Romániai Magyar Szó Naptár, 1949

ROMÁNIÁI
NAPTARA
19 4 9
Imprimeriile „SCRISUL LIBER" — Str. Dobrogeanu Gherea Nr. 6 — Bucuresti

él - re Sok harc s vér az á — ra, hogy
most fent va-gyunk A nép lett a sors u — ra
lyó, Min — den jó dől — go — zó c — re -
köz - tár — sa — ság Hogy ból-dog le-gyen a Nép
köz — tár sa — sag.

Dr. GROZA PÉTER
a Román Népköztársaság kormányának miniszterelnöke
GH. GHEORGHIU-DEJ
a Román M unkáspárt főtitkára, a Román Népköztársaság
kormányának első miniszterelnök-helyettese
■ ■ ■ h MMAl- ...
HIMNUSZ
a R o m á n N ép k ö ztá rsa sá g h o z
OLT R. és PETRILLAI E. fordítása Mátéi Socor zenéje
I v
Kezünkről lehullott a béklyó) a lánc,
A munkás került most az élre.
Sok harc s vér az ára, hogy most fent vagyunk ;
.4 nép lett a sors ura végre.
A z egyesült népek
Most vállvetve lépnek, 1
Hajrá! És m in t duzzadt folyó,
Minden jó dolgozó erejével segít,
Hogy boldog legyen a Népköztársaság.
II
Pusztuljon a gát tűnjön el minden árny
Eljött az a z óra 'mit vártunk.
A zászlónk ; a z egység, a munka, a harc.
Éljen a Népköztársaságunk I
)
Az egyesült népek
Most vállvetve lépnek.
H ajrá! És m in t duzzadj folyó,
Minden jó dolgozó erejével segít,
Hogy boldog legyen a Népköztársaság.
III
A végső nagy győzelem i t t less hamar,
Ezért jó kezességet állunk ;
Keláldozunk éi'ted mindent, ha kell,
Te ifjú Népköztársaságunk ! '
Az egyesült népek
Most vállvetve lépnek.
H ajrá! És m in t duzzadj folyó,
Minden jó dolgozó erejével ságit,
Hogy boldog legyen a Népközt ár sasáig.
Január hónapban sem tétlenkedik a dolgozó nem milyen eréHyel, azaz hány nap alatt
földműves, hanem előkészíti a tavaszi vető- és egyszerre lehetőleg, mert az egyenlőt
magot. A jól kitisztított vetőmagot csirá- lenül csírázó magból származó növény ter
zási próbának veti alá. Nemcsak azt figyeli mése is egyenlőtlenül érik be, ami a be
meg, hogy száz magból hány csírázik, ha takarítás szempontjából hátrányos.
I
1. szombat 1823 Petőfi Sándor születése Kiskörösön.
3. hétfő 1920 Sztálin zseniális haditerve alapján a
Vörös Hadsereg felszabadítja Cári-
cint (ura Sztálingrád).
5. szerda 1859 A. J. Cuzát Moldova fejedelmévé
válasszák.
6. csütörtök 1764 A mádéfalvi veszedelem.
9. vasárnap 1905 Péterváron a cár vérhefojtja a mun
kásság forradalmi megmozdulását.
15. szombat 1919 Karl Liebknecht és Rosa Luxembur
got, a német pro'letáriátus harcos
vezéreit legyilkolja a ném et reakció.
17. hétfő 1945 A Vörös Hadsereg felszabadítja
Varsót.
18. kedd 1919 Párásban kezdetét veszi a világ
imperialista újrafelosztásáért foly
tatott háború békekonferenciája.
19. sze rd a 1906 Sztrájk a szeverin m egyei Nándor-
hegyen (ima Vörös Acél). A csendő
rök 9 munkást agyonlőttek, 40-et
megsebesítettek.
21. péntek 1924 V. I. Lenin az emberiség lángelméje,
az Orosz Kommunista (bolsevik)
Párt szervezője és vezetője, a s z o v
jetállam megteremtőjének halála.
22. szombat 1947 A brassói I.A.R. üzemben elkészül
nek a.z első hazai traktorok.
23. vasárnap 1948 Budapesten aláírják a román-ma
gyar barátsági, együttműködési és
kölcsönös segélynyújtási egyezményt.
24. hétfő 1859 A román fejedelemségek egyesülése.
26. szerda 1945 Bukarestben megnyílik az Egységes
Szakszervezetek első szabad kon
gresszusa.
27. csütörtök 1919 Budapesten meghal A dy Endre.
28. péntek 1944 A Vörös Hadsereg teljesen felsza
badítja Leningrádot.
29. szombat 1931 A bukaresti vasutasok tiltakozó
gyűlése az áldozati adó ellen, mely
alkalommal a rendőrség sortüze 2
munkást meggyilkol.
30. vasárnap 1945 Megalakul a Romániai Országos
Szakszervezeti Tanács.
4 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

1 Szombat Újév
2 Vasárnap Ábel, Béla

3 Hétfő Dániel, Benjámin
4 Kedd Izabella
5 Szerda Árpád, Simon
6 Csütörtök M enyhért : ;
7 Péntek Attila
8 Szombat Szörény
9 Vasárnap Etel, Marcel

Elsején a nap hossza 8 óra 31 perc, Vilmos
a hó végéig 1 óra 3 perccel nő. 10 Hétfő
11 Kedd Ágota
12 Szerda Ernő-
13 Csütörtök Vidor
14 Péntek Bódog
15 Szombat L óránt
A HOLD FÉNYI ALTOZÁSAI
$ Első negyed . . 7-én 16 Vasárnap Gusztáv
® Holdtölte . . 14-én 17 Hétfő Antal
18 Kedd Piroska
t Utolsó négy. . . 21-én 19 Szerda Sára
© Ujhold .* . . . . 29-én 20 Csütörtök Fábián
21 Péntek Ágnes
Földközelben 13-án, 22 Szombat V. I. Lenin halála (1924)
földíánolban 24-én
23 Vasárnap M ária, Telma
24 Hétfő A fejedelemségek eg y e. .
sülése 1859
25 Kedd Pál
26 Szerda Aba, Vanda
27 Csütörtök Zsolt, Lothár
28 Péntek Károly
29 Szombat Adél
30 Vasárnap Noemi
31 Hétfő Szemere ■ -
ROMÁNIAI MAGYAR SZŐ NAPTÁRA 5
i
Februar hónap utolsó napjaiban a sik vidé szárát a gyógyszeripar hasznosítja. Jó ter
keken már tanácsos az őszi szántásokat mőerőben levő talajba kell vetni, amely
elsimítani és megboronálni, mert igy az kertszerüteg van /elmun /a. Vetőmag-
értékes (téli csapadékot konzerváljuk. Egy szükséglete csekély, kát. hotdankint m ás
értékes olajos növényünk vetése is e h ó fél-két kg. 40 cm. sortávolságra (vetjük s
nap végén esedékes. Ez a mák. Az élel igy toló kézi Planet kapával módunkban
mezésipar, olajgyártás, sőt gubóját és áll többször megkapálni.
2. szerda 1933 A grivicai CFR üzemek munkásai

sztrájkba lépnek politikai és gazda'
sági jogaikért.
4. péntek 1948 Moszkváiban aláírják a szovjet-ro
mán barátsági, együttműködési és
kölcsönös segélynyújtási egyezményt
6. vasárnap 1919 A vacáresti börtönben m eghal I. C.
F'iiimu a román munkásmozgalom
egyik vezetője.
9. szerda 1945 A rom ániai dolgozó parasztság a
m unkásosztály és annak élcsapata a
R.K.P. vezetésével megkezdi a nagy
birtokok felosztását.
13. Vasárnap 1948 Képviselőiházunk egyhangúlag m eg
szavazza a Román Népköztársaság
és a Szovjetunió között a román
kormányküldöttség moszkvai láto
gatása alkalm ával aláirt barátsági,
együttműködési és kölcsönös segély
nyújtási egyezményt.
15. kedd 1785 A földesurak birósága kerékbctöreti
Horiát és Kloskát az erdélyi pa
rasztság élharcosait.
16. szerda 1933 A grivicai CFR munkások hősies
harca a burzsoázia gyilkos terrorja
ellen.
19. szombat 1473 Kopernik híres lengyel csillagász
születése.
20. vasárnap 1945 Manista merénylők a bukaresti Ma-
laxa-gyárba»n m egsebesítik Apostol
Gheorghet, az Országos Szaktanács
elnökét és meggyilkolják Stan
Dragu munkást.
21. hétfő 1948 Bukarestben kezdetét veszi a Román
Munáapárt első kongresszusa.
23. szerda 1918 A Vörös Hadsereg megalapításának
napja.
24. csütörtök 1945 Nagy tüntetés Bukarestben a kor
mány reakciós tagjai ellen. A má-
nista Radiescu tábornok gépfegyver
rel a tüntetők közé lövet.
27. vasárnap 1948 Megalakul a Népi Demokrácia
Frontja.

1 Kedd Ignác
\2 Szerda A sztálingrádi szovjet
győzelem.
3 Csütörtök Balázs
4 Péntek Rákhel
5 Szombat Ágota
6 Vasárnap Dorottya
7 Hétfő Tódor, Iringó
Elsején a nap hossza 9 óra 34 perc. 8 Kedd Aranka
a hó végéig 1 óra 30 perccel nő. 9 Szerda Csilla
10 Csütörtök Gabriella
11 Péntek Dezső
12 Szombat Lidia
13 Vasárnap Ella
A H O L D ‘ FÉNYV ALTOZÁSAI: Bálint
14 Hétfő
3) Flsö negyed • . . . 6-áu 15 Kedd Horea, Cloaca és Cri$an
Holdtölte . . . . . 13-án kerékbetörése 1785
© 16 Steerda Juliánná
<4 Utolná négy. ■ . . . 20-án 17 Csütörtök Álmos, Dón át
© Ujtiold . . . 28-án 18 Péntek Konrád
19 Szómba! Zsuzsánna
Földközelben 9-én,
földtávolban 21-én. 20 Vasárnap A Vörös H adsereg napja
21 Hétfő Eleonora
22 Kedd Edömér, Gar.
23 Szerda Tass, AJfréd
1 24 Csütörtök M átyás \
25 Péntek Géza
26 (Szombat Dénes
27 Vasárnap Ákos
28 Hétfő Elemér
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

Március hónap első napjaiban már mozgal nyek vetésére is és különösen ajánljuk a
masabb a határ. Ekkor jó vetni a tavasz- lucerna vetésével nem késlelkedni. A lu
búzát, mert igy hosszabb tenyészidőt tu cerna termesztése állattenyésztésünk fejlő,
dunk neki biztositani és érési ideje nem désének biztos záloga. Siker csak az őszi
esik bele a kánikulába, igy nincs kitéve a szántásba vetett, 1jó erőben levő gyom
szem a megszorulás veszélyének. Gyom mentes talajban várható és pedig akkor, ha
mentes talajba vessük és figyelemmel le 18—20 kg. vetőmagot vetünk kát. holdan
gyünk arra, hogy ennek nincs oly bokro ként és pedig arankamentesitettet. A lucer
sodó képessége, mint az őszi búzának, nások telepítésénél ajánlatos kát. holdankint
ezért a vetőmagból 15—20#/o-al többet két-háromszáz kg. szuperfoszfátot is bedol
kell vetni, mint' az őszi búzából. A zab, gozni a talajba utravalónak, mivel a lucerna
árpa vetésének ideje is most van. Az ét foszforsav igénye nagy. A cukor és takar
kezési Iborsóféleségeket gabona sortávol mányrépa is e hónapban kerül a föleibe és
ságra vethetjük a nem könnyen gyomosodó a helyesen alkalmazott sortávolság nagy
talajokon, mig szárazabb éghajlat alatt és befolyással Van a várható termésmennyi
gyomosodásra hajló talajon tanácsos 35 ségre. Takarmányrépából lehetőleg a nagy
cm. sortávba vetni, mert igy huzó vagy száraz anyag és cukortartalmú fajtákat
toló kapával /könnyen ápolható. Március a ajánljuk, mint amilyen például a kacharosa
legalkalmasabb a pillangós takarmánynövé takarmány-cukorrépa.
2. szerda 1817 Arany János a legnagyobb magyar

epikus költő született Nagyszalon
tán.
4. péntek 1907 Parasztfelkelés Romániában.
5. szombat. 1918 Bufteia-i béke. A ném et imperializ
mus rablóbékét erőszakol Romániára.
6. vasárnaíp 1945 A z első demokratikus kormány
m egalakulása Romániában Dr.
Groza Péter elnökletével.
7. hétfő 1437 Bábolnai felkelés.
8. kedd 1946 A Nők Nemzetközi Napja. Megala
kul a Romániai Demokrata Nők Szö
vetsége.
9. szerda 1945 Észak-Erdély visszatér a román
közigazgatásba.
10. csütörtök 1947 A moszkvai konferencia megnyi
tása.
14. hétfő 1883 Meghal Londonban Marx Károly a
tudományos szocializmus megalapí
tója, a világproletáriátus vezetője.
15. kedd 1848 A magyar szabadságharc kitörése.
17. csütörtök 1944 A Rábnita-i börtönben fasiszta bes
tiák lemészárolnak 52 román poli
tikai foglyot és 300 orosz internál
tat.
20. vasárnap 1894 Kossuth Lajos halála Turinban.
21. hétfő 1919 A magyarországi proletár-diktatúra
kikiáltása.
22. kedd 1945 Életbe lép Romániában az agrár
reform.
26. szombat 1868 Maxim Gorkij születése.
29. kcdld 1944 A felszabadító Vörös Hadsereg Ro
mánia területére lép.

1 Kedd Levente
2 Szerda Lujza
3 Csütörtök Kornélia
4 Péntek Kázmér
5 Szombat Adorján
6 Vasárnap Az első demokratikus

kormány megalakulá
sának napja.
7 Hétfő Szabolcs, Tamás
8 Kedd Erdély visszacsatolása
(1945) és a nők nem
Elsején a nap hossza 11 óra 4 pere, zetközi napja
a hó végéig 1 óra 45 perccel nő. 9 Szerda Franciska
10 Csütörtök Olimpia
11 Péntek Aladár
12' Szombat Gergely ,
13 Vasárnap Krisztián
A HOLD FÉNYVALTOZÁSAI:
14 Hétfő Matild
ítlső negyed . . . . 8-án 15 Kedd Kristóf
H o l d t ö l t e ..........................14-én
Cg) 16 Szerda Henriette
17 Csütörtök Földmunkások lázadása
®Utolsó négy. . . . . 21-én (1907)
® Ujhold . . . . . . 29-én 18 Péntek Sándor
19 Szombat József
F öldközelben 6-án,
földtáoolban 21-én. 20 Vasárnap A grárreform (1945)
21 Hétfő Benedek
22 Kedd Viola
23 Szerda Botond
24 Csütörtök Gábor
25 Péntek Irén
26 Szombat Manó
27 Vasárnap Hajnalka
28 Hétfő Gedeon
29 Kedd Bors
30 '.Szerda Koppány
31 Csütörtök Árpád
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 9

Április hónapban kerül a földbe a legálta a kukorica törésével vagy a cukorrépa ki
lánosabban termelt három növény, a kuko szedésével. Sorba vetjük 60—80 cm. távol
rica, napraforgó és a burgonya. A kukorica ságra, talajelőkészitési és ápolási munkája
terméshozamának elégtelenségét sok eset_ azonos a kukoricáéval. A burgonyát a hó
ben a helytelenül megválasztott vetőmag, második felében tanácsos vetni. A csekély
a ^rosszul alkalmazott sor. és növénytávol burgonyatermés átlagok oka: 1. a beteg
ság és nem kismértékben az elkésett és és degenerált gumók ültetésre való felhasz.
rossz talajmunka okozza. Jó kukoricater nálása. 2. a túl nagy sor- és növénytávol
mést csak ősszel szántott, tavasszal elsimí ság, a vetőgumóval való takarékoskodás,
tott és többször elboronált talajon várha 4. a túlságosan sekélyen eszközölt ültetés
tunk. Ha gyomos, akkor fogatos kapával, 5. az őszi szántás elhanyagolása. Ha a hi
kultivátorral vagy tárcsás boronával mű bákat kiküszöböljük az eddigi termésho
veljük, de az ekét, ha csak lehet, mellőz zamnak legalább kétszeresét érhetjük fel. A
zük. A napraforgó termelése indokolt, mert kender vetésénél is a vetőmag-mennyiség
élelmezésünk egyik főzsiradéka, szappan és gél való oktalan takarékoskodás egyik oko
festékgyártásuk alapanyaga. Az alacsony zója az alacsony termésátlagnak s ezért
egytányéru, korán beérő fajtákat termel igyekezzünk kát. holdankint 50—60 kg. ve
jük, mert ezek augusztus végén már szed. tőmagot használni, természetesen mindig
hetők és igy betakarításuk nem esik össze géppel és gabona sortávolságra.
1. péntek 1948 Humbesti-Livezeni, Szálva-Visó és a

Prut alsófolyásánál megnyíltak az
önkéntes rohammunkások országos
munka telepei.
2. szombat 1944 Molotov nyilatkozata a szovjet csa
patok román területre lépésének al
kalmából.
3. vasárnap 1929 Temesváron megnyílik a romániai.
Egységes Szakszervezetek Kon
gresszusa.
6. szerda 1948 Első izben ült össze a Román Nép-
/ köztársaság Nagy Nemzetgyűlése.
11. hétfő A volt deportáltak és antifasiszta
foglyok nemzetközi napja.
13. szerda 1948 Déli 12 órakor életbelépett a Román
Népköztársaság uj Alkotmánya.
14. csütörtök 1930 Meghal Vladimir Majakovszki, a
Nagy Orosz Szocialista Forradalom
költője.
15. péntek 1924 A nem zetközi Vörös Segély meg
alakulása.
21. csütörtök 1945 A Vörös Hadsereg bevonul Berlin
elővárosába.
22. péntek 1870 Vladimir Hjics Lenin, a Kommunista
Bolsevik Párt és a Szovjet állam
alapítójának születése.
24. vasárnap 1904 Élesdi függetlenségpár t i provoká
ciós gyűlés 31 román munkás és
paraszt halottal.

1 Péntek H ugó
2 Szombat Áron
3 Vasárnap Keresztély
4 Hétfő Csaba
5 Kedd Vince
ö S'zerda Cölesztin
7 Csütörtök Herman
8 Péntek Lidia
9 Szombat Demeter
Elsején a nap hossza 12 óra 49 perc,
a hó végéig 1 óra 38 perccel nő.
10 Vasárnap Virágvasárnap
11 Héttő Leó
12 Kedd Gyula
13 Szerda A R. N. K. Alkotmányán
nak megszavazása
A HOLD FÉNYVÁLTOZÁSAI : 14 Csütörtök Tibor
15 Péntek Nagypéntek
$ Első negyed ■ ■ ■ 6-án 16 Szombat Lambert
® H o l d t ö l t e ....................... 13-án
<£ Utolsó négy....................... 20-án 17 Vasárnap H usvét vasárnap
® U j h o l d ......................... 28-án 18 Hétfő H usvét hétfő
Földközelben 2-án, földtáoolhan 19 Kedd H usvét kedd
18-án, földközelben 30-án. 20 Szerda Tivadar
21 Csütörtök Anzélm
22 Péntek Szótár
23 Szombat Béla
24 Vasárnap ■ György
25 Hétfő Csongor, Márk
26 Kedd Ervin
27 Szerda Arisztid
28 Csütörtök Valeria
29 Péntek Albertini
30 Szombat Katalin
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA lí

Május hónapban a vetési munkák már csök_ rítása akkor következik be, amikor a csö
kennek, a hó első napjaiban vetjük a rizsét vek a teljes érés állapotában vannak. Má.
és a seprőcirkot. A növények termesztésé jus a tavaszi kapálások ápolásával tölti ki
nek felkarolása fontos érdek, mert a rizs a gazda idejét. Minden eső után, mihelyt
mint elsőrendű táplálék, a seprőcirok pedig fogatos kapával a növényzet közé mehe
mint exportcikk, népi köztársaságunk gaz *ünk, azonnal kapálni kell, mert jgy meg
dasági színvonalát emeli s azonkívül több őrizzük a talajban a csapadékot és egyút
munkaalkalmat biztosit és mezőgazdasági tal elpusztítjuk a gyomokat, melyek a talaj
iparunk fejlődését segíti elő. legnagyobb vizfogyasztói és a tápanyag
A silókukorica termesztéséről sem sza kizsákmányolói. A burgonyatermés foko
bad megfeledkezni, mert ez biztosítja a za zása érdekében most már tanácsos 1 azt
vartalan takarmányellátást. A silókukorica, l"/o-os bordói lével permetezni és ezt a
más néven csöves, vagy kapás csalamádé permetezést 2—3 hét múlva megismételni,
70—80 cm. sortávolságra vetett és 15—25 mert igy elejét vesszük a Phitophtora in-
cm. növénytávolságra ritkított kukorica, festans gombabetegség pusztításának és
melyet többször kell megkapálni és betaka nem viszi el a „ragya“ termésünket.
1. vasárnap A m unkásság nemzetközi szolidari

tásának napja.
2. hétfő 1945 A Vörös Hadsereg elfoglalja Berlint
5. csütörtök 1818 A tudományos szocializm us meg-
alapitójának Kari Marxnak szüle
tése.
A Szovjet sajtónapja.
7. szombat 1948 Botvinnik orosz sakkmester meg
nyeri a sakkvilágbajnokságot.
8. vasárnap 1921 Megalakul a Kommunisták Romá
niai Pártja.
9. hétfő 1945 Az európai háború befejezése. A
hitlerista Németország felett aratott
győzelem napja.
1877 Románia függetlenségének ünnepe.
To. 'kedd 1944 A hitleristák a stutgarii börtönben
lefejezik Bancic Olga román anti
fasiszta harcost.
11. szerda' 188(1 Románia első alkotmánya.
12. csütörtök 1921 A sziguranca letartóztatja a buka
resti Kommunista Pártkonferencia
résztvevőit.
14. szombat 1911 Achim L. Andrást a magyarországi
parasztság szocialista vezérét m eg
gyilkolják.
17. kedd 1946 A bukaresti népbiróság halálra Ítéli
Ion és Milhai Antonescut és más
háborús bűnösöket.
19. csütörtök 1888 N. M. Svernik a Szovjetunió legfőbb
Elnöki Tanácsának Elnökének szü
letése.
«

1 Vasárnap A munka ünnepe
2 Hétfő Zsigmond
3 Kedd Irma
4 S'zerda Flórián
5 Csütörtök Gotthárd
6 Péntek Frida
7 Szombat Abul
8 Vasárnap Németország fegyver-

letétele
9 Hétfő Győzelem, függetlenség
Elsején a nap hossza 14 óra 27 perc, és hősök napja
a hó végéig 1 óra 15 perccel nő. 10 Kedd Ármin
11 Szerda Adolf
12 Csütörtök Pongrác
13 Péntek Szervác
14 Szombat Bonifác
A HOLD FÉNYVÁLTOZÁSAI:
15 Vasárnap Zsófia
3> Első negyed ■ ■ ■ ■ 5-én Mózes
16 Hétfő
@ H o l d t ö l t e ...........................12-én 17 Kedd Páskál
C Utolsó négy. . . . . 19-én 18 Szerda Erik >
© Ujhold ...........................28-án 19 Csütörtök Ivó
20 Péntek Bernát
Földtáoolban 15-én, 21 Szombat Konstantin
földközelben 28-án.
22 Vasárnap •lulia
23 H étfő Dezső
24 Kedd Eszter
25 Szerda Orbán
26 Csütörtök Áldozó csütörtök
27 Péntek Béda
28 Szombat Emil
29* Vasárnap Maxim

30 Hétfő Nándor
31 Kedd Angyalka

Junius hónap az aratás jegyében zajlik le, menthetjük p termést az esetleges rozsda
de a kapálások ápolási munkái tovább foly_ kártól, vagy jégeső kártételétől. A viasz
nak. „Több kapálás, több kukorica“ jelszó, érésben aratott búza adja a legjobb minő
valósággá tétele érdekében munkaversenyre ségű sikert tartalmazó lisztet és a legtöbb
indul a haladó földműves szomszéd
vizfelvevő képességűt. A sörárpa aratásá
jával. A búza aratási idejének m egválasz
tása fontos a liszt-minőség szempontjából, nál vigyázni kell, hogy az esőt ne kapjon,
de az idejében alkalmazott aratással m eg és igy ne bámuljon és ne csírázzon meg.
4. szómban. 1922 A Romániai Szakszervezetek egy

ségesítő Kongresszusa Nagyszeben
ben..
8. szerda 1948 A Szovjetunió felére szállította le a
Román Népköztársaság jóvátétel]
kő telezettségét.
9. csütörtök 1848 Az Islaz-i proklamáció, m int a m űm
téniai forradalom jelképe.
11. szombat 1948 A Nagy Nemzetgyűlés megszavazta
a Román Munkáspárt által kezde-
ményezetf törvényt: az iparüzemek,
bányák, bankok, szállítási és bizto
sitó vállalatok államosításáról.
12. vasárnap 1848 A bukaresti forradalom kitörése.
15. szerda 1947 Gheorghiu-Dej a Minisztertanács
elé terjeszti a Román Kommunista
Párf gazdasági javaslatát, melyre a
pénzreíorm épült.
16. csütörtök 1916 A román burzsoázia Ga'lacban a
béke m ellett tüntető munkások
közé lövet. Ez elleni tiltakozásként
nagy tüntetés Bukarestben és az
ország többi városaiban.
17. péntek 1882 Gh. Dimitrov születése.
18. szombat 1936 Gorkij Maxim a nagy proletár író
halála.
20. hétfő 1933 Meghal Moszkvában Klara Zetkin a
nemzetközi nőmozgalom egyik har
cos szervezője.
22. szerda 1941 A hitlerista Németország és csatló
sai megtámadják a Szovjetuniót.
23. csütörtök 1848 Forradalom Párásban.
26. vasárnap 1947 A román-magyar kulturegyezmény
aláírása.
28. kedd 1948 Megjelenik a Román Munkáspárt
Központi Vezetőségének junius 10—
11-én tartott Il-ik plenáris ülésének
határozata.
29. szerda 1941 A fasiszta hatóságok lakiban pogro
m ot rendeznek.

