LXIV. évf. 14. szám - TippNet

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.

---

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

<br />

A Jó Pajtás sakkversenyéről szóban és képekben<br />

Jovan Mrle valamennyi ellenfelét<br />

legyőzve diadalmaskodott<br />

sakkversenyünkön. Alaposan ki kellene<br />

elemezni a több mint negyven<br />

éve fennálló versenyünkről készült<br />

beszámolókat, hogy lássuk, mikor<br />

történt ilyen. A mai mezőnyben ez<br />

különösen nehéz, hiszen a gyerekek<br />

egyre jobban sakkoznak. Bármenynyire<br />

is szoros volt a verseny, és csak<br />

az utolsó fordulóban dőlt el, tényként<br />

kell kezelni, hogy győztesünk<br />

egy egész ponttal megelőzte a mezőnyt.<br />

Juhász Bence már előző versenyünkön<br />

felhívta magára a figyelmet.<br />

A felsőhegyi fiú azóta sokat<br />

fejlődött. Játéka megfontoltabb lett,<br />

gyors észjárásához kitűnő állásértékelés<br />

párosult. A mindent eldöntő<br />

utolsó forduló előtti szünetben kijelentette:<br />

„...még lehetünk harmadikok,<br />

mert (itt hosszabb elemzés<br />

következett, felét se értettük)... én<br />

győzni fogok!” Semmi de és ha. Ő<br />

győzni fog! És győzött is, a csapat<br />

pedig valóban harmadik lett.<br />

Kecskeméti Árpáddal fényképezkedni<br />

megtiszteltetés, mert a képet<br />

egyszer majd mutogatni lehet.<br />

A még csak negyedikes fiú harmadszor<br />

diadalmaskodott az alsósok<br />

között, méghozzá úgy, hogy a felsősök<br />

közül is alig néhányan előzték<br />

meg. Igen látványos volt az ötödik<br />

fordulóban játszott partija, melynek<br />

során a verseny legtermetesebb<br />

nyolcadikosával került össze. A nagy<br />

fiú megfontolatlanul leütötte Árpád<br />

szélső gyalogját, majd diadalittasan<br />

nyújtózkodott egyet, és körbekémlelt,<br />

látta-e mindeki!? Két lépés után<br />

azonban a gyalogot leütő futárnak<br />

nem volt menekvése, további két lépést<br />

követően pedig olyan hármas<br />

mattfenyegetés állt elő, melyből<br />

sakkozó még nem menekült. Árpád<br />

ellen semmiképpen!<br />

Lőrincz Renáta diadalát már huzamosabb<br />

ideje jósoltuk. Aki ilyen<br />

jól sakkozik, az előbb-utóbb győzedelmeskedik.<br />

Elsőségét kizárólag<br />

kitűnő játékával lehet magyarázni.<br />

Pontatlanok azok a célzások, melyek<br />

szerint a korábbi nagymenők közül<br />

többen „kiöregedtek”, ezért Renátának<br />

könnyebb dolga volt. Egy frászt!<br />

Akik jöttek, azok sokkal jobban játszanak,<br />

mint akik „kiöregedtek”. Ma<br />

már az elsőség kivívása érdekében<br />

legalább négy-öt olyan erős sakkozót<br />

kell legyőzni, mint amilyenből<br />

korábban kettő ha akadt.<br />

Balázs Bettina előző évi versenyünkön<br />

úgymond sehonnan<br />

robbant be az élmezőnybe. Kristálytiszta,<br />

pontos és érett játékára már<br />

akkor felfigyeltünk. Az eltelt időben<br />

még javított is rajta. Rendkívül nehéz<br />

játszani, és még nehezebb győzni<br />

ellene. Nem is sikerült senkinek! De<br />

nemcsak játszani tud, hanem versenyezni<br />

is! Mert a kettő nem ugyanaz.<br />

Még sohasem történt, hogy a szeszélyes<br />

sorsolás zsinórban olyan nehéz<br />

ellenfeleket oszt ki, mint amilyenekkel<br />

Bettinának kellett megküzdenie.<br />

Érettségére vall, hogy nem erőltette<br />

a játékot, nem rontott, és ha többre<br />

nem tellett, akkor remizett. Máskülönben<br />

senkinek sem kegyelmezett!<br />

A szegedi leánykák fantasztikusan<br />

szerepeltek. Marjanović Annamária<br />

nyerte az alsósok versenyét,<br />

míg Adžić Annának a második<br />

hely jutott. A nyolcéves Annamáriát<br />

mindössze ketten tudták legyőzni,<br />

ő viszont ötször győzött. Anna<br />

egy ponttal kevesebbet gyűjtött,<br />

de nem lehetett nem felfigyelni<br />

erőteljes, kombinatív, nyílt sisakos,<br />

olykor vakmerő játékára. Úgy játszik,<br />

akár egy verekedős fiú. Édesapja<br />

– Adžić Slobodan FIDE-mester<br />

– elmondása szerint Anna túlságosan<br />

kevés időt szentel a sakknak.<br />

Zongorázik, táncol, tanul... Amit a<br />

táblán mutat, az élénk észjárásának<br />

az eredménye. Valójában Annamária<br />

az, akire oda kell figyelni.<br />

Mert róla, véli Adžić, az egész világ<br />

hallani fog.<br />

A sziváci Radović Periša csupán<br />

egyike azon fiatal sziváci sakkozóknak,<br />

akik az elmúlt két évben az ismeretlenségből<br />

tornázták fel magukat<br />

a nagyok közé. Pedig neki igazán<br />

nehéz a feladata. Mielőtt egyáltalán<br />

jogot szerez az iskolák közötti versenyzésre,<br />

előbb hazai pályán kell<br />

kiverekednie a csapatba jutást. Szivácon<br />

ugyanis egyre több gyerek<br />

sakkozik, a rendszeresen játszó iskolások<br />

száma jelenleg 83. Aztán még<br />

az ovisok is vannak vagy tizenöten.<br />

A komoly munkára vall, hogy felnőtt<br />

sakkozók foglalkoznak velük, a<br />

gyerekek pedig rendszeresen versenyeznek.<br />

Csak a tavalyi év folyamán<br />

több mint 5000 kilométert utazott le<br />

a csapat. A fiú fantasztikusan játszott<br />

hat fordulón át, hatalmas hozzájárulást<br />

adott csapata sikeréhez. Egyéni<br />

sikerének Juhász Bence motiváltsága<br />

vetett gátat.<br />

Balla Marianna sakkversenyünk<br />

történetének első óvodása! Igaz,<br />

még csak néhány hónappal ezelőtt<br />

kezdett sakkozni. De ez nem akadályozta<br />

abban, hogy bátran csatába<br />

szálljon több mint ötven nála<br />

idősebb lánykával. És tette ezt kellő<br />

komolysággal. Túlzás nélkül mondhatjuk,<br />

hogy Marianna is azok közé<br />

tartozik, akikről a jövőben sokat fogunk<br />

hallani. Meg írni!

---

Hatból három serleg a tornyosiaké<br />

A<br />

Lőrincz Renáta, a lánycsapat és Kecskeméti Árpád is aranyérmes<br />

– Az iskolák versenyében ismét Szivác az első<br />

Jó Pajtás hagyományos sakkversenyét<br />

– amelyet az ősszel a tömeges rendezvények<br />

letiltása miatt tavaszra halasztottak<br />

el – Szivácon az Október 20. Általános<br />

Iskolában rendeztük meg, most első ízben,<br />

mintegy 200 kisdiák részvételével. Többen is<br />

megjelentek volna, ha nincsenek ugyanakkor<br />

szintén a múlt év végéről elhalasztott más rendezvények,<br />

de így is az egyik legtömegesebb<br />

versenyünk volt ez. Újoncok is szerepeltek, és<br />

éppen közülük került ki a legfiatalabbik részvevő<br />

a nem egészen hétéves lipári Balla Marianna<br />

személyében, aki 1,5 pontjával meg is<br />

előzött néhány részvevőt. A magyarcsernyeiek<br />

is most játszottak először ezen a vetélkedőn, és<br />

az 51 fiúcsapat versenyében megszerezték a<br />

18–20. helyet. Oromról, Tóthfaluból és Oromhegyesről<br />

szintén most léptek fel először, de<br />

egyelőre csak egy-egy sakkozóval. Vajdaságból<br />

elszármazott szülők jóvoltából ismét érkeztek<br />

Szegedről is tanulók, most már másodszor (Gunarason<br />

is ott voltak), és kitűnően szerepeltek.<br />

Különösen a második osztályos Marjanović<br />

Annamária, aki az alsós lányok között első helyen<br />

végzett, serleget és egyéb ajándékokat érdemelt<br />

ki nagyszerű játékával. Külön örömmel<br />

üdvözöltük az újoncokat és a régi ismerősöket,<br />

ezzel szemben sajnálattal jegyeztük meg, hogy<br />

Szabadkáról senki sem érkezett, továbbá a korábbi<br />

gyakori részvevők közül most elmaradtak<br />

a temeriniek, óbecseiek, palicsiak, őrszállásiak,<br />

törökkanizsaiak és mások. Így is azonban nagy<br />

volt a sürgés-forgás az iskolában a reggeli órákban,<br />

és jó nagy késéssel nyithatta meg Miroslav<br />

Kopanja, a Vajdasági Sakkszövetség elnöke<br />

a versenyt. Ennek nem a szervező volt az oka,<br />

hanem elsősorban a figyelmetlen vagy fegyelmezetlen<br />

részvevők, mert többen be sem jelentették,<br />

hogy ott lesznek, csak megjelentek,<br />

jóformán akkor, amikor már kezdődnie kellett<br />

volna a vetélkedőnek. De amint beindult a játék,<br />

minden helyrerázódott, és végül elégedetten<br />

távoztak a vendégek Szivácról. Ajándékot is<br />

Miroslav Kopanja<br />

Tode Nikoletić költő alkalmi verssel<br />

köszöntötte a sakkozókat<br />

vittek haza szép számban, hiszen a győztesek,<br />

és az első három helyezett (egyéniben és csapatban<br />

is) serleget, arany-, ezüst- és bronzérmet,<br />

oklevelet és az utánuk következők is még<br />

sokan sakkfelszerelést, könyveket és emléktárgyakat<br />

kaptak.<br />

A tornyosiak rendszerint jól szerepeltek<br />

eddig is, de most kiemelkedő teljesítményt<br />

nyújtottak. A hatból három serleget és azzal<br />

együtt három aranyérmet és egyéb ajándékokat<br />

szereztek. Lőrincz Renáta és a tornyosi<br />

csapat első lett a lányok versenyében, a negyedikes<br />

Kecskeméti Árpád pedig az alsósok<br />

között bizonyult egymás után már harmadszor<br />

legjobbnak. Az egész mezőnyben négy nagyfiú<br />

mögött az ötödik helyen végzett. Lőrincz<br />

Renáta fejlődése szemmel látható, hiszen Gunarason<br />

még harmadik, Apatinban második,<br />

most meg első helyen végzett. Ugyanígy haladt<br />

Kecskeméti Krisztina is, aki most a 4–5.<br />

helyen osztozott a gunarasi Miklós Adéllal,<br />

megelőzve többek között a tavalyi bajnok csúrogi<br />

Milovanović Maricát is, aki ezúttal gyengébb<br />

formát mutatott. Kitűnően játszott még<br />

Žarko Dragaš főszervező, a sziváci<br />

sakkozók tanítómestere<br />

a magyarkanizsai Balázs Bettina. Ő csak a<br />

tornyosiakkal, Lőrincz Renátával és Kecskeméti<br />

Krisztinával remizált, a többieket legyőzte.<br />

A csapatversenyben a tornyosiak magabiztos<br />

játékkal előzték meg a csúrogiakat, akiktől a<br />

gunarasiak csak fél ponttal maradtak le.<br />

A fiúk egyéni versenyén az első kategóriás<br />

a zombori Jovan Mrle százszázalékos teljesítménnyel<br />

az egész mezőny legjobbja volt.<br />

Apatinban csak a 17. helyen végzett, most<br />

azonban mindenkit legyőzött. Az utolsó fordulóig<br />

kérdéses volt ugyan a bajnoki címe,<br />

de az addig szintén veretlen Petar Krstint is<br />

felülmúlta.<br />

A verseny fő védnöke és szponzora a kúlai<br />

önkormányzat volt, a főszervező pedig Žarko<br />

Dragaš, a sakk-klub elnöke. A helybeli sakkozók,<br />

elsősorban Raonić Vladica titkár is hozzájárult<br />

a sikeres szervezéshez. A főbírói teendőket<br />

(a segédbírókkal együtt) Brindza István nemzetközi<br />

bíró kitűnően ellátta. A következő tanév<br />

versenyét október végén vagy november elején<br />

rendezzük meg, egyelőre ismeretlen helyen.<br />

Piszár József<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.

---

A tornyosiak fölényesen nyerték a csapatversenyt<br />

Ismét dobogón a gunarasi lányok<br />

A sziváci fiúk óriási küzdelemben harcolták ki az elsőséget<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

Fiúk: Mrle Jovan (Ivo Lola Ribar, Zombor)<br />

7; Čiča Dragan (Branko Radičević, Hódság),<br />

Krstin Petar (Dositej Obradović, Nagybecskerek),<br />

Kumić Filip (Csáki Lajos, Topolya), Kecskeméti<br />

Árpád (Tömörkény István, Tornyos),<br />

Juhász Bence (Csokonai V. Mihály, Felsőhegy),<br />

Radović Periša (Október 20., Szivác) és Živkov<br />

Lazar (Svetozar Marković, Újvidék) 6; Vlahović<br />

Ljubo (Október 20. Szivác), Cvetanović Damjan<br />

(Žarko Zrenjanin, Újvidék) és Delić Jovan (Vasa<br />

Stajić, Újvidék) 5,5; Andrić Igor (Október 20.,<br />

Szivác), Cvetković Vladimir (Avram Mrazović,<br />

Zombor), Szél Alex (J. J. Zmaj, Magyarkanizsa),<br />

Banović Ivan (Svetozar Marković, Újvidék), Zarin<br />

Dávid (P. P. Njegoš, Nagybecskerek), Čiča<br />

Luka (Petőfi Sándor, Újvidék), Đurnić Blažo<br />

(Dositej Obradović, Újvidék), Sobot Branislav<br />

(Svetozar Marković, Újvidék), Marković Marko<br />

(Branko Radičević, Hódság), Ošap Nikola<br />

(Miloš Crnjanski, Zsablya), Nedeljković Igor<br />

(Svetozar Marković, Újvidék), Sarnyai Dániel<br />

(J. J. Zmaj, Magyarkanizsa), Madžgalj Aleksandar<br />

(Október 20., Szivác), Majtan Miroslav (Jan<br />

Čajak, Petrőc) és Rakočević Miljan (Október<br />

20. II., Szivác) 5; Subotin Vujadin (Dr. Tihomir<br />

Ostojić, Tiszaszentmiklós), Horváth Alex (Csokonai<br />

V. Mihály, Felsőhegy), Trujić Nemjana<br />

(Kosta Trifković, Újvidék), Popov Miloš (Kosta<br />

Trifković, Újvidék), Lolić Vladimir (Branko<br />

Radičević, Aleksandrovo), Sodolović Veljko<br />

(Nikola Tesla, Lipar), Sudar Nikola (Avram Mrazović,<br />

Zombor), Korponai Ákos (November<br />

11., Zenta), Pavkov Nebojša (Isa Bajić, Kúla),<br />

Dér Róbert (Miloš Crnjanski, Újvidék), Lipót<br />

Tamás (Jovan Popović, Csóka), Buculjević Zlatko<br />

(Kosta Trifković, Újvidék) és Popović Vuksan<br />

(Testvériség-egység, Verbász) 4,5; Világos Emil<br />

(Novak Radonić, Mohol), Adamov Ivan (Branko<br />

Radičević, Aleksandrovo), Uzelac Miodrag<br />

(Branko Radičević, Aleksandrovo), Mirosavljev<br />

Milan (Október 20., Szivác), Tišler Viktor (Vuk<br />

Teljesítménylista<br />

Karadžić, Nagykikinda), Petrović Dragan (Đura<br />

Jakšić, Csúrog), Viola Milan (Október 20. II.,<br />

Szivác), Balenović Marko (Kosta Trifković, Újvidék),<br />

Stanaćev Nebojša (Branko Radičević,<br />

Aleksandrovo), Stojanovski Božidar (Aleksa<br />

Šantić, Aleksa Šantić), Čevizović Miloš (Žarko<br />

Zrenjanin, Apatin), Levnajić Siniša (Branko<br />

Radičević, Aleksandrovo), Suknjaja Danilo<br />

(Miloš Crnjanski, Újvidék), Zakić Vladimir (Bratstvo,<br />

Aradac), Vagić Dušan (Branko Radičević,<br />

Hódság), Blagojević Vladimir (Aleksa Šantić),<br />

Gömöri Dávid (Dósza György, Gunaras), Bogosavljević<br />

Dejan (Jovan Popović, Nagykikinda),<br />

Kormos Ákos (Csokonai V. Mihály, Felsőhegy),<br />

Csanádi István (Jovan Popović, Csóka), Ábrahám<br />

Viktor (Dózsa György, Gunaras), Matin<br />

Valentin (Avram Mrazović, Zombor), Ksionžik<br />

Andrej (Jovan Cvijić, Nagybecskerek), Simendić<br />

Nikola (Novak Radonić, Mohol), Vilovski<br />

Milivoj (Dr. Tihomir Ostojić, Tiszaszentmiklós),<br />

Sunomar Dominik (Dózsa György, Gunaras),<br />

Krnac Branislav (Jan Čajak, Petrőc), Szarvák<br />

Tamás (Emlékiskola, Zenta) és Simetić Milan<br />

(Đura Jakšić, Csúrog) 4 pont stb. Csapatverseny:<br />

Október 20. I. (Szivác) 21,5, Svetozar<br />

Marković (Újvidék) 21, Csokonai Vitéz Mihály<br />

(Felsőhegy) 18, Kosta Trifković (Újvidék) 17,5,<br />

Avram Mrazović (Zombor) 17, Branko Radičević<br />

(Aleksandrovo) 16,5, Dózsa György (Gunaras)<br />

és Október 20. II. (Szivác) 15,5, Branko<br />

Radičević (Hódság) és Dr. Tihomir Ostojić (Tiszaszentmiklós)<br />

15, Jan Čajak (Petrőc) és Jovan<br />

Popović (Csóka) 14,5, Đura Jakšić (Csúrog) 14,<br />

Miloš Crnjanski (Újvidék) 13,5, Thurzó Lajos<br />

(Zenta) 13, Tömörkény István (Tornyos) 12,5,<br />

November 11. (Zenta) 12, Novak Radonić (Mohol),<br />

Petőfi Sándor (Magyarcsernye) és Csáki<br />

Lajos (Topolya) 11, Vuk Karadžić (Szenttamás)<br />

és Petőfi Sándor (Újvidék) 10,5, Testvériségegység<br />

(Verbász), J. J. Zmaj (Magyarkanizsa),<br />

és Bratstvo (Aradac) 10 pont stb.<br />

Lányok: Lőrincz Renáta (Tömörkény István,<br />

Tornyos) 6,5; Balázs Bettina (J. J. Zmaj,<br />

Magyarkanizsa) és Sladojević Teodora (Đura<br />

Jakšić, Csúrog) 6; Miklós Adél (Dózsa György,<br />

Gunaras) és Kecskeméti Krisztina (Tömörkény<br />

István, Tornyos) 5,5; Levnajić Katarina<br />

(Branko Radičević, Aleksandrovo), Stanković<br />

Zvezdana (Žarko Zrenjanin, Apatin), Marjanović<br />

Annamária (Szeged), Nedeljković Stanislava<br />

(Petőfi Sándor, Újvidék) és Šoklovački<br />

Mila (November 11., Zenta) 5; Sokić Dragana<br />

(Október 20., Szivác), Racić Teodora (Sonja<br />

Marinković, Nagybecskerek) és Radosavljević<br />

Anamarija (Vasa Stajić, Újvidék) 4,5; Gajčin<br />

Jasmina (Žarko Zrenjanin, Apatin), Lalić Danka<br />

(Dositej Obradović, Nagybecskerek), Milovanović<br />

Marica (Đura Jakšić, Csúrog), Adžić<br />

Anna (Szeged), Aćimović Gorica (Aleksa Šantić),<br />

Horváth Lolita (Dózsa György, Gunaras),<br />

Nagy Perge Diana (Thurzó Lajos, Zenta) és<br />

Samardžić Đurđina (November 11., Zenta) 4<br />

pont stb. Csapatverseny: Tömörkény István<br />

(Tornyos) 12, Đura Jakšić (Csúrog) 10, Dózsa<br />

György (Gunaras) 9,5, November 11. (Zenta),<br />

Szeged és Žarko Zrenjanin (Apatin) 9, Aleksa<br />

Šantić és Szivác 7,5, Dositej Obradović (Nagybecskerek)<br />

7, Október 21. (Zombor) 6,5, J. J.<br />

Zmaj (Magyarkanizsa) 6, Avram Mrazović<br />

(Zombor) és Bratstvo (Aradac) 5,5 pont stb.<br />

Az iskolák összesített versenyét – akárcsak<br />

Apatinban – a sziváciak nyerték 29 ponttal.<br />

A gunarasiak eddigi legnagyobb sikerüket<br />

jegyezték, 25 ponttal a 2. helyen végeztek. A<br />

további sorrend: Tornyos 24,5, Csúrog 24, Avram<br />

Mrazović (Zombor) 22,5, Branko Radičević<br />

(Aleksandrovo), November 11. (Zenta) és<br />

Svetozar Marković (Újvidék) 21, Felsőhegy 18,<br />

Kosta Trifković (Újvidék) 17,5 pont stb.

---

Bodorka<br />

Lombosodó fák, bokrok<br />

Békatutaj<br />

inden évszaknak és hónapnak megvannak a<br />

Mmaga szépségei, jellegzetességei, de ha választanom<br />

kellene közülük, én a tavaszt és azon<br />

belül a májust választanám. A tavasz a rügyfakadás,<br />

a szaporodás, a fészekrakás és a fiókanevelés<br />

időszaka, és mindez májusban teljesedik ki,<br />

amikor már zöldbe borult az erdő, virágok milliói<br />

nyílnak a mezőn, a réteken, ujjongva énekelnek<br />

a mezei pacsirták, messzire sodorja a szellő a pólingok<br />

bugyborékoló nászhangjait, a lombkoronában<br />

hernyókra vadászik és vidám trillákat küld<br />

szét az erdőben a sereghajtóként érkezett aranytollú<br />

sárgarigó. Május 10-e, a madarak és fák<br />

napja is jó lehetőséget kínál, hogy felkerekedve<br />

személyes ismeretséget köthessünk a természet<br />

dalnokaival.<br />

Gyermekkoromban, a múlt század harmincas-negyvenes<br />

éveiben még kiszámítható volt<br />

az időjárás. A télen lehullott vastag hótakaró<br />

tartósan megmaradt, heteken át játszottunk a<br />

magunk építette hókunyhókban, míg azután<br />

február derekán egyszerre csak megcsordultak<br />

az ereszek, egyre többet sütött a Nap, pirostarka<br />

bodobácsok sütkéreztek az öreg akácfa törzsén,<br />

és március 15-én ingujjban mentünk az iskolában<br />

rendezett ünnepségre.<br />

Változott a környezet is. Annak idején gyakran<br />

hasaltam a bokrok között vagy a rét füvében,<br />

hogy egy-egy madarat vagy más állatot megfigyeljek.<br />

Senki sem óvott a kullancsoktól, és<br />

emlékeim szerint nem is ragadt belém egy sem.<br />

Arról pedig, hogy léteznek súlyos betegségek,<br />

amelyeket ez a kis vérszívó terjeszt, akkoriban<br />

valószínűleg még az orvosok sem igen hallottak.<br />

Vidéken biztosan nem.<br />

Ma viszont, bármilyen szívesen tenném is,<br />

különösen árnyas erdőben nem fekszem a fűbe<br />

vagy az avarba, ha pedig a megfigyelés körülményei<br />

mégis megkívánják, utána alaposan átvizsgálom<br />

magam. Pedig milyen nagyszerű érzés<br />

volt, főleg a nyári kánikulák idején, leheverni egy<br />

bokor alá, szundítani egyet, vagy csak elnyújtózni<br />

és hallgatni a madarak énekét, a rovarok<br />

szüntelen zümmögését és a lombok andalító<br />

suttogását.<br />

Persze azért nem szabad, hogy a kullancsok<br />

megfosszanak a kirándulások és a megfigyelések<br />

örömétől. Nem szabad folyton rájuk gondolni, és<br />

persze védekezni is lehet ellenük. Az oldalzsákomban<br />

már évek óta mindig ott lapul az a spray,<br />

amely, legalábbis a rajta levő felirat szerint, megvéd<br />

az apró vérszívóktól. Ha olyan helyen járok,<br />

ahol a bokrok között vagy a nyirkos fűben feltehetőleg<br />

kullancsok rejtőznek, előzőleg befújom<br />

a nadrágom szárát, a zoknimat, és ez a módszer<br />

eddig bevált. Ha néha mégis találok este egy-egy<br />

kullancsot magamon, a borotvás nyaktiló módszerrel<br />

egy pillanat alatt eltávolítom. A fejrésze<br />

ugyan néha a bőrömben marad, de az esetleges<br />

veszélyt testének a többi része jelenti. Csipesszel<br />

vagy tűvel piszkálva a kullancs a sebbe „köphet”,<br />

így bennünket is megfertőzhet például a Lymekórral.<br />

Tudom, persze, hogy vannak, akik más<br />

módszert tartanak jónak a védekezésre, én azonban<br />

továbbra is a „guillotine”-re esküszöm.<br />

A kullancsok hihetetlen mértékű elszaporodásáról<br />

és a fertőzésveszély növekedéséről szóló<br />

hírek ellenére a tavaszi kirándulások éppen olyan<br />

szépek, mint fél évszázaddal ezelőtt. Használjunk<br />

ki minden alkalmat, amikor legalább néhány<br />

órát a szabadban, erdőn és mezőn tölthetünk! Figyeljük<br />

a madarakat, csodáljuk meg a virágokat<br />

és a tarka szirmokra érkező rovarokat, de azért<br />

este ne feledjük alaposan megnézni, hogy nem<br />

ragadt-e ránk nemkívánatos útitárs, különösen a<br />

fedetlen testrészeken!<br />

Kullancs<br />

Ha napsütötte április reggeleken tavak vagy<br />

valamelyik folyó, esetleg alföldi csatorna mentén<br />

sétálunk, a lüktető élet ezernyi jelével találkozunk.<br />

A nádfoltokból messzire hallatszik a<br />

nádirigók karicsoló éneke, önfeledten kiáltozik<br />

a kakukk, a sekély vízben ezüstös V betűt húz<br />

maga után a part felé igyekvő pézsmapocok, és<br />

mindenütt lepkék, szúnyogok, legyek repülnek.<br />

Álljunk meg néhány percre a parton, és figyeljük<br />

a vizet magunk előtt! A különböző vízinövények<br />

– békatutaj, süllőhínár és hínáros<br />

víziboglár – között kisebb-nagyobb halak úszkálnak,<br />

és tiszta vízben, különösen távcsővel, jól<br />

megfigyelhetjük őket. Álló- és folyóvizeink egyik<br />

leggyakoribb hala a 25–30 centiméterre megnövő<br />

bodorka. Háta zöldes árnyalatú, oldalai<br />

ezüstösen csillognak, hasa tavasszal, az ívás idején<br />

vörhenyes. Ilyen színűek a mell- és hasúszói,<br />

valamint a farok alatti úszója is. A hozzá hasonló<br />

veresszárnyú koncértól elsősorban a piros szeme<br />

különbözteti meg. A bodorka a vízinövényekben<br />

gazdag partközeli részeket, csatornákat kedveli.<br />

Áprilisban-májusban ívik, amikor is a hímeken<br />

úgynevezett nászkiütések jelennek meg. Ívásuk<br />

akkor kezdődik, amikor a víz hőfoka tartósan 10–<br />

15 Celsius-fokos lesz. A lerakott akár százezer ikra<br />

köveken vagy növényeken tapad meg, itt nyolc–<br />

tíz nap alatt kel ki belőlük az ivadék. A kishalak<br />

eleinte planktonszervezeteket, valamint kérész-<br />

Sárgaszegélyes csíkbogár<br />

és szúnyoglárvákat esznek, később azonban már<br />

puhatestűeket és növényi részeket is fogyasztanak.<br />

Hároméves korukban válnak ivaréretté.<br />

Az apró, mindössze hat-hét centiméter hosszú<br />

háromtüskés pikó az európai tengerek parti vizeiben<br />

és a beömlő folyók torkolati részein mindenütt<br />

gyakori. Szaporodásmódja rendkívül érdekes.<br />

Ez a szabadban, sajnos, még a legjobb távcsővel<br />

sem figyelhető meg, csak akváriumi példányoknál<br />

követhető. Amikor az ívás ideje elérkezik, a hím<br />

csőszerű fészket épít a talaj kis mélyedésében a<br />

veseváladékával összeragasztott növényi anyagból.<br />

Ezután nőstényt, illetve esetenként nőstényeket<br />

csalogat bele. Azt is megfigyelték, hogy<br />

a vonakodókat akár erőszakkal is bekényszeríti a<br />

megfelelő helyre. A nőstények egyenként több<br />

száz ikrát raknak le, amelyeket a hím féltékenyen<br />

őrzi, és a bejáraton keresztül úszóinak mozgatásával<br />

oxigéndús friss vízzel lát el. A fészek falába<br />

olykor pótnyílásokat fúr. A víz hőmérsékletétől<br />

függően nyolc-tíz nap alatt kikelő ivadék rövid<br />

ideig még a hím védelme alatt marad. A kishalak<br />

ezután kiúsznak és elszélednek.<br />

A hazai állóvizek és lassú folyású csatornák<br />

gyakori lakója a sárgaszegélyes csíkbogár. A<br />

harminc-harmincöt milliméteres rovar szárnyfedői<br />

sötét olajzöldek. Nevét a test peremén<br />

végigfutó, sárgás csíkról kapta. Kitűnően úszik,<br />

de repülni is tud. Ha választási lehetősége van,<br />

gyakran odébbáll. A frissen épült dísztavakban is<br />

felbukkan. Súlyát a végbeléből kitüremlő hólyagokba<br />

felvett víz révén képes változtatni. Légköri<br />

levegővel lélegzik, ezért óránként öt-hat alkalommal<br />

a felszínre kell emelkednie. Ragadozó<br />

természetű, szúnyoglárvákat, ebihalakat és apró<br />

halakat zsákmányol. Vízben élő lárvája hasonló<br />

életmódú. Táplálékát harapófogóra emlékeztető<br />

szájszervével ragadja meg, bénító, a testet elfolyósító<br />

anyag befecskendezésével előkészíti a<br />

fogyasztásra, majd felszívja.<br />

Sch. E.<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.

