Professional Documents
Culture Documents
évfolyam
2. modul
Gazdasági matematika
A modul célja A felnőttkorba lépő tanulók gazdasági ismereteinek bővítése a tanult matematikai fogalmak segítségé-
vel.
Időkeret 4 óra
Ajánlott korosztály 12. évfolyam
Modulkapcsolódási pontok Tágabb környezetben:
A mindennapi életben, vásárlásnál, hitelfelvételnél, bankszámla nyitásakor, újság olvasásakor a hallott
fogalmak értelmezése. Lehetőségek összehasonlítása.
Hétköznapi szituációk. Gazdasági számítási feladatok és különböző összegzések gyors elvégzése.
Szűkebb környezetben:
A mértani sorozat elemei, mint kamatos kamat. A mértani sorozat elemeinek összege mint halmozódó
betétállomány, vagy járadék tagjai.
AJÁNLÁS
Az utolsó órát a diákoknak kellene tartani, természetesen a tanár irányítása mellett. Kutatómunkára lenne szükség, házi feladat lenne felkészülni,
az órán beszámolva a kutatás eredményéről az osztálytársaknak. A következő kutatási témákat javasoljuk úgy, hogy önként vállalkozók dolgoz-
zák ki ezeket:
- Mit tartalmaz egy konkrét áru és bank esetén a THM? A műszaki áruházláncok hirdetési újságjaiból kiderül, hogy az üzletek szerződést
kötnek egy-egy bankkal, amely különböző hitelkonstrukciókat ajánl a vásárlóknak. A hirdetési újságokban a THM igen széles skálán mo-
zog, még tájékoztatásnak sem elég. Odaírják, hogy konkrét hitel esetén teljes felvilágosítást nyújt az ügyintézőjük. Ez lenne a diák felada-
ta: válasszon ki egy árut, és ne nyugodjon addig, amíg ki nem deríti (ehhez joga van!), hogy itt milyen kamattal számol a bank, milyen
gyakran tőkésítenek, milyen járulékos költségek vannak még, magyarul: miből jön itt össze a THM?
- Van 1 millió forintunk. Két évig nincs rá szükségünk. Keresse meg a diák a legkedvezőbb betéti lehetőséget. Lehet betét, de akár állam-
kötvény is…. Számítsa ki, mennyi pénzünk lesz 2 év múlva.
- Sürgős szükségem van 100 000 Ft szabad felhasználású hitelre. Nézzen utána, milyen feltételek mellett, hogy lehet a legkedvezőbben
hozzájutni. Több bank ajánlatát hasonlítsa össze.
Utóbbi két feladatnál nagyon hasznos az Internet használata.
- Továbbtanulni szándékozóknak: Nézzen utána, azon a területen, ahol – szándéka szerint – majd elhelyezkedik, kb. mennyi a kezdőfizetés,
és a távlati lehetőségek. Majd a diákhitel honlapján a hitelkalkulátorral számíttassa ki, hogy különböző összegű hitelek felvétele esetén
mikorra törlesztheti a kölcsönt és milyen törlesztőrészletekkel.
- Ha mindezekre nincs fogadókészség a csoportnál, akkor jöhet a modulvázlatban meghatározott IV. rész.
ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK
Sorozatok
Középszint
Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.
Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és
az a n -re, illetve az S n -re vonatkozó összefüggéseket kell használni.
Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.
Emelt szint
Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás) a konvergencia szemléletes fogalma.
Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok.
Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket.
Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét.
Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni.
Gondolkodási módszerek
Legyen képes a tanuló adott szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, szükség esetén matematikai modellt alkotni, a mo-
dell alapján számításokat végezni, és a kapott eredményeket értelmezni.
Matematika „A” – 12. évfolyam – 2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA Tanári útmutató 5
MODULVÁZLAT
I. Betétek, EBKM
1. Tőkésítés, kamatperiódus 1. mintapélda;
2. feladat
II. Járadék
1. Járadék fogalma 5. mintapélda
2. Számítási feladat Rendszerzés, logikus gondolkodás 6. mintapélda;
5. és 6. feladat
I. Betétek
Mintapélda1
Számítsuk ki, mekkora éves kamatot jelent az, ha a bankba tett 200 000 Ft-ot évi 6%-kal
a) hathavonta (azaz évente kétszer),
b) kéthavonta,
c) havonta tőkésítik.
A fenti tőkésítési gyakoriságot kamatperiódusnak nevezik.
Megoldás:
Legyen a tőke A = 200 000 Ft.
a) Ha egy bank évente kétszer tőkésít, az azt jelenti, hogy az éves kamat felét két alka-
lommal hozzáírja a tőkéhez. Tehát a 6% felét, 3% kamatot hozzáadnak az A tőkéhez,
2
⎛ 0 ,06 ⎞
így két tőkésítés után A ⋅ ⎜1 + ⎟ = A ⋅ 1,03 = 1,0609 ⋅ A -ra nő a tőke.
2
⎝ 2 ⎠
Ez megfelel 6,09%-os éves kamatnak.
b) Ha a bank évente 6-szor tőkésít, azt jelenti, hogy az éves kamat hatodrészét 6 alka-
lommal hozzáírja a tőkéhez. Tehát a 6% hatodát, 1% kamatot hozzáadnak az A tőké-
6
⎛ 0,06 ⎞
hez, így 6 tőkésítés után A ⋅ ⎜1 + ⎟ = A ⋅ 1,01 ≈ 1,06152 A -ra nő a tőke.
