Fejezetek
Lehet, hogy gondolni sem szeretsz a számokra, az egyenletekre vagy a geometriára… De nehogy azt gondold, hogy reménytelen eset vagy!
Léteznek stressz és előítéletek nélküli matek órák is, új módszerek és új tanulási lehetőségek!
Az alapkészségeknek és a matematika alapfogalmainak az elsajátításához sok úton eljuthatunk: ezek az utak olyan nagyon nem különböznek egymástól, inkább kiegészítik, erősítik, gazdagítják egymást. A matematika azért fontos, mert segít megérteni a világot, vagyis segít, hogy fejlődjünk!
A matek magánórákon sokféle módon közelítünk a matekhoz: gyakran a történelemből, a művészetekből vagy a mindennapi életből vesszük a példáinkat, és természetesen sokat játszunk is.
Így a gyerekek megértik, miért érdemes a matekkal foglalkozniuk.
Hogyan segít a matematika története a tanulásban?
A matematika minden bizonnyal az egyik legősibb tudomány. Talán az írás is matematikai jelekkel kezdődött: a csereüzletekhez már kell a számolás, ahogy a földek felméréséhez, az építkezéshez, a hajózáshoz és úgy általában a közlekedéshez is.
A matematika történetéből merített példák érdekesebbé teszik a matek magánórákat és megkönnyítik a gyerekeknek az elvont fogalmak megértését. Történeti távlatba helyezik a matematika alapfogalmait és felfedezéseit, ugyanakkor egy adott korhoz vagy pillanathoz kötik.
Hogyan segítenek a művészetek a matematika megértésében?
Sok festő, például Vasarely, Mondrian, Kandinszkij művészete jó kiindulópont a geometriához. Ahogy az origamizni is nagyon hasznos a matekórán, mert papírhajtogatás közben a gyerekek megtapasztalják, mit jelentenek a valóságban az olyan geometriai fogalmak, mint a szimmetriatengely, a párhuzamosság, a merőlegesség…
A művészetek érzékelhetővé teszik a matematika szépségét. Azt bizonyítják, hogy a matematika világa nem rideg, sivár világ, hanem eleven és inspiráló.
Hogyan segít a játék a matematika tanulásában?
A matematikai, azaz matek játékok a matematikaoktatás egyénre szabott, nagyon hatékony eszközei:
- kutatásra ösztönöznek,
- logikus gondolkodásra tanítanak,
- új fogalmakat vezetnek be és értetnek meg (például a kirakós játékokkal),
- megtanítják, hogy lehet tévedni, sőt néha kell is ahhoz, hogy előbbre juthassunk, pl. módosítani tudjuk a stratégiánkat a játékban,
- és megtanítják azt is, hogy próbálkozni kell…
A tévedésnek fontos szerepe van az oktatásban és a nevelésben, de az iskolában – az idő szűkössége miatt ‒ nem tudjuk mindig kiaknázni a tévedések által nyújtott pedagógiai lehetőségeket.
A matek játékok logikus, legtöbbször deduktív (valamiből valamit levezető) gondolkodásra tanítanak: gondoljunk például a szudokura, a mastermindra, a Magix 34-re és a különböző betű- és szórejtvényekre. Szudokuzni például már az óvodásokat is megtaníthatjuk: remekül fejleszti a logikát.
A legót Alycia Zimmerman kezdte el használni a matektanításban, azóta egyre többen és egyre többet legózunk a magán matekórákon is.
A játék hozzásegíti a gyerekeket, hogy leküzdjék a nehézségeiket és sikerélményhez jussanak. A játékok sok hasznos szociális készségre is tanítanak: a szabályok betartására, mások figyelembe vételére, a csalásról való lemondásra… Szóval játsszunk, mert játék közben észrevétlenül tanulunk is!
Matematika a mindennapi életben
A felnőttek és a nagyobb gyerekek megértik, hogy az újságokban megjelenő statisztikákat, grafikonokat, tudományos cikkeket nem tudnánk értelmezni matematikai ismeretek nélkül. A matematika jelen van a mindennapi életünkben is.
A kisgyerekek még nem olvasnak újságot. De ha felteszik nekünk azt a kérdést, hogy mi értelme van matekot tanulni, már örülhetünk, mert ez azt jelenti, hogy önállóan gondolkodnak.
