Matematika „A” 12.

évfolyam

2. modul
Gazdasági matematika

Készítette: Lövey Éva

Matematika „A” – 12. évfolyam – 2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA Tanári útmutató 2

A modul célja A felnőttkorba lépő tanulók gazdasági ismereteinek bővítése a tanult matematikai fogalmak segítségé-
vel.
Időkeret 4 óra
Ajánlott korosztály 12. évfolyam
Modulkapcsolódási pontok Tágabb környezetben:
A mindennapi életben, vásárlásnál, hitelfelvételnél, bankszámla nyitásakor, újság olvasásakor a hallott
fogalmak értelmezése. Lehetőségek összehasonlítása.
Hétköznapi szituációk. Gazdasági számítási feladatok és különböző összegzések gyors elvégzése.

Szűkebb környezetben:
A mértani sorozat elemei, mint kamatos kamat. A mértani sorozat elemeinek összege mint halmozódó
betétállomány, vagy járadék tagjai.

Ajánlott megelőző tevékenységek:

Sorozatok, százalékszámítás.
A képességfejlesztés fókuszai Számolás, számlálás, számítás:
Képlet alapján a képletben szereplő ismeretlen kifejezés kiszámítása.

Szöveges feladatok, metakogníció:

A valóságból merített szöveges feladatok alapján felismerni az alkalmazandó eljárást, képletet.
A megkapott végeredmény értelmezése. Szövegben előforduló tartalmi összefüggések megkeresése.
Megjegyzés: Ennek a modulnak az anyaga nem tartozik az érettségi követelmények közé. A mindennapi életben
való könnyebb eligazodás segítségére készült a 18 éves korosztálynak. Tanári döntésen múlik, hogy
foglalkoznak-e vele.
Matematika „A” – 12. évfolyam – 2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA Tanári útmutató 3

AJÁNLÁS
Az utolsó órát a diákoknak kellene tartani, természetesen a tanár irányítása mellett. Kutatómunkára lenne szükség, házi feladat lenne felkészülni,
az órán beszámolva a kutatás eredményéről az osztálytársaknak. A következő kutatási témákat javasoljuk úgy, hogy önként vállalkozók dolgoz-
zák ki ezeket:
- Mit tartalmaz egy konkrét áru és bank esetén a THM? A műszaki áruházláncok hirdetési újságjaiból kiderül, hogy az üzletek szerződést
kötnek egy-egy bankkal, amely különböző hitelkonstrukciókat ajánl a vásárlóknak. A hirdetési újságokban a THM igen széles skálán mo-
zog, még tájékoztatásnak sem elég. Odaírják, hogy konkrét hitel esetén teljes felvilágosítást nyújt az ügyintézőjük. Ez lenne a diák felada-
ta: válasszon ki egy árut, és ne nyugodjon addig, amíg ki nem deríti (ehhez joga van!), hogy itt milyen kamattal számol a bank, milyen
gyakran tőkésítenek, milyen járulékos költségek vannak még, magyarul: miből jön itt össze a THM?
- Van 1 millió forintunk. Két évig nincs rá szükségünk. Keresse meg a diák a legkedvezőbb betéti lehetőséget. Lehet betét, de akár állam-
kötvény is…. Számítsa ki, mennyi pénzünk lesz 2 év múlva.
- Sürgős szükségem van 100 000 Ft szabad felhasználású hitelre. Nézzen utána, milyen feltételek mellett, hogy lehet a legkedvezőbben
hozzájutni. Több bank ajánlatát hasonlítsa össze.
Utóbbi két feladatnál nagyon hasznos az Internet használata.
- Továbbtanulni szándékozóknak: Nézzen utána, azon a területen, ahol – szándéka szerint – majd elhelyezkedik, kb. mennyi a kezdőfizetés,
és a távlati lehetőségek. Majd a diákhitel honlapján a hitelkalkulátorral számíttassa ki, hogy különböző összegű hitelek felvétele esetén
mikorra törlesztheti a kölcsönt és milyen törlesztőrészletekkel.
- Ha mindezekre nincs fogadókészség a csoportnál, akkor jöhet a modulvázlatban meghatározott IV. rész.

A TANANYAG JAVASOLT ÓRABEOSZTÁSA

1. óra: Betétek, EBKM

2. óra: Járadék
3. óra: Áruvásárlási kölcsön, THM, devizahitel
4. óra Hitelek, diákhitel
Matematika „A” – 12. évfolyam – 2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA Tanári útmutató 4

ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK

Sorozatok
Középszint
Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.
Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és
az a n -re, illetve az S n -re vonatkozó összefüggéseket kell használni.
Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.
Emelt szint
Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás) a konvergencia szemléletes fogalma.
Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok.
Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket.
Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét.
Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni.

Gondolkodási módszerek
Legyen képes a tanuló adott szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, szükség esetén matematikai modellt alkotni, a mo-
dell alapján számításokat végezni, és a kapott eredményeket értelmezni.
Matematika „A” – 12. évfolyam – 2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA Tanári útmutató 5

MODULVÁZLAT

Lépések, Eszköz/ Feladat/

Kiemelt készségek, képességek
tevékenységek Gyűjtemény

I. Betétek, EBKM
1. Tőkésítés, kamatperiódus 1. mintapélda;
2. feladat

2. EBKM fogalma, számítása Kommunikáció, kombinatív gondolkodás, pontos fogalmazás Internet+

www.pszaf.hu, vagy
2., 3. mintapélda és 3.
feladat
3. Halmozódó betét kamata, gyűjtőjáradék Rendszerzés, mennyiségi következtetés 4. mintapélda;
4. feladat

II. Járadék
1. Járadék fogalma 5. mintapélda
2. Számítási feladat Rendszerzés, logikus gondolkodás 6. mintapélda;
5. és 6. feladat

III. Kölcsönök, THM, diákhitel

1. THM fogalma Kommunikáció, kombinatív gondolkodás, pontos fogalmazás 6. mintapélda
2. Áruvásárlási kölcsön 7. mintapélda
3. Árfolyam, deviza alapú hitelek Rendszerzés, mennyiségi következtetés 10., 11. mintapélda
Matematika „A” – 12. évfolyam – 2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA Tanári útmutató 6

IV. Hitelek, diákhitel

1. Személyi kölcsön Rendszerezés 8. mintapélda
2. Diákhitel (csoportos feldolgozás) Szövegértés, kommunikáció, logikus gondolkodás Internet+
www.diakhitel.hu
A. és B. feladatlapok
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 7

I. Betétek

Mintapélda1
Számítsuk ki, mekkora éves kamatot jelent az, ha a bankba tett 200 000 Ft-ot évi 6%-kal
a) hathavonta (azaz évente kétszer),
b) kéthavonta,
c) havonta tőkésítik.
A fenti tőkésítési gyakoriságot kamatperiódusnak nevezik.
Megoldás:
Legyen a tőke A = 200 000 Ft.
a) Ha egy bank évente kétszer tőkésít, az azt jelenti, hogy az éves kamat felét két alka-
lommal hozzáírja a tőkéhez. Tehát a 6% felét, 3% kamatot hozzáadnak az A tőkéhez,
2
⎛ 0 ,06 ⎞
így két tőkésítés után A ⋅ ⎜1 + ⎟ = A ⋅ 1,03 = 1,0609 ⋅ A -ra nő a tőke.
2

⎝ 2 ⎠
Ez megfelel 6,09%-os éves kamatnak.
b) Ha a bank évente 6-szor tőkésít, azt jelenti, hogy az éves kamat hatodrészét 6 alka-
lommal hozzáírja a tőkéhez. Tehát a 6% hatodát, 1% kamatot hozzáadnak az A tőké-
6
⎛ 0,06 ⎞
hez, így 6 tőkésítés után A ⋅ ⎜1 + ⎟ = A ⋅ 1,01 ≈ 1,06152 A -ra nő a tőke.
6

⎝ 6 ⎠
Ez évi 6,152%-os kamatnak felel meg.
c) Ha a bank évente 12-szer tőkésít, az azt jelenti, hogy az éves kamat tizenkettedrészét
adják hozzá tizenkét alkalommal az aktuális tőkéhez. Tehát 12 kamatperiódus után a
12
⎛ 0 ,06 ⎞
tőke A ⋅ ⎜1 + ⎟ = A ⋅ 1,005 ≈ 1,06168 A . Ez 6,168%-os kamatnak felel meg.
12