6
⎝ 6 ⎠
Ez évi 6,152%-os kamatnak felel meg.
c) Ha a bank évente 12-szer tőkésít, az azt jelenti, hogy az éves kamat tizenkettedrészét
adják hozzá tizenkét alkalommal az aktuális tőkéhez. Tehát 12 kamatperiódus után a
12
⎛ 0 ,06 ⎞
tőke A ⋅ ⎜1 + ⎟ = A ⋅ 1,005 ≈ 1,06168 A . Ez 6,168%-os kamatnak felel meg.
12
⎝ 12 ⎠
Számunkra ez a legkedvezőbb megoldás.
Megjegyzés: Látható, hogy számításunk eredménye független attól, hogy mekkora az
A tőke.
Általánosan: Ha a bank p%-os évi kamat mellett évi n alkalommal tőkésít, akkor az
n
⎛ p⎞
induló tőke ⎜1 + ⎟ -szeresére nő.
⎝ n⎠
8 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ
Módszertani megjegyzés: A példák adatait megpróbáltuk valós banki ajánlatok alapján számí-
tani. A következő mintapéldához a bankfelügyelet összehasonlító táblázatának adatait hasz-
náltuk úgy, hogy két bank szolgáltatásai közül csak azt vettük figyelembe, melynek összeg-
sávjába esik az 1 millió forint. Időigényesebb, de érdekesebb, ha a bankfelügyelet honlapjáról
a diákokkal közösen mazsolázunk a lehetőségek közül.
www.pszaf.hu (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
Mintapélda2
Azt tervezzük, hogy beteszünk a bankba 2007. január 1-jén 1 millió forintot, és 2 éven át nem
nyúlunk hozzá. A következő banki ajánlatok közül választhattunk 2007-ben. Segíts dönteni!
Kamat-
1 000 000 –
csúcs X 6,34/6,49 X X X 1 000 000 0,00 Ft 0,00 Ft
2 999 999
betét
Határ-
idős
1 000 000-tól 5,15/5,22 5,15/5,22 5,20/5,27 5,20/5,27 5,20/5,27 1 000 000 0,00% 0,25
hozam-
betét
Megoldás:
A Kamatcsúcs betét esetén úgy tudunk két éven át takarékoskodni, ha kéthavonta újra és
újra lekötjük 2 hónapra. Bár erről nem szól a hirdetmény, a kamatjóváírás is valószínű-
2 1
leg kéthavonta történik meg. Ilyenkor az éves kamat = részével számolnak, így
12 6
1 év alatt az 1 millió forintunk
6
⎛ 0 ,0634 ⎞
1000 000 ⋅ ⎜1 + ⎟ ≈ 1,065099 ⋅ 1 000 000 = 1065 099 Ft-ra nő.
⎝ 6 ⎠
Ez az összeg az 1 millió forintunk 6,51%-os növekedését jelzi az első évben, ami na-
gyon hasonlít a táblázatunkban szereplő 6,49%-hoz.
Tulajdonképpen már ezek után, különösebb számolgatás nélkül dönthetünk is, azt a be-
téti formát érdemes választanunk, amelynél az EBKM a legnagyobb. Az egyes lehetősé-
geknél: Kamatcsúcs betét 6,49%, Határidős hozambetét 5,27%, Família betétszámla
6,17%, vagyis az első lekötés a legkedvezőbb.
Előfordulhat, hogy valamelyik szemfüles gyerek észreveszi, hogy az EBKM akkor is külön-
bözik az éves kamattól, ha a kamatperiódus 1 év. Ennek oka a következő: a bankoknak az a
szokásuk, hogy az éves kamatot 360 napra adják meg. (Ez a „banki év”.) Ha az általuk meg-
adott kamatot átszámítjuk 365 napra (azaz elosztjuk 360-nal, és szorozzuk 365-tel, az EBKM
értékét kapjuk meg.
Mintapélda3
Számítsuk ki, mekkora összeghez jutunk két év elteltével a fenti – legjobb – ajánlat esetén!
Megoldás:
A tényleges összeg kiszámításához figyelembe kell venni, hogy betétünk kamata után
kamatadót kell fizetni. A kamatadó mértéke a mindenkori kamat 20%-a, így a két hónap
0,0634
elteltével az A összeg után ⋅ A kamatot írnának jóvá (tőkésítenének), de ennek
6
20%-át rögtön az államnak utalják, így számlánkon csak a kamat 80%-a, azaz
0,0634 ⎛ 0,0634 ⎞
⋅ A ⋅ 08 = ⎜ ⋅ 08 ⎟ ⋅ A kamat jelenik meg. Tehát 1 millió forintunk 24 hónap,
6 ⎝ 6 ⎠
12
⎛ 0,0634 ⎞
azaz 12 kamatperiódus alatt 1 000 000 ⋅ ⎜ ⋅ 0 ,8 ⎟ ≈ 1331 484 Ft-ra nő.
⎝ 6 ⎠
10 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ
A továbbiakban úgy tekintjük, mintha a megadott kamat mértéke az adózás utáni kamat lenne,
azaz a meghirdetett kamat 80%-ával számolnánk.
Mintapélda4
Ha a bank évi 12%-ot ígér havi tőkésítéssel, az azt jelenti, hogy minden hónap végén az aktu-
ális betét után az éves kamat tizenketted részényi kamatot fizetnek. A kamatot havonta írják
jóvá (és tőkésítik). Ez azt jelenti, hogy minden hónap végén az éppen bankba levő pénzünk
1%-át hozzáadják a betéthez, ettől kezdve a kamat is kamatozik.
Havonta 20 000 Ft-ot tudunk félretenni, és ezt minden hónap elején a számlánkra tesszük.
