Professional Documents
Culture Documents
KATONAI LOGISZTIKA
1
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG
Elnök: Dr. Pogácsás Imre ddtbk.
Tagok: Bakó Antal ny. ezds. Baráth István ddtbk.
Dr. Báthy Sándor ezds. Dr. Bencsik István ny. altbgy.
Dr. Doór Zoltán Dr. Gáspár Tibor ny vörgy.
Dr. Gyulai Gábor ny. ezds. Dr. Hegedűs Ernő őrgy.
Dr. Keszthelyi Gyula ny ddtbk. Kocsis Lajos ezds.
Dr. Pohl Árpád ezds. Schmidt Zoltán ezds.
Dr. Szenes Zoltán ny. vezds. Dr. Tóth Rudolf ny ddtbk.
Dr. Turcsányi Károly ny ezds. Veres István ny. ezds.
LEKTORI BIZOTTSÁG
Elnök: Dr. Tóth Rudolf ny. ddtbk.
Tagok: Dr. Báthy Sándor ezds., Dr. Gáspár Tibor ny. vőrgy., Dr.
Turcsányi Károly ny. ezds.
Titkár: Rai István ny. alez.
SZERKESZTŐSÉG
Cím: Magyar Katonai Logisztikai Egyesület
1087 Budapest
Kerepesi út 29/B.
ISSN 1789-6398
A közölt cikkek a szerzők véleményét és nem a Szerkesztőbizottság álláspontját
tükrözik!
2
TARTALOMJEGYZÉK
Szerkesztőségi kommentár 5.
Zsitnyányi Attila
Egy „bennfentes” álláspontja a magyar védelmi ipar helyze-
7.
téről
Petkovics Tamás
A hadiipar fejlesztési lehetőségei Magyarországon 54.
Hennel Sándor
Repülőgépek hibrid meghajtási lehetőségei könnyű, több-
célú katonai felhasználás esetén 88.
Solymosi Ferenc
A központi logisztika fejlesztésének lehetősége 118.
Sebők István
9 mm Glock -17 pistol make risk analyses method 139.
Bimbó István
Zárt lőterek környezetre gyakorolt hatásai 153.
3
SZAKTÖRTÉNET
Gáspár Tibor
Adalékok a Magyar Honvédség Logisztikai Ellátó Központ
történetéhez III. rész 182.
Farkas Zoltán
Páncélozott szállító-, ellátó és harcjárművek úszása 210.
Németh Ernő
Az első világháborús vasúti tüzérségről 258.
Kiss Dávid
A Munkásőrség híradásának kiépítése 304.
4
Szerkesztőségi kommentár
Tisztelt Olvasó
5
Ismeretes, hogy a Kormány kidolgozott egy új iparfejlesztési stratégi-
át, az Irinyi tervet, melyben nagy szerepet szán a fegyvergyártásnak
vagy, ahogy óhajunk szerint szeretnénk a hadiipar fejlesztésének. A
szakemberek azonban ezt hallva nem töretlenül optimisták. Emléke-
zetükben még ott él a 2010-ben nagy hírveréssel beharangozott Had-
ipari Korszerűsítési Terv (HADIK) teljes kudarca. Az okokat a HM ve-
zetése soha nem elemezte, nem tárta fel, s ez a jelenlegi elképzelé-
sek kudarcát is okozhatja.
Zsitnyányi Attila, aki már több mint egy évtizede a magyar hadiipar
aktív résztvevője és évek óta a Magyar Védelmi Ipari Szövetség el-
nöke átélte ezt a folyamatot és sajátos szemüvegen át – a szabadpi-
aci vállalkozó pozíciójából – látja a lehetőségeket és a kitörési ponto-
kat. Véleményét, érzéseit, javaslatait tartalmazza a most publikált
írás. A cikkben található értékelést nem kell kritikátlanul elfogadni, sőt
arra bíztatunk minden olvasókat, hogy a szerkesztőség címére küldje
el véleményét, melyet a decemberi számunkban meg is kívánunk
jelentetni (amennyiben a szerkesztői elvekkel nem ellentétes). Arra
számítunk, hogy egy alkotó vitát generálunk, melynek eredményeként
hozzájárulunk ahhoz, hogy a magyar védelmi ipar a stagnálást, a le-
épülést követően a fejlődés útjára léphessen.
6
Zsitnyányi Attila1
Absztrakt
Azzal a nem titkolt szándékkal állítottam össze ennek a cikknek a
háttéranyagát, hogy azok, akik a védelmi ipar jövőjét meghatározó
döntések előkészítésében részt vesznek, ezzel a területtel foglalkoz-
nak vagy terveznek foglalkozni, esetleg azok is, akik döntéseket hoz-
nak a későbbiekben, láthassák egy, az ipari oldalt képviselő vezető
véleményét is. Természetesen nem biztos, hogy minden javaslatom-
mal, megállapításommal mindenki egyet fog érteni, de ez nem is volt
a célom. Sok esetben elég sarkosan fogalmazok, provokálok, gondo-
latokat szeretnék ébreszteni, hogy utána lehessen beszélgetni róla.
17 éve foglalkozom a védelmi iparral, azon belül hadiiparral, nem ke-
reskedő (bár kereskedünk is), hanem igazi fejlesztő és gyártó cég
vezetőjeként. Ismerem a hazai cégeket, jogszabályokat, lehetősége-
ket, valószínűleg hallottam már minden kifogást, mellébeszélést a
döntéshozóktól, „szakemberektől”, vevőktől és gyártóktól is, hogy mit
miért nem lehet tenni. Ha elhittem volna, amit állítottak, hogy mire
képes és mire nem képes a hazai ipar, akkor az elmúlt évtizedben
nem fejlesztettünk volna több mint száz új védelmi-ipari terméket, és
nem adtuk volna el őket itthon és külföldön. Az alábbi anyag a ma-
gyar védelmi ipar fejlesztésével kapcsolatos szakmai álláspontom
összefoglalása, kérdések-válaszok formájában, korábban készült in-
terjúk, cikkek felhasználásával.
1. Bevezetés
8
masztja alá, hogy a hadiipar számára az egyetlen kitörési út a szelek-
tív fejlesztés, az együttműködés a NATO és az EU tagállamok válla-
lataival, valamint az export fokozása.
9
Ennek érdekében a biztonsági szempontoknak lényegesen domi-
nánsabban kell megjelenniük az állami beszerzéseknél. Ezt az elvet
szükséges követni a honvédségi, belügyi beszerzések gyakorlatában
is, amelynél a magyar védelmiipari termékek beszerzésére lehetősé-
get ad a 228/2004. (VII.30.) Kormányrendelet megfelelő pontjainak
alkalmazása.
10
3. Van-e értelme Magyarországon védelmi (hadi)ipari
termékeket gyártani, fejleszteni? Miért nem jó, ha
továbbra is külföldről vásárolunk, mint eddig?
12
ezen kívül a fejlesztésnél és képzésnél foglalkoztatottak mun-
kahelyei is megszűnnek, elsorvadnak;
nem a hazai munkaadói és munkavállalói oldalon generál több-
let magyar adóbevételeket (ami ez úton keletkezik, az nem a
profilgazda magyar cégnél marad).
13
Az akkor előkészített stratégia alapvető célja egy erősen speciali-
zált, high-tech színvonalú, export-orientált védelmi és biztonsági ipar
létrehozása volt. „A cél megvalósítása érdekében vissza kell állítani
az állam stratégiai pozícióját, elsősorban integrátorként, arra a ma
még meglévő profilgazda hazai tulajdonú technológiai bázisra kon-
centrálva, amelyre mindez építhető. A szűkös költségvetési források
még indokoltabbá teszik, hogy egy stabil, jogszabályok által garantált
költségvetési háttér kerüljön kialakításra program- vagy projektkölt-
ségvetések formájában.” Ugyanekkor elindult a gazdaságbiztonságról
szóló törvény kidolgozása is, amely megalkotásában is részt vettek
szakértők. Bár a kidolgozott védelemi ipari stratégia az elmúlt évek-
ben fiókban hevert, de folyamatosan frissült, így mindenképpen pozi-
tívum, hogy ebben a kérdésben előrelépés történt. Reméljük, hogy az
Irinyi-terv részeként, a korábban a Szövetséggel együttműködésben
kidolgozott stratégia továbbfejlesztett változataként fog a közeljövő-
ben megjelenni.
14
Visszatérve a stratégia kidolgozására, vajon helyes elképzelés a
tárcaközi munkabizottság létrehozása? A Szövetség évek óta java-
solja ennek megteremtését, hiszen amikor a védelmi ipar kerül szóba,
hajlamosak vagyunk mindig csak a honvédségre és a hadiiparra gon-
dolni, de nem lehet minden feladatot és felelősséget a Honvédelmi
Minisztérium „nyakába varrni”. Folyamatosan hangoztatjuk, hogy
szükség van egy olyan „munkacsoportra”, ahol jelen vannak a HM, az
MH, a BM, az OKF, a Rendőrség, az NGM és az ipar képviselői, és
ahol a hazai beszerzésekkel, fejlesztési irányokkal és a közreműkö-
dőkkel kapcsolatban fel lehet mérni a valós helyzetet, objektív dönté-
seket lehet hozni, amelyek azután végrehajtásra is kerülnek. Teljesen
természetes, hogy az egyik alkalmazó (például a Magyar Honvédség)
rövid távú érdekei nem feltétlenül egyeznek a saját irányító miniszté-
riuma, a Honvédelmi Minisztérium és annak cégeinek érdekeivel.
Emellett ezek az érdekek köszönő viszonyban sincsenek, mondjuk a
BM vagy az NGM, esetleg az ország érdekeivel.
15
készített anyagokat, esetenként vissza is küldik, és a helyes irányba
terelik a folyamatot. Így nem fordulhat elő, hogy valakinek a „kiváló”
ötlete úgy valósul meg, hogy annak nincs semmi értelme, mert nem
volt senki más a rendszerben, aki akár józan paraszti ésszel meg-
vizsgálta volna azt. A testület időben észleli azt is, ha egy termékről
valaki azt állítja, hogy csak külföldről szerezhető be, ami a valóság-
ban nem állja meg a helyét. Ilyen szervezetre lenne szüksége minden
olyan területnek, amely tevékenysége során a hazai védelmi iparban
elérhető terméket tudna felhasználni (MH-HM, BM-rendőrség, TEK),
de a kisebb szervezeteket (pl. parlamenti őrség), akár ad hoc jelleg-
gel is, hozzá lehet rendelni egy-egy testülethez. A szakági testületek
felett egy központi tanácsadó testület állhatna, amelyben minden ta-
nácsadó testület egy-egy főt jelölne. Ennek segítségével a központ
iránymutatása közvetlenül eljuthatna minden ágazathoz, és alulról is
garantáltan feljut minden javaslat a központba. A központi szervezet
meg tudja vizsgálni minden konkrét beszerzésnél, hogy van-e esetleg
hasonló beszerzés más területeken, azonos eszköz alkalmazható-e,
indokolt-e az eszköz beszerzése, vagy más szervezet erőforrásait
kellene használni, rendelkezésre áll vagy előállíttatható-e hazai gyár-
tásban, akár kisebb, de elfogadható kompromisszumok árán. Termé-
szetesen ez bizonyos körök érdekeit sértheti, de pont ez lenne a
szándék.
16
meghatározott import kiváltására kellene koncentrálni, ha pedig
eredményeket akarunk elérni, akkor rövid távon a termékfejlesztések-
re kellene összpontosítani. Igaz, ma egyre nehezebb megfelelő szak-
embereket találni, de azért a mérnöktudás, ha korlátozottan is, még
megtalálható. Ma az egyik legnagyobb feladat a bizalom helyreállítá-
sa, hogy a cégek újra együttműködjenek egymással, és az állami
szereplőkkel merjenek belevágni a fejlesztésekbe, elhiggyék, hogy ha
jót alkotnak, akkor azt itthon is megveszik tőlük.
17
beszerzéseket részesítsük előnyben. Akik a beszerzésben dolgoz-
nak, valamint a HM, a BM szakemberei, legyenek büszkék arra, hogy
hazai eszközöket alkalmaznak. Akik a diplomáciában dolgoznak az
ország érdekében, merjék felvállalni, hogy hazai megoldásokat aka-
runk preferálni, és lobbizzanak azért, hogy külföldön is kapjunk lehe-
tőségeket. Ehhez persze az is szükséges, hogy ne érje őket itthonról
az a vád, hogy ez esetben biztos „valamelyik cégnek dolgoznak”, így
előrelépés a területen csak kormányzati támogatással történhet. Ha
ezt sikerül elérni, lesz egy alap, melyre lehet építkezni, hogy újra
nemzetközi sikerekről is be lehessen számolni.
20
ség) kutatás-fejlesztési fórumain. (Ez külföldön mindenhol „bevett
gyakorlat”.) Ma minden alkalommal más és más, megfelelő mérnöki
alapképzettséggel nem rendelkező, lelkes katonák mennek a szak-
mai kiállításokra.
21
7. A magyar védelmi iparban érdekelt szereplők
22
A védelmi iparban érdekelt cégeknek korrekt az együttműködésük
a Nemzetgazdasági Minisztériummal, az MKEH-el, a szakmai szer-
vezetekkel, és folyamatosan keresik a kapcsolatot a BM és a HM felé
is. Míg a HM - akár mint vásárló, igénytámasztó, szakmai koordinátor
- szinte teljesen kivonult a hazai védelmiipari piacról, a BM szerepe
folyamatosan erősödött, a hazai ipar erősítése irányába mutató lépé-
sei figyelemre méltóak. A szűkös költségvetési források még indokol-
tabbá teszik, hogy egy stabil, jogszabályok által garantált költségve-
tési háttér kerüljön kialakításra, program- vagy projektköltségvetések
formájában. Ennek kezdeményeit látjuk ma már a BM vonatkozásá-
ban a tűzoltójárművek gyártásánál.
23
3. Egyéb magyar tulajdonú védelmiipari gyártó cégek, profilgaz-
dák (SERO, CARINEX, BHE-BONN, ARTIFEX).
4. Egyéb magyar tulajdonú védelmiipari cégek (VIDEOTON, MLR
Tech.).
5. Részben vagy egészben külföldi tulajdonú, Magyarországon
gyártó cégek (G.I.S., VEKTOR, Pro Pátria).
6. Külföldi tulajdonú, magyar védelmiipari gyártótól rendelő cé-
gek.
7. Mindenki más.
24
gezni. A stratégiai kereskedelmi tételeket viszont csak a profilgazdá-
kon keresztül szabadna behozni! Természetesen senkinek sem lehet
megtiltani, hogy mit tegyen, de ha a beszerzések a megfelelő jogsza-
bályok alapján történnek, akkor ez a probléma automatikusan megol-
dódik. A kereskedők az MNKH helyzetbehozásával inkább annak tá-
mogató partnereként képzelhetőek el.
Mind a kettő szükséges. Védelmi vagy hadiipart nem lehet csak ál-
lami vagy csak privát cégekre építeni. Az állami cégeken keresztül
könnyebb a nagyobb projekteket végigvinni, de csak a profilgazda
hazai KKV-k közreműködésével, bevonásával.
25
8.1. Az állami cégek jelenlegi helyzete
26
A HM társaságoknál fenntartható módon új munkahelyteremtésről
csak olyan körülmények között lehet szó, ha képességeiknek és meg-
lévő kihasználatlan kapacitásaiknak megfelelően, a HM tendereztetés
nélkül, kizárólag piaci alapon helyzetbe hozza azokat, hogy a rájuk
bízott szakfeladatokat ellássák (haditechnikai eszközök karbantartá-
sa, felújítása, javítása, esetleges gyártása). A működtetés érdekében
elfogadható, hogy nagyobb állami projekteket is kezeljenek, mint a
határőrizeti rendszer kiépítése, víztisztítók építése. A HM tulajdonú
cégeknek azonban nem szabadna megjelenni pl. védelmiipari kiállítá-
sokon, itthoni haditechnikai bemutatókon teljesen civil termékekkel
(víztisztító, nyerges utánfutó), mivel ezek nem a megfelelő piacon
kerülnek így bemutatásra, és még hiteltelenné, nevetségessé is teszi
őket, ezáltal a hazai védelmi ipart is.
27
sát végzi). Az EI-ből ki kell emelni a termékeket, át kell adni a fejlesz-
tő gyártó cégnek, és a továbbiakban csak az üzemeltetést és a pro-
jektmenedzsmentet és finanszírozást végezze.
28
Defence Holding Kft-t, ahol mindenki egyenlő, a társaság nyitott,
belépési feltétel a 100%-os magyar tulajdon és exportképes védel-
mi-ipari termék. Az iparban érintett megfelelő cégek belépésével
lehetne kommunikálni, hogy a HDH tulajdonosainak együtt több tíz-
ezer alkalmazottja van.
29
között 7 vállalkozás – mint rögzített hadiipari kapacitást fenntartó cég
– jelképes támogatásban részesül.
30
9. A beszerzések jelenlegi jogi környezete
31
10. A hazai védelmi ipar helyzete
32
mára stabilizálódott. A finanszírozási, pályázati források vagy a tőké-
hez juttatás terén a védelmi és biztonsági szektor semmilyen előnyt
nem élvez, lényegében a többi ágazattal azonos a megítélése, sőt
akad példa hátrányos megkülönböztetésre is. A régi nagy gyártókból
szinte csak a RÁBA, GAMMA, CURRUS (gödöllői gépgyár) és két,
ma már külföldi tulajdonban lévő lőszergyártó cég maradt fenn, de
ezzel párhuzamosan megjelent több új cég is.
33
Ma elsősorban a meglévő termékekre, az import kiváltására kell kon-
centrálnunk. Ez sokkal inkább azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztés
mellett most a termékfejlesztésre kellene összpontosítanunk. El-
mondhatjuk azonban, hogy a mérnöktudás még megvan, talán pénzt
is lehet találni a fejlesztésekhez, ma leginkább a bizalom hiányzik,
hogy a cégek együttműködjenek egymással, bele merjenek vágni a
fejlesztésekbe, elhiggyék, hogy ha jót alkotnak, akkor azt meg is ve-
szik tőlük itthon is. Az Európai Tanács védelmi iparral foglalkozó ta-
nulmányában is hangsúlyosan megjelenik a kettős felhasználású
termékeket gyártók bevonásának preferálása. A magyar védelmiipari
szereplők legtöbbje most is ilyen, ezért képes létezni még ma is.
34
egyeztetések során is. Ez mind az eredményesség rovására ment.
Mára odáig jutottunk, hogy a legtöbb cégünknek, ha külföldön tárgya-
lási lehetősége adódik, akkor a szövetségünk katalógusát viszi ma-
gával, amelyben a többiek is megtalálhatóak. Erősödik újra a bizalom,
együttműködési készség, egyre gyakrabban előfordul, hogy három-
négy cég együtt megy külföldre tárgyalni, bemutatót tartani, kiállítani.
Magyarul: segítünk egymásnak. Ha együtt építkezünk, közösen jele-
nünk meg, az mindenkit erősít, sokkal több terméket tudunk kínálni,
és az sem elhanyagolható, hogy mint a rajban úszó kis halak, sokkal
nagyobbnak tűnünk, és ez nagyon fontos a nemzetközi versenyben.
Ez a metódus, úgy tűnik, idehaza is beválik, ezért ha valamelyik tag-
társunkhoz érkezik egy delegáció, akkor arról értesíti a szövetséget, s
ha van olyan cég, amelyik tud csatlakozni, és a delegációt is érdekli a
bemutatandó termék, akkor ő is lehetőséget kap.
35
Hazai gyártásból a Magyar Honvédség az elmúlt időszakban első-
sorban lőszereket, pirotechnikai termékeket, szárazföldi járműveket,
felépítményeket és tartozékokat, radartechnikai, kommunikáció- és
híradástechnikai berendezéseket, szoftvereket, speciális biztonsági
rendszereket, vegyi mentesítő- és védőkészleteket, sugárszintmérő-
ket, áramellátó berendezéseket, valamint ruházati- és védőfelszere-
léseket szerzett be. Jelentős volt továbbá a hatástalanítási szolgálta-
tás megrendelése.
36
12.3. Exportoldalon célországok
Az, hogy egy távoli országgal megfelelő szintű kapcsolatot fel le-
hessen venni, már önmagában nehéz. Ahhoz bizalom kell, erőforrás
és persze egy olyan termék, ami érdekli a másik oldalt is. A magyar
hadiipari cégek üzleti lehetőségei picik azokhoz képest, ami egy
orosz, egy amerikai vagy egy német hadiipari társaságnál jelentkezik.
Ráadásul ezekben az országokban állami szinten nagyon hatéko-
nyan foglalkoznak a hadiipari export támogatásával. Magyarorszá-
gon, az hogy eljuthatunk-e egy külföldi vagy akár hazai hadgyakorlat-
ra vagy kiállításra, még nem egyértelmű kérdés. Ilyenkor értékelődik
fel az MNKH vagy a Védelmiipari Szövetség szerepe, amely azért is
dolgozik, hogy legalább az evidens legyen, hogy egy-egy hazai kiállí-
táson ne csak külföldi cégek mutathassák be a termékeiket a vevők-
nek.
37
egyetlen, közepes méretű lengyel védelmiipari vállalatnál. A dolgozói
létszámot tekintve szinte valamennyi régiós országtól elmaradunk, de
sok területen a termékek szempontjából sem túl rózsás a helyzet.
Ezért is nagyon fontos az országon belüli együttműködés! Amennyi-
ben a HM és BM tulajdonú cégek – a hazai privát cégek szakembere-
ivel és termékeivel a hátuk mögött – egy egységként tudnának a kül-
föld felé megjelenni, akkor is csak éppen átlépnék az „észlelési” ha-
tárt, de már kelthetnék azt a hatást, hogy most is van Magyarorszá-
gon védelmi ipar. Amikor elmegyünk a nemzetközi kiállításokra, sok-
szor szomorúan látjuk, hogy minden ország hadiipara jelen van, csak
mi nem vagyunk ott. Meg kell mutatni, hogy igenis létezünk!
38
sokkal kedvezőbb költségekkel jártak, mint bármely hazai rendezvé-
nyen történő megjelenés, ez sajnos az MNKH elindulásával megvál-
tozott, a költségek jelentősen megnőttek, és a legtöbb jelentős kiállí-
táson meg sem jelenik az ország. Nem egy esetben a külföldi part-
ner- szövetségek meghívására vehetünk részt ingyenesen a nemzet-
közi haditechnikai kiállításokon.
39
ról, ahova szinte minden esetben szerveznek mini bemutatókat a saj-
tónak vagy az utánpótlásnak, vagy akár a tűzoltó- vagy rendőrnapok-
ról, az egyéb állami rendezvényekről. Ezek az események nem jelen-
tenek költségnövekedést a HM, BM számára, az ipari cégek a rende-
lések hiányában szűkös költségvetésük mellett is megmozgathatóak
lennének, hogy a saját termékeik megjelenését, ha kell, szakembe-
rekkel is biztosítsák.
40
maznak, s hogy mely termékeknek, milyen hazai kötődése van. Jó
alap erre az MH Összhaderőnemi Parancsnokság korábbi ilyen jelle-
gű kiadványa vagy az MVSZ adatbázisa, amelyet nagyon gyorsan
lehetne kibővíteni elektronikus formában. Ez a kiadvány későbbiek-
ben az exportpiacokon is egy jól használható kiadvány lehet BM ki-
egészítéssel és az MVSZ, MNKH finanszírozásban.
41
a még meglévő védelmiipari (sok esetben egyszerűen ipari) kapacitá-
saikat, mérnök kultúrájukat megmentsék, hogy a jövőben legyen mire
építkezniük. A „nagy” európai országok ezeken a folyamatokon már
korábban átestek, itt a saját belső piacuk szűkülése után a következő
lépcső az új csatlakozó országok piacai (köztük Magyarország) vol-
tak.
42
sa, hiszen, ha nem tudjuk, hogy kinek mije van, hogy találjunk egy-
másra? Ez a javaslat is folyamatosan felvetésre kerül itthon és kül-
földön a társszövetségeknek. A termékkatalógushoz a hazai alap-
anyagokat az MVSZ már összegyűjtötte és folyamatosan frissíti is.
Sajnos úgy tűnik, mindenkinek túl sok a dolga otthon, és nem ér rá
foglalkozni azzal, hogy az általunk felvetett témákat véleményezze,
végig vigye. Vannak bemutatók, rendezvények, járunk egymáshoz
kiállításra, nagyon pozitív a hozzáállás, de előrelépés nincs. Azon
sokat vitatkozunk a szövetségeken belül is, hogy az ilyen jellegű
együttműködéseket kinek kellene serkentenie: az iparnak vagy a poli-
tikának, a civil szervezeteknek vagy az államoknak. Látni kell, hogy
ez nem egy elvont vita a hatáskörökről, hiszen bármilyen kapcsolatte-
remtéshez, együttműködési lehetőségek kidolgozásához erőforrások
szükségesek. Konferenciát, kiállítást, találkozókat kell szervezni,
konkrét témákat meghatározni és végigvinni, s ezt csak együtt lehet.
43
egyébként a sikeres külpiaci megjelenéshez is. Ez a megoldás – új
források beemelése nélkül is – látványos fejlődést tenne lehetővé.
44
a katonák egyéni felszerelésének korszerűsítése;
technikai felderítő eszközök rendszerbe állítása.
Fontos azt látni, hogy ha a hadiiparról esik szó, akkor sokan csak
egy harckocsira, egy helikopterre, egy rakétára, egy komolyabb mű-
holdra vagy éppen hadihajóra tudnak gondolni, amelyek fejlesztésé-
re, gyártására a magyar hadiipar tényleg nem képes. Ugyanakkor
rengeteg olyan eszköz van, amelyeket még/már most is képesek va-
gyunk gyártani. Egy ekkora ország iparának alapvetően a kis forrás-
igényű platformok fejlesztésében van lehetősége. Önálló védelemipa-
ri termékek közül a korábban említett radaron kívül többek között fu-
tóművekkel (RÁBA), vegyivédelmi eszközökkel (Gamma), speciális
elektronikai berendezésekkel, rendszerekkel (BHE Bonn, Carinex),
fegyverekkel (SERO) és fegyvertartozékokkal (G.I.S.) ért el sikereket
Európában, Amerikában és a Közel-keleten. Nagyon fontos terület
azonban a hazai piacra történő fejlesztés és gyártás. Gyakran hallani,
hogy az is baj, hogy túl nagy a hazai megrendelések aránya a cégek-
nél, és ez azok alkalmatlanságát mutatja. Ez egy óriási félreértés.
Nem csak az a jó termék, amely külföldre is eladható, hiszen sok
esetben ennek politikai akadálya is lehet, hanem legalább olyan fon-
tos az importkiváltás.
46
is az országban. Hatalmas kapacitásokkal rendelkeznek, de nincs
elég munkájuk A HM-nél az EI varroda óriási tévedés. A képesség
létrehozása valós növekedést nem jelentett, ez elsősorban csak át-
csoportosítás, hiszen most is itthon készülnek ezek a ruhák, csak az
amúgy is hátrányos helyzetű térségek munkahelyei szűnnek majd
meg. Ez semmiképpen sem érdeke az országnak. A feladathoz
mindenképpen kellene néhány ruházati szakember, de nem a HM
EI-nél, hanem az MH-nál vagy a HM-nél. Nagy probléma ma már,
hogy nincsenek technikai szolgálatfőnökségek, nincs HTI stb. Most
HM-en és MH-n belül is mindenki versenyez, el kellene dönteni, hol
van vagy legyen a támogató szakembercsapat, és azt kellene to-
vább építeni.
47
egyes újabb jármű árt a magyar gazdaságnak, mert kiválthatóak
lennének hazai fejlesztésű és gyártású járművekkel).
48
bárki komolyan szeretne foglalkozni, akkor ma csak a G.I.S és
SERO az, ami megkerülhetetlen. A beszállítói láncban sok gyártó
céget érintene még. Nagyon fontos lenne meghatározni, hogy me-
lyek azok a termékcsoportok, amelyekről egyáltalán érdemes gon-
dolkodni. Kiváló importkiváltó terület, növekedéssel és EXPORT
lehetőséggel, ha nem az állami cégekhez kerül, akkor is növeli az
adóbevételeket. A sajtóban megjelent termékvonal, licence vásár-
lással csak importkiváltásra alkalmas. Ez is legyen, ha lennie kell,
de ez sem fogja megváltani a magyar védelmi ipart, csak az adott
cégnek lesz belőle pénze. Lehetőség szerint meglévő gyártókapa-
citásokra kell ráépíteni, és akkor van értelme.
14.3. Rövid távon (akár 1-1,5 éven belül) látványos és jól kom-
munikálható eredményeket produkálható, exportképes, több
védelmiipari cégnek feladatot adó termékek
49
figyelembe vették és megvalósították a nemzetközileg ismert köve-
telményeket az alábbiak szerint: nagy tűzerő, mozgékonyság, hor-
dozhatóság, használhatóság, fekve, térdelve, állva és akár menet-
közben is lehessen harci feladatokat ellátni. Az eszköz további egye-
dülálló tulajdonsága a multi kaliber, hogy cső- és tárcsere után képes
a .50-es és a 12,7x108-as kaliberű lőszerekkel működni, amely azon
országok hadseregeinél, amelyek mindkét típusú lőszert használják,
jelentős logisztikai előnyökkel járhat. Jelenleg nincs a piacon olyan
fegyver, amelyik a fenti, külön-külön is egyedülálló tulajdonságokkal
/képességekkel rendelkezne!
15. Összefoglalás
51
A stabil fejlődés legfontosabb eleme a következő években a tárcák
részéről a fejlesztésre rendelkezésre álló források rögzítése, melyen
belül rögzíteni kell a hazai termékek arányát, és akár azon belül a
profilgazda stratégiai cégekre is meg kell határozni egy minimum ke-
retet. Így tervezhetőek a bevételek és a kiadások, mindenki bátrab-
ban mer a jövőbe fektetni.
Irodalomjegyzék
52
2. NGM: SZAKÁGAZATI IPARSTRATÉGIÁK, VÉDELMI- ÉS BIZ-
TONSÁG IPAR, 2012
3. NGM, szakmai háttéranyagok
4. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) szakmai
anyagok 2013-2014
5. MVSZ munkaanyagok, tervezetek
6. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A védelmi és biztonsági ipar ver-
senyképességi stratégiája projekt helyzetéről 2007
7. Európai Tanács védelmi iparról szóló közleménye 2013
8. Magyar védelmiipari cégek helye, szerepe 2010,
9. SERO engineering kft: HIÚZ háttéranyag 2016
10. Gamma Zrt: KOMONDOR háttéranyag 2015
11. Magyar Védelmipari Szövetség: honlap, prezentációk,
védelmiipari cégek katalógusa 2015
12. http://biztonsagpiac.hu/ujra-helyzetbe-kerulhet-a-magyar-hadiipar
13. http://biztonsagpiac.hu/ujabb-remenyt-ad-az-irinyi-terv
53
Petkovics Tamás1
Absztrakt
Abstract
Hadiipar fogalma
55
munkaanyag meghatározása szerint „a védelmi ipar ágazatokon át-
nyúló, diverzifikált, stratégiai iparágként határozható meg, amely ma-
gába foglalja a hagyományos hadiipart, belbiztonságot és a fejlődő-
ben lévő biztonsági ipart, a kritikus infrastruktúrát érintő
kibervédelmet, terrorelhárítást, katasztrófavédelmet, valamint a repü-
lőgép- és űripart egyaránt. Ezek az ágazatok mind az alkalmazott
technológiák, mind a termékek és szolgáltatások tekintetében – kü-
lönböző szinteken és formákban – összefonódnak.” (Csiki 2014,
p. 127) A biztonsági vagy biztonságtechnikai ipar helye a védelmi
iparon belül nem feltétlenül egyértelmű. A védelmi ágazat jellemzően
– a védelem közjavak közé sorolandó jellegéből fakadóan – az állam
által végzett tevékenységeket takart korábban. Ennek legjobb példája
a rendvédelem, igazságszolgáltatás, katasztrófavédelem, honvéde-
lem. Az utóbbi évtizedekben viszont megfigyelhető - a társadalmi és
technológiai változások következményeként - a védelem magán-,
illetve klubjavak2 (Buchanan 1965) irányába való eltolódása.3 Gon-
dolhatunk a személy- és vagyonvédelmi cégek egyre komolyabb sze-
repére a fejlett országokban, melyek az állam közrendvédelmi és
közbiztonsági feladatait helyettesítik részben piaci megoldásokkal. Az
új biztonsági ágazat műszaki eszközeinek előállítására alakult ki a
biztonságtechnikai ipar, mely eltérő jellegű termékeket állít elő, mint a
hagyományos védelmi ipar többi szereplője. Napjainkban viszont, a
technológiai fejlődés és a piaci igények változásaként, a két iparág
folyamatos összeolvadása figyelhető meg.