---

agyon szeretem az állatokat. Régebben<br />

Nvolt fehér egerem, hörcsögöm, tengeri<br />

malacom. Most két papagájnak vagyok a gazdája,<br />

egy ékszerteknősnek, öt halacskának és<br />

egy kiskutyának. Ő a kedvencem, ezért most<br />

róla fogok írni.<br />

Dixi Leonardo a törzskönyvben a neve. Én<br />

sokszor csak Dixinek szólítom. Ő kétéves, 2008.<br />

február 29-én született Zentán. Igaz, hogy szökőév<br />

volt, ezért minden négy évben tarthatna<br />

szülinapot, de én évente megünneplem vele.<br />

A kutyám west terrier, aranyos kis kan.<br />

Kutyaházban lakik, a bejárati ajtónk előtt.<br />

Háza előtt két kis tányér van, egyikbe vizet, a<br />

másikba ennivalót kap.<br />

Csak látnátok, mekkorákat ugrik, és milyen<br />

gyorsan csóválja a farkát, amikor meglátja a<br />

kezemben a kutyakaját. Ugat, forog, és szinte<br />

beporszívózza a részét. Néha maradékot<br />

kap, annak is nagyon örül. A csontok sokszor<br />

bezsírozzák hosszú, hófehér szőrét, bajszát és<br />

szakállát, mert az is van ám neki. Nagy, kerek<br />

fején két fekete szem ragyog, mint a gyémánt.<br />

Dixi Leonardo<br />

Lehet, hogy ezért szeretem oly nagyon. Dixinek<br />

a lábán is nagy szőr van, mintha ruhája lenne.<br />

Be szokott jönni a szobába, és nézi velem a tévét.<br />

Amikor labdát gurítok neki, utánarohan és<br />

visszahozza.<br />

– Ügyes kiskutya vagy, Dixikém – mondom<br />

neki ilyenkor. Megsimogatom a fejét és a hátát.<br />

Ezt nagyon szereti.<br />

Esténként sétálni megyünk, a piros pórázán<br />

vezetem. Ilyenkor hallgat rám.<br />

Dixi a család kedvence, de én vagyok az<br />

igazi gazdája. Én szeretem a legjobban, mert<br />

születésnapi ajándéknak kértem.<br />

Holló Viktor, Ada<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

<br />

A<br />

z én kedvenc állatom egy kutyus, akinek a neve Maci.<br />

Hathetes volt, amikor ajándékba kaptam. Nagyon boldog<br />

voltam. Egész nap a kezemben hordozgattam. Világosbarna a szőrzete,<br />

barna a szeme. Sarkon csinált kutyus volt, és alacsony növésű.<br />

Nagyon szerette a hasát, mindig éhes volt. Kezdetben rendszeresen<br />

etettem, később a szüleim etették. Jó tulajdonsága volt, hogy senkit<br />

sem bántott, és nagyon szeretett játszani. Ha jött valaki, megugatta,<br />

vagyis szólt, hogy vendég érkezett. Rossz tulajdonsága volt, hogy<br />

szeretett kiszaladni az utcára és ugatta a járókelőket. Valójában tényleg<br />

senkit sem bántott, de az emberek féltek tőle. Én meg szégyelltem,<br />

de semmit sem tettem ellene. Neki én voltam a kedvence, mert<br />

sok időt töltöttem vele.<br />

Én nagyon szerettem, mert kötődött hozzám. Őszinte volt, szeretett<br />

hozzám bújni. Különben is nagyon szeretem a kiskutyákat.<br />

Goór Petra, Ada<br />

Kicsi<br />

Maci<br />

kedvenc háziállatom a kutya.<br />

A Nekem is van egy skót juhász<br />

keverék.<br />

A kutyusom neve: Kicsi. A hátán<br />

a szőr halványbarna, a hasán<br />

pedig fehér. A jobb első lábán<br />

világos zoknit hord. A szeme<br />

barna, az orra hosszú. Szeret labdázni<br />

és fogócskázni. Ha néha<br />

megkergül összevissza szalad az<br />

udvarban. Válogatós háziállat,<br />

csak csontot és húskonzervet<br />

eszik. A macskákat utálja. Szelíd,<br />

barátságos eb. A szomszédtól<br />

kaptuk. Egyesztendős. Mindig<br />

az ajtóban fekszik a pokrócába<br />

becsavarva. Szeretetét úgy mutatja<br />

ki, hogy gyakran rámugrik<br />

és hozzám dörgölőzik. Kedvenc<br />

játéka a gumilabda. A családból<br />

engem szeret legjobban.<br />

Számomra ő a legjobb barát az<br />

egész világon. A szomszéd kutyával<br />

barátkozik.<br />

Nagyon szeretem a házi kedvencemet<br />

és sokat játszom vele.<br />

Remélem sokáig velem lesz.<br />

Balázs Patrik, Ada<br />

Tóbiás<br />

z én kedvencem a kiskutyám, akit Tóbiásnak neveztem el. Ő<br />

Amagyar terelőkutya, méghozzá mudi. Neme fiú. 2009. október<br />

1-jén született. A testvérem, Anett keresztanyjától kaptam. Közepes<br />

termetű, fekete, göndör szőrű, barna szemű eb. Nagyon hiú. Mint<br />

minden kutyának, neki is vannak jó és rossz szokásai is! A jó szokások<br />

közé tartozik pl. az, hogy ha ismeretlen személy áll meg a kapunál,<br />

ő elkezd ugatni, ezzel jelez nekünk. Nagyon játékos és aranyos kis<br />

jószág. Rossz szokása, hogy állandóan a testvérével, Kristóffal marakodik,<br />

és megeszi előle az ételt. Reggelente anyukám ad neki enni,<br />

majd estefelé én. Reggelire kenyér- és egyéb maradékot kap vízbe<br />

vagy tejbe áztatva, este viszont kutyaeledelt, a megfelelő vitaminok<br />

miatt. Az udvarunk végében van a boxa, itt tartózkodik éjszak, napközben<br />

szabadon engedjük, hogy kedvére szaladgáljon a kertben.<br />

Játéka minden, amit rágni lehet. Valószínűleg engem kedvel a legjobban<br />

a családban, és hozzám kötődik, mert én vagyok a gazdája.<br />

Szeretetét legtöbbször úgy mutatja ki, hogy hozzám bújik, elkezd<br />

hízelegni, és nyalogatja a kezem. Érdekes esemény volt számomra,<br />

amikor még fiatalabb korában kinyitottam a kaput, és próbáltam valahogy<br />

tanítgatni, hogy ne menjen ki az utcára, de sajnos a lábam<br />

közt kiszaladt, én pedig rohantam utána, mire az utca sarkán megfogtam.<br />

Hazavonszoltam és becsuktam a boxba. Ő az én kutyám,<br />

nagyon szeretem, a szólás is azt mondja: Az ember legjobb barátja a<br />

kutya. Ez így igaz, mert ő mindig meghallgat, és bármikor játszhatok<br />

vele.<br />

Számomra ő a legszerethetőbb kutyus.<br />

Móricz Tímea, Ada

---

Ki ne ismerné Petőfi elbeszélő költeményét:<br />

a kukoricaföldön talált gyermek,<br />

Jancsi, és az árva lány, Iluska szép<br />

történetét, akik végül Tündérországban újra<br />

találkoznak.<br />

Az idén az adai Szarvas Gábor Könyvtár<br />

kertén belül alakult Adai Színtársulat elsőként<br />

ezzel a történettel mutatkozott be a közönségnek<br />

március 24-én az adai színházteremben,<br />

másnap pedig Szilágyin, az Amatőr Színjátszók<br />

XV. Találkozóján vendégszerepelt.<br />

Bevallom, nagyon is kíváncsi voltam, vajon<br />

hogyan is fogják előadni Petőfi Sándor oly sokat<br />

bemutatott elbeszélő költeményét. Először<br />

valamikor kislány koromban láttam éppen ebben<br />

a színházteremben. A hatalmas edényre<br />

is emlékszem, a tóra, amikor Jancsi beledobta<br />

a rózsát. Aztán Budapesten is megnéztem: a<br />

szép díszletek közt, korhű, gyönyörű ruhákban<br />

szereplő profi színészek előadásában.<br />

Néhány évvel ezelőtt a Tanyaszínház színészei<br />

vitték színre… Meg Krnács Erika színművésznő<br />

szereplése az iskolában! Mind-mind remek<br />

előadások!<br />

Az előadás előtt arról beszélgetünk a rendezőkkel,<br />

Hajnal Annával és Máriás Endrével,<br />

milyen céllal is alakult e színtársulat.<br />

Nagyon is örültek mindketten, hogy a Jó Pajtásban<br />

is olvashattok a darabjukról.<br />

– Valamikor gyerekkoromban sokat olvastam<br />

a Jó Pajtást – mondja elsőként Anna –, s<br />

nagyon örülök, hogy a gyerekek is olvashatnak<br />

majd a lapban az előadásunkról.<br />

Adán az Adai Színtársulat 30 évig nem<br />

működött. Úgy vélem, e színtársulat létrehozása<br />

óriási dolog, hiszen nagyon fontos, hogy<br />

megpróbáljuk újra becsalogatni a színházba<br />

az adai közönséget. Mindannyiunk számára<br />

rendkívül jelentős küldetés a kultúra ápolása,<br />

terjesztése és népszerűsítése. Most a fiatal színészekkel<br />

a János vitézt modernebb megközelítésben,<br />

fiatalos szemléletmóddal mutatjuk<br />

be. Biztos vagyok benne, hogy a fiatalok, így<br />

a gyermeklap olvasóinak tetszését is el fogja<br />

nyerni.<br />

– Olyan előadást készítettünk – veszi át<br />

a szót Máriás Endre –, ahol a fiatalok a saját<br />

kreatívitásukat is be tudták vinni e klasszikus<br />

A János Vitéz Adán<br />

A rendezők<br />

műbe. E formálódó színésztársulatban nem a<br />

színészképzés a célunk, hanem az értelmes,<br />

szép magyar beszéd tanítása, az olvasóvá nevelés,<br />

a színpadhoz, a szerepléshez való szoktatás.<br />

Bármilyen hivatást is választanak ezek a<br />

középiskolások, legyenek majd orvosok, ügyvédek,<br />

mindenhol fontos, elengedhetetlen<br />

a szép beszéd. Meg az sem elhanyagolható,<br />

hogy próbák alatt jól érzik magukat, felszabadultan<br />

játszanak.<br />

Han vélekednek erről a színészek, a főszereplők,<br />

Dobrotka Katinka és Szögi Miklós, a<br />

zentai gimnázium diákjai?<br />

– Nagyon élvezzük a próbákat – mondja<br />

Katinka –, különösen a táncos jelenteket,<br />

ugyanis mi mindannyian már régóta néptáncolunk.<br />

Nagyon tetszik Iluska alakja is, s nagyon<br />

örültem, mikor rám esett a választás.<br />

– Négy éve játszom a Zentai Színtársulatban<br />

– magyarázza Miklós –, s nagyon boldog<br />

voltam, mikor a rendező felkért Jancsi alakítására.<br />

Tetszenek a próbák, nagyon jól érezzük<br />

magunkat. Én is már régóta néptáncolok, itt a<br />

darab szerves része a néptánc. Újraértelmeztük<br />

a művet, s mindannyiunknak tetszik, s jól<br />

érezzük magunkat próba közben.<br />

Arról viszont, hogy hogyan érezték magukat<br />

a szereplés után, nem is kell beszélni. Hisz<br />

nagyon is jó sikerült az előadás, szerintem bátran<br />

lépnek majd föl Szilágyin, a szemlén.<br />

Élvezet volt látni a szinte profi szinten szereplő<br />

fiatalokat, fergeteges táncaikat, éneküket...<br />

Az adai Vadvirág néptáncegyüttes tánca<br />

is része volt az előadásnak. Az említetteken<br />

kívül szerepelt még: Fehér Anett, Gömöri Eszter,<br />

Gruik Bálint, Sőregi Anna, Varga Balázs és<br />

Verebes Judit.<br />

Hogy valóban mindenkinek tetszett az<br />

előadás, ezt az adai tanulók is elmondták,<br />

akik nemrég olvasták Petőfi elbeszélő költeményét:<br />

a hatodikos Kőrösi Ágota, Gyarmati<br />

Melinda, Varga Lilla és az ötödikes Laták<br />

Sára.<br />

Ágotának a mai, modern dolgok tetszettek:<br />

az SMS, a rock and roll.<br />

– Nekem sokkal jobban tetszett az előadás<br />

– mondja Ágota –, mint maga a mű. A mai<br />

dolgok tetszettek, amit belevittek a darabba.<br />

Volt ott SMS, s amikor Jancsi megtalálta a Tündérországban<br />

Iluskát, örömükben rock and<br />

rolloztak.<br />

– Nekem is az tetszett – teszi hozzá Melinda<br />

–, mikor végül Jancsi megtalálta Iluskát,<br />

s a tündérek a néptáncos fehér ruhában<br />

énekelték az A virágnak megtiltani nem lehet<br />

című Petőfi-vers megzenésített változatát… S<br />

a boszorka! Teljesen másként viselkedett, mint<br />

az elbeszélő költeményben. Kacérkodott, táncolt,<br />

még a nézők közé is lesétált.<br />

Lillának is a modern dolgok tetszettek.<br />

– Jó volt, hogy a mai modern világot is belopták<br />

a darabba – magyarázza Lilla. – Olyan<br />

vicces volt a francia király pizsamában, szobacipőben.<br />

És nem királyhoz illően viselkedett. A<br />

francia királylányt pedig tragacson tolták be<br />

a színpadra. A csábító szerepe is nagyon tetszett,<br />

ahogyan elcsábította Jancsit.<br />

– Nekem is a király személye volt mulatságos<br />

– teszi hozzá az ötödikes Laták Sára<br />

–, mikor gitáron játszott, énekelt. Meg a főszereplők:<br />

Iluska és Jancsi. Olyan csinosak, szépek<br />

voltak, és jól szerepeltek.<br />

Gratulálunk az Adai Színtársulat rendezőinek,<br />

szereplőinek. Sok sikert!<br />

Kívánjuk, hogy minél több helyre legyenek<br />

hivatalosak, hogy más városban is olyan jól<br />

szórakozzon a közönség, mint mi Adán.<br />

Koncz Erzsébet<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.

---

• Ezen a napon történt • Ezen a napon történt • Ezen a napon történt •<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

<br />

Április 16.<br />

Ma Csongor, Benedek, Bernadett,<br />

József, Bánk, Enikő napja van.<br />

Benedek<br />

A latin Benedictus névből származik. Jelentése:<br />

áldott.<br />

Enikő<br />

Vörösmarty Mihály névalkotása az Enéh<br />

névből -kő kicsinyítő képzővel. Jelentése:<br />

ünő, szarvastehén.<br />

1921 (89 éve történt)<br />

Megszületett Peter Ustinov angol színész<br />

(Halál a Níluson, 80 nap alatt a Föld<br />

körül, Agatha Christie sorozat, A Mikulás<br />

nyomában Spartacus [1960, Oscar-díj a<br />

legjobb férfi mellékszereplőnek], Quo<br />

Vadis?).<br />

1720 (290 éve történt)<br />

II. Rákóczi Ferenc a törökországi Rodostóba<br />

költözött a kuruc emigrációval<br />

együtt.<br />

1867 (143 éve történt)<br />

Az Indiana állambeli Millville-ben megszületett<br />

Wilbur Wright amerikai pilóta,<br />

aki fivérével 1903-ban végrehajtotta az<br />

első sikeres motoros repülést.<br />

Április 17.<br />

Ma Rudolf, Csongor, Klára, Rezső,<br />

Raul, Nyeste napja van.<br />

Csongor<br />

Török eredetű régi magyar személynév.<br />

Jelentése: sólyom, vadászmadár.<br />

Nyeste<br />

Régi magyar női név, a nyest állatnév kicsinyítő<br />

képzős alakja.<br />

1790. április 17. (220 éve történt)<br />

Meghalt Benjamin Franklin, a villámhárító<br />

és a bifokális szemüveg feltalálója, sikeres<br />

nyomdász és tehetséges író is volt.<br />

Természetes intelligenciája és szerteágazó<br />

tehetsége törvényszerűen sikerre ítélte<br />

Benjamin Franklint. Hírnevet és megbecsülést<br />

szinte megszámlálhatatlan<br />

dologgal szerzett: 1753-ban átalakította<br />

az amerikai postaforgalmat, közkönyvtárat,<br />

tűzoltóegyletet, kórházat, egyetemet<br />

és biztosítótársaságot hozott létre.<br />

Londonban és Franciországban diplomáciai<br />

feladatokat is végzett, Pennsylvania<br />

kormányzójaként pedig egyike volt<br />

az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat<br />

aláíróinak. Az abban a korban hatalmasnak<br />

számító, 150 ezer dolláros vagyonát<br />

azonban nem találmányainak és politikai<br />

pozícióinak, hanem földügyleteinek<br />

köszönhette, mivel üzletembernek sem<br />

volt utolsó. Amerika-szerte számos helyen<br />

volt birtoka és háza. Franklin 84<br />

éves korában halt meg, végrendeletében<br />

többek közt Boston és Philadelphia<br />

városra nagyobb összeget hagyományozott<br />

alapítványi formában.<br />

1874 (136 éve történt)<br />

Ferenc József osztrák császár és magyar<br />

király szentesítette az egységes mértékrendszerről<br />

(méter, kilogramm, liter) szóló<br />

törvénycikket, amelyet 1876. január<br />

elsején vezettek be.<br />

1974 (36 éve történt)<br />

Megszületett Victoria Beckham, a Spice<br />

Girls egykori tagja, David Beckham focista<br />

felesége.<br />

Április 18.<br />

Ma Andrea, Ilma, Aladár, Hermina<br />

napja van.<br />

Ilma<br />

Vörösmarty Mihály névalkotása a Csongor<br />

és Tünde című mesedrámában. Valószínüleg<br />

az Ilona és a Vilma rövidítése.<br />

Finn név is, ez szintén 19. századi névalkotás.<br />

A jelentése: levegő, ég, világ.<br />

Aladár<br />

Germán eredetű név, valószínűleg a<br />

germán Aldarik vagy az Aldemar név<br />

megmagyarosodott alakja. Elemeinek<br />

eredeti jelentése: öreg, tapasztalt + híres<br />

vagy hatalmas, testőrhadnagy, mindenben<br />

hatalmas, előljáró.<br />

1984 (26 éve ünneplik)<br />

Műemlékvédelmi világnap. Az UNES-<br />

CO ICOMOS Szervezetének javaslatára<br />

nyilvánították április 18-át nemzetközi<br />

műemléki nappá. Először 1984-ben ünnepelték.<br />

E napon főleg azokra a műemlékekre<br />

hívják fel a figyelmet, amelyek<br />

veszélyben vannak. Ezen a napon világszerte<br />

tárt kapukkal várják a látogatók<br />

tömegeit a múzeumok, képtárak.<br />

1828. április 18. (182 éve történt)<br />

Megszületett Zsolnay Vilmos keramikus.<br />

Zsolnay Miklós, a lukafai keménycserép<br />

manufaktúrából megalapította a Zsolnay<br />

Keménycserép Manufaktúrát, amelyet<br />

1854-ben, a cégbejegyzést módosítva,<br />

idősebbik fia, Ignác nevére íratott. Zsolnay<br />

Ignác tíz évig vezette a kezdetleges<br />

felszereltségű, kézi erőre berendezett<br />

üzemet. A csupán helyi piacra termelő,<br />

a kereskedelmi tömegáruk versenyétől<br />

elszegényedett fazekasokat (8-10 főt)<br />

foglalkoztató üzem kőedényeket, épület-kerámiákat<br />

és vízvezetékcsöveket<br />

gyártott. A tőkehiánnyal küszködő, fejlesztést<br />

és gépesítést nélkülöző műhely<br />

nem tudott megküzdeni a piaci verseny<br />

nehézségeivel. Az elárverezéstől Zsolnay<br />

Vilmos mentette meg az üzemet, amikor<br />

1865-ben átvette Ignác bátyjától a<br />

vezetést. Az üzem világhírű gyárrá való<br />

fejlődése ezután kezdődött el.<br />

Zsolnay Manufaktúra:<br />

http://www.zsolnay.hu/Hun/1index.htm<br />

Április 19.<br />

Ma Emma, Buda, Leó, Gerold<br />

napja van.<br />

Buda<br />

Régi magyar személynév. Keresztnévként<br />

a 19. században újították fel. Eredete<br />

vitás. Lehet a helység neve. Más<br />

magyarázat szerint a szláv Budimir személynévből<br />

származik. E név elemeinek<br />

a jelentése: lenni + béke.<br />

Gerold<br />

Germán eredetű név. Jelentése: dárda,<br />

hatalom.<br />

1882. április 19. (128 éve történt)<br />

Meghalt Charles Robert Darwin angol<br />

természettudós, aki megalkotta a természetes<br />

kiválasztódás elméletét. 1859-ben<br />

jelent meg fő műve: A fajok eredete (On<br />

the Origin of Species), 1871-ben pedig<br />

Az ember származása (The Descent of<br />

Man), amelyben az embert egy – akkor<br />

még ismeretlen – közös ősmajomféleségtől<br />

származtatta.<br />

1906. április 19. (104 éve történt)<br />

Párizsban meghalt Pierre Curie francia<br />

Nobel-díjas fizikus, akit egy lovas kocsi<br />

gázolt el. 1881-ben a piezoelektromosságot,<br />

1898-ban feleségével, Marie<br />

Curie-vel a polónium és a rádium nevű<br />

radioaktív elemeket fedezte fel.<br />

Április 20.<br />

Ma Tivadar, Konrád, Töhötöm,<br />

Tihamér napja van.<br />

Konrád<br />

Germán eredetű név. Jelentése: merész<br />

és tanács(adó).<br />

Töhötöm<br />

Török, magyar eredetű név, a Tühütüm<br />

névből származik. Jelentése: fejedelem,<br />

herceg.<br />

1915 (95 éve történt)<br />

Budapesten megszületett Szeleczky Zita<br />

színésznő. Ismertebb filmjei: Leányvásár,<br />

Gül baba, Fekete gyémántok, Szegény<br />

gazdagok.<br />

1912 (98 éve történt)<br />

Meghalt Bram Stoker ír író, a Drakula<br />

szerzője.<br />

1941 (69 éve történt)<br />

Los Angelesben megszületett Ryan<br />

O’Neal amerikai színész. Ismertebb filmjei:<br />

Ismerős játékok (2002), Love Story<br />

(1970), A tolvaj, aki vacsorára jött (1973),<br />

A híd túl messze van (1977).<br />

Április 21.<br />

Ma Konrád, Zelma, Simeon, Anasztáz<br />

napja van.<br />

Konrád<br />

Germán eredetű név. Jelentése: merész<br />

és tanács(adó).<br />

Zelma<br />

Női név, a német Selma névből származik,<br />

ez pedig a Salome és az Anselma<br />

becézője. Származtatják még a Szalome<br />

arab formájaként is. Jelentése: Sion békéje,<br />

az Istenség védelme alatt álló.<br />

1782. április 21. (228 éve történt)<br />

Nemzetközi óvodanap. Friedrich Fröbel<br />

német pedagógus és óvodaalapító születésének<br />

emlékére tartják ezen a napon<br />

az óvodanapot. Fröbel 1831. és 1836.<br />

között Svájcban tevékenykedett, különböző<br />

iskolákat alapított, és részt vett a<br />

népiskolai tanárképzésben. Felismerte<br />

a jelentőségét az iskola előtti nevelésnek,<br />

amely a gyermekek tevékenységi<br />

hajlamát ösztönzi. 1837-ben létesítette<br />

kisgyermekek részére az első Gondozó-,<br />

Játék- és Foglalkoztató Intézetet a türingiai<br />

Blankenburgban, amelyet 1840-től<br />

óvodának nevezett el.<br />

1910 (100 éve történt)<br />

Hetvenöt éves korában meghalt Mark<br />

Twain (eredeti nevén: Samuel Langhorne<br />

Clemens) amerikai író (Tom Sawyer kalandjai).<br />

1926 (84 éve történt)<br />

Londonban megszületett Elizabeth Alexandra<br />

Mary Windsor, aki 1952-ben II.<br />

Erzsébet néven Nagy-Britannia uralkodója<br />

lett.

