkozó várhatóan fizetendő összeg. Az INA konszolidációja 78,4 Mrd Ft-tal 

növelte az egyéb költségek és ráfordítások értékét (2009 második félévében 31,3 

Mrd Ft), melyből 10,3 Mrd Ft a vevőköveteléseken és szállítói kötelezettségeken 

keletkezett árfolyamveszteséghez kapcsolódik. Az összehasonlító időszakban a 

Csoport 6,5 Mrd Ft árfolyamnyereséget realizált ezeken a tételeken. 

A személyi jellegű ráfordítások 35%-kal, 272,0 Mrd Ft-ra növekedtek az előző 

év azonos időszakához képest, melyből 118,5 Mrd Ft értékű az INA 2010. évi 

hozzájárulása (53,1 Mrd Ft 2009. második félévében). Az INA hozzájárulása 

tartalmazza a létszámleépítési költségeket is, melyre az INA 2010 III. 

negyedévében 15,5 Mrd Ft értékű létszámleépítési céltartalékot képzett (melynek 

jelentős része 2010 IV. negyedévben kifizetésre került). 

Az időszak során felmerült termelési költségekből kizárva az INA hozzájárulását 

(16,4 Mrd Ft és 50,0 Mrd Ft 2010-ben, illetve 2009-ben), 34,5 Mrd Ft kapcsolódik 

a félkész- és késztermékek állományának növekedéséhez, míg a 2009. évben a 

félkész- és késztermékek állományának növekedése 5,9 Mrd Ft volt. 

Kutatás-termelés áttekintése 

2010-ben a MOL jelentős lépéseket tett egy optimalizált, hatékonyan működtetett 

kutatás-termelési portfolió felé, amivel megteremtettük a további növekedés 

szilárd alapját. A napi termelés 143,5 ezer hordóra növekedett a rekordmagasságú 

2009. évi szintről, főként az elmúlt években Szíriában, Pakisztánban és az Adriaitengeri 

kitermelőhelyeken végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően, míg a 

szárazföldi termelést szinten tartottuk növelt hatékonyságú és intenzifikált olajés 

gáz kitermelési technológiák révén. Irak kurdisztáni régiójában és Pakisztánban 

elért jelentős kutatási sikereink bizonyították szakértelmünket, és támogatják a 

termelési szint hosszú távú növekedésének fenntarthatóságát. 

Upstream porfóliónk szilárd alapot 

biztosít a termelés további 

növekedéséhez az elkövetkező 

években is 

Növekvő részarány a csoport szintű 

eredményből, a magasabb INA 

hozzájárulás és az egyéb területek 

erősödő szerepe miatt 

Míg jelenlegi kiegyensúlyozott, kis kockázatú, közepes méretű kelet-középeurópai 

kutatási lehetőségeink mostanában kiegészültek romániai kutatási 

blokkokkal, ígéretes nemzetközi kilátásaink Irak kurdisztáni régiójában, 

Kazahsztánban és Pakisztánban biztos bázist nyújtanak készleteink, és jövőbeni 

termelésünk növeléséhez. Kiterjesztett portfoliónk révén 7 országban folytatunk 

jelentős termelési és 13 országban kutatási tevékenységet. 

2010. év során a kelet-közép-európai régióban továbbra is a gyors megtérülést 

biztosító termelésbe állításokra fókuszáltunk, illetve a működési hatékonyság 

növelésére egy sor költség megszorító és csökkentő intézkedés révén. 

Szíriában a Jihar olaj- és gázfeldolgozó üzem befejezése 2009 végén a termelés 

jelentős növekedését biztosította 2010-ben. Pakisztánban tovább bővült 

a termelésünk, tovább növelve a gazdaságosságunkat és a helyi gázpiaci 

részesedésünket. Oroszországban az operált projektek termelésbe állításának 

folytatása tovább kompenzálta a ZMB projekt, a MOL legnagyobb oroszországi 

mezőjének természetes termeléscsökkenését. 

2010-ben további lépéseket tettünk meglévő készlet bázisunk értékének 

maximalizálására, növelt hatékonyságú és intenzifikált kitermelési eljárások 

alkalmazásával a meglévő termelő mezőinknél, illetve új projektek létrehozásán 

keresztül a meglévő területeinkhez közel, szigorú költséggazdálkodás és hatékony 

működés mellett. 

– Versenyképes fajlagos termelési költség MOL-csoport szinten (6,6 

USD/boe). 

– Intenzív mezőfejlesztési tevékenységet folytattunk a gyors megtérülést 

igérő mezőinknél. 

– Tovább folytattuk széles körben ismert sikeres kutatási 

tevékenységünket: 2010-ben hét országban tesztelt 20 kútból (7 

az INA-é) 14 volt sikeres. Az új felfedezések megközelítőleg 4,1 

millió boe-vel növelték az SPE irányelvek szerinti 2P készleteinket 

Magyarországon. A nemzetközi felfedezések a részletes értékelések 

után várhatóan a következő években fogják növelni a készleteinket. 

– Új partnerségi megállapodásokat kötöttünk Magyarországon és 

Romániában. 

A következő évek fő célja meglévő portfóliónk értékének maximalizálása lesz. 

A magas hozamú / gyors készpénzgeneráló / lehatárolási és mezőfejlesztési 

projektekre helyezzük a hangsúlyt Szíriában, Kelet-Közép-Európában és 

Oroszországban, a termelés növelése érdekében, jelentősen hozzájárulva a 

csoportszintű EBITDA-hoz és növekedéshez. Ezzel egyidejűleg, törekszünk a MOL 

kiemelkedő hatékonyságának az egész Upstream portfolióra való kiterjesztésére. 

2010-ben jelentős kutatási sikereket értünk el Irak kurdisztáni régiójában 

és Pakisztánban. Ezek a sikerek a jövőben erősödő kutatási tevékenységgel 

párosulva hozzájárulnak a hosszú távú növekedésünkhöz. 

2010-ben a Kutatás-termelés szegmens folyamatos működésből származó üzleti 

eredménye egyszeri tételek nélkül 258,6 Mrd Ft-ot tett ki, 113,8 Mrd Ft-os, azaz 79 

%-os növekedést mutatva az előző évhez képest, főként a nemzetközi tevékenység 

növekvő hozzájárulásának köszönhetően. A dollárban számított átlagos realizált 

szénhidrogén árak 16 %-kal nőttek 2010-ben (a kőolaj és kondenzátum árak 24 

%-kal alakultak magasabban, párhuzamosan a Brent alakulásával). A horvát 

gázkereskedelmi tevékenység az előző évhez képest csökkenő mértékben, de 

még mindig jelentős veszteséget termelt. 


és elemzése 


Növekedett a napi termelés 

az INA konszolidációja miatt 

A nemzetközi termelés nőtt 

2009-hez képest… 

Egyszeri tételek, és az INA hozzájárulása nélkül az üzleti eredmény 22 Mrd Fttal, 

20%-kal 130,7 Mrd Ft-ra nőtt 2009-hez képest, mivel a növekvő olajárakkal, 

és a dollárhoz képest gyengülő forinttal párhuzamosan nőtt az átlagos realizált 

szénhidrogén ár, melyet a kissé alacsonyabb termelés részben ellensúlyozott. A 

termelés átlagosan (az INA hozzájárulása nélkül) 1%-kal csökkent a magyarországi 

és oroszországi mezők természetes kimerülése miatt. A dollárban számított átlagos 

realizált szénhidrogén árak 12%-kal nőttek 2010-ben, a kőolaj és kondenzátum 

árak 26%-kal alakultak magasabban, párhuzamosan a Brent alakulásával, míg 

a gázárak csupán 3%-kal csökkentek a pakisztáni gáztermelés részarányának 

növekedése miatt (a magyar gázárak 3%-kal alakultak magasabban, mivel a gázár 

az olajtermékek árának előző kilenc havi átlagán alapul). Ezen változásokat csak 

részben kompenzálta a dollárhoz képest 3%-kal gyengülő Forint. 

Az árak és mennyiségek hatása a bevételekben és a költségekben is tükröződik. 

– A bevételek (INA hozzájárulása nélkül) 42,4 Mrd Ft-tal, 13%-kal 

növekedtek 375,9 Mrd Ft-ra 2010-ben a 2009-es évhez viszonyítva. 

– A magyarországi termelés bányajáradéka az előző évhez képest 20,1 

Mrd Ft-tal, 89,3 Mrd Ft-ra nőtt. A bányajáradék és export vám összege 

Oroszországban 14,9 Mrd Ft-tal 44,5 Mrd Ft-ra nőtt. 

A magasabb kőolaj és gáz árak, és az alacsonyabb mennyiségek együttes hatására 

növekvő adóterhek hatásaként az Upstream költségei, az INA hozzájárulása 

nélkül, 20,4 Mrd Ft-tal, vagyis 9%-kal 245,2 Mrd Ft-ra nőttek. 

Az összes szénhidrogén termelés 2010-ben 143,5 ezer boe/nap volt. A 

kőolajtermelés 13%-kal, a kondenzátum termelés 32%-kal, míg a gáztermelés 

49%-kal nőtt. Az INA hozzájárulása nélkül, az összes szénhidrogén termelés 78,0 

ezer boe/nap körül alakult 2010-ben, mely az előző évhez képest 1%-os csökkenést 

jelent. Az összes kőolaj termelés (az INA 16,3 ezer boe/nap hozzájárulása nélkül) 

5%-kal csökkent, a kondenzátum termelés (az INA 7,2 ezer boe/nap hozzájárulása 

nélkül) szintén 5%-kal csökkent, míg a gáztermelés (az INA 42,0 ezer boe/nap 

hozzájárulása nélkül) 3%-kal alakult a 2009-ben elért szint felett. 

A magyarországi szénhidrogén termelés 53,6 ezer boe/nap volt 2010-ben a 2009. 

évi 57,5 ezer boe/nap-pal szemben. 2010-ben a magyarországi földgáztermelés 

34,3 ezer boe/nap-ra, 5%-kal csökkent 2009-hez képest a mezők természetes 

hozamcsökkenése miatt. 2010-ben a magyarországi kőolaj és kondenzátum 

termelés 19,4 ezer boe/nap volt, amely 10%-os csökkenést mutat 2009-hez 

viszonyítva. 

A nemzetközi termelés 14%-os növekedését (nem számítva az INA hozzájárulását) 

alapvetően a pakisztáni termelés határozta meg, amely 4,7 ezer boe/napra, 

240%-kal nőtt a Manzalai gázfeldolgozó 2009 október végi termelésbe állítását 

követően. Az oroszországi olajtermelés 2,0%-kal 19,7 ezer boe/nap-ra csökkent. 

Ezt főként a ZMB mező termeléscsökkenése okozta (20%), a termelő kutak 

elvizesedése miatt. 

Az INA hozzájárulása a napi termeléshez 65,5 ezer boe/nap volt. Az INA termelését 

nagyrészt a horvátországi termelés tette ki (54,1 ezer boe/nap), míg a nemzetközi 

mezők hozzájárulása 11,4 ezer boe/nap volt. A horvátországi termelés főként 

a szárazföldi termelésből származott (31,4 ezer boe/nap), de a tengeri mezők 

termelése is jelentős volt (22,7 ezer boe/nap). A nemzetközi termelés nagy részét 

Szíria (7,9 ezer boe/nap) adja, de Egyiptomban (1,9 ezer boe/nap) és Angolában 

(1,6 ezer boe/nap) is van olajtermelés. 

A nemzetközi szénhidrogén-termelés (az INA 65,6 ezer boe/nap termelése 

nélkül) az előző évhez képest 14%-kal, 24,4 ezer boe/napra nőtt 2010-ben. A 

… az oroszországi és pakisztáni 

új mezőfejlesztésekből származó 

termelés ellensúlyozni tudta a ZMB 

termeléscsökkenését 

Intenzív fejlesztések 

Oroszországban és Pakisztánban 

Horvát szárazföldi tevékenység 

Horvát tengeri tevékenység 

ZMB mező MOL-ra jutó termelése elérte a 12,0 ezer boe/nap-ot, mely az előző 

évhez képest 20%-os csökkenést jelent. A ZMB mező termelésének csökkenése 

az érett fázisban levő mező természetes hozamcsökkenéséből és a termelő kutak 

vízhozamának növekedéséből adódik. Az operátorral közös erőfeszítéseknek 

köszönhetően további fúrási program kezdődött el. 

A Baitugan mező (Oroszország Volga-Ural régiójában, 100%-os MOL rész) 

termelése a mezőfejlesztési erőfeszítéseknek köszönhetően a 2009-es 3,0 ezer 

boe/nap-ról 4,6 ezer boe/nap-ra, 51%-kal nőtt. A Matjushkinskaya blokkban 

lévő mezők (Oroszország Tomszk régiójában lévő blokk, 3.231 km 2 , 100% MOL 

rész) átlagosan további 3,0 ezer boe/nap mennyiséget termeltek. A pakisztáni 

Tal blokkban lévő Manzalai, Makori és MamiKhel mezők (8,42% MOL rész) 

átlagos napi termelése 2010-ben 4,7 ezer boe/nap (MOL rész) volt, ez 240%-os 

növekedésnek felel meg az előző évhez képest 

A 2009-ben elfogadott addicionális fúrási program eredményeként a ZMB 

mezőn 2010-ben 11 termelő kút fúrására került sor, melyből 2 vízszintes kút. 

Az orosz Szövetségi Bányászati Gazdálkodási Hivatal 2009. júliusi vizsgálatát 

követően egy kiegészítő munkaprogram került elfogadásra, mely a kísérő gázok 

gázturbina hajtású elektromos generátorokban való hasznosítását célozta meg. A 

gázturbinás erőmű építése folyamatban van, 2010-ben 5 generátor került üzembe 

helyezésre. Az erőmű által termelt villamos áram a termelési folyamatban kerül 

hasznosításra. 

A Baitugan mezőn 2010-ben folytatódott az intenzív mezőfejlesztési tevékenység. 

34 termelő kút és 5 vízbesajtoló kút került lefúrásra. A gyűjtőrendszer, a 

vízbesajtoló rendszer és az energiaellátó rendszerek bővítése, rekonstrukciója és 

a központi feldolgozó állomás építése is folytatódott 2010-ben. 

A Matjushkinskaya blokkban 2010-ben folytatódott a Ledovoye mező 

gyorsított fejlesztése: 5 új termelő kút fúrására került sor, mely jelentősen 

növelte a kitermelést. Jelenleg 12 termelő és 2 vízbesajtoló kút van a mezőn. 

A Matjushkinskaya mezőn jelenleg 11 termelő és 6 vízbesajtoló kút üzemel. A 

Kvartovoye mezőn egy kút került lefúrásra 2010-ben. A blokk össztermelése 

2010-ben 48%-kal nőtt 2009-hez képest, 1,1 MMbbl-re. 

A MOL által operált pakisztáni Tal blokkban 2009. október végén befejeződött a 

Manzalai központi gázüzem (Central Processing Facility, CPF) építése és három 

termelő kút bekötése. 2010 végére már összesen 7 kutat kötöttek be az üzembe. 

A Manzalai mező termelése 2010 végén 46,6 ezer boe/nap gáz és 5,6 ezer boe/nap 

kondenzátum volt (100%), amelyből a MOL részesedése 8,42%. 

A 2010-es horvátországi szárazföldi mezőfejlesztési tevékenység középpontjában 

főként az elöregedő mezőkön meglévő termelő kutak magasabb termelést és 

kihozatalt célzó átképzése állt. Folytatódott az Ivanić és Žutica mezők EOR 

projektjeinek végrehajtása. A 2010-es szárazföldi mezőfejlesztési tevékenység 

tartalmazott még kút berendezés javítási és a Molve kompresszor állomáshoz 

kapcsolódó munkálatokat. A 2011-es tervezett munkaprogram tartalmaz további 

átképzési munkálatokat, a termelés optimalizálási rendszer bevezetését, az EOR 

projektek folytatódó végrehajtását és új kutak fúrását. 

A 2009-ben végzett intenzív mezőfejlesztési tevékenység jelentős növekedést 

eredményezett a horvát tengeri gáztermelésben. A termelés növekedéséhez 

hozzájárult az Észak-Adriai koncessziós területen érvényesült magasabb INA 

termelési részesedés és a termelés fokozása is. 

Az Észak-Adriai szerződéses terület (operátora az INAgip, az INA és az olasz 


és elemzése 


A szíriai Hayan blokk mezőfejlesztés 

lendületet kapott 2010-ben 

Egyéb nemzetközi tevékenység: 

Angola, Egyiptom 

A fajlagos termelési költség kis 

mértékben nőtt 

Legerősebb kutatási pozíciók 

Magyarországon és Horvátországban 

ENI 50-50%-os közös vállalata) 2010-es mezőfejlesztési programja magában 

foglalta a működési engedély megszerzéséhez szükséges műszaki dokumentáció 

elkészítését az Annamarija mezőn; az Izabela gázmező termelésének fogadásához 

szükséges berendezések telepítését (mérési rendszer, folyadékfelfogó) az Ivana 

A/K platformon; és folyadékfelfogó rendszer telepítését az Ida C és Ivana A bejövő 

gázvezeték irányába. 

Az Izabela szerződéses terület (operátora az EdiNA, az INA 30%-os és az olasz 

Edison 70%-os leányvállalata) 2010-es fejlesztési programja magában foglalta 

két (déli és északi) platform létesítését, illetve az Ivana K platformmal való 

összekötését, valamint 5 termelő kút fúrását és kettős kiképzését. A berendezések 

készen állnak az indulásra, a termelés várhatóan 2011 első félévében kezdődik 

meg a mezőn. 

A szíriai Hayan blokkban (100%-os INA fizetési részesedés) 2009 végén 

befejeződött a Jihar olaj- és gázgyűjtő állomás (kapacitása 6,3 ezer boe/nap olaj és 

3,9 ezer boe/nap gáz) építése, mely jelentős termelésnövekedést eredményezett 

2010-ben. A mezőfejlesztési terv harmadik fázisát jelentő Jihar gázkezelő üzem 

(Gas Treatment Plant, GTP) építése befejeződött, és a projekt az üzembe helyezés 

szakaszába lépett. A Jihar gázkezelő üzem kapacitása 11,3 ezer boe/nap olaj és 

kondenzátum, 23,5 ezer boe/nap gáz, és 2,0 ezer boe/nap LPG. Hat mező teljes 

infrastruktúrájának, termelési és szállítási rendszerének létesítése befejeződött. 

Továbbá, a 2010-es mezőfejlesztési program 3 kút fúrását és 3 kút átképzését is 

tartalmazta. 

Az INA Angolában a tengeri 3-as blokkban három kitermelési licenc területen 

rendelkezik részesedéssel: a 3/05 blokk operátora a Sonangol (az INA részesedése 

4%); a 3/85 és 3/91 blokkok operátora pedig a Total (az INA részesedése 5%). A 

2010-es munkaprogram két, a kútháló sűrítését célzó kút fúrását és perforálását, 

a PACF4-PACF1 csővezeték projektet, valamint karbantartási és ellenőrző 

programot tartalmazott. 

Egyiptomban az INA 50%-os részesedéssel rendelkezik az operált Kelet-Yidma 

koncesszióban (és Sidi Rahman fejlesztési licencben), 25%-os részesedéssel a Ras 

Qattara, valamint a Nyugat-Abu Gharadig, és 20%-os részesedéssel az Észak- 

Bahariya koncessziókban (utóbbi 3 koncesszióban nem operátor). Egyiptomban 

2010-ben 5 termelő kút került lefúrásra; az Észak-Bahariya koncesszióban 2 kúton 

rétegrepesztés került végrehajtásra, és elindult egy vízbesajtoló projekt; valamint 

egy gáz energiatermelő projekt volt folyamatban a Nyugat-Abu Gharadig 

koncesszión. Az egyiptomi hatóságok 2010 októberében egy új mezőfejlesztési 

licenszet fogadtak el a Rizk területen a Kelet-Yidma koncesszióban. A 2011-es 

munkaprogram magában foglalja további kutak fúrását, egy gáz energiatermelő 

projekt megkezdését a Ras Qattara koncesszióban, valamint a termelés 

beindítását a Rizk fejlesztési licenszen. 

2010-ben a szénhidrogén fajlagos kitermelési költsége (értékcsökkenési leírás 

nélkül) 6,6 USD/boe volt Csoport szinten, míg INA nélkül 2009-hez képest 0,4 

USD/boe-vel nőtt 5,6 USD/boe-re, főként a magasabb költségek hatására. 

Intenzív kutatási tevékenységet hajtottunk végre Magyarországon, és 

folytattuk nemzetközi kutatási projektjeinket. 2010-ben fő tevékenységeinket 

Irak kurdisztáni régiójában, Szíriában, Horvátországban, Pakisztánban, 

Kazahsztánban, Kamerunban és Oroszországban folytattuk. 

2010. december 31-én a MOL-csoport 24 kutatási licencet birtokolt, amely 

27.292 négyzetkilométert fedett le Magyarországon, ezzel megtartva a vezető 

szerepét az országban. Ezen felül a MOL-csoport leányvállalatai révén számos 

Folytatódott a sikeres kutatási 

tevékenység 

Ígéretes kutatási projektek 

a horvát-magyar határon 

Új partnerségek 

a konvencionális kutatásban 

A nem konvencionális kutatás 

fókusza a Derecskei-medence 

kutatási blokkot birtokol 13 országban. A Csoportnak Horvátországban 59.516 

négyzetkilométert lefedve 8 szárazföldi blokkban és 39.813 négyzetkilométert 

lefedve 3 tengeri blokkban van szénhidrogén kutatási joga. 

Az előző évi sikeres csoportszintű kutatási tevékenységünk folytatódott 2010- 

ben is, 14 felfedezést jelentettünk a 7 országban kivizsgált 20 kútból, jelentős 

70%-os sikerrátát eredményezve. 2010-ben Pakisztánban 1 kutatófúrást 

mélyítettünk, amely kereskedelmi értékű találatot eredményezett. Egy másik 

kút fúrása is elkezdődött 2010-ben, és az is kereskedelmi értékű találatot 

eredményezett, amelyet 2011 I. negyedévében jelentettünk be. Irak kurdisztáni 

régiójában 2 kutatófúrást fúrtunk le, mindkettő felfedezést eredményezett. 

Egyiptomban 3 kutatófúrás mélyült, ebből 1 eredményes volt. Horvátországban 2 

fúrás mélyült, mindkettő sikeresnek bizonyult. Szíriában 1 kút került tesztelésre, 

amely felfedezést eredményezett 2010-ben. 

A közép-európai konvencionális kutatási tevékenységünk kimagasló 75%-os 

sikerrátát ért el 2010-ben. Magyarországon a 2010-ben kivizsgált 10 kutatófúrásból 

6 gáztermelő és 1 olajtermelő minősítést kapott, hozzájárulva mintegy 4,1 millió 

boe SPE 2P készletnövekményhez Magyarországon. Három kutatófúrás meddő 

minősítést kapott. Egy kút, melynek fúrása 2010-ben kezdődött, tesztelése 

befejeződött sikeres minősítéssel 2011. I. negyedévben, és egy további kút vár 

tesztelésre Magyarországon a jelentés készítésének zárásakor. Horvátország 

szárazföldi területén két sikeres fúrás mélyült (1 gáz- és 1 olajtermelő). 

Az elmúlt években az INA hagyományos szárazföldi kutatási tevékenysége 

a Pannon-medence kevésbé kockázatos, már termelő területei közelében 

fekvő proszpektekre koncentrálódott. A Zaláta – Podravska Slatina területen 

- a magyar-horvát határon - befejeződött a Dravica-1 kút tesztelése, mely 

gáztalálatot eredményezett; valamint 3D szeizmikus munkálatokra is sor került. 

A Novi Gradac – Potony licencterületen - a magyar-horvát határon - befejeződött 

a Potony-1 kút tesztelése, mely meddőnek bizonyult. A kutatási periódust egy 

évvel meghosszabbították, 2011. augusztus 31-ig. A Selec-1 területen a Szávamedencében 

egy kút került lefúrásra és tesztelésre 2010-ben, olajtalálatot 

eredményezve. 

A MOL az Expert Petroleummal közösen 3 kutatási blokkra sikeresen pályázott 

Romániában. Folyamatban vannak a tárgyalások a Koncessziós Szerződésekről a 

Román Hatóságokkal (NAMR). 2010-ben aláírtunk egy Részvételi Megállapodást, 

amely határ menti gáz- és kondenzátum tárolók újra termelésbe állításáról és 

rehabilitációjáról szól. Egy Előzetes Tanulmányt és munkaprogram javaslatokat 

már megtárgyaltak. A MOL és a Central European Oil Company (CEOC) 2010-ben 

aláírtak egy előszerződést 6 magyarországi olaj- és gázmező rehabilitációjáról és 

újra termelésbe állításáról. 

2010-ben a nem konvencionális kutatás fókusza a Derecskei medence volt. A MOL 

elindított egy kutatási programot két kút lefúrásával, mindkettő bizonyította 

szénhidrogén jelenlétét a tömött tárolókban és már termelünk is gázt nem 

konvencionális tárolókból. 

A Derecskei projekt 2 kút lefúrásával folytatódott. Az első kút bizonyította a 

gáz jelenlétét a tárolóban, és készen áll kereskedelmi értékű termelésre a réteg 

megrepesztését követően. A második kút feltárta a tároló kockázatosabb részét, 

a kút adatok jelenleg értékelés alatt vannak. 

A Makói árokban a korábban lefúrt kutak nem bizonyították az előzetes 

várakozásokat, és 2010-ben a teszt adatok kiértékelése és a Makói árok 

potenciáljának újraértékelése után megszüntettük az együttműködést 

az ExxonMobil-lal. 2010-ben a MOL teljesítette az előírt kötelességeit és 


és elemzése 


Adriai-tengeri kutatás 

Jelentős találat Irak 

kurdisztáni régiójában 

Újabb sikerek a pakisztáni kutatásban 

Jelentős ipari vagyonok 

Kazahsztánban és Oroszországban 

benyújtotta a kutatási zárójelentést a két kutatási licencre vonatkozóan. A MOL 

lehetséges becsléseket adott meg a hatóság felé biztosítva a licenceket a további 

tevékenységekre. 

2010-ben a Békési-medencében (amely geológiailag hasonló a Makóihoz) az 

Exxon által mélyített és repesztett Gyula-1 kút és a Szabadkígyós-1 kút adatainak 

cseréje történt meg. A sikeres kutatás valószínűsége a blokkban nagyobb, mint a 

Makói árokban. 2010-ben a MOL benyújtotta a záró jelentést a hatóságnak a 101- 

es blokkra vonatkozóan számításokkal a nem konvencionális potenciálra, amelyet 

a hatóság jóváhagyott. 

2010-ben folytatódott a kutatási tevékenység a horvátországi tengeri Ivana 

blokkban az ENI-vel partnerségben. További gáz potenciál kutatása érdekében 

elvégezték az Ivana blokk vékonyan rétegzett tárolóinak vizsgálatát, és elkészült 

az Ivana SW vékonyan rétegzett tárolóinak tanulmánya. Két potenciális 

kutatófúrási hely került meghatározásra, és az elsőre elkészült a műszaki 

program. A 2010-es kutatási tevékenység magában foglalta a vékony rétegű 

tárolók új szeizmikus értelmezésének megkezdését, fúrási utómunkálatokat 

az IKA SW2 Dir-hez kapcsolódóan, és két regionális (geokémiai és ásványtani) 

tanulmány megkezdését. 

Irak kurdisztáni régiójában a MOL az Akri-Bijeel blokkban 80%-os operátori, míg 

a Shaikan blokkban 20%-os nem operátori részesedéssel rendelkezik. Az Akri- 

Bijeel blokkban a Bijell-1 kutatófúrás 4.377 m-ben befejeződött. Számos sikeres 

tesztet hajtottunk végre a harántolt jura (és a legidősebb kréta) rétegekben, 

melyek eredményeként a kút hozama 3,7 ezer boe/nap olaj és 0,1 ezer boe/nap 

gáz volt. A Bijell szerkezet Felfedezési Jelentését benyújtottuk a Kurd Regionális 

Kormánynak. 

A Shaikan lehatárolási programot 2010 májusában hagyták jóvá. Ez a Shaikan-1 

kiterjesztett kúttesztjét, 3D szeizmikus méréseket és 6 lehatároló fúrás mélyítését 

tartalmazza. A Shaikan-3 fúrás befejezésére és sikeres tesztjére 2011 első 

negyedévében került sor: a savazást követően a kút hozama elérte a 9,8 ezer boe/ 

nap olaj mennyiséget. A kiterjesztett kútteszt felszíni létesítményei elkészültek, 

az olaj értékesítése 2010 Q4-ben megkezdődött. A blokkban végzett 3D mérések 

befejeződtek, és megkezdődött a kiértékelés. 

Pakisztánban 2010. november 5-én bejelentettük a Tal blokkban (10%-os MOL 

részesedés) mélyített Makori-Kelet-1 kutatófúrás által elért felfedezést. A 

legfelső, 3400 m mélységben lévő tárolórész az első tesztek szerint 3,2 ezer boe/ 

nap kondenzátumot és 1,9 ezer boe/nap gázt adott. A Tal blokkban a Tolanj X-1 

fúrás által elért hatodik felfedezést 2011. február 21-én jelentettük be, az előzetes 

tesztelés során a kút kapacitása 2,9 ezer boe/nap gáz volt. Mindkét fúrás mélyítése 

tovább folytatódik, hogy elérjék a mélyebben fekvő ígéretes tárolókat. A Margala 

blokkban (70% MOL részesedés) a Margala-1 kutatófúrás mélyítése 2011 

januárjában fejeződött be. A kutat felfüggesztettük, a blokkban a továbbiakban 

részletes értékelést végzünk, hogy mindkét blokk teljes potenciálját kiértékeljük, 

mielőtt a jövőbeli kutatási célokat érintő döntéseket hozunk. Az Észak-Margala 

blokkban (70% MOL részesedés) geokémiai méréseket végeztünk a blokk 

potenciáljának megállapítására. A Karak blokkban (operátor MariGas, 40% MOL 

rész) egy kutatófúrás mélyítése kezdődött 2011 januárjában. 

A kazahsztáni Fedorovszkij kutatási blokk operátora a MOL, 27,5%-os 

részesedéssel. A Rozskovszkij U-21 jelű lehatároló kút fúrása 2011 januárjában 

fejeződött be. Az első tesztek ígéretes eredményeket mutattak. A lehatároló 

program 2011-ben is folytatódik két újabb lehatároló fúrás mélyítésével és a 

kiterjesztett kúttesztet lehetővé tevő felszíni létesítmények építésével. 

Előrehaladás a többi kutatási 

projektnél: Omán, Kamerun, 

India, Szíria, Angola és Egyiptom 

További tevékenységek Irak 

kurdisztáni régiójában- Pearl 

– equity - konszolidált 

Oroszországban a MOL kutatási tevékenysége a Matjushkinskaya és a Surgut-7 

blokkokra koncentrálódott. A Surgut-7 blokkban egy stimulációs program 

kezdődött 2010-ben az elmúlt évek két találatához kapcsolódóan, melynek 

keretében rétegrepesztést hajtottak végre, az első találatot eredményezett 

kútnál. A Matjushkinskaya blokkban, egy kutatófúrás előkészítő munkálatai 

kezdődtek meg a Verkhne-Laryegan szerkezeten. 

Ománban (75%-os MOL rész, partner a MariGas) 2010-ben új 2D szeizmikus 

méréseket végeztünk, a feldolgozás 2011 I. negyedévében fejeződik be. Az 

eredmények értékelése után egy kutatófúrás mélyítését tervezzük 2011-ben. 

Kamerunban a MOL 40%-os nem operátori részesedéssel rendelkezik az Ngosso 

blokkban. 2009-ben 3D szeizmikus mérésekre került sor. A 3D szeizmikus mérések 

újraértelmezését követően, a munkaprogram módosításra került, és a tervezett 

kutatófúrás helyett egy 2D szeizmikus mérés került kidolgozásra a blokk északkeleti 

része potenciáljának felderítésére; a mérések 2010 végén kezdődtek meg, 

és 2011 januárjában fejezték be. 

Indiában a MOL részesedést szerzett az ONGC által operált HF-ONN-2001/1 

blokkban. A 35%-os részesedés megszerzését a Himalayan Foothills-ben az 

indiai kormányzat 2009 júliusában hagyta jóvá. A Joint Operating Agreement 

aláírására 2010 novemberében került sor. A blokk a második kutatási fázisban 

van. A Kasauli-1 kutatófúrás 2010 márciusában kezdődött meg, és várhatóan 

2011 közepére éri el a tervezett mélységet. 

A szíriai Aphamia blokkban (100% INA rész) két kutatófúrás került lemélyítésre 

2010-ben, melyek szénhidrogén jelenlétét igazolták a szerkezetben. A Beer As 

Sib -1 fúrás sikeres teszteredményei alapján további kutatási tevékenységeket 

tervezünk, és második alkalommal is meghosszabbításra került a kezdeti kutatási 

fázis. 2011-ben a tervek szerint egy közel vízszintes kísérleti kút kerül majd 

lefúrásra, a kitermelési ráta növelése és a gazdaságos termelés elérése érdekében. 

Az angolai 3/05 koncesszióban (4% INA részesedés) egy kutatófúrás került 

lemélyítésre 2010-ben, mely két szinten gáztárolót talált, azonban felhagyásra 

került az angolai offshore gáz infrastruktúra hiánya miatt. A korábbi évtizedekben 

feltárt Punja és Caco/Gazela mezők sikeres találatát megállapító nyilatkozatok 

2010-ben érkeztek meg. A Punja mezőre elkészült a mezőfejlesztési terv, a Caco/ 

Gazela mezőre pedig folyamatban van ennek elkészítése. 

Egyiptomban 2010-ben a Kelet-Yidma koncessziós területen egy kutatófúrás 

került lemélyítésre, mely egy nem gazdaságos olaj felhalmozódást talált. 

Továbbá, sikeres olajtalálatot eredményezett a Rawda Kelet-1 kutatófúrás az 

Észak-Bahariya koncesszióban, míg egy másik kútfúrás ugyanebben a blokkban 

meddőnek bizonyult, így felhagyásra került. A Kelet-Yidma koncessziós terület 

kutatási licence 2011 márciusban lejárt. 2011-ben két további kutatófúrás kerül 

majd lemélyítésre a nem operált blokkokban. 

2009 májusában a MOL 10% részesedést szerzett a Pearl Petroleum Company 

Limited-ben (Pearl Ltd) a Crescent Petroleumtól és a Dana Gas PJSC-től. A 

Pearl Ltd-t az Irak kurdisztáni régiójában található két óriási, több Tcf készletet 

rejtő gáz- és kondenzátum mezők (Khor Mor és Chemchemal) lehatárolására, 

termelésbe állítására és kitermelésére hozták létre. A Chemchemal mező kutatási 

fázisban, míg a Khor Mor mező termelésbe állítási fázisban van, és gázt termel 

és szolgáltat a helyi erőművek számára. A projekt elsődleges célja a helyi ipar 

igényeinek kielégítése, de a jövőben a helyi igényeket meghaladó termelésből 

jelentős export várható. A projekt equity módszer alapján kerül konszolidálásra, 


és elemzése 


Enyhe csökkenés az SPE 2P… 

így nincs lehetőség a szénhidrogén-termelés szerepeltetésére a MOL-csoport 

által termelt mennyiségek között, de a készletek a jövőben a csoport-készletek 

között a társult vállalatok készletei között bemutathatóak. 

A MOL-csoport SPE bizonyított és valószínű készletei 618,8 MMboe-t tesznek ki, 

(az MMBF Zrt. 0,9 MMboe készleteivel együtt), amely 46,3 MMboe csökkenést 

mutat az előző évhez képest főként a nemzetközi új felfedezések hiánya, valamint 

a 2012-től bevezetni tervezett szigorúbb oroszországi bányászati adószabályok 

miatt. 

volt, amely 37,4 milliárd köbméter (245,1 MMboe) – kondenzátummal és 

folyékony gáztermékekkel együtt értelmezett – földgázból és 24,7 millió tonna 

(184,0 MMboe) kőolajból állt. [Az előző év megfelelő adatai 447,0 MMboe SPE 

bruttó bizonyított készlet, amely 40,5 milliárd köbméter (259,7 MMboe) – 

kondenzátummal és folyékony gáztermékekkel együtt értelmezett – földgázból 

és 25,7 millió tonna (187,3 MMboe) kőolajból állt.] 

Feldolgozás és Kereskedelem áttekintése 

Az éves magyarországi termelés 2010-ben 22,0 MMboe-val csökkentette a bruttó 

bizonyított és valószínű készleteket. A hazai új találatok és mezőkiterjesztések 

4,1 MMboe-val növelték a MOL bruttó bizonyított és valószínű készleteit, míg a 

készletátértékelés 10,5 MMboe-val növelte azt. 

A nemzetközi befektetések esetében a bruttó bizonyított és valószínű készletek 

átértékelése 9,5 millió boe készletcsökkenést eredményezett. 

SPE irányelvek szerint 2010. december 31-én a MOL részesedés szerinti összes 

bizonyított és valószínű készlete a ZMB mezőben 38,5 millió bbl (tavaly 43,2 millió 

bbl). A Baitugan mező bizonyított és valószínű készlete 61,9 millió bbl volt (tavaly 

63,6 millió bbl). A Matjushkinskaya blokk bizonyított és valószínű készlete 29,4 

millió bbl volt (tavaly 30,5 millió bbl). 

A Tal blokkban található Manzalai és Makori mezők (Pakisztán, 8,42% MOL 

részesedés) SPE irányelveknek megfelelő bizonyított és valószínű MOL-ra jutó 

gáz- és kondenzátum készlete 11,9 millió boe volt 2010. december 31-én (az előző 

évben 13,9 MMboe). 

Tavaly év vége óta az INA d.d. készletei teljeskörűen konszolidálásra kerülnek 

a MOL könyveiben. Az INA d.d. SPE irányelvek szerinti bruttó bizonyított és 

valószínű készlete 2010. december 31-én 304,6 MMboe, amely 214,4 MMboe – 

kondenzátummal és folyékony gáztermékekkel együtt értelmezett – földgázból 

és 90,2 MMboe kőolajból állt. Az előző év megfelelő adatai 325,1 MMboe SPE 

2P készlet amely 231,0 – kondenzátummal és folyékony gáztermékekkel együtt 

értelmezett – földgázból és 94,1 MMboe kőolajból állt. 

Az INA d.d. bruttó bizonyított és valószínű készleteinek több, mint 63%-át a 

horvátországi szárazföldi mezők adják 194,1 MMboe olaj- és gázkészlettel. 

Ezeknek nagy része gáz- és kondenzátum készlet 117,7 millió boe, de jelentősek 

az olaj készletek is – 76,5 millió boe. 

A horvát portfolió másik jelentős része a tengeri gázmezők, melyek 2P készlete 

56,8 MMboe, és itt jó lehetőség van a további növekedésre. 

2010 a folyamatos fejlődés éve volt 

a működés hatékonyságával 

a fókuszban 

A Downstream kihasználja az 

eszközstruktúrájából adódó előnyöket 

A közvetlen csővezetéki kapcsolat 

és a tengeri kőolajhoz való 

hozzáférés biztosítja az olajfinomítás 

jövedelmezőségét 

A MOL nagy hangsúlyt fektetett a működési hatékonyság javítására a teljes 

értéklánc mentén, ami segített kiegyensúlyozni a külső környezet negatív 

hatásait. Fejlesztettük működésünk „hard” és „soft” tényezőit, a finomítói 

energiafelhasználástól, a logisztikai költségoptimalizáláson át a fejlett 

ügyfélmenedzsmentig. 

A komplex finomítók azt az előnyüket használják ki, hogy nagyobb arányban 

tudnak értékes “fehér” termékeket gyártani (pl. dízel, motorbenzin), ami 

az egyik fő mozgatórugója a MOL Downstream versenyképességének és 

értékteremtésének is. 

A horvátországi modernizációs program első fázisa - amelyet már majdnem 

befejeztünk -, lehetővé teszi, hogy a horvát finomítóink Euro V minőségű 

üzemanyagot állítsanak elő, ezzel megfelelve a piaci követelményeknek. A Sisaki 

Finomítóban új üzemeket adtunk át, amelyek lehetővé teszik Euro V minőségű 

motorbenzin gyártását. A Rijekai Finomítóban új hidrokrakk üzem épült fel, hogy 

Euro V minőségű dízel üzemanyagot gyártson. Új hidrogéngyár, valamint más 

régebbi üzemek felújítása is szükségessé vált a beruházás megvalósításához. 

Emellett kénkinyerő üzem is épült, hogy betartsuk az európai környezetvédelmi 

követelményeket. 

A követelményeknek való megfelelésen felül, a rijekai befektetések növelik 

a finomító Nelson Komplexitás Indexét 9,1-re és a termékhozamot a közép 

desztillátumok felé tolják el. További projekteket is tervezünk, hogy a termelés 

rugalmasságát növeljük, és ezáltal képesek legyünk gyorsan reagálni a külső 

környezet változására. 

A szárazföldi és nagy komplexitású, Ural típusú kőolajra tervezett finomítóink 

(Dunai és Pozsonyi) jól ki tudják használni, hogy közvetlen csővezetéken keresztül 

jutnak hozzá az orosz kőolajhoz. A tengeri szállításhoz hozzáférő finomítóink, mint 

Mantova, Sisak és Rijeka pedig kihasználják a tengeri kőolaj-kereskedelem adta 

lehetőségeket, és ehhez kapcsolódóan optimalizálják termékkínálatukat a helyi 

keresleti struktúrának megfelelően. 2010-ben a MOL különös figyelmet fordított 

arra, hogy finomítóinak a leggazdaságosabb kőolajösszetételt válassza ki, és 

növelte a feldolgozott kőolajfajták számát Horvátországban és Olaszországban 

az előző évekhez képest. 


és elemzése 

…és az SPE P1 készletekben is 

Szíria a mezőfejlesztési projektek kulcs területe, de ebben az országban intenzív 

kutatási tevékenységet is folytatunk. A szíriai projektek 2P szerinti készlete 45,7 

MMboe volt 2010. december 31-én. 

Angola és Egyiptom a nemzetközi porfolió kisebb részét alkotják mindössze 8,0 

MMboe bruttó bizonyított és valószínű olaj készlettel 2010 végén. 

A MOL-csoport az értékcsökkenés számítási módszertanában áttért az SEC 

(bizonyított termelésbe állított) készletről az SPE P1 (bizonyított termelésbe 

állított) készlet alkalmazására. A Csoport SPE P1 irányelvek szerint számított 

készlete (az INA és az MMBF Zrt. készleteivel együtt) enyhe csökkenést mutat 

2010. december 31-én. Az összes SPE bruttó bizonyított készlet 429,1 MMboe 

A hatékonyság-növelésben 

diktáljuk a tempót 

Az állandó hatékonyság-növelés nem csak a kevésbé versenyképes finomítók 

alapvető célja, hanem a leghatékonyabban működőké is, ezért a MOL erre 

összpontosító programokat indított csoportszinten. Az öt finomítóból és két 

petrolkémiai egységből álló eszközpark lehetővé teszi számunkra, hogy növeljük a 

belső hatékonyságot és kihasználjuk a szinergiákat, mint például a megnövekedett 

vásárlóerőnket a külső beszállítóinkkal szemben. 

Az OptINA program az első kísérlet volt arra, hogy a MOL sztenderdek bevezetésén 

keresztül gyors eredményeket érjünk el a működési hatékonyság emelésében, 

valamint elterjesszük a „best practice” módszert Horvátországban is. A finomítók 

karbantartását harmonizáltuk és termelésüket úgy optimalizáltuk, hogy a piacok 

igényét mindig maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. A Program első teljes évében a 

megvalósított projektek lényegesen túlteljesítették az előzetes elvárásokat. 


A kereskedelmi pozíció és a logisztikai 

szolgáltatások jelentős versenyelőnyt 

adnak a regionális piacon 

A külső környezet fokozatos 

javulásának hatására… 

…a Downstream üzleti tevékenységi 

eredménye a 2009-es alacsony 

bázishoz képest megkétszereződött 

A Downstream folytatja és kiterjeszti az EIFFEL Programot (Efficiency 

Improvement Framework) annak érdekében, hogy támogassa a növekedési, 

a hatékonysági és a képességeken alapuló stratégiai pilléreket egy alulról jövő 

kezdeményezés keretében, amely az alkalmazottakat innovációra ösztönzi. A 

legtöbb megtakarítás új, kreatív és rugalmas megoldásokból származik, illetve apró 

technológiai módosításokat igényel. A jelentős közvetlen költségmegtakarítás 

mellett az EIFFEL program igazi hozzáadott értéke az önfejlődő szervezetek 

és egy modern tudásmegosztó környezet létrehozása. Mindez támogatja az 

együttműködést a MOL-csoport multinacionális és multikulturális működési 

területein. 

A Finomítás 2010-ben elindította az Energia-megtakarító Programot, amelynek 

célja a hagyományos energia-felhasználás hatékonyságának növelése, a 

szerződéskezelő rendszer átformálása és az online energiaoptimalizálás előnyeinek 

kihasználása, amire az energiapiac deregulációja nyújt lehetőséget. Ezen felül 

tervezzük a meglévő belső energia-számviteli- és kontrolling rendszereink közös 

platformra helyezését azok egyeztetésével és harmonizációjával. 

Az értékesítésben és vevő-kiszolgálásban a saját csővezeték-hálózat lehetővé 

teszi, hogy vevőinket a lehető legalacsonyabb költségek mellett érjük el. További 

költségcsökkentést és racionalizálást hajtottunk végre a szinergiák kihasználásával 

a logisztika területén (javítottuk a közúti és vasúti fuvareszköz menedzsmentet), 

míg a kereskedelemben harmonizáltuk a MOL és az INA értékesítési csatornáit 

Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában. 

A Kiskereskedelmi szegmens folyamatosan fejleszti az alkalmazott módszereket 

és technológiákat a töltőállomás-üzemeltetés hatékonyságának növelése 

érdekében, miközben teljesíti a műszaki és karbantartási előírásokat és energiatakarékos 

világítási megoldásokat alkalmaz. 

A MOL-csoport megőrizte piacvezető pozícióját Magyarországon, Szlovákiában, 

Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában, miközben erős piaci jelenlétet 

épített ki más, magas nagykereskedelmi árréssel rendelkező országokban. A 

regionális vezető szerep 20%-os piaci részesedést jelentett a közép- és délkeleteurópai 

piacokon – növekvő értékesítési mennyiségek mellett. 

Versenyképes logisztikai hálózatot kezdtünk el fejleszteni Romániában, 

Szerbiában, valamint Boszniában, ahogy ezt korábban Ausztriában is 

véghezvittük, hogy kezelni tudjuk a magasabb értékesítési mennyiségeket. A 

nagykereskedelmi és logisztikai eszközök fejlesztése továbbra is a MOL-csoport 

egyik legfontosabb célkitűzése azért, hogy ezáltal végfelhasználóinkat magasabb 

mennyiségekkel tudjuk kiszolgálni. 

A nagykereskedelem folyamatosan fejleszti ügyfélszolgálatát annak érdekében, 

hogy a vevők gyorsan és átlátható módon jussanak információhoz és bonyolítsák 

ügyeiket akár az interneten keresztül is, a rendelésfelvételtől a fizetésig. 

2010-ben a finomítói iparágban fokozatos javulás volt tapasztalható a külső 

körülmények tekintetében, azonban a finomítói árrések az öt éves átlag alatt 

maradtak. Ennek ellenére az átlagos crack spread-ek 12,8 USD/tonnával 

(36%-kal) növekedtek, miközben a fő termékek crack spreadjei éves szinten a 

következőképpen változtak: a motorbenzin és dízel crack spread-ek 21,4 USD/ 

tonnával és 18,8 USD/tonnával növekedtek, míg a vegyipari benziné majdnem 

megkétszereződött 88,8 USD/tonnára. Magas éven belüli volatilitással a Brent- 

Ural spread 2010-ben szintén növekedett átlagosan 0,6 USD/hordóval 1,4 USD/ 

hordóra a nagyon alacsony 2009-es szintről. Míg az előbbi tényezők pozitívan 

befolyásolták a 2010-es eredményt, ezt a 28%-os Ural típusú kőolajár emelkedés 

részben ellensúlyozta. 

A jelenleg is kihívásokkal teli külső környezet ellenére a Finomítás és 

Kereskedelem szegmens üzleti tevékenységi eredménye - egyszeri tételek nélkül 

– megkétszereződött egy viszonylag alacsony bázisról és elérte az 58,5 milliárd 

Az INA a 11%-os kibocsátásnövekedés 

hajtóereje 

Az alig változó piaci kereslet ellenére 

kissé növekedett a finomítói 

kapacitás-kihasználtság 

Szigorú készlet kontrollunk 

folyatatódott 

Stabil regionális motorhajtóanyag 

kereslet ambivalens trendekkel 

Emelkedő értékesítés köszönhetően 

az INA egész éves hozzájárulásának 

A hazai piacokon megőriztük 

vezető szerepünket 

Magyarországi értékesítés: jelentős 

visszaesés, ami főként a motorbenzint 

érintette 

forintot. Ez összhangban van a folyamatosan javuló finomítói környezettel és 

a szigorú költség-kontrollal. Az INA hozzájárulását és egyszeri tételeket nem 

számolva, az üzleti tevékenységi eredménye 84%-kal 87,7 milliárd forintra 

nőtt. Az INA hozzájárulása és az egyszeri tételek nélküli CCS üzemi eredmény 

(újrabeszerzési árakat alkalmazva) jelentősen 51,4 milliárd forintra nőtt. A 

javuló külső környezet mellett a szigorú költség-kontrollból adódó csökkenő 

egységköltség befolyásolta nagyrészt az eredményt, míg az értékesített 

mennyiség nem változott jelentősen. 

2010-ben a teljes finomítói feldolgozás 11%-kal nőtt 21,8 millió tonnára az 

előző évhez viszonyítva, amely elsősorban az INA teljes évi hozzájárulásával 

valósulhatott meg (4,2 millió tonna). A MOL-csoport 18,3 millió tonna kőolajat 

dolgozott fel 2010-ben (ebből 1,1 millió tonna származott magyar és horvát 

lelőhelyekről), ami az előző éves 16,6 millió tonnához viszonyítva 10%-os 

növekedést jelent. 

Az integrált működésünk eredményeként a finomítóink kapacitás-kihasználtságát 

magasan tartottuk (Mantovai Finomító), sőt 2009-hez képest 2010-ben 

még növelni is tudtuk (Dunai, Pozsonyi, Rijekai finomítók). Egyéb alapanyag 

feldolgozás (az INA-t nem számítva) az előző évhez képest 15%-kal növekedett, 

köszönhetően annak, hogy az optimalizáció eredményeként sikeresen aknáztuk 

ki a 0,1-es gázolaj megvásárlásából eredő lehetőségeket. A kőolaj feldolgozás 

a Dunai Finomítóban kis mértékben (1%-kal) növekedett, míg tervezett 

karbantartás miatt a Pozsonyi Finomítóban 4%-kal csökkent. Az orosz kőolaj 

ellátása folyamatos volt. A Mantovai Finomító feldolgozását 3%-kal növeltük. 

Tovább folytattuk hatékony pénzügyi menedzsmentünket, melynek 

köszönhetően zárókészleteink 2010-ben az előző évi szinten maradtak. 

A kelet-közép-európai régió motorhajtóanyag-kereslete nem változott, azonban 

különböző tendenciákat mutatott. Az előző év alapján 2010-ben a benzin 

kereslet csökkent (-5%), míg a gázolaj-felhasználás 2%-kal emelkedett. Az egyes 

országok keresleti képe szignifikáns különbséget mutatott. Magyarországon, 

Csehországban és Romániában nagyot zuhant a kereslet, míg a lengyel, osztrák 

és szlovák kereslet növekedést mutatott. 

A teljes értékesítési volumen 9%-kal nőtt 2010-ben, elsősorban az INA teljes 

évi hozzájárulásának hatására (3,8 Mt), míg INA nélkül az előző évi szinten (15,2 

Mt) alakult. A motorbenzin és gázolaj értékesítés 5% illetve 8%-os növekedést 

mutatott, INA nélkül viszont a benzin eladások jelentősen (6%-kal) csökkentek. 

Másrészt viszont a regionális gazdaságok élénkülésével összhangban a gázolaj 

értékesítés a második félévi erősödésnek köszönhetően 3%-kal nőtt. A jelenlegi 

piaci pozíciók megerősítésére és új piacok meghódítására irányuló erőfeszítéseink 

visszatükröződnek a viszonylag jó értékesítési eredményeinkben, annak ellenére, 

hogy mérséklődött a regionális kereslet. 

A hazai és legfontosabb export piacainkon eredményesen megőriztük a piaci 

helyzetünket. Sőt az INA konszolidálásával Downstream tevékenységünk 

valamennyi területén megerősítettük regionális pozíciónkat. 2010-ben a piaci 

részesedésünk Kelet-Közép-Európában 19%-ról 20% fölé növekedett az INA 

teljes éves hozzájárulása eredményeképpen. 

A 2010. évi teljes magyarországi értékesítésünk a nagyon gyenge kereslet 

következtében szignifikánsan csökkent. A motorbenzin és a dízel értékesítésünk 

is jelentősen csökkent, 16% illetve 6%-al, míg a többi termékünk eladása 18%-kal 

esett vissza 2009-hez képest. 


és elemzése 


Stabil magyarországi piaci lefedettség 

Növekedő üzemanyag-kereslet 

Szlovákiában, de a szlovák 

piaci lefedettségünk csökkent 

Visszaeső horvát piaci kereslet, 

lassan stabilizálódó üzemanyag 

piaci részesedés 

Megroppant a bitumen felhasználás 

Magyarországon és Szlovákiában 

PB piaci részesedés: Magyarországon 

stabil 

Növekvő belső petrolkémiai felhasználás: 

a szállított alapanyag-mennyiség 

5%-kal emelkedett 

Sikeresen folytatódott a kiskereskedelmi 

stratégia megvalósítása 

A MOL Magyarországon eredményesen őrizte meg a piaci részesedését. A 

dízel finomítói lefedettsége az előző évhez hasonlóan stabilan 86% maradt. A 

motorbenzin finomítói lefedettsége 2010-re kis mértékben csökkent, 85%-ról 

82%-ra. 

Szlovákiában 2010-ben a finomított termékek teljes értékesítése 6%-kal 

nőtt, köszönhetően annak, hogy 2010-ben az előző évhez képest 9%-al 

több motorüzemanyagot értékesítettünk. A dízel piaca Szlovákiában kiugró 

mértékben 21%-kal növekedett annak következtében, hogy februártól 

a jövedéki adót jelentősen csökkentették, ezzel a kiskereskedelmi árat 

regionális összehasonlításban is versenyképessé téve és újraindítva a gazdasági 

tevékenységet. A motorbenzin kereslete az előző év szintjén maradt, a fogyasztói 

árak régiós szinten viszonylag magasak maradtak. A Slovnaft motorbenzin 

tekintetében megőrizte erős piaci pozícióját (64%), de dízel vonatkozásában 

2010-ben elvesztett néhány százalékot (2009: 63%, 2010: 60%) a viszonteladók 

szegmensében megerősödő verseny következtében. 

A horvát piaci kereslet is visszaesett a gyenge gazdasági teljesítménynek és 

a pénzpiaci likviditási problémák következtében. Ez az ipart, és elsősorban a 

szállítmányozást és építőipart érintette. A motorbenzin és dízel piac jelentősen 

4%-kal ill. 5%-kal zsugorodott. A MOL-csoport piaci része (figyelembe véve az 

INA 2009-es pro-forma részvételét) csökkent mind motorbenzin (-5%), mind 

pedig dízel (-9%) tekintetében (71%-ra valamint 67%-ra). Ez részben annak 

köszönhető, hogy az INA szigorúbb hitelezési és beszedési politikát alkalmaz, 

mint a versenytársak. Horvátországban a közelmúltban bevezetett kereskedelmi 

politika célkitűzése, hogy az elkövetkezendő években visszaszerezzük elvesztett 

piaci részesedésünket. 

A magyar bitumen piac az esős időjárás, befejezett autópálya projektek és 

állami beruházások további visszafogása folyamán jelentősen csökkent (29%- 

kal). Másrészről viszont a szlovák piac is visszaesett (16%-kal). A MOL piaci 

részesedése növekedett mind a magyar (1%-kal 73%-ra) mind a szlovák piacon 

(3%-kal 52%-ra). 

A PB gáz nagykereskedelmi finomítói lefedettsége Magyarországon az élénk 

árverseny miatt 72% körül alakult, némileg elmaradva a 2009-es eredménytől. 

A kiskereskedelmi piac növekedett a magas motorbenzin-árak következtében. A 

kiskereskedelmi piaci részesedésünk Magyarországon enyhén csökkent, miután 

mi folyamatosan követtük a fő piaci árakat, míg a versenytársak késve reagáltak 

a piaci trendekre. 

A Petrolkémiai Szegmensnek szállított teljes mennyiség 117 kt-val 2.605 kt-ra 

növekedett 2010-ben. Ebből a vegyipari benzin 1.753 kt-t és a vegyipari gázolaj 233 

kt-t tett ki (2009-ben a mennyiség 1.822 kt ill. 53 kt volt). 2010-ben a Petrolkémiai 

szegmens további feldolgozásra 695 kt mellékterméket adott át a Feldolgozás és 

Kereskedelem szegmensnek. 

Kiskereskedelem 

A Kiskereskedelmi szegmens 2010 végén a régió 11 országában több mint 1.600 

db töltőállomást üzemeltet, mely erős, biztos piacot nyújt a Finomítás részére 

a finomítók ellátási rádiuszában. A 2010-ben sikeresen integráltuk az INA 

hálózatát, miután 2009-ben a MOL megszerezte a vállalat menedzsment jogait. 

A 2010-ben újonnan épített/szerződött töltőállomások nagy része olaszországi 

(IES) franchise töltőállomás, míg Horvátországban a Horvát Versenyhivatal 

döntése alapján értékesítésre került a Crobenz hálózat (14 töltőállomás). A 

Új kiskereskedelmi design 

a siker érdekében 

16%-os növekedés 

a kiskereskedelmi értékesítésben 

A recesszió miatt a magyarországi 

értékesítés csökkent 

A szlovákiai értékesítés 

emelkedett 2010-ben 

hálózat bővítésén kívül a Kiskereskedelem szegmens kiemelt feladatának tekinti 

az ügyfél elégedettség javítását, valamint töltőállomások fejlesztését a hálózat 

hatékonyságának, valamint az értékesítés növelése érdekében. 

A MOL új külső megjelenése folyamatosan kerül bevezetésre az újonnan épített 

és átbrandelt töltőállomásokon. Az új design ötvözi a hagyományos elemeket és 

a dinamikus változtatásokat, ezzel is hangsúlyozva a vevőközpontú stratégiáját 

és a MOL-csoport márkatudatosságának fontosságát. 2008-ban regionális 

együttműködés jött létre a MOL-csoport és a Marché International között, 

mely által az autópályák mellett lévő töltőállomásainkon magas színvonalú friss 

melegétel választékot kínálunk. 2010-re a MOL és a Marché International 7 MOL 

töltőállomáson kínálja szolgáltatásait Magyarországon és további 7 Tifon kúton 

Horvátországban. 

A kiskereskedelmi értékesítés teljes volumene (beleértve az autógáz és kenőanyag 

értékesítést) 16%-kal, 3,5 Mt-ra emelkedett 2010-ben. A növekedés fő tényezője 

az INA volt, amely 2010-ben 1.180 kt-val járult hozzá a volumenekhez (2009- 

ben csak a II. félév került konszolidálásra 675 kt-val). 2010-ben az INA nélküli 

kiskereskedelmi értékesítési volumen kis mértékben, 2.365 kt-ra csökkent (-0,7%) 

az előző évhez képest a regionális üzemanyag piacon tapasztalható általános 

visszaesés következtében. 

Magyarországon a kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítésünk 11%-al csökkent 

2010-ben az előző év hasonló időszakához képest, elsősorban a kereslet csökkenése 

miatt (a MÁSZ - Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint az üzemanyag piac 

9%-kal esett vissza ebben az időszakban). Az alacsonyabb kereslet mögött a 

(1) kedvezőtlen gazdasági környezet, (2) a szomszédos országokba irányuló 

üzemanyag turizmus és a (3) a jövedéki adó és ÁFA emelés valamint magasabb 

termékjegyzésárak együttes hatásaként kialakult magasabb üzemanyag árak 

állnak. Emellett a legárérzékenyebb vásárlók a fehér töltőállomásokat választják 

és az E85-öt is alternatív terméknek tekintik ebben a kedvezőtlen gazdasági 

környezetben. A MOL benzin-, gázolaj-, valamint az autógáz-értékesítése 16%- 

kal, 7%-kal illetve 4%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. 

A kiskereskedelmi piacot továbbra is az üzemanyag és a nem-üzemanyag szektor 

kiélezett árversenye jellemezte. A MOL üzemanyag piaci részesedése a MÁSZ 

adatai alapján, a 2009.évi 36,5%-ról 2010-ben enyhén, 35,8%-ra csökkent. A 

flottakártyás értékesítés aránya az összes üzemanyag-értékesítéshez viszonyítva 

ugyanezen időszakokra nézve 35,5%-ról 39%-ra növekedett a készpénzes 

vásárlások visszaesése miatt. A shop-termék értékesítés 2010-ben 4%-kal 

maradt el 2009 azonos időszakához képest. A visszaesés hátterében a gazdasági 

válság miatti csökkenő vásárlóerő áll, amely kedvezőtlenül befolyásolja többek 

között az autómosatás szolgáltatásait. A dohánytermékek árának növekedése 

sem ellensúlyozta a hagyományos élelmiszer termékek, mint az alkoholos és 

alkoholmentes italok valamint csokoládék alacsony értékesítését. 

Szlovákiában 13%-kal nőtt a kiskereskedelmi értékesítés 2010-ben az előző 

év azonos időszakához képest a jövedéki adó február 1-jei csökkentésének és 

a gazdasági válság utáni kezdődő fellendülésnek köszönhetően. A növekedés 

a benzin- és dízel- értékesítés esetében a vevő lojalitás erősítéséért, valamint 

az új vásárlók megszerzéséért tett üzleti erőfeszítésnek (BONUS program) 

is tulajdonítható. A benzin-értékesítés 3%-kal, a dízel-értékesítés pedig 21 

%-kal emelkedett 2010-ben az átmenő forgalom miatt (ezen belül az utolsó 

negyedévben 5% illetve 24% volt a növekedés). A flottakártyás eladások 9%-kal 

nőttek a dízel-értékesítés növekedésének köszönhetően 2009-hez viszonyítva. 

A növekedés ellenére a flottakártyás értékesítés aránya a teljes értékesített 

mennyiséghez viszonyítva 28%-ra, 0,9 százalékponttal esett vissza 2010-ben az 

előző évhez képest. 


és elemzése 


A romániai kiskereskedelmi értékesítés 

2%-kal csökkent a kutak alacsonyabb 

száma mellett 

Jelentős növekedés Horvátországban, 

az INA nélkül is 7%-os emelkedés 

Régiós lefedettség, 11 ország több 

mint 1600 töltőállomásával 

A jelentős polimer kereslet élénkülés 

hatására növekvő polimer termékárak 

kedvező hatását mérsékelte 

az alapanyag költség emelkedése 

Az üzleti eredmény számottevő 

javulása 2010-ben 

Az integrált petrolkémiai fedezet 

6%-kal nőtt 

A polimer termelés 1%-os bővülése 

2010-ben Romániában az üzemanyag értékesítésünk a teljes piacra jellemző 

mértéknél kisebb arányban 2%-kal csökkent 2010-ben, így piaci részesedésünk 

11% fölé nőtt. Az értékesítési volumen csökkenésének oka elsősorban a kutak 

alacsonyabb száma és a belföldi kereslet mérséklődése volt, miközben a vállalat 

a hálózat hatékonyságának növelése érdekében jelentős erőfeszítéseket tett, és 

ennek következtében 3,5%-kal nőtt az átlagos kutankénti üzemanyag-forgalom. 

A gazdasági válság leginkább a flottakártyás eladásokat érintette, mely 7%-kal 

csökkent 2010-ben a bázis időszakhoz képest. 2010-ben a shop árbevétel RONban 

számítva 5%-kal növekedett, mely meghaladja a román kiskereskedelmi piac 

teljesítményét. 

2010-ben Horvátországban a kiskereskedelmi értékesítés volumene 487 ktval 

emelkedett, amely tartalmazza az INA teljes éves (478 kt) hozzájárulását. 

Kiszűrve az INA hatását, a horvátországi kiskereskedelmi volumenek - amely a 

Tifon teljesítményét mutatja – 7%-kal, 150 kt-ra növekedtek. Az INA-csoportnak 

emellett a Horvát Versenyhivatal döntése értelmében értékesítenie kellett a 14 

töltőállomásból álló Crobenz hálózatát. 

A MOL-csoport 2010. december 31-én összesen 1.623 működő töltőállomást 

üzemeltetett, amely magában foglalja a magyarországi 364, a horvátországi 467, a 

szlovákiai 208, az olaszországi 205, a romániai 126, a bosznia-hercegovinai 109, az 

ausztriai 66, a szerbiai 33, a csehországi 26, a szlovéniai 18, és a montenegrói 1 kutat. 

Petrolkémia áttekintés 

A világgazdaság élénkülése megszilárdította a keresletet az LDPE és PP piacokon. 

A termék jegyzésárak 43-45%-kal emelkedtek 2010-ben. Egyedül a HDPE ár nem 

volt képes lépést tartani az árnövekedéssel. Az üzleti környezetben bekövetkező 

kedvező változásokat mérsékelte az alapanyag költség 43%-os emelkedése. Az 

éves átlagos integrált petrolkémiai fedezet értéke 6%-ot javult az előző évhez 

képest, de még mindig 21%-kal maradt el 2008-as szintjétől. Ezért fönntartottuk 

a költségek és a működő tőke állományának szigorú figyelését 2010-ben. 

A Petrolkémia szegmens eddigi legmagasabb árbevételét érte el, 35%-os 

növekedést produkálva 2010-ben az előző évhez képest. Bár a kedvező változás 

hatását csökkentette az alapanyagárak növekedése. A Petrolkémia szegmens 

speciális tételek nélküli üzleti eredménye lényegesen javult: 16,6 Milliárd Ft-tal 

nőtt az előző évi veszteség után 2010-ben, 1,4 milliárd forint nyereséget mutatott. 

Az eredménynövekedés mögött az árrés növekedése áll, amit a magasabb olefin 

termékárak, az alacsonyabb villamos energia költség, a nagyobb termelési és 

értékesítési volumenek, illetve a működési hatékonyság fejlesztése érdekében 

tett lépések tettek lehetővé. Az eredményt a valutaárfolyamok változása 

kedvezőtlenül befolyásolta. 

Az integrált petrolkémiai fedezet éves átlaga tonnánként 323 euró volt 2010- 

ben. Az alapanyagok közül a legjelentősebb nafta USD-ben jegyzett ára 34%-kal 

haladta meg az előző évit. Ezt a hatást ellensúlyozta a polimerek euróban mért 

jegyzésárának 20-47%-os növekedése. Az amerikai dollár 5%-ot, a forint 2%-ot 

erősödött az euróhoz képest, ami kedvezőtlenül hatott az eredmény alakulására. 

A monomer és polimer termelés volumenei a megelőző évhez képest 1-1%- 

ot nőttek 2010-ban. A TVK Olefin-2 üzemben, illetve mind az SPC és a TVK 

polimer üzemeiben végzett rendszeres karbantartási munkák 2009 évhez képest 

kevesebb időt vettek igénybe, így a kapacitások rendelkezésre állása nőtt 2010- 

ben. A TVK HDPE-2 üzeme 223 kt terméket állított elő 2010-ben, amivel eddigi 

legjobb teljesítményét érte el. A 2010-ben gyártott polimerek 19%-a volt LDPE, 

A kereskedelmi és marketing 

stratégia megvalósításának folytatása 

– fókuszálás és megkülönböztetés 

hangsúlyokkal 

A olefin értékesítés növelésével 

– az olefingyárak kapacitás 

kihasználásának fokozása 

Hangsúly a költségek kézbentartásán, 

valamint az energia felhasználás 

hatékonyságának fejlesztésén 

A Petrolkémia szegmens regionális 

pozíciójának megerősítése érdekében 

az SPC fejlesztési projekt folytatása 

A 2010-es év fő célkitűzései teljesültek: 

infrastruktúrafejlesztési projektek 

folyamatban 

37% HDPE és 44% PP, amely összetétel a HDPE arányának növekedését mutatja 

az egy évvel korábbihoz képest. 

Két fő cél, a differenciálás és fókuszálás a Kereskedelmi és Marketing Stratégia 

alapvető pillérei. Kulcsfontosságúak a logisztika, a termékfejlesztés, illetve a 

szoros vevőkapcsolatok területén kitűzött fejlesztések végrehajtása, kihasználva 

a régióban megszerzett versenyelőnyöket, nagyobb hangsúlyt adva a középeurópai 

régiónak. 2010-ben javult a kereskedelmi teljesítmény és magasabb 

árszinteket értünk el, miközben alacsony szinten tartottuk a polimer készleteinket. 

Kereskedelmi portfoliónk átalakításával a nem core piacokra történő értékesítés 

aránya 8%-ról 6%-ra csökkent 2010-ben. 

A MOL Petrolkémia szegmens aktív szereplő a régiós olefin-termék értékesítésben. 

Az olefin társ-termékek értékesítésének növelése javítja a stratégiailag fontos 

olefingyáraink kapacitás kihasználását. A nyers C4 értékesítési szerződés első éve 

során pozitív tapasztalatokat szereztünk lengyel partnerünkkel, a Synthos-szal 

való együttműködésben. A magyarországi olefin értékesítésben stratégiai partner 

a Borsodchem, amely stabilizálta helyzetét és a hosszú távú ellátási szerződésnek 

megfelelően veszi át az etilént. A gumigyártásban bekövetkezett fellendülés folytán 

2010-ben jelentősen bővült pirolízis-olaj értékesítés a tiszaújvárosi koromgyár részére. 

A Petrolkémia szegmensnél az energia felhasználás hatékonyságának növelése 

mélyen gyökerezik a stratégiai gondolkodásunkban. A környezetvédelmi 

szempontok növekvő jelentőségére, illetve az emelkedő energia költségekre 

válaszul a termelési folyamatokat érintő akcióterveket dolgoztunk ki és új működési 

modellt vezettünk be az energia menedzsment területén. Ezek a lépéseink az 

energia felhasználásunk egészének költséghatékonyságát hivatottak javítani, 

amivel egyúttal a természeti környezetet is óvjuk. Következetesen valósítjuk 

meg 2008-ban megtervezett energia stratégiánkban kitűzött célokat. A 2008- 

2010 időszakban 48 kt széndioxid kibocsátást takarítottunk meg fenntartható 

fejlesztési akciókkal és egyedi energia projektek végrehajtásával. 

A petrolkémia iparágat a jövőben is az intenzív verseny fogja jellemezni, ami 

további kihívások elé állítja üzletet. A megszerzett versenyelőnyök erősítése 

érdekében elkötelezettek vagyunk stratégiai fejlesztési programjaink folytatása és 

új üzleti lehetőségek feltárása iránt. Az SPC fejlesztési projektjeinek folytatásával 

megalapozzuk a Petrolkémiai szegmens jövőjét. Stratégiai célkitűzéseinkkel 

összhangban a MOL vezetése vizsgálja az SPC további fejlesztésének és 

korszerűsítésének lehetőségeit. 

Gáz és Energia Szegmens áttekintés 

A Gáz és Energia szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 9%-kal, 68,1 Mrd Ftra 

növekedett 2010. évben. A szegmensen belül az FGSZ Zrt. eredmény-hozzájárulása 

volt a legjelentősebb, bár a gáz tarifák július 1-vel történt ideiglenes befagyasztása 

kedvezőtlenül érintette a gázszállítási üzletág 2010 második féléves eredményét. 

FGSZ Zrt. 

A Szeged-Arad 109 km hosszú gázvezeték magyarországi szakaszának építése 

befejeződött, amely 2010 második felétől biztosít gázszállítást Magyarország és 

Románia között. A vezeték kezdeti éves kapacitása 1,75 Mrd m 3 , amely a jövőben 

4,4 Mrd m 3 -re növelhető. 

Az FGSZ Zrt. és a Plinacro, a horvát földgázszállító rendszer üzemeltetője, 2010 

IV. negyedévére befejezte a magyar- horvát összekötő vezeték kivitelezését, 


és elemzése 


Független Szállítórendszer 

Üzemeltető (ITO) 

NETS projekt folytatása 

Kilátások 2011-re 

Kiemelkedő üzleti teljesítmény 

Hazai szállításból származó 

árbevétel +1% 

A tranzitszállítási volumen jelentős 

növekedést mutat 

Költségek csökkenése 

melynek éves kapacitása 6,5 Mrd m 3 . A két rendszerüzemeltető között megállapodás 

jött létre, mely szabályozza a határpontok, azaz Drávaszerdahely és Donji 

Miholjac közötti működési feltételeket. 

Az európai unió gázpiaci szabályozásának változása miatt 2010. évben Magyarországon 

is meg kellett valósítani a földgázszállítási tevékenységek teljes leválasztását 

a vertikálisan integrált anyavállalatról. 2011 első félévében a vállalat az ITO 

engedélyért kérelmet nyújt be a Magyar Energia Hivatal és az Európai Unió felé. 

Az FGSZ Zrt. hangsúlyozza a regionális, közös kezdeményezések alapvető fontosságát, 

mint például az Új Európai Szállítási Rendszert, a NETS projektet. A projekt 

fő célja a szélesebb körű összekapcsolódás létrehozása a közép- és dél-kelet 

európai országok földgázszállító rendszer üzemeltetői között az ellátásbiztonság 

növelése érdekében. Továbbá a NETS az Észak-Dél Gázfolyosó megvalósítását 

megkönnyítő eszköz, melyet a Visegrádi Csoport országok támogatnak és az Európai 

Unió is elismer. 

A regionális együttműködés keretében az FGSZ tárgyalásokat kezdett a szlovák 

Eustreammel és a szlovén Geoplin Plinovodival annak érdekében , hogy kidolgozzák 

Szlovákia és Szlovénia irányába kiépítendő új összeköttetési lehetőségeket a 

régiós ellátási biztonság és szállítási lehetőségek fejlesztése érdekében. 

A 2011-es év fő célja a határkeresztező vezetékek további kiépítése a szomszédos 

országokkal, a NETS kezdeményezés folytatása, a költséghatékony működés által 

a stabil cash flow biztosítása. 

Az FGSZ üzleti tevékenységének eredménye 2010. évben 43,8 Mrd volt, 3,6 Mrd 

forinttal (9%) magasabb az előző évhez képest. Az üzleti eredmény növekedés a 

tranzit szállítás kapcsán elért árbevétel többlet és a kiadások alacsonyabb szintje 

következtében realizálodott. 

A hazai szállítás árbevétele 66,7 Mrd forintra nőtt 2010-ben, amely 0,5 Mrd forintos 

(1%) növekedést jelent az előző évhez képest. 

A csökkenő kapacitáslekötések és a csökkenő szállítási mennyiségek ellenére a kismértékű 

bevétel növekedés az első félévi tarifák hatására következett be. Az árhatóság 

döntése alapján a második félévben a szállítási tarifák befagyasztásra kerültek, 

melynek hatására jelentős árbevétel kiesés mutatkozott az FGSZ. Zrt.-nél. 

A tranzit földgázszállítás árbevétele 17,5 Mrd forint (9%) volt 2010-ben, vagyis 

nem változott 2009-hez képest. A szállított földgáz mennyiség 24%-kal haladta 

meg 2010. évben az előző évi mennyiséget. 

2010. évben a román irányú földgázszállítás elindítása kapcsán 0,8 Mrd forint 

árbevétel növekedés jelentkezik a bázis évhez képest. 

A működési költségek 0,7 Mrd forinttal (1%) alacsonyabbak 2010-ben az előző évhez 

képest. A megtakarítás az igénybevett szolgáltatások területén jelentkezett, 

melyet mérsékelt az a gázár emelkedése miatti energia költségek növekedése. 

MMBF Földgáztároló Zrt. 

Közös vállalat a CEZ-zel – belépés 

a villamosenergia piacra 

Megnövekedett üzleti veszteség 

az INA teljes évi hozzájárulásának 

hatására, de jelentős csökkenés 

anélkül 

A MOL Nyrt. által megvalósított beruházás az ütemtervnek megfelelően alakult. 

Az ez év végéig elköltött teljes CAPEX – a bányászati jogok megvásárlása (67,0 

Mrd Ft) nélkül – 83,1 Mrd Ft volt, amiből 2,2 Mrd Ft került elköltésre 2010-ben. A 

stratégiai tároló – a törvényi előírásoknak megfelelően – napi 20 Mm 3 kitárolási 

csúcskapacitással rendelkezik egy 45 napig tartó időszakra vonatkozóan. A 700 

Mm 3 mobil kapacitással rendelkező kereskedelmi tároló várhatóan 2010. áprilistól 

elérhető, csúcskapacitása további 5 Mm 3 /nap. 

A tárolási tevékenység mellett az MMBF Földgáztároló Zrt. nyereséggel 

értékesítette a Szőreg-1 mezőn kitermelt olajat, gázt és kondenzátumot. Az 

MMBF Földgáztároló Zrt. működési eredménye 16,7 Mrd Ft volt 2010-ben, 

speciális tételek nélkül, amelyből a gázértékesítés hozzájárulása 8,7 Mrd Ft volt. 

Az MMBF Földgáztároló Zrt. a stratégiai és kereskedelmi tárolási tevékenységen 

keresztül stabil euró alapú megtérülést és cash-flow hozzájárulást vár. 

Energia 

A MOL három nagyberuházás megvalósítását tűzte ki stratégiai partnerével, a 

CEZ-zel (cseh energiaipari vállalat). A közös vezetésű vállalkozás folyamatban lévő 

projektje a Pozsonyi Finomító területén lévő hőerőmű (TPP) korszerűsítése lesz. 

Az erőmű által előállított gőz és villamos energia elegendő mennyiségű forrásként 

szolgál majd a Pozsonyi Finomítónak. A partnerek vizsgálják továbbá a Dunai és 

Pozsonyi finomítók területén létesítendő kombinált ciklusú gáztüzelésű erőművek 

építésének lehetőségét (CCGT-k) is. A CCGT-k tervezett kapacitása egyenként 

830 MW és 58%-os nettó villamos energia hatékonysággal rendelkeznek majd. 

A pozsonyi hőerőmű felújítása folyamatban van, a teljes füstgáz kénmentesítő 

üzemet 2011 végéig megvalósítják. Az erőmű kapacitás növelése lehetővé 

teszi a teljes finomítói villamos- és gőzenergia igények kielégítését. A két CCGT 

erőmű fejlesztések előkészületi munkái az elfogadott ütemtervnek megfelelően 

haladnak. A magyarországi projekt megkapta az Egységes Környezethasználati 

Engedélyt és az Építési Engedélyt, Szlovákiában pedig érvényes Környezetvédelmi 

Hatásvizsgálattal rendelkezett az erőmű 2010 végén. 

A Pozsonyi Finomító területén lévő hőerőmű kiemelkedő 3,1 Mrd Ft-os működési 

eredményt ért el 2010-ben, köszönhetően a költséghatékony működésnek, 

a MOL-csoporton kívülre eladott kiegyensúlyozó szolgáltatásoknak és a 

nyereségesen értékesített termékeknek. 

Központ és egyéb szegmens áttekintése 

A Központ és egyéb szegmens üzleti vesztesége egyszeri tételek (az INA 

létszámleépítési programjára 2010. III. negyedévben képzett céltartalék (7,1 

Mrd Ft); az INA adóbírságra 2010. IV. negyedévben megképzett céltartalék (4,2 

Mrd Ft); a magyar állam által a hazai energia szektorra kivetett válságadó hatása 

2010. második félévben (0,5 Mrd Ft)) nélkül 28%-kal, 56,8 Mrd Ft-ra növekedett, 

elsősorban az INA teljes évi hozzájárulása következtében. A szegmens vesztesége 

24,6 Mrd Ft-ra csökkent az INA hozzájárulását kiszűrve. 


és elemzése 

Stratégiai és kereskedelmi tároló 

Az MMBF Földgáztároló Zrt. megalapításával (72,5%-os MOL leányvállalat) a 

MOL-csoport újra aktív szereplőjévé vált a gáztárolási üzletnek, ugyanis az MMBF 

gáztárolója befejezte az első sikeres működési évét 2010-ben. Az MMBF Földgáztároló 

Zrt. létrehozásának célja egy 1,2 Mrd m 3 stratégiai, és 0,7 Mrd m 3 kereskedelmi 

kapacitással rendelkező földalatti gáztároló kialakítása a Szőreg-1 aktív tárolón. 

A nettó pénzügyi 

veszteség növekedett 

Pénzügyi eredmények 

A pénzügyi műveletek nettó eredménye 2010-ben 79,1 Mrd Ft veszteség volt 

(szemben a 2009-ben elszámolt 60,3 Mrd Ft veszteséggel). A 2010-es évet 34,5 

Mrd Ft összegű, míg a 2009. évet 23,3 Mrd Ft-os kamatráfordítás terhelte. 2010- 


en a kapott kamatok összege 7,4 Mrd Ft-ot tett ki, míg 2009-ben 10,5 Mrd Ftot. 

2010-ben 46,7 Mrd Ft nettó árfolyamveszteség került elszámolásra, szemben 

a 2009-ben elszámolt 3,2 Mrd Ft-os veszteséggel. A Magnolia Finance Ltd. által 

kibocsátott tőkeinstrumentumok átváltási opciójának valós értékre történő 

átértékelése 5,4 Mrd Ft nem realizált veszteséget eredményezett (szemben a 

2009-ben kimutatott 19,7 Mrd Ft-os nem realizált veszteséggel). Ezen felül a MOL 

a CEZ tulajdonában lévő részvényekre szóló vételi opciójának valós értékelésén 

10,1 Mrd Ft nyereséget könyvelt el. 

A beruházási pénzáramlás 4%-kal 

növekedett 

A finanszírozási műveletek nettó 

pénzbeáramlása kötvénykibocsátás 

miatt 

A beruházásokból és befektetésből származó nettó pénzkiáramlás 276,3 Mrd 

Ft-ot tett ki 2010-ben, szemben a 2009. év 266,7 Mrd Ft-os értékével. Mindkét 

időszaki pénz kiáramlás a CAPEX-et, főként a földgázszállító rendszer jelentős 

kapacitásbővítéséhez kapcsolódó kiadásokat tartalmazza. 

A finanszírozási műveletek nettó pénz beáramlása 26,8 Mrd Ft volt, főként a rövid 

lejáratú hitelek törlesztését meghaladó hitellehívások eredményeként, beleértve 

az új kötvények kibocsátásának hatását is. 

Részesedés társult vállalkozások eredményéből 

Finanszírozás 

Nyereséges társult vállalkozások 

Alacsonyabb nyereségadók 

Részesedésünk a társult vállalkozások eredményéből 12,0 Mrd Ft volt 2010- 

ben, elsősorban a MOL Energiakereskedő Zrt. és a Pearl Petroleum Company 

működéséből a MOL 10%-os részesedésére jutó eredmény hozzájárulásaként. 

