Reneszánsz és manierizmus

A reneszánszA reneszánsz (1300-1600)(1300-1600)
 „Az emberek
ismét idehaza
érzik magukat a
földön.”
 (Szerb Antal)

 “Azért helyeztelek a világ
közepébe, hogy annál
könnyebben láthasd meg azt, ami
benne van. Nem teremtettelek
sem mennyei, sem földi, sem
halandó, sem halhatatlan
lénynek, úgyhogy,
 mint saját magad szobrásza
magad vésheted ki vonásaidat.
 Állattá fajulhatsz, de szellemed
szabad akaratából Istenhez
hasonló lénnyé is újjászülheted
magadat.”
 /Pico della Mirandola: Az emberi
méltóságról/

Renaissance= újjászületés
(az ókori kultúra újjászületése)
A középkor és az újkor közötti művelődéstörténeti
korszak, korstílus.
Három korszaka:
 Trecento: 1300-as évek (korai)
 Quattrocento: 1400-as évek (érett)
 Cinquecento: 1500-as évek (késői)

I.I. KialakulásaKialakulása
Helyszíne: Észak-Itália, Firenze központtal

Okai:Okai:
1. a kereskedelmi utak Észak-Itálián keresztül
vezetnek →
meggazdagodnak a kereskedők, polgárok →
Európa pénzügyi központjává válik →
a polgárok politikai hatalmat szereznek (Medici) →
erős városállamok, erős polgárság alakul ki, a
polgár büszke arra, amit önnön erejéből elért →
már nem a túlvilágon, hanem itt, a földön akar
boldog lenni

2. az Oszmán Birodalom elfoglalja Bizáncot →
művelt, gazdag görögök menekülnek Itáliába →
magukkal hozzák az ókori tudást és kultúrát

3. pestis→ Európa lakosságának 1/3-a meghal→
több pénz, több élelem jut mindenkinek→
művészetre, építészetre fordítják

IIII. Jellemzői. Jellemzői
Emberideál: sokoldalúan képzett, művelt, minden
tudományághoz értő, tevékeny, testi és lelki
harmóniában élő ember = polihisztor (pl. Leonardo)

Eszmerendszere:
1. Humanizmus = emberközpontúság
- antik (görög, római) kultúra
felelevenítése
- egyéniség kultusza, önbizalom
- embertisztelet
- optimizmus, derűlátás, életöröm
- tudománytisztelet
- művészet és természet szeretete
- harmóniára törekvés
- filológia kialakulása
(antik szövegek fordítása, értelmezése)

2. A reformáció
A humanizmus észak-európai elterjedése készítette
elő a talajt a reformációnak.
1517. október 31. →
Luther Márton, wittenbergi 95 pont

- a katolikus egyház bírálata
- megkérdőjeleződött az egyház és a pápa
központi helyzete
- visszatérés a Biblia eredeti szövegéhez
- nemzeti nyelvű Biblia tömeges kiadása
(Gutenberg: könyvnyomtatás: 1440)
végleges szakadás az addig homogén
vallású és szellemiségű Európában

III. EsztétikaIII. Esztétika
Középpontban a
természet utánzása.
Művészet = tükör
Harmónia,
eszményítés,
arányosság.
A művész
kiemelkedik a
közösségből,
vágyakozik a hírnév
után → egyéniség

IV. FIV. Filozófiilozófiaa
Neoplatonizmus: XV. századtól meghatározó filozófiai
irányzat. Célja a platóni ideatan, a keresztény vallás és a
keleti filozófiák lélekvándorlás-tana között összhangot
teremteni. Vezéralakja: Ficino, Mo-on: Janus Pannonius

Természetfilozófia:
Célja a természettudományok új eredményeinek
összehangolása a keresztény vallási tanításokkal.
Giordano Bruno: “A természet a dolgokban rejtező
Isten.”
Kopernikusz: heliocentrikus világkép
Galileo Galilei
Kepler