⎝ 12 ⎠
Számunkra ez a legkedvezőbb megoldás.
Megjegyzés: Látható, hogy számításunk eredménye független attól, hogy mekkora az
A tőke.
Általánosan: Ha a bank p%-os évi kamat mellett évi n alkalommal tőkésít, akkor az
n
⎛ p⎞
induló tőke ⎜1 + ⎟ -szeresére nő.
⎝ n⎠
 8 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

Módszertani megjegyzés: A példák adatait megpróbáltuk valós banki ajánlatok alapján számí-
tani. A következő mintapéldához a bankfelügyelet összehasonlító táblázatának adatait hasz-
náltuk úgy, hogy két bank szolgáltatásai közül csak azt vettük figyelembe, melynek összeg-
sávjába esik az 1 millió forint. Időigényesebb, de érdekesebb, ha a bankfelügyelet honlapjáról
a diákokkal közösen mazsolázunk a lehetőségek közül.
www.pszaf.hu (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

Mintapélda2
Azt tervezzük, hogy beteszünk a bankba 2007. január 1-jén 1 millió forintot, és 2 éven át nem
nyúlunk hozzá. A következő banki ajánlatok közül választhattunk 2007-ben. Segíts dönteni!

Kamatláb( bruttó) % / EBKM %

Betétlejárat
Minimá-
előtti fel-
El- lisan le-
Sáv- mondás- Kamat-
neve- köthető
határok 1 hónapos 2 hónapos 3 hónapos 6 hónapos 1 éves kor prémium
zés összeg
alkalmazott
(Ft)
kamatláb

Kamat-
1 000 000 –
csúcs X 6,34/6,49 X X X 1 000 000 0,00 Ft 0,00 Ft
2 999 999
betét

Határ-
idős
1 000 000-tól 5,15/5,22 5,15/5,22 5,20/5,27 5,20/5,27 5,20/5,27 1 000 000 0,00% 0,25
hozam-
betét

Família 1 000 000 Ft

betét- – X X X X 6,00/6,17 50 000
számla 9 999 999 Ft

A következőket lehet még tudni a fenti betétekről:

A határidős hozambetét a lejárat után nem kamatozik.
A Família betétszámla havi kamatjóváírású.
Mi is az az EBKM?
Az egységesített betéti kamatláb mutató egyike azoknak a mutatószámoknak, amelyek segí-
tenek bennünket a különböző banki ajánlatok összehasonlításában. Ahogy a boltokban kötele-
sek feltüntetni minden mosópornál, hogy abból a mosóporból mennyibe kerülne 1 kg, ugyan-
így a bankok is megadják, milyen éves kamat adódik a betétjeiknél, hogy a különböző idő-
pontokban történő tőkésítések ellenére is össze tudjuk hasonlítani az egyes betéti kamatokat.
Tehát az EBKM azt adja meg, hogy mekkora valamely betét tényleges éves hozama. Ezt
köteles minden bank azonos elvek alapján kiszámítani.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 9

Megoldás:
A Kamatcsúcs betét esetén úgy tudunk két éven át takarékoskodni, ha kéthavonta újra és
újra lekötjük 2 hónapra. Bár erről nem szól a hirdetmény, a kamatjóváírás is valószínű-
2 1
leg kéthavonta történik meg. Ilyenkor az éves kamat = részével számolnak, így
12 6
1 év alatt az 1 millió forintunk
6
⎛ 0 ,0634 ⎞
1000 000 ⋅ ⎜1 + ⎟ ≈ 1,065099 ⋅ 1 000 000 = 1065 099 Ft-ra nő.
⎝ 6 ⎠
Ez az összeg az 1 millió forintunk 6,51%-os növekedését jelzi az első évben, ami na-
gyon hasonlít a táblázatunkban szereplő 6,49%-hoz.
Tulajdonképpen már ezek után, különösebb számolgatás nélkül dönthetünk is, azt a be-
téti formát érdemes választanunk, amelynél az EBKM a legnagyobb. Az egyes lehetősé-
geknél: Kamatcsúcs betét 6,49%, Határidős hozambetét 5,27%, Família betétszámla
6,17%, vagyis az első lekötés a legkedvezőbb.

Előfordulhat, hogy valamelyik szemfüles gyerek észreveszi, hogy az EBKM akkor is külön-
bözik az éves kamattól, ha a kamatperiódus 1 év. Ennek oka a következő: a bankoknak az a
szokásuk, hogy az éves kamatot 360 napra adják meg. (Ez a „banki év”.) Ha az általuk meg-
adott kamatot átszámítjuk 365 napra (azaz elosztjuk 360-nal, és szorozzuk 365-tel, az EBKM
értékét kapjuk meg.

Mintapélda3
Számítsuk ki, mekkora összeghez jutunk két év elteltével a fenti – legjobb – ajánlat esetén!
Megoldás:
A tényleges összeg kiszámításához figyelembe kell venni, hogy betétünk kamata után
kamatadót kell fizetni. A kamatadó mértéke a mindenkori kamat 20%-a, így a két hónap
0,0634
elteltével az A összeg után ⋅ A kamatot írnának jóvá (tőkésítenének), de ennek
6
20%-át rögtön az államnak utalják, így számlánkon csak a kamat 80%-a, azaz
0,0634 ⎛ 0,0634 ⎞
⋅ A ⋅ 08 = ⎜ ⋅ 08 ⎟ ⋅ A kamat jelenik meg. Tehát 1 millió forintunk 24 hónap,
6 ⎝ 6 ⎠
12
⎛ 0,0634 ⎞
azaz 12 kamatperiódus alatt 1 000 000 ⋅ ⎜ ⋅ 0 ,8 ⎟ ≈ 1331 484 Ft-ra nő.
⎝ 6 ⎠
10 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

A továbbiakban úgy tekintjük, mintha a megadott kamat mértéke az adózás utáni kamat lenne,
azaz a meghirdetett kamat 80%-ával számolnánk.

Mintapélda4
Ha a bank évi 12%-ot ígér havi tőkésítéssel, az azt jelenti, hogy minden hónap végén az aktu-
ális betét után az éves kamat tizenketted részényi kamatot fizetnek. A kamatot havonta írják
jóvá (és tőkésítik). Ez azt jelenti, hogy minden hónap végén az éppen bankba levő pénzünk
1%-át hozzáadják a betéthez, ettől kezdve a kamat is kamatozik.
Havonta 20 000 Ft-ot tudunk félretenni, és ezt minden hónap elején a számlánkra tesszük.
Olyan bankot választottunk, amelyik (ha 2 éven belül nem nyúlunk a pénzünkhöz) évi 12%
kamatot fizet.
Célszerű egy táblázatot készíteni a hónap eleji és év végi helyzetünkről.
Megoldás:

Hónap elején Hónap végén

1. 20 000 20 000 ⋅ 1,01

2. 20 000 ⋅ 1,01 + 20 000 20 000 ⋅ 1,012 + 20 000 ⋅ 1,01

3. 20 000 ⋅ 1,012 + 20 000 ⋅ 1,01 + 20 000 20 000 ⋅ 1,013 + 20 000 ⋅ 1,012 + 20 000 ⋅ 1,01

24. 20 000 ⋅1,0123 + ... + 20 000 ⋅1,01 + 20 000 20 000 ⋅1,0124 + ... + 20 000 ⋅1,01 + 20 000 ⋅1,01

Észrevehetjük, hogy a 24. hónap végén egy olyan mértani sorozat első 24 elemének
összegét kapjuk, melynél a1 = 20 000 ⋅ 1,01 és q = 1,01 .
Tehát a 24 hónap leteltével felvehető összeg:
1,0124 − 1
S 24 = 20 000 ⋅ 1,01 ⋅ ≈ 544 864 .
1,01 − 1
Két év elteltével 544 864 Ft-unk lesz a bankban.