*
1 Szerda Pámfil
2 Csütörtök Anna
3 Péntek Klotild
4 Szombat Kerény
a Vasárnap Pünkösd vasárnap

6 Hétfő Pünkösd hétfő
7 Kedd Pünkösd kedd
8 Szerda Medárd \
9 Csütörtök Félix
Elsején a nap hossza 15 óra 42 perc, 10 Péntek Margit
21_ig 17 perccel nő, a hó végéig 5 11 Szombat Vlas-i proklamáció (1848)
perccel fogy. és az ipari államosítás
(1948)
12 Vasárnap Szentháromság vas.

13 Hétfő Tóbiás
A HOLD FÉNYVÁLTOZÁSAI : 14 Kedd Vazul
3> Első negyed . . . . 4-én 15 Szerda Vid
16 Csütörtök Ilma
© Holdtölte . . . . 10-én 17 Péntek Töhötöm
C Utolsó négy. . . . . 18-án 18 Szombat Arnold
® Ujhold ........................26-án
19 Vasárnap Gyárfás
Földtávolban 11-én,
20 Hétfő Keve
földközelben 26-án. 21 Kedd Alajos
22 Szerda Paulin
23 Csütörtök Zoltán
24 Péntek ívén
25 Szombat Vilmos
26 Vasárnap János, Pál

27 Hétfő László
28 Kedd Szieréna
29 Szerda Péter és Pál
30 Csütörtök Az ifjúság napja
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAP I ÁRA 15

J u llU S hónapban a következő gazdasági év ronálni. A boronálás elhanyagolása értékte
sikere érdekében a learatott gabonafélék lenné teszi a munkát.
tarlóját kell azonnal leszántani és m egbo.
3. vasárnap 1941 Sztálin generalisszimusz elmondja

történelmi beszédét a fasiszta Né
metországnak Szovjetunió elleni al
jas támadásával1 kapcsolatban.
6. szerda 1915 A II. bukaresti nem zetközi szocia
lista kongresszus.
7. csütörtök 1937 Japán megtámadja Ivinát.
9. szombat 1848 Nicolae Balcesou javaslatára a for
radalmi kormány bizottságot léte
sít az agrárrefoinm érdekében.
12. kedd 1881 A bukaresti nyomdászok általános
sztrájkja.
14. csütörtök 1789 A Bastille lerombolása.
15. péntek 1947 A külföldre szökni készülő ha2ö*
áruló m anista vezetők letartózta
tása a Tämoadäu-i repülőtéren.
17. vasárnap 1945 Potsdamban összeülnek a 3 nagy
hatalom vezetői.
19. kedd 1941 A Jilavai börtönben kivégzik Fili-
mon Sárbu ifjú kommunistát.
20. szerda 1514 Dózsa Györgyöt élve megégették Te
mesváron.
23. szombat 1947 Prágábaln. megkezdődik a világ
ifjúságának ünnepélye.
25. hétfő 1807 A ,,Tőke“ első kötetének m egjele
nése.
20. kedd 1914 Általános sztrájk Bukarestben a
háború ellen.
27. szerda 1830 A júliusi forradalom Párisban.
29. péntek 1940 Párisban m egnyilik a béke konfe
rencia.
30. szombat 1872 Jean Ja'ures francia szocialista él
harcos és a L'Humanité c. lap a la
pítójának meggyilkolása.
31. vasárnap 1849 A fehéregyházi csatatéren elesik
Petőfi Sándor a nagy magyar for
radalmár Iköltő.

16
1 Péntek T bold
2 Szómba,t O ttokár
3 Vasárnap Kornél
4 Hétfő Berta
5 Kedd Emese
6 Szerda Ézsaiás
7 Csütörtök Bulcsú
8 Péntek T erez
9 Szombat Lujza
Elsején a .nap hossza 15 óra 54 perc,
a hó végéig 56 perccel -fogy. 10 Vasárnap ■ Amália
« 11 Hétfő Lili
12 Kedd Izabella
13 Szerda Jenő
A HOLD FÉN YVÁLTO ZÁSAI : 14 Csütörtök Eörs
15 Péntek Henrik
9 Első negyed . . . . 3-án 16 Szombat ' Valter
© H oldtölte . . . . . 10-én
C Utolsó négy .................... 18-tin 17 Vasárnap Elek
® U/hold . . . . . . 25-én 18 Hétfő Frigyes
5) Első negyed . . . . 31-én 19 Kedd Em l:a
20 Szerda Illés
Földtáoolban 9-én, 21 Csütörtök Dániel
22 Péntek M ária Magdaléna
fö ld kö zelben 24-én. 23 Szombat Lenke
24-Vasárnap Krisztina
25 Hétfő Jakab
26 Kedd Anna
27 Szerda Olga.
28 Csütörtök Ince
29 Péntek , M árta .
30 Szombat Judit
f 31 Vasárnap O szkár
ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ NAPTARA 17

Augusztus hónap legszebb muzsikája a repce. Ez egy értékes olajos növény, mivel
cséplőgépek bugása és a gondos gazda olaja az iparban sokféle felhasználásra talál.
ügyel arra, hogy jól kijavított, helyesen
Jó termőerőben levő talajba, dupla gabona
beállított cséplőgéppel minél' kevesebb
szemveszteség mellett csépelje el gaboná sortávolságra vetjük, kát. holdanként 7—S
ját. A hó második felében kerül vetésre a kg. vetőmaggal.
2. kedd 1945 Nyilvánosságra hozzák a 'Potsdam-i

konferencia határozatait.
5. péntek 1895 Engels Friedrich halála Londonban.
6. szombat, 1929 A Maniu kormány Lupényban a bá
nyászok közé lövet. 22 halott 80
sebesült.
7. vasárnap 1917 Mara?e§ti győzelem.
11. csütörtök 1946 A rom ániai demokrata ifjúság or
szágos szövetségének megalakulása.
14. vasárnap 1916 Románia hadat üzen az Osztrák-
Magyar monarchiának.
15. hétfő 1947 A pénzügyi reform megvalósítása.
17. szerda 1945 Horia, Closca és Criân divíziók újra
felvétele a román hadseregbe.
18. csütörtök 1948 A. dunai állam ok elfogadták a du
nai egyezményt.
19. péntek 1936 Tizenhét antifasiszta pere Craiová-
ban fővádlottként A n a Paukerrel.
21. vasárnap 1642 A polgárháború kezdete Angliában
22. hétfő 1927 Sacco és Vanzetti amerikai demo
krata harcosok kivégzése.
23. kedd 1944 A román felszabadulás ünnepe, az
Antonescu diktatúra megdöntése.
24. szerda 1944 A ném et Kommunista Párt főtitká
rát E. Thälm ant a hitleristák ki-
végzik.
25. csütörtök 1944 Paris felszabadítása a hitlerista
bandák elnyom ása alól.
26. péntek 1947 A parlam ent a Román Kommunis
ta Párt javaslata alapján ratifikálja
a békeszerződést. t
28. vasárnap 1828 Tolsztoj orosz iró születési éve.
30. kedd 1944 A dicsőséges Vörös Hadsereg győze
delmes bevonulása Bukarestbe.
31. szerda 1947 A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa
ratifikálja' a Parisban február 10 én
kötött békeszerződést.
IS ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

1 Hétfő Péter
2 Kedd Lehel, Hajnalka
3 Szerda Hermina
4 Csütörtök Domokos,
5 Péntek Oszvald
6 Szombat Lupényi mészárlás (1929)
Ibolya
8 Hétfő László
9 Kedd Ernőd
10 iSzerda Lőrinc
11 Csütörtök Tibor
Elsején a nap hossza 14 óra 58 perc, 12 Péntek Klára
a hó végéig 1 óra 35 perccel fogy. 13 Szombat Ipoly
özséb
15 Hétfő Mária
16 Kedd Ábrahám
A HOLD FÉNYVÁLTOZÁSAI. 17 Szerda Anasztáz
@ H o l d t ö l t e .......................... 8-án 18 Csütörtök Ilona
19 Péntek Huba
C Utolsó négy. . . . . l?-én 20 Szombat István
® Ujhold ........................24-én
3> Első negyed . . . . 30-án Sámuel
Földtanaiban 5-én, 22 Hétfő Menyhért
23 Kedd A fasiszta diktatúra meg-
földközelben 21-én. döntése (1944)
24 Szerda Bertalan
25 C sütörtök Lajos
26 Péntek Izsó
27 Szombat Gebhárd
Ágoston
29 Hétfő Erneszt
30 Kedd A fegyver,szünett. m eg -
kötése (1944)
31 Szerda Bukarest felszabadítása
(1944)

ságra. Május első napjaiban már kaszálható
Szeptember hónap a napraforgó betakarí
és egy tehén tavaszi és koranyári takar
tásával kezdődik. A kicsépelf tányérokat kár
mányozása 200 négyszögöl területről biz
eldobni, meri silókukoricával együtt silóz
tosítható. A rozs és búza vetését is meg
va. jó téli takarmány. A burgonya korai,
középkorai fajtáit, valamint & kukoricát is kell kezdeni szeptember hónapban. Jó ter
most kell betakarítani. Szeptemberben kJ! mést csak jó munka és jó vetőmag ad, jó
a koratavaszi zöldtakarmányokat is elvetni, erőben levő talajon. A búzavetőmagot min
például a bükkönyrozs keverékét és dig csávázni kell éspedig l°/«-os bordói lé- *
pedig fele-fele arányban keverve, kát. hol vei, lehetőleg a bemeritős, kosaras eljárás
danként 120 kg-ot vetünk gabona-sortávol alkalmazásával.
1. csütörtök 1919 A pra hova völgyi Filipe^ti de Pá-

dure-han a kormány csapatai a
petróleum munkások közé lőnek.
2. péntek 1945 A fasiszta Japán feltétel nélkül le
teszi a fegyvert.
3. szombat 1866 I. Initernácionálé első kongresszusa
Genfiben m elyet Marx készített elő.
4. vasárnap 1870 Forradalom Franciaországban meg
dől a császárság, kikiáltják a 111-ik
Köztársaságot.
9. péntek 1944 Szeptember 9-én kergette el a bul-
gár nép fasiszta urait és csatlako
zott a fasisztáéi lenes táborhoz.
10. szombat 1947 Bukarestben megalakult a Görög
országot Segítő Nemzeti Bizottság.
11. vasárnap 1926 Hetekig tartó kínzások után a szi-
guranca kivégzi Pa vet Tkacsenkot
a román proletariátus élharcosát.
12. hétfő 1944 Moszkvában aláírják ti fegvverszii-
neti szerződést Románia és a Szö
vetséges Hatalmak között.
14. szerda A Szovjet tankisták napja.
15. csütörtök 1947 Érvénybe lépett az olasz, román,
bolgár, magyar és finn békeszerződés,
lb. pénteik Nemzetközi Sportnap.
19. hétfő 1947 A Román Kommunista Párt javas
lata az igazságügyi reformra.
21. szerda 1933 Leipzigiban kezdetét veszi a G. Di
mitrov elleni per.
22. csütörtök 1942 Az antomeslkánus sziguranca kivégzi
lustin Georgescu antifasiszta diákot.
26. hétfő 1820 Engels Frigyes születése.
29. csütörtök 1902 Emilé Zola hires francia iró halála
30. péntek 1947 A 9 Kommunista Párt varsói érte-
kezlete.

1 C sütörtök Egyed
2 Péntek Rökeka
3 Szombat Szende
4 Vasárhap Rózába
5 Hétfő A .bécsi diktátum m eg
semmisítésé (1946)
6 Kedd Csongor
7 Szerda Regina
Elsején a nap hossza 13 óra 25 perc, 8 Csütörtök ' M ária
9 Péntek Ádám
a hó v é g é g 1 óra 40 perccel fogy. Ákos
10 Szombat
11 Vasárnap Árpád
A H O W FÉNYV ÁLT OZÁSAI : 12 H étfő Guidó
13 Kedd Buda
® Holdtölte . . . . . ?-én 14 Szerda Szerénke
15 Csütörtök Ellák N kodém
<£ Utolsó négy.....................15-én 16 Péntek Edit
© Ujhold . . . . . . 22-én 17 Szombat Gyula
® Első neqijed . . . . 29-én
18 Vasárnap Tamás
Földtáoolban 2-án, földközelben
19 Hétfő Hajnalka
l ? - é n , földtávolban 3 0 - á n . 20 Kedd Fredertk
21 Szerda M áté
22 C sütörtök Móricz
23 Péntek Etelka
24 Szombat Tass, Geíliért x
25 Vasárnap Adorján
26 Hétfő Jusztin
27 Kedd Albert
28 Szerda Vencel
29 Csütörtök Mihály
30 Péntek Jeromos
ROMÁNIAI MAGYAR SZŐ NAPTARA 21

Október hónapban a kukorica törését be keil rizs és a seprőcirok is. A seprőciroknak
fejezni, mert a még októberben betakarí
nemcsak a szakálla igen fontos ipari nyers
tott kukoricaszár takarmányozási szem
anyag, hanem magja elsőrangú abraktakar
pontból egyenlő értékű a közepes minőségű
réti szénával. Októberben takaritódik be a mány, ezért kifizetődő a termesztése.
3. hétfő 1945 Megalakul a Szakszervezeti Világ-

szövetség.
6. csütörtök 1849 A magyar szabadságharc 13 tábor
nokát kivégziik Aradon.
7. péntek 1947 •Megjelenik az egyes Kommunista
Pártok vezetőinek lengyelországi
tanácskozásáról a hivatalos közié-
mény. A Tájékoztató Iroda m egala
kulásának napja.
9. vasárnap 1947 A görög népi hadsereg kikiáltotta a
független Görögországot.
10. hétfő 1945 Londonban megalakul a Demokrati
kus Ifjúság Világszövetsége
13. csütörtök 1924 Meghal a nagy francia Nobel díjas
regényíró Anatole France.
16. vasárnap 1945 Két évtizedes illegalitás után meg
nyílik a Román Kommunista Párt
első szabad konferenciája,
18. kedd 1920 általános vasutassztrájk, letartóztat
ják a m unkástanács tagjait.-
20. csütörtök 1882 Arany János halála.
22. szom bat 1910 Agyonlövik Dumitru Marinescu
nyomdász, munkásmozgalmi veze
tőt ' j ' i
24. hétfő 1920 Dr. II. Aroneanu román munkás-
vezért meggyilkolják a bacäui bör
tönben.
25. kedd 1944 A Vörös Hadsereg és a Román Had
sereg teljesen felszabadítja Erdélyt
* a fasiszta iga alól.
28. péntek 1918 Kikiáltják a Csehszlovák Köztársa
ságot.
29. szombat 1918 A lenini-sztálini Kommunista Ifjú
sági Szövetség (Komszomol) m eg
alakulása.
31. hétfő 1784 A7 erdélyi jobbágyság felkelése Ho-
ria Clo§, Cri§an vezetésével.

1 Szombat Géza, Malvin
2 Vasárnap Apor
3 Hétfő Kandid
4 Kedd Ferenc
5 S'zerda Aurél
6 Csütörtök Brúnó
7 Péntek Amália
8 Szombat Etelka
Elsején a nap hossza 11 óra 43 perc, 9 Vasárnap Dénes

a hó végéig 1 óra 43 perccel fogy. tO Hétfő Gedeon
11 Kedd Brigitta
12 Szerda Miksa
13 Csütörtök Kálmán
14 Péntek Helen
15 Szombat Teréz
A HOLD FÉNYV ALTOZÁSAI.
@ Holdtölte ■ • . . . 7-én 16 Vasárnap Gál
<£ Utolsó négy■ ■ . . . 15-én 17 Hétfő Hedvig
® Ujhold . . . . . . 21-én 18 Kedd Lukács
5 Első negyed ■ . . . 28-án 19 Szerda Szabolcs
20 Csütörtök Iréné
Földközelben 12-én, földtáoolban 21 Péntek Tünde
22 Szombat Előd
2?-én. 21-én részleges napfoqyat-
hozás. Gyöngyi
23 Vasárnap
24 Hétfő Salamon
25 Kedd Vilma
* 26 Szerda Demeter
27 Csütörtök Hajnalka
28 Péntek Simon
29 Szombat Szilárd
30 Vasárnap Keve
31 Hétfő Horea, Cloaca és Cri$an
lázadása

November hónapban kell elvégezni az őszi ápolását nehezíti meg. Ezzel egyidejűleg
szántásokat, melyek elhanyagolása termés-
kell lehetőség szerint az istállótrágyát is a
csökkenésben jelentkezik és a tavaszi ve
tési munkákat, valamint a tavaszi kapások szántóföldbe juttatni.
1. kedd 1864 Az I. Internácionálé megalakulása.

3. csütörtök 1018 Általános sztrájk Romániában a
- zabad választásokért.
5. szombat 1880 Mihail Sadoweanu román prózairó
születése.
7. hétfő 1017 A Nagy Októberi Szocialista Forra
dalom kitörésének napja.
10. csütörtök 1940 Nagy földrengés Romániában. A
doftanai börtön romjai alatt elpusz
tul 13 antifasiszta harca-, közöttük
Hie Pintilie, a R.K.iP. K B. tagja.
12. szombat 1514 Füzes trónon megégetik D ó z s a
Györgyöt.
14. hétfő 1043 A Szovjetunióbeli fogolytáborokban
megalakul önkéntesekből a Tudor
Vladim irescu hadosztály.
15. kedd 1047 Megjelent a 9 Kommunista Párt köz
lönyének első szám a : „Tartós bé
kéért, népi demokráciáért“.
16. szerda 1852 Meghal NScolae Balcescu történész,
dem okrata forradalmár.
21. hétfő 104.5 Kolozsváron a horthysta; rendőrség
meggyilkolja Józsa Bélát.
22. kedd 1877 Ady Endre született Ermindszenten.
25. péntek 1047 Bukarestben alá Írták a román-ma
gyar kulturális egyezményt.
27. vasárnap 1947 A képviselőház m egszavazta az igaz
ságügyi- szervezet reformjáról szóló
törvényt-
24 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTARA

* T
'«
1 Kedd 1 uhui&m
2 Szerda Illa
3 Csütörtök Győző
4 Péntek K á io»y
5 Szombat Imre
6 Vasárnap Lenárd
7 Hétfő A Nagy Szocálista For
radalom napja (1917)
8 Kedd Leheli
Elsején a nap hossza 10 óra, a hó 9 Szerda Tibor, Tivadar
végéig 1 óra 14 perccel fogy. 10 Csütörtök Luther /
.1 Péntek M árton
12 Szombat Emília
A HOLD F É N Y V Á LT O Z Á SA I ; 13 Vasárnap Tihamér

14 Hétfő Albert
© Holdtölte 5-én 15 Kedd Lipót
<£ Utolsó négy. . . . . 13-án 16 Szerda Ödön
® Ujliolcl . . . . . . 20-án 17 Csütörtök írnák
* Első negyed . . . . 27-ér 18 Péntek Hortense
19 Szombat Erzsébet
Földközelben 8-án,
földi óvóiban 24-én. 20 Vasárnap Jolán
21 Hétfő 0 1 'vér
22 Kedd Cecília
23 Szerda Kellemen
24 Csütörtök Emma
25 Péntek Katalin
26 Szombat Árpád
27 Vasárnap Advent vasárnap

28 Hétfő Stefánia
29 Kedd Szabolcs
30 Szerda András
ROMÁNIAI MAGYAR ISZÖ NAPTARA 25

December hónapot a látszólagos nyugalom tási és vetési munkák kellő időben való
jegyében tölti el a földmives, a szántóföldi elvégzésének biztosítására csak egy kiút
munka szünetel. Rá is fér a földmivesre a v a n : a m ezőgazdaság gépesítése. Ezzel le.
csendesebb hónap, mert szeszélyes időjárá hét gyorsítani a munkát és könnyíteni igy
sunk, a rövid tavasz és sok esetben korán a földmives életét, rövidítvén napi munka
beálló esős őszi időszak szükségessé teszi idejét. A gépesítés előnye a kisüzemben
a „látástól vakulásig“ való munkát. A me nehezen vihető keresztül, mert az egyéni
zőgazdasági munkával késlekedni pedig nem gazdálkodás nem tudja kihasználni gazda
lehet. Helyesen mutat erre rá egy régi ságosan a gépek nagy munkaképességét.
orosz gazdaszabály : „Ha a tavaszi vetés Ezért kell a földmivesnek saját érdekében
sel elkéstél egy napot, azt egy évig nem szövetkezve beszerezni a gépeket, mert az
hozod helyre és ha tavasszal egy nappal igy megszervezett közösségi gépi munka
korábban vetsz, nyáron egy héttel hama biztosítja a többtonnást, nagyobb, fehérebb
rabb aratsz“. kenyeret és a magasabb életszínvonalat a
A tavaszi vetési munkák, őszi betakarí falusi dolgozó számára.
1. csütörtök 1918 A gyulafehérvári n a g y g y ű l é s ki

mondja Erdély csatlakozását Ro
mániához.
3. szombat 1937 József Attila halála.
5. hétfő 1936 A isztalini alkotmány megszavazása
a Szovjetunió VIII. rendkívüli Kon-
gresszussán.
9. péntek 1895 Dolores Ibárruri (Passionaria) szüle
tésének napja.
13. kedd 1918 A Nemzeti Színház előtt Märginea-
nu tábornok rendeletére sortüzet ad
nak a tüntető munkásokra. 100 lia-
1ott. 200 sebesült, 500 letartóztatott.
15. csütörtök 1941 Gábriel Péri, a Francia Kommunis
ta Párt vezetőségi tagját, ,ai francia
ellenállás egyik vezetőjét kivégzi az
áruló Vichy-i kormány.
16. péntek 1770 Beethoven születése.
20. kedd 1946 A Parlament megszavazza a Nemzeti
Bank állam osítását.
21. szerda 1879 Josif Visszárionovics Sztálin szüle-
tése napja.
28. szerda 1919 16 .magyar kommunista vezető ki
végzése.
30. péntek 1947 Kikiáltják a Román Népköztársasá
got.

