2. A székelyek eredete:
A IX. század elején az Avar Birodalmat nyugatról a frankok, keleten pedig a bolgárok ostromolták, majd a
támadók felosztották egymás között a Kárpát-medencét, így a keleti részek a Bolgár Birodalomhoz
csatlakoztak. Egyes elméletek bizonyos források alapján azt feltételezik, hogy a magyarok már a IX. század
közepén megjelentek a Kárpát-medencében, ám véglegesen csak 896 után telepedtek le oda.
A székelység eredete nagyon vitatott, nincs egyetértés arról, honnan és melyik népcsoportból származnak.
Természetesen magyar etnikumnak is tekintik őket, de e mellett egyaránt megjelent a bolgár (eszkil), a hun,
az avar vagy a török-kavar eredet. Anonymus Gesta Hungaroruma szerint (1196-1203) a székelyek Attila
népéhez tartoztak és Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum művében (1282-1285 körül) is a hun
eredetet hangoztatja. Kézai leírásában a székelyek, mint a hunok utolsó leszármazottai jelennek meg, akik
értesülvén a magyarok jöveteléről eléjük siettek a IX. század végén és együttesen meghódították Pannóniát.
A székelyek ez után a határvégeken telepedtek le. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy mind Anonymus, mind
Kézai Gestája erősen a mondai hagyományokra alapozzák értesüléseiket, ezért történelmi hitelességük
megkérdőjelezhető.
3. Kézai Gestájában a székely rovásírásra is kitért, amire, mint a vlachokkal (értsd poszt-római latinok) való
kölcsönhatás eredményére tekint. Ebben lehet annyi igazság, hogy néhány görög betűforma valóban
fellelhető a rovásírásban. Az 1488-as Thuróczi János Krónikája, (ami szintén a szájhagyományra alapul) a
rovásírást a székelyek sajátjának tartja, amely a szkíták öröksége, vagyis a székelyeket a szkíták
leszármazottainak véli. A rovásírás azonban az egész magyar népesség körében használatos volt, mígnem I.
(Szent) István (ural. 997-1038) be nem vezette a latin ábécét. A rovásírást a legtöbb esetben azért kötik a
székelyekhez, mivel egyedi módon az 1850-es évekig használatban maradt Székelyföldön.
A modernkori magyar történészek is próbáltak válaszokat adni a székelyek eredetére. László Gyula „kettős
honfoglalás” elméletében azt állítja, hogy a székelyek az első hullámú magyar honfoglalókkal (vagyis a késő-
avarokkal) érkeztek a Kárpát-medencébe. Ezzel szemben Engel Pál úgy véli, hogy a székelyek valójában a
frank-bolgár hódítás után megmaradt avarok, és akikkel a magyar honfoglalók a Kárpát-medencébe
jövetelükkor találkoztak. Mindezzel ellentétben Vékony Gábor azt vallja, hogy a székely nép minden
bizonnyal a magyarokhoz csatlakozó szkíták lehettek, erre utal a népnévbeli hasonlóság: Szaka (szkíta) –
székely. Mellesleg Vékony a rovásírást nem a szkítáktól, hanem az avaroktól gyökerezteti.
Czeizel Endre is érdekes eredményekre jutott genetikai kutatásait követően. Ezek szerint nem valószínű,
hogy a székelyek magyar etnikumok lettek volna a múltban, mivel génállományukban jelentős eltéréseket
mutatnak a magyarokétól, s a székely gének sokkal inkább az iráni népek génállományához hasonlatos. A
modern genealógiai vizsgálatok tehát kijelölték a székelyek eredetének földrajzi és etnikai kereteit, de
a székely nép származásának kérdése még mindig nyitva áll a történészek és régészek előtt.
A székelyek között is elterjedt, középkori forrásokkal alátámasztott, legismertebb monda szerint a
székelyek annak a 3000 hunnak a leszármazottai, akik Attila halála után Csaba királyfi vezetésével, egy
vereséget követően, Csigle mezejére vonultak vissza.