A fenti típusú takarékosságot gyűjtőjáradéknak nevezzük: rendszeres időközönként (pl. ha-

vonta, évente) azonos összeget fizetünk be, és az a számlánkon kamatozva gyűlik.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 11

Feladatok

1. Az újságban ezt olvashattuk: „Nyolc nap alatt elkapkodták a magánbefektetők a CIB

2006. augusztus elején, 3 milliárd forint értékben piacra dobott, hároméves futamidejű,
a futamidő alatt összesen 24 százalékos kamatot fizető CIB Classic 2009A kötvényét.”
Mekkora évi kamatnak felel meg ez?
Megoldás:
q 3 = 1,24
q = 3 1,24 ≈ 1,0743
Tehát évi 7,43%-os kamatnak felel meg.

2. Döntsd el, az a), b) és c) esetekben alábbi lehetőségek közül mikor, mennyit kapunk
kézhez 1 év után, ha a bankba tett pénzünk százezer forint! (A kamatadót most ne vedd
figyelembe!)
a) Évi 6% kamat esetén, havi kamatperiódussal.
b) Évi 6,3% , ha a tőkésítés kéthavonta történik.
c) Évi 6,4% kamat, ha évente kétszer tőkésítenek.
Megoldás:
a) Havi kamat 0,5% lesz, így pénzünk 1 év múlva 100 000 ⋅ 1,00512 ≈ 106168 Ft.
6,3
b) Kéthavonta a kamat = 1,05% lesz (mivel az év folyamán 6-szor tőkésítenek), így
6
1 év múlva 100 000 ⋅ 1,0105 6 ≈ 106 468 Ft lesz a számlánkon.

c) Félévente a kamat 3,2% lesz, így egy év után 100 000 ⋅ 1,032 2 ≈ 106 502 Ft-ot vehe-
tünk fel.

3. Számítsd ki az EBKM értékét, ha az éves kamat 4,8%, és a kamatperiódus

a) 1 hónap; b) 3 hónap; c) 4 hónap.
Megoldás:
4,8%
a) Most évi 12 alkalommal tőkésítenek, tehát a kamat alkalmanként = 0 ,4% , így
12
12
⎛ 0,4 ⎞
az egy évre számított növekedés ⎜1 + ⎟ = 1,004 ≈ 1,04907 , ilyenkor az EBKM
12

⎝ 100 ⎠
4,907%.
12 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

4,8%
b) Most évi 4 alkalommal tőkésítenek, tehát a kamat alkalmanként = 1,2% , így az
4
4
⎛ 1,2 ⎞
egy évre számított növekedés ⎜1 + ⎟ = 1,012 ≈ 1,04887 , ilyenkor az EBKM
4

⎝ 100 ⎠
4,887%.
4,8%
c) Most évi 3 alkalommal tőkésítenek, tehát a kamat alkalmanként = 1,6% , így az
3
3
⎛ 1,6 ⎞
egy évre számított növekedés ⎜1 + ⎟ = 1,016 ≈ 1,04877 , ilyenkor az EBKM
3

⎝ 100 ⎠
4,877%.

4. Egy életbiztosítással kombinált megtakarítási számlára 10 éven át minden év elején

150 000 Ft-ot fizetünk be. Ebből 20 000 Ft az éves biztosítás díja. Ezek általában éven-
te változó kamatozású számlák, de az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy évi 6%
kamatot fizetnek. A 10 év elteltével mennyi pénz felett rendelkezünk a számlán?
Megoldás:
A számlára befizetett összegből csak 130 000 Ft a megtakarítás, hiszen 20 000 Ft a biz-
tosításunk éves díja.

Év elején Év végén

1. 130 000 130 000 ⋅ 1,06

2. 130 000 ⋅ 1,06 + 130 000 130 000 ⋅1,06 2 + 130 000 ⋅1,06

3. 130 000 ⋅1,06 2 + 130 000 ⋅1,06 + 130 000 130 000 ⋅1,06 3 + 130 000 ⋅1,06 2 + 130 000 ⋅1,06

10. 130 000 ⋅1,06 9 + ... + 130 000 ⋅1,06 + 130 000 130 000 ⋅1,0610 + ... + 130 000 ⋅1,06 + 130 000 ⋅1,06

A 10. év végén felvehető összeg egy mértani sorozat első 10 elemének összege, ahol
1,0610 − 1
a1 = 130 000 ⋅ 1,06, q = 1,06 n = 10 S10 = 130 000 ⋅ 1,06 ⋅ ≈ 1816 314 Ft.
0,06
Tíz év elteltével a számlánkon 1 816 314 Ft lesz.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 13

II. Járadék
Takarékoskodni nem csak azért lehet, hogy valami vágyott dologra összegyűjtsük a pénzt,
hanem hogy később, azonos időközökben – amikor szükségünk van rá – fölvegyük. Ilyenkor
járadékot biztosítunk magunknak.

Mintapélda5
Egy idős házaspár elhatározza, hogy – nyaralójuk eladásából származó – 5 millió forintjukat
bankba teszik évi 9%-os kamatra, és amíg pénzük tart, minden évben a kamat tőkésítése után
kivesznek 500 000 Ft-ot, hogy abból utazzanak. A kamatot minden év végén írják jóvá.
Mennyi pénzük marad a 10. év végén?
Megoldás:

Év elején Év végén

1. 5 000 000 5 000 000 ⋅ 1,09 − 500 000

2. 5 000 000 ⋅ 1,09 − 500 000 5 000 000 ⋅ 1,09 2 − 500 000 ⋅ 1,09 − 500 000

3. 5 000 000 ⋅ 1,09 2 − 500 000 ⋅ 1,09 − 500 000 5 000 000 ⋅ 1,09 3 − 500 000 ⋅ 1,09 2 − 500 000 ⋅ 1,09 − 500 000

10. 5 000 000 ⋅ 1,09 9 − S 9 5 000 000 ⋅ 1,0910 − S10

Az év végén kamatozik a pénzünk, ezért az év elején levő vagyonunkat megszorozzuk

p 9
1+ = 1+ = 1,09 -dal, majd kivonunk belőle 500000 Ft-ot.
100 100
Észrevehetjük, hogy a levont összegek egy mértani sorozat tagjai, melynek első tagja
a1 = 500 000 , kvóciense pedig q = 1,09 .
Számítsuk ki, mekkora összeggel rendelkezik az idős házaspár a tizedik év végén:
1,0910 − 1
5 000 000 ⋅1,0910 − S10 = 5 000 000 ⋅1,0910 − 500 000 ⋅ ≈ 11836 818 − 7 596 465 =
1,09 − 1

= 4 240 354 . Láthatjuk, hogy a tizedik év végén még majdnem az eredeti összeg áll a

rendelkezésükre. (Eltekintettünk az inflációtól és a kamatadótól, ezért ez az ideális, szép

eredmény.)
14 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

Mintapélda6
Számítsuk ki, hogy az előző példában szereplő összeg évi 500 000 Ft kivétele esetén hány
évre elegendő az idős házaspárnak.
Megoldás:
Az előző feladatban szereplő képletet használhatjuk most is, csak úgy, hogy a 10 év he-
lyett n év szerepeljen mindig. A rendelkezésre álló összeg n év elteltével:
1,09 n − 1
Ö(n ) = 5 000 000 ⋅ 10 n − S n = 5 000 000 ⋅ 1,09 n − 500 000 ⋅ .
1,09 − 1
Amíg van pénz a számlájukon, addig ez a különbség pozitív, tehát az Ö(n ) ≥ 0 egyen-
lőtlenséget kell megoldanunk.
1,09 n − 1
5 000 000 ⋅ 1,09 n − 500 000 ⋅ ≥0 / : 500 000
1,09 − 1
1,09 n − 1
10 ⋅ 1,09 n − ≥0 / ⋅ 0,09
0,09
0,9 ⋅ 1,09 n − (1,09 n − 1) ≥ 0
−0,1 ⋅ 1,09 n + 1 ≥ 0 / −1

0,1 ⋅ 1,09 n ≤ 1 / ⋅ 10
1,09 n ≤ 10
Mivel az x a lg x függvény szigorúan nő, vehetjük mindkét oldal logaritmusát:

lg1,09n ≤ lg10 ,
mivel lg10 = 1, ezért n ⋅ lg 1,09 ≤ 1 / : lg 1,09 > 0
1
n≤ ≈ 26,72 .
lg1,09
Ez azt jelenti, hogy a telek árából idealizált körülmények között 26 éven át tudnak utaz-
ni.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 15

Feladatok

5. Egymillió forintot beteszünk a bankba, majd a következő évtől minden év elején kive-
szünk 100 000 Ft-ot. Az évi 9,6%-os kamatot minden év végén tőkésítik. Mennyi pén-
zünk marad a 11. év elején?
Megoldás:
A megmaradó pénz: 1000000 ⋅ 1,09610 − S10 , ahol

1,09610 − 1
a1 = 100 000, q = 1,096, S10 = 100 000 ⋅ ≈ 1563 493.
1,096 − 1
Tehát az összeg a 11. év elején kb.
1 000 000 ⋅ 1,09610 − 1563 493 ≈ 2 500 953 − 1563 493 ≈ 937 460 Ft, ennyi marad a bank-
ban.