2
A klubjavakat a magánjavak és a közjavak közötti átmenetnek tekinthetjük,
melyben fogyasztók egy kisebb csoportja számára kizárólagos hasznosságot
biztosít, viszont a csoporton belül nem rivalizáló a fogyasztás. A csoporton kívü-
liek kizárhatók a fogyasztásból. Jó példa erre a biztonsági cégek szolgáltatásai,
amelyek egy vállalat és dolgozói számára, vagy akár egy társasház részére
nyújtanak szolgáltatásokat, szemben az állami rendvédelmi szervek által nyújtott
közbiztonsággal, közjószággal.
3
A 19-20. századi modern állami struktúrák kiépüléséig, szintén a védelem ma-
gán és klubjószág jellege volt jellemzőbb, mint közjószágé.
56
Általában az állam szerepkörébe tartozó, idegen hatalom fegyveres
támadása elleni védelemhez kapcsolódó termékek előállítói tartoznak
ide.4 Az 1. ábrán látható a védelmi iparon belül a hadiipar és a külön-
böző ágazati kapcsolataik.
4
Nyilván ez a megfogalmazás nem passzol a nagyhatalmakra, amelyek többsé-
gében nem fegyveres támadás elleni védelemhez tartanak fent fegyveres erő-
ket, vagy a katonai magánvállalatok (angol terminológia szerint „Private Military
Company”) tevékenységére, amelyek nem államiak.
57
A jelenlegi helyzethez vezető út
58
támasztott vásárlói igényekről szinte lehetetlen volt hirtelen átállni egy
teljesen más gazdaságstruktúrára és igényszintre.
5
Az eredeti angol kifejezés: "peace dividend".
59
mány még „körkörös védelem” elvére épített, és ez képezte a védelmi
képességek fejlesztésének célját. (Szenes 2015b, pp. 95–96) Ké-
sőbb, az évtized második felére, átalakult a védelempolitikai koncep-
ció, szövetségi keretekben megvalósítandó célok mentén, melyek
egyben a védelemgazdasági keresletet is meghatározták. (Szenes
2015b, pp. 95–96) A Magyar Honvédség tekintetében viszont a politi-
kai ciklusokon átívelő, folyamatos haderőcsökkentés történt. A továb-
bi optimista várakozások közé sorolható a szövetségi rendszerekbe
való – NATO és EU – csatlakozáskor várt gazdasági hozadék, az
akkortájt még megmaradt hadiiparra nézve. „A tagság előtt illuzórikus
várakozások voltak a szövetség védelemgazdaságra gyakorolt hasz-
nosságáról: sokan nagy haditechnikai megrendeléseket, a védelmi
ipar fellendülését, a haderő teljes technológiai modernizációját várták
a NATO-tól, mások a NATO költségvetéséből remélték a magyar vé-
delmi költségvetés kiegészítését.” (Szenes 2015c, p. 36) Végül nem
jutottak előnyhöz a magyar vállalatok a csatlakozással, és a minőségi
követelmények miatt további nehézségekbe ütköztek. ((Fel)támad a
honi hadiipar? 2002) Hiába, a nemzetközi gazdasági porondon a na-
gyok és erősek dominálnak, és általában ők alakítják a játékszabá-
lyokat is. (Veress 2009, pp. 38–48)
Kitörési próbálkozások
60
ra kizárólag ellentételezés (offset) révén kerülhet sor.” ((Fel)támad a
honi hadiipar? 2002)
62
„Új eleme az iparfejlesztési támogatásoknak a nemzeti forrású
nagyvállalati beruházási támogatás, amellyel a valós piaci teljesít-
ményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat kívánja a kormány
segíteni abban, hogy megőrizzék és erősítsék a már elért pozícióju-
kat.” (Nemzetgazdasági Minisztérium 2016) Ez a védelmi ipar terüle-
tén előrelépést jelenthetne, amennyiben az ilyen nagyvállalatok kere-
tében exportképes termékek előállítása jelenne meg célként. Egyes
nyilatkozatokban erre is volt utalás, de csak „középtávon”. (Magyar
fegyverek exportjára is készül az NGM 2016). Pozitív fejleménynek
tekinthető a versenypályázati rendszer irányába történő lépés, amely
a komplex haditechnikai fejlesztések esetén elterjedt, hatékony koor-
dinációs eszköz.
Jelenlegi helyzet
63
Korábbról még felfedezhető 2011-es adat, mely szerint abban az
évben a Védelmiipari Szövetségnek 43 tagja volt (beleértve a terme-
léssel és fejlesztéssel nem foglalkozó tagokat), de 480 vállalat ren-
delkezett engedéllyel, és összesen 22 ezer [sic] munkavállalót foglal-
koztattak. (Csaba 2011, p. 133) Ugyanitt fejtették ki, hogy 5-10% az
exporthányad, a maradék termelés tisztán belföldi igényeket szolgál
ki. Ennek ellenére a felvevő piac viszont csak 14-16%-ban vásárol
hazai terméket. (Csaba 2011, p. 134)
64
akár más országok fegyveres erőitől, ugyanis a kevésbé méretgaz-
daságos gyártás a költségeken keresztül drágább termékeket ered-
ményez, mint bármely nemzetközi versenytársé. A modern piacorien-
tált vállalati attitűd igyekszik a vásárlók egyedi igényeire is reagálni,
azonban nagy tételű haditechnikai beszerzéseknél csak korlátozottan
jelentkezik (termékenkénti) egyediségre az igény, és inkább az ár,
illetve az ellentételezési megállapodás kondíciói a meghatározó
szempontok.
65
egyre inkább hálózatokkal és komplex rendszerekkel dolgozó védelmi
szférában a különböző forrásokból importált rendszerelemek közel
sem alkalmazhatók olyan hatékonyan, mint a gyártó ország harcá-
szati vagy hadműveleti szintű integrációjában. (Jan 2007, pp. 117–
118) Önálló hadiipari kapacitással és fejlett kutatás-fejlesztési képes-
ségekkel a nemzetközi piacon kedvezőbb áron lehet – a hazai piacról
hiányzó – haditechnikai eszközöket is beszerezni, illetve a fejlettebb
technológiák importjára is lehetőség nyílik. (Jan 2007, p. 118) Továb-
bá, jelentősen kihat egy ország külpolitikai érdekérvényesítő képes-
ségére, hogy mennyire függ másoktól importált haditechnikai eszkö-
zök és más hadfelszerelések terén, illetve hogy mások kénytelenek-e
támaszkodni exporttermelésére.
7
Néhány jellemző befolyásoló tényező: fegyverkereskedelmi korlátozások, állam-
közi kapcsolatok, ellentételezési megállapodások, külkereskedelmi mérleg
8
Olyan piacokat nevezünk monopszonikusnak, ahol több eladó van, de csak egy
vásárló. Belföldi hadiipari termelés esetén csak az állam jöhet szóba, mint vá-
sárló.
66
kiskorú iparágak védelme érdekében hozott protekcionista intézkedé-
sek okkal indokolhatók. (Samuelson, Nordhaus 2006, p. 680)
67
felmutattak. „Empirikus tanulmányokból kirajzolódik, hogy a gazdasá-
gi fejlődés a regionális erőforrások felhasználásának képességén és
a társadalmi-kulturális hagyományokon alapszik. Egyértelműnek lát-
szik ugyancsak, hogy a sikeresen felzárkózó nemzetgazdaságok (Ja-
pán, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia) egyike sem nélkülözhette a ha-
tározott, intervenciós kormányzati politikát a szabad piacgazdaság
egyidejű jelenléte mellett.” (Anisits 2015, p. 26) Az izraeli példával
egybecseng a kutatás-fejlesztésre és oktatásra fordított kiemelt össz-
társadalmi figyelem, illetve a koordinációs mechanizmusok helyzet-
hez illeszkedő megválasztása. És bár a kulturális differencia és biz-
tonsági fenyegetettség szerepe mindenképp releváns tényező, de
többé-kevésbé hasonló értékrendű és múltú, környékbeli
szomszédaink is jobban tudtak hadiipari és kutatás-fejlesztési kapaci-
tásaikkal gazdálkodni nálunk, ahogy azt Kiss Judit (2014) legutóbbi
könyvében bemutatta.
68
Egyrészt olyan irányba kell a döntéseket terelni, hogy az amúgy
más kötöttségekből fakadóan elköltendő forrásokat minél hatéko-
nyabban, okosabban használjuk fel. Másrészt a hadiipar fejlesztése
és a hazai kutatási-fejlesztési tevékenység felélesztése nem állami
pénzek felhasználásnak kérdése, hanem a koordináció helyes meg-
valósításáé. A folyamatokhoz szükséges tőke alternatív közösségi és
piaci forrásokból is allokálható.
Megoldási lehetőségek
9
Viszont nemzetközi viszonyok között, már több állam is vásárlóként jelenik meg,
nem csak a hazai.
69
akkor arra a hazai védelmi ipar képes lenne felkészülni, illetve célirá-
nyosan fejleszteni.” (Csaba 2011, p. 134) Itt lenne szerepe egy minő-
sített beszállítói rendszernek, mely keretében az állam egyes vállala-
toknak hosszútávon garantált megrendeléseket adna, amennyiben
azok, az előre lefektetett stratégiai célok mentén, fejlesztési progra-
mokba invesztálnak.
70
ördögi körből, véleményem szerint, egy intenzív, állam által támoga-
tott és koordinált tőkekoncentráló folyamat révén lehet kilépni. Ennek
támogató eleme lehet a belföldi keresletnövelés, azonban semmi
esetre sem fő hajtóereje.
71
A HM kezelésű cégek privatizációjára már voltak korábban próbál-
kozások, de ezek sikertelenül végződtek. (Sticz 2009, pp. 383–385)
Ennek sikertelensége következhet a nem megfelelően megválasztott,
pályázatos privatizációs módszerből. Helyette a fuzionált HM vállala-
tot nyilvános részvénykibocsátással lenne előnyös feltőkésíteni. A
kezdeti stádiumban helytelen lenne feladni a teljes állami befolyást,
hanem stratégiai befektetőként fontos megtartani a részvények döntő
hányadát, és vegyesvállalatként működtetni a társaságot. A tőzsdei
megjelenés11 számos előnyt jelenthet e vállalatok működtetése
szempontjából, ugyanis a tulajdonosi értékteremtésnek legjobb mér-
céje a részvényárfolyam. Ez kiváló visszacsatolás a cég teljesítmé-
nyéről, illetve a menedzsmentet is ösztönözni lehet részvényopciók-
kal a tulajdonosi érdekek képviseletére. Az állami szféra kevésbé ha-
tékony tulajdonosi képviselete piaci koordinációval jelentősen fej-
leszthető. Sikeres tőkekoncentrálás esetén az állam tulajdonosi ré-
szesedését lehet csökkenteni, miután az exportpiacokra történő ter-
melés beindul. Műkőképes megoldás lehet az állami tulajdont állami
bankokon keresztül képviseltetni a távoli jövőben.
11
A nyilvános részvénykibocsátás a Budapesti Értéktőzsdén valószínűleg egysze-
rűsödni fog – legfőképp állami kezelésű vállalatok számára –, miután a Magyar
Nemzeti Bank 2015. év novemberében átvette a tőzsde irányítását.
72
A magántőke bevonásán és a vállalati fúzión kívül egyéb alternatív
források is szóba jöhetnek a tőkésítéshez, illetve fejlesztési progra-
mok finanszírozásához. Izrael esetében például sikeres volt a kocká-
zati tőkealapok tevékenysége, melyben az állam is jelentős szerepet
vállalt. Közös alapokat képeztek külföldi és belföldi befektetőkkel, il-
letve állami részesedés-hozzájárulással. (Vojnár, Besenyő 2013,
p. 170) Ezek a programok a magánszféra kis- és középvállalatait len-
nének hivatottak megerősíteni, és talán későbbi nemzeti bajnokokat
létrehozni. Az állam a hadiipari kutatás-fejlesztést végző vállalatok
részére, specializált alapokon keresztül, részesedésért cserébe K+F
forrásokat biztosíthatna.
73
Klasztert, „melynek célja, hogy a magyar hadiipari cégek együtt pá-
lyázzanak az ágazat nagyobb állami megrendeléseire.” (Csiki 2014,
p. 139) Ez viszont a klaszter lényegétől nagyon messze áll. A klaszter
esetén az első számú követelmény, hogy fizikai közelségbe települ-
jenek a cégek székhelyei, telephelyei egymáshoz képest, és ott in-
formális kapcsolatok alakuljanak ki a vállalatok között. Ez nem össze-
keverendő az ipari parkkal sem, ugyanis ott a regionális gazdaságfej-
lesztésen van a hangsúly a leszakadó régiókban, és egymástól füg-
getlen, eltérő iparági vállalatok alakítanak ki telephelyet egy infra-
strukturálisan kiépített, illetve önkormányzat által adókedvezménnyel
ösztönzött területen. (Anisits 2015, p. 27) Klaszter esetén ugyanazon
iparág képviselői támogatják egymást szinergikus hatásokkal. Része
a klaszternek a közös marketing, közös piacra lépés is, de ez semmit
sem ér az információcsere és tudásáramlás nélkül. Ilyen közösséget
a HM cégek, illetve a Rába Járműipari Holding Nyrt. tudna kezdemé-
nyezni, amennyiben közös helyre telepítenék székhelyeiket, illetve
ösztönöznék a többi iparági vállalatot, hogy szintén ott alakítsák ki
központjukat. A hadiipar jellegéből fakadóan ez kockázatos, viszont
nem szükséges a gyártó üzemek fizikai csoportosulása is a klaszter-
képzéshez. Mindössze a vállalatok kutatás-fejlesztésért, mérnöki
munkáért és cégvezetésért felelős szervezeti elemeit kell egymáshoz
közel telepíteni.
74
runk kihívása. (Endresz 2001, pp. 243–244; Simai 2012, p. 9;
FitzGerald, Sayler 2014, pp. 9–10)
75
2012, p. 9; FitzGerald, Sayler 2014, pp. 9–10) A globalizáció folyama-
tainak következtében pedig bárhol, bármikor előbukkanhat egy meg-
bontó12 technológia, amely felborítja az addigi gazdasági erőviszo-
nyokat, katonai műszaki technológiai alkalmazás esetén pedig a geo-
politikai erőviszonyokat is. (FitzGerald, Sayler 2014, p. 5)
12
A megbontó technológia és megbontó innováció fogalma (angolul disruptive
innovation) Christensen, Bower (1995) nevéhez fűződik, mely olyan technológiai
áttörésekre vonatkozik, amelyek felborítják az addigi piaci viszonyokat. Joseph
Schumpeter teremtő rombolás (németül schöpferische Zerstörung) kifejezése is
hasonló tartalommal bír.
76
zelhető az átjárás az összetett katonai rendszerek speciális volta mi-
att.
77
folyamán elvégzett kutatás- és ipari kapacitás-fejlesztés után hazánk
valóban éllovassá válhat.
78
ország – az ellentételezési hányadnak megfelelő értékben kutatás-
fejlesztési programokat finanszíroz itthon a kijelölt intézményekben,
egyetemeken és hazai hadiipari partnervállalatoknál.
79
tésmentesen is lehet csapatpróbára példányt biztosítani, illetve pró-
bapéldányt ingyen átadni, hogy a vásárlónak minél szélesebb körű
információja legyen a termék képességeiről.13
Együttműködési lehetőségek
13
Természetesen mindezt úgy kell végrehajtani, hogy a termékkel kapcsolatos
fejlesztési, műszaki know-how minél kevésbé legyen visszafejthető.
80
ció. (Tigner 2015, p. 13) Amennyiben kizárólag a gazdasági, hadiipari
és kutatási-fejlesztési széles körű együttműködésre szorítkozunk,
akkor is látnunk kell, hogy az eltérő üzleti érdekek nem teszik ezeket
gyümölcsözővé Magyarország számára. Általában azok az erős sze-
replők, amelyek leginkább az integráció és nyílt piacok éllovasaiként
tűnnek fel, legtöbbször a háttérben védik más politikai érdekérvénye-
sítő mechanizmusokon keresztül saját piacaikat és érdekeiket. (Ve-
ress 2009, pp. 38–48) A globalizációs folyamatok következtében úgy
tűnhet, hogy a gyengébb szereplők hosszútávon csak gazdasági ká-
rát fogják látni az integrációs törekvéseknek, ugyanis képtelenek be-
törni ezekre a piacokra. Ellenben beszerzéseikben kiszolgáltatottak
lesznek, iparfejlesztési törekvéseikben pedig ellehetetlenülnek.
Következtetések
81
tot a kereslethiányon, valamint a versenyképtelen terméken és kapa-
citásokon keresztül. Erre tettem javaslatot intenzív tőkekoncentrációs
folyamatok beindításával, mely keretében a még meglévő állami vál-
lalatokat stratégiai integrátor – úgynevezett nemzeti bajnok – szerep-
be lehetne pozícionálni vegyesvállalati formában. Ehhez vállalati fúzió
és nyílt részvénypiaci megjelenés szükséges. Továbbá az iparágat
érdemes lenne klaszterbe szervezni.
Felhasznált Irodalom
(Fel)támad a honi hadiipar? (2002). In Cégvezetés 10 (5), pp. 158–
163. Elérhető: http://cegvezetes.hu/2002/05/-feltamad-a-honi-
hadiipar/, letöltve: 2015. 10. 25.
Anisits, Ferenc (2015): A gazdaság regionális támaszpontjai. Klaszte-
rek és ipari parkok szerepe. In Mérnök Újság 22 (9), pp. 26–28.
Balogh, B. Jenő (2015): Sikeresen szerepeltek a magyar cégek a
Brazil LAAD 2015 védelmiipari kiállításon. Biztonsagpiac.hu. Bu-
dapest. Elérhető: http://biztonsagpiac.hu/sikeresen-szerepeltek-a-
magyar-cegek-a-brazil-laad-2015-vedelmiipari-kiallitason, letöltve:
2015. 10. 31.
82
Bowns, Steven; Gebicke, Scott (2010): From R&D investment to
fighting power, 25 years later. In : McKinsey on Government.
Defense, vol. 5. McKinsey&Company (5), pp. 70–75. Elérhető:
http://www.technology-futures.co.uk/MoG5_DefenseR&D_VF.pdf.
Buchanan, James M. (1965): An Economic Theory of Clubs. In
Economica 32 (125), p. 1. DOI: 10.2307/2552442.
Cheng, Dean; Chinworth, Michael W. (1996): The Teeth of the Little
Tigers. Offsets, Defense Production and Economic Development in
South Korea and Taiwan. In Stephen Martin (szerk.): The
economics of offsets. Defence procurement and countertrade.
Amsterdam: Harwood Academic (Studies in defence economics,
4), pp. 245–298.
Christensen, M. Clayton; Bower, L. Joseph (1995): Disruptive Tech-
nologies: Catching the Wave. In Harvard Business Review 73 (1),
pp. 43–53.
Csaba, Zágon (2011): A hazai vállalkozások lehetőségei és korlátai a
hon- és rendvédelmi/rendészeti szervek technikai eszközállomá-
nyának és gazdálkodásának korszerűsítésében. Konferencia ösz-
szefoglalás. In Hadtudomány 21 (1–2), pp. 130–134. Elérhető:
http://mhtt.eu/hadtudomany/2011/1/HT-2011_1-2_15.pdf, letöltve:
2015. 11. 13.
Csath, Magdolna (2015): Az állam szerepe és a gazdasági verseny-
képesség. In Nemzeti Érdek Új folyam (11–12), pp. 84–89.
Csiki, Tamás (2014): Kísérlet a védelmi ipar fejlesztésére Magyaror-
szágon? In Péter Tálas, Tamás Csiki (szerk.): Magyar Biztonság-
politika, 1989–2014. Tanulmányok. Budapest: Nemzeti Közszolgá-
lati Egyetem, pp. 127–141.
Defence Industry Association of Hungary (2015): Hungarian Defence
Industry 2015. Elérhető:
http://www.vedelmiipar.hu/downloads/tmp/hungarian_defence_indu
stry_catalog_2015.pdf.
Endresz, Tímea (2001): A polgári technológia és egyes piaci megol-
dások átvételének lehetősége a védelmi szférában. In Hadtudo-
mányi Tájékoztató (4), pp. 231–295.
FitzGerald, Ben; Sayler, Kelley (2014): Creative disruption.
Technology, strategy and the future of the global defense industry.
Washington, DC: Center for a New American Security. Elérhető:
http://www.cnas.org/sites/default/files/publications-
83
pdf/CNAS_FutureDefenseIndustry_FitzGeraldSayler.pdf, letöltve:
2015. 11. 22.
Fukuyama, Francis (2014): A történelem vége és az utolsó ember.
Budapest: Európa.
Germuska, Pál (2014): A magyar középgépipar. Hadiipar és hadi-
technikai termelés Magyarországon 1945 és 1980 között. Buda-
pest: Argumentum Kiadó.
Hamilton, Alexander (1791): Report on Manufactures. Washington,
DC.
Hartley, Keith (1995): Industrial Policies in the Defense Sector. In Ke-
ith Hartley, Todd Sandler (szerk.): Handbook of defense
economics. Amsterdam: Elsevier (Handbooks in economics, 12),
pp. 459–489.
Hende, Csaba (2015): Növelni kell a Honvédségben a hazai hadiipari
termékek arányát. In Biztonságpiac évkönyv, pp. 45–49.
Huntington, Samuel P. (2015): A civilizációk összecsapása és a világ-
rend átalakulása. Budapest: Európa.
Ibolya, Vitéz F. (2016): A fegyvergyártás lesz a magyar húzóágazat?
Elérhető:
http://hvg.hu/gazdasag/201609_huzoagazat_lesz_a_fegyvergyarta
s_ujratoltve, letöltve: 2016. 03. 06.
Jan, Chiou Guey (2007): Taiwan as a Business Model of Defense
Technology Development for Newly Industrialized Countries in
East Asia. In Korean Journal of Defense Analysis 19 (1), pp. 103–
138. DOI: 10.1080/10163270709464129.
Kiss, Yudit (2014): Arms industry transformation and integration. The
choices of East Central Europe. Solna, Oxford: SIPRI; Oxford Univ.
Press.
Kornai, János (1983): Bürokratikus és piaci koordináció. In Közgaz-
dasági Szemle 30 (9), pp. 1025–1038, letöltve: 2015. 11. 30.
Lázár, Zsolt (2015a): Impact of the Gripen Offset Agreement on the
Hungarian Economy. Amsterdam: BookBaby.
Lázár, Zsolt (2015b): The Gripen Sale to Hungary. A Look Back at the
Results. Elérhető: http://www.sldinfo.com/the-gripen-sale-to-
hungary-a-look-back-at-the-results/, letöltve: 2015. 10. 19.
List, Friedrich (1841): Das Nationale System der politischen
Ökonomie. Stuttgart, Tübingen.
84
Magyar fegyverek exportjára is készül az NGM (2016). Elérhető:
http://www.portfolio.hu/gazdasag/magyar_fegyverek_exportjara_is
_keszul_az_ngm.227643.html, letöltve: 2016. 03. 06.
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) (2013): Tájé-
koztató a Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság tevékenysé-
géről. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Haditechnikai
és Exportellenőrzési Hatóság. Budapest. Elérhető:
http://mkeh.gov.hu/index.php?name=OE-
eLibrary&file=download&keret=N&showheader=N&id=56812, le-
töltve: 2016. 03. 03.
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) (2014): Tájé-
koztató a Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság tevékenysé-
géről. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Haditechnikai
és Exportellenőrzési Hatóság. Budapest. Elérhető:
http://mkeh.gov.hu/index.php?name=OE-
eLibrary&file=download&keret=N&showheader=N&id=74462, le-
töltve: 2016. 03. 03.
Mazzucato, Mariana (2011): The entrepreneurial state. London:
Demos.
Mészáros, Mónika Alíz (2010): Védelmi ipar az EU-ban és Magyaror-
szágon. A védelemgazdasági potenciáltól a Védelmi és Biztonsági
Együttműködési Fórumig. MSc. diplomamunka. Zrínyi Miklós Nem-
zetvédelmi Egyetem (ZMNE), Budapest. Kossuth Lajos Hadtudo-
mányi Kar.
Nemzetgazdasági Minisztérium (2016): Irinyi-terv Magyarország újra-
iparosításáért. Elérhető:
http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-
miniszterium/hirek/irinyi-terv-magyarorszag-ujraiparositasaert, le-
töltve: 2016. 03. 06.
Nyulas, Szabolcs (2015. április 21.): Katonai terepjárókat kaptak a
honvédség különböző alakulatai. Elérhető:
http://www.honvedelem.hu/cikk/50548_katonai_terepjarokat_kapta
k_a_honvedseg_kulonbozo_alakulatai, letöltve: 2015. 11. 03.
Pálinkás, József (2015): Nemzeti érdek a globális kihívások korában.
In Nemzeti Érdek Új folyam (11–12), pp. 92–97.
Pető, Gergő (2013): Az EDEM megvalósításának kérdései, avagy a
védelmi ipari együttműködés lehetőségei a világgazdasági válság
árnyékában. TDK dolgozat. Budapesti Corvinus Egyetem (BCE),
Budapest. Társadalomtudományi Kar.
85
Ráth, Tamás (1996): A gazdasági modernizáció és a hadsereg. Kite-
kintés az ezredfordulóra. In Gazdaság és Társadalom 7 (1–2),
pp. 124–142.
Ráth, Tamás (2006): A hazai haditechnikai kutatás-fejlesztés lehető-
ségei a NATO szövetségi rendszerén belül és hatása a védelem-
gazdaságra. PhD értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye-
tem (ZMNE), Budapest. Hadtudományi Doktori Iskola.
Ráth, Tamás; Hajdú, Ferenc (2005): A magyar védelmi ipar új
együttműködési lehetősége. In Haditechnika 39 (4), pp. 61–64.
Samuelson, Paul A.; Nordhaus, William D. (2006): Közgazdaságtan.
Budapest: Akadémiai Kiadó.
Simai, Mihály (2012): A korszerű haderőfejlesztés nemzetközi ten-
denciái. 2. rész. In Hadtudomány 22 (1–2), pp. 4–18. Elérhető:
http://mhtt.eu/hadtudomany/2011/4/HT_2011_4_3.pdf, letöltve:
2015. 11. 22.
Sticz, László (2009): A védelmi ipar helye, szerepe a katonai képes-
ségfejlesztés folyamatában a HM Rt-k és azok privatizációja bemu-
tatása tükrében. In Hadmérnök 4 (3), pp. 375–388. Elérhető:
http://hadmernok.hu/2009_3_sticz.pdf, letöltve: 2015. 11. 13.
Szalay, Lajos Tamás (2012. február 28.): Nemzeti ipart lát a kormány
a hadiiparban. In Népszabadság, 2012. február 28. Elérhető:
http://nol.hu/belfold/20120228-hadik-tervvel_az_adossag_ellen-
1300447, letöltve: 2015. 11. 03.
Szenes, Zoltán (2015a): Tudomány és a korszerű haderő. In Magyar
Tudomány 176 (2), pp. 194–201. Elérhető:
http://www.matud.iif.hu/2015/02/10.htm, letöltve: 2015. 11. 13.
Szenes, Zoltán (2015b): Válság vagy sodródás? A védelemgazdaság
problémái Magyarországon. In Hadtudomány 25 (3–4), pp. 91–
108. DOI: 10.17047/HADTUD.2015.25.3-4.91.
Szenes, Zoltán (2015c): A védelemgazdaság helyzete Magyarorszá-
gon. In Katonai Logisztika 23 (2), pp. 5–52. Elérhető:
https://drive.google.com/open?id=0B2IT5sLzLGdDUHFPbDZjMlBV
X1U, letöltve: 2016. 01. 01.
Tigner, Brooks (2015): EU, national leaders consider ’core group’
option. In IHS Jane’s Defence Weekly 52 (47), p. 13.
Turák, János (1995): Támogassuk a hadiipart? In Hadtudomány 5
(3), pp. 83–89.
86
Umirs Europe Ltd.: About Us. Elérhető: http://umirs.eu/about-us, le-
töltve: 2015. 11. 24.
Veress, József (2009): A gazdaságpolitika szerepe a modern gazda-
ságokban. In József Veress (szerk.): Gazdaságpolitika a globalizált
világban. Budapest: Typotex, pp. 13–61.
Verma, Sandeep (2015): Designing Sound Defence Offset Policies.
ISDA Comment. Institute for Defence Studies and Analyses. Elér-
hető:
http://www.idsa.in/idsacomments/DesigningSoundDefenceOffsetP
olicies_sverma_170415, letöltve: 2015. 11. 28.
Vojnár, Gábor; Besenyő, János (2013): Merre tovább magyar hadi-
ipar? Kitől és mit érdemes átvennünk a magyar hadiipar felfuttatá-
sához? In Seregszemle 11 (2–3), pp. 159–183.
Zsitnyányi, Attila (2015): Közös érdek, hogy a hazai védelmi ipar esz-
közeivel korszerűsödjön a Magyar Honvédség. In Biztonságpiac
évkönyv, pp. 53–56.
87
Hennel Sándor1
Absztrakt
Az autóipar a fejlesztéseinek zömét évtizedeken keresztül a repülés-
ből vette át. Ez a trend mára megfordulni látszik, és a személyautók
magas eladási darabszáma miatt a gépjárműipar a költséghatékony
fejlesztéseknek jó táptalajává vált. Ennek megfelelően érdemes meg-
vizsgálni a személyautó-gyártásban már ígéretes eredményeket elért
alternatív, vegyes – hibrid – hajtások repülésbe, ezen belül a katonai
repülésbe, való átültetésének lehetőségeit. A fizikai háttér megvizsgá-
lásával a korlátokat, illetve a reálisan elérhető távlati célokat tudjuk
értékelni. A fejlesztések során elkészült gépjárművek, motorok, ak-
kumulátorok, hajtásláncok elemzésével ezt követően feltárhatjuk a
repülésbe, katonai repülőgépekbe átültetésük lehetőségeit, korlátait.
Kulcsszavak: Repülőgép hibrid, elektromos repülőgép, többcélú
könnyű repülőgép
Bevezető gondolatok
1. Fizikai összefoglalás
90
1. ábra. Elektromos energia tárolására szolgáló akkumulátorok tér-
fogat energiasűrűsége, specifikációi [2., 3.]