Olyan bankot választottunk, amelyik (ha 2 éven belül nem nyúlunk a pénzünkhöz) évi 12%
kamatot fizet.
Célszerű egy táblázatot készíteni a hónap eleji és év végi helyzetünkről.
Megoldás:
3. 20 000 ⋅ 1,012 + 20 000 ⋅ 1,01 + 20 000 20 000 ⋅ 1,013 + 20 000 ⋅ 1,012 + 20 000 ⋅ 1,01
24. 20 000 ⋅1,0123 + ... + 20 000 ⋅1,01 + 20 000 20 000 ⋅1,0124 + ... + 20 000 ⋅1,01 + 20 000 ⋅1,01
Észrevehetjük, hogy a 24. hónap végén egy olyan mértani sorozat első 24 elemének
összegét kapjuk, melynél a1 = 20 000 ⋅ 1,01 és q = 1,01 .
Tehát a 24 hónap leteltével felvehető összeg:
1,0124 − 1
S 24 = 20 000 ⋅ 1,01 ⋅ ≈ 544 864 .
1,01 − 1
Két év elteltével 544 864 Ft-unk lesz a bankban.
Feladatok
2. Döntsd el, az a), b) és c) esetekben alábbi lehetőségek közül mikor, mennyit kapunk
kézhez 1 év után, ha a bankba tett pénzünk százezer forint! (A kamatadót most ne vedd
figyelembe!)
a) Évi 6% kamat esetén, havi kamatperiódussal.
b) Évi 6,3% , ha a tőkésítés kéthavonta történik.
c) Évi 6,4% kamat, ha évente kétszer tőkésítenek.
Megoldás:
a) Havi kamat 0,5% lesz, így pénzünk 1 év múlva 100 000 ⋅ 1,00512 ≈ 106168 Ft.
6,3
b) Kéthavonta a kamat = 1,05% lesz (mivel az év folyamán 6-szor tőkésítenek), így
6
1 év múlva 100 000 ⋅ 1,0105 6 ≈ 106 468 Ft lesz a számlánkon.
c) Félévente a kamat 3,2% lesz, így egy év után 100 000 ⋅ 1,032 2 ≈ 106 502 Ft-ot vehe-
tünk fel.
⎝ 100 ⎠
4,907%.
12 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ
4,8%
b) Most évi 4 alkalommal tőkésítenek, tehát a kamat alkalmanként = 1,2% , így az
4
4
⎛ 1,2 ⎞
egy évre számított növekedés ⎜1 + ⎟ = 1,012 ≈ 1,04887 , ilyenkor az EBKM
4
⎝ 100 ⎠
4,887%.
4,8%
c) Most évi 3 alkalommal tőkésítenek, tehát a kamat alkalmanként = 1,6% , így az
3
3
⎛ 1,6 ⎞
egy évre számított növekedés ⎜1 + ⎟ = 1,016 ≈ 1,04877 , ilyenkor az EBKM
3
⎝ 100 ⎠
4,877%.
Év elején Év végén
2. 130 000 ⋅ 1,06 + 130 000 130 000 ⋅1,06 2 + 130 000 ⋅1,06
3. 130 000 ⋅1,06 2 + 130 000 ⋅1,06 + 130 000 130 000 ⋅1,06 3 + 130 000 ⋅1,06 2 + 130 000 ⋅1,06
10. 130 000 ⋅1,06 9 + ... + 130 000 ⋅1,06 + 130 000 130 000 ⋅1,0610 + ... + 130 000 ⋅1,06 + 130 000 ⋅1,06
A 10. év végén felvehető összeg egy mértani sorozat első 10 elemének összege, ahol
1,0610 − 1
a1 = 130 000 ⋅ 1,06, q = 1,06 n = 10 S10 = 130 000 ⋅ 1,06 ⋅ ≈ 1816 314 Ft.
0,06
Tíz év elteltével a számlánkon 1 816 314 Ft lesz.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 13
II. Járadék
Takarékoskodni nem csak azért lehet, hogy valami vágyott dologra összegyűjtsük a pénzt,
hanem hogy később, azonos időközökben – amikor szükségünk van rá – fölvegyük. Ilyenkor
járadékot biztosítunk magunknak.
Mintapélda5
Egy idős házaspár elhatározza, hogy – nyaralójuk eladásából származó – 5 millió forintjukat
bankba teszik évi 9%-os kamatra, és amíg pénzük tart, minden évben a kamat tőkésítése után
kivesznek 500 000 Ft-ot, hogy abból utazzanak. A kamatot minden év végén írják jóvá.
Mennyi pénzük marad a 10. év végén?
Megoldás:
Év elején Év végén
2. 5 000 000 ⋅ 1,09 − 500 000 5 000 000 ⋅ 1,09 2 − 500 000 ⋅ 1,09 − 500 000
3. 5 000 000 ⋅ 1,09 2 − 500 000 ⋅ 1,09 − 500 000 5 000 000 ⋅ 1,09 3 − 500 000 ⋅ 1,09 2 − 500 000 ⋅ 1,09 − 500 000
= 4 240 354 . Láthatjuk, hogy a tizedik év végén még majdnem az eredeti összeg áll a
Mintapélda6
Számítsuk ki, hogy az előző példában szereplő összeg évi 500 000 Ft kivétele esetén hány
évre elegendő az idős házaspárnak.
Megoldás:
Az előző feladatban szereplő képletet használhatjuk most is, csak úgy, hogy a 10 év he-
lyett n év szerepeljen mindig. A rendelkezésre álló összeg n év elteltével:
1,09 n − 1
Ö(n ) = 5 000 000 ⋅ 10 n − S n = 5 000 000 ⋅ 1,09 n − 500 000 ⋅ .