A 2009-es összehasonlító időszak az INA első féléves 6,4 Mrd Ft-os veszteségét 

tartalmazza (a MOL 47,2%-os tulajdoni hányadának megfelelően). 2009. június 

30-tól az INA teljes körűen konszolidálásra kerül a MOL-csoportban. 

Adózás előtti eredmény 

A fent említett tényezők hatásaként a Csoport adózás előtti eredménye 2010. 

évben 172,0 Mrd Ft nyereség volt, szemben a 2009. évi 170,4 Mrd Ft nyereséggel. 

Adózás 

A nyereségadók összege 2010-ben 16,8 Mrd Ft-tal 63,3 Mrd Ft-ra csökkent a 2009. 

évhez képest. A saját részvény tranzakciók, illetve harmadik feleknél levő MOL 

részvényekhez kapcsolódó visszavásárlási opciók értékelésének hatása adózási 

szempontból az IFRS-től eltérően jelentkezik, és 2,1 Mrd Ft-tal csökkentette 

adófizetési kötelezettségünket. Az adófizetési kötelezettség az anyavállalat (19% 

társasági adó, 8% Robin Hood adó és 2% iparűzési adó) 18,7 Mrd Ft-os, az INA 8,3 

Mrd Ft-os (20% társasági adó), az MMBF Zrt. 3,8 Mrd Ft-os és az FGSZ Zrt. 3,7 

Mrd Ft-os tárgyidőszaki adó hatását tartalmazza. 

Cash flow 

A MOL tovább erősítette stabil 

pénzügyi pozícióját 

Új tranzakciók diverzifikálták 

a finanszírozási portfoliót 

A jelenlegi turbulens finanszírozási környezetben, amely gazdasági lassulással 

párosul, a vállalkozások pénzügyi pozíciója és cash-flow termelő képessége 

kiemelt szerepet kapott. 

A MOL javuló eredményének köszönhetően sikeresen teljesítette 2010-re kitűzött 

célját, hogy megőrizze erős pénzügyi pozícióját. A MOL fegyelmezetten tartotta 

a beruházási programját az év során, és tovább növelte jól ismert hatékonyságát 

újabb költségcsökkentési intézkedések által. 

A finanszírozási tranzakciók elsődleges céljai 2010-ben a források diverzifikálása 

és a lejárati szerkezet meghosszabbítása voltak. Ezen célokkal összhangban 

a MOL 2010. április 14-én kibocsátott egy 750 millió euró összegű kötvényt, 

5,875%-os éves kamattal és 7 éves lejárati idővel. Emellett elindult egy maximum 

100 milliárd forint összegű, 2010-2011-re szóló forint kötvényprogram, melynek 

keretében 2010-ben nyilvános értékesítés útján kibocsátásra került 5,05 milliárd 

forint értékű, 18 hónapos, 6%-os éves kamatozású lakossági forintkötvény. 

2010 szeptemberében, a stabilizálódó kereskedelmi banki környezetnek és kedvezőbb 

hitelbesorolásának köszönhetően, a MOL Nyrt. sikeresen refinanszírozta “Forward 

Start” jellegű hitelszerződését egy 500 millió euró összegű, kedvezőbb feltételekkel 

rendelkező, 3 éves rulírozó hitelszerződéssel, melynek futamideje további 1 évre 

meghosszabbítható. Emellett 2010. novemberében a MOL 150 millió euró összegű 

hosszú lejáratú hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal (EIB) a horvát és 

magyar gázszállítási rendszerek összekötésének finanszírozására. Mindezeken felül, 

2010. szeptemberében az INA d.d. egy 210 millió euró összegű hitelszerződést kötött az 

Európai Újjáépítési és Befektetési Bankkal (EBRD), az ICF-Debt Pool-lal és a Cordiantal 

az INA horvátországi finomító modernizációs programjának támogatására. 


és elemzése 

A működési cash flow 6%-kal csökkent 

Konszolidált cash flow 

2010 


2009 


Üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlás 373.653 397.891 

ebből: forgótőke változása -98.212 59.707 

Befektetési tevékenység nettó pénzáramlása -276.272 -266.658 

Finanszírozási tevékenység nettó pénzáramlása 26.794 -169.713 

Pénzeszközök változása 124.175 -38.480 

A működési cash flow 2010-ben 373,7 Mrd Ft nettó pénzbeáramlás volt, 

összehasonlítva a 2009. évi 397,9 Mrd Ft-os pénzbeáramlással. A forgótőkeigény 

változásának hatását kiszűrve a működési cash flow 39%-kal nőtt. A forgótőke 

változása a forrásokat 98,2 Mrd Ft-tal csökkentette, a készletek 63,6 Mrd Ftos, 

a vevő követelések 16,3 Mrd Ft-os, az egyéb követelések 2,2 Mrd Ft-os, a 

szállítói kötelezettségek 5,9 Mrd Ft-os növekedésének, valamint az egyéb rövid 

lejáratú kötelezettségek 21,9 Mrd Ft-os csökkenésének hatására. A társasági adó 

befizetés 37,5 Mrd Ft volt. 

Elegendő külső finanszírozás 

A hitelek 63%-a euróban denominált 

Az eladósodottság csökkent 

A MOL-csoport elegendő külső finanszírozással rendelkezik a zavartalan 

működéshez és beruházásai végrehajtásához. A diverzifikált, hosszú lejáratú 

finanszírozási portfoliót rulírozó, szindikált és klubhitelek, hosszú lejáratú kötvények 

és multilaterális pénzügyi intézményekkel kötött hitelszerződések alkotják. 

A teljes csoportszintű adósságállomány a 2009. év végi 1.111,1 Mrd Ft-ról 1.210,8 

Mrd Ft-ra emelkedett 2010. december 31-ére, a hosszú lejáratú hitelszerződésekből 

történt új lehívások és a forint árfolyamának euróhoz és az USA dollárhoz viszonyított 

gyengülésének együttes hatására. 2010. december 31-én a teljes adósságállomány 

deviza-összetételében 63% volt az euró-, 32% az USA dollár-, míg a forint-, és az 

egyéb devizaalapú hitelek részesedése 5%-ot ért el. A nettó hitelállomány 2010. év 

végén 897,7 Mrd Ft volt, tehát némileg csökkent a 2009. év végi 934 Mrd Ft-hoz 

képest, a társaság erős működési eredményének következtében. 

Az eladósodottság (a nettó hitelállomány viszonyítva a nettó hitelállomány és a 

saját tőke összegéhez) 31,3%-ot tett ki 2010. december 31-én, szemben a 2009. 

év végi 33,8%-kal, ami a MOL-csoport erős tőkeszerkezetét mutatja. 


Integrált társasági kockázatkezelési 

rendszer – „teljes felszerelésben” 

Integrált kockázat-kezelési rendszer 

A Kockázatkezelés számára kiemelt feladat, hogy kezelje a külső körülményeket 

(beleértve az új iparági specifikus adókat) és így járuljon hozzá a MOL stabil pénzügyi 

pozíciójához. Ezt támogatja a hatékony és átfogó kockázatkezelés, amely alapeleme 

egy jól működő, felelős társaságirányításnak. A MOL-csoport kijelentheti, hogy 

fejlett kockázatkezelési tevékenységet folytat, mely szerves részét képezi a felelős 

társaságirányítási struktúrának. Ezt támasztja alá a SAM Research AG 2010-ben 

kiadott riportja is: a Dow Jones Sustainability Index (Fenntarthatósági Index) a MOL 

kockázatkezelési teljesítményét 88%-ra értékelte, amivel a MOL a csoportjában az 

egyik legjobb lett. A szektorátlagot 28 százalékponttal meghaladó érték kifejezi 

a MOL felelősségteljes gondolkodásmódját a kockázat- és válságkezelésben, a 

kockázat meghatározásában, a kockázati térkép megrajzolásában, a kockázatok 

számszerűsítésében, a pénzügyi és nem pénzügyi kockázatok érzékenységvizsgálatában, 

valamint a tudatos kockázatkezelési stratégia kialakításában. 

Üzletfolytonosság Menedzsment 

Az Üzletfolytonosság Menedzsment (BCM) a váratlan működési fennakadásokra 

történő felkészülés folyamata, amelyek bekövetkezés valószínűsége kicsi, 

de hatása jelentős. Az üzletfolytonossági tervek (BCP), krízismenedzsmentfolyamatok 

(CM), Incidensmenedzsment, katasztrófa utáni helyreállítás és más 

kockázat-ellenőrző programok (mint például rendszeres műszaki felülvizsgálatok) 

kiemelten fontosak az olyan üzletágakban, ahol a működési kockázatok – a 

tevékenység alapját képező kémiai és fizikai folyamatok következtében – 

jelentősek. A MOL-csoport tevékenysége túlnyomórészt ilyen. A BCP-k és a CM 

minősége eközben befolyásolja a biztosítási prémiumokat az éves megújítások 

során, ez alapján csökkentheti a biztosítási költségeket. 

Beruházások és befektetések 

MOL-csoport CAPEX, 

befektetés 

2009 


2010 


Egységes Vállalati Kockázatkezelés 

Pénzügyi Kockázatkezelés 

Biztosítás Menedzsment 

Több pilléren nyugvó rendszer kezeli a kockázatok széles spektrumát. 

Az Egységes Vállalati Kockázatkezelés (ERM) keretében végezzük a különböző típusú 

kockázatoknak egy olyan hosszú távú, átfogó és dinamikus modellbe való integrálását, 

amely a MOL-csoport összes üzletágára kiterjed. Az ERM a pénzügyi, a piaci, valamint 

a működési kockázatokat a stratégiai és reputációs kockázatok széles körével együtt 

kezeli. A különböző típusú kockázatok azonosítása után azok számszerűsítése 

következik, ugyanazt a módszertant alkalmazva – bekövetkezési valószínűségük 

és lehetséges hatásuk becslésével. A kockázatokat csoportszinten is konszolidáljuk 

a modellben, melynek időhorizontja a hosszú távú szemléletet hangsúlyozza (a 

stratégiai időtávval összhangban): a nettó jelenérték lehetséges alakulásának (azaz 

értékei valószínűségi eloszlásának) vizsgálatakor a következő 10 év, valamint az azt 

követő időszak hatásait is figyelembe vesszük. Az ERM feltárja a vállalat eredményeire 

ható legfontosabb kockázatokat (mind csoport-, mind üzletági szinten), és felhívja a 

figyelmet a szükséges döntések meghozatalára – mely kockázatokat akarja a csoport 

megtartani, és melyek esetében szükséges kockázatcsökkentő lépéseket tenni. 

Bizonyos kockázatokat csoportszinten, másokat divíziószinten célszerű kezelni, 

ún. kockázatfelelősök irányítása alatt. A Kockázatkezelés – a kockázatfelelősök 

által negyedévente készített jelentések segítségével – rendszeresen ellenőrzi ezen 

kockázatcsökkentő lépések megvalósulását. 

A Pénzügyi Kockázatkezelés (FRM) az ERM részeként a rövidtávú, piaci 

kockázatokkal foglalkozik. A tömegáruk árkockázatát, a devizapiaci és 

kamatlábkockázatokat Monte-Carlo szimulációs módszerrel, egy komplex modell 

keretében mérjük, mely a portfolióhatásokat is figyelembe veszi. A pénzügyi 

kockázatokat – ha szükséges – megfelelő eszközök (mint swap, határidős és 

opciós ügyletek) segítségével fedezzük. Ez a tevékenység 12 hónapos periódusra 

koncentrál. A csoport pénzügyi és stratégiai céljaihoz kapcsolódó limiteknek 

való megfelelésről a felső vezetés havi rendszerességgel kap tájékoztatást, és 

- amennyiben szükséges - kockázatcsökkentő lépéseket tartalmazó terveket a 

Kockázatkezelés terjeszti elő ad hoc jelleggel. 

Az elfogadható szint fölötti működési kockázatok áthárítása a Biztosítás 

Menedzsment (IM) feladata. A biztosítások kötése a működési kockázatok 

kezelésének egyik legfontosabb eszköze. A legjelentősebb biztosítástípusok a 

következők: vagyonkár, üzemszünet, felelősség és kútkitörés. A biztosítási üzlet 

sajátosságaiból következően a biztosítások menedzsmentje éves ciklusokba 

rendeződik (mivel a legtöbb biztosítási program éves megújítású). Miután a 

biztosítások kötése csoportszinten (MOL, INA, Slovnaft, TVK, IES és Slovnaft 

Petrochemicals) egy közös biztosítási program keretében zajlik, a MOL-csoport 

számottevő szinergiahatásokat tud elérni. 

Jelentős beruházások fejeződtek 

be az összes üzletágban 

Kutatás-termelés CAPEX erősödő 

kutatási fókusszal 

A Feldolgozás és Kereskedelem 

CAPEX 5%-kal csökkent 

Kutatás-termelés 186.585 122.974 

Feldolgozás és Kereskedelem* 107.889 103.945 

Gáz és Energia 62.970 89.181 

Vegyipar 16.681 9.757 

Központ és egyéb 6.613 6.960 

Összesen 380.738 332.817 

* A Feldolgozás-Kereskedelem-, Lakossági Szolgáltatás- és Kenőanyag üzleteket tartalmazza 

Csoportunk beruházásainak és befektetéseinek (CAPEX) értéke 333 Mrd Ft volt 

2010-ben (13%-kal alacsonyabb, mint az előző évben), az INA 107,1 Mrd Ft-os 

hozzájárulásával együtt. A beruházások a növekedési projektekre fókuszáltak, 

mint a szíriai és adriai off-shore termelésbeállítás az Upstream területén, a Rijekai 

Finomító fejlesztése a Downstream-ben és a magyar-horvát határkeresztező 

vezeték a Gáz és Energia üzletágban. 

A Kutatás-termelés szegmens beruházása és befektetése 9,0 Mrd Ft-tal, 123,0 Mrd Ftra 

nőtt 2010. évben 2009. évhez képest (eltekintve a 2009. évi Pearl akvizíció hatásától). 

40,4 Mrd Ft-ot (33%) fordítottunk kutatásra, melyből 15,4 Mrd Ft-ot Magyarországon, 

8,7 Mrd Ft-ot Irak kurdisztáni régiójában, 4,4-4,4 Mrd Ft-ot Szíriában és Pakisztánban, 

1,9 Mrd Ft-ot Indiában, 1,2 Mrd Ft-ot Horvátországban, 0,9 Mrd Ft-ot Kazahsztánban, 

0,8 Mrd Ft-ot Oroszországban, 0,7 Mrd Ft-ot Ománban, 0,6 Mrd Ft-ot Kamerunban, 0,6 

Mrd Ft-ot Egyiptomban és 0,9 Mrd Ft-ot egyéb területeken költöttünk. A termelésbe 

állítás összesen 71,4 Mrd Ft-ot (58%) tett ki, ebből 29,0 Mrd Ft-ot Szíriában (Hayan), 

15,7 Mrd Ft-ot Oroszországban, 11,5 Mrd Ft-ot Magyarországon és 8,3 Mrd Ft-ot 

Horvátországban (elsősorban az adriai-tengeri mezőkre (7,2 Mrd Ft) költöttünk. Irak 

kurdisztáni régiójában megkezdtük a Pearl projekt mezőinek termelésbe állítását 

(2,2 Mrd Ft) és a Shaikan felfedezés korai termelésbeállítását (0,9 Mrd Ft). Folytattuk 

az egyiptomi (1,9 Mrd Ft) az angolai (1,2 Mrd Ft) mezőfejlesztéseket. A pakisztáni 

Manzalai és Makori mezők termelésbe állítási költségének MOL-ra eső része 0,7 Mrd Ft 

volt. További 11,2 Mrd Ft-ot (9%) költöttünk elsősorban a tevékenységünket támogató 

fúrási, szeizmikus és lyukszelvényező szolgáltatást nyújtó leányvállalataink eszközeinek 

fejlesztésére, valamint szinten tartási projektekre. 

A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens CAPEX felhasználása 104,0 Mrd Ft volt 

2010-ben, alacsonyabb a 2009. évi 107,9 Mrd Ft-hoz képest, tükrözve a beruházások 

egész Csoportra kiterjedő szigorú felügyeletét. A szegmens üzleti területei: 

– A Termékelőállítás és Kereskedelem 92,0 Mrd Ft-ot költött 2010-ben 

szemben a 2009. évi 95,7 Mrd Ft-tal. Az INA-csoport részesedése a 

beruházásokból 50,0 Mrd Ft volt, melynek legnagyobb tétele a Rijekai 


és elemzése 


Az Gáz és Energia 

CAPEX-e 26,2 Mrd Ft-tal nőtt 

Finomító modernizációs programjának első fázisához köthető, ahol a 

zöldmezős beruházással megvalósult hidrokrakk komplexum hatására 

a finomító teljes motorüzemanyag kihozatala meg fog felelni az Euro 

V minőségi követelményeknek. A MOL ( 21,2 Mrd Ft) és a Slovnaft 

(14,4 Mrd Ft) beruházási költségeinek nagy része a tervezett finomítói 

nagyleállásokhoz és egyéb működést fenntartó projektekhez volt 

köthető, míg az IES 5,8 Mrd Ft-ot költött, nagyrészt a többéves, 

termékminőségi és környezetvédelmi követelményeknek való 

megfelelőséghez kapcsolódó modernizációs programjának 2010. II. 

negyedévi befejezésére. 

– A Lakossági Szolgáltatások CAPEX felhasználása 11,7 Mrd Ft volt, 

mely magába foglalja a magyar hálózat fejlesztésére fordított 2,6 Mrd 

Ft-ot, az INA-csoport 2,0 Mrd Ft-os, a MOL Románia 2,2 Mrd Ft-os és 

az Energopetrol 2,7 Mrd Ft-os hozzájárulását. A divízió teljesítése 0,3 

Mrd Ft-tal kevesebb a bázis évi felhasználástól. 

A Gáz és Energia szegmens teljes CAPEX felhasználása 89,2 Mrd Ft volt 2010- 

ben, 42%-kal magasabb az előző évhez képest. 

A fokozatos fellendülés 

várhatóan folytatódik 

adva a Csoport EBITDA-nak, ezáltal a divízió a MOL további növekedésének 

szilárd bázisává vált. A Feldolgozás és Kereskedelem területén integráltságunk 

fokozódott regionális pozícióink további erősítése érdekében. 

Amellett, hogy a MOL elkötelezett maradt pénzügyi stabilitásának megőrzése 

iránt, tovább folytatta kiemelt beruházásait, ezáltal valamennyi üzletági 

területén kiemelkedő helyzetet teremtett a fellendülés időszakára. Meglévő 

eszközállományunk maximális hatékonyágú működtetésével kiaknázzuk az 

integrált portfoliónkban rejlő jelentős, organikus növekedési lehetőségeket, 

melynek a legfontosabb tényezője az INA-val közös működés integrációja. 

A világgazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, de a 

fellendülés jelei már mutatkoztak 2010-ben. A külső környezethez igazodva a 

MOL folyamatosan alakítja működését. A MOL jelentős fluktuáció mellett az 

olajárak jelenlegi szinten maradására számít az elkövetkező években, 94 USD/ 

hordó szinttel 2013-ban. A MOL a gazdaság fellendülésével javuló gázolaj crack 

spread-et és stabil benzin crack spread-et vár (96 USD/t illetve 131 USD/t 2013- 

ben) és az USA dollárral szemben stabil forintot. 

A Petrolkémia CAPEX-e 6,9 Mrd Ft-tal 

csökkent 

A Központ és Egyéb szegmens 

CAPEX-e 5%-kal nőtt 

A MOL nemzetközibb, 

hatékonyabb és kutatás-termelés 

által vezéreltebbé vált 

Az FGSZ Zrt. beruházásainak értéke 74,7 Mrd Ft volt 2010-ben, lényegesen 

magasabb a 2009. évi 31,7 Mrd Ft-hoz képest. A beruházásokat a társaság 

stratégiai célját megvalósító magyar-horvát határkeresztező vezeték és a 

meglévő rendszer rekonstrukciója képezték. A 2010-ben megépült vezetéket 

2011 első felében helyezik használatba. 

Az MMBF Földgáztároló Zrt. 2010-ben 2,2 Mrd Ft-ot költött a földalatti gáztároló 

munkálatainak végső fázisában. A társaság 1,2 Mrd m3 stratégiai és 0,7 Mrd m3 

kereskedelmi kapacitású földalatti gáztárolót épített. 

Az Energia szegmensben 0,7 Mrd Ft-ot költöttünk a kombinált ciklusú gáztüzelésű 

erőművekkel – melyek egyenként 830 MW kapacitással rendelkeznek majd – 

kapcsolatos előkészületi munkákra és műszaki tanulmányokra 2010-ben. A TPP 

korszerűsítésére és kapacitásának növelésére (160 MW-ra) pedig 8,8 Mrd Ft-ot 

költöttünk. 

Az Ellátás és Kereskedelem szegmens további 2,8 Mrd Ft CAPEX-et fordított 

gázinfrastruktúra fejlesztésre. 

A Petrolkémia CAPEX ráfordítások értéke 9,8 Mrd Ft volt 2010-ben, 6,9 Mrd Fttal 

alacsonyabb az előző évhez viszonyítva. A TVK és az SPC olefin gyárainak 

rekonstrukciós munkálataihoz kapcsolódó ráfordítások 2010-ben jelentősen 

alacsonyabbak voltak az előző évhez képest, ugyanakkor a szintentartó 

beruházások értéke kis mértékben emelkedett. 

A Központ és Egyéb szegmens CAPEX felhasználása 2010-ben 6,9 Mrd Ft volt 

a 2009. évi 6,6 Mrd Ft-tal szemben. 2010-ben 4,0 Mrd Ft-ot költöttünk a MOLcsoport 

információs rendszerének fejlesztésére és 0,9 Mrd Ft-ot ingatlanjainak 

fenntartására. 

Kitekintés stratégiai időhorizonton 

2010-ben a Csoport EBITDA-jának hozzávetőlegesen fele Magyarországon 

kívülről származott, miután a nemzetközi tevékenységek hozzájárulásának 

aránya tovább növekedett, mely tendenciának a folytatódására számítunk 

az elkövetkező években. Kutatás-termelési tevékenységünk hozzájárulása 

jelentős mértékben megnőtt az elmúlt években, 2010-ben közel kétharmadát 

5,5 Mrd USD-os beruházási program 

2011-2013-ban: működési cash 

flow-ból finanszírozva 

Kutatás-termelés: kutatás és aktív 

portfolió-menedzsment 

Feldolgozás és Kereskedelem: 

regionális piaci helyzet erősítése 

Hatékonyság-növelés 

A 2011-2013 közötti időszakban a MOL célja, hogy a megcélzott összesen 5,5 

milliárd USA dollár CAPEX tervét teljes mértékben az üzleti tevékenységből 

származó nettó pénzáramlásból finanszírozza, úgy, hogy magas megtérülésű 

projektekre koncentrál mindkét kulcsüzletág, a Kutatás-termelés és a Feldolgozás 

és Kereskedelem estében is. Másfelől a MOL folyamatosan figyeli a külső környezet 

változásait és kész arra, hogy pénztermelő képességének függvényében további 

növekedési projekteket indítson el. 

Az elkövetkező évekre a legfőbb célunk, hogy maximalizáljuk a meglévő portfolió 

értékét, mely biztos alapot jelent a további növekedéshez. Jelentős termeléssel 

rendelkezünk 7 országban és összesen 13 országban van kutatási potenciálunk. 

Az elsődleges fókusz a magas megtérülést és gyors cash flow termelést 

hozó termelésbeállítási projekteken van Szíriában, Kelet-Közép-Európában, 

Pakisztánban, Irak kurdisztáni régiójában és Oroszországban annak érdekében, 

hogy emelkedjen a termelés és az üzlet jelentős mértékben járuljon hozzá a 

csoport EBITDA-hoz. Emellett fontos feladat a MOL kiemelkedő hatékonyságának 

kiterjesztése az egész Upstream portfolióra. Végül bővebb és intenzívebb kutatási 

tevékenységet folytatunk, hogy tovább bővítsük a készleteinket és megteremtsük 

a 2013 utáni termelés növekedés alapját. 

A Feldolgozás és Kereskedelem üzletág esetén a MOL-csoport elsődleges célja, 

hogy a régióban elért piaci helyzetét tovább erősítse. Piac-vezérelt beruházásokra 

és a hatékonyság további javításra koncentrál, kihasználva a folyamatosan javuló 

környezet által kínált lehetőségeket. A Csoportnak továbbra is célja, hogy előnyt 

kovácsoljon a teljes értéklánc mentén megjelenő szinergiákból, a Rijekai Finomító 

hatékonyságát a MOL kulcs finomítóinak magas szintjére emelje, valamint tovább 

javítsa a teljes Feldolgozás és Kereskedelem portfolió hatékonyságát. 

Mindezek mellett, kiemelt figyelmet fordítunk, hogy kiterjesszük a jól ismert 

hatékonyságunkat a teljes csoportra. A Kutatás-termelésben a fókusz a 

horvátországi onshore tevékenység marad, ahol már 2010-ben elértük a 

megcélzott 50 millió dollár EBITDA javulást, míg a Feldolgozás és Kereskedelemben 

280 millió US dollár EBITDA javulást céloztunk meg 2013-re 2009-hez viszonyítva, 

melynek jelentősebb része az öt finomító és két petrolkémiai üzem egységes, 

integrált ellátási-lánc keretén belül harmonizáltan működő rendszeréből, a javuló 

energiahatékonysági és karbantartási folyamatokból származna. 


és elemzése 


Független Könyvvizsgálói Jelentés 

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 

és Leányvállalatai 

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság részvényesei részére 

1.) Elvégeztük a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (”Társaság”) mellékelt 2010. 

évi konszolidált éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely konszolidált éves beszámoló a 2010. december 31-i 

fordulónapra elkészített konszolidált mérlegből – melyben az eszközök és források egyező végösszege 4.485.729 

millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 108.717 millió Ft nyereség -, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált 

eredménykimutatásból, konszolidált átfogó jövedelemkimutatásból, konszolidált saját tőke változás kimutatásból, 

konszolidált cash flow kimutatásból és a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó megjegyzéseket 

tartalmazó konszolidált kiegészítő mellékletből áll. 

2.) A Társaság 2009. évi az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált 

éves beszámolójáról 2010. március 25-én korlátozás nélküli véleményt bocsátottunk ki. 

Független Könyvvizsgálói 

Jelentés 

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített 

Konszolidált pénzügyi kimutatások a Független Könyvvizsgálói 

jelentéssel együtt 

2010 December 31. 

A vezetés felelőssége az összevont (konszolidált) éves beszámolóért 

3.) A konszolidált éves beszámolónak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal – ahogyan azokat az EU befogadta 

– összhangban történő elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az 

akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes konszolidált éves beszámoló elkészítése és valós 

bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését, fenntartását, a megfelelő számviteli politika 

kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becslések elkészítését. 

A könyvvizsgáló felelőssége 

4.) A mi felelősségünk a konszolidált éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint a 

konszolidált üzleti jelentés és a konszolidált éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti 

és a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és 

egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, 

valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a 

konszolidált éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. 

5.) A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a 

konszolidált éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve a konszolidált 

éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló 

megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló a konszolidált éves beszámoló ügyvezetés általi 

elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati 

eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a vállalkozás belső 

ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az 

alkalmazott számviteli alapelvek megfelelőségének és az ügyvezetés lényegesebb becslései ésszerűségének, valamint a 

konszolidált éves beszámoló átfogó bemutatásának értékelését. A konszolidált üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk az 

összevont (konszolidált) üzleti jelentés és a konszolidált éves beszámoló összhangjának megítélésére korlátozódik, és nem 

tartalmazza egyéb, a Társaság nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. 

6.) Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói 

véleményünk megadásához. 

82 MOL–csoport éves jelentés 2010 83

Vélemény 

7.) A könyvvizsgálat során a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság konszolidált éves 

beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar Nemzeti és 

Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő 

bizonyosságot szereztünk arról, hogy a konszolidált éves beszámolót a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal 

– ahogyan azokat az Eu befogadta - összhangban készítették el. Véleményünk szerint a konszolidált éves beszámoló a MOL 

Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2010. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és 

jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A konszolidált üzleti jelentés a konszolidált éves beszámoló adataival 

összhangban van. 

Budapest, 2011. március 24. 

MOL MAGyAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NyRT. ÉS LEÁNyVÁLLALATAI 

Szilágyi Judit 

Ernst & young Kft. 

Bejegyzett könyvvizsgáló 

Nyilvántartásba-vételi szám: 001165 Kamarai tagsági szám: 001368 

NEMZETKöZI PÉNZÜGyI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT 

KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGyI KIMuTATÁSOK A FÜGGETLEN 

KöNyVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL EGyÜTT 

2010. december 31. 

Független Könyvvizsgálói 

Jelentés 



elnök – vezérigazgató 

az Igazgatóság elnöke 

Molnár József 

pénzügyi vezérigazgató helyettes 

84 MOL–CSOPORT ÉVES JELENTÉS 2010 85

Konszolidált mérleg 

2010 December 31. 

Konszolidált eredménykimutatás 


Jegyzet 2010 

2009 

módosított 

eszközök millió forint millió forint 

Befektetett eszközök 

Immateriális javak 4 318.158 355.828 

Tárgyi eszközök 5 2.676.262 2.555.220 

Befektetések társult vállalkozásokban 10 73.004 59.830 

Értékesíthető befektetések 11 21.501 18.614 

Halasztott adó eszközök 30 12.682 36.855 

Egyéb befektetett eszközök 12 42.104 47.512 

Összes befektetett eszköz 3.143.711 3.073.859 

Forgóeszközök 

Készletek 13 418.061 328.010 

Vevőkövetelések, nettó 14 463.672 412.307 

Egyéb forgóeszközök 15 141.508 116.635 

Előre fizetett nyereségadók 5.611 22.104 

Pénzeszközök 16, 37 313.166 177.105 

Értékesítésre szánt eszközök 31 - 37.587 

Összes forgóeszköz 1.342.018 1.093.748 

ÖSSZES ESZKÖZ 4.485.729 4.167.607 

SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 

Anyavállalati részvényesekre jutó saját tőke 

Jegyzett tőke 17 79.202 79.202 

Tartalékok 18 1.251.910 1.119.745 

Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből 103.958 95.058 

Anyavállalati részvényesekre jutó saját tőke 1.435.070 1.294.005 

Külső tulajdonosok részesedése 539.407 535.647 

Összes saját tőke 1.974.477 1.829.652 

Hosszú lejáratú kötelezettségek 

Hosszú lejáratú hitelek éven túli része 19 947.910 829.111 

Céltartalékok 20 280.535 282.693 

Halasztott adó kötelezettségek 30 118.312 122.376 

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 21 46.110 38.745 

Összes hosszú lejáratú kötelezettség 1.392.867 1.272.925 

Rövid lejáratú kötelezettségek 

Szállítók és egyéb kötelezettségek 22 800.958 737.826 

Fizetendő nyereségadók 10.672 2.784 

Céltartalékok 20 43.842 32.865 

Rövid lejáratú hitelek 23 160.863 178.457 

Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része 19 102.050 103.577 

Értékesítésre szánt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek 32 9.521 

Összes rövid lejáratú kötelezettség 1.118.385 1.065.030 

ÖSSZES SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 4.485.729 4.167.607 

A mellékelt jegyzetek a konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 

Jegyzet 2010 

2009 

módosított 

millió forint millió forint 

Árbevétel 24 4.298.709 3.254.700 

Egyéb működési bevétel 25 25.839 112.038 

Összes működési bevétel 4.324.548 3.366.738 

Anyagjellegű ráfordítások 3.254.939 2.555.587 

Személyi jellegű ráfordítások 26 271.968 200.938 

Értékcsökkenés és értékvesztés 279.069 207.140 

Egyéb működési költségek és ráfordítások 27 374.944 258.409 

Saját termelésű készletek állományváltozása -50.932 -55.837 

Aktivált saját teljesítmények értéke -44.498 -31.878 

Összes működési költség 4.085.490 3.134.359 

Üzleti tevékenység eredménye 239.058 232.379 

Pénzügyi műveletek bevételei 28 25.872 16.388 

Ebből: Átváltási opció valós érték értékelési különbözete 28 - - 

Pénzügyi műveletek ráfordításai 28 104.929 76.731 

Ebből: Átváltási opció valós érték értékelési különbözete 28 5.381 19.698 

Pénzügyi műveletek vesztesége / nyeresége (-) 28 79.057 60.343 

Részesedés a társult vállalkozások eredményéből 12.013 -1.664 

Adózás előtti eredmény 172.014 170.372 

Nyereségadó 30 63.297 80.131 

Időszak eredménye 108.717 90.241 

Anyavállalati részvényesek részesedése 

az eredményből 

103.958 95.058 

Külső tulajdonosok részesedése az eredményből 4.759 -4.817 

Anyavállalati részvényeseket megillető egy részvényre jutó eredmény 

(forint) 

32 1.231 1.114 

Anyavállalati részvényeseket megillető egy részvényre jutó hígított eredmény 

(forint) 

32 1.209 1.114 

Konszolidált átfogó jövedelemkimutatás 


Jegyzet 2010 

2009 

módosított 


Időszak eredménye 108.717 90.241 

Egyéb átfogó jövedelem 

Külföldi társaságok forintosítása miatti átváltási különbözet 29 42.875 755 

Értékesíthető pénzügyi eszközök, halasztott adó hatással 29 -1.423 5.003 

Cash-flow fedezeti ügyletek, halasztott adó hatással 29 351 1.338 

Részesedés a társult vállalkozások átfogó jövedelméből 29 7.672 -9.383 

Időszaki egyéb átfogó jövedelem, adóhatással együtt 49.475 -2.287 

Időszaki összes átfogó jövedelem 158.192 87.954 

Anyavállalati részvényesek részesedése 145.599 91.989 

Külső tulajdonosok részesedése 12.593 -4.035 

Konszolidált pénzügyi 

kimutatások 



Konszolidált kimutatás a saját tőke változásáról 


Jegyzett tőke 

Tőketartalék 

Valós érték értékelési tartalék 

Átváltási tartalék 

Összetett instrumentumok 

tőkerésze 

Eredménytartalék 

Taralékok összesen 

Anyavállalati részvényesek 

részesedése az 

eredményből 

Anyavállalati részvényesekre 

jutó saját tőke 

Külső tulajdonosok részesedése 

Összes saját tőke 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 

Záró egyenleg 2008. december 31. 72.812 -392.814 -1.455 124.080 -8.074 1.177.014 898.751 141.418 1.112.981 118.419 1.231.400 

Tárgyidőszaki eredmény - - - - - - - 95.058 95.058 -4.817 90.241 

Tárgyidőszaki egyéb átfogó jövedelem - - 9.802 -12.871 - - -3.069 - -3.069 782 -2.287 

Tárgyévi összes átfogó jövedelem - - 9.802 -12.871 - - -3.069 95.058 91.989 -4.035 87.954 

Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése - - - - - 141.418 141.418 -141.418 - - - 

Külső tulajdonosoknak fizetett osztalék - - - - - - - - - -8.501 -8.501 

Saját részvény ügyletek nettó hatása 6.390 67.145 - - - 18.363 85.508 - 91.898 - 91.898 

Külső tulajdonosi részesedések megszerzése - - - - - -2.863 -2.863 - -2.863 -148 -3.011 

Tranzakció külső tulajdonosokkal - - - - - - - - - 5.788 5.788 

Korábban társult vállalkozásokként kezelt leányvállalatok konszolidációja - - - - - - - - - 424.124 424.124 

Záró egyenleg 2009. december 31. 79.202 -325.669 8.347 111.209 -8.074 1.333.932 1.119.745 95.058 1.294.005 535.647 1.829.652 

Tárgyidőszaki eredmény - - - - - - - 103.958 103.958 4.759 108.717 

Tárgyidőszaki egyéb átfogó jövedelem - - -813 42.454 - - 41.641 - 41.641 7.834 49.475 

Tárgyévi összes átfogó jövedelem - - -813 42.454 - - 41.641 103.958 145.599 12.593 158.192 

Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése - - - - - 95.058 95.058 -95.058 - - - 

Külső tulajdonosoknak fizetett osztalék - - - - - - - - - -8.729 -8.729 

Saját részvény ügyletek nettó hatása - - - - - -4.534 -4.534 - -4.534 - -4.534 

Tranzakció külső tulajdonosokkal - - - - - - - - - -104 -104 

Záró egyenleg 2010. december 31. 79.202 -325.669 7.534 153.663 -8.074 1.424.456 1.251.910 103.958 1.435.070 539.407 1.974.477 


kimutatások 



Konszolidált cash flow kimutatás 


Jegyzet 2010 

2009 

módosított 


Adózás előtti eredmény 172.014 170.372 

Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés 279.069 207.140 

INA konszolidációja kapcsán realizált, pénzmozgással nem járó nyereség 7 - -44.210 

Készletek értékvesztése és visszaírása (-) -138 -6.615 

Céltartalékok növekedése / csökkenése (-) 17.650 12.173 

Tárgyi eszközök értékesítéséből származó nyereség (-) / veszteség -2.228 -20.212 

Követelések értékvesztése / visszaírása (-) -11.836 13.541 

Vevőköveteléseken és szállítói kötelezettségeken keletkezett 

nem realizált árfolyam veszteség/nyereség (-) 

563 7.927 

Leányvállalatok értékesítéséből származó nyereség -756 -25.665 

Kapott kamatok -7.437 -10.534 

Fizetett kamatok 34.536 23.290 

Egyéb devizás eszközök és kötelezettségek árfolyam 

nyeresége (-) / vesztesége kivéve a vevőköveteléseken és szállítói 

46.722 3.216 

kötelezettségeken keletkezett nem realizált árfolyamkülönbözet 

Konverziós opció valós értékelésből származó különbözet (lásd 28. jegyzet) 5.381 19.698 

Egyéb pénzügyi bevételek (-) / ráfordítások , nettó pénzáramlás -16.365 12.041 

Részesedés társult vállalatok eredményéből -12.013 1.664 

Egyéb pénzmozgással nem járó tételek 4.216 3.336 

Üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlás a működő tőke változás előtt 509.378 367.162 

Készletek csökkenése / növekedése (-) -63.603 13.437 

Vevőkövetelések csökkenése / növekedése (-) -16.339 4.751 

Egyéb követelések csökkenése / növekedése (-) -2.242 180 

Szállítói kötelezettségek csökkenése (-) / növekedése 5.874 36.921 

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése / csökkenése (-) -21.902 4.418 

Fizetett nyereségadó -37.513 -28.978 

Üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlás 373.653 397.891 

Beruházások, szénhidrogén kutatási és fejlesztési költségek -303.339 -297.890 

Tárgyi eszközök értékesítéséből származó pénzeszköz 3.558 20.676 

Leányvállalatok és kisebbségi részesedések megvásárlása, nettó pénzáramlás 37 -541 -6.666 

Társult vállalkozások és egyéb befektetett eszközök megvásárlása -2.102 -1.066 

Korábban társult leányvállalatok konszolidációjából származó pénzáramlás - 19.166 

Leányvállalatok értékesítéséből származó nettó pénzáramlás (lásd 8. Jegyzet) -1.513 4.150 

Társult vállalkozások és egyéb befektetések értékesítéséből származó pénzeszköz 630 - 

Adott hitelek és hosszú lejáratú bankbetétek változása 13.488 -11.287 

Rövid lejáratú befektetések állományváltozása -5 -5.865 

Kapott kamatok és egyéb pénzügyi bevételek 9.193 11.228 

Kapott osztalék 4.359 896 

Befektetési tevékenység nettó pénzáramlása -276.272 -266.658 

Jegyzet 2010 

2009 

módosított 


Kötvénykibocsátás 200.921 - 

Hosszú lejáratú hitelek felvétele 37 444.510 524.231 

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése -580.699 -625.621 

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozása -319 130 

Rövid lejáratú hitelek állományváltozása 19.986 -28.483 

Fizetett kamatok és egyéb pénzügyi ráfordítások -48.859 -39.697 

Tulajdonosoknak fizetett osztalékok -19 -224 

Külső tulajdonosoknak fizetett osztalékok -8.727 -8.531 

Külső tulajdonosok hozzájárulása - 7.523 

Saját részvény kibocsátása - 959 

Visszavásárolt saját részvény - - 

Finanszírozási tevékenység nettó pénzáramlása 26.794 -169.713 

Pénzeszközök csökkenése (-) / növekedése 124.175 -38.480 

Pénzeszköz állomány az év elején 178.703 222.074 

Pénzeszközök árfolyamkülönbözete külföldi leányvállalatok konszolidálása miatt 638 -5.567 

Pénzeszközök fordulónapi nem realizált átértékelési különbözete 9.650 676 

Pénzeszköz állomány az év végén 37 313.166 178.703 



kimutatások 



A pénzügyi kimutatásokban szereplő közzétételek megfelelnek az egyes standardokban foglalt követelményeknek. A 2006 

során kibocsátott lejárat nélküli, átváltható értékpapírokba ágyazott konverziós opcióval kapcsolatban elszámolt átértékelési 

különbözet az eredménykimutatás külön sorában került megjelenítésre. A menedzsment véleménye szerint ezen pénzmozgással 

nem járó tétel elkülönítése növeli a pénzügyi kimutatások áttekinthetőségét, mert az így elszámolt nyereség vagy veszteség 

összegére nem gyakorol hatást sem a Csoport működése, sem az ezen működést befolyásoló külső üzleti tényezők. A konverziós 

opció részleteit a 17. Jegyzet tartalmazza. 

ii) A beszámoló készítésének alapja 

A konszolidált éves beszámoló a 2010. december 31-én kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint 

készült. A Csoport a módosított IFRS 3 Üzleti Kombinációk és IAS 27 Konszolidált és Egyedi Pénzügyi Kimutatások 

standardokat azok kötelező hatályba lépését (2009. július 1.) megelőzően alkalmazásba vette. 

A MOL Nyrt. nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint (a továbbiakban MSZSZ) 

készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. 

Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi 

Beszámolási Standardok szerint készített 

konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 

1 Általános 

A bekerülési érték elvének alkalmazása érdekében a konszolidált éves beszámoló úgy tekinti a MOL Nyrt.-t, mintha az 

1991. október 1-jén jött volna létre az eszközök és források aznapi értékével, figyelembe véve az IFRS miatt szükséges 

módosításokat. 

A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel 

iii) Konszolidációs elvek 

Leányvállalatok 

A konszolidált éves beszámoló a MOL Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről 

általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 

50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. 

Amint azt az IAS 27 előírja, az azonnal lehívható szavazati jogok is figyelembe vételre kerülnek az ellenőrzés meghatározásához. 

Jegyzetek a konszolidált 

pénzügyi kimutatásokhoz 

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (a továbbiakban MOL Nyrt., MOL vagy a Társaság) 1991. október 1-jén alakult meg a 

jogelőd Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) átalakulásával. Az állami vállalatok átalakulási törvénye értelmében az 

OKGT eszközei és kötelezettségei a fordulónappal átértékelésre kerültek. A MOL Nyrt. és leányvállalatai (a továbbiakban 

MOL Csoport, vagy a Csoport) kőolaj, földgáz és gáztermék kutatásával és termelésével, szállításával, és kőolaj tárolásával, 

finomításával, finomítói termékek kis- és nagykereskedelmével, valamint olefinek és poliolefinek gyártásával, értékesítésével 

foglalkozik. A Csoport dolgozóinak létszáma 2010. december 31-én 32.394 fő, míg 2009. december 31-én 34.090 fő volt. A 

Társaság székhelye Magyarországon, a Budapest, Október huszonharmadika u. 18. címen található. 

A Társaság részvényeit a Budapesti és a Varsói Értéktőzsdén jegyzik. A nemzetközi tőkepiacokon a Luxemburgi Értéktőzsde, 

a londoni elektronikus tőzsde és az International Order Book forgalmazza a Társaság DR-jait, valamint New Yorkban, 

Berlinben és Münchenben tőzsdén kívüli kereskedelemben is forgalmazzák. 

2.1 Elfogadás, megfelelőségi nyilatkozat és a beszámoló összeállításának alapja 

i) Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről 

A konszolidált éves beszámolót az Igazgatóság 2011. március 24-én fogadta el. 

A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Számviteli Standardok szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti 

formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készült. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottság (IASB) 

és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottság (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. 

2005. január 1-jétől a magyar számviteli törvény változása lehetővé teszi, hogy a Csoport konszolidált beszámolóját az Európai 

Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett IFRS alapján készítse el. Jelenleg az EU beiktatási folyamatai és a Csoport 

tevékenysége alapján nincs különbség a Csoport IFRS és EU által elfogadott IFRS politikák között. 

A megszerzett üzletekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján 

történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének 

alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a külső tulajdonosoknak a megszerzett üzletben meglevő 

részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve 

a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. 

A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények 

kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves 

beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. 

A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. Az 

üzleti kombinációk vonatkozásában a külső tulajdonosok részesedése vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó 

eszközeinek valós értékéből a külső tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának 

kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a külső tulajdonosok 

részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások külső 

tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a külső tulajdonosok, 

ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. 

A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, 

tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a külső tulajdonosok részesedése kerül módosításra úgy, hogy 

azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A külső tulajdonosok részesedését módosító összeg, 

valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül elszámolásra, mint a társaság tulajdonosaira jutó érték. 

Közös vezetésű vállalkozások 

A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös 

irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytat. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó 


stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás 

olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, 

amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. 

A Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései arányos konszolidációval kerülnek bevonásra, azaz a közös 

vezetésű vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak arányos része összevonásra kerül a konszolidált 

éves beszámoló megfelelő soraival. A közös vezetésű vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat az anyavállalatéval azonos 

beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetésű vállalkozások addig az időpontig 

kerülnek arányosan konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. 

Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetésű vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján 

kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetésű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös 

vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre 

kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkező veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható 

értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. 

követelményeket eredményezett. 

- IFRS 1 – Az IFRS-ek Első Alkalmazásba Vétele 

- IFRS 2 – Részvény Alapú Juttatások 

- IFRS 5 – Értékesítési Céllal Tartott Befektetett Eszközök és Megszűnő Tevékenységek 

- IFRS 8 – Működési Szegmensek 

- IAS 1 – Pénzügyi Kimutatások Prezentálása 

- IAS 7 – Cash-flow kimutatás 

- IAS 17 – Lízingek 

- IAS 36 – Eszközök Értékvesztése 

- IAS 39 – Pénzügyi Instrumentumok: Megjelenítés és értékelés 

A változások főbb hatásai a következők: 

IAS 7 Cash Flow Kimutatás 

A közös irányítás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve, ha nem leányvállalattá 

vagy társult vállalkozássá válik. A közös vezetésű vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós 

értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. 

Befektetések társult vállalkozásokban 

A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, 

de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. 

A Csoport társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity 

módszer alapján a társult vállalkozásokban meglevő befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének 

megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz 

kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a 

társult vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját 

tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és – ahol ez értelmezhető – 

kimutatja a saját tőke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége 

a társult vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. 

A módosítás előírja, hogy csak azon ráfordítások mutathatók be „befektetési” pénzáramként a cash flow kimutatásban, 

amelyek eszközök felvételéhez vezetnek. Ennek következtében azokat a kutatási költségeket, amelyek a konszolidált 

eredménykimutatásban jelennek meg és korábban a befektetési cash flow-ban kerültek kimutatásra, ezentúl az operatív 

cash flow-ban kell bemutatni. A módosítás hatásaként 2010-ben 7.843 millió forint, míg 2009-ben 5.790 millió forint 

pénzkiáramlás került átsorolásra a befektetési cash flow kategóriából az operatív cash flow–ba. Az összehasonlító időszakok 

ennek megfelelően módosításra kerültek. 

2.3 A számviteli politika lényeges elemei 

i) Beszámolási pénznem 

Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint 

a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. 

ii) Üzleti kombinációk 



A társult vállalkozások beszámolási időpontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozások számviteli politikája 

megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. 

A társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok 

megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés 

realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján 

kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e. 

Egy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és 

valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az 

értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. 

2.2 A számviteli politika változásai 

A Csoport számviteli politikái megegyeznek a korábbi években használtakkal, eltekintve néhány kisebb változtatástól 

néhány mérleg, illetve eredménykimutatás tétel besorolásában, melyek nem gyakoroltak lényeges hatást a Csoport 

pénzügyi kimutatásaira. Az összehasonlító időszakok e kisebb változásoknak megfelelően módosításra kerültek, mivel a 

menedzsment megítélése szerint a hatásuk nem jelentős. Az INA üzleti kombináció számviteli kezelésének véglegesíte, és 

a korábban megszűnő tevékenységként bemutatott INA gázkereskedelmi üzletágának nem megszűnőként való kezelése 

miatt további módosításokra volt szükség az összehasonlító időszak tekintetében. 

A Csoport az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést alkalmazta az év során. A következőkben leírtakon 

túlmenően ezek alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi 

Az üzleti kombinációk elszámolásakor az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra. A módszer magában foglalja a 

megszerzett eszközök és kötelezettségek szerződéses feltételeiknek és gazdasági tartalmuknak megfelelő besorolásának 

vizsgálatát, valamint az üzlet azonosítható eszközeinek (beleértve korábban fel nem vett immateriális javainak) és 

kötelezettségeinek (beleértve függő kötelezettségeinek, de kizárva jövőbeli átalakítási költségeinek) az akvizíció 

időpontjában fennálló valós értéken történő felvételét jelenti. A tranzakciós költségek felmerüléskor az eredménnyel 

szemben kerülnek elszámolásra. 

A több lépésben megvalósuló üzleti kombinációk esetében a vevőnek a felvásárolt társaságban meglevő korábbi részesedése 

átértékelésre kerül annak valós értékére az eredménykimutatással szemben. 

A felvásárló által később teljesítendő függő vételár az akvizíció dátumára vonatkozó valós értéken kerül felvételre; a későbbi 

módosítások csak abban az esetben kerülnek a goodwill-lel szemben elszámolásra, ha azok az akvizíció időpontjában fennálló 

valós érték pontosításából származnak, az akvizíciótól számított 12 hónapon belül. Minden egyéb későbbi módosítás az 

eredménnyel vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben kerül elszámolásra. A saját tőkével szemben elszámolt függő 

vételár valós értékének változása nem kerül felvételre. 

Az üzletrész bekerülési értéke és az üzletrész révén a leányvállalatokban megszerzett eszközöknek, kötelezettségeknek és 

függő kötelezettségeknek a megszerzés napján érvényes valós értéke közötti különbözet az eszközök között, goodwill-ként 

kerül kimutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. Amennyiben az ellenérték alacsonyabb, mint a megszerzett 

társaság nettó eszközeinek valós értéke, a különbség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A felvételt követően 

a goodwill nyilvántartása értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken történik. Az értékvesztés vizsgálat céljából 

a megszerzéskor a keletkező goodwill a kombináció szinergiáiból részesülő jövedelemtermelő egységekhez vagy azok 

csoportjaihoz kerül hozzárendelésre, függetlenül attól, hogy vannak-e egyéb, ezen egységekhez, illetve csoporthoz rendelt 

eszközei vagy kötelezettségei a Csoportnak. Minden egység, vagy azok csoportja azt a legalacsonyabb szintet jelképezi a 


Csoporton belül, amelyen a goodwillt belső menedzsment célokra vizsgálják, illetve amely nem nagyobb, mint egy szegmens 

a Csoport IFRS 8 Működési Szegmensek standard szerinti beszámolási rendszerében. 

Ha a goodwill egy olyan jövedelemtermelő egység (jövedelemtermelő egységek csoportja) vagy tevékenység részét képezi, 

amely értékesítésre kerül, a hozzárendelt goodwill figyelembe vételre kerül a tevékenység könyv szerinti értékében az 

értékesítés nyereségének vagy veszteségének megállapításakor. Ilyen esetekben a kivezetett goodwill értéke az értékesített 

tevékenység és a megmaradó jövedelemtermelő egységek relatív értékeinek alapján kerül meghatározásra. 

Amikor egy leányvállalat értékesítésre kerül, az eladási ár, illetve a kumulált átváltási különbözettel és a goodwill könyv 

szerinti értékével növelt nettó eszközérték különbözete az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. 

iii) Befektetések és Egyéb Pénzügyi Eszközök 

és diszkontot. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetésekkel kapcsolatos bevételek és ráfordítások 

az konszolidált eredménykimutatásban jelennek meg a befektetések kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az 

amortizációs folyamat során. 

Adott kölcsönök és követelések 

Az adott kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározott kifizetésekkel bíró nem származékos pénzügyi eszközök, 

melyeket aktív piacon nem jegyeznek. Megszerzést követően az adott kölcsönök és követelések az effektív kamatláb módszer 

alapján meghatározott, esetleges értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra. Az 

amortizált bekerülési érték meghatározása megszerzéskori diszkontok, illetve prémiumok, az effektív kamatláb részét képező 

díjak és a tranzakciós költségek figyelembe vételével történik. Az adott kölcsönökhöz és követelésekhez kapcsolódó bevételek és 

ráfordítások az adott kölcsön és követelés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az amortizációs folyamat során kerülnek 

elszámolásra az eredménykimutatásban. 

A pénzügyi eszközök az IAS 39 alapján az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök, adott 

kölcsönök és vevőkövetelések, lejáratig tartott befektetések vagy értékesíthető pénzügyi eszközök lehetnek. A pénzügyi 

eszközök bekerüléskor valós értéken kerülnek kimutatásra, melyet a nem az eredménnyel szemben elszámolt valós értéken 

nyilvántartott befektetések esetében a megszerzéshez közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségek növelnek. A Csoport 

akkor ítéli meg, hogy egy szerződés tartalmaz-e beágyazott derivatívát, amikor először szerződő féllé válik. 

A befektetések vásárlásának és eladásának elszámolása a teljesítés időpontjában történik, amely az eszköz másik fél részére 

történő átadásának napja. 

A Csoport pénzügyi eszközei felvételkor kerülnek besorolásra tartalmuk és céljuk szerint. A pénzügyi eszközök a készpénzt, 

rövid lejáratú betéteket, vevőköveteléseket, kölcsönöket és egyéb követeléseket, jegyzett és nem jegyzett részesedéseket, 

valamint a derivatív pénzügyi instrumentumokat foglalják magukban. 

Eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök 

Az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök kategóriájába tartoznak a kereskedési céllal tartott 

pénzügyi eszközök, illetve a bekerülést követően ilyenként minősített pénzügyi eszközök. 

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszköznek minősülnek azok a pénzügyi eszközök, melyek rövid távon történő értékesítés 

céljából kerülnek beszerzésre. A származékos termékeket, az alapszerződéstől elkülönített beágyazott származékos 

termékeket is beleértve, kereskedési célúnak kell tekinteni, kivéve, ha azok hatékony fedezeti instrumentumnak vagy pénzügyi 

garancia szerződésnek minősülnek. A kereskedési célú befektetésekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások elszámolása az 

eredménykimutatással szemben történik. 

Egy pénzügyi eszköz bekerüléskor az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt eszközök közé a következő feltételek 

fennállása esetén sorolható: (i) ha az eszköz ilyen besorolása megszünteti vagy lényegesen csökkenti annak valószínűségét, 

hogy az adott pénzügyi eszköz értékelése, illetve a kapcsolódó bevételek és ráfordítások eltérő módon történő kezelése 

nem megfelelő bemutatást eredményezne (ii) az eszköz egy olyan eszközcsoport részét képezi, melynek kezelése és 

teljesítményértékelése egy dokumentált kockázatkezelési stratégiával összhangban valós érték alapon történik (iii) a 

pénzügyi eszköz olyan beágyazott származékos terméket tartalmaz, melyet elkülönítetten kellene kimutatni. Ezen pénzügyi 

eszközök rövid lejáratúként kerülnek kezelésre, kivéve, amelyek a mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl rendeződnek és 

elsődlegesen nem kereskedési célt szolgálnak. Ebben az esetben az ilyen instrumentumokra vonatkozó kifizetések a hosszú 

lejáratú eszközök közé kerülnek besorolásra. 

2010. és 2009. december 31-én a Csoportnak nem voltak eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszköznek 

minősített eszközei. 

Lejáratig tartott befektetések 

A lejáratig tartott befektetések olyan fix vagy meghatározott kifizetésekkel és fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi 

eszközök, melyeket a Csoport szándékozik és képes a lejáratig megtartani. A bekerülést követően a lejáratig tartott 

befektetések amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték az eszköz bekerüléskor 

meghatározott értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az eredeti érték és a lejáratkori érték 

közötti különbözet effektív kamatláb módszer szerint megállapított halmozott amortizációjával és csökkentve az esetleges 

értékvesztéssel. A számítás minden olyan díjat és tételt tartalmaz, melyet a szerződő felek egymástól kapnak vagy 

egymásnak fizetnek és az effektív kamatláb részét képezik, továbbá a tranzakciós költségeket és minden egyéb prémiumot 

Értékesíthető pénzügyi instrumentumok 

Az értékesíthető pénzügyi eszközök azok a nem származékos pénzügyi eszközök, melyet értékesíthetőnek minősítettek és 

nem tartoznak a fenti három pénzügyi eszköz kategória egyikébe sem. Megszerzést követően az értékesíthető pénzügyi 

eszközök valós értéken kerülnek értékelésre, a nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem 

valós érték értékelési tartalék kategóriájában történő elszámolásával. A befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor az 

azt megelőzően a tőkében elszámolt halmozott nyereség és veszteség az eredménykimutatásba kerül átvezetésre. 

A bekerülést követően az értékesíthető pénzügyi eszközök az aktuális piaci körülmények és az alapján kerülnek értékelésre, 

hogy a management az adott eszközt tartási vagy nyereségszerzés céljából szerezte be. Kivételes esetekben, amikor az 

eredeti feltételek nem állnak fenn, a Csoport élhet az adott eszköznek a társaság által keletkeztetett kölcsönök és követelések 

vagy a lejáratig tartandó befektetések közé való átsorolásáról, amennyiben a vonatkozó IFRS erre lehetőséget ad. 

Valós érték 

Azon befektetések valós értékének meghatározása, amelyekkel aktív kereskedés folyik szervezett pénzügyi piacokon, a 

mérleg fordulónapján érvényes, tranzakciós költségek levonása nélküli záró piaci jegyzésár alapul vételével történik. A piaci 

jegyzésárral nem rendelkező befektetések valós értékének meghatározása más, lényegében azonos jellemzőkkel rendelkező 

instrumentumok érvényes piaci értéke, vagy a befektetések alapját képező nettó eszközöktől elvárt pénzáramok alapján 

történik. 

iv) Pénzügyi instrumentumok minősítése és kivezetése 

Pénzügyi instrumentumnak minősülnek a konszolidált mérlegben a pénzeszközök, értékpapírok, vevő és egyéb követelések, szállító 

és egyéb kötelezettségek, hosszú lejáratú követelések, adott és kapott hitelek és kölcsönök, befektetések, kötvénykövetelések és 

kötelezettségek. Ezen tételek értékelése során alkalmazott elveket jelen számviteli politika vonatkozó jegyzetei tartalmazzák. 

A pénzügyi instrumentumok (beleértve az összetett pénzügyi instrumentumokat) az alapul szolgáló szerződéses kötelezettségek 

valós tartalma alapján válnak eszköz-, forrás- vagy tőkeelemmé. A kötelezettségek közé sorolt pénzügyi instrumentumokhoz 

kapcsolódó kamatok, osztalékok, nyereségek és veszteségek felmerüléskor az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. A saját 

tőkében megjelenő pénzügyi instrumentumok tulajdonosainak nyújtott juttatások a saját tőkével szemben kerülnek elszámolásra. 

Az összetett pénzügyi instrumentumok esetében, először azok kötelezettség része kerül értékelésre, a tőkerész maradványértékként 

kerül meghatározásra. A pénzügyi instrumentumok csak abban az esetben kerülnek elszámolásra egymással szemben (nettósítás), 

ha a Társaságnak ahhoz törvényes joga van, továbbá, ha feltett szándéka, hogy az érintett eszközt és forrást nettó módon vagy 

egyidejűleg rendezi. 

A pénzügyi instrumentumok kivezetése akkor történik meg, amikor a Csoport már nem rendelkezik a pénzügyi instrumentumban 

foglalt jogokkal, amely rendszerint az instrumentum eladásának, vagy az instrumentumból származó valamennyi pénzáramlás 

független, harmadik fél részére történő átadásának időpontja. Amikor a Csoport nem adja át, és nem is tartja meg a pénzügyi 

eszközhöz kapcsolódó összes kockázatot és hozamot, de megtartja az eszköz feletti ellenőrzést abban az esetben a visszatartott 

hozamot eszközként és a megtartott kockázatból eredő lehetséges pénzkiáramlásokat kötelezettségként kell állományba venni. 

v) Származékos pénzügyi instrumentumok 

A Csoport származékos pénzügyi instrumentumokat, például forward devizaszerződéseket vagy kamatláb swap-okat használ 

a kamatlábak és az árfolyamok változásából eredő kockázatok kezelésére. Ezen származékos pénzügyi instrumentumok a 




szerződéskötés napján fennálló valós értéken kerülnek felvételre, és a következő időszakokban átértékelésre kerülnek. A 

származékos ügyletek eszközként kerülnek elszámolásra, ha valós értékük pozitív, illetve kötelezettségként, amennyiben 

valós értékük negatív. 

A fedezeti ügyletnek nem minősülő származékos ügyletek valós értékének változásából eredő bevételek és ráfordítások a 

tárgyévi eredményben kerülnek elszámolásra, a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között. 

A forward deviza szerződések valós értéke a hasonló lejáratú forward devizaárfolyamok alapján, a kamat swap-ok valós 

értéke a hasonló instrumentumok piaci értéke alapján kerül meghatározásra. 

A beágyazott származékos ügyletek - az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén - elkülönítésre kerülnek az alapul 

szolgáló szerződéstől, és különálló származékos ügyletként kerülnek kimutatásra: 

– a beágyazott származékos ügylet gazdasági jellemzői és kockázatai nem mutatnak szoros kapcsolatot az alapul szolgáló 

szerződés gazdasági jellemzőivel, 

– egy, a beágyazott származékos ügylet jellemzőivel rendelkező különálló ügylet megfelelne a származékos ügylet 

definíciójának, és 

– a hibrid (beágyazott származékos ügyletet tartalmazó) ügylet nem valós értéken kerül kimutatásra, értékének változásai 

nem jelennek meg az eredményben. 

vi) Fedezeti ügyletek 

A fedezeti elszámolás szempontjából az ügyletek a következő kategóriákba sorolhatók: 

– valós érték fedezeti ügyletek; 

– cash flow fedezeti ügyletek; vagy 

– egy külföldi egységben lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügyletek. 

Egy biztos elkötelezettség devizakockázatának fedezete cash flow fedezeti ügyletként kerül elszámolásra. A fedezeti 

ügylet megkötésekor a Csoport formálisan megjelöli és dokumentálja a fedezeti kapcsolatot, amelyre a Csoport a fedezeti 

elszámolást alkalmazni kívánja, valamint az ügylet megkötésének kockázatkezelési céljait és stratégiáját. A dokumentáció 

tartalmazza a fedezeti ügylet azonosítását, a kapcsolódó fedezett tételt vagy ügyletet, a fedezni kívánt kockázat jellegét 

és azt, hogy a gazdálkodó hogyan fogja mérni a fedezeti ügylet hatékonyságát a fedezett tétel valós értékében vagy 

pénzáramaiban létrejövő, a fedezett kockázatnak tulajdonítható változásoknak való kitettség ellentételezésében. Ezen 

fedezeti ügyletek várhatóan nagyon hatékonyak lesznek a valós érték - vagy a pénzáram-változások ellentételezésének 

elérésében, és folyamatosan értékelésre kerülnek annak megállapítása érdekében, hogy a beszámolási időszak egész ideje 

alatt ténylegesen nagyon hatékonyak voltak. 

A fedezeti elszámolás szigorú követelményeinek megfelelő fedezeti ügyletek elszámolása az alábbiak szerint történik: 

Ha egy mérlegben nem szereplő biztos elkötelezettség kerül fedezett tételként megjelölésre, az ezt követően elszámolt, 

a biztos elkötelezettség valós értékében a fedezett kockázatnak tulajdonítható kumulatív változás eszközként vagy 

kötelezettségként kerül elszámolásra az eredménnyel szemben. A fedezeti ügylet valós értékének változása szintén az 

eredményben kerül elszámolásra. 

A Csoport akkor szünteti meg a valós érték fedezeti elszámolást, ha a fedezeti instrumentum lejár, eladásra kerül, megszűnik 

vagy lehívják, a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, vagy a Csoport visszavonja a 

fedezeti megjelölést. 

Cash flow fedezeti ügyletek 

A cash flow fedezeti ügylet a pénzáramok változékonyságából eredő olyan kitettségnek a fedezése, amely egy mérlegben 

szereplő eszközzel vagy kötelezettséggel, vagy egy nagy valószínűséggel előrejelzett ügylettel kapcsolatos bizonyos 

kockázatnak tulajdonítható és amely érintheti az eredményt. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony 

része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben, míg a nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. 

Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegeket akkor kell az eredménykimutatásban figyelembe venni, amikor 

a fedezett tranzakció az eredményre hatást gyakorol, például amikor a fedezett pénzügyi bevétel vagy ráfordítás 

elszámolásra kerül, vagy az előre jelzett eladás vagy vásárlás megtörténik. Ha a fedezett ügylet egy nem pénzügyi eszköz 

vagy kötelezettség megszerzése, a saját tőkében elszámolt összeget a nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség bekerülési 

értékében kell figyelembe venni. 

Ha az előre jelzett ügylet várhatóan már nem fog bekövetkezni, a korábban a saját tőkével szemben elszámolt összegeket át 

kell sorolni az eredménybe. Ha a fedezeti ügylet lejár, eladásra kerül, megszűnik, lecserélés vagy átforgatás nélkül lehívásra 

kerül vagy a fedezeti megjelölés visszavonásra kerül, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegek az 

egyéb átfogó jövedelemben maradnak, amíg az előre jelzett ügylet bekövetkezik. Ha az előre jelzett ügylet várhatóan már 

nem fog bekövetkezni, ezeket az összegeket át kell sorolni az eredménybe. 

Nettó befektetés fedezete 

Egy külföldi egységben levő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet, beleértve azon monetáris eszközök fedezetét 

is, amelyek a nettó befektetés részét képezik, a cash flow fedezeti ügyletekhez hasonló módon kerül elszámolásra. A 

fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben, míg a 

nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A külföldi egység kivezetésekor az egyéb átfogó 

jövedelemben így elszámolt nyereség vagy veszteség átsorolásra kerül az eredménybe. 

vii) Pénzügyi eszközök értékvesztése 

A Csoport minden mérlegfordulónapon értékvesztés-vizsgálatot végez a pénzügyi eszközökre, illetve azok csoportjaira 

vonatkozóan. A pénzügyi eszközökre illetve a pénzügyi eszközök csoportájára vonatkozóan értékvesztés kerül elszámolásra, 

ha az értékvesztés fennállására egyértelmű bizonyíték létezik, amely lényegesen befolyásolja a pénzügyi eszköz vagy az 

eszközök csoportjának várható jövőbeli pénzáramait. 



Valós érték fedezeti ügyletek 

A valós érték fedezeti ügyletek egy mérlegben kimutatott eszköz, vagy kötelezettség, vagy egy ki nem mutatott biztos 

elkötelezettség, vagy egy ilyen eszköz, kötelezettség vagy biztos elkötelezettség beazonosítható részének valós értékében 

bekövetkező változásoknak való olyan kitettség fedezése, amely egy bizonyos kockázathoz kapcsolódik és várhatóan az 

eredményt fogja érinteni. 

Valós érték fedezeti ügyletek esetében a fedezett tétel könyv szerinti értéke a fedezett kockázatnak tulajdonítható 

nyereséggel vagy veszteséggel módosításra kerül, a fedezeti ügylet átértékelésre kerül valós értékre, és mindkettő nyeresége 

vagy vesztesége az eredményben jelenik meg. Az amortizált bekerülési értéken szereplő tételekhez kapcsolódó valós 

érték fedezeti ügyletek esetében a könyv szerinti érték módosítása a lejáratig hátralévő időszak alatt kerül amortizálásra 

az eredménnyel szemben. Egy fedezett, effektív kamatláb módszerrel értékelt pénzügyi instrumentum könyv szerinti 

értékének módosítását az eredménnyel szemben kell amortizálni. 

Az amortizáció elszámolása akkor kezdődhet, amikor a módosítás megjelenik, és nem kezdődhet később, mint amikor a 

fedezett tételnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változások miatti módosítása megszűnik. 

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök 

Amennyiben egy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszköz esetében objektíven bizonyítottá válik az 

értékvesztés elszámolásának szükségessége, az értékvesztés összege megegyezik az eszköz könyv szerinti értékének 

és a jövőbeli pénzáramoknak (kivéve a jövőben várhatóan meg nem térülő, az értékelés időpontjáig még fel nem 

merült hitelezési veszteségeket) az eszköz eredeti (bekerüléskor kalkulált) effektív kamatlábával diszkontált nettó 

jelenértékének különbözetével. Az értékvesztés összege az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. 

A Csoport először az értékvesztés elszámolásának szükségességét vizsgálja, melynek megállapítása az egyedileg 

jelentős értékű eszközök esetében tételesen, az egyedileg nem jelentős értékű eszközök esetében egyedileg vagy 

csoportosan történik. Amennyiben az egyedi értékelés során megállapításra kerül, hogy nincs objektív bizonyíték az 

értékvesztés elszámolására, függetlenül attól, hogy az eszköz jelentős értékű vagy sem, és az adott eszköz egy azonos 

hitelezési kockázattal rendelkező eszközcsoport részét képezi, az értékvesztés az eszközcsoport vonatkozásában is 

vizsgálatra kerül. Az egyedileg értékelt eszközök, melyek vonatkozásában értékvesztés vagy annak további elszámolása 

megállapításra került, nem tartoznak a csoportosan értékelt eszközök körébe. 

Amennyiben egy későbbi időszakban az értékvesztés összege csökken, és a csökkenés az értékvesztés elszámolását 


követő időszakban bekövetkezett eseményből származik, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírandó. Az 

eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés visszaírását olyan mértékig lehet elszámolni, hogy az eszköz könyv 

szerinti értéke ne haladja meg az eszköz visszaírás időpontjára vonatkozó amortizált bekerülési értékét. 

Értékesíthető pénzügyi instrumentumok 

Ha egy értékesíthető eszköz esetében értékvesztés elszámolására kerül sor, az eszköz (a tőketörlesztéseket és a halmozott 

amortizáció hatását is tartalmazó) könyv szerinti értéke és aktuális valós értéke közötti különbözetnek a korábban az 

eredményben elszámolt értékvesztéssel csökkentett összege, az egyéb átfogó jövedelemből az eredménykimutatásba 

kerül átvezetésre. Értékesíthető pénzügyi eszköznek minősített tőkeinstrumentumok esetében, az értékvesztés visszaírása 

nem az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, hanem az egyéb átfogó jövedelemben. A kölcsönkövetelésre vonatkozó 

értékvesztés visszaírása abban az esetben kerül az eredménykimutatásban elszámolásra, ha az instrumentum valós 

értékének növekedése egyértelműen az értékvesztés eredményben történő elszámolását követő időszak eseményéből 

fakad. 

viii) Pénzeszközök és pénz-egyenértékesek 

A pénzeszközök a készpénzt és bankbetéteket foglalják magukban. A pénz egyenértékesek olyan rövid távú, a beszerzéstől 

számított három hónapnál nem hosszabb lejáratú, magas likviditású befektetési formák, amelyek minimális értékváltozási 

kockázatot hordoznak, és azonnal pénzeszközökre konvertálhatók. 

ix) Vevőkövetelések 

A vevőkövetelések a kétes követelésekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. 

Ahol a pénz időértéke jelentős, a követelések nyilvántartása amortizált bekerülési értéken történik. Értékvesztés 

megállapítására olyan objektív bizonyíték alapján kerül sor (például fizetésképtelenség valószínűsége vagy az adós 

jelentős pénzügyi nehézségei), amely arra enged következtetni, hogy a Csoport nem lesz képes a teljes, a számla eredeti 

feltételeinek megfelelő összeget behajtani. A leírt követelés kivezetése akkor történik meg, amikor behajthatatlannak 

lett minősítve. 

költségeket és a közvetlen önköltségeket foglalja magában. A beruházásokra értékcsökkenés csak az eszköz üzembe 

helyezését követően kerül elszámolásra. 

Az olaj- és gázkutatási és feltárási költségek elszámolása alább, a xv) bekezdésben található. 

xii) Immateriális javak 

Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak 

pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, 

ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen 

meghatározható. 

A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen javak élettartama 

véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra 

vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a 

pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem 

felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek 

értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. 

A kutatási költségek felmerüléskor ráfordításként kerülnek elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerülő fejlesztési 

költségek akkor vihetők tovább, ha annak jövőbeli megtérülése megfelelően bizonyítottnak tekinthető. A kezdeti elszámolást 

követően a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel 

csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült 

költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor 

az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, 

hogy a könyv szerinti érték nem térül meg. 

Az olaj- és gázkutatási és feltárási költségek elszámolása alább, a xv) bekezdésben található. 



Amennyiben az áruszállításból eredő követelések pénzügyi rendezésére várhatóan a szokásos üzletmenet során, tehát 

egy éven belül, sor kerül, a forgóeszközök között kerülnek kimutatásra. Ellenkező esetben befektetett eszközként 

kerülnek megjelenítésre. 

x) Készletek 

A készletek, beleértve a befejezetlen termelést is, a bekerülési és a realizálható érték közül az alacsonyabbikon 

vannak kimutatva, figyelembe véve a lassan mozgó és felesleges tételek leírását. A realizálható érték megegyezik 

az értékesítés következtében felmerülő költségekkel csökkentett piaci értékkel. A vásárolt áruk értéke, beleértve a 

kőolajat és a vásárolt földgázt, elsősorban súlyozott átlagár alapján kerül meghatározásra. A saját előállítású készletek 

értéke az anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget és az üzemi általános költségek arányos részét foglalja magában, 

beleértve a bányajáradékot is. A nem realizálható készletek teljesen leírásra kerülnek. 

xi) Ingatlanok, gépek és berendezések 

Az ingatlanok, gépek és berendezések a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési (vagy 

az 1991. október 1-jén megállapított könyv szerinti) értéken kerülnek kimutatásra. Értékesítéskor és felszámoláskor az 

eszközök bruttó értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül a könyvekből, a felmerülő nyereség vagy veszteség 

a konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra. 

A bekerülési érték az eszköz árán túlmenően az import vámokat, vissza nem igényelhető adókat és az eszköz üzembe 

helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, például hitelfelvételi költségeket tartalmazza. Az eszközök 

felszámolásának és az eredeti állapot helyreállításának becsült költségei aktiválásra kerülnek az eszköz bekerülésekor, 

illetve, ha a felszámolásról szóló döntés később születik, a döntés időpontjában. A költségekre vonatkozó becslések változása 

módosítja a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét. Az üzembe helyezést követően felmerülő költségek, mint a karbantartás 

vagy javítás (leszámítva a periodikus karbantartási költségeket), általában az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a 

felmerülésükkel egy időben. A periodikus karbantartási költségek az eszközök külön komponenseként kerülnek aktiválásra. 

A beruházások között a folyamatban lévő beszerzések és előállítások szerepelnek bekerülési értéken, ami a beszerzési 

xiii) Értékcsökkenés 

Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása lineáris, a hasznos élettartam figyelembevételével az 

immateriális javak és tárgyi eszközök esetében a következők szerint alakul jellemzően: 

Szoftverek 

Épületek 

Finomítói berendezések 

Gáz és olaj szállító és tároló berendezések 

Töltőállomások és felszereléseik 

Egyéb gépek és berendezések 

3 – 5 év 

10 – 50 év 

4 – 20 év 

7 – 50 év 

5 – 30 év 

3 – 10 év 

Az egyes szénhidrogén mezőkhöz vagy a hozzájuk tartozó szállítási rendszerekhez kapcsolódó olaj- és gáztermelő- és 

gyűjtő berendezések értékcsökkenése a bizonyított és feltárt, gazdaságosan kitermelhető szénhidrogén készletek alapján, 

a termelés arányában kerül elszámolásra. A készletek felülvizsgálata évente történik. A több szénhidrogén termelő mezőhöz 

kapcsolódó szállítóberendezések értékcsökkenése egyedileg, lineárisan, a várható hasznos élettartam alapján történik. A bérelt 

berendezéseken végzett felújítások aktivált értékének az értékcsökkenése a várható hasznos élettartam és a bérleti időszak közül 

a rövidebbik alapján történik. A periodikus karbantartási költségek a következő hasonló karbantartásig hátralévő időszak alatt 

kerülnek elszámolásra. 

A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott 

tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. 

xiv) Eszközök értékvesztése 

Amennyiben arra utaló jelek merülnek fel, hogy a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerülhet, a tárgyi eszközök és 

az immateriális javak értékvesztése felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a 

bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A realizálható érték az 


eszköz használati értéke és piaci értéke közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció 

során az eszközért megkapható, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatból és annak hasznos élettartamának 

végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke. A realizálható érték meghatározása eszközönként 

egyedileg, illetve amennyiben ez nem lehetséges, jövedelemtermelő egységenként történik. 

A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. A korábban 

elszámolt értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett 

körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv 

szerinti értéke nem haldhatja meg annak megtérülési értékét, vagy az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti 

értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor. 

A goodwill értékvesztés vizsgálatára évente (illetve amennyiben a körülmények indokolják, gyakrabban) kerül sor. 

Az értékvesztés azon jövedelemtermelő egység (vagy azok csoportja) realizálható értékének meghatározásával kerül 

megállapításra, amelyhez a goodwill hozzá lett rendelve. Ha a jövedelemtermelő egység (vagy csoport) realizálható értéke 

alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, értékvesztés kerül elszámolásra. A goodwill értékvesztése nem visszaírható a későbbi 

időszakokban. A Csoport a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát december 31-ével végzi el. 

amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre. Az amortizált bekerülési értékben a kibocsátás költségei, valamint a 

teljesítéskor felmerült diszkontok vagy prémiumok figyelembe vételre kerülnek. A bevételek és ráfordítások a konszolidált 

eredménykimutatásban jelennek meg a befektetések kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az amortizációs 

folyamat során, az aktivált finanszírozási költségek kivételével. 

xvii) Céltartalékok 

Céltartalék képzésre abban az esetben kerül sor, ha a Csoportnak jelenbeli - jogilag előírt vagy vélelmezett - kötelezettsége 

keletkezik egy múltbeli esemény következtében és valószínű, hogy gazdasági javak átadásával kell majd a kötelezettséget 

rendezni, továbbá a kötelezettség összege jól becsülhető. Ha a céltartalék várhatóan részben vagy egészben megtérül, a 

megtérülésből eredő hozamot a tényleges megtérülés időpontjában eszközként kell állományba venni. 

A céltartalékok mérlegkészítéskor felülvizsgálatra, a becslések pontosításra kerülnek. A céltartalék értéke a kötelezettség 

rendezésére vonatkozó kiadások jelenértéke, melynek meghatározásánál diszkontrátaként a becsült kockázatmentes 

kamatláb szolgál. Az idő múlását jelentő diszkontfeloldás alkalmazásakor a céltartalék mérlegértéke évről évre nő a 

diszkonthatással. A növekmény kamatköltségként kerül elszámolásra. 

A nem meghatározható élettartamú immateriális javak értékvesztés vizsgálata december 31-ével történik, egyedileg, illetve 

jövedelemtermelő egységek szintjén. 

xv) Olaj- és gázkutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása 

A kutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása a Successful Efforts módszer szerint történik. 

Licensz- és tulajdonszerzési költségek 

A kutatási- és tulajdonjogok megszerzésére fordított összegek immateriális javakként aktiválásra kerülnek, és a kutatás 

várható időtartama alatt lineárisan amortizálódnak. Valamennyi tulajdon évente felülvizsgálatra kerül annak megerősítésére, 

hogy a Csoport tervez-e további fúrási tevékenységet végezni, valamint szükséges-e értékvesztést elszámolni. Amennyiben 

a Csoport nem tervez további tevékenységet, a licensz és tulajdonjogok maradványértéke leírásra kerül. Gazdaságosan 

kitermelhető készlet megállapítása esetén (’bizonyított készlet’ vagy ’kereskedelmi készlet’) az amortizáció megszűnik, 

és a fennmaradó összeg a kutatási költséggel együtt, elfogadásra váró bizonyított vagyonként az immateriális javak 

között, mezőnként kerül nyilvántartásra. A mezőfejlesztés belső jóváhagyása esetén a vonatkozó költség a tárgyi eszközök 

(Ingatlanok) közé kerül átsorolásra. 

Szervezet átalakításra képzett céltartalék 

A Csoport munkavállalói, a munkáltató részéről történő felmondás esetén, a vonatkozó magyar törvények és a MOL és 

az alkalmazottak közötti Kollektív Szerződés értelmében végkielégítésre jogosultak. A konszolidált éves beszámolóban 

az ilyen jellegű céltartalék akkor kerül elismerésre, ha a szervezet-átalakítási program meghatározásra és kihirdetésre 

került, és a végrehajtás feltételei teljesültek. 

Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék 

A jelen és jövőbeni bevételekhez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások, felmerüléskor jellegüknek megfelelően 

költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválandók. A jelenben fennálló, a múltbeli működés eredményeként 

bekövetkezett azon környezetszennyezések elhárítási kiadásai, amelyek nem járulnak hozzá jelen- és jövőbeli 

bevételek keletkezéséhez, költségként kerülnek elszámolásra. Környezetvédelmi költségek miatti kötelezettség 

akkor kerül felvételre, ha a környezetvédelmi kárfelmérés vagy kármentesítés valószínű, és a kapcsolódó költségek 

megbízhatóan számszerűsíthetők. A céltartalék elszámolása általában egybeesik egy erre vonatkozó formális terv 

vagy feladat elfogadásával, ha az korábbi, az inaktív helyek értékesítésével vagy bezárásával. A céltartalék mértékének 

megállapítása a felmerülő költségekre vonatkozó legjobb becslés alapján történik. Ahol a kötelezettség több év múlva 

kerül rendezésre, az elszámolt összeg a várható jövőbeli költségek jelenértéke. 



Kutatási költségek 

A geológiai és geofizikai kutatási költségek felmerüléskor az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. A kutatófúrásokhoz 

közvetlenül kapcsolódó költségek, felmerüléskor aktiválásra kerülnek az immateriális javak között a fúrás befejezéséig és az 

eredmény kiértékeléséig. Ezen költségek a munkabéreket, a felhasznált anyagokat, üzemanyagokat, a fúróberendezéshez 

kapcsolódó költségeket, késedelmi díjakat és a vállalkozóknak fizetett összegeket tartalmazzák. Amennyiben nincs 

szénhidrogén találat, a kutatási költségek meddő fúrásként leírásra kerülnek. Szénhidrogén találat esetén, amely – további 

kútfúrásokat is tartalmazó lehatároló tevékenység (kutató- vagy kutatási jellegű rétegtani próbafúrások) függvényében – 

valószínűsíthetően alkalmas kereskedelmi célú termelésbe állításra, a költségek továbbra is eszközként kerülnek kimutatásra. 