---

A<br />

Útnak indult<br />

a Drámafutár<br />

Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társaság keretén belül egy<br />

különleges program indult útnak néhány héttel ezelőtt, mely a<br />

Drámafutár nevet viseli. A programot Fekete Ágnes vezeti, aki<br />

Vajdaság iskoláit járva különféle témákat dolgoz fel a drámaórákon keresztül,<br />

melyet sok játék és beszélgetés kísér, s amelyen keresztül néhány<br />

igen fontos, a gyerekeket, fiatalokat érdeklő és érintő dologgal foglalkoznak.<br />

A felvázolt szituációt, a történet szálait az osztály közösen bogozza<br />

ki, megoldásokat keresnek, véleményt formálnak magukban, feltérképezik<br />

a történet szereplőinek jellemét, viselkedésük mozgatórugóit.<br />

– A kiközösítés, a felelősség, a bizalom, a tanár-diák viszony vagy az<br />

identitástudat témáját dolgozzuk fel a gyerekekkel, korosztálytól függően.<br />

A program iránt hatalmas az érdeklődés a tanárok és a gyerekek<br />

részéről is, hiszen egy-egy problémát újszerűen, játékosan közelítünk<br />

meg és próbálunk megoldani, vagy választ találni a felmerülő kérdésekre,<br />

s a történeten keresztül tapasztalatot is szereznek, hogy hogyan<br />

kezeljék ezeket a helyzeteket, nagyon sokszor pedig önmagukra ismernek<br />

egy-egy szereplő által – mondja Ági.<br />

A drámafutáros foglalkozásba a szabadkai Majsai Úti iskolában lestünk<br />

bele, ahol Ági éppen az ötödikesekkel boncolgatta Gitta történetét,<br />

akit három osztálytársa rendszeresen zaklat, csúfol, megszégyenít.<br />

A tanulóknak különféle helyzetekben kellett magyarázatot, választ találniuk<br />

Gitta és osztálytársai viselkedésére, az óra végén pedig mindenki<br />

azt a feladatot kapta, hogy saját belátása szerint befejezze a mondatot:<br />

Gitta olyan lány, aki...<br />

Az óra befejeztével Mészáros Melittával, Tóháti Ádámmal és Liscsevity<br />

Csabával beszélgettünk az őket ért benyomásokról, a történet<br />

részleteiről és a tanulságokról.<br />

– Nekem nagyon tetszett az óra. A történetet eljátszottuk, úgy, mint<br />

egy előadást, mindenki elmondta a véleményét, bár kicsit szégyenlősek<br />

voltunk, mert ott volt az egész osztály, meg az osztályfőnök is. Mivel<br />

az egész csak játék volt, könnyebb volt kimondani, amit gondolunk.<br />

Nagyon sok mindent megtanultunk, és Gitta története is érdekes volt,<br />

ami a valóságban is megtörténhet. A lényege az volt, hogy ne közösítsünk<br />

ki másokat. A mi osztályunkra, vagyis az osztályon belül ez nem<br />

jellemző, viszont osztályunk és egy másik osztály között már megvan.<br />

Szerintem mindenki sok újat hallott ma, és ráébredtünk néhány fontos<br />

dologra. Szeretném, ha máskor is lennének ilyen óráink, de úgy, hogy<br />

aznap ne legyen tanítás, mert most órák előtt jöttünk be az iskolába<br />

– tudtuk meg Melittától.<br />

– Én a mai napon megtanultam, hogy beleképzeljem magam annak<br />

a helyzetébe, akit csúfolnak, és tudom, hogy az a valaki milyen rosszul<br />

érezheti magát – mondta Ádám. – Tulajdonképpen átéltem már én<br />

is hasonlót, csúfoltak, piszkáltak engem is, és én is másokat, bár már<br />

nem emlékszem, mi volt az oka. Ha valakit felelősségre vonnak amiatt,<br />

hogy csúnyán viselkedik másokkal, az hatásos lehet, és úgy emlékszem,<br />

mivel nem akartam, hogy kitudódjon és megszidjanak, inkább<br />

nem piszkáltam tovább a másikat. A legtöbb kiközösítés az előítéletek<br />

miatt alakul ki bennünk a másik iránt. Ha lenne több foglalkozás, valószínűleg<br />

sokkal jobban megváltozna az egymáshoz való viszonyunk,<br />

jobb lenne, de ennek az egy órának nem tudom, lesz-e elég hatása, bár<br />

sokat tanultunk belőle, s talán néhány dologról nekem is megváltozott<br />

a véleményem. Biztosan lenne még sok téma, amiről szívesen elbeszélgetnénk,<br />

például az árulkodás és az összetartás, de ez a mai téma is<br />

nagyon érdekes és hasznos volt.<br />

Csaba úgyszintén nagyon élvezte az órát, szerinte biztosan ráébresztett<br />

egyeseket arra, hogy nem kellene olyan dolgokat csinálni másokkal,<br />

mint amit a képzeletbeli Gittával műveltek az osztálytársak.<br />

– Ha beleképzeljük magunkat a másik helyzetébe, rögtön rájövünk,<br />

hogy nem szabad a másikat kiközösíteni, mert az nekünk sem esne<br />

jól. Velem szerencsére még nem történt ilyen, de bele tudtam magam<br />

élni Gitta helyébe. Hozzánk is jött egy új gyerek, őt jól fogadtuk, de<br />

különben előfordul olyan eset is, ami Gittával történt. Én például ilyen<br />

helyzetben szóltam volna a szüleimnek és az oszinak is, persze, ha az<br />

osztálytársaim mellém állnának azokkal szemben, akik bántanak, akkor<br />

talán a felnőttek nélkül is megoldható a helyzet, semmiképp sem<br />

verekedéssel – véli Csaba. – Amikor a felnőtteket is bevonjuk, egy picit<br />

félünk attól, hogy csak rosszabb lesz a helyzet, és sokszor ez tart minket<br />

vissza, hogy szóljunk nekik, néha azonban szükség van az ő segítségükre<br />

is. Érdekes volt, hogy beleképzeltük magunkat egy-egy szereplő<br />

helyzetébe, de amit mondtunk helyettük, azt már mi gondoltuk. Jó volt<br />

egy kicsit játszani, lehetne máskor is hasonló óránk.<br />

Sztojánovity Lívia<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

10

---

Állatkertben jártunk<br />

A színház ünnepén<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

11<br />

múlt héten az osztályommal állatkertben jártunk. Tizenegy körül<br />

A volt a találka az iskola udvarában. A palicsi állatkert busza jött<br />

értünk.<br />

Amikor odaértünk, a tanító néni megvette mindenkinek a jegyet.<br />

Egyből a zsiráfok felé vettük az irányt, de közben megtekintettük a<br />

medvét, a tarajos sült és az oroszlánt. Összetalálkoztunk az állatkert<br />

igazgatójával, és üdvözöltük őt. Most először láttam a zsiráfoknál<br />

a nagy kilátót. Fából készült, szép kidolgozású lépcső vezetett fel,<br />

ahonnan látni lehetett a zsiráfokat. Utána a játszótérre mentünk, ahol<br />

elfogyasztottuk az uzsonnánkat. Erre a napra beszámolóval készült<br />

mindenki. Volt, aki a tevéről, volt, aki a kengururól írt. Mindannyian<br />

feloolvastuk beszámolónkat.<br />

Hazafelé indultunk, de útközben még megálltunk a madárröptetőnél.<br />

Az autóbusz az állakert bejáratánál várt bennünket. Az iskola<br />

előtt mindenki leszállt, és hazaindult. – Pető Dávid<br />

árcius 26-án az állatkertben voltunk. Azon a napon csak az uzsit<br />

Més a beszámolót kellett hozni.<br />

Mikor megérkeztünk Mirjana néni, az állatkert egyik dolgozója<br />

fogadott bennünket. Sok állatot láttunk. Nekem a legcukibb állat<br />

a medve volt, a legviccesebbek a majmok, a legcsúnyább pedig a<br />

dromedár. A zsiráfoknál felmentünk a kilátóra, és onnan néztük őket.<br />

Megtekintettük a levedlett kígyók bőrét is. Megtartottuk a beszámolót<br />

a tevéről és a kengururól. A játszótéren igazán kitomboltuk<br />

magunkat.<br />

Amikor a tanító néni sorakozót fújt, mindenki rosszkedvűen szállt<br />

be az autóbuszba. Sajnáltuk, hogy vége lett e csodálatos napnak.<br />

– Golić Attila<br />

4. c osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka<br />

Tudatjuk Önökkel, hogy megérkeztek a jutalomkönyvek. Köszönjük,<br />

nagyon örülünk! Ez további munkára serkent bennünket.<br />

A szabadkai J. J. Zmaj iskola 4. c osztály rejtvényfejtőinek egy csoportja<br />

Állnak:<br />

Tihamér, V. Johanna, Botond,<br />

guggolnak: Dániel és T. Andor<br />

Iskolanap az ötvenöt éves<br />

Petőfi Sándor iskolában<br />

„Nézz utána, hogy minden napból a legközönségesebb, sivár<br />

hétköznapokból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú<br />

szóval. Méltányos cselekedettel. Udvarias mozdulattal.<br />

Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempézhetsz<br />

valamilyen varázsos elemet. Megajándékozhatod magad egy<br />

könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom<br />

megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával,<br />

vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb,<br />

ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel,<br />

a jóindulatúval és az udvariassal: tehát az ünneppel.”<br />

Márai e gondolatsorával köszöntötte a műsorvezető, a nyolcadikos<br />

Szökő Tamás az ünneplőket.<br />

Elsőként az énekkar elénekelte az iskola himnuszát, utána tavaszi<br />

énekeket hallottunk, majd szavalatok hangzottak el magyar és szerb<br />

nyelven.<br />

Az iskola igazgatója, Dragica Krstić szerb és magyar nyelven köszöntötte<br />

az egybegyűlteket. Ezt követően Petőfi Sándor Szülőföldemen,<br />

Befordultam a konyhára, Zsuzsikához, Dicsőséges nagyurak<br />

című verseit hallhattuk Kovács Noémi hegedűjátékának kíséretében.<br />

Március 27-én ünneplik szerte a világban a színház világnapját.<br />

Mivel iskolánk, az óbecsei Petőfi Sándor iskola névadója is színésznek<br />

állt, ezért ünnepeljük mi minden évben március 27-én az iskolánk<br />

napját.<br />

„Színház az egész világ,<br />

S színész benne minden férfi és nő:<br />

Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár<br />

Életében!” – hangzott el Shakespeare híres gondolata.<br />

A továbbiakban hallhattuk Petőfi Sándor Színészdalát, majd a Két<br />

hold van a poharamban című darabot. Ezután szavalatok hangzottak<br />

el német, angol és szerb nyelven.<br />

A műsor végén jó hangulatot teremtettek a ritmikus- és néptáncosok<br />

fergeteges táncai.<br />

Hogy méltóképpen ünnepeltünk, köszönhetjük Benák Erzsébet<br />

és Szűcs Budai Engelbert magyartanároknak, Kiss Margit zenetanárnőnek,<br />

valmint Tadein Stella szerb-, Márton Ilona német-, Szabó<br />

Prax Marianna angoltanárnőnek, Máté Ágota, Tufegdžić Mónika,<br />

Csernyák Szlivia, Vastag Géber Judit, Nataša Knežević, Banko Ibolyka<br />

tanítónőknek, valamint Cseszák Korcsik Anikó, Cseszák Balázs néptáncoktatóknak.<br />

K. E.<br />

Kedves Szerkesztőség!

---

Tűvé tettem<br />

Egy napos délelőtt ugrálókötelezni szerettem volna, de sehol nem találtam<br />

az ugrálókötelet.<br />

Gondoltam, hogy megkeresem. Először a szenesben néztem, kutattam. Sehol<br />

nem volt. Azt hittem, hogy Kriszti rakta el.<br />

– Nem láttad az ugrálókötelet? – kérdeztem reménykedve.<br />

– Nem. Miért? Nézted már a kiskonyhában?<br />

– Nem. Segítesz?<br />

– Persze! Ha megtaláljuk versenyezünk, hogy ki ugrál tovább? – kérdezte<br />

játékosan.<br />

– Igen.<br />

– De előbb ebédeltek! – szólt közbe apu.<br />

Gyorsan beszaladtunk, kezet mostunk. Az ebéd csendben zajlott le.<br />

– Ki segít nekünk ugrálókötelet keresni? – hozta szóba ismét az ugrálókötelet<br />

Kriszti.<br />

– Én már el is felejtettem, hogy kerestük – szóltam közbe.<br />

– Majd én segítek – ajánlkozott apa.<br />

Apu és Kriszti a házban kotorásztak, míg én az udvaron idegeskedtem. Elmúlt<br />

egy, kettő és három óra is. Anyu kávészünetet rendelt.<br />

– Hol lehet még? – kérdeztem mérgesen, de már azt hittem, hogy az űrlények<br />

vitték el.<br />

– Mindenhol kerestétek? – érdeklődött anyu.<br />

– Igen – hangzott a válasz mindhármunktól egyszerre.<br />

– Talán valakit, illetve valamit kellene megkérdeznetek.<br />

– Ezt meg hogy érted? – kérdeztem, mert egy mukkot sem értettem abból,<br />

amit anyu hablatyolt.<br />

– A kismacskák játszottak tegnap vele, és azt hiszem, hogy a házukban volt<br />

– bökte ki nagy nehezen.<br />

Gyorsan felpattantam és megnéztem. Ott volt. Az én sárga ugrálókötelem.<br />

Ugyan ki gondolt volna erre?! Anyu mindvégig tudta, csak hallgatott.<br />

De most már elment a kedvem az ugrálókötelezéstől, ezért hagytam, hogy<br />

a cicák játsszanak vele.<br />

Kanyó Klaudia, 7. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka<br />

Nap<br />

Az irigységtől sárga,<br />

Mert számára nincsen járda,<br />

Ő az egyetlen sárga labda,<br />

Amely az űrben hál,<br />

Reggel minden ember reá vár.<br />

Sugaraival boldogít minket,<br />

Felszárítja a sminket.<br />

Ő látja el energiával a Földet.<br />

Hold<br />

Esténként, mikor a sötétség<br />

Birodalmába veszi a Földet,<br />

Elrejti a fák színét,<br />

S feketévé varázsolja a zöldet.<br />

Minden embernek van saját holdja,<br />

Melyet a fejében hordva,<br />

Józanul gondolkodik, s számol,<br />

Hogy a Hold számunkra<br />

Mennyi energiát tárol.<br />

Felhő<br />

Amikor a nap elalszik, s nem jó,<br />

Helyettesíti őt a felhő.<br />

Változatos az alakja,<br />

Van, amikor van kalapja.<br />

Boldogságot hoz a halaknak,<br />

Akik ilyenkor ízesített horogra harapnak.<br />

Nem szívesen látják őt nyáron,<br />

Mert ha jön, nem süthetnek húst nyárson.<br />

Varga Szimóna, 8. osztály, Kis Ferenc iskola, Szilágyi<br />

Jótett helyébe jót várj!<br />

Az eset, amit most leírok, tavasszal történt. Éppen elmúlt a tél, az idő is kezdett<br />

lassan felmelegedni. Friss levegőre vágyva elhatároztam, hogy futni megyek<br />

a közeli parkba.<br />

Jókedvűen húztam fel az edzőcipőmet, és pár perc múlva a park bejáratánál<br />

álltam. Elterveztem, merre fogok futni. A forgalmas utakat elkerültem, hogy ne<br />

zavarjam a járókelőket. Jó volt nézni a zöldülő fákat, a növekvő füvet, és a levegőben<br />

is volt valami friss illat. Az utolsó pillanatban torpantam meg. Az úton<br />

egy takaros kis pénztárca hevert a lábaim előtt. Körülnéztem, de sehol senki.<br />

Lehajoltam és felvettem. Egy elhasznált sorsjegy, egy buszjegy, egy igazolvány<br />

és némi pénz volt benne. Nem sok pénz, igaz, de én tudtam volna mire költeni.<br />

– Tedd el, Martin, hisz senki sem lát! – szólalt meg bennem a kisördög.<br />

A kísértés szerencsére nem tartott sokáig. Kinyitottam az igazolványt, és egy<br />

bajuszos ember nézett velem farkasszemet. Megnéztem az igazolványban szereplő<br />

címet, szerencsére csak pár utcányira volt innen. Elindultam, hogy visszaadjam<br />

a tulajdonosnak azt, ami az övé. A bajuszos ember megörült, mikor meglátta<br />

a pénztárcát. Megköszönte, és azt mondta, hogy rendes gyerek vagyok.<br />

Pár hónappal később már el is felejtettem a parkban történteket. Éppen az<br />

úszóedzésről indultam haza. Felpattantam a kerékpáromra, és elindultam, mikor<br />

hatalmasat dörgött az ég, és szakadni kezdett az eső. Pár métert tekertem a<br />

bicajomat, és akkor vettem észre, hogy lyukas az egyik gumi. Rettentő mérges<br />

lettem. Gyalogolhatok haza bőrig ázva, és még a kerékpáromat is tolhatom. Ekkor<br />

fékezett le mellettem egy autó. A bajuszos ember szállt ki belőle:<br />

– Megismersz? – kérdezte, majd felkapta a bicajomat és a csomagtartóba<br />

rakta. Jobbkor nem is jöhetett volna. Beszálltam mellé a kocsiba, és pár perc<br />

múlva otthon voltam.<br />

Az én esetemben is beigazolódott a mondás, hogy: Jótett helyébe jót várj. Pedig<br />

én nem is azért adtam vissza a pénztárcát, hogy valami jó történjem velem.<br />

Jaramazović Martin, Ivan Goran Kovačić iskola, Szabadka<br />

Egy topolyai kamasz munkanapja<br />

Nálunk minden reggel ugyanúgy kezdődik. Csörög a régi kis óra a polcon.<br />

Ilyenkor dühös vagyok, és próbálok felébredni.<br />

A nap ezután úgy folytatódik, hogy felkelek a jobb vagy bal lábammal. A<br />

felnőttek szerint ettől függ a napom további kimenetele. Öltözködni kezdek.<br />

Általában semmit sem találok. A reggeli forró teát nagyon szeretem. Amikor azt<br />

kortyolgatom, rátekintek az órára. Csupán tíz percem van, hogy odaérjek a „kedvenc”<br />

helyemre, aminek neve iskola. Már rohanok is! Útközben azon töprengek,<br />

miből lehetséges a felelés. Nem készültem mindenből, nem volt időm... ki érti<br />

ezt meg...? Múlnak az órák, de a veszély még nem múlt el. Biológiaóra következik.<br />

Rosszul vagyok, ebből a tantárgyból éppen nem készültem. Megjelenik a<br />

tanárnő naplóval a kezében. Vészes gyorsasággal lapoz.<br />

– Csak ne én! – motyogom magamban.<br />

Elhangzik a név... uhhh... megúsztam! Lassan vége az utolsó órának is. Barátaimmal<br />

vidáman ballagunk haza. Otthon anya a nap eseményeiről kérdez.<br />

Elsorolom neki a történeteket, miközben sietek ebédleni. Fél órai pihenés után<br />

nekilátok a tanulásnak. A délután gyorsan elmúlik. Este táncra megyek. Ott mindenki<br />

vidám, nyugodt. Bemelegítünk és táncolunk, elfeledjük a napi problémákat.<br />

Későn érek haza. Ilyenkor fáradt vagyok. Gyorsan ágyba bújok.<br />

Vége még egy napnak! Holnap egy újabb következik új eseményekkel és új<br />

kihívásokkal. De addig alszom egyet.<br />

Drobina Norbert, 7. osztály, Csáki Lajos iskola, Topolya<br />

László Nikolett csantavéri tanuló rajza<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

12

---

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

13<br />

Családi kirándulás<br />

Egy vasárnap délelőtt apukám elhatározta, hogy kimegy a család a Fruška<br />

gorára ebédelni.<br />

A testvérem és én nagyon örültünk a hírnek. Anyukámnak is tetszett az ötlet,<br />

csak félt, hogy elered majd az eső, eltévedünk, megsérülünk vagy ellopják<br />

az autót. Megnyugtattuk anyukámat: semmi ilyesmi nem fog történni. Beültünk<br />

autónkba, Ajcsiba, és indultunk is a hegyre. Ott kerestünk egy hűvös helyet és<br />

letelepedtünk. Ameddig a szüleink főztek, a nővéremmel sétálni mentünk az<br />

erdőbe. A sűrű, félelmetes, sötét erdő egy licspocsos patakkal kezdődött. Szerencsére<br />

elég keskeny volt, úgyhogy átugrottuk. Közben furcsa hangokat hallottunk.<br />

Egyszer csak az út kettévált. Én jobbra akartam menni, persze balra<br />

kellett. Megszakadt az ösvény. Tudtuk, hogy az erdőbe nem szabad menni, ezt<br />

Anita is tudta, csakhogy ő izgalmat akart. Hát meg is lett az izgalom, amikor<br />

egy gödörbe estem. Egy elég mély gödörbe. Volt ebben a balesetben valami<br />

jó is: találtam az árokban egy pénztárcát. Beleraktam a zsebembe, a testvérem<br />

kihúzott a sárból, és nem mentünk tovább, nehogy még nagyobb bajunk essen.<br />

Most végre én döntöttem. Visszaértünk sikeresen az út két ágához. Nem tudtuk<br />

merre menjünk. Még szerencse, hogy a karkötőmet elvesztettem, és pont az<br />

útnak a jobb oldalán. Arra mentünk. Minden baj nélkül a patakhoz értünk. Azt<br />

átugrottuk, és onnan már könnyű volt megtalálni a szüleinket, akik éppen készek<br />

lettek az ebéddel. Ezt nagyon jóízűen elfogyasztottuk.<br />

– Jaj! A pénztárca! – mondtam anyukámnak, és a kezébe nyomtam a gödörben<br />

talált tárgyat. Ebben a pillanatban egy 30-31 év körüli férfi ment el<br />

mellettünk. Kék rövidujjú inget viselt, ami csupa víz volt az izzadságtól. Valamit<br />

kereshetett.<br />

– Elnézést, nem láttak véletlenül egy pénztárcát? – kérdezte. Anyukám odanyújtotta<br />

neki a talált tárgyat. A férfi nagyon megörült, majd hálálkodva elment,<br />

mi pedig jókat beszélgettünk. Egyszer csak villámlott, és eleredt az eső. Szerencsére<br />

csak apró cseppekben. Gyorsan összepakoltunk, odaszaladtunk Ajcsihoz,<br />

és hazaindultunk.<br />

Otthon jól lekiabáltam a testvéremet, mert csupa sár lett a ruhám. Mégis<br />

örültem, hogy egy ilyen szép családi kirándulásban volt részem.<br />

Bálizs Ágnes, 5. osztály, Petőfi Sándor iskola, Újvidék<br />

Együtt a család<br />

Az én családom csak hétvégén van együtt.<br />

Ilyenkor megengedjük magunknak, hogy tovább ágyban maradjunk. Én is<br />

átmegyek a szüleim szobájába, és ott megbeszéljük, mit fogunk csinálni aznap.<br />

Ha szép az idő, már kora reggel kimegyünk a gyümölcsösbe. Apa tüzet rak, anya<br />

füvet vág, én pedig felállítom a sátramat. Előkerül az íj, a nyilak. Apával íjászbajnokságot<br />

rendezünk, míg anya elkészül az ebéddel. Étkezés után kifekszünk<br />

a napra. Hallgatjuk a madarak csicsergését, és mindig megígérjük, hogy hétközben<br />

is kijövünk, de ez nem valósul meg. Hétközben mindenki elvan a saját<br />

gondjaival, bajaival. Csak vacsora közben vagyunk együtt. Ilyenkor elmondjuk<br />

egymásnak az aznapi eseményeket, és aztán fáradtan megyünk az ágyba.<br />

Örülök, hogy van a héten két olyan nap, amikor együtt a család.<br />

Papp Paszkál, 5. osztály, Samu Mihály iskola, Óbecse<br />

Golić Attila<br />

szabadkai tanuló<br />

illusztrációja<br />

Van egy „angyali” tesóm<br />

Angyali a fenét! Én talán az vagyok. De térjünk a lényegre!<br />

Horák Éva az ő félelmetes neve.<br />

A tesóm egy árulkodós rosszcsont, kegyetlen, haszonleső, sőt még vegetáriánus<br />

is akar lenni.<br />

– A húsomon van valami rágós izé, én rágót akarok! – így nyafog minden<br />

egyes áldozat fülébe, és nyávogásához hozzáteszi, hogy ő csak a kirántott húst<br />

szereti, vagy az enyémet! Egyébként hatéves, tengerkék a szeme, s a csupa szőke<br />

haj alatt bújik az ördöngös agy. Talán, ha nem kedvelné annyira a fiús életet,<br />

azt mondanánk: babakedvelő. Ördöngössége mindenhol kitudódik. Unokatestvérünk<br />

szülinapján a „légy jó” kérés nem teljesült. Egyszerre két fiút is elvert, akik<br />

idősebbek két évvel nála.<br />

Hogyan lehetne ezt a borzalmat túlélni?! Megvan a megoldás: az állatok.<br />

Zsuzsa néni, a harmonikatanárnőm volt olyan kedves, hogy a megfiadzott<br />

macskájának két köjkét nekünk ajándékozta. Előzőleg négy cicánk volt. Tom,<br />

Jerry, Marci és Kitekat. A halál elrabolta őket, de az új két nyávogó megvan: Maffi<br />

és Szaffi. Éva az őrületbe nyúzza őket.<br />

– Maúúú! – ez a cicajaj. Egyre csak ezt hallom a húgom és a macskák közelében.<br />

Horák László, 4. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin<br />

Állatkerti séta<br />

Tegnap olvastam az újságban, hogy az állatkertben kisbocsok születtek.<br />

– Mikor nézhetem meg őket? – kérdeztem édesanyámtól.<br />

– Szombaton menjetek, vidd magaddal a húgodat is. Őt is érdeklik az állatok<br />

– hangzott a válasz.<br />

Másnap reggel izgatottan készülődtünk.<br />

– Készen vagy már? Indulhatunk? – kérdeztem a húgomat. Sok látogatója<br />

volt a szép állatkertnek. Mindenfelé gyönyörű virágok pompáztak. Sorba megnéztük<br />

a tigrist, oroszlánt, medvét. Ők nagy ketrecekben élnek.<br />

– Siess már, itt lógnak a majmok a faágakon! – kiáltott izgatottan Dóri.<br />

– Ne menj közel a kerítéshez! – szóltam rá komolyan. Tovább sétáltunk. Egy<br />

nagy medvéhez értünk.<br />

– Nahát, itt él a jegesmedve a kisbocsokkal! – örvendezett a kishúgom.<br />

Nagyon szép napot töltöttünk együtt az állatkertben.<br />

Nagyidai Andrea, 4. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin<br />

„Holmi kis vásárnál népesebb a konyha”<br />

Nyüzsgés a konyhában nálunk vasárnap szokott lenni.<br />

Ilyenkor a mamámék is jönnek ebédre. Néha a külföldi rokonaink is hazajönnek,<br />

és persze őket is meghívjuk. Anyukám ilyenkor levest, húsokat, főzelékeket<br />

és salátákat készít. Legújabban a salátákat ránk bízza. Nagyon élvezem. Igaz,<br />

nagyon szeretem enni is! A burgonyát is én szoktam hámozni. Ilyenkor tele van<br />

a konyha. Apukám és a tesóm is szoktak segíteni, csak ők másban. Mindenkinek<br />

megvan a dolga. Egyikünk ezt csinálja, másikunk azt. A vasárnap nálunk ünnepélyesebb,<br />

mint a hétköznap.<br />

A terítés mindig az én dolgom. Az asztalterítővel kezdem, majd tányérokat,<br />

evőeszközöket, szalvétát és poharakat rakok az asztalra. Mire a vendégek megérkeznek,<br />

minden kész, és jóízűen elfogyasztjuk az ebédet.<br />

A konyhában ilyenkor nagy a felfordulás és a nyüzsgés, de megéri, hiszen<br />

együtt van a család!<br />

Belec Szonja, 6. osztály, Thurzó Lajos iskola, Zenta<br />

Mi a boldogság?<br />

Mi a boldogság? Ez igen összetett érzelem, és mindenkinek mást jelent.<br />

Van, akit egy megvett tárgy tesz tesz boldoggá, vagy az, hogy sok pénze van,<br />