93
3.2. Párhuzamos hibridhajtás
A párhuzamos hibrideknél a belsőégésű és a villanymotor egyaránt
forgathatja a hajtásláncot, tehát az energia két úton, párhuzamosan is
folyhat. A fosszilis aggregát a kerekeket hajthatja, illetve részterhelé-
seken az energiatárolókat is töltheti. Az elektromos hajtás képes lejt-
menetben az akkumulátorra visszatáplálni. Az energiatároló egysé-
gek feltöltésének harmadik módja a 220 voltos elektromos hálózat,
amely a garázsban, parkolóban, speciális utcai töltőpontokon vagy
akár a munkahelyeken is elérhető. Műszakilag bonyolultabb, drá-
gább, plusz tömeggel járó szerkezeti megoldás, szélesebb körű sza-
bályozhatósága viszont nagyobb üzemanyag-megtakarítást, kisebb
környezetkárosítást eredményez. A hibrid sajátossága, hogy a kisegí-
tő berendezéseket (pl. légkondicionáló, elektromos szervokormány)
nem a belsőégésű motor hajtja meg, hanem az állandó feszültségű
akkumulátor-egység, így az elektromos berendezések a belsőégésű
motor változó fordulatszámától eltérően, állandó sebességgel, vagyis
nagyobb hatásfokkal, hosszabb élettartammal, kisebb tömeggel mű-
ködtethetőek.[5.]
94
A belsőégésű motor alacsony fordulatszámon kis forgatónyomaté-
kot ad le, és egy hagyományos járműben relatív nagy lökettérfogatú
motorra van szükség ahhoz, hogy az autó megindulhasson, rugal-
masságot, komfortosságot adjon. A villanymotor alacsony fordulaton
nagy nyomaték leadására képes, így e kiegészítő hajtás kiválóan al-
kalmas arra, hogy kis fordulaton kiegészítse (vagy helyettesítse) a
belsőégésű motorból nyerhető teljesítményt.2
2
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hibridaut%C3%B3
3
http://www.cars-data.com
4
http://www.auto-data.net
5
http://www.auto-data.net
95
HIBRID SZEMÉLYGÉPJÁRMŰVEK FŐ MŰSZAKI ADATAI
1. számú táblázat
Akkumu- Fogyasztás (l / 100 km)
Teljesítmény- Nyomaték- Löket-
Teljesítmény látortípus CO2 Tömeg
Gyártó Típus megosztás megosztás térfogat
(kW / LE) , - kapa- 3 (g / km) (kg)
(LE) (Nm) (cm ) vegyes város országút
citás
Lexus Rx350 204 / 277 - - - 3450 10,7 14,4 8,5 250 2050
Lexus Rx450h 220 / 300 249+167 317+335 2,4 kWh 3450 6,3 6,5 6 145 2185
Toyota Prius + 100 / 136 100+82 207+142 1,31kWh 1790 4,1 3,8 4,2 96 1645
Yaris
Toyota 74 / 101 - - - 1490 3,7 3,7 3,4 85 1085
Hybrid
Yaris
Toyota 73 / 99 - 125 - 1329 6,6 4,7 5,4 124 1000
1,3VVTi
Jazz
Honda 75 / 102 88+14 121+78 0,58 kWh 1340 4,5 4,6 4,4 104 1258
Hybrid
7 Active Li-ion
BMW 235 / 320 300+20 450+210 2980 6,8 6 7,2 158 1945
Hybrid 0,4kWh
BMW 740d dízel 230 / 313 - - - 2990 5,7 6,9 4,9 149 1840
3008 dí-
Peugeot 147 / 200 163+37 500 NiMH 2000 3,6 3,7 3,1 85 1635
zel-elekt.
96
Akkumu- Fogyasztás (l / 100 km)
Teljesítmény- Nyomaték- Löket-
Teljesítmény látortípus CO2 Tömeg
Gyártó Típus megosztás megosztás térfogat
(kW / LE) ,- 3 (g / km) (kg)
(LE) (Nm) (cm ) vegyes város országút
kapacitás
3008 1,6
Peugeot 115 / 156 - 240 - 1598 9,9 5,6 7,1 167 1434
THP
3008
Peugeot 110 / 150 - 340 - 1997 7,1 4,7 5,6 146 1504
ST2.0 HDI
DS5 dízel-
Citroen 147 / 200 163+37 500+300 NiMH 2000 4,1 4 4,2 107 1635
Hybrid
DS5
Citroen - - 275 - - - - - - -
THP200
Mercedes- E300 dí-
170 / 231 - - - 2140 4,3 4,3 4,3 112 1745
Benz zel-elekt.
Mercedes-
E300 dízel 170 / 231 - 540 - 2987 8,9 5,5 6,8 179 1725
Benz
Mercedes- E300 ben-
185 / 252 - 340 - 3498 9,9 5,9 7,4 174 1715
Benz zin
Li-ion
Opel Ampera 110 / 150 150 (86) 370 (86) 1398 1,2 1,2 1,2 27 1635
16 kWh
Li-ion
Tesla Roadster 211 / 288 288 400 - - - - 0 1240
53 kWh
NiMH Nikkel-Metál-Hibrid
Li-ion Lítium-ion
97
Összességében a hibridhajtású autókról elmondható, hogy jelen-
tős üzemanyag-megtakarítással üzemeltethetőek. Számszerű meg-
határozása, illetve ezeknek hivatkozása viszont jelentős körültekintést
igényel. Nem elégséges egyetlen adattal meghatározni a fogyasztás-
különbséget, hiszen a terhelés, használati üzemmód jelentősen befo-
lyásolja azt. A városon belül a hagyományos gépjárműveknél a du-
gókban álló, lassan araszoló autók üresjárati fogyasztása – üzem-
készsége miatt – jelentős többletfogyasztást eredményez. Szélsősé-
ges eseteket vizsgálva a 100 km-re eső fogyasztás végtelen is lehet,
ha nem tartozik hozzá megtett távolság, csak az alapjárati fogyasz-
tás. A tisztán autópálya üzemet tekintve a hibrideknél, ahol nincsen
elektromotor használat, a szerkezeti tömeg növekedése miatt az
üzemanyag-felhasználás akár még növekedhet is. A fogyasztást te-
hát jelentősen meghatározza a felhasználás jellege.
6
http://www.teslamotors.com/models
98
tással van a formatervezésre és az aerodinamikai kivitelre is. Az óriá-
si teljesítmény ellenére nagyfelületű, nagy ellenállású hűtőkkel nem
kell megtörni a karosszéria áramvonalait, ez ugyanis jelentős légel-
lenállás-növekedést okozna. Az elektromos hajtás repülésben való
felhasználása, a hűtőfelületek csökkenésével tartósan nagy sebessé-
gek esetén, kellemes változást eredményezne.
8
Az elektromos meghajtású rendszerek esetében a „tömeg-idő(fogyasztás)” foga-
lom alatt az adott mennyiségű villamos energia tárolásához szükséges akkumulá-
torok tömegét kell érteni (a szerkesztő megjegyzése).
101
160 LE-re és 6 órára
Fajta / Tömeg Teljesítmény Fogyasztás átszámított
Típus
üzemanyag (kg) (kW / LE) (g/kWh)
tömeg fogyasztás
(kg) (kg)
103
Szintén meglepetésként jelent meg az elektromos meghajtású sár-
kányrepülőhöz és siklóernyőhöz használható hátimotor is. A repülés
szabadsága, a csönd és a természet közelsége, az irányíthatóság és
rugalmas felhasználás, valamint a nagyobb berepülhető távolság el-
lentétesek egymással. Ezen a területen az elektromos hajtás fontos
előnyt mutat a zajszint csökkentésével. A szükségszerűen „bekap-
csolható tolóerő” könnyű repülést, a behajtható légcsavar pedig a
korábbi konstrukciókkal szemben a biztonsági rácsozás hiányában
alacsony ellenállást eredményez.
9
A szerző saját képei a Friedrichshafen-ben tartott repülőkiállításon 2013-ban
104
6. ábra. A berlini légikiállításon bemutatott E-FAN10
10
http://www.scientificamerican.com/article/impossible-electric-airplane-takes-flight/
11
A szerző saját képei a friedrihshafeni repülőkiállításon 2013-ban
105
törzs- és a farokrészben pedig az akkumulátorok. A 25 kW-os (34 LE)
elektromotor önálló felszállásra és emelkedésre teszi képessé a 280
kg üres tömegű gépet. [8.]
8. Hibridmeghajtású repülőeszközök
12
Az indítómotor generátorok alkalmazására már a korábbi évtizedek konstrukciós
gyakorlatában is számos példát találhatunk a repülőiparban, pl.: Mi-8, MiG-21.
109
Az amerikai- olasz egyetemi kutatócsoport elvégezte egy Agusta-
Bell AB 212 típusú könnyűhelikopter átalakításának tervezését is
hibrid (dízel-elektromos) meghajtási rendszerre. A helikopter 2 db 170
kg szerkezeti tömegű P&W PT6T-3B gázturbinája egyenként 765 LE
teljesítmény leadására képes. A megkövetelt hatótávolság teljesíté-
séhez a helikopter üzemanyagtartályaiban eredetileg 720 kg kerozint
tároltak. A dízelmotorok beépítése következtében – azonos hatótá-
volság mellett – mindössze 360 kg kerozinra van szükség, ami elmé-
letileg 360 kg tömegcsökkenést eredményez. Azonban a beépített 2
db 600 LE (440 kW) teljesítményű 300 kg tömegű turbó-dízel motor –
a 2x80 LE teljesítményt biztosító elektromos hajtással együtt – ösz-
szességében egyenként 340 kg tömegű, ami meghaladja a gázturbi-
nák szerkezeti tömegét. Összességében, az átalakított helikopter
hasznos terhelhetősége 93 kg-mal csökkent, ami a szállítható szemé-
lyek számának (14 fő) egy fővel történő csökkentését eredményezte.
A repülőgép-átalakításhoz képest különbségként jelent meg a heli-
kopterszerkezetbe beépített tengelykapcsoló, amely indításkor a di-
namikus terheléseket csökkenti. A hasznos terhelhetőség tekinteté-
ben mutatkozó hátrányt a gyakorlatban jelentős mértékben ellensú-
lyozta a helikopter rotorjával immár nemcsak gázdinamikai kapcso-
latban álló dízelmotor fokozott reagáló-képessége és kisebb üzemi
zaja. [17, 18.]
110
A katonai alkalmazás tekintetében fontos jellemzője a dízel-
elektromos hibridrendszernek, hogy az átalakítás eredményeképpen
létrejött hibridüzemű könnyűrepülőgép – az eredeti gázturbinás típus-
sal összevetve – az erőforrás harci sérülésállósága (repesz, lövedék
ellen) jobb. Hő- és zajkibocsátása – ezáltal felderíthetősége - jelentő-
sen csökkent, emellett az üzemanyagtartály térfogatának jelentős
csökkenése is növeli a harci túlélőképességét. Polgári alkalmazás
vonatkozásában jelentős előnye a dízel-elektromos hibrid repülőesz-
közöknek, hogy jelentősen kisebb üzemanyag fogyasztásuk követ-
keztében károsanyag-kibocsátásuk mértéke is jelentősen csökken.
Igaz ugyan, hogy ez a tulajdonság elméletileg az 1000 LE alatti gáz-
turbinák csupán dízelmotorokkal való felváltása esetén is jelentkezne,
azonban – amint azt az amerikai-olasz kutatócsoport eredményei is
bizonyítják – az elektromos segédhajtás többlet-teljesítménye nélkül
a dízelmotor nem képes elérni a gázturbina teljesítményszintjét.
111
11. ábra. Az Audi 6.0 TDI motor teljesítmény-, nyomaték-, fo-
gyasztás-diagramja
114
mértéke is jelentősen csökkenhet, a feladat végrehajtásának esélye
pedig nőhet.
Összefoglalva
115
A katonai repülésben a hibridhajtások felhasználása már napjaink-
ban is olyan előnyöket képes felmutatni, ami egyes esetekben jó le-
hetőségeket, új fejlesztési irányokat adhat. Ilyen lehet a tábori üzeme-
lési autonómia, az egymástól teljesen független multiplikált hajtási
rendszer, illetve az alacsony felderíthetőségi zajszint és
hőkibocsátás.
Irodalomjegyzék
[1.] https://wiki.xtronics.com/index.php/Energy_density
2016.01.27. 22:00
[2.] http://slideplayer.hu/slide/1944864/
2016.01.27. 22:00
[3.] http://www.energaitaly.it
2016.01.27. 22:00
[4.] Dr. Emődi István – Tölgyesi Zoltán – Zöldy Máté Alternatív
járműhajtások
Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft ISBN 9639005738
Budapest 2006
[5.] Maria Klingebiel Hibrid hajtások Tüzelőanyagcellák, alterna-
tív tüzelőanyagok
Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft ISBN 9639005983
Budapest 2009
[6.] Hennel Sándor okl. mk. szds. Többfeladatú könnyű repülőgép
vegyes katonai polgári alkalmazásának gazdaságossági vizs-
gálata Katonai Logisztika 20. évfolyam 2012.1. szám
[7.] http://www.scientificamerican.com/article/impossible-electric-
airplane-takes-flight/
[8.] http://www.solar-flight.com/ 2016.01.27. 22:00
[9.] http://www.solarimpulse.com 2016.01.27. 22:00
[10.] http://www.panthera-aircraft.com/2016.01.27. 22:00
[11.] http://www.cars-data.com 2013.08.10. 12:00
[12.] http://www.auto-data.net 2013.08.16. 22:00
[13.] http://www.autoscout24.de 2013.08.02. 20:00
[14.] http://www.teslamotors.com/models 2015.06.09. 20:00
[15.] http://www.rotexelectric.eu/rotexen/ 2016.01.27. 22:00
116
[16.] http://www.elektromoskerekparakkumulator.hu/li-s-
akkumulator/ 2016.01.27. 22:00
[17.] Piancastelli L. - Daidzic N. E. - Frizziero - Rocchi I.: Analysis of
automotive diesel conversions with KERS for future aerospace
applications. University of Bologna, Italy - Minnesota State
University, USA.
[18.] Piancastelli L. -Pezutti. E. - Frizziero L.: KERS applications to
aerospace diesel propulsion. ARPN Journal Of Engineering
And Applied Sciences, vol. 9, no. 5, May, 2014.
117
Solymosi Ferenc
Absztrakt
A Magyar Honvédség központi logisztikai rendszere többszöri átalakí-
táson ment keresztül. A folyamat hosszú évek óta tart, és minden
valószínűség szerint folytatódik. Jelen cikkben olyan hatékonyságnö-
velő fejlesztési lehetőségek kerülnek elemzésre, melyek vonzata nem
igényel jelentősebb átalakítást, viszont a központi logisztikával szem-
ben támasztott követelmények hatékonyabb kielégítésére irányul.
Bevezetés
1
A védelemgazdasági és központi logisztikai feladatokat ellátó szervezetek átala-
kításával összefüggő feladatokról szóló 30/2013. (V. 17.) HM utasítás
2
A Magyar Honvédség egyes katonai szervezetei feladatrendszerének módosítá-
sával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 57/2015. HVKF parancs
3
Magyar Honvédség Állománytábláiban alkalmazandó hadfelszerelések lajstroma
(Nyt. szám: 1526/216/54-36/2014)
119
élelmezés: 13 tétel;
üzemanyag-technika: 27 tétel;
ruházati: 2 tétel;
humántechnikai: 9 tétel;
térképészeti szakterület: 32 tétel;
közlekedéstechnikai: 42 tétel.
Mindösszesen: 1.794 tétel
120
bályzatból 1.142 db (72%) logisztikai tartalmú4, melyek jelentős része
idejétmúlt, korszerűsítésük a folyamatos logisztikai átszervezések
következtében elmaradt. A logisztikai szakági kiadványok szakmák
szerinti bontásban:
4
A Magyar Honvédség hatályos nyílt és különleges nyílt szolgálati könyvek
szakmai felelős jegyzéke (Nyt. szám: 85-49/2015, MH KDK kiadvány)
121
Véleményem szerint szükséges egy olyan szervezeti elem rend-
szerbe állítása, amely összefogja és koordinálja a speciális logisztikai
szakkiképzésekkel, a logisztikai tartalmú doktrínákkal, valamint sza-
bályzatokkal kapcsolatos feladatokat. A szervezeti elem részére az
alábbi feladatrendszer javasolt:
- a logisztikai szakterület képviselete az MH szabványosítási
testületében, valamint részvétel a NATO logisztikai témájú
szabványosítási testületi ülésein;
- bedolgozás az MH Központi Doktrinális Adatbázisába, és az
MH Központi Doktrinális Adattár logisztikai témájú részének
működtetése és fejlesztése;
- az MH LK Műveleti Szabványosítási és Doktrinális Bizottság
működtetése;
- az MH logisztikai témájú szabályzatfejlesztési tevékenységé-
nek MH-szintű koordinálása;
- logisztikai tapasztalat-feldolgozó tevékenység vezetése;
- a Logisztikai Központ, valamint alárendelt katonai szervezetek
tapasztalat-feldolgozó feladatok ellátására rendszeresített, il-
letve kijelölt állományának felkészítése és továbbképzése;
- az MH-szintű logisztikai szabályzók kiadásával, valamint mó-
dosításával kapcsolatos kidolgozói tevékenység tervezése,
szervezése, koordinálása;
- a központi logisztikai kiképzések tervezése, szervezése, koor-
dinálása és ellenőrzése, a logisztikai kiképzési és szakkikép-
zési programok folyamatos, igényekhez történő igazítása;
- a központi logisztikai koncepciók kidolgozása, az állománytáb-
lás és normás logisztikai szakanyagok lajstromozása.
122
alapuló feladatok ellátására. Ennek megfelelően a Magyar Honvéd-
ség humán stratégiájának5 célja a korábbi években tapasztalt kedve-
zőtlen folyamatok, problémák kezelése.
5
Jelenleg „a Magyar Honvédség humánstratégiája a 2012–2021 közötti időszak-
ra” kiadásáról szóló 79/2011. (VII. 29.) HM utasítás
6
Jelenleg a Magyar Honvédség 2016 - 2017 – 2018. évi kiképzési feladatairól
szóló 364/2015. HVKF intézkedés
123
- vegyivédelmi szakképzettséggel nem rendelkező vegyvédelmi
raktárosok képzése;
- élelmezési raktáros/raktárvezető továbbképzés;
- humán szakanyag raktáros/raktárvezető továbbképzés;
- hűtőkonténer-kezelő továbbképzés (URAL4320, Thermo King
TM SDZ);
- ruházati raktáros, raktárvezető továbbképzés;
- térképanyag raktárvezető, raktáros továbbképzés;
- fegyverzettechnikai (lőszer) raktáros továbbképzés;
- műszaki harcanyagraktáros, raktárvezető továbbképzés;
- üzemanyag-bevizsgáló laboráns;
- üzemanyag szakképzettséggel nem rendelkező üzemanyag-
raktárvezetők kiképzése;
- repülőműszaki raktárkezelő;
- üzemanyagtöltő-gépjármű kezelő;
- kiképzés-technikai eszközkezelő;
- ADR7 szilárd alaptanfolyam (külső vállalkozóval, szerződés ke-
retében);
- ADR folyékony alaptanfolyam (külső vállalkozóval, szerződés
keretében);
- emelőgép-kezelők (OKJ) és targoncakezelők (OKJ) kiképzése
(külső vállalkozóval, szerződés keretében);
- emelőgép ügyintéző képzés (OKJ), (külső vállalkozóval szer-
ződés keretében);
- ADR darabárus alaptanfolyam + 1. áruosztály képzés (külső
vállalkozóval, szerződés keretében);
- IATA 6. 10.8 légi veszélyes árukezelő szaktanfolyam (külső
vállalkozóval, szerződés keretében)
- túlsúlyos, túlméretes közúti szállítmánykísérő szaktanfolyam
(külső vállalkozóval, szerződés keretében);
7
Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megál-
lapodás
8
IATA - International Air Transport Association - Nemzetközi Légi Szállítási Szö-
vetség
124
- LOGFAS / LOGREP9 felhasználó szintű tanfolyam;
- LOGFAS / EVE, EVE WEB, CORSOM10 felhasználói tanfo-
lyam;
- LOGFAS / ADAMS11 felhasználói tanfolyam;
- OKKER12 tanfolyam;
- Légijárművek harctéri sérüléses javítása.
9
LOGFAS (Logistics Functional Area Services), LOGREP (Logistics Reporting)
10
Effective Visible Execution (EVE); Coalition Reception, Staging and Onward
Movement (CORSOM)
11
Allied Deployment and Movements System (ADAMS)
12
OKKER - Oktatási, Kiadói és Kereskedelmi Zrt.
13
Az osztálybasorolás rendjéről szóló 72/2009. (VIII. 28.) HM utasítás
125
- a beosztásban lévő logisztikai személyi állomány statikus le-
terheltsége nem teszi lehetővé a logisztikai szakállomány
megfelelő minőségű felkészítését, továbbképzését, átképzé-
sét;
- nem rendelkeznek teljes mértékben az oktatáshoz szükséges
infrastrukturális feltételekkel, oktató szakanyagokkal.
Ugyanakkor a beosztásba helyezett katona osztályos fokozatának
mielőbbi megszerzése az önálló munkavégzéshez elengedhetetlenül
szükséges. Ezen sürgető szükséglet ilyen feltételekkel történő kielé-
gítésének elmaradása a katonák gyenge kiképzéséhez, sablonos,
formális vizsgáztatásához vezethet.
14
Kiképzési program az MH logisztikai legénységi állományú katonák és alegysé-
gek részére
127
- nem logisztikai beosztású katonák logisztikai ismereti oktatása;
- logisztikai szakmai versenyek, rendezvények lebonyolítása;
- kezelők oktatása az új típusú eszközök kezelésére, karbantar-
tására.
log.kik. központ
adminisztratív törzs
harc- és
technikai kiképző anyagellátó kiképző közlekedési kiképző
gépjárművezető
szakcsoport szakcsoport szakcsoport
kiképző szakcsoport
128
Nyilvántartás fejlesztése
129
tógépes analitikus nyilvántartásának rendjéről szóló 29/2014.
(HK 11.) HM KÁT szakutasítás.
15
NSN - NATO Stock Number (NÁTO raktári kód), NCAGE - NATO Commercial
And Government Entity (NÁTO kormányzati és kereskedelmi azonosító)
130
- minimalizálja a humán erőforrást, ezáltal az emberi tévedés
lehetőségét, legyen képes mozgásbizonylatok kiállítására
(RFID16 beolvasás lehetősége), jelölje a tárolás pontos helyét,
egyszerűsítse a leltározást;
- csökkentse a papír alapú dokumentálást, tegye lehetővé az
elektronikus anyagigénylést, annak jóváhagyását;
- azonnal aktualizálódó adatokat biztosítva, támogassa a szük-
ségletek tervezését, beszerzés előkészítését, összesítse a be-
érkezett igényeket;
- hierarchikus, kombinálható törzsadatokkal, hálózatba kötve kü-
lönböző szintekhez kötött jogosultsággal, az arra felhatalma-
zott személyek részére nyújtson információt az anyagi készle-
tekről;
- egyszerűsítse a leltározást;
- legyenek kinyerhetőek az előírt logisztikai jelentések adatai;
- a mennyiségi információkon kívül biztosítson más, a termékre
jellemző adatokat is, úgymint:
o befoglaló mérete, súlya;
o sorozatszáma;
o gyártás ideje, származása, (gyártója), szavatossági ideje,
meghosszabbítás regisztrálása;
o szükséges és végrehajtott karbantartások;
o meghibásodáskor a hiba jellege, javítóanyag szükséglete;
o az elvégzett javítások jellege, beépített anyagok;
o teljesített kilométer, üzemóra;
o felhasznált hajtó- és kenőanyag;
o minőségbiztosítási adatok (érintésvédelem, nyomáspróba
stb.).
131
történő tárolásának és feldolgozásának jelentős bürokráciacsökkentő
hatása van, amely a jelenleg használt korszerűtlen (olykor indigós)
dokumentumok megszűntetésén túlmenően az adminisztratív tevé-
kenységgel töltött idő jelentős csökkentésével is jár.
Raktározás terén:
- anyagok mennyiségi, értékcsoport szerinti és értékbeli nyilván-
tartása;
- anyagok beszállítók szerinti nyilvántartása;
- elektronikus anyagigénylések alakulaton belül, illetve központi
készletből;
- anyagok pontos helyének meghatározása;
- szavatossági idők figyelése, a módosítások rögzítése;
- utalványozás automatizálása;
- leltár-felvétel egyszerűsítése;
- selejtek kezelése;
- készletszint figyelése, megrendelés vagy beszerzés igényének
jelzése.
Szállítmányozás terén:
- (egység)rakományok összeállítása;
- be- és kiléptetések regisztrálása;
- szállítmányok nyomon követése;
- szállítmányok biztonságának növelése.
132
Technikai eszközök üzembentartása terén:
- technikai paraméterek (alvázszám, motorszám, tartozékok)
rögzítése;
- üzemeltetési paraméterek rögzítése, göngyölítése (életkor,
megtett kilométer, üzemóra stb.), statisztikai adatok kinyerésé-
nek lehetősége;
- naptári időhöz, valamint futásteljesítményhez kötött technikai
kiszolgálások, időszakos bevizsgálások időbeni jelzése, vég-
rehajtásának dokumentálása;
- javításokkal kapcsolatos (beépített javítóanyagok, részegysé-
gek, javításra fordított idő, a javítást végzők adatai, ráfordított
munkaóra, ráfordított költségek, elektronikus javítóanyag-
igénylés stb.) adatok rögzítése és kinyerése,
- hadrafoghatósági mutatók rögzítése, adat lekérdezés;
- hajtó- és kenőanyag feltöltés dokumentálása, adatainak gön-
gyölítése, átlagfogyasztás számítása;
- objektumokba, valamint objektumon belüli telephelyekre,
tárolóhelyekre történő be- és kilépés regisztrálása.
133
A feladat megvalósításához szükséges a számítógépes rendszerre
vonatkozó követelmények17 meghatározása melyek a következőek:
Hardver fejlesztése:
A nyilvántartással szemben támasztott követelményekhez
szükséges adatbázis és adatforgalom kezeléséhez igen fejlett
központi hardver-elem szükséges, amellyel jellemzően a katonai
szervezetek jelenleg nem rendelkeznek, a jelenlegi KGIR elemek
kapacitása véges.
17
Forrás: A funkcionális biztonságra vonatkozó vagy kapcsolódó szabványok,
előírások (2GE mérnöki iroda)
134
- a logisztikai objektumok laktanyán belüli elhelyezkedésétől,
tagoltságától;
- a hozzáférési szintek megállapításától, engedélyezésétől.
18
Forrás: Windows 7 rendszerkövetelmények (http://windows.microsoft.com/hu-
hu/windows7/products/system-requirements)
135
- adatbiztonságot (védelem hardver- és szoftverhibákkal szem-
ben);
- adatvédelmet (illetéktelen felhasználókkal szemben);
- osztott hozzáférést (több felhasználó egyidejű hozzáférésének
biztosítása);
- archiválhatóságot (biztonsági mentéseket);
- egyszerűséget (felhasználóbarát felületet);
- bővíthetőséget (funkciók, modulok utólagos hozzáillesztése);
- gyorsaságot (a nagy adatforgalom gyors feldolgozását);
- biztonságot (emberi hibák kizárása vagy minimalizálása).
136
A nyilvántartó-rendszer javasolt struktúrája:
HVK-szint
MH ÖHP MH LK egység-szint
HVK közvetlenek
zászlóalj pk.-szint
század pk.-szint
137
Összességében megállapítható, hogy amíg a logisztikai
haderőtervezési, valamint a doktrinális szervezeti fejlesztés a logiszti-
kai tervezési és szabványosítási feladatokat tenné hatékonyabbá,
támogatva ezzel a Magyar Honvédség haderőtervezési, szabványosí-
tási és doktrinális tevékenységét, addig a logisztikai kiképzések köz-
pontosítása elsősorban a katonai szervezetek leterheltségét csökken-
tené.
Felhasznált irodalom:
A védelemgazdasági és központi logisztikai feladatokat ellátó szerve-
zetek átalakításával összefüggő feladatokról szóló 30/2013. (V. 17.)
HM utasítás
A Magyar Honvédség egyes katonai szervezetei feladatrendszerének
módosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 57/2015.
HVKF parancs
Magyar Honvédség Állománytábláiban alkalmazandó hadfelszerelé-
sek lajstroma (Nyt. szám: 1526/216/54-36/2014)
A Magyar Honvédség hatályos nyílt és különleges nyílt szolgálati
könyvek szakmai felelős jegyzéke (Nyt. szám: 85-49/2015, MH KDK
kiadvány)
„A Magyar Honvédség humánstratégiája a 2012–2021 közötti idő-
szakra” kiadásáról szóló 79/2011. (VII. 29.) HM utasítás
A Magyar Honvédség 2016 - 2017 – 2018. évi kiképzési feladatairól
szóló 364/2015 HVKF intézkedés
Az osztálybasorolás rendjéről szóló 72/2009. (VIII. 28.) HM utasítás
138
Sebők István
Abstract
The process of risk management is used in all aspects of life and
military operations. The method is applied in the financial sector and
in the building trade as well. In military sector it is an elemental part of
planning of military operations. Its other part is the occupational
safety. This risk management will be presented from a view showing
risk estimate of the pistol. Anyway it is a legal requirement to carry
out such an analysis.
Keyword: pistol, risk management, maintenance, identity hazard
Introduction
140
Risk is characterized by both the probability and severity of a
potential loss that may result from hazards due to the presence of an
enemy, an adversary, or some other hazardous conditions.
Perception of risk varies from person to person. What is risky or
dangerous to one person may not be to another. Perception
influences leaders’ decisions. A publicized event such as a training
accident or a relatively minor incident may increase the public’s
perception of risk for that particular event and time-sometimes to the
point of making such risks unacceptable. Failure to effectively
manage the risk may make an operation too costly-politically,
economically, and in terms of equipment. This chapter presents the
background, principles, applicability, and constraints relating to the
risk management process.
141
STEP 1. IDENTIFY HAZARDS
A hazard is an actual or potential condition where the following can
occur due to exposure to the hazard damage to or loss of equipment
and property. Specialties of terrain and weather should be considered
in this step. In addition to those due to the enemy or adversaries, the
most obvious hazards to military operations are due to terrain and
weather. Terrain and weather affect the type of hazard encountered.
When the enemy uses terrain to his advantage, the risk is clearly
tactical. The aspects of terrain and weather may create situations
where accident risks predominate. When looking at this from a purely
operation perspective, familiarity of the unit with the terrain and its
associated environment must be paramount. The basic issues, how
long the unit has operated in the environment and climate. Weather
works hand-in-hand with terrain to create hazards. To identify
weather hazards, leaders and soldiers must assess the impact on
operating systems. Mistakes include not considering the effects of
climate and weather on maintenance of weapon and equipment
before beginning an operation.
STEP 2. Assess hazards to determine risks
Development as well as engineer and technical properties of the
device, in this case the pistol should also be considered. GLOCK
pistols combine the safety and simplicity of revolver-like operation
with a manageable constant double action only trigger pull, high
magazine capacity, rapid recovery and the reduced recoil of a
modern, semiautomatic pistol. The major metal components of
GLOCK handguns are treated with GLOCK's special hardening
surface process called “tenifer” that leaves them nearly as hard as a
diamond, seals out moisture and helps prevent corrosion. This
surface hardening process penetrates the surface of the slide, barrel
and GLOCK brand metal sights. The matte black finish is a final
process applied to the surface making the pistol extremely resistant to
abrasions and scratches. Should this black finish wear off after heavy
and extensive use, the surface still retains its corrosion protection and
durability.