Valamennyi ilyen eszköz évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerül technikai, kereskedelmi és menedzsment szempontból 

annak megerősítésére, hogy a társaságnak továbbra is szándékában áll a találatot termelésbe állítani vagy másként értéket 

kivonni belőle. Amennyiben ez a szándék már nem áll fenn, a költségek leírásra kerülnek. Amikor a bizonyított kőolaj- vagy 

földgáz készletek meghatározásra kerülnek, és a mezőfejlesztésről döntés születik, a vonatkozó költségek a tárgyi eszközök 

közé kerülnek átsorolásra. 

Mezőfejlesztési költségek 

Az infrastruktúra elemeinek (például csővezetékek) építéséhez, létesítéséhez és üzembe helyezéséhez, illetve termelővagy 

lehatároló kutak mélyítéséhez (beleértve a sikertelen termelő- és lehatároló kutakat) kapcsolódó költségek tárgyi 

eszközként aktiválásra kerülnek. 

xvi) Kamatozó kölcsönök és hitelek 

Valamennyi kölcsön és hitel bekerülési értéken kerül felvételre, amely a kapott ellenérték kibocsátási költségekkel csökkentett 

valós értéke. A kezdeti megjelenítést követően a kamatozó kölcsönök és hitelek az effektív kamatláb módszerével számított 

Mezőfelhagyási kötelezettségek 

A Társaság a kőolaj- és földgáztermelő mezőkön a termelés felhagyását követően jelentkező jövőbeni költségeinek 

jelenértékére céltartalékot képez. A céltartalék értékére vonatkozó becslés a jelenleg ismert szabályozás, technológia 

és árszint alapján történik. A céltartalékkal megegyező összegű tárgyi eszköz szintén felvételre kerül, amelyre 

később a termelési vagy üzemegység részeként értékcsökkentés kerül elszámolásra. Bármely, a várható költségek 

jelenértékében bekövetkező változás, a céltartalék és a megfelelő tárgyi eszköz értékének egyidejű módosításaként 

jelenik meg. 

Nyugdíj juttatásokra képzett céltartalék 

A Csoport három meghatározott hosszú távú nyugdíjjuttatási rendszert működtet, melyek nem igényelnek külön alapba 

történő hozzájárulást. A rendszerek által biztosított juttatások költsége rendszerenként külön kerül meghatározásra, 

a kivetített jóváírási egység módszerrel, aktuáriusi értékelés alapján. Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek 

bevételként vagy ráfordításként azonnal elszámolásra kerülnek. A rendszer bevezetése vagy a rendszerben történő 

változás következtében keletkező múltbeli szolgálat költsége, lineáris módszerrel kerül ráfordításként elszámolásra, a 

juttatás megszolgálásáig hátralévő átlagos időtartam alatt. 

xviii) Üvegház hatású gázok kibocsátása 

A Csoport ingyenesen jut kibocsátási jogokhoz Magyarországon és Szlovákiában az Európai Kibocsátáskereskedelmi 

Rendszer keretei között. A jogok évente kerülnek jóváírásra, a Csoport pedig a tényleges kibocsátás alapján köteles azokat 

visszaszolgáltatni. A Csoport a nettó kötelezettség módszerét alkalmazza a kapott kibocsátási jogok elszámolására. Ennek 

értelmében céltartalék csak akkor kerül elszámolásra, amikor a tényleges kibocsátás túllépi a kapott és még meglévő 

kibocsátási jogok mennyiségét. A harmadik felektől vásárolt kibocsátási jogok bekerülési értéken kerülnek felvételre, 


míg elszámolásuk visszatérítési jogként történik, azaz hozzárendelésre kerülnek a kibocsátási kötelezettségekhez és 

átértékelésre kerülnek valós értékre. 

xix) Részvény alapú juttatások 

A Csoport bizonyos munkavállalói (a felső- és középvezetés tagjai) részvény alapú juttatásokban részesülnek, illetve egyes 

munkavállalók részvényekért, részvényre vonatkozó jogokért cserében végeznek szolgáltatásokat („részvény elszámolású 

tranzakciók”). 

eszköz amortizációja a becsült hasznos élettartam vagy a lízing időszak közül a rövidebb időszak alatt történik. A pénzügyi 

lízing szerződés megkötésekor felmerült kezdeti költségek a lízingelt eszköz bekerülési értékét növelik és a lízing időtartama 

alatt kerülnek figyelembevételre a lízing bevételekhez hasonlóan. Az a lízing, melynek során a lízingbe adó a lízingelt eszköz 

tulajdonjogával járó kockázat és haszon döntő többségét megtartja, operatív lízingként kerül kimutatásra. Az operatív 

lízing alapján történő lízingfizetések az eredménykimutatásban ráfordításként, lineárisan a lízing időtartama során kerülnek 


xxi) Állami támogatások 

Részvény elszámolású tranzakciók 

A munkavállalóknak juttatott részvény alapú kompenzációk költsége a juttatás időpontjában fennálló valós érték alapján 

kerül meghatározásra. A valós érték megállapítása általánosan elfogadott opcióárazási modellek (rendszerint a binomiális 

modell) alkalmazásával történik. A részvény elszámolású tranzakciók értékelése során nem kerülnek figyelembe vételre a 

teljesítménytől függő feltételek, leszámítva azokat, amelyek az anyavállalat részvényeinek árfolyamához kötődnek („piaci 

feltételek”). 

A részvény elszámolású tranzakciók (a saját tőke egyidejű növekedésével együtt) azon időszak alatt kerülnek elismerésre, 

amelyben a teljesítménytől függő feltételek teljesülnek, addig az időpontig, amikor az érintett munkavállalók teljes 

mértékben jogosulttá válnak a juttatásra („megszolgálás időpontja”). A részvény elszámolású tranzakciók halmozott 

költsége a beszámolás időpontjában tükrözi a megszolgálási időszakból eltelt időt, valamint azon juttatások mennyiségét, 

amelyek a Csoport vezetésének véleménye szerint a tőkeinstrumentumok darabszámára vonatkozó, rendelkezésre álló 

legjobb becslés alapján végül megszolgálásra kerülnek. 

Nem kerülnek költségként elszámolásra azon juttatások, amelyek nem válnak megszolgálttá, kivéve azokat, ahol a 

megszolgálás piaci feltételtől függ, amelyeket megszolgáltnak kell tekinteni a piaci feltétel teljesülésétől függetlenül, 

feltéve, hogy minden egyéb teljesítménytől függő feltétel teljesült. 

Ha egy részvény elszámolású tranzakció feltételei módosításra kerülnek, minimálisan annyi ráfordítás kerül elszámolásra, 

mintha a feltételek nem változtak volna. További költség kerül elszámolásra akkor, ha a tranzakció értéke növekszik a 

módosítás eredményeként, a módosítás időpontjában fennálló értékelés alapján. 

Ha egy részvény alapú tranzakció megszűnik, úgy kell tekinteni, mintha a megszűnés napján megszolgálttá válna és minden 

el nem számolt ráfordítást azonnal el kell számolni. Ha egy új juttatás lép a korábbi helyére és helyettesítő juttatásként kerül 

megjelölésre a juttatás napján, a megszűnt és az új juttatásokat úgy kell kezelni, mintha az eredeti juttatás módosításai 

lennének, az előző bekezdésben foglaltak szerint. 

A le nem hívott opciókat az egy részvényre jutó hozam megállapításánál, további hígító hatású részvénynek kell tekinteni. 

Készpénz elszámolású tranzakciók 

A részvény alapú juttatások költsége a juttatáskor, annak időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra 

a binomiális modell alkalmazásával. A valós érték a megszolgálási időszak alatt a költségekkel szemben, a megfelelő 

kötelezettség egyidejű felvételével kerül elszámolásra. A kötelezettség összege mérlegfordulónapon (beleértve az 

elszámolás napját is) átértékelésre kerül, a valós értékben bekövetkezett változás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül 


xx) Lízing 

Annak meghatározása, hogy egy megállapodás lízing-e, vagy tartalmaz-e ilyen elemet, a megállapodás megkötésének 

időpontjában fennálló tartalmától függ. Ha a megállapodás teljesítése egy specifikus eszköz használatától függ, illetve 

az eszköz használatának jogát ruházza át, akkor úgy tekintendő, hogy lízing elemet tartalmaz, és ennek megfelelően kerül 


A pénzügyi lízing, melynek révén a lízingelt eszköz tulajdonjogával járó kockázat és haszon döntő többsége a Csoport 

részére átadásra kerül, a lízing kezdetekor a lízingelt eszköz valós értékén vagy, amennyiben az alacsonyabb, a minimális 

lízingfizetések jelenértékeként kerül aktiválásra. A lízingfizetések megosztásra kerülnek a pénzügyi költség és a fennálló 

kötelezettség csökkenése között úgy, hogy az a kötelezettség fennálló állományára vonatkozó állandó kamatlábat 

eredményezzen. A pénzügyi költségek közvetlenül az eredménnyel szemben kerülnek elszámolásra. Az aktivált lízingelt 

Az állami támogatások valós értéken kerülnek elszámolásra, ha megfelelően bizonyított, hogy a Társaság megkapja a 

támogatást, és valamennyi kapcsolódó követelménynek megfelel. A ráfordításhoz kapcsolódó állami támogatást azokra 

az időszakokra kell szisztematikusan elszámolni, amelyekben azok a költségek felmerültek, amelyeket az kompenzálni 

hivatott. Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást halasztott bevételeként kell kimutatni, és az eszköz élettartama alatt 

egyenlő részletekben kell az eredménnyel szemben feloldani. 

xxii) Tartalékok 

A konszolidált éves beszámolóban szereplő tartalékok értéke nem azonos a tulajdonosoknak kifizethető tartalékok 

összegével. Az osztalék mértékének meghatározására a MOL Nyrt. egyedi, magyar számviteli törvény szerint készített éves 

beszámolója szolgál. 

Átváltási tartalék 

Az átváltási tartalék a külföldi társaságok konszolidációja során keletkező átváltási különbözeteket tartalmazza. Az 

olyan monetáris eszköz kapcsán keletkező átváltási különbözet, amely tartalmilag a Csoport külföldi társaságba történő 

befektetésének részét képezi, a konszolidált éves beszámolóban a befektetés megszüntetéséig az egyéb átfogó jövedelem 

elemeként kerül kimutatásra. Amikor a kapcsolódó eszközök kivezetésre kerülnek, a felhalmozott értékelési tartalék vagy 

az átváltási tartalék ugyanabban az időszakban kerül elszámolásra bevételként vagy költségként, amikor az értékesített 

eszközökből származó nyereség vagy veszteség. 

Valós érték értékelési tartalék 

A valós érték értékelési tartalék, a hatékony pénzáram fedezeti ügyletek és az értékesíthető pénzügyi instrumentumok 

valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza. 

Az összetett instrumentumok tőkerésze és visszavásárlási ár különbözete 

Az összetett instrumentumok tőkerésze tartalmazza, az instrumentum kibocsátásából származó bevételnek a kötelezettség 

részén felüli értékét. A kötelezettségrész az instrumentumhoz kapcsolódó jövőbeni kifizetések jelenértékeként kerül 

meghatározásra. Az összetett instrumentumok tőkerésze akkor kerül kimutatásra, amikor a Csoport érdekeltté válik 

instrumentumban (lásd iv). 

xxiii) Visszavásárolt saját részvények 

A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti 

különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra. 

xxiv) Osztalék 

Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. 

xxv) Árbevétel elismerés 

Árbevétel abban az esetben kerül elismerésre, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny társasághoz 

érkezése, valamint annak összege megfelelően mérhető. Az árbevétel összege az értékesítéshez kapcsolódó adók és 

engedmények nélkül kerül elszámolásra akkor, amikor a javak átadása, illetve a szolgáltatás nyújtása megtörténik valamint 

a kockázatok és hasznok átszállnak. 

A kamatbevételek elismerése időarányosan történik, tükrözve a kapcsolódó eszköz tényleges hozamát. Az osztalékbevételek 

a tulajdonosoknak az osztalékra való jogosultsága kezdetével kerülnek elszámolásra. Azon származékos eszközök valós 




értékében bekövetkező változások, amelyek nem felelnek meg a fedezeti ügyletként történő elszámolás követelményeinek, 

azon időszak eredményében kerülnek elismerésre, amikor a változás végbement. 

xxvi) Hitelfelvételi költségek 

A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a 

társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit 

és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek 

nettó elszámolása. 

Azon hitelfelvételi költségek, melyek az eszközök előállításához és beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódnak, aktiválásra 

kerülnek. A hitelfelvételi költségek aktiválásának kezdő időpontja az eszköz előállításának kezdő pontja és amikor a 

finanszírozási és egyéb költségek felmerülnek. A hitelfelvételi költségek aktiválási időszaka az eszköz üzembe helyezésének 

időpontjáig tart. A hitelfelvételi költségek a kamatokat, valamint a finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb költségeket 

foglalják magukban, beleértve a beruházás finanszírozásához felvett devizahiteleken keletkezett árfolyam különbözetnek a 

kamatköltségeket helyettesítő részét is. 

xxvii) Társasági adó 

A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. 

A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér 

a konszolidált beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, 

illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó 

adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a 

hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. 

A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben 

keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség 

adódik. A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok 

felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és 

követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának 

módjára vonatkozó becslését. 

Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában 

csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző 

nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető, kivéve az alábbi eseteket: 

– Amikor a levonható időbeli eltéréshez kapcsolódó halasztott adó eszköz olyan, nem üzleti kombinációból származó 

eszköz vagy kötelezettség felvételéből keletkezik, amely a tranzakció időpontjában nem érinti sem a számviteli 

eredményt, sem az adóalapot; illetve 

– Leányvállalatokba, társult és közös vezetésű vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó levonható 

időbeli eltérések esetében halasztott adó eszköz csak olyan mértékig vehető fel, ameddig valószínűsíthető, 

hogy az előre látható jövőben az időbeli eltérések megfordulnak és elegendő adóalapot képező nyereség áll 

rendelkezésre, amellyel szemben az időbeli eltérések érvényesíthetők lesznek. 

Halasztott adó kötelezettség kerül felvételre valamennyi adóalapot képező időbeli eltérés vonatkozásában, kivéve az alábbi 

eseteket: 

– Amikor a halasztott adó kötelezettség goodwill vagy olyan, nem üzleti kombinációból származó eszköz vagy 

kötelezettség felvételéből keletkezik, amely a tranzakció időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, 

sem az adóalapot; illetve 

– Leányvállalatokba, társult és közös vezetésű vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó adóalapot 

képező időbeli eltérések esetében, ahol azok megfordulásának időpontja a Csoport által irányítható és valószínű, 

hogy az előre látható jövőben az időbeli eltérések nem fordulnak meg. 

xxviii) Külföldi pénznemben történő tranzakciók 

A külföldi pénznemben történő tranzakciók a beszámolási és a külföldi pénznem adott tranzakció napján érvényes árfolyamán 

átváltott értéken kerülnek kimutatásra. A tranzakciók pénzügyi rendezésekor érvényben lévő árfolyamnak az eredeti 

bekerülési árfolyamtól való eltérése esetén, a különbözet az adott időszakra szóló konszolidált eredménykimutatásban 

kerül elszámolásra. A külföldi devizában fennálló pénzügyi eszközök és kötelezettségek, a mérleg fordulónapjára vonatkozó 

árfolyamon kerülnek átváltásra a funkcionális pénznemre. A valós értéken kimutatott, külföldi devizában meghatározott 

tételek arra a napra vonatkozó árfolyamon kerülnek átváltásra, amelyre a valós értékelés vonatkozik. A vevőköveteléseken 

és szállítói tartozásokon keletkezett árfolyamkülönbözetek az üzleti tevékenység eredményében, a hiteleken és kölcsönökön 

felmerült árfolyamkülönbözetek a pénzügyi műveletek eredményében kerülnek elszámolásra. 

A Csoport külföldi leányvállalatainak pénzügyi kimutatásai a mérlegtételek esetében év végi árfolyamon, az 

eredménykimutatás tételeinek esetében súlyozott éves átlagárfolyamon kerülnek átváltásra. Minden átváltási különbözetet 

az egyéb átfogó jövedelem átváltási tartalék sora tartalmaz. A leányvállalat kivezetése esetén a hozzá tartozó, az egyéb 

átfogó jövedelemben elszámolt kumulatív különbözet az adott időszak eredménykimutatásában elismerésre kerül. Az 

előzőleg a külső tulajdonosokra jutó árfolyamkülönbözet szintén kivezetésre kerül, de nem az eredménykimutatással 

szemben. 

Külföldi érdekeltség részleges értékesítése esetén, ha ez nem jár az ellenőrzési jog elvesztésével, a felhalmozott 

árfolyamkülönböztek arányos része nem az eredményben kerül elszámolásra, hanem átsorolásra kerül a külső tulajdonosok 

részesedései közé. Egyéb értékesítések, mint például társult vállalkozások, vagy közös vezetésű vállalkozások értékesítése 

esetében, ahol a konszolidáció módszere nem változik, a felhalmozott árfolyamkülönbözetek arányos része az eredményben 

kerül elszámolásra. 

Külföldi érdekeltség megszerzésén keletkezett goodwill és valós értékelési különbözetek a külföldi érdekeltség eszközeiként 

és kötelezettségeiként kezelendőek és időszaki záróárfolyamon kerülnek átváltásra. 

xxix) Egy részvényre jutó eredmény 

Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények 

időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. 

Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál 

azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a következőképpen: 

– a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható 

részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, 

– a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos 

darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne. 

xxx) Szegmens információk 



Minden mérleg fordulónapon a Csoport számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az 

elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban a mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, 

amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti 

a Csoport halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog 

rendelkezésre állni. 

A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, 

amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok 

nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. 

Üzleti szempontból a Csoport négy fő szegmensre osztható: Kutatás–Termelés, Feldolgozás és Kereskedelem, Földgáz 

és Vegyipar. Ezen üzleti szegmensek szerinti bontás alapán készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment 

számára. A menedzsment felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért illetve a teljesítmények 

számonkéréséért. 

xxxi) Mérlegen kívüli tételek 

A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és 

eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték. A jegyzetekben kerülnek bemutatásra, kivéve, 


ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem 

szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági 

hasznok beáramlása valószínűsíthető, a jegyzetekben kimutatásra kerülnek. 

vonatkozó várakozás 4,8% (2009: 4,9%). Mindezek következtében a céltartalékok összege (a környezetvédelmi 

kötelezettségek esetében 70.027 millió forint, illetve 69.563 millió forint, míg a mezőfelhagyási céltartalék esetében 184.792 

millió forint, illetve 188.348 millió forint 2010. és 2009. december 31-én, (lásd 20. jegyzet) bizonytalanságot hordoz. 

2.4 Lényeges számviteli feltételezések és becslések 

A számviteli politika alkalmazása során használt lényeges feltételezések 

A 2.3 pontban leírt számviteli politika alkalmazása során a Társaság vezetése bizonyos feltételezésekkel élt, melyek 

befolyásolhatják a konszolidált éves beszámolóban szereplő összegeket (eltekintve a becslések hatásától, amely a következő 

pontban szerepel). Ezen feltételezések a megfelelő jegyzetekben részletesen kifejtésre kerülnek, de a leglényegesebbek az 

alábbiakra vonatkoznak: 

A környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségek tartalma 

A Csoport jelentős értékű céltartalékot mutat ki környezeti hatással járó működése miatt. A jogszabályok, különösen a 

környezetvédelmi szabályozás nem jelöli meg pontosan a kármentesítési feladatok terjedelmét, illetve az alkalmazandó 

technológiát. Továbbá, mivel az INA Csoport csak az előző évben vált a MOL leányvállalatává, a vele kapcsolatos ilyen 

jellegű kötelezettségek beazonosítása még korlátozottabb. A menedzsment korábbi tapasztalatait, illetve a jogszabályi 

környezet saját értelmezését is használva határozza meg a környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségek tartalmát. 

2010. és 2009. december 31-én a környezetvédelmi céltartalék összege 70.027 millió forint, illetve 69.563 millió forint, míg 

a mezőfelhagyási kötelezettségekre képzett céltartalék összege 184.792 millió forint, illetve 188.348 millió forint volt (lásd 

20. jegyzet). 

A Successful Efforts módszer alkalmazása a kutatási projektek esetében 

A menedzsment feltételezésekkel él akkor, amikor az aktivált kutatási költségeket áttekinti és a feltárási tevékenység 

folytatásának szándékát, illetve képességét eldönti. Ezen aktivált kutatási költségek egyenlege 2010. és 2009. december 

31-én 171.791 millió forint, illetve 202.964 millió forint volt (lásd 4. jegyzet). 

Bizonytalanságok a becslésekben 

Az IFRS követelményeinek megfelelő konszolidált éves beszámoló készítése megköveteli becslések alkalmazását, melyek 

befolyásolják a konszolidált éves beszámolóban és a jegyzetekben szereplő összegeket. Ezen becslések a menedzsment 

jelenlegi eseményekre vonatkozó legjobb ismeretein alapulnak, azonban a tényleges eredmények eltérhetnek azoktól. Ezen 

becslések a megfelelő jegyzetekben részletesen kifejtésre kerülnek, melyek közül a leglényegesebbek az alábbiak: 

A tárgyi eszközök és a goodwill értékvesztésének meghatározása 

Az értékvesztés kalkuláció a jövedelemtermelő egységek realizálható értéke, tehát azok értékesítési költségekkel csökkentett 

valós értéke vagy használati értéke alapján történik. A használati érték meghatározása a diszkontált várható pénzáramok 

alapján történik. A legfontosabb változók a pénzáramok meghatározása során a diszkontráták, a maradványérték, a 

pénzáramokban figyelembe vett periódus hossza, valamint a bejövő és kimenő pénzáramok összegének megállapításához 

tett becslések és feltételezések, beleértve a termékárakra, működési költségekre, a jövőbeli termelési összetételre, valamint 

a kőolaj, földgáz és finomított termékek globális és regionális kereslet-kínálati egyensúlyára vonatkozó előrejelzéseket. Mivel 

ezen pénzáramok minden egyes befektetett eszköz vagy befektetés esetében a menedzsment jövőre vonatkozó becsléseit 

tükrözik, így ezen becslések megnövekedett bizonytalanságnak vannak kitéve a gazdasági visszaesés következtében, 

amely egyaránt tapasztalható világszinten és a közép-kelet-európai régióban, ahol a Csoport tevékenységet folytat. A 

diszkontráták a Csoport dollár alapú súlyozott átlagos tőkeköltségéből származnak (2010: 8,4%, 2009: 8%). A tőkeköltség 

növekedése a gazdasági válság következtében megnövekedett kockázatot tükrözi. A ráták minden esetben módosításra 

kerültek a szegmens-, ország- és projekt-specifikus kockázatokkal. A konszolidált eredménykimutatásban elszámolt 

értékvesztés összege 17.548 millió forint, illetve 13.066 millió forint volt 2010-ben és 2009-ben. Ebből 2010-ben az egyéb 

immateriális javakra képzett értékvesztés 15.074 millió forint (2009-ben 1.612 millió forint, valamint 4.656 millió forint 

goodwill értékvesztés), míg a tárgyi eszközöknél 10.017 millió forint értékvesztés (2009-ben 9.059 millió forint), illetve 

7.543 millió forint értékvesztés visszaírás (2009-ben 2.261 millió forint) volt. A goodwill könyv szerinti értéke 2010. és 2009. 

december 31-én 71.031 millió forint, illetve 70.126 millió forint volt (lásd 4. jegyzet). 

Megfelelő mértékű adóalapot képező nyereség realizálása, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető 

Halasztott adókövetelés csak akkor vehető fel, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot 

képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Jelentős feltételezések szükségesek a 

menedzsment részéről a felvehető halasztott adóeszközök vonatkozásában, a jövőben – az adótervezési stratégia fényében 

– felmerülő adóalapot képező nyereség időpontjáról és összegéről. A kapcsolódó halasztott adókövetelés könyv szerinti 

értéke 2010. december 31-én 10.290 millió forint, míg 2009. december 31-én 28.064 millió forint volt (lásd 30. jegyzet). 

Aktuáriusi feltételezések alkalmazása a nyugdíj-juttatási kötelezettség számszerűsítésében 

A meghatározott juttatási programok értéke aktuáriusi értékelés alkalmazásával történik. Az aktuáriusi értékelés során 

becslések történnek a diszkontráták, jövőbeli béremelések, a halálozási és munkaerő-áramlási ráták vonatkozásában. Ezen 

programok hosszú távú jellege miatt a becslések jelentős bizonytalanságot hordoznak. A nyugdíj juttatásokra képzett 

céltartalék összege 2010. és 2009. december 31-én 15.144 millió forint, illetve 14.416 millió forint volt (lásd 20. jegyzet). 



Pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása 

A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása (különösen a speciális célú gazdasági társaság, a Magnolia 

Finance Ltd. által kibocsátott átváltható tőkeinstrumentumokba ágyazott átváltási opció esetében, lásd 17. jegyzet) a piacon 

érvényes árszintek alapján történik, ezek hiányában a menedzsment becslését tükrözi a valós értékre jelentős hatást gyakorló 

tényezők jövőbeli alakulásával kapcsolatban (beleértve többek között a hozamgörbéket, árfolyamokat, a kockázatmentes 

kamatlábakat, illetve az átváltási opcióhoz, valamint a MOL számára a CEZ tulajdonában lévő 7%-nyi MOL részvényre 

fennálló vételi opciójához kapcsolódóan a MOL részvények árfolyamának volatilitását és az elvárt osztalékhozamot). 

Tekintettel a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válságra és az ebből fakadó változásokra a pénzügyi instrumentumok 

piacán, az ilyen valós értékelés megnövekedett bizonytalanságot hordoz magában. A menedzsment várakozásai alapján ez a 

bizonytalanság az elkövetkező beszámolási időszakban csökken. Az átváltható tőkeinstrumentumokba ágyazott konverziós 

opció esetében az átválható instrumentum piaca 2008 októbere és 2009 szeptembere között inaktívvá vált, továbbá mind 

az instrumentum, mind a MOL részvények árfolyama jelentősen csökkent. Ennek következében a konverziós opció valós 

értéke 2008. december 31-én nulla volt. 2009 második felétől az opció értékelése az átváltható instrumentumok piacán 

megfigyelhető árak alapján történt. Ezen instrumentumok részletesen a 34. jegyzetben kerültek bemutatásra. 

A környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségek számszerűsítése és időbeli felmerülése 

A menedzsment becsléseket alkalmaz a környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségekhez kapcsolódó pénzkiáramlás 

meghatározásában, összehasonlító árak, korábbi hasonló munkák alapul vétele és egyéb várakozások felhasználásával. 

Továbbá, ezen pénzáramok időbeli ütemezése a menedzsment jelenlegi értékítéletét tükrözi a prioritások, technikai 

képességek és sürgősség tekintetében. A jövőbeli pénzáramok összege és felmerülésük időpontja évente felülvizsgálatra 

kerül, az ezek diszkontálásához használt rátákra vonatkozó előrejelzésekkel együtt. A hosszú távú reál diszkontrátákra 

Bizonyos peres ügyek kimenetele 

A Csoport tagjai több peres ügyben, hatósági és polgári eljárásban érintettek, melyek a rendes üzletmenet során fordulnak 

elő. A menedzsment becsléssel él akkor, amikor ezen eljárások legvalószínűbb kimenetelét megítéli és a céltartalék ezzel 

összhangban megképzésre kerül. A peres ügyekre képzett céltartalék 2010. december 31-én 20.067 millió forint, míg 2009. 

december 31-én 18.161 millió forint volt. (lásd 20. és 35. jegyzetek). 

2.5 Kibocsátott, de nem hatályos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok 

A konszolidált éves beszámoló elfogadásáig az alábbi standardok és értelmezések kerültek kibocsátásra, amelyek még nem 

léptek hatályba: 

IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok – Besorolás és Értékelés 

Az IFRS 9 2009. november 12-én került kiadásra, célja az IAS 39 - Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és Értékelés 

helyettesítése. A standard új követelményeket fogalmaz meg a pénzügyi eszközök besorolásával és értékelésével 

kapcsolatban, amelyeket 2013. január 1-től kezdődően kell alkalmazni. Az IFRS 9 szerint valamennyi pénzügyi eszközt 

tranzakciós költségekkel növelt valós értéken kell felvenni. A standard megszünteti továbbá az IAS 39 szerint jelenleg 

meglevő értékesíthető és lejáratig tartott kategóriákat. A Csoport jelenlegi pénzügyi instrumentumainak besorolása is 

ennek megfelelően kerül majd módosításra. 


IAS 24 Kapcsolt Felekkel Folytatott Tranzakciók 

Az IAS 24 módosítása a 2011. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi évek vonatkozásában lép hatályba és 

visszamenőlegesen kerül alkalmazásra. A felülvizsgált standard egyszerűsíti azon társaságok közzétételi követelményeit, 

amelyek felett egy kormány kontrollt, közös vezetést gyakorol vagy amelyekben jelentős befolyással rendelkezik, és tisztázza 

a kapcsolt fél fogalmát. Ennek eredményeként ezen társaságok felmentést kapnak a kormányokkal és a kormányokhoz 

kapcsolódó társaságokkal folytatott tranzakciókról és a velük szemben fennálló egyenlegekről szóló általános közzétételi 

követelmények alól. A módosításnak nincs hatása a Csoport kimutatásaira. 

IAS 32 Pénzügyi Instrumentumok: Prezentálás 

Az IAS 32 módosítása 2010. február 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti év vonatkozásában lép hatályba, előírja, hogy 

minden olyan jogot, opciót és biztosítékot, melyek egy társaság saját tőke instrumentumai meghatározott részének 

a megszerzését fix áron, bármilyen devizában lehetővé teszik, tőke elemként kell kezelni, ha bizonyos kritériumoknak 

megfelelnek. A módosításnak nincs hatása a Csoport mérlegére. 

IFRIC 14 – IAS 19 - Meghatározott Juttatási Eszköz korlátja , a Minimális Finanszírozási Kötelezettségek és a kapcsolatuk 

A minimális finanszírozási követelmények előre fizetéséről szóló IFRIC 14 módosításának oka az értelmezés azon nem 

szándékolt következménye volt, hogy bizonyos esetekben a társaságok nem vehetik fel eszközként a könyveikbe a minimális 

finanszírozási hozzájárulások saját döntés alapján történő előre fizetését. A módosítás 2011 január 1-től hatályos és nincs 

jelentős hatása a Csoportra. 

IFRIC 19 Pénzügyi Kötelezettségek törlesztése Tőke Instrumentumokkal 

Az IFRIC 19 módosítása annak az esetnek a számviteli kezelésére vonatkozik, amikor egy társaság tőke instrumentumot 

bocsát ki pénzügyi kötelezettségének rendezése céljából. A tőke instrumentum valós értéken kerül kimutatásra, a pénzügyi 

kötelezettség pedig részben vagy egészben kivezetésre kerül a „fizetett ellenérték” alapján. A módosítás a 2010 július 1-én 

vagy utána kezdődő üzleti évre alkalmazandó és nincs jelentős hatása a Csoportra. 

Az IFRS-ek javításai 

Az IASB 2010 májusában bocsátotta ki a főként szabályokat összehangoló, szövegezéseket tisztázó módosításainak 

gyűjteményét. A módosítások 2011. január 1-től hatályosak, hacsak másképp nem határoznak. A Csoport az alábbi 

módosításokat nem vette még alkalmazásba, de várhatóan ezek nem lesznek lényeges hatással a Csoport pénzügyi 

beszámolóira. 

IFRS 1 A Nemzetközi Beszámolási Standardok első alkalmazása 

Az IFRS 1 idei javításai a következőket tartalmazzák: a) Az IFRS első alkalmazásba vételének évében történő számviteli 

politika változások – ha az IFRS-t első alkalommal alkalmazó társaság megváltoztatja a számviteli politikáját, vagy használja 

az IFRS 1 által lehetővé tett felmentéseket, miután közzétette az IAS 34 szerint készült közbenső pénzügyi beszámolóját, 

de mielőtt az első IFRS szerinti beszámolóját elkészíti, ezen változásokat meg kell magyaráznia; b) a vélelmezett bekerülési 

érték mint az átértékelés alapja– ez alapján az IFRS-t először alkalmazó társaságnak lehetősége van esemény vezérelt valós 

érték használatára vélelmezett bekerülési értékként az első IFRS szerinti periódusban és ; c) a hatósági áras környezetben 

történő működés esetén a vélelmezett bekerülési értéket az Immateriális javak vagy Tárgyi eszközök bizonyos tételei esetén. 

IFRS 3 Üzleti kombinációk 

Az IFRS 3 módosítása alapján azon választási lehetőség, hogy a külső tulajdonosok részesedése valós értéken vagy a 

felvásárolt nettó eszközértékéből a külső részesedésre jutó rész alapján kerüljön értékelésre, csak a meglevő tulajdonosi 

befolyást jelentő részesedésekre vonatkozik. A külső tulajdonosok részesedésének minden más elemét azok akvizíció 

időpontjában fennálló valós értékén kell értékelni, ha más IFRS ettől eltérően nem rendelkezik. 

IFRS 7 Pénzügyi Instrumentumok: Közzététel 

Az IFRS 7 javítása a hitelezési kockázatra és a meglévő biztosítékokra vonatkozó közzétételi kötelezettségeket pontosítja 

azért, hogy a beszámoló felhasználói jobban megértsék a pénzügyi instrumentumokból eredő kockázatok természetét és 

mértékét. 

IAS 1 Pénzügyi Kimutatások Prezentálása 

Az IAS 1 módosítása szerint a társaság választhat, hogy az egyéb átfogó jövedelemkimutatás elemeit a saját tőke 

mozgástáblában vagy a kiegészítő mellékletben mutatja be. 

IAS 27 Konszolidált és Egyedi Pénzügyi Kimutatások 

Az IAS 27 módosítása tisztázza, hogy az IAS 27 2008-as felülvizsgálata során az IAS 21, IAS 28, és IAS 27 –ben keletkező 

változtatásokat bizonyos kivételekkel előremutatóan kell alkalmazni. A módosítás 2010. július 1-től hatályos. 

IAS 34 Közbenső Pénzügyi Kimutatások 

Az IAS 34 módosításai meghatározzák, hogy a közbenső időszak mely jelentős eseményei és tranzakciói esetén kell a 

legutolsó éves pénzügyi jelentésben a megfelelő információt frissíteni. 

IFRIC 13 Vásárlói Hűség Programok 

Az IFRIC 13 módosítása szerint a hűségpont valós értékének meghatározásakor figyelembe kell venni azokat az 

engedményeket vagy ösztönzőket, melyeket a hűségpontokra egyébként nem jogosult vevők megkaptak volna, csakúgy, 

mint bármely várható érvénytelenné válást. 

3 Szegmens információk 

2010 

Kutatás- 

Termelés 

Feldolgozás 

és Kereskedelem 

Gáz és 

Energia 

Vegyipar 

Központ és 

egyéb 

Szegmensek 

közötti 

átadás 

Összesen 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 


Értékesítés Csoporton 

kívüli vevőknek 

518.406 3.160.919 190.638 395.590 33.156 - 4.298.709 

Szegmensek közötti értékesítés 253.854 475.873 327.074 128.615 131.330 -1.316.746 - 

Értékesítés nettó 

árbevétele összesen 

772.260 3.636.792 517.712 524.205 164.486 -1.316.746 4.298.709 

Eredmények - 

Üzleti eredmény 206.857 31.808 67.666 1.098 -68.716 345 239.058 

Pénzügyi műveletek 

nettó vesztesége 

79.057 

Részesedés a társult 

vállalkozások eredményéből 

12.013 12.013 

Adózás előtti eredmény 172.014 

Társasági adó 63.297 

Időszak eredménye 108.717 



Az IFRS 3 pontosítja, hogy az a követelmény, mely alapján az átvevő azon juttatásait, amelyek a felvásárolt társaság meglevő 

részvény alapú tranzakcióit váltják ki, az IFRS 2 szerint kell értékelni, vonatkozik a felvásárolt társaság azon tranzakcióira is, 

melyek nem kerülnek kiváltásra. A módosítás kitér arra, hogy a kiváltást jelentő juttatásokra piaci alapú értékelést kell 

alkalmazni, függetlenül attól, hogy az átvevő társaság köteles erre, vagy önkéntes alapon teszi. 

Az IFRS 3 utolsó módosítása meghatározza, hogy az IAS 32, IAS 39 és IFRS 7 nem alkalmazható azokra az üzleti kombinációból 

származó függő ellenértékekre, melyek a 2008-ban felülvizsgált IFRS 3 hatályba lépése előtt keletkezetek. 

Az IFRS 3 minden módosítása a 2010 július 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre alkalmazandó. 


2009 

Kutatás- 

Termelés 

Feldolgozás 


Gáz és 

Energia 

Vegyipar 

Központ és 

egyéb 

Szegmensek 

közötti 

átadás 

Összesen 

2009 Eszközök és 

kötelezettségek 

Kutatás- 

Termelés 

Feldolgozás 


Gáz és 

Energia 

Vegyipar 

Központ és 

egyéb 

Szegmensek 

közötti 

átadás 

Összesen 




Értékesítés Csoporton 

kívüli vevőknek 

301.788 2.396.450 236.166 289.128 31.168 - 3.254.700 

Szegmensek közötti értékesítés 188.075 324.389 277.590 99.152 133.510 -1.022.716 - 

Értékesítés nettó 

árbevétele összesen 

489.863 2.720.839 513.756 388.280 164.678 -1.022.716 3.254.700 

Eredmények 

Üzleti eredmény 136.722 15.474 61.902 -15.219 28.000 5.500 232.379 


nettó vesztesége 

60.343 

Részesedés a társult 

vállalkozások eredményéből 

-1.664 -1.664 

Adózás előtti eredmény 170.372 

Társasági adó 80.131 

Időszak eredménye 90.241 

2010 Eszközök és 


Kutatás- 

Termelés 

Gáz és 

Energia 

Vegyipar 

Központ és 

egyéb 

Szegmensek 

közötti 

átadás 

Összesen 


Tárgyi eszközök, nettó 1.065.969 972.857 429.791 176.587 96.268 -65.210 2.676.262 

Immateriális javak, nettó 192.560 93.798 9.540 4.972 20.332 -3.044 318.158 

Készletek 39.708 355.215 2.036 14.633 9.965 -3.496 418.061 

Vevőkövetelések, nettó 80.554 368.322 22.090 68.877 32.237 -108.408 463.672 

Befektetések társult 

vállalkozásokban 

73.004 73.004 

Szegmenshez nem 

allokált eszközök 

536.572 

Összes eszköz 4.485.729 

Szállítói kötelezettségek 49.825 355.452 33.452 59.493 45.113 -110.387 432.948 


allokált kötelezettségek 

2.078.304 

Összes kötelezettség 2.511.252 

2010 Egyéb 

szegmens 

információk 

Feldolgozás 


Kutatás- 

Termelés 

Feldolgozás 


Gáz és 

Energia 

Vegyipar 

Központ és 

egyéb 

Szegmensek 

közötti 

átadás 

Összesen 


Immateriális javak és tárgyi 

eszközök beszerzése 

109.324 103.482 88.011 9.828 7.237 - 317.882 

Tárgyi eszközök beszerzése 79.590 101.762 86.044 9.279 3.556 - 280.231 

Immateriális javak beszerzése 29.734 1.720 1.967 549 3.681 - 37.651 

Értékcsökkenés és értékvesztés 127.639 99.100 19.899 17.847 18.038 -3.454 279.069 

Ebből: az eredmény terhére 

elszámolt értékvesztés 

19.128 5.067 448 210 238 - 25.091 

Ebből: az eredmény terhére elszámolt 

értékvesztés visszaírás 

-5.727 -1.816 - - - - -7.543 

Tárgyi eszközök, nettó 1.029.595 950.683 357.778 183.080 101.328 -67.244 2.555.220 

Immateriális javak, nettó 228.481 93.764 5.980 4.766 23.086 -249 355.828 

Készletek 24.321 281.867 2.567 12.017 12.031 -4.793 328.010 

Vevőkövetelések, nettó 56.672 331.210 50.591 58.906 41.429 -126.501 412.307 

Befektetések társult 

vállalkozásokban 

59.830 59.830 


allokált eszközök 

456.412 

Összes eszköz 4.167.607 

Szállítói kötelezettségek 57.302 331.508 54.669 49.232 47.589 -128.022 412.278 


allokált kötelezettségek 

1.925.677 

Összes kötelezettség 2.337.955 

2009 Egyéb 

szegmens 

információk 

Kutatás- 

Termelés 

Feldolgozás 

Kereskedelem 

Gáz és 

Energia 

Vegyipar 

Központ és 

egyéb 

Szegmensek 

közötti 

átadás 

Összesen 


Immateriális javak és 

tárgyi eszközök beszerzése 

107.732 102.229 61.100 16.681 7.244 - 294.986 

Tárgyi eszközök beszerzése 89.631 101.318 59.389 16.452 4.367 - 271.157 

Immateriális javak beszerzése 18.101 911 1.711 229 2.877 - 23.829 

Értékcsökkenés és értékvesztés 67.536 93.494 15.691 18.308 15.227 -3.116 207.140 


elszámolt értékvesztés 

5.108 8.200 708 248 1.063 - 15.327 


elszámolt értékvesztés visszaírás 

-1.271 -657 -21 -266 -46 -2.261 

A Csoport 2010. évi üzemi eredménye egyszeri tételként 25.754 millió forint válságadót és az Európai Bizottság határozata 

alapján 30.387 millió forint visszamenőleg befizetett bányajáradékot tartalmaz. (lásd 27. jegyzet) 

A válságadó összegéből a Kutatás-Termelés szegmensnél 2.652 millió forint, a Feldolgozás és Kereskedelem szegmensnél 

21.896 millió forint, a Gáz és Energia szegmensnél 453 millió forint, a Vegyipari szegmensnél 302 millió forint, a Központ 

szegmensnél pedig 541 millió forint került elszámolásra. 

A visszamenőleg befizetett bányajáradék 30.387 millió forint, a Kutatás-termelés szegmens üzemi eredményében került 


A Csoport 2009. évi üzemi eredménye egyszeri tételként az E.ON Ruhrgas International AG-tól utólagos vételármódosítás 

címén kapott 28.156 millió forint összeget, az INA és az Energopetrol nettó eszközérték valós értékének a vételárat 

meghaladó részét 21.285 millió forint összegben, valamint az INA-ban és az Energopetrolban lévő korábbi részesedések 

valós értékelésén keletkezett nyereség, 22.925 millió forint összegét (lásd 7. jegyzet) tartalmazza. A fenti tételek a Központ 

szegmens üzemi eredményében kerültek kimutatásra. 

Az üzleti eredmény a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt foglalja 

magában. A Kutatás-Termelés kitermelt kőolajat, kondenzátumokat és PB gázt ad át a Feldolgozás és Kereskedelemnek, 

valamint földgázt a Gáz és Energia szegmensnek. A Feldolgozás és Kereskedelem vegyipari alapanyagot, propilént és 

izobutánt ad át a Petrolkémiának, a Petrolkémia szegmens különböző melléktermékeket a Feldolgozás és Kereskedelemnek. 

A Központ szegmens leányvállalatai karbantartási, biztosítási és egyéb szolgáltatást nyújtanak az üzleti szegmensek 

számára. A belső transzferárak az aktuális piaci árakon alapulnak. A szegmens eredmények az adott divízióhoz tartozó teljes 

körűen konszolidált leányvállalatok eredményeit is tartalmazzák. 




4 Immateriális javak 

Vagyoni 

értékű 

jogok 

Szellemi 

termékek 

Kutatási 

költségek 

aktivált 

értéke 

Goodwill 

Összesen 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 

Nyitó egyenleg 2009. január 1. 

Bruttó érték 57.997 65.436 60.240 71.760 255.433 

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés -12.143 -42.992 -8.896 - -64.031 

Nettó érték 45.854 22.444 51.344 71.760 191.402 

2009. évi változások 

- növekedések 2.581 3.510 17.738 - 23.829 

- leányvállalat megvásárlása 14.175 6.863 138.703 3.655 163.396 

- értékcsökkenés -7.641 -5.582 -76 - -13.299 

- értékvesztés -203 -627 -782 -4.656 -6.268 

- értékesítések -33 -45 - - -78 

- árfolyam különbözetek 231 45 -2.686 1.583 -827 

- átsorolások és egyéb mozgások 2.803 -1.637 -1.277 -2.216 -2.327 

Záró nettó érték 57.767 24.971 202.964 70.126 355.828 

Záró egyenleg 2009. december 31. 

Bruttó érték 77.861 73.012 212.753 74.744 438.370 

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés -20.094 -48.041 -9.789 -4.618 -82.542 

Nettó érték 57.767 24.971 202.964 70.126 355.828 


- növekedések 3.709 3.838 30.104 - 37.651 

- leányvállalat értékesítése -29 - - - -29 

- értékcsökkenés -5.925 -8.753 -192 - -14.870 

- értékvesztés -5.350 -50 -9.674 - -15.074 

- értékesítések - - - - - 

- árfolyam különbözetek 2.988 224 7.016 905 11.133 

- átsorolások és egyéb mozgások - 1.946 -58.427 - -56.481 

Záró nettó érték 53.160 22.176 171.791 71.031 318.158 


Bruttó érték 83.951 77.697 187.355 73.200 422.203 

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés -30.791 -55.521 -15.564 -2.169 -104.045 

Nettó érték 53.160 22.176 171.791 71.031 318.158 


A kutatási költségek aktivált értékének átsorolása a tárgyi eszközök közé, a bizonyított kőolaj és földgáz készletek 

meghatározásának időpontjában történik (lásd 2.3 xv. jegyzet). 2010-ben az értékvesztés részben a Magyarországon 

sikertelennek minősített kutatási tevékenységekhez, részben bizonyos, kutatási és fejlesztési fázisban levő orosz 

mezőkhöz kapcsolódott. Ezen jövedelemtermelő egységek értékvesztését az orosz olaj és gáz tevékenységekre vonatkozó 

adótörvények kedvezőtlen változásának és a források szigorúbb elosztásának következtében a beruházások későbbre 

halasztásának együttes hatása okozta. A 2009-es értékvesztés főként a Magyarországon sikertelennek minősített 

kutatásokhoz kapcsolódott. 

Goodwill 

Az üzleti kombináció révén keletkezett goodwill-t az akvizíció időpontjában azon jövedelemtermelő egységekhez kell 

rendelni, melyek az üzleti kombináció hasznait várhatóan élvezni fogják. Az értékvesztés elszámolása előtt a goodwill könyv 

szerinti értéke az alábbiak szerint került felosztásra: 

2010 2009 

Nettó könyv 

szerinti érték 

értékvesztés 

elött 

Értékvesztés 

Nettó könyv 


Nettó könyv 


értékvesztés 

elött 

Értékvesztés 

Nettó könyv 


millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 

Feldolgozás és Kereskedelem 66.728 - 66.728 70.502 4.618 65.884 

- Roth Csoport 6.644 - 6.644 6.455 - 6.455 

- Román kiskereskedelmi hálózat 4.273 - 4.273 4.198 - 4.198 

- IES Csoport 40.664 - 40.664 44.128 4.618 39.510 

- Horvát kiskereskedelmi hálózat 14.045 - 14.045 14.705 - 14.705 

- I&C Energo 1.102 - 1.102 1.016 - 1.016 

Vegyipar 570 - 570 570 - 570 

- TVK 477 - 477 477 - 477 

- TVK Polska 93 - 93 93 - 93 

Kutatás - Termelés 3.733 - 3.733 3.672 - 3.672 

- Rotary (korábban: DrillTrans) 3.733 - 3.733 3.672 - 3.672 

Összes goodwill 71.031 - 71.031 74.744 4.618 70.126 

A Csoport évente legalább egyszer megvizsgálja, hogy a goodwill esetében kell-e értékvesztést elszámolni. Ennek érdekében 

meg kell becsülni azon jövedelemtermelő egységek realizálható értékét, melyekhez goodwill kapcsolódik. A használati érték 

megállapításához a Csoport meghatározza a jövedelemtermelő egység becsült hátralévő hasznos élettartama alatt várható 

jövőbeni pénzáramait, illetve kiválasztja a megfelelő diszkontrátát a pénzáramok jelenértékének kiszámítása céljából. 

A jövedelemtermelő egységek realizálható értéke a használati érték kalkuláció alapján kerül meghatározásra. A használati 

érték kalkuláció során alkalmazott főbb feltételezések a diszkont ráta, növekedési ütem, valamint az értékesítési árak és 

közvetlen költségek különbségének időszaki várható változásaira vonatkoznak. A vezetőség olyan adózás előtti diszkont 

rátákat határoz meg, amelyek tükrözik a pénz időértékére vonatkozó jelenlegi piaci értékeléseket és a jövedelemtermelő 

egységre jellemző kockázatokat. A növekedési ütem az iparági növekedési előrejelzések alapján kerül meghatározásra. 

Az értékesítési árak és a közvetlen költségek különbségének változása, a múlt tapasztalatai és a várható jövőbeni piaci 

változásokon alapszik. 

Roth Csoport 

2010. december 31-én 6.644 millió forint goodwill kapcsolódik a főként osztrák piacon működő Roth Csoport 

nagykereskedelmi tevékenységéhez, amely a Feldolgozás és Kereskedelem szegmensen belül önálló jövedelemtermelő 

egységet képez. A Csoport a pénzáramok előrejelzését a vezetőség által elfogadott aktuális üzleti tervei alapján készíti 

el, majd az azt követő évekre, 1%-os növekedési ütemet feltételezve kivetíti a pénzáramokat. Ez a ráta nem haladja 

meg az osztrák piacok átlagos hosszú távú növekedési ütemét. A becsült pénzáramok diszkontálására használt ráták 

tükrözik a Feldolgozás és Kereskedelem szegmensre jellemző kockázatokat, és a vonatkozó években 8% és 9% között 

változnak. 

A Roth Csoport nagykereskedelmi tevékenységének vonatkozásában vannak a főbb feltételezéseknek olyan 

lehetséges változásai, amelyek következtében a könyv szerinti érték meghaladhatja a realizálható értéket. A Roth 

Csoport nagykereskedelmi tevékenységének jelenlegi realizálható értéke 1.487 millió forinttal haladja meg könyv 

szerinti értékét. A fő feltételezések realizálható értékre gyakorolt hatása az alábbiakban kerül részletezésre: 

– Diszkont ráta becslése – a menedzsment a diszkont rátákat a jelenlegi és várható kockázatmentes kamatláb, 

illetve az egység specifikus kockázatai alapján határozta meg. A ráta 1,3 százalékpontos emelkedése a könyv 

szerinti értékkel azonos használati értéket eredményezne a Roth Csoport nagykereskedelmi tevékenységére 

vonatkozóan. 

Román kiskereskedelmi hálózat 

2010. december 31-én 4.273 millió forint goodwill kapcsolódik a Csoport román kiskereskedelmi hálózatához. A goodwill 

felosztása szempontjából a jövedelemtermelő egységet a román töltőállomás hálózat egésze alkotja. A Csoport a 

pénzáramok előrejelzését a vezetőség által elfogadott, a benzinkút hálózat egészére készülő aktuális üzleti terve alapján 

készíti el, majd a pénzáramokat kivetíti a benzinkutak hátralévő átlagos élettartamára, a kompetitív piaci pozícióval 

összhangban növekedési ráta figyelembe vétele nélkül. A becsült pénzáramok diszkontálására használt ráták tükrözik a 

kiskereskedelmi tevékenységre jellemző kockázatokat, és a vonatkozó évek esetében 10 % és 12 % között változnak. 




A romániai kiskereskedelmi hálózat használati értékével kapcsolatosan a menedzsment meggyőződése szerint nincs olyan 

ésszerűen lehetséges változás a főbb feltételezésekben, melyek következtében az egység könyv szerinti értéke jelentősen 

meghaladná annak realizálható értékét. 

IES Csoport 

2010. december 31-én 40.664 millió forint goodwill kapcsolódik a Csoport olasz finomítási és nagykereskedelmi 

tevékenységéhez. 2009-ben a csökkenő crack spread-ek és a gazdaság lassulásból következő bizonytalanság miatt emelkedő 

diszkontráták együttes hatásaként 4.656 millió forint értékvesztés került elszámolásra. A goodwill felosztása szempontjából 

a Mantova finomító és annak nagykereskedelmi tevékenysége (mivel ezek egyetlen jövedelemtermelő egységet alkotnak) 

került figyelembe vételre. A Csoport a várható pénzáramokat a legutóbbi, vezetőség által elfogadott pénzügyi tervből 

kiindulva készíti el, és a pénzáramokat a finomítói eszközök átlagos hátralévő hasznos élettartamára vetíti ki. Ennek során a 

finomító kapacitás növelése nem került figyelembe vételre, de az értékesítési árrésekben figyelembe vételre került a finomító 

folyamatban lévő fejlesztési projektjének hatása a finomított termékek minőségére. Az előrejelzéshez használt crack 

spread-ek, illetve nagykereskedelmi árrések a menedzsment által a MOL Csoportra, illetve az olasz nagykereskedelmi piacra 

vonatkozó becsléseit tükrözik. A becsült pénzáramok diszkontálására használt ráták, melyek a finomítói és nagykereskedelmi 

tevékenység jellemző kockázatait tükrözik, 9% és 10% körül alakulnak a vonatkozó évek esetében. 

Az olasz finomítási és nagykereskedelmi tevékenység használati értékével kapcsolatosan a menedzsment meggyőződése 

szerint nincs olyan ésszerűen lehetséges változás a főbb feltételezésekben, melyek következtében az egység könyv szerinti 

értéke jelentősen meghaladná annak realizálható értékét. 

Horvát kiskereskedelmi hálózat 

2010. december 31-én 14.045 millió forint goodwill kapcsolódik a horvát kiskereskedelmi hálózathoz, mely az INA és a Tifon 

márkanevek alatt működő töltőállomásokat foglalja magában. A goodwill felosztása szempontjából a jövedelemtermelő 

egységet a horvát töltőállomás hálózat egésze alkotja (amely a Tifon és az INA márkaneveket is tartalmazó jövedelemtermelő 

egységek csoportja). A hálózat a pénzáramok előrejelzését a vezetőség által elfogadott, a benzinkút hálózat egészére 

készülő aktuális üzleti terve alapján készíti el, majd a pénzáramokat, évi 3% növekedéssel számolva kivetíti a benzinkutak 

átlagos hátralévő hasznos élettartamára. A becsült pénzáramok diszkontálására használt ráták tükrözik a kiskereskedelmi 

tevékenységre jellemző kockázatokat és a vonatkozó évek esetében 10 % és 12 % között változnak. 

A horvát kiskereskedelmi hálózat használati értékével kapcsolatosan a menedzsment meggyőződése szerint nincs olyan 

ésszerűen lehetséges változás a főbb feltételezésekben, melyek következtében az egység könyv szerinti értéke jelentősen 

meghaladná annak realizálható értékét. 


A fenti táblázatban szereplő aktivált kutatási költségeken túlmenően 2010 és 2009 folyamán további 6.486 millió, illetve 

5.790 millió forint összegű kutatási költség merült fel, amelyek a konszolidált eredménykimutatás működési költség elemei 

között kerültek elszámolásra a Successful Effort módszernek megfelelően. 

Határozatlan idejű hasznos élettartammal rendelkező immateriális javak 

A goodwill-on felül a MOL Csoport 2009-ben megszerezte az INA márkanevet is, amely határozatlan idejű hasznos 

élettartammal rendelkezik, mivel a horvát lakosság egésze ismeri és kiterjedt kúthálózattal működő piacvezetőként 

tekintenek rá. A Csoportnak nem áll szándékában a márkanevet az előrelátható jövőben megszűntetni. Az INA márkanév 

könyv szerinti értéke 2010. december 31-én 12.990 millió forint volt. Mivel a márkanév a horvát töltőállomás hálózat 

szerves része, értéke figyelembe vételre került a jövedelemtermelő egységek azon csoportjának könyv szerinti értékében, 

amelyekhez a kapcsolódó goodwill hozzárendelésre került, és értékvesztésének felülvizsgálata is ennek megfelelően történt 

(lásd feljebb). 

5 Tárgyi eszközök 

Ingatlanok 

Műszaki 

gépek, 

berendezések, 

járművek 

Egyéb 

gépek, 

berendezések 

Befejezetlen 

beruházás 

Összesen 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 

Nyitó egyenleg 2009. január 1. 

Bruttó érték 1.143.889 1.239.796 82.890 249.237 2.715.812 

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés -479.140 -756.585 -62.537 -351 -1.298.613 

Nettó érték 664.749 483.211 20.353 248.886 1.417.199 


- növekedések és aktiválások 230.747 127.191 5.273 274.391 637.602 

- értékcsökkenés -86.244 -86.172 -8.359 - -180.775 

- értékvesztés -3.157 -4.402 -1.164 -336 -9.059 

- értékvesztés visszaírása 1.601 281 319 60 2.261 

- leányvállalat megvásárlása 678.342 82.920 18.883 273.895 1.054.040 

- értékesítések -1.468 -132 -74 -19 -1.693 

- árfolyam különbözetek -3.427 7.156 -167 -3.251 311 

- átsorolások és üzembe helyezés -518 4.136 -56 -368.228 -364.666 

Záró nettó érték 1.480.625 614.189 35.008 425.398 2.555.220 


Bruttó érték 2.049.830 1.458.394 104.666 425.584 4.038.474 


Nettó érték 1.480.625 614.189 35.008 425.398 2.555.220 


- növekedések és aktiválások 94.346 101.018 6.078 280.231 481.673 

- értékcsökkenés -138.372 -98.045 -10.234 - -246.651 

- értékvesztés -3.502 -5.566 -421 -528 -10.017 

- értékvesztés visszaírása 6.244 1.008 279 12 7.543 

- értékesítések -1.025 -199 -63 -93 -1.380 

- árfolyam különbözetek 27.389 9.837 398 5.148 42.772 

- átsorolások és üzembe helyezés 52.609 7.358 -24 -212.841 -152.898 

Záró nettó érték 1.518.314 629.600 31.021 497.327 2.676.262 


Bruttó érték 2.276.114 1.569.842 106.183 497.667 4.449.806 


Nettó érték 1.518.314 629.600 31.021 497.327 2.676.262 

A beruházás befejezésekor a könyv szerinti érték átvezetésre kerül a beruházásokról az érintett tárgyi eszköz kategóriába, 

ahol az a növekedések és aktiválások soron jelenik meg. 

Becslésekben bekövetkezett változások 

Az IAS 16 követelményeként a Csoport felülvizsgálta az immateriális javak, ingatlanok, gépek és berendezések várható 

hasznos élettartamát, amelynek jelentős hatása nem volt a Csoport tárgyidőszaki konszolidált eredményére. 

Értékvesztés visszaírásokkal csökkentve 

A kimerülő és szünetelő gáz- és olajmezőkre képzett mezőfelhagyási céltartalék felülvizsgálata kapcsán, 2010-ben 

284 millió forint értékvesztés visszaírására, míg 2009-ben 2.688 millió forint értékvesztés elszámolására került sor. A 

töltőállomások és kiskereskedelmi egységek felülvizsgálata kapcsán 2010-ben 1.688 millió forint, míg 2009-ben 612 millió 

forint értékvesztés elszámolására került sor. A Dunai Finomító, valamint a Pozsonyi Finomító egyes egységeinek bezárására 

és a lejárt katalizátorokra 2010-ben 1.042 millió forint, míg 2009-ben 1.444 millió forint értékvesztés került elszámolásra. 

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. egyes gázszállítási eszközeihez kapcsolódóan 2010-ben 356 millió forint, míg 2009-ben 464 

millió forint értékvesztést számolt el. Egyéb, egyenként nem jelentős értékvesztés visszaírás 2010-ben 328 millió forint, míg 

egyéb, egyenként nem jelentős értékvesztés (értékvesztés visszaírásával csökkentett értékek) 2009-ben 1.589 millió forint 

összegben merült fel. 




Lízingelt eszközök 

A tárgyi eszközök tartalmazzák azon eszközöket, amelyeket pénzügyi lízing keretében vásárolt meg a Csoport: 

6 Befektetések konszolidált leányvállalatokban és közös vezetésű vállalkozásokban 

2010 2009 

millió forint 


Bruttó érték 8.112 8.340 

Halmozott értékcsökkenés -2.870 -2.437 

Nettó érték 5.242 5.903 

Hitelfelvételi költségek 

A tárgyi eszközök bruttó értéke az eszközök beruházása során felmerült hitelfelvételi költségeket is magában foglalja. 

A bruttó érték növekedéseként 2010 során 18.058 millió forint, 2009 során 5.305 millió forint hitelfelvételi költség került 

aktiválásra a tárgyi eszközökre. Az átlagos, az árfolyamkülönbözetet is magában foglaló finanszírozási ráta 2010-ben 5,5%, 

míg 2009-ben 2,4% volt. 

Kormányzati támogatások 

A tárgyi eszközök 6.753 millió forint értékben tartalmaznak kormányzati támogatásokból finanszírozott eszközöket (lásd 

21. jegyzet). Az összeg nagy részét az FGSZ egyes eszközei (melyeket részben a magyar-horvát gázátadó megépítésére 

megítélt európai uniós támogatásból finanszírozott), valamint a Slovnaft azon eszközei teszik ki, melyeket a szlovák állam 

finanszírozott annak érdekében, hogy vészhelyzet esetén állami szerveket lássanak el. 

Zálogjoggal terhelt eszközök 

A Csoportnak 2010. december 31-én 120.527 millió forint nettó értékben voltak zálogjoggal terhelt eszközei, amelyek egy 

része a TVK-Erőmű Kft. és a Tisza-WTP Kft. által felvett hitelek biztosítékául szolgált (ezek értéke 11.305 millió forint), a 

fennmaradó részét pedig a Slovnaft a.s.(2.294 millió forint), a Rossi Biofuel Zrt. (1.393 millió forint), az IES S.p.A (99.012 

millió forint) és az INA d.d. (5.930 millió forint) egyes eszközei tették ki. A zálogjoggal terhelt eszközök értéke 95.151 millió 

forint volt 2009. december 31-én. 

Társaság 

Ország 

(Bejegyzés / 

Tevékenység 

helye) 

Tevékenységi kör 

Tulajdoni 

hányad 

2010 

Tulajdoni 

hányad 

2009 

Integrált leányvállalatok 

INA-Industrija nafte d.d. Horvátország Integrált olaj és gázipari társaság 47% 47% 

Kutatás és termelés 

Adriagas S.r.l. Olaszország Gázvezeték projekt társaság 47% 47% 

BHM OIL-Invest Ltd Ciprus Külföldi kutatás menedzsment 100% 100% 

Surgut Trading Ltd Oroszország Kőolaj termékek kereskedelme 50% 50% 

BMN Investment Ltd 

Ciprus / India 

Külföldi kőolaj- és földgázkészletek 

kutatása, termelése 

100% 100% 

Crosco Naftni Servisi d.o.o. Horvátország Kőolaj kutatás-termelés támogatása 47% 47% 

CorteCros d.o.o. Horvátország Rozsdaálló termékek gyártása 28% 28% 

Crosco B.V. Hollandia Kőolaj kutatás-termelés támogatása 47% 47% 

Nordic Shipping Ltd. 

Marshall-szigetek 

Tengeri fúró és termelő platformok 

működtetése 

47% 47% 

Crosco International d.o.o. (Slovenia) Szlovénia Kőolaj kutatás-termelés támogatása 47% 47% 

Crosco International d.o.o. (Tuzla) 

Bosznia és 

Hercegovina 

Kőolaj kutatás-termelés támogatása 47% 47% 

Crosco International Ltd. Egyesült Királyság Kőolaj kutatás-termelés támogatása 47% 47% 

Crosco S.A. DE C.V Mexikó Javítási, karbantartási munkák 47% 47% 

Geotechnika International LLC 

Mideast Integrated Drilling & Well Services 

Company LLC 

Egyesült Arab 

Emirátusok 

Omán 

Kőolaj kutatás-termelés támogatása, 

kútfúrás 

Integrált fúrás és kiépítési szolgáltatás 

23% 23% 

23% 23% 

Rotary Zrt. Magyarország Kőolaj kutatás-termelés támogatása 47% 47% 

Rotary Pumping Services Kft. Magyarország Kőolaj kutatás-termelés támogatása c) 47% 

Drill-Trans Zrt. Magyarország Közúti szállítmányozás f) 47% 

Mobilgas Zrt. Magyarország Közúti szállítmányozás f) 47% 

Drill-Car Kft. Magyarország Gépkocsi értékesítés f) 47% 

Sea Horse Shipping Inc. 

Marshall-szigetek 

Tengeri fúró és termelő platformok 

működtetése 

47% 47% 

Geoinform Kft. Magyarország Kőolaj- és földgázkészletek kutatása 100% 100% 

GES Kft. 

Magyarország 

Geofizikai mérések végzése, mérési 

adatok feldolgozása 

100% 100% 

Geophysical Services Middle-East LLC 

Omán 

Geofizikai mérések végzése, mérési 

adatok feldolgozása 

70% 70% 

Greentrade Ltd Ciprus Külföldi kutatás menedzsment 100% 100% 

Matjushkinskaya Vertical LLC 

Oroszország 



100% 100% 

Hawasina GmbH 

Svájc / Omán 



100% 100% 

Prirodni plin d.o.o. Horvátország Földgáz kereskedelem 47% 47% 

INA Naftaplin International Exploration and 

Production Ltd 

Kalegran Ltd 

Lamorak Enterprises Ltd 

Egyesült Királyság 

Ciprus / Irak 

Ciprus / Tunézia 



Külföldi kutatás menedzsment / Külföldi 

kőolaj- és földgázkészletek kutatása, 

termelése 



47% 47% 

100% 100% 

100% 100% 



MOL Caspian Oil and Gas Ltd Ciprus / Kazahsztán Külföldi kutatás menedzsment 100% 100% 

Ural Group Ltd (közös vezetésű vállalkozás) 

vál- 

Ural Oil Group Ltd (közös vezetésű 

lalkozás) 

MOL Central Asia Oil and Gas Co. B.V. 

Brit Virgin 

Szigetek 

Kazahsztán 

Hollandia / Szíria / 

Kazahsztán 







28% 28% 

28% 28% 

100% 100% 

MOL CIS Oil and Gas Ltd. Ciprus Külföldi kutatás menedzsment 100% 100% 


Társaság 

Ország 

(Bejegyzés / 

Tevékenység 

helye) 


Tulajdoni 

hányad 

2010 

Tulajdoni 

hányad 

2009 

Társaság 

Ország 

(Bejegyzés / 

Tevékenység 

helye) 


Tulajdoni 

hányad 

2010 

Tulajdoni 

hányad 

2009 

ZMB Ltd (közös vezetésű vállalkozás) 

MOL Pakistan Oil and Gas Co. B.V. 

MOL Yemen Oil and Gas (Cyprus) Ltd 

Oroszország 

Hollandia / 

Pakisztán 

Ciprus / Jemen 







50% 50% 

100% 100% 

100% 100% 

Platounko Investments Ltd Ciprus Kutatások finanszírozása 100% 100% 

Pronodar Ltd 

Ciprus / Kamerun 



100% 100% 

Pyrogol Ltd 

Ciprus 



100% 100% 

RUSI Services Ltd Ciprus Kutatások finanszírozása 100% 100% 

SHM Seven Investments Ltd Ciprus Külföldi kutatás menedzsment 100% 100% 

MOL Western Siberia LLC 

Oroszország 



100% 100% 

MOL-RUSS Ooo. Oroszország Management szolgáltatások 100% 100% 

UBA Services Ltd 

Ciprus / 

Oroszország 

Külföldi kutatás menedzsment 100% 100% 

USI Ltd Ciprus Külföldi kutatás menedzsment 100% 100% 

BaiTex LLC 

Oroszország 



100% 100% 


CM European Power International B.V. (közös 

vezetésű vállalkozás) 

CM European Power International s.r.o. 

(közös vezetésű vállalkozás) 

CM European Power Slovakia s.r.o. 

MOL-CEZ European Power Hungary Kft. 

(közös vezetésű vállalkozás) 

Hollandia 

Szlovákia 

Szlovákia 

Magyarország 

Erőművek befektetés 

menedzsmentje 

Erőművek befektetés 

menedzsmentje 

Geotermikus erőművek 

üzemeltetése 

Gőz-és forró víz szolgáltatása, 

villamosenergia- előállítás 

50% 50% 

50% 50% 

50%, a) 50%, a) 

50% 50% 

FGSZ Földgázszállító Zrt. Magyarország Földgáz szállítás 100% 100% 

MOL Commodity Trading Kft. Magyarország Pénzügyi szolgáltatás 100% e) 

MMBF Földgáztároló Zrt. Magyarország Stratégiai gáztárolás 72% 72% 

MOLTRADE-Mineralimpex Zrt. 

Magyarország 

Energetikai termékek importálása, 

exportálása 

100% 100% 

Feldolgozás és Értékesítés 

Crobenz d.d. Horvátország Kőolaj termékek kereskedelme b) 47% 

Energopetrol d.d. 

Bosznia és 

Hercegovina 

Kiskereskedelem 49% 49% 

FPC Ltd. Egyesült Királyság Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

Holdina (Guernsey) Ltd Egyesült Királyság Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

Inter Ina (Guernsey) Ltd Egyesült Királyság Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

Holdina (Cyprus) Ltd Ciprus Köztes holding társaság 47% 47% 

Holdina (Ireland) Ltd Írország Javítási, karbantartási munkák 47% 47% 

Holdina d.o.o. 

Bosznia és 

Hercegovina 

Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

IES SpA 

Olaszország 

Kőolaj termékek feldolgozása 

és értékesítése 

100% 100% 

Enersol S.c.r.l. Olaszország Kőolaj termékek kereskedelme d) 81% 

Greengas S.r.l. Olaszország Hidrogén erőmű üzemeltetése 49%, a) 49%, a) 

Nelsa S.r.l. Olaszország Kőolaj termékek kereskedelme 74% 74% 

Panta Distribuzione S.r.l. Olaszország Kőolaj termékek kereskedelme 100% 100% 

INA d.o.o. Szerbia Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

INA BH d.d. 

Bosznia és 

Hercegovina 


INA BL d.o.o. 

Bosznia és 

Hercegovina 


INA Crna Gora d.o.o Montenegró Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

INA Hungary Kft. Magyarország Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

INA Kosovo d.o.o Koszovó Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

INA-Osijek – Petrol d.d. Horvátország Kőolaj termékek kereskedelme 36% 36% 

Interina d.o.o. Ljubljana Szlovénia Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

Interina d.o.o. Skopje (felszámolás alatt) Macedónia Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

Inter Ina Ltd Egyesült Királyság Kőolaj termékek kereskedelme 47% 47% 

Intermol d.o.o. 

Szerbia 

Üzem- és kenőanyag 

kiskereskedelem 

100% 100% 

Maziva Zagreb d.o.o. 


Kenőanyagok gyártása 

és kereskedelme 

47% 47% 

MK Mineralkontor GmbH Németország Kőolaj termékek kereskedelme 100% 100% 

MOL Austria GmbH 

Ausztria 

Kenőanyagok és kőolajszármazékok 

nagykereskedelme 

100% 100% 

MOL Tankstellen GmbH Ausztria Kiskereskedelem 100% 100% 

Roth Heizöle GmbH Ausztria Kőolaj termékek kereskedelme 100% 100% 

Alpenkohle Mineralölhandels GmbH Ausztria Kőolaj termékek kereskedelme c) 100% 

Egon von Lenz GmbH Ausztria Kőolaj termékek kereskedelme c) 100% 

Heizöl Blitz Stadler GmbH Ausztria Kőolaj termékek kereskedelme c) 100% 

Rumpold Energie & 

Brennstoffhandels GmbH 

Ausztria Kőolaj termékek kereskedelme 100% 100% 

MOL-LUB Kft. 

Magyarország 

Kenőanyagok gyártása 

és kereskedelme 

100% 100% 

MOL Romania PP s.r.l. 

Románia 

Üzem- és kenőanyag kisés 

nagykereskedelem 

100% 100% 

MOL Slovenija d.o.o. 

Szlovénia 



100% 100% 

Moltrans Kft. Magyarország Szállítási szolgáltatások 100% 100% 

Petrol d.d. Horvátország Kőolaj termékek kereskedelme 39% 39% 

Polybit d.o.o. Horvátország Termelés és kereskedelem 47% 24% 

Proplin, d.o.o. 


Termelés és cseppfolyós 

gáz kereskedelem 

47% 47% 

Rossi Biofuel Zrt. (közös vezetésű vállalkozás) Magyarország Bio-üzemanyag komponens gyártása 25% 25% 

Slovnaft a.s. 

Szlovákia 

Kőolaj és vegyipari termékek 

feldolgozása és értékesítése 

98% 98% 

Apollo Oil Rohstoffhandels GmbH Ausztria Kőolaj termékek kereskedelme d) 66% 

Apollo Rafinéria s.r.o. Szlovákia Nagy- és kiskereskedelem 98% 98% 

Meroco a.s. (közös vezetésű vállalkozás) Szlovákia 

Bio-dízel komponens 

gyártása (FAME) 

25% 25% 

MOL Slovensko spol s.r.o. Szlovákia Nagy- és kiskereskedelem 98% 98% 

Slovnaft Polska S.A. Lengyelország Nagy- és kiskereskedelem 98% 98% 

Slovnaft Trans a.s. Szlovákia Szállítási szolgátatások 98% 98% 

SWS s.r.o. Szlovákia Szállítást támogató szolgáltatások 50% 50% 

Zväz pre skladovanie zásob a.s. 

Szlovákia 

Nagy- és kiskereskedelem, 

raktározás 

98% 98% 

Slovnaft VÚRUP a.s. Szlovákia Kutatás, fejlesztés 98% 98% 

Slovnaft Ceska Republika s.r.o. Csehország Nagy- és kiskereskedelem 100% 100% 

Terméktároló Zrt. Magyarország Kőolaj termékek tárolása 74% 74% 

Tifon d.o.o. 




100% 100% 

Vegyipar 

Slovnaft Petrochemicals s.r.o. Szlovákia Vegyipari termelés és kereskedelem 98% 98% 

TVK Nyrt. Magyarország Vegyipari termelés és kereskedelem 95% 95% 

Tisza-WTP Kft. Magyarország Vízszolgáltatás nyújtás 0%, a) 0%, a) 

TVK-Erőmű Kft. Magyarország Áramtermelés és nagykereskedelem 25%, a) 25%, a) 

TVK France S.a.r.l. Franciaország Nagy- és kiskereskedelem 95% 95% 

TVK Inter-Chemol GmbH Németország Nagy- és kiskereskedelem 95% 95% 

TVK Italia Srl. Olaszország Nagy- és kiskereskedelem 95% 95% 




Társaság 

Ország 

(Bejegyzés / 

Tevékenység 

helye) 


Tulajdoni 

hányad 

2010 

Tulajdoni 

hányad 

2009 

TVK Polska Sp.Zoo. Lengyelország Nagy- és kiskereskedelem 95% 95% 

TVK UK Ltd Nagy-Britannia Nagy- és kiskereskedelem 95% 95% 

TVK Ukrajna tov. Ukrajna Nagy- és kiskereskedelem 95% 95% 

Központ és egyéb 

Balatongáz Kft. (felszámolás alatt) 

Magyarország 

Gázközmű-fejlesztés 

és vagyonkezelés 

77% 77% 

EMS Management Services Ltd Ciprus Management szolgáltatások 100% 100% 

FER Tűzoltóság és Szolgáltató Kft. Magyarország Tűzoltás, mentőszolgálat 92% 82% 

Hermész Tanácsadó Kft. Magyarország Tanácsadás 100% 100% 

Hostin d.o.o. Horvátország Idegenforgalom 47% 47% 

I&C Energo a.s. Csehország Erőművek karbantartása 100% 99% 

ITR d.o.o. Horvátország Gépkocsi kölcsönzés 47% 47% 

Magnolia Finance Ltd Jersey Pénzügyi szolgáltatások 0%, a) 0%, a) 

MOL Reinsurance Ltd Ciprus Biztosítási tevékenységek végzése 100% 100% 

Petrolszolg Kft. Magyarország Karbantartási munkák 100% 100% 

Sinaco d.o.o. Horvátország Biztonsági szolgáltatások 47% 47% 

Slovnaft Montáže a opravy a.s. Szlovákia Javítási, karbantartási munkák 98% 98% 

STSI integrirani tehnički servisi d.o.o. Horvátország Javítási, karbantartási munkák 47% 47% 

TVK Ingatlankezelő Kft. Magyarország Ingatlankezelés 95% 95% 

a) A SIC 12 – Konszolidáció: Speciális Célú Gazdálkodási Egységek alapján konszolidálva 

b) 2010-ben értékesítve 

c) 2010-ben beolvadt az anyavállalatába 

d) 2010-ben felszámolásra került 

e) 2009-ben alapítva 

f) 2010-ben beolvadt a Rotary Zrt.-be 

7 Üzleti kombinációk 

2010-es akvizíciók 

Nem volt jelentős akvizíció 2010-ben. 

2009-es akvizíciók 

INA Csoport 

2008. október 16-án a MOL sikeres önkéntes nyilvános vételi ajánlatot tett, melynek során részesedése az INA-ban 

47,16%-ra növekedett részvényenként 2.800 kuna ellenértékért (amely a felajánlott 22,16%-os részesedésre számítva 

227.262 millió forintnak felelt meg). Az INA az equity módszer szerint kerül konszolidálásra 2008. december 31-én. A 

kontroll megszerzésének időpontjáig (lásd lent) az INA Csoport 3.539 millió forint veszteséggel járult hozzá a MOL Csoport 

eredményéhez, amely társult vállalkozásoktól származó eredményként került elszámolásra. 

A sikeres önkéntes nyilvános vételi ajánlat eredményeként, a MOL az INA legnagyobb részvényesévé vált 2008 októberében. 

A felek megegyeztek a Részvényesi Megállapodás módosításában, hogy a vállalatirányítási jogok tükrözzék az INA új 

tulajdonosi szerkezetét. A tranzakció zárását követően az INA tevékenysége felett a MOL irányítási jogot gyakorol. A 

Részvényesi Megállapodás főbb változásai a következők: 

– A MOL öt főt delegál a kilenc tagú Felügyelő Bizottságba, és ellenőrző befolyással bír az Ügyvezető Testületben. 

– A kormány vétójogokkal rendelkezik, hogy biztosíthassa a nemzeti energiaellátás biztonságát és beleszólhasson 

az INA stratégiai eszközeit érintő egyes döntésekbe. 

A Részvényesi Megállapodás módosításához szükséges versenyhivatali jóváhagyás megszerzését követően 2009. június 10- 

én került sor a közgyűlés összehívására annak érdekében, hogy az INA új Felügyelő Bizottsága megválasztásra kerüljön. A 

közgyűlés dátuma volt az az időpont, amikor a MOL ténylegesen megszerezte az irányítás jogát. Az üzleti kombináció ebben 

az időpontban kerül elszámolásra (az értékelés dátumaként pedig 2009. június 30-a került meghatározásra). 

Az INA-ban való részesedésének növelése a MOL számára a régiós növekedési stratégia egyik fő eleme volt. A Csoport 

stratégiai terve az INA kapcsán, hogy Horvátországban, Dél-Kelet-Európában és az Adriai régióban növelje üzleti 

tevékenységét és megszilárdítsa piaci pozícióját, támogatva az INA-t azon beruházásaiban, amelyek fókuszában saját 

eszközeinek korszerűsítése, kereskedelmi lehetőségeinek növelése és egy fejlettebb vevő-központúság kialakítása áll. 

A vételár felosztása a megszerzett eszközökre és kötelezettségekre 2010 első felében befejeződött. A jelentős változást 

az olaj és gázkészletek felülvizsgált értéke (az előzetes valós értékelés becsült készlet mennyiségek alapján történt) és a 

hozzájuk kapcsolódó halasztott adó kötelezettség okozta. 

A végleges és az előzetes (az összehasonlító időszakban bemutatott) valós értékek 2009. június 30-án az alábbiak szerint 

alakultak: 

Előzetes valós érték 

Végleges valós érték 



Immateriális javak 229.739 159.556 

Tárgyi eszközök 1.046.930 1.048.536 

Befektetések 2.227 2.227 

Értékesíthető befektetések 11.403 11.403 

Halasztott adó eszközök 17.882 17.882 

Egyéb befektetett eszközök 36.184 36.184 

Készletek 111.357 111.357 

Vevőkövetelések 122.884 124.539 

Egyéb forgóeszközök 32.258 32.258 

Előre fizetett adók 3.108 3.108 

Pénzeszközök 16.592 16.592 

Értékesítésre szánt eszközök 23.397 23.397 

Hosszú lejáratú hitelek éven túli része -202.532 -202.532 

Céltartalékok és függő kötelezettségek -133.860 -133.860 

Halasztott adó kötelezettségek -95.671 -84.705 

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek -4.868 - 4.868 

Szállítók és egyéb kötelezettségek -249.583 -249.583 

Fizetendő adók -488 -488 

Rövid lejáratú hitelek -89.646 -89.646 

Hosszú lejáratú hitelek éven belüli része -4.361 -4.361 

Értékesítésre szánt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek -15.275 -15.275 

Az INA csoport nettó eszközeinek valós értéke 857.677 801.720 

Az Energopetrol nettó eszközeinek INA-val együtt megszerzett 

értéke 

221 221 

Kisebbségi részesedése az INA-ban (52.8%) 453.240 423.669 

Külső tulajdonosok részesedése az Energopetrolban (51.0%) 112 112 

Nettó eszközök valós értékén felüli, egyéb bevételként 

elszámolt összege (lásd 25. jegyzet) 

47.671 21.285 

Összes ellenérték 356.875 356.875 

A Csoport választása alapján a külső tulajdonosok részesedése az INA Csoportban a nettó eszközök valós értékének ezen 

tulajdonosokra jutó összegeként került meghatározásra. 

A megszerzett immateriális javak magukban foglalják az INA márkanevet, amely a jogdíj megtakarítás (relief from royalty) 

módszerével került értékelésre, továbbá az INA Csoport szárazföldi és tengeri olaj- és gázipari tevékenységéhez kapcsolódó 

bizonyított, de termelésbe még nem állított, illetve valószínű készleteit. A bizonyított, termelésbe állított készletek a 

tárgyi eszközök között kerültek felvételre. Ezen készletek értékelése piaci előrejelzések és várakozások, múltbeli működési 

költségek, valamint egy iparági összehasonlító csoport adatai figyelembevételével számszerűsített diszkontráta alapján 

történt. Hosszú távú kőolajárakra inflációval korrigált 75 USD / hordó került előrejelzésre, míg az inflációs ráta 10,4% volt, 

amely módosításra került az egyedi országkockázatokkal. 