és bármit megvehet. Micsoda butaság! A boldogságot nem lehet megvenni.<br />

Egy tárgy tönkremehet, eltörhet, és csak pár nap örömet szerez, hiszen miután<br />

megszoktuk, hogy van, nem is tartjuk olyan fontosnak. Mások attól boldogok,<br />

ha sikert érnek el az iskolában vagy a munkahelyen. De az ember sosem elégedett,<br />

ha elér valamit, biztos, hogy többet szeretne. Anyukám azt mondja, hogy<br />

az ő boldogsága a három gyereke. Én ezt nem értem. Az tetszik neki, mikor<br />

rosszalkodunk, vagy mikor nem győz dolgozni azért a kamerás telefonért, amiért<br />

nyafogok? Mi ebben a jó? Apukámat akkor látom igazán boldognak, mikor<br />

muzsikál. Csakúgy csillog a szeme ilyenkor. Az élete a zene. Úgy látszik, mindenki<br />

máshol lel rá erre az érzésre. Én akkor érzem magam boldognak, mikor<br />

önfeledten játszom a kutyámmal vagy a tesóimmal. Mikor meglátok egy kis aranyos<br />

állatot, megsimogatom, hiszen imádom őket. Nagyon szeretem azt is, ha a<br />

körülöttem lévő emberek nem szomorúak, hanem vidámak és viccesek.<br />

Szerintem a kis apró dolgoktól is lehetünk nagyon-nagyon boldogok, csak<br />

ezeket észre kell vennünk és megbecsülnünk. Legfőképpen azt, hogy élünk.<br />

Oláh Andrea, 6. osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér

---

Rossz fát tettem a tűzre<br />

Remek hangulatban ébredtem. Úgy másztam ki a takaróm alól, hogy fülig érő mosoly<br />

ült az arcomon. Éjjel azt álmodtam, hogy futballcsillag vagyok, egy Robben. Kiválóan ívelgettem<br />

a labdákat, gólpasszokat adtam, s jó pár gólt rúgtam, amelyekért mindig tapsviharral<br />

jutalmazott a hálás közönség. Fiú létemre tehát kiváló álmom volt, s ez megszabta<br />

aznapi hangulatomat is. Legalábbis a délelőttit!<br />

Reggeli fogmosás, tisztálkodás után pár falatot reggeliztem. Amíg szendvicsemet<br />

fogyasztottam, szüntelenül az éji kaland járt az eszemben. Miközben a kenyeret haraptam,<br />

lábammal jókat cseleztem az asztal alatt, a terítő takarásában. Szinte kutyafuttában<br />

oldottam meg a házi feladataimat. Valahogy most nagyon fogott az agyam. Minden feladat<br />

könnyűnek bizonyult. Elégedett voltam a teljesítményemmel.<br />

Az igazat megvallva a feladatok megoldása közben sem tudtam másra gondolni,<br />

mint a futballos álmomra.<br />

Végül elhatároztam, hogy kipróbálok egy-két megálmodott cselt.<br />

– Igen ám, de hogyan, hol, s miként?! – kezdtem törni a fejem. – Odakint fúj az őszi<br />

szél, sodorja az elsárgult leveleket. Az eső is eleredt. A csodába! – húztam ferdére ajkam.<br />

– Ilyen szerencsétlenséget!<br />

S ekkor még csak nem is gondoltam rá, hogy történni fog a mai napon ennél nagyobb<br />

baj is.<br />

Sokáig törtem a fejem, hogy mitévő legyek, hol próbálhatnám ki cseltudományom.<br />

Jutott eszembe sok-sok butábbnál butább gondolat, de mind elhessegettem. Volt egy<br />

kósza ötletem, amely többször is visszatért. Főleg azt kergettem el a fejemből. Többször<br />

is gyors egymásutánban.<br />

Emlékszem régebben szerettem bent, a lakásban rúgni a labdát. Anyu minduntalan<br />

kioktatott:<br />

„– Nem megmondtam, hogy a labdarúgást odakint játsszák! Bent illedelmesen kell<br />

viselkedned.<br />

– De hát én illedelmesen rúgom a focilabdát.<br />

– Igen, azt látom, csakhogy a labda betörheti az üveget, széttörheti a vázát... Tudod,<br />

a legkedvesebb vázámat. A hosszú, ívelt, gémnyakú vázát. S akkor már a labdarúgó sem<br />

illedelmes. Tessék odakint focizni!<br />

– Értettem!”<br />

– Értettem – kezdtem el agyalni. Illedelmes labdarúgó leszek. Majd akkor rúgom<br />

odabent, amikor anyuék nem látják.<br />

A szám ismét mosolyra fakadt. Úgy éreztem megoldottam minden feladatot. S azt<br />

is tudtam, hogy anyu hamarosan elmegy a mamához, s egyedül maradok a lakásban.<br />

Tehát... illedelmes labdarúgó leszek.<br />

S csakugyan kis idő múlva magamra maradtam. Azonnal elővettem a futballom,<br />

a hónom alá szorítottam, s úgy álltam meg a küszöbön. Tekintetem végigpásztázta a<br />

szobát. Stadionná változott az abban a pillanatban. Már nem ágyakat, fotelokat láttam,<br />

hanem lelátókat, amelyeken hullámzik a nézősereg. A szőnyegből gyepszőnyeg lett:<br />

a mennyezeti csillárból pedig fényszóró, amelynek nyalábjában álltam én, Robben, a<br />

sztár. Bekocogtam a pálya közepére, integettem a szurkolóimnak, s kezdődött a mérkőzés.<br />

Cselt cselre halmoztam. Kicseleztem a legjobb védőket is – minden széket, szófát,<br />

fotölyt – s így törtem az ellenfél kapuja felé. Aztán egy hirtelen mozdulattal megcéloztam<br />

a kapu/ajtó közepét, s rárúgtam úgy, Robbenesen. A labda szállt a levegőben,<br />

úszott a gólvonal/küszöb felett, ficánkolt az ajtón túl az előszoba felé...<br />

S ekkor vettem észre a vázát. Anyu legkedvesebb vázáját. A hosszú, ívelt, gémnyakú<br />

vázát, aki ijedtében elkékült. Akinek reszkettek karjai. Akinek hosszú, kecses árnyéka is remegett,<br />

mint nyárfalevél a nyári szellőben. Állt ott a nagy terem közepén, mint tekebábu a<br />

tekegolyó előtt, mint egy áldozat. Szólni, kiáltani már nem volt időm, hát még cselekedni.<br />

Csak egy szörnyű csattanást hallottam, s a szanaszét pörgő vázadarabokat láttam. Olyan<br />

érzés cikázott át rajtam, hogy lelkem darabjait látom szertegurulni a padlón. Kezem a szemem<br />

elé szorítottam, s úgy huppantam le a padlóra, roskadtam magamba.<br />

– Most mit tegyek?! – fogott el a pánik.<br />

„– Semmi gond, pajtikám. A darabokat eltünteted a szemetesbe, s meglátod a felnőttek,<br />

anyu és apu észre sem fogja venni a váza hiányát.<br />

– Azt nem lehet. Azt nem szabad, mert...<br />

– Mert mért? Gondolod, hogy a felnőttek figyelnek rád?! Ugyan már, pajtikám!<br />

– De anyunak azonnal fel fog tűnni, hogy rossz fát tettem a tűzre.<br />

– Ugyan miből gondolod?<br />

– Mert anyut nem lehet becsapni.<br />

– Ezt csak te hiszed. Mondom, dobd el a darabokat a szemetesbe, s ne törődj semmivel.<br />

– De nem! Ez nem szép!<br />

– Nem is szépnek kell lennie, hanem eredményesnek. Vagy te bűnhődni akarsz, pajtikám?<br />

– Én... én...”<br />

Remek hangulatban ébredtem. Úgy másztam ki a takaróm alól, hogy fülig érő mosoly<br />

ült az arcomon. A tegnapi katasztrófát túléltem. Bár hosszasan tusázott bennem a jó és a<br />

rossz, mégis sikerült a helyes úton maradnom. Ha már elkövettem a csínyt, akkor úgy véltem<br />

jobb bevallanom, mint titkolóznom, s továbbá azt sem akartam, hogy hosszasan marja<br />

a rossz fa füstje a szemem. Anyu is így vélte, mert nem szedte le a fejem a tettemért.<br />

Két dolgot megtanultam a történetből: legjobb helyes úton járni, de ha már tévedtünk,<br />

akkor becsületesnek maradni bármi áron.<br />

Ja, s illedelmes labdarúgónak lenni.<br />

Csernyák Huba, Molnár Gergely és Sinkovics Áron,<br />

7. osztály, Petőfi Sándor iskola, Óbecse<br />

Kedves Pajtások!<br />

Három óbecsei futballrajongó bizonyítja be ma, hogy ez a<br />

szenvedély nem ismer akadályt, mert néha még a szobát is futballpályává<br />

varázsolja, és ilyenkor csak a következmények józanítanak<br />

ki. Persze nem ilyen egyszerű a történet, mert a meccset<br />

a szenvedélytől fűtött én és a józan én vitája követi,<br />

ami majd a megoldáshoz vezet. Nem tudom, a három fiú közül<br />

(Csernyák Huba, Molnár Gergely, Sinkovics Áron), kinek az<br />

ötlete a képzeletbeli futballpálya s a lelkiismeret-furdalás „belső<br />

dialógussal” való megjelenítése; nem tudom, kinek köszönheti<br />

ez a fogalmazás nyelvi kifejezőerejét. Azt azonban nyugodtan<br />

mondhatom, hogy a csapatmunka jót tett a fogalmazásnak is<br />

meg a csapat tagjainak is.<br />

Mi a boldogság? – teszi fel a kérdést önmagának és mindannyiunknak<br />

Oláh Andrea. Én egyetértek az ő válaszával: „...az<br />

apró dolgoktól is lehetünk nagyon-nagyon boldogok, csak<br />

ezeket észre kell vennünk és megbecsülnünk.” Keressétek<br />

ezeket az apró dolgokat a mai válogatás írásaiban, amelyekben<br />

a szerzők színesen, ötletesen fogalmazták meg élményeiket,<br />

gondolataikat, megfigyeléseiket!<br />

Az e heti postában is a fentiekhez hasonló munkákat kaptam,<br />

s ezt a következőknek köszönöm:<br />

Csantavér: Farkas Rebeka, Gandis Ágota, Gregus Áron, Horák<br />

Emese, Kocsis Katalin, Oláh Andrea, Osztronkovics Glória<br />

és Torda Judit; Rajzot küldött: Ander Patrícia, Bakos Alexandra,<br />

Fejes Anikó, László Nikolett, Szeles Enikő (2 rajz) és Temunovity<br />

Sztella;<br />

Temerin, Kókai Imre iskola: Bujdosó Enikő, Gyuga Alisza (2<br />

írás), Horák László, Janovics Bocskovity Éva, Katona Kinga, Pap<br />

Imre, Petro Éva, Szántai Tamás és Szűcs Dávid; Rajzot küldött:<br />

Bujdosó Enikő, Gyuga Alisza, Horák László, Katona Kinga, Pap<br />

Imre, Petro Éva, Szántai Tamás és Szűcs Dávid;<br />

Topolya, Csáki Lajos iskola: Berkes Izidóra, Brindza Ágnes,<br />

Drobina Norbert, Fenyvesi Anna Zsófia (2 írás), Kovács Adrienn,<br />

Molnár Zsanett, Pelle Ármin, Pető Anita és Prokecz Lídia; Nikola<br />

Tesla iskola: Becskei Denisz.<br />

Üdvözlettel:<br />

Tomán Mária<br />

Húsvét<br />

Eljött a tavasz, virágba borul a táj,<br />

Minden gyerek a húsvétra vár.<br />

Festik a tojást, készítik a fészket,<br />

A réten egy kis bárány béget.<br />

Virágzik a barka, illatozik a jácint,<br />

Sok kislány a réten játszik.<br />

Gyűjtik az aranyvesszőt és a barkát,<br />

Festenek piros, zöld tojást és tarkát.<br />

Fő a tojás, puhul már a sonka,<br />

A tormától könnyezik nagymama.<br />

Süti a tojás alakú tortát,<br />

Ezzel lepi meg a kisunokát!<br />

Húsvét reggelén hétágra süt a nap,<br />

Minden nyuszi fején van egy kalap.<br />

Szállítják az ajándékot és a tojást,<br />

Meglepik a szomszédot és egymást.<br />

Nyuszi, bárány és kiscsirke,<br />

Ez mind a húsvét jelképe.<br />

Kölnivíz és rózsaillat száll,<br />

Minden lány a locsolókra vár!<br />

Gandis Ágota, 6. osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

14

---

2010-ben rengeteg<br />

animációs csodafilmet<br />

gyártanak, néhányat<br />

már megnézhettünk<br />

a moziban, de a<br />

DVD-változat is<br />

megvásárolható –<br />

Egyszerűen elbűvölik a<br />

nézőket a mókusokkal<br />

és az űrbeli mesékkel...<br />

Az 51-es bolygó<br />

és a többiek<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

15<br />

Hollywoodban a japánokkal és a<br />

hongkongiakkal szövetkezve dolgozták<br />

fel Timothy Harris és David<br />

Bowers meséjét Astro Boyról, egy robotról,<br />

aki hús-vér, izgága srác volt, ám egy szerencsétlen<br />

baleset során meghalt. A történetekért<br />

a gyermek apját, a tudós Tenmát<br />

bántja a lelkiismeret, hiszen nem törődött<br />

a csemetéjével, aki pont ezért merészkedett<br />

a laboratóriumba, ahol robottá vált.<br />

Ám Tenma nem hagyja annyiban a dolgot,<br />

és egy DNS-t tartalmazó hajszálból újraalkotja<br />

fiát. Astro azonban kénytelen egyedül<br />

elindulni, hogy megtalálja élete értelmét<br />

és bebizonyítsa: ő is teljes értékű élőlény.<br />

Eredeti hangok: Freddie Highmore, Nicolas<br />

Cage, Samuel L. Jackson és mások. Az Astro<br />

Boy nem amerikai találmány, egy japán ősmanga<br />

sorozatról van szó. A filmben sok a<br />

látványos csihi-puhi. David Bowers a rendezője<br />

ennek a mulatságos sztorinak. Érdemes<br />

megnézni!<br />

Az 51-es bolygó (Planet 51) kapcsán azt<br />

mondhatjuk: örömteli, hogy az ilyen jellegű<br />

animációs filmeknek továbbra is van életük<br />

a major stúdiókon kívül is. A mesét a spanyolok,<br />

a nagy-britanniaiak és az amcsik<br />

hozták össze. Jorge Blanco a rendező. Eredeti<br />

hangok: Dwayne Johnson, Jessica Biel,<br />

Justin Long, Gary Oldman és mások. Valahol,<br />

E. T. kunyhóján és az Alienek istállóján is túl<br />

kering az űrben az 51-es bolygó, amelynek<br />

lakói hellyel-közzel úgy néznek ki, ahogy<br />

azt klasszikussá vált sci-fi íróink kiötlötték:<br />

kicsik, zöldek, óriási agyuk pedig hosszan<br />

elnyúló fejben helyezkedik el. De nem akarnak<br />

senkit sem leigázni. A film humorláda! A<br />

mese pofonegyszerű. Az asztronauta Chuck<br />

Baker leszáll az 51-es bolygóra, és azt hiszi,<br />

hogy ott ő az első élőlény, aki a planétára<br />

lépett. Ehelyett egy fura zöld lényekből álló<br />

civilizációba botlik, akik rá tekintenek idegenként.<br />

Csudára klassz mozi!<br />

Az Alvin és mókusok első epizódját tavalyelőtt<br />

láttuk. Most megérkezett a mozikba a<br />

második eresztés (Alvin and the Chipmunks,<br />

2.). Betty Thomas a rendező. Szereplők/<br />

hangok: Jason Lee, David Cross, Cameron<br />

Richardson stb. Az első rész meglepetéssikernek<br />

számított az Újvilágban. A sikert<br />

máig nehéz felfogni, hiszen mi érdekes<br />

abban, hogy herélt hangú mókusok rádiós<br />

popslágereket énekelnek másfél órán át?<br />

A választ azóta sem tudjuk, de tény, hogy a<br />

filmet nagyon megszerették a nézők. Most<br />

három mókuslány is vernyákol a mókustrióval.<br />

A mókusok ezúttal kapnak egy kis High<br />

School Musical-sztorit, körítést a gimis bonyodalmak<br />

miatt. A film szülőknek csak gyerekek<br />

felügyelete mellett ajánlott.<br />

A franciák is bele-beleszólnak az animációs<br />

műhelyek munkájába. Az Arthur: Maltazár<br />

bosszúja (Arthur and the Revenge of<br />

Maltazard) Luc Besson rendező munkája,<br />

ez a monsieur ritkán nyúl mellé. Szereplők:<br />

Freddie Highmore, Mia Farrow, Jimmy<br />

Fallon, Snoop Dog, Lou Reed és mások. A<br />

két évvel ezelőtt bemutatott Arthur és a<br />

villangók szórakoztató mozi volt. Luc Besson<br />

most törzsi harcosokat vonultat fel.<br />

Freddie Highmore átalakul pár milliméteres<br />

villangóvá, és megkezdődik kalandja<br />

az animált világban. Pár percre az első rész<br />

összes szereplője feltűnik. A rendező már<br />

azon töri a fejét, hogy mi történjék Arthurral<br />

a harmadik epizódban. A Csingiling és<br />

az elveszett kincs a Disney Stúdió mozija.<br />

Az animáció szép. Korrekt eredettörténetet<br />

kapott a Pán Péter mesékből ismert kis tündérlány.<br />

Közeleg az őszünnep Tündérrévben,<br />

és Csingiling kapja a feladatot, hogy<br />

elkészítse a jogart, de a dolog nem megy<br />

olyan könnyen. Ez a szép film csak DVDváltozatban<br />

élvezhető. Nem összecsapott<br />

produkcióról van szó!<br />

B. Z.

---

Oda a barátság<br />

– Adj kölcsön ezer dinárt!<br />

– Nem adok, mert ha adok, oda a barátság!<br />

– Ugyan már, nem voltunk mi eddig<br />

sem valami nagy haverok!<br />

Tizenegy<br />

Tomi jégkorongmérkőzés közben elalszik<br />

a tévé előtt. Az öccse keltegeti:<br />

– Kelj már fel, tizenegy van!<br />

– Kinek a javára? – ugrik fel Tomi.<br />

Mi volt?<br />

– Mi volt az indiánoknál a mobiltelefon?<br />

– A futótűz.<br />

Nincs fésű<br />

A tanárnő reggel leszidja Pistikét:<br />

– Ejnye, Pistike, már megint nem fésülködtél!<br />

– Nincs fésűm, tanárnő, kérem.<br />

– Akkor kérd el az apukádét!<br />

– Neki sincs, mert nincs haja!<br />

Hát<br />

– Anyu, mi van ebédre?<br />

– Hát...<br />

– És még?<br />

Japán kopasz<br />

– Hogy hívják a japán kopaszt?<br />

– Hajasima.<br />

Ha kitalálod<br />

Két szőke játszik.<br />

– Ha kitalálod, mennyi pénz van a<br />

markomban, tiéd lehet mind a kétszáz<br />

dinár!<br />

A fösvény<br />

A közismerten fösvény ember bevezeti<br />

a zeneszobába a vendégét. A vendég körülnéz:<br />

– De hiszen itt egyetlen hangszer sincs!<br />

– állapítja meg.<br />

– Nem tesz semmit – mondja a házigazda.<br />

– Itt lehet viszont a legjobban hallani<br />

a szomszéd hifitornyát!<br />

A hal haja<br />

– Miért nincs a halnak haja?<br />

– Mert sosem tudná megszárítani...<br />

A leszakadt híd<br />

Egy szakadék fölötti gyenge fahídra<br />

egyszerre lép rá a bolha és az elefánt. A<br />

súly alatt a híd letörik, az elefánt és a bolha<br />

a szakadékba zuhan. Lent fájdalmasan<br />

megszólal az elefánt:<br />

– Nem megmondtam, hogy egyenként<br />

menjünk át?<br />

Hosszabb gumikötél<br />

A bungee jumping bemutató két rendezője<br />

végignézi, ahogyan az egyik férfi<br />

szétkenődik a betonon. Az egyik odaszól<br />

a másiknak:<br />

– Nem tudom, hogy miért ordít ez a<br />

pasas, amikor ugyanazért a pénzért húsz<br />

százalékkal hosszabb gumikötelet kapott!<br />

Nyomtató<br />

Mire jó a nyomtató?<br />

– ???<br />

– Lelassítja a papír haladását a szemetes<br />

felé.<br />

Jelszó<br />

Pisti imád a neten szörfözni. Apja megnézi,<br />

hogy milyen jelszót írt be: Batman-<br />

Superman-Robin-Joker. Kérdezi tőle:<br />

– Miért ilyen hosszú jelszót választottál.<br />

Erre azt feleli:<br />

– Legalább négy karakternek kellett<br />

lennie.<br />

Fogyókúrázó zebra<br />

– Mit mond a fogyókúrázó zebranő?<br />

– Vigyáznom kell a vonalaimra.<br />

A zsiráf feje<br />

– Miért van olyan magasan a zsiráf<br />

feje?<br />

– Mert büdös a lába!<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

16<br />

– Mi lett már megint a kezeddel?<br />

– Szerinted? Ami a múltkor is, viszketett a hátam! – Uh, haver, már megint beleharaptál a nyelvedbe!

---

Újságolvasó kutyák<br />

– Az én palotapincsim újságot olvas!<br />

– Tudom.<br />

– Ki mondta?<br />

– A német juhászom.<br />

A síró nyuszigyerek<br />

A nyuszigyerek sírva megy haza. Az<br />

apja megáll elötte, feltűri karjain az inget<br />

és így szól:<br />

– Ki bántott fiam?<br />

– A medve! – szipogja a kisnyuszi.<br />

Az apja lehúzza a karjain az inget és<br />

így szól:<br />

– A te bajod! Miért kötekedtél vele?<br />

Ejtőernyős indián<br />

– Hogy hívják az ejtőernyős indiánt?<br />

– ???<br />

– Aaa... paccs.<br />

Névváltoztatás<br />

Bemegy az indián a hivatalba:<br />

– Szeretném megváltoztatni a nevem.<br />

– Miért?<br />

– Mert hosszú.<br />

– Mi a maga neve?<br />

– Messzeszálló Színarany Nyílvessző<br />

Mely Mindig Célba talál.<br />

– És mire szeretné megváltoztatni?<br />

– Zutty.<br />

2005 elején kezdtek el terjedni a Chuck Norris-viccek,<br />

és azóta sem unták meg őket. Sőt, az idő előrehaladtával<br />

egyre népszerűbbek.<br />

Chuck Norris nem olvas könyveket, addig nézi őket, amíg maguktól elmondják, miről<br />

szólnak.<br />

Chuck Norris tud víz alatt grillezni.<br />

Ha Chuck Norris vízbe esik, nem lesz nedves. A víz lesz Chuck Norris-os.<br />

Az univerzum nem tágul, hanem Chuck Norris elől menekül.<br />

Evolúcióelmélet nem létezik. Csak egy lista van, amin azok a teremtmények szerepelnek,<br />

melyeknek Chuck Norris megengedi, hogy létezzenek.<br />

Chuck Norris elszámolt a végtelenig. Kétszer.<br />

Chuck Norris tud nullával osztani.<br />

Chuck Norris igazi töltővel tölti az iPodját, nem USB-kábellel.<br />

Chuck Norris valójában már tíz éve meghalt, csak a halál még nem merte neki megmondani.<br />

Chuck Norris képes hangyákat felgyújtani egy nagyítóval. Éjszaka is.<br />

Chuck Norris meg tudja ríkatni a hagymát.<br />

Chuck Norris tudja a pí utolsó számjegyét.<br />

Chuck Norris össze tud hajtani egy papírlapot hétnél többször.<br />

Chuck Norris nyitott szemmel tüsszent.<br />

Chuck Norris nem visel órát, hanem eldönti, mennyi az idő.<br />

Chuck Norris meg tudja nyalni a saját könyökét.<br />

A globális felmelegedés nem létezik. Chuck Norris fázott, ezért feljebb tekerte a napot.<br />

Amikor Chuck Norris fekvőtámaszt csinál, nem magát nyomja ki, hanem a földet el.<br />

Amikor a szörny aludni megy, megnézi, nincs-e Chuck Norris az ágya alatt.<br />

Chuck Norris már járt a Marson. Ezért nincs ott nyoma az életnek.<br />

Chuck Norris egyszer állon rúgott egy lovat. Ma zsiráfnak hívják ezeket az állatokat.<br />

Lehetetlen nem létezik, csak olyan, hogy „Chuck Norrisnak nincs kedve hozzá.”<br />

Chuck Norris éjjeli lámpa fényénél alszik. Nem azért, mert fél a sötéttől, hanem mert a<br />

sötét fél tőle.<br />

Sok ember hord Superman-pizsamát. Superman Chuck Norris-pizsamát hord.<br />

Ha kávézni akar, Chuck Norris a fogaival őrli a kávét, a vizet pedig saját haragjával forralja<br />

fel.<br />

Chuck Norris olyan gyors, hogy ha körbefut a földön, tarkón tudja csapni magát.<br />

Chuck Norris az egyetlen ember, aki teniszezett a fallal és megnyerte a mérkőzést.<br />