1,09 − 1
Amíg van pénz a számlájukon, addig ez a különbség pozitív, tehát az Ö(n ) ≥ 0 egyen-
lőtlenséget kell megoldanunk.
1,09 n − 1
5 000 000 ⋅ 1,09 n − 500 000 ⋅ ≥0 / : 500 000
1,09 − 1
1,09 n − 1
10 ⋅ 1,09 n − ≥0 / ⋅ 0,09
0,09
0,9 ⋅ 1,09 n − (1,09 n − 1) ≥ 0
−0,1 ⋅ 1,09 n + 1 ≥ 0 / −1
0,1 ⋅ 1,09 n ≤ 1 / ⋅ 10
1,09 n ≤ 10
Mivel az x a lg x függvény szigorúan nő, vehetjük mindkét oldal logaritmusát:
lg1,09n ≤ lg10 ,
mivel lg10 = 1, ezért n ⋅ lg 1,09 ≤ 1 / : lg 1,09 > 0
1
n≤ ≈ 26,72 .
lg1,09
Ez azt jelenti, hogy a telek árából idealizált körülmények között 26 éven át tudnak utaz-
ni.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 15
Feladatok
5. Egymillió forintot beteszünk a bankba, majd a következő évtől minden év elején kive-
szünk 100 000 Ft-ot. Az évi 9,6%-os kamatot minden év végén tőkésítik. Mennyi pén-
zünk marad a 11. év elején?
Megoldás:
A megmaradó pénz: 1000000 ⋅ 1,09610 − S10 , ahol
1,09610 − 1
a1 = 100 000, q = 1,096, S10 = 100 000 ⋅ ≈ 1563 493.
1,096 − 1
Tehát az összeg a 11. év elején kb.
1 000 000 ⋅ 1,09610 − 1563 493 ≈ 2 500 953 − 1563 493 ≈ 937 460 Ft, ennyi marad a bank-
ban.
1,01n − 1
A kölcsönt akkor törlesztettük, ha 200 000 ⋅ 1,01n − S n ≤ 0, ahol S n = 15000 ⋅ .
0,01
15
lg
1,01n − 1
200 000 ⋅1,01n − 15 000 ⋅ ≤ 0. Innen: n ≥ 13 ≈ 14,38 .
0,01 lg 1,01
A THM, azaz teljes hiteldíjmutató is egyike azoknak a mutatóknak, ami segít nekünk abban,
hogy eligazodjunk a különböző bankok ajánlatai között. A THM az összes olyan költséget
tartalmazza, ami egy év alatt felmerül a kölcsön törlesztése kapcsán.
Ilyen lehet például a banki kamaton kívül a hitelbírálati díj, a folyósítási jutalék, a kezelési
költség stb. Ha lakást vásárolunk, beszámít a THM-be a megvásárolandó ingatlan értékbecslé-
si díja is. Fenti, „fűnyírós” példánkban valószínűleg fizetnünk kell valami okból (például hi-
telbírálat díjként) 48000 ⋅ 0,058 = 2784 Ft-ot. Még valószínűbb, hogy ez 2800 Ft lesz, mivel a
2800
≈ 0,05833 kerekített értéke is 5,8%.
48000
Mintapélda7
Kerékpárt akarunk vásárolni a négyfős család minden tagjának, és
ezért személyi kölcsönt veszünk fel, melyet 4 hónap múlva egy ösz-
szegben kell visszafizetni. Tudjuk, hogy a bank évi 15% kamatot
számít fel, és a 100 000 Ft-os kölcsön kiutalásakor 1%-os kezelési
költséget levonnak.
Számítsuk ki, mekkora a THM?
Megoldás:
Számítsuk ki, mekkora kamatot kell fizetni 4 hónapra a felvett összeg után! 4 hónap az
év ⅓ része, így a kamat 5%, a visszafizetendő összeg 100 000 ⋅ 1,05 = 105 000 Ft. Nézzük
meg, hogy ez hányszorosa annak az összegnek, amihez hozzájutottunk. Igazából csak
105 000
99 000 Ft-ot kaptunk, hiszen 1%-ot a kifizetéskor levontak: ≈ 1,0606 . A THM
99 000
megállapításakor a jobb összehasonlíthatóság kedvéért mindig 1 évre számolnak. Az
egy évre számított kamat hatványozódik: 1,0606 4 ≈ 1,2653 . Tehát a THM itt 26,53%
lesz, ami meglehetősen magas érték.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 17
Mintapélda8
Vannak olyan kölcsönök, melyekhez igen könnyű gyorsan hozzájutni, de igen magas kamato-
zásúak. Ilyenkor – mivel a különböző futamidők esetén különböző kamattal számolnak – csak
így adják meg a THM értékét: pl:THM: 25–30%. Lehet azonban hitelkalkulációt kérni, ahol
ha beadjuk a kért összeget és a futam-
időt, kiszámítják a törlesztőrészletet.
Ilyenkor már megadják a THM értékét
is. Egy ilyen ajánlatot találtunk az inter-
neten. Nézzük meg, a kamaton kívül
kell-e számítanunk valami egyéb költ-
ségre is a hitel felvételekor?
Megoldás:
Ha az éves kamat 23,85%, akkor
havi törlesztések esetén a havi kamat ennek tizenkettedrésze lesz, ami éves kamatban
12
⎛ 0,2385 ⎞
⎜1 + ⎟ ≈ 0,2664 , és ez pontosan a THM-mel megegyező érték, tehát ennél a
⎝ 12 ⎠
kölcsönnél a kamaton kívül nincs egyéb teher.