6. 200 000 Ft kölcsönt vettünk fel a bankból, évi 12%-os kamatra.

Ha minden hónap elején 15 000 Ft-ot tudunk törleszteni, mennyi idő alatt fizetjük visz-
sza a hitelt?
Megoldás:
Ha az éves kamat 12%, a havi kamat 1% lesz, melyet a hónap végén tőkésít a bank.
A törlesztett összeg mértani sorozat összegeként határozható meg.
S n egy olyan mértani sorozat első n elemének összege, ahol a1 = 15 000 és q = 1,01 .

1,01n − 1
A kölcsönt akkor törlesztettük, ha 200 000 ⋅ 1,01n − S n ≤ 0, ahol S n = 15000 ⋅ .
0,01
15
lg
1,01n − 1
200 000 ⋅1,01n − 15 000 ⋅ ≤ 0. Innen: n ≥ 13 ≈ 14,38 .
0,01 lg 1,01

Tehát 15 hónap alatt ki tudjuk fizetni a kölcsönt.

16 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

III. Kölcsönök, THM, diákhitel

Egy üzletlánc hirdetésében a következőket olvashatjuk:
A fűnyírót megvásárolhatja 12 havi részletre is, 0% kamat, THM: 5,8%.
A fűnyíró ára (ha készpénzzel fizetünk) 48000 Ft, a havi törlesztőrészlet
4000 Ft – mi is lehet hát akkor a THM?

A THM, azaz teljes hiteldíjmutató is egyike azoknak a mutatóknak, ami segít nekünk abban,
hogy eligazodjunk a különböző bankok ajánlatai között. A THM az összes olyan költséget
tartalmazza, ami egy év alatt felmerül a kölcsön törlesztése kapcsán.

Ilyen lehet például a banki kamaton kívül a hitelbírálati díj, a folyósítási jutalék, a kezelési
költség stb. Ha lakást vásárolunk, beszámít a THM-be a megvásárolandó ingatlan értékbecslé-
si díja is. Fenti, „fűnyírós” példánkban valószínűleg fizetnünk kell valami okból (például hi-
telbírálat díjként) 48000 ⋅ 0,058 = 2784 Ft-ot. Még valószínűbb, hogy ez 2800 Ft lesz, mivel a
2800
≈ 0,05833 kerekített értéke is 5,8%.
48000

Mintapélda7
Kerékpárt akarunk vásárolni a négyfős család minden tagjának, és
ezért személyi kölcsönt veszünk fel, melyet 4 hónap múlva egy ösz-
szegben kell visszafizetni. Tudjuk, hogy a bank évi 15% kamatot
számít fel, és a 100 000 Ft-os kölcsön kiutalásakor 1%-os kezelési
költséget levonnak.
Számítsuk ki, mekkora a THM?
Megoldás:
Számítsuk ki, mekkora kamatot kell fizetni 4 hónapra a felvett összeg után! 4 hónap az
év ⅓ része, így a kamat 5%, a visszafizetendő összeg 100 000 ⋅ 1,05 = 105 000 Ft. Nézzük
meg, hogy ez hányszorosa annak az összegnek, amihez hozzájutottunk. Igazából csak
105 000
99 000 Ft-ot kaptunk, hiszen 1%-ot a kifizetéskor levontak: ≈ 1,0606 . A THM
99 000
megállapításakor a jobb összehasonlíthatóság kedvéért mindig 1 évre számolnak. Az
egy évre számított kamat hatványozódik: 1,0606 4 ≈ 1,2653 . Tehát a THM itt 26,53%
lesz, ami meglehetősen magas érték.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 17

Mintapélda8
Vannak olyan kölcsönök, melyekhez igen könnyű gyorsan hozzájutni, de igen magas kamato-
zásúak. Ilyenkor – mivel a különböző futamidők esetén különböző kamattal számolnak – csak
így adják meg a THM értékét: pl:THM: 25–30%. Lehet azonban hitelkalkulációt kérni, ahol
ha beadjuk a kért összeget és a futam-
időt, kiszámítják a törlesztőrészletet.
Ilyenkor már megadják a THM értékét
is. Egy ilyen ajánlatot találtunk az inter-
neten. Nézzük meg, a kamaton kívül
kell-e számítanunk valami egyéb költ-
ségre is a hitel felvételekor?
Megoldás:
Ha az éves kamat 23,85%, akkor
havi törlesztések esetén a havi kamat ennek tizenkettedrésze lesz, ami éves kamatban
12
⎛ 0,2385 ⎞
⎜1 + ⎟ ≈ 0,2664 , és ez pontosan a THM-mel megegyező érték, tehát ennél a
⎝ 12 ⎠
kölcsönnél a kamaton kívül nincs egyéb teher.

Módszertani megjegyzés: Az alábbi mintapéldát akkor javaslom, ha az utolsó óra csoportfog-

lalkozásán nem a diákhitellel foglalkoznak. A diákhitel kamatát nem így számolják, a számí-
tási mód a feladatlap ismertetőjében található. Röviden: naponta kiszámolják az aktuális tar-
tozás kamatát, majd ezt minden év december 31-én tőkésítik. Belátható, hogy ezzel a mód-
szerrel 5 évi halmozódást számolni igen bajos, bár egy egyszerű táblázatkezelő programmal
ez kiszámítható.

Hamarosan leérettségiztek, és lehet, hogy lesz köztetek olyan is, aki diákhitelt vesz igénybe a
továbbtanuláshoz. A hitelt államilag támogatott vagy önköltséges nappali tagozatos képzés-
ben továbbtanuló egyetemi hallgatók vehetik igénybe. Dönthetsz, hogy hány félévre kéred a
folyósítását. Egy tanulmányi félév során 5 havi diákhitelt folyósítanak.
Akkor kezded el törleszteni a kölcsönt, amikor munkába állsz. Az első két évben a minimál-
bér 6%-át kell fizetned havonta mint törlesztőrészletet. A harmadik évtől kezdve a havi
törlesztőrészletet úgy számítják ki, hogy a két évvel korábbi egész éves béred tizenketted ré-
18 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

szének 6%-át kell havonta törlesztésként befizetned egészen addig, amíg nem fizetted vissza
az adósságod.
Módszertani megjegyzés: A diákhitellel kapcsolatos tudnivalók elérhetők a www.diakhitel.hu
oldalon. Található ott egy hitelkalkulátor is. Ez megkérdezi, hány féléven át havi milyen ösz-
szeget akar felvenni a hallgató, majd megtippelteti vele a kezdő fizetését, és megjósolja, mek-
kora törlesztőrészletet fog fizetni, és mikorra jár le a tartozása.