A készletek aktuális piaci áron kerültek értékelésre. A Csoport továbbá 27.557 millió forint értékű függő kötelezettséget 

vett fel egyes, a horvát finomítókhoz, depókhoz és töltőállomásokhoz kapcsolódó, közepes és magas kockázati szintűnek 

tekintett környezetvédelmi kötelezettségekre, amelyeknél a szennyezés mértéke, illetve a helyreállítási munkák tartalma 




nem mérhető fel megbízható pontossággal. Ezen kötelezettségeket a Csoport a más működési helyszínein folytatott 

hasonló tevékenységei alapján értékelte. 

Az INA akvizíciójával együtt a Csoport irányítási jogot szerzett az Energopetrol felett is, amely korábban az INA-val 

közös vezetésű vállalkozás volt (a részvények 33,5%-ának közvetlen és további 33,5%-ának az INA csoporton keresztüli 

birtoklásával). Az Energopterol leányvállalatként történő konszolidálása során a Csoport egy 3.946 millió forint értékű függő 

kötelezettséget azonosított, amely bizonyos munkavállalói követelésekkel kapcsolatban áll fenn. 

Az akvizíció időpontja óta az INA Csoport 437.189 millió forinttal, illetve 22.000 millió forint veszteséggel járult hozzá a 

Csoport 2009. évi nettó árbevételéhez, illetve eredményéhez. Amennyiben az akvizíció az év elején történt volna, az 

árbevételhez való hozzájárulás 804.809 millió forint, míg a Csoport eredményéhez történő hozzájárulás változatlan lett 

volna, mert az INA Csoport 2009. év elejétől kezdődően az equity módszerrel került konszolidálásra. 

Mivel az INA részvényeire 2008-ban tett nyilvános ajánlat, és a Részvényesi Megállapodás 2009-es módosítása egyetlen 

akvizíciós lépésnek minősül, a Csoport az üzleti kombináció ellenértékét a következők szerint határozta meg: 


8 Értékesítések 

Crobenz 

Az INA Crobenz d.d.-ben (továbbiakban: Crobenz) lévő 100%-s tulajdonrészének a LUKOIL Croatia d.o.o. (továbbiakban: 

Lukoil) részére történő értékesítése 2010. szeptember 30-án zárult le. Az értékesítésre a Horvát Versenyhivatal 2009. június 

9-i döntése miatt került sor. Miután 2009. január 30-án a MOL és - a Horvát Köztársaság képviseletében - a Horvát Kormány 

aláírták a Részvényesi Megállapodás módosítását, a MOL irányító befolyást szerzett az INA-ban, mely tranzakciót vizsgálta 

a Horvát Versenyhivatal. A vizsgálat eredményeképp a tranzakciót 2009. június 9-i döntése alapján jóváhagyta, bizonyos 

feltételek mellett, melyek között az INA- Crobenzben meglevő 100%-s tulajdonrészének értékesítése is szerepelt. 

2010. július 21-én az INA d.d. aláírta a LUKOIL-lal a tulajdonrész eladásáról szóló megállapodást. Az értékesítést a Horvát 

Versenyhivatal (“Hivatal”) döntésének megfelelően egy megbízott bonyolította le. A 2010. július 29-én tartott találkozón a 

Hivatal jóváhagyta a tranzakciót a MOL / INA tranzakció feltételes jóváhagyásánál hozott határozata alapján és hozzájárulását 

adta a Lukoil / Crobenz tranzakcióhoz is. 

A Crobenz 2010. szeptember 30-án eladásra szánt eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti értéke és a leányvállalat 

értékesítéséből származó pénzkiáramlás az alábbiak szerint alakultak: 

Korábban meglevő részesedés (25%, equity módszerrel konszolidálva 2009. június 30-ig) valós értéke 133.334 

A részvények 22,16%-ért 2008 októberében fizetett ellenérték, módosítva az INA ezen időponttól 

számított eredmény-hozzájárulásával 

218.443 

Energopetrolban korábban tulajdonolt részesedés valós értéke 5.098 

Összes ellenérték 356.875 

A MOL korábban meglevő 25%-os részesedésének 2009. június 30-án fennálló valós értékének meghatározásához az INA 

részvényeinek aktuális tőzsdei árfolyama került alkalmazásra. Az átértékelés, valamint a korábban az átváltási és valós 

értékelési különbözetek egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegének átsorolása 22.462 millió forint nyereséget 

eredményezett, amely egyéb bevételként került elszámolásra 2009-ben. Ezen felül még további 463 millió forint került 

elszámolásra az egyéb bevételek között, mint az Energopetrolban korábban lévő részesedés valós értékelési különbözete és 

az átváltási különbözetek egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegének átsorolása. 

Drill Trans Csoport 

Az INA egyik leányvállalata, a Crosco d.o.o., megszerezte a Drill Trans Csoport 100%-t 2009. augusztus 25-i dátummal. 

Az eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározása 2010-ben zárult le, és nem történt változás a 2009 év végi 

állapothoz képest. A Drill Trans Csoport eszközeinek és kötelezettségeinek valós értéke 2009. augusztus 31-én az alábbiak 

szerint alakult: 



Immateriális javak 185 

Tárgyi eszközök 1.108 

Készletek 111 

Vevőkövetelések 2.031 

Egyéb forgóeszközök 517 

Pénzeszközök 148 

Hosszú lejáratú hitelek -369 

Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek -2.437 

Rövid lejáratú hitelek -1.145 

A Drill Trans Csoport nettó eszközeinek valós értéke 149 

Akvizícióhoz kapcsolódó goodwill 3.655 

Összes ellenérték 3.804 



Halasztott adó eszközök 79 





Összes eszköz 3.238 

Hosszú lejáratú hitelek 1.778 

Céltartalékok és függő kötelezettségek 199 

Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1.451 

Fizetendő adók 86 

Rövid lejáratú hitelek 2.225 

Hosszú lejáratú hitelek éven belüli része 401 

Összes kötelezettség 6.140 

Értékesített nettó kötelezettségek -2.902 

Értékesítésen realizált nyereség (lásd 25. Jegyzet) 756 

Csoporton belüli kölcsön kompenzációja 1.414 

Lukoil által még ki nem fizetett vételár -735 

Összes fizetett ellenérték -1.467 

Crobenz eladáshoz kapcsolódó pénzkiáramlás: 

Értékesítés kapcsán kivezetett pénzeszközök, nettó -46 

Fizetett ellenérték -1.467 

Pénzkiáramlás -1.513 

MOL Energiakereskedő Zrt. 

A Csoport földgázkereskedelemmel foglalkozó leányvállalata, a MOL Energiakereskedő Kft. (MET) 2009. október 31-i 

fordulónappal zártkörű részvénytársasággá alakult. Ezután a MOL megegyezett a Normeston Trading Ltd.-vel a MET–ben 

lévő 50%-s részesedésének eladásáról 2009. december 18-i zárással. Mivel az ügylet után a MOL-nak már nincs irányítást 

biztosító befolyása a MET-ben, a fennmaradó részesedés a befektetés társult vállalkozásban soron jelenik meg, 14 millió forint 

valós értéken. Ez az érték a becsült kockázatokkal módosított, jövőbeni nettó pénzáramok alapján került meghatározásra. 




A MOL Energiakereskedő Zrt. kivezetett eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti értéke és az értékesítéshez 

kapcsolódó pénzkiáramlás 2009. december 31-én a következőképp alakult: 

10 Befektetések társult vállalkozásokban 



Befektetések 19 

Készletek 2.177 



Pénzeszközök 5.149 

Eszközök összesen 26.255 

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek -28 

Szállítók és egyéb kötelezettségek -23.697 

Kötelezettségek összesen -23.725 

Nettó eszközérték 2.530 

Eladási ár 25 

Fennmaradó külső tulajdonosi részesedés valós értéke 14 

Értékesítésen keletkező veszteség -2.491 

MOL Energiakereskedő Zrt. eladásához kapcsolódó pénzkiáramlás: -5.149 

Értékesítés kapcsán kivezetett pénzeszközök 25 

Ellenérték 

Nettó pénzkiáramlás -5.124 

9 Közös vezetésű vállalkozások 

A közös vezetésű vállalkozások eszközeinek, forrásainak, valamint bevételeinek és ráfordításainak a Csoportra jutó része 

Tulajdoni 

hányad 

Tulajdoni 

hányad 

Befektetés 

nettó 

értéke 

Befektetés 

nettó 

értéke 

Vállalat neve Ország Tevékenység 2010 2009 2010 2009 



Pearl Petroleum Ltd. Irak Gáz kutatás 10% 10% 64.856 54.737 

MOL Energiakereskedő 

Zrt. 

Magyarország Földgáz kereskedelem 50% 50% 3.307 14 

Mazzola & Bignardi S.r.l. Olaszország Hidrogén termelés 50% 50% 1.630 1.583 

Mazzola & Bignardi Commerciale 

S.r.l. 

Messer Slovnaft s.r.o 

Olaszország 

Szlovákia 

Olaj termékek 

kereskedelme 

Technológiai 

gáz termelése 

40% 40% 1.217 1.182 

49% 49% 758 815 

Batec S.r.l. Olaszország Bitumen gyártás 50% 50% 699 679 

INA Group 

Egyéb társult 

vállalkozások 


Integrált olaj- és gázipari 

tevékenység 

a) a) a) a) 

537 820 

Összesen 73.004 59.830 

a) teljeskörűen konszolidált 2009 június 30-tól 



A ZMB és az egyéb közös vezetésű vállalkozások (lásd 6. jegyzet) eszközeinek, forrásainak, valamint bevételeinek és 

ráfordításainak a Csoportra jutó része, a következők szerint szerepel a 2010. és 2009. december 31-ére vonatkozó konszolidált 

éves beszámolóban: 

2010 2009 

ZMB Egyéb Összesen ZMB Egyéb Összesen 


Forgóeszközök 4.469 9.018 13.487 3.694 3.155 6.849 

Befektetett eszközök 16.531 13.671 30.202 17.212 7.449 24.661 

21.000 22.689 43.689 20.906 10.604 31.510 

Rövid lejáratú kötelezettségek 2.730 4.685 7.415 2.824 3.194 6.018 

Hosszú lejáratú kötelezettségek 1.183 977 2.160 1.098 2.311 3.409 

3.913 5.662 9.575 3.922 5.505 9.427 

Nettó eszközök 17.087 17.027 34.114 16.984 5.099 22.083 

Árbevétel 49.750 16.497 66.247 42.598 13.638 56.236 

Értékesítés költségei -10.318 -15.472 -25.790 -9.214 -12.248 -21.462 

Egyéb működési költségek és ráfordítások -17.123 -336 -17.459 -28.488 -961 -29.449 


vesztesége (-) / nyeresége, nettó 

-217 170 -47 8 -105 -97 

Adózás előtti eredmény 22.092 859 22.951 4.904 324 5.228 

Társasági adó -5.715 -127 -5.842 -2.060 -89 -2.149 

Időszak eredménye 16.377 732 17.109 2.844 235 3.079 

Pearl Petroleum Company Limited 

2009. május 15-én megállapodást írt alá, melynek keretében 10%-os részesedést vásárolt a Pearl Petroleum Company 

Limited-ben (Pearl) a Crescent Petroleum-tól és a Dana Gas PJSC-től. A Pearl az Irak kurdisztáni régiójában található Khor 

Mor és Chemchemal gáz- és kondenzátum mezők valamennyi jogának tulajdonosa. A Pearl 10%-nyi részvénycsomagjáért a 

MOL 6.322.232 darab “A” sorozatú MOL törzsrészvénnyel (az alaptőke 6%-val) fizetett, melynek eredményeként a Crescent 

Petroleum és a Dana Gas a MOL 3-3%-os tulajdonosává válik. Mivel a részvényesi szerződés szerint a MOL-nak jelentős 

befolyása van a Pearl működésére, a társaság társult vállalatként kerül konszolidálásra. 

A MOL részesedés valós értéke a Pearl eszközeiben és kötelezettségeiben 2009. május 15-én a következők szerint alakult: 



Immateriális javak 59.883 

Tárgyi eszközök 12.931 


Vevőkövetelések 789 



Szállítók és egyéb kötelezettségek -1.504 

Tulajdonosi kölcsön -12.184 

Nettó eszközérték jelenleg ismert valós értéke 60.392 

Saját tőkéért fizetett összeg 60.392 

Megszerzett tulajdonosi kölcsön 12.184 

Fizetett vételár (MOL részvények valós értéke) 72.576 


A MOL 6.322.232 darab „A” típusú saját részvénnyel fizetett a részesedésért, melynek a valós értéke a tranzakció napján 

érvényes tőzsdei részvényárfolyam alapján került meghatározásra. 

2010. december 31-én a Csoport részesedése (10%) a következők szerint alakult: 

2010 2009 



Részesedés a társult vállalkozás mérlegéből 

Befektetett eszközök 75.259 66.183 

Forgóeszközök 7.199 2.941 

Hosszú lejáratú kötelezettségek -16.320 -12.941 

Rövid lejáratú kötelezettségek -1.282 -1.446 

Nettó eszközérték 64.856 54.737 

Részesedés a társult vállalkozás eredménykimutatásából 

Árbevétel 4.265 1.430 

Üzemi eredmény 3.989 1.249 

Tulajdonosokra jutó nettó eredmény 4.095 1.249 

Befektetés könyv szerinti értéke 64.856 54.737 

A Csoportnak a Pearl-beni részesedését bemutató pénzügyi adatok az IFRS szabályai alapján készültek, a Csoport által 

hasonló tranzakciók esetén alkalmazott számviteli politika szerint. 

MOL Energiakereskedő Zrt. 

2010. december 31-én a Csoport részesedése (50%) a következők szerint alakult: 

2010 2009 



Részesedés a társult vállalkozás mérlegéből 

Befektetett eszközök 189 65 

Forgóeszközök 25.649 26.190 

Hosszú lejáratú kötelezettségek - 28 

Rövid lejáratú kötelezettségek 19.906 23.697 

Nettó eszközérték 5.932 2.530 

Részesedés a társult vállalkozás eredménykimutatásából 

Árbevétel 106.148 n/a 

Üzemi eredmény 10.354 n/a 

Tulajdonosokra jutó nettó eredmény 7.723 n/a 

Befektetés könyv szerinti értéke 3.307 14 

A MOL Csoport befektetése az adriai vezetékhálózatot üzemeltető Jadranski Naftovod d.d. (JANAF)-ban a JANAF részvényeinek 

12%-át jelenti. A JANAF-ban meglévő részesedés értéke a részvényeknek a Zágrábi Értéktőzsdén jegyzett 2010. december 31- 

én érvényes árfolyama alapján került meghatározásra. Bizonyos, a fő tevékenységhez nem tartozó, nem jegyzett vállalatok 

tőke instrumentumaiban levő egyéb befektetések felhalmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vannak nyilván 

tartva, mivel azok valós értékének meghatározása nem lehetséges. 

12 Egyéb befektetett eszközök 

2010 2009 



Adott kölcsönök 23.431 20.707 

Bányajáradék 8.498 10.707 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelés- cash-flow fedezeti ügylet 

(lásd 33. és 34. jegyzet) 

4.116 4.139 

Beruházásokra adott előlegek 2.852 9.249 

Immateriális javakra fizetett előlegek 1.450 914 

Szerződésekből származó hosszú távú követelések 1.126 1.398 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelés- piaci érték fedezeti ügylet 


155 - 

Egyéb 476 398 

Összesen 42.104 47.512 

Az adott kölcsönök legnagyobb részét a Pearl Petroleum korábbi tulajdonosai által a társaságnak nyújtott 16.320 millió 

forint értékű kölcsön teszi ki (lásd 10. jegyzet), melyet a Pearl kutatás-fejlesztési tevékenysége finanszírozására kapott. A 

kölcsönnek piaci alapú (LIBOR + 2%) a kamata. A Csoport 2005-ben 20.000 millió forint térítést fizetett a Magyar Állam 

részére a bányajáradék jövőbeni szintjének rögzítésére és egyes hazai mezők termelési jogának meghosszabbítására. Az 

összeg 2006 januárjától kerül elszámolásra az eredménykimutatásban a mezők várható termelési szintje alapján 2020-ig. Az 

eredménnyel szemben 2010-ben 2.209 millió forint, míg 2009-ben 2.540 millió forint került elszámolásra, mely várhatóan 

hasonló mértékben merül majd fel az elkövetkezendő években is. 

13 Készletek 

2010 

Bekerülési 

érték 

2010 

Nettó 

realizálható 

érték 

2009 

Bekerülési 

érték 

2009 

Nettó 

realizálható 

érték 



A MOL Energiakereskedő Zrt. eredménykimutatása teljeskörűen volt konszolidálva 2009 folyamán, azonban 2009. 

december 31-i dátummal részlegesen kivezetésre került a kimutatásokból. Lásd 8. jegyzet. 

INA Csoport 

2009. június 10-én a MOL irányítási jogot szerzett az INA Csoportban, ennek eredményeként 2009–ben teljeskörűen 

konszolidálta azt (lásd 7. jegyzet). Az INA csoport első féléves eredménye, 3.539 millió forint veszteség volt 2009-ben, mely 

a társult vállalatoktól származó eredményben került kimutatásra. 

11 Értékesíthető befektetések 

Befektetés 

nettó értéke 

2010 

Befektetés 

nettó értéke 

2009 



Jadranski Naftovod d.d. - tőzsdén jegyzett 13.460 12.473 

Nabucco Gas Pipeline International GmbH 2.453 897 

Egyéb - nem jegyzett 5.588 5.244 

Összesen 21.501 18.614 

millió forint millió forint millió forint millió forint 

Félkész és késztermékek 253.521 248.935 198.791 194.688 

Egyéb alapanyagok 76.008 62.582 67.689 57.620 

Vásárolt kőolaj 73.064 71.007 52.917 51.565 

Egyéb áruk 26.072 25.975 23.972 23.781 

Vásárolt földgáz 12.727 9.562 250 356 

Összesen 441.392 418.061 343.619 328.010 

2010-ben 138 millió forint, míg 2009-ben 6.615 millió forint értékvesztés visszaírás került elszámolásra. 


A IES Csoportnak törvényi előírások alapján kőolajból és olajtermékekből bizonyos mennyiséget kötelezően készleten kell 

tartania. Ennek értéke 2010. december 31-én 20.198 millió forintot, míg 2009. december 31-én 28.223 millió forintot tett ki. 

A MOL lengyel leányvállalatának, a Slovnaft Polska-nak a nemzeti jogszabályok szerint meghatározott szintű kőolaj és 

üzemanyag készletet kell kötelezően fenntartania. Ennek szintjét az előző naptári év import volumene határozza meg, 

amely 2010. december 31-én 16.176 millió forintot, míg 2009. december 31-én 16.803 millió forintot tett ki. 

A MOL horvátországi leányvállalata, az INA a nemzeti jogszabályok által meghatározott szintű kötelező készletet tart 

kőolajból és olajtermékekből, melynek értéke 2010. december 31-én 3.600 millió forintot, míg 2009. december 31-én 5.685 

millió forintot tett ki. 

14 Vevőkövetelések, nettó 

2010 2009 



Vevőkövetelések 477.660 441.086 

Kétes követelésekre képzett értékvesztés -13.988 -28.779 

Összesen 463.672 412.307 

A vevőkövetelések nem kamatozóak és általában 30 napos futamidejűek. 

A kétes vevőkövetelésekre képzett értékvesztés változása a következőképp alakult: 

2010 2009 



Nyitó egyenleg január 1-jén 28.779 20.416 

Tárgyévi növekedés 7.631 14.436 

Tárgyévi csökkenés (visszaírás) -24.798 -3.644 

Értékvesztés kivezetése -167 -1.264 

Árfolyamváltozás hatása 2.543 -1.165 

Záró egyenleg december 31-én 13.988 28.779 

A megtérülő, de lejárt vevőkövetelések megoszlása 2010. és 2009. december 31-én az alábbi volt: 

2010 2009 



Nem esedékes és nem értékvesztett 415.375 336.798 

Esedékes, de nem értékvesztett 48.297 75.509 

90 napon belül 33.251 45.282 

91 - 180 nap között 5.450 11.169 

180 napon túli 9.596 19.058 

Összesen 463.672 412.307 

15 Egyéb forgóeszközök 

2010 2009 



Előre fizetett és visszaigényelhető adók és vámok (kivéve nyereségadók) 60.471 65.780 

CEZ-nek adott MOL részvényre vonatkozó opció valós értéke (lásd 17. és 34. jegyzet) 28.858 3.989 

Előre fizetett költségek és elhatárolt bevételek 13.055 9.354 

Escrow számlán lekötött összeg 10.637 9.786 

Kutatási partnerekkel szembeni követelések 7.697 4.522 

Fizetett előlegek 4.261 6.469 

Kamatkövetelések 1.360 1.088 

Adott kölcsönök rövid lejáratú része 1.143 1.921 

Crobenz értékesítésből származó követelés Lukoil-lal szemben 717 - 

Termékár ügyletek alapügyleteinek pozitív valós értéke (lásd 33. és 34. jegyzet) 61 - 

Követelés árfolyam kockázat fedezeti ügyletből (lásd 34. jegyzet) 29 1.097 

Termékár ügyletekből származó nettó követelés (lásd 33. és 34. jegyzet) 21 146 

Deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 33. és 34. jegyzet) 8 65 

Részvényswap valós értéke (lásd 17. és 34. jegyzet) - 496 

Egyéb 13.190 11.922 

Összesen 141.508 116.635 

Adott kölcsönök elemzése: 

2010 2009 



Adott kölcsönök 1.473 4.963 

Adott kölcsönök értékvesztése -330 -3,042 

Összesen 1.143 1.921 

A kölcsönökre képzett értékvesztés változása az alábbiak szerint alakult: 

2010 2009 



Nyitó egyenleg január 1-jén 3.042 343 

Tárgyévi növekedés - - 

Tárgyévi csökkenés (visszaírás) - -20 

Értékvesztés kivezetése - - 

Átsorolás -2.712 2.712 

Leányvállalatok vásárlása /(-) értékesítése - 7 

Árfolyamváltozás hatása - - 

Záró egyenleg december 31-én 330 3.042 




16 Pénzeszközök 

2010 2009 

igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 Cikkely módosítása. 

Az Igazgatóság az alapítói okirat felhatalmazása alapján 2014. április 23-ig jogosult az alaptőkét, a Gazdasági Társaságokról 

szóló törvényi szabályozás adta kereteken belül, bármely választott módon, egy vagy több részletben felemelni, de az 

alaptőke felemelésének mértéke összesen nem haladhatja meg a 30.000.000.000, azaz harminc milliárd forintot. 



Bankbetétek EUR-ban 50.215 33.548 

Bankbetétek HRK-ban 9.382 1.649 

Bankbetétek HUF-ban 7.721 29.565 

Bankbetétek USD-ban 5.758 8.724 

Bankbetétek CZK-ban 4.711 1.731 

Bankbetétek RUB-ban 2.126 592 

Bankbetétek PLN-ban 1.537 1.951 

Bankbetétek egyéb devizában 15.922 5.479 

Rövid lejáratra lekötött betétek EUR-ban 143.984 71.865 

Rövid lejáratra lekötött betétek USD-ban 31.409 2.345 

Rövid lejáratra lekötött forint betétek 25.893 255 

Rövid lejáratra lekötött betétek RUB-ban 7.561 1.860 

Rövid lejáratra lekötött betétek CZK-ban 1.401 6.098 

Rövid lejáratra lekötött betétek PLN-ban - 5.279 

Készpénz egyenértékesek 1.076 1.892 

Készpénz forintban 1.072 947 

Készpénz egyéb valutában 3.398 3.325 

Összesen 313.166 177.105 

A különböző devizanemekben fennálló bankbetétek (betétszámlák) és rövid lejáratra lekötött betétek esetében a kamatok 

az alábbi tartományokban mozogtak: 

2010 2009 

Betétszámlák 

EUR 0,100% - 0,707% 0,54% 

USD 0 - 0,076% 0,05% 

HUF 3,78% - 6,38% 5,12% - 10,58% 

Rövid lejáratra lekötött betétek 

EUR 0,05% - 6,01% 0,01% - 6,7% 

USD 0,01% - 2,35% 0,01% - 3,0% 

HUF 4,25% - 7,00% 5,75% - 11,15% 

17 Jegyzett tőke 

A MOL Nyrt. jegyzett tőkéje 2010. december 31-én 104.519 millió forint volt, amely 104.518.484 darab „A” sorozatú, egy 

darab „B” sorozatú és 578 darab „C” sorozatú részvényből állt. A MOL Nyrt. jegyzett tőkéje 2009. december 31-én 104.519 

millió forint, amely 104.518.484 darab „A” sorozatú, egy darab „B” sorozatú és 578 darab „C” sorozatú részvényből állt. A 

kinnlévő jegyzett tőke összege 2010. december 31-én 79.202 millió forint, míg 2009. december 31-én 79.202 millió forint 

volt. 

Az „A” sorozatú törzsrészvények 1.000 forint névértékűek, a „C” sorozatú törzsrészvények 1.001 forint névértékűek. 

Minden 1.000 forint, azaz egyezer forint névértékű “A” sorozatú részvény egy szavazatra, illetve minden 1.001 forint, 

azaz egyezeregy forint névértékű “C” sorozatú részvény egy egész egyezred szavazatra jogosít, kivéve az alábbiakat. Az 

Alapszabálynak megfelelően egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több, mint 

10%-át, kivéve a Társaság megbízásából a Társaság részvényeit vagy azokat megtestesítő értékpapírokat kezelő letét- és 

értékpapír-kezelőt. 

A “B” sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat 

biztosító részvény. A “B” sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. 

A “B” sorozatú részvény névértékének megfelelően egy szavazatra jogosít. A “B” sorozatú részvény tulajdonosának igen 

szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 Cikkelye alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos 

adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget 

Saját részvény tranzakciók 

BNP-ING opciós szerződések 

2009. március 19-én az ING tulajdonában levő 1.404.217 „A” sorozatú MOL részvényre vonatkozó európai típusú eladási 

jog pénzügyi rendezése megtörtént, a megállapodásban rögzítetteknek megfelelően. Ezzel párhuzamosan a MOL és az 

ING részvény opciós szerződést kötött 5.220.000 darab „A” sorozatú MOL részvényre. A megállapodás értelmében a MOL 

amerikai típusú vételi jogot szerzett, az ING európai típusú eladási jogot kapott ugyanolyan számú MOL részvényre. Mindkét 

opció lejárati ideje egy év az opciós vételi és eladási ár egyaránt 30,98 euró részvényenként. 

2010. március 11-én a MOL pénzbeli teljesítéssel történő elszámolással lehívta az amerikai típusú vételi opcióját az 5.220.000 

darab „A” sorozatú MOL törzsrészvénnyel kapcsolatban, a megállapodásban rögzítettek szerint. Ugyanezzel a dátummal a 

MOL és az ING opciós szerződéseket kötött 5.220.000 darab „A” sorozatú MOL részvényre. A szerződések értelmében a 

MOL a részvényekre amerikai típusú vételi jogot szerzett az ING-től, egyúttal az ING európai típusú eladási jogot szerzett 

a részvényekre a MOL-tól. Mindkét opció lejárata 1 év és az opciós vételi és eladási ár egyaránt 75,36 euró részvényenként. 

2009. július 17-én 33,42 USD résznyenkénti opciós áron a MOL lehívta az amerikai típusú vételi opcióját a BNP Paribas 

átal birtokolt 7.552.874 db “A” sorozatú MOL törzsrészvényre vonatkozóan. A részvényekhez kapcsolódó eladási opció 

következtében az opciós ár jelenértékével megegyező kötelezettség jelent meg a pénzügyi kimutatásokban. Az opció 

pénzügyi elszámolásával a kötelezettség pénzügyileg rendezésre került. 

Stratégiai szövetség a CEZ-el 

2007. december 20-án a MOL és a CEZ megállapodást írt alá egy közös vállalkozás létrehozásáról (lásd 9. jegyzet). A stratégiai 

szövetség megerősítése érdekében a CEZ 7.677.285 db „A” sorozatú MOL részvényt vásárolt (7% részesedés) 30.000 forintos 

árfolyamon, a tranzakció zárása 2008. február 23-án történt. Ezen részvényekre a MOL-nak 20.000 forintos árfolyamon 

amerikai vételi opciója van, amely 3 éven belül gyakorolható. A tranzakciót a megfelelő versenyhivatali hatóságok 2008. június 

18-án hagyták jóvá. A vételi opció származékos pénzügyi eszközként, a bekerüléskori valós értéken (39.340 millió forint) került 

kimutatásra a tranzakció jóváhagyásának időpontjában. A valós érték binomiális értékelési modell alkalmazásával került 

meghatározásra. A modell az adott időpontban érvényes piaci árral (21.290 forint részvényenként), volatilitással (31,88%) 

és az elvárt osztalék jövedelem 3,6% -os mértékével számolt. A pénzügyi piacokon tapasztalható válság következtében 

jelentős visszaesés volt tapasztalható a világ tőzsdéin. Ennek következtében az opció értéke 2008. december 31-én nulla 

volt, az ezzel kapcsolatban felmerült pénzügyi veszteség az eredményben került elszámolásra. 2009 folyamán a pénzügyi 

piacok kezdtek kilábalni a válságból, melynek kapcsán emelkedett az opció valós értéke. Ezen felül a vételi opcióra vonatkozó 

megállapodást újratárgyalták és a vételi opció lehívásának határideje 2014-ig meghosszabbításra került. 2010. december 31- 

én az opció valós értéke 28.858 millió forint volt (lásd 15. jegyzet), mely a binomiális értékelési modell alkalmazásával került 

meghatározásra. A modell az adott időpontban érvényes piaci árral (20.870 forint részvényenként), volatilitással (47,84%) 

és az elvárt osztalék jövedelem 1,3% -os mértékével számolt. 

Részvényswap megállapodás az OTP-vel 

2009. április 16-án a MOL és az OTP 5.010.501 darab MOL részvényre vonatkozó értékpapír kölcsönügyletet megszüntették. 

Ezzel egy időben a MOL és az OTP részvénycsere és részvényswap megállapodást kötött, amely alapján a MOL 24.000.000 

db OTP törzsrészvény ellenében 5.010.501 db ”A” sorozatú MOL törzsrészvényt ruházott át az OTP-re. A részvényswapmegállapodás 

lejárata 2012. július 11. mely időpontig bármelyik fél kezdeményezheti az ügylet pénzbeli vagy fizikai 

elszámolását. 2010. december 31-én a részvényswap valós értéke 227 millió forint volt, mely származékos kötelezettségként 

került elszámolásra (lásd 22. és 34. jegyzet). 2009. december 31-én a részvényswap valós értéke 496 millió forint volt, mely 

származékos eszközként került elszámolásra (lásd 15. és 34. jegyzet). 

Átváltható értékpapírok kibocsátása 

A MOL 2006. március 13-án részvény adásvételi szerződést írt alá a tulajdonában lévő 6.007.479 darab ”A” sorozatú MOL 

törzsrészvény Magnolia Finance Limited („Magnolia”), Jersey-ben bejegyzett társaság részére történő értékesítéséről, mely 

ezáltal 5,58 %-os befolyást szerzett a MOL-ban. 




A Magnolia 610 millió euró értékű, lejárat nélküli, átváltható értékpapírt („Átváltható Értékpapírok”) értékesített az 

Amerikai Egyesült Államokon, Japánon, Jersey-n, Kanadán, Magyarországon és Lengyelországon kívüli nemzetközi 

pénzügyi befektetők részére, amelyek 2011. március 20-a és 2016. március 12-e között („Átváltási Időszak”) „A” sorozatú 

MOL törzsrészvényekre válthatók át. Az Átváltható Értékpapírok kibocsátása névértéken történt, az első tíz évben utánuk 

fizetendő éves kamat mértéke 4,00 %, értékesítésükre 26.670 forint/részvény átváltási árfolyam figyelembevételével került 

sor. 

A MOL a saját részvények értékesítésével egyidejűleg megállapodott egy swap szerződés aláírásában a Magnolia-val, amely 

alapján a MOL-t az opciós jog gyakorlását megelőző meghatározott időszak forgalommal súlyozott átlagárán vételi jog illeti 

meg az összes vagy egyes MOL törzsrészvényekre, bizonyos korlátozott esetekben. Továbbá, amennyiben az Átváltható 

Értékpapírok tulajdonosai a fenti időszak alatt nem vagy nem teljes mértékben élnek átváltási jogukkal, az Átváltási 

Időszak végén, majd ezt követően negyedévenként, a MOL jogosult egy vételi opción keresztül az átváltásra nem kerülő 

törzsrészvények megvásárlására. Amennyiben a Magnolia 2016 után az Átváltható Értékpapírok bevonásáról dönt és a MOL 

törzsrészvények bevonáskori piaci ára 101,54 euró/részvénynél alacsonyabb lesz, a MOL megtéríti a különbözetet. 

A MOL nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel vagy kontrollal a Magnolia-ban, de az IFRS 

szerinti beszámolójában konszolidálja a Magnoliát a SIC 12 – Konszolidálás: Speciális célú gazdálkodó szervezetek értelmezés 

követelményeinek megfelelően. 

Az Átváltható Értékpapírok Magnolia által történő kibocsátása – a tranzakciós költségek levonása után – a külső tulajdonosokra 

jutó saját tőke összegét 121.164 millió forinttal növelte. A Magnolia által kibocsátott Átváltható Értékpapírok tulajdonosai 

részére 6.702 millió és 6.874 millió forint kamat került kifizetésre 2010-ben, illetve 2009-ben. Mindkét tranzakció közvetlenül 

a külső tulajdonosokra jutó saját tőke terhére került elszámolásra. 

Az Átváltható Értékpapírok tulajdonosainak átváltási opciója Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként (lásd 21. jegyzet) 

került elszámolásra, melynek valós értékre történő átértékelése az eredménykimutatásban jelenik meg. Az átváltási opció 

valós értéke a befektetés értékelés (piaci értékek) módszerével került meghatározásra és elsősorban a következő tényezők 

függvénye: 

– Forintban kifejezett MOL tőzsdei részvényárfolyam 

– HUF/EUR átváltási árfolyam 

– MOL részvény árfolyam volatilitása (EUR bázison kalkulálva) 

– A befektetők osztalék várakozása a MOL részvények tekintetében 

– EUR bázisú kamatláb 

– Hitelkockázati felár 

A törzs-, saját és kibocsátható részvények számának változásai: 

“A” és “B” sorozatú részvények 

Összes kibocsátott 

részvény 

darabszáma 

Visszavásárolt 

saját 

részvények 

darabszáma 

Visszavásárlási 

kötelezettséggel 

rendelkező 

részvények 

darabszáma 

Kintlévő 

részvények 

darabszáma 

Kibocsátható 

maximális 

részvény 

darabszáma 

2008. december 31 104.518.485 -8.781.365 -22.925.203 72.811.917 120.811.879 

Az ING Bank N.V.-vel kötött opciós szerződés 

elszámolása 

- -1.404.217 1.404.217 - - 

Az ING Bank N.V.-vel kötött új opciós 

szerződés 

- 5.220.000 -5.220.000 - - 

Az MFB Invest Zrt. részére kölcsönadott 

részvények 

- 4.965.582 -4.965.582 - - 

Saját részvények visszavétele 

az OTP Bank Nyrt.-től 

- -5.010.501 5.010.501 - - 

Részvénycsere és részvényswap megállapodás 

az OTP Bank Nyrt.-vel 

- 5.010.501 -5.010.501 - - 


az OTP Bank Nyrt.-től 

- -1.605.560 1.605.560 - - 


az MFB Invest Zrt.-től 

- -4.665.582 4.665.582 - - 

A Pearl 10%-os részesedésért, vételárként 

átadott saját részvények 

- 6.271.142 - 6.271.142 - 

BNP Paribas által tartott MOL részvényekre 

vonatkozó vételi opció érvényesítése 

- -7.552.874 7.552.874 - - 

Saját részvény értékesítése a tőzsdén - 67.047 - 67.047 - 

A Pearl 2009-es munkaprogramjának 

finanszírozása a Dana Gas-nak és Crescent 

- 51.090 - 51.090 - 

Petroleum-nak átadott részvénnyel 

2009. december 31. 104.518.485 -7.434.737 -17.882.552 79.201.196 134.519.063 

Az ING Bank N.V.-vel kötött opciós szerződés 

elszámolása 

- -5.220.000 5.220.000 - - 

Az ING Bank N.V.-vel kötött új opciós szerződés - 5.220.000 -5.220.000 - - 

2010. december 31. 104.518.485 -7.434.737 -17.882.552 79.201.196 134.519.063 

A kibocsátott „C” sorozatú törzsrészvények számában nem történt változás. Mind az 578 darab részvényt visszavásárolta a 

Társaság. 



Ezen származékos pénzügyi kötelezettség bekerüléskori valós értéke 37.453 millió forint volt. Az átváltási opció valós értéke 

2010. december 31-én 25.079 millió forint, míg 2009. december 31-én 19.698 millió forint volt (lásd 21. és 34. jegyzet). 

Az átváltási opció valós értékelésének eredményre gyakorolt hatása 5.381 millió forint és 19.698 millió forint veszteség volt 

2010-ben, illetve 2009-ben, amelyek a pénzügyi műveletek ráfordításai között kerültek kimutatásra a mellékelt konszolidált 

eredménykimutatásban. 

18 Osztalékok 

A 2009-es üzleti év eredményéből a 2010 áprilisában tartott Éves Rendes Közgyűlésen a tulajdonosok döntésének 

megfelelően nem fizettek osztalékot. Az osztalékfizetésre jogilag felhasználható tartalékok összege a Társaság egyedi 

beszámolója alapján 2010. december 31-én 1.254.362 millió forint, 2009. december 31-én pedig 1.161.926 millió forint volt. 


19 Hosszú lejáratú kötelezettségek 

Minimális lízingfizetések és pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke 2010. és 2009. december 31-én az alábbiak 

szerint alakult: 

Súlyozott 

átlagos 

kamatláb 

Súlyozott 

átlagos 

kamatláb 

Lejárat 

2010 2009 2010 2009 

% % millió forint millió forint 

Biztosíték nélküli kötvények EUR-ban 4,76 3,80 2015 - 2017 424.982 204.109 

Biztosíték nélküli bankhitelek USD-ban 0,67 1,05 2012 - 2018 205.280 250.574 

Biztosíték nélküli bankhitelek EUR-ban 1,55 1,49 2012 - 2017 73.597 224.384 

Biztosíték nélküli kötvények HUF-ban 6,10 - 2012 5.099 - 

Biztosíték nélküli bankhitelek HUF-ban - 8,73 - - 20.000 

Biztosítékkal fedezett bankhitelek USD-ban 1,60 1,02 2017 155.947 189.471 

Biztosítékkal fedezett bankhitelek EUR-ban 2,54 3,08 2013 – 2018 140.643 33.648 

Biztosítékkal fedezett bankhitelek HUF-ban 8,05 6,25 2012 - 2014 30.115 469 

Biztosítékkal fedezett bankhitelek HRK-ban 5,10 7,53 2019 3.388 796 

Pénzügyi lízing kötelezettség 3,48 4,05 2011 - 2026 3.951 4.396 

Egyéb 0,53 0,04 2013 - 2015 6.958 4.841 

Összesen 1.049.960 932.688 

Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú része 102.050 103.577 

Összesen hosszú lejáratú kötelezettségek rövid 

lejáratú rész nélkül 

947.910 829.111 

2010 2009 



Lejárat 1-5 év között 690.852 623.822 

Lejárat 5 éven túl 257.058 205.289 

Összesen 947.910 829.111 

Biztosítékkal nem fedezett banki hitelek 

A biztosítékkal nem fedezett banki hitelek főbb elemei a 700 millió eurós és 825 millió eurós szindikált több devizás megújuló 

hitelkeretek, melyek 2012 májusában, illetve 2013 júliusában, illetve az 500 millió eurós klub hitelkeret, amely 3 év múlva jár 

le. Emellett az INA 1 milliárd dollár összegű szindikált, több devizás megújuló hitelkerettel rendelkezik, mely részben 2012 

májusában, részben 2013-ban jár le. A stratégiai és kereskedelmi gáztározó projekt finanszírozására a MOL által 2009. június 

17-én aláírt, 8 éves kölcsön-megállapodás született az EBRD-vel (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank). 

2010 2010 2009 2009 

Minimális 

lízingfizetések 

Pénzügyi 

lízingből eredő 


jelenértéke 

Minimális 

lízingfizetések 

Pénzügyi 

lízingből eredő 


jelenértéke 


1 éven belül esedékes 788 674 824 703 

2-5 éven belül esedékes 2.811 2.197 2.861 2.203 

5 éven túl esedékes 1.452 1.080 2.092 1.490 

Minimális lízingfizetések összesen 5.051 5.777 

Finanszírozási költségek -1.100 -1.381 

Pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke 3.951 3.951 4.396 4.396 

20 Céltartalékok várható kötelezettségekre 

Környezetvédelem 

Létszámleépítés 

Nyugdíj 

juttatások 

Mező 

felhagyás 

Peres ügyek Egyéb Összesen 


Egyenleg 2008. december 31. 39.702 3.656 8.878 97.312 1.083 2.348 152.979 

Leányvállalat bevonása / eladása 28.869 213 5.177 84.192 15.398 18.881 152.730 

Képzés és korábbi becslések felülvizsgálata 1.136 444 

1.376 

-2.354 2.745 17.151 20.498 

Kamathatás 1.858 8 418 10.349 - - 12.633 

Árfolyamkülönbözet 224 108 -86 -859 -297 433 -477 

Felhasználás -2.226 -1.099 -1.347 -292 -768 -17.073 -22.805 


Leányvállalat bevonása / eladása - - - - -127 -67 -194 

Képzés és korábbi becslések felülvizsgálata -157 1.912 2.417 -3.770 3.256 9.802 13.460 

Kamathatás 3.697 - 419 12.103 - - 16.219 

Árfolyamkülönbözet 975 -392 191 2.035 466 144 3.419 

Felhasználás -4.051 -645 -2.299 -13.924 -1.689 -1.477 -24.085 


Rövid lejáratú rész 2009 4.913 354 1.906 293 7.422 17.977 32.865 

Hosszú lejáratú rész 2009 64.650 2.976 12.510 188.055 10.739 3.763 282.693 

Rövid lejáratú rész 2010 4.957 1.460 1.697 457 9.844 25.427 43.842 

Hosszú lejáratú rész 2010 65.070 2.745 13.447 184.335 10.223 4.715 280.535 



Biztosíték nélküli kötvények euróban 

2005 során a MOL Nyrt. 750 millió euró összértékű fix kamatozású kötvényt bocsátott ki. A kötvények lejárata 2015. október 

5., éves kamatozása 3,875%, az egyes kötvények névértéke 50.000 euró. 2010 folyamán további 750 millió euró összértékű 

fix kamatozású Eurobond kötvényt bocsátott ki. A kötvények lejárati ideje 7 év, éves kamatozása 5,875% és az árazása midswap 

felett 315 bázispont. A kötvények a Luxemburgi Értéktőzsdén kerültek bevezetésre. 

Biztosíték nélküli kötvények forintban 

2010-ben a MOL Nyrt. 5.051 millió forint összértékű fix kamatozású kötvényt bocsátott ki. A kötvények lejárati ideje 18 

hónap, éves kamatozása 6%. 

Biztosítékkal fedezett bankhitelek euróban 

A biztosítékkal fedezett hitelek a speciális beruházási projektek finanszírozása céljából kerültek lehívásra és a hitellel 

finanszírozott eszközök adják a fedezetüket. 

Pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek 

A Csoport különböző tárgyi eszközökre és berendezésekre vonatkozó pénzügyi lízingekkel, illetve pénzügyi lízing elemet 

tartalmazó szerződéssel rendelkezik. Ezek a lízingek tartalmaznak megújítási lehetőséget, de vásárlási opciót, illetve 

eszkalációs klauzulát nem. A megújítás a lízingbe vevő társaság választási lehetősége. 

Környezetvédelmi céltartalék 

2010. december 31-én 70.027 millió forint céltartalék szerepel a mérlegben a múltban keletkezett, elsősorban magyarországi, 

horvátországi, szlovákiai és olaszországi talaj- és talajvíz szennyeződésekkel, veszélyes hulladékokkal (pl. savgyanta) 

kapcsolatos kötelezettségekre. A céltartalék összegének meghatározására a MOL belső, környezetvédelmi audit csoportja 

által készített felmérés szolgált. Egy független környezetvédelmi auditor társaság 2006. évben megvizsgálta a MOL belső 

felmérési szabályait, kontrol folyamatait és jóváhagyta azokat. Az érték becslése a jelenleg ismert technológiák és mai árak 

alapján, kockázattal súlyozott cash flow meghatározásával történt, becsült kockázatmentes kamatlábbal diszkontálva. A 

2010. december 31-i céltartalék állomány 16.614 millió forint értékben tartalmaz az INA Csoport akvizíciója során felvett 

olyan függő kötelezettségeket, melyek jelenleg meglévő környezetvédelmi kötelezettségeken alapulnak, mely az IES 

esetében 14.082 millió forint. (lásd 35. jegyzet). 

Létszámleépítési céltartalék 

A 2005-ben elkezdett folyamatos hatékonyság növelő projekt részeként a MOL Nyrt., Slovnaft a.s., az INA d.d. és egyéb 

Csoport tagok a munkaerő további optimalizálásáról döntöttek. Mivel a vezetőség elkötelezte magát a változások mellett és 

a szervezet átalakítási tervet az érintetteknek kellően részletezett formában kommunikálta, a Csoport céltartalékot képzett 

ezen költségek fedezetére, amely a jövőbeli fizetési kötelezettségek és kapcsolódó adók és járulékok adott időpontra 

vonatkozó jelenértékének felel meg. A létszámleépítésre képzett céltartalék záró egyenlege 2010. év végén 4.205 millió 

forint, 2009. év végén pedig 3.330 millió forint volt. 


Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék 

2010. december 31-én a termelés befejezését követő mező- és kútfelhagyási költségekkel kapcsolatosan megképzett 

céltartalék összege 184.792 millió forint. Ennek a költségnek körülbelül 15%-a várhatóan 2011 és 2015 között merül 

fel, a fennmaradó 85% pedig a 2016 és 2042 közötti időszakban. A céltartalék mértéke a vonatkozó jogszabályok 

jelenlegi értelmezése alapján, a jelenlegi árszinten került kiszámításra és a becsült kockázatmentes kamatlábbal lett 

diszkontálva. A termelés befejezése és az eredeti állapot helyreállítása során felmerülő kútlezárással és felszámolással 

kapcsolatos mezőfelhagyási tevékenység, külső erőforrások igénybevételével (2014 végéig) és a Csoporton belüli funkciók 

megteremtésével (2014-tól 2042-ig) kerül végrehajtásra. A vezetőség megítélése alapján a régióban ezen feladatokhoz 

elegendő kapacitás áll majd rendelkezésre. Az IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések alapján a megképzett céltartalék 

megfelelő része a vonatkozó mezők értékére került aktiválásra. 

Nyugdíjjuttatásokra képzett céltartalék 

2010. december 31-én a Csoport 15.144 millió forint céltartalékot képzett a jelenlegi munkavállalók jövőbeni nyugdíjazásakor 

fizetendő juttatások és a törzsgárda jutalmak becsült értékének fedezetére. A nyugdíjazáskor egy összegben járó juttatás 

kerül kifizetésre minden munkavállalónak. A MOL munkavállalók a szolgálati idejüktől függetlenül 3 havi juttatásban 

részesülnek a nyugdíjazáskori fizetésük alapján, a TVK és a Slovnaft munkavállalói azonban a szolgálati idő függvényében, a 

nyugdíjazáskori fizetésük alapján legfeljebb 2, illetve 8 havi juttatásban részesülnek nyugdíjazáskor. Külön kezelésű alap egyik 

esetben sem került kialakításra. A céltartalék mértékének meghatározása hivatalos statisztikai adatokat tükröző aktuáriusi 

és pénzügyi feltételezések figyelembe vételével történt, melyek a Csoport üzleti tervében szereplő feltételezésekkel 

összhangban állnak. Az alapvető aktuáriusi feltételezések szerint a diszkont ráta és a bérszínvonal emelkedése között 2%-os 

különbség van. 

2010 2009 



A meghatározott juttatási kötelezettség nettó jelenértéke az év elején 15.957 9.379 

El nem számolt múltbéli szolgálat költségei az év elején 1.541 501 

Egyenleg az év elején 14.416 8.878 

Leányvállalat bevonásának / eladásának (-) hatása - 5.177 

Múltbéli szolgálat elszámolt költsége 598 224 

Tárgyévre jutó szolgálat költsége 2.166 1.499 

Kamathatás 419 418 

Céltartalék felhasználás -2.299 -1.347 

Felülvizsgálat 86 100 

Aktuáriusi nyereség (-) / veszteség nettó hatása -434 -447 

Árfolyamkülönbözet 192 -86 

Egyenleg az év végén 15.144 14.416 

El nem számolt múltbéli szolgálat költségei az év végén 1.423 1.541 

A meghatározott juttatási kötelezettség nettó jelenértéke az év végén 16.567 15.957 

2010 2009 

Diszkont ráta % 2,0-4,3 3,0 – 5,0 

Átlagos bérnövekedés % 0-2,3 1,0 – 3,0 

Halálozási ráta (férfiak) 0,06 – 3,45 0,06 – 3,45 

Halálozási ráta (nők) 0,02 – 1,50 0,02 – 1,50 

Peres ügyek és egyéb céltartalékok 

A peres ügyek és egyéb céltartalékok a kibocsátási kvótákra, ki nem vett szabadságokra és kisebb jövőbeni pénzügyi 

kötelezettségekre képzett céltartalékok összegét foglalják magukban. 2010. december 31-én a peres ügyek becsült 

költségére képzett céltartalék 20.067 millió forint volt. 2010-ben a MOL Csoport 6.372.038 db kibocsátási kvótát kapott a 

magyar, szlovák és az olasz hatóságoktól. A kibocsátási kvótákból összesen 5.862.683 db került felhasználásra 2010-ben. 

A MOL Csoport az ellentételezés nélkül kapott kvóták nagy részét értékesítette a piacon 2010-ben és ezzel párhuzamosan 

13.513 millió forint céltartalékot képzett a kibocsátási kvóták hiányára. Ez az összeg 2009-ben 12.719 millió forint volt. 

21 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 

2010 2009 



Magnolia Finance Ltd. által kibocsátott átváltható értékpapírokhoz kapcsolódó átváltási opció 

(lásd 17. jegyzet) 

25.079 19.698 

Kapott költségvetési támogatások (lásd 5. jegyzet) 6.753 5.136 

Halasztott bevételek 5.109 6.113 

Kötelezettség az eladott lakásokkal kapcsolatosan a horvát kormányzat felé 2.827 2.993 

Éven túli előlegek 1.656 2.006 

Árfolyam kockázat valós érték fedezeti ügyletből eredő nettó kötelezettségek (lásd 34. jegyzet) 205 362 

Egyéb 4.481 2.437 

Összesen 46.110 38.745 

A hosszú lejáratú kötelezettség a kormány felé, a horvát állami program kapcsán a munkavállalalóknak eladott lakásokkal 

kapcsolatos kötelezettségekből ered. Az ide vonatkozó helyi szabályozás szerint a munkavállalóknak történő értékesítésekből 

származó bevétel 65%-ra az állam jogosult, miután az INA beszedte az ellenértéket. A horvát törvények szerint, az INA-nak 

nem kell a tartozást megfizetnie, amíg a munkavállalók nem fizettek neki. 



Az alábbi táblázat foglalja össze a tárgyévi juttatások nettó költségeinek elemeit, amelyek az eredménykimutatásban a 

nyugdíjjuttatásokra képzett céltartalékra vonatkozóan személyi jellegű ráfordításként kerültek kimutatásra. 

2010 2009 



Tárgyévre jutó szolgálat költségei 2.167 1.499 

Felülvizsgálat 86 100 

Aktuáriusi nyereség (-) / veszteség nettó hatása -434 -447 

Múltbéli szolgálat elszámolt költsége 598 224 

Juttatások nettó költsége (lásd 26. jegyzet) 2.417 1.376 

A következő táblázat bemutatja a nyugdíjjuttatások számításakor használt főbb pénzügyi és aktuáriusi változókat, 

becsléseket: 


22 Szállítók és egyéb kötelezettségek 

24 Árbevétel 

2010 2009 

Árbevétel földrajzi régiók szerinti megoszlása 2010 2009 



Szállítók 432.948 412.278 

Fizetendő adók és hozzájárulások (kivéve nyereségadók) 147.738 170.937 

Vételi és eladási opcióval eladott "A" részvények (lásd 17. és 34. jegyzet) 108.959 43.417 

Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek 25.861 19.703 

Vevőktől kapott előlegek 14.068 8.555 

Fizetendő vámok 11.100 10.433 

Elhatárolt költségek 9.623 11.083 

Vevőknek fizetendő engedmény 6.901 4.500 

Készletező Szövetséggel (MSZKSZ) szembeni kötelezettség 6.090 21.525 

Kutatási partnerekkel szembeni kötelezettség 5.002 3.885 

Stratégiai kapacitás lekötési díj 4.594 1.047 

Fizetendő banki kamatok 3.761 2.493 

E.ON Földgáz Trade Zrt. árkülönbözettel kapcsolatos elhatárolás 2.793 4.309 

A Szlovák Köztársaság Versenyhivatalának fizetendő bírság 2.517 2.705 

Termékár - lejárt, de nem rendezett 857 - 

Tifon, IC Energo akvizíció még nem rendezett vételár különbözete 340 1.500 

MOL - OTP részvénycsere valós értéke (lásd 17. és 34. jegyzet) 227 - 

Termékár - valós érték fedezeti ügylet (lásd 33. és 34. jegyzet) 61 - 

Beágyazott derivatíva (lásd 33. és 34. jegyzet) 53 - 

Egyéb 17.465 19.456 

Összesen 800.958 737.826 

A szállítói kötelezettségek nem kamatozó jellegűek és általában 30 napon belül kerülnek rendezésre. A fizetendő 

hozzájárulások főként bányajáradékból, társadalombiztosítási járulékból, általános forgalmi adóból és vámokból állnak. 

23 Rövid lejáratú hitelek 

2010 2009 



Fedezettel biztosított hitelek EUR-ban 37.966 97.043 

Fedezettel biztosított hitelek USD-ban 25.022 47.394 

Fedezettel biztosított hitelek HRK-ban 2.398 3.550 

Fedezettel biztosított hitelek HUF-ban 1.285 1.672 

Biztosíték nélküli hitelek EUR-ban 79.712 9.698 

Biztosíték nélküli hitelek HRK-ban 8.116 7.450 

Biztosíték nélküli hitelek PLN-ban 3.541 5.758 

Biztosíték nélküli hitelek USD-ban 2.817 5.886 

Egyéb 6 6 

Összesen 160.863 178.457 



Magyarország 1.236.270 1.139.292 

Horvátország 625.515 329.375 

Olaszország 461.627 369.625 

Ausztria 362.909 254.555 

Szlovákia 311.456 221.512 

Csehország 238.241 195.588 

Románia 186.008 137.925 

Lengyelország 166.807 119.431 

Svájc 136.332 63.566 

Németország 115.372 88.228 

Bosznia-Hercegovina 97.541 48.189 

Szerbia 61.454 47.409 

Szlovénia 46.775 37.727 

Oroszország 29.818 22.714 

Nagy-Britannia 15.369 59.739 

Egyéb európai országok 77.232 53.332 

Egyéb közép-kelet-európai országok 8.199 2.064 

Európán kívüli országok 121.784 64.429 

Összesen 4.298.709 3.254.700 

2010-ben és 2009–ben nem volt a Csoportnak olyan meghatározó vevője, amelytől származó árbevétel meghaladta volna 

a teljes nettó árbevétel 10 %-át. 

Árbevétel termék kategóriánként 2010 2009 



Olaj termékek árbevétele 2.717.833 1.989.818 

Vegyipari termékek árbevétele 609.857 460.359 

Földgáz árbevétel 569.777 424.076 

Közvetített szolgáltatások árbevétele 244.965 210.535 

Kőolaj árbevétel 72.100 88.163 

Kiskereskedelmi boltok árbevétele 84.177 81.749 

Összesen 4.298.709 3.254.700 

25 Egyéb működési bevételek 

2010 2009 



Kapott kártérítések 6.285 4.458 

Közös üzemeltetési partnertől a gáz szállításért kapott térítés 3.591 - 

Kapott támogatások 3.315 1.316 

Kapott engedmények 2.288 373 

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének nyeresége 2.228 20.212 

Leányvállalat értékesítésén realizált nyereség 756 25.665 

Az INA és az Energopetrol nettó eszközérték valós értékének a vételárat meghaladó része 

(lásd 7. jegyzet) 

- 21.285 

Az INA-ban és az Energopetrolban lévő korábbi részesedések valós értékelésén keletkezett 

nyereség (lásd 7. jegyzet) 

- 22.925 

Vevőkövetelések és szállítói tartozások árfolyamnyeresége - 6.510 

Egyéb 7.376 9.294 

Total 25.839 112.038 



A leányvállalatok értékesítésének nyereségei között 2009-ben 28.156 millió forint került elszámolásra a gázüzlet 

értékesítésével kapcsolatban az E.ON Ruhrgas International AG-tól utólagos vételármódosítás címén járó összeg 

vonatkozásában. 


26 Személyi jellegű ráfordítások 

28 Pénzügyi műveletek eredménye 

2010 2009 

2010 2009 



Bérköltség 160,979 124,879 

Társadalombiztosítási járulék 72,656 53,675 

Egyéb személyi jellegű kifizetések 33,719 19,048 

Tárgyévre jutó szolgálat és múltbéli szolgálat elszámolt költsége (lásd 20. jegyzet) 2,417 1,376 

Részvényalapú juttatások költsége (lásd 39. jegyzet) 2,197 1,960 

Összesen 271,968 200,938 

27 Egyéb működési költségek és ráfordítások 

2010 2009 



Bányajáradékok 166.156 98.230 

Bérleti díjak 42.978 30.996 

Adók és hozzájárulások 36.341 28.049 

Válságadó a magyar energia szolgáltatókra és kiskereskedelmi tevékenységre 25.754 - 

Egyéb szolgáltatások 19.904 15.527 

Vevőkövetelések és szállító tartozások árfolyamvesztesége 18.308 - 

Stratégiai készletek tárolásáért fizetett díj 17.667 17.065 

Bankköltségek 8.927 4.878 

Peres és egyéb ügyekre képzett céltartalékok 8.626 -12.660 

Biztosítási díjak 7.297 7.434 

Tanácsadási díjak 6.147 6.871 

Reklámköltségek 5.846 6.353 

Takarítási díjak 5.187 4.517 

Késedelmi kamatok 4.672 6.472 

Vagyonvédelemmel kapcsolatos költségek 3.692 3.582 

Külső könyvviteli szolgáltatás díja 3.378 3.380 

Környezetvédelmi költségek, nettó 1.202 1.973 

Térítésmentesen kapott kvótát meghaladó üvegházhatású gáz kibocsátás 757 12.514 

Környezetvédelmi termékdíj 707 720 

Káresemények 200 197 

Környezetvédelmi céltartalék tárgyévi képzése -157 1.136 

Mezőfelhagyási céltartalék -5.372 -211 

Követelések értékvesztése -11.885 12.601 

Egyéb 8.612 8.785 

Összesen 374.944 258.409 

A bányajáradékok között szerepel egyszeri tételként az Európai Bizottság döntésének megfelelően a Magyar Államnak 

utólag megfizetendő 30.387 millió forint összegű járadék. A befizetéshez további 4.840 millió forint kamat kapcsolódik. 

(lásd 28. jegyzet). A Magyar Állam 2010-től 25.754 millió forint válságadót vetett ki, mely a Csoport különböző, a hazai 

energiaellátással összefüggő tevékenységét (köztük az anyavállalatot is), illetve a magyar töltőállomások kiskereskedelmi 

értékesítési tevékenységét érintette. Az adó alapja az ilyen tevékenységet folytató társaságok árbevétele. A jelenleg 

hatályban lévő szabályozásnak megfelelően a válságadó 2012-ig marad érvényben, értéke várhatóan hasonló lesz a 

következő két évben is. 



Kapott kamatok 7.437 10.534 

Devizahitelek árfolyamnyeresége - 4.679 

Származékos ügyletek értékelésének nettó nyeresége 7.710 - 

Befektetések értékesítéséből származó nettó nyereség 313 - 

Kapott osztalékok 714 430 

Egyéb pénzügyi bevételek, nettó 9.698 745 

Pénzügyi műveletek bevételei összesen 25.872 16.388 

Devizahitelek árfolyamvesztesége 42.231 - 

Fizetett kamatok 29.696 23.290 

Céltartalékok kamata 16.219 12.633 

Átváltási opció valós érték értékelési különbözete (lásd 17. jegyzet) 5.381 19.698 

Többlet bányajáradék kamata (lásd 27. jegyzet) 4.840 - 

Származékos ügyletek értékelésének nettó vesztesége - 7.798 

Egyéb pénzügyi ráfordítások, nettó 6.562 13.312 

Pénzügyi műveletek ráfordításai összesen 104.929 76.731 

Pénzügyi műveletek ráfordítása, nettó 79.057 60.343 

A származékos ügyletek valós értékelésének nettó nyeresége 2010-ben tartalmazza a társaság CEZ által tulajdonolt 7%- 

os MOL részvénycsomagjára fennálló vételi opciójának 10.149 millió forint értékű valós értékelési különbözetét (lásd 17. 

jegyzet). 2009-ben a CEZ opció valós érték értékelési különbözete 3.745 millió forint veszteség volt (lásd 17. jegyzet). 

29 Egyéb átfogó jövedelem elemei 

2010 2009 



Külföldi társaságok forintosítása miatti átváltási különbözet 

Nyereség / veszteség (-) az év folyamán 42.875 640 

Eredménykimutatásban elszámolt nyereségek és veszteségek átsorolásának hatása - 115 

42.875 755 

Értékesíthető befektetett pénzügyi eszközök, halasztott adó hatással 

Nyereség / veszteség (-) az év folyamán 3.834 5.003 

Eredménykimutatásban elszámolt nyereségek és veszteségek átsorolásának hatása -5.257 - 

-1.423 5.003 

Cash-flow fedezeti ügyletek, halasztott adó hatással 

Nyereség / veszteség (-) az év folyamán 351 1.775 

Eredménykimutatásban elszámolt nyereségek és veszteségek átsorolásának hatása - -437 

351 1.338 

Részesedés a társult vállalkozások átfogó jövedelméből 

Nyereség / veszteség (-) az év folyamán 7.083 8.016 

Eredménykimutatásban elszámolt nyereségek és veszteségek átsorolásának hatása 589 -17.399 

7.672 -9.383 




30 Nyereségadó 

A konszolidált éves beszámolóban szereplő adófizetési kötelezettség a 2010. és 2009. december 31-én végződő évekre az 

alábbi elemekből áll: 

2010 2009 



Tárgyévi társasági adó 31.780 52.182 

Helyi iparűzési adó és innovációs járulék 12.992 12.089 

Halasztott társasági adó 18.525 15.860 

Nyereségadó ráfordítás 63.297 80.131 

A csoportszintű tárgyévi társasági adó az egyes társaságok helyi szabályok szerint megállapított adózandó nyeresége 

alapján került meghatározásra. Az alkalmazandó társasági nyereségadó kulcs a Csoport Magyarországon működő vállalatai 

esetében 2010-ben 19%, 2009-ben 16% volt. Ezen felül 2009 során 4% szolidaritási adó volt érvényben, amelyet 2010. 

január 1-től eltöröltek, a társasági nyereségadó kulcs egyidejű 19%-ra emelésével együtt, illetve mindkét évben további 

8% adóteher vonatkozott a magyar energiaszolgáltatókra, amely 2012-ig marad érvényben. A társasági nyereségadó kulcs 

az adótörvény szerint 2013. január 1-től 10%-ra csökken, azonban a magyar kormány 2011 márciusában kihirdette azon 

szándékát, hogy ezt a csökkentést visszavonja. A társasági nyereségadó kulcs Szlovákiában 19%, Horvátországban 20% 

volt mindkét évben. Olaszországban 2010-ben 37,9%, míg 2009-ben 36,9% volt. Az elfogadott jogszabályokban megjelenő 

adókulcs változások kerültek figyelembe vételre a halasztott adó eszközök és kötelezettségek értékelése során. 

A helyi iparűzési adó egy további jövedelem típusú adó a magyar leányvállalatok esetében, amely a helyi önkormányzatok 

felé fizetendő. Az adó alapja az árbevétel, csökkentve bizonyos termelési költségekkel. Az adókulcs 1-2% között változik, a 

társaságok tevékenységének helyszíne szerint illetékes önkormányzatok határozataitól függően. 

Magyarországon megszűnt az osztalékhoz kapcsolódó forrásadó fizetési kötelezettség az adózási szempontból devizakülföldi 

gazdasági társaságok számára. A magánszemélyeknek kifizetett osztalékok vonatkozásában 10%-os mértékű személyi 

jövedelemadó keletkezik, melyet szintén az osztalékot kifizető von le. 

Egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereségadó 

A konszolidált mérlegben szereplő halasztott adó egyenlege 2010. és 2009. december 31-én az alábbi tételekből áll: 

Mérleg 

Eredménykimutatás 

2010 2009 2010 2009 


Nettó halasztott adóeszközök levezetése 

Csoporton belüli tranzakciók nem realizált eredménye 28.281 34.030 -6.072 -1.760 

Céltartalékok 6.995 9.651 -2.643 3.348 

Értékcsökkenés és amortizáció -16.706 -14.439 -2.218 -4.046 

Hazai kőolaj- és földgázkutatási és feltárási költségek elszámolásából 

származó eltérések 

-4.622 -5.937 1.315 -999 

Finanszírozási költségek aktiválása -4.661 -3.235 -1.422 -57 

Beágyazott származékos ügyletek -412 -786 - - 

Árfolyam különbözetek 1.739 1.262 478 1.798 

Pénzügyi instrumentumok átértékelése -522 -730 207 -236 

Periodikus karbantartási költségek aktiválása -975 -1.111 135 -133 

Előző évek elhatárolt vesztesége 2.519 14.419 -11.919 -18.702 

Követelések értékvesztése 378 3.190 -2.957 2.534 

Egyéb 668 541 -17 49 

Halasztott adóeszközök, nettó 12.682 36.855 

Nettó halasztott adókötelezettségek levezetése 

Üzleti kombináció során megszerzett eszközök valós értékelése -111.756 -125.778 11.529 2.843 

Értékcsökkenés és amortizáció -27.638 -23.553 -3.576 -1.306 

Céltartalékok 7.591 10.842 1.593 417 

Előző évek elhatárolt vesztesége 7.771 13.645 -6.089 3.359 

Csoporton belüli tranzakciók kiszűrése -98 -124 29 -284 

Követelések értékvesztése 507 685 -310 60 

Finanszírozási költségek aktiválása -504 -447 -44 -134 

Árfolyam különbözetek -59 -33 -93 340 

Készletek értékeléséből adódó különbözet 5.788 3.629 1.901 247 

Pénzügyi instrumentumok értékeléséből adódó különbözet 2.524 1.174 1.228 -462 

Egyéb -2.438 -2.416 420 -2.736 

Halasztott adókötelezettségek -118.312 -122.376 

Nettó halasztott adóeszköz / kötelezettség (-) -105.630 -85.521 

Halasztott társasági adóráfordítás / bevétel (-) -18.525 -15.860 



2010 2009 



Egyéb átfogó jövedelemben kimutatott halasztott adó: 

Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése -39 -730 

Cash flow fedezeti ügyleteként kezelt pénzügyi instrumentumok átértékelése 374 -391 

335 -1.121 

Átsorolás saját tőkéből eredménybe: 

Értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó -219 -595 

Cash flow fedezeti ügyletekhez kapcsolódó - 109 

-219 -486 

Összes egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereségadó 116 -1.607 

A halasztott adóeszközök és források nettó állományában bekövetkezett változások elemzését az alábbi táblázat tartalmazza: 

2010 2009 



Nettó halasztott adóeszköz / kötelezettség (-) január 1-jén -85.521 17 

Eredménykimutatásban elszámolt -18.525 -15.860 

Közvetlenül a valós érték értékelési tartalékban elszámolt 213 -1.121 

Leányvállalatok megvásárlása (lásd 7. Jegyzet) - -68.236 

Leányvállalatok értékesítése (lásd 8. Jegyzet) -79 - 

Árfolyam különbözetek -1.718 -321 

Nettó halasztott adóeszköz / kötelezettség (-) december 31-én -105.630 -85.521 

A Csoporton belüli tranzakciókból eredő nem realizált nyereséget elsősorban a gáz üzletág kiszervezéséből származó 

nyereség okozza. Annak következtében, hogy a kiszervezésből származó nyereség az eszközök adóértékét növelő tétel, de a 

konszolidáció során kiszűrésre került, ez a jövőbeli értékcsökkenésben jelentkező tétel halasztott adóeszközt keletkeztetett. 

2008-ban a MOL Nyrt.-nél jelentős negatív adóalap keletkezett egyrészt a jegyzett tőke csökkentése kapcsán bevont saját 

részvények adóalapban ráfordításként elismert könyv szerinti értéke, másrészt a harmadik felek tulajdonában lévő bizonyos 

részvényopciók valós értékelésén jelentkező, szintén érvényesíthető vesztesége miatt. Az így keletkezett negatív adóalapot 

az anyavállalat 2010-ben teljes mértékben felhasználta. További negatív adóalap jelentkezett az INA-nál 2009-ben, a IES 

S.p.a.-nál, illetve a TVK Nyrt.-nél és egyes leányvállalatainál 2010-ben és 2009-ben. Mivel a Csoport becslései alapján 

ezeknek a leányvállalatoknak a jövőben pozitív adózandó eredményük lesz, amivel szemben érvényesíteni tudják a korábbi 


elhatárolt negatív adóalapjukat, 2010. és 2009. december 31-én 10.290 millió forint, illetve 28.064 millió forint halasztott 

adóeszköz került elszámolásra. 

Az INA gáz üzletágához és a Crobenz kiskereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek, eladásra 

szánt eszközként és kötelezettségként kerültek bemutatásra: 

A Csoport tagjainál keletkezett elhatárolt negatív adóalapból származó halasztott adóeszköz nem kerül elszámolásra abban 

az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a jövőben nem lesz elegendő adóalap, mellyel szemben érvényesíthető a levonás. 

2010-ben 4.116 millió forint, 2009-ben 5.548 millió forint ilyen negatív adóalap keletkezett. 

A 2010. év végén fennálló fel nem használt negatív adóalapból 48.967 millió forint lejárat nélküli, 50.902 millió forint 2011 és 

2015 között használható fel. 

A számviteli nyereség alapján számított és a tényleges adófizetési kötelezettség közötti különbség számszerű levezetését 

az alábbi táblázat mutatja be: 

2010 2009 



Adózás előtti eredmény a konszolidált eredménykimutatás szerint 172.014 170.372 

Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség (19%, 2009: 16%) 32.683 27.260 

Különadók és helyi iparűzési adó 16.400 33.907 

Meg nem forduló eltérések 3.800 15.259 

Eltérő adókulcsok hatása -4.889 -2.212 

Leányvállalatok el nem ismert vesztesége 7.357 6.720 

Nem adózó bevételek -1.783 -387 

Halasztott adóeszközök és -kötelezettségek átértékelése 3.147 -4.213 

Magyar adójogszabályok változásának hatása 6.082 4.854 

Egyéb 500 -1.057 

Társasági adóráfordítás összesen 37%-os tényleges adókulccsal (2009-ben 47%) 63.297 80.131 

A meg nem forduló eltérések összege elsősorban a saját részvény tranzakciók (lásd 17. Jegyzet), a magyar számviteli törvény 

alapján realizált és a tárgyévi adóalapban elismert eredményének adóhatását tartalmazza, amely az IFRS alapján készített 

pénzügyi kimutatásokban sem a tárgyévben, sem azt követően nem jelenik meg a konszolidált eredménykimutatásban. 

31 Megszűnő tevékenységek és értékesítendő eszközcsoportok 

Megszűnő tevékenységek 

A 2009. január 30-án a Horvát Köztársaság Kormánya és a MOL által aláírt Földgáz üzletről szóló keretszerződés és annak 

2009. december 16-i módosítása alapján 2010. december 1-ig a Horvát Köztásrsaság kormányának át kellett volna vennie 

az INA gáz kereskedelmi üzletét. Figyelembe véve, hogy az átvétel nem történt meg és a folyamatban levő tárgyalások során 

egyelőre nem került új határidő meghatározásra, a gázkereskedelem nem felel meg a megszűnő tevékenység feltételeinek. 

Ennek következtében a kapcsolódó eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások folytatódó tevékenységként, a 

Kutatás-Termelés szegmensben kerültek kimutatásra. Az összehasonlító időszakok módosításra kerültek. 

INA gáz üzletág 

Crobenz 

kiskereskedelmi 

tevékenység 

Összesen 

millió forint millió forint millió forint 

Eszközök 

Immateriális javak - 66 66 

Tárgyi eszközök nettó értéke - 769 769 

Befektetett eszközök - 835 835 

Készletek 19.614 234 19.848 

Vevőkövetelések, nettó 11.352 193 11.545 

Egyéb forgóeszközök 3.736 25 3.761 

Pénzeszközök 1.598 - 1.598 

Forgóeszközök 36.300 452 36.752 

Értékesítésre szánt eszközök 36.300 1.287 37.587 

Kötelezettségek 

Hosszú lejáratú hitelek - 688 688 

Céltartalékok 21 38 59 

Halasztott adó kötelezettségek - -646 -646 

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 11 - 11 

Szállítók és egyéb kötelezettségek 9.083 181 9.264 

Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része - 138 138 

Rövid lejáratú hitelek 7 - 7 

Értékesítésre szánt eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető 


9.122 399 9.521 

Értékesítendő eszközcsoporthoz közvetlenül hozzárendelhető nettó 

eszközérték 

27.178 888 28.066 

32 Egy részvényre jutó eredmény 

Az egy részvényre jutó eredmény, a törzsrészvények tulajdonosainak kiosztható adózott eredménynek (az adózott 

eredményből az elsőbbségi részvények tulajdonosaira eső osztalék levonását követően) a forgalomban lévő részvények 

súlyozott átlagos darabszámával történő osztásával kerül kiszámításra. Az egy részvényre jutó hígított eredmény 

számításánál figyelembe vételre került az átváltható kötvények hígító hatása és a részvényre váltható lejárat nélküli 

értékpapírokban foglalt átváltási opció esetleges hígító hatása a kinnlevő részvények darabszámára, valamint az átváltási 

opció valós értékelésének hatása a részvényesekre jutó eredményre. 

Az átváltási opció valós értékeléséből eredő különbözetnek higítást csökkentő hatása volt 2009-ben. Ennek eredményeképp 

2009-ben az egy részvényre jutó higított eredmény megegyezik az egy részvényre jutó eredménnyel. 



Értékesítendő eszközcsoportok 

A Horvát Gazdasági Versenyhivatal feltételes jóváhagyásának követelményei alapján a MOL és a Horvát Kormány által aláírt 

megállapodás módosításaként az INA 100%-os leányvállalatának, a Crobenz d.d.-nek a kiskereskedelmi tevékenységet 

végző eszközeit értékesíteni kell. Az értékesítési kötelezettség 2010 szeptemberében teljesült, lásd 8. Jegyzet. 

Eredmény 


Forgalomban 

levő részvények 

darabszámának 

súlyozott átlaga 

Egy részvényre 

jutó nyereség 

(forint) 

Egy részvényre jutó eredmény 2009 95.058 85.324.368 1.114 

Egy részvényre jutó higított eredmény 2009 95.058 85.324.368 1.114 

Egy részvényre jutó eredmény 2010 103.958 84.421.196 1.231 

Egy részvényre jutó higított eredmény 2010 109.399 90.428.675 1.209 

2010 2009 



Törzsrészvények tulajdonosainak kiosztható eredmény az egy részvényre jutó eredményhez 103.958 95.058 

Átváltási opció valós értéke 5.381 - 

Törzsrészvények tulajdonosainak kiosztható módosított eredmény az egy részvényre 

jutó hígított eredményhez 

109.339 95.058 


2010 2009 

Törzsrészvények darabszámának súlyozott átlaga az egy részvényre jutó eredményhez 84.421.196 85.324.368 

Részvényre váltható lejárat nélküli értékpapírok súlyozott átlagos darabszámának hígító hatása 6.007.479 - 

Törzsrészvények darabszámának módosított súlyozott átlaga az egy részvényre 

jutó hígított eredményhez 

90.428.675 85.324.368 

33 Pénzügyi kockázatkezelési szempontok és a pénzügyi kockázatkezelési politika 

A pénzügyi kockázatkezelési feladatok a MOL Csoporton belül központosításra kerültek. A kockázati tényezők Csoport 

szinten kerülnek meghatározásra és mérésre egy Kockáztatott Érték (Value-at-Risk) megközelítésre alapuló modell 

használatával. A felső vezetés részére havi pénzügyi kockázati jelentés készül. 

A kockázatkezelés általános megközelítése szerint a társaságot úgy kezeli, mint egy megfelelően kiegyensúlyozott portfoliót 

és nem köt fedezeti ügyletet az árukitettségeinek egyes elemeire normál üzletmenet során. 

2010-ben a Csoport rövid lejáratú termékár csere ügyleteket kötött a tömegáru kockázat kezelése érdekében. A tranzakciók a finomító 

normál üzletmenettől való eltérése (pl.: karbantartás) időszakában felmerülő ármozgásokhoz, kőolajbeszerzéshez, valamint egyéb 

kereskedelmi lehetőségek kiaknázáshoz kapcsolódó fedezeti ügyletek voltak . A nyitott pozíciójú valós érték fedezeti ügyletekből 

adódóan 2010. december 31-én 61 millió forint nettó kötelezettsége keletkezett a Csoportnak (lásd 22. jegyezet). A valós érték fedezeti 

ügyletekhez kapcsolódó alapügyletek valós értéke 2010. december 31-én 61 millió forint nettó követelés volt (lásd 15. jegyzet). 2009-ben 

nem volt fedezeti besorolású ügylet. 

A nyitott pozíciójú tranzakciókból adódóan 2010. december 31-én 21 millió forint, míg 2009. december 31-én 146 millió forint nettó 

követelése keletkezett (lásd 15. jegyzet). 

Árfolyamkockázat kezelése 

A Csoportnál nettó ’hosszú’ dollár, euró, román lej, horvát kuna, valamint ’rövid’ forint és orosz rubel cash flow kitettség jelentkezik. 

Magas tőkeáttétel mellett a Csoport azon közgazdasági árfolyamkockázat-kezelési alapelvet (’természetes hedge’) alkalmazza, mely 

szerint az adósságállomány deviza-összetétele a Csoport nettó működési cash flow pozícióját tükrözze. 

A Csoport devizacserés swap ügyleteket alkalmazhat az adósságállomány deviza összetételének befolyásolására. 2010. december 31-én 

és 2009. december 31-én a Csoport nem rendelkezett nyitott devizacserés swap ügylettel. 

A MOL a következő esetekben lép fel aktívan az árukitettség kezelése érdekében: 

– Csoport szintű célok – pénzügyi mutatók és nagy összegű kifizetéssel járó tranzakciókkal kapcsolatos kitettségek 

kezelése. 

– Divíziós célok - a normál üzletmenettől történő eltérések (pl.: tervezett finomítói leállások) esetén, a divízió cash 

flow-jának védelme a piaci árkockázatból fakadó kitettség ellen. 

A MOL két lehetséges forgatókönyvet különbözetet meg a nettó eladósodottság szintjétől függően. A két különböző esetben, a 

kockázatkezelés az alábbiakra fókuszál: 

– Magas tőkeáttétel mellett a kockázatkezelés elsődleges célja a banki kovenánsok megsértési valószínűségének csökkentése, 

mivel a kovenánsok esetleges megsértése alapvetően akadályozza a Csoport tevékenységének zavartalan finanszírozását. 

– Alacsony tőkeáttétel esetén a kockázatkezelés fókusza a pénzköltési fegyelem erősítésére, a kockázat alapú projekt 

kiválasztásra irányul a részvényesi érték védelmében. 

A MOL Csoport kockázatkezelési elveivel összhangban a spekulációs célból történő ügyletkötés tilos. A Társaság csak az ISDA 

(International Swaps and Derivatives Association) szerint köthet származékos ügyletet. 

A Csoport két hosszú távú (2017-ben és 2019-ben lejáró) nemzetközi földgázszállítási szerződéssel rendelkezik, melyek esetében az 

elszámolás SDR alapon történik. A szerződésben foglalt SDR alapú árkalkuláció az IAS 39 szerint egy SDR/USD swap beágyazott 

származékos ügyletnek minősül, mivel a Csoport szerint az USD-alapú árképzés szorosan kapcsolódik az alapszerződéshez. Ez az 

ügylet az alapul szolgáló szerződéstől elkülönítésre került és cash flow fedezeti ügyleteként kerül kimutatásra. A beágyazott SDR cash 

flow fedezeti ügylet valós értéke 2010. december 31-én 4.116 millió forint (3.704 millió forint halasztott adóval) nettó követelés (lásd 

12. jegyzet). Ugyanezen érték 2009. december 31-én 4.139 millió forint (3.353 millió forint halasztott adóval) nettó követelés volt. Az 

instrumentum valós értékének csökkenése a saját tőkében került elszámolásra. 

2010-ben az INA olyan hosszú távú földgáz és kőolaj szállítási és tárolási szerződéseket kötött, melyek az IAS 39 szerinti beágyazott 

derivatívákat tartalmaznak. Ezek a beágyazott származékos ügyletek az alapul szolgáló szerződésektől elkülönítésre kerültek és valós 

érték fedezeti ügyletként kerültek kimutatásra. A beágyazott származékos ügyletek valós értéke 2010. december 31-én 184 millió forint 

nettó követelés (lásd 12. és 15. jegyzet). 2009. december 31-én ez az érték 1.097 millió forint nettó követelés volt. 

A Csoport az árfolyamkockázat lefedését szolgáló származékos ügyleteit a hitelek esetében valós érték fedezeti ügyletként (amennyiben 

a fedezeti kapcsolat egyértelműen beazonosítható), egyébként különálló származékos ügyletként számolja el és valós értéken mutatja ki. 

A 2010. és 2009. december 31-én a nyitott devizavételi opciók valós értékeként 8 millió forint, illetve 65 millió forint nettó követelés (lásd 

15. jegyzet) került elszámolásra. 



A MOL Commodity Trading Kft. 2009-ben jött létre, hogy központosítva kössön olaj/olajtermék fedezeti ügyleteket a MOL igényeinek 

megfelelően, valamint optimalizálja a Csoport CO2 kvótapozícióját és árambeszerzését. Annak érdekében, hogy a kereskedelem során 

felmerült, a piaci árak mozgásával járó árkockázat kontrollálva legyen, Kockáztatott Érték limitek kerültek megállapításra. A limiteknek való 

megfelelés folyamatosan ellenőrzésre kerül. A működési biztonság további növelése érdekében stressz-tesztek és szcenárióelemzések 

futnak. 

Főbb kitettségek 

A Csoport kockázatkezelés vezetése határozza meg a főbb kockázati tényezőket és méri hatásukat a Csoport operatív eredményére. 