1 Csütörtök Elza
2 Péntek Aranka
3 Szombat Olivia
4 Vasárnap Borbála
5 Hétfő Vilma
6 Kedd Miklós
7 Szerda Ambrus
8 Csütörtök Mária
9 Péntek Natália
Elsején a nap hossza 8 óra 45 perc. 10 'Szombat Judit
21-ig 19 percet fogy, a’ hó végéig
3 perccel nő. 11 Vasárnap Árpád
12 Hétfő Gabriella
13 Kedd Luca
14 Szerda Szilárdka
15 Csütörtök Johanna
A HOLD FÉNYVÁLTOZÁSAI: 16 Péntek Albina
17 S'zombat Lázár
© h o l d t ö l t e ............. 5-én
C Utolsó négy. ■ ■ ■ ■ O-án 18 Vasárnap Álmos
® U j h o l d ................ 19-én 19 Hétfő ■Viola
D Első negyed. . . . . 27-én 20 Kedd Teofil
21 Szerda Tamás
Földközelben 7-én, 22 Csütörtök Zénó
földlávolban 22-én. 23 Péntek Viktoria
24 Szombat Ádám, Éva
25 .Vasárnap Karácsony
26 Hétfő István
27 Kedd János
28 Szerda Kamilla, Ráchell
29 Csütörtök Tamás
30 Péntek A R. N. K. kikiáltása
(1947)
31 Szombat Szilveszter.

Az a a m o s i t á s je e n t ö s é g e
GH. GHEORGHIU-DEJ, a R.M.P. főtitkára, első miniszterelnökhelyettes az
alábbiakban értékelte az ipariizemek, bányák, bankok, szállítási és biztositónállála
tok államosítását a Nagy Nemzetgyűlésen tartott beszédében.
Az 1945 március hatodiki győzelemtől Ez a strukturális, szerkezeti változás

kezdve, országuinikiban a. demokrácia gaz azt jelenti, hogy a termelési eszközök
dasági, de különösképpen politikai té túlnyomó többsége, mint a nép közös
ren a legdöntőbb sikereket é r t e el. java. az állam tulajdonába megy árt.
A földreform) után.
a gazdasági helyreál
lításra irányuló intéz
kedéseket az 1947 au-
gdtztus 15-én végre
hajtott pénzügyi . re
form követte, amely
véget vetett az inflá
ció által okozott zűr
zavarnak és gazdasági
helyzetünk stabilizá
lásához és megerősi-
tféfcéhez vezetett. A
politikai téren eléri
sikerek : a polgári
osztály képviselőinek
eltávolítása a kor
mányból, a kormány
zati felelősség átruhá
zása a földműves osz
tállyal szövetkezett
munkásosztályra, va
lamint a Román Nép-
köztársaság kikiáltá
sával egyidejűleg a
monairhia eltávolítása,
tág lehetőségeket n yi
tottak. a kivívott e-
redméinyek megszilár
dítására, valamint az
uj pozíciók kiharco
lásához.
A bek övetkezeti
változások folytán
előállott helyzet arra
k é s z t e t, hogy a
nemzet gazdaság terén
strn kturális változta
tásokat eszközöljünk és ezzel az ország A polgári osztály képviselői, már 1944
összes termelőerőit népünk politikai, gaz augusztus 25-tól igyekeztek úgy gazdasági,
dasági és kulturális színvonala emelésének mint politikai téren, a kormányban, mint
szolgálatába állíthassuk. a kormányon kiviil, minden eszközzel

harcolni a d em okratikus rendszer m e g k o m p r o in m ittá lja r e n d s z e r ü n k e t a n é p e lőtt.
erősítése ellen és a d e m o k ra tik u s in té z k e A z t jelentené, h o g y m egengednénk n ekik,
d é se k e t m in d e n ere jü k k e l sz a b o tá ltá k . hogy ezeket a term elési eszközöket to
A le g fo n to sa b b i p a r á g a k b a n (küzdenünk v á b b ra is olyan m e ste rk e d é se k re h a s z n á l
k e lle tt a termelés s z a b ° t á ’ása, a felszerelés hassák fel, a m e ly e k a régi rendszer v is s z a
csonkítása, a tölrvényteien eladások és a á llítá sá t célozzák.
v á lla la to k élsz,egényité-e ellen. Az elszegé- T e k in te tb e v é v e a z o n b a n azt, hogy ezek
n y itá s ú g y történt, b o g y a vá lla la to k tó l ? termelési e sz k ö z ö k m o s t az állam t u l a j
n a g y szem élyi jövedelm eket pré se lte k ki, donába m ennek á t, — m elynek élén .a n é p
a m e ly e k a z u tá n k ü lf ö ld r e k e rü lte k . érde ke it k é p v is e lő ' k o r m á n y áll — ez a z t
A m a g á n te rm e lő k közül senki sem dolgo jelenti, hogy a R o m á n N é p k ö z tá rsa sá g g a z
zott m a gántőkével. M indegyik a N em zeti d asági v o n a lá ra is k ite r je s z tik a politikai
Bank hitelét vette ig é n y b e és a p é n z t a r r a sikon elért sik e re k e t.
h a s z n á lta fel, hogy flantiemek g y a n á n t n a gy Természetes, h o g y a nem zetgazdaság t e r v -
összegeket fizessen ki az igazgatósági t a szeriisité-ét sem le h e t m egvalósítani m i n d
nács ta g ja in a k , — mások pedig saját s z ü k a d d ig inig a le g je le n tő s e b b termelési e sz
ségletük sz á m á ra h á z a k a t v a g y ré sz v é n y e közök a m a g á n tő k e kezében Vannak
k e t v ásárollak.
H o g y tehát áttérhessünk tervszerüsitett
Szükségessé v á lt te h á t az. hogy a te rm e
nemzetgazdaságira — tervszerüsités, ame
lési é szközök ’e g fonto sa b b része a z állam
lyet a nép nagyré/Sze elvár a kormánytól.
tu la jd o n á b a m enjen át. S zükséges volt ez
azért, m e r t ezzel a g a z d a sá g i fe g y v e r t is
— szükséges, hogy a termelési eszközök is
k i c s a v a r ju k a z o k kezéből, akiktől eddig a
az állam kezébe menjenek at.
p olitika i f e g y v e rt c s a v a r tu k ki. E z t a f o r ra d a lm i te tte t m egvalósítva,
H a a termelési e szközöket to v á b b r a is e- öntudatos és le lk e s m u n k a u tjá n fokozni
zekben a k ezekben h a g y n á n k , ez azt jelente fo g ju k n é p ü n k a fk o tó erejét. A Rom án
né, hogy lehetőséget n y ú j t a n á n k a b u rz so á N é p k ö z tá rsa sá g g a z d a s á g i erejének m e g s z i
ziának a r r a , hogy e ltá v o líts a a n é p e t a p o li lá rdítá sa révén, e d d ig nein ismert ü t e m e t
tik a i vezetéstől és hogy f o ly ta ssa gazdasági biztosítunk a R o m á n N é p k ö z tá rsa sá g g a z
éietiinkef bom lasztó p o litik á já t és ezzel dasági é> t á r s a d a lm i fejlődésének.
ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG (Schullmann Miksa domborművé)

Kgy példa áll itt előttünk, elvtáirsak, hogyan sarjad ki a
munkásosztály forradalmi harcából, mind egyazon gyökér és
egyazon törzsből az ikerág, a hazafiasság, vagyis az akarat,hogy
m egterem tsük a boldogságot sa ját népünk sorsában, és a pro
letár internácionalizmus, vagyis az összes országok és nemze.
ciségek dolgozóinak sorsközössége, harci közössége, érdekkö
zössége és felfogásbeli közössége.
Sehol sem tanulhatjuk meg annyira, min': a Bolsevik
P árt iskolájában a hazafiasság kivitágoztatását az internácio
nálizmus term ékeny .talaján. A nemzeti kérdés megoldásának
sztálini internacionalista módszeréből! m erített Pártunk, amikor
a népi dem okra'ikus rendszert a nemzetiségek közötti teljes
jogegyenlőség és a sovinizmus leküzdésének politikájára ala
pozta. Vájjon nem világos-e ma az egész dolgozó nép előtt,
hogy ez a nemzetiségi politika, amely gazdasági, politikai és
nemzetközi szempontból m egerősítette hazánkat, mélyen haza
fias politika ?
(ANA PAUKER)
A R. M. P. titkára
A népi dem okrácia a sovinizm us ellen folyta

tott harcával lényegében megoldotta Romániában a
nemzeti kérdést és m a az e téren fellelh ető múltbeli
maradványok ellen harcot. A m agyar lakosság,
am ely több mint m ásfélm illió lelket számlál, orszá
gunk legnépesebb együttlakó nem zetisége és ugyan
olyan jogoknak örvend, mintáz ország összes többi
honpoligár'ai.
(VASILE LUCA)
i A R. M. P. titkára
A Pártunk áltaj kezdeményezett és a kormány

által alkalm azott politika eredményekópen, népi
államunk sok sikert aratott. Népköztársaságunkban
az összes dolgozók nem zetiségre való tekintet nélkül
egyesültek a szociálizmus építéséért vívott harcban.
Meg kell szilárdítanunk ezt a politikát és le
kelj küzdjük a sovinizmust és a polgári nacionaliz
must, ki kell fejlesszük hazaszeretetünket, amely
harmonikusan fonódik össze a népek közötti test
vöd ieséggel.
(TEOHARI GEORGESCU)
A R. M. P. titkára

,.A R. M. P. annak a politikai és ideológiai egy
ségnek a megkoronázását és nnegpecsételését jelenti,
amely a harcok tüzében a munkástömegek akciója
által teremtődött meg.“
(LOTHAR RÄDÄCEANU)
A R. M. P. titkára
„Hazánkban, mely a m últbeli reakciós és fa

siszta rendszerek idején áskálódások, véres harcok,
elnyomás és rablómódon való kizsákmányolás sza
bad területe volt, Pártunk vezetése alatt felbontha
tatlan testvériség valósulf m eg a románok, magya
rok, zsidók, szerbek, h orv átok és az összes többi itt
lakó népek között, melyek ezen a földön dolgoznak
és alkotnak. '
(I. CH1$INEVSCHI)
i 1 A R. M. P. titkára
„A Román Munkáspárt elé tűzött történelmi fel

adatok azt követelik, hogy .minden, egyes párttag a
szocializmus aktiv harcosa legyen, példát mutasson
a munkafegyelemben, kezdeményezője legyen a szo
cialista munkaversenynek, éberen óvja a társadalmi
vagy on f és engesztelhetetlen legyen az osztályellen-
séggel szemben.“
(MOGYORÓS SÁNDOR)
i A R. M. P. titkára
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTARA 3í

PETŐFI SÁNDOR :
Itt a nyilam! m ibe löjjem?

Itt a nyilam ! m ibe löjjem f Piros bársony köpenyege,
Királyi szék áll előttem, Ide vele, hamar ide,
Bele lövöm bársonyába, Lesz belőle lótakaró,
Hogy csak úgy porzik kínjába ! Úgy is éppen arra való.
Éljen, kljén,
Éljen a köztársaság ! Éljen a köztársaság !
A korona nagyon drága, A ra n y pálcza u markában,

Nem való az n királyra; Csavarjuk ki hamarjában ;
A királyra! Ugyan minek Ásót, kapát a kezébe,
Szamáron a bán-song nyereg ? Ássa m eg a sírját véle /
Éljen, Éljen,
Éljen a köztársaság ! Éljen a köztársaság !
Ez egyszer csak annyit m ondok :

Jó soká v o ltu n k bolondok,
Legyen egy kis eszünk végre',
Mászunk a király képére,
Éljen,
Éljen a köztársaság /
(Debreczen, 1848)
JÓZSEF ATTILA : ADY.ENDRE:
F a v á g ó D ózsa G y ö rg y unokája
Vágcm a iát hűvös halomba, Dózsa György unokája vagyok én,
fényesül a görcse sikongva, Népért síró, bús bocskoros nemes.
zúzmara hull szárnyas hajamra, Hé, nagyu.-ak, jó fesz tár. szőbaállni
csiklandani benyúl nyakamba
Kaszás népemmel, mert a Nyár heves.
bársonyon futnak perceim.
Fönn, fönn a fagy baltája villog, A Nyár heves s a ka ;za egyenes.

szikrádzik föld, ég, szem, a homlok, Hé, nagyurak : sok rossz, fehér ököl,
hajnalt suhint, forgács — fény röppen —
Mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe
amott is vág egy s dörmög közben :
tövit töröm s a gallya jut. Rettenetes, nagy chilivel özönöl?
— Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz, Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi lesz i

ne szisszenj minden kis szilánkhoz!
Rabló váraitokból merre fut
Ha odasújtsz körül a sorshoz,
az úri pusztaság rikoltoz — Hitvány hadatok ? Ha majd csörömpöléssel
a széles fejsze, mosolyog. Lecsukjuk a kaput?
32 r o m á n ia i m agyar szó naptára

OSZTÁLYHARC
ÉS
Irta:
HAZAFISÁG
R O B O T O S IMRE
népellenes uralkodó osztályok céltudatosan ham isították meg az igazi hazafiaság és

A nemzetköziség tartalmát. Az a rágaiom hadjárat, amelyet a tiszta hazafiság meg
személyesítői, a munkásosztály élenjáró harcosai ellen folytattak, nem volt egészen
eredménytelen. Széles közvéleményt sikerült nsC ÍT JJ megtéveszteniük és elhitetni,
hogy a hazafiság és nemzetköziség egymást kizáró tényezők: aki hazafi, nem lehet
nemetközi s aki nemzetközi, azt nem tö lth e ti el hazafias érzület.
Az események maguk leplezték le a rágalmat. Az önmaguk által félként „hazafiak“
két kézzel árulták el hazájukat, a t f e f,k, mig a munkásosztály nemzetközi
szellemétől áthatott legjobbjai harccal és vérükkel pecsételték meg hazájuk iránti
szeretetiiket. Megvilágosodott mindenki e lő tt hogy a HA ZA FIA K nemcsak szavalnak
a hazáról, hanem készek megvédelmezni hazájuk függetlenségét, készek dolgozni a
haza fölvirágoztatásáért. A hazafiak visszautasítják a szolgaságot és árulást s küzdenek
a nemzet méltóságáért, védelmezik népük békéjét, előmozdítják művelődésének kifej
lesztését A hazafiak cselekedetekkel tesznek hitet hazaszeretetük mellett.
A haza szeretete, a hazafiság, elválaszthatatlan a dolgozó nép érdekeinek képvi
seletétől, a haza szeretete össze van forrva a m unkások, dolgozó parasztok és haladó
értelmiségiek szeretetével. A hazában elsősorban nem a tájat, hanem a tá ja t benépesítő
dolgozó, alkotó, terem tő em bereket szeretjük. A Szilágyság, Kalotaszeg, vagy Prahova-
völgy szeretete, nemcsak a lágy dom bhajlatok, a síkság, vagy bércek szeretetét jelenti,
hanem hazánk e tájain dolgozó nép fiainak szeretetét, az ő m unkájuk megbecsülését,
fejlődésük előmozdítását, művelődésük ápolását, békéjük, nyugalmuk őrizetét.
Csak aki igv szereti hazáját, a táj és e m b e r szeretetének egységeként, csak az az
igazi hazafi, csak az EGYÁLTALÁN hazafi
Yan-e köze a haza ilyen szeretetéhez a nacionalista „hazafiaknak?“ Nincs, m ert az
ő „hazafiságuk“ a dolgozó nép legelemibb érdekeinek, fejlődése előfeltételeinek elti-
prásával egyértelmű. Az ő „hazafiságuk“ a tájak siralásában m erült ki (magyar vonat
kozásban a revizionizmus és sovinizmus táplálásában), amelynek egyetlen értelme az
volt. hogy elhitessék a megrabolt és jogfosztott néppel, hogy nyomorúságának nem a
tőkés kizsákmányolás, nem a nagybirtokok fojtogató gyűrűje az oka, hanem a területi
viszonyok. Ezt a „hazafias“ érvet használták fel arra, hogy a német fasizmus rabló-
háborújának cinkosaivá szegődjenek és a dolgozó nép százezreit ágyutölteléknek hasz
nálják fel a hazai és idegen tőkésföldesuri érdekek szolgálatában. Ilyen „hazafias“
ürügyekkel tám adták meg a szovjet népet, amely mindenekelőtt saját hazájukkal szem
ben elkövetett árulás volt: azért is, m ert népeink legigazibb b a rá tjá t tám adták hátha,
azt, akitől szabadulásunkat egyáltalán v á rh a ttu k (s akitől szabadságunkat megkaptuk)
s azért is, m e rt pusztulásba taszították a hazát.
em, az igazi liazafiságnak nincs semmi köze más népek gyűlöletéhez, más népek
A megtámadásához, elnyomásához és kifosztásához. Aki nem tudja tisztelni más nép
jogát a szabadsághoz, szeretetét hazája irá n t, aki meg akarja akadályozni más nép
nemzeti fejlődését, — gasdasági, politikai vagy művelődési tekintetben —■ az nem
szeretheti saját népét sem, nem tisztelheti saját hazája fiainak szabadságát művelődési
igényeit,-attól idegen a tiszta nemzeti érzület. Száz esztendő távlatából világítanak
Marx Károly szavai: „Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom“ .
S valóban mindenkinek személyes élményévé vált a közelmúlt esztendőkben, ami-

k o r a nacionalizmus tébolyult eszm ehirdetése és hatalm a súlyosodon a népekre hogy
börtönünkké v á lto z o tt hazánk, am ik o r b ö r tö n t kovácsoltunk más népek és nemzetisé
gek számára, a k á r az ország határain belül, a kár az oiszág határain túl.
Ez volt az igazi hazaárulás!
Nem lehet egyetlen népet, nem zetiséget sem megfosztani szabadságától, anélkül,
hogy ne köve tn é n k el merényletet saját n é p ü n k szabadsága ellen. A szabadság éppen
annyira nem osztható, mint amennyire nem osztható a béke s nem határolható el az
imperialista h á b o rú . A ki más népek szabadsága ellen indít h adjáratot, az a SZABAD
SÁG ellen in d íto tt hadjáratot, tehát saját nem zete szabadsága ellen is.
A hazaszeretet és hazafiságot nem a dicsekvő és melldöngető szavak alapján, hanem

a cselekedetek alapján, kell m eg íté ln ü n k , m ert ez az egyetlen igaz m é rté ke ennek
a tiszta és mély érzületnek. A cselekedetek elsősorban a munkásosztály, a dolgozó pa
rasztság és haladó értelmiség felé m u ta tn a k Náluk nem a szavak döntik el a hazafisá
got, hanem m in d e n n a p i alkotó m u n k á ju k . A munka, amely em berré teszi az embert,
magyarrá a m a g y a rt, románná a ro m á n t, stb. Amely megszépíti hazánk tájait azzal,
hogy teremtő m u n k á v a l termővé teszi földjét, feltárja kincseit, gyárakat épít. A mun
ka és alkotás, am ely gépeket tervez, harcol a dolgozó em berek egészségéért, amely
tanitja gyerm ekeinket, művészi alkotásokba fonja vágyainkat, előre lendíti fejlődésünkéi,
íme, ez a hazafiság, ez a hazaszeretet, ez a nép szeretete,
politika, az országvezetés is csak a k k o r nemzeti a k k o r fiiti a haza szeretete, ha a
A dolgozó nép nagy többségének é rd e k e vezeti s szeretete hatja át.
Ezért hamis m in d e n olyan érvelés, am ely a nemzeti é rdekeket „osztályfelettinek“
hirdeti, amely a „ n e m z e ti egység4' jelszavába öltözteti a nemzeti érdekek elárulását.
Nincs osztályfeietti nemzeti érdek. Nincs, m ert nem azonos a dolgozó nép ér
deke a kizsákm ányolok érdekeivel. N em azonos a magyar m unkás érdeke a magyar
gyáros és b a n k á r érdekével, mert az egyiknek az érdeke, hogy szabaddá váljon a ki
zsákmányolástól, a m ásiknak pedig az, hogy fenntartsa a kizsákmányolást. A magyar
munkás és a m a g v a r bankár között á th idalhatatlan ellentét van, a közös nyelv és közös
nemzetiség ellenére is. De a magyar m u n k á s és román, szláv sth. m unkás között nin
csenek érde k e lle n téte k , ha nyelvük m áskép ejti is a szót, hogy: SZABADSÁG!
S nincs közös kapocs a magyar szegény paraszt és magyar földesur vagy zsirosparaszl
között sem. A szegényparaszt csak a k k o r szűnik meg szegénynek lenni, ha megszűnik
létezni a földesur és zsirosparaszt. E zeknek léte össze van kötve a dogozó parasztság
kizsákmányolásával. S ezt aligha édesiti m eg, hogy saját nemzetének fia szorítja ki jo
gaiból és a közös nem zeti eredet ürügyén tördel kenyeréből nagyobb- s nagyobb da
rabot. Az analfabetizm us nem lesz könnyebb azáltal, hogy a nemzeti nyelvet és Írásje
gyeket jól ismerő és ügyesen kezelő „ h a z a fia k “ kényszerítik a dolgozó népre. A nem
zeti egység nem lesz egységf , azzal, ha a n n a k nevezzük.
A nemzeti é r d e k a nép érdekével azonos s nem a nép elnyomóinak és kifoszlólnak
érdekével.
Amíg a nem zet keretei között osztályok vannak, addig a NEMZETI É R D E K OSZ
TÁLYÉRDEK, s ez azonos a dolgozó osztályok érdekével. A nemzeti érdek a kkor lesz
egységes, am ikor egységes lesz maga a nem zet: amikor nem tagolják szét egymással
ellentétes osztályok. A kkor, amikor e ltű n n e k a kizsákmányolok és megszűnik a ki
zsákmányolás. H a a nemzetet azonos é r d e k ű dolgozó osztályok alkotják majd, ha belé
pünk a szeciálizmus korszakába, am elynek immár emeljük falait.
A nemzet feljődését csak az a lkotó mu nka biztosítja. Ezért is fűződik az igazi ha-
zafirság a dolgozó osztályokhoz, m e rt személyes m unkájukkal ők biztosítják a haza
létét, fennállását és fejlődését. E ta rta lo m nélkül nincs hazafiaság s üres szólamá se-
kélyesedriek a n e m z e ti jelszavak.
^ hazafiság az összes dolgozó osztályok együttm űködését feltételezi az ország felvi-
rágoztatásáért, a néptömegek életszínvonala emeléséért, ugyanakkor azonban közös
harcot jelent az osztályellenség, a kizsákm ányolok gazdasági, politikai hatalma, ideolo'
giai befolyása ellen.