Társadalomfilozófia:
Machiavelli: A fejedelem → „A cél szentesíti az eszközt.”
Utópia: „nemlétező hely, seholsincs ország”
Az adott korban megvalósíthatatlannak látszó eszményi
társadalmi berendezés.
Thomas More: Utópia, Campanella: Napállam
/XX. sz.: Huxley: Szép, új világ, Orwell: 1984/

A reneszánsz építészetA reneszánsz építészet
1. Arányosság (emberi lépték, aranymetszés)
2. Szimmetria (szabályos városszerkezetek,
templomok)
Brunelleschi : Pazzi-kápolna

Brunelleschi: Pazzi-kápolnaBrunelleschi: Pazzi-kápolna

3. Erős vízszintes tagoltság
(árkádokkal, ablaksorokkal, párkányokkal, oszlopokkal)
Brunelleschi: Pitti-palota (Firenze)

Sangallo: Farnese-palota (Firenze)
Alberti: Rucellai-palota (Firenze)

Sangallo:
Strozzi-ház
(Firenze)

4. Az épület belekomponálása a tájba
Chenonceaux-i kastély

5. Antik építészeti elemek alkalmazása
Bramante: Szent Péter körtemplom
(Róma) – kupola, oszlopsor
Michelozzo: Medici-palota
(Firenze) – átriumos belső
udvar, árkádsorok

Brunelleschi:
A firenzei Dóm
Palladio: Villa Rotonda
(Vicenza) – timpanon,
oszloprend, lépcsősor

Santa Maria delle Fiori és kupolája (a firenzei Dóm)

A firenzeiA firenzei
BattisteroBattistero
(keresztelőkápolna)(keresztelőkápolna)
CampanileCampanile
(harangtorony)(harangtorony)
Duomo (dóm)Duomo (dóm)

Michelangelo:
A római Szent
Péter-bazilika
kupolája

Brunelleschi:
A San
Lorenzo
belső tere
(Firenze)

Alberti:
Santa Maria
Novella
(Firenze)

A reneszánsz szobrászatA reneszánsz szobrászat
Jellemzői:
-a természet élethű utánzása
-az emberi test szépségének
ábrázolása
-bibliai és mitológiai témák
-érzelmek megjelenítése

Lorenzo GhibertiLorenzo Ghiberti
Salamon találkozik Sába királynőjével

Ghiberti: Jákob és Izsák története

Donatello: Keresztrefeszítés

Donatello:
Gattamelata
(Padova)

Donatello: Szent Lőrinc vértanúsága

VerrocchioVerrocchio
JézusDávid

Verrocchio: Colleoni lovasszobra, Velence

MichelangeloMichelangelo
BuonarottiBuonarotti
Mózes
II. Gyula
síremléke,
Róma

 Hosszú barátságunk alatt gyakorta
 gondoltam s láttam is, hogy nő meg férfi
 hegyből-fejtett-kő-képmása túléli
 faragóját, ki visszatér a porba.

 A természet ez egyszer fejét hajtja
 a művészet előtt; győz a vésővel,
 ecsettel nyert Szépség, mit az idő nem
 zúz szét, s a halál nem vesz erőt rajta.

 Két eszközöm szolgál, márvány és festék,
 hogy átmentsem kettőnk arcát és testét -
 megszédülök, a boldogság elönt,

 hogy szépségét mától még ezer évre
 is csodálhatják, s megértik, hogy én se
 voltam bolond, mert így szerettem Önt.

“Láttam
az angyalt a
márványban, és
addig faragtam,
amíg
kiszabadítottam.”
Dávid

Medici-síremlék
San Lorenzo-
templom,
Firenze

A reneszánsz festészetA reneszánsz festészet
-perspektivikus ábrázolás
-gyakori a természeti háttér
-élénk, gazdag színvilág
-a bibliai és mitológiai témák
mellett megjelenik a
mindennapi élet
-portréfestészet
-fontossá válik a mozgások,
érzelmek
természetességének
visszaadása

Trecento: GiottoTrecento: Giotto

Quattrocento: Fra AngelicoQuattrocento: Fra Angelico
Angyali üdvözlet

Szent Ferenc megkapja a stigmákat

Andrea MantegnaAndrea Mantegna
Oculus
Pieta

LeonardoLeonardo
da Vincida Vinci
„A jó emberek
természetszerűen
vágynak a
tudásra.”
La Gioconda