Hamarosan leérettségiztek, és lehet, hogy lesz köztetek olyan is, aki diákhitelt vesz igénybe a
továbbtanuláshoz. A hitelt államilag támogatott vagy önköltséges nappali tagozatos képzés-
ben továbbtanuló egyetemi hallgatók vehetik igénybe. Dönthetsz, hogy hány félévre kéred a
folyósítását. Egy tanulmányi félév során 5 havi diákhitelt folyósítanak.
Akkor kezded el törleszteni a kölcsönt, amikor munkába állsz. Az első két évben a minimál-
bér 6%-át kell fizetned havonta mint törlesztőrészletet. A harmadik évtől kezdve a havi
törlesztőrészletet úgy számítják ki, hogy a két évvel korábbi egész éves béred tizenketted ré-
18 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ
szének 6%-át kell havonta törlesztésként befizetned egészen addig, amíg nem fizetted vissza
az adósságod.
Módszertani megjegyzés: A diákhitellel kapcsolatos tudnivalók elérhetők a www.diakhitel.hu
oldalon. Található ott egy hitelkalkulátor is. Ez megkérdezi, hány féléven át havi milyen ösz-
szeget akar felvenni a hallgató, majd megtippelteti vele a kezdő fizetését, és megjósolja, mek-
kora törlesztőrészletet fog fizetni, és mikorra jár le a tartozása.
Mintapélda9
Az államilag támogatott képzésben választhatsz, hogy havonta 15, 21, 25 vagy 30 ezer forintot
veszel fel. A 2006/07-es tanévben az éves kamat 9,5%. Ha úgy döntesz, hogy 10 félévre veszed
fel a hitelt, havi 30ezer forintot, és minden félévben 1 összegben kéred, milyen tartozással zá-
rod tanulmányidat? (Feltételezzük, hogy az 5 év folyamán a kamat változatlan marad.)
Megoldás:
Az első kölcsön felvétele és a 10. félév vége között (pl. 2008. október–2013. június)
0,095
57 hónap telik el. Az 1 hónapra számított kamat az éves kamat tizenketted része: .
12
1. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
57
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
2. félév–március ⎛ 0,095 ⎞
52
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
3. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
45
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
4. félév–március ⎛ 0,095 ⎞
40
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
5. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
33
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
6. félév–március ⎛ 0,095 ⎞
28
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
7. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
21
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 19
8. félév–március ⎛ 0,095 ⎞
16
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
9. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
9
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
A jobb oldali oszlop összege lesz a fennálló tartozásunk. Észrevehetjük, hogy ha minden
második sort tekintjük, azok mértani sorozat egymást követő tagjai. Ha alulról felfelé
12
⎛ 0,095 ⎞
nézzük a sorozatok egymást követő tagjait, mindkét sorozat esetén q = ⎜ + 1⎟ ,
⎝ 12 ⎠
9
⎛ 0,095 ⎞
mindkettő 5 tagból áll, de az októberi sorozatnál o1 = 150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟ , míg a már-
⎝ 12 ⎠
4
⎛ 0,095 ⎞
ciusinál m1 = 150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟ . A fennálló kölcsöntartozásunk tehát
⎝ 12 ⎠
5 5
⎛ ⎛ 0 ,095 ⎞12 ⎞ ⎛ ⎛ 0 ,095 ⎞12 ⎞
⎜⎜ + ⎟ ⎟ −1 ⎜ + 1⎟ ⎟ − 1
4 ⎜⎜
9 ⎜
1
⎝ 12 ⎠ ⎟ ⎝ 12 ⎠ ⎟⎠
⎛ 0 ,095 ⎞ ⎝ ⎠ ⎛ 0 ,095 ⎞ ⎝
S o + S m = 150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟ ⋅ 12
+ 150 000 ⋅ ⎜ + 1 ⎟ ⋅ 12
=
⎝ 12 ⎠ ⎛ 0 ,095 ⎞ ⎝ 12 ⎠ ⎛ 0 ,095 ⎞
⎜ + 1⎟ − 1 ⎜ + 1⎟ − 1
⎝ 12 ⎠ ⎝ 12 ⎠
60
⎛ 0 ,095 ⎞
4 ⎜ + 1⎟ − 1 ⎛ 5
⎞
⎛ 0 ,095 ⎞ ⎝ 12 ⎠ ⎜ ⎛⎜ 0 ,095 + 1⎞⎟ + 1⎟ ≈ 1925 342.
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟ ⋅ ⋅
⎝ 12 ⎠ ⎛ 0 ,095 ⎞
12 ⎜ ⎝ 12 ⎠ ⎟
⎜ + 1⎟ − 1 ⎝ ⎠
⎝ 12 ⎠
Mintapélda10
A bankokban deviza alapú hiteleket is fel lehet venni. Ez azt jelenti, hogy a felvett összeget,
majd a mindenkori tartozást nem forintban tartják nyilván, hanem valamely más pénznemben.
A mindenkori törlesztőrészletet is ebben a valutában határozzák meg. Ha a jövedelmünk fo-
rintban keletkezik, módunkban áll a törlesztést is forintban befizetni, de úgy, hogy az összeg
idegen valutára átváltva akkora legyen, mint a megállapított részlet. Így fordulhat elő az, hogy
a deviza alapú hitelünk törlesztőrészlete azonos kamat és kezelési költség mellett is hónapról
hónapra változik.
