Makroökonómia 1.-Tétel

1.
Az újratermelés számbavételének alapfogalmai, a GDP kiadási és jövedelmi

megközelítése.
 GDP egy adott ország határain belül egy adott időszak alatt megtermelt és a piacon értékesített
áruk és szolgáltatások mennyisége.
 A teljesítmény mérőszáma a bruttó hazai termék (GDP), amely az ország határain belül egy
adott időszakban megtermelt végső kibocsátás pénzben kifejezett értéke. A GDP adatokat
negyedévente publikálják a nemzeti számlák rendszerében
Jövedelmi megközelítés:
 Ebben a megközelítésben úgy számoljuk ki a GDP-t, hogy összeadjuk a termelésben részt

vevő összes gazdasági szereplő jövedelmét. A jövedelembe a vállalatok nyeresége is
beletartozik. A nemzeti számlák rendszerében jövedelmenként számolják el a munkavállalók
ellentételezését (bért, fizetést, juttatást), a saját alkalmazásban álló cégtulajdonos jövedelmét,
a bérleti díjakból származó jövedelmeket, a vállalati nyereséget, a nettó kamatokat, a közvetett
adókat (a vállaltok által fizetett forgalmi és fogyasztási adókat), valamint az értékvesztést (az
álló-tőke fogyasztást).
 Az értékvesztés a gyárakból és termelési eszközökből álló termelőtőke azon részének értéke,
amely a vizsgált időszak alatt elkopik. A nyereség elszámoláshoz az értékvesztést levonjuk,
ezért a GDP-be külön újra be kell számolnunk.
 Ha egy gazdaság GDP-jét Y-nal jelöljük, akkor Y egyben a teljes végső kibocsátás és az
összes jövedelem is. Mivel az összes jövedelem megegyezik az összes kiadással is, a
következő azonossághoz jutunk.:
Y=C+I+G+NX I?, G?, NX? C?
 Ezt az egyenlőséget sokszor a jövedelmek és kiadások azonosságaként emlegetjük, mivel a bal
oldalon szereplő mennyiség az összes jövedelem, a jobb oldalon szereplő pedig az aggregált
kiadások összege.
Kiadási megközelítés:
 A GDP a végtermékekbe és szolgáltatásokra fordított kiadások összege a gazdaságban. A

különböző termékekre fordított kiadásokat nem vesszük figyelembe. A nemzeti számlák
rendszerében a kiadások összege a következő összefüggésből adódik:
Ez úgy néz ki, mint: össz.kiadás= C+I+G+NX
 Azért adjuk hozzá az exportot, mert belföldön megtermelt árura és szolgáltatásra fordított
kiadást jelent. Az importot pedig azért vonjuk ki mert általában a C, az I és a G tételek
mindegyikébe beletartoznak olyan áruk és szolgáltatások, amelyeket külföldön termeltek és
ezért nem számíthatjuk bele őket a bruttó hazai termékbe.
A GDP termelési megközelítése, a termelési technológiára vonatkozó feltevések
Termelési megközelítés:
 A nemzeti számlák rendszere által alkalmazott termelési megközelítést hozzáadott érték típusú
megközelítésnek is szokás nevezni, mert ebben az eljárásban a GDP gazdaság összes
termelőegységében keletkezett hozzáadott értékek összege.
 A termelési megközelítés alapján úgy számoljuk ki a GDP-t, hogy összeadjuk a gazdaságban
megtermelt összes áru és szolgáltatás értékét, majd ebből levonjuk a termelési folyamatban
felhasznált valamennyi közbülső termék értékét. Az így kapott különbség a gazdaságban
keletkezett hozzáadott értékek összege. Ha nem vonnánk le a termelésben felhasznált
közbülső termékek értékét, akkor kétszer számolnánk el őket.
A reprezentatív vállalat:
 A vállalat döntéseit a rendelkezésre álló technológia és a lehető legnagyobb nyereségre való

törekvés határozza meg.
 Termelési fgv.: a vállalat rendelkezésre álló technológiáját írja le. A függvény megadja a
termelési tényezőkkel megvalósítható kibocsátást, azaz Y=zF(K,Nd)
z= teljes tényezőtermelékenység
Y=kibocsátás fogyasztási termékekből
K= termelési folyamatban felhasznált tőke
F= egy fgv.
Nd =munka mennyisége
 A teljes tényezőtermelékenység a termelési folyamat hatékonyságát ragadja meg, azaz z
emelkedése K-t és Nd-t is termelékenyebbé teszi.
 Határtermék: Az a többletkibocsátás, amelyet valamely termelési tényező egységnyi növelése
lehetővé tesz.
A termelési fgv., rögzített tőke és változó munkamennyiség mellett:
MPN=
munka
határterméke
N* munkamennyiség mellett MPK megegyezik a termelési fgv A pontbeli meredekségével, mert a
termelési fgv. azt a többlet kibocsátást mutatja meg, amely egységnyivel több munka bevonásával
állítható elő, ha a munka mennyisége N*, a tőkéé pedig K*.
A munka határterméke a termelési fgv. adott pontjában vett meredeksége. A munka határterméke
csökken ha a munka mennyisége nő.
A termelési fgv. rögzített munka- és változó tőkemennyiség mellett:
Ezen az ábrán N* rögzített és a tőke változó.

A K* tőkeállomány mellett a tőke határterméke (MPK) a termelési fgv meredeksége az A pontban.
A termelési fgv meredeksége a tőke határterméke, amely a tőke mennyiségének növekedésével
csökken.
A termelési függvény 5 alapvető tulajdonsága:

1. Állandó mérethozadékú, azaz ha x egy pozitív konstans, akkor ha minden tényezőt x-szeresére
módosítunk, akkor a kibocsátás is x-szeresére változik.
Növekvő a mérethozadék: a nagyvállalatok hatékonyabbak a kicsiknél.
Csökkenő mérethozadék: a kisvállalatok hatékonyabbak a nagyoknál.
2. A kibocsátás nő, ha a tőke vagy a munka vagy mindkettő mennyiségét növeljük. Ez azt jelenti,
hogy a tőke és a munka határterméke is pozitív. (MPK>0 és MPN>0)
3. A munka határterméke csökken, ha a munka mennyisége nő.
4. A tőke határterméke csökken ha a tőkeállomány nő.
5. . A tőkeállomány bővülésével a munka határterméke nő.

Makroökonómia 1.-Tétel

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Makroökonómia 1.-Tétel

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1.

Az újratermelés számbavételének alapfogalmai, a GDP kiadási és jövedelmi

 Ebben a megközelítésben úgy számoljuk ki a GDP-t, hogy összeadjuk a termelésben részt

 A GDP a végtermékekbe és szolgáltatásokra fordított kiadások összege a gazdaságban. A

 A vállalat döntéseit a rendelkezésre álló technológia és a lehető legnagyobb nyereségre való

Ezen az ábrán N* rögzített és a tőke változó.

A termelési függvény 5 alapvető tulajdonsága:

You might also like