4. A székely zászló a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hivatalos zászlója és lobogója, mely az egyetlen székely
családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes 1601-ből
ismert névjeles zászlaja alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készült, a
névjegy helyett a székely szimbólumokkal Nap és Hold, a Nap csillagváltozatával
díszítve. Így a nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék
(Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Miklósvár-Bardócszék,
Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a
székelyek hitének és reményének, bizakodásának szimbóluma.Székely Mózes
5. A székelyek rovásírás a a magyarság kőkori
eredetű ősírása.
A hagyomány ,a székelyek által használt hun,
szkíta vagy hun-szkíta írást említ.
Jelkészlete esetenként képszerű szójelekből,
szótagjelekből és betűkből áll.
A képjelek a magyar ősvallás legfontosabb
témáit (Nap, Ég, Föld, Orion csillagkép, Tejút,
fa, hegy, víz) ábrázolják.
79. Öcsém-tető 1706 m
Nagy Hagymás
Egyes-kő 1608 m
Egyes-kő Öcsém tető
HAGYMÁS HEGYSÉG
A Hagymás-hegység a
Keleti-Kárpátok mészkő-
szirt övezetének része.
Hargita megy északkeleti
részén terül el.
Legmagasabb pontja a
Nagy Hagymás (1792 m).
80. Egy kis izelítő a székely babonák világából, abból a világból amely lassan feledésbe merül
és a népmesék sorsára jut.
Ha alkonyatkor a felhő alól visszasüt a nap, eső lesz.
Nem volt szabad eladó lányoknak merőkanálból kóstolgatni az ételt, mert azt mondták, hogy
megveri az anyósa.
A lányok azt tartották, hogy ha saját izzadtságuk pogácsába sütik és azt a legénnyel megetetik, a
legény halálosan beléjük szeret.
Fiatal lány soha nem adhatott tüzes szenet legény pipájába, mert soha nem megy férjhez.
Az újszülött kisgyermeket első látogatásakor meg kell köpdösni, hogy egészséges legyen.
Vasárnapkor szedett orvosság nem használ.
Temetés után rögtön ki kell meszelni a házat, akkor a halott szelleme nem jön vissza.
Tyúkkal álmodni hírhallást jelent.
Éjszaka kenyérrel álmodni vendéget jelent.
A bölcsőbe egy ollót és egy seprűt tettek, melléje pedig egy Bibliát, amíg a gyermeket meg nem
keresztelték, hogy az ördögök ne lophassák el.
Karácsonykor nem szabadott a szemetet kivinni.
Újévkor mindig férfiember kellett először a házba lépjen, különben azt tartották, hogy azt a házat
egész évben elkerüli a szerencse.
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
Az istálló ajtajára fehér keresztet festettek, hogy az ördög ne apassza el a tehén tejét.
81. Székely humor
Ábel kiszalad a konyhába:
- Idösanyám feldőlt a szobába a nagyszekrény!
- Jóisten fijam... milesz ha apád megtudja?
-Sze tuggya, me alatta van...
Két székely beszélget:
- Ecce erőst rossz szokást vett fel a feleségem.
- Mit te komám?
- Nem fekszik le csak hajnalban.
- S addég micsiá?
-Várja, hogy érjek haza.
Ábel bá berúgott a vásárban, befeküdt a szekér derekába s elaludt. A lovak elindultak szépen hazafelé s a
kocsma előtt megálltak. Két komája kifogta a lovakat és behajtotta a kocsma mögé.
Egyszercsak megébred Ábel bá s néz körül :
-No ha én vagyok Küs Ábel, akkó ellopták a lovakot... Ha nem énvagyok, akkó találtam egy szekeret...
Gyergyóban egy örmény összeszedte a rossz órákat, kijavította és árulta utána. Bemegy Pista bá a
kereskedésbe, nézelődik, majd megakad a szeme egy faliórán.
- Osztán naccságosúr, az az óra ott a falon jól mejené?
-Az kéremszépen nagyon jól megy, csak érteni kell hezza: amikor nyolcat mutat s tízet üt, akkor fél kilenc.
-Százéves Mózsi bá elmegy a doktorhoz:
- Mostanába valami baj van velem doktorúr, ha meglátok egy szép fehérnépet rögtön futni kezdek utána
- Ha meglátja, hogy egy szép nő akkor jó a szeme, ha még futni is tud utána akkor a lába is jó, hát akkor mi
a baj?
- Az, hogy mikó utolérem elfelejtem mit es akartam véle csinálni.