Mintapélda9
Az államilag támogatott képzésben választhatsz, hogy havonta 15, 21, 25 vagy 30 ezer forintot
veszel fel. A 2006/07-es tanévben az éves kamat 9,5%. Ha úgy döntesz, hogy 10 félévre veszed
fel a hitelt, havi 30ezer forintot, és minden félévben 1 összegben kéred, milyen tartozással zá-
rod tanulmányidat? (Feltételezzük, hogy az 5 év folyamán a kamat változatlan marad.)
Megoldás:
Az első kölcsön felvétele és a 10. félév vége között (pl. 2008. október–2013. június)
0,095
57 hónap telik el. Az 1 hónapra számított kamat az éves kamat tizenketted része: .
12

A félévben felvett kölcsön Ennek kamattal növelt összege:

1. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
57

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠

2. félév–március ⎛ 0,095 ⎞
52

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠

3. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
45

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠

4. félév–március ⎛ 0,095 ⎞
40

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠

5. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
33

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠

6. félév–március ⎛ 0,095 ⎞
28

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠

7. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
21

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 19

8. félév–március ⎛ 0,095 ⎞
16

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠

9. félév–október ⎛ 0,095 ⎞
9

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠

10. félév–március ⎛ 0,095 ⎞

4

150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟
150 000 ⎝ 12 ⎠

A jobb oldali oszlop összege lesz a fennálló tartozásunk. Észrevehetjük, hogy ha minden
második sort tekintjük, azok mértani sorozat egymást követő tagjai. Ha alulról felfelé
12
⎛ 0,095 ⎞
nézzük a sorozatok egymást követő tagjait, mindkét sorozat esetén q = ⎜ + 1⎟ ,
⎝ 12 ⎠
9
⎛ 0,095 ⎞
mindkettő 5 tagból áll, de az októberi sorozatnál o1 = 150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟ , míg a már-
⎝ 12 ⎠
4
⎛ 0,095 ⎞
ciusinál m1 = 150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟ . A fennálló kölcsöntartozásunk tehát
⎝ 12 ⎠

5 5
⎛ ⎛ 0 ,095 ⎞12 ⎞ ⎛ ⎛ 0 ,095 ⎞12 ⎞
⎜⎜ + ⎟ ⎟ −1 ⎜ + 1⎟ ⎟ − 1
4 ⎜⎜
9 ⎜
1
⎝ 12 ⎠ ⎟ ⎝ 12 ⎠ ⎟⎠
⎛ 0 ,095 ⎞ ⎝ ⎠ ⎛ 0 ,095 ⎞ ⎝
S o + S m = 150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟ ⋅ 12
+ 150 000 ⋅ ⎜ + 1 ⎟ ⋅ 12
=
⎝ 12 ⎠ ⎛ 0 ,095 ⎞ ⎝ 12 ⎠ ⎛ 0 ,095 ⎞
⎜ + 1⎟ − 1 ⎜ + 1⎟ − 1
⎝ 12 ⎠ ⎝ 12 ⎠
60
⎛ 0 ,095 ⎞
4 ⎜ + 1⎟ − 1 ⎛ 5
⎞
⎛ 0 ,095 ⎞ ⎝ 12 ⎠ ⎜ ⎛⎜ 0 ,095 + 1⎞⎟ + 1⎟ ≈ 1925 342.
150 000 ⋅ ⎜ + 1⎟ ⋅ ⋅
⎝ 12 ⎠ ⎛ 0 ,095 ⎞
12 ⎜ ⎝ 12 ⎠ ⎟
⎜ + 1⎟ − 1 ⎝ ⎠
⎝ 12 ⎠

A fenti műveletsort még számológéppel sem egyszerű elvégezni. Javasoljuk a diákoknak,

0,095
hogy először számolják ki a + 1 mennyiséget (ami az egy havi kamat), majd ha azt eltá-
12
rolták a memóriába, a számításuk áttekinthetőbb lesz.
20 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

Mintapélda10
A bankokban deviza alapú hiteleket is fel lehet venni. Ez azt jelenti, hogy a felvett összeget,
majd a mindenkori tartozást nem forintban tartják nyilván, hanem valamely más pénznemben.
A mindenkori törlesztőrészletet is ebben a valutában határozzák meg. Ha a jövedelmünk fo-
rintban keletkezik, módunkban áll a törlesztést is forintban befizetni, de úgy, hogy az összeg
idegen valutára átváltva akkora legyen, mint a megállapított részlet. Így fordulhat elő az, hogy
a deviza alapú hitelünk törlesztőrészlete azonos kamat és kezelési költség mellett is hónapról
hónapra változik.
A következő táblázat azt mutatja, milyen ajánlatot adhat egy bank egy adott összegű kölcsön
fölvételére.
a) Számítsuk ki, mekkora a felvett hitel!
b) Számítsuk ki, a meghirdetés pillanatában mennyi volt a svájci frank ára!
c) Számítsuk ki, hogy ha a hitelt 10 éves futamidőre vettük fel, milyen törlesztőrészletet
kell fizetni 2007. március 28-án, ha 1 svájci frank ára 158,53 Ft az adott bankban
azon a napon!

Kezelési Törlesztőrészlet a futam-

Hiteltípus Kamat %
költség/év idő függvényében

1 évre fix 10 év 20 év

Svájci frank 2,5% (125 301 CHF 170 CHF

2,49
alapú eFt) (48,6 eFt) (27,4 eFt)

Ft alapú for-
2,0% (100
rásoldali tá- 6,99 58,3 eFt 39 eFt
eFt)
mogatással
Megoldás:
a) A felvett hitel összegét ki tudjuk számítani, hiszen látjuk, hogy 2%-a 100 000 Ft. Így
100 000
maga a felvett kölcsön = 5 000 000 Ft. Ugyanezt az eredményt adja a CHF
0 ,02
125 000
alapú hitelajánlat is: = 5 000 000 Ft.
0 ,025
b) A bank ajánlatában az szerepel, hogy 301 CHF (svájci frank) 48,6 eFt-nak felel meg,
48 600
tehát 1 CHF = ≈ 161,46 Ft. Ugyanakkor az is szerepel, hogy 170 CHF 27,4 eFt-
301
27 400
nak felel meg, ebből 1CHF = ≈ 161,18 Ft. A különbség valószínűleg annak a ke-
170
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 21

rekítésnek a hibájából adódik, hogy a törlesztés forintértékét ezer forint pontossággal

adták meg.
c) 10 éves futamidő esetén 1 havi törlesztőrészlet 301 CHF, amiért 2007. március 28-án
301 ⋅ 158,53 ≈ 47 718 Ft-ot kell fizetni.

Mintapélda11
A következő grafikon azt mutatja, hogyan változott a forint árfolyama az euróéhoz képest,
azaz hány forintért lehetett vásárolni 1 eurót:

a) Olvasd le a grafikonról, hány forintért lehetett vásárolni 1 eurót

2003. január 2-án, 2003. május 2-án, 2004. szeptember 2-án.
b) Olvasd le a grafikonról, a vizsgált időszak alatt, mikor ért a legtöbbet a forint (az euróhoz
képest) és mikor a legkevesebbet!
Megoldás:
a) 2003. január 2-án körülbelül 236 Ft-ba került 1 euró,
2003. május 2-án körülbelül 246 Ft-ba került 1 euró,
2004. szeptember 2-án körülbelül 252 Ft-ba került 1 euró.
b) Akkor ér a legtöbbet a forint, ha a legkevesebbe kerül 1 euró, tehát keressük a grafi-
kon minimumhelyét, és az 2003 januárjában van. Ekkor 1 € (euró) körülbelül
235 Ft-ba kerül.
Akkor ér a legkevesebbet a forint, amikor a legtöbbet kell fizetni 1 €-ért, ezért keres-
sük a grafikon maximumhelyét, amit körülbelül 2003 decemberében találunk, amikor
több mint 270 Ft-ot kellett fizetni 1 €-ért.
22 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

Feladatok
7. Olvasd el figyelmesen az alábbi hirdetményt. Mi az, ami óvatosságra int?
Van-e olyan vásárlási összeg, ami esetén nem tudod, mekkora az önrész?

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK:

IGÉNYELHETŐ HITELÖSSZEG: 30 000–1 000 000 Ft

300 000 Ft-ig a termék vételárának 0%-a,

ÖNRÉSZ: 300 001 Ft felett a termék vételárának
20%-a

FUTAMIDŐ: 6–60 hónap

KEZELÉSI KÖLTSÉG: a hitelösszeg 2%-a

„A hitel megítélése a Bank hitelbírálatának függvénye. Ez a hirdetés kizárólag a figye-

lemfelkeltés célját szolgálja, nem minősül a Bank részéről nyilvános tájékoztatónak és
ajánlattételnek. A teljes hiteldíj-mutató (THM): 0–44,23%, a választott hitelkonstrukció
és a futamidő függvényében. A hitelről szóló részletes tájékoztatást az áruházakban el-
helyezett hirdetmények adnak.”