A lia/afiság — az o6zlályharc és osztályéberség kimagasló jelentkezését - kívánja
meg. A nemzeti érdekek azt követelik a do Igozó osztályoktól, liogy kérlelhetetlen harcot
folytassanak a reakció ellen, a tőkések, fö'öesurak ellen, ezeknek politikai, gazdasági
vagy ideológiai képviselői ellen. Az osztály harc megtagadása, vagy elkenése nemcsak
az osztálvharc elárulása, nemcsak a marxi lenini-sztálini tanítások láhhaltiprisa, hanem
hazaárulás is. A munkásosztály harca a nemzet fejlődése ellenségei elleni harc, igy a
legmagasabbfoku hazafias hare.
A szocializmus felé való fejlődés időszakában, amikor az osztályharc egyre éle
sedik, az osztálybéke hirdetése, vagy gyakorlata a tőkés és földesúri osztályok közvet
len szolgálatát jelenti. Osztálybeke nincs és nem lehet egymással ellentétes érdekű osz
tályok között. Az osztálybéke álláspontja, vagy az osztályharc jelentőségének elhomá
lyositása gyakorlatilag az osztályellenség elleni harc feladását, dezertálást jelent és visz-
szaveti, vagy hátráltatja fejlődésében a nemzetet.
Minél fokozottabban, minél éberebben és engesztelhetetlenebből harcolunk az ősz
tályellenség ellen, annál jobban betöltjük hazafias szerepünket a nemzeti érdekek egye
temes szolgálatában.
m unkásosztály négy ta n ító i:
MARX—ENGELS
Kommunista Kiáltvány 1690 m ájus elsejei
előszavából
„Világ proletárjai egyesüljetek1” Amikor

immár negyvenkét esztendeje, az első párisi
forradalom előestéjén, amelyen a proletárság
külön követelésekkel állott elő, e szavakat vi
lággá k áltoltuk, csak csekélyke visszhang
támadt nyomában. De 1 8 6 4 szeptember 2 8 -án
a legtöbb nyugateurópai ország proletársaga a
dicső emlékezetű Nemzetközi Munkásizövet-
ségben egyesült. Való igaz, hogy az Inter-
nacionále csak kilenc esztendeig élt. De, hogy
az egész világ proletárságának az Internacio-
nále révén kötött örök szövetsége még él és
erőteljesebben él, mint valaha, arra éppen a
mai napnál jobb tanulság nem akad. Mert ma,
amikor én e sorokat írom, az európai és ame
rikai proletárság badiszem'ét tart első ízben
mozgositott csapatain, egységes hadseregként
mozgósítva, egy zászló alatt és egy legköze
lebbi cél érdekében: az Internacionálenak már
1 8 6 6 . évi genfi kongresszusától és a rárisi
munkáskongresszustó! 1 8 9 0 -ben ismételt pro-
klamált törvényben biztosított, nyolcórás
normál-munkanap érdekében. És a mai napnak
jelenetei majd megnyitják az egész világ kapi
talistáinak és földesurainak szemeit, hogy ma-
napság az egész világ proletárjai valóban egyesültek, ál' mellettem állana még Marx, hegy ezt sz:mől-
színre láthassa!
Londonban, 1 8 9 0 május i-éa.
ENGELS F.
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 3 5

H ő sn é l tö b b e k
N evük k é r d e d ? H án yat soroljak ?
H id d el, csaknem annyian v o lta k ,
m int csilla g o k a rét felett,
m int a fa levelek a z ágon
és m it h arm at a fű szá lo n
szá m ta la n o k s névtelenek.
Tettükre v a g y talán kiván csi ?

kár lenne k ö n yvek et kiásni,
tettü k tu d já k fá k és fü vek,
D e k ö n y v e t csak ma Írnak róluk —
m it itta k rég, m int a m aró lúg
csipdest a z em lékükét.
K a rd ju k a t keresni meguntam,
Te se k ere sd v a k m úzeum ban —
s főként ne p a lo tá k falán
N é zd m eg inkább kifent k a szá d a t
s e tolla t, min csak tin ta szá ra d ,
ezekkel harcolt valah ány.
É rm eiket nincs ki csodálja

Nem v o lta k v á lig dekorálva,
egyik g y a lu lt, m ásik kapált —
s m ert a term ést m ásoknak hordták
és m ás tá p lá lt a z ócska ország —
hazájuk h át ig y lett a Párt.
E gy eszm éért öm lött a vérük

s egy u j v ilá g v o lt a vezérü k,
katonájuk m inden szegény
s zá szló ju k — m ely harcukról hírt a d
p á r lá za d ó , ron gyos papírlap
s a riadójuk a remény.
D aluk im m ár szabadon szá rn ya l,

bennük s z lá v v a l és a rom ánnal
szivü k s z a v u k szö ve tk e zett,
Nem fa g g a tta k m ilyen m agyar v a g y ?
Nem h ird ették m aguk m agyarnak,
h a llg a tva h egyek a hegyek...
H ősnél többek g yő ztesek vo lta k

G yőzelm üknek jele a H olnap —
á lli su ja ik n á l sor la lat
s hol titokban fedték el őket
k ö szön tse fény a tem etőket
s e h u rrázatlan h o lta k a t!
HORVÁTH IM R E
36 KOMÁIN 1Al MAOYAK SZÓ NAPTÁRA

F o rra d a lm i m e g v a ló s ítá s o k
e s z te n d e je Irta: JAKAB ANTAL
„A gazdasági, politikai és szociális téren megvalósítandó új demokratikus vívmányok felé

menetelés közben léptünk be az 1948-as esztendőbe“ — állapította meg Vasile Luca, a Román
Munkáspárt titkára. Ez a jellemzés tökéletesen helytálló volt az elmúlt esztendőre, amely a for
radalmi megvalósítások, hazánkban a szocializmus építése kezdetének esztendeje volt.
Az 1948-as év előestélyén döntötte még népi demokráciánk ereje a királyság intézményét
és a Népköztársaság kikiáltásával úgy léptünk be az l/M8 -as forradalom századik esztendejébe,
hogy túljutottunk a polgári forradalom célkitűzésein s tovább lendülhettünk a szocializmus építésé
nek utján. Ez az országunk életében korszakalkotó jelentőségű esemény —, mint ahogy azt a Nép-
köztársaságot bejelentő kormányzati kiáltvány megállapította: — „az öntudatos és állhatatos mun
kásosztály szervezett erejének vezetésével és a vele szövetkezett dolgozó parasztsággal“ való
sulhatott csak meg. Száz esztendő keserves tapasztalatai után a dolgozó milliók meggyőződhettek
róla, hogy „a polgári demokratikus forradalom kiteljesitése csak a proletariátus hegemóniája alatt
vált lehetségessé, amikor Románia munkásosztálya a többi népi erők élére állva, döntő szerepet
vívott ki az államéletben“, hangoztatta általános jelentésében Oheorghe Gheorghiu-Dej a Román
Munkáspárt kongresszusán.
A KIRÁLYSÁG INTÉZMÉNYÉNEK MEGDÖNTÉSÉVEL
megdőlt a polgári-földesúri erődök legerősebbje és a közügyek irányítását teljesen a maga kezébe

vevő dolgozó nép a baráti Szovjetunió segítségével a maga erejére tám aszkodva határozott küz
delmet indíthatott jólétének megalapozásáért. A polgári és földesúri osztályok felett aratott döntő
győzelmek után elkövetkezhetett az idő, hogy gazdasági téren is kiteljesithessük politikai és társa
dalmi győzelmeinket és megtehessük az előkészületeket a tervgazdálkodás bevezetéséhez. Ez
utóbbi nélkül ugyanis nem valósítható meg a városi és falusi tömegek jóléte, a szocializmus ál
talános célkitűzése.
Az 1948-as év kezdetén előttünk álló új feladatok jellegét és lényegét Oheorghe Gheorghiu-
Dej az év elején a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának kiadásában megjelenő „Tartós bé
kéért és népi demokráciáért“ című lapban igy körvonalazta; „A termelés jelenlegi ritmusa nem felel
meg sem az ország legégetőbb gazdasági szükségleteinek, sem azoknak a feladatoknak, amelyek
gazdasági vonatkozásban Románia gyors fejlődése állit elénk . . , Országunk dolgozói előtt az a ma
gasztos feladat áll, hogy felszámoljuk a gazdasági és kulturális hátramaiadottságot, amelyet a reak
ciós rendszerektől örököltünk. Ezek a rendszerek imperialista gazdáik akaratát teljesítve, Romániát
visszamaradott helyzetben tartották, hogy ne vonhassa ki magát a Külföld! monopoltöke politikai és
gazdasági függősége alól“.
Ha számvetést végzünk és visszatekintiinkaz elmúlt esztendő megvalósítására, kétségbevon-
hatatlanul megállapíthatjuk, hogy a Gheorghiu-Dej által körvonalazott feladatoknak jelentős mér
tékben tettünk eleget. A Román Népköztársaságban az elmúlt év alatt úgy közjogi és gazdasági,
mint kulturális téren olyan alapvető szerkezeti változások következtek be, amelyek biztosítják álla
munk függetlenségét, szuverénltását s az életszínvonal emelésének soha eddig nem tapasztalt táv
latait nyitották meg.
FELADATAINK TERMÉSZETSZERŰLEG SZÜKSÉGESSÉ TETTÉK,
hogy a földesúri-polgári rend állami életünkre gyakorolt befolyásának felszámolása után demokrá
ciánk építő erőit fokozottabb mértékben tömöritsük és demokratikus szervezeteinket éppen ennek
a tömörítésnek érdekében megtisztítsuk a kizsákinányolóktól, illetve csatlósaiktól. Csakis igy tel
jesedhettek ki politikai győzelmeink s igy biztosíthattuk e győzelmekben rejlő nagyszerű lehetősé-
rom Ania i magyar szó na ptá r a 37

gek teljes kibontakozását. A dem okratikus pártokban és szervezetekben nagyszabású tisztogató
hadjárat indult meg s a m unkásosztály soraiban megbúvó árulók leleplezése és kizárása után
megvalósulhatott az egységes m unkáspárt, amelynek ereje, átütőképessége hathatós kezesség arra,
hogy dolgozó népünk kívánságai hiánytalanul megvalósulnak. A Román Munkáspárt február
21-én kezdődött kongresszusán G heorghe Gheorghiu-Dej történelmi jelentőségű beszéde hatalmas
munkaprogramot tá rt a munkásosztály elé. E program a népköztársasági államforma alkotmányos
lényegét körvonalazta: új korszak kezdetét. Hlyen programot csak az egységes erejű és a marxi-
lenini-sztálini tanításoknak megfelelő párt által vezérelt munkásosztály valósíthat meg. Éppen
ezért „a Román Munkáspártnak — a munkásosztály egységes pártjának — megvalósítását úgy
kell tekinteni, mint a romániai proletáriátus új nagy győzelmét a népi demokrácia építésére kifej
tett munkájában“. Az egységes m unkáspárt nicgvalósítása természetszerűleg vonta maga után,
hogy „a nép minden dolgozó rétege elismerte a proletáriátus vezető szerepét“, állapította meg
kongresszusi beszédében Ana P auker. így következhetett be az, hogy az alkotmányozó Nagy
Nemzetgyűlés megválasztás'ára népünk demokratikus erőtényezőinek hatalmas tábora egységes
arcvonalba, a Népi Demokrácia Frontjába tömörült. —
EZ A MUNKÁSOSZTÁLY ÁLTAL VEZETETT HATALMAS ERŐ
átütő választási győzelmet aratott és az új Alkotmány a városi és falusi dolgozó milliók cselekvő
hozzájárúlásával léphetett életbe.
A választás eredménye fényesen igazolta, hogy néptömegeink túlnyomóan nagy többsége:
a szavazati joggal rendelkezők 93,2 százaléka, szabad választáson magáévá tette azt a kormány
zati programot, am elyet a Román M unkáspárt által vezetett Népi Demokratikus Front terjesztett
eléje. Féléiét volt a szavazó a külföldi és belföldi reakciónak, hogy Románia népét többé nem lehet
letériteni a szocializmus építésének útjáról, mert meggyőződése, hogy csak ezen az úton járva
valósíthatja meg törekvéseit.
Az alkotm ány szentesítette az ország éle tében végbemenő korszakalkotó változásokat,
amelyek közül a legfontosabb, hogy „a politikai hatalom már nem az élösdi nagytőke vagy a földes
urak képviselőinek kezében, hanem a munkásosztály, a dolgozó földtnűvesség, a néphez hű értel
miség kezében vhn . . . Népköztársaságunknak nincsen és nem lehet semmi köze a polgári köztársa
sághoz. A gyakorlatban ez utóbbiak nem egyebek, mint a kizsákmányoló osztályok többé-kevésbb-4
álcázott diktatúrái a dolgozó tömegek nyakán“.
Éppen, m ert nemre, vallásra, nemzetiségre, fajra való tekintet nélkül az ország minden dol
gozója résztvett összeállításában, az új Alkotmány „magában foglalja az ország állampolgárai tel
jes jogegyenlőségének e lv é t...“ Ebből a szempontból is tehát korszakalkotó jelentőségű. Az ország
ban élő nem zetiségek jogegyenlőségének elsőleges feltétele éppen az volt, hogy az ország ügyeinek
intézésében döntő módon a munkásosztály élcsapatának ereje és ideológiája érvényesülhessen,
mivel egyedül ez lehet csak biztositéka az összes nemzetiségek szabad fejődésének.
ÚJRA BEIGAZOLÓDOTT A SZTÁLINI TÉTEL,
hogy amilyen mértékben érvényesül a munkásosz tály akarata a szocializmus építésében, úgy vál
nak teljesebbé a nemzetiségi egyenjogúság gyakorlati eredményei, n in t ahogy azt az elmúlt év fo
lyamán végrehajtott közoktatásügyi reform ban is tapasztalhattuk.
Term észetes tehát, hogy magukénak érezve az országot a munkások, dolgozó földművesek
és értelmiségiek egyre hatalmasabb lendülettel láttak hozzá az újjáépítéshez, gazdasági életünk
szocialista szektorainak megalapozásához. A mur kásosztály öntudatos tagjainak százezrei m a
gukévá tették a P á rt felhívását ás az üzemekben gyárakban nemes versengésre indultak, hogy a
dolgozó tömegek javára igennél ham arabb meg lehessen valósítani a magasabb általános élet
színvonalat. Ennek a mu.iKalendületnek tulajdonítható, hogy' mindjárt a választások után a pénz
ügyminisztérium, — hiven a Román M unkáspárt kormányzatiéig elfogadott programjához leszál
líthatta a városi és falusi dolgozó kisem berek adóját, hogy a munkásosztály osztályéivszerűségót
kezdte érvényesíteni az adópolitika terén. Annak ellenére, hogy az év első felében a nagytőkések
tovább folytatták szabotázskisérleteiket, a stabilizáció gyakorlati eredményéit sikerült kiteljesiteni.
Vasile Luca szavai szerint „ h a d a t ü z e n t ü n k a s z e g é n y s é g n e k “. Az adóeltitkolások

elleni kíméletlen hadjárat, a tőkések, gyártulajdonosok igazságos megadóztatása lehetőséget te
remtett arra, hogy nagyszabású ipari beruházások kezdődhessenek s kifejleszthessük az állam!
ipari szektort. 1948. május elsején jelentős árleszállítást hajtott végre a kormány s ez a folyamat
az egész esztendő kormányzati törekvéseit jelien ezte.
GAZDASÁGI ÉLETÜNK MEGSZILÁRDÍTÁSA
és az általános életszínvonal fokozatos emelése azonban nem valósulhatott volna meg az elért
arányban, ha ilyen irányú törekvéseink közben nem élveztük volna a világ legyőzhetetlen és
egyetlen nagy szocialista hazájának, a Szovjetül iónak, valamint u népi demokráciák országainak
támogatását. Június 8 -án, — miután megelőzőleg is iparcikkek, mezőgazdasági felszerelések, ter
mények és gépalkatrészek szállításával könnyítette gazdasági fejlődésünk ütemének fokozódását,
—, a Szovjetunió a Román Munkáspárt kezdeményezésére elengedte jóvátételi kötelezettségeink
teljesítésének felét. Országunk nagy barátja, Sztálin generalisszimusz, a Szovjetunió nevében beje
lentette, hogy 73,2 millió dollár értékű szállítási kötelezettséget engedett c! és ezáltal kiindulási
alapot terem tett ahhoz, hogy a fontosabb termelőeszközöket, bankokat, szállítási és biztosítási vál
lalatokat a nép tulajdonába vehesse át. Ezt a nagylelkű tám ogatást országunk demokratikus erői
tudták csak biztosítani dolgozó népünk számára. Annak a következetes békepolitikának méltány
lása volt, amelyet a Munkáspárt vezetésével országunk folytatott a háborúra úszitó imperialisták
és honi csatlósaik ellen. Demokráciánk győzelmei megszilárdították tehát baráti kapcsolatainkat a
Szovjetunióval és a szomszédos népi demokráciák országaival. Hatékonyan kifejezésre jutott ez a
velük megkötött baráti, kölcsönös segélynyújtási és együtműködési szerződésekben, amelyek egy
aránt vonatkoztak politikai, gazdasági és kulturális kérdésekre. Hazánk H entős tényezőjévé vált
a Szovjetunió-vezette demokratikus J béketábornak.
Elegendő csak néhány szóban utalni az elmúlt év folyamán végbement nagyszabású gyakor
lati megvalósításokra: a fontosabb termelőeszközök, az erdők államosítására, a konkordátum fel
mondásával, a vallási élet szabadságának biztosítására, az osztályharc szempontjai szerint végre
hajtott gabonabeszolgáltatásra, az állami kereskedelem megszervezésére, a falvak életében a szo
cialista szektort képviselő állami mintagazdaságok és gépállomások újjászervezésére, a közoktatás-
ügyi reformra, és azonnal kitűnik, hogy mendezek a reformok csak a városi és falusi nép óriási
többségének hozzájárúlásával voltak végrehajthatók. Nem valósulhattak volna meg a munkásosz
tály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége nélkül, amely éppen a közös harc ered
ményei közben szilárdult meg. A dolgozó parasztság felismerte azt, amit Gheorghe Gheorghiu-Dcj
a munkásosztály és a parasztság szövetségének gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban állapított
meg, hogy „ . . . a munkásosztály élcsapata az a következetes erő, amelynek a parasztság nemcsak
a kizsákmányolás és a politikai elnyomatás igája alóli felszabadulását köszönheti, hanem azt Is,
hogy szerepet kapott a politikai életben, a közügyek intézésében“.
AZ ELMÚLT ESZTENDŐ EGYIK LEGFONTOSABB FEJLEMÉNYE,
hogy a szocializmus építésére irányuló tömegmozgalmi tevékenység kiterjedt a falvakra is. Az év

a falúsi osztályharc kiéleződésének jegyében zajlott le s ennek során megkezdődött az egyre foko
zódó ütemű küzdelem a dolgozó parasztságot kizsákmányoló, gazdasági és társadalmi előmenetelé
ben gáncsoló zsiros parasztok ellen. Ebben a kűz delmében a dolgozó parasztságot hathatóan támo
gatja a munkásosztály. A cél: fokozatosan felszámolni falún is a kizsákmányolást és lerakni, illetve
megszilárdit'ani a szocializmus építésének alapját a mezőgadasági termelés terén is. Az állami
mintabirtokok a mezőgazdasági termelés szocialista szektorát jelentik.
Éppen a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdulása váltotta ki
a megvalósított nagyszabású reformokat s terem tett kiinduló pontot ahhoz, hogy bevezethessük
országunkban a termelés tervszerűsitését. amely új, nagvszerű távlatokat nyit meg országunk népe
előtt ar áBajános jólét felé vezető úton.

A dolgozókkal — a dolgozókéit
Irta: K A C S Ó S Á N D O R
a Magyar Népi Szövetség országos elnöke
A második világháború, a Szovjetunió példátlanul álló dicsőséges

hauisikerei folytán, a világ haladó erőinek a győzelmével végződött. Ez a
győzelem viszont kikristályositolta s egyben kiélezte a történelmi fejlődésér1
folyó további politikai, társadalmi és gazdasági küzdelmet. Alexandrovics
Zsdánov emlékezetes politikai elemzése szerint, amelyet azóta az események
olyan rádöbbenlően igazoltak, a világ két táborra szakadt. A demokratikus
és imperiálista ellenes tábor, amelynek, élén a Szovjetunió áll elsősorban a
békéért * a békét biztositó, s'T.- ' mindenféle kizsákmányolást és min
denféle elnyomást megszüntető demokratikus fejlődésért, végső fokon a
szocializmusért küzd. Az imperiálista és demokrácia-ellenes táborban vi
szont, amelynek parancsnoka az Északamerikai Egyesült Államok a világ
maradi, reakciós, haladás-ellenes erői tömörültek, hogy fenntarthassák a
kizsákmányolás és áz elnyomás rendszerét ' ,
i . ''r*; ' , '.. . ....; • .
Országunk, a Román Népköztársaság, ebben a békéért és a törté
nelmi fejlődésért folyó nagy küzdelemben a népi demokráciák országai
közé tartozik, amelyek a Szovjetunió erkölcsi, politikai és nem utolsó sor
ban anyagi segítségével már a békét biztositó szocializmust építik. Nyilván
való, hogy miként a világpolitikában, úgy nálunk is ez a békét biztositó
építő munka a kiéleződött osztályharc jegyében folyik. \ Román Népköz
társaságban élő magyar nemzetiség szervezetének, a Magyar Népi
Szövetségnek, ha a történelmi fejlődés vonalán akar maradni, ha a békét
védő és biztositó erők oldalán akar maradni, ha valóban a magyar nemzeti
ség érdekeit akarja képviselni, elkerülhetetlen feladata, hogy e kiéleződött
osztályharc alapján vegyen részt, minden nemzeti elzárkózás és elkülönülés
nélkül — Köztár:aságunk dolgozóinak szociálizmust építő erőfeszítéseiben
Felismerte ezt a feladatát a Magyar Népi Szövetség? Igen, felismerte.
Már 1047 májusában felvette e küzdelmet a nemzeti alapon való külön-
zárkózást és egymással ellentétes érdekű társadalmi rétegek „magyar ala
pon“ való tömörítését hirdető „elvtelen magyar egység“ reakciós kísérlete*
ellen. A végrehajtóbizottság májusi határozata után megindult tisztulási
folyamatot nemcsak szentesítette, hanem felfokozta az 1947. novemberében
tartott kongresszus, amely az „elvtelen magyar egység“ gondolatának teljes
felszámolásával egyidejűleg kimondja, hogy „szervezetünk feladata a romá
niai magyarság demokratikus elemeinek: a dolgozó parasztságnak, a mun-
kásságnak^ a városi kis< mbereknek és a haladó értelmiségieknek össze
fogása.“ C
A k o n g re ssz u si állásfoglalás a z o n b a n ö n m a g á b a n m ég n e m bizonyult
elégségesnek. Városi é$ m egyei szervezeteinkben, de m ég ezek vezetőségei-

Ben is maradtak olyan elemek, amelyek a kizsákmányoló, mások munkájá
ból gazdagodó, vagy fölösen jól élő rétegekből kerültek ki. Még rosszabb
volt a helyzet falusi szervezeteinknél, amelyek többségénél az irányítást a
módosabb gazdák ragadták magukhoz, akár azzal, hogy az egész vezető
séget ők alkották, akár azzal, hogy „jobb felkészültségükkel“, vagyonuk
révén élvezett „tekintélyükkel“ háttérbe szorították a vezetőségben esetleg
többségben lévő szegény földmiveseket. Falusi szervezeteink, egyrésze. vá
rosi és megyei szervezeteink kisebb hányada igy munkaképtelenné vált ab
ban a lendületes előretörésben, amelyet Népköztársaságunk munkásosztá
lya, élen a Komán Munkáspárttal, most már a szociálizmus ép tése érdeké
ben kezdeményezett és irányított. Világosan felismerhetők és káros hatá
rukban felmérhetők lettek ezek a hibák akkor, amikor a nagyobb termelő
üzemek államosításával, a gabonabegyüjtésekkel, a vetési csaták irányításá
val, és az új, a szegényebb rétegek terhe n enyhítő adózási rendszer beveze
tésével az osztályharc tovább élesedett. Szervezeteinket, illetve szervezetein
ken keresztül az ország építésében annyira közvetlenül érdekelt dolgozó
tömegeinket a/ ilyen társadalmi összetételű, következésképpen ideológiailag
felkészületlen, sőt éppen ellenséges érzületii vezetőségekkel nem tudtuk
megfelelő mértékben mozgósítani. így tanított meg most már a gyakorlat
s arra, hogy népi demokráciánk mostani fejlődési szakaszában elkerülhe-
'etlenül szükségünk van egyrészt a Román Munkáspárt segítő irányítására,
násrészt szervezeteink gyökeres átfésülésére abból a szempontból, hogy
r Magyar Népi Szövetég ne csak elméletileg, hanem gyakorlatilag js való
ban a magyar dolgozó tömegek szervezete legyen, vezetésébm pedig nia-
'ndéktalamil a dolgozó rétegek érdeke és akarata érvényesüljön. A Csík
szeredában 1948. júliusában tartott központi intézőbizottsági gyűlésünk
mnek, a feladatnak a megoldását tűzte napirendjére. Az itt elfogadott hatá
rozatok közül, melyek mindegyike a fenti követelményeknek megfelelő
yükeres átalakulást szolgálta, ezen a helyen a négy legfontosabbat emel
ik kL
1. „A Magyar Népi Szövetség, ha valóban a széles' dolgozó tömegek
;rd(.keit akarja képviselni, nem térhet ki az osztályharcban való tevékeny
■észvétel elől. Fzzel a magatartásával elősegíti az ember ember által való
kizsákmányolásának felszámolását és támogatja a soraink nagy többségét
kitevő dolgozó feldmivesség harcát az őt kizsákmányoló falusi kapitalista
lemek ellen.“
2. „A munkásosztály és élcsapata vezető szerepének tagadása a Ma
gyar Népi Szövetség életében is veszélyes elhajlást jelentett a népi demo
krácia vonalától és a reakciós kizsákmányoló elemek térhódítását eredmé
nyezte a szervezet vezetésében is ..
3. „A nemzetiségi kérdés lényegében osztálykérdés és csak hazánk,
demokratikus, illetve szoc álisla fejlődésével nyerhet teljes megoldást..
4. „A letünőben levő kizsákmányoló társadalmi osztályok és impe-
riálista gazdáik minden formában igyekeznek fertőző eszmékkel bénítani,
bomlasztani demokratikus építő munkánkat. Ilyen álcázott köntösben je-
«OM ÄNIAI MAGYAR SZÓ NAFTÁRA 41

