ÖGY Földrajz Afrika Vízrajza

Afrika vízrajza:
Készítette: Miklós Balázs

Afrika csapadékeloszlása:
Afrika felfedezésének nehézségei:
Afrika folyóhálózata:
Nílus:
Nílus:
• A Nílus a Föld leghosszabb (egyes mérések
alapján az Amazonas után a második
leghosszabb) folyója.
• A folyó északi részén szinte kizárólag sivatagi
területeken halad át, majd Szudánon
keresztül érkezik Egyiptomba, ahol óriási
deltatorkolatot alkotva ömlik a Földközi-
tengerbe. Rajta található a világ egyik
legnagyobb vízerőműve, az egyiptomi
Asszuáni-gát.
• A Fehér-Nílus Közép-Afrikából ered.
• A Kék-Nílus forrása a Tana-tó, mely 1830 m
tengerszint feletti magasságban fekszik az
Etióp-magasföldön.
Ausszáni-gát:
Nílus deltatorkolata:
Szuezi-csatorna:
Kongó folyó:
A Kongó Nyugat-Közép-Afrika legnagyobb folyója.
Hossza 4700 kilométer, ami a Nílus után Afrika második
és a világ nyolcadik leghosszabb folyójává teszi.
Mivel a folyó hosszú szakaszai nyúlnak el az Egyenlítőtől
északra, illetve délre is, a vízhozam meglehetősen
stabil, hiszen valamelyik szakasz mindig az esős
évszakot éli.
Kongó-medence!
Niger-folyó:
A folyó forrása mindössze 240 kilométerre van az
Atlanti-óceántól, de a folyó a tengerrel ellentétes
irányba indul, a Szahara felé, hogy aztán éles jobb
kanyar után a Guineai-öböl felé vegye az irányt.
A Niger úgy vehette fel a furcsa alakot, hogy két
korábban különálló folyó összeömléséből jött létre.
A felső Niger Timbuktun túl, a mai kanyarig egy ma
már nem létező tóba ömölhetett, a Guineai-öböl
felé tartó alsó Niger pedig a tó közelében húzódó
hegyekből eredhetett. Amikor Kr. e. 4000 és Kr. e.
1000 közt a Szahara elsivatagosodott, a két folyó
megváltoztatta folyását, és összekapcsolódott. (Ez
az elmélet általánosan elfogadott, de vannak
tudósok, akik vitatják.)
A Viktória-vízesés:
A Viktória-vízesés két ország: Zambia és Zimbabwe határán

található.
A Viktória-vízesés 1708 méter széles és ezzel a legszélesebb
vízesés a világon.
A Zambézi folyó – amelyik a vízesést táplálja – Afrika déli
részének legnagyobb folyama.
Afrika állóvizei:
Afrika felszínfejlődése:
A Nagy-tavak
csoportja Afrikában
a Nagy-hasadékvölgy
mentén alakult ki!
Viktória-tó:
A Viktória-tó az afrikai kontinens legnagyobb tava, a

világ legnagyobb trópusi tava és felülete alapján a
világ második legnagyobb édesvizű tava.
A méretéhez képest sekély, átlagosan 40 és legfeljebb
84 méter vízmélységű, ezért vízmennyisége alapján
csak a hetedik, a világ édesvizű tavai közt. A Viktória-
tó a Nílus leghosszabb felső ágának, a Fehér-Nílusnak
a forrása.
A Viktória-tó ökológiai katasztrófája:
A Viktória-tó akkora, mint háromnegyed Magyarország, hossza 334
kilométer, szélessége 240 kilométer, területe 69 482 négyzetkilométer.
Mélysége 40-84 méter. A tóban 3000 sziget található. Három ország
határolja, Uganda, Tanzánia és Kenya között a tavat átszelő hajó- és
kompközlekedés igen jelentős.
Nílusi sügér. A legnagyobb ragadozó a Viktória-tóban. Nagyméretű,

sügérszerű ragadozó. Nem agresszív, ami nem fér bele a szájába, azt
nem támadja meg. Általában a helyi tápláléklánc csúcsán áll, halakat
fogyaszt, beleértve a saját fajtársait is, de emellett rákokat, rovarokat is
esznek, a fiatal példányok planktont szűrögetnek. Igazi szörnyeteg,
hossza közel két méter, elérheti a 200 kg-os tömeget is. Hivatalos
rekordmérete 176 kg, de egy Viktória-tavi példányról állítják, hogy 251
cm hosszú és 232 kilogrammos volt.
A Viktória-tóban csak kisméretű halak éltek, nem voltak igazán jók
élelmiszernek. Kifogásuk a halászoknak sok vesződséggel járt, de a kis
halak húsa kevés. Jó ötletnek tűnt idehozni a nagyobb és ízletesebb
súlyú nílusi sügért. Azonban senki sem ismerte az új jövevény étvágyát.
Az 1970-es és 1980-as években a halászok nem győzték befogni a

hatalmas halakat. Nagy volt a boldogság. Elképesztő és szinte
elképzelhetetlen mennyiségben fogták. A lakosságot ellátták a hal
húsával, de ez lett Uganda első számú exportterméke is, még a kávét is
megelőzve. Óriásihatása volt a környék gazdaságára.
Tanganyika-tó:
Afrika legmélyebb tava és legnagyobb édesvíz
tárolója. Kiterjedése észak-déli irányban 673
kilométer, átlagos szélessége 50 kilométer.
Afrika más részén, más módon keletkezett tó
története, jelene és jövője….
Csád-tó:
Csád-tó:
A Csád-tó sekély lefolyástalan tó Közép-Afrikában, a Szahara-
sivatag déli határán.
A Csád-tó az 1960-as évekig a világ hatodik legnagyobb tava
volt, területe azóta az éghajlatváltozás és a tó vízkészletének
túlzott használata miatt jelentősen zsugorodott.
A Csád-medence veszi körül.
Az ősi Csád-tó 7000 évvel ezelőtt érte el legnagyobb
kiterjedését, amikor vízfelülete 350 000 km2-nél, néhány
kutatás szerint pedig 400 000 km2-nél is nagyobb volt. Ekkor
Afrika legnagyobb tava volt, a Föld ma legnagyobb tavánál, a
Kaszpi-tengernél is nagyobb.
Vízfelületének nagysága szoros összefüggésben állt a Közép-
Afrikában lehulló csapadék mennyiségével. A csapadékos
időszakokban a tó a mai kiterjedésének többszörösét is elérte.
A tó eltűnéséért két tényező felelős:
•vízgyűjtő területén az elmúlt évtizedekben a
megszokottnál kevesebb csapadék esett, a Chari
vízhozama 50%-kal csökkent (globális felmelegedés).
•a Chari és Logone folyók mentén egyre jelentősebb
méreteket öltő öntözés.

ÖGY Földrajz Afrika Vízrajza

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

ÖGY Földrajz Afrika Vízrajza

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Afrika vízrajza:

Készítette: Miklós Balázs

A Viktória-vízesés két ország: Zambia és Zimbabwe határán

A Viktória-tó az afrikai kontinens legnagyobb tava, a

Nílusi sügér. A legnagyobb ragadozó a Viktória-tóban. Nagyméretű,

Az 1970-es és 1980-as években a halászok nem győzték befogni a

You might also like