A MOL a főbb kitettségeket alulról építkező (bottom-up) modellezéssel kíséri figyelemmel. A modellnek megfelelően a gázolaj crack 

spread, a Brent kőolaj ára és a benzin crack spread járul hozzá a cash flow volatilitásához a legjelentősebb mértékben. Az árfolyamok, az 

egyéb finomítói és vegyipari termékek által a cash flow volatilitásra gyakorolt hatása is jelentős. 

Kamatlábkockázat kezelése 

A MOL, mint energiaipari cég, kamatlábkockázatból adódó kitettsége limitált. A fix/változó kamatozású adósság arányát a 

Kockázatkezelés javaslata alapján az Igazgatóság állapítja meg időről-időre, a nemzetközi gyakorlattal összhangban. 

A 2005. évi 750 millió EUR névértékű, a 2010. évi 750 millió EUR névértékű, valamint a 2010. évi 5.051 millió HUF névértékű kötvény 

kibocsátási programoknak köszönhetően a fix kamatozású kötelezettségek aránya jelentősen megnőtt a teljes adósságállományon belül. 

2010. december 31-én a Csoport adósságállományának 32,6%-a volt fix kamatozású, míg 2009. december 31-én ez 17,7% volt. 

A Csoport a változó kamatozású hitelekből eredő kamatkockázat cash flow-ra gyakorolt hatásának fedezésére kamat swap ügyleteket 

köthet. 

2010. és 2009. december 31-én a Csoportnak nem volt nyitott kamat swap ügylete. 

Tömegáru árkockázat kezelése 

A MOL Csoport, mint integrált olaj- és gázipari vállalkozás, mind eladóként, mind vásárlóként tömegáru árkockázatnak van kitéve. A 

főbb tömegáru kockázat a csoportszintű kibocsátásnak megfelelő mértékű ‘hosszú’ kőolaj pozícióból, a feldolgozott termékmennyiségre 

vonatkozó ‘hosszú’ finomítói árrés pozícióból, illetve a ‘hosszú’ vegyipari árrés pozícióból származik. 

A MOL fedezeti ügyleteket csak a fent említett Csoport szintű és a Divíziós célok érdekében köthet. 


A főbb kitettségek érzékenység vizsgálata 

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Csoport Kockázatkezelési Vezetése érzékenységi analízist készít. A Pénzügyi Kockázatkezelési 

Modellnek megfelelően a főbb érzékenységi mutatók a következőek: 

Likviditási kockázat 

A Csoport likviditási politikája előírja, hogy biztosítani kell a Pénzügyi Stratégia megvalósításához elegendő pénzeszköz, 

lehívható hitelkeret rendelkezésre állását. A lehívható, fel nem használt hitelkeret összege 2010. december 31-én a következő: 

Működési eredményre gyakorolt hatása 

2010 

milliárd forint 

2009 

milliárd forint 

(INA-val) 

(INA nélkül) 

Brent kőolaj ára (+/- 5 USD/bbl változás; fix crack spreadek és vegyipari árrés esetén) 

Feldolgozás és Kereskedelem + / - 4,8 + / - 2,0 

Kutatás-termelés +15,8 / - 15,0 + 3,8 / - 4,2 

Vegyipar - / + 5,4 - / + 3,5 

Crack Spread (+/- 10 USD/t változás) 


Kutatás-termelés + 5,3 / - 3,1 + 0,7 / - 0,8 

Integrált vegyipari árrés (+/- 10 EUR/t változás) 

Vegyipar + / - 3,0 + / - 3,1 

Árfolyam (+/- 10 HUF/USD változás; fix crack spreadek esetén) 


Kutatás-termelés + 15,3 / - 15,4 + 5,9 / -6,1 

Vegyipar - / + 13,1 - / + 9,6 

Árfolyam (+/- 10 HUF/EUR változás; fix crack spreadek / célzott vegyipari árrés esetén) 


Vegyipar + / - 10,6 + / - 11,4 

Kiskereskedelem + / - 0,2 + / - 0,5 

Egyéb kitettségek 

Hitelkockázat 

A Csoport számos ügyfélnek szállít termékeket vagy nyújt szolgáltatásokat. Figyelembe véve a szerződési volumeneket és 

a vevők hitelképességét, nem áll fenn jelentős hitelkockázat. A Csoport által működtetett ellenőrzési folyamat biztosítja, 

hogy csak megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező ügyfelek részére történik értékesítés és a hitelkockázat nem halad meg 

egy elfogadható szintet. 

A vevők 12 szegmensbe kerültek besorolásra a jobb átláthatóság és a megfelelő diverzifikáció érdekében. Az egyes 

szegmensek eltérő jellemzői a hitelkockázat csökkentését szolgálják. 


Hosszú lejáratú lehívható hitelkeret (általános vállalatfinanszírozási célra) 421.487 

Rövid lejáratú lehívható hitelkeret 129.621 

Összes lehívható hitelkeret 551.108 

A MOL Csoport diverzifikált, hosszútávú finanszírozási portfoliója döntően szindikált és klub hitelekből, kibocsátott 

kötvényekből, valamint multilaterális pénzügyi intézményekkel kötött hitelekből áll. 

A MOL 2010. októberi lejáratú, 1,5 milliárd EUR keretösszegű szindikált hitelének refinanszírozása céljából, 2009. negyedik 

negyedévében megkötött, 18 + 6 hónapos futamidejű, 525 millió EUR keretösszegű Forward Start hitele mellett, a MOL 

2010. áprilisában 750 millió EUR összértékű fix kamatozású kötvényeket bocsátott ki. A kötvények lejárata 7 év, éves névleges 

kamata 5,875%, árazása mid-swap felett 315 bázispont. A kötvények a Luxemburgi Értéktőzsdére kerültek bevezetésre. 

Mindezek következtében 975 millió EUR-val került csökkentésre az 1,5 milliárd keretösszegű hitel keretösszege 2010. 

harmadik negyedévében. 

2010. szeptemberben, a stabilizálódó kereskedelmi banki környezet és a MOL besorolásának javulása lehetővé tette a 

Forward Start hitel kiváltását kedvezőbb feltételekkel bíró 500 millió EUR keretösszegű klub hitellel. A hitel 3 éves futamidejű, 

mely további 1 évre meghosszabbítható. 

2010. szeptemberében az INA a finomítói modernizálás finanszírozásához 210 millió EUR összegű, hosszú lejáratú 

hitelszerződést kötött, melyben az EBRD 150 millió EUR-ral, az ICF-Debt Pool 50 millió EUR-ral és a Cordiant Capital Fund 

10 millió EUR-ral vesz részt. 

2010. novemberében a MOL 150 millió euró összegben lehívható hosszú távú hitelszerződést írt alá az Európai Beruházási 

Bankkal a Városföldet és a magyar-horvát határt összekötő 205 km hosszú földgázszállító vezeték finanszírozására. 

A Csoport finanszírozási szerkezetének további diverzifikálását szem előtt tartva, a MOL egy 100 milliárd HUF keretösszegű 

2010-2011. évi kötvényprogramot készített elő, mely alatt 2010. októberben 5 milliárd HUF összegben bocsátott ki 18 

hónapos, forint alapú lakossági kötvényt. 



Magasabb kockázati profilú szegmensekhez magasabb biztosítékkal rendelkező hitel-limitek tartoznak. Biztosítékfajták 

tekintetében a hitelbiztosítékok, óvadékok, bankgaranciák, akkreditívek és zálogjogok a preferáltak. 

A rendelkezésre álló finanszírozási portfolió megfelelő feltételeket nyújt a likviditás biztosításához és a pénzügyi 

rugalmassághoz a Csoport számára. 

A Társaság közép-keleteurópai meghatározó szerepe miatt a vevők hozzávetőlegesen 70%-a is ebből a régióból származik, 

bár földrajzi szempontból meglehetősen differenciált a Társaság vevőportfóliója. 

A Csoport szabályozása biztosítja, hogy csak megfelelő hiteltörténettel rendelkező vevőknek történik értékesítés és a 

hitelkitettség nem halad meg egy elfogadható mértéket. 

Az egyedi hitel-limitek a vevők külső és belső értékelése alapján kerülnek megállapításra. A már meglévő és a lehetséges 

vevőkről az információk ismert és megbízható hitelminősítőktől kerülnek beszerzésre. A kapott információk alapján történik 

a vevők belső értékelése, ahol az egyedi hitel-limiteket előre maghatározott algoritmusok alakítják ki. A belső, részben 

automatikus értékelés megfelel a nemzetközi legjobb módszereknek, konzervatív hitel menedzsment megközelítéssel. 

Összetett szoftveres támogatás (SAP, CRM, Endur) segítségével biztosított a hitelkitettség folyamatos nyomon követése, a 

hitel korlátok túllépése és lejárata, illetve a lejárt követelések keletkezése. Amennyiben ilyen eset következik be, a szállítások 

azonnal leállításra kerülnek. Újra indításáról a döntést mind az üzleti, mind a pénzügyi oldalon csak a kijelölt vezető teheti 

meg. A szükséges vezetői szintű döntésekről a Csoport belső szabályzata rendelkezik. 


A következő táblázat a Csoport pénzügyi instrumentumait tartalmazza lejárat szerinti bontásban 2010. és 2009. december 

31-én a szerződés szerinti kifizetések nem diszkontált értéke alapján: 

2010. december 31. Esedékes 

1 hónapon 

belül 

esedékes 

1-12 

hónapon 

belül 

esedékes 

1-5 éven 

belül 

esedékes 

5 éven túl 

esedékes 

Összesen 


Kamatozó hitelek és kölcsönök: 

Pénzügyi lízingből származó 

kötelezettségek: 

- 45 743 2.811 1.452 5.051 

Változó kamatozású hosszú lejáratú 

banki hitelek: 

1.097 53.486 33.725 432.054 142.456 662.818 

Változó kamatozású egyéb hosszú 

lejáratú hitelek: 

- 10 109 4.653 - 4.772 

Változó kamatozású rövid lejáratú 


- 24.101 114.038 - - 138.139 

Változó kamatozású egyéb rövid 


- - 24.210 - - 24.210 

Fix kamatozású kötvények: - - 20.687 295.799 233.627 550.113 

Egyéb: - - - - - - 

Nem kamatozó hosszú lejáratú 


- 20 796 5.286 5.096 11.198 

Eladott "A" részvények eladási és vételi 

opcióval: 

- - 109.659 - - 109.659 

Pénzügyi garanciákból eredő maximális 

kitettség (lásd 35. jegyzet) 

10.087 - - - - 10.087 

Szállítók és egyéb kötelezettségek 

(eladási és vételi opcióval rendelkező 

eladott "A" részvények, adók és 

15.480 270.744 242.090 - - 528.314 

járulékok nélkül): 

Összesen 26.664 348.406 546.057 740.603 382.631 2.044.361 

Tőkekezelés 

A Csoport tőkekezelésének legfőbb célja a kedvező hitelbesorolás megtartása és a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása 

annak érdekében, hogy minél jobban támogassa az üzletmenetet és maximalizálja a Csoport részvényesi értékét. 

A Csoport a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja ki és szükség esetén változtatja a tőkeszerkezetét. 

Ennek eszközeként a Csoport változtathatja az osztalék kifizetés összegét, tőkét juttathat vissza a részvényeseknek vagy 

új részvényeket bocsáthat ki. A Csoport végezhet saját részvény tranzakciókat is ilyen célból (lásd 17. Jegyzet). Nem történt 

változás az ezzel kapcsolatos célkitűzésekben, politikában vagy eljárásokban a 2010. december 31-re, illetve 2009. december 

31-ére végződő években. 

A Csoport a nettó eladósodottsági mutató alkalmazásával méri a tőkeszerkezetet, amely a nettó adósság osztva a saját tőke 

és a nettó adósság összegével. 

2010 2009 



Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú rész nélkül 947.910 829.111 

Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú része 102.050 103.577 

Rövid lejáratú kötelezettségek 160.863 178.457 

Csökkentve: Pénzeszközök 313.166 177.105 

Nettó adósság 897.657 934.040 

Anyavállalatra jutó saját tőke 1.435.070 1.294.005 

Külső tulajdonosok részesedése 539.407 535.647 

Saját tőke 1.974.477 1.829.652 

Tőke és nettó adósság 2.872.134 2.763.692 

Nettó eladósodottsági mutató (%) 31,3% 33,8% 



2009. december 31. Esedékes 

1 hónapon 

belül 

esedékes 

1-12 

hónapon 

belül 

esedékes 

1-5 éven 

belül 

esedékes 

5 éven túl 

esedékes 

Összesen 


Kamatozó hitelek és kölcsönök: 

Pénzügyi lízingből származó 


- 43 781 2.861 2.092 5.777 

Változó kamatozású hosszú lejáratú 


- 67.844 44.311 616.416 23.620 752.191 

Változó kamatozású egyéb hosszú 


- - 77 3 - 80 

Változó kamatozású rövid lejáratú 


- 1.283 81.034 - - 82.317 

Változó kamatozású egyéb rövid 


- - 27.930 - - 27.930 

Fix kamatozású kötvények: - - 7.871 31.485 211.001 250.357 

Egyéb: - - - - - - 

Nem kamatozó hosszú lejáratú 


- 8 206 5.219 5.171 10.604 

Eladott "A" részvények eladási és vételi 

opcióval: 

- - 43.805 - - 43.805 

Pénzügyi garanciákból eredő maximális 

kitettség 

13.576 - - - - 13.576 

Szállítók és egyéb kötelezettségek 

(eladási és vételi opcióval rendelkező 

eladott "A" részvények, adók és 

71.318 250.399 174.582 - - 496.299 

járulékok nélkül): 

Összesen 84.894 319.577 380.597 655.984 241.884 1.682.936 


34 Pénzügyi instrumentumok 

Pénzügyi instrumentumnak minősülnek a mérlegben a befektetések, az egyéb befektetett eszközök, a vevőkövetelések, 

az egyéb forgóeszközök, a pénzeszközök, a rövid és hosszú lejáratú hitelek, az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, a 

szállítói és az egyéb kötelezettségek. A származékos ügyletek az egyéb befektetett eszközök, az egyéb hosszú lejáratú 

kötelezettségek, az egyéb forgóeszközök, illetve a szállítók és egyéb kötelezettségek mérlegsorokon kerülnek bemutatásra. 

Az amortizált bekerülési értéken kimutatott fix kamatozású kötvény valós értéke piaci árakon alapul. 

Pénzügyi eszközök fajtái és valós értéke( vevőkövetelések, egyéb forgóeszközök és pénzeszközök kivételével ) és a pénzügyi 

kötelezettségek fajtái és valós értéke (A szállítók és egyéb követelések kivételével) a következő: 

2010 2009 



Pénzügyi instrumentumok valós értéken az egyéb átfogó jövedelemben 

Cash flow fedezeti ügylet 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelés (lásd 12. jegyzet) 4.116 4.139 

Pénzügyi instrumentumok valós értéken az egyéb átfogó jövedelemben összesen 4.116 4.139 

Pénzügyi instrumentum valós értéken az eredménykimutatásban könyvelve 

Fedezeti ügyletnek minősülő derivatív ügyletek 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó követelés (lásd 12. jegyzet) 155 - 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó követelés (lásd 15. jegyzet) 29 1.097 

Termékár ügyletekhez kapcsolódó jövőbeni elkötelezettség, mint fedezet alapügylet 

valós értéke (lásd 15. jegyzet) 

61 - 

Nem fedezeti ügyletnek minősülő derivatív ügyletek 

CEZ-nek átadott MOL részvény opció valós értéke (lásd 15. jegyzet) 28.858 3.989 

Részvényswap valós értéke (lásd 15. jegyzet) - 496 

Termékár tranzakciókból származó követelés (lásd 15. jegyzet) 21 146 

Deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet) 8 65 

Összes pénzügyi instrumentum valós értéken az eredménykimutatásban könyvelve 29.132 5.793 

Kölcsönök és követelések 

Adott kölcsönök hosszú lejáratú része (lásd 12. jegyzet) 23.431 20.707 

Adott kölcsönök rövid lejáratú része (lásd 15. jegyzet) 1.143 1.921 

Kölcsönök és követelések összesen 24.574 22.628 

Értékesítendő befektetések (lásd 11. jegyzet) 

Jadranski Naftovod d.d. - tőzsdén jegyzett 13.460 12.473 

Egyéb nem jegyzett 8.041 6.141 

Összes értékesítendő befektetés 21.501 18.614 

Összes pénzügyi eszköz 79.323 51.174 

Összes éven túli 49.203 43.460 

Összes éven belüli 30.120 7.714 

2010 2009 



Pénzügyi kötelezettségek valós értéke az eredménykimutatásban könyvelve 

Magnolia Finance Ltd által kibocsátott átváltható értékpapírokhoz kapcsolódó átváltási 

opció (lásd 17. és 21 jegyzet) 

25.079 19.698 

Fedezeti ügyletnek minősülő derivatív ügyletek 

Termékár ügyletekből származó kötelezettség valós értéke (lásd 22. és 33. jegyzet) 61 - 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó kötelezettség (lásd 21. jegyzet) 205 362 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó kötelezettség (lásd 22. jegyzet) 53 - 

Nem fedezeti ügyletnek minősülő derivatív ügyletek 

Részvényswap valós értéke (lásd 22. jegyzet) 227 - 

Összes pénzügyi kötelezettség valós értéke az eredménykimutatásban könyvelve 25.625 20.060 

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken 

Hosszú lejáratú kamattal terhelt hitelek és kölcsönök 1.044.492 928.147 

Rövid lejáratú kamattal terhelt hitelek és kölcsönök 160.863 178.457 

Eladott "A" részvények eladási és vételi opcióval (lásd 17. és 22. jegyzet) 108.959 43.417 

Kamattal nem terhelt hosszú lejáratú kötelezettségek 5.468 4.541 

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken összesen 1.319.782 1.154.562 

Összes pénzügyi kötelezettség 1.345.407 1.174.622 

Összes éven túli 1.075.244 952.748 

Összes éven belüli 270.163 221.874 

A pénzügyi instrumentumok könyv szerinti és valós értéke a következő: 

Könyv szerinti érték 


2010 2009 2010 2009 


Pénzügyi eszközök 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelés (lásd 12. jegyzet) 4.116 4.139 4.116 4.139 

Értékesíthető befektetések (lásd 11. jegyzet) 21.501 18.614 21.501 18.614 

Adott kölcsönök (lásd 12. és 15. jegyzet) 24.574 22.628 24.574 22.628 

Vevőkövetelések (lásd 14. jegyzet) 463.672 412.307 463.672 412.307 

Devizaátváltási opciók miatti követelések (lásd 12. és 15. jegyzet) 184 1.097 184 1.097 

Termékár ügyletekhez kapcsolódó jövőbeni elkötelezettség, mint fedezet 

alapügylet valós értéke (lásd 15. jegyzet) 

61 - 61 - 

Deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet) 8 65 8 65 

Termékár tranzakciókból származó követelés (lásd 15. jegyzet) 21 146 21 146 

CEZ-nek átadott MOL részvény opció valós értéke (lásd 15. jegyzet) 28.858 3.989 28.858 3.989 

Részvényswap valós értéke (lásd 15. jegyzet) - 496 - 496 

Egyéb forgóeszközök (kivéve származékos ügyletek, adott kölcsönök és elhatárolt, 

illetve visszaigényelhető adók, lásd 15. jegyzet) 

50.917 43.141 50.917 43.141 

Pénzeszközök (lásd 16. jegyzet) 313.166 177.105 313.166 177.105 

Pénzügyi kötelezettségek 

Kamattal terhelt hitelek és kölcsönök: 

Pénzügyi lízingből származó kötelezettségek 3.951 4.396 3.951 4.396 

Változó kamatozású hosszú lejáratú banki hitelek 608.970 719.342 608.970 719.342 

Változó kamatozású egyéb hosszú lejáratú hitelek 1.490 300 1.490 300 

Változó kamatozású rövid lejáratú banki hitelek 160.857 178.451 160.857 178.451 

Változó kamatozású egyéb rövid lejáratú hitelek 6 6 6 6 

Fix kamatozású kötvény 430.081 204.109 383.154 165.937 

Nem kamatozó hosszú lejáratú kötelezettségek 5.468 4.541 5.468 4.541 

Magnolia Finance Ltd által kibocsátott átváltható értékpapírokhoz kapcsolódó 

átváltási opció (lásd 17. és 21 jegyzet) 

25.079 19.698 25.079 19.698 

Eladott "A" részvények eladási és vételi opcióval (lásd 17. és 22. jegyzet) 108.959 43.417 108.959 43.417 

Részvényswap valós értéke (lásd 17. és 22. jegyzet) 227 - 227 - 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó kötelezettség 


258 362 258 362 

Termékár ügyletek miatti nettó kötelezettség (lásd 22. és 33. jegyzet) 61 - 61 - 

Szállítók és egyéb kötelezettségek (származékos ügyletek, eladási és vételi opcióval 

rendelkező eladott "A" részvények, adók és hozzájárulások nélkül, lásd 22. jegyzet ) 

519.619 487.762 519.619 487.762 




A Csoport a pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározására és bemutatására következő hierarchiát használja 

értékelési technikánként: 

– 1 szint: a beazonosítható eszközök és kötelezettségek aktív tőzsdén jegyzett ára 

– 2. szint: egyéb technikák, amelyekhez minden olyan alapadat, mely jelentős hatással van a valós értékre, 

közvetlenül vagy közvetve hozzáférhető. 

– 3. szint: technikák, melyek olyan, piacon hozzá nem férhető alapadatokat alkalmaznak, amelyeknek jelentős 

hatása van a valós értékre. 

Földgázvásárlási kötelezettség, Take or Pay (TOP) szerződés 

A TVK-Erőmű Kft. hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött az E.ON Földgáz Trade Zrt.-vel az erőművi berendezés 

folyamatos üzemeltetése céljából. 2010. december 31-től ezen szerződés 653 millió m3 földgáz beszerzésére vonatkozik 

(amelyből 555 millió m3 take-or-pay kötelezettség mellett érvényes) a 2018-ig fennmaradó időszakban. 2011 január 1-től a 

Prirodni plin d.o.o. egy új import szerződést kötött az olasz ENI társasággal 2.250 millió m3 földgáz beszerzésére vonatkozóan 

2013 december 31-ig. 

Operatív lízing 

Az operatív lízing kötelezettség összegét az alábbi táblázat mutatja be: 

A Csoport által meghatározott pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéke 2010 december 31-én kategóriánként a 

következőképp alakult: 

2010. 

dec. 31. 

1. szint 2. szint 3. szint 



Értékesíthető befektetés a JANAF d.d.-ben (lásd 11. jegyzet) 13.460 13.460 - - 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelések (lásd 12. jegyzet) 4.116 - 4.116 - 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó követelés (lásd 12. és 15. jegyzet) 184 - 184 - 

Termékár ügyletekhez kapcsolódó jövőbeni elkötelezettség, mint fedezet alapügylet 

valós értéke (lásd 15. jegyzet) 

61 - 61 - 

Termékár tranzakciókból származó követelés (lásd 15. jegyzet) 21 - 21 - 

Deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet) 8 - 8 - 

CEZ-nek átadott MOL részvény opció valós értéke (lásd 15. és 17. jegyzet) 28.858 - 28.858 - 



átváltási opció (lásd 17. és 21. jegyzet) 

25.079 - 25.079 - 

Részvényswap valós értéke (lásd 22. jegyzet) 227 - 227 - 

Termékár ügyletek miatti nettó kötelezettség (lásd 22. és 33. jegyzet) 61 - 61 - 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó kötelezettség 


258 - 258 - 

2009. 

dec. 31. 

1. szint 2. szint 3. szint 



Értékesíthető befektetés a JANAF d.d.-ben (lásd 11. jegyzet) 12.473 12.473 - - 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó nettó követelések (lásd 12. jegyzet) 4.139 - 4.139 - 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó követelés (lásd 15. jegyzet) 1.097 - 1.097 - 

Termékár tranzakciókból származó követelés (lásd 15. jegyzet) 146 - 146 - 

Deviza forward tranzakciók miatti követelések (lásd 15. jegyzet) 65 - 65 - 

CEZ-nek átadott MOL részvény opció valós értéke (lásd 15. és 17. jegyzet) 3.989 - 3.989 - 

Részvényswap valós értéke (lásd 15. jegyzet) 496 - 496 - 



átváltási opció (lásd 17. és 21. jegyzet) 

19.698 - 19.698 - 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletből származó kötelezettség (lásd 21. jegyzet) 362 - 362 - 

35 Mérlegen kívüli kötelezettségek 

Adott garanciák 

A MOL Csoporton kívüli felek részére vállalt garanciák összege 10.087 millió forint. 

Szerződéses és beruházási kötelezettségek 

A szerződéses és beruházási kötelezettségek értéke 2010. december 31-én 64,0 milliárd forint, amelyből 25,4 milliárd 

forint az INA, 32,4 milliárd forint a Slovnaft, 2,5 milliárd forint pedig a MOL Nyrt. (nagyrészt várhatóan 2011-ben felmerülő) 

kötelezettsége. 

2010 2009 



1 éven belül esedékes kötelezettségek 6.806 7.561 

2-5 éven belül esedékes kötelezettségek 12.226 6.874 

5 éven túl esedékes kötelezettségek 214 1.566 

Összesen 19.246 16.001 

A 2010. december 31-én fennálló operatív lízing ügyletek értékéből 2.622 millió forint összegű kötelezettség a Slovnaft, 

3.917 millió forint az INA Csoport, 9.096 millió forint a MOL Nyrt. szerződéses kötelezettsége. 

Hatósági eljárások, peres ügyek 

Surgutneftegas által indított eljárások 

A Surgutneftegas öt eljárást indított a MOL Nyrt. ellen, amelyből három peres eljárás a Fővárosi Bíróság előtt, és két 

törvényességi felügyeleti eljárás a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság előtt indult első fokon. 

Az első peres eljárásban a Surgutneftegas a MOL Igazgatóság azon határozatának hatályon kívül helyezését kérte a 

bíróságtól, amelyben az Igazgatóság a Surgutneftegas részvénykönyvbe történő bejegyzését a részesedésszerzés Magyar 

Energia Hivatal általi tudomásulvételének hiányában 2009-ben megtagadta. 2010. november 16-án a másodfokú bíróságként 

eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben a Surgutneftegas kereseti kérelmét 

elutasították. 

A második peres eljárásban a Surgutneftegas elsődleges kereseti kérelmében a 2009. április 23-án megtartott MOL 

éves rendes közgyűlésen meghozott összes határozat hatályon kívül helyezését, másodlagos kereseti kérelmében pedig 

ugyanazon közgyűlés MOL Nyrt. Alapszabályának módosításáról rendelkező határozatainak hatályon kívül helyezését kéri. 

A Fővárosi Bíróság a Surgutneftegas kereseti kérelmét első fokon 2010. november 5-én elutasította, azonban az eljárás a 

Fővárosi Ítélőtábla előtt folytatódik. 

A harmadik peres eljárásban a Surgutneftegas a MOL Igazgatóság azon határozatának hatályon kívül helyezését kéri a 

bíróságtól, amelyben elutasította a társaság részvénykönyvbe történő bejegyzését 2010-ben. Az első tárgyalás 2010. 

december 3-án volt, a következő tárgyalást 2011. április 6-ára tűzte ki a bíróság. 

A Surgutneftegas a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást is indított, amelyben annak 

megállapítását kérte, hogy a MOL Igazgatósága jogszabálysértően járt el azon határozatának meghozatala során, amelyben 

az Igazgatóság a Surgutneftegas részvénykönyvbe történő bejegyzését a részesedésszerzés Magyar Energia Hivatal általi 

tudomásulvételének hiányában megtagadta. A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást 2010. 

január 26-án meghozott végzésével megszüntette, nem adott helyt a Surgutneftegas kérelmének, amelyben a polgári peres 

eljárás mellett, azzal párhuzamosan törvényességi felügyeleti eljárás megindítását kérte. A végzés ellen a Surgutneftegas 

nem nyújtott be fellebbezést. 

Az ugyanezen bíróság előtt indított második törvényességi felügyeleti eljárásban a Surgutneftegas az első törvényességi 

felügyeleti eljárásban benyújtott kérelmét (annak megállapítása iránt, hogy a MOL Igazgatósága jogszabálysértően járt el, 

amikor a Surgutneftegas részvénykönyvbe történő bejegyzését megtagadta) azzal egészítette ki, hogy a 2009. április 23-án 

megtartott éves rendes közgyűlés összes határozatának megsemmisítését is kérte a bíróságtól. A Fővárosi Bíróság, mint 

Cégbíróság a második törvényességi felügyeleti eljárást – az elsőhöz hasonlóan – megszüntette 2010. február 2-án hozott 

végzésével. A Surgutneftegas nem nyújtott be fellebbezést. 




Paraffin kartell 

Az Európai Bizottság az európai paraffin gyártók és kereskedők feltételezett kartell tevékenysége miatt 2005 áprilisában 

vizsgálatot indított. A vizsgálat Európa szerte mintegy 10 jelentős paraffin előállítót és kereskedőt érintett. Az ügyben 2008 

októberében született döntés, amely megállapította, hogy a társaságok összehangolták kereskedelmi tevékenységüket az 

európai (EGT) paraffin piacon és folyamatos jogellenes kartellben vettek részt. A MOL esetében a Bizottság 23,7 millió EUR 

bírságot szabott ki, amelyet a társaság 2009 elején megfizetett. 

Az Európai Bizottság döntésének következményeképpen a paraffin vásárlók kártérítést követelhetnek a paraffin kartellben 

részt vevő gyártóktól és kereskedőktől, így a MOL-tól is. Jelenleg az Európai Bizottság döntése elleni eljárás folyik az Európai 

Bíróság előtt, ezért az ügy jelenlegi szakaszában a MOL nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen jogi vagy pénzügyi 

becsléssel éljen a potenciális igényekről. 

Slovnafttal kapcsolatos eljárások 

A Szlovák Köztársaság versenyhatóságának Piaci Erőfölénnyel Való Visszaélés Osztálya 2005. november 21-i dátummal kelt 

levelében értesítette a Slovnaftot, hogy eljárást kezdeményez a társasággal szemben a szlovák versenytörvény (a verseny 

védelméről szóló 136/2001. számú törvény) előírásainak megsértése miatt. Az eljárás a Slovnaft árképzési és engedmény 

politikájának áttekintésére irányult a benzin és gázolaj piac vonatkozásában. A versenyhatóság 2006. december 22-én 

meghozott határozatában megállapította, hogy a Slovnaft visszaélt gazdasági erőfölényével az érintett benzin és gázolaj 

nagykereskedelmi piacon az engedmények diszkriminatív alkalmazása révén egyes vevők vonatkozásában, és 300 millió 

SKK pénzbírságot szabott ki. A Slovnaft fellebbezést nyújtott be a döntés ellen. A Hivatal másodfokon eljáró Tanácsa 

2007. december 7-én hozta meg végleges döntését, amelyben a Slovnaftot a bírság megfizetésére kötelezte. A döntésnek 

megfelelően a Slovnaft a kivetett bírságot megfizette 2008. február 25-én. 

2008 januárjában a Slovnaft a.s. keresetet nyújtott be a Pozsonyi Kerületi Bíróságra, amelyben a szlovák versenyhatóság 

döntésének és az eljárás törvényességének felülvizsgálatát kérte. A Pozsonyi Kerületi Bíróság a Slovnaft kérelmének megfelelően 

az érdemi döntés meghozataláig felfüggesztette a Slovnaft pénzbírság fizetési kötelezettségét. Ennek eredményeképpen a 

versenyhatóság a már megfizetett bírság teljes összegét visszautalta a Slovnaft részére 2008. április 8-án. 

A Pozsonyi Kerületi Bíróság 2009. december 15-én hatályon hívül helyezte a versenyhatóság első és másodfokú döntését, és 

a versenyhatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet több jogsértést talált a versenyhatóság eljárásában, és megállapította, 

hogy a kiszabott bírság túlzó, helytelen és nem áll arányban a Slovnaft állítólagos jogsértésével. 

A megismételt eljárásban a szlovák versenyhatóság 2010. december 10-én hozta meg az első fokú döntést. A hatóság 

határozatában kimondta, hogy a Slovnaft megszegte a versenytörvényt a 2006. évben folytatott tevékenységével a benzin 

nagykereskedelmi piac tekintetében, és 2005-ben és 2006-ban folytatott tevékenységével a gázolaj nagykereskedelmi piac 

tekintetében, és 9 millió euró összegű bírságot szabott ki. A Slovnaft sem a megállapított tényállással, sem az abból levont 

következtetésekkel nem ért egyet, ezért az első fokú döntéssel szemben 2010. december 29-én fellebbezést nyújtott be a 

versenyhatóság Tanácsához. Az eljárás kimenetele bizonytalan. 

Az Orosz Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság (moszkvai 

választottbíróság) a Slovnaft-ot, mint alperest, 15,7 millió USD, és ebből 9 millió USD után 1994. június 24-től a pénzügyi 

teljesítés napjáig terjedő időszakra évi 16%-os késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte a Mende- 

Rossi, orosz társaság részére, amely társaság állítása szerint 1993-ban szerződéses kapcsolatban állt a Slovnafttal. Az 

állítólagos kőolaj szállítással kapcsolatos szerződésszegéssel összefüggésben a moszkvai választottbíróság 1996 áprilisában 

hozott határozatot. 

A szlovákiai végrehajtás megkísérlését követően a Mende-Rossi cég 1997-ben Ausztriában is kérte a moszkvai 

választottbírósági határozat végrehajtását. Miután mindkét országban jogerős elutasító határozat született, a cég 2005-ben 

a Cseh Köztársaságban is eljárást indított a határozat végrehajtásának érdekében. A cseh eljárás jelenleg is folyamatban van. 

Az ügy kimenetele nem jósolható meg, mivel mind tárgyi, mind jogi tekintetben rendkívül bonyolult. 

Folyamatban lévő eljárások a Cseh Köztársaságban 

2005. október 12-én a Slovnaft az Ashford ellen nyújtott be kereseti kérelmet (erre a társaságra került átruházásra a Mende- 

Rossi követelése) annak érdekében, hogy szüntesse meg a moszkvai választottbíróság döntésének végrehajtását. Az igény 

elbírálása még folyamatban van. 

2009. május 29-én a Slovnaft rendkívüli perorvoslati kérelmet nyújtott be (Dovolanie) a Cseh Köztársaság Legfelsőbb 

Bíróságához a Prágai Városi Bíróság 2009. február 24-én meghozott, a Slovnaft tulajdonára történő végrehajtást elrendelő 

döntése ellen. 

Bírósági eljárás van folyamatban továbbá a Slovnaft és a MOLTRADE Mineralimpex Zrt. között 2006-ban létrejött szerződés 

érvénytelenségének megállapítása iránt, amely szerződés tárgya a Slovnaft Česká republika, spol. s.r.o.-ban fennálló 

tulajdoni részesedés átruházása. A bírósági eljárás felei az Ashford és a MOLTRADE Mineralimpex Zrt. Az eljárásban nem 

történt új fejlemény. 

Az INA Csoport peres eljárásai 

2010-ben a NAFTNA INDUSTRIJA SRBIJE A.D. (a továbbiakban: NIS) hét keresetet nyújtott be horvátországi bíróságokhoz 

az INA, az INA-OSIJEK PETROL, a PETROL, a GRADITELJ részvénytársaságok valamint a FEROIMPEX társaság mint 

alperesek ellen. Ezen peres eljárásokban a NIS az INÁ-tól, illetve leányvállalataitól különböző ingatlanok, elsősorban 

üzemanyagtöltő állomások tulajdonjogát követeli. 

A NIS az ingatlanokat a Szerbiában bejegyzett NAFTAGAS PROMET és JUGOPETROL társaságok jogutódjaként követeli, 

amely társaságok korábban az érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai voltak. A kereset azon 

alapul, hogy a felperes állítása szerint jogellenes volt az érintett ingatlanoknak az INA és leányvállalatai általi megszerzése 

privatizációs eljárás keretében, és/vagy a Horvát Köztársaság, mint az INA vagy az INA-OSIJEK jogelődjének érdekében 

hozott, az egyes horvát vállalatok és más jogi személyek meghatározott ingó és ingatlan tulajdonával valamint jogaival 

történő rendelkezést tiltó rendelet (Horvát Közlöny 39/91. szám), valamint a Horvát Köztársaság területén alapított egyes 

jogi személyek vagyonának elidegenítését tiltó törvény (Horvát Közlöny 29/94. szám) alapján. Az eljárás összetett kérdéseket 

vet fel az állami jogutódlás és a privatizáció tekintetében. Jogerős döntés a közeljövőben nem várható. 

Általános 

A fentiekben felsorolt peres ügyek egyike sem gyakorolt hatást a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokra, kivéve 

ahol ez kiemelésre került. A Csoport tagjai szokásos működésük során több peres ügyben is érintetté váltak. Jelenleg nincs 

folyamatban olyan – az előzőekben nem említett - peres ügy, melynek kimenetele jelentős negatív hatással lehet a Csoport 

pénzügyi helyzetére, eszközeire, eredményére vagy üzleti tevékenységére. 

Azon peres ügyek összesített perértéke, melyekben a MOL Csoport, mint alperes szerepel, 41.428 millió forint. Ezek kapcsán 

20.067 millió forint céltartalék képzésére került sor. 

A Társaság által indított pereinek összértéke 218 millió forint. 

Környezetvédelmi kötelezettségek 

A Csoport tevékenységéhez kapcsolódóan környezetkárosításból vagy szennyezésből fakadó kötelezettségek, valamint az 

ezekhez kapcsolódó helyreállítás miatt felmerülő ráfordítások keletkezhetnek. A Csoportot a tevékenységével kapcsolatosan 

korábban felmerült környezetkárosításért felelősség terheli. Ennek megfelelően a MOL a múltban okozott környezeti károk 

helyreállításának, továbbá a jelenleg hatályban lévő környezetvédelmi szabályozásoknak való megfeleléshez szükséges 

intézkedéseknek a 2010. december 31-ével becsült költségeire 70.027 millió forint céltartalékot képzett (lásd 20. jegyzet). Bár 

a menedzsment megítélése szerint e céltartalékok összege az ésszerűen lehetséges becslések alapján elegendő fedezetet 

nyújt a követelményeknek való megfelelésre, az e követelményekkel kapcsolatos jövőbeni szabályozási fejlemények 

és változások, valamint az ismert és tényleges környezeti állapot között fennálló eltérések e becslések átértékeléséhez 

vezethetnek. 



A Prágai Városi Bíróság 2009. február 24-ei döntésében helybenhagyta az elsőfokú bíróság – Prágai 4. Kerületi Bíróság - 

2005. szeptemberében meghozott határozatát, amely elrendelte a moszkvai választottbíróság döntésének végrehajtását, 

így az jogerőre emelkedett. Ezzel egyidejűleg azonban a Slovnaft egy párhuzamos eljárást is indított a Cseh Köztársaságban, 

a végrehajtás megakadályozása érdekében. A Prágai 4. Kerületi Bíróság 2005. november 22-én meghozott végzésében azt 

mondta ki, hogy a végrehajtást a Slovnaft kereseti kérelmének elbírálásáig fel kell függeszteni. 

Továbbá, a Csoport egyes telephelyei szennyezettségének felszámolása jelenleg nem becsülhető mértékű költséggel 

járhatnak vagy a jogszabályi követelmények nem egyértelműen nevesítik a feladatokat. A tiszaújvárosi telephelyen, a 

Csoport potenciálisan jelentős talaj- és talajvíz szennyezettséget állapított meg. A regionális környezetvédelmi hatóság 

határozatának megfelelően, a TVK-nál és a MOL Tiszai finomítójában a Csoportnak el kell végeznie a szennyezés vizsgálatát 

és annak eredményét, valamint a technikai megvalósítás részleteit be kell nyújtania a hatósághoz. A felmérés eredményének 

alapján a hatóság előírja az elvégzendő környezetvédelmi kockázatkezelési tervet és várhatóan határozatban fogja a TVK-t 


és a MOL-t kötelezni ezek közös elvégzésére. A kötelezettség összege jelenleg nem számszerűsíthető, de várhatóan nem 

haladja meg a 4 milliárd forintot. 

Továbbá, a kőolaj és földgáz kutatás és termelés során a Csoport magyar jogelődje által 1976 (a környezet védelméről és 

a veszélyes hulladékokról szóló szabályozás hatályba lépésének időpontja) előtt alkalmazott technológiák következtében 

felmerülhet az ezen tevékenység során keletkezett fúrási iszap eltávolításának kötelezettsége. A keletkezett szennyező 

anyag kezelése az akkor érvényben lévő környezetvédelmi szabályoknak megfelelően történt, azonban a jogszabályi 

előírásokban azóta bekövetkezett változások következtében további áthelyezési és helyreállítási kötelezettségek 

merülhetnek fel. Ezen kötelezettség fennállása, következésképpen a kapcsolódó költségek alakulása függ a nagy számosságú 

helyszínen hátrahagyott fúrási iszap kiterjedésétől, mennyiségétől és összetételétől. A kötelezettség összege jelenleg nem 

számszerűsíthető, de várhatóan nem haladja meg a 3-5 milliárd forintot. 

37 A konszolidált cash flow kimutatással kapcsolatos információk 

A pénzeszközök összetétele december 31-én a következő volt 

2010 2009 



Pénzeszközök a mérlegnek megfelelően 313.166 177.105 

Megszűnő tevékenységhez hozzárendelhető pénzeszközök - 1.598 

Pénzeszközök az időszak végén 313.166 178.703 

További függő kötelezettségek merülhetnek fel a közelmúltban üzleti kombináció során megszerzett Mantova-i Finomító 

körüli ipari parknál, valamint a horvátországi finomítóknál, telephelyeknél és kiskereskedelmi egységeknél, későbbi 

részletesebb helyszíni felmérések, továbbá a helyi szabályozások és hatósági gyakorlatok változásának következtében. 

Csoport szinten a mérlegben környezetvédelmi céltartalékként megjelenített akvizíciós függő kötelezettségek összesített 

értéke 2010. december 31-én 30,7 milliárd forint (2009. december 31-én 41,3 milliárd forint) volt. 

36 A mérleg fordulónapját követő események 

ING opciós megállapodás keretében lehívott vételi opció 

A MOL az ING Bank N.V-vel („ING”) 2010. március 11-én kötött, 5.220.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényre vonatkozó 

opciós szerződés alapján, 2011. január 4-én a pénzbeli teljesítéssel történő elszámolás választásával valamennyi részvény 

vonatkozásában lehívta amerikai típusú vételi opcióját. A kötési árfolyam 75,4 EUR részvényenként. Az elszámolásra 2011. 

január 7-én került sor. 

Egyidejűleg a MOL és az ING 2011. január 4-én részvény opciós szerződést kötött, melynek eredményeként a MOL amerikai 

típusú vételi opció, az ING pedig európai típusú eladási opció jogosultjává vált az ING tulajdonában levő 5.220.000 darab 

„A” sorozatú MOL törzsrészvény vonatkozásában. Mindkét opció lejárata 1 év. A vételi és eladási opció kötési árfolyama 

egyaránt 78,6 EUR részvényenként. 

Ajánlat az INA közkézhányadon lévő törzsrészvényeire 

2010. december 14-én a MOL közzétette ajánlatát a Zágrábi Értéktőzsdén a vele nem összehangoltan eljáró INA 

részvényeseknek maximum 800.910 darab tehermentes, teljes mértékben befizetett egyenként 900 horvát kuna névértékű 

INA törzsrészvény megvásárlására 2.800 horvát kuna részvényenkénti áron. Az ajánlat nem a horvát vállalatfelvásárlásokat 

szabályozó törvény által meghatározott nyilvános vételi ajánlat, és nem esett az adott törvény hatálya alá. A részvényesek 

összesen 10.082 darab INA részvényt ajánlottak fel. Az ügylet pénzügyi elszámolására 2011. január 31-én került sor. 

Részvényadásvételi és opciós szerződés az UniCredit-el 

A MOL 2011. február 8-án részvény adásvételi és részvény opciós szerződést kötött az UniCredit Bank A.G-vel („UniCredit”). 

Ezen tranzakciók eredményeképpen az UniCredit tulajdonába összesen 2.914.692 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvény 

kerül. A részvény opciós szerződés alapján a MOL amerikai típusú vételi opció, az UniCredit európai típusú eladási opció 

jogosultjává vált a teljes részvénycsomag vonatkozásában. Mindkét opció lejárata 1 év, mely évente meghosszabbítható, 

maximum összesen 3 évre. A vételi és eladási opció lehívási ára egyaránt 85,8 euró részvényenként. A megadott opciós 

struktúrából kifolyóan a tranzakció hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségként került kimutatásra. 

Leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások megszerzésére fordított nettó pénzáramlás elemzése 

2010 2009 



Fizetett ellenérték -541 -6.814 

Megszerzett pénzeszközök - 148 

Leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások megszerzésével kapcsolatos nettó pénzáramlás -541 -6.666 

Hosszú lejáratú hitelek felvétele 

2010 2009 



Hosszú lejáratú hitelek állományának növekedése 456.891 521.009 

Ebből nem pénzmozgás: devizahitelek nem realizált árfolyamnyeresége / vesztesége (-) -12.381 3.222 

Hosszú lejáratú hitelek felvétele 444.510 524.231 

38 Tranzakciók kapcsolt felekkel 

Társult vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók 

2010 2009 



Vevőkövetelések kapcsolt vállalkozásoktól 17.444 19.004 

Szállítói kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben 5.763 6.475 

Értékesítés nettó árbevétele kapcsolt vállalkozások felé 57.026 47.491 

A Csoport 2010-ben és 2009-ben egyaránt vásárolt, illetve értékesített különböző termékeket és szolgáltatásokat kapcsolt 

vállalkozásoktól, illetve kapcsolt vállalkozások részére a rendes üzletmenet keretein belül. Valamennyi tranzakció piaci 

viszonyok mellett került lebonyolításra. Az INA csoport 2009. június 30-ig társult vállalkozásként került konszolidálásra, 

ennek következtében a fenti tranzakciók hatása eddig a dátumig az értékesítés nettó árbevételében jelent meg. 



Juttatások az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára 

Az Igazgatóság díjazása 2010 és 2009 során 158 millió, illetve 122 millió forint volt. Emellett, az Igazgatóság külső tagjai 

egy hosszútávú ösztönzési rendszerben vesznek részt, melynek részletei alább kerülnek bemutatásra. A Felügyelő Bizottság 

tagjai együttesen 81 millió forint juttatásban részesültek 2010-ben és 84 millió forint juttatásban 2009-ben. 


A Igazgatósági tagok a kötvényprogramon túlmenően az alábbiakban részletezett juttatásban részesülnek: 

Juttatások a kulcspozícióban lévő felső- és középvezetés részére 

– Külső és belső Igazgatósági tagok 25.000 EUR/év 

– Igazgatóság elnöke és az alelnökök 31.250 EUR/év 

Abban az esetben ha az Igazgatóság elnöki tisztségére nem külső igazgatósági tagot választanak, a juttatás mértéke az 

alelnököt illeti meg. A nem magyar állampolgár és nem magyarországi lakhelyű igazgatósági tagok minden igazgatósági 

ülés után (maximum 15 alkalommal) magyarországi utazásuk esetén 1.500 euró juttatásban részesülnek. 

Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a felsővezetés tagjai által birtokolt részvények 

2010 2009 

Részvény darabszám Részvény darabszám 

Igazgatóság 306.017 421.490 

Felügyelő Bizottság 380 547 

Felsővezetés (belső Igazgatósági tagok kivételével) 109.566 156.191 

Összesen 415.963 578.228 

A bemutatott összegek azon vezetők juttatásait tartalmazzák, melyek a MOL Csoport vezető tisztségviselőinek minősülnek. 

A bemutatott adatok összehasonlíthatósága érdekében az előző időszak számai módosításra kerültek. A TVK és a Slovnaft 

vezető tisztségviselőinek juttatásait nem tartalmazza az összehasonlító oszlop. 

2010 2009 



Bérek és egyéb rövid távú juttatások 964 1.575 

Végkielégítés - - 

Munkaviszony megszűnése utáni juttatások - - 

Egyéb hosszú távú juttatások - - 

Részvény alapú juttatások 3 - 

összesen 967 1.575 

Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai részére nyújtott kölcsönök 

Sem az Igazgatóság, sem a Felügyelő Bizottság tagjai részére nem került sor kölcsön nyújtására. 

A Társaság vezetésének tagjaival történt tranzakciók 

Az Igazgatóság alelnöke, Csányi Sándor úr, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A MOL Nyrt. és annak egyes leányvállalatai 

szerződéses kapcsolatban állnak az OTP Csoport tagjaival, többek között bankszámlavezetési, betételhelyezési, brókeri és 

hitelkártya szolgáltatási, illetve kölcsönfinanszírozási tevékenységek vonatkozásában. Az OTP-vel 2010-ben, illetve 2009-ben 

kötött tranzakciók egyike sem minősül a rendes üzletmeneten kívüli ügyletnek. Valamennyi tranzakció független felek hasonló 

körülmények esetén egymással szemben érvényesíthető árainak megfelelő ellenértéken történt. 

39 Részvény alapú juttatások 

Tárgyév során a munkavállalók részére adott juttatások elszámolt költségét az alábbi táblázat tartalmazza: 

2010 2009 



Az Igazgatóság egyik tagja, Martin Roman úr a CEZ a.s. elnök-vezérigazgatója. A MOL és a CEZ közös vezetésű vállalatai 

működtetik a Dunai Finomítóban lévő kazánparkot, illetve a Pozsonyi Finomítóban lévő hőerőművet, továbbá előkészítő 

munkákat végeznek a pozsonyi, illetve százhalombattai finomító területére tervezett CCGT-k építésével kapcsolatban. A 

fenti együttműködésen túl a CEZ-nek az alábbi tranzakciói voltak 2010-ben a MOL Csoport tagjaival: 



Részvény elszámolású juttatások költsége - - 

Készpénz elszámolású juttatások költsége / költségének visszaforgatása 2.197 1.960 

Részvény alapú juttatások költsége / költségének visszaforgatása 2.197 1.960 

– a CEZ 589 millió Ft értékben értékesített elektromos áramot a MOL Commodity Trading Kft-nek; 

– az I&C Energo 7.375 millió Ft értékben végzett különféle karbantartási munkákat, illetve szállított alapanyagokat 

a CEZ részére; 

– az AFRAS Energo s.r.o 478 millió Ft értékben szállított tartalék alkatrészeket, illetve végzett ezekkel kapcsolatos 

karbantartási munkákat a CEZ-nek; 

– a Slovnaft Česká republika, a.s 2 millió Ft értékben értékesített olajat, illetve kenőanyagokat a CEZ-nek. 

A részvény alapú juttatások részletes bemutatása alább található. 

A részvény alapú juttatások a menedzsment hosszú távú ösztönzését szolgálják 

Az összetett hosszú távú menedzseri ösztönző rendszer két elemből áll: a hozzáadott értéken alapuló nyereség megosztó 

ösztönzőből és az opciós ösztönzőből. 

Az Igazgatóság egyik tagja, Dobák Miklós úr az IFUA Horváth & Partners Kft. tanácsadócég nemzetközi partnere. A cég 

2010-ben 6 millió Ft értékben nyújtott tanácsadói szolgáltatást a Csoport részére. 

Az Igazgatóság egyik tagja, Parragh László úr igazgatósági tag a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt.-ben és a GYSEV Zrt.- 

ben is. A Csoport 2010-ben 80 millió Ft és 6.154 millió Ft értékben értékesített terméket a Malév, illetve a GYSEV részére. 

A Felügyelő Bizottság egyik tagja, Slavomír Hatina úr a Slovintegra a.s. társaságon keresztül a szlovák Granitol a.s 

társaságban rendelkezik közvetett részesedéssel, amely társaságnak a Csoport 2010. év folyamán 4.668 millió Ft, míg 2009 

során 3.153 millió Ft értékben szokásos kereskedelmi feltételek és piaci árak mellett polietilént értékesített. Továbbá Hatina 

úr a BAITEC Group a.s. társaságon keresztül a szlovák Real–H.M. s.r.o. társaságban is rendelkezik közvetett részesedéssel, 

amely társaságnak a Csoport 2010-ben 31 millió Ft, míg 2009. év folyamán 2.614 millió Ft értékben szokásos kereskedelmi 

feltételek és piaci árak mellett értékesített termékeket. 

Az Ügyvezető Testület egyik tagja és a Slovnaft vezérigazgatója, Világi Oszkár úr a Ruzicka Csekes s r.o. ügyvédi iroda 

partnere. A Társaság és annak jogelődje a CVD s.r.o. 2010. évben 48 millió Ft értékben, míg 2009. évben 104 millió Ft 

értékben nyújtott a Csoport részére jogi szolgáltatást. 

Részvény alapú opciós juttatás a menedzsment részére 

A 2006. évtől bevezetett részvényopción alapuló ösztönző rendszer a MOL Csoport menedzsmentjének hosszú távú 

részvényárfolyam-növelés érdekeltségét teremti meg. 

Az opciós ösztönző egy évenként ismétlődő, MOL részvényekre vonatkozó vételi opció alapján számított készpénz kifizetésű 

bérösztönző, mely: 

– évente induló 5 éves periódust átfogva működik, egy–egy periódus az alábbiak szerint tagolódik: 

– 2009-ben még a régi rendszerben maradók esetében 3 éves várakozási (megszolgálási) + 2 éves lehívási 

időszak, 

– 2009-ben az új rendszerbe átlépők és 2010. évtől minden jogosult vezetőre vonatkozóan 2 éves várakozási 

(megszolgálási) + 3 éves lehívási időszak, 

– mértékét a MOL besorolási kategóriánként meghatározott egységek mennyisége határozza meg, 

– az egységek értékének meghatározására évente kerül sor (az ösztönző bevezetése óta 1 egység = 100 MOL 

részvény). 

Az új rendszer szerint a futamidő második évének végéig nincs lehetőség az opció beváltására (várakozási időszak), a 3. év 

január 1-jétől az 5. év december 31-ig terjedő időszak a beváltási periódus. 


A kifizetés a beváltási periódusban a beváltás bejelentése alapján történik, mely a megállapított részvény darabszám és az 

árfolyam növekmény (induló ár és a beváltási ár különbözete) szorzataként kerül meghatározásra és kifizetésre. 

A részvény alapú opciós juttatás részletei a következők: 

Átváltási 

opció 

darabszáma 

Súlyozott 

átlagos 

átváltási ár 

Átváltási 

opció 

darabszáma 

2010 2010 2009 2009 

Súlyozott 

átlagos 

átváltási ár 

részvény forint / részvény részvény forint / részvény 

Év elején fennálló opciók 658.112 18.410 451.165 22.974 

Év során juttatott opciók 214.402 15.893 248.573 10.960 

Év során visszavett opciók -27.375 17.506 -41.626 23.392 

Év során lehívott opciók -100.746 20.170 - - 

Év során lejárt opciók -4.124 20.170 - - 

Év végén fennálló opciók 740.269 17.465 658.112 18.410 

Év végén lehívható opciók 133.882 21.146 115.040 20.170 

Az IFRS 2-vel összhangban, a részvény alapú opciós juttatás készpénz elszámolású tranzakcióként került kimutatásra, az 

ösztönző megszolgálás időpontjában számított valós értékének az eltelt megszolgálási időszakra jutó része ráfordításként 

történő elszámolásával. Az emelkedő részvényárak miatt 2.197 millió költség merült fel 2010-ben, mely a Személyi jellegű 

ráfordítások között került elszámolásra, a Szállítók és egyéb kötelezettségek egyidejű növekedésével. 2009-ben ilyen címen 

1.960 millió forint ráfordítás került elszámolásra. A részvény alapú opciós juttatással kapcsolatban 2010 december 31-én 

5.435 millió forint kötelezettség jelent meg (2009 december 31-én 2.742 millió forint), mely az egyéb hosszú lejáratú és az 

egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra. 

A valós értékek a binomiális opció árazási modell alapján kerültek meghatározásra. A modell alapadatai a következők: 



2010 2009 

Súlyozott átlagos átváltási ár (forint / részvény) 17.465 18.410 

December 31-i részvényárfolyam (forint / részvény) 20.870 17.247 

Múltbéli adatokon alapuló várható volatilitás 44.79% 44.25% 

Várható osztalék hozam 1.26% 1.93% 

Várható élettartam (év) 2.72 2.82 

Kockázatmentes kamatláb 1.46% 2.08% 

Nyereségmegosztásra épülő ösztönző rendszer 

Az ösztönző célja: az eredményesség hosszú távú, fenntartható növelésére történő ösztönzés a „hozzáadott érték 

metodológia” alapján, ezáltal biztosítva, hogy az ösztönzési rendszerben résztvevők érdekei egybeessenek a MOL Csoport 

részvényeseinek érdekeivel. 

A nyereségmegosztásra épülő ösztönző évenként ismételten a hozzáadott érték növekedése alapján számított készpénz 

kifizetésű nettó juttatás. (Hozzáadott érték: a befektetett tőke költségén felül keletkező eredményt ismeri el) 

Mivel a tárgyévi ösztönző egységnyi értéke meghatározásának alapja a MOL Nyrt. közgyűlése által elfogadott tárgyévi 

auditált beszámoló, ezért az ösztönző kifizetése a tárgyévet lezáró éves rendes közgyűlést (MOL Nyrt.) követően történik. 

2010 vonatkozásában nem várható ezen ösztönző alapján kifizetés. 


Összefoglaló 

Összefoglaló pénzügyi adatok (IFRS) 

pénzügyi adatok 

Eredménykimutatás a december 31-vel végződő évre 

2006 

módosított 

2007 

módosított 

2008 

módosított 

2009 

módosított 

2009 

módosított 

2010 2010 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió USD* millió forint millió USD*** 

Árbevétel és egyéb működési 

bevétel 

2.992.149 2.669.014 3.554.752 3.366.738 16.642 4.324.548 20.781 

Összes működési költség 2.582.577 2.313.509 3.355.528 3.134.359 15.494 4.085.490 19.632 

Üzleti tevékenység eredménye 409.572 355.505 199.224 232.379 1.149 239.058 1.149 

Anyavállalati részvényesek 

részesedése az eredményből 

Mérleg a december 31-vel végződő évre 

329.483 257.796 141.418 95.058 470 103.958 500 

2006 

módosított 

2007 

módosított 

2008 

módosított 

2009 

módosított 

2009 

módosított 

2010 2010 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió USD** millió forint millió USD**** 

Befektetett eszközök 1.301.035 1.544.236 2.027.899 3.073.859 16.341 3.143.711 15.063 

Forgóeszközök 864.297 888.521 888.514 1.093.748 5.815 1.342.018 6.430 

Összes eszköz 2.165.332 2.432.757 2.916.413 4.167.607 22.156 4.485.729 21.494 

Összefoglaló pénzügyi adatok 

Anyavállalati részvényesekre 

jutó saját tőke 

1.079.666 792.164 1.112.981 1.294.005 6.879 1.435.070 6.876 

Külső tulajdonosok részesedése 191.537 127.417 118.419 535.647 2.848 539.407 2.585 

Hosszú lejáratú kötelezettségek 410.987 861.702 943.516 1.272.925 6.767 1.392.867 6.674 

Rövid lejáratú kötelezettségek 483.142 651.474 741.497 1.065.030 5.662 1.118.385 5.359 

Összes saját tőke és 


2.165.332 2.432.757 2.916.413 4.167.607 22.156 4.485.729 21.494 

Cash-flow a december 31-vel végződő évre 

2006 

módosított 

2007 

módosított 

2008 

módosított 

2009 

módosított 

2009 

módosított 

2010 2010 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió USD* millió forint millió USD*** 

Üzleti tevékenységből 

származó nettó pénzáramlás 

Befektetési tevékenység 

nettó pénzáramlása 

Finanszírozási tevékenység 

nettó pénzáramlása 

Pénzeszközök 

csökkenése (-) / növekedése 

529.508 315.506 347.203 397.891 1.967 373.653 1.796 

111.669 -336.978 -474.792 -266.658 -1.318 -276.272 -1.328 

-287.481 -245.951 209.070 -169.173 -836 26.794 129 

353.696 -267.423 81.481 -38.480 -190 124.175 597 

* 2009 átlag HUF/USD 202,3 

** 2009 év vége HUF/USD 188,1 

*** 2010 átlag HUF/USD 208,1 

**** 2010 év vége HUF/USD 208,7 


Főbb működési adatok 

Bruttó szénhidrogénkészletek alakulása (SPE szerint)* 

Bizonyított készlet 

Földgáz Kőolaj Kombinált 

millió m 3 Bcf kt millió hordó millió boe 

Magyarországi készlet 2007. december 31-én 18.249,9 644,5 7.768,2 58,6 169,8 

Készletátértékelés -1.552,4 -54,8 -3.315,6 -25,0 -26,1 

Új felfedezés, feltárás 50,9 1,8 7,8 0,1 0,4 

Termelés -2.619,8 -92,5 -811,2 -6,1 -23,0 

Készletvásárlás, vagy értékesítés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 


Készletátértékelés 335,0 11,8 764,1 5,8 2,0 


Termelés -2.751,3 -97,2 -780,1 -5,9 -23,6 





Termelés -2.678,6 -94,6 -726,9 -5,5 -22,0 






INA d.d. készlet (25%) 2007. december 31-én 7.964,7 281,3 2.447,9 18,1 67,4 



Termelés -568,3 -20,1 -203,2 -1,5 -5,4 

Készletvásárlás, vagy értékesítés 6.656,8 235,1 2.054,6 15,2 56,5 

INA d.d. készlet (47,16%) 2008. december 31-én 14.166,8 500,3 4.372,6 32,3 120,2 

Készletátértékelés -825,7 -29,2 1.158,3 8,7 11,0 


Termelés -2.500,4 -88,3 -777,0 -5,8 -20,7 


INA d.d. készlet 2009. december 31-én 26.713,8 943,4 9.653,1 71,4 245,3 

Készletátértékelés 1.888,8 66,7 767,9 9,5 24,7 


Termelés -3.018,4 -106,6 -799,4 -6,0 -23,9 


INA d.d. készlet 2010. december 31-én 25.584,2 903,5 9.621,7 75,0 246,1 


Oroszországi, pakisztáni készlet 2007. 

december 31-én 

1.787,6 63,1 13.434,8 95,6 107,5 



Termelés -53,1 -1,9 -1.191,7 -8,6 -9,0 




1.734,5 61,3 12.921,5 92,1 103,5 

Összes szénhidrogénkészlet(hazai és külföldi) 

2007. december 31-én 





28.002,2 988,9 23.650,9 172,3 344,7 

30.029,9 1.060,5 20.943,3 152,0 344,8 

40.505,7 1.430,4 25.690,2 187,3 447,0 



Termelés -68,2 -2,4 -1.019,5 -7,4 -7,8 




1.666,3 58,8 12.337,6 87,9 98,8 



37.434,2 1.322,0 24.708,4 184,0 429,1 

* Az adatok 100%-ban tartalmazzák az MMBF Zrt. készleteit. Az INA, d.d. készleteiből a tulajdoni hányad szerint a MOL-ra jutó értékeket tartalmazzák 2008. december 31-ig az adatok. Mivel 

2009. július 1-től az INA, d.d. teljeskörűen konszolidált vállalat, így a kimutatás 2009-től kezdődően az INA d.d. készleteinek 100%-t tartalmazza. Az INA, d.d. esetében a készletátértékelés, 

új felfedezés, feltárás valamint termelés sorok 2009. évre vonatkozóan 47,16%-os részesedéssel lettek figyelembe véve. 

Készletátértékelés -175,1 -6,2 64,4 0,4 -0,6 


Termelés -235,9 -8,3 -1.015,0 -7,4 -8,9 




1.255,4 44,3 11.387,0 81,0 89,3 





Bruttó szénhidrogénkészletek alakulása (SPE szerint)* 

Bizonyított és valószínű 

készletek 




Készletátértékelés 1.063,4 37,6 -2.457,4 -18,6 -5,1 


Termelés -2.619,8 -92,5 -811,2 -6,1 -23,0 



Készletátértékelés 2.514,3 88,8 938,9 7,1 11,1 

Új felfedezés, feltárás 1.044,5 36,9 196,6 1,5 8,5 

Termelés -2.751,3 -97,2 -780,1 -5,9 -23,6 





Termelés -2.678,6 -94,6 -726,9 -5,5 -22,0 



Oroszországi, pakisztáni készlet 


1.947,6 68,8 16.557,6 118,0 130,8 

Készletátértékelés 0,0 0,0 1.316,1 10,1 9,9 

Új felfedezés, feltárás 0,0 0,0 5.046,6 36,7 36,7 

Termelés -53,1 -1,9 -1.191,7 -8,6 -9,0 




1.894,5 66,9 21.728,7 156,1 168,5 

Készletátértékelés 0,0 0,0 -73,7 -0,5 -0,6 


Termelés -68,2 -2,4 -1.019,5 -7,4 -7,8 




1.826,3 64,5 20.635,5 148,2 160,1 

Bizonyított és valószínű 

készletek 



INA d.d. készlet (25%) 2007. december 31-én 11.189,5 395,2 3.198,4 23,6 93,6 



Termelés -568,3 -20,1 -203,2 -1,5 -5,4 


INA d.d. készlet (47,16%) 2008. december 31-én 21.901,7 773,4 5.820,1 43,0 180,3 

Készletátértékelés -8.770,5 -309,7 1.156,0 8,7 -36,6 


Termelés -2.500,4 -88,3 -777,0 -5,8 -20,7 


INA d.d. készlet 2009. december 31-én 35.170,3 1.242,0 12.720,1 94,1 325,1 

Készletátértékelés -161,4 -5,7 279,0 2,0 3,4 


Termelés -3.018,4 -106,6 -799,4 -6,0 -23,9 


INA d.d. készlet 2010. december 31-én 31.990,4 1.129,7 12.199,8 90,2 304,6 









36.140,2 1.276,3 29.233,5 213,1 434,2 

45.339,8 1.601,2 33.952,0 247,5 532,6 

59.347,8 2.095,8 40.114,3 293,4 665,1 

54.731,5 1.932,8 37.071,7 271,0 618,8 





Készletátértékelés 7,4 0,3 -1.338,1 -9,8 -9,5 


Termelés -235,9 -8,3 -1.015,0 -7,4 -8,9 




1.597,9 56,4 18.282,4 131,1 141,7 





Átlagos termelési 

költségek alakulása* 

2005 2006 2007 2008 2009 2009** 2010*** 

Kőolaj (USD/hordó) 6,28 6,33 9,98 13,53 15,49 18,98 20,96 

Földgáz (USD/ millió köbláb) 937,7 861,3 936,3 1.347,6 997,7 1.477,2 1.822,9 

Összes (USD/boe) 6,05 5,87 8,03 11,16 11,21 14,06 15,41 

* MMBF Zrt. termelése nélkül 2008-tól 

**INA H2-vel 

***INÁ-val, a költségek nem tartalmazzák az eszközfelértékelés értékcsökkenését és értékvesztését. 

Szállított földgáz mennyiség (millió m 3 ) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 

Magyarországi szállítás 17.714 17.278 14.961 15.140 14.913 13.833 

Tranzit 2.570 2.386 2.390 2.427 1.768 2.201 

Szállítási díj (Ft/m 3 ) 2005 2006 2007 2008 2009 2010** 

Magyarországi szállítási díj 3,03 3,16 3,68 3,89 4,44 4,75 

Kutató és feltáró kutak* 

2005 2006 2007 2008 2009** 2009*** 2010** 

Tesztelt kutak 41 (28) 19 (15) 52 (31) 32 (24) 73 (54) 57 (45) 103 (80) 

ebből kutatófúrás (ebből külföldi) 12 (2) 7 (3) 16 (3) 12 (6) 17 (8) 13 (5) 20 (8) 

kőolajtalálat (ebből külföldi) 1 (0) 2 (0) 0 (0) 2 (1) 5 (3) 3 (1) 7 (5) 

földgáztalálat (ebből külföldi) 2 (1) 1 (0) 8 (0) 6 (2) 6 (2) 6 (2) 7 (0) 

meddő kút/nem kereskedelmi értékű találat 

(ebből külföldi) 

9 (1) 4 (3) 8 (3) 4 (3) 6 (3) 4 (2) 6 (3) 

ebből feltárófúrás 29 (26) 12 (12) 36 (28) 20 (18) 56 (46) 44 (40) 83 (72) 

kőolajtalálat (ebből külföldi) 29 (26) 11 (11) 31 (26) 17 (16) 43 (41) 41 (39) 70 (65) 

földgáztalálat (ebből külföldi) 0 (0) 1 (1) 3 (2) 2 (2) 12 (4) 3 (1) 10 (5) 

meddő kút (ebből külföldi) 0 (0) 0 (0) 2 (0) 1 (0) 1 (1) 0 (0) 3 (2) 

* Külföldi: Magyarország és Horvátország nélkül 

**MOL és INA 

***MOL 

Szénhidrogén-termelés** 

(bruttó adatok) (kt) 

2005 2006 2007 2008 2009 2009*** 2010***** 

Kőolajtermelés (hazai)* 884 857 799 743 715 715 647 

Kőolajtermelés (külföldi) 1.369 1.310 1.323 1.181 1.011 1.446 1.793 

Kondenzátum-termelés (hazai) 206 216 162 163 146 146 128 

Kondenzátum-termelés (külföldi) 0 0 10 11 8 78 176 

PB-termelés (hazai) 206 200 157 133 125 125 113 

PB-termelés (külföldi) 0 0 0 0 0 28 56 

Egyéb gáztermék (hazai) 51 43 41 33 29 29 28 

Egyéb gáztermék (külföldi)**** 0 0 0 0 0 37 73 

* Leválasztott kondenzátum nélkül 

** MMBFZrt. termelése nélkül 2008-tól 

***INA H2-vel 

**** 2009: tartalmaz 20 Mm 3 nettó száraz gázból előállított terméket. 2010: tartalmaz 37 Mm 3 nettó száraz gázból előállított terméket. 

*****INÁ-val 

Földgáz termelés** 

(nettó száraz) (millió m 3 ) 

2005 2006 2007 2008 2009 2009*** 2010**** 

Földgáz termelés (hazai)* 2.966 3.028 2.488 2.480 2.280 2.280 2.192 

Földgáztermelés (külföldi) 31 51 58 53 68 1.102 2.838 

* 2006-tól nem tartalmazza a MOL Gáztároló Zrt kezdeti párnagáz kitermelését a MOL Gáztároló Zrt értékesítése miatt 

** MMBFZrt. termelése nélkül 2008-tól 

***INA H2-vel 

**** INA-val 

Kőolaj-feldolgozási adatok (kt) 2005 2006 2007 2008 2009* 2010** 

Feldolgozott hazai kőolaj 908 852 800 771 1.052 1.146 

Feldolgozott import kőolaj 11.503 11.673 12.487 14.259 15.529 17.109 

Teljes kőolaj-feldolgozás 12.411 12.525 13.287 15.030 16.581 18.255 

Gazolin-feldolgozás 210 214 162 197 254 297 

Egyéb alapanyag-feldolgozás 2.433 2.371 2.854 2.914 2.865 3.282 

Teljes feldolgozott mennyiség 15.054 15.110 16.303 18.141 19.700 21.834 

Bér- és közös feldolgozás 0 0 0 0 0 0 

Átlagos desztillációs kihasználtság Dunai Finomító % 91 89 91 88 81 83 

Átlagos desztillációs kihasználtság Bratislava Finomító % 95 98 98 100 95 97 

* MOL-csoport, INA-val 2009. július 1-től 

** INA-val 

Kőolajtermék értékesítési adatok 

(kt - PB és gáztermékek nélkül) 

2005 2006 2006 2008 2009* 2010** 

Magyarországi termék-értékesítés 4.065 4.630 4.701 4.753 4.751 4.194 

Gáz- és tüzelőolajok 1.919 2.345 2.438 2.577 2.614 2.447 

Motorbenzinek 1.148 1.286 1.331 1.297 1.319 1.102 

Fűtőolajok 166 132 161 75 90 27 

Bitumenek 244 300 163 207 197 142 

Kenőanyagok 26 24 26 20 21 22 

Egyéb termékek 562 543 582 577 510 454 

Szlovákiai termékértékesítés 1.378 1.464 1.524 1.626 1.427 1.519 

Gáz- és tüzelőolajok 719 786 838 905 807 926 

Motorbenzinek 420 406 444 457 412 407 

Kenőanyagok 15 11 10 8 9 5 

Bitumenek 96 99 85 93 77 69 

Egyéb termékek 128 162 147 163 122 112 

Horvátországi termékértékesítés 1.457 2.061 

Gáz- és tüzelőolajok 784 1.194 

Motorbenzinek 314 507 

Kenőanyagok 6 9 

Bitumenek 70 67 

Egyéb termékek 283 284 

Export értékesítés 6.004 5.714 6.576 8.810 9.242 10.561 

Gáz- és tüzelőolajok 3.264 3.254 3.671 5.013 4.949 5.498 

Motorbenzinek 1.534 1.263 1.365 1.667 1.911 2.136 

Kenőanyagok (bázisolaj nélkül) 28 28 26 22 24 22 

Bitumenek 191 128 300 885 878 989 

Egyéb termékek 987 1.041 1.214 1.223 1.480 1.916 

Összes termék-értékesítés 11.447 11.808 12.801 15.189 16.877 18.335 


* MOL-csoport, INA-val 2009. július 1-től 

** INA-val 


Vegyipari termelési adatok (kt) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 

Ethylene 796 775 870 812 789 794 

LDPE 284 263 270 246 231 216 

HDPE 353 360 404 361 387 417 

PP 441 496 545 515 511 510 

Vegyipari termék értékesítési adatok (kt) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 

Belföldi értékesítés 468 479 491 447 385 462 

Slovakia 69 72 84 78 80 82 

Export értékesítés 758 819 912 833 881 871 

Összes termék-értékesítés 1.295 1.370 1.487 1.358 1.346 1.415 

Teljes munkaidős átlagos létszám (fő) 2005 2006 2007 2008 2009* 2010** 

Kutatás és termelés 1.502 1.428 1.504 1.516 1.498 1.486 

Feldolgozás és kereskedelem 2.953 2.796 2.836 2.882 2.854 2.836 

Gáz és Energia 6 1 0 17 33 37 

Társasági szolgáltatások 580 504 539 539 521 502 

Központ és egyéb 489 461 427 430 439 446 

MOL Nyrt. összesen 5.530 5.190 5.306 5.384 5.345 5.307 

Leányvállalatok 10.056 9.121 9.194 10.606 20.189 28.107 

MOL-CSOPORT 15.586 14.311 14.500 15.990 25.534 33.414 


* MOL-csoport INA-val, 2009. július 1-től 

** INA-val 

Záró létszám (fő) 2005 2006 2007 2008 2009* 2010* 

MOL Nyrt. 5.348 5.096 5.305 5.421 5.264 5.270 

Leányvállalatok 9.312 8.765 9.753 11.792 28.826 27.124 

MOL-CSOPORT 14.660 13.861 15.058 17.213 34.090 32.394 

* MOL-csoport INA-val 


A pénzügyeken túl: 

A pénzügyeken túl: Fenntarthatósági teljesítményünk 

Fenntarthatósági teljesítményünk 




Interjú 

Mosonyi Györggyel 

A tavalyi évvel lezárult a 2006-2010. közötti stratégiai 

időszak. Hogyan értékeli a fenntarthatóság terén elért 

eredményeket 

Az elmúlt évek teljesítményét sikeresnek tekinthetjük, hiszen 

a MOL 2010 szeptemberében felkerült a világ legelismertebb 

fenntarthatósági értékelése alapján készített Dow Jones 

Fenntarthatósági Index globális listájára. Ráadásul mindezt 

úgy sikerült elérnünk, hogy a FF mindhárom dimenziójában, a 

hosszú távú gazdasági, a társadalmi és a környezeti területen 

is egyaránt magas értékelést kaptunk, de ezt támasztja alá 

az elmúlt években kapott számos díj is. Ugyanakkor a vállalat 

növekedése folyamatosan újabb és újabb kihívásokat teremt: 

az a célunk, hogy az egyre jelentősebb méretű MOL-csoport 

minden vállalata és üzleti divíziója egységesen magas szinten 

kezelje a környezeti és társadalmi kérdéseket. 

Melyek azok a területek, amelyekkel kiemelten 

kívánnak foglalkozni 

A már említett hat fókuszterület ezeket takarja. 

A mi iparágunkban a munkabiztonság, az 

egészségvédelem és a természeti környezet 

megóvása, a váratlan események, balesetek 

elkerülése kiemelt fontossággal bírnak. Ezért 

tűzünk ki szigorú célokat a munkabiztonság terén, 

és ezért teszünk kötelezővé minden újonnan 

kinevezett vezető számára egy EBK vezetői 

oktatást. Egy másik terület, a vállalat működése 

által érintettekkel való rendszeres párbeszéd 

nem csak a fokozódó társadalmi elvárások miatt 

fontos, hanem a következő időszak nemzetközi 

működésében is kiemelt szerepet kap. De 

említhetem a vállalat sikerének kulcsszereplőit is: 

csak megfelelően képzett, motivált és elkötelezett 

kollégák segítségével tudjuk elérni céljainkat. 

Az értékesebb humán tőke pedig a társadalmi 

fejlődéshez is hozzájárul. 

Mosonyi 

György 

vezérigazgató, 

a Fenntartható 

Fejlődés 

Bizottság 

elnöke 

Milyen új irányokat határoztak meg a következő évekre a 

FF szempontjából 

Az alapelvünk, miszerint a fenntarthatóság az üzleti 

működés alapja, és nem „zöldrefestési” PR gyakorlat, 

esetleg adományozás, nem változott. Az előttünk álló 

időszakra a következő hat területen határoztunk meg 

célkitűzéseket: klímaváltozás, környezet, egészség és 

biztonság, közösségek, munkavállalóink és gazdasági 

fenntarthatóság. A célok elérésében továbbra is 

valamennyi üzleti és funkcionális terület közreműködik, és 

azok minden országban egyaránt érvényesek. 

Ugyanakkor ott a klímaváltozás, ami egy olaj- és 

gázipari vállalat számára megkerülhetetlen kérdés. 

Van-e a MOL-nak elképzelése arról, hogy egy 

alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságban 

milyen üzleti modellben fog működni 

Tisztában vagyunk a téma jelentőségével, ezért is 

fogadtuk el még 2009-ben a MOL állásfoglalását a 

klímaváltozásról. Ezen kívül a stratégiafejlesztéssel 

foglalkozó kollégáim egy nagyon alapos és 

részletes tanulmányt készítettek arról, hogy az ún. 

dekarbonizált gazdaságba való átmenet milyen 

lehetőségeket és veszélyeket rejt a MOL számára. 

Ennek megfelelően a következő évtizedben 

szeretnénk a villamosenergia termelésbe belépni, 

geotermikus energiát hasznosító erőműveket 

létrehozni, valamint az EU célkitűzéseivel 

összhangban folytatjuk a hatékonyabb és 

fenntarthatóbb bioüzemanyagok fejlesztését. Az 

energiahatékonyság javítása továbbra is központi 

kérdés. 

Hogyan értékeli a 2010. év eredményét a 

fenntarthatósági célkitűzések fényében 

Ha csak a számokat nézem, 

akkor egyfelől a pénzügyi 

eredményekhez hasonlóan sikeres 

évet tudhatunk magunk mögött, 

hiszen a környezetvédelmi céljaink 

nagyrészt teljesültek, a munkavállalói 

elkötelezettség tovább javult, ügyfeleink 

elégedettsége a korábbi magas szinten 

maradt, sikeresen támogattunk 

társadalmi ügyeket, a fenntarthatóságot 

szolgáló akcióink pedig viszonylag jól 

haladtak. Másfelől azonban a baleseti 

mutatónk az elmúlt évben nem tudta 

tartani a korábbi magas szintet, 

sajnálatos módon halálos kimenetelű 

esemény is történt, ez pedig elfogadhatatlan. 

A MOL most már igazi nemzetközi játékossá 

vált az olaj- és gáziparban. Milyen kihívást jelent 

ez 

A vállalatcsoport értékei közösek, az anyavállalat 

elkötelezettsége számos nemzetközi együttműködés 

– pl. az ENSZ Global Compact - iránt érvényes 

a csoport minden tagjára nézve, és bár könnyű 

ezt kimondani, de az ezt megtestesítő politikák, 

rendszerek, folyamatok és vállalati kultúra 

kiterjesztése minden szervezeti egységünknél 

hosszú évekig eltart. Szerencsére a rendszeres külső 

elismerések, mint legutóbb a SAM „arany fokozata” 

a fenntarthatóság terén, visszaigazolást adnak arról, 

hogy jó úton járunk. 




fenntarthatósági teljesítményünk 

1 Eredmények és célok 

1.1 2010. évi eredmények 

2010. évi céljaink és eredményeink a fenntartható fejlődés (FF) 7 stratégiai kezdeményezése mentén: 

Cél Eredmény A cél teljesülése* 

1. Jó vállalatirányítás és kockázatkezelés megerősítése 

Az Etikai Kódex és az ahhoz kapcsolódó folyamatok felülvizsgálata 

és fejlesztése 

Az Etikai Kódex és a kapcsolódó folyamatok felülvizsgálata és 

módosítása megvalósult. Az Etikai Kódex rövidített, beszállítói 

változatának véglegesítése folyamatban van. 

Az Éves jelentés fenntarthatósági fejezetében található adatok hatóköre eltér a pénzügyi fejezetekben található 

adatkörtől - a részleteket lásd a "Megjegyzések a fenntarthatósági jelentéshez” pont alatt (204. oldal). Az előző 

évekkel történő összehasonlíthatóság érdekében a környezeti teljesítmény elemzése és a célok elérésének értékelése 

során az INA-csoport (Horvátország), az IES (Olaszország) és a Tifon (Horvátország) adatait nem vesszük figyelembe. 

A fejezetben található részletes táblázatok „Változás” oszlopában a 2010. év és az azt megelőző, adatszolgáltatás 

szempontjából teljesnek mondható üzleti év eredményei kerülnek összehasonlításra. 

A dolgozók etikai tudatosságának növelése a kommunikáció és 

e-learning eszközével 

EBK kockázati térkép felállítása a PSM (Process Safety Management - 

folyamatbiztonság) szempontjából kritikus folyamatokra 

2. Összpontosítás a hosszú távú portfolió kialakítására 

Vízhozam tesztek elvégzése a MOL által meghatározott 

szénhidrogén termelésből kivett kutaknál, és üzleti modell 

kidolgozása a geotermikus energiatermelésre 

Biodízel üzemünk biogáz projektjének folytatása 

A finomítói megújuló energiahasználat lehetőségének további 

vizsgálata 

Összpontosítás a külső és belső ügyfelekre 

Az etikai e-learning bevezetésre került a MOL Nyrt., a TVK 

Nyrt. és a Slovnaft a.s. vállalatoknál. A MOL-csoport számos 

vállalatánál szóbeli etikai oktatásra került sor. Az Etikai Kódex 

külső és belső kommunikációja az éves terveknek megfelelően 

valósult meg. 

A PSM kritikus területeken HAZID, HAZOP illetve WRA kockázatelemzések 

készültek, amelyek bemenő adatai a Kockázati Térképnek. 

A sikeres vízhozam tesztek birtokában sor került az üzletiés 

technológiai modell kidolgozására. 