Chuck Norris nem alszik. Vár.<br />

17<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

Egérfogó<br />

A kakukk bosszúja

---

Nem tudom, mely éveidet barangolhattad<br />

be legszívesebben a megélt<br />

hatvanból. A születésem előtti<br />

időidben akkoriban – haldoklásod idején<br />

– nemigen tudtam tájékozódni. Az azóta<br />

eltelt húsz év folyamán viszont – érdekes<br />

módon – egyre jobban. S mivel a legfontosabb<br />

dolgokat – ahogy a sűrűn megesik az<br />

életben – nem kérdeztem meg, amíg megtehettem<br />

volna, kénytelen voltam lassacskán<br />

kitalálni téged, megformálni, mint valami<br />

regényhőst. Különben meg, ha meg is<br />

kérdeztem volna ezt-azt, a te akaratlanul is<br />

felületes és lekezelő válaszoddal úgysem<br />

jutottam volna messzire. Mit tudhat ez a<br />

gyerek az életről, pláne egy lánygyerek?<br />

– üthetted el magadban. Meg aztán nincs<br />

is tán nehezebb dolog az életben, mint<br />

legalább megközelíthetően hamisítatlanul<br />

felidézni a saját múltunkat, egyáltalán:<br />

önmagunkat. Igyekszünk mesékre szorítkozni,<br />

mert az önmgaunkról szőtt meséink<br />

még úgy-ahogy elviselhetőek. De mindaz,<br />

amiben halálunkig örökösen benne fortyogunk<br />

– oly irdatlanul szerteágazó és<br />

alaktalan, hogy ember legyen a talpán, aki<br />

képes vele elbajlódni. Különben is: minek?<br />

Untig elég volt annak idején benne lenni.<br />

Ha szép volt és jó volt, az emberen úgyis<br />

eluralkodik az elmúlása fölött érzett heves<br />

önsajnálat, ha meg rossz volt, pocsék,<br />

már-már kibírhatatlan, akkor meg azért.<br />

Egyszóval: a legjobb, ha maradunk a jópofa<br />

kis történeteinknél. Mi ketten tudjuk a<br />

családból a legjobban, milyen kínkeserves<br />

dolog összetalálkoznunk önmagunkkal a<br />

hajnali előszobában.<br />

Visszakanyarodva a te születésem előtti<br />

életedhez, én a magam részéről egyetlen<br />

részletre tudok következtetni, de arra<br />

ma is döbbenetes erővel. Az ötvenes évek<br />

elején történt, óvodás voltam. Egy valamikor<br />

zárda épületét alakították át óvodává.<br />

Ami abból állt, hogy a gyönyörűen ápolt<br />

zárdakertet egykettőre disznóóllá trancsírozták<br />

a gyerekek. A néha zárda nyomait<br />

egy fából épített, futórózsákkal befuttatott<br />

szaletli őrizte. (Nem tartósan, annyi<br />

szent.) Akkor még megvoltak a valaha hófehérre<br />

meszelt termek, hosszú elegáns<br />

Juhász Erzsébet<br />

Levél apának<br />

(Részlet)<br />

vonalú ablakokkal. De a piszok mindezt<br />

vihariramban eltüntette. Tehát ebben az<br />

időben történt, hogy az óvónő valamelyik<br />

gyereket megkérte, hogy menjen el venni<br />

valamit a Juhász-boltba. Dicső vezetéknevünkből<br />

szűkebb és tágabb pátriánkban<br />

egyaránt annyi van, mint a szemét, hogy<br />

finom megfogalmazásra korlátozódjam e<br />

tekintetben, ennek a Juhász-boltnak az<br />

említésére azonban hatalmasat dobbant<br />

a szívem. – Apa, mi az, hogy Juhász-bolt?<br />

– érdeklődtem otthon hevesen. Te csak<br />

legyintettél, anya pedig tapintatosan,<br />

mintha valamiért bocsánatot kellene kérnie<br />

tőled, legalább egy együttérző tekintet<br />

erejéig, elmagyarázta: – Még mielőtt<br />

te megszülettél volna, az volt apád üzlete.<br />

– És? És? – Mit és? – a közelgő haraghullám<br />

erőivel arcodon te. Aztán hirtelen<br />

mégiscsak elültek a jól ismert viharfellegek,<br />

furcsán elmosolyodva annyit mondtál:<br />

elfújta a szél... Ebből az időből a lakás<br />

legtávolabbi részéből átszüremlő esti<br />

beszélgetésekből mindössze a te dörgedelmed<br />

két tömény szóba sűrített refrénjére<br />

emlékszem: nímandok, senkiháziak.<br />

A bolt titkának megfejtéséhez azonban<br />

e két szó számomra semmiféle kulcsot<br />

nem adott hosszú időn át. Csak arra gondoltam<br />

olykor irigy sóvárgással: milyen jó<br />

lehetett a nővéremnek „annak idején” (a<br />

bolt: mint annak ideje?) – annyi csokoládét<br />

ehetett, amennyi csak belefért. Különben<br />

sem foglalkoztam sokáig a kérdéssel.<br />

Kedves Olvasó<br />

Tanulók!<br />

Megrázó levél a túlvilágra. Az apának<br />

szól. Juhász Erzsébet (1947–1998) írta<br />

életének abban a szakaszában, amikor<br />

„félidőn” érezte megát. „Az az érzésem,<br />

hogy épp most jött el az ideje e levél megírásának,<br />

mert a félidőn vagyok, apa.<br />

Ha a sors annyi időt ró rám, mint terád,<br />

akkor felnőtt életemnek éppen félidején.<br />

Ezenfelül félidőn úgy is, hogy eddig megélt<br />

életemnek éppen a fele ideje telt azóta,<br />

hogy te nem vagy az élők sorában” – áll<br />

a levélben. Persze azóta még tragikusabb<br />

hangúvá alakult ez az irodalmi szöveg,<br />

hiszen már írója, Juhász Erzsébet is ama<br />

másik világban rovogatja sorait – ha<br />

lehet. Nagyon személyes, ugyanakkor<br />

egyetemes emberi kérdésekkel és súlyos<br />

közösségi tartalmakkal szembesít ez a<br />

szöveg. Harkai Vass Éva Sárszegtől délre<br />

– négy portré című „olvasókönyvében”<br />

jelent meg a Timp Kiadó gondozásában<br />

Topolyán. Juhász Erzsébet portréja mellett<br />

Fehér Ferenc, Tóth Ferenc és Fenyvesi<br />

Ottó költői-írói világába nyújt betekintést.<br />

Olvassatok! Írjatok!<br />

Bence Erika<br />

Mégis biztos vagyok benne. Hogy pontosan<br />

inne datálódik az az egész gyerekkoromat<br />

beragyogó fontosságtudat, hogy<br />

én a te lányod vagyok. Az is lehet, hogy<br />

semmi köze az egészhez, hanem mégiscsak<br />

a te kis riutáléidnak volt betudható<br />

az egész, annak az általad teremtett illúziónak,<br />

hogy mintha mi színpadon lettünk<br />

volna, s a többiek mind hálás közönség.<br />

Egyike ezeknek vasárnap délelőtti sétáink<br />

voltak, amikor kézen fogtál, tüneményes<br />

sebességgel, szemrevételezve, elég csinos<br />

vagyok-e és magaddal vittél, télen a<br />

Belgrád kávéházba, nyáron meg a Vénusz<br />

strandfürdő kerthelyiségébe. A vendéglőben<br />

levés is hatalmas élményt jelentett,<br />

de sokkal inkább maga az út. Világéletedben<br />

sokat adtál az eleganciára. Szerény<br />

számításom szerint minimum ötvenszer<br />

megnézted magadat a tükörben, mire<br />

fölkerekedtünk. Én viszont a várható élmény<br />

reményében sohasem piszkoltam<br />

el ilyenkor zinkweisszal kikent magas szárú<br />

fehér cipőmet, mely, homályosan sejtettem:<br />

szemedben az úrigyerekség státusszimbólumát<br />

képviselte. Kiléptünk az<br />

utcára, te barátságosan köszöngettél az<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

18

---

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

19<br />

embereknek, én pedig, nehogy leromboljam<br />

ezt az emelkedet vonulást, anélkül,<br />

hogy megszorítottad volna figyelmeztetően<br />

a kezemet, harsogó kezit csókolomokat<br />

vágtam ki, majd hanyatt eseve<br />

eközben az általad megszabott viselkedésbeli<br />

követelmények mind tökéletesebb<br />

véghezvitelében való igyekezetemben.<br />

Az emberek pedig, nyilván érezve a<br />

te kimondhatatlan apai büszkeségedet,<br />

ne szegjék már kedvedet, el nem mulasztották<br />

volna megjegyezni: Gyönyörű ez<br />

a gyerek, Juhász úr, és milyen jól nevelt,<br />

nem hiába: apja lánya, és ehhez hasonlókat.<br />

Jólsikerültségemnek ez az örök időkre<br />

megingathatatlannak látszó tudata, s<br />

mindezt betetézendő: a kávéházi szörp!<br />

Kettő között lehetett választani, s ahogy<br />

te könnyedén odafordulsz hozzám: te<br />

mit parancsolsz? Volt ún. narancs- és volt<br />

málnaszörp. Egyik förtelmesebb, mint a<br />

másik. Én pedig, ahogy illett: válsztottam.<br />

Később bővült a választék: divatba jött a<br />

Cocta. Kis csúf üvegekben árulták, és szakasztott<br />

olyan íze volt, mint valami szénsavasított<br />

köhögés elleni szirupnak. Na de<br />

legalább pezsgett, egy kicsit legalábbis.<br />

Később lassacskán kezdtem már megsejteni<br />

a refrénszerűen ismételt nímandok<br />

és senkiháziak jelentéskörét, ennek<br />

ellenére nálunk csupa vendégségből állt<br />

az élet.<br />

(Legalábbis én ezekre a „történetekre”<br />

emlékszem ebből a korszakból.) Jó ideig<br />

még megvolt a magatok jól összeszokott<br />

baráti köre. Születésnapok, névnapok, hajnalig<br />

tartó kártyapartik, csevapcsicsasütések,<br />

halászlék, bográcsos csirkepaprikások,<br />

mikor mi volt soron. Mindezek csúcsát a te<br />

fergeteges szólóénekeid képezték. Tökéletes<br />

botfülűséged ellenére (illetőleg épp<br />

azért) úgy üvöltöztél, mint a sakál. Nem<br />

mintha botfülűségeddel nem lettél volna<br />

tisztában, de képtelen voltál háttérben<br />

maradni. Nem is csak azért, mert szeretted<br />

magad produkálni, hanem mert egyszerűen<br />

az adott helyzetben nem létezett más<br />

forma, hogy fergeteges jókedvedet kifejezésre<br />

juttasd.<br />

Se szeri, se száma nem volt azoknak a<br />

rögtönzött vendégségeknek sem, amelyek<br />

a legváratlanabb éjszakai órákban<br />

vették kezdetüket, s amelyektől anyának<br />

minden haja szála égnek állt. Gyerekkori<br />

emlékeim fénypontjai közé tartoznak<br />

például azok az esetek, amikor te valamely<br />

késő éjszakai órán angyali derűvel<br />

arcodon felébresztesz, mondván, hogy<br />

Tücsi, ugyan játssz már nekünk valamit!<br />

– Miközben anya a háttérben: – Apa, az isten<br />

szerelmére, hagyd azt a szegény gyerket,<br />

nem elég, hogy idecsődítetted ezt a<br />

sereg illuminált alakot! – Mire te ugyanazzal<br />

az angyali kedvességgel: – Csillapodjál,<br />

drága Mincikém, neked teljesen<br />

elment az eszed, hát mi rossz van ebben<br />

az egészben? – Én pedig már ugrottam is,<br />

magamra kapva legünnepibb ruhámat,<br />

odaültem a zongorához, és eljátszottam<br />

a Schubert-szerenádot, például. Óriási<br />

sikerélményként elkönyvelve azt az osztatlan<br />

elismerést, amelyet részegségtől<br />

összevissza gémberedett ismeretlenekből<br />

váltottam ki. A produkció befejeztével<br />

te viharos tapsba kezdtél, feébresztvén<br />

ezáltal és hasonló cselekedetekre<br />

ingerelve a többieket is, majd megpaskoltad<br />

arcomat: – Nagyszerű voltál, Tücsi,<br />

de most már sipirc az ágyba, mert<br />

holnap reggel iskolában a helyed! – De<br />

ennél még fergetegesebb élményt okoztál<br />

azzal a „vállalkozásoddal”, amikor egy<br />

hajnalon hazaállítottál a helyi színtársulat<br />

kiválóságaival, akik magukkal hoztak egy<br />

testes kofferre emlékeztető magnetofont.<br />

S én hasonlómód felébresztve magnóba<br />

szavaltam a magam nyolc-kilenc évével,<br />

hogy Egy gondolat bánt engemet, ágyban,<br />

párnák közt halni meg... Természetesen<br />

a te kedvenc versed gyanánt. Mert<br />

mi is lehetett elviselhetetlenebb neked,<br />

meg nekem, egy istentől elrugaszkodott<br />

bácskai kisváros éjszakájában, mint ágyban,<br />

párnák közt halni meg. Mint akik<br />

azon szent pillanatban rohannának bele<br />

a forradalomba. Mit sem sejtve arról az<br />

igaziról, amely hamarosan ezután ki is<br />

tör, de azt mi csak a rádióból kísérhettük<br />

figyelemmel, a részvétel minden esélye<br />

nélkül. Akkor láttalak először sírni, apa,<br />

először örömödben, nem sokkal később<br />

pedig a kétségbeeséstől. De ez nem tartozik<br />

jelen levelem tárgykörébe.<br />

Nemrégiben fura betegsébe estem, az<br />

egész testem fájt, rázott a hideg veszettül,<br />

és csúnya magas lázak törtek ki rajtam.<br />

Az volt az érzésem, hogy kelepcébe kerültem,<br />

amelyből nincs többé menekvés.<br />

Nem halálfélelem volt ez, hanem valami<br />

kétségbeejtően kilátástalan kiútkeresés.<br />

Keskeny hengerek között kúsztam, de<br />

ahelyett, hogy világosodott volna, egyre<br />

sötétebb lett. Pengevékony vaslétrákon<br />

lépkedtem végtelennek tűnő mélységek<br />

felé, aztán fölfelé, csak a felszín nem akart<br />

sehogy se előbukkanni. Akkor hallottam<br />

meg azoknak a kutyáknak hátborzongató<br />

vonítását és csaholását. Hirtelen eltűnt a<br />

sehová sem vezető létra, futkározhattam<br />

nyugodtan minde irányban, de valahogy<br />

nem volt egetlenegy út sem, mely elvezethetett<br />

volna valahova is. Csak azoknak<br />

a kutyáknak a vonítása, az volt. Világosan<br />

éreztem, hogy nem vagyok sehol sem.<br />

Megtestesült agyrém vagyok, tehát ennek<br />

az egésznek sohasem lehet vége, és<br />

még csak meg sem halhatok soha. Amint<br />

csillapodott valemelyest a lázam, egyszeriben<br />

előttem volt utolsó arcod, apa, pontosabban:<br />

a hatalmasan izzó, szénfekete<br />

tekintet. Csak a láz teheti olyan bátorrá<br />

az embert (meg tán a haldoklás), hogy<br />

szembe merjen nézni önmagával, egész<br />

sorsával, élete legnagyobb kudarcaival és<br />

baklövéseivel. S ekkor felismertem végre<br />

én is azt az egész lényemet meghatározó<br />

makacsságot, mely oly mélységes indulattal<br />

lobogott bennem kezdetől fogva,<br />

megzabolázhatatlanul jóban-rosszaban.<br />

Világosan felismertem végre, mekkora<br />

erőfeszítést, tévhitet, önpusztító csökönyösséget<br />

követelő siralmas hiábavalóság<br />

az én egész íróságom e kisebbségi lét<br />

elanyanyelvtelenedésének feltartóztathatatlan<br />

zajlásában. Recseg-ropog alattunk<br />

a talaj, mindenki menthetné még,<br />

ami menthető, a pőre testét, nyelvét,<br />

kultúráját, anyagi javait, és vinné innen<br />

árkon-bokron át mindenféle határokon<br />

túlra. Én meg itt írok-írok, a magam tetű<br />

módján ugyan, de több mint húsz éven<br />

át. Kinek? Minek? Ugyanabba a végső,<br />

kiúttalan kelepcébe kerültünk, apa. Csak<br />

te immár húszévnyi behozhatatlan előnyt<br />

élvezel.<br />

Néhány nap múltán, már lábadozóban,<br />

még mindig vissza-visszatértek hozzád<br />

gondolataim. Eszembe jutott, hogy<br />

körülbelül annyi idős lehettél, mint én<br />

most, amikor elvették tőled az üzletedet,<br />

a Juhász-boltot, amelyet „elfújt a szél”.<br />

Van egy utolsó fénykép: ott állsz boltod<br />

ajtójában, s egy lépcsőfokkal lejjebb,<br />

ahogy illik, félkörben a segédeid. Elég<br />

komorak vagytok, nem mondom. De e<br />

pillanatban felismerem azt az árnyalatnyi<br />

huncutságot a tekintetedben, amit tudom,<br />

nekem szántál, aki akkor a világon<br />

sem volt még.<br />

Most diadalmasan visszahunyorítok.

---

A legnépszerűbb<br />

böngésző<br />

Windows Internet Explorer jelenleg a legelterjedtebb böngésző,<br />

A azaz olyan számítógépes program, amellyel internetes oldalakat<br />

látogathatunk.<br />

Legújabb, 8-as számú verziója tavaly tavasszal jelent meg. Egyedülállóként<br />

a világpiacon az összes nyelvi változatát egy időben adták<br />

ki.<br />

Az Internet Explorer 8-cal gyorsabban, egyszerűbben és jóval<br />

biztonságosabban böngészhetünk az interneten, mint korábban<br />

bármikor.<br />

A megszokottnál hamarabb tudjuk megnyitni azokat a weblapokat,<br />

amelyekre kíváncsiak vagyunk. Lényegesen kevesebb lépéssel<br />

elérhetjük kedvenc oldalainkat. Egyetlen kattintással elolvashatjuk<br />

a híreket, hozzáférhetünk leveleinkhez. Az egyéb szolgáltatásokról<br />

nem is beszélve, mint például az időjárás-előrejelzés vagy az aktuális<br />

sporteredmények.<br />

Feladatainkat hatékonyabban végezhetjük el, akár szórakozásra,<br />

akár munkára használjuk az internetet. A program saját hírcsoportjában<br />

eszmét cserélhetünk a problémás kérdésekről. Ezenkívül<br />

könnyedén felvehetjük a kapcsolatot a Microsoft ügyfélszolgálatával<br />

is.<br />

Az Internet Explorer minden elődjénél erősebb biztonságot és<br />

védelmet biztosít a felhasználók számára. Az interneten való nézelődés<br />

közben, ha regisztrálunk valahová, a megadott személyes adatainkat<br />

megóvja attól, hogy az arra illetéktelenek vissza tudjanak élni<br />

személyazonosságunkkal. A vírusok támadásait a böngésző szintén<br />

hathatósan védi ki.<br />

Így megnyugodva vethetjük magunkat a világhálóra, mert mindig<br />

van, „aki” vigyázzon ránk – még ha ezzel nem is feltétlenül vagyunk<br />

tisztában. (x)<br />

Nem lesz IE9 Windows az XP alá<br />

Microsoft kedden megerősítette, hogy<br />

A böngészőjének legújabb kiadása, az<br />

Internet Explorer 9 nem fog futni Windows<br />

XP alatt. Ezzel éppen az XP-t is gyártó Microsoft<br />

lesz az, aki nem támogatja többé legújabb<br />

böngészőinek használatát Windows<br />

XP alatt. Mindezt úgy, hogy jelenleg – és<br />

várhatóan jó ideig – a Windows XP a világ<br />

legnépszerűbb, azaz legtöbb számítógépen<br />

futtatott operációs rendszere.<br />

Annyi bizonyos, hogy az IE9 fejlesztői<br />

előzetes változata nem érhető el a Windows<br />

Vista SP2-nél régebbi operációs rendszerre.<br />

Ez némiképp felizgatta a felhasználókat,<br />

ahogy az Dean Hachamovichnak, a Microsoft<br />

IE csapatmenedzserének blogján, a<br />

kommenteken is jól látszik. Egy eXPerience<br />

nevű felhasználó tette fel a kérdést, hogy a<br />

végleges változat fut-e majd Windows XP<br />

SP3 alatt. Egy névtelen kommentár a Win<br />

XP támogatás elhagyását az IE csapat eddigi<br />

legrosszabb döntésének nevezte, még annál<br />

is rosszabbnak, mint mikor az IE6 idején<br />

feloszlatták a fejlesztői csapatot.<br />

A Microsoft már régóta próbálja érzékeltetni,<br />

hogy az IE9 sosem volt a Windows<br />

XP jövőjének terveiben. Kedden a vállalat<br />

szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az új böngésző<br />

egy modern operációs rendszert<br />

kíván, ez pedig olyan frázis, amelyet évek<br />

óta nem említettek a Windows XP-vel összefüggésben.<br />

„Az Internet Explorer 9 támaszai<br />

a 2001 óta bevezetett grafikus és biztonsági<br />

szolgáltatások lesznek” – hangzott el, tisztán<br />

utalva a 2001-ben debütált Windows XP<br />

utáni korra.<br />

Az, hogy a Windows XP nem képes futtatni<br />

a Platform Preview-t, annak köszönhető,<br />

hogy az IE9 alapjait támogató hardveres<br />

grafikus gyorsítás nem érhető el XP alatt. A<br />

Direct2D és DirectWrite DirectX API-k ugyan<br />

tavaly októberben bekerült még a Vistába is,<br />

de az XP-be nem.<br />

A felhasználók aggódnak, mert ha az IE9<br />

nem lesz elérhető XP alatt, rá lesznek utalva<br />

az IE8-ra. Hamarosan pedig az IE8 lép a ma<br />

már biztonsági rémségként felhozható IE6<br />

helyébe. Egyes elemzők szerint kényszerítve<br />

lesznek a Windows 7-re váltani nem szándékozó<br />

felhasználók, hogy maradjanak a mind<br />

kevésbé biztonságos XP-IE8 kombináció<br />

alatt, vagy váltsanak Linuxra. Az IE9 hozzáláncolása<br />

a Windows 7-hez az új böngésző<br />

elterjedésének kerékkötője is lesz, hiszen<br />

csak a Windows XP térvesztésével elképzelhető<br />

az IE9 felhasználói táborának növekedése.<br />

A NatApplications felmérése szerint,<br />

ha ma jelenne meg az IE9, akkor az csupán a<br />

windowsos gépek 27 százalékán futhatna.<br />

Egyetlen más böngészőgyártó sem jelentette<br />

be, hogy megszüntetné a fejlesztést<br />

Windows XP alá, de néhányan ejtettek<br />

egyes platformokat. A múlt hónapban jelentette<br />

be a Mozilla, hogy a jövőben nem<br />

jelennek meg Firefox-frissítések a Max OS X<br />

10.4 (Tiger) alá. A Google Chrome is csak az<br />

Intel-alapú Mac gépeken fut, a 2006-ban leállított<br />

PowerPC-alapú vonalon már nem.<br />

Az IE9 Platform Preview letölthető a Microsoft<br />

oldaláról:<br />

http://ie.microsoft.com/testdrive/<br />

Windows 7, Vista SP2, Windows Server<br />

2008 és Windows Server 2008 R2 operációs<br />

rendszereken futtatható.<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

20

---

KOS<br />

MÉRLEG<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

21<br />

Ezen a héten azokra a dolgokra összpontosíts,<br />

amik örömet szereznek neked. Mindenki<br />

saját maga felelős a boldogságáért. Légy okos a<br />

pénzügyeket illetően. Egyik barátod fontos személynek<br />

mutat be. Most késztetést érzel, hogy<br />

alaposabban megvizsgáld szerelmi kapcsolatotokat.<br />

Az sem kizárt azonban, hogy konkrétabban<br />

fogalmazva, el akarsz tőle szakadni.<br />

BIKA<br />

Több jó ötleted is támadt mostanában. Elbűvölően<br />

tudsz mesélni elképzeléseidről, és<br />

úgy tűnik, ez teljesen ki is elégít. Mintha az<br />

lenne a célod, hogy környezeted megcsodálja<br />

csillogó jellemedet, tátott szájjal hallgassák színes<br />

előadásodat. Persze ha a kivitelezés is érdekel,<br />

akkor elsősorban alapos kritikának kell<br />

alávetned ötleteidet.<br />

IKREK<br />

Minden kommunikációval kapcsolatos dologra<br />

változatlanul nagyon kedvező ez a hét.<br />

Egy váratlan fordulatra számíthatsz, ám, hogy<br />

ez jót vagy rosszat hoz, az csak rajtad áll. Nem<br />

lesz könnyű feladat kiválasztani az egyetlen<br />

lehetséges és reális elgondolást. Ha ehhez<br />

esetleg nincs kedved, akkor bizony meg kell<br />

elégedned az unalmas átlaggal.<br />

RÁK<br />

Kedves rák, lazíts kicsit a tempódon, pihenj<br />

egy kicsit! Próbálj ki valamiféle lazító technikát.<br />

Ha ez számodra túl meredek próbálkozás,<br />

legalább tegyél egy-egy nagy, nyugodt sétát,<br />

kapcsold ki magad, séta után pedig hallgass<br />

lágy, halk zenét. Ne rágódj olyan dolgokon,<br />

amelyeket úgysem tudsz befolyásolni.<br />

OROSZLÁN<br />

A múlt héten elronott dolgot nem esik<br />

nehezedre rendbehozni. Egy romantikus kibékülés<br />

áll a heti programodban. Mostanában<br />

káprázatosan megértitek egymást a szimpátiáddal.<br />

A hét közepén azonban nem árt résen<br />

lenni, mert egészen kiszámíthatatlan csapda<br />

fenyeget. Előtte és utána is sikeres időszak vár<br />

rád, ezért nyugodtan vágj bele mindenbe, ami<br />

csak megtetszik neked.<br />

SZŰZ<br />

Ezen a héten kivételesen jó hangulatról teszel<br />

tanúbizonyságot. Vidámságod határtalan,<br />

állandó nevetésed viszont kissé ellenszenves<br />

azok számára, akik a mindennapok unalmában<br />

egyáltalán nem találnak semmi nevetnivalót.<br />

Lendületes, dinamikus természeted minden<br />

környezetedben élő emberre kellemes, sőt<br />

néha ösztönző hatással bír. Csak úgy porzik<br />

alattad a föld, ha megpróbálják keretek közé<br />

szorítani amúgy is szorgalmas jellemedet.<br />

Mindent megtettél azért, hogy barátaid a<br />

lehető legjobb fényben ítéljék meg a tetteidet,<br />

és általában jó véleménnyel legyenek egyéniségedről.<br />

Egy valamiről azonban el kell gondolkodnod.<br />

Mennyire fedi a saját egyéniségedet,<br />

ha megfelelsz mások elvárásainak. A kettő<br />

ugyanis kizárja egymást! Választanod kell, vagy<br />

mindig kimondod azt, amit éppen gondolsz,<br />

vagy pedig elnéző leszel, sőt megalkuvó.<br />

SKORPIÓ<br />

Most az a leghelyesebb, ha mindent alaposan<br />

átgondolsz, légy óvatos, nem árt egy<br />

kicsit nagyobb odafigyelés. Ez azt jelenti, hogy<br />

ha figyelmetlenségből követsz el hibát, annak<br />

hatását és következményét még nagyon sokáig<br />

érezheted.<br />

NYILAS<br />

Újabban kisebb-nagyobb megpróbáltatásoknak<br />

vagy kitéve. Ellenségeid egyre inkább<br />

észrevehető módon megpróbálják megkeseríteni<br />

szinte minden napodat. Tudnod kell,<br />

hogy ez nagyrészt irigységből alakul így, hiszen<br />

rosszakaróid egyre vadabb pletykákat terjesztenek<br />

rólad. Most magányosnak érzed magad<br />

akkor is, mikor társaság vesz körül.<br />

BAK<br />

Nem alkalmas az idő semmire, ami újrakezdéssel<br />

társulna, sőt egyáltalán semmire, ami<br />

a megszokottól eltér. Felhős égboltra, kellemetlen<br />

meglepetésekre számíthatsz. Váratlan<br />

csalódás érhet, amit azután nagyon nehezen<br />

heversz ki. A hét vége bizonyul olyan időszaknak,<br />

mikor kikerülhetsz a mókuskerékből. Ha<br />

teheted, vonulj kicsit félre a világtól.<br />

VÍZÖNTŐ<br />

A hét szép lehetőségeket ígér. Ha kellően kihasználod,<br />

flört vagy érdekes találkozás lehetséges.<br />

Azonban jól gondold meg, mit ér neked<br />

egy ilyen kis ügy, mert esetleg nagy ügy is lehet<br />

belőle, ha nem vigyázol eléggé. Ha teheted, és<br />

még van kedved hozzá, tűzz ki új célokat, valósítsd<br />

meg álmaidat.<br />

HALAK<br />

Talán a belső motiváció hiányzik, persze<br />

az is lehet, hogy most valóban nincs értelme<br />

küzdeni, a várható eredmények nincsenek<br />

összhangban a befektetett energiával. Készíts<br />

inkább mérleget, és ha valóban nem érdemes,<br />

ne fáraszd magad. Itt a csapda, vigyázz, hogy<br />

végleg ne adj fel semmit, elég, ha most csak<br />

lazítasz egy kicsit.