«entkezik a reakció az egyház berke ben . . . Nem törhetjük, hogy vallási
Köntösben hazug, reakciós propagandával mételyezzék néptömegeinket és
meghasonlásba kergessék őket a következetes demokratikus fejlődéssel
szemben, ami egyedül biztosíthatja számunkra a felemelkedést.“
A Csíkszeredái határozatok nagy erjedést s egyben erőteljes újabb
tisztulást eredményeztek szervezeteinkben. Megállapíthattuk, hogy az „elv
telen egység“ teljes ideológiai felszámolása tömegeink előtt csak ezekkel
a határozatokkal történt meg. Teljes gyakorlati felszámolását a határoza
tok szellemében irányított tisztújító választásokkal kellett végrehajtanunk.
E választások milden magyarlakta községben, városban és megyében 1948.
október hónap folyamán történtek meg, rendkívül alapos előkészítő munka
után és gondos ellenőrzés mellett.
A tisztújító választások eredményét elemezve megállapíthatjuk, hogy
megközelítettük a Csíkszeredában kiiüzött eélt, amelyet a központi intéző-
bizottság gyűlés az alábbi mondatokban szegezett le:
„Magyar Népi Szövetségünknek . . . úgy vezetőségeiben, mint társa
dalmi összetételében az eddiginél ss fokozottabb mértékben képviselnie keli
egyre irainosabban fejlődő népi demokráciánk követkéz« tcsen demokratikus
harci szellemét. Ilyen azonban csak úgy lehet, ha követk« zetesen n magyar
dolgozó földművesek, a városi dolgozó kisemberek és a haladó értelmiségi* k
szervezete lesz és kiküszöböl munkája irányításából minden kizsákmányoló
bt folyást. El keli távolitannnk mindenféle reaciós és népellenes elemet. . .
Megfelelve e feladatnak, bizalommal haladunk előre a munkásosztály
és annak élcsapata a Román Munkáspárt által mutatott úton népi demo
kráciánk elmélyítéséért, a dolgozó nép teljes jólétéért, a tartós békéért
Rabszolgák
— K a z a c h h ősi é n e k b ő l —
. . . Részeg szivükben felgyűlt a harag

és ajkukon keitek dühös szavak
Nekünk nem futnék szép vörös ruhák
nekünk nem nőnek délceg paripák,
számunkra nincs boldogság, szerelem,
nekünk gazdánknál vőpénz nem tetem,
mi nem vagyunk őnéki gyermeki,
n eg egy birkát sem érünk őneki,
bár számtalan sok barma rá' velünk,
amig zihálva elfogy majd erőnk
s a puszta földön megdögölhetünk . . ,
BALÁZS BÉLA és
G F .R É B L. fo rd ítá sa

A marxizmus és leninizmus
korunk vezérlő ideológiája csehi gyula
„A Szovjetunió története nem más, mint az életbe átvitt marxizmus-
leninizmus“ — írta a Szovjetunió Kommunista (bolseviki) Pártjának Köz
ponti Bizottsága abban a Határozatában, amelyet a Párttörténet megjelenése
után adott ki a pártpropaganda átszervezésének ügyében.
Amikor tehát a marxizmus-leninizmus világtörténelmi jelentőségét meg
akarjuk érteni és meg akarjuk érttetni, legeisősorban arra a döntő válto
zásra kell gondolnunk, amelyet az emberiség történetében a szocializmus
korát megnyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelent és amelynek
előkészítésében, diadalában és kibontakozásában óriási szerepet játszott a
tömegekbe behatoló és körükben anyagi erővé váló eszme: a marxista-
leninista elmélet.
Az ember évezredek óta képes arra, hogy a természetet megismerje és
hogy ezt a megismerést, amely maga és a gyakorlati szükségletektől
kapja indítékát, a gyakorlat szolgálatába állítsa.
A polgári forradalmak előtt és közvetlenül utánuk a természettudomá
nyok és gyakorlati alkalmazásuk: a technika és technológia legkülönfélébb
ágai addig elképzelhetetlen virágzásnak indultak.
Ezt távolról sem mondhatjuk az emberi társadalom múltjára, jelenére
és jövőbeni útjára vonatkozó ismeretekről. A polgárság tudománya ezen a
téren teljesen csődöt mondott. A történelem és a társadalom tudománya
nem születhetett meg, a társadalom tudatos irányításáról szó sem lehetett
a burzsoázia osztályuralmának keretében. A polgárság, amely merészen
tört a természet megismerésére és a természeti erők leigázására elta
karta arcát a társadalom tudományos megismerése előtt. Nem is tehetett
másként: a társadalmi élet '.örvényszerűségének felismerése az ő kikerül
hetetlen pusztulását jelentette volna.
A társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek felismerése bebizonyítja,
hogy amint a polgárság forradalmi úton legyőzte h feudalizmust, a polgár
ság osztályuralmínak is véget _kell érnie és az emberi társadalomnak egy ;j.
magasabb, kizsákmányolástól és elnyomatástól mentes rendbe kell forra
dalmi módon átlendülnie.
A természet, a társadalom és az emberi gondolkodás mozgási törvé
nyeiről szóló egységes tudomány mégis megszületett, de nem a polgárság
segítségével, hanem a polgárság osztályuralma elleni harcban. A pioletá-
riátus forradalmi világnézete: a dialektikus materializmus ez. Marx és En
gels, a proletáriátus nagy tanítómesterei azzal, hogy az emberi művelődés
minden eddigi vívmányát kritikailag Feldolgozták és az osztályharc tapasz
talatait általánosítva egységes tudományos rendszerbe, az első következe
tesen tudományos világnézetbe foglalták, olyan ideológiai fegyvert adlak a
forradalmi proletáriátus kezébe, amelynek birtokában az képessé vált világ-
történelmi hivatásának teljesítésére.
„A filozófusok eddig különféle képen magyarázták a világot; a feladat
az, hogy megváltoztassuk“ — írta a fiatal Marx 1845-ben a hires 11.
Feuerbach tézisben. Hűséges harcostársával, Engelsszel közel félszázados
munka és gyakorlati küzdelem árán ki is dolgozta ezt a világnézetet: a világ
megváltoztatásának és a szocia!izmus-kommunizmus megvalósításának ezt
a forradalmi tudományát, amely fordulatot jelentett az emberi gondokodás
és a társadalmi cselekvés történetében. A dialektikus materializmus — a
materialista dialektikának és a filozófiai materializmusnak ez a leginaga-
P.OMÁiMAl MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 43

T
sabb szintézise a szocializmust utópiából tudománnyá tette; majd a nagy

alapítók halála után, a XX. század első évtizedeiben, a két széliemétiás
méltó örököseinek, L e n i n n ek és S z t á l i n n a k vezetése alatt az orosz
országi proletariátus újabb döntő lépést tett: továbbfejlesztette a marxiz
must a forradalmak és a világháborúk viharos korszakában és a szocializ
must tudományból valósággá tette a világ egyhatodán.
A dialektikus módszer és a filozófiai materializmus minőségileg uj
fokon való egyesülése ilyen módon lehetővé tette az első igazán tudomá
nyos világnézet megszületését és ennek a világnézetnek a gyakorlatba vaió
átvitele a proletariátus nemzetközi harca a tőkés rend forradalmi felszámo
lásáért, a szocializmus diaialraviteléért.
Annak, aki a marxizmus-leninizmus tanításaihoz közeledik, ebből a
szempontból kell kiindulnia.
A társadalom fejlődése e szemléleten át vizsgálva már nem a véletlen
nek tömkelegé, hanem éppen úgy törvényszerűségek alapján történik, mini
a természet folyamatai. Az ember pedig, azáltal, hogy felismeri ezeket a
törvényszerűségeket, képes arra, hogy úrrá váljék fölöttük és tudatosan
alakítsa a társadalom sorsát; megtegye, Engels szép szavával élve az ugrást
a „szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába“.
A marxizmus megismerésének szükségességessé nyilvánvalóvá válik
minden olyan becsületes dolgozó ember számára, aki felismeri, hogy a helye
a munkásosztály és annak élcsapata, a Román Muskáspárt mellett van;
hogy neki is bele kell kapcsolódnia minden erejével és teljes tudásával a
régi, bűnös társadalom végleges megsemmisítéséért és az új, szabad, szo
cialista társadalom felépítéséért való harcba. Az, akinek sikerül behatolnia
a marxizmus-leninizmus ismeretébe, megérti a korát, felismeri a fejlődés
irányát, maga is hatékony tényezőjévé válik az új és a régi, a pusztuló és
a születő közötti küzdelemnek,
mégpedig a helyes oldalon: a haladás, a fejlődés, a munkásosztály és a
Munkáspárt oldalán.
A tudomány a nép szolgálatában

A haladó szovjettudomány főtulajdonsága az, hogy — mint Sztálin elvtárs
mondja — „nem kér ti el ins gát a néptől, nem tartja magát távol a néptől hsnem kész
arra, hogy a népnek szolgáljon.” A rég; Oroszországban nem ritkán nyilvánult meg
őszinte demokratizmus a tudósok részéről, akik arra törekedtek, hogy tudásukat a
dolgozók érdekeinek szolgálatába állitsák. Elég, ha vis;.zaemlékszünk Lomonoszov,
Sztesenov, Tlmlrjázev és mások életére és munkálkodására. Ámde a tudósok e nemes
törekvései az ő személyes ügyük volt, személyes kezdeményezésük megnyilvánulása,
amelyet az uralkodó osztáJyok nem ritkán elfojtottak. Az Októberi Szocialista For.
radai< m gyökeres fordulatot idézftt elő a tudománynak a társadalomban elfogiaU
helyzetében: a tudományt a nép szolgálatába állította . . .
A tudományos világban teljesen ismeretlen egyszerű gyakorlati embereknek,
ujjitöknak is szívügyévé lett a tudomány* A tudomány az akadémiák és egyetemek
„szentélyéből” betért a gyárakba és a falvakba le, megszűnt a nemesség, 3 burzsoázia
kiváltsága lenni. A fiatal szovjettudósok többsége a munkások és parasztok gyér.
mckeinek soraiból került ki.

A nemzeti fogeg
a Román Jtépkőztáteaoácfkan
Irta Bányai László, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának
tagja, á MNSz alelnöke
A jogegyenlőségnek alapját jelentő demokrata rendszer megerősítése a valóság

ban a demokrácia haladó jellegének, a népi demokratikus erőknek megerősítését
jelenti. A széles magyar dolgozó tömegek a felszabadulás után mindennapi küzdel
mükben mérték le, saját bőrükön érzékelték Mániuék és hasonszőrű magyar cinko
saik, polgári „demokráciáját“, amely a földesurak és tőkések, valamint imperialista
gazdáik régi soviniszta uralmát akarta visszaállítani. Yiszont jogaik kiszélesítésében, a
testvéri szellem meggyökerezésében érzékelték a népi demokrata erők közös harcának
gyümölcsét, élükön a nemzetiségi politikájában is legszilárdabb Román Kommunista
Párttal.
A nemzeti jogegyenlőség terén a Román Kommunista Párt segítségével elért
eredmények kezdettől fogva kisérik az ország demokratikus fejlődésének útját.
Feloszlatják a Maniu-gárdistáktól és a Radescu-kormáriy északerdélyi soviniszta
hatóságaitól elhurcolt polgári lakósok fogolytáborait s a délerdélyi magyarok internáló
táborait. Feloszlatják az Antonescu-rendszer alatt a magyar katona kötelesek számára
felállított hírhedt munkatáborokat s közkegyelmet kapnak a fasiszta kormányzat poli
tikai és katonai elitéltjei. Az eddigi soviniszta gyakorlattal szemben a Nemzetiségi
Statusnak nevezett 1945-ös törvényrendeletben már ilyen pontok vannak: „A faji
származásnak a román állampolgárok jogi helyzetének megállapítása céljából való
kutatása tilos“. „A nyelvi, vallási, származási, illetve nemzetiségi különbség egyetlen
román állampolgár részére sem képezhet akadályt. . . a közhivatalokba való kinevezés
vagy bármely foglalkozás üzését illetőleg“, „Minden román állampolgár kizárólagos
és egyéni joga anyanyelvének, vagy nemzetiségének megállapítása“.
Elvi jelentősége van annak, amikor rendeletileg szüntetik meg a „kisebbség“ el
nevezést és a „nemzetiség“ szóval helyettesítik. Majd törvény jelenik meg a Nemzeti
ségi Statútum ellen elkövetett egyes bűncselekmények megtorlásáról, az állampolgári
egyenlőség és a szabadságjogok védelmében, különös tekintettel az anyanyelv szabad
használatára. Ez annál jelentősebb tény, mert a múltban semmiféle büntetőtörvény
nem támasztotta alá a szavakban kifejezett, de a valóságban nem létező törvény-
előttj jogegyenlőséget,
A földreform révén, amely megsemmisítette a nagybirtokosok gazdasági hatalmát,
közel 50,000 magyar dolgozó földműves jutott földhöz.
Kiépül a magyar tannyelvű iskolahálózat, óvodától az egyetemig. 1947 szeptem
ber 1-ig 2071 elemi iskola és óvoda, ISI középiskola létesül. Megalakulnak az első
magyar tannyelvű iskolák a moldvai csángók számára.
Államj intézményekké válnak a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi és sepsi
szentgyörgyi magyar színházak. Állami Magyar Zene- és Színművészeti iskola létesül.
A közigazgatásban a magyarlakta területeken mind nagyobb számban érvényesül
nek a magyar nemzetiségű hivatalnokok. A széicely megyék élére magyar megye-
főnököket állítanak. A közigazgatásba befurakodott soviniszta elemeket eltávolítják.
4 nemzetiségi jogegyenlőség kerete egyre élőbb tartalommal telik meg. -
A sajátos nyelvi műveltség és szokások szabad megnyilvánulását még kísérik ilt-ott
különböző viszontagságok. A múlt kisértetei még keltenek itt-ott rémlátomást. A múlt
levitézlet vezető körei magyar és román részről még megkísérelnek aknamunkát foly
tatni a demokratikus építés ellen, két oldalról is tápot adva a sovinizmusnak. De az
ittélő magyar nemzetiség a haladó demokrata erők, elsőrorban a munkásosztály meg
nem szűnő támogatásával magában az államhatalomban szilárd támaszra talál. Méltán
állapítja meg Gheorghiu-Dej, hogy „a ro-mán nép és az együttélő nemzetiségek kö-

zötti jogegyenlőségre alapozott testvériség az állam kormányzati elvévé vált és a
testvéri együttélés ennek a jogegyenlőségnek alapján a román demokratikus fejlődés
egyik főelemét képezi“. .»
A nemzeti jogegyenlőség iránymutató jelszóból mindennapi valósággá válik.
A munkásosztály politikai egységének megvalósulása után a Román Munkáspárt
alapokmányából is ez csendül ki, amikor kihangsúlyozza a szövetségét „a nemzetisé
gek népi tömegeivel“. „Az egységes Munkáspárt — mondja az Alapokmány — 'ávol
áll minden sovinizmustól, kíméletlenül harcol a faji, vagy nemzeti megkülönböztetés
ellen és magatartását a proletár nemzetköziség és a népek közötti teslvériség ideológiája
határozza meg“. Továbbá „az egységes Munkáspárt minden erejével támogatja a ro
mán és az együttélő népek tudományának, kultúrájának, valamint művészetének fej
lesztését a következő elv alapján: külső jellegét tekintve nemzeti és tartalomra nézve
következetesen demokrata“.
Ugyanezt a gondolatot hangsúlyozza Gheorghiu-Dej politikai jelentésében, a Ro
mán Munkáspárt 1948 február 21—23 között tartott kongresszusán: ,A következetes
demokratikus vonal kezdeményezői a nemzetiségi politikában a munkáserők. A bár
milyen nemzetiségű szegényparasztok egyenlő jogban részesítése a földreform folya
mán, a nemzetiségi iskolák állam; fenntartása, magyar egyetem létesítése, az anya
nyelv használatának joga a közigazgatásban, az együttlakó nemzetiségek és demokra
tikus szervezeteik tényleges, teljes jogegyenlőségén alapuló részvétele a politikai élet
ben, — ime ezek jellemzik a Román Népköztársaság nemzetiségi politikáját“.
Az uj alkotmány már teljes egészében a dolgozók alkotmánya s a román nép és
az együttlakó nemzetiségek közös hazáját erősíti. Törvényes büntetést ir elő „a faji
vagy nemzetiség; gyűlölet bá/milven hirdetése vagy megnyilvánulása“ ellen (17. sza
kasz). Ezen kivül kinyilvánítja, hogy „a Román Népköztársaság biztosítja az együttélő
nemzetiségek számára az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelvi oktatás
minden fokozaton való megszervezését. Azokban a körzetekben, ahol nemcsak román,
hanem más nemzetiségű lakosság is él, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban
az illető nemzetiség nyelvét is szóban és írásban használni kell és tisztviselőket kell ki
nevezni az illető nemzetiség soraiból, vagy olyan más nemzetiségűek közül, akik isme
rik a helyi iakósságnyelvét“. (24. szakaszt.
Az uj alkotmány azonban, éppen úgy, mint a nyomában megjelenő reform-
törvények, nemcsak nemzetiségi pontjaiban, hanem egész tartalmában és szellemében
is fordulatot jelentett, amikor alapjában szünteti meg a társadalmi és nemzeti elnyo
másra épült reakciós rendszer maradványait. Minden előfeltételt megteremt, hogy a
valamikor üldözött kisebbségből nemcsak egyenjogú nemzetiséggé, hanem valóban
honpolgárokká lettünk.
....... nemzeti egyenjogúság ni-m.cn formájában, (a nyelv használata, iskolák,

stb.) a nemzeti kérdés megoldásának szükséges pontja. Az ország demokratizálásá
nak alapján k itocsájtott s ez egész államban érvényes törvény szűk égés, amely ki
vétel nélkül tiltja a nemzeti előjogok minden fajtáját és a nemzeti kisebbségek jogai
nak bármilyen korlátozását vagy meg zoritását.
Ez és csakis ez lehet a kisebbségek jogainak tényleges és nemcsak papiron
lévő biztosítéka : .
....... A szervezet típusa nemcsak a gyakorlati munkára van hatással, hanem
Öltő- hihetetlenül rányomja bélyegét a munkás egész szellemi életére. A munkás
szervezetének életét éli morális tekintetben ott fejlődik és ott kapja nevelését, ffis
annaa következtében, hogy látogatja a szervezetet s ott mindannyiszor találkozik
más nemzetiségű elvtársaival és azokkal együtt, a közös kollektíva vezetése alatt
közös harcot viv — mélyen áthatja az a gondolat, hogy a munkálok mindenekelőtt
egyetlen osztály családtagjai, a szocializmus egységes hadseregének tagjai. Ez pedig
óriási nevelöhatáscal van a munkásosztály széles rétegeire , . O
Stalin: Marxizmus és Nemzeti kérdés.

GOLDBERGER MIKLÓS
A jttoíetáúátuó
foa "mnn—
ddgftataürióág
i r miii ■ ■ n in » » iB r lT—
A történelem folyamén az elnyomottak számos harcot vivtnk kizsákmányolóik és elnyomóik

ellen.
így ismeretesek a bábolnai parasztlázadások 1437-ből, a Dózsa-lázadás 1514-ből, Horea,
Kloska és Krisán lázadása 1784-ben, az 1907. évi f elkelés és a sok többi, amelyeknek a fellázadt pa
rasztság ezrei estek áldozatául. Ezekben a felkelt' sekben a parasztok hr talmas tömegei vettek részi
iogos követeléseik kiharcolásáért. Mégis a bojároknak és a grófoknak mindig sikerült vérbe főj
laniók a parasztok felkelését.
Hasonlóképpen nagy harcokat vívott a munkásosztály is a kapitalista kizsákmányolás ellen
A munkásosztálynak ezekben a sztrájkok és hata’mas utcai tüntetések formájában vívott harcaiban
számos áldozata volt, akiket a kapitalista-földesúri rendszerek golyói terítettek le.
Gyakran ezek 3 harcok részleges sikerekhez vezettek, vagyis nagyobb karéi kenyérhez jut
tatták a harcosokat, de nem tudták a nyomorúság okát: a kapitalista kizsákmányolást kiküszöbölni
Ilyen nagy akció volt nálunk az 1920. évi általános sztrájk, a vasutasok és petróleumipari munká
sok sztrájkja 1933-ban, stb.
A vereségek legfőbb -oka az volt, hogy: a parasztságnak nem volt olyan őszinte szövetsé
gese és vezetője, mint a munkásosztály, az egyetlen végsőkig forradalmi osztály, — a munkásosz
tály harcai pedig nem kapcsolódtak, nem találtak támogatásra term észetes szövetségese, a pa
rasztság részéről.
Ebből fakad a tanulság, hogy a m u n k á s o k é s p a r a s z t s á g s z ö v e t s é g é r e v a n
s z ü k s é g , hogy sikerrel folytathassák a harcot a kizsákmányolok és elnyomók ellen.
Ebben a szövetségben a munkásosztályé a a vezetőszerep. Az idősebb fivér szerepét kell
betöltenie, aki megedződött a történelem folyamán a kapitalista kizsákmányolás ellen folytatott
harcban és nagyobb tapasztalatra telt szart.
A parasztságénem lehet a vezetőszerep ama tén y folytán, hogy a kapitalista társadalomban nem
alkot azonos érdekű egységes osztályt. A parasztság között megtaláljuk a földnélküli vagy kevés
földdel biró szegénypnrasztot, aki más földjén is kénytelen dolgozni, hogy megélhessen. Aztán
ott vannak a középparasztok, akiknek annyi földjük van, amennyit maguk egyedül családtagjaik
kal megtudnak művelni. (A parasztság e két rétegét, joggal nevezzük dolgozó parasztságnak.)
Vannak aztán zsíros parasztok, akik mások munkáját kizsákmányoliák, és akik noha néha az
általuk fizetett paraszttal egysorban dolgoznak, de azt csak azért teszik hogy megmutassák, ho
gyan siivit a kusza izmos kezükben, hogy aztán minél több munkát követelhessenek a kizsákmányolt
parasztoktól. íme miért folyik osztályharc a parasztság kebelén belül is, mivel a szegényparasztok
érdekei nem lehetnek azonosok a zsíros parasztok érdekeivel. Ám a szolidaritás szelleme neheze!)
ben alakul ki a dolgozó parasztság soraiban. Mindegyik kiilön-kiilön dolgozik a maga udvarán, csak
a nyomorúság és a földesurak s zsirosparasztok kizsákmányolása egyesíti őket
Ezzel szemben a munkásosztály egységes osztályt képez, mivel a munkásnak a maga dol
gozó karja az egyetlen tulajdona. Együtt dolgozn ak a műhelyben vagy gyárban és a munkások igv
könnyebben felfedezik a kizsákmányoló elnyomót: a kapitalistát.
Éppen ezért a munkások összefognak és szolidárisak a kizsákmányolás ellen folytatott harc
ban. Miként azt nagy tanítómesterünk Marx kim utatta: a p r o l e t á r i á t u s c s a k a r a b l á n -
ROMÁN1AI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 47

e a i t v e s z { h e t i el, d e e g y e g é s z v i l á g o t n y e r h e t a h a r c b a n . íme miért vän a 2 ,
hogy a proletariátus és a dolgozó parasztság szövetségében a vezetőszerep a munkásosztály kezé
ben van. . __
A világ egész munkásosztályának harci tapasztalata képezi a nagy tanítómesterek: Marx,
Engels, Lenin és Sztálin tanításainak alapját. Ök tanítanak meg arra, hogy a munkásosztálynak a
hatalom m egszerzéséért vívott harca nem vezethet sikerre a földesurak és a kapitalisták ellen a
megfelelő szövetséges nélkül. A legközelebbi éslegszámosabb szövetségesek viszont a parasztság
nak azok a rétegei, amelyeknek ugyanúgy érdekük, mint a munkásosztálynak a felszabadulás.
Ez bebizonyította a parasztsággal szövetkezett oroszországi munkásosztálynak nagy harca
a cár, majd pedig a polgárság megdöntésére, amikor a munkások, parasztok és katonák Szovjetje
által a saját kezeibe vette a hatalmat. Ugyancsak az orosz munkásosztály harci tapasztalata és
nagy tanítómesterei Lenin és Sztálin tanítanak ben nünket arra, hogy a proletáriátusnak, ahhoz, hogy
legyőzhesse az olyan erős és tapasztalt ellenségét mint a polgárság, — vezetőre, élenjáró pártra van
szüksége, amely a munkásosztály és az összes kétkezi, vagy értelmiségi dolgozók legjobb, leghű
ségesebb, legtöbb harci tapasztalatokkal rendelkező elemeiből tevődik össze. Olyan pártra, amely
ben vasfegyelem van és tudja, hogyan vezesse a legnehezebb helyzetekben is a munkásosztály
harcát, hogyan találja meg az utat a zátonyok között.
Ilyen pártok a kommunista és munkáspártok, élükön a Szovjetunió nagy Kommunista (bolse
vik) Pártjával, am ely elsőnek vezette harcba a munkásosztályt és a parasztságot és az 1917. Ok
tóberi Nagy Szocialista Forradalomban -ű ha*slí/tat.
A Kommunista (bolsevik) P á rt vezetésével, a munkásosztály támogatásával a Szovjetunió
parasztsága kollektiv munkacsoportokat szervezett a falusi kolhozokban, örökre megszabadulva a
nyomortól és a földesurak és zsirosparasztok kizsákmányolásától. A szovjet parasztság tapaszta
latai mutatják az utat a ‘'őség, kultúra és a jólét felé a világ valamennyi kizsákmányolt dolgozó
földművese számára. ^
Ma miután a Szovjetunióban felépítették a szocializmust, a Kommunista (bolsevik) P árt élén
a lángeszű Sztálinnal irányítja a szovjet népek munkáját és harcát a kommunizmus felépítésére.
Népünk, — miután országunkat a szovjet hadsereg felszabadította és a Szovjetunió az első
szocialista ország részéről állandó tám ogatásban részesülünk, — a népi demokratikus rendszer meg-
* valósításával a szocializmus felé halad.
Közel 4 évi fennállása alatt népi rendszerünk nagy és magasztos vívmányokat valósított
meg. A dolgozók szabadságának biztosítása, ami eddig ismeretlen volt országunk történetében, a
szervezkedési, gyülekezési és sajtójog, a földesurak birtokainak felosztása, a földuélkiili, vagy ke
vés földdel rendelkező parasztok között. A gyárak, bányák, bankok, egyszóval a legfontosabb
termelési eszközök az államosítás által a nép közös javaiként a dolgozók tulajdonába mentek át.
Jogegyenlőséget biztosítottak az összés együttélőnemzetiségek számára. A dolgozó nép megszaba
dult a monarchia zsarnokságától és országunk ma Népköztársaság. És végül, ami a legfontosabb:
a hatalom ma a munkásosztály és a dolgozó parasztság kezében van, amely a Román Munkás
párt vezetésével a szocializmus felépítésének utján halad.
Rendszerünknek minden m egvalósítása csak azért volt lehetséges, mert harcunk alapját a
munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége képezte, amelynek élén az élenjáró párt: a
R o m á n M u n k á s p á r t áll.
Továbbhaladva a Román M unkáspárt vezetésével a proletariátus és a dolgozó parasztság
szövetségének megszilárdítása utján, megfogjuk szüntetni az ember ember általi mindennemű ki
zsákmányolását városokban és falvakban egyaránt és Köztársaságunkat a bőség országává vál
toztatjuk át az összes városi és falusi dolgozók számára.