A következő táblázat azt mutatja, milyen ajánlatot adhat egy bank egy adott összegű kölcsön
fölvételére.
a) Számítsuk ki, mekkora a felvett hitel!
b) Számítsuk ki, a meghirdetés pillanatában mennyi volt a svájci frank ára!
c) Számítsuk ki, hogy ha a hitelt 10 éves futamidőre vettük fel, milyen törlesztőrészletet
kell fizetni 2007. március 28-án, ha 1 svájci frank ára 158,53 Ft az adott bankban
azon a napon!
1 évre fix 10 év 20 év
Ft alapú for-
2,0% (100
rásoldali tá- 6,99 58,3 eFt 39 eFt
eFt)
mogatással
Megoldás:
a) A felvett hitel összegét ki tudjuk számítani, hiszen látjuk, hogy 2%-a 100 000 Ft. Így
100 000
maga a felvett kölcsön = 5 000 000 Ft. Ugyanezt az eredményt adja a CHF
0 ,02
125 000
alapú hitelajánlat is: = 5 000 000 Ft.
0 ,025
b) A bank ajánlatában az szerepel, hogy 301 CHF (svájci frank) 48,6 eFt-nak felel meg,
48 600
tehát 1 CHF = ≈ 161,46 Ft. Ugyanakkor az is szerepel, hogy 170 CHF 27,4 eFt-
301
27 400
nak felel meg, ebből 1CHF = ≈ 161,18 Ft. A különbség valószínűleg annak a ke-
170
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 21
Mintapélda11
A következő grafikon azt mutatja, hogyan változott a forint árfolyama az euróéhoz képest,
azaz hány forintért lehetett vásárolni 1 eurót:
Feladatok
7. Olvasd el figyelmesen az alábbi hirdetményt. Mi az, ami óvatosságra int?
Van-e olyan vásárlási összeg, ami esetén nem tudod, mekkora az önrész?
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK:
Számítsd ki, ha vásárolsz az adott bank által nyújtott hitel segítségével egy televíziót
120000Ft-ért, milyen költségekkel jár ez számodra a magasabb THM esetén? A futamidőt
1 évnek válaszd, és 1 év elteltével egy összegben fizeted be a tartozásod.
Megoldás:
300 001-Ft nál nem tudom, mennyi az önrész. (Szerencsére ritkán kerül egy áru ennyi-
be, gyakoribb a 299 999Ft-os ár.)
A hitel felvételének pillanatában ki kell fizetnem a hitel 2%-át, azaz 2400Ft-ot. Tételez-
zük fel, hogy ezen felül nincs egyéb járulékos költség, mert azt odaírták volna. Tehát a
THM többi része a kamatból származik. Igazából csak 117600Ft-ot kaptam kölcsön,
számoljuk rá erre a 44,23% kamatot, az 117 600 ⋅ 1,4423 ≈ 169 614 Ft-ot kell az év végén
visszafizetni.
8. Egy mezőgazdasági vállalkozó 3 millió forint kölcsönt vett fel gép vásárlására, melyet
2 év múlva kezd el törleszteni 3 év alatt, 3 egyenlő részletben, minden év elején.
A bank a fennálló tartozásra évi 18%-os kamatot számít fel. Mekkora lesz a törlesz-
tőrészlet?
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 23
Megoldás:
Az első két évben a tartozás nő, hiszen nem törleszt. A 2. év végén tartozása
3 000 000 ⋅ 1,18 2 Ft-ra nő. Legyen az évi törlesztőrészlet R.
Év elején Év végén
3 000 000 ⋅ 1,18 2 − R (3 000 000 ⋅1,18 2
)
− R ⋅ 1,18 = 3 000 000 ⋅ 1,18 3 − R ⋅ 1,18
9. Az 1 200 000 Ft kölcsönt évi 12%-os kamatra vettük fel. 1 év alatt fizetjük vissza.
Mekkora a törlesztőrészlet, ha
a) 12 részletben; b) 3 részletben fizetjük vissza?
A kamat tőkésítése mindkét esetben havonta történik.
Megoldás:
a) Ha évi 12% a kamat, az havi 1%-nak felel meg. Legyen a részlet R. A 12. hónap ele-
jén a tartozásnak 0-nak kell lennie, tehát a
1 200 000 ⋅ 1,0112 − (R ⋅ 1,0111 + ... + R ⋅ 1,01 + R ) = 0
egyenlet megoldásakor a mértani sorozat összegképletét alkalmazva:
1,0112 − 1
1 200 000 ⋅ 1,01 − R ⋅
12
=0
0,01
0,01 ⋅ 1 200 000 ⋅ 1,0112
R= ≈ 106 619.
1,0112 − 1
Tehát a törlesztőrészlet havi 106 619 Ft.
10. Számítsd ki, az alábbi hitel esetén mekkora volt az aktuális euró-árfolyam?
Hány forint lenne ez a havi törlesztőrészlet 2002. január 2-án, 2003. január 2-án, illetve
2004 decemberében, amikor olyan magas volt az euró ára?
Használd a 11. mintapéldában található grafikont!
Mit gondolsz, miért alacsonyabb a törlesztőrészlet 3 hónapos kamatperiódus esetén?
Mit gondolsz, 20 éves futamidő esetén miért nem fele akkora a törlesztőrészlet?
Megoldás:
39140
Ha 148,58 € ára 39 140 Ft, akkor 1 € ára ≈ 263,43 Ft.
148,58
A grafikonról leolvasható, hogy 2002.01.02-én 1 € ≈ 245 Ft. A havi törlesztőrészlet te-
hát 148,58 ⋅ 245 ≈ 36 402 Ft.
2003.01.02-án 1 € ≈ 235 Ft, a törlesztőrészlet ekkor 148,58 ⋅ 235 ≈ 34 916 Ft.