Számítsd ki, ha vásárolsz az adott bank által nyújtott hitel segítségével egy televíziót
120000Ft-ért, milyen költségekkel jár ez számodra a magasabb THM esetén? A futamidőt
1 évnek válaszd, és 1 év elteltével egy összegben fizeted be a tartozásod.
Megoldás:
300 001-Ft nál nem tudom, mennyi az önrész. (Szerencsére ritkán kerül egy áru ennyi-
be, gyakoribb a 299 999Ft-os ár.)
A hitel felvételének pillanatában ki kell fizetnem a hitel 2%-át, azaz 2400Ft-ot. Tételez-
zük fel, hogy ezen felül nincs egyéb járulékos költség, mert azt odaírták volna. Tehát a
THM többi része a kamatból származik. Igazából csak 117600Ft-ot kaptam kölcsön,
számoljuk rá erre a 44,23% kamatot, az 117 600 ⋅ 1,4423 ≈ 169 614 Ft-ot kell az év végén
visszafizetni.

8. Egy mezőgazdasági vállalkozó 3 millió forint kölcsönt vett fel gép vásárlására, melyet
2 év múlva kezd el törleszteni 3 év alatt, 3 egyenlő részletben, minden év elején.
A bank a fennálló tartozásra évi 18%-os kamatot számít fel. Mekkora lesz a törlesz-
tőrészlet?
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 23

Megoldás:
Az első két évben a tartozás nő, hiszen nem törleszt. A 2. év végén tartozása
3 000 000 ⋅ 1,18 2 Ft-ra nő. Legyen az évi törlesztőrészlet R.

Év elején Év végén
3 000 000 ⋅ 1,18 2 − R (3 000 000 ⋅1,18 2
)
− R ⋅ 1,18 = 3 000 000 ⋅ 1,18 3 − R ⋅ 1,18

3 000 000 ⋅ 1,18 3 − R ⋅ 1,18 − R (3 000 000 ⋅1,18 3

)
− R ⋅ 1,18 − R ⋅ 1,18 = 3 000 000 ⋅ 1,18 4 − R ⋅ 1,18 2 − R ⋅ 1,18

3 000 000 ⋅ 1,18 4 − R ⋅ 1,18 2 − R ⋅ 1,18 − R = 0

3 000 000 ⋅ 1,18 4 − R ⋅ 1,18 2 − R ⋅ 1,18 − R = 0

3 000 000 ⋅ 1,18 4

Rendezve az egyenletet, azt kapjuk, hogy R = ≈ 1 628130 .
1,18 2 + 1,18 + 1
Tehát a vállalkozónak 3 éven át évi 1 628 130 Ft-ot kell fizetnie.

9. Az 1 200 000 Ft kölcsönt évi 12%-os kamatra vettük fel. 1 év alatt fizetjük vissza.
Mekkora a törlesztőrészlet, ha
a) 12 részletben; b) 3 részletben fizetjük vissza?
A kamat tőkésítése mindkét esetben havonta történik.
Megoldás:
a) Ha évi 12% a kamat, az havi 1%-nak felel meg. Legyen a részlet R. A 12. hónap ele-
jén a tartozásnak 0-nak kell lennie, tehát a
1 200 000 ⋅ 1,0112 − (R ⋅ 1,0111 + ... + R ⋅ 1,01 + R ) = 0
egyenlet megoldásakor a mértani sorozat összegképletét alkalmazva:
1,0112 − 1
1 200 000 ⋅ 1,01 − R ⋅
12
=0
0,01
0,01 ⋅ 1 200 000 ⋅ 1,0112
R= ≈ 106 619.
1,0112 − 1
Tehát a törlesztőrészlet havi 106 619 Ft.

b) Ha 3 részletben fizetjük vissza a kölcsönt, az azt jelenti, hogy a fizetési gyakoriság

4 hónap, mert a felvételtől számított 3 hónap múlva fizetjük az első részletet.
1 200 000 ⋅ 1,0112 − (R ⋅ 1,018 + R ⋅ 1,014 + R ) = 0
1 200 000 ⋅ 1,0112
R= ≈ 432 914.
1,018 + 1,014 + 1
Tehát a törlesztőrészlet 432 914 Ft.
24 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

10. Számítsd ki, az alábbi hitel esetén mekkora volt az aktuális euró-árfolyam?
Hány forint lenne ez a havi törlesztőrészlet 2002. január 2-án, 2003. január 2-án, illetve
2004 decemberében, amikor olyan magas volt az euró ára?
Használd a 11. mintapéldában található grafikont!
Mit gondolsz, miért alacsonyabb a törlesztőrészlet 3 hónapos kamatperiódus esetén?
Mit gondolsz, 20 éves futamidő esetén miért nem fele akkora a törlesztőrészlet?

5 millió forint hitelösszeg Havi törlesztő részlet:

20 év futamidő
3 hónapos kamatperiódus esetén 148,58 € 39 140 Ft.

5 millió forint hitelösszeg Havi törlesztő részlet:

20 év futamidő
1 éves kamatperiódus esetén 149,74 € 39 446 Ft.

5 millió forint hitelösszeg Havi törlesztő részlet:

10 év futamidő
1 éves kamatperiódus esetén 99,83 € 26 297 Ft.

Megoldás:
39140
Ha 148,58 € ára 39 140 Ft, akkor 1 € ára ≈ 263,43 Ft.
148,58
A grafikonról leolvasható, hogy 2002.01.02-én 1 € ≈ 245 Ft. A havi törlesztőrészlet te-
hát 148,58 ⋅ 245 ≈ 36 402 Ft.
2003.01.02-án 1 € ≈ 235 Ft, a törlesztőrészlet ekkor 148,58 ⋅ 235 ≈ 34 916 Ft.
Az euró-árfolyam legmagasabb 2003. decemberében volt; ekkor 148,58 ⋅ 272 ≈ 40 413 Ft
a törlesztőrészlet.
Az év folyamán lényegesen csökken a tartozásunk. Ha a kamatperiódus 1 év, az év ele-
jén aktuális tartozás után fizetünk kamatot. Ha a kamatperiódus 3 hónap, az év folya-
mán egyre csökkenő tartozás kamatát számítják fel.
Ha 20 évig fizetjük vissza a kölcsönt, akkor a törlesztés első 10 éve után fennmaradó
tartozásunk további 10 évi kamatával is számolnunk kell.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 25

2.1 feladatlap
Olvassátok el figyelmesen az alábbi tudnivalókat a diákhitellel kapcsolatban, majd válaszolja-
tok a feltett kérdésekre!

Mekkora összeg vehető fel?

Szabadon választhat, hogy mekkora összeget utaljunk bankszámlájára.
A 2006/2007-es tanévben az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók havi
• 15 ezer,
• 21 ezer,
• 25 ezer vagy
• 30 ezer
forintot igényelhetnek.

Mikor utalják át a pénzt?

Dönthet úgy, hogy a félévre járó diákhitelt egy összegben kéri. Ilyenkor a félévre járó 5 havi
ösztöndíjat a szemeszter 2. hónapjának 15-éig egy összegben folyósítjuk. Ha havonta kéri
utalni az összeget, egy adott szemeszterben (félévben) a Diákhitel első folyósítási napja a má-
sodik tanulmányi hónap legkésőbb 15. napja (október 15. vagy március 15.). A Diákhitel
Központ a kölcsön tárgyi tanulmányi félévének első két hónapjára járó összegét az aktuális
tanulmányi félév második hónapjának 15-éig, majd azt követően havonta folyamatosan az
adott hónap 15-éig folyósítja.

Kamat
A kölcsönszerződés értelmében a folyósított kölcsön összege után ügyleti kamatot számítunk
fel. Ez azt jelenti, hogy minden napra annyi kamatot számítunk fel, amennyi az aktuális tarto-
zásnak az 1 napra eső kamata. A kamatszámítás az első folyósítás napjától kezdődik, a kama-
tot a kölcsön visszafizetéséig kell fizetnie. A kölcsön kamatát minden év december 31-én tő-
késítjük.
A Diákhitel kamata változó. A kamat mértékét a kormányrendeletben rögzített szabályok sze-
rint határozzuk meg. A 2007. január 1-től június 30-ig érvényes kamatláb 9,5%.
Az aktuális kamat minden naptári félév első napjától érvényes. A kamatot a naptári félév előtt
legalább hét nappal hirdetményként közzé tesszük a Népszabadságban és a Magyar Nemzet-
ben, a honlapunkon, valamint a felsőoktatási intézményekben.