Santa Maria delle
Grazie templom
Milánó
Az utolsó
vacsora

Sandro BotticelliSandro Botticelli
Tavasz

Pallasz Athéné
és a kentaur

Illusztráció az Isteni színjátékhoz

Cinquecento - GiorgioneCinquecento - Giorgione
A három kor

RaffaelloRaffaello
 Stanza della Segnatura, Pontifici-palota, Vatikán

Michelangelo BuonarottiMichelangelo Buonarotti
Doni Tondo

A sötétség
és a
világosság
szétválasz-
tása

A németalföldi reneszánszA németalföldi reneszánsz
Albrecht Dürer
Önarckép

Hans HolbeinHans Holbein
Thomas More

Pieter BruegelPieter Bruegel
Bábel tornya

Jan vanJan van
EyckEyck
 Az
Arnolfini
házaspár

HieronymusHieronymus
BoschBosch

168
Autószerelők alkottak újra
reneszánsz festményeket….

169

170

A reneszánszt a barokkal összekötő stílusirányzat
Maniera (olasz) = modor
Európa-szerte politikai krízis (vallás- és nemzeti
háborúk, a török kérdés)
a reneszánsz klasszikus nyugalmának,
harmóniájának megbomlása

Stílusjegyei:
-érzelmek túlfokozottsága
-mesterkéltség, túlzott dekoráció
-megcsavart alakok
(figura serpentina)
-mozgalmasság
-valóságtól eltérő térillúzió
-bonyolult allegorikus
ábrázolások
-nagy méretek, látványszerűség
-dinamikusabb, átlós komponálás
-új, bonyolult, bizarr, torz formák
-érzékiség, kacérság
-külső jegyekkel hangsúlyozott
lélekábrázolás
-össze nem illő arányok
-irrealitás, fantasztikum

Tintoretto: Krisztus a Pokol tornácán

Tintoretto: A Tejút születése

Tintoretto: Szent Márk megszabadítja a rabszolgátTintoretto: Szent Márk megszabadítja a rabszolgát

Tintoretto: Az állatok teremtéseTintoretto: Az állatok teremtése

Tintoretto: József és PutifárnéTintoretto: József és Putifárné

Tintoretto: KebleitTintoretto: Kebleit
felfedő hölgyfelfedő hölgy

GiuseppeGiuseppe
Arcimboldo: KertiArcimboldo: Kerti
növényeknövények

Mezei terményekMezei termények

Agnolo Bronzino:Agnolo Bronzino:
Laura BattiferiLaura Battiferi

Agnolo Bronzino:Agnolo Bronzino:
Vénus és Cupido,Vénus és Cupido,
avagyavagy
az öröm idejeaz öröm ideje