Step 2 completes the risk assessment. Risk is the chance of
hazard or bad consequences. This step examines each hazard in
terms of probability and severity to determine the risk level of one or
more hazardous incidents that can result from exposure to the
hazard.
142
a.) Hazard Probability (the first critical point)
143
This point is more art than science. Both its definition and
presentment could be various. The number of the levels is different.
By my classification all risks are rated into „low” at least. There are
cases where some risks are excepted. Much depends on the use of
historical lessons learned, intuitive analysis, experience, and
judgment. Uncertainty can arise in the assessment of both the
probability and severity of a hazardous incident. Uncertainty results
from unknowns about a situation; from incomplete, inaccurate,
undependable, or contradictory information; and from unforeseen
circumstances. Therefore, assessment of risk requires good
judgment.
144
Extremely High Risk: Loss of ability to accomplish the mission if
hazards occur during mission.
Types of Controls: Controls can take many forms, but fall into three
basic categories-educational controls, physical controls, and
avoidance:
- Educational controls. These controls are based on the
knowledge and skills of the units and individuals. Effective
control is implemented through individual and collective
training that ensures performance to standard.
- Physical controls. These controls may take the form of barriers
and guards or signs to warn individuals and units that a hazard
exists. Additionally, special controller or oversight personnel
responsible for locating specific hazards fall into this category.
- Avoidance. These controls are applied when leaders take
positive action to prevent contact with an identified hazard.
2.1. First checks the extremely high risk the safety control
function
With the slide forward, action set and the trigger forward, press on
both sides of the trigger and try to move the trigger backwards. The
trigger should only move slightly rearward. Be careful not to press on
the center portion of the trigger pad. This verifies the trigger lever
safety is present, operational and would prevent any unwanted
146
rearward movement of the trigger bar. After making sure the pistol is
unloaded, point it in a safe direction and pull the trigger. When the
finger depresses the trigger lever safety, it should allow the trigger
lever safety and trigger to move rearwards and release the firing pin.
Using your fingers, pull the trigger forward. On the top of the back
of the trigger bar, you will find the cruciform. The arms of the
cruciform rest on the drop safety ledge when the trigger is in the
forward position. The drop safety ensures the back of the trigger bar
does not move downwards and release the trigger bar unless the
trigger is pulled fully to the rear. With your pin punch centered on top
of the cruciform, press down firmly and see if the back of the trigger
bar will move downwards. It should not move down unless the trigger
is pulled. After seeing that the drop safety is operational, press
forward on the vertical extension of the trigger bar and pull the trigger.
The back of the trigger bar should move backwards and then
downwards. This shows that the drop safety would prevent any
premature separation of the trigger bar and firing pin.
With the slide off the receiver, use your finger to pull back on the
firing pin lug. Ease the lug forward again and it will rest against the
firing pin safety. The firing pin safety should block any forward
movement of the firing pin. Press forward on the back of the firing pin
lug and attempt to force the firing pin forward. There should be no
forward movement of the firing pin unless the safety is depressed. If
there was no forward movement with the safety engaged, then press
in on the firing pin safety and the firing pin should now move freely
forwards. This inspection verifies that the firing pin safety does block
the firing pin and prevents any forward movement unless the safety is
depressed.
2.2. Second checks the high risk the safety control function
With thumb and forefinger, try to pull down on both sides of the
slide lock lever. It should not move downwards if the slide is forward
and locked in battery. This lets you know the slide lock is present and
“locked” properly. Using the disassembly grip, move the slide
rearward approximately 3 mm. Pull down on both sides of the slide
lock and release. This verifies the slide lock will "unlock" and the
spring is operational. With the slide lock lever fully engaged, point the
148
pistol in a safe direction and pull the trigger while pushing the slide
forward. The slide should remain “locked” and not move forward off
the receiver.
When the trigger is pulled, the firing pin safety moves upwards and
clears the firing pin channel to allow the firing pin to move freely to
strike the primer with sufficient force. With an unloaded pistol, point it
in a safe direction and pull the trigger. Hold the trigger rearward and
shake the entire pistol. You should hear the firing pin moving forwards
and backwards. This ensures the firing pin channel is unobstructed
and the firing pin safety has been moved enough to allow the firing
pin to move freely.
Use only solvents and lubricants designed for use on firearms. Any
product that is advertised and/ or marketed for use on guns may be
used on GLOCK pistols. When using solvents, make sure all solvent
is removed before lubrication, use or storage of the firearm. Under
some circumstances, a dry cleaning may be appropriate. After
cleaning, GLOCK pistols require a minimum of lubrication.
149
After a thorough cleaning, remove any remaining solvent from the
pistol. Using a quality gun oil or grease product, lightly lubricate the
barrel, barrel hood, barrel lug and the inside of the slide where the
barrel hood contacts the slide. Apply a small amount of lubricant on
either the frame rails or inside the slide grooves. Once the slide is
replaced on the receiver and the action worked several times, the
lubricant will be distributed equally along the slide grooves and frame
rails.
Most important is one drop of oil placed just under the connector
hook (located just above the right rear receiver rail). Any lubricant
placed here will move down where the connector and trigger bar
meet. If this area is not properly lubricated, the result may be a "hard"
trigger pull that can lead to connector and/or trigger bar damage.
GLOCK pistols are designed to operate properly with minimal
lubrication. Large quantities of oil or grease may collect unburned
powder, grit, dust or other residue that could interfere with proper
functioning of any fire- arm. Extreme climate could affect large
amounts of lubricant.
2.4.1. Barrel
Inspect the barrel to ensure that the bore is clear. Using a proper
size bore brush or cloth patch, push it all the way through from the
chamber and out the muzzle end of the barrel. Heavy fouling may
require multiple passes. With a small brush, clean the lug areas, feed
ramp and outside surfaces of the barrel. When satisfied all residue
and solvent has been removed and all surfaces are dry, move to the
slide.
2.4.2. Slide
Inspect the slide for any obvious fouling. Holding the slide with the
firing pin channel up to prevent solvents from entering, clean the
breech face and extractor area with the toothbrush. Take care to
scrub under the extractor hook. Brush down the slide grooves, the
ejection port area and all other surfaces. For cleaning the openings of
the slide use GLOCK channel maintenance kit. When satisfied all
150
residue and solvent has been removed, move on to the recoil spring
assembly.
Inspect the recoil spring/guide rod assembly for wear and obvious
fouling. Using a cloth or brush, clean all surfaces. When satisfied all
residue and solvent has been removed, move on to the receiver.
2.4.5. Receiver
Use the brush to clean the rails and brush down all other surfaces
as necessary. Be certain all solvent and residue has been removed
before you attempt to reassemble the pistol.
2.4.6. Magazine
151
Conclusion
Bibliography
[1] ATP 5-19 Risk Management US ARMY
[2] FM 100-14, Risk Management, 23 APRIL 1998. US ARMY
[3] ORM 1-0 Operational Risk Management USMC Marine Corps
Institute
[4] Navy and Marine Corps Public Health Center, A Risk
Communication Primer-Tools and Techniques
[5] U.S. Department of Homeland Security, Understanding Risk
Communication Theory: A Guide for Emergency Managers and
Communicators Report to Human Factors/Behavioral Sciences
Division, Science and Technology Directorate, May 2012
[6] Glock instruction for use
[7] Glock Armorer's Manual 2009
[8] ISO 31000:2009 - Principles and Guidelines on Implementation
[9] ISO/IEC 31010:2009 - Risk Management - Risk Assessment
Techniques
[10] ISO Guide 73:2009 - Risk Management – Vocabulary
152
Bimbó István
Absztrakt
A Magyar Honvédség katonai képességeinek alapját a lövészkatona
lőkiképzése jelenti. A lőkiképzés egyes részfeladatai a környezetet
jobban kímélő zárt lőtereken is megoldhatók. Jelen tanulmányban a
zárt rendszerű lőterek környezeti hatásai kerülnek bemutatásra.
Kulcsszavak: zárt lőtér, környezeti kockázat, káros hatások, lőpor-
gáz, zajhatás
Bevezetés
154
2. A lövés során fellépő káros hatások
- zajhatás;
- fémek szennyezése a célterületen;
- nehézfém-szennyezés (a lövés leadásának légterében);
- káros gázok hatásai;
- rezgés, illetve ütés hatása a kezelőszemélyzetre.
2.1. Lőporgázok
b.) nitrocellulóz:
A lövésztöltények lőporaként találkozik vele a lövő:
2C6H7O2(ONO2)3 => 4CO2 + 8CO + 6H2O + H2 + 3N2
1100 [g] => 1 [m3]
155
c.) nitroglicerin:
4C3H5(ONO2)3 => 12CO2 + 10H2O + 6N2 + O2
1300 [g] => 1 [m3 ]
156
- Szén-dioxid, CO2: Színtelen, gyengén savanykás ízű és
szagú gáz. A levegőnél nehezebb, ezért a helyiségek alján
felgyűlhet, kiszorítva a levegőt. Az égést nem táplálja. Víz-
ben elég jól oldódik, s azzal részben szénsavvá egyesül. Kis
mennyiségű szén-dioxid a levegő normális alkotórésze
(0,03-0,04%), de nagyobb koncentrációban mérgező. Kis
koncentrációkban a légzőközpontot izgatja, nagyobb kon-
centrációban fulladásos halált okozhat, ami 20%-os kon-
centráció esetén néhány másodperc alatt, alacsonyabb
koncentrációknál akár több napig is eltartó eszméletlen álla-
pot után következik be.
- Nitrózus gázok, nitrogén-oxidok, (NOx): A nitrogén oxidá-
ciója útján keletkező, gáznemű termékek, a nitrogén-
monoxid (NO), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-trioxid (N2O3),
nitrogén-tetroxid (N2O4) és nitrogén-pentoxid (N2O5) külön-
böző arányú keverékei. Erősen szúrós szagúak, kis kon-
centrációban alig különböztethetők meg az ózontól. Na-
gyobb koncentrációban feltűnő a barnássárgától vörösig ter-
jedő elszíneződésük. Többségük igen reakcióképes, erélyes
oxidáló hatású anyag. Vízzel és a nyálkahártyákon is
salétromossav, illetve salétromsav képződik belőlük.
Nitrózus gázok keletkeznek nitrogéntartalmú robbanó-
anyagok működésbe lépésekor, nitrocellulóz tökéletlen
égésekor, vagy magas hőmérséklet hatására a levegő nit-
rogénjéből. Zárt, szellőzetlen helyiségekben vagy csator-
nákban súlyos mérgezést okozhatnak. A légutakba jutva -
az említett savak mellett - nitritek és nitrátok képződhetnek.
A méreghatás - bizonyos latencia idő után - savhatásban
nyilvánulhat meg, ami a légutak nyálkahártyáját és a tüdő-
hólyagocskákat károsítja, sőt tüdővizenyőt okozhat. A he-
veny mérgezés általában két szakaszban zajlik le. Az első
szakaszra jellemzőek a nyálkahártyák helyi, izgalmi tünetei:
kaparó érzés a torokban, köhögés, esetleg hányás, fejfájás,
szédülés. Ez az időszak 1-2 órán belül lezajlik, és 3-10 órás
tünetmentes (lappangási) időszak követi. A második sza-
kasz rendszerint hirtelen, igen erős köhögési ingerrel kez-
dődik, amit félelem- és fulladásérzés kísér. A légszomj erő-
sen fokozódik. A légzés- és pulzusszaporulat a fenyegető
tüdővizenyő figyelmeztető jele.
157
keletkezett gázok szabadlevegőbe jutása ártalmas a környezetre,
akkor megfelelő szűrőbetétek alkalmazása szintén szükséges.
2.2. Csappantyúk
Durranóhigany: Hg(ONC)2
Ólomtrinitrórezorcinát (TNRSZ)
Lövéskor ólom kerül a szabad térbe.
Ólom (Pb) és vegyületei: A kőzetekben, talajban és növény-
zetben kis mennyiségben mindenütt jelenlevő nehézfém. Az
ólomvegyületek gőzeinek belégzése a lőtér szennyezett leve-
gőjével jelentősen hozzájárul az állomány ólomterheléséhez.
Az ólomnak sem esszenciális, sem egyéb előnyös élettani ha-
tása nincs: egyértelműen toxikus elem. Általában a nehézfé-
mekre érzékeny molekularészeket blokkolja. Mérgező hatása
csak a lágyszövetekben lévő ólomnak van, a csontszövetben
raktározottnak nincs. Legkorábbi tünetei: gyors elfáradás, ét-
vágytalanság, idegesség, remegés, izomgyengeség, gyomor-
158
és bélpanaszok. Az ember szervezetében az ólom felhalmo-
zódik, és idült mérgezéseket okoz. Az idült ólommérgezés rák-
keltő hatása és az utódokban fejlődési rendellenességet okozó
hatása bizonyított.
2.3. Zajhatás
159
ményéről hangmérési jegyzőkönyvekkel rendelkezik.3 Kifogásolható
mértékű hanghatást csak a lőtér védőterületéhez indokolatlanul közel
épített házaknál mértek.
2.3.3. Közeltér
Dunaszentmiklós térségében
160
2.3.4. Közvetlen hangtér
Összefoglalás
Felhasznált irodalom
162
Finda Anna1 és Sipos Tamás2
Absztrakt
Bevezetés
1
Finda Anna alezredes a HM Védelemgazdasági Hivatal Nemzetközi Békeművele-
ti, Vám, Jövedéki és Határforgalmi Osztály osztályvezetője. Bevezetés, 1-2. feje-
zet.
2
Sipos Tamás főhadnagy, HM Védelemgazdasági Hivatal. Bevezetés, 3. fejezet.
be- és visszajelentési
Címzett 1.
kötelezettség 3 munkanap
egységrakományonként eltérő termékek,
EU külön tarifaszám szerinti bontásban
be- és visszajelentési
Címzett 2.
kötelezettség 3 munkanap
Címzett 3.
3
Az ábra a szerző saját szerkesztése
4
Olyan egyedi áru szállítása, melynek tömege az 5000 kg-ot meghaladja, illetve a
gépjármű teljes rakterét kihasználja, vagy a megbízott vállalkozó a szállítást díj
ellenében végzi.
5
Olyan egyedi áruk vagy árudarabok összessége, melyek tömege 5000 kg alatti,
és a fuvarozó az erre a célra kialakított rendszer szerint továbbít a feladótól egy
címzett részére.
164
bízott magyarországi szék-, illetve telephellyel rendelkező szállítmá-
nyozóknak, fuvarozóknak, hogy a rendszerben bejelentett szállítmány
szállítása során bekövetkező alapadat-változásokat (gépjármű adata-
inak változása, indított szállítmány törlése stb.) módosítsa. Ez persze
csak a bejelentő felhatalmazása alapján lehetséges, mely nem köte-
lező, és a felelősség ebben az esetben is a bejelentőt vagy a címzet-
tet terheli.
Feladó 1.
be- és visszajelentési
kötelezettség 3 munkanap
egységrakományonként eltérő termékek,
külön tarifaszám szerinti bontásban EU
Feladó 2.
be- és visszajelentési
kötelezettség 3 munkanap
Címzett 3.
165
gyümölcsök, gabonafélék, ruhaneműk, lábbelik, állateledelek, vegyi
anyagok, kenő- és korróziógátló anyagok stb. –, bruttó tömegük az
500 kilogrammot és adó nélküli értékük az 1 millió forintot meghalad-
ja.
7
Excise Movement and Control System – Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rend-
szer, mely lehetővé teszi az elektronikus termékkísérő okmány (e-TKO, angolul e-
AAD) árutovábbítását és érvényesítését, megvalósítja a szállítmányok elektroni-
kus mentesítését, és javítja a belső piac működését, miközben egyszerűsödik a
jövedéki termékek Közösségen belüli szállítása a valós idejű szállítási folyamat
nyomon követésének erősítésével és az ellenőrzések végrehajtásával (Simon et
al., 2007. pp. 48.)
8
Elsőként került bevezetésre az e-vámban, mely az ügyfelek között on-line módon
valósítja meg a közösségi és egységes árutovábbítási eljárások elektronikus üze-
netcserén alapuló teljes körű feldolgozását és nyilvántartását.
(http://nav.gov.hu/print/nav/archiv/vam/vaminformaciok/arutovabbitas/ncts.html)
166
Fordított a szerep, ha az MH szervezeti elemnek keletkezik
EKÁER bejelentési kötelezett szállítása. Ilyenkor az MH szervezeti
elem végzi a bejelentést és a címzett feladata a rendszerben történő
visszaigazolás teljesítése a 3. ábrán bemutatottak szerint.
bejelentési visszajelentési
Feladó 1. Címzett 1.
kötelezettség kötelezettség 3 munkanap
egységrakományonként eltérő termékek,
külön tarifaszám szerinti bontásban
bejelentési visszajelentési
Feladó 2. Címzett 2.
kötelezettség kötelezettség 3 munkanap
Címzett 3.
9
A szerző saját szerkesztése
10
„A hatalomnak és a felelősségnek a vezetőcsoportból kiinduló megosztása, szi-
gorú hierarchia, funkciók szerinti munkamegosztás a jellemző. A szerepkultúrá-
nak nevezett kultúrával együtt épül ki. E kultúrában a vezetők és a beosztottak
jogait és feladatait írott szabályokban rögzítik. Az ilyen vállalatoknál pontos
munkaköri leírásokat készítenek, meghatározzák a formális kommunikáció csa-
tornáit, a „szolgálati utat”. A vezetőségtől kiinduló információ a hierarchia szintje-
it végigjárva jut el a szervezet alsó szintjeire. Írásban fektetik le a feladatokat, és
írásban dokumentálják azok teljesítését, rendszeres jelentések, értékelések ké-
szülnek.” (Borgulya – Barakonyi, 2004. pp. 83-84.)
167
információnak11 és az időnek kiemelt jelentősége van, és nincs lehe-
tőség a formális kommunikációra. A Magyar Honvédség termékbe-
szerzéseit, mint végfelhasználó12 végzi, bár megjegyzendő, hogy
nem a fogalom szó szoros értelmében.
11
Olyan „értelmezett adat, amely adott helyzetben, időpontban és körülmények
között kialakult tények, mérési eredmények (adatok) konszolidált halmaza.”
(Gaál – Szabó, 2010. pp. 67.)
12
„A terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben
magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes
személy.” (Csátaljay – Fábián, 2015. pp. 23.)
13
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos
díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény értelmezésében a 3,5 tonnát meghaladó
legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, vontató, valamint járműszerelvény.
(Csátaljay – Fábián, 2015. pp 12-13.)
168
Beszerzés
Nem kockázatos termék esetén:
- jármű össztömege a 3,5 tonnát,
- termék bruttó tömege a 2.500 kilogrammot,
- termék adó nélküli értéke az 5 millió forintot
meghaladja.
NATO Kockázatos termék (51/2014. XII. 31.NGM rendelet) esetén:
- termék bruttó tömege az 500 kilogrammot,
EU EKÁER szám - termék adó nélküli értéke az 1 millió forintot
Hungary igénylés meghaladja. Szállítási irányok
a) Magyarországról - Európai Unióba,
Mentesség a
b) Európai Unióból - Magyarországra,
bejelentés alól
c) Magyarországon belül telephelyek között
MH
Anyagellátó
Szállítás történhet
EKÁER szám 15 napig érvényes Rakárbázis a) termékértékesítés,
regisztrált első vagy másodlagos b) termékbeszerzés,
felhasználók igénylik, és igazolják c) bérmunka,
vissza a szállítási irányok szerint! d) egyéb célból (pl. kiállításra szállítás)
Célszerű a fuvarlevélen feltüntetni! EKÁER szám visszaigazolás
a szállítmány érkezését EKÁER szám
követő 3 munkanapon belül! igénylés
MH
EKÁER bejelentési mentesség
MH saját járműivel végrehajtott Értékesítés
szállításai esetén az 5/2015. (II. 27.)
Mentesség a
NGM rendelet 4. § (1) bekezdés a)
bejelentés alól
pontja alapján!
EKÁER bejelentési kötelezettség
EKÁER szám MH beszerzéseket érintő, szállítmányozó/fuvarozó
igénylés járműjével végrehajtott szállítások esetén! Ebben az
esetben a „beszerző” (pl. Beszerzési Hivatal)
Bérmunka,
Egyéb cél kötelezően megadja a bejelentést végző MH szervezeti
elem részére az 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott
adatokat (pl. be- és kirakodás helye, rendszám, vtsz., UN szám, súly, beszerzési adó
nélküli ár stb.)
14
A szerző saját szerkesztése
169
1.2. Bejelentési kötelezettségek
2. Jogsértések
170
Maximálisan kiszabható 40%-os
Mulasztás száma
mulasztási bírság mértéke
15
A szerző saját szerkesztése
16
„Valamilyen közvetítő eszközt vesz igénybe, amely lehetőleg torzítatlanul vagy
minimális zavarral továbbítja a hírt, az információt.” (Barakonyi, 2000. pp. 68.)
171
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK17
1. számú táblázat
Érték (HUF)
Ország NAV árfo- Súly (kg)
Fsz. Cég
kód lyam 300,21 bruttó
EUR/HUF
Intracom Defence
2. GR 37.826.460 2.463
Electronic
Westerwalder Eisenwerk
11. DE 60.042.000 3.370
GmbH
17
A szerző saját szerkesztése
172
6. ábra. Statisztikai értékmegoszlás18
18
A szerző saját szerkesztése
173
SZAKANYAGOK ÉRTÉK SZERINTI MEGOSZLÁSA
2. számú táblázat
Érték (HUF)
Ország NAV árfolyam %-os
Fsz. Cég
kód 300,21 megoszlás
EUR/HUF
Westerwalder
2. DE 60.042.000 14,72 %
Eisenwerk GmbH
Intracom Defence
6. GR 37.826.460 9,28 %
Electronic
EST Technologies
7. NL 29.420.580 7,21 %
B.V.
19
A szerző saját szerkesztése
174
Elvégeztem a súlyadatok vizsgálatát is, majd összevetettem azo-
kat az értékadatokkal.
20
A szerző saját szerkesztése
175
7. ábra. Statisztikai súlymegoszlás
21
A szerző saját szerkesztése
176
Spearman-féle rangkollerációt végeztem a 9 cég szakanyagainak
ordinális mérési szintű érték, valamint súlyadatai között, és az alábbi
táblázat értékei, valamint az alkalmazott képletbe történő helyettesí-
tések alapján 0,667-et kaptam együttható értékként.
22
A szerző saját szerkesztése
177
vizsgálatot a 9 cég által bemutatóra hozott szakanyagainak érték- és
súlyadatai között, melynek során a vizsgált változók közötti kapcsolat
szorosságáról, a közöttük lévő korreláció szignifikancia szintjéről győ-
ződtem meg.
KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓK23
Correlations
7. számú táblázat
Capable Capable
Logistician Logistician
2015. érték 2015. súly
cégenként cégenként
Spearman's Capable Correlation
1,000 ,667*
rho Logistician Coefficient
2015. érték
Sig. (2-tailed) . ,050
cégenként
N 9 9
Capable Correlation
,667* 1,000
Logistician Coefficient
2015. súly cé-
Sig. (2-tailed) ,050 .
genként
N 9 9
* Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).
23
A szerző saját szerkesztése
178
Steep GmbH.
135.094.500 HUF
Westerwalder
Eisenwerk
GmbH.
60.042.000 HUF
M. Schall
Intracom GmbH.
Defence Multicom Solar
Renovagen Ltd. 45.031.500 HUF
Electronic EST GmbH.
40.000.000 HUF
37.826.460 HUF Technologies 38.367.500 HUF
B.V.
29.420.580 HUF
Smart Flower
Energy
Technology
Tiegel GmbH.
GmbH.
12.008.400 HUF
10.000.000 HUF
179
Összegzés
Felhasznált irodalom
180
kázatos termékek. Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. pp. 23.,
33-35.,52-55., 64-67., 96-99. ISBN 978-615-5085-21-5
8. Huzsvai L. – Vincze Sz. (2012): SPSS-könyv. Seneca Books
pp.140-143. ISBN 978-963-08-5666-9
9. Simon Z. (2004): Jövedéki Kódex. Viva Média Holding pp. 48.
10. http://nav.gov.hu/print/nav/archiv/vam/vaminformaciok/arutova
bbitas/ncts.html
11. https://ekaer.nav.gov.hu/articles/view/az-elektronikus-kozuti-
aruforgalom-ellenorzo-rendszer Letöltés dátuma: 2015. június
17.
12. WEB felhasználói kézikönyv http://ekaer.hu Letöltés dátuma:
2015. június 17.
Felhasznált jogforrások
181
Gáspár Tibor1
III. rész
Absztrakt
1
Dr. Gáspár Tibor nyá. mérnök vezérőrnagy az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Tá-
mogató Parancsnokság volt parancsnoka
183
A megszűnt hadrendi elemek egy része az új ellátó központok te-
rületi szerveiként működtek tovább, míg teljesen felszámolásra került
az MH Műszaki Technikai Ellátó Központ hárosi objektuma, az 1. Hír-
adóanyag Javító és Ellátó Raktár (Nyíregyháza), a 2. Híradóanyag
Javító és Ellátó Raktár (Pétervására), a Számítástechnikai Javító és
Ellátó Raktár (Budapest), a 2. Üzemanyag Raktár (Felcsút), az 1. Te-
rületi Élelmezési Raktár (Kiskunfélegyháza) és két lőszerraktár (Haj-
dúsámson és Izsák). Az eredeti tervektől eltérően ezen objektumok
jelentős részében évekig inkurrencia-tárolás folyt különböző szerve-
zeti formában.2
2
Az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság története
1997 – 2003. Az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság
kiadványa. Budapest, 2003. – 20. oldal.
184
zett katonai szervezet leürítését nem lehetett végrehajtani, így meg-
oldást kellett találni azok további működtetésére.3
3
MH ÖLTP 1997 – 2003: i. m. – 25. oldal.
4
Az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság története
2000 – 2006. Az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság
kiadványa. Budapest, 2006. – 21. oldal.
5
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 22. oldal.
6
MH ÖLTP 1997 – 2003: i. m. – 93. oldal.
185
ként megalakult a Lánctalpas és Hőerőgép Raktár a helyben lévő
Páncélos- és Gépjárműtechnikai Ellátó Központ és a Műszaki Tech-
nikai Ellátó Központ szervezetéből. Január 30-val megtörtént az MH
Kiképzéstechnikai Javító és Ellátó Központ (Esztergom), április 05-vel
a Fegyverzettechnikai Raktár (Tápiószecső), április 20-val az Elekt-
ronikai Raktár (Gödöllő), a Számítástechnikai Javító és Ellátó Raktár
(Budapest), a 3. ITR (Nyíregyháza) és a 2. Híradóanyag Javító és
Ellátó Raktár (Pétervására) átvétele.7
7
MH ÖLTP 1997 – 2003: i. m. – 95 – 96. oldal.
8
MH ÖLTP 1997 – 2003: i. m. – 97. oldal.
186
- az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről (CFE:
Conventional Armed Forces in Europe) szóló szerződés szerint
korlátozás alá eső technikai eszközök tárolását;
- az MH lő- és gyakorlótereinek üzemeltetéséhez szükséges esz-
közökkel történő ellátást;
- jogszabályok alapján az MH használatában lévő sugárzó és
mérgező anyagok, készítmények feldolgozásával és gazdálko-
dásával kapcsolatos feladatokat.
9
A láthatatlan hadsereg. MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancs-
nokság. A Honvédelmi Minisztérium Sajtó- és Tájékoztató Irodájának kiadványa.
Budapest, 2002. – 4. oldal.
187
682 db páncélos- és gépjárműtechnikai eszközt selejtezett ki, és
1190 db eszközt vont ki az MH rendszeréből. A kincstári vagyonköri
kivonást követően 355 db T-55A és 150 db T-55AM típusú harckocsit
adtak át Kalocsán az ÁPV Rt. megbízottjának.
10
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 35. oldal.
11
MH ÖLTP 1997 – 2003: i. m. – 100. oldal.
12
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 75 – 76. oldal.
13
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 62. oldal.
14
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 79. oldal.
188
A 2004. évi tevékenységet az MH ÖLTP parancsnok a következő-
képpen értékelte:
15
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 86 – 87. oldal.
189
A haderő-átalakítás VI. ütemében (2005. szeptember 01. – 2006.
február 28.) megkezdődött az MH HTEK szervezetének módosítása,
a Műszaki Inkurrencia Tároló Raktár (Budafok-Háros), a Kihelyezett
Raktár (Pápa) és a Kihelyezett Raktárcsoport (Szentkirályszabadja)
szervezeti elemek törlése – mivel az objektumok leürítését nem lehe-
tett időben befejezni, így ez többször is módosításra került.16
16
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 92 – 93. oldal.
190
kája eredményeként a haditechnikai eszközökkel és hadianyagokkal
történő ellátásban alapvető fennakadás nem volt.
17
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 108 – 111. oldal.
191
nok nyugállományba vonult. A parancsnoki teendők ellátására
Barnucz Albert mérnök alezredes kapott megbízást.
192
szakanyagellátás raktáraival, egy, a teljes hadtápanyag ellátás terüle-
tét összefogó, ágazatcsoportos feladatokat végző ellátó központ jött
létre.
20
A láthatatlan hadsereg: i. m. – 7. oldal.
193
Az ellátó központ szervezeti elemei Budapesten 3 objektumban
(Lehel út, Daróczi út és Mogyoródi út), Hetényegyházán, Táborfalván
és Karcagon voltak elhelyezve. 2001. július 01-i hatállyal az MH lét-
számkeretén felüli állomány terhére megalakították Felcsúton az 1.
Tároló Raktárt.
21
MH ÖLTP 1997 – 2003: i. m. – 41. oldal.
22
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 58. oldal.
23
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 63. oldal.
24
Kertai László: A felújított Központi Üzemanyagraktár. Katonai Logisztika 2004/2.
szám. – 276. oldal.
194
az Inkurrencia Tároló Raktár, amelybe elöljárói döntés értelmében a
logisztikai inkurrencián kívül a felszámoló katonai szervezetek elhe-
lyezési inkurrenciája került beszállításra.25
25
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 76. oldal.
195
Megkülönböztetett figyelmet fordított a missziók és a felajánlott
erők ellátására. A közbeszerzési eljárások elhúzódása, módosítása
miatt esetenként ellátási nehézségek is adódtak.
196
kedik az alakulat fő tevékenységének rendjéhez. A csapatlogisztika
szervezetében és működésében is megfelel az elvárásoknak. A csa-
patlogisztikai szakanyagok naprakész elszámoltathatóságát példásan
biztosították.
197
amely a szaktevékenységre vonatkozó azonnali rendszabályok beve-
zetését indokolta volna.
28
MH ÖLTP 2000 – 2006: i. m. – 109 – 112. oldal.
198
Az MH Logisztikai Ellátó Központ megalakulása
29
Dr. Gáspár Tibor: A VSZ-ből a NATO-ba. (Egy logisztikus parancsnok visszaem-
lékezései) Kézirat.
30
Lásd részletesebben: Dr. Gáspár Tibor: A német-magyar logisztikai együttmű-
ködés hatása a logisztikai rendszer korszerűsítésére. Az MH Központi Logiszti-
kai Bázis létrehozásával kapcsolatos tervek és konkrét lépések. Honvédségi
Szemle 2014/6. szám. 106 – 114. oldal.
