A kozmoszban nincsen hova rejtőzni a változások elől – a Nap öregedésével megállíthatatlanul közeleg az idő, amikor a Föld már nem lehet az otthonunk. Őseink azonban egyszer már megbirkóztak egy hasonlóan nehéz kihívással – és különben is, odakinn új világok várnak.

Volt idő, nem is olyan régen, amikor az ember a természeti katasztrófákat az istenek - vagy Isten - haragja jeleiként értékelte. A filmben tanúi leszünk a pillanatnak, amikor mindez megváltozott, ám először... tartson a Képzelet Hajójával az Oort-köd fagyos birodalmába, ahonnan egy üstökös lélegzetelállító, több millió éves utazásra indul a Nap felé.

A 20. század első felében Nyikolaj Vavilov genetikus és növénynemesítő az egész világot bejárta, hogy létrehozza bolygónk első – és saját korában legnagyobb – maggyűjteményét. Felismerte ugyanis, hogy a tudomány rengeteget tehet a Szovjetunió és az egész világ lakosságát fenyegető éhínség megszűntetéséért. A sors fintoraként azonban vele is az éhhalál végzett – a Gulagon, ahova azért került, mert nem adta a nevét egy szovjet tudományos hazugsághoz.

Kalandos utazás a tudat evolúciójának izgalmas tájain. Út közben megállunk az ókori Görögországban; felfedezzük a földi élet leghatalmasabb formáját; és elmerülünk egy szegény árva különös álomvilágában, mely utat nyitott gondolat-építményeink szerkezetének megértése felé, – sőt még tovább, a gondolatok galaktikus hálózatának víziójához.

Egy fiatal fiú a szőnyegen fekszik és csillagközi utazásokról álmodik... Az ifjú Carl Sagan az űrkorszak hajnalán a mentorai, két tudományos óriás csatazajában eszmélt, majd felnőve maga is méltóvá vált hozzájuk: tovább folytatta mesterei kutatásait és megismertette a világgal ezek jelentőségét.

Az epizódban feltárul egy titkos föld alatti hálózat, mely az élet négy királyságának együttműködésével jött létre; és megtudjuk, hogy miként lépett kapcsolatba az ember egy különös élőlénnyel, mely szimbolikus nyelven kommunikál, és amely már több millió éve képviseleti demokráciát működtet.

Egy rejtélyes, kevesek által ismert történet egy tudósról, aki csatazaj közepette, már az első világháború lövészárkaiban kidolgozta a Holdra szállás technikáját, – fél évszázaddal megelőzve az Apollo-programot. A filmben ezen kívül egy 20 éves űrodüsszeiáról is hallunk, melynek végén öngyilkosságot követ el egy űrszonda.

A kvantummechanika rendhagyó világában a fény két ellentétes dolog is lehet; és valahogy – ki tudja, hogy – egy láthatatlan megfigyelő képes lehet megváltoztani a valóság természetét. A filmben megismerjük az embert, aki rábukkant a valóság eme lyukára, – valamint azt a máig tartó technológiai forradalmat, amely lehetővé tette ezt a meghökkentő felismerést.

Neil deGrasse Tyson csodálatos utazásra hív a kozmosz távoli tájain át, hogy megmutassa: az univerzum legapróbb alkotóeleme miként gyakorolt gigantikus hatást az emberi fajra? Az időben tovább haladva Neil egy lebilincselő mesét is megoszt velünk olyanokról, akik a halál árnyékában nőttek fel, és akiknek valóban megpecsételődött a sorsuk – az egyiküket kivéve.

Milyen erős az emberben a változásra való hajlam, és ez hogyan hatott az általunk bejárt útra? És: Miként válhatott a történelem egyik legsötétebb szörnyetege az emberiség egyik legfényesebb csillagává? Az epizódban Neil deGrasse Tyson efféle izgalmas kérdésekre keres választ, röpke egy óra alatt végigvezetve minket evolúciónk történetén.

Mikor kezdtük el a Földet globális léptékben tönkretenni? Mikor és miért siklottak félre végzetesen a dolgok? És, mindezeket figyelembe véve: Milyen életre számíthat egy 2020-ban született gyermek? Milyen nehézségekkel és környezeti kihívásokkal kell szembenéznie a problémákat szőnyeg alá söprő szülei és nagyszülei miatt?

A világkiállításokon mindig az adott kor legígéretesebb újításait mutatják be, így ezek a seregszemlék kiváló fokmérői a technológia és a tudomány aktuális állásának. A filmben a 2039-es New York-i Világkiállításra látogatunk, melynek pavilonjaiban egymást értik a bámulatos megoldások napjaink megoldhatatlannak tűnő problémáira...