Spranger:Spranger:
Venusz ésVenusz és
AdoniszAdonisz

Vénusz ésVénusz és
VulkánuszVulkánusz

Correggio: Léda a hattyúvalCorreggio: Léda a hattyúval

Vénusz, Cupido és a szatírVénusz, Cupido és a szatír

Morales: PiétaMorales: Piéta

Rosso Fiorentino: Zenélő angyalRosso Fiorentino: Zenélő angyal

Halott Krisztus angyalokkalHalott Krisztus angyalokkal

Parmigianino: Szent Pál megtéréseParmigianino: Szent Pál megtérése

HosszúnyakúHosszúnyakú
madonnamadonna

Allori: Zsuzsanna és azAllori: Zsuzsanna és az
öregeköregek

El Greco: El EspolioEl Greco: El Espolio

A SzentháromságA Szentháromság

Krisztus meg-Krisztus meg-
keresztelésekeresztelése

Az ötödik pecsét feltöréseAz ötödik pecsét feltörése

Rókaprémes hölgyRókaprémes hölgy

Hans von Aachen: Mulató párHans von Aachen: Mulató pár

Ammanati: Léda a hattyúvalAmmanati: Léda a hattyúval

Neptun-kút, FirenzeNeptun-kút, Firenze

Vignola: Villa lanteVignola: Villa lante

Giambologna: AppenineGiambologna: Appenine

Neptun-kút, BolognaNeptun-kút, Bologna

Szabin nők elrablásaSzabin nők elrablása

Rimay János: Én édes Ilonám…Rimay János: Én édes Ilonám…
„„Mert az te szerelmed engem úgy környülvett,Mert az te szerelmed engem úgy környülvett,
mint pészmát ó szelence,mint pészmát ó szelence,
Az én szívem, kivel szintén úgy hevült el,Az én szívem, kivel szintén úgy hevült el,
mint tűz miatt kemence,mint tűz miatt kemence,
Mert te szépségedbe szívem úgy merült be,Mert te szépségedbe szívem úgy merült be,
mint tengerben Velence.mint tengerben Velence.””

Rimay János: Előszó, Balassi Bálint
verseihez
„Az elméleti írástudó mesterségekben is elég
álmélkodó ajándékát tapasztalhatjuk az úr
istennek, mellyel ezt az időt igéjének tökéletes
értelemre való juttatásával, szent fiának
ismeretire való igazításával, akaratjának homály
nélkül való kinyilatkoztatásával fölruházá s
ékesíté és minden rozsdáját, mohát, dohát,
porát, penészét, sűrű pókhálóját is
elnonyogatván és tisztítván, azaz mennyei
bölcseség fényének, az emberi szívhöz
ragaszkodott setét bizonytalan és tévelygő
vélekedetnek s balgatag értelmeknek
mértéklésével mennyei lámpási világa által az
bizonyos dolgok látására és forgatására nyitá az
elméknek is fel szemeket.”

Francesco PetrarcaFrancesco Petrarca
 „Dantétól lehet megtanulni mi van a túlvilágon,
Petrarcától, hogy mi van itt a földön és
Boccacciótól, hogy mi és miképpen van az
asztalnál és az ágyban.” (Hegedűs Géza)

 -az első humanista→ a latin szó megszállottja, antik szövegek
felfedezése, értelmezése, rengeteg latin nyelvű mű (levelezése,
politikai tanulmányok, Africa c. eposz)
 - örök vándor→ sok helyen élt (Franciaországban és Itáliában),
beutazta Európát (diplomata)
 - élete 3 meghatározó eseménye:
- 1327. egy templomban megpillantja Laurát, élete
szerelmét, múzsáját
-1336. „a világirodalom leghíresebb kirándulása”→
megmássza a Viharos Hegyet, a csúcson felüti
Szent Ágoston Vallomásait: „Az emberek a
hegyek magasát, az óriási tengerárakat, az
óceán partjait és a csillagok vonulását
csodálják, de önmagukról
megfeledkeznek.”→ „inkább az emberi lelket
kell csodálni”

- - 1341. Rómában a költők
fejedelmévé (=poeta
lauratus) választják
Boccaccio jó barátja
1374. meghal, fejét egy
Vergilius-kötetre hajtva

 - 366 vers, többsége
szonett (14 sor:
4+4+3+3, rímképlete:
abba abba cdc dcd)
 - olasz nyelvű
 - a versek múzsája Laura
(arany, levegő, babér)→
az első hús-vér nő az
újkori líra történetében
DaloskönyvDaloskönyv
- alapérzése a szentimentalizmus, „a boldog boldogtalanság”,
„azok közül vagyok, akiknek öröm a sírás”
- Laura férjes asszony, nem lehet az övé (fiatalon meghal pestisben)
- melankolikus, tépelődő→ megteremti a reménytelen szerelem
formuláját

„Amit azelőtt szerettem, többé nem szeretem. Mit mondtam?
Hazudok: még most is szeretem, de mértékletesebben. Ismét
hazudtam: szeretem, de szégyenlősebben. Szomorúbban. Most
mondom meg az igazat: szeretem, de szeretném nem szeretni.
Elepedek, hogy gyűlölni tudjam, de csak szeretem, akaratom
ellenére, kényszerűségből, szomorúan, gyászolva…”