Az euró-árfolyam legmagasabb 2003. decemberében volt; ekkor 148,58 ⋅ 272 ≈ 40 413 Ft
a törlesztőrészlet.
Az év folyamán lényegesen csökken a tartozásunk. Ha a kamatperiódus 1 év, az év ele-
jén aktuális tartozás után fizetünk kamatot. Ha a kamatperiódus 3 hónap, az év folya-
mán egyre csökkenő tartozás kamatát számítják fel.
Ha 20 évig fizetjük vissza a kölcsönt, akkor a törlesztés első 10 éve után fennmaradó
tartozásunk további 10 évi kamatával is számolnunk kell.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 25
2.1 feladatlap
Olvassátok el figyelmesen az alábbi tudnivalókat a diákhitellel kapcsolatban, majd válaszolja-
tok a feltett kérdésekre!
Kamat
A kölcsönszerződés értelmében a folyósított kölcsön összege után ügyleti kamatot számítunk
fel. Ez azt jelenti, hogy minden napra annyi kamatot számítunk fel, amennyi az aktuális tarto-
zásnak az 1 napra eső kamata. A kamatszámítás az első folyósítás napjától kezdődik, a kama-
tot a kölcsön visszafizetéséig kell fizetnie. A kölcsön kamatát minden év december 31-én tő-
késítjük.
A Diákhitel kamata változó. A kamat mértékét a kormányrendeletben rögzített szabályok sze-
rint határozzuk meg. A 2007. január 1-től június 30-ig érvényes kamatláb 9,5%.
Az aktuális kamat minden naptári félév első napjától érvényes. A kamatot a naptári félév előtt
legalább hét nappal hirdetményként közzé tesszük a Népszabadságban és a Magyar Nemzet-
ben, a honlapunkon, valamint a felsőoktatási intézményekben.
Visszafizetés
A Diákhitel törlesztési rendszerét úgy alakították ki, hogy a hitelt felvevők anyagi lehetősége-
ikhez igazodva, jövedelemarányosan törleszthessenek.
A törlesztési kötelezettség kezdetének évében és az azt követő évben a kötelező törlesztő rész-
letet a minimálbér alapján határozzuk meg. Az ebben az időszakban fizetendő összeg az előző
évben október 31-én érvényes minimálbér 6 százaléka.
A törlesztés harmadik évétől kezdve a törlesztő részlet kiszámításának alapja a két évvel az-
előtti jövedelem. Aki jövedelemarányosan törleszt, annak 2006-ban a 2004-es éves jövedelem
6 százalékának 1/12-ed részét kell havonta fizetni.
Mivel a törlesztő részlet nagysága minden évben változhat, a következő évben esedékes havi
összegekről minden év december 15-éig hivatalos levélben értesítjük.
26 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ
Kérdések:
I. Számítsátok ki, mekkora diákhitelt vett fel az a hallgató, aki
a) 10 féléven át havi 15 000 Ft-ot vett fel?
b) 10 féléven át havi 30 000 Ft-ot vett fel?
c) 4 féléven át havi 40 000 Ft-ot vett fel? (költségtérítéses képzés esetén vehető fel ennyi)
d) Aki az utolsó két félévben havi 30 000 Ft-ot vett fel?
Ne felejtsétek el, hogy a diákkölcsön az év 10 hónapjában vehető igénybe!
II. Ha évi 9,5%-os kamattal számolunk, és a kamatot a meghirdetett módon tőkésítik, mekko-
ra tartozása lesz a következő év szeptember 1-én (a kölcsöntörlesztés kezdetekor) a d) fel-
adatban jelzett hallgatónak?
Az alábbi táblázat segít a számolásban, de ha találsz olyan gyors módszert, amely – kis hi-
ba árán – lényegesen meggyorsítja a számolást, nem szükséges az összes sort kitöltened.
Tehát az aktuális kamat és a még nem tőkésített kamat összege mint fennálló tartozás:
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 27
Megoldás:
I. a) Félévente 75 000 Ft-ot vett fel, tehát 10 félév alatt 750 000 Ft-ot kapott.
b) Félévente 150 000 Ft-ot vett fel, tehát 10 félév alatt 1 500 000 Ft-ot kapott.
c) Félévente 200 000 Ft-ot vett fel, tehát 4 félév alatt 800 000 Ft-ot kapott.
d) Félévente 150 000 Ft-ot vett fel, tehát 2 félév alatt 300 000 Ft-ot kapott.
II.
Tehát az aktuális kamat, és a még nem tőkésített kamat összege mint fennálló tartozás:
331686,58 + 592,20 + 2790,01 + 1950,05 + 2121,39 + 2434,16 + 6647 ,36 = 347 629,55
28 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ
2.2 feladatlap
Olvassátok el figyelmesen az alábbi tudnivalókat a diákhitellel kapcsolatban, majd válaszolja-
tok a feltett kérdésekre!
Kamat
A kölcsönszerződés értelmében a folyósított kölcsön összege után ügyleti kamatot számítunk
fel. Ez azt jelenti, hogy minden napra annyi kamatot számítunk fel, amennyi az aktuális tarto-
zásnak az 1 napra eső kamata. A kamatszámítás az első folyósítás napjától kezdődik, a kama-
tot a kölcsön visszafizetéséig kell fizetnie. A kölcsön kamatát minden év december 31-én tő-
késítjük.
A Diákhitel kamata változó. A kamat mértékét a kormányrendeletben rögzített szabályok sze-
rint határozzuk meg. A 2007. január 1-től június 30-ig érvényes kamatláb 9,5%.