ERYGAZDASflG
*■ „Az illám tervszerűen irányítja a nemzetgazda
ságot az ország gazdasági erejének kilejleszícSere.
a nép jólétének biztosítására és a honi ipar bizto
sítására“.
Irta: K A R Á C S A N D O R fdr Komán Népköz társaság Alkotmányinak 15.
szakasza).
1949 január í-én életbe lép a Román Népköztársaság első egyéves időtartamra
elkészített általános gazdasági terve.
Ez az esemény mérföldkövet jelent országunk éleiében, mert az első döntő lépés
gazdaságunk kifejtesz!ésére, az általános iólét megteremtésére, a szocialista tírsadalom
felépítésére. Terv-zerus'tő intézkedések eddig is voltak s ugy az iparban, mint a mező
gazdaságban a törekvés arra :rányult, hogy ne az önző egyéni érdek szabja meg a
termelés útját, hanem a központi irány’tás, a tervezés és az észszerű szervezés m nél
jobban érvényesüljön. Ezek a kísérletek telies sikerrel is jártak, mert lehetővé tették,
hegy országunk k'láboljon a hábnruufáni gazdasági zür/avarból s hozzáláthasson a
munka jobb megszervezéséhez. Jórészt a termelési programoknak, az előirányzásnak
tulajdonítható, hogy a városi és falusi dolgozók hatalmas erőfeszítései nyomán ipari
tevékenységünk fellendült.
A tervezési Drogramok bevezetésétől az általános gazdasági tervig azonban nagy
utat kellett megtenni. Hogy ezt az utat megtehessük, alkatában kellett megváltoztat
nunk gazdasági életünket. 1948 iun'us 11-?n a legfontosabb ipari termel'teszközöu.
gyárak, bányák, valamint a bankok, száHtási vállalatok és biztositó intézetek állami
tulajdonba vételével megteremtettük az előfeltételét az első, az ország egész gazdasági
életét felölelő, általános gazdasági terv elkészítésére, a szociális tervgazdálkodás b"
vezetésére.
Mit jelent tulajdonképpen a tervgazdálkodás?
A tervgazdálkodás azt jelenti, hogy a lehelő legjobban felhasználjuk a nép javára,
•i nemzetgazdaság kifejlesztésére a rendelkezésünkre álló terme'ő erőket, az ország
ember, anyag és pénztartalékát. Azt jelenti, hogy tudományos szakszerűséggel, e’őre
kidolgozott terv alapi ín határozzuk meg a legsürgősebb a legfontosabb teendőket és
a !egaprólé*<osabb részletességgel kiosszuk az élvezendő feladatokat.
A tervgazdálkodás azt jelenti, h o g y ne termeljünk olyan árucikkeket, amire nincs
szükségünk, vpny ami amugvis bőségben talá ltató, de ezzel szemben minden 'ehető
séget felhasználjunk olvan termékek előillilásá-a. amikben h;te" mutatkozik Termé
szetesen a 1ervgazdáfkodá« során pontosan mérlegelnünk keltett a lehetőségeket, a
nyersanyagot, az 'na"i tel ies:t ”kénessé get, a beruh !zás; kéne^séget. i
Csak néldának eml'tiük fel hogv íz országunkban hatalmas mennvis'gben talál
ható földgáz, só stb nincs kellőképen kihas'málva. Jellemző továbbá a múltbeli állapo-
okra. a kapitalista rendszer tervszerűtlen gazdálkodására, hogy országunkban nem
udunk olvan fontos törtékeket ke'lő mennvs'oben előálltán1, mint például a sarló,
vagy a kasza, amire földműves népünknek olyan na^v szüksége van.
A Szovielun'ó sztál'm ötéves tervei bebizonyították, hogv a tervgazdálkodás be
vezetésével hogyan tehet egv ipar lag és rr.ező<*azdnságilag elmaradott országot virág
zó ipari és fejlett mezőgazdasági állammá átnHkiteni, oh-rm -Hv d ’^ő leforgása alatt,
amíKenre a karvtabsta omzámok tJ>rl.5ncr^'-cn sohasem volt néldn. A Szovjetunió tapasz
talataiból szerzett tanulságok azt bizonyítják, hogy a felemelkedésnek, a iobb élet
körülmények megteremtésének egve^ten útja van: a szociáhste tervnazdálkodás.
Az általános gazdasági terv elkészítés'-re országunkban Állami Tervbizottság léte
sült, amely a rendelkezésére álló adatok felhasználásával kidolgozta a terv- vázlatát.
rom ániai magyar szó na ptá r a 49

Ézt a vázlatos tervet egybevetették az egyes iparvállalatoktól bekért adatokkal és
ennek alapián történt meg a végleges terv elkészítése.
A gazdasági terv a gazdasági fejlődés törvénye, amelynek alkalmazása öntudatos
erőfeszítést, a jövőben való megingathatatlan bizakodást, a dolgozó tömegek a cél
érdekében való mozgósítását igényeli
Dolgozó népünk tudatában van annak, hogy az általános gazdasági terv véghez
vitelében nehézségek is felmerülhetnek. De éppen ezeknek a nehézségeknek a legyőzése
nyit ja meg a fejlődés, a jobb életkörülmények útját. Csak a tervgazdálkodás az, amely
lehetővé teszi a szocialista építőst, annak a magasabbfokú társadalmi rendnek a meg
alapozását, amely biztosítja a bőségesebb életet és az ország felvirágoztatását.
A Szovjet-Távolkelet, amelyet az 1919—1922.08 években az ifjú szovjetköz-

társar-ág hősiesen védett a japán háborús beavatkozók és a fehér gárdisták ellen,
— a szcvjcturalcm alatt a leggazdagabb vidékek egyikévé lett. Az arany, mangán,
szén, kőolaj, színes térnek — mindez megtalálható ezen a gazdag vidéken. Az ötét es
terv a Szovjet Távolkelet további fejlesztését irányozza elő: fokozzák a széntermelést,
az ólom, cink, ón és n as színes-fémek kitermelő ét A halászat Is nagy rejlődést
mutat. Az Amur melleid Korrszomolszk- ban levő' „Amunsztái”-fémüzemct a leghatal
masabb kombinátok egyikévé fejlesztik. A Hábárovszk vidéki Burein.szémnedenoé-
beii nagy munkálatok folynak, amelyek már az ötéves terv alatt hatalmas meny.
nyiségü szén kibányászásál teszik lehetővé. A Távol-Keleten 8 tárna épül, amelyekben
l,250.fct0 tonna szenet lógnak évért-, kibányászni.
Kiszélesítik a Szahalin-i kőolajipart és az erdőkitermelést.
A TávoI.IÍeieti és Hábárovszk-i vidék üzemeinek jelentékeny része túltelje,
sltette az ötéves tervet,
A szeívjetemoerck a tajgát hatalmas viruló ipari vidékké alakítják átt
„Lomonoszov annak Idején ezt Irta:

..Számos bizonyíték alapján arra következte
tek, hogy az északi területek talajában a ermé-
azet bőkezűen helyezte el kincseit. . . Csakhogy
sajno, nincs aki m gkeresse őket. Már pedig a*
ásványok és fémek maguktól udvarunkra el neu»
Jönnek”,
Az alatt az emberöltők alatt, amely e sorok
1»< girása óta elteltek, a forradalomig ml som
változott. Az északi területek talajában érintet
lenül hevertek a kincsek: a ma már jól ismert
■pátit, a ritka földfémek s a különféle éretb.
Csak a szóvje,hatalom adta meg a kulcsot, hogy
e tala.ikinc s. kliez eljuthassunk. S ha a földtan-
tudós ma Hibinbe érkezik, akkor nem csüggedt
néma ág fogadja, hanem nagy ipari központnak
lüktetése és zaja,
A szoc'áltzinus forró, teremtő lehelete életre
támasztotta ezt a hideg, kietlen vidék ‘t , , ,
Pedig hát földjeink nem lettek gazdagabbak:
ugyan azt őrzik méhükben, amit 80 évvel ez
előtt. A föld ug yf az maradt, de az embereit
nem ugyanazok. A hatalom nem ugyanaz, Orosz
ország nem ugyanaz”.
D. EELJÄNKIN
A Szovjetunió Tudomány 0«
Akadémiájának tagja.
~ ~ n nin in IIIIUHI.. I t w I II m w — lin ilW W f » ' ~i------ 11 — rum ~iir - ■ ■ r r m i íi- ir i r m r i— i.........................................................................
SO ROMÁNIÁT MAGYAR S IÓ NAPTÁRA

G vÍ r v I r o s
BU K A R EST H A TÁ R Á BA N ,
ahol a serény munka ütemében az új élet rezdüi
• Gyárvárosnak ne
vezhetjük a bukaresti
„Augusztus 23 (Ma-
laxa) Müveket“, ahol
körülbelül nyolcezer
munkás, tisztviselő,
mérnök dolgozik és
kezemunk íjával, tu
dásával iírül hozzá
országunkban a de
mokrácia megerősí
téséhez Egész nap'g
járhatjuk az egyes
üzemeket, munka
termeket és nem tu
dunk végére járni,
olyan hatalmas az
egész. A Resicamű-
vek, a Vajdahunyadi
Állami Vasművek, a
Titan-Nadrag-Kaláni Üzemek mellett az át a cső, am!g a kívánt méretre és hosszú
„Augusztus 23“ alapját képezik Románia ságra megnyúlik. A kihűlő csöveket aztán
alaoioarának. szorgoskezü munkások lánccal csomóba
Nehéz kiválasztani a látnivalók tömkele kötik, felakasztják a magasban mozgó daru
géből. hogv miről iriunk A csőgvér <V'-sl horgonyára és elszállítják a terem másik
gépeiről, amelyeken az izzó acéltömbök végébe, ahol a hideghengerműveken szük
csövekké formálódnak, a munka lendületé ség szerint továbbnvujtják. Egvengetőgépek
ről, a minőségi termelésről, vagy pedig a ezután kiegyenesítik, ügveskezü munkások
munkapadok mellett kiformálódó uj embe menetet vágnak a végére és elraktározzák.
rekről. Megannyi téma, amelyről akár A Szovjetunióból érkezett különleges
könyvet is lehelne Írni. acélt használják fel a gyártásához. A csö
*
vek egvrésze bérmunkában a Szovjetunió
Az „Augusztus 23 Művek" csőgyára nak készül, amelv az elvégzett munkáért
egyetlen hatalmas terem, amelynek közel nem pénzzel, hanem a gyártáshoz szüksé
egynegyedét egy óriásgép foglalja ek a me ges acéllal fizet
leghengermű. Két kis üvegtoronyból irá
A román-szovjet gazdasági egvüttmükö-
nyítják az egész berendezést. A toronyban
dés legszebb kifejezője az itt folyó munka
lévő kékzuhbnnvos munkás akarata szerint
— mondja Vasile loan, a hengermű mes
sisteregve tör elő a melegitőkemencéből a
vörösen izzó acéltömb, legurul a henger tere — mert a Szovjetunióból érkező acél
kanálisba, karácsonyi tűzijátékot szór, mi tömbök nélkül halotti csend ülné meg ezt
közben beié jefuródik a tizméteres lyukasztó az óriási csarnokot.
kar és sercegve engedelmeskedik a henge Ezután a falra mutat, ahol csőből készült
reknek, amelyek kívülről formálják, nyújt grafikont látunk. Mint az orgonasipok so
ják a kívánt méretre. Négy hengeren megy' rakoznak egymás mellett ezek a csövek,
ROMÁNIAI MAÖVAH SZÓ NAPTÁRA «1

«fsgsrssi&bra, egvre magasabbra $ igy hir* zösséget De az uj széliem ott érezhető Ra
detík Vasile loan igazát. lea Dumitrunak, a hétgyermekes Konstanca-
fis környéki parasztcsalád ivadékának a hang
Nagy élmény az „Augusztus 23“ értéke jából, akj harmadéves tanone az öntődében
sebbnél értékesebb gépeinek működését né<- és örömmel készül az uj életre Ott látható
ni. A finommebanikai és s/.erszámgép osz Kotv Lajos erdélyi származási! öntőmester
tályon a szerelőműhelyekben különleges csőtágitógépén, amelyet a munka ütemének
esztergapadok, fúró- és marógépek, ön meggyorsítására, a költségek csökkentésére
működő fémmegmunkáló gépek sorakoznak és az eddig kézzel végzett nehéz csőt ágitó
egymás mellé, a ka zár műhelyben hatalmas műve'etek kiküszöbölésére készített És ott
gőzkalapácsnk működnek. A levegőben ég lersov Grigore csoport iának hang iában
mindenütt daruk kúsznak és horgonyukon is, midőn egymástól kapkodva a szót elme
többtonnás munkadarabokat szállítanak. A sélik, hogy a gyár mérnökeinek útmutatásai
gépek között pedig hangtalanul mozgó alapján, miként kezdtek nehéz mozdony
akkumulátor méghaitásos kiskocsik hozzák, kerekeket és acél tengelytartókat önteni,
viszik a megmunkált, vagy munkára kész mennyi gondos munkára volt szükségük,
tárgyakat. amíg az ui öntvényfajtáknál a kezdeti 80
Sok mindenfélét gyártanak az „Augusz százalékos selejtet teliesen eltüntették.
tus 23“ üzem dolgozói A csöveken kivid
mozdonyokat, vasúti teherkocsikat, gyors Mint. egv hangvaboly, úgy dolgozik, mo
zog a nyolcezer ember. A serény munka
motorosokat, álló Diesel-motorokat, a fő
városi villamostársaságnak pótkocsikat. S üteme csendül ki a gépműhelyek egybe
a hatalmas mozdonvkerekektől a Diesel folvó zúgásából, a kazánkovács-műheiy lég
motor, vagy a Westinghaus-fék legfinomabb kalapácsának csattogásából, a szerelőműhely
alkatrészéig mindent itt öntenek, készíte sokféle zajából. S mindez eggyé olvad, egy
nek. Csak az acélt és a nyersvasat kapják akarattá érik az öntudatos munka lég
a Resicaművektől, illetve a Szovjetunióból körében.
*
Uj -munkaszellem születik meg a gépek 1948-ban nagymértékben feljavult a
között a gyárban és ez érezhető is minden munka minősége — mondja Muscan mér
felé. Érezhető Ca'ana Péter szavaiból, aki nök, a termelési bizottság vezetője — vi
több társával együ't önakaratából kérte az szont a termelés egyenletes menetében üt
akkordidő csökkentését. Hogv miért telted ött fennakadások voltak. Szeptemberben
Mert rosszul, túl magasan számították ki a pééVu! érezhetően csökkent a termelés. A
munkájának akkordidejét s mint öntudatos csőgyár melegbengerr.iűvét, mely nyolc év
munkás nem akarta megkárosítani a kö óta egvfolyGban működött, javítás végett
le kellett állítani
Ezenkivül egyes osz
tályok rendelés és fő
ként nyersanyaghiány
miatt átmenetileg
nem dolgozhattak c-
gész tel iesitőkéoessé-
gükkel Mindezt ter
mészetesen figyelem
be vettük az egyes
hónapokra készíteti
termelési tervek el
készítésénél.
De íenüeken kivik
más okok is befolyá
solfák a termelés za
vartalan menetét, a
melyek azonban nem
szerepeltek az igaz
gató-ság terveiben, A
02 lit).MÁMAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

Resícamővek például a nyár folyamán na- november 7. tiszteletére rendezett termeli-.
gyobbmennyiségü selejtes lemezt szállított versenyek során október hónapban elérte
mozdonykazánok részére és csak munka csúcsot.
közben, midőn a lemezeket a kivánt tor * O
mára akarták görbíteni, vették észre a Ilmá Az 1949 január l-'n kezdődő tervévben
kat. Három mozdonykazánt nem tudott az ..Augusztus 23 Üzemre“ nagy feladat
ezért a kazánmííbely idejében leszállítani. hárul s ennek megfelel "en beruházási cé
A lemezek ára és a különböző költségek lokra komolv összegeket bocsátanak a ren
összege háromszázezer lej, de ennél sokkal delkezésére. A gyár további kifejlesztése
nagyobb a kár — és főként ez fái a dolgo elsőrendű é'deke az országnak. Érdeke,
zóknak, — hogv az rl nem k'sz-s't k"z'mi; mert alapmarunk egvik, legkomolyabb té
a moidonyKíszitéssel összef"grő összes nyezőm és a többi nehéz mari vállalattal
osztályok termelését csökkentették, amely együtt alapját képezi a további iparosítá
megérződött a termelés méretén is. sunknak.
örvendetesek viszont a munka termel:- . Ahhoz, hogy több kenyeret ehessünk,
kenységének fokozódását jellemző a 'aíck, hogy elegendő ruhaanyagunk leg ven, há
1948 utolsó- hat hónapjában 9 százalékról zakat építhessünk, elsősorban géne'et kell
4.5 százalékra csökkent a sebjt és 5 száza készítenünk, amelyeknek senits’gével nrnd-
lékról 2.25 százalékra az igazolatlan hiány ezt önerőnkből, saját termelési eszközeink
zások száma. Ugyanakkor pedrg a j bb kel előirthatjuk.
szervezés folytán 20 százal'kkal több dol Országunkról mindenki tud ia, hogy
gozó végzett termelőmunkát, míg a fenn
„gazdag ország szegény péppel“. De ah
tartási munkával elfoglaltak száma ugyan hoz, hogy gazdaggá tegvi'k a récét is, fel
ennyivel csökkent.
Az államosítás uj lendületet és uj értelmet kell tárnunk az altalajunk kincseit, r e g
vitt a termelésbe. Ezt a következtetést von kell sokszorozzuk mez "gazdaságunk ter
hatjuk le a munka minőségének javulásá méshozamát, ki kell akn-zzuk a
ból, a seiejt és az igazolatlan hián\ zások gyeink és vizeink erőforrásait. Mindehhez
csökkenéséből, a termelőmunkát végző pedig gén és megint "én ke’1 ame''ret az
dolgozók számának emelkedéséből és a ter „Augusztus. 23“ üzem a többi.nehézipari
melésnek, bár fennakadásokkal, de mégis vállalatunkkal együtt kell előd lltson.
emelkedő irányzatú fokozódásából, amely VIDA ZOLTÁN
7 ' ^ „ A Szovjetunió tel

jes kőszén- és tözegké'zlétén ek 90 százaléka, vasércének ryr.cvan
száza éika, erdőségének 95 százaléka az cross - r Szovjctkoziár-
saságban van.
1910-ben az oroszországi Szovjetköztrrsaság az ország teljes
tpari termeléséinek kétharmad részét adta, a Nagy Honvédő Há
ború alatt pedig 80 rz zeniekét
Még hatalmasabbá lesz az oroszországi Szovjetköztárs ság az
uj ötéves terv a’at:. Uj gyárak nőnek kj az ország minden sarká
ban. 1950-ben az cro zorrzágj Szovj t ö't'vsaság fé^üz->mej 9.5
millió tana» va«-at, 16 raüé*ó tonna a c é t termeljek, szer-bányái
141,9 milVó -zoit't r d a k . A kör t i saság gyárai é~. üzemei
457 ezer autót, 82 ezer tr'ktoct több mint 4 miLiárd méter gya-
petszövetet fognak gyártani,
r o m á n ia i m a g y ar s z ó n a p t Ara
Több mint IU U ezer dolgozó
nyarait az ország legszebb fürdőhelyein
A Román Népköztársaság számos székelyföldi üdülőhelyet is bekap