A megvalósíthatósági tanulmány, kísérleti mérések elkészítése 

és a főbb technikai és pénzügyi mutatók becslése megtörtént, 

a kivitelezési lehetőségeket szakértők vizsgálják és véglegesítik 

2011 első negyedév végéig. 

Folytatódott a CO2 megkötésére szolgáló alga-alapú 

technológia kutatása ill. biokomponens termelés vizsgálata; 

K+F az új generációs bióüzemanyagok terén: a technológia 

méretnövelése folyamatban 

Vevői elégedettség jelenlegi, magas szintjének megtartása 

valamennyi üzletágnál 

Integrált nemzetközi márkastratégia megalkotása csoportszinten 

4. Bizalom és hitelesség erősítése az érintett felekkel 

Érintetti folyamatok kialakítása és/vagy egységesítése 

Vállalati önkéntesség bevezetése és szabályozása (MOL Nyrt.) 

„Zöldövezet” programunk társadalmi hatásainak elemzése és 

értékelése 

5. Környezeti lábnyom csökkentése 

A Kis- és Nagykereskedelem vevői elégedettsége a korábbi 

magas szinten maradtak, míg a Petrolkémia üzletág 

ügyfélhűségi mutatója - a piaci folyamatokkal összefüggésben 

- kismértékben csökkent. 

Átfogó társasági márka projektet indítottunk; a projekt 

mérföldköveit és a legfontosabb elvárásokat a felső vezetés 

meghatározta és elfogadta. 

A jelenleg használatos belső vállalati jó gyakorlatok 

megosztására műhelymunka keretében került sor. A vállalati 

kommunikációs szabályozásokban szükséges változtatások 

előkészítésre kerültek. Ezek módosítására és bevezetésére a 

soron következő felülvizsgálat során kerül sor. 

A szabályozás koncepciója és főbb irányvonala meghatározásra 

került, bevezetésére 2011-ben kerül sor. 

A Zöldövezet program társadalmi hatásainak mérésére nem csak 

minőségi, hanem mennyiségi elemzéseket is készítettünk, melyben 

az értékteremtést, a közösségépítést illetve a környezettudatosság 

növekedését vizsgáltuk. Az elemzés kimutatta, hogy programunk 

kiemelkedően sikeres, és pozitív hatással bír a helyi közösségekre. 



Az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás-csökkentési 

kezdeményezés közvetlen eredményeként a fajlagos CO2- 

kibocsátás 1%-os csökkentése 

Csoportszintű vízfelhasználás 10%-os csökkentése 

Csoport- és üzleti szintű biodiverzitás rendszer kialakítása 

A kitűzött célt teljesítettük (4,2%-os növekedéstől 12,9%-os 

csökkentésig, üzletágtól függően) az energiahatékonysági 

projektek eredményeinek és a termelés szerkezetében 

bekövetkezett változások következtében. 

Vízfelhasználásunkat a 2008. évhez viszonyítva 35%-kal 

csökkentettük. 

A környezeti hatások azonosítására szolgáló módszertan 

(ENVID) kiegészült a biológiai sokféleségre vonatkozó 

kérdésekkel. A csoportszintű Biodiverzitás Akcióterv és 

Stratégia (BAP) 2011-ben készül el. 

* – a cél teljesülése ( =100%) 


Cél Eredmény A cél teljesülése* 

6. Lehetőségek, kockázatok és kötelezettségek kezelése 

az értéklánc mentén 

Az összes jelentésköteles foglalkozási megbetegedés (TROIF) 

értéke nulla legyen 

Az üzleti egységek munkavállalóinak legalább 75%-a vegyen részt 

a munkahelyi egészségfejlesztési programban, és a távollétek 

aránya ne haladja meg a 2,5%-ot (MOL Nyrt., Slovnaft a.s., 

Slovnaft Petrochemicals, TVK Nyrt., MOL-LUB Kft.) 

Ne legyen halálos kimenetelű baleset a MOL-csoporton belül 

(munkavállalók, kivitelezők és harmadik felek) 

A munkaidő-kieséssel járó balesetek gyakorisága (LTIF) 

alacsonyabb legyen, mint 1,0 

* – a cél teljesülése ( =100%) 

Nem volt foglalkozási megbetegedés a MOL-csoportban 

2010-ben. 

A STEP programban a resztvevő munkavállalók száma elérte 

a 81%-ot, míg a távollétek aranya 1,8%, amely az eredetileg 

megfogalmazott célt messze túlteljesítette. 

1 munkavállalói, 2 kivitelezői és 1 harmadik feles haláleset 

történt. 

2010-ben a LTIF (MOL-csoport INA nélkül: 1,5) meghaladta 

a célkitűzésünket, azonban a balesetek többsége nem 

technológiai eredetű volt (40 esetből 22 elcsúszás, esés). 

Közúti balesetek gyakorisága (RAR) ne haladja meg a 1,6-et A megfogalmazott célt túlteljesítettük: 1,22. 

7. Befektetés a human tőkébe 

Munkavállalói teljesítményértékelési rendszerünk (MTMR) 

kiterjesztése további magyarországi leányvállalatokra (MOL-LUB 

Kft., FGSZ Zrt. és Petroszolg Kft.) 

Csoportszintű irányelv kidolgozása esélyegyenlőségre és munkamagánéleti 

egyensúlyra vonatkozóan, esélyegyenlőségi terv 

készítése 

A kiterjesztés megtörtént, a rendszer jelenleg lefedi 

a MOL-csoport magyarországi munkavállalóinak 80%-át. 

Az esélyegyenlőség alapelveit belefoglaltuk az Új Európa 

Programba, amelyet 2011 elején fogadott el az Európai Üzemi 

Tanács. Elkészült egy, a saját esélyegyenlőségi terv bevezetését 

segítő kézikönyv a leányvállalatok számára. 

1.2 Új fenntartható fejlődés (FF) stratégiai célok 

2010-ben felülvizsgáltuk és továbbfejlesztettük a fenntartható fejlődés (FF) 2006-2010 közötti időszakra érvényes ún. 

7 stratégiai kezdeményezését. Számos egyeztetés és műhelymunka eredményeképpen az alábbi hat FF fókuszterületet 

határoztuk meg az elkövetkező 2011-2015 közötti időszakra vonatkozóan: éghajlatváltozás, környezetvédelem, egészség 

és biztonság, közösségek, humán tőke és gazdasági fenntarthatóság. A hat fókuszterület húsz olyan témát ölel fel, melyek 

lényegesek mindazon hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások sikeres kezelésében, melyek a MOL-csoport 

előtt állnak. 

A stratégiai célkitűzések üzletági-, továbbá ország- és vállalati szinten egyaránt meghatározásra kerülnek, az akciótervezési 

folyamatok várhatóan 2011 közepén zárulnak. 

Csoportszinten a fő célkitűzésünk "nemzetközileg elismert, vezető szerep (a felső 20%) elérése és megtartása a fenntarthatósági 

teljesítmény terén”. 

1.3 2011. évre kitűzött céljaink a 6 fenntarthatósági fókuszterület mentén 

Éghajlatváltozás 

– Üvegházhatású gázkibocsátásunk (ÜHG) fajlagos csökkentése 1%-kal (2010. évhez viszonyítva) 

– Geotermikus koncesszió megszerzése a kísérleti projekthez és a geotermikus K+F tevékenységek végrehajtása 

– A biogáz üzem finomítói rendszerekbe történő integrációjának lezárása és az építkezési munkálatok elindítása 

– A finomítói megújuló energiahasználat lehetőségének további vizsgálata: 

– Folytatandó a CO2 megkötésére szolgáló alga-alapú technológia kutatása ill. biokomponens termelés 

vizsgálata 

– K+F az új generációs bioüzemanyagok terén: a technológia további fejlesztése, alga biomassza hasznosítása 

biogázként vagy biodízel alapanyagként 

– Az újrahasznosított növényi olaj (használt étolaj) arányának növelése az üzemanyagokban 

Környezet 

– A 2010-es üzleti évhez viszonyítva a MOL-csoport környezetvédelmi kötelezettségeinek 5%-os csökkentése, 

kockázatalapú megközelítéssel 

– Csoport- és üzleti szintű biodiverzitás rendszer kialakítása 

Egészség és biztonság 

– Az összes jelentésköteles foglalkozási megbetegedés (TROIF) értéke nulla legyen 

– 15%-os rendszerességi ráta elérése a STEP munkahelyi egészségfejlesztési programunkban az év végéig (MOL, 

TVK, SN, SPC) 

– Ne legyen halálos kimenetelű baleset a MOL-csoporton belül (munkavállalók, kivitelezők és harmadik felek) 

– A munkaidő-kieséssel járó balesetek gyakorisága (LTIF) alacsonyabb legyen, mint 1,0 

– Közúti balesetek gyakorisága (RAR) ne haladja meg az 1,6-et 

Közösségek 

– Felelős Marketing: általános szabályok meghatározása valamennyi – reklámozást végző - MOL-csoportos 

tagvállalatra vonatkozóan 

Humán tőke 

– Munkáltatói márkastratégia és imázs erősítése a 2010. évi Employer Branding felmérés eredményei alapján 

– A munkavállalói teljesítményértékelési rendszer kiterjesztésének előkészítése az INA-ban 

– Esélyegyenlőségi Terv kiterjesztése a nagyobb magyarországi leányvállalatokra 

– A kompetenciafejlesztési program (Petroskills) folytatása a Kutatás – Termelés üzletágnál, illetve a bevezetés 

lehetőségének vizsgálata a Termékelőállítás és Kereskedelem divíziónál és az EBK szervezetnél 

Gazdasági fenntarthatóság 

– A teljes MOL-csoportra érvényes üzletmenet folytonosság menedzsment (Business Continuity Management) 

szabályozás kiadása és a bevezetés megkezdése 

– A dolgozók etikai tudatosságának növelése és az etikai menedzsment fejlesztése csoportszinten: valamennyi 2011. 

évre tervezett akció sikeres végrehajtása 

2 Környezeti teljesítmény 

2.1 Éghajlatváltozás 

2010-ben tovább folytattuk a MOL-csoport 2009-ben elfogadott éghajlatváltozással kapcsolatos állásfoglalásához 

köthető akciótervek megvalósítását. 

Az Európai Bizottság, mint jogalkotó - az érintettekkel történő folyamatos párbeszéd mellett - egy CO2 benchmark 

rendszer kiépítésén dolgozott, mely 2020-ig alapja lehet a CO2-kibocsátás csökkentési törekvéseknek. A MOL-csoport a 

nemzetközi ipari érdekképviseleti szövetségekben aktívan részt vállalt annak érdekében, hogy megtalálja az egyensúlyt a 

kihívást jelentő benchmark értékek és az iparág globális versenyképességének megőrzése között. 

Csakúgy, mint az előző évek során, 2010-ben is részt vettünk a Carbon Disclosure Projectben, amelynek célja a 

klímaváltozáshoz köthető adatok nyilvánossá tétele a nemzetközi befektetői szféra számára. Ezzel párhuzamosan tovább 

fejlesztettük jelentéstételünket a közvetett üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozóan is. 

Megújuló energia 

A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó főbb akcióinkat az alábbiak szerint foglaljuk össze: 

– Második generációs bioüzemanyagok kutatása: a MOL célja az EU megújuló energiára vonatkozó irányelv 

által támasztott követelményeknek határidőben történő megfelelés. Mindezt a biokomponensek szélesebb 

alapanyag ellátásának hatékonyabb és gazdaságosabb termelésével kívánjuk megvalósítani. Az első fázis 

ígéretes eredményei alapján a konzorcium újabb pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási és Technológiai 

Hivatal (NKTH) felé a kutatás folytatásának reményében. 

– Biogáz: a biodízel üzemünk szerves hulladékából előállított biogáz a Dunai Finomító földgázigényének kb. 10%- 

át válthatja ki. A projekt a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, a kísérleti mérések, és a főbb műszaki 

paraméterek meghatározása után a pénzügyi megtérülési elemzések szakaszába lépett. 

– Az Alga olajok, mint a harmadik generációs bioüzemanyagok alapanyaga: a MOL Downstream Fejlesztés 

szervezete megkezdte az algakutatási projektet Százhalombattán. A laboratóriumi kísérleteink eredményeire 

alapozva kísérleti reaktort létesítettünk, hogy folytathassuk kutatásainkat a szén-dioxid finomítói füstgázból 

történő leválasztása és az algákkal történő olajtermelés terén. 

– Geotermikus energia: az Európai Unió megújuló energiára vonatkozó céljaival összhangban új műszaki és 

üzleti modell került kifejlesztésre az Ellátás és Trading szervezet által, a magyar és horvát lehetőségeink 

hasznosítására. A rendelkezésre álló eszközökkel (2D-s és 3D-s szeizmikus adatok) vízhozam mérést is 

végeztünk. Az 50%-ban MOL tulajdonú vegyesvállalatán (CEGE) keresztül 1,4 millió Eurót fordítottunk a 

kutatásokra, melyek eredményei ígéretesek. Célunk, hogy a műszaki és pénzügyi szempontból is előkészített 

projektek megvalósításával 2014-ben megkezdjük a termelést. 



– Hatékonyabb bioüzemanyagok: az európai szabályozás többek közt az olyan bioüzemanyagokat támogatja, 

amelyeket hulladék nyersanyagból, és nem élelmiszeripari alapanyagokból állítanak elő. Fontos lépéseket 

tettünk egy olyan projekt megvalósítása érdekében, melynek során lakossági használt sütőolaj kerül 

begyűjtésre alapanyagként a biodízelt gyártó vegyesvállalatunk (Rossi) számára. A használt lakossági sütőolajat 

töltőállomásainkon tervezzük begyűjteni. 

Energiahatékonyság és üvegházhatású gázkibocsátás 

A MOL számára továbbra is kiemelten fontos energiahatékonysági fejlesztések eredményeit az ETS (Európai Unió 

kibocsátás-kereskedelmi rendszere) hatálya alá tartozó létesítmények CO2-kibocsátásának csökkentése is jól tükrözte. 

A gyakorlatban a MOL-csoport (INA nélküli) teljes szén-dioxid kibocsátásának 96%-a az ETS alá tartozik (az INA 

létesítményeit is figyelembe véve ez 67%). Míg a hitelesített kibocsátás 2009-ben 5,13 millió tonna, 2010-ben ez az érték 

4,87 millió tonna volt, amely 5%-os kibocsátás csökkentést jelent. 

Az abszolút kibocsátás csökkentés mellett, a saját, belső célunkat – a fajlagos szén-dioxid kibocsátás 1%-kal történő 

csökkentését - is elértük a Finomítás üzletágban (-12,9%). A Petrolkémia esetében három nem tervezett leállás miatt a 

fajlagos kibocsátás kis mértékben emelkedett (+4,2%). 

2.2 Levegőtisztaság-védelem 

A már a 2009. évi jelentésünkben is szereplő vállalatainkat figyelembe véve 2010-ben a teljes légszennyező anyag 

kibocsátás (kivéve ÜHG) jelentősen (9%-kal) csökkent a 2009. évhez képest. Amennyiben az IES és az INA vállalatokat is 

figyelembe vesszük, a légszennyezőanyag kibocsátásunk gyakorlatilag megduplázódott. 

Teljes légszennyező anyag kibocsátás (ÜHG nélkül) típusok szerinti bontásban (t) 

2008 2009 

2010 

(INA 

nélkül) 

Változás 

2008-2010 

(%) 

2010 

MOLcsoport 

összesen 

SO2 (Kén-dioxid) 8.805 4.389 2.940 -66,6% 13,142 

NO X 

(Nitrogen-oxidok) 5.054 3.937 3.442 -31,9% 7,874 

VOC (Illékony szerves vegyületek) 5.627 3.683 4.133 -26,5% 4,211 

CO (Szén-monoxid) 824 880 864 +4,8% 1,599 

PM (Szilárd részecskék) 298 205 184 -38,2% 361 

Összesen 20.608 13.094 11.563 -43,9% 27,187 

Közvetlen és közvetett energia felhasználás, forrás szerint (GJ) 

2009* 2010* 

Változás 

2009-2010 

(%) 

2010 

MOL-csoport 

összesen 

Földgáz 20.556.116 20.511.218 -0,2% 26.855.282 

Egyéb fosszilis (pl. tüzelőanyag) 54.311.663 52.273.334 -3,8% 76.982.160 

Összes elsődleges energia felhasználás 74.867.779 72.784.552 -2,8% 103.837.442 

Villamos áram 7.476.690 8.080.860 +8,1% 9.301.736 

Egyéb közvetett energia (gőz, hő, stb.) 9.204.196 8.604.808 -6,5% 9.924.985 

Teljes közvetett energia felhasználás 16.680.887 16.685.668 0,0% 19.226.722 

Teljes energiafelhasználás 91.548.666 89.470.220 -2,3% 123.064.164 

* INA és IES nélkül 

A fenti pozitív teljesítményünkhöz valamennyi bevont divíziónk hozzájárult. A Downstream Fejlesztés szervezet 

által koordinált „EIFFEL” hatékonyságfejlesztési programnak köszönhetően a finomítóinkban körülbelül 35000 GJ/év 

tüzelőanyag felhasználás-javulást értünk el. A kibocsátás csökkenése egyebek mellett a kőolaj-feldolgozás alacsonyabb 

volumenének, és a tervezett karbantartási munkák miatti leállásoknak is köszönhető. 

Ehhez hasonló programokat hajtottunk végre a Kutatás - Termelés divíziónál is. A magyarországi ENRAC (Energiaracionalizálási) 

projekt célja a karbantartási- és energiaköltség csökkentése, amely szén-dioxid kibocsátás csökkentéssel 

is járt. A kibocsátás csökkentéseket főleg fűtési rendszer korszerűsítésével és a gázmotorok villanymotorokra történő 

cseréjével értük el. 

A fáklyázás a Kutatás - Termelés divízió létesítményeinek egyik speciális kérdése. Célunk, hogy fáklyázásra és lefúvatásra 

csak speciális technológiai igények és vészhelyzet esetében kerüljön sor. Magyarországon ez teljes mértékben teljesült, 

Pakisztán esetében 35%-kal csökkent a lefáklyázott gázok mennyisége az előző évekhez viszonyítva. Oroszországban 

azon dolgozunk, hogy a kísérő gázok teljes mennyisége hasznosításra kerüljön a fáklyázás helyett. 

A Petrolkémia üzletágunk esetében létrehoztuk az "Energiaigény Menedzsment" csapatot, amely az optimális 

energiahasznosításért és annak ellenőrzéséért felelős. A hatékonyabb gőzfelhasználásnak köszönhetően a veszteségek 

mintegy 1300 GJ-lal mérséklődtek a TVK (Magyarország), és további 3000 GJ-lal SPC (Szlovákia) esetében. Közel 3000 

tonna szén-dioxid kibocsátás csökkentést értünk el a jobb folyamatszabályozás és a gőzkrakkoló kemencék átalakításának 

köszönhetően. 

A Földgázszállítás esetében az energiafogyasztás csökkentését a gázturbinák és a kazánok működésének optimalizálásával 

értük el. A gázszállításnál bevezetett új csővezeték karbantartási és javítási technológiának köszönhetően csökkent az 

elfáklyázott gázok mennyisége is. 

A MOL energiahatékonysági szervezete 2010-ben számos energiahatékonysági auditot folytatott a főbb termelési 

tevékenységeink esetében. A TVK területén az ellenőrzés 2010-ben befejeződött, a vizsgálat főbb megállapításainak 

és javaslatainak megvalósítására 2011-ben kerül sor. Az Algyői Technológia Ipartelepen hasonló folyamat indult el 2010 

közepén, amely várhatóan 2011 első negyedévében fejeződik be. 

A Kutatás – Termelés divíziónál a legnagyobb fejlesztési terület az INA esetében adódik, ahol a "IPO" projekt (az INA d.d. 

szénhidrogén-termelési tevékenységének - Szávamente és Szlavónia - felmérése) indult el 2010-ben. A tavalyi év során 

csökkentettük a saját célra felhasznált (betáplált gáz, fűtés) gáz mennyiségét is. 

A Finomítás esetében az alapvető légszennyező anyagokra összpontosítottunk. A Slovnaft finomítóban működő LDAR 

(Szivárgás Felismerés és Javítás) programhoz hasonló programot indítottunk el a Dunai Finomítóban is, amelynek célja 

a VOC (illékony szerves vegyületek) szivárgás azonosítása és megszüntetése. Célunk, hogy megbízhatóbb információval 

rendelkezzünk a VOC kibocsátásokról, és erre alapozva végre tudjuk hajtani ezen kibocsátások csökkentését célzó 

programunkat. A jelenleg is futó energiahatékonysági program végrehajtásának köszönhetően mérsékelni tudjuk a 

fáklyázásból eredő légszennyező anyag kibocsátásunkat is. 

A Petrolkémia üzletág esetében két nagy projektet valósítottunk meg. Annak érdekében, hogy elérjük a működési 

engedélyben meghatározott légszennyező anyag kibocsátásra vonatkozó értékeket, felújítása során növeltük a kvencsolaj 

lefejtő állomás kapacitását. Továbbá a nyersanyagpárolgás csökkentése céljából az úszótetős tartályokra merev tetőt 

építettünk. 

Bár a Finomítás és a Petrolkémia divízióinkhoz képest a Kiskereskedelem és a Logisztika nem mondható jelentős 

légszennyezőnek, nem tartjuk kevésbé fontosnak őket. A VOC kibocsátásunk csökkentése érdekében, a Logisztika 

Komárom Bázistelepén megkezdtük a szénhidrogén gőzvisszanyerő egység (VRU) rekonstrukcióját, valamint a 

Korneuburg-i bázistelepünkön is elindítottuk a VOC méréseket, az LDAR program részeként. 

2.3 Vízgazdálkodás 

Vízkivétel 

A korábbi évekkel azonos vállalati kör figyelembevétele esetén (tehát az INA-csoport és IES nélkül) az adatok azt igazolják, 

hogy további csökkentést értünk el a vízfelhasználás tekintetében. A 2008. évi adatokhoz képest a vízfelhasználás 

35%-kal csökkent a nagyleállások és a megváltozott termékkihozatal miatti termeléscsökkenés, a kisebb technológiai 

fejlesztések, valamint a Slovnaft Hőerőmű 2009-ben a CEZ-MOL vegyesvállalatba történt kiszervezésének együttes 

hatása eredményeképpen. 

Az INA és az IES konszolidációja a vízfelhasználás 68%-os növekedését eredményezte a MOL-csoportban. A 2009. évi 

adatokkal összevetve a recirkulált és újrahasznált vizek aránya 25%-kal növekedett és elérte a vízfelhasználás 2,7%- 

át. A Sisak Finomítóban (INA) tervezett technológiai fejlesztésektől 17%-os vízfelhasználást várunk a közeljövőben. 

A mantovai finomító (IES, Olaszország) tanulmányt készített a vízfelhasználás csökkentési lehetőségeiről. 

A petrokémiai üzemeinkben 6,5%-kal csökkentettük a vízfelhasználás mértékét a 2008. évi adatokhoz képest, és mintegy 

felével növekedett a recirkulált szennyvíz mennyisége 2009-hez viszonyítva. A technológiai fejlesztések eredményeként 

a TVK-ban mintegy 0,6 millió m 3 /év megtakarítást várunk a vízfelhasználás területén 2011. évtől. 



A teljes vízfelhasználás mértéke forrásonként (ezer m 3 ) 

2008* 2009* 

2010 

(INA 

nélkül) 

Változás 

2008-2010 

(%) 

2010 


összesen 

Közüzemi szolgáltatótól, vízműtől átvett 2.186,4 2.175,5 2.449,1 +12,0% 3.523,7 

Felszíni víz kivétel 65.612,4 50.653,2 36.267,6 -44,7% 68.512,4 

Talajvíz kivétel 9.421,9 8.950,4 10.610,4 +12,6% 14.766,4 

Gyűjtött, tárolt és felhasznált esővíz 591,1 583,8 9,0 -98,5% 565,3 

Más szervezetektől átvett szennyvíz 8.233,9 6.054,6 6.794,3 -17,5% 6.794,3 

Teljes vízfelhasználás 86.045,8 68.417,5 56.130,4 -34,8% 94.162,1 

* a 2008. és 2009. évi adatokat újraközöltük helyi félreértelmezés miatti hiba kijavítása céljából: a Slovnaft Finomítóban a kármentesítésből származó felszín alatti vízkivételt levontuk. 

Az összes hulladék mennyisége kezelési módonként (t) 

2006 2007 2008 2009 

2010 

(INA 

nélkül) 

Változás 

2008- 

2010 

(%) 

2010 


összesen 

Ártalmatlanított / lerakott 

hulladék 

256.429 74.959 92.175 68.198 68.975 -25,2% 80.202 

Újrahasznált / -hasznosított 

hulladék 

55.016 86.180 64.235 65.456 88.355 +37,5% 90.320 

Összes: 311.445 161.139 156.410 133.655 157.329 +0,6% 170.522 

Újrahasznosítási arány n.a. n.a. 41% 49% 56% 53% 

Vízkibocsátás 

A teljes kibocsátás mennyisége és a kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége, mint például a szénhidrogén tartalom 

(TPH), a kémiai és biológiai oxigén igény (KOI, BOI) és a lebegőanyag tartalom növekedett az adatkonszolidáció miatt (TPH 

69%, KOI 32%, BOI 50%, SS 16%). Az INA és az IES adatai nélkül a teljesítmény stabilnak tekinthető, nincs szignifikáns 

változás a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségében. 

A Víz Keret Irányelvvel összhangban a vizek fizikai és kémiai állapota mellett figyelmünk kiterjed azok biológiai állapotára 

is. A magyarországi és szlovákiai finomítói kibocsátások ökológiai hatásainak felmérése során az ún. Whole Effluent 

Assessment (WEA) ökotoxicitás, perzisztencia és bioakkumulációs tesztjeit alkalmaztuk. A tesztek során azt tapasztaltuk, 

hogy a kibocsátott vizekben található perzisztens szervesanyagok akkumulálódásra hajlamosak, ezzel mérsékelten 

ökotoxikussá teszik a kibocsátott szennyvizeket. A vízkörnyezetre gyakorolt ökológiai hatásunk csökkentését a 

végpontokon történő kibocsátások újrahasznosításával/használatával valósítjuk meg. 

A Zalai Finomítóban a szennyvíztisztító kapacitását 100%-kal megnöveltük. Annak érdekében, hogy elérjük a víz kémiai 

oxigénigényének előírt határértékét, rendszerünket csatlakoztattuk a helyi közművek szennyvízcsatorna-hálózatához, 

így a víztisztítás utolsó szakasza a város szennyvíztisztítójában megy végbe. 

2.4 Hulladékgazdálkodás, elfolyások és kármentesítés 

Hulladékgazdálkodás 

2010-ben a MOL-csoport tevékenységéből származó teljes elszállított hulladék mennyisége (INA és IES nélkül) 

körülbelül 157 ezer tonna volt hasonlóan a 2008. évi mennyiséghez, ugyan akkor ez 18%-os növekedés a 2009-es évhez 

képest. Erőfeszítéseseinknek köszönhetően a hulladékhasznosítási arány 15%-kal növekedett 2008. óta. 

Az összes hulladék mennyisége típusonként (t) 

2006 2007 2008 2009 

2010 

(INA 

nélkül) 

Változás 

2008- 

2010 

(%) 

2010 


összesen 

Veszélyes hulladék 167.589 85.171 98.791 66.782 88.083 -10,8% 92.918 

Nem veszélyes hulladék n.a. n.a. 57.619 66.873 69.246 +20,2% 77.604 

Összes n.a. n.a. 156.410 133.655 157.329 +0,6% 170.522 

A hulladék mennyiségi növekedésének okai elsősorban a tavalyi évről áthúzódott számos nagyleállás és az egyéb karbantartási 

munkák voltak. Például nagy mennyiségű olajos iszap halmozódott fel a Dunai Finomító szennyvíztisztító technológiájában, 

ez a kitermelt és elszállított veszélyes hulladékok mennyiségét 5900 tonnával növelte meg a Finomítás működési területén. 

A Dunai Finomítóban a nem veszélyes hulladékok mennyisége is megemelkedett 9000 tonnával, amely a finomító helyszínén 

létesítendő új CCGT erőműnek kijelölt terület előkészítése során keletkezett. 

Példák hulladékgazdálkodási akciókra: 

– Hulladékcsökkentési technológiákat építettünk be a Rijeka Finomító folyamataiba (dekanter centrifugát 

alkalmaztunk), hogy a csökkentsük az olajos iszapok mennyiségét. 

– 3000 tonna olajos fúróiszapot kezeltünk biológia hulladékkezelési eljárással Pakisztánban. Az így ártalmatlanított 

fúrási iszapot később építkezésnél használtuk fel, mint kitöltő anyagot. 

– Számos telephelyen és országban Zöld iroda programot indítottunk el. A bevezetett intézkedések közé 

tartoztak a dokumentumok digitalizálása, a papírfelhasználás csökkentése (újrahasznosított papír használata, 

kétoldalas nyomtatás, központi munkaállomások telepítése, nyomtató patronok és tonerek újratöltése, stb.) 

A Kenőanyag üzletágunk által visszagyűjtött fáradt olaj aránya 19% (2009: 9,2%) volt az eladott termékmennyiséghez 

viszonyítva, amelyet finomítóinkban dolgoztuk fel (bitumen-gyártási folyamatainkba, mint alapanyag került be). 

Elfolyások 

2010-ben a MOL-csoportban (INA nélkül) 15 esetben tapasztaltunk egy köbmétert meghaladó környezetbe történő 

elfolyást. A horvátországi területeinken további 11 hasonló esetet regisztráltunk. Az elfolyások többsége a Kutatás - 

Termelés divíziónál történt különböző (főleg olajos rétegvíz) csővezetékek meghibásodása, törése eredményeképpen – 

összefüggésben azok korával, az anyagáram-változásokkal, illetve a nem ritka, szénhidrogén-kondenzátum eltulajdonítása 

céljából történő csővezeték megfúrásokkal. 

Az események kezelésére, megelőzésére a Kutatás - Termelés divízió folyamatos erőfeszítéseket tesz a kritikus 

csővezetékszakaszok javításával, kiváltásával. 

Ezen események mellett csővezeték és egyéb tömítési meghibásodások, technológiai okok miatt is következtek be elfolyások 

(10 esetben) a Termékelőállítás és Kereskedelem divízió telephelyein is. 

A 2010-ben történt események során az összes elfolyt anyagmennyiség 186 m 3 volt. 

Az események észlelése után minden esetben azonnal megkezdtük a szükséges beavatkozásokat, valamint megtettük az 

intézkedéseket az okozott kár és esetleges következményeinek felszámolására. 

Kármentesítés 

MOL-csoport mintegy 3,0 Mrd Ft-ot költött a környezeti károk kezelésére 2010-ben. A ráfordításokból a MOL 1,07 Mrd Fttal, 

a Slovnaft 1,45 Mrd Ft-tal, a TVK 0,12 míg az IES 0,2 Mrd Ft-tal vette ki részét, de a kármentesítési feladatok további 

országokra, így például Boszniára is kiterjednek, ha nagyságrenddel kisebb mértékben is. 

A kármentesítési feladatokat csoportszintű program keretében kezeljük, amely fokozatosan kerül kiterjesztésre partner 

vállalatainkra. 2010-ben elvégeztük az INA-csoport környezetvédelmi céltartalék alapú kötelezettségeinek felmérését, a 

céltartalék megképzésre került. 2011 nagy feladata a kármentesítési program feltételeinek kialakítása, és az örökölt károk 

felszámolásának megkezdése lesz. 

A kármentesítési és monitoring feladatok meghatározó hányadát Magyarországon és Szlovákiában teljesítjük, az érintett 

helyszínek száma meghaladja a 250-et. A feladatok a teljes értékláncot érintik: a finomítók, petrolkémia és logisztikai telepek 

hosszú távú kármentesítései mellett a bányászati létesítmények és töltőállomások környezeti állapotát is javítjuk. A monitoring 

tevékenységre nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen így kapunk visszajelzést a kármentesítések és a kockázat kezelés 

sikerességéről. 2010-ben 7 helyszínen fejeződött be az aktív kármentesítés, további mintegy 20 helyszínen az utóellenőrzési 

szakasz is lezárható volt. 

2010-ben is folytatódott a TVK Nyrt.-vel, és konzorciumi partnereinkkel gondozott 4 éves (2009-2012) kutatási projekt, 

amely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal vissza nem térítendő támogatásával valósul meg, „Vegyipar és élhető 

környezet - Innovatív technológiák fejlesztése a Környezetvédelemben” címmel. A kutatási projekt segíti, hogy a kármen- 



tesítési tevékenység esetében is vizsgáljuk, és érvényesítsük a fenntarthatósági szempontokat és eredményes, minimális 

energiaigényű és kevés hulladékot (szennyezett víz, talaj, szűrők etc.), vagy hulladékot nem eredményező technológiákat 

működtessünk. 

2010-ben eredményes tesztek folytatódtak, amelyek integrálják a szennyezettségekkel kapcsolatos aktuális kérdéseket 

a sekély és mély zónákban alkalmazott barrier technológiák tesztelésétől egészen a kárkezelésen már átesett területek 

hasznosításba történő bevonásáig (tájrehabilitáció). 

2.5 Biológiai sokféleség 

2010-ben a környezeti hatások azonosítására szolgáló módszer (ENVID) kérdéskörét kibővítettük az ökológiai állapotot felmérni 

képes kérdésekkel, melyek a biológiai sokféleség kezdeti értékelését és a tervezést segítik. A kísérleti kockázat- és 

hatásértékelésre 2011-ben kerül sor. 

A kérdőívnek kettős célkitűzése van: először is meg kell határoznia azon fajokat, élőhelyeket és ökoszisztémákat, amelyek 

részben vagy teljes egészében az iparterület vagy adott projekt (valamint a hozzájuk tartozó funkciók és szolgáltatások) határain 

belül vannak. Másodsorban azonosítania kell a veszélyeztetett fajokat, élőhelyeket és ökoszisztémákat. E célkitűzések 

határozzák meg a jövőben a hatások és a csoportszintű biodiverzitás akcióterv és stratégia (BAP) felülvizsgálatát, igazodva a 

meglévő EBK irányítási rendszerhez és folyamataihoz. 

A Kutatás - Termelés üzletág Magyarországon megállapodást írt alá a helyi nemzeti parkokkal, amelyben vállalják a biodiverzitási 

tanulmányok elvégzését a működési területeinkre, továbbá oktatják a munkavállalóinkat arra, hogy hogyan bánjanak 

az érzékeny növény- és állatvilággal. 

Pakisztánban a különböző, környezetvédelmi szempontból érzékeny területen minden projekttevékenység átesik egy belső 

és egy külső, harmadik fél általi ellenőrzésen. Elmondható, hogy minden projekt területet helyreállítottak, illetve rehabilitáltak 

a különböző tevékenységek befejezését követően. 

2.6 EBK típusú bírságok 

A MOL-csoport tag- és leányvállalatainak 2010. évben összesen 11,06 millió Ft – EBK tevékenységhez kapcsolható – bírságfizetési 

kötelezettséget kellett teljesíteniük. Az idei évben a tavalyi értékhez viszonyított alacsonyabb összeg (2009: 14,7 

millió Ft) már tartalmazza az INA-csoport vállalatainak ilyen típusú bírságait is (2,63 millió Ft). 

A korábbi évekkel történő összehasonlíthatóság érdekében a MOL-csoportra – az INA vállalatok nélkül – kivetett bírságokat 

vizsgálva megállapítható, hogy azok számossága és összege továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak (2010-ben összesen 

8,43 millió Ft). 

Ezek kisebb része környezetvédelmi bírság főleg adminisztrációs hibák miatti okokból - pl. vállalkozó által végzett adatbejelentési 

késedelem - (1,5 millió Ft), de sajnos továbbra is számolnunk kellett a munkabiztonsági szabályok eseti be nem 

tartásából következő munkavédelmi (0,9 millió Ft), illetve hibás alvállalkozói teljesítés okozta egyéb bírságfizetési (1,91 millió 

Ft) kötelezettséggel is. 

Az olaj- és gázipar EBK szempontú kihívásait is figyelembe véve, a megfelelési szint az utóbbi években egyértelműen javult. 

Ennek ellenére nem tekintjük elfogadhatónak sem számosság, sem összeg szempontjából a jelenlegi bírságokat, és célunk, 

hogy a teljes MOL-csoporton belül nullára csökkentsük az egészségvédelem, biztonságtechnika és környezetvédelemmel 

kapcsolatos bírságokat. 

2010-ben nem anyagi jellegű elmarasztalást a MOL-csoport nem kapott. 

3 Társadalmi teljesítmény 

3.1 Munkabiztonság 

Munkavédelem 

A korábbi évhez hasonlóan 2010-re is megtartottuk a kihívást jelentő 1-es munkabaleseti frekvencia (LTIF, 1 millió munkaórára 

eső munkabalesetek száma) célkitűzésünket, mely az INA és az IES kivételével a teljes MOL-csoportra érvényes volt. A 

célkitűzéssel lefedett működési területeinken 38 munkanapkieséssel járó baleset következett be 1,56-os munkabaleseti 

frekvenciát eredményezve. Annak ellenére, hogy ez az érték lényegesen jobb az iparági benchmark-nál (CONCAWE 

Downstream 1,9 mind a 2008-as, mind a 2009-es évre), számunkra – az EBK-kultúra célkitűzéseinkkel összevetve – ez 

továbbra sem elfogadható. 

Munkaidő kieséssel járó balesetek száma és gyakorisága 

Munkabalesetek 

száma (LTI) 

Munkabalesetek 

gyakorisága (LTIF) 

*IES és INA nélkül 

2006* 2007* 2008* 2009* 2010* 

Változás 

2006- 

2010 

(%) 

2010 

INA 

2010 


58 37 24 28 38 -34% 64 104 

2,20 1,52 0,99 1,18 1,56 -29% 3,1 2,25 

A Termékelőállítás és Kereskedelem divízió különböző akciókat indított a munkavállalók EBK kultúrájának javítására. 

– Viselkedési Audit rendszer frissítése („Walk2Talk”) 

– Új belső „gyors-jelentések” kialakítása minden eseményre, az EBK heti jelentések tartalmának megosztása 

minden munkavállalóval 

– Az EBK oktatási rendszer újraszervezése – oktatások hatékonyságának javítása 

– A Logisztika szervezetben elindult a „Program ZERO”: „…elkötelezettség a Zéró haláleset, sérülés, foglakozási 

megbetegedés mellett…” 

– Csoportszintű Logisztika EBK bizottság létrehozása. 

Az INA munkabaleseti frekvenciája 3,1 a szervezetnél történt 64 munkanapkieséssel járó baleset eredményeképpen, mely 

az elmúlt év értékénél kissé alacsonyabb. Az INA Kutatás - Termelés lényegesen jobb eredményt ért el az INA átlagánál (LTIF 

1,1 – ezzel jobb az OGP által az európai Kutatás-termelés területre meghatározott eredményeknél is), de nem ez a helyzet 

a Termékelőállítás és Kereskedelemnél, ahol a 4,8-as frekvencia messze meghaladja a CONCAWE által számított európai 

Downstream benchmark értéket. 

Fontos kiemelnünk, hogy a horvát jogrendszer a munkabalesetek definíciójának és kompenzációjának tekintetében eltér 

a nemzetközi ipari gyakorlattól, így közvetve ösztönözve a munkavállalókat egyes nem munkavégzéssel összefüggő 

események munkabalesetként történő jelentésére. Az INA baleseti sérüléseinek 40%-a történt INA töltőállomás-rablásokkal 

összefüggésben (Post-traumás stressz), ezzel együtt is azonban az esetek 87%-ában könnyű sérülések fordultak elő. A 

statisztikát értékelve szembetűnő az eseményszámok szezonális változása (egyértelmű esetszám-növekedés tapasztalható 

télen, illetve a szüreti időszakban). 


Az INA munkabiztonsági helyzetének javítására jelentős számú akció került megfogalmazásra, elindításra, ezek közül a 

fontosabbak: 

– Kialakításra került az EBK esemény-jelentési és -kivizsgálási rendszer (IRIS), minden közepes súlyú és súlyos esemény 

TRIPOD módszerrel történő kötelező kivizsgálását tűzve ki célul – a MOL-csoport IRIS rendszerének megfelelően; 

– A felelősségek egyértelmű meghatározásával új foglalkozás-egészségügyi szabályozás került kidolgozásra és 

bevezetésre; 

– Kialakításra és bevezetésre került az EBK Bizottsági rendszer minden szinten, és felgyorsult a MOL-csoport EBK 

Irányítási Rendszer átültetése. 


Őszinte sajnálatunkra – a nulla célkitűzésünk ellenére – 2010-ben is be kell számolnunk egy fő saját munkavállaló, két fő 

alvállalkozó, egy fő harmadik fél haláláról: 

– 1 saját munkavállaló halálos kimenetelű balesete a Slovnaft Finomításban (a munkavállalót holtan találta a 

kollégája egy vízaknában) – a külső és belső vizsgálatok megtörténtek, a javítóintézkedéseket megtettük 

– 1 alvállalkozó halálesete Pakisztánban (a szerződött fegyveres kíséret egy tagját tűzharcban a helyi törzsi erők 

lelőtték) 

– 1 alvállalkozó halálesete Magyarországon a MOL Logisztika Csepeli bázistelepén (tartálytisztítás közben robbanás 

történt, mely során a tartályban tartózkodó munkavállaló életét veszítette) – a vizsgálatot lezártuk, a 

javítóintézkedések az újragondolt „Kivitelezői Munkabiztonság” program keretein belül vezettük / vezetjük be 

– 1 harmadik fél halálesete Horvátországban (a sisaki finomító kerítése mellett egy vasúti sínek közvetlen közelében 

játszó gyermeket elsodort a vasúti tartálykocsi-szerelvény). 

Közlekedésbiztonság 

A biztonságos közlekedés érdekében folytatjuk a defenzív járművezetési tanfolyamokat. Azok a munkatársak, akiknek 

a munkája rendszeres gépjárművezetést igényel, részt vesznek egy ún. „defensive driving” gépjárművezetői képzésen, 

amelyet további havi rendszerességű elméleti távoktatási program keretében tudnak továbbfejleszteni. A résztvevők 

egy gyakorlati képzésen is részt vesznek, ahol személyre szóló értékeléssel zárják a programot. A gépjárművezetőink 

számára ajánljuk és biztosítjuk a speciális gépjármű-vezetési képzéseken való részvételt. A képzés négy modulja a csúszós 

úton való vezetésen, az éjszakai vagy rossz látási körülmények közötti vezetésen és a terepi vezetésen kívül a gyakorlatlan 

vezetőknek is segítséget ad. 2010-ben a MOL-csoport mintegy 400 munkatársa vett részt a programon. Törekvésünk 

eredményeképpen 2009-hez képest csökkent a közúti baleseti-arányszám (RAR) 1,62-ről 1,22-re (RAR = 1 millió levezetett 

kilométerre eső közlekedési balesetszám). 

Szabadtéri fitneszpark került kialakításra több töltőállomáson (Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban), 

melyekkel lehetőséget biztosítunk a gépjárművezetők részére, hogy felfrissítsék magukat egyszerű és játékos testmozgás 

segítségével (”Fit to drive” program). 

A „Stílus és Lendület” című vállalati magazinunkban rendszeresen adtunk közlekedésbiztonsági tanácsokat (70 szabály a 

biztonságos vezetésért) a töltőállomások vásárlóinak. 

Beszállítói EBK menedzsment 

A 2010-es évben a beszállítók EBK irányítását érintő feladatokat nagymértékben befolyásolta a MOL Logisztika Csepeli 

bázistelepén márciusban bekövetkezett tartályrobbanás. A vállalat kivizsgálta a baleset körülményeit, és meghatározta 

a szükséges intézkedéseket a beszállítói EBK menedzsment fejlesztésére vonatkozóan. Az EBK az üzleti képviselőkkel 

közösen olyan szigorított feltételek meghatározásában egyezett meg - például az előminősítés, munkavégzés megkezdését 

megelőző oktatás, helyszíni ellenőrzés és motivációs rendszer terén -, amelyek a jövőben megakadályozhatják a hasonló 

események bekövetkeztét. 

A rendszer felülvizsgálata mellett folytatódtak a már előző évek során is alkalmazott harmadik feles előminősítési auditok a 

stratégiai beszállítóknál. A tavalyi évben összesen 147 audit történt, melynek 53%-ában a beszállítók a „haladó” kategóriát 

érték el. 

A legfontosabb beszállítók EBK teljesítménye az auditok alapján 

2009 

(db) 

2009 

(%) 

Alapszint 41 46% 57 39% 

Haladó 43 48% 78 53% 

Kiváló 5 6% 12 8% 

Összesen 89 147 

2010 

(db) 

2010 

(%) 

mellett 2010-ben teljes körű felmérést végeztünk a dolgozóinkat érintő pszicho-szociális és ergonómiai kockázatokról is. 

Ez a felmérés képezi a kapcsolódó kockázatok kezelésének alapját. Ezen kívül egy speciális műszeres mérési módszert 

fejlesztettünk ki a legveszélyeztetettebb célcsoport, a váltóműszakos munkavállalók kockázatainak mérésére. 

A vállalat munkahelyi ártalmak megelőzésével kapcsolatos elkötelezettségét mutatja az is, hogy vegyi anyagok esetében 

a jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi határérték 50%-nak elérése esetén már kontrollintézkedéseket 

vezetünk be a munkavállalók terhelésének csökkentése érdekében. 

Munkahelyi egészségfejlesztés (STEP) 

A munkahelyi egészségvédelmi programunk („STEP- Tégy egy lépést az egészségedért!”) jelenlegi fázisában a legfőbb célunk, 

hogy olyan megfelelő vállalati egészségkultúrát hozzunk létre, amely illeszkedik a vállalat egészségvédelmi hagyományaihoz. 

A program fő elemei a különböző orvosi szűrések, a STEP aktív (testmozgásos egészségfejlesztési programok), hatékony 

egészségügyi kommunikáció és a dohányzásról való leszokást segítő kampány. Az IES és a MOL Romania belépésével a 

MOL-csoport 7 országban lévő, összesen 14 vállalata vett részt a programban, ami az összes munkavállaló 45%-át jelenti 

(nem számítva az INA-t). 

2010-ben több helyszínen is új programok indultak: 

– Számítógépes munkát végzők részére egy olyan csomag készült, amely az irodai gerinctornát és a mobil masszázst 

foglalja magában; az irodai dolgozók 668 alkalommal vettek részt tornán, és 1 856 alkalommal mobil masszázson. 

– A „Közösen Könnyebben” verseny célja az volt, hogy a kollégákat testsúlycsökkentésre és az edzettségi szintjük 

növelésére ösztönözze. Összesen 28 csapat nevezett a versenyre MOL Magyarország szinten több mint 185 

munkavállaló részvételével. 

– Számos fejlesztés történ a STEP szűrések és a STEP kommunikáció terén is. 

2010-ben megközelítőleg 6 600 dolgozó vett részt a különböző STEP programokon – 3 563-an sport tevékenységekben -, 

amelyből 2 254-en új résztvevők voltak. A 2010-re tervezett 75%-os kumulatív részvételi arányt túlteljesítettük, 81%-ot 

sikerült elérnünk. 

A betegség miatti hiányzások aránya mindössze 1,80% volt (az összes tervezett munkaórával számolva – MOL, Slovnaft, 

TVK, SPC), amely EU-s szinten is kiemelkedő eredménynek tekinthető. 

3.3 Folyamatbiztonság és kockázatértékelés 

COMPASS – Az egységes EBK kockázatkezelési rendszer 

Az egységes EBK kockázatkezelési rendszer sikeres bevezetésének érdekében a COMPASS átfogó kockázatelemzési projekt 

folytatódott 2010-ben is. A program 10, a nemzetközi gyakorlatból vett kockázatelemzési módszertant használ, amelyekkel 

elemezhetőek mind a munkahelyi, a technológiai, valamint a környezeti kockázatok (pl. HAZID, ENVID, JSA, EIA, stb.) 

2010-es év legfontosabb eredményei: 

– A megvalósítás a MOL, a Slovnaft és az SPC működési területére fókuszált, ahol a kockázatelemzési kísérleti 

projekteket követően elkészültek a minőségi kockázatelemzések a Kutatás - Termelés, Finomítás, Logisztika, 

valamint Kiskereskedelem üzleteknél. 

– A folyamatokat vizsgáló HAZOP mennyiségi kockázatelemzések szintén elkészültek, ennek eredményeként a 

kritikus folyamatok körülbelül 80%-a rendelkezik folyamat kockázatelemzéssel. 

– Kifejlesztésre került a „COMPASS ITSS” nevet viselő informatikai eszköz, mely a jövőben hasznos segítség lesz a 

kockázat alapú menedzsment döntések meghozatalához. Az eszköz továbbfejlesztése során célunk, hogy az 

képes legyen egyéb csoportszintű, kockázattal kapcsolatos folyamatok támogatására is (pl. Enterprise Risk 

Management). 

2011-ben a program kiterjesztésre kerül az INA, IES, Tifon, MOL Austria, MOL Románia és MOL Pakisztán működési 

területére, míg a teljes implementáció befejezése 2012 év végére várható. 


3.2 Egészségvédelem és egészségfejlesztés 

Foglalkozás-egészségügy 

Az előző évekhez hasonlóan, a 2010-es évben sem regisztráltunk foglalkozási megbetegedést a különböző divíziókban, 

köszönhetően a jól szabályozott foglalkozás-egészségügyi területnek, amelyet magas színvonalú külső stáb is segít. Az emberi 

erőforrás gazdálkodás legfrissebb nemzetközi trendjeinek megfelelően a foglalkozás-egészségügyi folyamataink részletes 

munkahelyi kockázatértékelésre épülnek. A munkahelyhez kapcsolódó minden egészségügyi és munkabiztonsági kockázat 

Folyamatbiztonsági irányítási rendszer (PSM) 

A MOL-csoport folytatta és továbbfejlesztette a 2006-ban elindított folyamatbiztonsági és -irányítási rendszert. A 

rendszer bevezetésének célja a veszélyes és egyéb kevésbé veszélyes folyamatok során keletkezett, nem kívánt események, 

meghibásodások minimalizálása annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a tűzesetek, robbanások, az eszközök 

megrongálódása, az emberek és környezet sérülése. 2010-ben a rendszer hatékonyságának értékelése és a rendszer 

bevezetésének felmérése volt az elsődleges cél. Ennek érdekében teljesítmény mérőszámok lettek bevezetve, amelyek 

nyilvántartása és értékelése révén képet kaptunk a rendszer működéséről és az esetleges hiányosságokról. 


Vészhelyzetek kezelése 

Bár a tűzbiztonsági stratégiánk fő eleme a tűzmegelőzés, a korszerű és hatékony tűzjelző- és beépített oltórendszerek 

fejlesztése, a tüzivíz hálózatok felújítása, valamint a legmodernebb tűzoltó anyagok és eszközök alkalmazása is jelentősen 

hozzájárul a MOL-csoport tűzvédelmi hatékonyságának növeléséhez. 

2010-ben 23 tűzeset történt csoportszinten (INA adatai nélkül). Ezek többségében szivárgások következtében alakultak 

ki, ahol a kiszabaduló szénhidrogén származékok gyulladtak be, de nem okoztak sem sérülést, sem jelentősebb anyagi 

kárt. Sajnos azonban történtek komoly sérüléssel járó események is, elsősorban alvállalkozóink tevékenysége kapcsán. A 

legsúlyosabb esemény a Csepeli logisztikai bázistelepen történt, ahol egy tartálytisztító alvállalkozó életét vesztette. 

A sikeres veszélyelhárítási feladatokra való felkészülésnek két fő eleme a gyakorlatok és a begyakorló foglalkozások. 

Kollégáink minden üzletágban rendszeresen tartanak gyakorlatokat a helyi tűzoltóságokkal (a Kutatás - Termelés üzletág 

csoportszinten 15 komplex gyakorlatot tartott az elmúlt évben). Veszélyelhárítási gyakorlatokat szinte minden üzletágban 

tartunk, különösen a Finomítás és a Petrokémia területén - utóbbi 28 gyakorlatot folytatott 2010-ben. 

3.4 Befektetés a humán tőkébe 

Tehetségek vonzása 

A versenyképes jövedelem, illetve a folyamatosan növekvő vállalatcsoport által kínált karrierlehetőségeken túl nagy hangsúlyt 

fektetünk a középiskolákkal és felsőoktatási intézményekkel történő kapcsolattartásra, illetve a proaktív karriertervezésre 

is, a kulcsfontosságú munkavállalóink megtartása és a fiatal tehetségek vonzása érdekében. 

Versenyképes jövedelem 

A munkakör értékelési és -besorolási rendszerünk a nemzetközileg ismert és elismert HAY módszertanra épül; 2010-re a 

MOL-csoporton belüli pozíciók kb. 75%-át (INA nélkül) már e rendszer szerint értékeltük. Ez egyszerű, logikus, átlátható, és 

csoportszinten is egységes rendszer működtetését teszi lehetővé, amely biztosítja a munkavállalók megfelelő, méltányos 

kezelését a munkájuk jellege és a cégen belül betöltött pozíciójuk alapján. 

A munkakör értékelési és -besorolási rendszer alkalmazása alapot teremt egy egyenlő esélyeket biztosító kompenzációs 

rendszerhez is, mely – az egyéni teljesítményeket is figyelembe véve – a helyi versenypiaci bérek felső negyedét célozza 

meg, az adott cég pénzügyi lehetőségeinek, speciális igényeinek és helyzetének megfelelően. 

Vállalati minimum bér és a helyi minimálbér aránya a jelentősebb működési területeken (min. 100 fő) (%) 

Középiskolai kapcsolatok 

A munkaerőpiacon hiány mutatkozik a természettudományokkal foglalkozó szakemberekből, így a MOL különös figyelmet 

szentel már a középiskoláknak is, hogy a természettudományos tantárgyak iránti érdeklődést már ebben a korai életkorban 

elősegítse a diákok körében. 

A MOL közeli és rendszeres kapcsolatban áll több középiskolával. 2010-ban több mint 70 szakközépiskolát támogattunk, 

és gyakornoki lehetőséget kínáltunk 293 diák részére a MOL-csoportban, elsősorban azoknak, akik kémiai-, gáz- vagy 

mechanikai tanulmányokat folytatnak. Emellett számos matematikai, fizikai és kémiai tanulmányi versenyt szponzoráltunk. 

Néhány újítás került bevezetésre 2010-ben annak érdekében, hogy a természettudományok még népszerűbbek legyenek a 

középiskolás diákok között, és hogy már ebben a fiatal életkorban megtaláljuk köztük a jövő tehetségeit. 

– Ennek egyik eredményeként 2010 májusában a MOL és 11 magyarországi multinacionális vállalat (Bosch, Siemens, 

Ericsson, stb.) együttesen megalakította az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetséget, melynek célja a mérnöki 

pálya társadalmi presztízsének növelése és a természettudományok népszerűsítése a következő generáció tagjai 

körében. 

– A MOL saját újításaként bevezetésre került a MesterM Díj Magyarországon. A díjat azok a középiskolai tanárok 

nyerhetik el, akik komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a természettudományos tárgyak egyre népszerűbbé 

váljanak. 2010-ben 160 tanár kapott jelölést korábbi diákjaiktól. 

– Emellett nagy sikerrel elindult a középiskolásoknak szóló természettudományos vetélkedő, a Junior Freshhh. Közel 

900 háromfős csapat vett részt a versenyen, melyek közül a legjobb hat meghívást kapott 2010. decemberében a 

százhalombattai Dunai Finomítóban megrendezett döntőre. 

Az oktatás támogatásának különböző formái Magyarországon 

2008 2009 2010 

Gyakornok* (fő) 307 332 293 

Fejlesztési támogatás** 

Szakközépiskola (intézmény száma) 51 62 79 

Egyetemek (intézmények száma) 9 10 12 

Tanulmányi támogatás (fő) 34 27 20 

Ösztöndíj* 

PhD (fő) 5 7 6 

Professzori ösztöndíj (fő) 1 1 1 

Ország (Cég) 2009 2010 

Ausztria (Roth Heizöle GmbH) n.a. 111% 

Bosznia-Hercegovina (Energopetrol d.d.) n.a. 148% 

Horvátország (INA d.d.) 133% 133% 

Magyarország (MOL Nyrt.) 171% 173% 

Olaszország (IES S.p.A.) n.a. 168% 

Románia (MOL Romania PP s.r.l.) n.a. 152% 

Pakisztán (MOL Pakistan Ltd.) 250% 349% 

Oroszország (BaiTex LLC) n.a. 142% 

Szerbia (Intermol d.o.o.) 113% 112% 

Szlovákia (Slovnaft a.s.) 152% 170% 

Szlovénia (MOL Slovenija d.o.o.) n.a 100% 

Egyetemi kapcsolatok 

Összesen 11 magyar és szlovák egyetemmel működünk együtt stratégiai partnerként. 2010-ben Horvátországban is 

megtörténtek az első lépések az egyetemi kapcsolatok kialakításában. 

A hosszú távú együttműködés keretein belül gyakornoki programmal, vállalati előadások, üzemlátogatások és versenyek 

szervezésével segítjük a hallgatókat az ismeretszerzésben. Vezetőink oktatóként működnek közre a képzésükben, 

továbbá részvételi lehetőséget biztosítunk számukra vállalati projektekben, szakmai és konzultációs segítséget nyújtunk 

a szakdolgozatíráshoz, illetve ösztöndíjakat, alapítványi támogatásokat, szponzorációt és K+F projekttámogatásokat 

is biztosítunk.2010-ben sor került a Pannon Egyetem MOL tanszékének (MSc képzés) részleges felújítására: új, modern 

laboratóriumot alakítottak ki, osztálytermeket újítottak fel, megteremtve ezzel a MOL specifikus oktatás infrastrukturális 

hátterét. A 2010-es tanévben 9 hallgató kezdte meg tanulmányait a MOL tanszéken, 2011-re pedig 14 hallgató felvételét 

tervezzük. 


Fontosnak tartjuk, hogy munkavállalóink részesüljenek teljesítményüktől függő juttatási formákban is. Vezetőink ösztönző 

csomagja rövid- és hosszú távú elemeket egyaránt tartalmaz (pl.: azonnali kifizetésű bónusz, illetve a komplex hosszú távú 

ösztönző, mely a hosszú távú részvényárfolyam-növelés érdekeltségét teremti meg), míg munkavállalóink évente egyszer, 

egyösszegű bónuszban (eredményérdekeltségi ösztönző) részesülnek éves teljesítményük alapján. 

Béren kívüli juttatási rendszerünket – az éves bér 20-40%-a az egyes országok adó-, egészség- és nyugdíjbiztosítási 

szabályaihoz igazítottan – úgy alakítottuk ki, hogy az egyéni igények alapján mindenki megtalálja a számára leginkább 

megfelelő támogatási formákat, legyen az szociális (egészségügyi szolgáltatás, gyermekgondozás, nyugdíjtakarékosság, 

biztosítás, stb.), vagy egyéb jellegű igény (pl.: internet használat támogatása). 

Befektetés az oktatásba 

Az AON-Hewitt és a Figyelő közös felmérésének eredményei alapján a MOL a második legvonzóbb munkahely lett, illetve 

a pénzügyi szektorban a legvonzóbb címet érdemelte ki. Ez a díj a hosszú távú erőfeszítéseink legnagyobb elismerése a 

tehetségek vonzása és megtartása terén. 

Freshhh – A MOL-csoport nemzetközi vetélkedője 

A Freshhh a MOL-csoport nemzetközi, olaj- és gáziparra fókuszáló vetélkedője. Az 5 éve, hagyományteremtő szándékkal 

létrehozott programot úgy alakítottuk ki, hogy igazi kihívást jelentsen a mérnöki pálya és a természettudományok iránt 

érdeklődő diákok számára, valamint előszobájaként szolgáljon a Growww elnevezésű frissdiplomás programunknak. Évrőlévre 

háromfős csapatok vesznek részt a nemzetközi megmérettetésen; 2010-ben 25 országból 1700 diák indult. 2010-től az 

FF (Fenntartható fejlődés) és az EBK (Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem) területeire is kiterjedtek 

a feladatok. Végül, de nem utolsó sorban: értékes díjakért folyik a küzdelem. 

A legjobbaknak munka-, illetve gyakornoki lehetőséget ajánlunk fel, valamint számos ösztöndíjas szerződést kötöttünk a 

legtehetségesebb, diploma előtt álló diákokkal. A program sikerére való tekintettel 2010-ben megrendeztük első Internal 

Freshhh verenyt, amely a MOL-csoport dolgozóinak versenyszellemét és együttműködését volt hivatott növelni. 252 

munkavállaló vett részt a versenyben, összesen 83 háromfős csapatban. Mindkét program további előnye, hogy sok hasznos, 

illetve költséghatékony megoldást kapunk a résztvevőktől, melyek akár a jövőben meg is valósulhatnak. 


Freshhh résztvevők: 

Growww – Frissdiplomás program 

A MOL-csoport egyéves programjának keretében munkalehetőséget kínálunk frissdiplomás hallgatóknak egy nemzetközi 

környezetben működő, gyorsan növekvő szervezetben. Nemzetközi karrierlehetőséget és átlag feletti kompenzációs csomagot 

nyújtunk a legtehetségesebbeknek. Az elmúlt négy év során közel 600 frissdiplomás csatlakozott a MOL-csoporthoz, 92%-uk ma 

is itt dolgozik (Magyarországon, Szlovákiában, Olaszországban, Romániában és Pakisztánban). Közülük néhányan már vezetői 

feladatokat látnak el. A MOL-csoport vezetősége által is kiemelten kezelt programot a pénzügyi válság ellenére is folytattuk, 

nagyobb hangsúlyt fektetve a mérnökként végző diplomásokra. 2010-ben 261-en (közülük 105-en az INA-hoz) csatlakozhattak a 

vállalatcsoporthoz a több mint 3900 magyarországi, szlovák, olasz, román, pakisztáni, orosz és horvát jelentkező közül. Terveink 

szerint 2011-ben közel 290 frissdiplomásnak kínálunk majd állást a MOL-csoport vállalatainál, köztük az INA-ban is. 

Résztvevők száma üzletáganként: 

2007 2008 2008 2010 

Résztvevő csapatok száma 271 273 342 580 

Résztvevő országok száma 12 29 35 25 

Résztvevő egyetemek száma 35 60 95 117 

Üzletág 2007 2008 2009 2010 

Kutatás - Termelés 7 39 18 42 

Termékelőállítás és Kereskedelem 30 39 39 97 

Petrolkémia 19 13 6 15 

Kiskereskedelem 6 6 0 10 

Kenőanyag 3 3 1 2 

Ellátás és Trading n.a. 2 2 1 

Funkcionális területek 32 46 11 94 

Összesen 97 148 77 261 

Karriermenedzsment rendszer 

Karriermenedzsment rendszerünk (CMS) támogatja az üzleti stratégiával összhangban zajló egyéni- és szervezetfejlesztéseket, 

valamint a vezetői utánpótlás tervezését. 2010 végére 37 cég körülbelül 1 200 munkavállalója vett részt a folyamatban, 

beleértve körülbelül 40 INA vezetőt / szakértőt is. 2011-re az INA menedzsereinek még szélesebb körű bevonását 

tervezzük. 

Munkavállalói elégedettség 

Munkavállalóink elégedettségét és elkötelezettségét kétévente vizsgáljuk csoportszintű kérdőíves felmérésünkkel. Az 

eredmények összehasonlíthatósága érdekében minden alkalommal azonos kérdőívet alkalmazunk. A kérdések többek 

között a munkahelyi környezetre, a teljesítmények elismerésére, a kompenzációra, a munka színvonalára, a hatékony 

működésre, a szakmai fejlődési lehetőségekre, a vezetők és beosztottjaik közti kapcsolatok minőségére, a felelősségek 

megfelelő delegálására, a stressz szintre, a munkaterhelésre és a cég hírnevére vonatkoznak. 

2010-ben, harmadik alkalommal zajlott a kérdőívek kitöltése a MOL-csoport 22 országában, a munkavállalók 85%-os 

lefedettségével. Az INA először lett bevonva a felmérésbe, a válaszadási ráta csaknem 50% volt. Az eredmények kiértékelése 

és az akciótervek összeállítása 2011 májusában fejeződik be. 

Munkavállalói elégedettség 

és elkötelezettség 

2006* 2008* 2010 * 

2010 

INAcsoport 

2010 


összesen 

Munkavállalói lefedettség (%) 90 90 90 81 85 

Válaszadási ráta (%) 34 50 64 46 50 

Elkötelezettségi szint (%) 65 67 70 69 69,5 

* INA nélkül 

Humán tőke fejlesztése 

Jövőbeli sikereink egyik fontos tényezőjét jelentik a jól képzett, professzionális és elkötelezett munkavállalók, ezért komplex 

szakmai és vezetői kompetenciafejlesztést biztosítunk számukra. 

Képzés – fejlesztés adatok a MOL-csoportban 

Munkavállalóink megtartása és motiválása 

Teljesítménymenedzsment rendzser 

A munkavállalói teljesítménymenedzsment rendszerünket (MTMR), amely a TVK Nyrt.-ben, a Slovnaftban, valamint a 

MOL Nyrt.-ben is már működik –továbbfejlesztettük, illetve kiterjesztettük a vezetői TMR szabályai és elvei mentén. 2010- 

ben komplex, informatikailag támogatott MTMR került bevezetésre a MOL-LUB (200 fő) és Petroszolg vállalatoknál (850 

fő), illetve további leányvállalatok esetében IT támogatás nélkül (880 fő). 

Teljesítménymenedzsment rendszerünk (TMR), amely a vezetőket érinti, csoport- és vállalati szinten egyaránt változatos 

elemekből áll, nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy szoros kapcsolat legyen a MOL-csoport céljai, tevékenységei, tervei 

és az egyéni teljesítmények között. A rendszer komplexitása nemcsak a rendszeres teljesítményértékelésen alapuló 

alapbéremelést és bónusz kifizetést teszi lehetővé, hanem inputként szolgál a karriertervek elkészítéséhez is, így biztosítva 

a kapcsolatot a jelenlegi teljesítmény és a hosszú távú karrier célok között. 

A fenntartható fejlődés (FF) szemlélete egyre inkább áthatja a célkitűzések és értékelések rendszerét is annak érdekében, 

hogy vezetőink – az üzleti, pénzügyi és működési adatok mellett – szem előtt tartsák tevékenységünk társadalmi és 

környezeti hatásait is. A számukra kitűzött egészség- és biztonságvédelmi-, valamint egyéb, FF releváns célok megjelennek 

az alacsonyabb és/vagy nem vezetői szinteken is. 

2009-től a munkavállalói bónusz kifizetése egy meghatározott üzleti mutatóhoz – a MOL-csoport EBIT-hez – kötött. 

Teljesítménymenedzsment rendszerben résztvevők száma és aránya 

2009 

(INA 

nélkül) 

2010 

(INA 

nélkül) 

2010 

INÁval 

Átlagos egy főre eső tréningóra (óra) 21 25 18 

Átlagos egy főre eső tréningköltség (HUF) 55.876 60.472 43.098 

Komplex fejlesztési programok a MOL-csoportban 2010-ben 

Kutatás - Termelés divízió 

A Kutatás - Termelés divízió (KTD) a szakmai képzések mellett nagy hangsúlyt fektet fiatal tehetségeik vezetői kompetenciáinak 

fejlesztésére. Az egy év hosszú „KTD Tehetség Program” (UTP1) célja, hogy a résztvevők tesztelése által azonosítsuk azokat 

a kollégákat, akikből a jövő vezetői és vezető szakértői válhatnak. AZ UTP2 programban résztvevő munkavállalók között 

azokat keressük, akik kiemelkedően jól tudják kezelni az akvizíciókkal járó, interkulturális kihívásokat. Az UTP3 program 

előkészítésére 2010-ben került sor. A program csoportszinten fog megvalósulni, egy nemzetközi projektmunka keretében 

a modern technológia eszközeinek felhasználásával (pl. videókonferencia, webes kapcsolat). Emiatt a fő témák között 

megjelenik a különböző kultúrák együttműködésének kérdése, és az angol nyelv magas szintű használata. 

Az Kutatás - Termelés Tehetség Programok eredményei számokban: 


Munkavállalói 

csoport 

Vezető beosztásban 

dolgozók (TMR) 

Nem vezető beosztásban 

dolgozók (MTMR) 

Résztvevők 

száma 

2009 

INA nélkül 

Résztvevők 

száma 

2010 

INÁ-val 

Összes 

pozícióhoz 

viszonyított 

arány 

2009 

Összes 

pozícióhoz 

viszonyított 

arány 

2010 

745 820 100% 100% 

8.900 10.700 50% 

70% INA nélkül 

(40% az INA adataival) 

Regisztrált 

és tesztelt 

kollégák 

száma 

Értékelő 

Központon 

(AC) részt 

vevők száma 

Képzésfejlesztésben 

részt vevők 

száma 

Vezetői 

pozícióba 

kinevezettek 

száma 

Magasabb 

szakértői 

pozícióba 

kinevezettek 

száma 

UTP1 113 40 25 8 4 

UTP2 72 30 12 3 1 

Összesen 185 70 37 11 5 


2009-ben egy újfajta kezdeményezés indult a Kutatás - Termelés divízión belül a műszak- és csoportvezetők formális és 

informális vezetői készségeinek (munkajogi ismeretek, visszajelzési technikák és teljesítményértékelés, stb.) erősítése 

érdekében. 2010-ben a program a munkavállalói elkötelezettségi felmérés eredményeire fókuszálva folytatódott, 130 vezető 

vett részt az értékelésben és a tanulságok leszűrésében, amely alapján számtalan akciót fogalmaztak meg a műhelymunka 

során. 

Termékelőállítás és Kereskedelem divízió 

A TKD Finomítás szervezete 2008-ban kidolgozta a Finomítás jövőképét, amely a szervezet 2011-ig elérendő célkitűzéseit 

tartalmazza. Azokat a szervezeti és emberi tényezőkre koncentráló értékeket, célokat és működési kereteket határozza 

meg, amelyek elősegítik a jelenlegi és jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodást, továbbá megfogalmazza azokat az üzleti 

működéséhez igazított programokat is, melyek e jövőkép eléréséhez vezetnek. 

Ezek egyike az Iránytű elnevezésű komplex fejlesztési program, amely 2009-től kezdve a szakértőket és vezetőket – mint 

a változások kulcsembereit – támogatja a Finomítás Jövőkép megvalósításában. A képzési folyamat a MOL mindennapi 

működéséből merített esetek és a legjobb gyakorlatok elemzésére épül. 2010-ben új célcsoportra fókuszálva, összesen 60 

fő részvételével folytattuk a programot. A korábbi résztvevők részére speciális tréningnapokat szerveztünk, hogy tudásukat 

felfrissítsük és szinten tartsuk. 

2010-ben, a Slovnaft Finomításnál elindult a Mester Akadémia, melyen összesen 55 műszakvezető vett részt 3 csoportban. 

A program a következő témákból állt össze: ismerd meg a szervezeted, a műszakvezető szerepe a szervezetben, értékelés, 

a munkavállaló fejlesztése, kiválasztás, jó munkakapcsolat kialakítása. A nagy érdeklődés miatt a program 2011-ben 

folytatódik 4 újabb csoport részvételével. 

A TKD Logisztika szervezete szintén kidolgozta a közös értékeken és célokon alapuló fejlesztési programját, mely a 

„Dinamizmus” nevet kapta. A program csoportszinten, egységes elvek és célok mentén működik, de programjaikat a helyi 

igényekre szabva valósítják meg. 2010-ben elsősorban a vezetői utánpótlásra és a 71 újonnan csatlakozott kollégára irányult 

a program fókusza. 

A TKD Kereskedelem szervezetben a korábbi kompetenciafelmérések eredményei alapján alakítottuk ki az átfogó 

Vezetőfejlesztő Programot, melynek fontos szerepet szánunk az egyéni kompetenciák vállalati kultúrával történő 

összehangolásában. Fő célkitűzésünk a tehetségek fejlesztése, a vezetői kompetenciák – például üzleti, szakmai, 

személyiségbeli, metodológiai és szociális kompetenciák – megalapozásával, illetve a hatékony vezetői eszköztár 

elsajátításával. Az on-the job és off-the job formában zajló programot mentoringgal, célkitűzésekkel és visszajelző 

megbeszélések segítjük. Különböző módszerekkel (pl. Mirror workshop, Big Picture, Best Practice fórum, esettanulmányok) 

próbáljuk elősegíteni, hogy ezek a kompetenciák az üzleti stratégia és működés szerves részévé váljanak. A program hátterét 

a felső vezetés és a Humán Erőforrás Menedzsment adja, akik támogató partnerként, és a vezetői coach-oknak nyújtott 

segítséggel vesznek részt a programban. 2011-ben a vezetői utánpótlásra is kiterjedően folytatjuk a programot. 

Petrolkémia Divízió 

A Petrolkémia divízió Staféta programjának korábbi sikereit követve, 2010-ben 11 műszakvezető képzése zajlott. A 2 évet 

felölelő ’Basic’ és ’Advanced’ programok során összesen 62 főt: szakértőket, mérnököket, üzemvezetőket és középvezetőket 

képeztük tovább az átfogó vezetői és szakmai kompetenciáik erősítése, valamint a szervezetek közötti együttműködés és 

tudásmegosztás elősegítése céljából. 

Funkcionális egységek 

2010-ben a MOL Nyrt. IT szervezetében 20 fő vett részt a készségeik meghatározását és fejlesztését célzó IT Fejlesztési 

Programban. A korábbi fejlesztő központ (DC) kiegészítéseként, folytatásaként értelmezhető kezdeményezés célja, 

hogy növelje a szervezet versenyképességét és a munkavállalók elkötelezettségét, motivációját. A képzés során azokra a 

kompetenciákra helyezzük a hangsúlyt, melyekre a résztvevőknek a közeljövőben szükségük lesz, így a program jelentős 

egyéni sikerélménnyel is párosul. Számos különböző tanulási módszert integráltunk: a tréning, mentoring, workshop, 

tanulói csoport, rotáció és on-the job fejlesztés elemei mind megjelennek a programban. 2011-ben vezetői és szakértői 

szinten szeretnék folytatni a képzést, amelytől az utánpótlást alkotó munkatársak számának emelkedését reméljük. 

Vezetőfejlesztés 

Vezetői kompetenciamodellünk már négy éve szolgál alapul a legtöbb HR rendszerhez (pl. kiválasztás, karriermenedzsment, 

tehetségek keresése, képzés és fejlesztés). A vezetői kompetenciamodell öt általános vezetői szerepet azonosít a karrierút 

során, és meghatározza az egyes állomásokhoz tartozó azon kompetenciákat, melyek a MOL-csoport álláspontja szerint 

sikeressé tesznek egy vezetőt az adott pozícióban. 

A kialakított vezetői kompetenciák alapján teljessé vált a minden MOL-csoport tagvállalat számára elérhető, mintegy 40 

tréninget tartalmazó tréningkatalógusunk. 

Csoportszintű Vezetői Tehetségmenedzsment Programunk célja, hogy az utánpótlás szempontjából kiemelten fontos, jól 

képzett, belső vezetői csoportot hozzunk létre, akik később csoportszintű vezetői feladatokat is elláthatnak. A program 

résztvevőit körültekintően választjuk ki, majd egy komplex fejlesztési programban vesznek részt. Egyrészt üzleti és vezetői 

képzésben részesülnek a vállalat által kialakított mini MBA keretében, és csoportszintű projekteket vezetnek annak érdekében, 

hogy gyakorlati tapasztalatokat és szervezeti ismereteket szerezzenek, továbbá lehetőségük nyílik felsővezetőkkel való 

találkozásokra is, akikkel üzleti, stratégiai, vezetői témákról és a MOL szervezeti kultúrájáról beszélgethetnek (coaching). A 

program másik nagy előnye, hogy folyamatosan képezzük és fejlesztjük azokat a felsővezetőket, akik belső coach szerepet 

tölthetnek be, hozzájárulva ezzel a MOL-csoport jövőbeli vezetőinek képzéséhez. 

Szakmai kompetenciafejlesztés 

2010-ben is folytattuk a már megkezdett sikeres programjainkat. 

A KTD Jolly Joker programjának célja, hogy a rendszerkezelők karbantartási ismereteit gyarapítsa, támogatva őket a 

mindennapi működés során fellépő karbantartási problémák elhárításában. A képzés nemcsak a humán tőke fejlesztéséhez, 

hanem a karbantartási költségek csökkentéséhez is hozzájárul. 

A fizikai dolgozók technológiai, karbantartási és biztonsági tudásának naprakészen tartása érdekében kifejlesztett Finomítói 

Komplex Program keretében szakmai kompetenciarendszer került kidolgozásra. Hosszú távú célként megfogalmazódott a 

fejlesztendő „puha” és szakmai kompetenciák körének meghatározása, és a megfelelő tananyag hozzáillesztése. A fejlesztési 

folyamatba szeretnénk minden telephelyen bevonni a fizikai dolgozókat – a műszakvezetőket, rendszerkezelőket és 

üzemirányítókat. 2011-ben a műszakvezetők szakmai kompetenciafejlesztésének felülvizsgálatával, illetve a műszakvezetők 

kompetenciafejlesztésével folytatódik a program a magyar és szlovák finomítókban. 

2009-ben, egy hosszabb távú készségfejlesztő program keretén belül a Kutatás - Termelés divízióban kísérleti projekt 

indult, a vezető olajipari képzés-fejlesztési szolgáltató cég, a Petroskills kompetencia-térképeire alapozva. A sikeres kísérleti 

program után, a MOL tagként csatlakozott a szövetséghez, és a MOL Nyrt. minden KTD-s szellemi dolgozójára, illetve az 

INA Upstream szervezetének kb. 25 %-ra bevezette az új szakmai kompetencia modellt. 2011-re tervezzük a MOL-csoport 

többi upstream vállalatának bevonását a programba, illetve egy kísérleti projekt indítását a Finomításban. Kompetencia 

menedzsment szemléletünkbe beletartozik a kompetenciák rendszeres, éves felülvizsgálata, az adott munkakörben 

elvárt kompetenciák online tesztelése, valamint része a már felismert kompetenciahiányokat célzó tanulási és fejlesztési 

módszerek tervezése és kivitelezése is. A kompetencia hiányok feltérképezésének módszerét vesszük alapul a KTD szakmai 

tréningjeinek megtervezésekor. 

2011-től az Upstream Vállalati Akadémia létrehozásával szeretnénk belső fórumot biztosítani a szakmai készségek és 

kompetenciák fejlesztéséhez. 

Partnerség és együttműködés 

Magyarország csatlakozott az ENSZ Emberi Jogok deklarációjához, valamint az ILO és az OECD vonatkozó irányelveihez 

(ILO Tripartite Declaration of Principles concerning Multinational Enterprises and Social Policy and OECD Guidelines for 

Multinational Enterprises), így magunkra nézve is kötelező érvényűnek tekintjük ezen alapelveket. 

Esélyegyenlőség és sokszínűség 

Minden jelenlegi és jövőbeni munkavállalónknak egyenlő esélyeket biztosítunk. A nemzeti szabályozások mellett az Etikai 

Kódexünk, a kollektív szerződések, az érdekképviseleti megállapodások, valamint a csoportszintű irányelvek és belső 

szabályozások is hangsúlyozzák az egyenlő bánásmód elvét. 

Korábbi terveinkkel összhangban, 2010 júniusában a MOL vezetősége és a munkavállalói képviseletek aláírták az első 

esélyegyenlőségi tervet a 2010-12-es időszakra. Ez az első csoportszintű irányelv, amely az esélyegyenlőség hangsúlyozása 

és a diszkrimináció elutasítása mellett konkrétan meghatározza a felelősségi köröket és az akciók végrehajtásának pontos 

határidejét. Biztosak vagyunk abban, hogy az esélyegyenlőségi terv hozzájárul a vezetők és a többi munkavállaló magasabb 

szintű szociális érzékenységéhez, és ráirányítja a figyelmet a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportokra. 

A terv hatókörébe tartozik a MOL Nyrt. minden munkavállalója, különös tekintettel a nőkre, a gyermeküket / gyermekeiket 

egyedül nevelő szülőkre, a két vagy több tíz év alatti gyermeket nevelő szülőkre, a bármely fogyatékossággal élő 

munkavállalókra, az 50 év feletti munkavállalókra, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó munkavállalókra. 

Az esélyegyenlőségi terv által meghatározott akciók is elsősorban a fent említett munkavállalói csoportokra vonatkoznak. 

Mindemellett, 2010-ben létrejött az Esélyegyenlőségi Bizottság, illetve esélyegyenlőségi referens került kinevezésre. 2011- 

ben szeretnénk az esélyegyenlőségi tervet minden magyar leányvállalatra kibővíteni, ezért kézikönyvet állítottunk össze a 

saját esélyegyenlőségi terv elkészítésének és bevezetésének elősegítése érdekében. 

Szintén 2010-ben megalakult Magyarország első – munkáltatókat tömörítő – esélyegyenlőségért küzdő szakmai és 

érdekvédelmi szervezete, a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület. A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumát a 

Salva Vita Alapítvány kezdeményezésére és részvételével tíz magyar, illetve multinacionális társaság alapította. 



Munka és magánélet egyensúlya 

Bár jelenleg nincs csoportszinten egységes elvek mentén működő programunk, már megtettük az első lépéseket az atipikus 

foglalkoztatási formák alkalmazása terén. A vállalatcsoport tevékenységének jellegéből adódóan a részmunkaidős vagy 

távmunkás foglalkoztatás nem alkalmazható a termelő területeken, ahol munkavállalóink többműszakos munkarendben 

dolgoznak. Számos munkakörben azonban – egyéni megállapodás alapján – lehetővé tesszük, hogy kollégáink 

részmunkaidőben, vagy akár távmunkában dolgozzanak. A távmunkában dolgozók aránya jelenleg nem túl magas 

(mindössze 12 fő volt a MOL Nyrt.-ben 2010-ben), de ennél lényegesen magasabb azok aránya, akik élhetnek a home office 

lehetőségével, azaz egyedi vezetői engedély alapján – meghatározott esetekben – otthonról is történhet a munkavégzés. 

A jövőben szeretnénk a már ezen a területen is – a most még inkább ad hoc jelleggel működő – jó gyakorlatokat összefogni 

és mindenkivel megismertetni, illetve a kötelezőnek ítélt alapelveket írásban rögzíteni. Ennek első lépéseként az alapelveket 

már belefoglaltuk az érdekképviseletekkel 2010-ben megkötött csoportszintű, szociális kérdésekről szóló megállapodásba. 