Az aktuális kamat minden naptári félév első napjától érvényes. A kamatot a naptári félév előtt
legalább hét nappal hirdetményként közzé tesszük a Népszabadságban és a Magyar Nemzet-
ben, a honlapunkon, valamint a felsőoktatási intézményekben.
Visszafizetés
A Diákhitel törlesztési rendszerét úgy alakították ki, hogy a hitelt felvevők anyagi lehetősége-
ikhez igazodva, jövedelemarányosan törleszthessenek.
A törlesztési kötelezettség kezdetének évében és az azt követő évben a kötelező törlesztő rész-
letet a minimálbér alapján határozzuk meg. Az ebben az időszakban fizetendő összeg az előző
évben október 31-én érvényes minimálbér 6 százaléka.
A törlesztés harmadik évétől kezdve a törlesztő részlet kiszámításának alapja a két évvel az-
előtti jövedelem. Aki jövedelemarányosan törleszt, annak 2006-ban a 2004-es éves jövedelem
6 százalékának 1/12-ed részét kell havonta fizetni.
Mivel a törlesztő részlet nagysága minden évben változhat, a következő évben esedékes havi
összegekről minden év december 15-éig hivatalos levélben értesítjük.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 29
Kérdések:
I. Számítsátok ki, mekkora diákhitelt vett fel az a hallgató, aki
a) 10 féléven át havi 21 000 Ft-ot vett fel?
b) 10 féléven át havi 25 000 Ft-ot vett fel?
c) 4 féléven át havi 40 000 Ft-ot vett fel? (költségtérítéses képzés esetén vehető fel ennyi)
d) Aki az utolsó két félévben havi 30 000 Ft-ot vett fel?
Ne felejtsétek el, hogy a diákkölcsön az év 10 hónapjában vehető igénybe!
II. A d) feladatban említett hallgató a nyári szünet után szeptember elsején megkezdi a tör-
lesztést úgy, ahogy azt a munkábaállás első két évében kell. Szeptember elseje előtt, ami-
kor az első törlesztőrészletet átutalja, tőketartozása 301 687 Ft, kamattartozása 14 638 Ft.
(Ez utóbbi az a kamat, amelyet még csak december 31-én fognak tőkésíteni.) Ha évi 9,5%-
os kamattal számolunk, és a kamatot a meghirdetett módon tőkésítik, mekkora tartozása
marad még a következő év december 31-én? 2007-ben a minimálbér 62 500 Ft. Feltételez-
zük, hogy sem a diákhitel kamata, sem a minimálbér ez idő alatt nem változik.
Az alábbi táblázat segít a számolásban, de ha találsz olyan gyors módszert, amely – kis hi-
ba árán – lényegesen meggyorsítja a számolást, nem szükséges az összes sort kitöltened.
1. év 301687 30 30
⋅ 0 ,095 ⋅ 301687
szept. 1–30. hiszen a kamatot csak év 365
végén tőkésítik
nov. 1–30.
dec. 1–31.
Tehát tőketartozásunk:
30 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ
2. év
jan. 1–31.
febr. 1–28.
márc. 1–31.
ápr. 1–30.
máj. 1–31.
jún. 1–30.
júl. 1–31.
aug. 1–31.
szept. 1–30.
okt. 1–31.
nov. 1–30.
dec. 1–31.
Megoldás:
I. a) Félévente 105 000 Ft-ot vett fel, tehát 10 félév alatt 1 050 000 Ft-ot kapott.
b) Félévente 125 000 Ft-ot vett fel, tehát 10 félév alatt 1 250 000 Ft-ot kapott.
c) Félévente 200 000 Ft-ot vett fel, tehát 4 félév alatt 800 000 Ft-ot kapott.
d) Félévente 150 000 Ft-ot vett fel, tehát 2 félév alatt 300 000 Ft-ot kapott.
II. Tudjuk, hogy a törlesztés első két évében a törlesztőrészlet a minimálbér 6%-a. Ha a mi-
nimálbér 62 500 Ft, ennek 6%-a 3 750 Ft.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 31
1. év 301687
szept. 1–30. hiszen a kamatot csak év 30 30
⋅ 0 ,095 ⋅ 301687
végén tőkésítik 365
2. év 31 31
⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 3750
365 365
jan. 1–31. 314 475-3750 31
A második év végén tehát a diák aktuális tartozása: 314 475 – 45 000 + 27 550 = 297 025 Ft.
Annál a résznél, ahol a teljes évre számoljuk a kamatot, érdemes megmutatni a tanulóknak,
hogy milyen egyszerűvé válik a számítás, ha minden hónapot 30 nappal számolunk. Mivel
1 nap kamata max. 78 Ft, nagy eltérést nem jelenthet ez a számolásban.
Ebben a számításban a hónapok napszámához mindenhol 30-at helyettesítve:
365 0 ,095
⋅ 0 ,095 ⋅ 314475 − ⋅ 3750 ⋅ (31 + 28 ⋅ 2 + 31 ⋅ 3 + ... + 31 ⋅ 12 ) ≈
365 365
0 ,095
0 ,095 ⋅ 314475 − ⋅ 3750 ⋅ (30 + 30 ⋅ 2 + 30 ⋅ 3 + ... + 30 ⋅ 12 )
365
A zárójelben szereplő kifejezés egy számtani sorozat összege, ahol a1 = 30, d = 30, n = 12 .
0 ,095 2 ⋅ 30 + 11 ⋅ 30
Számításunk tehát így alakul: 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 3750 ⋅ ⋅ 12 = 27591 , ami
365 2
csak 41 Ft-os eltérés.