Alkotmányának 20. szaka csolnak az országos vérkeringésbe.
sza kimondja: „Az állam Az intézkedések azorban nem csak a be-
polgároknak joguk van a tegsegélvző pénztár vonalán folynak
nihen'shez. A pihenés jo Már 1948-han a dolgozók előnyét szol
gát a munka’dő szabályozása, a törvény gáló általános könnyítések egész sorát fo-
szerint fizetett szabadság és pihenő ot'ho ganasitották-
nok, szanatóriumok, klubok, közterek, Mindenekelőtt igénvbe vették az ország
sportpályák, valamint erre a célra különle összes üdülő- és fürdőhelyeinek nagyrészét
gesen berendezett intézmények megszerve A Fekete-tenger partján ahol a múlt ki-
zése biztosítja“. zsákmányolói élték világukat a fényesen
A Román Munkáspárt kezdeményezésére berendezett villákban, 1948. évben először
megalkotott alapokmány félreérthetelenül pihenésre jogosult dolgozók, nők és férfiak
meghatározza a dolgozóknak a pihenéshez töltötték el nyári szabadságukat. Ezeket az
való jogát. üdülő- és fürdőhelyeket még jobban kibő
Az Alkotmány ezen előírását a Román vítik, növelik a szobák és a férőhelyek szá
Népköztársaság kormánya hiánytalanul al mát és minden dolgozónak, munkásnak,
kalmazza is. tisztviselőnek és értelmiséginek módot
Elsősorban a B^tegsegélvző már 1918-ban nyújtanak arra, hogy csekélv összegért él
jelentősen fokozta a dolgozók pihenésének vezhesse a szabadság és pihenés örömeit az
biztosítását szolgáló tevékenységét. Míg a ország legszebb vidékein. ,
múltban csak néhány protekciós élvezhette Mamája tengerpartjától, Predeálon ke
a Betegsegélvző üdülő- és fürdőhelyeit, ad resztül egész a Gyilkos-tó gvönvörii vidé
dig a múlt évben már több, mint 100 ezer kéig, az 1949. év a dolgozóknak fog pihenő
beteg munkás és munkásnő töltötte törvé helyül szolgálni.
nyes szabadságát a különböző üdülőhelye Áz elmúlt évben már több, mint 30.000
ken és gyógyfürdőkön. gyermeket nyaraltattak. Az idén a gyer
A közegészségügyi minisztérium felelős meknyaraltatási akciót még jobban fokoz
tényezőinek nyilatkozata szerint, a társa zák.
dalom biztosítóhoz tartozó betegek nyaral- A Romár) Népköztársaság Alkotmányá
tatási akcióiát az 1949-es évben jelentős nak előírása egyre nagyobb méretekben
mértékben fokozzák. nyer alkalmazást.
Ezért, az egész országra kiterjedő hatal Fejlődik az ország üdülő- és fürdőtelep-
más fejlesztési tervet dolgoztak ki, amely hálózata.
nek egyrészét már az 1949-es nyári idényre De ezúttal nem a henyélők, hanem a szé
életbe is léptetnek. Hatalmas összegeket les dolgozó néptömegek alkotmányos és tár
Irányoznak elő a fürdő- és üdülőhelyek fej sadalmi jogait és javít szolgálja ez a fej
lesztésére és ennek során többek között lődés.
5 I iO M iV U l WtOYi P <7<*> n a p t Ai u
A ltalajunk
Irta:
kincsei SERESS MIHÁLY
A Román Munkáspárt 1948 február ről, mert csak ezek birtokában foghat
*-én megtartott kongresszusán Gh. neki az államkormányzat a tervszerű ki-
GheorghiU-Dej, a Román Munkásmárt fő- akrázáshoz.
t;tká a, sf f P »Pw ha- Az előkészületek azonban, a tudósok
t/ i --er**-* beszédében kü'önös hang. munkájával párhuzamosam máris előre
súllyal beszélt alta’aiunk kincseiről. haladott 't'dium ba jutottak.
A nagyb or deréül jelentés ipari életünk
A pef'oleum- 6s bányaügyi miniszté
felien du égének és gazd a á g i elmaradott-
•Ságunk leszám olásának egyik főke'lé'te- rium, bá-yaüvyi körzetekre o lto t ta az
országot. E z-diet a körzeteket *e ügyelő.
kért em iti hazánk a'taiaji kincseinek ki
ség?k vezetik Ugyanakkor pedig az or-
aknázását. szag i s zes jelcrtő'ebb bányaioarj köz
A íru’t reakciós rendszereiben i3 sok
pontjában é= azokon a vidékeken, ahol a
szó esett erről a kérdésről. De csak b~-
ejr/.'tpV róla, azért, bogy a tömegek fig y e l jelenlegi krt Usok alánján fckczctU bb
mét e'trreHék arról a r ?b ’óg"z dá ’k od ás bányavitm m eécre leh-t majd számítani,
bá’iuá«z"ti kir—de’t^égokft iét-s;t-tt?k.
ról, ame yet a fö 'd fe le tti kincsek kiakná
Ezekké’ az intézkedésekkel megteremt t
zása t'rén fo'jt ttak. ték ~zokat az á h m ! admjr'sz+rációs kere-
A kizsákmányo’ó tőkés k nem vo’tak
tekrt amelyek ("h-ta'A teszik ma id hogy
haj'an'ók pénzt befektetni riyan vállal
adott nil’auatb^n td jes tendií’eltel mag.
kozásokbi, amelyek nem h a t ttak azon
indulón az a falai kinc=mn"k kiaknázása
na! busás hasznot. Ennek tulajdonítható,
hevy a nemzetközi finá-ctőke jám zaag. Ebb-m a munkában a Tudományos A ka
démiának is jelentős szerep jut.
ján é'o belföldi tőke csak a P ahova-völ
gyére m?g a zsi!völgyi szénmedencére A Román Népkörtérsaság Tudomáv>v'-s
vet tfe rá magát és innen igyekezett t Akadémiába a nén *-zoIgálatába á lltja te
dolgozó nén ver tekével minél nagyobb vékenységét: a t'd6"ok és akadémikusom
has mókát kisajtolni iinneuélvesen e'^öte’^zt'k magukat a ra,
Évt:z<=deken kérésziül követe’tók a nép hogy szervesen b^r,kapcs^T0diansk a szo
töm°grk, hogy az ország többi vidékein cializmus éritécének munkájába.
is tárják fe' az altalaj kincseit. A Tudományos Akadémia hét kutató
De a tőké ek n°m az altalaj kincceineA intéz t fAá'PU-át h-tár-ozta el "z ország
kihaszná'ácáva! törődtek, hanem azzal különböző nontj-in Ez^k az mtéz’pénvek,
hogy bűnös módon kiirtják az erdők t am^ Iveknek számát a szükségetekhez
kopárrá tegyék a T V hegyeket és meg mért n növelik, sz ntén fontos hivatást
fosszák hatalmas vagyonától az o szágot tö't^nek maid b° az o’t l s i kincseinek
és a népet. kiaknázásáét folytrt tt harcban.
A Román Munkáspárt kezdeményezése Az ország dolvoző t ”megei, akik a szőj
azonban valóra vá’tja azokat az e’képze- ciahznu’s építéséért küzd^ne-k, nagy öröm.-
léseket, amelveket a czé es né’'töm egek mel vették tô-másul az intézkedé
fűztek az a'ta aji kincsek feltárásához. seket, amelyek iparunkat fellendítik h^zj
Gheorghiu-Dej bejelentéseit a tettek zás«g t uek, felszámo’h"S,uk gazda,
kövrfék. sági elmaradottságunkat és az á'ta'ános
A nyár végén számos tudós csoport uta gazdasági előnvök mellett kű’önleges jÓJ
zott az ország különböző vidékeire, hogy létet biztosítanak azon vidék lakásainak,
megkezdie az a'ta'aj kincseinek feltárását. ahol az altalaj! kincsek kiaknázása m eg-
Hosszú és alapos munkát igényei pontos indult . / "
kimutatások elkészítése az altalaj kincsei j
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA ß ß

f t
kizohialásiigyi-
wefo
A közoktatásügyi reformtörvény szerkezetében változtatta meg azt az ok
látás! rendszert, cir.clyct a pclgáii ítlécsuri osztály a maga képére és a maga cél“
jainek megfelelt en szervezett int g. A volt iskolai rendszer gyökerében rothadt és
népellenes volt. Kirekesztette a nép fiait az oktatásból, nem kevesebb mint 4,223 431
Írástudatlant hagyott niegauián, Hamis volt, mert tudománytalan, élettől dszakadt,
ósdi és srötét, buta és babonás szellemben nevelt Ez az oktatás nem adott 9em szak*
(Emerctekkcl rendelkező szakembereket a termelésű, k, se épkézláb embereket az
éleinek, se gcnec kcini tudó kutatókat a tudománynak.
A közoktatásügyi reformtörvény a nép szolgálatába állította az oktatást és
minden intézkedést meghozott arra, hogy a tanuláshoz való jog gyakorlatilag *-iz-
teskessék, A nép minden fia számára kötelezővé telte az ingyenes elemi Iskolai
iktatást. Kczépickú műszaki és szakiskolákat létesített. A főiskolai hallgatók el
sajátítják a reális tudományokat, önálló tudományos kutató munkát fejtenek ki s
ezen keresztül hozzájárulnak hazánk gazdasági, művelődési, társadalmi színvonalának
(meséséhez. A jövőben az oktatás minden fokán a realista tudomány szellemében
tanítják és ni vilik a tanulókat. Az iskola ezentúl nem csak elszigetelt Ismereteket
nyújt a növendékeknek, hanem egészséges világnézetet Is, amely képeséé teszi az
ifjúságot arra, hagy ir-iyes-., tájé alapvető kérdéseiben, .rogy
tevékeny réc-zt vállaljon a szocializmus építésében, A közoktatásügyi reformtörvény,
illetve a létesiíett közép- és felsőfokú iflrolék biztosítják olyan közép- és felsőfokú
szakkáderek kinevezését, amelyeket megkívánnak a Komán Munkáspárt vezetésével
elért politikai és gazdasági eredményeink Az nj oktatás világi jellegű és egysége*
irányítás aliatt áll.
A kczektatáctigyi reformtörvény előeegiti a dolgozó nép művelődési szín
vonalának nagymértékű felemelését, a közösségi szellemben élő egyéniség olyan
szakad és gazdag kifejlődését, amely múlhatatlanul szűk égés ahhoz, hogy eddig*
gazdasági és politikai eredményeinket a megfelelő emberanyag kinevelésévei meg
szilárdítsuk és tcvábbfejlcsztsük a szocializmus építésében,
A közoktatásügyi reformtörvény az Alkotmány szellemének megfelelően biz
tosította az anyanyelvi oktatást a nemzeti égek számára minden oktatási fokon.
A nemzetiségek gyermekei az új alapokra helyezett . £ 81. « _ ... iskolák
ban megkapják azt amit megtagadott tőlük a mindenkori és mindenféle polgári és
földesúri rendszer; a demokratikus tartalommal telített nemzeti művelődést.
$ (P- P
ífmtóh é&tanítók ERCSE ERZSÉBET
A gyermekek egészséges testi és szel zetjük át a gyermeket az elkülönített sarok

lemi nevelését Népköztársaságunk elsőrendű vagy gyerekszoba csendességéből, magá
feladatának tekinti — és nap, mint nap, bi nyából a családi életbe s innen még tovább,
zonyítékát látjuk annak, hogy ezek a fel más gyerekek, más emberek közé. Minél
adatok meg is valósulnak, idősebb, nag\obb a gyermek, annál ke*
A Román Munkáspárt kezdeményezése vésbbé igazodnak a dolgok hozzá, annái
folytán létrejött iskolareform, — mely inkább keli neki igazodni másokhoz' A gye
egész felépítésében a haladó rendszert kö reknek. helyes vezetés mellett el kell jutnia
veti, — nemcsak azt a válaszfalat döntötte odáig, hogy ne csak tudomásul vegye, ha
le, amely a múltban az élet és az iskola nem b e i s l á s s a , rr. e g i s é r t s e , hogy
között emelkedett, hanem ledöntötte az a világ és az emberek nem igazodhatnak
iskola és az otthon, az iskola és a szülők mindenben hozzá, hogv neki magának kell
közötti válaszfalat is. Ennek a változásnak mindjobban s jobban a világhoz igazodnia.
felbecsülhetetlen értékét, ma még talán az Ez a feladat nemcsak a gvermek, hanem
anyák közül is kevesen tudják felfogni. a mi számunkra is nehéz. Megoldása sok
Tudnunk kell, hogy az iskola és a szülök türelmet és időt vesz igénybe. De ne siettes
barátsága, a kettőnek szoros együttműkö sük a gyermeket. Ne akarjunk egyik napról
dése az egészséges nevelés elengedhetetlen a másikra a gyermekből jól nevelt, a közös
feltétele. Az uj iskolarendszer nemcsak hogy ségben helyét megálló felnőtt lényt faragni!
előírja, de egyenesen megköveteli ezt az Mi itt a teendőnk?
együttműködést, amikor kötelezővé teszi a Beszéljünk, magyarázzuk meg a gyer
tanítók számára a tanulók időnkénti ott meknek, hogy mit akarunk tőle, még akkor
honi meglátogatását. is, ha úgy gondoljuk, hogy „úgysem érti
Mi a gyakorlati cé'ja ezeknek a látogatá meg“. A gyermeknek meg keli tanulnia, és
soknak? A tanitó sok esetben olyan hibákkal
találkozik a gyermeknél, melyeknek kikü
szöbölésére csak úgy jöhet iá, ha rátalál a
hibák eredetére is. És éppen itt mutatkozik
meg a szükségessége annak, hogy a szülők
támogassák ebben a munkáméban a tan'tát,
mert csak ig’y, egyesült erővel és közös aka
rattal küzdhetik le a felmerülő nehézségeket.
A gyermek, mielőtt bekerül az iskolai kö
zösségbe, hét évet tölt e! a szűk családi kör
ben. ÍEnnek a hét évnek helyes vagy heh té
lén nevelési módszere dönti el, hogy milyen
hibákkal találkozik a tanitó az uj iskolásnál
Tudott dolog, hogv éppen az első évek adják
az alapot mindahhoz, ami a későbbi évek
ben bekövetkezik.
Mi az, ami a gyermek karakterét az
első hét évben legkedvezőbben befolyásolja?
Bátran mondhatjuk, hogy legfőképen a nyu
godt, derűs, békés környezet és a jól irányí
tott épkézláb, életre és önállóságra való
nevelés!
Hogyan érhetjük ezt el?
Ha különös gonddal és fokozatosan ve>
HUMAN!Al MAGYAR SZU NAPTARA 57

i t t nem magától, hanem csakit tólünk ta* történik, fontos tehát, hogy minél szabadak
nulhatja meg, hogy általában mit lehet is ban követhesse fejlődésében természetének
mit nem, mit szabad és mit nem szabad saját belső törvényeit. Sohase tartsuk távol
tennie. Persze c s a k a z t tiltsuk a gyermeket a valóságtól- Csak az az igazi
me g , amit v a l ó b a n me g kell tudás, amit a gyermek a saját bőrén tanul
t i l t a n u n k . De ezt aztán következetesen! meg. Sohase tereljük el a gyermek figyel
De hogyan értessük meg a gyetekkel, mét a nehézségektől, mert előbb-utóbb
hogy mit nem szabad? S z a v a i n k é s mégis csak szembe kell nézzen velük. Ne
t e t t e i n k segítségével eltudjuk fogadtatni lépjünk fel a gyermekkel nyersen és erő
a gyermekkel, hogy mi tilos és mi szabad! szakosan, ne sürgessük az alkalmazkodni
De még ez sem elég. Nem elég, ha a gyer tudását a világhoz és az emberekhez! •
mek csak elfogadja a feltételeket, fontos, A családi körbe beilleszkedett gyermek
hogy előbb-utóbb meg is értse, hogy helyes természetesen még csak kevés tekintetben
és szükséges az, amit tőle követelünk. Ezt önálló! A családból az életbe, az iskolai
azonban csak akkor fogja belátni, ha ki gyermekközösségbe hosszú még az ut Sze
próbálja, kitapasztalja a dolgokat. Éppen retettel és türelemmel vezessük át a gyer
ezért szükséges, hogy hagyjuk a gyermeket meket ezen az utón. Készítsük elő gyeimé-
amennyire csak lehet, szabadon, önállóan ke;nket, magyarázzuk metr nekik az iskola
mozogni, megfigyelni és tapasztalni, úgy, jelentőségét, azét az iskoláét, amely a szü
ahogy az saját érdeklődésének megfelel. A lőkkel szoros együttműködésben minél tö
gyermek feilődése mindenkor saját termé kéletesebb emberré akarja nevelni a gyer
szetének, saját adottságának megfelelően meket, a jövő társadalom javára.
A Román Népköztársaságban i
Amíg & szülök munkahelyeiken termelnek, a dod-

goxók gyermekeire a napközi otthonukbe® kép-
w tt pedagógusok vlgyáx&ak.
ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ NAPTARA

l i n is iwi Hfisiii (mini
a középfokú szakiskolákban
Sepsiszentgyörgyön a közoktatási reform hetősen elhanyagolt állapotban vette át
eredményeképpen négy középfokú iskola azokat a szövetkezeti iskola igazgatósága.
nyitotta meg kapuit. Egy textilipari szak — A sepsiszentgyörgyi magyar és román
iskola, egy szövetkezeti szakiskola és két nyelvű szövetkezeti szakiskolának ha'almas
líceum, egy fiú és egy leány. jelentősége van az ui szövetkezeti vezetők
A textilszakiskola a volt Mikó kollégium kiképzésében — mondja Bányai László igaz
leányinternátusában taiáit ottbont. Az iskola gató Nagy szükség volt erre a szakiskolára,
külsején még látszik, hogy alig par héttel amely valóságos eriesztőjévé, kovászává
ezelőtt szervezték az iskolát, de a tanter Kel1 válnia a székelyföldi szövetkezeti moz
mekben már komoly munka indult meg. galomnak.
Ennek a magyarnyelvű szakiskolának — Az előző évekhez viszonyítva a líceu
nem is találhattak voina megfelelőbb helyet, mok életében is nagy változás á'h be —
mint Sepsiszentgvörgy. Ebben a városban mondja Rácz Gábor az állami fiuliceum
van az ország egyik legnagyobb textil igazgatója. Lényegesen eltolódott a tanulók
gyára, tehát a növendékek a helyszínen ta társadalmi eredet szerinti megoszlásának
nulmányozhatják a textilipart és az iskola arányszáma — a munkás és parasztgyer
végzett növendékeinek azonnal elhelyezke mekek javára A fiuliceum százhetven nö
dési lehetőségük miiik az üzemben vendékének több mint fele ma már mun
Az iskola iránt az egész Székelyföldről kások és dolgozó parasztok gvermeKe
élénk érdeklődés nyilvánul meg, — mondja A Mul'.ceum bentlakást is állitot? fel, aho’
Varga Gusztáv igazgató. Jelenleg 115 nö otthont találnak a textilszakiskola és a szö
vendék van, akiknek egyrésze leány. vetkezeti iskola fiútanulói is. Rácz igazgató
megérniitl. hogy tervbe vették a jelentkezők
— Társadalmi eredet szemoontiából ho nagv számára való tekintettel egv párhuza
gyan oszlanak meg a növendékek?
mos osztály felállítását a nvolcadk. osztály
— Iskolánk iránt inkább a dolgozó osztá mellett (Ez az osztálv megfelel a volt gim
lyok fiai érdeklődnek. Növendéke nyolcvan náziumok ötödik osztályának).
százaléka munkások cs dolgozó parasztok
A leánvliceumba 164 tanuló iratkozott be.
gyermekei, a fenmaradó húsz százalék pe Ezek negyven százaléka munkás és dolgozó
dig kisiparos gyermekek.
paraszt családok gyermeke, 25 százaléka
Most rendezik be az iskolában a gyakor értelmiségi, mig a többiek kisiparosok,
lati termet, ahol a tanulók gyakorlati okta nagygazdák és polgárok gyermekei.
tást kapnak. így alakul a sepsziszentgyörgyi köíép-
A felvételi vizsgára százharmincán je ishrlák növendéketek megoszlása ‘ársa-
lentkeztek. A jelentkezők legnagyobb része daimi eredet szerint. A két szakiskola nö
munkás és dolgozó paraszt szülők gyer vendékei döntő többségükben munkás és
meke. Van köztük ugyan egy pár polgári szegényparaszt gyermekek, am> élénken bi
családból származó növendék is, de ezek zonyltja, mennyire szükség volt a közokta
javarésze azért iratkozott be ebbe az isko tás megreformálására és különféle szak
lába, mert a másokban már be volt telve a iskolák szervezésére. A két sepsiszentgyör
létszám. A dolgozók fiat ezzel szemben gyi szakiskolára éppen úgy, mint az ország
azért jöttek ebbe az iskolába, mert szak többi szakiskolájára nagy jövő és hatalmas
képzett szövetkezeti vezetők kívánnak feladatok várnak. Felsőfokú szakmai káde
tenni, reink kiképzésére hivták életre őket és nagy
A szövetkezeti szakiskolában november szerepük lesz iparunk, mezőgazdaságunk és
else |én kezdődött meg a tanítás. Addig a szövetkezeti mozgalmunk továbbfejlesztés*
tantermeket is rendbehozták, mert megle terén is. B. Gy.
ROMANIA! MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

59
jf rccrücfés r e
A NÉP RENDŐRSÉGÉIG
Az elmúlt év folyamán a kor mávy at nrgy tiszt'gains'. akciókat haj
tott végre a hiv't okbm , K e z ű n a mi isztér .u n o k ió , te ege zen a fenug
jegyzóêgekig szá nos a.yan Hív tat..okot láva itattak cl, ck Hen’égés ma.
g n a f tá ' t tanúsított a d Igazi tömegek és tön tevéseik ivár.t vagy a mun-
bói örökölt bü ck)á ia fenntart: iával neh z li.V e meg a közigazgatási gé
pezet demokío/isá óid A t II tyii et a varos■ és f lnsi nép legjobb do.gosó
fiainak sorából kiemelkedő egycnekk' fö lőtték be.
H ő z i g ~ z g atásunk ú jj á s z e r v e z cê azonban m é g csak r á lé p e tt a jó útra.
A z u/tjá sz e r v e z é s , a d e m e k r t >?■'•/ lás <re d m é n y e i a f, övökén t e j e s e d n e k m a f i
ki E z t a célt szolgálja m aw a közi nazna t isi r e f o r m tö r v é n y a m e ly á lta
lános, h ö z v c t'e n , e g i e r i ö és t i t k a s s z a v a z a s s a 1 n é g y év re m e g v á l t z i r v .
ta g ja ik ré v é n a N é r tana s o k k e z é b e teszi le a do lg o zó r. é p tö m e g k h e y i
k ö z ü g y é in e k irány'tusát.
E zá tá l a k ö zigazgatási g é v e z e t teljesen m e g f i a t a ’odik é& h ián ytalanul
. betölt a z t a szcre"ct a m é l y r » h vat- t i: ő rk ö d n i a m u n k á so sztá ly és a v e le
s z ö v A é g é s dolgozó pa c r z t ' ó g k iv ív o tt n y szelj" ei fe'ett, a h ő zü n y e k ira
n yitá sa t e r é n pedig se g íte n i a sz o c ia lis ta á lla m re n d sze r fe lé p íté s é t .
EGV NAP A RENDŐRSÉGEN