Visszafizetés
A Diákhitel törlesztési rendszerét úgy alakították ki, hogy a hitelt felvevők anyagi lehetősége-
ikhez igazodva, jövedelemarányosan törleszthessenek.
A törlesztési kötelezettség kezdetének évében és az azt követő évben a kötelező törlesztő rész-
letet a minimálbér alapján határozzuk meg. Az ebben az időszakban fizetendő összeg az előző
évben október 31-én érvényes minimálbér 6 százaléka.
A törlesztés harmadik évétől kezdve a törlesztő részlet kiszámításának alapja a két évvel az-
előtti jövedelem. Aki jövedelemarányosan törleszt, annak 2006-ban a 2004-es éves jövedelem
6 százalékának 1/12-ed részét kell havonta fizetni.
Mivel a törlesztő részlet nagysága minden évben változhat, a következő évben esedékes havi
összegekről minden év december 15-éig hivatalos levélben értesítjük.
26 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

Kérdések:
I. Számítsátok ki, mekkora diákhitelt vett fel az a hallgató, aki
a) 10 féléven át havi 15 000 Ft-ot vett fel?
b) 10 féléven át havi 30 000 Ft-ot vett fel?
c) 4 féléven át havi 40 000 Ft-ot vett fel? (költségtérítéses képzés esetén vehető fel ennyi)
d) Aki az utolsó két félévben havi 30 000 Ft-ot vett fel?
Ne felejtsétek el, hogy a diákkölcsön az év 10 hónapjában vehető igénybe!

II. Ha évi 9,5%-os kamattal számolunk, és a kamatot a meghirdetett módon tőkésítik, mekko-
ra tartozása lesz a következő év szeptember 1-én (a kölcsöntörlesztés kezdetekor) a d) fel-
adatban jelzett hallgatónak?
Az alábbi táblázat segít a számolásban, de ha találsz olyan gyors módszert, amely – kis hi-
ba árán – lényegesen meggyorsítja a számolást, nem szükséges az összes sort kitöltened.

Időszak Aktuális tartozás Hány nap Kamata

okt. 15.–nov. 15. 60000 31 31

⋅ 0,095 ⋅ 60 000 ≈ 484,11
365

nov. 16.–dec. 15. 90000

dec. 16.–dec. 31.

Vigyázat! Itt tőkésítik az eddigi kamatot!

jan. 1.–jan. 15.

jan. 16.–márc. 15.

márc. 16.–ápr. 15.

ápr. 16.–máj. 15.

máj. 16.–jún. 15.

jún. 16.–aug. 31.

Tehát az aktuális kamat és a még nem tőkésített kamat összege mint fennálló tartozás:
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 27

Megoldás:
I. a) Félévente 75 000 Ft-ot vett fel, tehát 10 félév alatt 750 000 Ft-ot kapott.
b) Félévente 150 000 Ft-ot vett fel, tehát 10 félév alatt 1 500 000 Ft-ot kapott.
c) Félévente 200 000 Ft-ot vett fel, tehát 4 félév alatt 800 000 Ft-ot kapott.
d) Félévente 150 000 Ft-ot vett fel, tehát 2 félév alatt 300 000 Ft-ot kapott.
II.

Időszak Aktuális tartozás Hány nap Kamata

okt. 15.–nov. 15. 60 000 31 31

⋅ 0,095 ⋅ 60 000 ≈ 484,11
365

nov. 16.–dec. 15. 90 000 30 30

⋅ 0 ,095 ⋅ 90 000 ≈ 702 ,74
365

dec. 16.–dec. 31. 120 000 16 16

⋅ 0,095 ⋅ 120 000 ≈ 499,73
365

Vigyázat! Itt tőkésítik az eddigi kamatot! Tehát a tartozás dec.31-én:

120 000 + 484,11 + 702,74 + 499,73 = 121686,58

jan. 1–jan. 15. 151 686,58 15 15

⋅ 0 ,095 ⋅ 151 686,58 ≈ 592 ,20
365

jan. 16–márc. 15. 181 686,58 16+28+15 59

⋅ 0,095 ⋅ 181686,58 ≈ 2 790,01
365

márc. 16–ápr. 15. 241 686,58 31 31

⋅ 0,095 ⋅ 241 686,58 ≈ 1950,05
365

ápr. 16–máj. 15. 271 686,58 30 30

⋅ 0,095 ⋅ 271 686,58 ≈ 2121,39
365

máj. 16–jún. 15. 301 686,58 31 31

⋅ 0,095 ⋅ 301686,58 ≈ 2 434,16
365

jún. 16–aug. 31. 331 686,58 15+31+31 77

⋅ 0 ,095 ⋅ 331686 ,58 ≈ 6 647 ,36
365

Tehát az aktuális kamat, és a még nem tőkésített kamat összege mint fennálló tartozás:
331686,58 + 592,20 + 2790,01 + 1950,05 + 2121,39 + 2434,16 + 6647 ,36 = 347 629,55
28 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

2.2 feladatlap
Olvassátok el figyelmesen az alábbi tudnivalókat a diákhitellel kapcsolatban, majd válaszolja-
tok a feltett kérdésekre!

Mekkora összeg vehető fel?

Szabadon választhat, hogy mekkora összeget utaljunk bankszámlájára.
A 2006/2007-es tanévben az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók havi
• 15 ezer,
• 21 ezer,
• 25 ezer vagy
• 30 ezer
forintot igényelhetnek.

Mikor utalják át a pénzt?

Dönthet úgy, hogy a félévre járó diákhitelt egy összegben kéri. Ilyenkor a félévre járó 5 havi
ösztöndíjat a szemeszter 2. hónapjának 15-éig egy összegben folyósítjuk. Ha havonta kéri
utalni az összeget, egy adott szemeszterben (félévben) a Diákhitel első folyósítási napja a má-
sodik tanulmányi hónap legkésőbb 15. napja (október 15. vagy március 15.). A Diákhitel
Központ a kölcsön tárgyi tanulmányi félévének első két hónapjára járó összegét az aktuális
tanulmányi félév második hónapjának 15-éig, majd azt követően havonta folyamatosan az
adott hónap 15-éig folyósítja.

Kamat
A kölcsönszerződés értelmében a folyósított kölcsön összege után ügyleti kamatot számítunk
fel. Ez azt jelenti, hogy minden napra annyi kamatot számítunk fel, amennyi az aktuális tarto-
zásnak az 1 napra eső kamata. A kamatszámítás az első folyósítás napjától kezdődik, a kama-
tot a kölcsön visszafizetéséig kell fizetnie. A kölcsön kamatát minden év december 31-én tő-
késítjük.
A Diákhitel kamata változó. A kamat mértékét a kormányrendeletben rögzített szabályok sze-
rint határozzuk meg. A 2007. január 1-től június 30-ig érvényes kamatláb 9,5%.
Az aktuális kamat minden naptári félév első napjától érvényes. A kamatot a naptári félév előtt
legalább hét nappal hirdetményként közzé tesszük a Népszabadságban és a Magyar Nemzet-
ben, a honlapunkon, valamint a felsőoktatási intézményekben.

Visszafizetés
A Diákhitel törlesztési rendszerét úgy alakították ki, hogy a hitelt felvevők anyagi lehetősége-
ikhez igazodva, jövedelemarányosan törleszthessenek.
A törlesztési kötelezettség kezdetének évében és az azt követő évben a kötelező törlesztő rész-
letet a minimálbér alapján határozzuk meg. Az ebben az időszakban fizetendő összeg az előző
évben október 31-én érvényes minimálbér 6 százaléka.
A törlesztés harmadik évétől kezdve a törlesztő részlet kiszámításának alapja a két évvel az-
előtti jövedelem. Aki jövedelemarányosan törleszt, annak 2006-ban a 2004-es éves jövedelem
6 százalékának 1/12-ed részét kell havonta fizetni.
Mivel a törlesztő részlet nagysága minden évben változhat, a következő évben esedékes havi
összegekről minden év december 15-éig hivatalos levélben értesítjük.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 29

Kérdések:
I. Számítsátok ki, mekkora diákhitelt vett fel az a hallgató, aki
a) 10 féléven át havi 21 000 Ft-ot vett fel?
b) 10 féléven át havi 25 000 Ft-ot vett fel?
c) 4 féléven át havi 40 000 Ft-ot vett fel? (költségtérítéses képzés esetén vehető fel ennyi)
d) Aki az utolsó két félévben havi 30 000 Ft-ot vett fel?
Ne felejtsétek el, hogy a diákkölcsön az év 10 hónapjában vehető igénybe!

