Reneszánsz Irodalom 7. Osztály

Reneszánsz irodalom
A reneszánsz korstílus
• 14-16. századra jellemző, vagyis az újkor kezdetével (1492) esik egybe
• Elnevezése a francia renaissance = újjászületés szóból származik
• Észak-Itália városaiból indult, majd elterjedt egész Európában
• Emberközpontú, vagyis fókuszában az ember és a földi élet áll,
fontos a személyiség harmónikus fejlődése
• Népszerű témái: szerelem, barátság, szép emberi test
• Műveket jellemzi: harmónia, arányosság, szépség
Michelangelo: Pietá
Humanizmus – tudós magatartás, klasszikus műveltség
• Elnevezése a latin humanitas = emberisség szóból származik
• A reneszánsz kor emberének világnézetét, életszemléletét mutatja be
• Új eszmerendszer, mely új életformát teremtett
• Evilági élet fontosságát hirdeti
Reformáció – hitújító mozgalom

• Elnevezése a latin reformatio = megújítás szóból ered
• Nemzeti nyelvű irodalom kibontakozása
• Egyház és a katolikus vallás megújulása
• Anyanyelven olvasható Biblia (Károli Gáspár – 1590 – Vizsoly)
• Iskolák alapítása, könyvnyomtatás terjedése
Reneszánsz világa a versekben
• Janus Pannonius (1434 /Csezmice/ – 1472 /Medvevár/)
Az első név szerint ismert magyar költő és humanista
Műveit latin nyelven írta
• Édesapja korai elvesztése után főpap nagybátyja nevelte
• 13 éves korától 10 évet Itáliában töltött
• Huszonnégy évesen (1458) doktori címet szerzett, ezután hazajött és Mátyás király
szolgálatába szegődött
• 1471-ben Mátyás ellen fordult, de leverték a lázadást, így menekülnie kellett
• Italiába szeretett volna visszajutni, de már nem élte meg, mert 38 évesen, egy meghűlés
következtében elhunyt
Pannónia dicsérete
• Költői öntudatot fogalmaz meg, büszkén hirdeti, hogy általa lett híres Magyarország
• Műfaja az epigramma: rövid, tömör, de fontos gondolatot, bölcsességet megfogalmazó
költemény. Verselése időmértékes
• Két szerkezeti eleme: előkészítő (érzés, jelenség, személy bemutatása) és csattanós lezáró
(szellemes megállapítás) rész
Reneszánsz világa a versekben II.
• Balassi Bálint (1554 /Zólyom/ – 1594 /Esztergom/)
Magyar nyelvű irodalmunk első világirodalmi rangú költője
Műveit már magyar nyelven írta
• Édesapja vitéz Balassi János, édesanyja Sulyok Anna
• Bornemissza Péter lelkész, író volt a nevelője, majd tizenegy éves korában Nürnbergbe (Németország)
küldték tanulni, világot látni, ahol három évet töltött (1565-1568).
• Összesen kilenc nyelven beszélt (magyar, német, olasz, latin, török, lengyel, horvát, román, szlovák)
• 1574-ben beállt a Habsburg seregbe, de 1575-ben fogságba esett, így Báthori István erdélyi fejedelem
udvarába került, ahol összebarátkoztak. Amikor Báthorit 1576-ban királlyá választották, Balassi
követte őt külföldre, de végül 1577-ben hazatért.
• 1579-1583 között Egerben zsoldos katona, harcol a törökök ellen
• 1584-ben érdekházasság unokatestvérével, Dobó Krisztinával, de hamarosan elválnak.
• Szerelem Losonczi Annával, aki azonban máshoz megy férjhez (Hogy Júliára talála, így köszöne néki)
• Élete utolsó éveiben zaklatott életet élt, bujdosni kényszerült, de 1591-ben visszatért
Magyarországra.
• 1594-ben hősi halált halt Esztergom falainál (szinte kereste a halált).
Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne neki (1588)
• Losonczi Annához írta ezt a versét, aki egy egri várkapitány felesége volt, de megözvegyült
és ezután Balassi gyönyörű versekkel ostromolta őt.
• A szeretett nőt verseiben – humanista szokás szerint –
más néven hívta, Júliának nevezte.
• A költemény elején a lírai alany boldogan köszönti szerelmét,
akivel véletlenül találkozik.
• A vers az érzelmek áradását metaforák halmozásával fejezi ki
• A férfi reménykedve, bizakodva fordul a szeretett nőhöz.
• A bókok sorozata azonban nem hódította meg Júliát, a nő csak „elmosolyodék” a neki
„térdet-fejet” hajtó szerelmes férfin
• A költemény műfaja szerelmi dal, mely egyszerű érzelmeket, hangulatokat és gondolatokat
fejez ki.
• Virágének, mert a költő a szeretett nőt virággal azonosítja.
• Az egyik legfontosabb érzés fejeződik ki bennük, és mindaz az öröm, fájdalom, vágyakozás
és csalódás, amely a szerelmes ember érzéseit kíséri.
Balassi Bálint: Egy katonaének (1589)
• A költő magánéleti kudarcai elől, szerelmi bánatában Lengyelországban
bujdosott. Losonczi Annának történt sikertelen udvarlása után a szerelmi
költészettől a vitézi verselés felé fordult.
• Ezt az egy verset szentelte katonai élményeinek,

benne a vitézi életet dicsőíti.
• A műben személyes tapasztalatain alapuló, hiteles

képet ad és belülről mutatja be a végvári vitézek mindennapjait.
• Balassi egy olyan világról sóvárog, amelyben a férfias, bátor helytállás, a
tisztelet, a becsület és az önzetlenség erkölcsi értékei győzedelmeskednek.
• A vers műfaja a vitézi ének, melyet Balassi teremtett meg és csak
Magyarországra volt jellemző, mivel itt zajlottak a törökellenes harcok.

Reneszánsz Irodalom 7. Osztály

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Reneszánsz Irodalom 7. Osztály

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Reneszánsz irodalom

Reformáció – hitújító mozgalom

• Ezt az egy verset szentelte katonai élményeinek,

• A műben személyes tapasztalatain alapuló, hiteles

You might also like