199
jektum leürítését. A javaslatot február elején, a vezérkari főnök útján
terjesztettem a miniszter úr elé. Ez a következőket tartalmazta:
201
Központi Térképészeti Szakanyagraktár Budapest Mogyoródi út
Kihelyezett Raktár Kalocsa
(A * jelölt raktárak átköltözése a Lehel úti objektumba a szükséges
döntések alapján megkezdhető.)
202
A LEK raktáraiban az alábbi anyagnemeket tervezzük tárolni:
Mátyásföldön a páncélos- és gépjármű-technikai, műszaki techni-
kai (robbanóanyagok kivételével) és repülő műszaki szakanyagot.
Budapest, Lehel úton a hadtáp élelmezési, ruházati, humán és
térképészeti anyagot.
Budapest, Téglavető úton a vegyivédelmi technikai anyagokat,
eszközöket, valamint a Mérésügyi Bázis.
Gödöllőn az elektronikai anyagokat és technikai eszközöket.
Tápiószecsőn a fegyverzettechnikai anyagokat és eszközöket.
Táborfalván azokat a ruházati felszereléseket és anyagokat, kü-
lönböző hadtáp szaktechnikai eszközöket, amelyek a csapatok min-
dennapi közvetlen ellátásához nem szükségesek, valamint a közle-
kedési szakanyagokat.
A felsorolt objektumokban az ott tárolt anyagi készletek és techni-
kai eszközök kezeléséhez, nyilvántartásához szükséges szervezete-
ket – raktárcsoportokat – tervezünk létrehozni.
Az átalakítás tehát lényegesen szűkítené a jelenleg hadrendben
lévő raktárak számát, jelentősen megtakarítva ezzel a meglévő objek-
tumok fenntartási, őrzés-védelmi költségeit és járulékos haszonként
kis mértékben már első ütemben csökkenthető a foglalkoztatott sze-
mélyi állomány létszáma. Nő a parancsnoki vezetés és a szakmai
irányítás, valamint az ellenőrzés hatékonysága. Fontos megjegyezni,
hogy mindezt úgy vagyunk képesek elérni, hogy a központi logisztikai
tagozat csapatok érdekében végzett ellátási tevékenységének szín-
vonala – képessége – nem csökkenne.
A LEK létrehozásának folyamatát együtt lehet kezelni, bele lehet
ágyazni a KLB megalakításának elgondolásába, ami azt jelenti, hogy
a Budapest, Mátyásföldi objektum lehet potenciálisan a KLB megala-
kításának (központjának) helyszíne. A KLB területén nem tárolható
eszközök – fegyverrendszerek, komplett technikai eszközök (harc és
gépjárművek, felépítmények, stb.) – raktározására továbbra is szük-
ség lesz 2-3 más objektumra. Ezek a nagy helyigényű eszközök –
203
nem zárt épületen belüli – tárolókapacitás igénye érdekében marad-
nának fenn.
Ennek érdekében a Mátyásföldi objektum hosszabb távú, de egy
rendkívül racionálisan átgondolt fejlesztésére van szükség, ahol el-
sődlegesen meg lehet kezdeni egy korszerű nyilvántartó rendszer és
a hozzákapcsolódó informatikai hálózat kiépítését, majd az MH új
készletképzési rendjének megfelelő és csak az ahhoz szükséges, a
különböző anyagféleségek tárolására szolgáló raktári kapacitás meg-
építését. Ezzel párhuzamosan végezhető a korábban felsorolt raktár-
csoportokból a központi tárolású készletek áttelepítése Mátyásföldre,
majd az így leürített és feleslegessé váló raktári elemek felszámolá-
sa.
Ebben a folyamatban tehát egyfelől a raktárak folyamatos koncent-
rálása, feleslegessé vált tárolók felszámolása, másfelől a végső cél-
ként kitűzött KLB párhuzamos kiépítése valósítható meg.
A javasolt koncepció ütemei minden esetben illeszthetők az MH
költségvetési lehetőségeihez és az időközben leürített objektumok
értékesítéséből befolyt források felhasználhatók a KLB fejlesztésé-
hez. A feladat végrehajtása flexibilis, támaszkodhat az objektumok
eladásából befolyó bevételekre, illetve a leürített objektumok fenntar-
tási költségei megtakarítására, valamint a költségvetési támogatásra
egyaránt.
Informatikai fejlesztések
Az ellátó központok jelenlegi számítógép parkja elavult, amely nem
támogatja az anyagnem felelős főnökök, alosztályvezetők és más
döntés előkészítő és döntéshozó szintek munkáját. A széttagolt raktá-
rakban a fejlesztések nem megvalósíthatók. A vázolt szervezeti kon-
cepción belül reális cél az informatikai rendszer korszerűsítése, így
azonnali on-line rendszerben válna lehetségessé a hadfelszerelés
mennyiségi, minőségi és tárolási hely szerinti valós idejű ismerete, az
egyéb gazdálkodással kapcsolatos információk, jelentések készítése
és továbbítása. A fejlesztéssel elérhető eredmények (az operatív be-
avatkozás lehetőségeinek ugrásszerű javulása) másodlagossá tehe-
tik a raktár-technikai (automatizáltsági) és az ingatlanok területén
meglévő hiányosságokat. Azok felszámolása ütemezve – a minden-
204
kori költségvetési lehetőségeket és szakmai követelményeket szem
előtt tartva – hosszabb távon látszik reálisan megoldhatónak, mivel
ez a terület igényel nagyobb mértékű költségvetési forrást. Indokolt
tehát e terület ütemezett fejlesztése.
A készletképzés helyzete
A készletképzésben a racionális szűkítés forrástakarékos megol-
dást jelent a beszerzések vonatkozásában és a tárolótér szükséglet
kialakításában egyaránt. Az új elgondolásunk szerint a felajánlott erők
után számvetett 7 napos készletet csapatszinten biztosítjuk, míg a 23
napos készletet központi készletben tároljuk. A LEK/KLB tárolóhely
kapacitásait az új elgondolás szerint hozzuk létre.
Az inkurrencia helyzete
Az ellátó központok összevonásának elengedhetetlen kérdése az
inkurrencia problémakörének vizsgálata. Elsődlegesen le kell szö-
gezni, hogy a jelentett raktárcsoportok létrehozása nem foglalja ma-
gába a meglévő inkurrencia raktárakat, tehát a LEK szervezetében
átmenetileg, míg a feleslegek az MH kezelésében megvannak az e
célra szolgáló raktárakat, mint pótlólagos kötelezettséget fenn kell
tartani. Azok felszámolása csak a bennük tárolt inkurrens anyagok és
eszközök kivonása után lehetséges. Addig az alábbi inkurrencia
szervezetekkel kell számolni.
Inkurrencia kezelő raktári elemek és azok létszámai
Összesen 6 15 1 87 109
205
Miniszter Úr jelentem!
A jelenlegi helyzet az ellátó központok vonatkozásában nem tart-
ható fenn, mert pazarolja a személyi állományt, lehetetlenné teszi a
szükséges informatikai hálózatok telepítését, azok fenntartását és
indokolatlanul sok objektum hadrendben tartását jelenti. Nehézkes a
kihelyezett szervezetek (raktárak) parancsnoki és szakmai vezetése.
A kidolgozott koncepciót elfogadásra javaslom, mert lehetőséget te-
remt a ma meglévő infrastruktúra bázisán egy valóban korszerű, a
fenti problémákat orvosló és az MH igényeit teljesen kiszolgálni ké-
pes logisztikai ellátó szervezet létrehozására
Összegzés
31
Dr. Gáspár Tibor: Az anyagi-technikai integráció megvalósulása. Katonai Logisz-
tika 2015/1. szám. 47 – 95. oldal
207
A feladatok bonyolultabbá válása, a technikai fejlődés, a hadsereg
létszámának csökkenése kikényszerítette a szervezetek integrációját.
IRODALOMJEGYZÉK
208
Bemutatom az alakulatot. Honvéd Altiszti folyóirat. www.
honvedelem. hu/ekonyvtar. zrinyimedia. hu
Dr. Gáspár Tibor: A VSZ-ből a NATO-ba. (Egy logisztikus pa-
rancsnok visszaemlékezései) Kézirat.
Dr. Gáspár Tibor: A német-magyar logisztikai együttműködés ha-
tása a logisztikai rendszer korszerűsítésére. Az MH Központi Lo-
gisztikai Bázis létrehozásával kapcsolatos tervek és konkrét lépé-
sek. Honvédségi Szemle 2014/6. szám.
Dr. Gáspár Tibor: Az anyagi-technikai integráció megvalósulása.
Katonai Logisztika 2015/1. szám.
209
Farkas Zoltán1
Absztrakt:
Az úszó harcjárművek elsőként a harmincas években jelentek meg.
Alkalmazásukra tömeges méretekben az amerikai haderő Csendes-
Óceán térségében végrehajtott partraszállásainál került sor, elsősor-
ban utánpótlás-szállító feladattal. Ezzel párhuzamosan a fegyveres
harc megvívására alkalmas könnyű úszóképes harcjárművek is kifej-
lesztésre kerültek. Úszóképes járművek a polgári logisztikában is al-
kalmazhatók, mint speciális szállítójárművek, különleges éghajlati és
talajviszonyok között. Jelen tanulmány az úszóképes páncélozott
szállító-, ellátó- és harcjárművek legismertebb típusait tekinti át.
Bevezetés
1
Farkas Zoltán1 nyá. mk. alezredes
211
járművek) kialakítása is (pl. M-113, M-114 járműcsalád, BMP lövész-
páncélos, BTR páncélozott szállító harcjármű, a tengerészgyalogság
harckocsijai, PTSZ-M közepes úszó szállítójármű stb.), amelyek al-
kalmasak speciális műszaki berendezések felszerelése nélkül vízi
terepszakaszok felderítésére, folyóátkelésre. Az úszóképes harcjár-
művek jelentősen növelik a csapatok mozgékonyságát, mert a moz-
gékonyság fogalmába a vízi akadályon való átkelés lehetősége is
beletartozik. A II. világháború utáni években a vízi akadályok harcko-
csikkal történő leküzdésére különös figyelmet fordítottak, mivel a vár-
ható hadszínterek többségét a vízi akadályok nagy száma jellemezte.
Ezen akadályok előkészítés nélküli leküzdése biztosítja a támadási
ütem fenntartását. Követelményként jelentkezett, hogy a vízi akadály
önálló leküzdése után, a túlparton képes legyen a harctevékenység
azonnali folytatására.
212
A járművek úszását csak úgy lehet biztosítani, ha az alváz (páncél-
test) egyes részei vízbe merülnek. Archimedes törvényének értelmé-
ben a G tömegű test csak akkor képes úszni, azaz lebegni, ha az a D
felhajtóerővel (tartóerővel) egyenlő.
G=D
213
1. ábra. Tömegközéppontok úszó járműnél
214
a vízi akadályokon való rövid távú átkelés biztosítása. Az így létreho-
zott jármű biztosítja a „vízi terep” megbízható leküzdését.
215
Stabil helyzettel nem minden úszótest rendelkezik, mert helyzetük
lehet stabil, labilis vagy közömbös. A páncélozott járművek testének
kialakítását a függőleges oldalfalak jellemzik. Ezen eszközöknél csak
a stabil helyzet fogadható el. Az úszásra is tervezett járművek terve-
zése tehát igen összetett feladat. Tervezéskor előzetesen megbecsü-
lik az egyes fődarabok és részegységek tömegét, figyelembe veszik
ezek felszerelési helyét az elgondolt páncél-(hajó) testben, és kiszá-
mítják az egész jármű súlypontjának helyzetét. Ezek után a harcjár-
mű tömegének ismeretében megközelítőleg meg lehet határozni a
kiszorított víz térfogatát, és első megközelítésben a hosszmetszeti
rajzon is fel lehet tüntetni a merülési vonal helyzetét. A rajz alapján
kiszámíthatják az értékközéppontot (vízkiszorítási középpont) mint a
kiszorított folyadéktérfogat súlypontjának helyzetét.
216
A szárazföldi járművekhez hasonlóan a vízben mozgó járműveknél
is különböző ellenállásokkal kell számolni. Az egyik ilyen ellenállás a
mozgási ellenállás.
217
örvényképző ellenállás (a jármű alakjának szoros függvé-
nye):
Az úszó test víz alatti részén jelentkező ellenállásnak egyik
összetevője ez, más néven leválási ellenállásnak is nevezik.
A szakirodalom a leválás jelenségét az ún. „Borda – féle”
veszteségként tartja számon. Az úszó test nyomában egy ha-
ladási sebesség nélküli, örvénylő vízmennyiség jön létre. Ez
az örvénylő vízmennyiség az úszó test mögött még sokáig
megfigyelhető, és attól mozgási energiát von el. Az örvény-
képzésre fordított energia az úszó harckocsinál a jármű motor
teljesítményének 5%-ánál is nagyobb lehet.
Mivel az örvényképző ellenállás nagymértékben függ az úszó
test alakjától, ezért általában kísérleti úton határozzák meg,
és maradék ellenállás néven emlegetik.
hullámképző ellenállás:
A víz felszínén haladó jármű által keltett hullámok leküzdésé-
re fordított energia. A mozgás jelenségei megváltoznak, ha a
vízfelület hullámos. A hullámok lehetnek koncentrikus - vagy
vándor-hullámok. A jármű által keltett és létrejövő hullámokat
orr- és farhullámoknak nevezzük. A hullámképző ellenállást
általában kísérleti úton határozzák meg.
A hullámzás valamilyen gerjesztett jelenség hatásaként lép
fel. Az úszó testre kifejtett hatása attól függ, hogy a haladási
irányra merőleges vagy oldal irányú, milyen az úszó test alak-
ja, sebessége, a víz mélysége, valamint a szél által keltett
hullámok hullámhossza, magassága. Ezekkel a hatásokkal
legtöbb esetben a haditengerészet deszant- és partra szállító
járműveinél kell számolni.
légellenállás:
Harcjárműveknél kevésbé lényeges elem, mert a sebességük
kicsi. Ennek jelentősége a víz felszínén a szél sebességétől,
az általa keltett hullámok nagyságától függ.
218
3. ábra. Az összellenállás a sebesség és a vontatási teljesítmény
összefüggése
ahol: R = összellenállás;
v = sebesség (km/h);
EPS = az úszó test vontatási teljesítménye (kW)
219
Jelentős figyelmet érdemelnek az úszó járműre ható lengések,
amelyek kedvezőtlenül hatnak a vízi üzem hatásfokára, a fegyverek
irányzására, továbbá növelik a vízi ellenállásokat, az üzemanyag-
fogyasztást, csökkentik a sebességet. Minden mozgó testnek az
egyik legbonyolultabb mozgásformája a lengés, amelyet itt hajólen-
géseknek nevezünk. A hajólengések álló vagy haladó hajókon bekö-
vetkező szabad vagy gerjesztett lengések. A gerjesztett lengések a
hullámzó víz hatására keletkeznek, és általában a legjellemzőbb tu-
lajdonságuk, hogy a szállított személyek számára nehezen elviselhe-
tők. Mindezeken túlmenően igen veszélyesek is, hiszen felboruláshoz
vezethetnek. A szárazföldi járműveknél a lengések amplitúdóját len-
géscsillapítókkal csökkentik, szüntetik meg, a hajóknál erre nincs le-
hetőség.
4. ábra. Lengésfajták
220
ságot vagy rosszullétet eredményezhet. A jármű mozgásjellemzői a
különböző külső hatások következtében tehát fontos szerepet játsza-
nak a kezelőszemélyzet biológiai, pszichológiai állapotában. A lengé-
sek személyzetre gyakorolt fiziológiai hatását diagramokkal, mérő-
számokkal minősítik. Ezek fontos tényezők, elsősorban a kezelősze-
mélyzet teljesítőképességét illetően.
221
Az egycsavaros kormányzás esetében a kormánylapátot a hajó-
csavar mögött közvetlenül, annak középvonalában helyezik el, így a
hajócsavar mögött fellépő felgyorsított víz hatásosabb (jobb hatásfo-
kú) kormányzást biztosít. Ebben az esetben a hajócsavar és a kor-
mánylapát közötti távolságot a minimálisra kell csökkenteni a jó kor-
mányozhatóság érdekében.
222
ban forog. Ez biztosítja a két hajócsavar által ébredő forgatónyoma-
tékok kiegyenlítését.
223
és a kiömlő csőből kiáramló víz útjának elzárásával biztosítják a for-
dulásokat.
224
A hidrodinamikus házzal ellátott lánctalpas futóművek az előző-
ekben leírt fordulékonysági képességgel kevésbé rendelkeznek. Az
úszás közbeni manőverező képességet, fordulásokat a lánctalpak
sebességének különbségével érjük el, melyet legjobban a bolygómű-
ves kormányművekkel lehet biztosítani. A bolygóműves kormánymű-
vek egyes esetekben lehetővé teszik azt is, hogy az egyik lánctalp
előre, a másik hátrafelé forogjon. Ilyen megoldás található az MTLB
alvázakkal ellátott eszközöknél.
225
A hajó hajtásához szükséges hajócsavar teljesítménye és hatásfo-
ka szoros összefüggésben van, mert a hajócsavar ideális hatásfoka
annál jobb, minél kisebb annak terhelése. Az ideális hatásfok elérése
érdekében tehát a lehető legnagyobb átmérőjű hajócsavart kell al-
kalmazni.
226
míg a p’’ a hajócsavar utáni nyomást mutatja. A nyomás a hajócsa-
vartól távol már kiegyenlítődik.
227
2.4. A vízen járást biztosító alkatrészek szerkezeti egyszerűsége,
a legkisebb súlya és térfogata
228
11. ábra. Hidrodinamikus rácsok elhelyezése
1 – hátsó hidrodinamikus rács rögzítő, 2 – csuklópánt,
3 – hátsó hidrodinamikus rács, 4 – első hidraulikus rács,
5 – hullámtörő alsó ütköző, 6 – hullámtörő lemez,
7 – láncmeghajtó kerék, 8 – lánctalp,
9 – páncéltest.
229
A vízsugaras berendezés lehet egycsöves vagy kétcsöves kivitelű.
Az egycsöves vízsugaras hajtómű egyik változatát mutatja a 12.
ábra. Ebben az esetben a vízsugaras hajtómű a jármű hossztengely-
ében helyezkedik el. Az itt ábrázolt berendezésnél egy négylapátos
hajócsavar biztosítja a jármű vízben történő mozgását.
230
13. ábra. Vízsugaras hajtómű elvi vázlata
1- zárólap; 2- kiömlő cső; 3- szűkítő cső;
4- vízsugárcső; 5- hajócsavar; 6- szívócső ház;
7- védőrács; 8- hajócsavar hajtásház tartó;
9- meghajtó tengely; 10- hajtómű-ház; 11- farpán-cél;
12- tetőpáncél; 13- fenékpáncél.
231
14. ábra. Kormányzás kétcsöves vízsugaras hajtóművel
a - egyenes menet, b - balra fordulás,
c - jobbra fordulás, d – hátramenet,
1- zárólapok, 2 – vízsugárcsövek, 3- hátrameneti csövek.
232
rendezés hatásfokát a hasznos teljesítmény és a bevezetett teljesít-
mény arányaként állapítják meg.
233
A korszerű eszközök tervezésénél a gazdaságossági tényezők fi-
gyelembevétele mellett, nem elhanyagolható követelményként jelent-
kezik az ergonómiailag is megfelelően kialakított hely a kezelősze-
mélyzet és a kezelőszervek, illetve a szállítandó személyek és anya-
gok szállítótere vonatkozásában.
236
gyenge töltetű robbanóanyaggal a harckocsiról lerobbantotta az
úszóköpenyt, így az harcképessé vált.
239
mindegyikéhez egy-egy különálló erőátviteli rendszer - Hydromatic
automata váltó - csatlakozott, melyek a jármű két oldalára kerültek.
1307 darabot a szárazföldi haderő vett át, ahol hét zászlóaljat szerel-
tek fel velük, 533 darabot pedig a tengerészgyalogság, ahol három
zászlóalj között osztották el őket.
240
Type-1/2 Ka-Mi kétéltű harckocsik úszóképességét a harckocsi elejé-
re és hátuljára erősített pontonok tették lehetővé, melyek közül az
első 6,3 m3, a hátsó 2,9 m3 térfogatú volt. A vízi meghajtást két, há-
romlapátos hajócsavar végezte. Motorja 6 hengeres léghűtéses, 120
LE-s Type 1 dieselmotor volt.
241
22. ábra. Próbaúton a Schwimmpanzer II-es. Láthatóak a jármű olda-
lára szerelt úszótestek. Az úszóképes páncélos a vízben is harcké-
pes maradt
242
követelményeiből, illetve Straussler szabadalmi rajzaiból kiindulva.
„Az első magyar tervezésű és építésű harckocsi, a V-3, illetve a V-4
volt… a V-3 fedőnevű harckocsi a HM HTI útján tartott fenn kapcsola-
tot a gyárral, hátha lesz belőle használható harckocsi… A V-3-ból
egyet a HM fizetett álcázva.”2
2
Bíró Ádám - Sárhidai Gyula: A Magyar Királyi Honvédség hazai gyártású páncélos
harcjárművei 1914-1945. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 2012. 98-114. o.
243
24. ábra. A V-3 harckocsi WM-ben megépült torony nélküli változatá-
nak tervrajza
244
A vízi meghajtást a motor főtengelyétől meghajtott hajócsavar biztosí-
totta, amely 8 km/h sebesség elérésére volt elegendő. A hajócsavar
450 mm átmérőjű volt.3 A V-3 első erőforrása a WM által kifejlesztett
100 LE-s vízhűtéses benzinüzemű motor volt, melyet később a HM
kívánságára 145 LE-s motorra cseréltek.
3
Bíró Ádám - Sárhidai Gyula: A Magyar Királyi Honvédség hazai gyártású páncélos
harcjárművei 1914-1945. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 2012. 98-114. o.
4
Ugyanott.
245
27. ábra. A magyar V-3 harckocsi megépült torony nélküli változata
az oldalúszókkal
5
Bíró Ádám - Sárhidai Gyula: A Magyar Királyi Honvédség hazai gyártású páncélos
harcjárművei 1914-1945. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 2012. 98-114. o.
246
gyártású harckocsinak, mivel „ez volt az első magyar harcjármű,
amelybe a gyártás során fegyverzetet is beépítettek.”6
6
Bombay –Gyarmati – Turcsányi: Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi kiadó, Bu-
dapest, 2000. 68-72.o.
7
Ugyanott
8
Varga A. József (szerk).: Magyar autógyárak katonai járművei. Maróti könyvkeres-
kedés és könyvkiadó, Budapest, 2008. 238-242.o.
247
gében „ez volt a magyar katonai járműgyártás első olyan kísérlete,
amikor páncélozott és felfegyverzett jármű önerőből folyón átkelt.”9 (A
V-4 harckocsinak két példánya volt: a Straussler Miklós által Nagy-
Britanniába kiszállított változat egy kisebb méretű, löveg nélküli to-
ronnyal, illetve a HM számára legyártott változat nagyobb méretű, 40
mm-es harckocsiágyúval ellátott toronnyal. Utóbbi V-4 változatban
tisztelhetjük az első magyar gyártású harckocsit, amelyet a HM egy
magyar cégtől rendelt meg a Magyar Királyi Honvédség számára.) A
V-4 harckocsi folyamatos fejlesztéseken esett át, kedvezően alakul-
tak paraméterei. 1937 júliusában a hegesztett páncélzattal és torony-
nyal ellátott jármű is elkészült.
9
Bombay –Gyarmati – Turcsányi: Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi kiadó, Bu-
dapest, 2000. 68-72.o.
248
Korbuly János műszaki igazgató vezetésével a WM iroda 1941-42-
ben megtervezte a 20 mm-es gépágyúval felszerelt Hunor úszó pán-
célkocsit. Az ezen a harcjárművön a tervek szerint alkalmazott kam-
rás gumiabroncs jelentősen fokozta volna a harci túlélőképességet.
Azonban – tekintettel a háborús körülményekre – végül ennek gyár-
tására sem kerülhetett sor. (Korbuly János közlése alapján a háború
után, 1946-ban az angol katonai misszió tagjaként hazánkba vissza-
térő Straussler Miklós Nagy-Britanniába vitte és valószínűleg haszno-
sította a Hunor terveit az Alvis cégnél, a Saracen és a Saladin pán-
célgépkocsik kifejlesztése során.)
249
A Szovjetunióban kifejlesztett és 1952-ben a Szovjet Fegyveres
Erőknél szolgálatba lépett PT-76B könnyű úszó harckocsi (14 t) az
egyik legsikeresebb harceszköznek tekinthető a maga kategóriájá-
ban. A későbbi időszakban a PT-76-os úszó harckocsi módosított
változatát a kínai hadsereg Type 63 típusnéven gyártotta, és tornyá-
ba 83 mm-es löveget szereltek. Feladatát tekintve elsődlegesen fel-
derítési célokat szolgált. Jó terepjáró képességekkel rendelkezett,
megbízhatóan üzemelt szárazföldön ugyanúgy, mint úszás közben.
Legkiválóbb jellemzője az úszóképessége volt. A vízből ki- és vízbe
behajtást a lánctalp és a vízsugaras hajtómű együttes üzemeltetése
jól biztosította. A vízi üzemelés alatt az orrpáncélnál hullámtörőt
emeltek fel, amelyet szárazföldi üzemeltetéskor a felső orrpáncélra
hajtottak le. A vezető szabad kilátását a hullámtörő lemez felett ki-
emelt periszkóp biztosította.
250
spirálrugók ellenében a motor kenőrendszerének olajnyomása tartot-
ta nyitott állapotban - elzárták a víz útját a motorba való bejutástól.
251
33. ábra. BTR-80 páncélozott jármű vízsugárhajtóműve működés
közben. Segítségével a jármű vízen 9 km/h sebességgel mozoghat
253
Fighting Vehicle – partraszálló harcjármű). A 36 tonna tömegű EFV
harcjárművet stabilizált toronnyal és 30 mm-es MK 44 Bushmaster
gépágyúval szerelték fel. Másodlagos fegyverzete egy párhuzamosí-
tott 7,62 mm-es géppuska. A kerámia-kevlár-acél réteges páncélzat
14,5 mm-es lövedékekig nyújt védelmet. A jármű meghajtásáról egy
2700 LE teljesítményű MTU MT883 Ka-523 V12 turbódízel motor
gondoskodik. A vízen két vízsugárhajtóművel meghajtott jármű 17 fő
tengerészgyalogos szállítására alkalmas, vízen 46 km/h sebességgel.
Az EFV előnye, hogy a partraszállást követően nagyobb sebességre
képes, mint az elődje, így képes közös feladatok végrehajtására az
M1 Abrams harckocsikkal.
254
A hegesztett kivitelű, önhordó páncéltest és annak nyílásai herme-
tikus zárást biztosítottak. A vízen történő mozgást a hajóhajtás bizto-
sította két vízsugaras hajtóművel, négyszárnyas hajócsavarokkal.
255
Felhasznált irodalom
256
[16.] Roger Ford: A világ híres harckocsijai 1916-tól napjainkig. Hajja
& Fiai könyvkiadó Debrecen 2003.
[17.] Steven J. Zaloga – George Balin: US Amtracs and Amphibious
at War 1941-45. (Armour at War Series). Concord, 2003.
[18.] www.amtrac.org
[19.] Zicherman István: Tengerészgyalogosok és harceszközeik Anno
Kiadó, Budapest, 2000.
[20.] Zsig Zoltán: Az AAV7 A1 típusú partra szállító harcjármű Hadi-
technika 2007. évi 1. január-februári szám
[21.] Τеория и конструкция танков, ИЗДАНИЕ АКАДЕМИИ Москва
[22.] Энциклoпедия ТАНКОВ полная энциклопедия танков мира
1915 – 2000 гг.
[23.] Harckocsi elmélet és szerkezettan, Moszkvai Páncélos Katonai
Akadémia kiadványa
[24.] Turcsányi Károly - Hegedűs Ernő: A szovjet légideszant fegy-
vernem alkalmazásának, szervezetének és haditechnikai esz-
közeinek fejlődése 1930-1945 I.-II. rész. Katonai Logisztika
2004. évi 4. sz. pp. 249-272.
[25.] Wikipédia PT 76
257
Németh Ernő1
Absztrakt
1. ábra. Bakdaru
szállítására.
260
vasúton szállított eszközök felállításához szükséges betonágyazatok
előkészítése hosszú hetek munkáját igényelte, így ez az eljárás
természetesen csak állóharcban volt alkalmazható.
tüzelhettek. Párizs lövetésének első napján (1918. március 23.) 21 lövést adtak
le, március 24-én pedig 22 lövést. Összesen 43 lövésből 12 nem Párizs
területén csapódott be.
262
fa keresztgerendákat fel kellett emelni, és a löveget az eredeti
helyzetébe vissza kellett vontatni. Ezután azt újra át kellett állítani az
ágyazat és a keresztgerendák alkotta súrlódó pályára. Előnye az
egyszerű, gyorsan megépíthető és olcsó szerkezet volt. A franciák -
különösen kezdetben - előszeretettel használták ezeket a
lövegtalpakat a 270-370 mm-es régi mintájú (1870-1893)
haditengerészeti csöveikhez.
Epilógus
265
A fegyver a fronton számos nevet kapott, a németek leggyakrab-
ban Schlanke Bertha-nak, vagyis Karcsú Bertának hívták, míg a szö-
vetséges katonák általában Anzio Annie vagy Anzio Express K5(E)
néven emlegették a hatalmas vasúti ágyút.
266
Államokban, egy Aberdeenben található Haditechnikai Múzeumban
lelhető fel.
Technikai adatai:
hossz: 31,1 m;
szélesség: 7,15 m.
Felhasznált irodalom:
1.) Kéri Kálmán: Az Osztrák–Magyar Monarchia vasúthálózata 1914-
ben és felhasználása az első világháborúban – Hadtörténeti
Közlemények, 1985. 2. szám,
2.) Műszaki Szemle, 1926. 7-8. szám,
3.) Kriegsarchiv, Wien, EBB,
4.) Ratzenhoffer; Das Kriegseisenbahnwesen, Konkrete
Kriegvorsorge. Militarwissenschaftlichen und technischen
Mitteilungen, 1928. Heft: ½.
5.) Kéri Kálmán – Dr. Németh Ernő: Az Osztrák-Magyar Monarchia
vasúthálózatának katonai alkalmazása az első világháborúban.
Az MH Közlekedési Szolgálatfőnökség kiadványa. 1991.
6.) Wikipédia: 2016. február
267
Kovács Zoltán Tibor – Hegedűs Ernő
Absztrakt
A különleges műveleti erőket már a II. világháborúban is gyakran ve-
tették be az ellenfél mögöttes területein futó vasútvonalak, vasúti hi-
dak, gépkocsi-oszlopok és raktárak pusztítása érdekében, mivel az
ellenfél logisztikai rendszerének bénításával teljes haderejének mű-
ködése hatékonyan gátolható volt. A tanulmány a korszerű komman-
dó-harcászatot a világon elsőként megjelenítő brit SAS különleges
műveleti erő fejlődésének és tevékenységének fő eseményeit követi
nyomon a kezdetektől napjainkig, miközben kitekint a szintén brit
eredetű, az ejtőernyős csapatok bázisán szervezett indiai különleges
műveleti erők történetének néhány mozzanatára is.
Kulcsszavak: különleges műveletek, vasúti szállítás, logisztika, SAS,
indiai ejtőernyős erők
Bevezetés
1 Scheich Vilmos: Gerillák, diverzánsok, szabotőrök, különleges erők. Zrínyi kiadó, Bu-
dapest, 1971. 26. o.
269
erőket raktárak rombolása, repülőterek elfoglalása, ill. vízvezetékek
elpusztítása érdekében is bevetették.