Részmunkaidőben dolgozók száma és aránya 

Részmunkaidőben dolgozó 

munkavállalók (fő) 

A részmunkaidőben 

dolgozó munkavállalók 

aránya a teljes munkaerőn 

belül (%) 

* INA nélkül 

3.5 Etika 

2007* 2008* 2009* 2010* 

Változás 

2007- 

2010 

(%) 

2010 

INA-val 

92 125 114 143 +55% 191 

0,60% 0,73% 0,64% 0,79% +32% 0,59% 

2010-ben az etika menedzsment rendszeren belül a hangsúlyt az Etikai Kódex és az etikai Eljárási Szabályok aktualizálására, 

az e-learningre és az etikai kommunikációra helyeztük, az alábbiak szerint: 

– A három éve bevezetett integrált Etikai Kódex felülvizsgálata során az alkalmazás eddigi tapasztalatait, az iparági 

etikai kódexeket, a jogszabályi követelményeket, valamint a fenntarthatósági értékelések javaslatait vettük 

figyelembe. A módosított Etikai Kódex hangsúlyozza, hogy a benne megfogalmazott normák minden érintettre 

kiterjednek, valamint azt, hogy a vezetőknek különleges felelősségük van az etikai normák mindennapi gyakorlatba 

történő integrálásában. Változott az ajándékokra vonatkozó szabályozás és az etikai eljárások szabályai. Új etikai 

intézményként bevezetésre került az etikai megbízotti pozíció a MOL-csoport vállalataiban. 

– Az etikai normák tudatosítását célzó etikai e-learninget a MOL Nyrt. számítógépes hozzáféréssel rendelkező 

munkavállalóinak 99%-a, a TVK Nyrt. számítógépes hozzáféréssel rendelkező munkavállalóinak 97%-a, a Slovnaft 

számítógépes hozzáféréssel rendelkező munkavállalóinak 100%-a sikeresen teljesítette. Továbbá a MOL-csoport 

számos vállalatánál sor került szóbeli etikai oktatásra. 

– Az Etikai Kódex a MOL-csoport újabb tagjánál, az olaszországi IES vállalatnál is bevezetésre került. 

– A belső kommunikáció során 3 cikk jelent meg a vállalati újságunkban („Panoráma”), amelyek az előző év etikai 

értékelését, az e-learning eredményeit, valamint az Etikai Tanács bizonyos normák tudatosítására irányuló 

állásfoglalását tartalmazták. 

– A külföldi leányvállalataink vezetői („Country Chairmen”) számára 2010-ben is etikai elvárások és kulcs teljesítmény 

indikátorok (KPI) kerültek meghatározásra. 

– Az INA 2010-ben bevezette az Etikai Kódexet, és megalakult az INA Etikai Tanácsa, melynek elnöke 

független, külső szakértő. 2010-ben az INA Etikai Tanácsához egy bejelentés érkezett, melynek kivizsgálása 

folyamatban van. 

Etikai ügyek 

Az alábbiakban kizárólag a MOL-csoport Etikai Tanácsához beérkezett etikai ügyeket foglaljuk össze. A Tanács feladata 

biztosítani, hogy valamennyi MOL-csoportos munkavállaló eleget tegyen a Kódexben foglaltaknak, ezért – többek között – 

megválaszolja a felmerült kérdéseket és gondoskodik a belső vizsgálatokról. Az etikai kérdések megválaszolásában az 

Etikai Tanács munkáját a Slovnafton belül külön Etikai Tanácsadó Szolgálat segíti. 2010-ben összesen 89 kérdés került 

megválaszolásra, többek között a zaklatás, a diszkrimináció, az összeférhetetlenség, és az üzleti ajándékok témakörében. 

Az Etikai Tanácshoz 2010-ben összesen 10 bejelentés érkezett. A 10 bejelentés alapján 7 esetben folytatott az Etikai 

Tanács vizsgálatot, 4 esetben kérte a Társasági Biztonság segítségét az eset kivizsgálására. A 7 vizsgálatból 4 esetben volt 

bizonyítható az etikai vétség. 

A bejelentések és kérdések számának növekedése azt mutatja, hogy munkatársaink tudatossága az etikai kérdésekkel 

kapcsolatban javult, valamint az Etikai Tanács is elnyerte bizalmukat. 

Az etikai bejelentések és vizsgálatok témái, valamint a vizsgálati eredmények érintettek szerinti bontásban (2010): 

Érintettek Bejelentés Vizsgálat 

Etikai vétség 

megállapítása 

Külső fogyasztók, belső vevők Vevő megkárosítása Etikai vizsgálat Nem 

Részvényesek Hűtlen kezelés (anonim) Biztonsági vizsgálat Nem 

A vállalati vagyon veszélyeztetése Biztonsági vizsgálat Nem 

Üzemanyaglopás (anonim) Biztonsági vizsgálat Nem 

Munkavállalók Zaklatás -* -* 

Méltánytalan bér -* -* 

Méltánytalan bér (2) Etikai vizsgálat Nem 

Vallási diszkrimináció (anonim) Etikai vizsgálat Nem 

Nem megfelelő munkavállalói 

viselkedés 

Etikai vizsgálat 

Igen 

Egészségvédelem, biztonságtechnika 

és környezetvédelem 

Baleset nem jelentése Etikai vizsgálat Igen 

Az egészségi és biztonsági 

követelmények megsértése 

Etikai vizsgálat 

Igen 

Kormányzati kapcsolatok, politikai 

szerepvállalás 

- - - 

Helyi közösségek és civil társadalom - - - 

Beszállítók, üzleti partnerek Összeférhetetlenség (anonim) Biztonsági vizsgálat Nem 

Szállásajánlat elfogadása Etikai vizsgálat Igen 

Versenytársak Tisztességtelen verseny -* -* 

* Az Etikai Tanács nem tartotta megalapozottnak az etikai vizsgálat indítását. 

Az etikai tudatosság növelése érdekében az Etikai Tanács ez évtől kezdve részletesen közli az etikai vétség megállapításával 

zárult eseteket, ezek az alábbiak voltak: 

– Nem megfelelő munkavállalói viselkedés – a MOL-csoport egy munkavállalója védett telephelyre történő 

belépéskor, stresszes közlekedési szituációban, nem volt hajlandó azonosítani magát a biztonsági munkatárs 

kérésére. Vulgáris és támadó kifejezésekkel illette a biztonsági szolgálat munkatársát, és megütötte annak karját. 

Ezzel a viselkedéssel megszegte az Etikai Kódex azon pontjait, amely szerint „a MOL-csoport munkavállalóival 

szembeni elvárás, hogy ne viselkedjenek úgy, hogy azt bárki erőszakosnak, megfélemlítőnek, gyűlölködőnek, 

rossz szándékúnak vagy sértőnek tekinthesse” valamint „tartózkodjanak mások megalázásától és megsértésétől”. 

Az Etikai Tanács a vonatkozó biztonsági szabály megsértése miatt munkajogi lépések megtételét, továbbá a 

vonatkozó normák munkamegbeszélésen és az Intranet segítségével történő tudatosítását, valamint a problémás 

közlekedési szituációk megelőzésére intézkedések megtételét javasolta. 

– Baleset be nem jelentése – a MOL-csoport egyik partnere takarítási munkákhoz a munkavállalók önkéntes 

segítségét kérte. Az önkéntes munka során az egyik munkavállaló megsérült, sérülését a mentők látták 

el. A partner nem értesítette a MOL-csoport EBK részlegét a balesetről, ezzel megszegte az Etikai Kódex 

alábbi pontját: „azonnal jelentsen közvetlen felettesének vagy munkáltatójának minden balesetet, sérülést, 

betegséget, nem biztonságos vagy egészségtelen körülményt, a környezetre káros anyag kiömlését annak 

érdekében, hogy a helyreállítást, a megelőzést és a felügyeletet célzó intézkedések azonnal megindulhassanak”. 

Az Etikai Tanács informálta a Kiskereskedelmet a partner normaszegéséről és javasolta a vonatkozó EBK szabály 

megsértése miatti pénzbüntetés kiszabását, az Etikai Kódexben foglaltak oktatását, valamint az EBK normák 

fokozott tudatosítását. 

– Az egészségi és biztonsági követelmények megsértése – a MOL-csoport egy partnere egy egészségre ártalmas 

területen végzett munka során nem jelezte, hogy nem megfelelő méretű védőruhát kaptak, és védőruha nélkül 

végezték el a munkát, veszélyeztetve ezzel saját maga és munkatársai egészségét. A MOL-csoport munkavégzést 

elrendelő vezetője nem biztosította azt, hogy kizárólag védőruhában történjen a munkavégzés, és nem tett 

eleget az EBK követelmények teljesülésének. Ezzel az érintettek megszegték az Etikai Kódex következő pontját: 

„A MOL-csoport minden munkavállalója – és a telephelyein tevékenykedő más cégek alkalmazottai – számára 



iztonságos munkakörnyezetet biztosítunk, hogy senki ne legyen szükségtelen kockázatnak kitéve.” Az Etikai 

Tanács a rendkívüli körülmények miatt nem javasolt külön büntetést az Etikai Kódexet megszegőknek, viszont 

javasolta az EBK normák és az EBK kultúra fontosságának egyértelmű tudatosítását. 

– Szállásajánlat elfogadása – a MOL-csoport több vezetője egy külső beszállító által rendezett szakmai konferencián 

vett részt nem hivatalosan, szabadságuk alatt. A részvételt és a szállást a külső beszállító fizette. A részvételre a 

munkáltatói jogokat gyakorló vezető engedélyét nem kérték, megsértve ezzel a MOL-csoport Etikai Kódexének 

következő pontját: ”tilos utazási, nyaralási és szállásajánlatot elfogadni üzleti partnertől vagy külső beszállítótól, 

magánszemélytől, aki a MOL-csoportnak dolgozik (tanácsadók, ügynökök, franchise partnerek stb.) Bizonyos 

esetekben (pl. szakmai képzés, felkérés prezentációra) az utazási és szállásajánlat engedélyezett, ha azt a 

munkáltatói jogkör gyakorlója jóváhagyta.” Az Etikai Tanács javasolta az érintett vezetők felelősségre vonását a 

normaszegés és rossz vezetői példamutatás miatt. 

Az etikai ügyekről az Etikai Tanács rendszeresen beszámolt az ügyvezető testületnek, és intézkedéseket tett a normák 

tudatosítására. 

Compliance 

A MOL-csoport elkötelezetten támogatja a tisztességes és korrupciómentes versenymagatartást és a versenykultúra 

terjesztését. 2010-ben új, a csoportszintű Compliance Program végrehajtásáért felelős szervezeti egység jött létre 

azzal a céllal, hogy egyértelműen azonosítsa a MOL-csoport üzleti működésének compliance kockázati elemeit (kartell, 

erőfölénnyel való visszaélés) és megfelelő javaslatokkal kiküszöbölje azokat. Compliance vezetők (compliance officer) az 

INA-ban és a Slovnaftban is kinevezésre kerültek. 2011-ben a csapat támogatja a MOL-csoport tagvállalatok implementációs 

tevékenységét, képzéseket tart, piaci elemzéseket és vizsgálatokat folytat 

MOL Tehetséggondozó Program 

2010-ben 4 tanár és 4 edző kapott fejenként 500 000 forintnyi támogatást munkájához. 

Zöldövezet Program 

2010-ben 18,9 millió forint került átutalásra a magyar Ökotárs Alapítványhoz és 18,3 millió forint (66 400 EUR) összeg a 

szlovák Ekopolis Alapítványhoz. 

Romániában a Zöldövezet program résztvevői összesen 48,2 millió forintot (175 000 EUR) kaptak az Összefogás Alapítvány 

közreműködésével. 

A MOL és az Összefogás Alapítvány megnyerte a legelőkelőbb román vállalati társadalmi felelősségvállalást elismerő 

díjakat. Elnyertük továbbá a Legjobb Társadalmi Program díjat a 2010-es „Emberek az emberkért” gálán, ami Románia 

legfontosabb, a vállalatok társadalmi felelősségvállalást értékelő és elismerő rendezvénye. 

INA 

Kultúra 

Az Al-Marqab projekt egy szír-magyar régészeti misszió, amelynek célja az Al-Marqab erőd feltárása. A restaurálást a 

Budapesti SHAM Kulturális Alapítvány végzi. A támogatás értéke 5,7 millió forint (150 000 HRK) volt. 

A horvát kultúra terjesztését jutalmazó éves díjat 16 éve az INA bírálja el. A díj részét képezi a hozzá tartozó adomány is, 

melynek összeg 1,9 millió forint (150 000 HRK) 

Fiatal tehetségek 

Az elmúlt évben az INA számos általános- és középiskolás diákot támogatott. Támogatásaikat főleg nemzetközi tudományos 

kutatásokkal kapcsolatban, illetve nemzetközi versenyeken elért kimagasló eredmények elismeréseként adományozták 

összesen 1,2 millió forint (32 000 HRK) összegben. 

3.6 Társadalmi befektetések 

A MOL-csoport, vezető szerepre törekszik a társadalmi szerepvállalás területén. Ennek megfelelően ad hoc kérelem elbírálás 

helyett strukturált és irányított adományozási rendszert működtet. 

A MOL-csoport ez irányú elkötelezettsége az alábbi fő területekre fókuszál: 

– Új Európa Alapítvány 

– Tehetségtámogatás – Művészetek és Tudomány 

– Tehetségtámogatás – Sport 

– Gyermekgyógyító program 

– Kultúra és tudományok 

– Környezetvédelem és egészségügy 

– Oktatás 

– Sport 

2010-ben a MOL-csoporthoz közel 3 000 támogatási kérelem érkezett magánszemélyektől, valamint különböző 

egyesületektől, intézményektől és alapítványoktól. A MOL-csoport támogatási költségvetéséből összesen 1 861,1 millió 

forintot fizetett ki, ebből a fő projektek 1 330,3 millió forintot jelentettek. 

MOL, Slovnaft és MOL Romania 

Színészi és előadó-művészeti tevékenységek támogatása 

A MOL az idei évben több mint 40 magyarországi színházat és egyéb, az előadó-művészeti szektorban tevékenykedő 

vállalkozást támogatott, összesen 1 058,7 millió forinttal. 

MOL Tehetségtámogató Programok 

2010-ben 145 tehetséges fiatal sportoló és 79 tehetséges fiatal művész részesült 48 millió forintnyi támogatásban 

Magyarországon, míg Szlovákiában 42 gyermek kapott 18,3 millió forintnyi (66 500 EUR) összeget. 

Romániában 130 fiatal sportoló és művész kapott 16,5 millió forintnyi (60 000 EUR) támogatást. 

MOL Gyermekgyógyító Program 

A 2010-es magyarországi költségvetés 43,5 millió forintot tett ki, amely összeg 31 non-profit szervezet között került 

kiosztásra. Romániában a 16,5 millió forintnyi (60 000 EUR) támogatást 20 sikeres pályázó között osztottuk el. 

Humanitárius segély 

SOS Gyermekfalu Ladmirevci: az SOS Gyermekfalunak juttatott 1,9 millió forint (50 000 HRK) támogatással az intézmény 

nélkülözhetetlen felújítási munkálatokat tudott kiviteleztetni. A támogatás a gyermekek lakhatási körülményeinek javítását 

célozta. 

Az “Rijekai Konduktív Pedagógia” támogatására létrehozott alapítványhoz juttatott 1,7 millió forint (45 000 HRK) 20 rijekai, 

kostrenai, bakari, opatijai illetve cresi gyermek terápiáját, illetve az Alapítvány székhelyének bútorozási költségeit fedezte. 

MOL Pakisztán 

A MOL Pakisztán közösségfejlesztő társadalmi projektjei a szerteágazó igényekre alapulva az azonnali segítségnyújtásra 

fókuszálnak, hogy a szegény és hátrányos helyzetű emberek életét könnyítsék. 

Free Eye Orvosi Tábor 

A MOL 1 millió forinttal (4 775 USD) támogatta az első Free Eye Orvosi Tábort, ahol 795 beteg vizsgálatát és megfelelő 

orvosi és gyógyszeres ellátását sikerült biztosítani. 72 műtétre váró beteg közül 55-öt sikeresen meg tudtak operálni a MOL 

segítségének is köszönhetően. 

A második Free Eye Orvosi Tábor 0,8 millió forint (USD 3 871) támogatásban részesült. 730 beteget vizsgáltak meg, és a 

műtétre javasolt 70 beteg közül 59 azonnali ellátást kapott. Összesen 351 szemüveg került kiosztásra. 

További információk: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/tarsadalmi_szerepvallalas/ 

Humanitárius segély: 

A heves esőzések és az azt követő áradások jelentős károkat okoztak több országban is, ezért a MOL fontosnak tartotta, 

hogy kiegészítse támogatási programját az áradások károsultjainak megsegítésével. 

– Magyarországon a vállalat 15 millió forintnyi támogatással segítette a bajbajutottakat. 

– Az Országlánc kampány eredményeként, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül további 5 millió 

forintot juttatott el a rászorulókhoz. 

– A vállalaton belüli gyűjtés eredményeként további 4,3 millió forint támogatással tudtunk segítséget nyújtani. 

– A MOL Pakisztán a rendelkezésre bocsájtott 20 millió forintnyi (USD 95 965) támogatási összegből sátrakkal, 

élelmiszerrel és gyógyszerekkel valamint egyéb fontos termékekkel segítette a különösen nagy pakisztáni 

áradások károsultjainak az életét. 



A vörösiszap katasztrófára reagálva: 

– azonnali támogatásként 5 millió forint értékű üzemanyagkártyát adományoztunk az Országos Katasztrófavédelmi 

Főfelügyelőség részére, valamint felajánlottuk professzionális tudásunkat és eszközparkunkat a helyreállítási 

munkálatok kivitelezéséhez. 

– későbbi kárelhárításra Devecser Város Polgármesteri Hivatalának Országos Katasztrófavédelmi Bizottsága 

részére 1,5 millió forintot adományoztunk, és a Karácsonyi képeslap akciónkkal, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten 

keresztül 1 millió forintot juttattunk el a rászorulók részére. 

Vállalati adományozás a kiemelt országokban 2010-ben: 

Mutató 

4 Fenntarthatósági teljesítményünk számokban 

Mutató 

Mértékegység 

Szlovákia 

Románia 

2006 2007 2008 2009* 

2010 

INA 

nélkül 

Változás 

2009- 

2010 (%) 

2010 

MOLcsoport** 

Összesen 

Pénzbeli támogatás millió Forint 1.641,3 110,1 26,3 81,2 0 2,2 1.861,1 

Nem pénzbeli 

támogatás (termék millió Forint 17,5 1,5 4,6 1,7 21,8 0 47,1 

v. szolgáltatás) 

Vállalati 

önkéntesség 

Óra 1.680 133,5 160 320 0 10 2.303,5 

Gazdasági adatok*** 

Bevételek milliárd Ft 3.009,8 2.691,1 3.669,5 3.383,1 n.a. 29% 4.350,4 EC1 

Állami pénzügyi támogatások milliárd Ft 35,3 0,8 0,4 0,5 n.a. 300% 2,0 EC4 

Működési költségek milliárd Ft 2.161,4 1.906,8 2.881,7 2.592,8 n.a. 27% 3.300,8 EC1 

Vállalatnál képződő érték milliárd Ft 848,4 784,3 787,8 790,3 n.a. 33% 1.049,6 EC1 

Munkavállalói bérek és juttatások milliárd Ft 109,3 117,3 139,7 200,9 n.a. 35% 272,0 EC1 

Tőkebefektetőknek kifizetések milliárd Ft 73,1 69,8 164,2 31,8 n.a. 154% 80,7 EC1 

Állam felé történő kifizetések milliárd Ft 215,7 227,8 249,3 197,7 n.a. 41% 278,4 EC1 

Visszatartott nyereség milliárd Ft 450,3 369,4 234,5 359,8 n.a. 16% 418,6 EC1 

Energiafogyasztási adatok 

Elsődleges energiaforrásokból 

származó összes energiafogyasztás 

GJ n.a. n.a. n.a. 74.867.779 72.784.552 -3% 103.837.442 EN3 

Összes közvetett energifogyasztás 

(villamos áram, fűtés) 

GJ n.a. n.a. n.a. 16.680.887 16.685.668 0% 19.226.722 EN4 

Összes energiafogyasztás GJ n.a. n.a. n.a. 91.548.666 89.470.220 -2% 123.064.164 

Ügyfélelégedettség**** 

Nagykereskedelmi 

vevőelégedettség - MOL 

% 87 88 88 86 88 2% n.a. PR6 

Nagykereskedelmi 

vevőelégedettség - Slovnaft 

% 84 83 88 90 90 0% n.a. PR6 

Átlagos kiskereskedelmi 

vevőelégedettség (HU, SK, RO) 

% 34 39 38 44 43 -2% n.a. PR6 

Petrolkémiai vevői hűség index % 12,96 13,28 14,39 19,52 15,5 -21% n.a. PR6 

GRI 

kód 

Mutató 


Magyarország 


Pakisztán 

Olaszország 


2006 2007 2008 2009* 

2010 

INA 

nélkül 

Változás 

2009- 

2010 (%) 

2010 


Levegő 

Szén-dioxid (CO2) millió t 5,92 5,65 6,56 5,29 5,01 -5% 7,14 EN16 

Szén-dioxid (CO2) ETS szerint millió t 4,00 4,09 6,40 5,13 4,87 -5% 4,87 EN16 

Metán (CH4)** t n.a. n.a. 279,0 437,0 951,7 118% 951,7 EN16 

Közvetlen módon kibocsátott 

üvegházhatású gázok 

Közvetett módon kibocsátott 

üvegházhatású gázok 

Összes eladott termékből 

származó közvetett 

üvegházhatású gáz 

CO 2 

egyenérték 

millió t-ban 

CO 2 

egyenérték 

millió t-ban 

CO 2 

egyenérték 

millió t-ban 

GRI 

kód 

n.a. n.a. 6,56 5,30 5,09 -4% 7,17 EN16 

n.a. n.a. n.a. 1,19 1,25 5% 1,47 EN17 

n.a. n.a. 43,33 42,27 42,48 0% 55,44 EN17 

Kén-dioxid (SO2) t 13.455,0 10.059,0 8.804,7 4.389,4 2.939,6 -33% 13.142,2 EN20 

Nitrogén-oxidok (NO X 

) t 5.555,0 5.378,8 5.054,2 3.937,0 3.442,1 -13% 7.874,2 EN20 

Illékony szerves vegyületek (VOC) t 4.394,0 4.325,2 5.626,8 3.683,2 4.133,5 12% 4.210,9 EN20 

Szén-monoxid (CO) t 1.052,0 869,0 824,5 879,5 863,8 -2% 1.599,0 EN20 

Szilárd részecskék (PM) t 412,0 336,0 298,2 204,8 184,4 -10% 360,7 EN20 

Víz 

Teljes vízkivétel ezer m 3 n.a. n.a. 86.045,8 68.417,5 56.130,4 -18% 94.162,1 EN8 

Összes vízkibocsátás ezer m 3 n.a. n.a. 90.120,6 84.710,0 76.186,3 -10% 106.784,1 EN21 

Összes alifás szénhidrogének (TPH) t 62,0 36,0 29,8 44,1 46,2 5% 74,8 EN21 

Kémiai Oxigén Igény (KOI) t 2.018,0 1.945,0 1.802,0 1.807,0 1.773,4 -2% 2.376,5 EN21 

Biológiai Oxigén Igény (BOI) t 498,0 490,0 378,0 387,4 433,7 12% 582,7 EN21 

Lebegő anyagtartalom (SS) t 605,0 703,0 978,0 909,3 948,3 4% 1.055,5 EN21 

Hulladék 

Veszélyes hulladék t 167.589,0 85.171,5 98.791,0 66.782,0 88.083,2 32% 92.918,4 EN22 

Nem veszélyes hulladék t n.a. n.a. 57.619,1 66.872,5 69.246,2 4% 77.603,7 EN22 

Ártalmatlanított/lerakott*** t 256.429,0 74.959,0 92.175,0 68.198,4 68.974,5 1% 80.201,8 EN22 

Újrafelhasznált/újrahasznosított*** t 55.016,0 86.180,0 64.235,0 65.456,5 88.354,9 35% 90.320,4 EN22 

Újrahasznosítási arány*** % n.a. n.a. 41% 49% 56% 15% 53% 

Elfolyások 

Elfolyások száma darab 8 3 12 17 15 -12% 26 EN23 

Elfolyások mennyisége m 3 n.a. n.a. 912,2 244,7 144,4 -41% 186,2 EN23 

Egyéb környezeti mutatók 

EBK jellegű bírságok millió Ft 141,0 95,4 92,23 14,68 8,43 -43% 11,06 EN30 

Környezetvédelmi beruházások millió Ft n.a. n.a. 16.558,91 6.996,70 6.815,10 -3% n.a. EN30 

Környezetvédelmi működési költségek millió Ft n.a. n.a. 9.223,80 11.149,10 12.347,70 11% 24.362,70 EN30 

“n.a.” = az adat nem elérhető 

* A teljes 2010. évi MOL-csoportos eredmény az INA-csoport adatai nélkül, kivéve az "Összes eladott termékből származó közvetett üvegházhatású gáz" adatot, 

amely a MOL-csoport és a teljes INA-csoport 2010. évi eredményét tartalmazzák 

** Pontosabb adatszolgáltatás jelentéstételi gyakorlatunk fejlesztése következtében (az adatok a magyarországi gázmotorok kibocsátását is tartalmazzák) 

*** A definíció pontosítása miatt a 2008. évi hulladékadatok újraszámításra kerültek 


“n.a.” = az adat nem elérhető 

2010. évi átlagos átváltási arány: 1 HRK = 37,79 Ft 

* A teljes 2009. évi MOL-csoportos eredmény az INA-csoport eredménye nélkül kivéve a pénzügyi adatokat (EC1, EC4), amelyek a 2009. évi 

MOL-csoportos eredményt és az INA-csoport 2009. második féléves eredményét tartalmazzák 

** A teljes MOL-csoportos eredmény az INA d.d. eredményével (INA leányvállalatok nélkül) kivéve a pénzügyi adatokat (EC1, EC4), amelyek 

a MOL-csoport eredményét és a teljes INA-csoport eredményét tartalmazzák 

*** Az adatok a GRI ajánlás alapján kerültek kiszámításra, további részletek a MOL honlapján 

**** A vevőelégedettség mérésére a Nagykereskedelem, a Kiskereskedelem és a Petrolkémia eltérő módszertant alkalmaz, további részletek a MOL honlapján 


Mutató 


2006 2007 2008 2009* 

2010 

INA 

nélkül 

Változás 

2009- 

2010 (%) 

2010 

MOLcsoport** 

GRI 

kód 

Egészség és Biztonság 

Munkaidő-kieséssel járó 

munkabalesetek (LTI) 

Munkaidő-kieséssel 

járó munkabalesetek 

gyakorisága (LTIF) 

darab 58,0 37,0 24,0 28,0 40,0 43% 104,0 LA7 

2,20 1,52 0,99 1,13 1,50 33% 2,25 LA7 

Az összes jelentésköteles foglalkozási 

megbetegedés 

gyakorisága (TROIF) 

0,00 0,00 0,04 0,00 0,00 0% 0,00 LA7 

Kiesett munkanapok 

(LDR) 

% n.a. n.a. n.a. 0,05 0,05 0% 0,27 LA7 

Hiányzási ráta (AR) % n.a. n.a. 2,65 2,17 2,08 -4% 2,97 LA7 

Halálos balesetek száma 

MOL-csoportos 

munkavállalók esetében 

darab 0 0 0 1 1 0% 1 LA7 


alvállalkozók esetében 

darab 1 0 2 1 2 100% 2 LA7 


harmadik fél esetében 

darab 1 2 2 0 0 0% 1 LA7 

Tűzesetek száma darab 19 9 14 12 23 92% 29 

Tűzkárérték millió Ft 387,2 26,7 49,4 55,8 863,6 1448% 975,4 

Munkavállalók 

Teljes munkaerő fő 13.861 15.058 17.338 17.963 17.882 -0,5% 32.601 LA1 

Részmunkaidős 

munkavállalók száma 

fő n.a. 92 125 114 143 25% 191 LA1 

A vállalatot elhagyók 

létszáma 

fő 707 1.540 1.136 988 1.480 50% 3.243 LA2 

Fluktuáció % 5,1 10,2 6,6 5,5 8,3 51% 9,9 LA2 

Érdekvédelmi 

képviselettel 

rendelkező 

munkavállalók 

% 97,3 85,5 93,3 91,4 92,8 2% 94,5 LA4 

Kollektív szerződés 

hatálya alá tartozó 

% n.a. n.a. 94,5 93,4 92,7 -1% 94,5 LA4 

munkavállalók 

Esélyegyenlőség 

Női munkavállalók 

aránya 

% 26,0 24,6 24,8 22,6 22,7 0,4% 23,1 LA13 

Nők aránya a nem 

menedzseri pozíciókban 

% n.a. n.a. 25,1 22,9 22,9 0,1% 23,3 LA13 

Nők aránya a menedzseri 

pozíciókban 

% 14,1 18,5 19,4 12,3 14,6 18,7% 18,2 LA13 

Egyéb társadalmi 

mutatók 

Etikai bejelentések 

száma 

darab n.a. 3 13 8 10 25% 11 

Etikai vizsgálatok száma darab n.a. 0 7 6 7 17% 7 

Etikai vétségek száma darab n.a. 0 1 4 4 0% 4 

Egy főre jutó éves 

képzési órák száma 

óra n.a. n.a. n.a. 21 25 19% 18 LA10 

Pénzbeli adomány millió Ft 665,1 540,2 752,0 1.116,2 1.834,8 64% 1.861,1 EC8 

Nem-pénzbeli (termék és szolgáltatás) 

adomány 

millió Ft n.a. n.a. n.a. 23,1 42,5 84% 47,1 EC8 

Vállalati önkéntesség óra n.a. n.a. n.a. 3.508,0 2.143,5 -39% 2.303,5 EC8 


“n.a.” = az adat nem elérhető 2010. évi átlagos átváltási arány: 1 HRK = 37,79 Ft 

* 2009. évi MOL-csoportos adatok az INA-csoport adatai nélkül 

** A teljes 2010. évi MOL-csoportos eredmény az INA d.d. teljes 2010. évi eredményével, kivéve a munkavállalói adatok (LA1 és LA2), amelyek a teljes MOL-csoportos 

adatokat és a teljes INA-csoport 2010. évi adatait tartalmazzák 

Summer Party – Balaton, Magyarország 


5 Megjegyzések a fenntarthatósági jelentéshez 

A jelentéstételben szereplő vállalatok részletes listájához kattintson ide. http://www.mol.hu/annualreport2010/ 

sustainability/subsidiaries 

5.1 Jelentéstételi megközelítésünk 

A fenntartható fejlődés mindennapi üzleti működésünkbe történő beépítését kifejezve a MOL-csoport vezetése 2008-ban 

úgy döntött, hogy az Éves jelentés és a Fenntartható Fejlődés jelentés összevonásra kerül, és a jövőben az ún. „integrált” 

jelentéstétel irányát követjük, azaz a MOL-csoport egyetlen összevont kiadványban számol be gazdasági, környezeti és 

társadalmi teljesítményéről. 

Az Éves Jelentés „A pénzügyeken túl: fenntarthatósági teljesítményünk” című fejezete az adott év fontosabb eredményeit, 

kihívásait és adatait összegzi a fenntartható fejlődés MOL számára legjelentősebb területein. Ezen a jelentésen túlmenően 

Társaságunk honlapján (www.mol.hu/ff) található általános ismertetés a MOL politikáiról, vezetési irányelveiről és 

egyéb FF-vonatkozású információiról, amelyet rendszeresen frissítünk. Úgy véljük, hogy az Éves Jelentésünk fő olvasói a 

részvényeseink, befektetőink és a fenntarthatósági elemzők köréből kerülnek ki, honlapunk azonban úgy alakítottuk ki, 

hogy minden érintett megtalálja a számára szükséges információkat. 

Az ebben a jelentésben található fenntarthatósági adatokat az Ernst & Young vizsgálta meg (a tanúsítás hatóköre megtalálható 

a tanúsítói jelentésben). A tanúsítási folyamat idén első alkalommal a Könyvvizsgálók Nemzetközi Egyesületének ISAE3000 

szabványa alapján került megtervezésre és végrehajtásra. Ez az Éves Jelentés a MOL honlapjával együtt (www.mol.hu/ff) 

megfelel a GRI G3 Fenntarthatósági Irányelvek A+ szintjének, amelyet GRI maga is tanúsított (a tanúsítói levélhez kérjük 

lapozzon a 210. oldalra). 

A tejes GRI megfelelési táblázat az alábbi oldalról érhető el: http://www.mol.hu/evesjelentes2010/fenntarthatosag/gri 

A MOL-csoport tagvállalatainak helyi szintű fenntarthatósági jelentése az alábbi honlapokon található: 

www.ina.hr/sd, www.slovnaft.sk/sd, www.tvk.hu/sd, www.molpakistan.pk/sd, www.iesitaliana.it/sd 

5.2 A jelentés tartalma és lényegesség 

Minden olyan témát lényegesnek tekintünk, amely a MOL jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi hatásaival 

kapcsolatos, és hatással lehet az érintettjeinkre. Amikor ezen ügyeket meghatározzuk, akkor figyelembe vesszük a 

GRI G3 irányelveit, az iparágunk szakmai szervezetének (IPIECA) ajánlásait, és a fenntarthatósági elemzők (pl. SAM Group, 

Oekom) iparág-specifikus értékelési kritériumait, továbbá olyan témákat is lényegesnek minősítünk, melyek kormányzati 

kezdeményezések a fenntartható fejlődés érdekében (pl. megfelelés jogszabálynak). Elsőbbséget élveznek azok a témák, 

ahol vállalatunknak jelentősebb hatása van, továbbá erőfeszítést tesz teljesítményének javítására. A lokális érintettségű 

témákat helyi szinten kezeljük. 

A MOL a GRI G3 irányelvét követve, A+ szintet elérve készíti jelentését. Mivel jelenleg nincs olaj- és gázipari iparág-specifikus 

kiegészítés, arra törekszünk, hogy az IPIECA-API által kiadott „Olaj- és gázipari iránymutatás önkéntes fenntarthatósági 

jelentéstételhez” segítségével határozzunk meg további iparágra jellemző indikátorokat. 

A MOL-csoport fenntarthatósági jelentését és egyben annak GRI megfelelését a jelen Éves jelentés és a honlapon található 

információk együttesen biztosítják. 

5.4 GRI, Global Compact és IPIECA Index 

GRI Indikátorok 

Global 

Compact 

irányelv 

IPIECA 

Indikátor 

Témakörök 

Stratégia és szervezeti profil 

1.1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata 178-179 

1.2 

A kulcsfontosságú hatások, kockázatok 

és lehetőségek bemutatása 

10-45, 226-227 

2.1–2.10 Szervezeti profil, felépítés, piacok 4, 10 

3.1, 3.3 Jelentéstételi időszak és ciklus 1, 206 

3.4–3.13 A jelentés tartalma és tanúsítása 206-211 

4.1–4.7 Vállalatirányítás 216-225 

4.8–4.13 Irányelvek és politikák 92, 148, 199, 206 

4.14–4.17 SE1 Érintettek bevonása 

Gazdasági teljesítményjelzők 

A vezetési szemlélet 1, 4, 6, 7 Részletes hivatkozás a GRI megfelelési táblázatban 

EC1 SE4, SE13 Keletkezett és felosztott közvetlen gazdasági érték 202 

EC2 7, 8, 9 Az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi következmények 

EC3 Juttatási csomagból eredő kötelezettségek fedezete 202 

EC4 Az államtól kapott jelentős pénzügyi támogatás 202 

EC5 Átlagos kezdő fizetés viszonyítása a helyi minimálbérhez 192 

EC6 SE5, SE7 A helyi beszállítók 

EC7 6 SE5, SE6 Helyiek foglalkoztatása 

EC8 SE4 Infrastrukturális befektetések és szolgáltatások 200 

Környezeti teljesítményjelzők 

A vezetési szemlélet 7, 8, 9 Részletes hivatkozás a GRI megfelelési táblázatban 

EN1–EN2 7, 8, 9 Felhasznált anyagok 

EN3–EN7 7, 8, 9 E2, E3 Energia 184 

EN8–EN10 8, 9 E6 Vízkivétel 185 

EN11-EN15 8 E5 Biológiai sokféleség 188 

EN16–EN20 7, 8, 9 E1, E4, E7 Levegőtisztaságvédelem 185 

EN21 8 E9 Vízkibocsátás 186 

EN22 8 E10 Hulladékgazdálkodás 186 

EN23 8 E8 Elfolyások 187 

EN26 7, 8, 9 Termékek és szolgáltatások 45 

EN27 8, 9 HS4 A visszanyert csomagolás 187 

EN29, EN30 7, 8, 9 Környezetvédelmi kiadások 203 

Oldal 


5.3 A jelentés hatóköre 

A MOL az „irányítási megközelítést” alkalmazza konszolidációs módszertanként: a vállalat 100%-át jelenti azon vállalatok 

fenntarthatósági adatainak, melyek felett kontrollt gyakorol. Így minden olyan vállalatot és tevékenységet lefed, amelyet a 

MOL vagy bármely leányvállalata működtet és irányít. 

Az EBK adatok esetén csak azokat a tevékenységeinket vesszük figyelembe, amelyek jelentős hatással lehetnek az egészségre, 

biztonságra és a környezetre, tehát kisebb irodai és adminisztrációs tevékenységek nem kerültek figyelembevételre. 

Továbbá, a MOL-csoport újonnan vásárolt leányvállalatai 3 év után kerülnek be az EBK jelentéstételi rendszerbe, tehát az 

EBK teljesítmény adatok nem feltétlenül tartalmazzák az elmúlt 3 év során vásárolt cégeket. A 2009-es évhez viszonyítva 

változás, hogy az IES és a Tifon bekerült a 2010. évi jelentésünkbe, míg az INA d.d. leányvállalataira csak 2012-től tervezzük 

kiterjeszteni adatgyűjtési folyamatainkat. 

A Humán Erőforrás szervezet egy informatikai alkalmazás - BI (Business Inteligence) Data Port - segítségével gyűjti a többek 

között a fenntarthatósági jelentésekhez szükséges HR vonatkozású információkat a MOL-csoport tagvállalataitól. 2010- 

ben 29 cég – ideértve az INA d.d.-t is - használta erre az adatszolgáltatásra is a felületet, így a rendszer a MOL-csoport 

munkavállalóinak 78%-át (az INA-csoportot nem számítva a munkavállalók 91,5%-át) fedi le. Azon cégeket vontuk bele 

ezen adatszolgáltatásba - a jövőben is követendő elvként -, amelyek létszáma meghaladja a 20 főt. A HR adatszolgáltatás 

problematikája miatt az alábbi leányvállalatokra nem terjed ki a jelen jelentés: MOL Romania, MOL Pakistan, MOL-Russ 

Ooo., Greentrade Ltd., USI Ltd., Tifon d.o.o. Ez a szélesebb lefedettség lehet az oka a néhány mutató esetében tapasztalt 

jelentősebb növekedésnek, illetve csökkenésnek. 


GRI Indikátorok 

Global 

Compact 

irányelv 

IPIECA 

Indikátor 

Témakörök 

Oldal 

Társadalmi teljesítményjelzők 

Munkaügyi gyakorlat 

és tisztességes munkakörülmények 

A vezetési szemlélet 1, 3, 6 Részletes hivatkozás a GRI megfelelési táblázatban 

LA1–LA5 1, 3, 6 SE6, SE15 Foglalkoztatás 192 

LA7, LA8 1 HS2, HS3 Foglalkozás-egészségügy, munkavédelem 189 

LA10, LA11 1 SE17 Képzések 183 

LA13 1, 6 SE15 Az irányító testületek összetétele 228-235 

LA14 1, 6 SE15 Egyenlő bánásmód 197 

Emberi jogok 

A vezetési szemlélet 

1, 2, 3, 4, 

5, 6 

Részletes hivatkozás a GRI megfelelési táblázatban 

HR1 

1, 2, 3, 4, 

5, 6 

SE8 Jelentős befektetési megállapodások 200 

HR2 1, 2, 3, 4, 5, 6 SE9 Beszállítók vizsgálata 

HR4 1, 2, 6 SE18 Hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése 197 

HR5 1, 2, 3 Egyesülés és kollektív szerződés 198 

HR6, HR7 1, 2, 4, 5 Gyermekmunka, kényszermunka és önkéntesség 196 

Társadalom 



SO1 

SE1, SE2, 

SE3, SE4, 

Helyi közösségek 200 

SO5 

SO2–SO4 10 SE11, SE12 Korrupció 198 

SO5, SO6 1-10 SE14 Közpolitikai álláspont 198 

SO8 Jelentősebb bírságok pénzügyi értéke 157 

Termékfelelősség 



PR 1 1, 7 HS4 A termék, illetve szolgáltatás egészségi és biztonsági hatásai 

PR 3 8 A termékre és szolgáltatásra vonatkozó információk 

PR 5 Vevői elégedettség 202 

PR 6 

HS4 

A marketingkommunikációra vonatkozó 

jogszabályoknak való megfelelés 

PR 9 A termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos jelentősebb bírságok 157 


5.5 Megjegyzések a fenntarthatósági adatokhoz 

A mutatók a legtöbb esetben mérésen, számításon, ritkább esetben becslésen alapulnak, témától és telephelytől függően. 

Az adatok általában helyi szinten kerülnek összegyűjtésre a társasági iránymutatásokat figyelembe véve, majd az üzleti 

divíziókon keresztül állítjuk össze a csoportszintű adatokat. Az adatok teljességét és pontosságát központilag ellenőrizzük. 

Vízkibocsátás: A telephelyi körülményektől, illetve a helyi jogszabályi követelményektől függően a megtisztított 

szennyvizeinket felszíni befogadóba, vagy közcsatorna rendszerbe vezetjük. A szennyezőanyagok minőségének, 

mennyiségének megfelelően a telephelyeinken általánosan használt szennyvíz-tisztítási lépcsők a fizikai tisztítás és/vagy 

a biológiai tisztítás (szükség szerint kémiai tisztítási lépések beiktatásával). Véleményünk szerint befogadó és kezelési 

módszer szerinti bontás nem lényeges, ezért ebben a formában nem jelentjük az adatokat. 

Hulladék: A hulladékkezelési kategóriák meghatározása az EU megközelítésén alapul, az információt a szerződött 

partnereinktől kapjuk. 

Munkavállalói elkötelezettség szintje: a kérdőív első 9 kérdése vonatkozik az általános munkavállalói elkötelezettségre, 

melyet egy egytől négyig terjedő skálán mérünk. A munkavállalók három csoportba sorolhatóak a követekező klaszter értékek 

alapján: 2,5 >= nem elkötelezett; 3,2 >= részben elkötelezett>= 2,56; 3,22

6 Tanúsítás 

6.1 Független tanúsító levél a MOL részére 

Az Ernst & Young Tanácsadó Kft. (Ernst & Young) megbízást kapott, hogy korlátozott bizonyosságot nyújtó vizsgálatot 

végezzen a MOL-csoport 2010-es Éves jelentésének az ‘A pénzügyeken túl: fenntarthatósági teljesítményünk’ fejezetében (a 

Fenntarthatósági Jelentés) található, a 2010-es évhez kapcsolódó fenntarthatósági teljesítménymutatók vonatkozásában. 

A Fenntarthatósági Jelentést a MOL-csoport (MOL) vezetősége készítette el, az abban foglalt információk összegyűjtése és 

helyes megjelenítése a MOL vezetőségének a felelőssége. A vizsgálat végrehajtása kapcsán a mi felelősségünk kizárólag a 

MOL vezetőségével egyeztetett vizsgálati hatókör vonatkozásában, és kizárólag a MOL felé áll fenn. Következésképpen az 

Ernst & Young a MOL-on kívül egyetlen más jogi vagy természetes személy felé sem vállal semmilyen felelősséget. Bármely 

harmadik fél, aki független tanúsító levelünkre támaszkodik, ezt teljes mértékben a saját felelősségére teszi. 

MILYEN ELJÁRÁSOKAT VÉGEZTÜNK KÖVETKEZTETÉSEINK LEVONÁSÁHOZ 

Vizsgálatunkat az ISAE3000 szerint terveztük és hajtottuk végre. Vizsgálatunk során a fenntarthatósági teljesítménymutatókat 

a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting Initiative – GRI) fenntarthatósági jelentések készítéséhez kiadott 

útmutatójának (a GRI G3 Iránymutatás) alkalmazása, illetve a MOL vezetőségével egyeztetett teljességi, következetességi 

és pontossági szempontok alapján értékeltük az alábbiak szerint: 

Teljesség 

– A teljesítménymutatók meghatározása során minden jelentős adatforrást figyelembe vettek-e, illetve a 

Fenntarthatósági Jelentés határainak értelmezése és alkalmazása megfelelő volt-e. 

5. A Fenntarthatósági Jelentés vizsgálata a fenntarthatósági adatok bemutatásának megfelelősége szempontjából, 

beleértve a különböző korlátozások és feltételezések megjelenítésének ellenőrzését. 

6. A Fenntarthatósági Jelentés vizsgálata a GRI G3 Iránymutatás alkalmazására vonatkozó GRI A+ megfelelési szint teljesülése 

szempontjából. 

Bizonyosság mértéke 

Bizonyítékgyűjtő eljárásaink úgy kerültek kialakításra, hogy az ISAE3000 szerinti korlátozott bizonyosságot szerezzünk 

következtetéseink alapjául. Végrehajtott bizonyítékgyűjtő eljárásaink terjedelme alacsonyabb volt, mint ahogy az egy kellő 

bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás (pl. könyvvizsgálat) esetén elvárható, ennek megfelelően az általunk 

nyújtott bizonyosság mértéke is alacsonyabb annál. 

Vizsgálatunk korlátozásai 

– Vizsgálatunk hatókörébe kizárólag a Fenntarthatósági Jelentésben megjelenő fenntarthatósági 

teljesítménymutatók tartoztak. 

– Helyszíni vizsgálataink során nem vizsgáltuk teljeskörűen a telephelyek által jelentett összes fenntarthatósági 

adatot. Vizsgálatunk fókusza az adatjelentési folyamat, illetve az adatforrások mintavételes alapú vizsgálata volt. 

– A telephely szintű adatgyűjtési folyamatok tekintetében vizsgálatunk négy telephelyre korlátozódott. 

– A Fenntarthatósági Jelentésben megjelenített szöveges állítások és kinyilatkoztatások alátámasztottsága 

nem képezte vizsgálatunk tárgyát. Nem vizsgáltuk továbbá a Fenntarthatósági Jelentésben bemutatott, a 

teljesítménymutatókhoz kapcsolódó korábbi évekhez tartozó adatokat, illetve trendeket. 

KÖVETKEZTETÉSEINK 

Következetesség 

– A csoport szinten kialakított központi iránymutatások és adatgyűjtési eszközök alkalmasak voltak-e arra, hogy 

a fenntarthatósági adatok gyűjtése és jelentése következetesen valósuljon meg a különböző beszámolási 

egységeknél. 

Pontosság 

– A telephelyeken összegyűjtött, csoport szintre jelentett fenntarthatósági adatok megfelelően alátámasztottak-e. 

– A csoport szintű minőségellenőrzési kontrollokat megfelelően végrehajtották-e, az azonosított hibák javításra, 

vagy bemutatásra kerültek-e. 

– A csoport szintű adatgyűjtés eredményét, illetve az adatokhoz kapcsolódó feltételezéseket és korlátozásokat 

megfelelően mutatták-e be a Fenntarthatósági Jelentésben. 

Vizsgálatunk alapján az alábbi következtetésekre jutottunk: 

– Nincsen tudomásunk olyan lényeges beszámolási egységről, amelynek fenntarthatósági adatai a Fenntarthatósági 

Jelentésből kimaradtak volna, és ez a tény ne kerülne bemutatásra a Fenntarthatósági Jelentés keretében. 

– Nem jutott a tudomásunkra olyan tény, amely révén feltételeznünk kellene, hogy a telephelyek által jelentett 

adatok összegzése nem volt megfelelő. 

– Nincsen tudomásunk olyan hibáról, amely lényeges hatással lenne a jelentett fenntarthatósági adatokra. 

– A Fenntarthatósági Jelentés, a fenntartható fejlődésről a MOL honlapján megjelent információk, illetve a MOL 

Éves Jelentés 2010 releváns részeinek vizsgálata alapján nem jutott a tudomásunkra olyan tény, amely révén 

feltételeznünk kellene, hogy a MOL vezetősége által megállapított GRI A+ megfelelési szint ne adna valós képet a 

MOL fenntarthatósági jelentéstételéről. 


GRI 

– A Fenntarthatósági Jelentés megfelel-e a GRI G3 Iránymutatás alkalmazására vonatkozó GRI A+ megfelelési 

szintnek. 

Következtetéseinket az alábbi vizsgálati lépések végrehajtása alapján vontuk le: 

1. Interjúk lefolytatása a fenntarthatósági adatok gyűjtéséért, összegzéséért és ellenőrzéséért csoport szinten felelős 

munkavállalókkal. 

2. Fenntarthatósági adatok jelentéséhez kapcsolódó kiválasztott dokumentációk és jelentési eszközök, többek között 

adatgyűjtési sablonok, eljárásrendek, adatbázisok vizsgálata. 

3. Helyszíni vizsgálatok végrehajtása négy kulcsfontosságú telephelyen. A telephely szintű adatgyűjtési folyamatok és 

rendszerek vizsgálata a MOL iránymutatások és mutató definíciók megfelelő alkalmazásának szempontjából, illetve a 

telephelyek által jelentett adatok pontosságának mintavételes ellenőrzése. Az alábbi telephelyekre terjedtek ki helyszíni 

vizsgálataink: 

– IES Mantova finomító (Olaszország, Mantova) 

– INA Rijeka finomító (Horvátország, Rijeka) 

– TVK petrolkémiai üzem (Magyarország, Tiszaújváros) 

– KTD MOL Algyő (Magyarország, Algyő) 

4. A fenntarthatósági adatok csoport szintű ellenőrzési és adatösszegzési folyamatainak vizsgálata, illetve a 

beszámolási egységek teljeskörűségének ellenőrzése. A vizsgálatunk kiterjedt a helyszíni ellenőrzésen érintett telephelyek 

által szolgáltatott adatok Fenntarthatósági Jelentésbe kerülésének mintavételes ellenőrzésére, illetve a MOL által végzett 

csoport szintű adatellenőrzések megfelelőségének értékelésére is. 

MEGÁLLAPÍTÁSAINK 

A jelentési folyamathoz kapcsolódó lehetséges fejlesztési területeket a MOL vezetősége számára készítendő külön 

jelentésben foglaltuk össze. Ezen megállapításaink nem befolyásolják a jelen tanúsító levélben a Fenntarthatósági Jelentéssel 

kapcsolatban levont következtetéseinket. 

TANÚSÍTÓ CSAPATUNK 

A tanúsító csapatunkba bevontuk a nemzetközi Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások hálózatunk munkatársait 

is, akik számos jelentős nemzetközi vállalat számára végeztek már hasonló tanúsítási vizsgálatokat. 

Ernst & Young Tanácsadó Kft. 

2011. április 4. 


6.2 GRI megfelelési szint tanúsítása 






MOL Székház – Magyarország 


gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményt. Mindezek alapján, 58 gazdasági szektorból, az első 15%-ba eső társaságok 

kerülhetnek az évkönyvbe. A MOL tavaly a bronz minősítést kapta, és elnyerte a „Legjobban fejlődő” („Sector Mover”) 

vállalat címet. Az elmúlt egy év alatt végzett munka meghozta gyümölcsét: a társaság immár az arany minősítést érte el. 

Ennek feltétele, hogy az iparág legjobb vállalata minimum 75%-os eredményt érjen el, a vizsgált cég pedig hozzá viszonyítva 

5%-on belülre kerüljön. Ebben az évben a világ 113 olajvállalatából 68 került részletes vizsgálat alá, 17 került az évkönyvbe 

és közülük 8 érdemelte ki az arany minősítést. A SAM értékelése szerint a MOL Társaságirányítási gyakorlata kiemelkedő, 

eredménye iparági átlag feletti. Az elemzés szempontjai olyan területeket ölelnek fel, mint az irányítás struktúrája, 

társaságirányítási elvek vagy az átláthatóság. 

Az Igazgatóság 



A MOL mindig is elkötelezett híve volt a legmagasabb színvonalú társaságirányítási struktúra és gyakorlat megvalósításának. 

A hazai elvárásoknak való megfelelés mellett igazodik a helyes társaságirányítás nemzetközi szinten is folyamatosan 

formálódó és fejlődő normáihoz. Ennek eredményeképpen a MOL a részvényesi érdekek szem előtt tartása mellett a 

Társaság tevékenységével kapcsolatos további érintettek („stakeholderek”) tágabb körének érdekeit és szempontjait is 

figyelembe veszi, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a MOL a részvényesei és a társadalom számára kivételes 

értékeket teremtsen. 

A MOL Nyrt. ügyvezető szerve az Igazgatóság, melynek kollektív felelősségi körébe tartozik valamennyi társasági művelet. 

Az Igazgatóság tevékenységében, célkitűzésében kiemelt feladatként szerepel a részvényesi érték növelése a többi érintett 

érdekeinek figyelembe vétele mellett; az eredményesség és hatékonyság javítása, a működés átláthatóságának, valamint 

fenntarthatóságának biztosítása, a kockázatok kezelése, a környezetvédelem és a biztonságos munkavégzés körülményeinek 

garantálása. 

A MOL Nyrt. és leányvállalatai egységet alkotnak, ezért az Igazgatóság a fenti elvek és célok érvényesítését, a MOL-kultúra 

csoport szintű elterjesztését elsődleges feladatának és kötelességének tekinti. 

A fenti elvek és célok rávilágítanak arra a speciális és különleges kapcsolatra, amelyet az Igazgatóság a részvényesek és a 

vállalatvezetés, valamint a vállalat közt képvisel. Ennek a speciális szerepnek felel meg az Igazgatóság összetétele, azaz 

a nem alkalmazotti jogviszonyban álló igazgatók számának meghatározó többsége (8 tag). Az Igazgatóságnak az általa 

elfogadott (NYSE és EU ajánlásán alapuló) kritériumok és a tagok nyilatkozata alapján jelenleg 8 tagja minősül függetlennek. 

Az Igazgatóság tagjai és függetlenségi státusza (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a MOL honlapján): 

Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató nem független 

Dr. Csányi Sándor, alelnök 

független 

Mulham Al-Jarf 

független 

Dr. Dobák Miklós 

független 

Dr. Horváth Gábor 

független 

Járai Zsigmond * 

független 


nem független 


nem független 

Dr. Parragh László * 

független 

Iain Paterson 

független 

Dr. Martin Roman * 

független 

A Társaság elkötelezettségét többek között mutatja a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásairól tett 

nyilatkozat önkéntes közgyűlési elfogadása 2006-ban, a törvény által szabott határidő előtt. Emellett a Társaság 2004. 

decemberben részvényeinek a Varsói Értéktőzsdére történő bevezetését megelőzően nyilatkozatot tett a Varsói Értéktőzsde 

társaságirányítási ajánlásainak alkalmazásáról. A Társaság minden évben nyilatkozik ebben a témában a két tőzsde felé. 

A MOL Nyrt. társaságirányítási gyakorlata összhangban van a Budapesti Értéktőzsde követelményeivel, a Pénzügyi 

Szervezetek Állami Felügyeletének ajánlásaival és a jelenleg érvényes tőkepiaci szabályozással. Emellett a MOL Nyrt. 

rendszeresen felülvizsgálja az általa alkalmazott elveket, hogy ezen a területen is megfeleljen a folytonosan fejlődő 

legjobb nemzetközi gyakorlatnak. A MOL társaságirányítási alapelveit ismertető Társaságirányítási Kódex 2006-ban 

került elfogadásra, majd 2010 évben aktualizálásra. Ez a dokumentum bemutatja a MOL részvényesek jogait, a fő irányító 

testületek működését, valamint tárgyalja a javadalmazási és etikai kérdéseket. A MOL Társaságirányítási Kódex közzétételre 

került a Társaság honlapján. 

A MOL-csoport egyedüli kelet-közép-európai vállalatként 2011-ben arany minősítést (SAM Gold Class) kapott a 

fenntarthatóság terén elért eredményei alapján. Az arany fokozatú minősítést a Dow Jones Fenntarthatósági Indexhez 

kapcsolódó elemzések készítője, a svájci SAM (Sustainable Asset Management) által most megjelentetett 2011- 

es Fenntarthatósági Évkönyvben ítélték oda vállalatunknak. A felmérésbe a Dow Jones tőzsdeindex alapján a világ 2500 

legnagyobb vállalatát hívják meg. A független értékelés a fenntarthatóság három dimenzióját vizsgálja: a hosszú távú 

*Járai Zsigmond, Dr. Parragh László és Dr. Martin Roman előtt 2010. április 29-ig Akar László, 

Kamarás Miklós és Dr. Kemenes Ernő voltak Igazgatósági tagok. 

Az Igazgatóság működése 

Az Igazgatóság mint testület működik és hoz határozatokat. 

Az Igazgatóság a Társaság megalapításakor, 1991-ben ügyrendben határozta meg saját működését, amelyet legutóbb 2010 

októberében aktualizált a legjobb gyakorlat fenntartása érdekében. 

Az ügyrend tartalmazza: 

– az Igazgatóság feladat- és hatáskörét, 

– az Igazgatóság által működtetett bizottságok körét, 

– az Igazgatóság számára szükséges információk körét és a jelentések gyakoriságát, 

– az elnök és alelnök főbb feladatait, 

– az igazgatósági ülések rendjét és előkészítését, annak állandó napirendjét (keretét), 

– a döntéshozatali rendszert, a döntések végrehajtásának ellenőrzését. 

Az Igazgatóság tagjai összeférhetetlenségi nyilatkozatot írtak alá, és nyilatkoztak arról, hogy igazgatósági tisztségüket 

munkáltatójuknak, illetve egyéb vezető tisztségviselői megbízatásuk szerinti megbízójuknak bejelentették. 


216 MOL Group annual report 2010 217

Az Igazgatóság formálisan évente értékeli saját teljesítményét (valamint a Bizottságok is saját teljesítményüket), és 

folyamatosan áttekinti tevékenységét. 

Az Igazgatóság beszámolója 2010. évi tevékenységéről 

2010-ben az Igazgatóság 6 ülést tartott, 86%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres napirendi pontok – mint a 

bizottsági elnökök beszámolója a legutóbbi igazgatósági ülés óta végzett tevékenységekről, az üzletfejlesztési projektek 

státusza, a tőkepiaci folyamatok áttekintése – mellett az Igazgatóság egyedileg értékeli valamennyi üzleti szegmens 

teljesítményét is. 

Feladatai: 

– a pénzügyi és ehhez kapcsolódó jelentések ellenőrzése, 

– a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának figyelése, 

– a tervezés, az audit körének és eredményeinek ellenőrzése, 

– a kockázatkezelési rendszer figyelése, 

– a társaság likviditási helyzetének, a pénzügyi és működési kockázatoknak és azok kezelésének 

figyelemmel kísérése, az Enterprise Risk Management (ERM) rendszer működésének felülvizsgálata, 

– a külső auditor függetlenségének és objektivitásának biztosítása. 

Az Igazgatóság kiemelt figyelmet fordított a jelentősen megváltozott külső környezet hatásainak kezelésére, az INA 

teljes konszolidációjával járó pénzügyi, működési és hatékonyságnövelési kihívásokra, valamint a stratégia felülvizsgálati 

folyamatra. A külső környezethez igazodva a MOL folyamatosan alakítja működését, amely az elmúlt években nemzetközibb, 

hatékonyabb és kutatás-termelés által vezéreltebbé vált. Amellett, hogy a MOL elkötelezett maradt pénzügyi stabilitásának 

megőrzése iránt, tovább folytatta kiemelt beruházásait, ezáltal valamennyi üzletági területén kiemelkedően kedvező 

helyzetet teremtett a fellendülés időszakára. 

Az elkövetkező évekre a Társaság fő feladata a megnövekedett portfolió értékének maximalizálása a működés harmonizálása 

és a szinergiák kiaknázása révén. 

Az Igazgatóság bizottságai 

Az Igazgatóság a hatékonyságának fokozása, valamint a döntései szakmai megalapozottságának erősítése érdekében 

bizottságokat működtet. A bizottságok előzetes határozathozatali jogosítvánnyal rendelkeznek az Igazgatóság és a 

menedzsment közti hatásköri megosztást tartalmazó döntési és hatásköri listában meghatározott kérdésekben. 

– A bizottságok feladatait az Igazgatóság határozza meg. 

– Az Igazgatóság elnöke szintén felkérheti a bizottságokat egyes feladatok ellátására. 

A bizottságok tagjait és elnökét az Igazgatóság választja. A bizottsági tagok többsége nem-alkalmazott és független tag. 

Az Igazgatóság az alábbi bizottságokat működteti: 

Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság: 

Tagjai és kinevezésük ideje (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a MOL honlapján): 

– Dr. Csányi Sándor – elnök, 2000. november 17. 

– Hernádi Zsolt, 2000. szeptember 8. 

– Dr. Horváth Gábor, 2000. szeptember 8. 

– Dr. Martin Roman, 2010. április 29. * 

– Mulham Al-Jarf, 2008. április 23. 

* Dr. Martin Roman előtt 2010. április 29-ig Kamarás Miklós volt a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság tagja. 

Feladatai: 

– a testületi tevékenység elemzése, értékelése, 

– az igazgatósági tagsággal kapcsolatos kérdések, 

– a tulajdonosok (részvényesek) és Igazgatóság közötti kapcsolattartás támogatása, 

– az ügyrendi, szabályozási és etikai kérdések, 

– a vállalati folyamatok, eljárások, szervezeti megoldások, kompenzációs és ösztönzési 

rendszerek áttekintése, javaslatok a legjobb gyakorlat megvalósítására. 

Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság: 


– Dr. Dobák Miklós – elnök, 2002. október 25. 

– Járai Zsigmond, 2010. április 29. * 

– Iain Paterson, 2000. szeptember 8. 

* Járai Zsigmond előtt 2010. április 29-ig Akar László és Dr. Kemenes Ernő voltak a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság tagjai. 

Fenntartható Fejlődés Bizottság: 


– Mosonyi György – elnök, 2006. június 29. 

– Dr. Parragh László, 2010. április 29. * 

– Iain Paterson, 2006. június 29. 

* Dr. Parragh László előtt 2010. április 29-ig Dr. Kemenes Ernő volt a Fenntartható Fejlődés Bizottság tagja. 

Feladatai: 

– hosszú távú gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok szerinti működés ellenőrzése, 

– fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok és eredmények értékelése, 

– az éves jelentés nem-pénzügyi (fenntarthatósági) fejezetének, illetve audit folyamatának ellenőrzése, 

– az üzleti divíziók és leányvállalatok fenntarthatósági teljesítményéről történő beszámoltatása. 

A Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság beszámolója 2010. évi tevékenységéről 

2010-ben a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság 6 ülést tartott, 85%-os átlagos részvételi arány mellett. A 

társaságirányítási, javadalmazási és a menedzsment összetételével kapcsolatos kérdések mellett a bizottság számos 

kulcsfontosságú stratégiai és az elért teljesítményekkel kapcsolatos témát megvitatott, mielőtt azokat az Igazgatóság 

tárgyalta. 

A Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság beszámolója 2010. évi tevékenységéről 

2010-ben a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság 5 ülést tartott, 100%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres 

napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló felülvizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának 

támogatását, valamint a belső audit rendszeres vizsgálatát –a bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, 

figyelembe véve a megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint az azokhoz rendelt kockázat csökkentő akciók 

státuszjelentéseit. A bizottság ellátja a Slovnaft a.s. audit bizottsági feladatait is. 

A Fenntartható Fejlődés Bizottság beszámolója 2010. évi tevékenységéről 

2010-ben a Fenntartható Fejlődés Bizottság 4 ülést tartott, 100%-os átlagos részvételi arány mellett. A Bizottság értékelte 

a 2010. évi akciókat, véleményezte a Fenntarthatósági jelentést és 2011. évre irányokat, célokat határozott meg. A Bizottság 

kiemelt figyelemmel foglalkozott a Dow Jones Fenntarthatósági indexhez kapcsolódó értékelésben elért eredményekkel, és 

az üzletek fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységi teljesítményével. 

Az Igazgatóság és az Ügyvezetés kapcsolata 

A Társaság irányítása egységes társaságirányítási elvek és gyakorlat mentén történik, amely keretében az Igazgatóság 

az integrált társaságirányítási felelősségének az általa létrehozott, a társaság operatív működését biztosító ügyvezető 

testület feladatainak, felelősségének meghatározásával, a működési és szervezeti szabályok, valamint a célkitűzések, 

beszámoltatások és ellenőrzések egységes rendszerével (teljesítmény kontroll rendszer és üzleti kontroll rendszer) tesz 

eleget. 

Az Igazgatóság és a Társaság szervezetei közötti döntési hatásköri megosztást egy egységes dokumentum tartalmazza, 

amely biztosítja a MOL-csoport folyamatainak hatékony kialakításához és működtetéséhez szükséges legfontosabb kontroll 

pontokat. 

A MOL-csoport irányítása az üzleti, illetve a funkcionális egységeken keresztül valósul meg. Tevékenységük összehangolása 

az ügyvezetés (az ügyvezető testület - Executive Board, továbbiakban ’EB’) feladata. 



Az EB egy döntés-előkészítő fórum, szerepe, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki az Igazgatóság és a munkaszervezet között, 

és egyúttal vizsgálja és ellenőrizze az Igazgatóság elé kerülő ügyeket. Az EB előzetes álláspontokat alakít ki az Igazgatóság elé 

terjesztett egyes javaslatok tekintetében, valamint az EB felelős az igazgatósági határozatok végrehajtásának felügyeletéért is. 

Az EB ülések során minden tagnak véleménykifejtési kötelezettsége van, melyek alapján a végső döntést az elnökvezérigazgató 

hozza meg. Amennyiben a vezérigazgatónak, illetve a pénzügyi vezérigazgató-helyettesnek az elnökvezérigazgatóétól 

eltérő véleménye van, a döntést az Igazgatóság hozhatja meg. 

A felső vezetés ösztönzési rendszere 

A felső vezetés ösztönzési rendszere 2010. évben az alábbi elemekből tevődött össze: 

1. Ösztönző (bónusz) 

Az ösztönző kitűzés mértéke az éves alapbér 40-100 %-a, melyet a jogosultak a közgyűlést követő értékelés alapján kapnak 

meg készpénzben. 

Az EB tagjai: 




Áldott Zoltán 

Horváth Ferenc 

Simola József 

Világi Oszkár * 

Elnök- Vezérigazgató (C-CEO) 

Vezérigazgató (GCEO) 

Pénzügyi-vezérigazgató helyettes (GCFO) 

Kutatás-Termelés Ügyvezető Igazgató, illetve az INA d.d. Igazgatóságának Elnöke 

Termékelőállítás és Kereskedelem Ügyvezető Igazgató 

Társasági Támogatás Ügyvezető Igazgató 

Slovnaft, a.s. Elnök- Vezérigazgató 

Az ösztönző kitűzés részei: 

a. a társasági és szervezeti szintű kiemelt pénzügyi és nem pénzügyi mutatók (pl. ROACE, működési cash-flow, 

munkaidő kieséssel járó munkabalesetek gyakorisága, CAPEX hatékonyság) 

b. az adott vezető felelősségi területével kapcsolatos, adott évre vonatkozó konkrét egyéni célfeladatok. 

2. Relatív teljesítményösztönző 

A relatív teljesítményösztönző alapja az éves bér 10%-a, mértékét a menedzserek egyéni teljesítményei alapján képzett 

rangsor határozza meg. 

* 2010. április 1-től. 

Az Ügyvezető Testület 2010-ben 46 alkalommal ülésezett, ülésenként átlagosan 11 témát tárgyalt meg. 

3. Összetett hosszú távú menedzseri ösztönző rendszer 

Az összetett hosszú távú menedzseri ösztönző rendszer 2010. január 1-től került egységesen bevezetésre a Társaságban, 

mely a korábbi, kizárólag a részvény opción alapuló ösztönző rendszert váltja fel, illetve egészíti ki. 

Az igazgatósági tagok ösztönzése 

Az egységesség és a transzparencia érdekében Társaságunk célja olyan ösztönzési rendszer megteremtése az Igazgatóság 

minden tagja számára, mely a fix összegű díjazás mellett elősegíti a résztvevők elkötelezettségének növekedését és 

a Társaság eredményességének figyelembe vételével biztosítja, hogy az ösztönzési rendszerben részt vevők érdekei 

egybeessenek a MOL Nyrt. részvényeseinek érdekével. 

Az igazgatósági tagok 2009. évtől hatályos ösztönzési rendszerének alapjairól a 2008. április 23-i közgyűlés határozott. 

Az új ösztönző bevezetésének célja: az Igazgatósági tagoknál alkalmazott ösztönzési rendszernek megfelelő új, korszerű, 

hosszú távú ösztönző rendszer biztosítása a kiemelt menedzserek részére, a részvényárfolyam növelési érdekeltség 

megtartása mellett. 

A rendszer két elemből tevődik össze: 

50% Opciós rendszer – 50% Profit sharing rendszer 

A két elem főbb jellemzői: 

Az ösztönzési rendszer elemei 

• Profit sharing - hozzáadott értéken alapuló - ösztönzési rendszer 

2009. január 1-től az Átváltoztatható kötvény programot a Hozzáadott értéken alapuló ún. Profit sharing ösztönzési rendszer 

váltja fel. 

Az igazgatósági tagok – a Társaság eredményességének függvényében megállapított – éves juttatása a hozzáadott érték 

metodológia alapján kerül meghatározásra. A hozzáadott érték egy meghatározott viszonyítási alapon, a befektetett tőke 

költségén felül elért eredményt ismeri el. 

A juttatás két összetevőből áll: egy abszolút (csak az adott év teljesítményét honoráló) és egy növekmény (az adott év 

teljesítményét az előző évek viszonylatában értékelő) részből. 

A profit megosztásra épülő ösztönzési rendszer elősegíti a résztvevők elkötelezettségének növekedését, a metodológia 

tehát az igazgatósági tagokat a részesedési érték hosszú távú, fenntartható növeléséért jutalmazza. 

Az új ösztönző rendszer minden – külső, valamint alkalmazásban álló – igazgatósági tagot egyaránt megillet. 

• Fix összegű juttatás: Az Igazgatók a hozzáadott értéken alapuló ösztönző juttatás mellett 2009. január 1-től kezdődően az 

alábbi meghatározott nettó összegű díjazásban részesülnek, a mindenkori éves rendes közgyűlést követően: 

Igazgatók esetében 

Bizottsági elnökök esetében 

25.000 EUR/év 

31.250 EUR/év 

a. Opciós ösztönző rendszer 

Az ösztönző célja: a MOL-csoport menedzsment hosszú távú részvényárfolyam-növelés érdekeltségének megteremtése. 

Az ösztönző évenként, a MOL részvényárfolyam növelés során realizált árfolyam nyereség alapján meghatározásra kerülő, 

készpénz alapú bruttó juttatás, melynek futamideje 5 év (2 év várakozási időszak, 3 év beváltási időszak) 

b. Profit megosztásra épülő ösztönző rendszer (Profit-sharing) 

Az ösztönző célja: az eredményesség hosszú távú, fenntartható növelésére történő ösztönzés a „hozzáadott érték 

metodológia” alapján, ezáltal biztosítva, hogy az ösztönzési rendszerben résztvevők érdekei egybeessenek a MOL Nyrt. 

részvényeseinek érdekeivel. 

A profitmegosztásra épülő ösztönző évenként ismételten a hozzáadott érték növekedése alapján számított készpénz 

kifizetésű nettó juttatás. (Hozzáadott érték: a befektetett tőke költségén felül keletkező eredményt ismeri el.) 

Mivel a tárgyévi ösztönző egységnyi értéke meghatározásának alapja: a közgyűlés által elfogadott tárgyévi auditált 

beszámoló, ezért az ösztönző kifizetése a tárgyévet lezáró éves rendes közgyűlést követően történik. 

Egyéb béren kívüli juttatások 

Ebbe a körbe tartozik a személyes célra is használható vállalati autó, élet-, baleset-, utazási- és felelősségbiztosítás, valamint 

a kiemelt egészségügyi szűrővizsgálat. 


Egyéb juttatások 

A nem magyar állampolgár és nem magyarországi lakhelyű Igazgatósági tagok minden Igazgatósági, illetve Bizottsági ülés 

után (maximum 15 alkalommal), mikor Magyarországra utaznak bruttó 1.500 euró juttatásban részesülnek. 


Felügyelő Bizottság 

A Felügyelő Bizottság a tulajdonosok megbízásából ellenőrzi a társaság ügyvezetését. A MOL Nyrt. Alapszabálya szerint a 

Társaság Felügyelő Bizottsága maximum 9 tagból állhat, jelenleg a testület 9 főből áll. A Társasági Törvény értelmében a 

testületben a munkavállalói oldalt a Bizottság 1/3-ának kell képviselni, így a MOL Nyrt. Felügyelő Bizottságában 3 fő képviseli 

a dolgozókat, és 6 fő a tulajdonosok által megbízott külső személy. 

Az Audit Bizottság tagjai és kinevezésük ideje (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a MOL honlapján): 

John I. Charody, 2006. április 27. 

Dr. Chikán Attila, 2006. április 27. 

Dr. Kupa Mihály, 2006. április 27. 

valamint valamely állandó tag tartós akadályoztatása esetén a kiesett tag helyett Prof. Lámfalussy Sándor. 

A Felügyelő Bizottság tagjai és függetlenségi státusza: 

Dr. Kupa Mihály, elnök 

független 

Dr. Chikán Attila, elnök-helyettes 

független 

Benedek Lajos 

nem független (munkavállalói képviselő) 

John I. Charody 

független 

Slavomír Hatina 

független 

Juhász Attila 


Prof. Lámfalussy Sándor 

független 

Kohán József 


Töröcskei István * 

független 

* Töröcskei István előtt 2010. április 29-ig Vásárhelyi István volt a Felügyelő Bizottság tagja. 

A Felügyelő Bizottság elnöke az Igazgatóság, valamint a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság üléseinek állandó 

meghívottja. 

A Felügyelő Bizottság állandó napirendi pontjai között szerepel az Igazgatóság negyedéves beszámolója a társaság 

működéséről, a Belső Audit és a Társasági Biztonság beszámolója, ezeken felül a Felügyelő Bizottság az éves rendes 

közgyűlés elé kerülő anyagokat is áttekinti. A Felügyelő Bizottság az év során áttekinti éves tevékenységét. 

2010-ben a Felügyelő Bizottság 5 ülést tartott, 83%-os átlagos részvételi arány mellett. 

A Felügyelő Bizottság tagjainak díjazása 

A Felügyelő Bizottság javadalmazásáról legutóbb a 2005. április 27-i közgyűlés döntött. Ennek megfelelően a Felügyelő 

Bizottság tagjai havi 3.000 euró, elnöke havi 4.000 euró díjazásban részesülnek. A havi díjazáson túl a Felügyelő Bizottság 

elnöke évente maximum tizenöt (15) alkalommal további 1.500 euro díjazásban részesül minden olyan igazgatósági vagy 

igazgatósági bizottsági ülés után, amelyen részt vesz. 

Audit Bizottság 

2006-ban a közgyűlés Audit Bizottságot választott a Felügyelő Bizottság független tagjai közül. Az Audit Bizottság 

megerősíti a Társaság pénzügyi és számviteli politikája feletti független kontrolt. Az Audit Bizottság hatáskörébe többek 

között az alábbi feladatok tartoznak: 

– a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése; 

– javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására; 

– a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése; 

– a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre 

juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők 

ellátása, valamint – szükség esetén – az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság számára intézkedések 

megtételére való javaslattétel; 

– a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések 

megtételére, valamint 

– a felügyelő bizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében. 

Az Audit Bizottság beszámolója 2010. évi tevékenységéről 

2010-ben az Audit Bizottság 5 ülést tartott, 87%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres napirendi pontok mellett 

– beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló felülvizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását, valamint 

a belső audit rendszeres vizsgálatát –a bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, figyelembe véve a 

megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint az azokhoz rendelt kockázat csökkentő akciók státuszjelentéseit. 

A Bizottság folyamatosan nyomon követte a társaság pénzügyi helyzetét különös tekintettel a válság okozta hatásokra. A 

Bizottság áttekintette az éves közgyűlés anyagait (a pénzügyi beszámolókat, a könyvvizsgálat megállapításait). 

Könyvvizsgálók 

A MOL-csoport könyvvizsgálatát 2010. és 2009. években az Ernst and Young végezte, kivéve az INA-csoport és az 

Energopetrol könyvvizsgálatát (melyet mindkét évben a Deloitte auditált), valamint a Fedorovsky kutatási projekt vállalat 

könyvvizsgálatát, melyet a Pricewaterhouse Coopers végzett. 

A könyvvizsgálati szerződés keretében az Ernst & Young auditálja a 2000. évi C törvény (Számviteli törvény) szerint 

készített egyedi éves beszámolókat, a MOL Nyrt. közbenső mérlegeit, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási 

Standardok (IFRS, korábban IAS) szerint készült konszolidált éves beszámolót. Az említett pénzügyi kimutatások 

vizsgálata a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (ISA), valamint 

a Számviteli Törvény és a könyvvizsgálatra vonatkozó egyéb törvények és jogszabályok alapján került végrehajtásra. 

A könyvvizsgálók a könyvvizsgálati munka folyamatosságát rendszeres helyszíni munkavégzéssel, illetve a MOL fő 

testületi ülésein történő részvétellel és egyéb konzultációs formákon keresztül biztosítják. A könyvvizsgálók ezenkívül 

negyedévente áttekintik a tőzsdei gyorsjelentést, bár teljes könyvvizsgálatot nem végeznek, és így nem bocsátanak ki 

könyvvizsgálói jelentést sem ezekről. 

Az Ernst & Young egyéb szolgáltatásokat is nyújtott a MOL Nyrt-nek. A könyvvizsgálók részére 2010-ben, illetve 2009-ben 

kifizetett díjak a következők voltak (millió Ft): 

A könyvvizsgálóknak kifizetett díjak (millió 

Ft) 2010 2009 

MOL Nyrt. könyvvizsgálatának díja 

(beleértve a közbenső mérlegek vizsgálatát) 

156 156 

Leányvállalatok könyvvizsgálatának díja 427 425 

Egyéb nem-audit szolgáltatások 73 10 

Adótanácsadói szolgáltatások 90 40 

Összesen 746 631 

Az Egyéb nem-audit szolgáltatások a MOL 750 millió euró-s kötvényének kibocsátásával kapcsolatos comfort levél, illetve 

kisebb átvilágítási és értékelési szolgáltatások díjait tartalmazzák. Az Igazgatóság véleménye szerint az Ernst & Young által 

a fenti jogcímeken nyújtott szolgáltatások nem veszélyeztetik a könyvvizsgálói függetlenséget. 

Kapcsolat a részvényesekkel, bennfentes kereskedelem 

Az Igazgatóság tudatában van annak, hogy a testület felelős a MOL-csoport eredményeiért és teljesítményeiért, teljes 

működéséért, tisztában van a részvényesek elvárásaival, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azoknak a társaság 

működtetése megfeleljen. Folyamatosan elemezi és értékeli a működési környezetet és a cégcsoport teljesítményét, hogy a 

részvényesek elvárásai maximálisan teljesüljenek. 

A részvényesekkel történő kapcsolattartás hivatalos csatornái az éves jelentés, valamint a Budapesti Értéktőzsdén és a 

Varsói Értéktőzsdén keresztül közzétett negyedéves gyorsjelentések és egyéb bejelentések. A rendszeres és rendkívüli 

bejelentéseket a társaság megjelenteti a PSZÁF tőkepiaci közzétételi, valamint saját honlapján is. Emellett a részvényesek 

tájékoztatást kapnak az üzletmenetről, az eredményekről és a stratégiáról az éves rendes közgyűlésen. Rendszeres 

befektetői körutakat szervezünk az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Európa nagyvárosaiba a befektetők – a 



észvénytulajdonosok és a letéti igazolások (DR) birtokosainak – tájékoztatására. A befektetők év közben is megkereshetik a 

MOL Nyrt-t kérdéseikkel, a közgyűléseken felvethetnek kérdéseket és javaslatokat tehetnek. A befektetők visszajelzéseiről 

az Igazgatóság rendszeresen tájékoztatást kap. 

2010-ben a MOL 8 befektetői körúton és konferencián vett részt (3 az Egyesült Államokban, 5 Európában), valamint több 

mint 220 találkozót tartott jelenlegi és lehetséges befektetőknek. Két napos Befektetői és Elemzői nap került megrendezésre 

Horvátországban (Pula), melyen a részvényesek és az elemzők jelentős része képviseltette magát. 8 felsővezető tartott 

előadást a MOL-csoport növekedési lehetőségeiről, különös tekintettel a Kutatás-termelés és a Feldolgozás és Kereskedelem 

üzletágak legfontosabb beruházásaira. A program keretében egy tengeri kutatási és termelési platformot is meglátogattak 

a résztvevők. A MOL 2010-ben 750 millió euró összértékű fix kamatozású kötvényt bocsátott ki, mely során európai körúton 

személyesen is tájékoztatta a befektetőket. 

A MOL Befektetői Kapcsolatok szervezete felelős a fenti tevékenységek összefogásáért és a részvényesekkel történő 

napi kapcsolattartásért (elérhetőség a „Részvényesi Információk” fejezetben az éves jelentés végén található). További 

információ a MOL honlapján (www.mol.hu) is elérhető, ahol egy külön fejezet foglalkozik a részvényeseket és a pénzügyi 

világ tagjait érintő kérdésekkel. 

A MOL-csoport elkötelezett a nyilvános kereskedelemben forgó értékpapírok tisztességes kereskedelme mellett. Azon 

országok többségében, ahol a MOL-csoportnak érdekeltségei vannak, az értékpapírokkal való bennfentes kereskedelmet a 

büntetőjog szigorúan tiltja. Emiatt nemcsak a vonatkozó jogszabályok betartását várjuk el munkatársainktól, hanem azt is, 

hogy a látszatát is kerüljék el az értékpapírokkal való bennfentes kereskedelemnek. 

A társasági törvény szerint a részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és 

indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni. Azok a részvényesek, akik a szavazatok 

legalább egy százalékával rendelkeznek, kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére,, 

valamint a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek. A közgyűlési részvétel feltételeit 

társaságunk közgyűlési hirdetményeiben teszi közzé. A közgyűlési hirdetményeket társaságunk Alapszabálya szerint a 

társaság honlapján teszi közzé. Az évi rendes közgyűléseket társaságunk a jelenlegi törvényi szabályozás alapján jellemzően 

április végén tartja. 

Az évi rendes közgyűlés az Igazgatóságnak a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott javaslatára dönt abban a kérdésben, 

hogy az adózott eredmény mely részét kell a vállalkozásba visszaforgatni, és mekkora hányadát lehet osztalékként kifizetni. 

A közgyűlés döntése alapján a Társaság, a részvényeseket megillető osztalékot nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is 

teljesítheti. 

Az osztalékfizetés kezdő időpontját az Igazgatóság határozza meg úgy, hogy az erre vonatkozó közlemény első megjelenése 

és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább 10 munkanapnak kell eltelnie. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az 

Igazgatóság által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott 

tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. Az Igazgatóság által meghatározott, az osztalékfizetésre 

való jogosultság szempontjából releváns időpont az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjától eltérhet. 

A MOL-csoport munkavállalóival szemben - a törvényi előírásokkal összhangban és a MOL által alkalmazott bennfentes 

szabályzat szerint - elvárás, hogy 

• ne vásároljanak és ne adjanak el MOL- vagy egyéb vállalati részvényeket, ha bennfentes információ van birtokukban. 