Petrarca: Ti szerencsés füvek…
Ti szerencsés füvek, boldog virágok,
kiken tapos mélázgató madonnám,
part, mely édes szavát figyelve andán,
szép lábának nyomát magadba zárod,
sima fácskák, friss lombbal ékes ágok,
halovány, kedves ibolyák a lankán,
sötét erdők, melyek fürödve lomhán
a Nap tüzében, oly sudárrá váltok,
ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske,
mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is,
s élő fényétől gyúlsz tündökletesre,
irigylem tőletek tekintetét is!
Ne lássam itt ridegnek a követ se:
lángoljatok, hisz lánggal égek én is.

Ti szerencsés füvekTi szerencsés füvek
- Laura egy elképzelt sétáját követi végig.
- Sorra veszi a természeti jelenségeket, amelyekkel Laura
kapcsolatba kerül: füvek, virágok, erdő, táj, erecske
Mindez nemcsak önmagáért szép, hanem Laura
szépségét is tükrözi.
- Negyedik versszak: kitör belőle a féltékenység, az irigység
→ „irigylem tőletek tekintetét is!”
- a természeti jelenségek kapcsolatba kerülhetnek
Laurával, ő pedig nem. Felszólítja a természetet az érzelmi
azonosulásra, hogy ne legyen közömbös Laurával
szemben→ „lángoljatok, hisz lánggal égek én is”

Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad
vized hatalmas, száguldó folyásán:
a szellemem mélyen belül tanyázván,
erőd nem féli s másétól se borzad;
vitorlát jobb vagy bal felé se forgat,
mégis jó széllel, nyílként, vágya szárnyán
az arany Lomb felé lebegve száll már,
s erősebb, mint a hab, szél, lapát s vitorla.
Egyéb folyók közt te királyi büszke,
ki ott éred a napot, merre támad,
nyugaton százszor szebb Fényt hagyva
messze:
csak földi részem hordja szarvad-ágad;
a másik, vágya szárnyával fedezve,
repül révébe édes Otthonának.

Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjadPó, földi kérgem bárhogy is sodorjad
- ellentétes irányú mozgás
feszültsége→ Petrarca
halad a folyóval kelet felé,
a vágyai pedig visszafelé
húzzák, nyugatra,
Laurához
- a folyó ereje azonban nem
győzheti le a vágy és a
szerelem erejét

234
BOCCACCIOBOCCACCIO
Jó barátja Petrarcának, leveleznek
is.
Elkészíti Dante életrajzát és
előadásokat tart az Isteni
Színjátékból.
Szegényen hal meg.
Fő műve: A Dekameron (jelentése
tíz nap).
Száz novellát tartalmaz, tíz nap
történetét mondja el.

15-11-25 235
A kerettörténet: A pestisjárvány elől hét fiatal nő és
három férfi - elmenekül egy vidéki kastélyba.
Minden napra választanak egy királynőt és az
kijelöli a témát, amiről mindenki mond egy
történetet. Így minden nap tíz történet keletkezik és
tíz napig vannak a kastélyban.
DekameronDekameron

DekameronDekameron
 A történetek témája gyakran az erotika, a
szerelem. Szatírikusan mutatja be a kor
társadalmát, az uzsorásokat, a kereskedőket.
Elítélik a kapzsiságot, a fösvénységet, a vak hitet,
helyettük az élet élvezetét hirdetik.
 Nem vetik el a házasságtörést sem, ha az nem
szerelemre alapulva köttetett, hanem érdekből.
Nem tisztelik a kolostorok lakóit sem, úgy
gokndolják azok vannak legjobban kiéhezve a testi
örömökre. Ebben a korban a bűnök már más
megítélés alá esnek.

Reneszánsz és manierizmus

Recommended

Recommended

More Related Content

What's hot

What's hot (20)

Similar to Reneszánsz és manierizmus

Similar to Reneszánsz és manierizmus (20)

More from KazasE

More from KazasE (16)

Reneszánsz és manierizmus

Editor's Notes