---

Ada<br />

A Cseh Károly iskolában ötödik és hatodik órán a<br />

görög mitológiából tartottak történelemversenyt.<br />

Nyolc csapat küzdött egymás ellen. Végül az egyes számú<br />

csapat nyert, melynek tagjai: Dér Lilla, Juhász Orsolya,<br />

Móricz Tímea és Lévai Erik. Diplomát is kaptak.<br />

Földrajzórán az 5. c osztály kiabált. Amikor a tanárnő<br />

beért az osztályterembe, 15 kérdéses büntetőellenőrzőt<br />

íratott. – Juhász Orsolya<br />

Matekórán a lányok készítettek a tanárnőknek<br />

ajándékot. Egy szép dobozt, aminek a tetején egy virág<br />

formájú dísz van. Bele pedig egy finom csokit tettünk.<br />

A külsejét virágos papírral díszítettük. – Könyves Regina<br />

Magyarórán a tanárnő azt a feladatot adta, hogy<br />

írjunk fogalmazást arról, hogyan köszöntöttük fel az<br />

anyukánkat. A sikeres fogalmazásokat fel is olvastuk.<br />

– Lehocki Dániel<br />

Műszaki órán a közlekedési jelekről tanultunk, majd<br />

teszteket töltöttünk ki. – Móricz Tímea<br />

Tornaórán a lányok a gerendán egyensúlyoztak,<br />

majd a bordásfalnál tornáztak. A fiúk a felemás korláton<br />

ügyeskedtek. – Tóth Teodóra<br />

Németórán ismételtünk. A szobákban lévő bútorokat<br />

vettük át. Néhány új tárgyat is tanultunk. Az óra<br />

kellős közepén bejöttek a hetedikes fiúk. Csokrokat<br />

hoztak. Majd folytatódott a tanulás. – Valkó Gréta<br />

Az 5. b és c osztály történelemórán rajzfilmet nézett.<br />

Együtt izgulhatták végig Herkules történetét. Mindenki<br />

nagyon jól szórakozott. – Vastag Tímea<br />

Az 5. c-sek magyarórán a János vitézből szavaltak<br />

egy részletet. Jó jegyeket kaptak. Majd az azonos alakú<br />

szavakról volt szó. – Móricz Tímea<br />

Az 5. b osztály tanulói magyar nyelvből a szavak<br />

hangalakját és jelentését tanulták.<br />

Tóth István, az 5. b osztály tanulója az Ifix matematikai<br />

versenyen első helyezést ért el.<br />

Az adai színházteremben előadták Petőfi Sándor<br />

János vitéz című darabját egy kicsit modernebb változatban.<br />

Az 5. b-sek másnap, magyarórán boldogan<br />

meséltek élményeikről a tanárnőnek. – Barna Júlia<br />

A községi anyanyelvi vetélkedőn Sévity Iván első,<br />

Volford Dávid második helyezést ért el. A kiszombori<br />

irodalmi vetélkedőn Barna Júlia szavalásban második<br />

helyezést ért. Fogalmazásban Holló Viktor különdíjat<br />

kapott, dicsérő oklevelet szerzett: Hényel Csenge, Farkas<br />

Anett és Sévity Iván.<br />

Aleksza Annabella az országos karatebajnokságon<br />

második helyezést ért el. – Tóth István<br />

A tanárnő döntése alapján a magyar versíró versenyen<br />

Lehocki Dániel vesz részt a költészet napja alkalmából.<br />

– Orcsik Henrietta<br />

A kiszombori irodalmi versenyen az 5. c-ből dicsérő<br />

oklevelet kaptak írásukért a következő tanulok: Móricz<br />

Tímea, Könyves Regina, Vastag Zsolt és Dér Lilla. – Narancsik<br />

Helga<br />

Doroszló<br />

Március 6-án táblaavató ünnepség volt. A doroszlói<br />

Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesületet<br />

70 évvel ezelőtt alapították. Miután a táblát megkoszorúzták,<br />

Brindza Beatrix népdalokat énekelt. Az est<br />

folyamán fellépett a doroszlói fúvószenekar, a vegyes<br />

kórus, az irodalmi kör, a tánccsoport és a bajai Őszirózsa<br />

asszonykórus.<br />

A Petőfi Sándor iskola felsős tanulói magyar nyelvből<br />

a községi versenyen szép helyezéseket értek el.<br />

A versenyen öt doroszlói tanuló indult: Huszár Anikó<br />

(6.1), Diósi Vivien (6.1), Gellér Éva (6.1), Brindza Beatrix<br />

(7.1) és Hegedűs Tímea (8.1). A helyezések a következők:<br />

6. osztály: 1. Mészáros Mónika (Zombor), 2. Gellér<br />

Éva (Doroszló), 3. Diósi Vivien (Doroszló), emléklap:<br />

Huszár Anikó; 7. osztály: 1. Molnár Valentin (Zombor),<br />

2. Brindza Beatrix (Doroszló), 3. Horváth Andrea (Bezdán),<br />

emléklap: Cselenák Kinga, Báló Bianka; 8. osztály:<br />

1. Neveda Orsolya (Bezdán), 2. Hegedűs Tímea (Doroszló)<br />

és Borsos Dóra (Telecska), emléklap: Vranić Valentin<br />

(Zombor). – Brindza Beatrix<br />

Szabadka<br />

Esküvő falun címmel zenés, vidám előadást tekintettek<br />

meg a Đuro Salaj iskola tanulói. Megismerhették<br />

néphagyományainkat, népdalainkat, táncainkat. – Romić<br />

Márta<br />

A 4. c osztály tanulói ellátogattak a Gáj helyi közösségben<br />

megtartott húsvéti tojáskiállításra. Szebbnél<br />

szebb tojásokat láttunk, amelyeket meg is lehetett<br />

vásárolni.<br />

A Đuro Salaj iskola 4. c osztályos tanulói szép sikert<br />

értek el a IX. mondaolvasó versenyen, amit Bajmokon<br />

tartottak a Dózsa György M. E. szervezésében. Jenei<br />

Dorina első, Romić Márta pedig második helyezést ért<br />

el. – Jenei Dorina<br />

A szabadkai Széchenyi István<br />

Általános Iskola hírei<br />

A szabadkai Jovan Mikić Általános Iskolában február<br />

27-én volt a községi verseny német nyelvből.<br />

Iskolánkból Hornyák Heléna 8. b-s tanuló II. helyezést<br />

ért el. Felkészítő tanára Urbán Margit Mária. Semir<br />

Gačanin a 8/1 osztályból szintén II. helyezést ért el.<br />

Felkészítő tanára Deli Zsuzsanna. Március 20-án volt<br />

a körzeti verseny, ahol Hornyák Heléna I. helyezést<br />

ért el, de Semir Gačanin is szépen teljesített. – Takács<br />

Anita, 5. a<br />

Iskolánk jó rajzolói több hazai és külföldi képzőművészeti<br />

pályázatra küldték el munkáikat. Az eredményhirdetés<br />

májusban lesz. – Takács Teodóra, 5. b<br />

Február 20-án a szabadkai Október 10. Általános<br />

Iskolában volt a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny<br />

községi döntője, ahol Csepák Viktória hatodikos<br />

tanuló I., valamint a nyolcadikos Vénics Anett II. helyezett<br />

lett. Felkészítő tanáruk Bálint István magyartanár.<br />

A vajdasági döntő április 17-én lesz Újvidéken,<br />

a Petőfi Sándor Általános Iskolában. – Németh Marcell,<br />

5. a<br />

A második félév kezdetétől a nyolcadikosok számára<br />

felkészítő órákat tartanak magyar nyelvből és matematikából.<br />

Ezzel segítik őket a tanárok, hogy minél<br />

jobb eredményt érjenek majd el a minősítő vizsgán.<br />

– Takács Anita, 5. a<br />

A Nyelvi és nyelvhelyességi verseny március 13-án<br />

volt a csantavéri Hunyadi János Általános Iskolában. A<br />

körzeti versenyen a hatodikos Csupák Viktória III. helyezést<br />

ért el, a nyolcadikos Vénics Anett II., a szintén<br />

nyolcadikos Baka Melinda és Bilkovity Nikoletta pedig<br />

III. helyezett lett. Felkészítő tanáruk Bálint István magyartanár.<br />

– Rapcsány Nóra, 5. a<br />

Minden év március harmadik csütörtökén megszervezik<br />

a Kenguru határok nélkül elnevezésű nemzetközi<br />

matematikaversenyt. Az idén erre március 18-án 10<br />

órakor került sor, amelyen iskolánkból 180 tanuló vett<br />

részt. – Dara Szintia, 5. a<br />

Március 6-án a Majsai Úti Általános Iskolában megtartották<br />

a községi matematikaversenyt. A 350 résztvevő<br />

között iskolánk minden tagozatából ott volt 1-1<br />

tanuló. Közülük dícséretben részesült: Sándor Flórián<br />

az 5. b-ből, Nagy Csaba a 6. a-ból és Nagy Attila a 8.<br />

a-ból. Ők továbbjutottak a körzeti versenyre. Felkészítő<br />

tanáraik: Ubori Ibolya és Burány Zsuzsanna. – Mészáros<br />

Anett, 5. b<br />

A doroszlói Petőfi Sándor<br />

Általános Iskolába április 13-án,<br />

KEDDEN 12 órakor rimaszombati<br />

(Felvidék, Szlovákia) előadók érkeznek.<br />

Az előadás címe Felvidék,<br />

ahol születtem. Minden érdeklődőt<br />

szeretettel várnak az iskolában.<br />

A belépődíj 100 dinár, ami az<br />

előadók útiköltségét fedezné. Az<br />

előadás célja, hogy megismerjük<br />

a szlovákiai magyarok szülőföldjét,<br />

az életkörülményeiket, a lehetőségeket,<br />

amelyek esetleg új<br />

kapcsolatok kibontakozását teszik<br />

lehetővé.<br />

A doroszlói Petőfi Sándor Általános<br />

Iskolában 2010. április 15-én<br />

15 órakor a Szabadkai Népszínház<br />

színészei vendégszerepelnek (Káló<br />

Béla és Körmöczi Petronella). Az<br />

előadás Wass Albert Erdők meséi<br />

című műve alapján készült. A belépődíj<br />

80 dinár lesz. A színészek<br />

egész Nyugat-Bácskát bejárják ezzel<br />

az előadással.<br />

A doroszlói iskolába is ellátogat<br />

a feketicsi székhelyű Drámafutár<br />

Fekete Ágnes drámapedagógus<br />

vezetésével. A műhelyfoglalkozásokra<br />

április 19-én és 20-án kerül<br />

sor. Három műhelyfoglalkozásban<br />

vesznek részt a gyerekeink, amelynek<br />

célja az önismeret, valamint a<br />

kortársakkal és a felnőttekkel való<br />

sikeresebb kommunikáció elősegítése.<br />

A 3. és 4. osztály, az 5. és 6.<br />

osztály, valamint a 7. és 8. osztály<br />

számára készül a népszerű drámapedagógus<br />

külön-külön programmal,<br />

amellyel egész Vajdaságot<br />

bejárja. A foglalkozásokon való<br />

részvétel díjtalan.<br />

A doroszlói iskolában vendégszerepel<br />

2010. április 20-án,<br />

KEDDEN este 18 órai kezdettel a<br />

KALAMÁRIS EGYÜTTES. Minden<br />

érdeklődőt szeretettel várnak. A<br />

belépődíj ára 80 dinár.<br />

Iskolánk tanulói március hónap<br />

folyamán részt vettek a belgrádi<br />

székhelyű Matematikusok<br />

Szövetsége által szervezett Mislisa<br />

nevű matematikaversenyen.<br />

Az iskolából összesen 37 matematikus<br />

(2–8. osztály) töltötte ki<br />

a feladatlapot. A verseny lényege,<br />

hogy a tanulók saját iskolájukban<br />

írhatják meg a felmérőt, Szerbiaszerte<br />

egy időben. A kitöltött feladatlapokat<br />

az illetékes tanárok<br />

továbbították a központi javítóbizottságnak.<br />

Az eredményhirdetésre<br />

még várnak.<br />

Ildi & eRvin<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

22

---

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

23<br />

Verseny az iskolánkban<br />

Az idei évben a mi iskolánkban rendezték<br />

meg a magyar nyelvhelyességi versenyt,<br />

melyen én is részt vettem. Számos szabadkai<br />

iskolából jöttek versenyzők ötödik osztálytól<br />

nyolcadikig. Nagyon izgultam, számomra<br />

nagyon furcsa volt, hogy a mi iskolánk volt<br />

a verseny házigazdája, és most nem kellett<br />

utaznunk, más helységekből jöttek hozzánk<br />

a versenyzők.<br />

Magyartanárnőmmel több feladatot is<br />

gyakoroltunk. Elérkezett a szombat. Izgatottan<br />

keltem. Fél kilenckor már az iskolában<br />

voltam... Az ünnepi megnyitóműsor a tornateremben<br />

volt. A szabadkai versenyzők kilenc<br />

óra után érkeztek. A műsorban az igazgatónő<br />

köszöntőjét, a tanulók előadásában pedig<br />

a magyar himnuszt, különböző énekeket és<br />

verseket hallottunk. Miután köszöntötték a<br />

résztvevőket, hat csoportra osztottak bennünket.<br />

A versenyzők között számos ismerős<br />

arcot láttam más versenyekről, táborokból.<br />

A csoportoknál óvónők ügyeltek a rendre. Ez<br />

volt az első olyan verseny, ahol ismertek a tanárok,<br />

és a nevemen szólítottak, ez is nagyon<br />

szokatlan volt. A tesztek feladatai nem voltak<br />

olyan nehezek, mint amire számítottam, persze<br />

így is könnyű volt elrontani. Másfél órát,<br />

tíztől fél tizenkettőig tölthettük a feladatlapokat.<br />

Egy óra alatt végeztem vele. Aki befejezte,<br />

visszamehetett a tornaterembe. Mi is ezt tettük,<br />

én és 1-2 barátnőm. Persze rögtön megbeszéltük,<br />

ki hogyan oldotta meg a feladatokat.<br />

A tornateremben üdítő és uzsonna is várt<br />

ránk. Mikor már mindenki befejezte a tesztek<br />

írását, a csantavéri tanárok falunézésre vitték<br />

a városi gyerekeket. Erről többet nem tudok<br />

írni, mivel én nem tartottam velük, hazamentem.<br />

Most megtehettem, nem volt muszáj<br />

várakoznom. Az eredményhirdetés két órakor<br />

volt, ezen sem vettem részt.<br />

Azt tudom már, hogy helyezést nem értem<br />

el, mint már említettem, könnyű volt a<br />

feladatlap, mégis elrontottam. De nem búsulok,<br />

a részvétel a fontos, és örülök, hogy erről<br />

az eseményről nem maradtam le.<br />

Gábor Emese, 8. osztály, Csantavér<br />

Színházban voltunk<br />

Egy szerdai napon Újvidéken jártunk,<br />

és megnéztük a Hattyúk tava című balettet.<br />

Varga Iván tanár úr közreműködésével végre<br />

sikerült eljutnunk Vajdaság fővárosába, a csodálatos<br />

előadásra. Fél ötkor indultunk el Csantavérről,<br />

és már a buszban megalapoztuk a jó<br />

hangulatot.<br />

Mielőtt igazán elengedtük volna magunkat,<br />

a tanár úr kiosztott nekünk néhány lapot,<br />

melyen az előadás rövid tartalma szerepelt.<br />

Ez a leírás segített a történet megértésében,<br />

mivel a balettban a tánc művészete ismerteti<br />

velünk a történéseket párbeszéd nélkül. Gyorsan<br />

eltelt az idő, hamar oda is értünk. Fél óránk<br />

volt, hogy körülnézzünk a város központjában.<br />

Már ezért is megérte elmenni, mert mi, falusi<br />

gyerekek ritkán látunk ilyen és ehhez hasonló,<br />

fényűző üzleteket és épületeket. Számunkra<br />

már ez is tetszetős volt, de mikor bementünk<br />

a színházba, csodálkozva néztünk szét. Eddig<br />

csak zeneórán tanultunk a hasonló épületekről,<br />

de most élőben is megtapasztalhattuk<br />

ezek varázsát. A z előadás előtt leadtuk a kabátjainkat,<br />

és elkaptuk a jegyeket. Majd némi<br />

lépcsőzés után megérkeztünk a megfelelő<br />

helyiségbe. A csengetés után elfoglaltuk helyeinket<br />

az emeleten. Nekem személy szerint<br />

kicsit kényelmetlen volt, mert nehezen láttam<br />

rá a színpadra. A mese halk, élő muzsikával<br />

kezdődött, majd felhúzódott a függöny, és<br />

kezdetét vette a tánc. Elképesztő mozgással<br />

és tartással bírnak a táncosok. Lélegzetelállító<br />

lépésekkel és gesztusokkal próbálták elénk<br />

varázsolni a történet hangulatát. Ez hibátlanul<br />

sikerült is a színészeknek. Mesebeli ruhák voltak<br />

a kosztümök, olyanok, amiket eddig csak<br />

képeken vagy televízióban láthattunk. Kicsit<br />

furcsa volt, hogy a szereplők nem beszéltek,<br />

de így is sikerült megértenünk a lényeget. Két<br />

és fél óra csodálkozás után romantikus cselekménnyel<br />

ért véget az előadás.<br />

Hazafelé már sokan elfáradtunk, mert már<br />

későre járt. Utazás közben is azok a dallamok<br />

csengtek a füleinkben, amelyek a darabban<br />

hangoztak el. Későn értünk haza, de e gy feledhetetlen<br />

élménnyel gazdagodtunk.<br />

Lassú Csenge, 8. osztály, Csantavér<br />

A mi községi magyar<br />

nyelv és nyelvhelyességi<br />

versenyünk<br />

2010. március 13-án a mi iskolánk, a Hunyadi<br />

János iskola volt a házigazdája a községi<br />

anyanyelvi versenynek.<br />

Különösen izgalmas volt számomra, hogy<br />

ezen a szombati napon nem mi mentünk<br />

máshova, hanem hozzánk jöttek. A csantavéri<br />

iskola igen szép eredményeket ért el<br />

a vetélkedőn. Sokan magas pontszámokat<br />

szereztek, és tovább is jutottak. Az én osztályomból<br />

rajtam kívül még két lány vett részt<br />

a versenyen, Bakos Rebeka, valamint Huszta<br />

Nóra. A tesztek könnyűek voltak. A feladatok<br />

nehézsége nem jelentett gondot azok számára,<br />

akik a megfelelő összpontosítással, illetve<br />

felkészüléssel vágtak neki a nyelvtanversenynek.<br />

Én már pár évvel ezelőtt is voltam ilyen,<br />

vagy ehhez hasonló versenyeken. Szomorú<br />

tény, hogy évről évre kevesebb a jelentkezők<br />

száma. Az iskolánk igazgatónője, Szedlár Erika<br />

izgalmas programokat szervezett a versenyzőknek,<br />

hogy addig se unatkozzanak, amíg a<br />

magyar szakos tanárnők a teszteket javítják.<br />

Persze igazgatónőnknek ebben a feladatban<br />

az intézmény többi dolgozója, tanára is segített.<br />

Miután megírtuk a teszteket, falunézés<br />

volt a program, hogy a többi, nem itt élő gyerek<br />

is megismerkedjen Csantavér nevezetességeivel.<br />

A templomunk különösen elnyerte<br />

a vidékiek tetszését. Ezek után uzsonnával<br />

kedveskedett nekünk iskolánk személyzete.<br />

Aki továbbjutott, örült, aki nem, az azzal vigasztalta<br />

magát, hogy fő a részvétel.<br />

Az én osztályomból Bakos Rebeka és én<br />

jutottunk tovább, ám több csantavéri versenyző<br />

is remekelt. Úgy gondolom, emlékezetes<br />

élmény volt ez minden résztvevő számára.<br />

Csetvei Melánia, 7. osztály, Csantavér<br />

A doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói<br />

2010. március 27-én részt vettek a bajai Cserkészek<br />

az Ifjúságért Alapítvány hagyományos vers- és mesemondó<br />

versenyén, amelyet Baján rendeztek meg a Ferences<br />

templomban.<br />

A verseny délelőtt 10 órától kezdve több helyszínen<br />

folyt a következő korcsoportok szerint:<br />

– versmondás – alsósok,<br />

– versmondás – 5. és 6. osztály,<br />

– versmondás – 7. és 8. osztály,<br />

– mesemondás – alsósok,<br />

– mesemondás – 5. és 6. osztály, és<br />

– mesemondás – 7. és 8. osztály.<br />

Falunkat a következő tanulók képviselték:<br />

Novák Konrád, vers – 4. osztály (Novák Izabella tanítványa);<br />

Varga Gitta, vers – 4. osztály (Novák Izabella tanítványa);<br />

Tallósi Anasztázia, vers – 3. osztály (Hegedűs<br />

Erika tanítványa); Brindza Mátyás, mese – 3. osztály (Hegedűs<br />

Erika tanítványa); Diósi Nikoletta, vers és mese<br />

– 6. osztály (Brindza Ildikó tanítványa); Brindza Beatrix,<br />

vers és mese – 7. osztály (Brindza Ildikó tanítványa).<br />

(Zámbó Adrián 6. osztályos tanuló mesemondással<br />

készült, sajnos betegsége miatt nem tudott részt venni<br />

a versenyen.)<br />

Minden kategóriában 3-3 tagú zsűri pontozott.<br />

A főszervezők Werner József és Majsztrovics Irén<br />

voltak. Elmondásuk szerint az idei verseny volt eddig a<br />

legtömegesebb, 120 résztvevő nevezett be. A gyerekek<br />

Bács-Kiskun megye különböző iskoláiból, Bezdánból és<br />

Doroszlóról érkeztek.<br />

A szervezők külön bírálták a benevezési lapokat is.<br />

A legmutatósabb és ötletesebb benevezési lapok csoportjába<br />

tartozott Novák Kondrád, Tallósi Anasztázia és<br />

Varga Gitta munkája is.<br />

Helyezést értek el:<br />

Novák Kondrád, III. hely; Diósi Nikoletta, különdíj<br />

(mese); Brindza Beatrix, II. hely (mese); Brindza Beatrix,<br />

III. hely (vers).<br />

A résztvevők sok-sok könyvjutalommal és gazdag<br />

élményekkel tértek haza. A versenyzők utazási költségeit<br />

a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési<br />

Egyesület fedezte.<br />

Brindza Ildikó<br />

A műanyaggyártó üzemben<br />

jártunk<br />

A 3. b osztály délelőtt ellátogatott a műanyaggyártó<br />

üzembe. Egy bácsi várt minket. Bevezetett egy terembe,<br />

ahol sok gép volt. Lépésről lépésre elmagyarázta,<br />

hogy az üzemben mit gyártanak: műanyag dobozokat,<br />

pezsgős kupakokat, csavaros dugót, táskakapcsokat,<br />

pálinkásüvegeket. Még azt is elmondta, hogy ezek a<br />

termékek granulátumból készülnek. A masinák nagyon<br />

alaposan és hibátlanul kell, hogy dolgozzanak. Volt ott<br />

sok-sok látnivaló: lerni, amiben a műanyag szemcséket<br />

tárolják, szárítják.<br />

Kalandunk végén ajándékot is kaptunk, amiért figyelmesek<br />

és jók voltunk. – Csabai Orsolya<br />

A 3. b egy szerda délelőtt ellátogatott a plasztikaüzembe.<br />

Láttunk sok gépet: kupakkészítőt, üvegformálót<br />

és üveggyűjtőt. Rájöttünk, hogy sok mindent<br />

készítenek ott: üvegeket, dobozokat, táskacsatokat<br />

és csavaros dugót. A granulátumokat is gép festi sok<br />

szép színűre. Nagy zsákokban voltak csomagolva a kis<br />

dobozok és részeik. Ezt a sok érdekességet Feri bácsi<br />

mutatta meg nekünk.<br />

Rádöbbentünk, hogy ez nem is könnyű munka.<br />

– Gábor Krisztina<br />

Emlékiskola, Zenta

---

Mennyire függsz<br />

a mobilodtól?<br />

1. Amikor még nem volt mobilod, arra<br />

gondoltál, hogy:<br />

a) Soha nem leszek áldozata a drága<br />

játékszernek! – 0<br />

b) Egyáltalán nincsen szükségem rá. – 1<br />

c) Ahogy lehet, rábeszélem a<br />

szüleimet, hogy vegyenek egyet. – 2<br />

d) A legújabbat, a legmodernebbet<br />

akarom – 4<br />

2. Mikor kapcsolod be a készüléked?<br />

a) Ahogy felébredek. – 3<br />

b) Amikor eszembe jut. – 0<br />

c) Ha telefonálni akarok. – 1<br />

d) 24 órából 24 órán át, csak a töltés<br />

idejére kapcsolom ki. – 4<br />

3. Melyik volt a legszokatlanabb hely,<br />

ahonnan telefonáltál?<br />

a) Autóbusz. – 0<br />

b) Az iskola mellékhelyisége. – 3<br />

c) Mozi, a film alatt. – 4<br />

4. Egy cukrászdában ülsz, és a<br />

barátnőiddel cseverésztek.<br />

Megcsörren egy telefon. Hogyan<br />

reagálsz?<br />

a) Automatikusan belenyúlok a<br />

zsebembe. – 2<br />

b) Azt kérdezem: „Jaj, ez én vagyok?<br />

Vagy a tied...?” – 0<br />

c) Megismerem a saját csengésem. – 4<br />

d) Meg tudom különböztetni a<br />

barátnőim csengőhangját is. – 4<br />

5. Az iskolaóra közepén<br />

a legrosszabbkor szólal meg<br />

a mobilod. Mit teszel?<br />

a) Azonnal kikapcsolom. – 1<br />

b) Nem foglalkozok vele, úgyis<br />

rögzítőre van állítva. – 2<br />

c) Felveszem, és suttogva gyorsan<br />

lerázom a telefonálót. – 4<br />

d) Nem fordulhat elő, már óra előtt<br />

kikapcsoltam. – 0<br />

6. Amikor megérkezik<br />

a telefonszámla...<br />

a) Megint rettenetesen magas. – 3<br />

b) Mindig tudatosan használom a<br />

mobilom, nem érhet kellemetlen<br />

meglepetés. – 0<br />

c) Már háromszor változtattam<br />

díjcsomagot, mégsem találtam meg<br />

a legjobbat. – 4<br />

7. A mobil azért hasznos, mert:<br />

a) Állandóan elérhetnek. – 0<br />

b) Nonstop beszélgethetek a<br />

barátaimmal. – 4<br />

c) Láthatják mások, hogy nekem a<br />

legújabb modellem van. – 2<br />

8. Képes vagyok, hogy:<br />

a) Vakon tárcsázzak. – 2<br />

b) Hathavonta cserélem a készülékem,<br />

hogy mindig a legújabb legyen. – 4<br />

c) Kikapcsolom akár egy teljes napra<br />

is. – 1<br />

d) Nekirontsak valakinek, mert a<br />

mobilozásával mindenkit zavar. – 0<br />

A teszt segítségével<br />

felmérheted, mennyire<br />

vagy mobiltelefonfüggő.<br />

Válaszolj<br />

minden kérdésre, de<br />

csak egyet választhatsz<br />

a válaszlehetőségek<br />

közül.<br />

Értékelés<br />

Kevesebb mint 10 pont:<br />

Ésszerűen használod<br />

Talán igazából nincs is szükséged<br />

mobiltelefonra?! A készüléket színe és<br />

formája alapján választottad, a funkciók<br />

nagy részét nem is ismered, nem<br />

is használod.<br />

11–19 pont:<br />

Csak a látszat<br />

Készüléked számtalan extraszolgáltatást<br />

nyújt, egyedi előlapja és feltűnő<br />

tokja van... Imádsz telefonálni a suliban,<br />

társaságban – csak hogy mindenkinek<br />

megmutathasd, milyen csúcs a<br />

készüléked.<br />

20–29 pont:<br />

A mobil megszállottja<br />

Ébredés után első gondolatod a mobilod.<br />

Reggel és este feltöltöd, mert<br />

attól tartasz, hogy a készülék éppen<br />

akkor nem fog működni, amikor felhív<br />

a barátnőd, hogy elmesélje, mi történt<br />

a másik barátnőtökkel. Egész napod a<br />

készülékhez tapadva töltöd. Próbáld<br />

meg néha eltenni a készüléket!<br />

30 pont fölött:<br />

A telefon rabszolgája<br />

Egész életed mobilon keresztül bonyolódik.<br />

Mindenkit zavarsz állandó és<br />

hangos telefonálgatásoddal. Még az<br />

áruházi próbafülkéből is telefonálsz.<br />

Ha otthon felejted, képes vagy kimaradni<br />

a suliból, hogy visszamenj érte.<br />

Ez komoly függőség, amin el kellene<br />

gondolkoznod!<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

24

---

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

25<br />

„Kedves Bizalmas sorok!<br />

Tizenkét éves, szerelmi gondokkal küszködő lány vagyok. Jó lenne,<br />

ha tanácsot kaphatnék, mit csináljak, hogyan szabaduljak a problémáimtól.<br />

A fiú, akivel a gondom kapcsolatos egy évvel fiatalabb.<br />

Majdnem egy utcában lakunk, így mindennap találkozunk, sokat vagyunk<br />

együtt. Amikor együtt vagyunk, mások előtt is, nemcsak kettesben,<br />

mindig nagyon kedves hozzám. Ha megölelem és puszit nyomok<br />

az arcára, nem szól semmit, nem tiltakozik. A barátnőmmel járt,<br />

de szakítottak miattam, mert megkérdeztem tőle, hogy akar-e velem<br />

járni. Rögtön igent mondott. A barátnőm a szakítás miatt nagyon<br />

boldogtalan volt. Én sajnáltam, és szakítottam a fiúval, otthagytam.<br />

Ők most megint járnak. A fiú azonban mindennap megvár órák után,<br />

együtt megyünk haza. Ha akarnám, újra járhatnék vele. Mit tegyek,<br />

nem tudok választani, barátság vagy szerelem? Van<br />

esélyem, hogy mind a kettőt megtartsam?<br />

Kengu”<br />

Válasz:<br />

Kedves Kengu!<br />

Egy biztos, valami van a fiú és közötted. Szimpátia,<br />

barátság, szerelem? Mivel még nagyon<br />

fiatalok vagytok, eléggé kicsi és zöld almák a<br />

nagy szerelemre, minden keveredik. Az is nagyon<br />

biztos, hogy nagyon jól érzitek magatokat<br />

egymás társaságában, és ezt a jó érzést és kapcsolatot<br />

kell ápolnotok. A leírtakból úgy látom,<br />

hogy te nagyon jól megvolnál egy jó baráttal is.<br />

Gondolkodj el, hogy megelégednél-e ebben az esetben<br />

egy jó baráttal. Idővel, pár év múlva, ha a köztetek<br />

lévő vonzalom továbbra is megmarad, és ti is érettebbek lesztek,<br />

esetleg másra, többre lesz szükségetek, lehet, hogy ez az érzelem<br />

igazi szerelemmé fejlődik. Ami a barátnődet illeti, ha mindezek után<br />

még mindig jóban van veled, biztos, hogy nagyon jó barátnőről van<br />

szó. Az ő esetében is gondold át a dolgokat, és tedd föl magadnak<br />

a kérdést, hogy miért is akartad elszeretni tőle a fiút, akivel járt, és mi<br />