270
1942-ben megkezdték az első légideszant hadosztály felállítását.
A hadosztály három ejtőernyős dandárból, egy vitorlázórepülő dan-
dárból, egy vitorlázórepülő páncélozott felderítő ezredből, egy 75
mm-es tarackokkal felszerelt vitorlázórepülő tábori tüzérezredből, egy
57 és 76 mm-es ágyúkkal felszerelt vitorlázógépes páncéltörő osz-
tályból, emellett 40 mm-es gépágyúkkal felszerelt vitorlázógépes lég-
védelmi tüzérütegből, egy ejtőernyős mélységi felderítő századból,
emellett híradó; műszaki; tüzérségi megfigyelő és egészségügyi al-
egységekből állt. 1942-ben az SAS egységet ezreddé fejlesztették,
és – némiképp elfordulva az eredeti ejtőernyős koncepciótól – Willis
Jeep terepjárókkal látták el, szárazföldi műveletekre alkalmazva a
csoportokat. A reguláris ejtőernyős szervezetek kapcsolata az SAS-
sel a továbbiakban is szoros maradt. 1941-től a brit haderőben már
ejtőernyős dandárokat szerveztek, amelyek 1942-től a légideszant
hadosztályok részét képezték. Az ejtőernyős szervezeteket és az
SAS-t a háború során időnként összevonták.
271
meghatározták a professzionális hegymászásban szerzett tapasztala-
tai. Nem sokkal később egy új területen próbálhatta ki képességeit,
mivel Churchill javaslatára és utasítására a brit haderőben megkezd-
ték az új típusú hadviselés megvalósítására alkalmas kommandó ala-
kulatok felállítását. A kommandó alakulatok 1940. évi felállításakor
önként csatlakozott az egyik zászlóaljhoz. Már ebben az évben en-
gedélyt kért elöljáróitól arra, hogy a kiképzés részeként ejtőernyős
ugrásokat gyakorolhasson. A kommandó hadviselés harceljárását az
újonnan felállított alakulatoknál voltaképpen ekkoriban dolgozták ki.
Aktívan hozzájárult az új harceljárások kidolgozásához, és írásban
nyújtotta be az ejtőernyős és légi szállítású kommandók nagy mély-
ségű műveleteire vonatkozó újszerű elképzeléseit. Javaslatai a kis
létszámú kommandók ellenséges mélységbe történő bejuttatására,
légi ellátására, álcázott tevékenységére és kijuttatására egyaránt vo-
natkoztak. Elképzelésének lényeges elemét képezte, hogy kisméretű,
könnyű fegyverzettel, híradó eszközökkel és műszaki anyagokkal
felszerelt csoportok hatékonyan tevékenykedhetnek az ellenség mö-
göttes területein, ha kellően nagy mélységben vetik be őket. Az ilyen
csoportok vezetési, közlekedési és ipari kapacitásokat támad-
nak, és speciális képességekkel rendelkeznek. Stirling szerint az
SAS azért jött létre, hogy: „mélyen az ellenséges vonalak mögött mű-
ködjön, támadja a parancsnokságok központjait, a repülőtereket, az
utánpótlási vonalakat… folyamatos hadműveleti tevékenységet foly-
tasson titkos bázisokról az ellenséges területen és… megszervezze,
kiképezze, felfegyverezze és irányítsa a helyi partizán elemeket.” 3 Az
erők bejuttatására az ejtőernyős deszant-eljárást tartotta a legalkal-
masabbnak. A rejtett tevékenység megvalósítása érdekében az éj-
szakai harcot tartotta célszerűnek, az erők kivonását pedig visszaszi-
várgással javasolta megoldani.
3 Ryan – Mann – Stilwell: A világ különleges katonai alakulatai, Ventus Libro Ki-
adó, Budapest 2003. 41. o.
272
repülőterein. Amikor 1943-ban ismét visszatértek az ejtőernyős beha-
tolási eljárásokhoz, már könnyű terepjáróikat is magukkal vitték.
1944-re kialakult egy jellegzetes SAS típusú különleges hadviselés,
amelyre olyan, nagy mélységben alkalmazott, 10-50 fős létszámú
ejtőernyős kommandók voltak jellemzőek, amelyek szorosan együtt-
működtek az ellenséges területen tevékenykedő titkosszolgálattal és
az ellenállás csoportjaival. A főként szakasz-, illetve századszintű
kommandók haditechnikai eszközeinek szerves részét képezték az
ejtőernyővel deszantolt, rohamvállalkozások céljából erősen felfegy-
verzett könnyű terepjárók, aknavetők és könnyű lövegek. A nappal,
erdős területen rejtőzködő kommandók diverziós tevékenységüket
főként éjjel fejtették ki. Emellett kisebb csoportjaik hagyományos
mélységi felderítő tevékenységet is folytattak, elősegítve ezzel a légi-
erő célkiválasztását.
273
dó sikerrel végrehajtotta feladatát, a vízvezetéket felrobbantották. Ezt
követően a csoport 80 km-es menetet hajtott volna végre a tenger-
partig, ahol egy tengeralattjáró vette volna fedélzetére. Az erők kivo-
nása azonban nem járt sikerrel.
274
végrehajtott rohamdeszant-jellegű lerohanását kivitelezhették,
ugyanakkor képesek voltak a jól védett objektumtól biztonságos tá-
volságban, általuk megválasztott terepszakaszon hadosztály-méretű
erőt deszantolni, gyülekeztetni, és a nagyszámú járműtechnikai esz-
köz segítségével rövid időn belül a célobjektumhoz eljuttatni.
275
mérnökök - végeztek alapos felderítést az üzem közelében. A meg-
szerzett információkat rádión közvetítették a brit parancsnokság felé.
A brit titkosszolgálati szervezet, az SOE (Special Executive
Operations) által vezetett felkészülés folyamán a kijelölt kommandó
állománya makettek és fényképek segítségével készült fel a feladat
végrehajtására. November 17-én az első támadás folyamán két vitor-
lázógépen 30 fős támadó csoportosítást kíséreltek meg eljuttatni a
célterületre. Az északi hegyvidéken uralkodó rendkívül mostoha idő-
járási körülmények között azonban az egyik vitorlázógép vontatóköte-
le elszakadt, a másik, a célobjektum térségében leoldott gép pedig
hegynek ütközött. Az atomfegyver-program szempontjából kulcsfon-
tosságú üzem addig is jól szervezett őrzését ekkortól a németek még
jobban megerősítették. A második kommandó-vállalkozásra február
16-án került sor. Ekkor 6 főből álló ejtőernyős csoportot vetettek be. A
csoport a sikeres földet érést követően menetet hajtott végre az üzem
felé, és egyesült a már ott állomásozó felderítő erőkkel. A kommandó
28-án a kábelcsatornán keresztül behatolt az üzembe, és felrobban-
totta a kulcsfontosságú berendezéseket, illetve megsemmisítette a
nehézvíz-készletet. A csoport több hónapos, a norvég ellenállás által
segített rejtett tevékenység után tért vissza brit területre.
276
szeptember elejéig folytatott diverziós tevékenységet az ellenség
mögöttes területein. Egy harmadik, 116 fős SAS csoport Észak-
Bretagne területén kezdte meg működését, szintén a normandiai in-
vázió első napján. Feladatuk az inváziós partszakasz felé előrevont
német erősítések mozgásának akadályozása lett volna, tevékenysé-
güket azonban nagymértékben hátráltatta a francia ellenállás helyi
erőinek gyengesége. Mindössze 30 francia ellenállót sikerült felfegy-
verezni és harcoló erővé szervezni. A csoport végül összetűzött a
német erőkkel, közel két századnyi veszteséget okozott az ellenség-
nek, 32 fő saját veszteség mellett. A „D” napon bevetett negyedik, 56
fős SAS csoportosítást Dél Franciaország területén, Vienne környé-
kén dobták le, 300 km mélységben. A csoport mozgékonyságának
biztosítása céljából néhány Jeepet is ledobtak ejtőernyővel. Felada-
tuk szintén a német tartalékok előrevonásának akadályozása volt,
amelyet több-kevesebb sikerrel teljesítettek. A rejtekhely berendezé-
sét követően, a csoporthoz további ledobott SAS erők csatlakoztak. A
Poitires-ba tartó fővonali vasúti pályát két helyen is felrobbantot-
ták, egy másik vonalon pedig kisiklattak egy katonai szerelvényt.
Egy Normandia felé tartó tartályvonatot is felderített a csoport,
és rádión célra vezette a légierő csapásmérő gépeit. A csoport
felszámolására közel egy hónapos tevékenységet követően tettek
kísérletet a német csapatok, részben sikerrel, 36 fős veszteséget
okozva az SAS erőknek.4
277
1. ábram. SAS műveletek Európában 1944-ben
278
ség oszlopait támadta, nagy sikerrel. Tevékenységük folyamán 2500
német foglyot ejtettek.
279
met erők elleni rajtaütés folyamán. Augusztus 13-án 28 fős komman-
dó az ellenállás erőivel együttműködve sikerrel támadta az ellenség
oszlopait Creuse körzetében. Két nappal később egy 58 fős ejtőer-
nyős csoport szintén jelentős veszteségeket okozott a német erőknek
Clermont-Ferrandtól északra.
280
portot áprilisban dobtak le az olasz Riviérán, ahol az ellenállás erőivel
egyesülve részt vettek Alba helyőrségének elfoglalásában.
281
ellenség mélységében alkalmazott légideszant hadosztályok szem-
pontjából.
282
válság során a MUSKETEER hadművelet részeként a 3. ejtőernyős
ezred hatszáz ejtőernyőse hajtott végre légideszant-műveletet. Ez
volt a briteknek a második világháború óta az első és egyben az utol-
só ejtőernyős kijuttatással végrehajtott légideszant-művelete.
283
700 fős, könnyűlövész jellegű szervezetek, amelyeket támogató ele-
mekkel erősítenek meg. Az öt különleges műveleti századot és hír-
adó, felderítő, műszaki, terrorelhárító, légi szállító, logisztikai és veze-
tésbiztosító századot magába foglaló SAS ezred különleges műveleti
századonként egy-egy légideszant (ejtőernyős), vízi (csónakos és
könnyűbúvár), könnyű gépesített és hegyi szakasszal rendelkezik.
Minden szakaszt 4 fős járőrök alkotnak. A járőrök egy híradó, egy
kommunikációs (tolmács), egy egészségügyi és egy robbantási szak-
értőből állnak. Fegyverzetük a kézifegyverek és a könnyű támogató
fegyverek mellett 51 mm-es könnyű aknavetőt, kézi páncéltörőket és
légvédelmi rakétákat is tartalmaz. Minden szervezeti elem kijuttatható
légideszant módszerekkel. A csoportok kijuttatására légi úton, vagy
légi-vízi kombinált módszerrel kerül sor. (A vízi szervezeti elem kijut-
tatásakor a légi deszantolás a több lépcsős kijuttatás része lehet: első
lépcsőben helikopterrel vagy ejtőernyővel a partszakasztól néhány
kilométerre vízre deszantolnak, onnan pedig csónakon vagy búvárfel-
szereléssel úszva érik el a partot). Ezt követően tevékenységüket – a
terepviszonyoktól, a feladattól, a célponttól, illetve a harcászati hely-
zettől függően – gyalogosan vagy gépesített járőrként hajtják végre.
Az SAS részleges gépesítését a hetvenes évektől Land Rover terep-
járókkal oldották meg. Ezek Milan páncéltörő rakétákat, 81 mm-es
aknavetőket, közepes és nehéz géppuskákat, illetve gépágyúkat hor-
doztak. Ugyanakkor az alumínium szerkezeti elemeik ellenére túlzot-
tan nagyméretűnek és nehéznek bizonyuló Land Roverek nem felel-
tek meg teljes mértékben az SAS által elsődleges kijuttatási módsze-
reként alkalmazott légi szállítás komplex követelményének. Ezt a
problémát a nyolcvanas évek végétől zártszelvény vázas könnyű ro-
hamjárművek rendszeresítésével oldották meg, amelyek így részben
felváltották a Land Rovereket. Az LSV-k (Light Strike Vehicle – köny-
nyű támadó jármű) rendszeresítésével „elmozdulás történt… az SAS
által hagyományosan használt nagy teherbírású terepjárók… alkal-
mazásáról egy olyan típus felé, amelyet… könnyebben lehet légi úton
szállítani”8. Ezeknek a könnyű terepjáró gépjárműveknek kis tömegük
miatt ejtőernyős ledobásuk is könnyebb. Napjainkban az SAS olyan
teherdeszant-eljárással kísérletezik, amelynél légcellás teherejtőer-
nyőkkel juttatható ki a könnyű rohamjármű a légi (majd a földi) irányí-
tást végző járművezetővel együtt. Ez a megoldás pontos, viszonylag
kis helyen végrehajtható földet érést biztosít, emellett – a leszálláskor
alkalmazott kilebegtetés miatt – jelentősen csökkenti a járműre földet
éréskor ható erőket. A légcellás rendszer teherdeszant folyamat alatti
284
manőverező-képességét a könnyű rohamjárművön elhelyezett, a jár-
mű saját motorjáról hajtott légcsavarral növelik.
Április 26-án négy, majd két nappal később további tizenkét SAS
különleges műveleti felderítő csoportot tettek partra UH-1 és Sea
King típusú helikopterekkel a szigetek különböző pontjain. Az egyik
diverziós csoport a Peble- szigeti argentin katonai repülőteret figyelte
meg. A csoport a repülőtér közelében egy ejtőernyősök földet érésére
alkalmas területet derített fel és biztosított. Május 14-én éjszaka egy
ejtőernyős légideszant kijuttatását rádión irányította a különleges mű-
veleti csoport. A 60 fős deszant kis magasságról, 80 méteren haladó
helikopterekből ugrott az előkészített deszant-zónába. Földet érését
követően a deszant a meglepést kihasználva támadta meg a repülő-
tér őrségét, majd felrobbantott 11 repülőgépet és egy lőszerraktárt.
Az ejtőernyősök a műveletet tíz perc alatt hajtották végre, majd a ki-
juttatásukra küldött Sea King helikopterek leszálló zónáihoz vonultak
vissza, és gépre szálltak. A deszantok kijuttatásához használt heli-
kopteres deszant-zóna azonban túl közel volt a repülőtérhez, így az
egyik felemelkedő helikoptert az argentin légvédelem gépágyúval
lelőtte. A művelet így angol részről 21 fő halott veszteséggel járt, a
vélhetően szintén jelentős argentin veszteségről azonban nincs adat.9
285
tottak az SAS által már biztosított helyszínre 10. A deszant páncéltörő
rakétákkal kilőtte az argentin géppuskák és aknavetők állásait, és
gyors támadással megsemmisítették az állásokat védő argentin lö-
vész századot, majd védelembe mentek át. Precízen vezetett akna-
vető- és géppuskatüzükkel sikerrel verték vissza az állások vissza-
szerzésére irányuló argentin ellentámadást, és a birtokba vett magas-
lati pontokat saját szárazföldi erőik beérkezéséig megtartották. A re-
pülőgépes és a helikopteres légi szállítás jelentős szerephez jutott a
britek műveletei során. A csapatok egy részét - 5800 katonát és 660
tonna anyagot - C-130 típusú repülőgépek leszálló deszant-
módszerével szállították az angol partoktól 13 000 km-re lévő szige-
tekre. Repülőgépen szállították a szigetre a Scorpion könnyű-
harckocsik egy részét is, amelyeket azután szükség esetén Chinook
helikopterek segítségével csoportosítottak át11. Június 2-án helikopte-
reken szállítottak a part menti zónából a főváros előterébe egy ejtőer-
nyős századot, majd 11-én az egyik ejtőernyős zászlóalj állományát
is12. A főváros elleni támadáshoz Chinook helikopterekkel új tüzelőál-
lásokba szállítottak 30 darab 105 mm-es könnyű tarackot, a kezelő-
személyzetet és 1200 lövedéket 13.
286
tek meg. (A döntő túlerővel szemben vívott harctevékenységük még
sikeresebb lehetett volna, ha – más SAS csoportokhoz hasonlóan –
képesek fenntartani a rádiókapcsolatot a harci repülőgépekkel, és
célra tudják vezetni a lézerirányítású GBU-12-es bombákat15.) Csak
egy brit katonának sikerült átjutni a határon, hármat megöltek, négyet
pedig elfogtak. Utóbbiak a háború után kiszabadultak a hadifogság-
ból. A csoport automata fegyvereken és kézi páncéltörő eszközökön
alapuló tűzereje megfelelőnek bizonyult akár a túlerejű ellenséggel
szembeni harchoz is, mobilitásának hiánya azonban fokozatos fel-
morzsolódásukat eredményezte. Az SAS alkalmazási elvei az 1991-
es Öböl-háború zömében gyalog tevékenykedő különleges műveleti
deszantjai után a légi úton kijuttatott könnyű rohamjárműves járőrök
alkalmazása felé fordultak. A különleges műveleti erők alkalmazása
során az 1991. január 22-ei, Scud rakétaindító-állások elleni, balsze-
rencsés kimenetelű SAS művelet értékelése-elemzése megerősítette
a briteket abban, hogy ezeket a műveleteket – a mobilitás növelése
érdekében – mindenképpen felfegyverzett, könnyű terepjáró harc-
járművek deszantolásával kell megszervezni.
287
port erőit – szervezetszerűen alkalmazott Scorpion és Scimitar pán-
célozott harcjárműveikkel, Supacat vontatóikkal és Land Rover terep-
járóikkal együtt – mintegy három óra alatt deszantolta 8 Chinook ne-
héz- és 6 Puma közepes szállítóhelikopter. A deszantok földet érésü-
ket követően biztosították a területet és az alárendeltségükbe tartozó
légideszant-műszakiakkal megkezdték a terület aknamentesítését.
Ennek végrehajtását követően egy brit gépesített dandár erői áthalad-
tak a hídon és az útszakaszon, és megkezdték a főváros biztosításá-
ra irányuló műveletüket.
288
repülőgépről ledobott brit és ausztrál SAS szakaszok, illetve
Rangerek egy csoportja, összességében század erővel – az amerikai
légierő AC-130-as repülőgépeinek hatékony közvetlen légi támogatá-
sa mellett - elfoglalták a H2 repülőteret is16. A különleges műveleti
erők számos iraki foglyot ejtettek. A harcok befejeztével a 45. hadi-
tengerészeti kommandó alegységei védelmi övezetet alakítottak ki a
repülőterek körül, amelyek előretolt műveleti bázisként szolgáltak a
különleges erők további műveletei során. Innen kiindulva az SAS a
későbbiekben – gépjárműveken beérkező ausztrál különleges műve-
leti erőkkel is együttműködve - keleti irányban folytatott gépjárműves
járőr tevékenységet az iraki rakétatüzérség indító állásainak felkuta-
tására és megsemmisítésére. Nyugat-Irak területén harcászati raké-
taindító parancsnoki állást kapcsoltak ki a további küzdelemből17.
289
tábori tüzérség löveganyaga (6500 ágyú és tarack) adja, a haditenge-
részet és a légierő már elmarad tőlük - bár utóbbi a maga 1900 be-
vethető harci repülőgépével és 600 helikopterével ott van a közvetlen
élvonal mögött. Mindenesetre India légierejének helikopterei és
szállítórepülőgépei kellőképpen nagy számban állnak rendelkezésre
ahhoz, hogy levegőbe emelje a tekintélyes létszámú - tíz zászlóaljból
álló - indiai Ejtőernyős Ezred katonáit.
290
a nemzetiségi szempontból elég vegyes képet mutató 50. Önálló Ej-
tőernyős Dandár, melyben három megerősített zászlóalj kapott he-
lyet: a 151. eje. zászlóalj (Indiában állomásozó britekből), a 152. eje.
zászlóalj (hindukból, valamint helyi muzulmánokból és szikhekből),
illetve a 153. eje. zászlóalj (kizárólag nepáli gurkhákból).21 A menet-
rendszerű kiképzés ’42 telén indult be, először Új-Delhiben, majd –
az önálló ejtőernyős kiképző iskola létrehozásával – Chaklalában
folytatódott.
21 David Miller – Gerhard Ridefort: Korszerű elit alakulatok. Kossuth Könyvkiadó, Buda-
pest, 1993. 221. o.
22 A légideszant tevékenységét 11 vadász-, szállító- és mentőrepülőgép-század,
75 könnyű és 150 közepes szállító-vitorlázórepülőgép, illetve egy B-24-es
Liberator század bombázói támogatták, emellett megerősítésként az amerikai
légierő 100 DC-3 közepes- és 20 C-46 nehéz-szállítórepülőgépe állt rendelke-
zésre. Janusz Piekalkiewicz: Légi csaták 1939-1945. Ventus Libro Kiadó, Budapest,
2007. 305. o. továbbá Richard Townshend Bickers: Military Air Transport – The
Illustrated History. Osprey, London, 1998. 110-111. és 117 o.
23 John Davison: A csendes-óceáni hadszíntér napról napra. Hajja és Fiai Könyvkiadó,
Debrecen, 2005. 104. o.
24 John Keegan: Collins Atlas Of The Second World War: Harper Collins Publishers Ltd.
London. 1989. 162. o.
25 Richard Townshend Bickers: Military Air Transport – The Illustrated History. Osprey,
London, 1998. 117 o.
291
a 20. indiai gyaloghadosztály részeit vitték a katlanba, április 18-ig. A
csapatszállításokat követően június végéig – a felmentésig – az ek-
korra 300 darabra növelt szállítórepülőgép-flotta 23 500 tonna után-
pótlást szállított a katlanba.26
292
zet.”28 Kijuttatásukra kezdetben átszivárgással, később légi úton ke-
rült sor. A 77. indiai gyalogdandár előbb a Chindit különleges műveleti
erőkbe került bevonásra, majd – miután a Chindit-műveletek során
kapcsolatba került a légideszant kijuttatási eljárásokkal – 1945 első
negyedévében beolvasztották a brit 44. légideszant dandárba. Ha-
sonlóképen került bevonásra a Chindit különleges műveleti erők te-
vékenységébe az indiai 111. gyalogdandár is.
293
Ezután a műszaki csapatokat és munkagépeiket szállító teher-
vitorlázórepülők 18 órakor, a második hullámban szálltak fel. A szállí-
tórepülőgépek mindegyike két közepes teherszállító vitorlázógépet
vontatott. Az első deszant-hullámot a 77., a 14. és a 111. Chindit-
dandár alkotta, melyek a Hailakand-i felszállóhelyről indulva a 400
kilométerre fekvő Broadway, Aberdeen, Piccadilly és Chowringshee
erődökben szálltak le. A Chowringhee és Brodway erődben később
vitorlázógépekkel leszállt a 111. dandár.31 A leszállózónába érkezett
nehézgépekkel felszerelt légideszant-műszaki alakulatok támogatá-
sával 24 óra alatt kifutópályát készítettek a DC-3-as szállító-
repülőgépek számára, és biztosították a további, nehéz technikai
eszközöket tartalmazó szállítmányok beérkezését. A Broadwayre ér-
keztek be a 77. dandár erői is, így március 12-ig 6 éjszakán át 9052
embert, 1458 állatot és 242 tonna hadianyagot szállítottak. A jelentő-
sen megerősített Brodway-erődöt március 13-án japán szárazföldi
csapatok is megtámadták. A leszállópálya felszámolására irányuló
kísérletük azonban kudarcot vallott.32 A 14. dandár számára az
Aberdeen erődöt jelölték ki deszant-zónaként. Az itt megépített le-
szállópályára érkeztek meg a 14. különleges műveleti dandárt szállító
DC-3-as repülőgépek. Április 12-én a második lépcsőben szállító re-
pülőgépeken ugyanitt deszantolt a 3. nyugat-afrikai dandár. Hasonló
erőfelfejlesztési műveletre került sor a Piccadilly erődben is.
294
dandárok utolsó egységeit a területről. Ekkorra a brit-amerikai
deszantcsapatok lerombolták a kijelölt vasútvonalat, illetve elfoglalták
a fő célpontnak számító japán repülőtereket, megfosztva a japán
haderőt utánpótlásától, egyúttal biztosítva a főerők délnyugati irá-
nyú támadását.
296
mészetesen teljes menetfelszereléssel, ellenséges környezetben,
leplezett/fedett módon, taktikai feladatokkal megtűzdelve, előre meg-
határozott időkorlátokon belül. (HAHO: High Altitude - High Opening –
nagymagasságú ugrás nagymagasságú nyitás, HALO: High Altitude -
Low Opening – nagymagasságú ugrás kismagasságú nyitás.) Felele-
venítik az iskolai emlékeket is az éjszakai gyakorlatokról, csak egy
kicsit komolyabb formában: minden hónap egyik hétvégéjén éjszakai
ugrás 68 kilóval, ezt követően 30 kilométer masírozás, közben szitu-
ációs lövészet szimulált támadásokkal.
297
lük közel négyezren viselik az ejtőernyősök bordó barettjét. Ők veze-
tik az ENSZ-csapatok veszteséglistáját is: mindeddig 115 (más forrá-
sok szerint 120-nál több) indiai harcos esett el békefenntartás köz-
ben.
298
Az elődjétől jelentősen eltérő An-32-es 1977-ben repült először.
Ennél a repülőgépnél a korábbinál másfélszer nagyobb teljesítményű,
3054 kW-os légcsavaros gázturbinákat alkalmaznak, amelyeket a
szárny fölött helyeztek el. A gázturbinák a korábbinál nagyobb átmé-
rőjű légcsavarokat hajtanak.
299
Összefoglalás
300
- a huszadik század utolsó évtizedeiben számos fegyveres konf-
liktust ismét az ejtőernyősök jelentős bevonásával tudtak sike-
resen megoldani;
- az ejtőernyős képességek iránti igény növekedése jelentős
szervezeti fejlesztéseket eredményezett, aminek következté-
ben ma már a brit szárazföldi haderőben ismét dandár szintű
deszantszervezet található, és a tengerészgyalogság is ren-
delkezik légideszant-erővel;
- a szervezeti összetételt vizsgálva azt látjuk, hogy a dandárban
a deszant-képességek komplex módon jelennek meg, miután
az ejtőernyős szervezetet, helikopteres légi mozgékony és légi
szállítású páncélozott deszanterőt, valamint egy különleges
műveleti zászlóaljat is magába foglal;
- az indiai ejtőernyős-, illetve különleges műveleti erők a brit lé-
gideszantok és az SAS eljárásait vették át a II. világháború so-
rán;
- india gyalogos, légi szállítású és ejtőernyős kötelékek kerültek
bevonásra a britek Chindit különleges műveleti erőibe, ame-
lyek a japán haderő ellátási rendszerének pusztítása, vas-
útvonalak elvágása, repülőterek elfoglalása érdekében te-
vékenykedtek a II. világháború során Burmában;
- 1965-ben kitört a második indo-pakisztáni háború, amelyben
mindkét oldal ejtőernyősei szabotázsfeladatokat láttak el;
- 1971-ben a harmadik indiai-pakisztáni háború során az indiai
ejtőernyősök 12 nap alatt foglalták el a kelet-pakisztáni speciá-
lis erők valamennyi jelentősebb laktanyáját és repülőterét;
- jelenleg az indiai Ejtőernyős Ezred tíz zászlóaljból áll; ezek kö-
zül három hagyományos légi mozgékonyságú gyalogság, míg
a fennmaradó hét (kommandóként) a Különleges Erők szere-
pét tölti be;
- az 1984-es pandzsábi Aranytemplom-féle rajtaütés elhárításá-
ra nyolcvan ejtőernyőst kellett bevetni a kegyhelyet elfoglaló
szikh szélsőségesek ellen. A terrorelhárító akció sikeres volt;
- az USA-ban végzett Ranger-kiképzés eredményeképpen jött
létre a nyolcvanas évek közepétől az indiai haderő legújabb
különleges műveleti és terrorelhárító csoportja, az SRG
(Special Rangers Group – Különleges Ranger Csoport);
301
- az indiai ejtőernyősök már az ötvenes évektől kezdve részt
vettek nemzetközi békeműveletekben. Koreában (1953-1954),
a Közel-Keleten (1956-1958), Kongóban (1960-1964), Sri-
Lankán (1987-1990), Sierra Leonéban (2000);
- India légierejének helikopterei és szállítórepülőgépei kellőkép-
pen nagy számban állnak rendelkezésre ahhoz, hogy levegőbe
emelje a tíz zászlóaljból álló indiai Ejtőernyős Ezred katonáit.
Felhasznált irodalom
A SAS Enciklopédia. Zagora Kft. Budapest, 2000.
Andy McNab: Hívójele: Bravó - Kettő - Nulla. Magyar Könyvklub –
Zrínyi Kiadó, Budapest, 1996.
Chris Ryan: Aki megmenekült. StrategArt Kiadó, Budapest, 2003.
Daniel T. Head: The 2nd Parachute Battalion’s War in the Falklands.
Armor, 1999. 2. 10. o.
David Miller-Gererd Ridefort: Korszerű Elitalakulatok Kossuth Könyv-
kiadó, Budapest, 1993.
Ivor Matanle: A második világháború Etűd Könyvkiadó, Budapest, 1995.
Janusz Piekalkiewicz: Légi csaták 1939-1945. Ventus Libro Kiadó, Buda-
pest, 2007.
John Davison: A csendes-óceáni hadszíntér napról napra. Hajja és Fiai
Könyvkiadó, Debrecen, 2005.
John Keegan: Collins Atlas Of The Second World War: Harper Collins
Publishers Ltd. London. 1989.
M. Ryan – C. Mann – A. Stilwell: A világ különleges katonai alakula-
tai. Ventus Libro Kiadó, Budapest, 2003.
Miloš Brabenec: Csapás a harmadik dimenzióból. Zrínyi Katonai Ki-
adó, Budapest, 1972. 64. o.
O. C. Wingate: Training Notes for LRP forces. Kiképzési feljegyzés,
Burma, 1944.
Peter Harclerode: Wings of War: Airborne Warfare 1918-1945. Cassel
Military Paperbacks, London, 2005.
Philip Warner: A második világháború titkos erői Gold Book Kiadó,
Budapest, 2005.
Resperger István: Az „Iraki Szabadság Hadművelet” 2003. ZMNE
Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Tanszék. Budapest, 2003.
302
Richard Townshend Bickers: Military Air Transport – The Illustrated
History. Osprey, London, 1998.
Ryan – Mann – Stilwell: A világ különleges katonai alakulatai, Ventus
Libro Kiadó, Budapest 2003.
Scheich Vilmos: Gerillák, diverzánsok, szabotőrök, különleges erők. Zrínyi
kiadó, Budapest, 1971.
SIPRI: Stockholm International Peace Research Institute kiadványa
Terry White: A világ elit katonái. Zrínyi, Budapest. 1992.
Tim Newark: Sorsfordító ütközetek. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2003.
Tóth Lóránd: Ejtőernyősdeszant. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1986.
Turcsányi Károly - Hegedűs Ernő: A brit és az amerikai légideszant
fegyvernem alkalmazásának, szervezetének és haditechnikai eszkö-
zeinek fejlődése (1939-1945). 1. rész. Katonai Logisztika 2006. évi 1.
sz. pp. 158-203.
Turcsányi Károly - Hegedűs Ernő: A brit és az amerikai légideszant
fegyvernem alkalmazásának, szervezetének és haditechnikai eszkö-
zeinek fejlődése (1939-1945). 2. rész. Katonai Logisztika 2006. évi 2.
sz. pp. 215-245.
Turcsányi Károly - Hegedűs Ernő: A légideszant I. Puedlo Kiadó, Bu-
dapest, 2007.