• ne adjanak ki bennfentes információt a MOL-csoporthoz nem tartozó személyeknek, 

kivéve, ha erre írásos felhatalmazásuk van. 

• még a MOL-csoport munkavállalóinak körén belül is legyenek óvatosak a bennfentes információk 

megosztásával, információkat csak engedély birtokában és a munkavégzéshez szükséges mértékben adjanak át. 

• megvédjék a bennfentes információkat azok véletlenszerű nyilvánosságra kerülésétől. 

Részvényesi jogok gyakorlása, közgyűlési részvétel 

A közgyűlésen minden részvényes a tulajdonában levő részvények szavazati súlya alapján gyakorolhatja szavazati jogát. 

Minden “A” sorozatú részvény 1 szavazatra jogosít, és attól függően, hogy a közgyűlésen résztvevő részvényesek hány 

részvényt regisztrálnak, alakul ki, hogy egy részvénynek ténylegesen mekkora szavazati ereje van. 

A közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának elsődleges feltétele a részvénykönyvi bejegyzés. A bejegyzésről 

a dematerializált részvények letétkezelését végző befektetési szolgáltató köteles a részvényes kérése alapján gondoskodni, 

a mindenkori közgyűlési meghívónkban közzétett feltételek szerint. Alapszabályunk 8.6 pontja értelmében: “A közgyűlést 

megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyvbe való bejegyzéshez a 

részvényes köteles nyilatkozni arról, hogy ő maga vagy ő maga és a vele azonos csoporthoz tartozó részvényes, amint ezt a 

10.1.1. és 10.1.2. pontok tartalmazzák, azon részvényekkel együtt, amelyek vonatkozásában a bejegyzést kéri, tulajdonában 

tartja-e a Társaság részvényeinek legalább 2%-át”. Az előző mondatban írtak fennállása esetén a bejegyzést kérő köteles 

bejelenteni a részvényesi csoport összetételét a 10.1.1. és 10.1.2. pontokban írtakat figyelembe véve. 


Továbbá, az Igazgatóság felhívására a részvényes köteles haladéktalanul nyilatkozni, hogy a tulajdonában álló részvények 

vonatkozásában ki a tényleges haszonhúzó tulajdonos („ultimate beneficial owner”). Amennyiben a részvényes a felhívásnak nem 

tesz eleget vagy amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a részvényes az Igazgatóságot megtévesztette, a részvényes szavazati 

joga felfüggesztésre kerül, és nem gyakorolható mindaddig, ameddig a fenti követelménynek teljes körűen eleget nem tett. 

Társaságunk Alapszabályának 10.1.1 pontja szerint: “Egy részvényes vagy részvényesi csoport (meghatározását lásd 

alább) sem gyakorolhatja a szavazati jogok több, mint 10%-át, kivéve a Társaság részvényeit vagy azokat megtestesítő 

értékpapírokat kezelő letéteményest és értékpapír-kezelőt (ez utóbbiakat csak annyiban kivéve, amennyiben a náluk letétbe 

helyezett részvényekhez és értékpapírokhoz kapcsolódó részvényesi jogokat végső fokon gyakorló személy vagy személyek 

nem esnek az alábbi korlátozások alá).” 


A Pénzügyi Kockázatkezelés (FRM) az ERM részeként a rövidtávú, piaci kockázatokkal foglalkozik. A tömegáruk 

árkockázatát, a devizapiaci és kamatlábkockázatokat Monte-Carlo szimulációs módszerrel, egy komplex modell keretében 

mérjük, mely a portfolióhatásokat is figyelembe veszi. A pénzügyi kockázatokat – ha szükséges – megfelelő eszközök 

(mint swap, határidős és opciós ügyletek) segítségével fedezzük. Ez a tevékenység 12 hónapos periódusra koncentrál. A 

csoport pénzügyi és stratégiai céljaihoz kapcsolódó limiteknek való megfelelésről a felső vezetés havi rendszerességgel 

kap tájékoztatást, és - amennyiben szükséges - kockázatcsökkentő lépéseket tartalmazó terveket a Kockázatkezelés 

terjeszti elő ad hoc jelleggel. 

Társasági 

Integrált társasági kockázatkezelési 

kockázatkezelés 

rendszer – „teljes felszerelésben” 

Integrált társasági kockázatkezelési rendszer – „teljes felszerelésben” 

A Kockázatkezelés számára kiemelt feladat, hogy kezelje a külső kihívásokat (beleértve az új iparág- specifikus adókat) és 

így járuljon hozzá a MOL stabil pénzügyi pozíciójához. Hatékony és átfogó kockázatkezelés, alapeleme egy jól működő, 

felelős társaságirányításnak. A MOL-csoport kijelentheti, hogy fejlett kockázatkezelési tevékenységet folytat, mely szerves 

részét képezi a felelős társaságirányítási struktúrának. Ezt támasztja alá a SAM Research AG 2010-ben kiadott riportja 

is: a Dow Jones Sustainability Index (Fenntarthatósági Index) a MOL kockázatkezelési teljesítményét 88%-ra értékelte, 

amivel a MOL a csoportjában az egyik legjobb lett. A szektorátlagot 28 százalékponttal meghaladó érték kifejezi a MOL 

felelősségteljes gondolkodásmódját a kockázat- és krízismenedzsmentben, a kockázatok azonosításában, a kockázati térkép 

megrajzolásában, a kockázatok számszerűsítésében, a pénzügyi és nem pénzügyi kockázatok érzékenységvizsgálatában, 

valamint a tudatos kockázatkezelési stratégia kialakításában. 

Több pilléren nyugvó rendszer kezeli a kockázatok széles spektrumát 

Az Egységes Vállalati Kockázatkezelés (ERM) keretében végezzük a különböző típusú kockázatoknak egy olyan hosszú 

távú, átfogó és dinamikus modellbe való integrálását, amely a MOL-csoport összes üzletágára kiterjed. Az ERM a pénzügyi 

valamint a működési kockázatokat a stratégiai és reputációs kockázatok széles körével együtt kezeli. A különböző típusú 

kockázatok azonosítása után azok számszerűsítése következik, ugyanazt a egységes módszertant alkalmazva – bekövetkezési 

valószínűségük és lehetséges hatásuk becslésével. A kockázatokat csoportszinten is konszolidáljuk a modellben, melynek 

időhorizontja a hosszú távú szemléletet hangsúlyozza (a stratégiai időtávval összhangban): a nettó jelenérték lehetséges 

alakulásának (valószínűség- eloszlásának) vizsgálatakor a következő 10 év, valamint az azt követő időszak hatásait is 

figyelembe vesszük. Az ERM feltárja a vállalat eredményeire ható legfontosabb kockázatokat (mind csoport-, mind üzletági 

szinten), és felhívja a figyelmet a szükséges döntések meghozatalára – mely kockázatokat akarja a csoport megtartani, 

és melyek esetében szükséges kockázatcsökkentő lépéseket tenni. Bizonyos kockázatokat csoportszinten, másokat 

divíziószinten célszerű kezelni, ún. kockázatfelelősök irányítása alatt. A Kockázatkezelés – a kockázatfelelősök által 

negyedévente készített jelentések segítségével – rendszeresen ellenőrzi ezen kockázatcsökkentő lépések megvalósulását. 

Az elfogadható szint fölötti működési kockázatok áthárítása a Biztosítás Menedzsment (IM) feladata. A biztosítások kötése 

a működési kockázatok és felelősségi károk kezelésének egyik legfontosabb eszköze. A meghatározó biztosítástípusok a 

következők: vagyon-üzemszünet, felelősség és kútkockázat biztosítások. A biztosítási üzlet sajátosságaiból következően 

a kapcsolatos fő tennivalók évente ismétlődnek (mivel a legtöbb biztosítási program határozott egy éves időszakra kerül 

megkötésre, éves megújítású). Miután a biztosítások kötése csoportszintű (MOL, INA, Slovnaft, TVK, IES és Slovnaft 

Petrochemicals) program keretében zajlik, a MOL-csoport számottevő szinergiahatásokat tud elérni. 

Az Üzletfolytonosság Menedzsment (BCM) a váratlan működési fennakadásokra történő felkészülés folyamata, amelyek 

bekövetkezés valószínűsége kicsi, de hatása jelentős. Az üzletfolytonossági tervek (BCP), krízismenedzsment-folyamatok 

(CM), Incidensmenedzsment, katasztrófa utáni helyreállítás és más kockázat-ellenőrző programok (mint például rendszeres 

műszaki felülvizsgálatok) kiemelten fontosak az olyan üzletágakban, ahol a működési kockázatok – a tevékenység alapját 

képező kémiai és fizikai folyamatok következtében – jelentősek. A MOL-csoport tevékenysége túlnyomórészt ilyen. A BCP-k 

és a CM minősége eközben befolyásolja a biztosítási prémiumokat az éves megújítások során, ez alapján csökkentheti a 

biztosítási költségeket. 

Értékes szinergiák realizálhatóak a kockázatok átfogó kezelése révén 

A kockázatkezelési tevékenység integráltsága lehetőséget teremt a MOL-csoport számára, hogy a kockázatkezelés 

fentiekben részletezett több pillére közötti szinergiákat kiaknázza. A pénzügyi kockázatok modellezésére szolgáló 

inputadatok és módszertan az ERM-ben is használható. Ehhez hasonlóan a biztosítási tevékenység kapcsán a működési 

kockázatokról szerzett információk ugyancsak hasznosak az ERM fejlesztése során. Az ERM működési kockázatokat érintő 

eredményei (pl.: a működési kockázatok rangsora várható hatásaik szerint) jó iránymutatást szolgáltatnak a biztosítások 

menedzseléséhez, mivel rávilágítanak, hogy mely területek azok, amelyek mindenképpen biztosítási fedezetet igényelnek 

és melyek azok, ahol a kockázatok kezeléséről való döntés további vizsgálatot igényel. Mind az ERM, mind a IM szolgáltat 

inputokat a BCM számára, kiemelve azon legfontosabb területeket, melyekre a BCM-nek fókuszálnia kell. A BCM és a 

biztosítási terület egyébként is szoros kapcsolatban áll egymással, mivel mindkét terület a működési kockázatok kezelésére 

összpontosít. Például egy hatékony BCM tevékenység mérsékelni tudja a MOL-csoport kitettségét az üzemszüneti károk 

tekintetében, ezáltal csökkentve a megvásárolandó biztosítási fedezetek nagyságát. Emellett a teljes szervezet kockázattudatossága 

is erősödik, elsősorban annak köszönhetően, hogy az ERM és a BCM folyamatokba a MOL-csoport összes üzleti 

és támogató területe bevonásra került a relevancia mátrix figyelembe vételével. 

Tőkeallokációt érintő döntések támogatása 

Az ERM legfontosabb szerepe nemcsak az, hogy információt szolgáltasson azon kritikus kockázatokról, amelyekkel 

a MOL-csoportnak szembe kell néznie, hanem az is, hogy támogatást nyújtson a felsővezetésnek az egyes projektek 

kockázati profiljait is figyelembe vevő, megalapozottabb döntések meghozatalában. Ennek érdekében a Csoportszintű 

Kockázatkezelés részt vesz minden jelentősebb projekt, potenciális akvizíció vagy divesztició értékelésében, és az ERM 

felhasználásával véleményt nyújt a tőkeelosztásról és a pénzügyi flexibilitásról. 

Tavalyi évben a Mexikó-öbölbeli olajkatasztrófa következménye jelentős hatást gyakorolt az olaj-és gáziparra. Mindemellett 

a magyarországi vörösiszap katasztrófa is felerősítette a működési biztonság és a környezeti és társadalmi felelősség 

fontosságát. A két esemény jól szemléltette, hogy a működési kockázatok jelentős mértékben hathatnak a vállalat 

pénzügyi pozíciójára és reputációjára még akkor is, ha a vállalat biztosítási programmal rendelkezik. A MOL a megszerzett 

tapasztalatok és ismeretek alapján, azonnali lépésként, felülvizsgálta az operációs kockázatok státuszát az Egységes 

Vállalati Kockázatkezelés (ERM) rendszerében. Ezzel párhuzamosan megerősítettük a biztosítási programunkat, valamint 

az Üzletfolytonosság Menedzsmentet (BCM) is. 

Integrált kockázatkezelési 

rendszer 


1. Hernádi Zsolt (50) 

Az Igazgatóság elnöke 2000. július 7-től, elnök-vezérigazgató 2001. június 11-től, az Igazgatóság tagja 1999. február 24-től. 

Tagja az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságának. 

1989 és 1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-ben, 1992-től 1994-ig a pénzintézet 

vezérigazgató-helyettese. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. vezérigazgatója 1994 és 2001 között, 1994 és 2002 között 

tagja az igazgatóságnak. 1995 és 2001 között a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, 2001-től tagja a European Round 

Table of Industrialists szakmai szervezetnek. 

2009 szeptemberétől a Budapesti Corvinus Egyetem díszpolgára. 

1. 

3. 

5. 

2. 

4. 

6. 

2. Dr. Csányi Sándor (57) 

Az Igazgatóság tagja 2000. október 20-tól, alelnöke 2001-től. 

Az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságának elnöke. 

A pénzügy szakos közgazda, egyetemi doktor, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló első munkahelye a 

Pénzügyminisztérium volt. Dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, valamint a Magyar Hitelbanknál. 

1989-től 1992-ig a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettese, 1992-től az Országos Takarékpénztár és 

Kereskedelmi Bank Nyrt. (OTP Bank Nyrt.) elnök-vezérigazgatója. A 2006. április 28-i közgyűlés újabb öt évre megerősítette 

az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatói posztján. Tagja az egyik legjelentősebb nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard 

európai igazgatóságának, társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) tagja a Magyar 

Bankszövetség elnökségének. Felügyelőbizottsági elnök az OTP Bank leányvállalatánál, a bulgáriai DSK Banknál. 2004-től a 

Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára. Dr. Csányi Sándor tagja a Cégvezetők Nemzetközi Társaságának 

és a Banki Tanulmányok Nemzetközi Intézetének. 

3. Mulham Al-Jarf (40) 

Az Igazgatóság tagja 2008. április 24-től. 

Az Egyesült Államokban szerzett nemzetközi üzleti és pénzügyi diplomát, valamint az Angol és Walesi Ügyvédi Kamara 

tagja. 2004 óta az Oman Oil Company vezérigazgató helyettese. A következő vállalatok igazgatóságának tagja: Sohar 

Aluminium Co LLC, Oman Arab Bank SAOC, Oman Oil Marketing Co SAOG., Takamul Investments SAOC és a China Gas 

Holdings Ltd. A Gulf Energy Maritime PSC igazgatója. Az Oman Gas Company-nál, az ománi Olaj- és gázipari Minisztériumnál 

és Telekommunikációs vállalatnál szerzett munka tapasztalatot. Omani állampolgár. 

4. Dr. Dobák Miklós (55) 

Az Igazgatóság tagja 1996. május 29-től. 

Az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságának elnöke. 

A közgazdaságtudományok kandidátusa, a Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének igazgatója, a Vezetés és 

Szervezés Tanszék tanszékvezető professzora. A Horváth & Partners tanácsadó cég nemzetközi partnere. 

Igazgatóság 

Igazgatóság 

5. Dr. Horváth Gábor (54) 

Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-től. 


1990 óta önálló ügyvédi irodát vezet. Fő tevékenysége a társasági jog, a vállalati pénzügyi jog és a vállalatszervezési jog. Az 

OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának alelnöke és Audit Bizottságának elnöke. 

6. Járai Zsigmond (59) 


Tagja a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságnak. 

1976-1986 között az Állami Fejlesztési Bankban különböző vezető pozíciókat töltött be. Közben 1977-78-ban Mongóliában 

a Vízellátási Minisztérium konzulense. A Budapest Bank Rt-ben főosztályvezető, majd vezérigazgató-helyettes 1987 és 

1989 között. 1989-90-ben a Pénzügyminisztériumban miniszter-helyettes, valamint a Bankfelügyelet vezetője. Az 1990- 

92-es években a Londoni James Capel & Co-nál Kelet-Európai igazgató. 1993-tól 1995-ig ügyvezető igazgató a Samuel 

Montagu Financial Consultant and Securities Company-nél. 1995 és 1998 között az ABN AMRO Bank Rt. (korábban a 

Magyar Hitel Bank Rt.) vezérigazgatója, később elnök-vezérigazgatója. Közben 1996-tól 1998-ig a Budapesti Értéktőzsde 

elnöke. Pénzügyminiszter 1998 és 2000 között, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2001-től 2007-ig. 2007-től a CIG 

Pannonia Életbiztosító Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, alapító tagja. 2010-től a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő 

Bizottság elnöke. 

Igazgatóság 


7. 

8. 

9. 

7. Molnár József (55) 

Az Igazgatóság tagja 2007. október 12-től. 

Pénzügyi vezérigazgató helyettes 2004. szeptember 3-tól. 

1978 és 2001 között a BorsodChem Rt.-nél töltött be különböző vezető pozíciókat. 1982 és 1987 között az Árosztály vezetője, 

1987 és 1991 között a Közgazdasági Főosztály vezetője. 1991-től 2001-ig a BorsodChem Rt. gazdasági vezérigazgatóhelyetteseként 

közreműködött a vállalat válságkezelésében és reorganizációjában, majd ezt követően a társaság 

jövőképének kidolgozásában és privatizációjában. Kulcsszerepet játszott a BorsodChem részvények tőzsdei bevezetésében. 

2001-től a TVK vezérigazgatói tisztét töltötte be. 2003-tól a MOL-csoport tervezés-kontrolling igazgatója volt a 2004-es 

pénzügyi vezérigazgató-helyettesi kinevezéséig. A SLOVNAFT, a.s. Igazgatóságának 2004 és 2008 között, a TVK Nyrt. 

Igazgatóságának 2001. áprilisa óta, az INA Felügyelő- és Audit Bizottságának pedig 2010. áprilisa óta tagja. 

8. Mosonyi György (61) 

A Társaság vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja 1999. július 19-től. 

Az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke. 

A TVK Nyrt. Igazgatóságának elnöke. 

1974-től a Shell International Petroleum Co. magyarországi képviseletének munkatársa, 1986-tól kereskedelmi igazgatója. 

1991-ben a londoni Shell-központban dolgozott. 1992-től 1993-ig a Shell-Interag Kft. ügyvezető igazgatója. 1994 és 1999 

között a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. Közben a közép- és kelet-európai régió elnöke, 1998-ban egyúttal a Shell 

Csehország vezérigazgatója is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Munkaadók és Gyáriparosok Országos 

Szövetségének alelnöke. 

10. 

11. 

9. Dr. Parragh László (48) 


Tagja a Fenntartható Fejlődés Bizottságnak. 

1989-től a Parragh Kereskedelmi és Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója. 1993-tól az MGYOSZ elnökségi tagja, közben 

1994-2000 között alelnök. A Miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja 1998-tól 2002-ig. 2000-től a Magyar 

Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 2003-2010 között a GYSEV Rt. alelnöke. 2009-től a KAVOSZ Garantiqa és a Gazdasági 

és Szociális Tanács elnöke. 2002-2010 között a MEHIB Zrt, EXIM Bank Zrt, GYSEV Zrt. Igazgatóságainak volt tagja. 2010-től 

a MALÉV Igazgatóságának tagja. A KA-VOSZ Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke 2003-tól. 2009-től a Budapesti Gazdasági 

Főiskola címzetes főiskolai tanára és a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára. 

10. Iain Paterson (63) 

Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-től. 

Tagja az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságának. Tagja a Fenntartható Fejlődés Bizottságnak. 

1970-től a British Petroleum Plc-nél töltött be különböző pozíciókat Nagy-Britanniában, az USA-ban és a Közel-Keleten. 1984 

és 1998 között az Enterprise Oil Plc-nél dolgozott, 1991-től a nemzetközi tevékenységekért felelős igazgatósági tagként. 

Jelenleg az ITE Group Plc igazgatója, valamint az AnTech Limited és a Plebble Loyalty Limited elnöke. Brit állampolgár. 

11. Dr. Martin Roman (41) 


A Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság tagja. 

Szakmai pályafutását a Wolf Bergstrasse cseh irodájának értékesítési igazgatójaként kezdte; 1994-ben a Janka Radotín 

vezérigazgatója lett, ahol a LENNOX (USA) mint stratégiai partner csatlakozását követően megválasztották az Igazgatóság 

elnökének. 2000 és 2004 között részt vett a nagymultú cseh gépipari vállalat átalakításában, az új ŠKODA HOLDING elnökvezérigazgatója 

lett. 2004. február óta a ČEZ a. s. elnök-vezérigazgatója. 

A CEZ és a MOL Igazgatóságában betöltött tagsága mellett tagja a Prágai Tőzsde Felügyelő Bizottságának, az Akenerji 

Elektrik Üretim A.S. Igazgatóságának; valamint a Cseh Köztársaság Ipari és Közlekedési Szövetség al-elnöke (2007 és 

2009 között a Cseh Vasutak Felügyelő Bizottságának is tagja volt). 2010-ben a VIG (Vienna Insurance Group) Felügyelő 

Bizottságának tagja. Emellett számos alapítvány, oktatási és akadémiai intézmény irányító, vagy felügyelő testületének is 

tagja. A Cseh Köztársaság állampolgára. 

Igazgatóság 


1. Hernádi Zsolt (50) 

Az Igazgatóság elnöke 2000. július 7-től, elnök-vezérigazgató 2001. június 11-től, az Igazgatóság tagja 1999. február 24-től. 


1989 és 1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-ben, 1992-től 1994-ig a pénzintézet 

vezérigazgató-helyettese. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. vezérigazgatója 1994 és 2001 között, 1994 és 2002 között 

tagja az igazgatóságnak. 1995 és 2001 között a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, 2001-től tagja a European Round 

Table of Industrialists szakmai szervezetnek. 

2009 szeptemberétől a Budapesti Corvinus Egyetem díszpolgára. 

1. 

2. 

4. 

2. Mosonyi György (61) 

A Társaság vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja 1999. július 19-től. 

Az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke. 

A TVK Nyrt. Igazgatóságának elnöke. 

1974-től a Shell International Petroleum Co. magyarországi képviseletének munkatársa, 1986-tól kereskedelmi igazgatója. 

1991-ben a londoni Shell-központban dolgozott. 1992-től 1993-ig a Shell-Interag Kft. ügyvezető igazgatója. 1994 és 1999 

között a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. Közben 1997-ben a közép- és kelet-európai régió elnöke, 1998-ban 

egyúttal a Shell Csehország vezérigazgatója is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Munkaadók és Gyáriparosok 

Országos Szövetségének alelnöke. 

3. 

Ügyvezetőség 


5. 

7. 

6. 

3. Molnár József (55) 

Az Igazgatóság tagja 2007. október 12-től. 

Pénzügyi vezérigazgató helyettes 2004. szeptember 3-tól. 

1978 és 2001 között a BorsodChem Rt.-nél töltött be különböző vezető pozíciókat. 1982 és 1987 között az Árosztály vezetője, 

1987 és 1991 között a Közgazdasági Főosztály vezetője. 1991-től 2001-ig a BorsodChem Rt. gazdasági vezérigazgatóhelyetteseként 

közreműködött a vállalat válságkezelésében és reorganizációjában, majd ezt követően a társaság 

jövőképének kidolgozásában és privatizációjában. Kulcsszerepet játszott a BorsodChem részvények tőzsdei bevezetésében. 

2001-től a TVK vezérigazgatói tisztét töltötte be. 2003-tól a MOL-csoport tervezés-kontrolling igazgatója volt a 2004-es 

pénzügyi vezérigazgató-helyettesi kinevezéséig. A SLOVNAFT, a.s. Igazgatóságának 2004 és 2008 között, a TVK Nyrt. 

Igazgatóságának 2001. áprilisa óta, az INA Felügyelő- és Audit Bizottságának pedig 2010. áprilisa óta tagja. 

4. Áldott Zoltán (42) 

A Kutatás-termelés Divízió ügyvezető igazgatója 2004 szeptemberétől. 

1990 és 1991 között a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársa volt, majd 1992 és 1995 között az Eurocorp Pénzügyi 

Tanácsadó Kft.-nél töltött be különböző munkaköröket. 1995 és 1997 között a MOL Privatizációs Főosztályát vezette, 1997- 

től 1999-ig a Tőkepiaci Műveletek igazgatója volt. 1999-től a Stratégia és Üzletfejlesztés vezetője, 2000 novemberétől 

stratégiai vezérigazgató-helyettese, majd 2001 júniusától a MOL-csoport stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója. 2004 

szeptemberétől a MOL Nyrt. Kutatás-termelés Divíziójának ügyvezető igazgatója, emellett 2010. április 1-től az INA d.d. 

Igazgatóságának Elnöke. Tagja a Budapesti Értéktőzsde Igazgatóságának. 

5. Horváth Ferenc (50) 

2003. novemberétől a SLOVNAFT tevékenységével integrált MOL-csoport Termékelőállítás- és Kereskedelem Divizíójának 

ügyvezető igazgatója. 

2007. novembertől IES Mantova Igazgatóságának elnöke és 2007. májusától a SLOVNAFT Igazgatóságának tagja. 

1984 és 1991 között a Mineralimpex külkereskedelmi vállalatnál kőolaj- és földgázimporttal, valamint kőolajtermékek 

exportjával foglalkozott. 1991 és 1998 között a Mineralimpex és a Phibro Energy magyarországi közös vállalatát, a kőolaj 

és kőolajtermék európai kereskedelmével foglalkozó Allcom Trading Inc. céget vezette. A MOL Nyrt.-hez 1998-ban 

csatlakozott, mint az újonnan megalakított PB-gáz üzletág igazgatója. 2001-től a MOL Nyrt. értékesítési igazgatójaként a 

MOL által gyártott valamennyi termék (benzin, gázolaj, vegyipari termékek, bitumen, PB, kenőanyagok stb.) értékesítéséért 

felelős. 2002-től a MOL Nyrt. kereskedelmi igazgatója, tevékenysége az értékesítés mellet a kőolaj és a kőolajfinomításhoz 

szükséges alapanyagok beszerzésével bővült. 



6. Simola József (44) 

Társasági Támogatás Ügyvezető Igazgató 2006. április óta. 

1991-1992 között a General Electric – Tungsram-nál dolgozott SAP szakértőként, majd 1992-1994 között az Arthur Andersennél 

könyvvizsgáló és tanácsadói munkakörben tevékenykedett. 1995-ben részt vett az INSEAD MBA programjában ezt 

követően 1996-ban csatlakozott a Boston Consulting Group-hoz, ahol Magyarországon, Németországban és Ausztráliában 

töltött be vezető pozíciót. Karrierjét 2003-tól a MOL Nyrt-ben folytatta tovább. 2006. áprilisától az ügyvezetőség tagja. 

Főbb tisztségei jelenleg: a SLOVNAFT a.s. Felügyelő Bizottságának elnöke, tagja az INA d.d. Felügyelő Bizottságának, 

valamint az olaszországi IES Igazgatóságának. 

7. Világi Oszkár (47) 

A SLOVNAFT Igazgatóságának elnöke és a vállalat vezérigazgatója. 

A Pozsonyi Commenius Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát és egyetemi doktori címet 1985-ben. 1992 óta tagja a 

Szlovák Ügyvédi Szervezetnek. 1990-1992 között képviselő a Csehszlovák Országgyűlésben (Prága). 1996-tól több szlovák 

vállalat ügyvezető testületében dolgozott, ideértve a korábbi Poľnobanka, Slovenská poisťovňa and Szlovák Vasutak (ŽSR) 

társaságot. Számos külföldi befektető jogi tanácsadója a szlovák ipar jelentősebb átalakítási projektjeiben (US Steel, 

France Telecom, OTP, MOL), majd 2002 óta a SLOVNAFT és a MOL stratégiai partnerségét és integrációját előkészítő 

munkacsoport tagja. Mielőtt 2005-ben a SLOVNAFT Igazgatóságának tagja lett, a Felügyelő Bizottság tagjaként dolgozott. 

2006 márciusában a SLOVNAFT vezérigazgatójává nevezték ki. 2010. áprilistól a MOL-csoport Executive Board tagja lett. 




1. Dr. Kupa Mihály (69) 

A Felügyelő Bizottság elnöke 2002. október 11-től. 

Az Audit Bizottság elnöke, részt vesz az Igazgatóság és a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság munkájában. 

1969 és 1975 között a Statisztikai Hivatalban, 1975 és 1984 között a Pénzügykutató Intézetben, 1984 és 1990 között a 

Pénzügyminisztériumban töltött be különböző vezető funkciókat. 1990-től 1993-ig pénzügyminiszter. 1992-től 1993-ig az 

EBRD Kormányzótanácsának alelnöke, 1993-ban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Kormányzótanácsának elnöke. 

1991-től, majd 1998-tól független parlamenti képviselő. A Nemzeti Színház Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke. 

2. Dr. Chikán Attila (66) 

A Felügyelőbizottság tagja 2004. április 30-tól, a Felügyelőbizottság elnökhelyettese 2005. december 5-től. 

Az Audit Bizottság tagja. 

1968 óta a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (2004-től Budapesti Corvinus Egyetem) dolgozik. 1989-től 

1998-ig a BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszék vezetője. 1998-1999-ben gazdasági miniszter. 2000-től 2003-ig a Budapesti 

Közgazdaságtudományi Egyetem rektora. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Jelenleg számos funkciót tölt be 

hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben, több nemzetközi gazdasági folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A Richter 

Gedeon Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnöke. 

3. Benedek Lajos (38) 

A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 2007. október 12-től. 

1996-ban csatlakozott a Társasághoz. A teljes időszak alatt a Kutatás-Termelés Dívizió szervezetében töltött be különböző 

pozíciókat, 2009 óta a Tároló- és Technológiai Tervezés szervezet vezetője. A MOL-Bányász szakszervezet és az Üzemi 

Tanács tagja. 

4. John I. Charody (83) 

A Felügyelő Bizottság tagja 2002. október 11-től. 

Az Audit Bizottság tagja. 

1953 és 1956 között a Kőolajkutató és Feltáró Vállalat Geofizikai Kutatóintézetében dolgozott. 1956 után Ausztráliában 

vezető pozíciót töltött be a Bridge Oil Ltd., Aurora Minerals, Project Mining, valamint több tőzsdén jegyzett olaj és bányász 

társaságnál. Winton Enterprises Pty.Ltd. és a Galina Investment nemzetközi tanácsadó cégek elnök-vezérigazgatója. Charody 

úr 1971-től az Ausztrál Igazgatók Intézetének, 1967-től az Ausztrál Vezetési Intézetének tagja, békebíró 1972 óta. 1973-ban 

az angol királynő kitüntetettje (Member of British Empire) Ausztráliáért tett szolgálatáért. 1990 után az Ausztrál Szövetségi 

Kormány Budapestre akkreditált, a régió kapcsolataiért felelős kereskedelmi minisztere 12 országban. 1997-ben a magyar 

köztársasági elnök az ausztrál-magyar pénzügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként 

a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjét adományozta neki. A Pick Rt. igazgatósági tagja. A Csányi Alapítvány kuratóriumi 

igazgatósági tagja. Az MFB Invest Zrt. tanácsadója. 

5. Slavomír Hatina (63) 

A Felügyelő Bizottság tagja 2002. október 11-től. 

1970-től dolgozott a Slovnaftnál, ahol különböző vezetői pozíciókat töltött be. 1994 és 2001 decembere között Pozsonyban 

dolgozott a Slovnaft a.s-nél, 1994-től 1998-ig mint a társaság vezérigazgatója, 1998-tól 2001-ig mint annak elnöke. 1994- 

től 2005 februárjáig a társaság Igazgatóságának elnöke. A Szlovák Műszaki Egyetem 2001-ben tiszteletbeli doktori címet 

adományozott számára. A Slovintegra a.s. elnök-vezérigazgatója. Hatina úr szlovák állampolgár. 

6. Juhász Attila (47) 

A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 2007. október 12-től. 

1986-ban csatlakozott a Társasághoz. A teljes időszak alatt a Kutatás-Termelés Dívizió szervezetében töltött be különböző 

pozíciókat. A MOL-Bányász Szakszervezet alelnöke és megalakulása óta az Üzemi Tanács tagja volt. A jelenlegi Üzemi 

Tanács munkájában megfigyelőként vesz részt. 



7. Kohán József (59) 

A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 2009. május 1-től. 

Vegyészmérnökként 1977-ben csatlakozott a Társasághoz, illetve annak jogelődjéhez. A Termékelőállítás területén töltött 

be különböző pozíciókat. 1998 óta a Downstream Fejlesztés szervezetben finomító fejlesztési projektek előkészítésében 

vesz részt. Számos szakmai publikációja jelent meg, a Magyar Kémikusok Egyesületének tagja. A MOL Nyrt. Olajipari 

Szakszervezet tagja. 

8. Dr. Lámfalussy Sándor (81) 

A Felügyelő Bizottság tagja 1999. február 24-től. 

1955 és 1975 között a Banque de Bruxelles-nél dolgozott, kezdetben közgazdászként, majd a fenti időszak második 

részében mint az igazgatóság tagja ill. később az igazgatótanács elnöke. Az un. kutatóév során az 1961-62-es tanévet 

vendégprofesszorként a Yale Egyetemen töltötte. 1976-ban a Nemzetközi Fizetések Bankjához csatlakozott, ahol az 

ügyvezetés tagjaként és gazdasági tanácsadóként dolgozott, majd 1984 és 1993 között a bank vezérigazgatója volt. 1994 

és 1997 júliusa között az Európai Monetáris Intézet, az Európai Központi Bank elődjének elnöke. 2000-2001-ben az Európai 

Értékpapírpiacok Szabályozásával Foglalkozó Bölcs Emberek Tanácsa elnöke, amelynek ajánlásait az Európai Tanács 

elfogadta és ezeket jelenleg is alkalmazzák. Szakmai pályafutása során mindvégig oktatott a Louvain-i Katolikus Egyetemen 

(Belgium), amelynek jelenleg nyugalmazott professzora. Belga állampolgár. 

9. Töröcskei István (61) 

A Felügyelő Bizottság tagja 2010. április 29-től. 

1974 és 1997 között fontos vezetői pozíciót töltött be a következő bankokban: Magyar Nemzeti Bank, HIB London, Magyar 

Hitelbank Zrt. Kultúrbank Zrt. Interbanka Prága. 

1997-től 2007-ig az Equilor Befektetési Zrt. Vezérigazgatója, majd 2007-től a T and T Zrt tanácsadója. A Hír Tv és a Gresco 

Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, a PannErgy Nyrt, a Pro-Aurum Zrt, Igazgatóságának tagja, valamint a Széchenyi 

Hitelszövetkezet és a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. elnöke. 



A MOL-csoport konszolidálásába teljes körűen 127, equity módszerrel (részlegesen) további 16 társaság került bevonásra. 

A tulajdonosi szerkezet az elmúlt év során változott, 2010. év végén az előző év végéhez képest a külföldi intézményi 

befektetők tulajdoni aránya 25,7%-ról 26,1%-ra nőtt, míg a hazai intézményi és magánbefektetők tulajdona 8,4%-ról 8,3% 

ra csökkent. A Társaságnak a részvénykönyvi bejegyzési kérelmek és a részvényesek publikált bejelentései alapján hét 5%- 

nál nagyobb szavazati joggal rendelkező tulajdonosa volt 2010. december 31-én. 2010. év végén a vállalat sajátrészvény 

állománya 7,1% volt. 

A világgazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, de 2010-ben a fellendülés jelei már mutatkoztak, 

és összességében a MOL sikeres évet zárt. A külső környezethez igazodva a MOL folyamatosan alakítja működését, amely 

az elmúlt években nemzetközibb, hatékonyabb és kutatás-termelés által vezéreltebbé vált. 

A Felügyelő Bizottság jelentése 

A kihívásokkal terhelt külső gazdasági és szabályozói környezet ellenére a MOL nemcsak tovább erősítette pénzügyi 

pozícióját, de tovább folytatta kulcsfontosságú beruházásait, ezáltal valamennyi üzletági területén kiemelkedően kedvező 

helyzetet teremtett a fellendülés időszakára. A meglévő eszközállomány maximális hatékonyságú működtetésével kiaknázza 

az integrált portfoliónkban rejlő jelentős, organikus növekedési lehetőségeket. 

A nemzetközi tevékenység eredmény-hozzájárulásának részaránya jelentős mértékben megnövekedett 2010-ben, és ennek 

a tendenciának folytatása várható az elkövetkező években is. 2010-ben a Csoport EBITDA-jának hozzávetőlegesen fele 

Magyarországon kívülről származott, miután a nemzetközi tevékenységek hozzájárulásának aránya tovább növekedett. 

Az első INA-val közös teljes pénzügyi évben az integráció magasabb szintre lépett, amely a korábbi beruházások és a 

folyamatban lévő hatékonyságjavító intézkedések eredményével együtt már tükröződik az INA javuló hozzájárulásában. 

A Felügyelő Bizottság a törvényekben előírt kötelezettségeinek megfelelően végezte feladatát, az év során 5 ülést tartott, 

állandó napirendi pontjai között szerepelt az Igazgatóság negyedéves beszámolója a Társaság működéséről, a Belső Audit, 

a Társasági Biztonság és az Audit Bizottság beszámolója, ezeken felül a Felügyelő Bizottság az éves rendes közgyűlés 

elé kerülő anyagokat is áttekintette. Jelentését az Igazgatóság beszámolója, a könyvvizsgálók véleménye és tervezett, 

folyamatos évközi ellenőrzések alapján alakította ki, és folyamatosan támaszkodott az Audit Bizottság munkájára is. A 2010. 

év folyamán tartott ülései alkalmával is részletesen foglalkozott a MOL-csoport üzleti helyzetével, a csoport és az üzletek 

stratégiai fejlődésével. Az Igazgatóság által hozott döntésekről és a Társaságot érintő kérdésekről a Felügyelő Bizottság 

folyamatos tájékoztatást kapott. 

A MOL-csoport a kelet-közép-európai régió egyik vezető integrált energetikai társasága. Az anyavállalat 2.161 milliárd 

forintos és a csoport 4.299 milliárd forintos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti nettó árbevételével 

Magyarország egyik legnagyobb vállalata, és az év végén elért több mint 10 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával a régió 

meghatározó Társasága. A MOL részvények forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárfolyama 12.595 Ft volt 2009-ben, mely 

19.505 Ft-ra emelkedett 2010-ben. A MOL részvények a 2009 év végi 17.000 Ft záróárról emelkedtek, és 2010. december 

31-én 20.790 Ft-on zártak. 

A Társaság számviteli törvény szerinti 2010. évi beszámolója megbízható és valós képet nyújt a gazdálkodásról, melyet az 

Ernst & Young Kft. könyvvizsgált. A beszámoló alapjául szolgáló könyvvezetés az Audit Bizottság jelentésével is alátámasztva, 

a számviteli törvény előírásainak megfelelően, a Társaság számviteli politikájával összhangban készült. A mérleg valamennyi 

adata analitikus nyilvántartással alátámasztott. Adófizetési kötelezettségeinek megállapítása és befizetése a hatályos 

jogszabályoknak megfelelően történt. 

Az elkövetkező évekre a Társaság fő célja a megnövekedett portfolió értékének maximalizálása a működés harmonizálása 

és a szinergiák kiaknázása révén. 

A Felügyelő Bizottság támogatja az Igazgatóság javaslatát, mely szerint 2011-ben a Társaság a 2010. üzleti évre vonatkozóan 

ne fizessen osztalékot, a teljes eredmény az eredménytartalékba kerüljön átsorolásra. 

A Felügyelő Bizottság a MOL Nyrt. 2010. évi auditált beszámolóját 2.949 milliárd Ft mérlegfőösszeggel, 103 milliárd Ft 

mérleg szerinti eredménnyel, és 153 milliárd Ft lekötött tartalékkal, a MOL-csoport 2010. évi auditált IFRS konszolidált 

beszámolóját 4.486 milliárd Ft mérlegfőösszeggel és 104 milliárd Ft részvényesekre jutó eredménnyel a közgyűlésnek 

elfogadásra javasolja. 


A MOL Nyrt. Felügyelő Bizottsága és Audit Bizottsága nevében: 

dr. Kupa Mihály 

a Felügyelő Bizottság elnöke 

Supervisory Board 


Tulajdonosi szerkezet 

2009.12.31. 2010.12.31. 

Részvény 

Részvény 

névértek 

névértek 

(ezer Ft) % 

(ezer Ft) % 

Külföldi befektetők 26.910.802 25,7 27.268.101 26,1 

Surgutneftegas OJSC 22.179.488 21,2 22.179.488 21,2 

CEZ MH B.V. 7.677.285 7,3 7.677.285 7,3 

Oman Oil (Budapest) Limited 7.316.294 7,0 7.316.294 7,0 

Magnolia Finance 6.007.479 5,7 6.007.479 5,7 

ING Bank N.V. 5.220.000 5,0 5.220.000 5,0 

Crescent Petroleum 3.161.116 3,0 3.161.116 3,0 

Dana Gas PJSC 3.161.116 3,0 3.161.116 3,0 

OTP Bank Nyrt. 6.707.832 6,4 6.446.999 6,2 

Hazai intézmény és magánszemély 8.742.336 8,4 8.645.870 8,3 

MOL Nyrt. (saját részvények) 7.435.316 7,1 7.435.316 7,1 

Összesen: 104.519.064 100,0 104.519.064 100,0 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti kimutatás a részvénykönyvi bejegyzési kérelmek és a részvényesek publikált bejelentései 

alapján készült, és nem teljesen tükrözik a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosi struktúrát. A részvénykönyvi bejegyzés 

nem kötelező. A részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a 

részvénykönyvbe bejegyezték. A MOL alapszabálya értelmében, egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja 

a szavazati jogok több mint 10%-át. 

Vállalati információk 

A részvényekre vonatkozó információ 

A MOL részvények árfolyamát közzéteszi a magyar napilapok többsége, és többek között elérhető a Budapesti Értéktőzsde 

honlapján (www.bet.hu). A MOL Nyrt. DR-jainak indikatív áralakulása és forgalma a londoni IOB-n, a Thomson Reuters 

rendszeren a MOLBq.L RIC kóddal, a Bloomberg rendszeren a MOLD LI RIC kóddal érhető el. A MOL részvények és DR-ok 

részt vesznek továbbá az amerikai Pink Sheet OTC piac kereskedésében. 

A MOL részvények Budapesti Értéktőzsdén kialakult árfolyama a Thomson Reuters rendszeren a MOLB.BU, a Bloomberg 

rendszeren pedig a MOL HB RIC kóddal érhető el. 

Az alábbi táblázat mutatja a MOL részvények kereskedési adatait 2010-ben negyedéves bontásban. 

A MOL Nyrt. alapításának dátuma: 1991. október 1. Bejegyezve a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság jegyzékében 1992. 

június 10-i dátummal, 1991. október 1-i hatállyal 01-10-041683 számon. 

Jogelőd: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és tagvállalatai 

A jelenleg érvényes alapszabályt a 2009. április 23-i évi rendes közgyűlésén fogadták el. Az alapszabály megtekinthető 

vagy igényelhető a társaságtól, valamint elektronikus formában letölthető a Társaság honlapjáról. 

2008. április 23-án megtartott évi rendes közgyűlés által elhatározott alaptőke-leszállítást a Cégbíróság 2008. október 

16-án bejegyezte. A Társaság alaptőkéje így 109.675.502.578 forintról 104.191.727.578 forintra csökkent, 5.483.775 db „A” 

sorozatú, névre szóló, 1.000 forint névértékű, a Társaság tulajdonában lévő törzsrészvény bevonásával. 

2008. október 16-án a Cégbíróság bejegyezte a MOL alaptőke-emelését is, amely a Társaság 2003. szeptember 1-i 

rendkívüli közgyűlése által elfogadott átváltoztatható kötvényprogramjának keretében történt. A társaság alaptőkéje így 

104.191.727.578 forintról 104.519.063.578 forintra emelkedett. 

Alaptőke 2010. december 31-én: 104.518.484 névre szóló, egyenként 1.000 Ft névértékű, „A” sorozatú törzsrészvényből, 

1 darab névre szóló, 1.000 Ft névértékű, meghatározott elsőbbségi jogokat biztosító, „B” sorozatú szavazatelsőbbségi 

részvényből, valamint 578 névre szóló, egyenként 1.001 Ft névértékű, „C” sorozatú törzsrészvényből áll. 

Időszak 

Sajátrészvény állomány 

A 2010-as év folyamán az alábbi sajátrészvény tranzakciók történtek: 

BÉT forgalom 

(db részvény) 

BÉT záróár 

(Ft/részvény) 

1. negyedév 12.609.785 20.100 

2. negyedév 12.460.311 19.400 

3. negyedév 8.489.583 21.295 

4. negyedév 10.075.619 20.790 

Változás oka “A” sorozatú törzsrészvény (db) “C” sorozatú törzsrészvény (db) 

Sajátrészvények száma, 2009. december 31. 7.434.737 578 

ING Bank N.V.-vel kötött opció elszámolása 5.220.000 

Új opciós megállapodás az ING Bank N.V.-vel -5.220.000 

Sajátrészvények száma, 2010. december 31. 7.434.737 578 



A társaság szervezetében, illetve a felső vezetés összetételében bekövetkezett változások: 

Geszti László 2010. február 26-án bejelentette, hogy egészségügyi okokból lemond az INA Igazgatóságban betöltött elnöki 

posztjáról. A MOL Áldott Zoltánt a Kutatás- és Termelés Divízióért felelős ügyvezető igazgatóját, jelölte utódjául, aki a 

MOL Nyrt-ben betöltött jelenlegi funkciói megtartása mellett került kinevezésre. Geszti László a továbbiakban Hernádi 

Zsoltnak, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatójának kiemelt tanácsadójaként segíti a MOL-csoport munkáját. Az INA Felügyelő 

Bizottságának 2010. március 31-én megtartott ülése egyhangúan Áldott Zoltán választotta az INA Igazgatótanácsának 

elnökévé 2010. április 1-jétől 5 éves időtartamra. 

A MOL Igazgatóságának tagjai közül a 2010. április 12-én Akar László, Kamarás Miklós és dr. Kemenes Ernő jelezték az 

Igazgatóságnak lemondási szándékukat a 2010. április 29-én tartandó éves rendes közgyűlés berekesztésének hatályával. 

A MOL Igazgatósága tudomásul vette a tagok lemondását. 

A társaság 2010. április 29-én megtartott éves rendes közgyűlése a MOL Nyrt. Igazgatóságának tagjává választotta Járai 

Zsigmondot, dr. Parragh Lászlót, valamint dr. Martin Romant 2010. április 29-i évi rendes közgyűlés berekesztésétől 2015. 

április 28-ig tartó időtartamra. A közgyűlés továbbá a MOL Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjává választotta meg Töröcskei 

István urat a 2010. április 29-i évi rendes közgyűlés berekesztésétől 2015. április 28-ig tartó időtartamra. 

A felső vezetés MOL kibocsátású értékpapír tulajdona 2010. december 31-én 

Név Tisztség MOL részvények száma) 

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, az Igazgatóság elnöke 178.951 

Dr. Csányi Sándor az Igazgatóság tagja, alelnöke 5.000 

Mosonyi György vezérigazgató, az Igazgatóság tagja 62.920 

Molnár József Pénzügyi vezérigazgató-helyettes, az igazgatóság tagja 18.201 

Mulham Basheer Abdullah Al Jarf az Igazgatóság tagja 0 

Dr. Dobák Miklós az Igazgatóság tagja 20.000 

Dr. Horváth Gábor az Igazgatóság tagja 14.945 

Járai Zsigmond az Igazgatóság tagja 0 

Dr. Parragh László az Igazgatóság tagja 0 

Iain Paterson az Igazgatóság tagja 6.000 

Dr. Martin Roman az Igazgatóság tagja 0 

Dr. Kupa Mihály a Felügyelő Bizottság elnöke 0 

Benedek Lajos a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 0 

John I. Charody a Felügyelő Bizottság tagja 0 

Dr. Chikán Attila a Felügyelő Bizottság elnökhelyettese 0 

Slavomir Hatina a Felügyelő Bizottság tagja 0 

Juhász Attila a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 0 

Dr. Lámfalussy Sándor a Felügyelő Bizottság tagja 380 

Kohán János a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 0 

Töröcskei István a Felügyelő Bizottság tagja 0 

Áldott Zoltán Kutatás-termelés ügyvezető igazgató 65.000 

Galácz Ábel Társasági Üzletfejlesztés igazgató 58 

Horváth Ferenc Termékelőállítás és Kereskedelem ügyvezető igazgató 28.198 

Simola József Társasági Támogatás ügyvezető igazgató 16.310 

Világi Oszkár Slovnaft a.s. vezérigazgató 0 



Kifejezések fogalomtára 

Crack Spread 

Egy adott termék és a kőolaj jegyzésára közötti számtani különbség. A Crack Spread-ek a globális olajpiaci folyamatok (fogyasztási 

szezonalitás, finomítói kínálat, készletek alakulása) hatására változnak, alakulásukat még a legnagyobb olajtársaságok sem befolyásolhatják. 

Desztillációs kapacitáskihasználtság 

A finomító elsődleges desztillációs kapacitásának kőolajra vonatkoztatott kihasználtsága. 

Downstream 

Feldolgozás és Kereskedelem és a Kiskereskedelem 

Átlagos termelési költség 

Magába foglalja a kőolaj és földgáz kitermelésének, összegyűjtésének és előkészítésének költségeit 

Bányajáradék 

A nemzetközi gyakorlat és a bányatörvény előírásai szerint a magyar állam a Magyarországon kitermelt kőolaj és földgáz 

után (EOR-os termelés kivételével) bányajáradék fizetését írja elő. Ennek mértéke 1998. január 1-je óta 12%, kivéve az 1998 

előtt termelésbe állított mezőkből származó földgáztermelés után fizetett többlet-bányajáradékot. 

Barrel (hordó) 

A kőolajiparban használt angolszász mértékegység, egy tonna kőolaj hozzávetőleg egyenlő 7-7,5 barrellel. (A magyarországi 

kőolajokra alkalmazott átváltási arány 7,55 bbl/tonna). 

Bioüzemanyagok 

A biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok. „Biomassza” alatt 

a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve), erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – 

többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok 

biológiailag lebontható részét, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható részét értjük. 

FAME- zsírsav, metilészter 

A dízelgázolaj bio-eredetű keverőkomponense 

FCC (Fluid Catalic Cracking) 

Fluidágyas katalítikus krakkolóüzem 

Finomítói árrés 

A nemzetközi termékjegyzésár és a kőolaj tényleges beszerzési ára közötti különbség. Másképpen: Meghatározott nyersolaj, 

illetve finomítói költségekkel rendelkező (teoretikus, vagy tényleges) finomító egységnyi haszna. 

Finomítói fedezet 

Teljes finomítási kapacitás osztva az összes értékesített termékmennyiséggel. 

Finomítói komplexitás 

A finomítói komplexitás megmutatja, hogy 1 hordó kőolajból mekkora fehéráru-hozam érhető el. Minél komplexebb a 

finomító, annál magasabb a fehéráru-hozama ugyanolyan minőségű kőolajból, így annál alacsonyabb a fűtőolaj-termelése. 

A komplexitás egyik legjobb mutatója a Nelson index, ami a különböző típusú finomítói üzemekből, illetve ezen üzemek 

kapacitásainak a finomító desztillációs kapacitásához viszonyított arányából vezeti le a komplexitás mértékét. 


A bizonyított készletek olyan kőolaj-, kondenzátum- és földgázmennyiségek, melyek nagysága a földtani és műszaki adatok 

elemzése alapján kellő biztonsággal becsülhető, és ezek egy adott időponttól kezdődően ismert telepekből az aktuális 

gazdasági feltételek, művelési módszerek és állami szabályozás mellett gazdaságosan kitermelhetők. 

Bizonyított, termelésbe nem állított készlet 

Olyan bizonyított készlet, amely olyan területeken lévő új kutakból nyerhető, ahol még nem történt termelő fúrás, vagy 

olyan meglévő kutakból, ahol viszonylag jelentős ráfordítás szükséges a termelésbe állításhoz. 

Bizonyított, termelésbe állított készlet 

Az a készlet, amely a meglévő kutakból a rendelkezésre álló eszközökkel kitermelhető. 

Boe (hordó kőolaj-egyenérték) 

A földgáz hőmennyiségi alapon (a gáz fűtőértékének figyelembe vételével) kőolajra történő átszámítása után kapott 

egyenértéke (1 boe általában kb. 160-170 normál m3 gázzal egyenlő). 

Brent 

Az Északi-tengerben kitermelt könnyű, kis kéntartalmú olaj, melynek sűrűsége 833 kg/m3. Ez a minőség az, amelyet a 

kőolaj-kereskedelemben alapnak tekintenek, más minőségek kereskedelmében az árat erre vonatkozóan adják meg, és a 

minőségtől, illetve a szállítási feltételektől függően kedvezményt vagy felárat alkalmaznak. Amerikában, a Brent minőséghez 

hasonlóan, az ún. WTI minőség az irányadó kereskedelmi szempontból. 

Brent-Ural különbség 

A Brent és az Ural típusú kőolaj nemzetközi áraiban jelentkező különbséget hívják Brent-Ural spreadnek. Az Ural típusú 

kőolaj árát a rotterdami és a mediterrán térségben jegyzik. 

Bruttó termelés 

A szénhidrogénmezőkből származó összes kőolaj és földgáz mennyisége a bányajáradék levonása előtt. 

Folyékony gáztermékek 

A földgázból leválasztott cseppfolyós szénhidrogének a propántól, a nehezebb komponenseket is tartalmazó gazolinokig 

bezárólag. 

Fokozott olajkinyerési eljárás (EOR) 

A növelt hatékonyságú, fejlett olajtermelési módszerek összefoglaló megnevezése. A magyar bányatörvény szerint 

bányajáradéktól mentesnek minősülő művelési mód. 

Franchise-rendszerben működtetett MOL töltőállomás 

MOL-logóval és termékkínálattal működtetett, de nem MOL-tulajdonú töltőállomás. 

Geotermikus energia 

A geotermikus energia olyan energia, ami a föld belsejében lévő hő hasznosításával keletkezik. 

Geotermikus erőmű 

A geotermikus erőművek a geotermikus energiát hasznosítva hőt és/vagy áramot termelnek. 

HDPE 

Magas sűrűségű polietilén 

Hidrokrakk 

Könnyű vagy nehéz gázolajok vagy maradék szénhidrogének hidrogénáramban, magas nyomáson és hőmérsékleten, 

katalizátor jelenlétében történő krakkolása, melynek célja könnyű olajtermékek előállítása. 

Hőerőmű 

Hőerőmű minden olyan erőmű, melyben áramfejlesztés gőz segítségével történik. A keletkezett hő hőturbinán keresztül 

generátor segítségével fejleszt áramot (a régióban lévő hőerőművek átlagos hatásfoka 35% körüli). 



IOR (Increased oil recovery) 

Fokozott olajkinyerést célzó eljárások összefoglaló neve 

Készlet 

Az aktuális ipari kőolaj- és földgázvagyonnak az a részmennyisége, amely gazdaságosan kitermelhető a vonatkozási 

időpontban érvényes gazdasági, működési és szabályozási feltételek mellett. 

Kereskedelmi gáztárolás 

Olyan földgázipari tevékenység, amely a szezonális forrás és felhasználás ingadozás kiegyenlítését, valamint üzleti tranzakciók 

kiegyensúlyozását szolgálja. Magyarországon a tárolás a földgáz-kereskedelemtől jogilag elválasztandó tevékenység, ezért 

az infrastruktúra tulajdonjoga és működtetése a benne tárolt készlet tulajdon és rendelkezési jogától elkülönül. 

Kiotói jegyzőkönyv 

A Kiotói Jegyzőkönyv az ENSZ Éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve, melynek célja 

„a levegő üvegházhatású gázkoncentrációjának stabilizálása egy olyan szinten, amely segítségével megelőzhető egy, az 

ökoszisztémát veszélyeztető helyzet kialakulása”. 

Kogenerációs erőmű 

Szén- vagy földgáztüzelésű erőmű, amely villamos és termikus energia egyidejű termelésére alkalmas. 

MMSCF 

Millió köbláb, a földgáziparban használt angolszász mértékegység, egy köbméter egyenlő 35,314 köblábbal. 

Monomerek 

A monomerek a polimerek (műanyagok, gumik) alapvegyületei, a nagy molekulatömegű anyagokat alkotó polimer láncok 

alapegységei (láncszemei). Napjainkban a legfontosabb monomerek, a petrolkémiai ipar alapvegyületei a rövid szénláncú 

olefinek (etilén, propilén, butadién), illetve ezek egyszerű származékai, valamint a legegyszerűbb aromás vegyület a benzol. 

A felsorolt monomerek elsődleges forrásai az olefinművek. 

MSZKSZ (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség) 

Magyarországon a kőolaj és kőolajtermékek, valamint a földgáz stratégiai készletezését látja el. 

NCI (Nelson komplexitás index) 

Nelson komplexitás index, amit Wilbur Nelson fejlesztett ki 1960-ban. A finomító komplexitását – kiépítettségét – jelző 

mérőszám, ami a konverziós kapacitásokat hasonlítja a lepárló kapacitásokhoz. 

Nettó elektromos hatásfok 

A nettó elektromos hatásfok egy elektromos entitásnak a hasznos energia és az összes felhasznált energia hatékonysága 

(tört kifejezés), módosítva a saját felhasználással. 

Kombinált ciklusú gáz turbina (CCGT) 

Kombinált ciklusú gáz turbinás (CCGT) erőműben a gázturbinában termelt elektromos áram mellett a keletkezett hő is 

hasznosításra kerül és áramot termel egy gőzturbina segítségével; ezáltal megnöveli az elektromos áram termelésének a 

hatékonyságát (az újonnan épített CCGT- hatásfoka átlagosan 58%). 

Kondenzátumok 

A folyékony fázisú szénhidrogének azon csoportjának általánosító elnevezése, amelyben dominálnak a könnyű alkotók, és 

amelyek a földgázból vagy a kőolajból a felszínen kerülnek leválasztásra. 

Krakkolás 

Az ásványolaj- és petrolkémiai iparban azoknak a műveleteknek/technológiáknak a gyűjtőneve, amelyek során nehezebb 

szénhidrogén-molekulák hosszabb láncainak széttördelésével - a szén-szén kötések bontásával - könnyebb (alacsonyabb 

forráspontú) termékek elegyét állítják elő. A krakkolás lehet tisztán termikus (hőbontás), de katalitikus is (ez utóbbi esetben 

a krakkolási folyamatok lejátszódását katalizátorok használatával segítik elő). A modern ásványolaj-feldolgozás egyik 

legfontosabb művelete katalizátor jelenlétében 480–540 ˚C közötti hőmérsékleten végzett krakkolás, amelynek során 

nehéz párlatokból vagy lepárlási maradékokból motorhajtó anyagok, valamint jó minőségű motorhajtó anyaggá (például 

alkiláttá) tovább alakítható gázok keletkeznek. 

LDPE 

Alacsony sűrűségű polietilén 

LPG (Liquified Propane Gas) 

Cseppfolyósított propán (gáz) 

Magyar Ásványolaj Szövetség 

A legjelentősebb magyarországi kőolajtermék-forgalmazó társaságok szövetsége. 

Maradékfeldolgozási projekt 

Célja a kőolajfinomítás során keletkező termékek (fűtőolaj) könnyebb, értékesebb termékekké (fehéráruvá) történő 

átalakítása. 

Meddő kút 

Olyan fúrás, amely nem igazolja szénhidrogéntelep meglétét, vagy nem képes kőolajat, illetve földgázt gazdaságosan 

kitermelni. 

Nettó szárazgáztermelés 

A kitermelt összes gáz, csökkentve a termelt vagy leválasztott szén-dioxid, illetve a kondenzátumok mennyiségével. 

Nettó termelés 

A szénhidrogénmezőkből származó összes kőolaj és földgáz mennyisége a bányajáradék levonása után. 

Olefin 

Olyan nyílt szénláncú szénhidrogén-vegyületek gyűjtőneve, amelyek szénláncukban telítetlen szén-szén kettőskötést 

tartalmaznak. Legegyszerűbb szerkezetű képviselőik, az etilén és propilén, a petrolkémiai ipar alapvegyületei. Az olefinek 

előállításának legfontosabb eszköze az olefinmű, ahol vegyipari benzin és gázolaj, illetve egyéb könnyű szénhidrogének 

krakkolásával, dehidrogénezésével fő termékként etilén és propilén keletkezik. 

Olefinmű 

Kulcsfontosságú petrolkémiai alapvegyületek (olefinek: etilén, propilén, illetve aromások: benzol, toluol, xilolok) előállítására 

szolgáló technológia, mely a kőolaj-finomítók által termelt petrolkémiai alapanyagok (vegyipari benzin és gázolaj), valamint 

könnyebb telített szénhidrogének (etán, propán, bután) vízgőz jelenlétében végzett hőbontásán (termikus krakkolásán) és 

dehidrogénezésén alapul. Céltermékei (etilén, propilén) a polietilén és polipropilén gyártás alapanyagai, de kísérő termékei 

is sokoldalúan felhasználhatók a szerves vegyiparban, a műanyag- és gumiiparban, illetve benzin-keverő komponensként. 

Orosz export „blend” 

API sűrűség: 32,5, kéntartalom 1,25%, orosz kőolajok keveréke, amelyek jegyzésárai irányadóként szolgálnak a nemzetközi 

kőolajpiacokon. 

Pirolízis 

Szénhidrogének magas (általában 650°C feletti) hőmérsékleten és alacsony (néhány bar) nyomáson végzett termikus 

krakkolása (hőbontása), az olefinművek működésének alapeljárása. A kokszképződés minimalizálása érdekében a folyamatot 

vízgőz jelenlétében végzik. 

Pirolízisbenzin 

Az olefinművekben petrolkémiai alapanyagok (vegyipari benzin és gázolaj, valamint egyéb könnyű- szénhidrogének) pirolízise 

során a főtermékek (etilén és propilén) mellett keletkező, a benzinek forráspont-tartományába eső értékes kísérő termékek 

elegye, jelentős aromás tartalommal. További feldolgozásával egyedi aromások (benzol, toluol, xilolok, stb.) nyerhetők, 

illetve megfelelő mélységű hidrogénezése után felhasználható, mint jó minőségű, magas oktánszámú motorbenzin-keverő 

komponens. 


MEH 

Magyar Energia Hivatal 

Polietilén 

Az etilén polimerizálásával előállítható hőre lágyuló polimer. A tömegműanyagok között napjainkban ez a típus bír a 


legnagyobb részesedéssel. A gyártására kidolgozott ipari eljárások paraméterei (pl. nyomás, hőmérséklet, alkalmazott 

segédanyagok, katalizátorok) jelentősen különböznek, így egymástól eltérő tulajdonságú termékek széles skálája állítható 

elő. Ezek sűrűség szerint alapvetően két osztályba sorolhatók: LDPE (kis sűrűségű polietilén), HDPE (nagy sűrűségű 

polietilén). Molekuláris szinten jelentős az eltérés: az LDPE lényegesen rendezetlenebb szerkezetű, sok elágazó szénláncot 

tartalmazó komponensek elegye, ami lágyabb, rugalmasabb anyagot eredményez, míg a HDPE rendezettebb szénláncainak 

következtében sűrűbb, keményebb, erősebb (nagyobb szakítószilárdságú) anyag. 

Poliolefinek 

Gyűjtőneve az olefinek (pl. etilén és propilén) polimerizálásával (poliaddíciójával) előállítható hőre lágyuló polimereknek. Ide 

tartoznak a legjelentősebb tömegműanyagok, a polietilén és a polipropilén. 

Polipropilén (PP) A propilén polimerizálásával előállítható, hőre lágyuló polimer. A tömegműanyagok között jelentős - és 

egyre növekvő - részesedéssel bír. A gyártására kidolgozott ipari eljárások paraméterei (pl. nyomás, hőmérséklet, alkalmazott 

segédanyagok, katalizátorok) jelentősen különböznek, így egymástól eltérő tulajdonságú termékek széles skálája állítható 

elő. Etilénnel együtt történő polimerizálásával PP-kopolimerhez jutunk. Széleskörűen alkalmazható, jó ütőszilárdságú és 

kiválóan színezhető anyag. A PP jó hőálló tulajdonsággal és alacsony vízfelvételi képességgel rendelkezik. 

ppm 

Kis koncentrációk jellemzésére használt mérőszám, milliomodrészt jelöl (parts per million = ppm). A könnyű megjegyezhetőség 

kedvéért: 0,1% = 1000 ppm. A motorhajtó anyagok adalékainak és szennyezéseinek koncentrációját általában ebben a 

mértékegységben fejezik ki. 

Propán-bután (PB) gáz 

Főként propánból és butánból álló, nyomás alatt cseppfolyósított szénhidrogén-gázelegy, amelyet háztartási célokra 

palackokban, cseppfolyósítva hoznak forgalomba. Ma elterjedőben van motorikus felhasználása. Ez az üzemanyag az 

„autógáz”. 

SAPPO 

Szlovák Kőolajipari és Kereskedelmi Szövetség 

SCM (Supply Chain Management) 

Az ellátási lánc menedzsment, mely koordinálja a kőolaj-, más finomítói alapanyag- és késztermék-beszerzési 

tevékenységeket, a kőolaj-finomítást, az ellátáshoz valamint az értékesítéshez kapcsolódó logisztikai tevékenységet, 

továbbá a kőolajtermékek nagykereskedelmi forgalmazását. Feladata, hogy a teljes értéklánc optimalizálásával a MOL 

Csoport a lehető legjobb eredményt érje el. 

Termelésmegosztási egyezmény (PSA) 

A kitermelt szénhidrogén megosztását célzó egyezmény az adott állam és a kőolaj vagy földgázmező termelési licenszének 

tulajdonosa(i) között. 

Termszerződés/értékesítés 

Hosszú távra szóló, általában egy éves vagy annál hosszabb lejáratú szerződés megvalósításának folyamata. 

Toe (tonna kőolaj-egyenérték) 

A földgáz hőmennyiségi alapon (a gáz fűtőértékének figyelembevételével) kőolajra történő átszámítása után kapott tömeg 

egyenértékes. Gyakorlati alkalmazáskor 1 toe alatt általában 1.200 Nm3-nyi gázt értünk. 

Tranzit 

A szállítóvezeték-hálózaton végzett földgázszállítás, amely az Európai Gazdasági Térség legalább egy tagállamának határát 

átlépi, és kezdő- vagy végpontja az Európai Gazdasági Térség határain kívül van. 

Upstream 

Kutatás–termelés szegmens 

Ural Blend 

Az Ural Blend az orosz exportminőségű kőolaj elnevezése. Nehéz, savanyú (magas kéntartalmú) kőolaj, ezért az Ural Blend 

ára alacsonyabb, mint a könnyű, kis kéntartalmú Brent típusú kőolajé. 

Vízszintes fúrás 

Olyan fúrás, amelynek a függőleges szakaszt követően van a beáramlási keresztmetszet növelését célzó vízszintes vagy 

ahhoz közeli szakasza a célrétegben. 

Pénzügyi kifejezések 

ADR (American Depositary Receipt) 

A letétkezelő által letétben tartott részvényekről kiállított letéti igazolások, amelyek külföldön kerültek forgalombahozatalra. 

Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből 

Adózás utáni eredmény csökkentve a külső tulajdonosok eredményből való részesedésének összegével 

SPE-alapú készletértékelés 

A Society of Petroleum Engineers, azaz az Olajmérnökök Társasága által alkalmazott módszer. 

Spot szerződés/értékesítés 

Rövid távú, általában egy adott szállításra vonatkozó szerződés keretében történő értékesítés. 

Stratégiai (biztonsági) gáztároló 

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. számú törvény (Fbkt) végrehajtását szolgáló mobil készlet és 

hozzá rendelt csúcskivételi kapacitás. E készlet és kapacitás kizárólag ellátásbiztonság érdekéből, válsághelyzet esetén, 

miniszteri rendeletben kihirdetett feltételekkel vehető igénybe, illetve kötelezően visszapótlandó. 

Szállítóvezeték 

Az a csővezeték tartozékaival és szerelvényeivel együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, amelynek kezdőpontja 

az országhatár, a termelés betáplálási pontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja, végpontja az országhatár, a gázátadó 

állomások kilépőpontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja. 

Társaság 

Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 

Termelésbe állítás 

Szénhidrogénkészletek letermeléséhez szükséges földalatti és felszíni létesítmények megvalósításának folyamata. 

Átlagos lekötött tőkearányos megtérülés (ROACE) 

Adózott üzleti eredmény / átlagos lekötött tőke 

Adózott üzleti eredmény = üzleti eredmény x (100% - kalkulált társasági adókulcs) 

Átlagos lekötött tőke= nyitó lekötött tőke/2 + záró lekötött tőke/2 

Lekötött tőke = összes eszköz - befektetett pénzügyi 

eszközök - befejezetlen beruházás állománya 

- pénzeszközök és értékpapírok + rövid lejáratú 

kötelezettségek + rövid lejáratú hitelek 

CAPEX 

Beruházások és befektetések 

CF@R (Cash Flow at Risk) 

A vállalat kockázatainak, illetve jövőbeli cash-flow-ja ingadozásának mérésére szolgáló módszer. Figyelembe veszi a MOL 

csoportot érintő külső faktorokból (termékár, árfolyam, kamatláb) fakadó kitettséget, a faktorok volatilitását, a faktorok 

közötti korrelációkat, illetve a MOL Csoport üzletei közötti portfolióhatást. 

EBITDA 

Üzleti eredmény és az értékcsökkenés összege 

EBITDA ráta 

Üzleti eredmény plusz értékcsökkenés osztva az értékesítés nettó árbevételével 



EPS 

Egy részvényre eső hozam. Csoport nettó eredménye / a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával 

csökkentett átlagos részvény darabszám 

Eladósodottság 

A nettó hitel és a nettó hitel plusz összes saját tőke hányadosa 

IFRS 

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardek, korábban Nemzetközi Számviteli Szabványok (IAS) 

ISDA 

(International Swap Dealers Association) 

Az ISDA Master-szerződés derivatív (származékos) ügyletek jogi lebonyolítására vonatkozó általános keretszerződés két fél 

között. 

Piaci Kapitalizáció 

A társaság tőkepiaci értéke, az alaptőkét alkotó részvények darabszáma (a sajátrészvényeket nem számítva) szorozva a 

részvények aktuális piaci árával 

Nettó hitelállomány 

Hosszú lejáratú hitelek éven túli része + rövid lejáratú hitelek + hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része – értékpapírok – 

pénzeszközök 

Elfolyások 

Az 1 m3-nél nagyobb, nem szándékos, kontrollálatlan veszélyes anyag külső környezetbe (talajvíz, felszíni víz vagy talaj) 

történő elfolyása. 

ETS (Emission Trading Scheme) 

Az Európai Unió piaci eszközökön alapuló kereskedelmi rendszere, melynek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátások 

költség hatékony csökkentése. 

FF (Fenntartható fejlődés) 

„Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációkat saját 

szükségleteik kielégítésében.” (Forrás: UN/ Brundtland-jelentés) 

FTE (Full-time equivalent) 

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló 

GRI (Global Reporting Initiative) 

Olyan, az érintettek bevonását szorgalmazó folyamat és független intézmény, amelynek küldetése egy nemzetközi szinten 

használható útmutató kidolgozása és elterjesztése a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozóan. 

Kármentesítés 

a szennyező hatások megelőzése, minimalizálása, kármentesítése vagy enyhítése szennyezett talaj vagy víz esetében, illetve 

ezen területek eredeti állapotának helyreállítása. 

NOPLAT 

Kalkulált társasági adóval csökkentett üzleti eredmény 

Pénzügyi kovenáns 

Specifikus eredménykimutatás, mérleg, valamint cash-flow-beli tételek hányadosa. (pl.: Net Debt/EBITDA, EBITDA/Összes 

Kamatráfordítás). A pénzügyi kovenánsokat elsősorban hitelszerződésekben alkalmazzák, a finanszírozók hitelkockázatának 

limitálása érdekében. 

Részvényesi hozam 

A részvények árfolyamváltozásának és a fizetett osztalékból adódó összes hozam 

Sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) 

A társaság részvénytőkéjére eső megtérülést mutatja meg; a nettó eredmény osztva a társaság saját tőkéjével. 

Short-pozíció 

Olyan kockázati kitettség, ahol egy társaság eredményét és/vagy cash flow-ját negatívan befolyásolja egy külső tényező 

(termékár, árfolyam, kamatláb) emelkedése. 

Üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlás 

Üzleti tevékenység eredménye módosítva a pénzmozgással nem járó tételekkel, a nettó forgótőke-változásból eredő 

pénzárammal és a fizetett társasági adó összegével. 

Fenntartható fejlődés 

BOI (Biológiai Oxigén Igény mg/l) 

A BOI értékből a szennyvízben jelenlévő biodegradálható szerves anyag és annak mikrobiális lebontásához szükséges oxigén 

mennyiségére lehet következtetni. 

EBK 

Egészségvédelem-, Biztonságtechnika és Környezetvédelem 

KOI (Kémiai Oxigén Igény mg/l) 

A vízben levő anyagok, elsősorban a szerves anyagok redukáló képessége, amelyet az oxigénfogyasztás mérésével 

állapítanak meg. Az elfogyasztott oxigént a víz térfogategységre vonatkoztatják. 

Közúti balesetek aránya (RAR) 

Közúton bekövetkezett balesetek száma, 1 millió levezetett km-re vonatkoztatva 

Lebegő szilárdanyag tartalom 

vízben nem oldódó részecskék tömege 

LTIF (baleseti frekvencia) 

Egymillió ledolgozott órára jutó, munkaidőkieséssel járó munkabalesetek (LTI) száma 

PM (Particulate Matter) 

Szilárd Részecske. Égés vagy más technológiai eljárás során keletkezett, a levegőben található 

szálló por. A legveszélyesebbek a 10 μm-nél finomabb frakciók (PM10). 

TPH (Total Petroleum Hydrocarbons) 

Összes alifás szénhidrogének. 

Olajszármazékok. 

A felszíni víz szerves olajszármazékokkal való szennyezettségét kifejező paraméter. 

ÜHG (üvegházhatású gázok) 

Olyan gázok, amelyek az infravörös sugárzás egy részét elnyelik, és ezzel hozzájárulnak a Föld körüli szigetelő takaró 

kialakulásához (CO2, CH4, N2O, HFC, PFC, SF6). 

VOC (Volatile Organic Compounds) 

Illékony szerves vegyületek. Mindazon szerves vegyületek, amelyek gőznyomása 293,15°K (20°C) hőmérsékleten legalább 

0,01 kPa, vagy amelyek a tényleges felhasználás körülményei között hasonló illékonyságúak (kivéve a metán). A legtöbb talaj 

menti ózon (szmog) a NOX és a VOC-k reakciója során keletkezik. 


VRU 

Gőzvisszanyerő rendszer 


Tartalomjegyzék és linkgyűjtemény 

Téma Oldalszám További információ a honlapunkon 

Téma Oldalszám További információ a honlapunkon 

A MOL-csoportról 

Befektetői prezentáció 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Befektetői kapcsoltok prezentáció 

Kiemelt üzleti adatok 6, 168 mol.hu/befektetoknek Kattintás: A MOL-csoportról 

Leányvállalatok 119 mol.hu/befektetoknek Kattintás: A MOL-csoportról 

MOL 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: A MOL-csoportról 

Szabályozott információk 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Szabályozott információk 

Tulajdonosi struktúra 243 mol.hu/befektetoknek Kattintás: A MOL-csoportról 

Üzleteink 

Kutatási és termelési riport 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Pénzügyi jelentések prezentációk 

Üzleti és stratégiai prezentációk 

Pénzügyi és működési teljesítményünk 

Éves jelentés 2010 - online 

Negyedéves jelentések 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Pénzügyi jelentések prezentációk 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Pénzügyi jelentések 


Pénzügyi és működési adatok 2001-től 

(excel file) 


Pénzügyi jelentések prezentációk 



Fenntarthatósági teljesítményünk 

Biológiai sokféleség 188 mol.hu/kornyezet Kattintás: Biológiai sokféleség 

Díjaink és elismeréseink 5 mol.hu/ff Kattintás: Díjaink és elismeréseink 

EBK politika 

mol.hu/ff Kattintás: A vállalatcsoportcsoport irányítása 

Egészségvédelem 190 mol.hu/ember Kattintás: Egészség- és munkavédelem 

Éghajlatváltozás 183 mol.hu/kornyezet Kattintás: Éghajlatváltozás 

Ellátásbiztonság 

mol.hu/economic Kattintás: Értékteremtés az érintett felek számára 

Elnöki levél (SD) 8 mol.hu/ff Kattintás: Bevezetés 

Emberi jogok 197 mol.hu/ember Kattintás: Emberi jogok védelme 

Energiahatékonyság 184 mol.hu/kornyezet Kattintás: Energiahatékonyság javítása 

Eredmények és célok 181 mol.hu/ff Kattintás: Bevezetés 

Érintettek bevonása 


Esélyegyenlőség 197 mol.hu/ember Kattintás: A humán erőforrás kezelése 

Etika 198 mol.hu/ff Kattintás: A vállalatcsoportcsoport irányítása 

Global Compact (UNGC) 207 mol.hu/ff Kattintás: A vállalatcsoportcsoport irányítása 

GRI megfelelés 207 mol.hu/ff Kattintás: Bevezetés 

Hulladékkezelés 186 mol.hu/kornyezet Kattintás: Kibocsátás, elfolyások és hulladék 

Humán erőforrás fejlesztése 195 mol.hu/ember Kattintás: A humán erőforrás kezelése 

Kivitelező menedzsment 190 mol.hu/ember Kattintás: Egészség- és munkavédelem 

Kockázatkezelés 


Közlekedésbiztonság 190 mol.hu/ember Kattintás: Egészség- és munkavédelem 

A MOL-Csoportról 

Üzleteink 

Pénzügyi és 

működési 



Külső kezdeményezésekkel 

kapcsolatos vállalások 


Lényegesség 206 mol.hu/ff Kattintás: Bevezetés 

Levegőtisztaság-védelem 185 mol.hu/kornyezet Kattintás: Kibocsátás, elfolyások és hulladék 

Megújuló energiák 183 mol.hu/kornyezet Kattintás: Éghajlatváltozás 

Minőségmenedzsment 

mol.hu/our_company 

Munkabiztonság 189 mol.hu/ember Kattintás: Egészség- és munkavédelem 

Tárgyjegyzék/Definíciók 246 mol.hu/ff Kattintás: Bevezetés 

Társadalmi célú befektetések 200 mol.hu/ember Kattintás: Társadalmi célú befektetések 

Tehetséggondozás 192 mol.hu/ember Kattintás: A humán erőforrás kezelése 

Termékgondozás 

mol.hu/economic Kattintás: Termékfelelősség 

Vevőink 

mol.hu/economic Kattintás: Termékfelelősség 

Vízgazdálkodás 185 mol.hu/kornyezet Kattintás: Vízgazdálkodás 


Alapszabály 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Társaságirányítás 

Bennfentes kereskedelemmel 

kapcsolatos irányelvek 


Felügyelő Bizottság ügyrendje 


Függetlenség kritériumai 

a MOL Igazgatóság tagjaira vonatkozóan 


Igazgatóság bizottságainak összetétele 218 mol.hu/befektetoknek Kattintás: Társaságirányítás 

Igazgatóság és az igazgatóság által 

működtetett bizottságok ügyrendje 


MOL-csoport Felelős 

Társaságirányítási Jelentés 

214 mol.hu/befektetoknek Kattintás: Társaságirányítás 

Nyilatkozat a vállalatirányítási 

gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde 

által közzétett Felelős 


Vállalatirányítási Ajánlások alapján 

Nyilatkozat a Varsói Értéktőzsde 

társaságirányítási ajánlásainak alkalmazásáról 


Társaságirányítási irányelvek 


Vállalat Irányítási Kódex 


Egyéb 

Árfolyam diagramm 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Rárfolyam adatok 

Kapcsolatok 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Részvényesi szolgáltatások 

Közgyűlési dokumentumok 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Közgyűlések 

Közgyűlési határozatok 


Osztalék 


Pénzügyi naptár 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: Események 

RSS 

mol.hu/befektetoknek Kattintás: RSS 



Egyéb 

Tartalmjegyzék és 

linkgyűjtemény 


Varsói Értéktőzsde 

Giełda Papierów Wartosciowych w Warszawie S.A. 

4 Ksiazeca Street 00-498, Warsaw Poland 

Telefon: (+4822) 628-32-32 

Fax: (+4822) 628-17-54 

E-mail: gpw@gpw.pl 

DR-információ 

The Bank of New York Mellon 

Slawek Soltowski 

101 Barclay Street, 22 West New York, NY 10286 USA 

Telefon: 00-1-212-815-3503, 

Fax: 00-1-212-571-3050 

Email: slawek.soltowski@bnymellon.com 

Hirdetmények közzétételének helye 

A társaság közleményeit a MOL honlapján: 

www.mol.hu és a Budapesti Értéktőzsdei honlapján: www.bet.hu teszi közzé. 

Befektetői kapcsolatok 

1117 Budapest,Október huszonharmadika u. 18. 

Telefon: 06 1 464-1395 

Fax: 06 1 464-1335 

E-mail: investorrelations@mol.hu 

Befektetői kapcsolatok igazgató 

Benke Richárd 

E-mail: rbenke@mol.hu 

További információ 

A társaság székhelye 

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (MOL Nyrt.) 

1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. 

1502 Budapest, Pf. 22 

Telefon: 06 1 209-0000, 06 1 209-1010, 06 1 209-2020 

Részvénykönyv vezetése 

KELER Rt. 

1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. 

Telefon: 06 1 483-6251, 06 1 483-6289 

Ügyfélfogadási idő: munkanapokon 09.00-15.00 óráig 

Részvények kereskedelméről információ kérhető 

Budapesti Értéktőzsde 

1062 Budapest, Andrássy út 93. 

Telefon: 06 1 429-6857 

Fax: 06 1 429-6899 

E-mail: info@bse.hu 

Szakmai titkár 

Palicska Rita 

E-mail: rpalicska@mol.hu 

Elemzői és részvényesi kapcsolatok 

Horváth Ádám 

E-mail: adhorvath@mol.hu 

Horváth Gábor 

E-mail: gabhorvath@mol.hu 

Czafit Attila 

E-mail: aczafit@mol.hu 

Kisrészvényesi és letétkezelői kapcsolatok 

Fogarasi Zoltán 

E-mail: zfogarasi@mol.hu 

Fenntartható fejlődés 

Kapusy Pál 

E-mail: sd@mol.hu 

Impresszum 

Felelős kiadó: Somlyai Dóra, Benke Richárd, Kapusy Pál 

Szerkesztő: Czafit Attila, Palicska Rita, Haraszti Gábor 

Dizájn: Simon Virág 

Kiadja: Hamu és Gyémánt Kiadó 

További információ

MOL-CSOPORT Ãves JelentÃ©s - MOL-csoport BefektetÅi Kapcsolatok

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

MOL-CSOPORT Ãves JelentÃ©s - MOL-csoport BefektetÅi Kapcsolatok