volt számodra fontosabb, a barátság vagy a szerelem? Ne lepődj meg,<br />

ha egy idő után, már nem lesztek ezzel a lánnyal olyan jó<br />

barátnők, mint régen. Az élet sokszor ilyen, ad valamit,<br />

de el is vesz tőlünk.<br />

„Kedves Bizalmas sorok!<br />

Nyolcadik osztályos fiú vagyok, és van egy nagy<br />

problémám. Járok egy lánnyal az osztályomból.<br />

Eddig nagyon jól megvoltunk, megértettük<br />

egymást. Nemrégiben láttam az utcán egy<br />

középiskolás fiúval, beszélgettek, nevetgéltek,<br />

boldognak látszott. Nem tudja, hogy láttam<br />

őket, mert nem szóltam neki erről. Azóta mindig<br />

előttem van az, ahogyan beszélget azzal a fiúval,<br />

nem tudom kiverni a fejemből a képet. Már arra is<br />

gondoltam, hogy szakítok vele, de félek ettől, mi lesz<br />

velem, nagyon hiányozna. Nem tudom, mit csináljak, kérlek,<br />

adj tanácsot, mert nagyon boldogtalan vagyok!<br />

Metallica”<br />

Válasz:<br />

Kedves Metallica!<br />

Azt hiszem, hogy te is tudod, hogy mi történik veled. Felébredt benned<br />

a féltékenység zöldszemű sárkánya. Láttad a lányt, ahogyan beszélget<br />

egy fiúval, és rögtön elbizonytalanodtál, arra gondolsz, hogy megcsal<br />

téged, és nem szeret már. Jó lenne, ha összeszednéd a bátorságodat,<br />

és megbeszélnéd a lánnyal, hogy mit láttál, hogyan érzed magad, meg<br />

hogy féltékeny lettél. Eléggé érett tininek tűnsz, ezért mondhatom,<br />

hogy próbálj meg megbízni a lányban, akit szeretsz. Remélem nem<br />

várod el a lánytól, hogy rajtad kívül senkivel se beszélgessen?! Abból<br />

indulj ki, te hogyan éreznéd magadat, ha a lány féltékenységi jelenetet<br />

rendezne és megtiltaná, hogy más lányokkal beszélgess, hogy jól<br />

érezd magad mások társaságában is. Ha megbeszéltétek a dolgot, és<br />

továbbra sem bízol a lányban és az érzéseiben, a legjobb, ha már most<br />

szétválnak útjaitok, hogy ne keserítsétek meg egymás életét felesleges<br />

féltékenységi jelenetekkel, ami után biztos, hogy a szakítás következik.<br />

„Kedves Bizalmas sorok!<br />

Nyolcadik osztályos lány vagyok, akinek nincs barátja, mert mindenki<br />

strébernek tart. Mindig ötös dolikat írok, mindig jó jegyeket<br />

kapok, ami miatt az osztálytársaim szekálnak. Hiába mondom<br />

nekik, hogy jó a felfogásom, hogy nem töltöm kizárólag tanulással<br />

a szabad időmet, senki sem hiszi el, csak piszkálnak.<br />

Mit tegyek, hogy leszálljanak rólam, és velem is barátkozzanak?!<br />

Tini”<br />

Válasz:<br />

Kedves Tini!<br />

Semmi esetre se hagyj fel a tanulással és a jó jegyek gyűjtögetésével.<br />

Az osztálytársakból sajnos az irigység beszél,<br />

meg az, hogy mindig muszáj valakire rászállni. Te is tudod,<br />

hogy nemsokára a középiskolai iratkozás és a minősítő vizsga<br />

vár rátok, ahol nagyon fontos a tanulmányi eredmény és a<br />

jó vizsgaeredmény. Összpontosíts a tanulásra és az azokkal való<br />

barátkozásra, akik nem cikiznek, mert biztos, hogy akad egy-két<br />

lány és fiú, akinek nem vagy a célpontja. Te akkor leszel majd igazából<br />

elégedett, amikor könnyen bejutsz abba középiskolába, amelyikbe te<br />

szeretnél, ott pedig újabb ismeretségek, barátok várnak rád.<br />

„Kedves Bizalmas sorok és Bori Mária!<br />

Rendszeresen olvasom a Jó Pajtást és a Bizalmas sorokat is. Amikor<br />

hazaviszem a lapot, anyukám és a nagymamám is elolvassa. Anyukám<br />

mindig örül neki. Azt mondja, hogy olyan jó érzés visszamenni<br />

az iskoláskorba, amikor a magyarórákon közösen olvasták<br />

a lapot, mert az egész osztály előfizettet rá. A régi számokat<br />

pedig megtaláltam a nyáron egy ládában, a padláson.<br />

Érdekes volt olvasni őket, és látni, hogyan néztek akkor<br />

ki az iskolások. Én azért írok, mert nagyon egyedül érzem<br />

magam. Tavaly jött egy lány az osztályomba, és<br />

mindent felforgatott. A barátnőim inkább vele vannak.<br />

Én kiszorultam a társaságból. Nemrégiben elkezdtem<br />

barátkozni egy 8. osztályos lánnyal a szomszédból. (Én<br />

hetedikes vagyok!) Ő viszont nemsokára befejezi az iskolát<br />

és utazó diákként jár a középiskolába. Újra egyedül<br />

maradok. Kérlek, adj tanácsot, mit tegyek, hogy nekem is<br />

legyen társaságom!<br />

888”<br />

Válasz:<br />

Kedves 888!<br />

Azt hiszem, egy kicsit lazítanod kellene. Hagyd, hogy magától alakuljanak<br />

ki a baráti kapcsolatok. Ha mindenáron, görcsösen akarsz valamit,<br />

nagy a valószínűsége, hogy ez nem fog bejönni. Legyél figyelmes, türelmes<br />

magaddal és másokkal is, és a barátok is érdeklődni kezdenek<br />

majd irántad. De a magánytól sem kell félni! Olvass, tanulj, menj ki az<br />

utcára bicajozni, görkorcsolyázni, és meglátod, akad majd egy-két barát<br />

is. A 8. osztályos barátnődet sem veszíted el, ha jól megvagytok együtt.<br />

Szeptemberig még elég időtök marad a tartalmas barátkozásra.

---

Mindegy, csak munka legyen!<br />

Egyszer egy cár a feleségével meg a<br />

lányával hajókázni indult a tengerre.<br />

Alighogy kissé eltávolodtak a parttól,<br />

hatalmas vihar támadt, és kisodorta őket<br />

a nyílt vízre. A vihar egy ismeretlen ország<br />

partjaihoz vetette őket, amelyről a cár birodalmában<br />

még hallani sem hallott senki.<br />

Amikor kiléptek a szárazföldre, a cár senkinek<br />

se merte megmondani, hogy ő cár.<br />

Pénzük nem volt, nem értettek semmilyen<br />

munkához, és ennivalóhoz is csak úgy jutottak,<br />

hogy elszegődtek őrizni a falubeliek<br />

teheneit. Így éldegéltek már több esztendeje,<br />

amikor egyszer az ország királyának a fia<br />

meglátta a mezőn dolgozni a cár lányát, aki<br />

nagyon szép volt, és éppen akkorra serdült<br />

eladósorba. Hazament a királyfi, és megmondta<br />

a szüleinek, hogy ő bizony nem hajlandó<br />

feleségül venni senki mást, csak azt a<br />

tehénpásztorlányt, akit a tengerparti faluban<br />

látott. A király, a királyné meg az egész<br />

udvartartás elszörnyedt annak hallatára,<br />

hogy a királyfi ekkora szégyent akar hozni<br />

a családjára: ugyan miért venné feleségül<br />

egy tehénpásztor lányát, amikor olyan sok<br />

cár- meg királykisasszony van a világon! De<br />

akárhogy is győzködték, nem volt foganatja<br />

– egyre csak azt mondogatta a királyfi:<br />

– Márpedig nekem bizony nem kell senki<br />

más!<br />

Amikor látta a király, hogy másképp ez<br />

már úgyse lesz, elküldte az egyik vezérét:<br />

mondja meg a tehénpásztornak, hogy megkéri<br />

tőle a lánya kezét a fia számára. Amikor<br />

a vezér átadta az üzenetet, a tehénpásztor<br />

megkérdezte tőle:<br />

– Aztán milyen munkához ért az a királyfi?<br />

Megdöbbent erre a vezér:<br />

– Az Isten áldjon meg, ember! Ugyan<br />

milyen munkához kellene értenie egy király<br />

fiának? Miért kellene dolgoznia neki? Mesterséget<br />

azok az emberek tanulnak, akiknek<br />

dologtalanul nem volna mit enniük, a<br />

királyfinak meg nemhogy elég eledele, de<br />

egy egész országa is van, benne sok-sok<br />

várossal.<br />

Ám erre a tehénpásztor megint csak azt<br />

felelte:<br />

– Márpedig, ha nem ért semmilyen munkához,<br />

akkor én bizony nem fogom hozzáadni<br />

a lányomat.<br />

A vezér visszatért az udvarba, hogy tudassa<br />

a királlyal, mit mondott neki a pásztor.<br />

A király erre még jobban elcsodálkozott.<br />

Mindenki azt gondolta: aligha érhet nagyobb<br />

szerencse és dicsőség egy tehénpásztort,<br />

mint hogy a lányát egy király fia<br />

vegye feleségül, erre ez meg azt kérdezi, milyen<br />

munkához ért a királyfi! A király megint<br />

elküldött egy vezért a tehénpásztorhoz, ám<br />

az most is csak annyit felelt:<br />

– Amit mondtam, megmondtam: amíg a<br />

királyfi meg nem tanul valamilyen szakmát,<br />

és nem hoz nekem valamit, amit a saját kezével<br />

alkotott, addig nincsen komaság!<br />

A vezér visszament az udvarba, és elmondta,<br />

hogy a tehénpásztor nem adja a<br />

lányát addig, amíg a királyfi bele nem tanul<br />

valamilyen munkába – mindegy, milyenbe,<br />

csak munka legyen –, a királyfi meg kiment a<br />

piacra, hogy megnézze: melyik mesterséget<br />

lehet a legkönnyebben megtanulni. Boltról<br />

boltra, műhelyről műhelyre járt, és figyelte,<br />

hányféleképpen dolgoznak a mesterek.<br />

Végül bement oda, ahol gyékényszőnyegeket<br />

szőttek; gondolta, majd ott beletanul a<br />

legkönnyebb munkába. Neki is kezdett; pár<br />

nap után aztán végre sikerült megszőnie<br />

egy szőnyeget. El is vitte menten a tehénpásztorhoz,<br />

és mondta neki, hogy ő, a király<br />

fia megtanulta a szőnyegszövés tudományát,<br />

s ez a szőnyeg is az ő keze munkája.<br />

A tehénpásztor kézbe vette a szőnyeget,<br />

minden oldalról jól megnézte, aztán megkérdezte<br />

a királyfit:<br />

– Aztán mibe kerül ez a szőnyeg?<br />

Azt mondta erre a királyfi:<br />

– Négy parába.<br />

– Jól van hát! Ma négy para, meg holnap<br />

is négy, az már nyolc para; holnapután is<br />

négy, az már tizenkét para; és így tovább,<br />

minden egyes nappal több lesz. Ha én is<br />

tanultam volna valamilyen mesterséget, akkor<br />

most nem kellene a falubeliek teheneit<br />

őriznem.<br />

Aztán elmondta a királyfinak, ki is ő valójában,<br />

és hogyan került a király országába.<br />

Mindenki örült, hogy a királyfi mégsem egy<br />

tehénpásztor, hanem egy cár lányát veszi feleségül.<br />

Nagy örömmel esküdött meg a királyfi<br />

meg a cárkisasszony, hetedhét országra<br />

szóló lakodalmat csaptak, aztán adtak a<br />

cárnak egy hajót legénységgel. A cár meg a<br />

felesége tengerre szálltak, és hamarosan el<br />

is érték szülőföldjük partjait.<br />

Szerb népmese<br />

(Haklik Norbert fordítása)<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

26

---

Olvass gyorsabban!<br />

lassú olvasás a sikeres tanulás egyik kerékkötője.<br />

Most négy egyszerű, de ha-<br />

A<br />

tásában nagyszerű technikát mutatunk be,<br />

mindegyik abban segít, hogy az eddiginél<br />

50–200 százalékkal gyorsabban haladj olvasáskor<br />

1. Mindnyájan szokásaink rabjai vagyunk.<br />

Sokaknál ilyen szokás, hogy túl lassan olvasnak.<br />

Szöszölnek, bibelődnek, sóhajtoznak<br />

olvasás közben, ugrál a tekintetük a sorok<br />

között, visszatérnek a már elolvasottakra,<br />

elgondolkoznak stb. Ha mindezt nem figyelemzavar<br />

hanem csupán a megszokás<br />

okozza, próbálkozz a következő technikával.<br />

Kényszerítsd magad, hogy olyan lassan<br />

olvass, amilyen lassan csak tudsz. Ez a tempó<br />

nyilván még annál is lassabb lesz, ahogy<br />

egyébként olvasol és alkalmas arra, hogy<br />

megtörje a szokás hatalmát. Ez a kényszerített<br />

csigatempó oda vezet, hogy amikor<br />

visszatérsz a normális olvasáshoz, meglepetésedre<br />

gyorsabb lesz, mint máskor. Ismételd<br />

több napon át ezt a technikát, amivel<br />

egyébként másféle nemkívánatos szokást,<br />

pl. a körömrágást is „kúrálni” lehet. Ha ugyanis<br />

muszáj rágni a körmöd, akkor nincs az a<br />

kellemes érzés, amit a spontán körömrágás<br />

során érzel, és némi gyakorlással meg tudsz<br />

szabadulni a kellemetlen szokástól.<br />

2. A legtöbben szavanként olvasnak. A<br />

tekintetük elindul a sor bal szélén, és jobb<br />

felé haladva megáll minden szónál, „felszippantja”<br />

azt, újra jobbra mozog, jön a következő<br />

szó, azt is felszippantja és így tovább.<br />

Ez a lépegetős technika nem az emberi<br />

szem anatómiájából következik, hanem az<br />

iskoláskor kezdetén megtanult, akkor helyénvaló,<br />

de később feleslegesen lassító<br />

módszerből. Első lépésben leszoktatjuk magunkat<br />

az egyik szóról a másikra ugrálásról,<br />

helyébe az egész kifejezések átfogása lép,<br />

aztán rászokunk rövidebb mondatok, egész<br />

sorok egyszeri befogadására. Ehhez az előfeltétel,<br />

hogy a tekintetek ne a sor bal szélétől<br />

ugráljon jobbra, hanem a sor közepén<br />

rögzítse azt. Tehát nem keresztirányban,<br />

hanem lefelé haladjon a tekinteted. Ahogy<br />

a sor közepére nézel, enyhén oldalirányba<br />

mozgathatod a szemed, ha szükséges, így<br />

két-három odapillantással egy egész sor tartalmát<br />

meg tudod jegyezni. Persze ez gyakorlást<br />

igényel, de megéri.<br />

3. Olvasó emberek szemmozgását rögzítő<br />

felvételek tanúsága szerint az olvasásra<br />

fordított idő egyötödét a szem visszafelé,<br />

balra vagy fölfelé irányuló mozgása tölti ki.<br />

Ezt a szokást ugyancsak kisiskolás korunktól<br />

hurcoljuk magunkkal: épp ideje, hogy levetkőzzük!<br />

A leszoktató módszer a következő. A<br />

gyakorlószöveg közepére húzz ceruzával egy<br />

függőleges vonalat. Aztán vegyél egy kartonlapot,<br />

ami nagyjából olyan széles, mint a<br />

könyv sorai. Két oldalról megfogva tedd rá<br />

a lapot a könyvoldalra, és ahogy haladsz a<br />

szöveggel a ceruzavonal mentén lefelé, húzd<br />

ezt is lefelé, és takard el a már elolvasott részt.<br />

Ne emeld fel a kartonlapot akkor sem, ha úgy<br />

érezed, valamit ellenőrizni akarsz. Ha a visszakeresés<br />

lehetőségét kizárod, erről is le tudsz<br />

szokni. Néhány alkalom után pontosabban<br />

és sokkal gyorsabban fogsz olvasni.<br />

4. Lassú olvasók gyakran hangtalanul<br />

megformálják a szájukkal az olvasott szavakat.<br />

Ez is olyan szokás, ami igencsak lelassítja<br />

a tempót. Ugyanis szemünk és agyunk 3–5-<br />

ször gyorsabban végez egy-egy szóval, mint<br />

amennyi idő a hangalak akár néma megformálásához<br />

kell a szájban és a hangképző<br />

szervekben. Kell valami, ami figyelmeztet,<br />

sőt megakadályozza, hogy ezen a módon<br />

olvass. Fogj a kezedbe egy ceruzát, és illeszd<br />

keresztben a fogaid közé. Ha így olvasol, nagyon<br />

gyorsan leszoksz a hangképző szervek,<br />

ajkak, fogak, nyelv néma mozgatásáról, mert<br />

vagy kiesik a ceruza, vagy beleharapsz.<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

27<br />

Miért kék az ég?<br />

z égbolt kék színét a légköri fényszóródás okoz-<br />

Az égbolt légkör nélkül fekete lenne, csak a Nap és<br />

Aza.<br />

a csillagok látszanának.<br />

Ez jól látható pl. a Holdon készült felvételeken. A sztratoszférában<br />

közlekedő repülőgép utasai megfigyelhetik,<br />

hogyan megy át a repülőgép emelkedésekor az ég világoskék,<br />

fényes sugárzása a mélykék, fényszegényebb árnyalatba,<br />

s az űrhajósok, ha felszállás közben lehetőségük lenne<br />

rá, megfigyelhetnék, hogyan változik át fokozatosan az ég<br />

színe koromfeketévé. Ez érthető is, hiszen egyre vékonyabb<br />

lesz a szóródást létrehozó gázréteg.<br />

Elsőnek Leonardo da Vinci próbált rájönni, hogy miért<br />

kék az ég, amikor 1474-ben a fénnyel és az árnyékkal kezdett<br />

foglalkozni. 200 évvel később Newtonnak sikerült<br />

színösszetevőire bontani a Nap fényét. A szivárvány keletkezését<br />

arra vezette vissza, hogy az esőcseppek apró prizmaként<br />

szétválasztják színeire a fehér fényt. Azt gondolta,<br />

hogy az ég kék színe is valahogy így jön létre a lebegő apró<br />

vízcseppek hatására.

---

1 2 3<br />

CS<br />

4 5 6 7<br />

LY AN<br />

8<br />

9 10 11<br />

12 13 14 15<br />

Keresztrejtvény<br />

A kiemelt sorokban egy szólást rejtettünk el.<br />

16 17 18<br />

19 20<br />

21 22 23<br />

1<br />

DUC DUC<br />

24 25<br />

26 27 28 29<br />

2<br />

SB<br />

ÉS SZ<br />

I A<br />

Betűrejtvények<br />

Skandináv rejtvény (<strong>14.</strong>)<br />

Rejtvényünkben Vajdaság néhány idegenforgalmi nevezetességének nevét<br />

rejtettük el. Ezeket kell megfejtenetek.<br />

3<br />

Vízszintes sorok: 1. A szólás első része, 9. 45 római<br />

számmal, 10. Kedves erdei állat, 11. Kötőszó, 12. Török név,<br />

<strong>14.</strong> Robbanószer, 15. Mocsok, 16. Orosz autótípus, 18. Szövetség,<br />

19. Ancsa, 20. Egyedül, 21. Hullámtörő gát, 23. Kétségtelen<br />

tréfásan, 24. Férfinév, 25. Fordítva mulatóhely, 26.<br />

A rossz ellentéte, 29. Katolikus istentisztelet.<br />

Függőleges sorok: 2. Párolgó, 3. A kályha tartozéka, 4.<br />

Nem azt, 5. Lám csak! 6. Őszi hónap röviden, 7. Fordítva<br />

ELY, 8. Ijesztgetés, 9. A szólás befejező része, 13. Meghitt jelenet,<br />

15. Kigördít, 17. Régi űrmérték, 18. Régi súlymérték,<br />

22. Vörös-tengeri öböl, 27. Cin, 28. Állatlakás, 29. Az elején<br />

mekeg.<br />

CIPŐ<br />

–––––<br />

2<br />

4<br />

H<br />

NTTTT<br />

HOMOK-<br />

SIVATAG<br />

KÉN<br />

VÖRÖS-<br />

TENGERI<br />

ÖBÖL<br />

MONTENEG-<br />

RÓI FOLYÓ<br />

FEDETT<br />

HINTÓ<br />

JUHISTÁLLÓ<br />

DÉL<br />

MÉRGEZŐ<br />

GÁZ<br />

NOÉ<br />

HEGYE<br />

A TETEJÉRE<br />

AVAS<br />

PÁROSAI<br />

TÖNKRE-<br />

TEVŐ<br />

1<br />

FOSZFOR<br />

EVŐESZKÖZ<br />

FÉL ÖT<br />

A FÖLDRE<br />

2<br />

RÉGI<br />

SVÉD-<br />

ORSZÁG<br />

... SÁMUEL<br />

MAGYAR<br />

KIRÁLY<br />

LOPNI KEZD<br />

VATIKÁN<br />

NAGYFAJTA<br />

PAPAGÁJ<br />

TALÁR<br />

KÖZEPE<br />

SZERETNE<br />

ELKERÜLHE-<br />

TETLEN<br />

KABÁT KÖZEPE<br />

GÁRDONYI<br />

GÉZA<br />

SZÍNMŰVE<br />

IPARI<br />

NÖVÉNY<br />

NÉVELŐ<br />

450<br />

GÖRÖG<br />

BETŰ<br />

HÁZŐRZŐ<br />

RÉGI<br />

JUTTATNÁ<br />

AZ<br />

IDŐMÉRŐ<br />

MESTERE<br />

ÁLLÓVÍZ<br />

VÉLETLENÜL<br />

ELTALÁL<br />

VALAMIT<br />

EZ<br />

TEMPUS<br />

SZÉN<br />

SUGÁR<br />

RÁLÁTÁS<br />

EGYNEMŰI<br />

OLASZ-<br />

ORSZÁG<br />

1000<br />

FELTÉTELES<br />

KÖTŐSZÓ<br />

OROSZLÁN-<br />

NÉV<br />

5<br />

HON BETŰI<br />

ÉN ÉS TE<br />

ÉNEKELT<br />

SZÓCSKA<br />

ESZÉK<br />

OXIGÉN<br />

LIBAHANG<br />

BELGIUM<br />

LANTÁN<br />

ERBIUM<br />

500<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

DÉL<br />

28

---

Szóbetoldó<br />

F<br />

K<br />

A<br />

Á<br />

A<br />

Á<br />

V<br />

K<br />

R<br />

P<br />

R<br />

D<br />

C<br />

Ó<br />

Á<br />

I<br />

Ó<br />

Olyan szót kell találnod, amellyel mind a hat sorban<br />

értelmes szót alakíthatsz ki.<br />

Szókihúzó<br />

M C A I M L A SZ<br />

V I O L A L A A<br />

I I M E R R G R<br />

B O R Ó K A K E<br />

É L Z A Z G L B<br />

Z<br />

Z<br />

Z<br />

Z<br />

G<br />

S<br />

K<br />

Játék a betűkkel<br />

Keresd a madarat<br />

Kicsi sarok<br />

AÉGÓÓP HIÓTÚZ AAAÁBH<br />

Helyezd el a megadott betűket az üres négyzetekbe úgy,<br />

hogy vízszintesen és függőlegesen is egy-egy értelmes szót kapj.<br />

1. A TENGER LEVEGŐJE EGÉSZSÉGES.<br />

2. TERVE RÉBUSZOKBÓL ÁLL.<br />

3. DORKA KUKKEREZIK.<br />

4. AZ AUTÓ ÖSSZEFECSKENDEZETT.<br />

5. MARCINK ELUTAZOTT.<br />

Minden mondatban egy-egy madárnevet kell találnod.<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

29<br />

Á T L D Ú A M R<br />

E Á A N Y Ú I E<br />

B G N Ú N A Y G<br />

BAB<br />

BORÓKA<br />

GAZDAG<br />

GÁTLÓ<br />

GERBERA<br />

GYANÚ<br />

LERÁG<br />

MER<br />

MIMÓZA<br />

NYÚL<br />

NYÚZ<br />

RÓZSA<br />

SZARKALÁB<br />

VIOLA<br />

A fenti szavakat húzd ki az ábrában jobbról balra, balról jobbra,<br />

fentről le, lentről fel, és átlósan oda-vissza. A megmaradt betűkből<br />

egy virág neve olvasható össze.<br />

Lóugrásban<br />

R O E Á NY<br />

D L A S ZS<br />

Á A K S N<br />

O I R Ő Z<br />

K NY T Y Á<br />

A lóugrás szabályai<br />

szerint fejtsd a<br />

rejtvényt, melyben<br />

egy szabadkai<br />

születésű magyar<br />

író neve és egyik<br />

művének címe<br />

található.<br />

A 13. szám megfejtései<br />

Berakós rejtvény<br />

Áramlik<br />

Betűrejtvények<br />

1. katalán, 2. vonat, 3. manó, 4. Balázs<br />

Játék a szavakkal<br />

Sztárvilág<br />

Keresztszavak<br />

Függőlegesen: űrállomás, mellesleg, számítógép<br />

Vízszintesen: szállítás, kelletlen, szakosodok<br />

Anagramma<br />

főtt sonka<br />

Összetett szavak<br />

1. ló, 2. fény<br />

Betűcsere<br />

béka, Réka, róka, fóka<br />

A 12. skandináv rejtvény megfejtése<br />

SZÍNHÁZI VILÁGNAP, DEÁK FERENC<br />

Könyvjutalmat kap<br />

Romić Márta, Szabadka

---

A karvalyos zászló<br />

Földes Péter munkája nyomán<br />

írta és rajzolta Fazekas Attila<br />

30<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.