Turcsányi Károly - Hegedűs Ernő: A légideszant II. Puedlo Kiadó,
Budapest, 2009.
Usztyinov D. F. (főszerk.): A második világháború története 1939-1945. I.
–XII. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1981.
Vass Balázs: Repülőgépek, helikopterek, rakéták. Műszaki könyvki-
adó, Bp., 1982.
W. F. Craven – J. L. Cate: The Army Air Forces in Wold War II. the Uni-
versity of Chicago Press, Chicago, 1958.
Zichermann István: Az orosz ejtőernyős alakulatok története. Anno Kiadó,
Budapest, 2005.
303
Dr. Kiss Dávid1
Absztrakt
A Munkásőrséget az 1956-os forradalom leverését követően hozta
létre a rendszer védelmére a Kádár-kormány. A testület híradásának
kialakításáról már az „alapító okiratban” rendelkeztek, de ennek elle-
nére a mobil eszközökkel való elégséges rádiózás megszervezésére
csak a 60-as évek második felében került sor, bár ekkor sem a leg-
újabb eszközökkel látták el őket. A Magyar Néphadsereg korszerűsí-
tése is lassan haladt. A szovjet mellett a magyar hadiipari termékek
rendszeresítése volt a döntő mindkét szervezetnél. Mindennek követ-
keztében háború esetén a Munkásőrség a neki tervezett feladatokat
csak nagy nehézségek árán tudta volna ellátni.
Kulcsszavak: Munkásőrség, híradás, Magyar Néphadsereg, rádió
Előzmények
1
A szerző a Veritas Történetkutató Intézet történész kutatója, PhD, az 1945 utáni
kutatócsoport tudományos munkatársa. E-mail: david.kiss@veritas.gov.hu
2
A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei
II. k. 1957. január 25—1957. április 2. Sorozatszerkesztő: Balogh Sándor Intera
RT 1993., Budapest, 56. o.
3
A rendszerváltás előtt a következő kiadványok foglalkoztak a testület híradásá-
val: A munkásőr híradó egység története 1957−1987. A szerkesztő biz. elnöke
dr. Flór Sándor Budapest, 1987.
A Híradó címmel a Munkásőrség Budapesti Parancsnoksága adott ki alegység-
parancsnoki tájékoztatót 1972. januártól, ennek a területi parancsnok,
Ruzsbatzky László volt a felelős kiadója és Bérces György szerkesztette.
Az Ötös híradó című lapot az V. kerületi parancsnokság adta ki szintén 1972
elejétől 1975-ig. Ezek mellett a Munka és Őrség a Munkásőrség Bács-Kiskun
Megyei Parancsnokságának „Híradója” és a Körmendi Brodorics Ferenc Mun-
kásőr Zászlóalj Parancsnokság Egységgyűlési Híradója című lapokat is meg kell
említeni.
4
Kiss Dávid: A Munkásőrség megalakítása Múltunk 2009. 3. szám. 238−280. o.;
A Munkásőrség felállítása és tevékenysége 1958 elejéig Hadtörténeti Közlemé-
nyek 127. évf. 4. sz. 2014. dec. 941−991. o.
305
1950-ben csatoltak több várost és falut is. A kezdeti híráramlást a
romok és a közlekedési hálózat ziláltsága is nehezítette. Ahogy ez
javult, úgy gyorsulhatott az információáramlás is, különösen a moto-
ros alakulatok megszervezésével. A nagyobb rendezvények – így
1948. május 1. − biztosításánál már használtak rádióösszeköttetést.5
1957-ben a Munkásőrségnek már nem volt elegendő az, ami koráb-
ban az R gárdának.
Tervek és realitások
5
1948-ban az MKP-ba olvasztották az SZDP-t (Szociáldemokrata Párt), így an-
nak a gárdáját is. Ebben az évben létrejött az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) és
annak Rendező Gárdája. A két gárda létszáma 1948-ra elérte a 20-20 ezer főt.
Az MKP-s, majd az MDP-s gárda parancsnoka ugyanaz a Halas Lajos volt, aki
később a Munkásőrség első parancsnoka lett 1957 és 1962 között. (Kiss Dávid:
A Szociáldemokrata Párt Rendező Gárdája 1945−1948 Évkönyv Budapest,
2015, VERITAS Történetkutató Intézet – Magyar Napló 279−315. o.; Kommuni-
káció és térátlépések a Munkásőrségnél Térátlépések szerk.: Géczi János −
András Ferenc, Veszprém, Pannon Egyetem 2015. 197−213. o.)
6
Kiss Dávid: A Munkásőrség felállítása… i. m.
7
Flór: i. m. 9-18. o.
306
ték az ügyeleti szolgálatot; elvileg a MOP mindenről tudott, ami az
országban történt.8 Szeptemberre a területi szervekhez beállítandó
rádióparancsnokokat is kiképezték.
8
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) MOP (Munkásőrség Or-
szágos Parancsnoksága) M-KS-295-1 2. doboz (d.) 7. őrzési egység (ő. e.)
Szekeres István: „Jelentés a kiképzési osztály végzett munkájáról” időpont nél-
kül.
9
Átmeneti és rövidhullámú, közepes teljesítményű távbeszélő- és távírókészülék
volt. Hangzó távíró módban is tudott dolgozni, adóvevő funkcióval is rendelke-
zett. Hadtest és hadosztály viszonylatban alkalmazták az MN-nél, illetve a légi-
erő földi irányítására. 10−100 km volt a hatótávolsága. Csepel-130 típusú fedett
gépkocsiba építették be, 406 kg súlyú volt, 4-5 fő volt szükséges a kezeléséhez,
4 perc alatt telepíthették. (A katonai híradás története. Tanulmány a híradó hall-
gatók részére 1979. Írta és szerk: Susa István és Vörös Béla 227. o.)
10
Valószínűleg R-10. (MNL OL MOP M-KS-295-1 1. d. 4. ő. e. Halas Lajos levele
az MSZMP Titkárságnak 1957. szeptember 4.)
11
Flór: i. m. 14−18. o.
12
MNL OL M-KS-295-1 9. d. 49. ő. e. Duga József, Baranya megyei munkásőr
parancsnok jelentése az 1958-as kiképzésről 1958. december 14.
13
MOP-on: alapszervezeti csúcstitkár, osztályvezetők és helyetteseik. BMP (Bu-
dapesti Munkásőr Parancsnokság): parancsnok, a kiképzési, anyagi és fegyver-
zeti szakcsoportvezető, a Budapest kerületi parancsnokok és függetlenített, az-
az hivatásos helyetteseik, megyei parancsnokok és a kiképzési szakcsoportve-
zetők, ellátó helyettesek, járási és városi parancsnokok és függetlenített helyet-
teseik. Ezek nem nyilvános vonalak voltak. (MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e.
Intézkedés a szolgálati távbeszélő készülék felszerelésére)
307
elvetették. A MOP és a megyei, illetve az alegység-parancsnokságok
közötti rádióösszeköttetést 270 db FM-1014 és 36 db FM-6 rádióvevő-
vel biztosították volna 16,9 millió forintos költséggel.15
14
Az FM 10 1954-ben jelent meg, az első hazai gyártmányú, polgári célra gyártott
URH adóvevő készülék volt. A mezőgazdaságban használták először, a Vörös
Szikra Gyárban készítették. 1963-tól a Budapesti Rádiótechnikai Gyár 160 MHz
frekvenciás URH rádiótelefonokat kezdett gyártani, a korábbiak 40, 80-as tarto-
mányban működtek. Az FM 164 Titant 1968-ban fejlesztették ki, ez már csak
részben tartalmazott elektroncsöveket. (A magyar híradástechnika évszázada.
Főszerk.: Dr. Vajda Imre; Budapest, 164−189. o. (Kiadó, évszám nincs feltüntet-
ve 171.)
15
MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e. Munkásőrség rádiórendszere elvi vázlatá-
nak az ábrája, 1958.
16
Vezeték nélküli, második világháborús technika (A katonai híradás… 225. o.)
17
Az R-20 rádióállomás jellemzői: hordozható, távbeszélő és távíró üzemű adóve-
vő. Az MN-ben hadosztályoktól zászlóaljig alkalmazták. Hatótávolsága 5—50
km volt. Szállítása háton történt, 2 fő volt ehhez szükséges, 16,5 kg súlyú volt,
10 perc alatt telepíthették, elektroncsöves rendszerrel rendelkezett. (A katonai
híradás… 223. o.)
18
Széles frekvenciasávban dolgozó készülék volt, távbeszélő és távíró jelek vételé-
re egyaránt alkalmas. Az MN-ben magasabbegységek parancsnokságain alkal-
mazták. 27,8 kg-os, 5 perc alatt telepíthető készülék volt. Az R-40
vezéroszcillátorral géptávíró üzemmódban is működött. (A katonai híradás…
227—228. o.)
19
1938-tól alkalmazta elődjét a hadsereg, 10 tagállomás vonalát lehetett átkap-
csolni, 20, illetve 30 vonalra volt bővíthető, 17 kg volt a tartozékokkal együtt.
(http://telefongyar.hu/gyartmanyok/hadiipar/ Letöltve: 2016. március 29.)
20
MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e. Halas Lajos levele Jávor Ervinnek híradó-
anyag igénylése tárgyában 1958. február 14.; Tóth Miklós örngy. válasza 1958.
június 2.
308
1958. május 20-án a vezérkari főnökségtől a nyári munkásőr pa-
rancsnoki összevonásra és kiképzésre kölcsön kértek pár készüléket:
2 db R-40-es raj rádiót21 teljes felszereléssel és keze-
lő személyzettel,
1 db erősítőt,
2 db R-20-as rádiót,
2 db R-10-est,22
1 db K-20-as távbeszélő központot,23
20 db távbeszélő készüléket, tábori könnyű távbeszé-
lő vezetéket.24
21
Csak adókészülék volt, távbeszélő, távíró, hangzó távíró, géptávíró üzemben
dolgozó nehézrádió-állomás. Felületi hullámmal 300 km hatótávolságú, a súlya
pedig 330 kg volt, Csepel-350 típusú zárt felépítésű gépkocsiba telepítették. (A
katonai híradás… 227. o.)
22
Az MN-t 1950—55 között látták el magyar gyártmányú híreszközökkel. Az R-10
rádiókészülék frekvenciamodulált adóvevő volt, frekvencia terjedelme: 20—32
MHz, század és zászlóalj alegységben alkalmazták. Hatótávolsága 10—15 km,
17,6 kg a súlya, elektroncsöves rendszerű volt, 5 perc alatt lehetett telepíteni. (A
katonai híradás… 223. o.)
23
1952-ben rendszeresítették az MN-nél, 20 vonalat tudott befogadni, hordozható
volt. Négy csatlakozó dobozon keresztül kötötték be a vonalakat. Két-két állo-
mást össze tudott kötni, azok egymást és a központot is tudták hívni. Két fő 5
perc alatt telepíthette. Az MN K-40-es központot is használt, ez 40 vonalat tudott
befogadni. (A katonai híradás… 232—233. o.)
24
MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e. Halas Lajosnak, a Munkásőrség országos
parancsnokának a levele a vezérkari főnöknek, 1958. május 20.
25
Nagyobb távolságokra a következők voltak jók: R-102 (RH, rövidhullám) nagytá-
volságú összeköttetésre, R-105/D alap 6—20 km, URH (ultrarövidhullám), plusz
erősítővel 20—60 km hatótávolságú volt. Ezeket kocsiba is lehetett telepíteni, az
összeköttetés hatótávolsága átjátszó állomások alkalmazásával 150—200 km,
az akkumulátor 10—12 órát bírt ki. Később R-125 M híradó gépkocsikba telepí-
tettek R-105-ös készülékeket. Az R-108 is nagyobb hatótávolságú rádió volt.
Atomcsapás esetén az R-102-vel biztosított összeköttetés megszakadt volna, a
105-nél, csak ha közeli volt a robbanás, válhatott zavarossá a vétel. Az RH-n
működő eszközöket az országon kívülről is, még az URH-n működőt 100 km-en
belül lehetett bemérni. Az RH nagy távolságról és nagy magasságban robbantott
atomtöltettel zavarható volt, még az URH csak közeli robbanás esetén. (MNL
309
Szeptemberben újabb igénylést adtak le:
R-40-es rádiókészlet 28 db,
R-30-as rádiókészlet 30 db,
minderre a karhatalmi rádióhálózathoz lett volna szükség.26 Az alábbi
eszközöket igényelték továbbá a kiképzéshez és a karhatalmi felada-
tok ellátásához:
R-20-as készlet 150 db,
R-10-es 170 db,
nehéz egységes vevő 40 db.
A lövészetek távbeszélő összeköttetésének biztosításához:
915 db tábori távbeszélő készülékre,27
és 590 dob könnyűvezetékre tartottak igényt.28
Ezt meg is kapták, így a Telefongyár nyíregyházi híradó anyagraktár-
ban szeptember 13-án megnézték ezeket. Az R-10-es és R-20-as
készülékeket, illetve a nehéz egységes vevőt javítás után megfelelő-
nek tartották a testület részére, bár ekkor már nem voltak korszerű-
ek.29
310
Az átadott eszközökről később a KPM-től (Közlekedési és Posta-
ügyi Minisztérium) frekvenciasávokat is igényeltek.30
30
MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e. Bucsek János alez., híradótiszt 1958. nov-
ember 28-i levele a Közlekedési – és Postaügyi Minisztérium (KPM) Rádió Fő-
osztályára
31
A HM-től javítóanyagokat is igényeltek. (MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e.
Bucsek János levele az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal főosztályve-
zető-helyettesének, Somló Józsefnek, 1958. december 6.; Halas Lajos levele
Révész Gézának 1958. december 6.)
32
MNL OL MOP M-KS-295-1 7. d. 2. ő. e. Halas Lajos levele az MSZMP Állam-
gazdasági Osztályának 1958. december 5.
33
MNL OL M-KS-295-1 17. d 16. ő. e. A Munkásőrség 1959. évi költségvetése. A
Pénzügyi Osztály készítette, dátum és név nélkül.
34
Flór: i. m. 14—18. o.
311
Így 1959 februárjában, a korábbi fejlesztéseket kiegészítve a MOP-
ot és a megyéket ORF FM 100-150 W teljesítményű rádióval, a me-
gyéket a járásokkal FM-10 URH rádióval tervezték összekapcsolni. A
karhatalmi parancsnokságokkal is meg kellett volna teremteni az ösz-
szeköttetést, és ehhez országos mikrohullámú lánc35 kiépítését java-
solták, amit a HM-nek és a BM-nek kellett volna megoldania, hiszen
1956-ban erről minisztertanácsi (MT) határozat született. A fegyveres
szervek külön-külön híradásának a kiépítése drága lett volna, ezért a
PTO-n (Párt-és Tömegszervezetek Osztálya) a HM, a BM és a Mun-
kásőrség részvételével tartott értekezleten ismét a mikrohullámú lánc
kiépítését javasolták, mivel az említett szervek csak vezetékes tele-
fonösszeköttetéssel rendelkeztek.36 Végül az 1959-es költségvetést
módosították, FM-10, -100, -250 típusú rádiókra akartak áttérni.37
35
A második világháború után kezdték el alkalmazni, Magyarországon az 50-es
évektől, 1957-ben telepítették az elsőt, 2 és 4 GHz-en kísérleteztek. A BHG-ban
1957-ben kezdtek el 24 távbeszélő-csatornás, 2 GHz-es időmultiplex PPM rend-
szerű berendezést gyártani PM 24 néven a Szovjetunió részére. Az ennek to-
vábbfejlesztett változatai már kapcsoló (központ) segítségével automatikusan
kapcsolhatók voltak, Diesel motoros tápforrással működtek. Az 1957-ben induló
MTV is ezt használta a budapesti stúdióból az átjátszóállomásokra a jelek to-
vábbítására. A 60-as években kezdődött meg az országos és nemzetközi háló-
zat kialakítása. (A magyar híradástechnika… 174−176. o.)
36
MNL OL MOP M-KS-295-1 13. d. 1. ő. e. Bárányos József: „Feljegyzés a Mun-
kásőrség rádió összeköttetésének létrehozásáról” 1959. február 3.
37
MNL OL M-KS-295-1 17. d 16. ő. e. Rajnai József (Halas Lajos „egyetértésével”)
küldött levele a PM költségvetési osztályának 1959. november 16.
38
Uo.
39
MNL OL MOP M-KS-295-1 13. d. 1. ő. e. Sándor József: „Javaslat a PB-nek a
Munkásőrség rádióösszeköttetésének létrehozásáról” 1959. szeptember 9.
312
Jelentősebb fejlesztések és terveik
40
MNL OL M-KS 288. f. 5/49. ő. e. Javaslat a Munkásőrség rádió összekötetésé-
nek létrehozására. A PB 1959. szeptember 15-i ülése.
41
A Munkásőrség 2. ötéves tervében 31 millió Ft-ot terveztek hírközlésre fordítani.
(MNL OL M-KS-295-1 17. d. 16. ő. e. A Munkásőrség 2. ötéves terve, dátum és
név nélkül.)
42
Egyszerre működött rajta az adás és a vétel, akár különböző frekvenciákon. Az
iratokban típust nem jelöltek.
43
MNL OL MOP M-KS-295-1 18. d. 3. ő. e. Halas Lajos feljegyzése a híradásról
1960. május 11.
44
MNL OL MOP M-KS-295-1 18. d. 2. ő. e. Halas Lajos rádióigénylése Czinege
Lajostól 1960. szeptember 29.
45
MNL OL MOP M-KS-295-1 13. d. 1. ő. e. „Javaslat az 1959-es parancsnoki ösz-
szevonásra” 1959. március 24.
313
1961. január 16-án a Honvédelmi Tanácsnak46 egy előterjesztést
készítettek, ebben a híradás fejlesztése is szerepelt. A rádiók közül
1500 db R-10-es és 280 db R-20-as rendszeresítését akarta a Mun-
kásőrség,47 amit el is fogadtak.48
46
Katonai és hadigazdasági irányító csúcsszerv. (Erről bővebben: Germuska Pál: A
Honvédelmi Tanács és a Honvédelmi Bizottság szervezete Magyar történettu-
domány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára, szerk. Gecsényi
Lajos —Izsák Lajos Budapest, ELTE Eötvös Kiadó 471—477. o.)
47
MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Előterjesztés a Honvédelmi Tanácshoz
48
MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. A Munkásőrség 2. ötéves terve 1961;
Az Országos Tervhivatal III. főosztályán tartott értekezlet jegyzőkönyve 1961.
június 27.
49
MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Szepesi Imre — Halas Lajos: „Megál-
lapodás a Munkásőrség híradása megszervezése kérdésében” (sic!) 1961. már-
cius 23.
50
MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Szepesi Imre levele Halas Lajosnak
1961. május 30.
314
ki akarták építeni, de ehhez be kellett szerezni a megfelelő eszközö-
ket.51
51
A rádióadást R-20-as, 10-es, 106-os, 105-ös készülékekkel, a vételt NV-1-es
vevővel, a vonalak kapcsolását K-15 és -20-as kapcsolóval akarták megoldani. A
harcvezetés során egy vevőállomáshoz 3 - 4 tagállomást terveztek csatlakoztat-
ni. Mindehhez 3657 fő kiszolgáló személyzet rendszeresítését javasolták. Az
eszközökhöz a következő létszámigény merült fel. Az R-20-ashoz 2 fő, a 10-
eshez 1 fő, a kiskapcsolókhoz ugyancsak 1 fő kellett, e mellett a vezetékes ösz-
szekötetés kiépítésére további öt főre volt szükség. Egységenként egy rádiós raj
beállítását tanácsolták. Az R-20-ast a kerületi és a közvetlen zászlóaljaknál, az
R-10-est a városi járási egységeknél, az R-106-os kisrádiót objektum védelmére
és kutatólánc esetén, míg az R-105-öst a társszervekkel való kapcsolattartásra
próbálták alkalmazni. A készülékekkel viszont az volt a probléma, hogy gyártá-
suk már az 50-es évek közepén befejeződött! (MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d.
1. ő. e. Halas Lajos levele Biszku Bélának a Munkásőrség híradása tárgyában
1961. augusztus 23.) Az R-10-est és a 20-ast a hadsereg csak 1963/64 során
vonta ki a rendszerből, így csak ekkor tudták átadni, de csak a nagyjavításra
szorulókat. (MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Horváth Mihály vez. őrngy.
levele Halas Lajosnak 1961. április 10.)
52
MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Halas Lajos levele Papp Jánosnak
1961. szeptember 16.
53
MNL OL MOP M-KS-295-1 29. d. 1. ő. e. Papp Árpád: Előterjesztés a Honvé-
delmi Tanácshoz a híradás,- és az oldalfegyver-csere tárgyában 1962. július 21.
54
MNL OL MOP M-KS-295-1 29. d. 2. ő. e. Papp Árpád parancsa a területi pa-
rancsnokságoknak 1962. november 1.
55
A Munkásőrségnél az önálló század és a zászlóalj számított egységnek.
56
Flór: i. m. 18—50.
315
Erre az évre jelentős előrelépést értek el a hírközlés területén. A
PB 1963. szeptember 24-i határozata alapján összegezték a teendő-
ket. 1963. október 3-án a HB (Honvédelmi Bizottság, a HT jogutódja)
határozatot hozott a további fejlesztésről. Így a területi parancsnok-
ságoknak közvetlen alárendeltségébe híradó egységeket szerveztek.
Országosan 1450 fő társadalmi híradó állomány volt a megyei köz-
vetlenekénél, a VIII. kerületi zászlóaljnál és a járási stb. törzseknél.
Adott esetben országos mértékben a harcfeladathoz 30%-ban tudtak
volna csapathíradást biztosítani az egységeknél. Minden parancs-
noknak volt minimális rádiós lehetősége az egységek harcban való
irányításához. 1963 szeptemberében a következő eszközökkel ren-
delkeztek: R-10-esből 752 készlet, 41 M távbeszélő készülékből57
926 készlet volt. Az R-10-et a BM és a HM szervektől vették át selej-
tesen, ezt követően megjavították, de így is inkább csak kiképzésre
lehetett őket használni, ugyanis 1947 és 1950 között gyártották őket.
A távbeszélő és a vezetékes anyagok is rossz minőségűek voltak. A
41 M tábori távbeszélő készüléket 1954-ben gyártották utoljára.
57
Más néven TBK-1.
58
MNL OL M-KS-295-1- 45. d. 1. dosszié Rajnai József gazdasági osztályvezető −
Ármán Aurél kiképzési és szolgálati osztályvezető: Jelentés Munkásőrség hír-
adásának helyzetéről és a híradótechnika fejlesztésének problémáiról 1964.
szeptember 17.
316
on kiépített 1 db R-102-es típusú nagyteljesítményű rádióállomás biz-
tosította volna.59
59
1960-tól a honi légvédelemben használták. (A katonai híradás… 252.; MNL OL
M-KS-295-1- 45. d. 1. dosszié Rajnai József gazdasági osztályvezető − Ármán
Aurél kiképzési és szolgálati osztályvezető: Jelentés Munkásőrség híradásának
helyzetéről, és a híradótechnika fejlesztésének problémáiról 1964. szeptember
17.
60
Ekkor még a Budapest, V. kerület Arany János utca 25. szám alatt volt, a hábo-
rús áttelepülési helyével kapcsolatban nem került elő adat.
61
Az UM típusú teljesítményerősítőket a Videoton gyártotta 1963−1968 között. R-
105, -108, -109-es típusú rádiókkal volt kompatibilis, gépkocsira is lehetett sze-
relni. 21−46 MHz frekvenciatartományban működött.
(http://www.radiomuseum.hu/um.html Letöltés: 2016. április 4.)
62
RH és URH rádióállomás volt egyben. (A katonai híradás… 241.) 1960−1974
között gyártották először a Szovjetunióban, később a Videoton is megvette a
liszenszet. Hordozható katonai adóvevő volt, gépkocsiba is lehetett telepíteni,
távíróként és távbeszélőként is üzemelhetett.
(http://www.radiomuseum.hu/r104m.html Letöltés: 2016. március 29.)
317
Az R-126-os adóvevő63 a gyorsan mozgó egységek híradását és a
társszervekkel való kapcsolatot is biztosíthatta. Az egységeken belüli
híradást a K-15 központtal, távbeszélőkészülékkel és K-1 könnyűve-
zetékkel oldották volna meg. Mindehhez 1720 fős társadalmi és 20
fős függetlenített állományra lett volna szükség, és a következő
mennyiségű eszközre:
R-102: 2 db,
R-104: 26 db,
R-105/D: 258 db,
UM-2 erősítő: 226 db,
automatikus lejátszó: 6 db,
R-126: 1280 db,
K-15 tábori központ: 210 készlet,
tábori távbeszélő készülék: 1160 db.
Mindez 51, 7 millió forintba került 1966−68 között, a testület híradása
mindezzel biztonságossá vált.64
63
Szovjet gyártmányú, 1960−1962 között gyártották, 48, 5−51, 5 MHz tartományú,
FM üzemmódú, URH adóvevő. (http://www.radiomuseum.hu/r126.html Letöltés:
2016. március 29.)
64
MNL OL M-KS-295-1- 45. d. 1. dosszié Rajnai József gazdasági osztályvezető −
Ármán Aurél kiképzési és szolgálati osztályvezető: Jelentés Munkásőrség hír-
adásának helyzetéről a híradótechnika fejlesztésének problémáiról 1964. szept-
ember 17.
65
1964-ben R-105/D rádióállomásból 664 db-ot terveztek beszerezni. (MNL OL
HB XIX-A-98 86. d. A Munkásőrség 1964. évi terve, 1. sz. mellékelt)
318
ekkor már ki akarták selejtezni. A fejlesztést 3 év alatt, 1965 és 1967
között kellett megvalósítani.66
66
MNL OL MOP M-KS-295-1 41. d. 3. ő. e. A HB 6/164/1964. sz. hat. 1964. októ-
ber 22.
67
Uo.
68
A továbbképzés terve, híradás: objektumvédelemnél, útvonal-biztosításnál, er-
dős-hegyes terepen, híradás rendszabályai a különböző harckészültségi fokoza-
toknál. Készülékismeret, telepítés, hangolás, frekvencia szabályozása, antenna
telepítése, akkumulátortöltő kezelése, álcázása, üzemzavar elhárítása, ellente-
vékenység formái, védekezés ellenük, távirat adása és vétele, rádióháló telepí-
tése, rádióvonal telepítése félrombusszal, fedés, rejtjelezés, kulcsok használata,
tereptan, politikai foglalkozás. „Követelmény: El kell érni, hogy a híradó csoport-
vezetők legyenek képesek híradás biztosításának megtervezésére és a felada-
tok végrehajtásának irányítására… a szakaszparancsnokok megismerjék azokat
az általános elveket, amelyek feladataik végrehajtásához elengedhetetlenül
szükségesek.” (MNL OL M-KS-295-1- 45. d. 1. dosszié Papp Árpád levele az
összevonásról 1964. április 2.)
69
MNL OL M-KS-295-1 64. d. 20. ő. e. Hadműveleti feladatok híradó biztosításá-
nak megszervezése Karsai Ferenc jóváhagyásával, dátum és név nélkül.
319
1967-ben a Munkásőrségnél a következő rádiókat használták:
gépkocsiba telepített R-102,
R-125 M egység gépkocsi,
RH, URH rádióállomás,
nagyobb hatótávolságú rádiók: R-105D, R-108D, R-10,
közép-hatótávolságú rádiók: B/3, B/1,
UM 2 típusú teljesítményerősítőt használtak több esz-
közhöz.
70
MNL OL M-KS-295-1 64. d. 20. ő. e. Hadműveleti feladatok híradó biztosításá-
nak megszervezése Karsai Ferenc jóváhagyásával, dátum és név nélkül.
71
Az MN-nél 1953-ban rendszeresítették, magyar gyártmányú volt. Elsőként már
nem zsinórokkal, hanem kapcsolókkal történt az összekapcsolás. Tíz vonalat
tudott fogadni, háton hordozható volt. A vonalakat csatlakozó dobozba és nem
közvetlen a központba kötötték, így jobban álcázható volt, 20-as központtá volt
bővíthető más hasonló központokkal. (A katonai híradás… 233. o.)
320
vek között: MOP tervezett hálózata, BM, postai inter, míg az egysé-
geken belül: posta, alkalmazás esetén: posta vagy tábori vezetékes
hálózat. Tehát a területi parancsnokságok és alárendeltjeik közötti
kapcsolat nagyon körülményes volt. A társfegyveres szervek felé
géptávíró hálózatot is kiépítettek, nagyrészt BM vonalon keresztül.
Ezen működött legjobban a rejtjelezés.
72
MNL OL M-KS-295-1 64. d. 20. ő. e. Hadműveleti feladatok híradó biztosításá-
nak megszervezése Karsai Ferenc jóváhagyásával, dátum és név nélkül.
73
Hatékonyság szempontjából fontos a kiképzés, így 1967 első felében a pa-
rancsnoki állománynak híradó összevonásokat tartottak. Ennek során egyéb-
ként több „ősi” hírközlési módszer használatának az alkalmazására is bíztatták
őket: futárszolgálat, postaszolgálat, hang és látjelek. Bár hangsúlyozták, hogy
1967-ben mindez már nem elegendő.
74
MNL OL M-KS-295-1 64. d. 20. ő. e. Hadműveleti feladatok híradó biztosításá-
nak megszervezése Karsai Ferenc jóváhagyásával, dátum és név nélkül.
321
elvei, szabályai is.” Így a „rács-rendszer” szerinti híradás kiépítését
tekintették a legkorszerűbbnek, ami a szélességi, mélységi és a ha-
ránt irányban kommunikáló hírközlési csatornák komplexumát jelen-
tette. Így a legfontosabb pontok több csatornán át is elérhetőek lettek.
A magasabbegységek híradását tehát nem egy gócpontra kellett épí-
teni, hanem több kisegítő hírközpontot kellett beiktatni. Ezekből szük-
séges esetben egy tartalék fő hírközpont kialakíthatóvá vált. Ezek
javarészt nem vezetékes állomások voltak.75
Összegzés
75
Uo.
76
A helyzet fonákságát mutatja, hogy több, a testületnél rendszerben lévő rádió
(R-105, R-108, R-114, R-104 AM) M kapacitásának a megszűntetését tervezték
1970-től. (MNL OL MOP M-KS-295-1 223. d. 5. ő. e. Borbély Sándor: A Mun-
kásőrség országos parancsnokának 1983/0016. sz. parancsa 1983. november
1.; Germuska: A magyar középgépipar… 428.)
77
Jobb minőségű vételt biztosított, részben automatizált berendezésekkel. (A ma-
gyar híradástechnika… 142.)
78
1964-től gyártottak Magyarországon ilyen berendezéseket. A nyomtatott áramkö-
rök kisebb eszközök létrehozását és megbízhatóbb működést tettek lehetővé. (A
magyar híradástechnika… 149.)
79
A katonai híradás… 235. o.
322
Az MN-nél 1965-től került előtérbe a hírrendszer modernizálása,
de 1970-re sem sikerült kialakítani az új rendszert, bár modern híradó
gépkocsikkal látták el a hadsereget. A vezetési pontoktól — a bemér-
hetőség miatt — távolabb települtek a híradók.
323
tási rendszer - elektronikus számítógépekkel felszerelve - híradásá-
nak a kiépítése is szerepelt.83
Források
1. A katonai híradás története. Tanulmány a híradó hallgatók részé-
re 1979. Írta és szerkesztette: Susa István és Vörös Béla
2. A magyar híradástechnika évszázada. Főszerk.: Dr. Vajda Imre;
Budapest, 164−189. oldal. Kiadó, évszám nincs feltüntetve
3. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek
jegyzőkönyvei II. k. 1957. január 25—1957. április 2. Sorozat-
szerkesztő: Balogh Sándor Intera RT 1993., Budapest
4. A munkásőr híradó egység története 1957−1987. A szerkesztő
biz. elnöke dr. Flór Sándor Budapest, 1987.