Azt felelhetjük nekik, hogy a matek hasznos, mert sok mindenben segít:
- a költségvetés elkészítésében,
- a heti, havi, éves fizetés kiszámításában,
- a különféle társadalmi juttatások összegének kiszámításában,
- az áruk és a szolgáltatások után fizetett adók kiszámításában,
- a százalékszámításban,
- az aránypárok kiszámításában (egyszerű hármasszabály),
- a mennyiség/ár arány meghatározásában,
- a ráfordítás/megtérülés arányának kiszámításában,
- a valószínűség kiszámításában a szerencsejátékok esetében,
- és egy matek korrepetálás magánóra árának kiszámításában is :),
- a távolságok és az időtartamok becslésében,
- felújítások és építkezések során,
- fogyasztói szokásaink átgondolásában,
- egyszóval minden olyan probléma megoldásában, ahol több különböző tényezőt kell figyelembe venni,
- és akkor is, amikor tárgyalnunk kell valamiről… Mert a logikus gondolkodás mindig nagy előnyt jelent!
A matematika mindenütt jelen van az életben, a mindennapjainkban. Okostelefon, laptop, számítógép se létezne matematika nélkül. Kérj bátran matek korrepetálást, ha elakadtál valamiben.
Nem véletlen, hogy olyan nagy sikere, 11 millió nézője volt Amerikában a Numb3rs tévésorozatnak, ami most már Európában is egyre többeket hódít meg!
A matematika ugyanis a nyomozásban és a bűnügyek megoldásában is segíthet. Ki hitte volna, hogy egy matematikus segítségére lehet egy nyomozónak? Pedig a dolog működni látszik, és a logikus gondolkodás lenyűgözi a nézőket!
Matematikára mindenütt szükség van, a munkában is
És vannak olyan munkák is, amik kifejezetten matematikai tudást és képzettséget igényelnek. Néhány példa:
- a biztosítóknál dolgozó matematikusok adatbankokat hoznak létre, statisztikákat elemeznek, az ügyfelek igényeinek megfelelően fejlesztenek ki különböző termékeket, és a biztosító termékeinek megtérülése érdekében gazdálkodnak a pénzforrásokkal és a megtakarításokkal;
- a bankokban dolgozó matematikusok fejlesztették ki a kód alapú kommunikációs módokat (pl. a bankkártyák számkódjait és egyéb kódokat), adatbankokkal is dolgoznak, mint a biztosítási matematikusok, ezen kívül pénzügyi kockázatelemzést végeznek, és felügyelik a tőzsdei folyamatokat (a pénzügyi matematika fontos tantárgy a mérnökképzésben és a felsőfokú kereskedelmi képzésben is);
- a tanácsadó-elemző matematikusok is elemeznek statisztikákat, ezek alapján vizsgálják például a hirdetők megbízásából a reklámok nézettségét a tévécsatornákon, vagy felmérik, hogy egy adott nagyvállalat számára milyen informatikai megoldások (software-ek) lennének a legelőnyösebbek;
- a repülőgépiparban dolgozó matematikusok által kikísérletezett technikai újítások gyorsabbá, megbízhatóbbá, környezetünket kímélőbbé teszik a közlekedési eszközeinket;
- az űrtechnika is elképzelhetetlen a matematikusok nélkül: sokan dolgoznak közülük az űrhajózás fejlesztésén;
- az energiaipar szünet nélküli fejlődése a legújabb kutatási eredményeken alapul: a népesség nagyarányú növekedése és a rendelkezésünkre álló erőforrások folyamatos csökkenése miatt a cél az, hogy energiafelhasználásunk minél gazdaságosabb és környezetkímélőbb legyen, illetve új energiaforrásokat tudjunk hasznosítani (napenergia, szélenergia), ez pedig matematikai tudás és matematikusok nélkül megoldhatatlan;
- a logisztikában és az ipari termelés irányításában is szükség van matematikusokra: ők tudják kiszámítani az optimális megtérülési rátát a vállalatoknak, megtalálni a költségtakarékos megoldásokat, kifejleszteni a minőségbiztosítási rendszereket;
- természetesen az oktatás sincs meg matematikusok, azaz matematikatanárok nélkül: ők adják át a matematikai tudást a következő nemzedéknek.
A matematika nem mindig egyszerű, de soha nem unalmas, ha az órákon nem csak számolunk… !
A matematika világa sokkal gazdagabb, mint hinnénk! A matematikai tudás pedig nélkülözhetetlen a 21. században, a csúcstechnológia korában. Minden azon múlik, hogy mit gondolunk a matematikáról és hogyan tanítjuk!
Miért ne tekinthetnénk a matematikát intellektuális sportnak, és egy feladat vagy rejtvény megoldását lehetőségeink feszegetésének?
Én annak gondolom…