---

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

A Vaszilij Blazsenij-templom<br />

Utólag már bánom, hogy az iskolában – orosztanulás helyett<br />

– mindenféle mással foglalkoztam, mert Oroszországban szinte<br />

kizárólag ezen a nyelven tudtam volna megértetni magam. Tehát,<br />

aki ide indul, annak ajánlom: idézze fel orosz nyelvi tanulmányait,<br />

vegyen magához elegendő eurót vagy rubelt, ráadásul hasznára lehet<br />

egy kis kalandvágy és vagányság is.<br />

Eleinte nem nagyon áll rá a szemem a cirill betűkre, de a Seremetyevóról<br />

Moszkva centrumába vezető úton van időm megszokni őket, mert<br />

ez az (egyik) olyan út, ahol mindig dugóba kerül az ember. A híres Rosszija<br />

Hotelbe érkezünk, amelyben annak idején a Moszkvába látogató<br />

politikusok is megszálltak (a monstruózus, kockaszerű üveg-beton Rossziját<br />

időközben már bontják is, és helyére több kisebb és a klasszicista<br />

építészetű környezetbe jobban beillő szállodát építenek). Annak idején<br />

történetek keringtek arról, hogy a szovjet szállodák minden emeletén<br />

székelt egy gyezsurnaja, az emelet „ura”: ő figyelt mindent és ő adott<br />

engedélyt a szobába vonulásra. Nem kis döbbenettel tapasztalom,<br />

hogy a Rosszijában ezt a remek hagyományt máig életben tartják. Bár<br />

már sokkal szelídebb változatban: a gyezsurnaja csak a szobakulcsot<br />

adja oda a papír ellenében, amelyet a recepción kap az ember. Kifelé<br />

menet leadjuk a kulcsot, ő visszaadja a papírt. Nem egészen értem,<br />

miért bonyolítják ennyire az ügyet, de el is feledkezem erről, amikor<br />

meglátom, hogy csak egy ugrás a hoteltől a Vörös tér. Egészen elbűvöl<br />

a Kreml és a környező épületek (például a híres Vaszilij Blázsennij-templom)<br />

látványa.<br />

Másnap irány Szentpétervár, ahol a fehér éjszakák várnak bennünket<br />

(vagyis éjjel is nappali fény árasztja el a várost). Elindulunk a<br />

Nyevszkij sugárúton a Néva partja felé. Elképesztő forgatag, irigylésre<br />

méltón felújított épületek, márkás üzletek mindenütt. Elsétálunk<br />

a Péter Pál-erődhöz, majd a Téli Palotához és az Ermitázshoz, aztán<br />

Moszkvától<br />

Szentpétervárig<br />

visszafelé már metrózunk. Merész vállalkozás: egyik útitársunkról, aki<br />

mellesleg atléta termetű, magas srác, egyszerűen lerántják a hátizsákját<br />

a szerelvényen. Míg az utasok egykedvűen merednek maguk elé,<br />

a rablóbanda már az ajtó felé adja a batyut – nem számítva arra, hogy<br />

mi is többen vagyunk, s így (nem kis izgalom árán) sikerül visszaszerezni<br />

a hátizsákot.<br />

A fehér éjszakák idején éjfélkor is nyüzsög a város. Fél kettőkor nyitják<br />

fel a Palota hidat, ez a látvány megér egy ébren töltött éjjelt. Aki a<br />

hajókázást választja, a vízről megtekintheti a legendás Auróra cirkálót<br />

is. Szentpéterváron pezseg a kulturális élet, az Ermitázs lenyűgöző épületének<br />

és gazdag kincstárának megtekintésére két nap sem elég, és<br />

akkor még semmit sem láttunk a városból!<br />

Újra Moszkva, és újra dugó. Ezúttal olyan hotelben szállunk meg,<br />

amely Las Vegast idézi: a földszint hatalmas kaszinó, ahol esténként „Elvis”<br />

énekel, és ahol a páncélüveges terepjárós, sötét napszemüveges,<br />

testőrrel járó, kigyúrt „üzletemberek” teszik meg tétjeiket. Útba ejtjük<br />

a Puskin Múzeumot, majd a Lenin-mauzóleumot. Bejáratánál hosszú<br />

sor kígyózik, s szinte tapodtat sem halad, viszont oldalról egyre többen<br />

bejutnak, a rendőrökkel történt „konzultáció” után. Mi is előremegyünk<br />

egy oroszul beszélő lánnyal, és a rendőr megsúgja, fejenként tíz dollárért<br />

soron kívül bejuthatunk. A mauzóleumban sötét van, fekete márványlépcsőkön<br />

tapogatózva ereszkedünk le a mélybe. Egyedül Lenin<br />

viaszszerű, békésen pihenő testét világítják meg lámpák. A mély áhítat<br />

nem kötelező, de ajánlott, és a pusmogásért szigorúan pisszegnek az<br />

őrök.<br />

Akit teljesen hatalmába kerít a posztszocialista hangulat, a közeli<br />

aluljáróban vehet sarló-kalapácsos sapkát, pólót és persze Matrjoskababát<br />

is. Hasonló a választék a sétálóutcában, a nyüzsgő Arbaton is,<br />

csak itt a kínálat kiegészül usenykákkal (füles prémsapkákkal) is. Este a<br />

város „kilátóteraszáról”, a Szadovajáról gyönyörködünk Moszkva fényeiben<br />

(mivel az energia olcsó, nem spórolnak vele), majd kipróbáljuk a<br />

jelzés nélküli „maszek” taxit, amelyet – bárhová menjünk is a városban<br />

– lealkudhatunk száz rubelre (háromszáz dinár), és ha bírjuk a huszonéves<br />

kockaládák kényelmét, nem fogunk csalódni. Utolsó séta a Bolysoj<br />

Színháztól az Arbatig, és elbúcsúzunk az ekletikus, de mozgalmas és<br />

kalandokat kínáló Moszkvától.<br />

F. É.<br />

31<br />

A Moszkva folyó<br />

A szentpétervári Petrodvorec

---

SZTÁRVILÁG<br />

DiCaprio vigasztalja<br />

Kate Winsletet<br />

ollégája, főszereplőtársa és barátja, Leonardo DiCaprio vállán<br />

Ksírja ki bánatát Kate Winslet, akinek éppen összeomlóban van a<br />

házassága.<br />

A 34 éves brit színésznő és filmrendező férje, a 44 esztendős Sam<br />

Mendes a hét elején jelentette be Londonban, hogy nem egészen<br />

hét év házasság után különválnak útjaik. Az Oscar-díjas házaspár<br />

ügyvédi irodája a sajtóval csak annyit közölt, hogy a szakítás kölcsönös<br />

megegyezéssel és „teljesen baráti” módon történt. A brit sajtó<br />

értesülései szerint azonban a baráti jelleg legalábbis kérdéses.<br />

A Daily Mirror például úgy tudja: Mendes többször is megjelent<br />

a New York-i éjszakában egy fiatal sztár, Rebecca Hall társaságában.<br />

A rendező ráadásul egymás után több filmjében is szerepeltette a<br />

27 éves színésznőt, és mindez számos alkalommal „dühödt veszekedésekhez”<br />

vezetett Mendes és felesége között. Jóllehet arra utaló<br />

jelek nincsenek, hogy a filmrendező és Rebecca Hall kapcsolata<br />

„helytelen” jelleget öltött volna, a Mirror szerdai beszámolója szerint<br />

azonban a házaspár barátai úgy tudják, hogy ez is „tényező volt” a<br />

házasság végzetes megromlásában.<br />

Egy másik nagy brit bulvárlap, a The Sun szerdán azt írta: Kate<br />

Winslet és Mendes már hónapok óta nem éltek együtt, és a héten<br />

elhangzott bejelentéssel csak hivatalossá tették a különválást. A<br />

lap bennfentesei szerint a színésznőt Leonardo DiCaprio segíti át a<br />

válságos időszakon. Mindketten egyszerre tettek szert világhírre az<br />

átütő sikerű Titanic főszereplőiként, és két éve, a Mendes rendezte<br />

Szabadság útjai (Revolutionary Road) forgatása ismét összehozta<br />

őket.<br />

A The Sun forrásai szerint Winslet és Mendes házassága éppen<br />

akkoriban került lejtőre, „Leo és Kate pedig azóta még közelebb került<br />

egymáshoz... Kate imádja Leót, és úgy érzi, bármit elmondhat<br />

neki”.<br />

A félreértések elkerülése végett a lapnak nyilatkozó jólértesültek<br />

hozzátették: Kate és Leo a Titanic óta „testvéri jellegű viszonyban<br />

vannak... Leo sziklaszilárd támasza Kate-nek”.<br />

A The Sun forrásai szerint Mendes hasonló „erkölcsi támogatást”<br />

élvez Rebecca Hall részéről.<br />

Kate Winslet és Sam Mendes 2003-ban titokban kötött házasságot<br />

a karibi szigetvilágban, és a bulvársajtó gyakran álompárként<br />

ünnepelte őket. Közös gyermekük a hatéves Joe, és Winsletnek van<br />

egy kilencéves kislánya első házasságából. A színésznő tavaly kapta<br />

meg a legjobb női alakításért járó Oscar-díjat A felolvasó című<br />

filmben nyújtott alakításáért, Sam Mendesnek pedig az Amerikai<br />

szépség című műve nyerte el 2000-ben a filmvilág legrangosabb<br />

elismerését.<br />

Céline Dion magasra teszi a mércét<br />

Folytatódik a nagy sikerű Las Vegas-i<br />

koncertshow!<br />

éline Dion három éven keresztül lép majd fel az előkelő Caesars<br />

CPalace kaszinó-hotel Colosseum koncerttermében. Az énekesnő<br />

korábban öt éven át szórakoztatta ugyanott a közönséget, ez alatt<br />

az idő alatt közel hárommillió rajongó nézte meg az előadást, amely<br />

összesen négyszázmillió dolláros bevételt hozott. A korábbi, 2007.<br />

decemberi zárófellépésre a feketepiacon kétezer dollárért (150 000<br />

dinárért) lehetett jegyhez jutni.<br />

A People magazinnak nyilatkozva Dion az új koncertsorozatról<br />

elmondta, hogy repertoárjában minden dal szerepel, amelyet igazán<br />

szeret a közönség, ugyanakkor szeretné feleleveníteni a régi<br />

hollywoodi filmek hangulatát is. „Nagyon szeretem a nagyzenekarokat,<br />

a szép fekete-fehér és romantikus filmeket” – vallotta be. A<br />

2011. március 15-én kezdődött előadásokon harmincegy zenész<br />

kíséri. „Lesz néhány igazán csodálatos pillanat. Nagyon szép show<br />

lesz, amivel szerintem magasabbra tesszük a mércét, mint valaha”<br />

– beszélt lelkesen a koncertprogramról.<br />

Az első 54 előadásra árusított jegyek ára 55–250 dollár (4000–<br />

19 000 dinár) között variál.<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

32

---

SZTÁRVILÁG<br />

16 éves Chelsea Taylor egy manchesteri kávézóban dolgozott<br />

A részmunkaidőben, mint diák. Főként szombaton állt a pult<br />

mögé, egy napon azonban elszámolta magát, elveszített egy tízfontost<br />

– nagyjából 1200 dinár – és a nap végén hiány volt a kasszában.<br />

Ilyesmi persze bárkivel előfordulhat, az azonban már lényegesen ritkább,<br />

hogy egy alkalmazottat kedvenc közösségi portálján keresztül<br />

rúgjanak ki. Pedig Chelsea-vel pont ez történt.<br />

A Facebookon rúgták<br />

ki a tinilányt!<br />

A fiatal lány egy fárasztó nap után bejelentkezett a Facebookra,<br />

hogy kicsit lazuljon, és nem kis meglepetésére üzenet várta felettesétől.<br />

„Szia Chelsea, Elaine vagyok a melóból. Bocs, hogy ilyen üzenetet<br />

küldök, de próbáltalak felhívni, csak nem volt szerencsém. Kénytelen<br />

voltam elmondani a tulajnak, hogy elveszítetted azt a tízest,<br />

mert hiszen hiányzott a pénz a kasszából. Egyáltalán nem örült a<br />

dolognak, és én ugyan próbáltam rábeszélni, hogy nézze el neked<br />

a dolgot, közölte, hogy meg kell válnunk tőled. Nagyon bocsi. Nem<br />

rajtam múlott, csókok; Elaine...”<br />

Az üzenet eredetije persze helyesírási és nyelvtani hibák tucatjától<br />

hemzsegett, ami nemcsak Chelsea-t, hanem a lány anyukáját is<br />

alaposan felhúzta. Úgy tűnik, ez az első eset, hogy valakit Facebookon<br />

rúgjanak ki, anélkül, hogy az okokat személyesen is tisztáznák. A<br />

lány anyukája felháborodásában a sajtóhoz fordult, hiszen a kávézó<br />

vezetése nem hallgatta meg panaszát.<br />

„Egy 16 éves lány első munkatapasztalata ez, és rögtön ilyen igazságtalanság<br />

történt vele. Bárki hibázhat, nem vagyunk tökéletesek.<br />

Felajánlottuk, hogy pótoljuk a pénzt, de nem hallgatták meg a kérést.<br />

Ráadásul a levél tele volt helyesírási hibával, még a fáradságot<br />

sem vették, hogy normális levelet írjanak. A lányom teljesen kiborult”<br />

– mondta az anya dühösen.<br />

Chelsea azóta új munkát keres, és reméli, nem hibázik többet...<br />

Chelsea teljesen kiborult az esetet követően<br />

Feleségének<br />

írt filmet<br />

a Twilight-sztár<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

33<br />

eter Facinellinek a Twilight-sagának kö-<br />

most jól megy a dolga, ám<br />

Pszönhetően<br />

feleségének, Jennie Garthnak már kevésbé.<br />

A Beverly Hills 90210 egykori Kelly Taylora<br />

persze nem maradhat szerep nélkül, ezért<br />

most férje úgy döntött, szerepelhet új filmjében!<br />

Jaj, de romantikus!<br />

Peter Facinelli, aki manapság leginkább<br />

Robert Pattinson filmbeli apukájaként, dr.<br />

Cullenként ismert, írt magának egy jó kis filmet,<br />

persze nem túl jót, ugyanis a jelenlegi<br />

tervek szerint mindössze a Hallmark csatorna<br />

számára készítik majd el. A film főszerepét<br />

pedig természetesen nem másnak, mint<br />

feleségének szánja! Így beszél erről Jennie:<br />

Ő egy csodás író és most végre elkezdhettünk<br />

dolgozni az egyik projektjén. Én<br />

fogok szerepelni benne, szóval nagyon izgatott<br />

vagyok.<br />

A film amúgy egy búskomor színészről<br />

szól majd, akinek a munkája abból áll, hogy<br />

egy jelmezben kell a gyerekeknek bohóckodnia,<br />

és akinek az életét megváltoztatja<br />

egy nő. Még mindig: jaj, de romantikus! Ami<br />

viszont kevésbé romantikus, az az, hogy<br />

Jennie nem engedi, hogy férje szerepeljen<br />

saját filmjében.<br />

Peter nagyon szeretne szerepelni benne,<br />

de mindig mondom neki, hogy nem<br />

kéne együtt dolgoznunk. Ez az egész<br />

még a levegőben van, szóval majd meglátjuk...

---

kel Ferenc születésének 200. évfordulója alkal-<br />

valamint Kálmány Lajos, vidékünk első<br />

Emából,<br />

néprajzkutatója, a modern magyar folklórtudomány<br />

egyik megalapozója tiszteletére a Zentai Önkormányzat<br />

és a zentai Városi Könyvtár tizenhatodik<br />

alkalommal rendezi meg a Kálmány Lajos Népmesemondó<br />

Versenyt, amelynek elődöntőit április végéig<br />

hat körzetben: a Bánságban (Nagykikinda és<br />

Torontálvásárhely), Nyugat-Bácskában (Bácskertes),<br />

Közép-Bácskában (Temerin), Észak-Bácskában (Szabadka)<br />

és a Tisza mentén (Zenta), döntőjét pedig<br />

2010. május 29-én délelőtt 10 órai kezdettel a zentai<br />

Városi Könyvtárban szervezi meg. A jelentkezők<br />

korhatár nélkül a következő három kategóriában<br />

versenyezhetnek:<br />

1. Előadóművészi kategória: két népmese előadása.<br />

A két versenyszám műsorideje: legfeljebb 10 perc.<br />

Korcsoportok:<br />

a) óvodás korosztály,<br />

b) 7–10 éves korosztály (kisiskolások),<br />

c) 11–14 éves korosztály (felsős diákok),<br />

d) 15–18 éves korosztály (középiskolások),<br />

e) a felnőttek korosztálya.<br />

2. Néprajzi (népmesegyűjtő) kategória: legalább<br />

két, napjainkban hallott állatmese, ill. egyéb mesei<br />

műfaj:<br />

a) vagy hangszalagra való rögzítése és lejegyzése,<br />

b) vagy versenyen való elmondása. Ebben a kategóriában<br />

műsoridő-korlátozás nincs.<br />

3. Képzőművészeti kategória: a Félig nyúzott bakkecske<br />

vagy a Róka a kútban (A sajtnak nézett hold)<br />

című állatmese illusztrálása bármely képzőművészeti<br />

technika alkalmazásával. Az állatmesék megtalálhatók<br />

Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni<br />

népmes. Szabadka, 1978., 108–111. o.; Penavin<br />

Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. Újvidék, 1984.,<br />

408–410. o.; Kálmány Lajos egyházaskéri gyűjtése. In<br />

Penavin Olga (szerk.): Jugoszláviai magyar diakrón<br />

népmesegyűjtemény. Újvidék, 1993., 1<strong>14.</strong> o. című<br />

könyvekben.<br />

A verseny tehát két részből: körzeti elődöntőkből<br />

és döntőből áll. Az előadóművészi kategóriában a<br />

versenyzők a magyar népmesekincsből választhatnak<br />

tetszés szerint két népmesét, amelyek közül<br />

az egyiket az elődöntőn, a másikat pedig a döntőn<br />

mesélik el. A néprajzi kategória versenyzői a nagyszüleiktől,<br />

szüleiktől vagy más ismerősüktől hallott<br />

állatmesét, ill. egyéb mesei műfajt: a) vagy hangszalagon<br />

rögzítve és lejegyezve a gyűjtésre vonatkozó<br />

adatok feltüntetésével elküldik a lenti címre, és ezzel<br />

a gyűjtéssel pályáznak a versenyen, b) vagy előadják<br />

gyűjtésüket a versenyen.<br />

Röviden az állatmesékről. Az állatmesék (AaTh<br />

1–299) hősei állatok, „akik” ember módjára gondolkoznak,<br />

viselkednek, cselekednek. A szereplők különleges,<br />

csodás képessége csak annyi, hogy ember<br />

Felhívás<br />

a XVI. Kálmány Lajos<br />

Népmesemondó Versenyen<br />

való részvételre<br />

módjára tudnak beszélni és viselkedni, semmi közük<br />

sincs a tündérmese természetfeletti tulajdonsággal<br />

rendelkező segítő állataihoz. Az eddigi kutatások szerint<br />

az állatmesék a magyar népmesekincsnek kb. 5%<br />

teszik ki. Az állatmese egyik alműfaja a rövid, didaktikus,<br />

csattanóval végződő ezópusi mese (más néven<br />

fabula vagy tanmese), amely Aiszóposz (Kr. e. VI. sz.)<br />

görög meseíróról kapta a nevét. Ezekben a mesékben<br />

az állatok tipikus emberi tulajdonságok megtestesítői,<br />

a történet célja erkölcsi tanulságok levonása. A rövid,<br />

általában egy epizódból álló állatmesét a szájhagyományban<br />

leginkább beszélgetés közben, egy-egy<br />

esetet szemléltetve, tanulságképpen mondanak.<br />

Emellett az állatmese tipikusan gyerekeknek mesélt<br />

mese.<br />

Jelentkezni az alábbi címre lehet: Thurzó Lajos Közművelődési<br />

Központ, 24400 Senta, Posta utca 18. Bővebb<br />

felvilágosítás a (024) 811-266-os telefonszámon<br />

kapható. A jelentkezési lapon kérjük feltüntetni:<br />

1. a versenyző teljes nevét,<br />

2. születési évét és korcsoportját,<br />

3. levélcímét és telefonszámát,<br />

4. a versenykategóriát,<br />

5. az elmondásra kerülő népmesék címét és<br />

6. a felkészítő személy nevét.<br />

A képzőművészeti pályázatra érkező munkákkal<br />

együtt ugyancsak kérjük a versenyző teljes nevét,<br />

születési évét, levélcímét, telefonszámát és felkészítőjének<br />

nevét is mellékelni. Jelentkezési határidő:<br />

2010. április 24.<br />

Melléklet<br />

Mesegyűjtemények a Vajdaság területéről gyűjtött<br />

szövegekkel<br />

1. Banó István–Fülöp Lajos: Régi magyar népmesék<br />

Berze Nagy János hagyatékából. Pécs, 1961.<br />

2. Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese.<br />

Szabadka, 1978.<br />

3. Beszédes Valéria: Szőcs Boldizsár meséi. Budapest,<br />

2004. (Népmesetár)<br />

4. Beszédes Valéria: Sërëgék szárnyán. Szőcs Boldizsár<br />

meséi. Szabadka, 2005.<br />

5. Burány Béla: Szomjas a vakló. 66 vajdasági magyar<br />

erotikus népmese. Újvidék, 1984.<br />

6. Burány Béla: Piros a tromf. 77 vajdasági magyar erotikus<br />

mese. Zala, 1988.<br />

7. Burány Béla: A legkisebb királylány kívánsága. 88<br />

vajdasági erotikus obszcén népmese. Budapest, 1990.<br />

8. Burány Béla: A menyecske meg a feketerigó. 107<br />

vajdasági magyar erotikus és obszcén népmese.<br />

Szeged, 1997.<br />

9. Jung Károly: Szépen zengő pelikánmadár. Jugoszláviai<br />

magyar népmesék. Újvidék, 1986.<br />

10. Katona Imre – Bori Imre – Beszédes Valéria: Pingált<br />

szobák. Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos<br />

gyűjtése. Újvidék, 1976. [A kötet végén Borbély Mihály<br />

gyermekeinek meséi.]<br />

11. Kálmány Lajos: Szeged népe. I–III. Szeged–Arad,<br />

1881, 1882, 1891.<br />

12. Kálmány Lajos: Hagyományok. Mesék és rokonneműek.<br />

I–II. Vác–Szeged, 19<strong>14.</strong><br />

13. Kovács Ágnes: Ungarische Volksmärchen. München,<br />

1966.<br />

<strong>14.</strong> Ortutay Gyula–Katona Imre: Magyar parasztmesék.<br />

I. Budapest, 1951.<br />

15. Ortutay Gyula: Magyar népköltészet. III. Budapest,<br />

1955.<br />

16. Ortutay Gyula–Katona Imre: Magyar parasztmesék.<br />

II. Budapest, 1956.<br />

17. Ortutay Gyula–Dégh Linda–Kovács Ágnes: Magyar<br />

népmesék. I–III. Budapest, 1960.<br />

18. Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. I–II.<br />

Budapest–Újvidék, 1984. (ÚMNGY XVI., XIX.)<br />

19. Penavin Olga: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény.<br />

I–II. Újvidék, 1993, 1996.<br />

20. Raffai Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka,<br />

2000.<br />

21. Raffai Judit: A mesélő ember. Szűcs László bácskai<br />

parasztember meséi. Budapest, 2001.<br />

22. Révész Hugó: Bácskai dalok, mesék. Szabadka,<br />

1892.<br />

23. Solymossy Sándor: Contes et lègendes de Hongrie.<br />

Paris, 1936.<br />

24. Tőke István: Mosolygó Tisza mente. Zentai, Zenta<br />

környéki élcek, népi anekdoták. Újvidék, 1983.<br />

Április 17-én<br />

Szólj, síp, szólj!<br />

Értesítjük a versenyzőket, felkészítőiket,<br />

hogy a 25. Szólj, síp, szólj! népzenei<br />

vetélkedőt 2010. április 17-én, szombaton<br />

tartjuk az Újvidéki Rádióban.<br />

A verseny 9 órakor kezdődik, két<br />

helyszínen. Bővebb tájékoztatás a<br />

021/522-226-os vagy a 063/8-378-552-<br />

es mobilszámon kapható.<br />

További sikeres felkészülést kívánnak<br />

a szervezők!<br />

CIP – Katalogizacija u<br />

publikaciji<br />

Biblioteka<br />

Matice srpske,<br />

Novi Sad<br />

82+79(02.053.2)<br />

ISSN 0350–9141<br />

COBIS.SR-ID<br />

16225794<br />

Jó Pajtás<br />

Vajdasági magyar gyermeklap<br />

Vajdaság AT<br />

Oktatásügyi,<br />

Téjékoztatási, valamint<br />

Kisebbségi Titkársága<br />

A Jó Pajtás megjelenését támogatja<br />

Szerbiai Művelődési<br />

Minisztérium<br />

A határon túl élő magyarok<br />

megsegítéséért<br />

• YU ISSN 0350-9141 • Megjelenik a tanévben minden csütörtökön • Alapító (laptulajdonos): Magyar Nemzeti Tanács •<br />

• Kiadja a Magyar Szó Kft., 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1., Szerbia • Megbízott igazgató: Bordás Győző • Főszerkesztő: Pressburger Csaba • Szerkesztő: Lennert Géza •<br />

• Tördelés: Buzás Mihály • Szerkesztőségi titkár: Fehér Mária • Telefon: +381/21/ 475-400-8 (csak telefon) •<br />

• Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza • Terjeszti a Magyar Szó Kft. lapterjesztő osztálya, telefon és fax terjesztési ügyekben: 021/557-304 •<br />

• Dinárfolyószámla: 340-15329-18 Erste Bank Novi Sad (feltüntetni: Jó Pajtás előfizetésre!) • Előfizetés egy évre (kb. 38–42 szám) 2000 dinár (csak belföldi kézbesítéssel) •<br />

• Előfizetés egy évre (külföldre): a postaköltség változásának függvényében (érdeklődni e-mail-ben) •<br />

• Készült a Magyar Szó Kft. FORUM Nyomdájában, Újvidéken • A nyomásért felel: Berta Zoltán igazgató •<br />

• Jó Pajtás az interneten: URL: http://www.jopajtas.info • e-mail: szerk@jopajtas.info •<br />

Jó Pajtás, <strong>14.</strong> szám, 2010. április 15.<br />

34