5. Egységgyűlési Híradó c. lap, Körmendi Brodorics Ferenc Mun-
kásőr Zászlóalj Parancsnokság
6. Germuska Pál: A Honvédelmi Tanács és a Honvédelmi Bizottság
szervezete In. Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz
Ferenc 70. születésnapjára, szerk. Gecsényi Lajos —Izsák Lajos
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó 471—477. o.)
7. Germuska Pál: A magyar középgépipar – Hadiipari és haditech-
nikai termelés Magyarországon 1945 és 1980 között Budapest,
Argumentum – ÁBTL, 2014.
8. Híradó c. folyóirat, Munkásőrség Budapesti Parancsnoksága, fe-
lelős kiadó: Ruzsbatzky László
83
Molnár János: i. m. 236—237. o.
324
9. Kiss Dávid: A Munkásőrség felállítása és tevékenysége 1958 ele-
jéig In. Hadtörténeti Közlemények 127. évf. 4. sz. 2014. dec.
941−991. o.
10. Kiss Dávid: A Munkásőrség megalakítása Múltunk 2009. 3. szám.
238−280. o.
11. Kiss Dávid: A Szociáldemokrata Párt Rendező Gárdája
1945−1948 In. Évkönyv Budapest, 2015, VERITAS Történetkuta-
tó Intézet – Magyar Napló 279−315. o.
12. Kommunikáció és térátlépések a Munkásőrségnél Térátlépések
szerk.: Géczi János − András Ferenc, Veszprém, Pannon Egye-
tem 2015. 197−213. o.
325
21. MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e. Halas Lajos levele Jávor Er-
vinnek híradóanyag igénylése tárgyában 1958. február 14.; Tóth
Miklós örgy. válasza 1958. június 2.
22. MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e. Halas Lajosnak, a Munkás-
őrség országos parancsnokának a levele a vezérkari főnöknek,
1958. május 20.
23. MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e. Intézkedés a szolgálati táv-
beszélő készülék felszerelésére
24. MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e. Jegyzőkönyv az átadásra
kerülő híradóanyagokról az MN-től a Munkásőrségnek, 1958. ok-
tóber 14.; Résztvevők: Bucsek János MOP, Berecz Bertalan
igazgató, Bánsághy Pál főkonstruktőr
25. MNL OL M-KS-295-1 11. d. 15. ő. e. Munkásőrség rádiórendsze-
re elvi vázlatának az ábrája, 1958.
26. MNL OL M-KS-295-1 17. d 16. ő. e. A Munkásőrség 1959. évi
költségvetése. A Pénzügyi Osztály készítette, dátum és név nél-
kül.
27. MNL OL M-KS-295-1 17. d 16. ő. e. Rajnai József (Halas Lajos
„egyetértésével”) küldött levele a PM költségvetési osztályának
1959. november 16.
28. MNL OL M-KS-295-1 17. d. 16. ő. e. A Munkásőrség 2. ötéves
terve, dátum és név nélkül.
29. MNL OL M-KS-295-1 2. d. 7. ő. e. Szekeres István: „Jelentés a
kiképzési osztály végzett munkájáról” időpont nélkül.
30. MNL OL M-KS-295-1- 45. d. 1. dosszié Rajnai József gazdasági
osztályvezető − Ármán Aurél kiképzési és szolgálati osztályveze-
tő: Jelentés Munkásőrség híradásának helyzetéről és a híradó-
technika fejlesztésének problémáiról 1964. szeptember 17.
31. MNL OL M-KS-295-1 64. d. 20. ő. e. Hadműveleti feladatok hír-
adó biztosításának megszervezése Karsai Ferenc jóváhagyásá-
val, dátum és név nélkül
32. MNL OL M-KS-295-1 9. d. 49. ő. e. Duga József, Baranya megyei
munkásőr parancsnok jelentése az 1958-as kiképzésről 1958.
december 14.
33. MNL OL MOP M-KS-295-1 1. d. 4. ő. e. Halas Lajos levele az
MSZMP Titkárságnak 1957. szeptember 4.
326
34. MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. A Munkásőrség 2. öt-
éves terve 1961; Az Országos Tervhivatal III. főosztályán tartott
értekezlet jegyzőkönyve 1961. június 27.
35. MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Halas Lajos levele
Biszku Bélának a Munkásőrség híradása tárgyában 1961. au-
gusztus 23.
36. MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Halas Lajos levele Papp
Jánosnak 1961. szeptember 16.
37. MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Horváth Mihály vez.
őrgy. levele Halas Lajosnak 1961. április 10.
38. MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Szepesi Imre — Halas
Lajos: „Megállapodás a Munkásőrség híradása megszervezése
kérdésében” (sic!) 1961. március 23.
39. MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Szepesi Imre levele Ha-
las Lajosnak 1961. május 30.
40. MNL OL MOP M-KS-295-1 29. d. 1. ő. e. Papp Árpád: Előterjesz-
tés a Honvédelmi Tanácshoz a híradás,- és az oldalfegyver-csere
tárgyában 1962. július 21.
41. MNL OL MOP M-KS-295-1 29. d. 2. ő. e. Papp Árpád parancsa a
területi parancsnokságoknak 1962. november 1.
42. MNL OL MOP M-KS-295-1 41. d. 3. ő. e. A HB 6/164/1964. sz.
hat. 1964. október 22.
43. MNL OL MOP M-KS-295-1- 45. d. 1. dosszié Papp Árpád levele
az összevonásról 1964. április 2.
44. MNL OL MOP M-KS-295-1 64. d. 20. ő. e. Hadműveleti feladatok
híradó biztosításának megszervezése Karsai Ferenc jóváhagyá-
sával, dátum és név nélkül.
45. MNL OL MOP M-KS-295-1 7. d. 2. ő. e. Halas Lajos levele az
MSZMP Államgazdasági Osztályának 1958. december 5.
46. MNL OL MOP M-KS-295-1 13. d. 1. ő. e. Bárányos József: „Fel-
jegyzés a Munkásőrség rádió összeköttetésének létrehozásáról”
1959. február 3.
47. MNL OL MOP M-KS-295-1 13. d. 1. ő. e. „Javaslat az 1959-es
parancsnoki összevonásra” 1959. március 24.
48. MNL OL MOP M-KS-295-1 13. d. 1. ő. e. Sándor József: „Javas-
lat a PB-nek a Munkásőrség rádióösszeköttetésének létrehozásá-
ról” 1959. szeptember 9.
327
49. MNL OL MOP M-KS-295-1 18. d. 2. ő. e. Halas Lajos rádióigény-
lése Czinege Lajostól 1960. szeptember 29.
50. MNL OL MOP M-KS-295-1 18. d. 3. ő. e. Halas Lajos feljegyzése
a híradásról 1960. május 11.
51. MNL OL MOP M-KS-295-1 223. d. 5. ő. e. Borbély Sándor: A
Munkásőrség országos parancsnokának 1983/0016. sz. paran-
csa 1983. november 1
52. MNL OL MOP M-KS-295-1 24. d. 1. ő. e. Előterjesztés a Honvé-
delmi Tanácshoz
53. http://telefongyar.hu/gyartmanyok/hadiipar/ Letöltve: 2016. márci-
us 29.
54. http://telefongyar.hu/gyartmanyok/hadiipar/ Letöltve: 2016. márci-
us 29.
55. http://www.radiomuseum.hu/r104m.html Letöltés: 2016. március
29.
56. http://www.radiomuseum.hu/r126.html Letöltés: 2016. március 29.
57. http://www.radiomuseum.hu/um.html Letöltés: 2016. április 4.
328
Tájékoztató – információ
Könyvismertető
Bár már két éve megjelent „A hadtáp volt maga a fegyver Tanul-
mányok a középkori hadszervezet és katonai logisztika kérdéseiről” c.
tanulmánykötet, valahogy mégis elmaradt a kiváló történeti szak-
könyv katonai logisztikai körökben való megismertetése. Bár ez felve-
ti a kiadó felelősségét is, mégis inkább arra mutat rá, hogy valamiért
hiányzik az új könyvek recenzeálása a logisztikai folyóiratokból. Pedig
a hosszú középkori időszak (közel ezer évről beszélünk) történetének
logisztikai szempontú megközelítése kiváló ötlet, megvalósítása úttö-
rő vállalkozás, a szakirodalomban hézagpótló funkciót tölt be. A ne-
ves történészi alkotóközösség (Zsoldos Attila, Veszprémy László,
Pósán László, Nógrády Árpád, Domokos György és mások) a könyv
első részében a középkori Európára, a második részben pedig Ma-
gyarországra fókuszol. A szakértő történészek a könyvben a „big
logistics” felfogást képviselik, hiszen írásaikban nem „ragadtak le” a
tradicionális hadtápfelfogásnál (amely az ellátáson /ember, ló, techni-
ka/ és a szállításon alapul), hanem a vizsgálati körükbe bevonták a
hadifinanszírozás kérdéseit is. Viszont a kutatásokból (Boldog Zoltán
bizánci hadsereg-ellátási tanulmányát leszámítva) teljesen kimarad-
tak az egészségügyi biztosítás kérdései, pedig erre az időszakra, az
1300-as évekre tehető az állandó tábori borbélyrendszer kialakulása,
a lőpor alkalmazásával pedig a hadisebészet létrejötte. A súlyos fer-
tőző betegségek, óriási járványok is ösztönzőleg hatottak a katonai
orvostan fejlődésére.
330
hány hónapig tartottak csupán. A kötet jól mutatja be, hogy milyen
jelentős szerepe volt a logisztikai biztosításban a folyami és tengeri
szállításnak. A szakkönyv egy-egy írása kitér a haditechnikai ellátás-
ra, vizsgálja a várak és erődítmények szerepét az ellátási - utánpótlá-
si láncban, történeti bonckés alá veszi a logisztikai ágazatok egy-egy
speciális területét (nyílvessző-ellátás, nemesi bandériumok, városi
kontingensek logisztikai támogatása, tengeri ellátás sajátosságai
stb.). Több írás számos példán keresztül mutatja be a logisztika fon-
tosságát a háború kimenetelében, a hadjárat sikerében vagy egy-egy
vár bevételében. Egyes tanulmány-részletekben az olvasó egészen
modern logisztikai koncepciókat és eljárásokat is felismerhet, mint
például a keresztes hadaknak nyújtott befogadó nemzeti támogatást
az Árpád-korban, vagy a harci támogató kiszolgálást a bizánci logisz-
tikai rendszerben a csapatok közvetlen harcbiztosítása során.
Bár a könyv témáját illetően igen érdekes, sokat lehet tanulni belő-
le, mégis az olvasó készüljön fel arra, hogy nem egy tipikus ismeret-
terjesztő munkáról van szó. Az intenzív jegyzetapparátus használata,
az idegen nyelvű szakkifejezések (latin, német, francia, angol, görög,
olasz), egyes források eredetben történő közlése arra is utal, hogy a
szerzői kollektíva a széles olvasóközösség mellett a szűk történészi
szakmát is meg kívánta szólítani. Persze az átlag olvasónak legköny-
nyebben azokat a fejezetrészeket (például Györkös Attila tanulmá-
nyát az itáliai háborúkról) könnyű olvasni, amelyek először felrajzolták
a szélesebb történeti - politikai hátteret, bemutatják a szereplőket,
vázolják a hadjáratokat, és csak azt követően térnek át a logisztikai
kérdések részletes tárgyalására.
331
Gáspár Tibor
332
Ezen kívül tudományos eredményeimet több cikkben is publikál-
tam.1
eseményei a mai kor tükrében. Katonai Logisztika, 1996/3. szám, 219-232. oldal;
Mozgó javítóműhely (Tüzér szeroszlop). Katonai Logisztika, 1997/2. szám, 239-
245. oldal; Adalékok a magyar hadiipar történetéhez (1948-1997). Katonai Logiszti-
ka, 1998/2. szám, 227-241. oldal; A fegyver és lőszerbiztosítás kérdései az 1848-
49-es szabadságharcban. Katonai Logisztika, 1998/3. szám, 221-236. oldal; 60 év
a Fegyverzettechnikai Szolgálat életében. I. rész. Haditechnika 2010/4. szám. 50 –
54. oldal. 60 év a Fegyverzettechnikai Szolgálat életében. II. rész. Haditechnika
2010/5. szám. 58 – 62. oldal. A Magyar Honvédség lövészfegyverei. Adalékok a
lövészfegyver-ellátás történetéhez 1945-től a 2000-es évek elejéig. I. rész. Hadi-
technika 2012/2. szám. 16 – 19. oldal. A Magyar Honvédség lövészfegyverei. Ada-
lékok a lövészfegyver-ellátás történetéhez 1945-től a 2000-es évek elejéig. II. rész.
Haditechnika 2012/3. szám. 2 – 6. oldal. A Magyar Honvédség optikai műszerei.
Adalékok az optikai műszerellátás történetéhez 1945-től a 2000-es évek elejéig. I.
rész Haditechnika 2013/2. szám. 44 – 47. oldal. A Magyar Honvédség optikai mű-
szerei. Adalékok az optikai műszerellátás történetéhez 1945-től a 2000-es évek
elejéig. II. rész. Haditechnika 2013/3. szám. 43 – 47. oldal. A Magyar Honvédség
optikai műszerei. Adalékok az optikai műszerellátás történetéhez 1945-től a 2000-
es évek elejéig. III. rész. Haditechnika 2013/5. szám. 51 – 54. oldal. A Magyar Hon-
védség tüzérségi lövegei. Adalékok a tüzérségi lövegellátás történetéhez 1945-től a
2000-es évek elejéig. I. rész. Haditechnika 2013/6. szám. 24 – 29. oldal. A Magyar
Honvédség tüzérségi lövegei. Adalékok a tüzérségi lövegellátás történetéhez 1945-
től a 2000-es évek elejéig. II. rész. Haditechnika 2014/1. szám. 15 – 20. oldal. A
Magyar Honvédség tüzérségi lövegei. Adalékok a tüzérségi lövegellátás történeté-
hez 1945-től a 2000-es évek elejéig. III. rész. Haditechnika 2014/2. szám. 18 – 20.
oldal.
2
A fegyver- és lőszerbiztosítás hazai történetének fontosabb tanulságai, PhD
értekezés ZMNE 2008.
333
lőszerbiztosítás történetéről. Több éves kutatásaim alapján úgy gon-
doltam, hogy ezzel a tevékenységgel kötelességem méltó emléket
állítani a megszűnt MH Fegyverzettechnikai Szolgálat, valamint jog-
előd szervezetei kötelékében áldozatos munkát végzett kollégáink-
nak.
3
Hadtudományi Lexikon. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995. – 332. oldal.
334
nek hadtörténeti elemzésével végzem, koncentrálva a fegyver- és
lőszerellátásra. Nem volt célom a technikai eszközök fejlődésének a
bemutatása, ezt már mások megtették.
335
zök és anyagok jelentős részénél törekedni kell erre, hogy a
megfelelő utánpótlás biztosított legyen. A történelemben szám-
talanul előfordult, hogy válság esetén a külföldi beszállítás aka-
dályba ütközött. Úgy érzékelem, hogy ez a szempont jelenleg
teljesen háttérbe szorult, aminek egy konfliktus esetén súlyos
következményei lehetnek. Ezen kívül fontos szempont, mint az
több országban is megfigyelhető, hogy az adófizetők pénzének
jelentős részét a hadsereg a hazai piacon költse el.
A külföldről beszerzett eszközök és anyagok esetében – egy
biztonságosan működő hadsereget alapul véve – nagyobb kész-
leteket kell raktáron tartani a biztonságos ellátás érdekében. Ez
pedig azt jelenti – amint az a múltban be is bizonyosodott –
hogy a nagyobb készletekből sokkal könnyebben kialakul az
inkurrencia, ami komoly veszteségeket okoz;
- haderőnk szinte mindig pénzhiánnyal küszködött. A legtöbb
korban nem volt elég pénz arra, hogy a legkorszerűbb eszközök
álljanak rendszerbe, megfelelő szervezeti keretek alakuljanak ki.
Ennek ellenére elődeink sok leleményességgel, lelkesedéssel
igyekeztek minden korban a nehézségeket áthidalni. Ez ma
sincs másképp. Ezért nagyon fontos lenne a szellemileg még
aktív idősebb korosztály megtartása a hadsereg érdekében, be-
kapcsolva őket az útkeresésbe, biztosítva tapasztalataik átadá-
sát, hasznosítását. A hadsereg vezetői, tagjai nagyon gyakran
hajlamosak arra, hogy minden gondot a pénzhiányra fogjanak. A
pénzhiány többnyire igaz, de a pénzen kívül több dolog is van,
ami befolyásolja a hadsereg működését. Ilyen például a szakér-
telem megbecsülése, a jó munkahelyi légkör fenntartása, az el-
térő vélemények meghallgatása, megvitatása stb. A megfelelő
szakmai ismeret egy-egy fejlesztési folyamatnál milliárdos meg-
takarítást is eredményezhet. Technikai - műszaki kérdéseket
nem politikai síkon kell eldönteni.
Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy egy jól működő
ellátási (logisztikai) rendszer képes ellensúlyozni a fegyve-
rek terén jelentkező elmaradottságot is;
- a hadseregfejlesztésnél hosszú olyan időszakok voltak, amikor
nem az ország szabad elhatározása határozta meg a hadse-
reg felépítését, felszereltségét és létszámát, és ezt sok esetben
külföldi hatalmak diktálták. A jelenlegi NATO tagságunk sok
előnnyel jár, de országunk védelmét nem bízhatjuk teljes egé-
szében szövetségeseinkre. Folyamatosan, erőnkhöz mérten
erősítenünk kell hadseregünket, növelve létszámát, kiképzettsé-
gét és felszerelését;
336
- történelmünk tragikus eseményeinél elsősorban nem a fegyver-
és lőszerbiztosítás volt a tragédia oka, az esetlegesen gyen-
gébben felszerelt hadseregünk ellenére sem. Azokban az ese-
tekben, amikor a felületes vizsgálódok lőszerhiányt állapítottak
meg, a részletes elemzés bebizonyította, hogy összességében
lőszer volt, csak a szállítási nehézségek miatt nem jutott el oda,
ahol fel kellett volna használni. Ez a tapasztalat ráirányítja a fi-
gyelmet a logisztikai rendszer egyenszilárdságának a fontossá-
gára. A logisztikai rendszer minden alrendszerét egyenletesen
kell fejleszteni, mert mindig a legszűkebb kapacitások határoz-
zák meg a rendszer teljesítőképességét. Nagyon fontos a komp-
lex szemlélet. Nem lehet úgy beszerezni új technikai eszközö-
ket, hogy nem teremtem meg az üzemeltetés és üzemfenntartás
feltételeit. A fegyver- és lőszerbiztosítás történetén keresztül bi-
zonyítható, hogy nem elég rendelkezni a szükséges fegyverrel
és lőszerrel, azt el kell jutatni a felhasználás helyére, és biztosí-
tani kell a működtetés, felhasználás feltételeit is;
- a háborús eseményeket vizsgálva sok olyan tapasztalat hal-
mozódott fel, ami még ma is aktuális (lőszerkészletek össze-
tétele, készletezett mennyiségek; személyi fegyverzet; az ellátó
szervezetek száma, felépítése az egyes tagozatokban; ellátási,
biztosítási módok, eljárások és szükségmegoldások, stb.). Ezek
olyan, a hosszú évek alatt kikristályosodott, sok esetben vérrel
írt tapasztalatok, melyekre a jelen korban is lehet támaszkodni;
- a fegyver- és lőszerbiztosítás törvényszerűségei az elmúlt év-
századokban kialakultak, ezeket - a történelmi tényeket és ta-
pasztalatokat - az ellátási rendszer módosításakor, változtatá-
sakor szigorúan figyelembe kell venni, mert ellenkező esetben
súlyos zavarok állnak elő a biztosítási rendszer működésében.
Erre több példa is található, ha végig tekintünk a logisztikai
rendszerben végrehajtott átalakításokon, ami az elmúlt évtize-
dekben történt;
- elemezve a fegyverzeti szolgálat működését, megállapítható,
hogy a folyamatok akkor működtek jól, amikor szoros kapcso-
lat volt az irányító és a végrehajtó szervezetek között. Az 50-
es, 60-as években végrehajtott integrációs kísérletek kudarcá-
nak egyik oka e kapcsolat lazulása volt. Ez volt megfigyelhető
az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnok-
ság felszámolását követő időszakban is;
- a hadsereg alaprendeltetéséből adódik, hogy a fegyver- és lő-
szerbiztosítás a legfontosabb, de nem az egyetlen biztosí-
337
tási forma. A háborúk végén már csak a lőszer, élelem, üzem-
anyag és egészségügyi biztosítás működött úgy ahogy. Ez a
megállapítás is aláhúzza a fegyver- és lőszerellátási rendszer
fontosságát. Fegyver és lőszer hiányában a további harc nem
lehetséges;
- a történelmi tapasztalatok azt is rögzítik, hogy a hadviselés
alapvető törvényei (ide sorolom a fegyver- és lőszerbiztosítást
is) politikai akarattal nem változtathatók meg következmé-
nyek nélkül. A direkt politikai beavatkozásra több példát is talá-
lunk történelmünkben, aminek általában tragikus következmé-
nyei lettek, halottak tömege, jelentős anyagi károk;
- az anyagi-technikai, logisztikai integráció a haditechnika fej-
lődésének hatására történő megvalósulása történelmileg iga-
zolható, de történelmi tapasztalatok és tények nem támasztják
alá az egységes logisztikai rendszer termelői és fogyasztói lo-
gisztikára történő szervezetszerű szétválasztását, a történelmi-
leg kialakult logisztikai szolgálati ágak megszüntetését. Mint
ahogy már említettem a logisztikai rendszer a biztosítási, ellátási
szolgálati ágak tevékenységének az összessége. Amikor a rész-
területek megfelelő vezetés nélkül maradnak, akkor a logisztikai
vezető képtelen megfelelően összehangolni a folyamatokat.
A fegyver- és lőszerbiztosítás törvényszerűségei az elmúlt évszá-
zadokban kialakultak, ezeket jelenleg is figyelembe kell venni a bizto-
sítási rendszer fejlesztésénél. Ez a megállapítás a logisztika egészé-
re is igaz. A történelmi áttekintés alapján úgy gondolom, hogy nem
szabad elfelejtenünk múltunkat, elődeink tetteit, hibáit, eredményeit
meg kell ismerni. A fegyverzettechnikai szolgálat szakemberi, a szer-
vezet megnevezésének időszakos változásaitól függetlenül, egy célt
tartottak a szemük előtt: a csapatok mindig üzemképes és
hadrafogható fegyverrel, fegyverrendszerekkel rendelkezzenek.
E cél érdekében nem kímélték erejüket, tudásukat állandóan gyarapí-
tották, hogy az újabb kihívásoknak megfeleljenek.
Összességében megállapítható, hogy a történelmi tapasztalatok
tárháza végtelen kincsesbánya. Ezzel jól kell élni. Amit már mások
kitaláltak, azt nem kell újra feltalálni. Amit elődeink elrontottak, azt
nem szabad megismételni. A jövőre nézve nagyon fontosnak tar-
tom, hogy az elmúlt időszak még élő szakemberei leírják tapaszta-
lataikat, szakterületük történetét. Csak így biztosítható, hogy az
utánunk következő nemzedék megismerje a gyökereit. A múlt nél-
kül nincs jelen, a jelen nélkül nincs jövő.
338
Turcsányi Károly, Bán Attila, Hegedűs Ernő, Molnár Gábor
340
ka területén a 17. századtól korszakunk befejezéséig. Csupán utalás
történik a háborúk jellegében bekövetkezett változásokra, amelyek a
középkori vallási háborúktól veszik át a szerepet és az örökösödési
háborúkon át az ideológiai, nemzeti háborúkkal ívelik át korszakun-
kat. Valamivel részletesebben mutatja be a fejezet Európa kiemelt
stratégiai jelentőségű térségeit (a Rajna térséget és Németalföldet, a
Balti-tenger és a Fekete-tenger térségét, a három kontinens csatlako-
zási pontján elhelyezkedő Földközi-tenger érdekütközéseit) és bete-
kintést ad a kor politikai és gazdasági folyamataiban meghatározó
jelentőségű gyarmatvilágba és annak változásaiba.
341
alkalmazásának kísérleteiről, a lovasság szerepének átalakulásáról
és a napóleoni hadviselésben a nehéz lovasság csatadöntő mértékű-
re fejlesztéséről és eredményeiről. Ugyanígy leírások találhatók a
lovagló tüzérségi alkalmazásokról, a puskázó csatárlánc kialakulásá-
ról, a rohamozó gyalogsági oszlopok és a puskázó csatárlánc
együttműködéséről valamint az összevont tábori tüzérségi alkalma-
zásokról. A haditengerészetet bemutató fejezet megvizsgálja a hadi-
hajók sajátosságait és jellemzőit, a haditengerészeti tüzérség fejlődé-
sét, a csatasor és az áttörő haditengerészeti harcászat kialakulásá-
nak folyamatát és sajátosságait. Mindezeket haderőnemi és fegyver-
nemi vonatkozásban és a nagyhatalmak haderőit illetően is elemzi és
értékeli a könyv.
342
- Helgoland (1864) pedig az utolsó, vitorlások által vívott
tengeri csata.
A kötet szerzői:
prof. dr. Turcsányi Károly az MTA doktora, a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, okleveles
közlekedésmérnök (BME), harckocsi harcászati-hadműveleti
magasabb képesítésű mérnök-parancsnok, egyúttal a könyv
szerkesztője,
Bán Attila őrnagy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Hadtörténeti Múzeumának gyűjteményi igazgatóhelyettese,
okleveles kohómérnök, muzeológus,
dr. Hegedűs Ernő mérnök őrnagy a HM Fegyverzeti és
Hadbiztosi Hivatal, Haditechnikai Intézet Kutatási, Fejlesztési
és Tudományos osztály főmérnöke, és a Haditechnika
szerkesztője, gépészmérnök, okleveles haditechnikai
menedzser,
Molnár Gábor Zoltán okleveles történelem szakos bölcsész, a
Váci Püspöki és Káptalani Levéltár korábbi gyakornoka, 2015-
től az NKE Hadtudományi Doktori Iskola doktorandusza.
343
Hírek
344
még aktív szakmabeliek támogatására és csatlakozására is.
345
Dr. Németh Ernő4
TÁJÉKOZTATÓ
a Magyar Logisztikai Egyesület XXI. Logisztikai Konferencia és
Fórum c. rendezvényéről
4
Dr. Németh Ernő ny. ezredes, a hadtudomány kandidátusa, Tanúsított Logisztikai Szakértő
346
közúti árufuvarozóknak rendkívül hasznosak.
347
hogyan történik az adatszolgáltatás, illetve adatkezelés és
feldolgozás, továbbá mik a fejlődési lehetőségek. Az előadást
követően a jenlelévők egyetértettek abban, hogy lenne érdeklődés a
vasúti közlekedés működtetését előíró szabályok összehasonlítása
iránt, hovatovább a vasúti és közúti közlekedés működtetési
szabályainak összehasonlításáról szóló előadás megtartására is.
5
DIDb-G.K.: gépjárművezetőtöl független számítógépes nyílvántartás, elektronikus
„menetlevél”.
6
CMR okmányok: Ez egy okmánygarnitúrát jelent, mely meghatározott példányszámból áll
és valamennyi példányának azonos adatokat kell tartalmaznia.
349
előadó, Sebastian Pöppel folytatta a BSW GmbH képviseletében.
Előadásában a rakományok biztosítása érdekében alkalmazható
különféle speciális csúszásgátló megoldásokat ismertetett.
350
parancsnoka méltatták az MLE 25 éves tevékenységét, együttmű-
ködését a katonai logisztikával.
TUDTAD?
A LOGISZTIKAI RENDSZER AZ ANYAGI ÁRAMLÁSOK ÉS
KÉSZLETEK, VALAMINT A RÁJUK VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
ÉS IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁK RENDSZERE!
Képek a fórumról:
351
Felhasznált irodalom:
1./ A XXI. Log. Konf. És Fórumon elhangzott előadások anyaga;
2./ A rendezvényről készült beszámoló anyag, készítő: Dr. Doór
Zoltán;
3./ A rendezvényről készült YOUTUBE MLE TV anyaga;
4./ Wikipédia 2016. áprilisi állapota;
5./ Fotók: MLE
352
Csapatünnepet tartott az MH Logisztikai Központ
június 23-án megalakulásának harmadik évfordulója
alkalmából a Soroksári úti objektumban
Az egész napos rendezvény sorakozóval indult reggel 09:00 óra-
kor. A rendezvényre meghívást kaptak az együttműködő HM és
MH szervezetek, a tárca oktatási intézményeinek vezetői, a kerü-
let polgármestere és a társ fegyveres szervek képviselői, valamint
a nyugállományú szervezeteink is. Részt vett a rendezvényen a
Magyar Katonai Logisztikai Egyesület több tagja, valamint a HM
gazdasági társaságainak vezetői, tehát azok a szervezetek, akik
kapcsolatban állnak a logisztikával.
Az ünnepségen Baráth István dandártábornok mondott beszédet.
Beszédében kiemelte, hogy „Az elmúlt év és az idei év első pár
hónapjának történései a biztonságpolitikai kihívásokról, a krízi-
sekről, háborúról és a konfliktusokról szóltak”. Majd rámutatott,
hogy a fent említett történések közvetlenül kihatnak a Magyar
Honvédségre.
„ … az új feladatok (események) ugyanakkor nagyobb nyilvános-
ságot kapnak, bár kisebb területeket érintenek, de a hadseregre,
pontosabban a logisztikára, különösen nagy kihívást jelentenek.
A feladatok, az események különlegessége, hogy egyediek, sokszí-
nűek és párhuzamosan több helyszínen történhetnek. A katonáink
és a polgári dolgozóink a feladatukat gyakran a legnehezebb kö-
rülmények között, mégis a legnagyobb professzionalitással látják
el. Büszkék lehetünk a lányainkra és a fiainkra” – emelte ki a pa-
rancsnok.
„ …. A hadseregnek a munkaerőért folytatott harcban nem sza-
bad a legjobb, a legokosabb és a legügyesebb kezű szakembereket
elengednie. Ezen a területen további együttműködésre van szük-
ség az oktatást és képzést folytató szervezetekkel és a civil gazda-
sággal. Ez a múltban különböző szinteken sikerült, és ma az Önök
jelenléte is a záloga, hogy ez a jövőben is sikerülni fog.”
353
Végül záró mondataival köszönetet mondott mind az MH Logisz-
tikai Központ, mind az alárendelt szervezetek teljes állományának
a lelkiismeretes, odaadó munkáért és azért a becsületes helytállá-
sért, amit az elmúlt három évben végeztek.
Ezt követően elismerések átadására került sor.
354
Az elismerések átadását követen báró Hazai Samu szobrának
megkoszorúzásával folytatódott az ünnepség. Koszorút helyeztek
el a szobornál a IX. kerület, Honvédelmi Minisztérium a Honvéd
Vezérkar, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság és alárendelt-
jei, a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület, a nyugállományúak
szervezetei, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Honvédelmi
Minisztérium gazdasági társaságai, a laktanyában elhelyezett
szervezetek és az MH Logisztikai Központ és alárendelt szerveze-
tei képviselői.
355