II. A d) feladatban említett hallgató a nyári szünet után szeptember elsején megkezdi a tör-
lesztést úgy, ahogy azt a munkábaállás első két évében kell. Szeptember elseje előtt, ami-
kor az első törlesztőrészletet átutalja, tőketartozása 301 687 Ft, kamattartozása 14 638 Ft.
(Ez utóbbi az a kamat, amelyet még csak december 31-én fognak tőkésíteni.) Ha évi 9,5%-
os kamattal számolunk, és a kamatot a meghirdetett módon tőkésítik, mekkora tartozása
marad még a következő év december 31-én? 2007-ben a minimálbér 62 500 Ft. Feltételez-
zük, hogy sem a diákhitel kamata, sem a minimálbér ez idő alatt nem változik.
Az alábbi táblázat segít a számolásban, de ha találsz olyan gyors módszert, amely – kis hi-
ba árán – lényegesen meggyorsítja a számolást, nem szükséges az összes sort kitöltened.

Időszak Aktuális tartozás nap Ennek kamata

1. év 301687 30 30
⋅ 0 ,095 ⋅ 301687
szept. 1–30. hiszen a kamatot csak év 365
végén tőkésítik

okt. 1–31. 301687 – 3750 = 297937 31 31 31

⋅ 0 ,095 ⋅ 301687 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 3 750
365 365

nov. 1–30.

dec. 1–31.

Itt következik a tőkésítés! A kamatok összege a törlesztés kezdete óta:

Az éves kamat szeptember 1 előtti része:

Tehát egész éves kamatunk:

Tehát tőketartozásunk:
30 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

2. év
jan. 1–31.

febr. 1–28.

márc. 1–31.

ápr. 1–30.

máj. 1–31.

jún. 1–30.

júl. 1–31.

aug. 1–31.

szept. 1–30.

okt. 1–31.

nov. 1–30.

dec. 1–31.

Éves kamatok összege:

Összes tőketartozásunk a tőkésítés után:

Megoldás:
I. a) Félévente 105 000 Ft-ot vett fel, tehát 10 félév alatt 1 050 000 Ft-ot kapott.
b) Félévente 125 000 Ft-ot vett fel, tehát 10 félév alatt 1 250 000 Ft-ot kapott.
c) Félévente 200 000 Ft-ot vett fel, tehát 4 félév alatt 800 000 Ft-ot kapott.
d) Félévente 150 000 Ft-ot vett fel, tehát 2 félév alatt 300 000 Ft-ot kapott.

II. Tudjuk, hogy a törlesztés első két évében a törlesztőrészlet a minimálbér 6%-a. Ha a mi-
nimálbér 62 500 Ft, ennek 6%-a 3 750 Ft.
2. modul: GAZDASÁGI MATEMATIKA TANÁRI ÚTMUTATÓ 31

Időszak Aktuális tartozás nap Ennek kamata

1. év 301687
szept. 1–30. hiszen a kamatot csak év 30 30
⋅ 0 ,095 ⋅ 301687
végén tőkésítik 365

okt. 1–31. 301687 – 3 750 = 31 31 31

⋅ 0 ,095 ⋅ 301687 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 3 750
365 365
= 297 937

nov.1–30. 301687 − 2 ⋅ 3 750 30 30 30

⋅ 0 ,095 ⋅ 301687 − ⋅ 0,095 ⋅ 2 ⋅ 3 750
365 365

dec. 1–31. 301687 − 3 ⋅ 3 750 31 31 31

⋅ 0,095 ⋅ 301 687 − ⋅ 0,095 ⋅ 3 ⋅ 3 750
365 365
Itt következik a tőkésítés! A kamatok összege a törlesztés kezdete óta:
122 31 + 2 ⋅ 30 + 3 ⋅ 31 122 184
⋅ 0 ,095 ⋅ 301687 − 0 ,095 ⋅ 3750 ⋅ = ⋅ 0 ,095 ⋅ 301687 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 3750 =
365 365 365 365
0 ,095 0 ,095
⋅ (122 ⋅ 301 687 − 184 ⋅ 3750 ) = ⋅ 36115 814 ≈ 9400Ft ⇒ éves kamat : 9400 + 14638 = 24038Ft
365 365

2. év 31 31
⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 3750
365 365
jan. 1–31. 314 475-3750 31

febr. 1–28. 314 475 − 2 ⋅ 3750 28 28 28

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 2 ⋅ 3750
365 365

márc. 1–31. 314 475 − 3 ⋅ 3750 31 31 31

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 3 ⋅ 3750
365 365

ápr. 1–30. 314 475 − 4 ⋅ 3750 30 30 30

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 4 ⋅ 3750
365 365

máj.1–31. 314 475 − 5 ⋅ 3750 31 31 31

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 5 ⋅ 3750
365 365

jún. 1–30. 314 475 − 6 ⋅ 3750 30 30 30

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 6 ⋅ 3750
365 365

júl. 1–31. 314 475 − 7 ⋅ 3750 31 31 31

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 7 ⋅ 3750
365 365

aug. 1–31. 314 475 − 8 ⋅ 3750 31 31 31

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 8 ⋅ 3750
365 365
32 MATEMATIKA „A” • 12. ÉVFOLYAM TANÁRI ÚTMUTATÓ

szept. 1–30. 314 475 − 9 ⋅ 3750 30 30 30

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 9 ⋅ 3750
365 365

okt. 1–31. 314 475 − 10 ⋅ 3750 31 31 31

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 10 ⋅ 3750
365 365

nov. 1–30. 314 475 − 11 ⋅ 3750 30 30 30

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 11 ⋅ 3750
365 365

dec. 1–31. 314 475 − 12 ⋅ 3750 31 31 31

⋅ 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 0 ,095 ⋅ 12 ⋅ 3750
365 365
365 0,095
⋅ 0 ,095 ⋅ 314475 − ⋅ 3750 ⋅ (31 + 28 ⋅ 2 + 31 ⋅ 3 + ... + 31 ⋅ 12 ) =
365 365
Kamatok összege:
0,095
0,095 ⋅ 314475 − ⋅ 3750 ⋅ 2382 ≈ 27 550
365

A második év végén tehát a diák aktuális tartozása: 314 475 – 45 000 + 27 550 = 297 025 Ft.
Annál a résznél, ahol a teljes évre számoljuk a kamatot, érdemes megmutatni a tanulóknak,
hogy milyen egyszerűvé válik a számítás, ha minden hónapot 30 nappal számolunk. Mivel
1 nap kamata max. 78 Ft, nagy eltérést nem jelenthet ez a számolásban.
Ebben a számításban a hónapok napszámához mindenhol 30-at helyettesítve:
365 0 ,095
⋅ 0 ,095 ⋅ 314475 − ⋅ 3750 ⋅ (31 + 28 ⋅ 2 + 31 ⋅ 3 + ... + 31 ⋅ 12 ) ≈
365 365
0 ,095
0 ,095 ⋅ 314475 − ⋅ 3750 ⋅ (30 + 30 ⋅ 2 + 30 ⋅ 3 + ... + 30 ⋅ 12 )
365
A zárójelben szereplő kifejezés egy számtani sorozat összege, ahol a1 = 30, d = 30, n = 12 .
0 ,095 2 ⋅ 30 + 11 ⋅ 30
Számításunk tehát így alakul: 0 ,095 ⋅ 314 475 − ⋅ 3750 ⋅ ⋅ 12 = 27591 , ami
365 2
csak 41 Ft-os eltérés.