Keggel bét óra. A hídfőnél szalutál a rendőr, Sem az egyik, sem a másik. Csupán működik
pedig csal- egy összetöpörüdiiit parnsztanyőka a reggeli olvasókör A bűnügyi osztályon éppen-
szólítja meg ékes bihari tájszálásMl: ugy mint a felvilágosító irodában a rendőr
■— Mondaná már meg ides lelkem, merre is főnök szobájában csak úgy, mint a legény
van az a Fucslk.utca? ségnél.
A "II is magyarul válaszol. Buzgón magya Minden reggel hét és nyolc óra között felol
rázz'» a keresett utca földrajzi fekvését, Lát vasásra és megvitatásra keiül a Komán Mun.
szik rajta, hogyha elhagyhatni posztját leg- ká-spárt központi hivatalos lapjának, a „Sean-
szivesebbt-n barnnfogná és gyepeden .nd#ve. teia’ nak aznapi vezércikke,. A hozzászólások
zetíií ezt a bizonytalanul tipegő kis öregasz- elevenek és általában helyes politikai tájékozó
szenyt dásról tanúskodnak. Az esetleges téves szem
TS’-r. isik azért, mert az 8 myja s Ij’cn mun pontokat azonnal a helyszínen tisztázzák
kában és bánatban megfőapjalt parasztasz- Látványosság is akad bőven az uj izellemet
Mtany, nemcsak azért, meri hazulról ismeri a sugárzó rendőrségen. A folyosók falait szinte
íöldnélküli szegény parasztság uáiiib-nnap meg ellepik a faliújságok. Minden oe-ztálynak külön
újuló viaskodását a kenyérért — de mert lép. faliújsága van és nem is egy.
ten-nyomon azt halija, azt tanai,ja és azt ol
vassa, hogy minden tisztelet a dolgozóké és P o n to s ui isi It t ív é s szigorú
minden hatalom a néptől ered. f i£ QiSégÉ'Zdt
A három meletes rendőrségi palota kapujá
ban jó barátként mosolyog egy fiatal rendőr: Nyolc óra után néhány perccel lépünk a
— Még nem kezdődött meg a hivatalos óra, rendői'fó’nök előszobájába. Máris <Ikéstünk,
Ka még nem kezdődött meg, akkor mit je Pontosan nyolc órakor ugyanis, az ügyoszíá.
lent ez az élénkség minden szobában? Rendid, lyok vezetőivel megkezdődött u rendes heti
vilii gyűlés van, vagy valami fontos esemény munkaértekezletek egyike, A mai értekezleten
történt? például az ügyosztályok vezetői szóbelileg teszik
©o ROMÁNIÁI m a g v a r s z ó n a p t A ra
meg jelentésüket, de hetenként egyszer írásbeli A rendőrség szakmai színvonalának Állandó
Jelentések számolnak be az elvég-fitt munká- fejlődé ét l?g nkább az a rendkívül érdeke* fel
röl. Ugyanakkor bírálat tárgyává eszik az vilí.gesltá» bizonyítja, amely szerint ma már
elvégzett munkát és az ön bírálat c .s Ihatatlan bz egyes bűnesetek felderítésénél tudományos
módszereivel elemezik a fennálló hibákat, hlá- módszereket használnak
nyosságckst, az itt-ott „ még megnyivánuló Miben állnak ezek a tudományos módszerek1.’
gyengeségeket. Vegyünk példának egy úgynevezett közönsé
Ezután következik az <ij feladatok tüzetes ges bűncselekményt. Valakit lopáson érnek, el
megvitatása fogják, A múltban az olyan bűncselekmény,
Ezeken az értekezleteken résztvesz a rendőr amely nem szorult különösebb bizonyításra, a
ségi szakszervezet termelési felelőse is. lehető legegyszerűbb eset volt. Az uralkodó-
Termelési felelős a rendőrségen? Ugyan bi osztály bírósága habozás nélkül nyakába sfi
zony mit termeinek ott? zott néhány évet a vádlottnak, ha történetesen
Gyorsan, lehetőleg azonnal elintézik v.z akta. fél kiló kenyér el tulajdon kásáról volt is csali
kát, (Sünden ilymódon elintézett akta egy pon szó. Hogy a tolvaj esetleg már napok óta nem
tot eredményez az illető tisztviselőknek, mert evett, mert a tőkés rendszerben -«m munka, -ein
tudni kell, hogy minden osztály, minden tiszt kenyér nem jutott számára, ez nem számított
viselő és minden kerülőt versenyben áll egy enyhítő körülménynek.
mással.) A felek várakoztatásának a lehetőség
Mi a toivaj elfogásával és annak „töredel
szerinti teljes kiküszöbölése^ ime az :s a ter
ates’’ vallomásával még nem fejeződik ne a bi
melési reszort hatáskörébe tartozik és egyben
zonyito eljárás. A rendőrség munkája tulajdon
versenypont is.
képpen coak ezután kezdődik. Nemcsak az illető
Tudományos móiszerekkei tio'guzk személyazonosságát derítik fel, hanem kikutat
ják társadalmi eredetét, osztályhelyzetét, az
a demokrankus rendőrség okot, amely a bűn elkövetésére késztette, a r
De nemcsak a rendőrségi tisztviselők * a rend. esetlege-' kényszerítő körülményeket, unelyek
crlegénység is versenyzik. Az ő v *rs myporit- döntően befolyásolták
jaik természetesen egészen másfélék. Például \
Mindez nemcsak rendkívül érdekes cs hasz
valamennyien vállalták, hogy saját kerti létük
nos statisztikai adatok összehasonlítására ad
régi és uj utcaneveit alapooan megtanulják
alkalmat hanem fontos tényező az Ítélet meg
hogy bárkit azonnal útbaigazíthassanak. Vál
hozatala szempontjából is
lalták, hogy a kerületükben lévő összes üze
mekkel és a lehetőség szerint az ateák lakóival
is mrgi -merkednek.
Ujtpusu bűnözök
A íendőrlegénység öntudatos vál'alkozásai Demokratikus rendőrségünknek Is uj felada
r-.Mió' az uj szellemből fakadnak am’t a poii- tokkal kell megbirkóznia. A nagy társadalmi
ttkai és szakmai ismeretek elsajátítása hoz átalakulás újabb és újabb szakaszaiban ugyanis
magával. Mert a román népi demokrácia rend mindig más és má3 tipusu bűnözők Kerülnek
őrsége nem a munkakerülők ingy’néiök és felszínre. Ezek az ujiipu&u bűnözők csaknem kJ
„spcrcclők” gyülevész hada, mint amilven régen zárőlag a hanyatló burzsoázia, a lecsuszoft ősz
volt. A demokratikus rendőrség komoly iskola, tály tagjai közül kerülnek ki és bűneik l<gin
ahol hatalmas nevelő munkával » szívós tanulás- Uáiib úgynevezett gazdasági bűncselekmények
sál fejlesztik a rendőrség minden egyes lúgjá De a gyökeres rendszerváltozás a politikai bű
nak politikai és szakmai ismereteit, hogy minél nözök patkányseregét is napfényre hozta föld-
tökéletesebben megfelelhessen hivatásának, hogy alatti működésük szennyes kanálisaiból: Levl-
valóban a munkásosztály és az egész doigazó tézlett politikusok, a tisztogatások folyamán az
nép védelezmőja legyen. állam-gépezetből kikerült főtisztviselők s ehhez
A politikai káderiskolák egymást követik a haeoniók a politikai bűncselekmények értelmi
nagyváradi rendőrségen. De az alapos szakmai szerzői, akiknek tevékenysége, ha másban nem.
kiképzés semmiben sem marad a politikai Isme rémhírterjesztésben, kártékony suttogásban
rttel: mögött. Csak ebben az évben már kétszeT merő! ki
volt hárcni-liárom hónapig tartó tanfolyam, Minden uj reform kitermeli a maga uj bűnö
melynek Keretében heti négy órán (anultnányoz- zőit. A példáért nem keli messzire mennünk A
ták a belügyminisztérium uíasiíá ait a köz forradalmi tett, a döntő fontosságul gyárak, öze
pontba-. különlegesen kiké,szett rendőrtiszteivé méi: és vállalatok államosítása Is kitermelte »
lök szakszerű előadásait. jellegzetes bűnöző figurákat A gyáros, ukl nem
ROMÁNIAI MAGVAK SZŐ NAPTÁRA 61

Mr beíenyogodnl abba, hogy a munkások zsír sával, amellyel a rendőrségen lépten-nyomon
ján és verejtékén összeharácsolt vagyonát el találkozunk. A letűnt rendszerben csak úgyne
vették, gyakran felbérel olyan mindenre kap vezett „fajromán” lehetet állami tisztviselő,
haté alakokat, vagy összejátszik a volt gyá vagy rendőr. Ma bármilyen nemzetiségű román
rában esetleg megmaradt régi bizalmasaival, állampolgár tagja lehet a Román Népköztársa
gyújtogatás, géprombolás és ehhez hason lé sza ság demokratikus rendőrségének. Egyetlen fel
botázsakciókat szervez Demokratikus rendőr tétéi van és ez: a becsületesség.
ségünknek elsőrendű feladata, hogy gazdasági De a nemzeti jogegyenlőc-ég a szabad nyelv-
életünk ellen irányuló hasonló merényleteket használat terén is megnyilvánul Jaj volt annak,
lehetőleg már csirájában leleplezze. aki régebben például magyarul merte elsirni
Az eldugott va.u.aK kié.,. „i^cs/ése, n gazda panaszát. Ma nemcsak anyanyelvén beszélhet
sági kártevők lefülelése még szökésük előtt, ál mirdenki a rendőrségen, de sérelmét Írásban Is
landóan izgalmas és változatos feladata íendó'i- anyanyelvén szerkesztheti meg.
ségúnknek, különösen a határszéleken. A nagyváradi rendőrségen meg más szép pél
Mindez csak vázlata annak a komoly és el dájával találkoztunk a nemzetiségi jogegyenlő
mélyülő munkának, ami a demokratikus rendőr ség megnyilatkozásának.
ségen folyik. De még vázlatnak sem tenne tel önkéntes akció indult annak érdekében, hogy
jes, he. nem számolnánk be a nemzeti jog- a román nemzetiségű tisztviselők magyarul, a
egyenlőségnek azzal a nagyszerű megvalósulá magyarok pedig románul tanuljanak.
A stabíl záió óta csökkentük a bűitese ek

A bűnesetek csökkenése egyenes arányban áll közigazgatás minden ágazatában.
A közbiztonság ál.andó meg. rö erdősével. Külö Ma a rendőr nem viszi már a kosarat a min
nösen szembetűnő a bűncselekmények csökke denható kvesztomé után és nem hordja haza a
nése a stabilizáció óta. A pénzügyi reform meg borokat és finom italokat ládaszámra a
javította a széles néptömegek rossz anyagi Hely kvesztor úr lakására. A rendőrség, ahol a múlt
zetét és életszinvonalnk azóta fokozatosan rendszerben bárdoiatian fickók kénye-kedve sze
emelkedik. rint Igazgatták egy-egy város életét, ahol a
óriási lépést tettünk meg a „röndnek muszáj spercelés, eszem-lrzom és korrupció virágzott,
lenni” ostoba jel oava éta. — ma demokratikus rendszerűnk egyik föerős-
A „rönd” akkor abban állott, hogy elcsípték sége, az élesedő osztályharc előretolt bástyája.
a kis tolvajt, aki nyomorában kenyeret lopott, Röv:den: rendőrségünk a nép rendőrsége
de mély tisztelettel övezték azt, aki milliók ke — Módszereinket és harci szellemünket a for
nyerét lopta el. radalmi munkásosztálytól vettük át, — szögezi
Ma elsősorban ezekre a nagy tovajokra csap le Tógyer Ferenc nagyváradi rendőrfőnök.
le a demokratikus rendőrség szervezete. A nagy E módszereknek és a harci szellemnek legfőbb
tovajokra, akik eddig a nép nyakán élő .körttek őrzője és fejlesztője pedig a munkásosztály él
és továbbra is fenn szeretnék tartani urnlinukat. csapata; a Román Munkáspárt.
Ez az elv érvényesüg államgépezetünkben, a SIMON MAGDA
G o n d o s k o d á s «2 tó m í& fö & é íz e g é s z s é g é r ő l
A forradaloméiért* Oroszországban az egészségügy igen alacsony «'t.vona'on
álhitt. 1912-ban az egész országban 19.800 orvos volt, úgy, hogy egy orvosra 7000
lélek jutott, a falvakban pedig 23 ezer. Még rosszabb volt a helyzet a nemzetiségi
vidékeken ahol egy orvosra 12(i—150 ezer lélek jutott.
A szovjethataiem évei alatt a helyzet gyökeresen megváltozott. 1841-ben a
Szovjetunióban 130 ezer orvos volt s egy orvo .ra 1300 lélek jutott A kőrházágyak
száma az 1918. évi 175 ezerről 710 ezerre nőtt.
Jelentékenyen emelkedett a gyógykezelés színvonala 1». Az új ötéves terv
alatt a kórház agyak száma 985 cz< n e nö, A csecsemőotthonokban levő helyek
száma 8* 1940. évi 859 ezerről 1 millió 251 ezerre emelkedik.
Ezek a tények fényesen bizonyítják, hogy a bolsevik párt és a azovjetkormftny
m űjén nagy figyelmet fordít a dolgozók egészségének ápolására.
ROMÁNIAI MAGYAR S Z Ú NAFTÁRA

Gondot m&d mát ai állam
Balogh Jánosné egészségére
F atvam k elin d u lla k a n é p e g é szsé g ü g y i
szín vo n a l e m e lk ed é sé n ek ulmn
Demokráciánk a népegészségi g\ terén is súlyos örökséget vett át a reakciós kor

mányzatoktól. Románia egyike azoknak az országoknak, amelyekben legnagyobb a
csecsemőhalandóság: az újszülöttek 18—20 százaléka hal meg főleg három hónapos
korig. Minden évben egymillió ember betegszik meg maláriában, ami 14 millió munka
nap kiesést jelent A munkások 10 százaléka reumás, évenként 3—4 hétig nem dolgoz
hatnak. A tüdőbetegek száma több mint 000.000, a pellagrásoké 300 ezer. Több mint
egymillió ember szenved vérbalban, közel két millió kankós betegségben. Az adatok
azonban még nem is teljesek, még az Antonescuék idejében felületesen összeállított
statisztikából \a!ók.
Népi demokratikus rendszerünk a legértékesebb tökének az embert tekinti. Ennek
megfelelően gondoskodni kíván egészségéről. A népegészségügy kérdése nemzeti kér
déssé vált. Az elmúlt év folyamán az egészségügyi minisztérium az egyes nép- és
járványos betegségek ellen hatalmas, tömcgakció-jelleget öltő hadjáratokat intézett.
Az egészségügyi nít-zmények egyrészének újjászervezése, valamint a falvakon és v á
rosokon újonnan t'eiábitott sokszáz egészségház, szülőotthon, csecsemőgöndozó, TBC-
vizsgáln intézet, stb. néor !’észségügyiink in korszakának kezd tét jelentik.
Az egészségügyi reform-törvény teljesen új alapokra fekteti az állam népegész
ségügyi politikáját és lehetőséget nyújt arra, hogy a múlt súlyos örökségét mihamarabb
felszámolhassuk.
Egészségház a falun
A falú, amelyben Balogh Jánosné lakott a csa belegörnyed a munkába, amely túlhaladja erejét
ládjával, olyan volt, mint a többiek. Nyáron épp és elhomályosítja gondolkozó -át".
olyan sűrűn szállt a por a csordahajtás, vagy egy- Az utóbbi évek eseményei kezdték megváltoz
egy székét után — ősszel épp olyan vigasztalanul tatni a falú életét. Nem volt már többé tespedő
zuhogott napokon át az eső és nőtt bokáig, félláb és reménytelenségbe süppedt falú. Az emberek
szárig a sár, mint ezer és ezer más falúban. A há közelebb kerültek egymáshoz, ugyanakkor fel
zak kicsik és majdnem mind nádasak vultak, csak színre kerültek, hangsúlyt kaptak a régi és tobbé-
a falú főterén húzódott meg egy-egy cseréppel fe kevésbé elreitett ellentétek. Egyre élesebb harc
dett módosabb ház. kezdődött a szegények és a gazdagok közeit. Idő
Orvost szinte soha sem látott n falú. Az embe közben a falú községházát, iskolát és új hidat ka
rek reggeltől napestig dolgoztak kinn a földeken, pott. A főtér egyik házába csecsemőgond zó i és
a gazdaságban. Télen pedig szorgalmasan pereg egészségházat rendeztek be. Orvos és ápolónő ke
tek a rokkák. A földművesek, apró-cseprő tenni rült az egészségházba.
valóikat végezve várták a tavaszt. Balogh Jánosné gyermeket várt. Nem az elsőt.
Balogh Jánosné is úgy élt. mint millió és millió A többi három is apró volt még, bajos volt tőlük
asszonytársa, akiknek helyzetét tanulmányozva a mezőre járni. Igaz, a nyáron már könnyebb
Lenin ezt irta: „a parasztasszony, aki kis háztar volt. Napközi otthonban lehetett hagyni őket. Sok
tásának szűk keretei Köze van szorítva és állan gondot okozott most ez a negyedik. Mikor már
dóan talpalatnyi földje és háza elvesztésének fe nem messze volt a szülés Ideje, újabb problémák
nyegetése alett él. a halasi élet bárgyú légkörében merültek let Az asszony a szülőotthonba akart
ROMÁNIAI MAGYAR ®*Ó NAPTÁRA 63

ít i w a.' •
menni. »Olyan rend van ott, olyan tisztaság, és kőnöybn w ent minden, Néhány őr# múlva
orvosság és orvos. Mégis csak többet ért hozzá, Baloghné fiút szült, A esalád csők reggel tudta
mint Mari néni. az öreg bába. A gyereket Is meg. meg. Örvendezve mentek meglátogatni. Érdek
vizsgálják. És mindez ingyen. . Ezek voltak az lődve néztek körül: könnyebb volt mint otthon?
asszony érvei. Balogh János húzódozott. H át még Baloghné meggyőződéssel felelte: sokkal. A gye
is, Mari néni, az csak Mari néni — m ár hosszú rek — legalább is ő úgy látta — egyre szebb lett
évek óta mindég azt csinálja. Hogy nem mindig Baloghné ekkor arra gondolt, hogy mi,yen kár,
sikerült? Hát az Isten nem a k a rta . . , Meg osztán hogy eddig nem volt egészségház, szülőotthon.
mégis itthon v a g y — tette hozzá, mikor látta, A gyerm eket naponta megnézte az orvos. Cso
hogy gyenge lábon állnak az érvei. dálatosképen sokkal nyugodtabb volt, mint
Végül mégis csak az asszony győzött. Vasárnap a többiek. Rendbe kell tartani — mondta az
este volt, am ikor rákerült a sor, hogy menjen. Az ápolónő és akkor nem sir. Igen, gondolta Balogh
ura is elkísérte. Az ápolónővér, akit látásból mái né, eddig is rendben tartottam , de nem annyira.
régóta ismert, kedvesen fogadta. Fehér világos Nem is tudtam, hogyan kell. T eréz m utatta meg
szobába vezette, leültek egymás mellé az ágv Meg azt, hogy mennyit kell ennie és aludnia
szélére és sokáig beszélgettek. Baloghné mesélt. Tényleg igaza van, mert a gyerek nem sir.
A többi gyerm ekeiről s arról, hogy milyen nehe Kelengyét is kapott. Baloghné örült a kis rózsa
zen szülte őket. Minden esetben súlyos lázba s 2 in rékllnek. Szépek voitk, újak és frissek.
esett, „verte a hideg“, de végül mégis a szerve Délutánonként az ablak mellett üldögélt és a
zete volt erősebb. Az ápolónő figyelte és feljegy kiskerten keresztül kinézett az utcára. Figyelte
zett valamit. M ajd elment és Baloghné egyedül azokat, akik betértek az egészscgházba. Talál
maradt. Sokáig gondolkozott még a frissen hú gatta, mi bajuk lehet s meddig maradnak. Ni, ni
zott paplan alatt. Az urára gondolt, meg a gyere — gondolta magába — Tóth Balázs Is eljött,
kelre. Meg a rra , aki már elindult az élet fe lé . , . sokat nyugtalankodik mostanában az ö re g . . .
Ebben a pillanatban lépett be Teréz az ápolónő Az orvos mindennap megvizsgálta. Közbeu ko
Mintha csak hiv ták volna. Nem sokára jött a? molyan beszélgetett vele. Kérdezgette, hogyan
orvos is. Már minden elő volt készítve, gyorsan élnek otthon, m agyarázott és tanácsokat adott.
Nagyon m egszerette a kissé szigorú nézésfi orvos'
s már kérdezni is m ert tőle. Egyik nap panasz
kodott, hogy nyilalásokat érez a gyomra körül.
Nem most először, tehát akkor nem igen akarta
észrevenni. Az orvos megvizsgálta.
Nem gyerekjáték — mondta neki. Baj van a
gyomrával, operálni kéne. Kdömben veszélyes
iahet. Baloghné megijedt. O perálni? Még sohasem
operálták, gondolta, biztosan ki se bírnám . . . Meg
aztán mennyi pénz kell ahhoz 1
De az orvos nem hagyta annyiba. Másnap
újra megvizsgálta, majd behívta az urát is. Ba
logh János előbb nem vette komolyan a dolgot,
majd gondolkozott, később megijedt, de mégis
sokáig ellenkezett Nem akarta elengedni az asz
szonyt a kórházba. Az orvos türelmesen m agya
rázta neki milyen következményekkel járhat, ha
elmulasztják eleiét venni a dolognak. Már sincs
túl korán . . . Az asszony? . . . Félt, de úgy érezte
az a helyes, ahogy az orvos mondta. Azt remélte,
ott is ilyen jó embereket talál majd. És legalább
öt ökle megszabadul a kínzó gyomorfájásoktól.
Egészséges leszek — gondolta örömmel.
Magabiztosan és majdnem jókedvűen indult el
a városi kórház felé. A kórház előcsarnokában
mégis megszeppent. Hófehérre festett hatalmas
V*t*a w c to a : Anya ée 8P',‘JWi«1í ' ajtók mindenfelé. Sok-sok ember, akiknek nagy
64 ROMÁNIAI MAGYAR SZŐ NAPTÁRA

része hozzá hasonlóan szegény volt. Or kesztyűgyárj munkásnő volt, a másik szintén fa
vosságszag, és sok fehérruhás ápolónő, akik mint lusi asszony. Uj dolgokat hallott tőlük. — Nem
ha hasonlítottak volna Terézre. Nézdclődött mindig volt igy mesélte neki Szabados Ágnes, a
jobbra-balra. Elindult egy ajtó felé, de 1 az éppen gyári munkásnő. 1940 ben operálni kellett volna
az udvarra vezetett. Kinézett. Hatalmas állvá a férjemet, de nem volt pénzünk. A betcgsegélyző
nyokkal volt körülvéve a kórházépület másik elutasította. Sokáig húzta, inig sikerült egy kis
szárnya. Jókedvű, meszesarcú kőműves legény pénzt összeszedni. . . Soha se lett többet egész
húzta ft'lielé csigával a maiteres vödröt. Az egyik séges. Ezt én is tudom — gondolta Baloghné. De
éppen lent tett-vett valamit. Baloghné mintha megtudta azt is, hogy milyen fontos, hogy legyen
csak otthon lett volna a falújában megkérdezte: elég orvosság. És, hogy azért olyan drága, mert
mit csinálnak? nekünk nincsenek gyáraink. Nem építettek azok,
— Nem látja? — feleltek neki vidáman, — tata akik csak a maguk hasznát lesték . . .
rozzuk a kórházat! Húsz éve nem volt kijavítva. Esténként, amikor eloltották a villanyt, új fo
Visszament a nagy fehér terembe és megkér galmak, eddig nem ism ert problémák kavarogtak
dezte az egyik fehérruhás lányt, aki legjobban a fejében. Igyekezett rendszerezni őket, hogy o tt
hasonlított Terézre. Csakhamar eligazították. Az hon mindent elmondhasson az urának, meg a
orvos éppen olyan kedves, legfeljebb kicsit siető- szomszédoknak. Alvás előtt mindig arra gondolt
sebb volt, mint a falújabeli. Megvizsgálták, lefek ‘milyen jő, hogy most másképpen van. Segítenek
tették. Az ágy végénél rádió fülhallgató állott. az emberen, ha beteg . . . — Egészséges leszek —
Az operáció jól sikerült. Csakhamar fel tudott gondolta boldogan's elalu d t..
ülni. Megismerkedett a szomszédaival. Az egyik KISS ERZSÉBET
MUNKÁS-VÉRTANUK
H a llo d a hivő, ifjú é lete t?
friss ajka k ettő s csúcsát zengeni?
A kémény barna füstjét lengett
s lombok szép intése fejünk felett.
E zért haltak meg ők; a z Életért,

melyben a z ember sorsa megtelik,
a formák égbe dobják íveik
s magához v á g y a k messzesége tép.
H a lo tta k ! Csöndbe porló m ártírok'

a tejfátokra m o so lyg á st írok,
nyugalm atokra hős lendületet —
A stépség, ." bőség és derű,
a z életünk, a z új, a nagyszerű
őrizze harcos e m léke te ket!
K I S S JE K O
ROMANIA! MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 65

M A 1T É N Y I E R IK :
MINDEN NAP
Mindin nap az éjnek sötét sírját ássa
s ostoroz a holnap harcos akarása_
Hajísd igába sorsod, mely eddig csak tépett,

kemény voltál, mondod? Legyél még keményebb!
Kimértük a lépést, mind előre dobban,

jó munkát végeztél? Holnap do'gozz jobban!
Zümögnek a kohók, szólítnak a tárnák,

ugarodba hasíts fekete barázdát
Erőnket az idő s.oha -1 nem vássa,

itt az élet festik pompás virágzásra
Gyürközz fel s ragadd meg, h jütsad a vasat,

üss az izzó fémre mérés®-hatalmasat!
Századok elfojtott keservei, haj á,

most vá’jatok tüzes, tisztító viharrá!
Hória jobbágya! Dózsa rebellise,

béklyót csuklótokra nem rak már senkise.
Sok piros vérünket beitták a sáncok,

míg a várkapukra mi vertük a pántot.
Mienk az erősség — küzdő falu, város,

tornyain koszorú: f*arlós kalapácsos.
Szilárdulj meg talaj, szélesedjél íérség!

lobbanj teremtő láng! Oszo’j fe! sötétség!
Nem tapos már rajtunk ellenséges horda,

románok, magyarok, együtt állunk sorba’
Mindig uraságok láncos táncát roptuk,

sok fecsérelt erőnk egy kévébe fogjuk
Nem rettegünk elnyűtt, süket vészharangtól,

nekünk csak a sarát jobb jövőnk parancsol.
Mienk az ország és széles e világon

minden testvérünk, kit nyűgöz még a járom.
Minden elnyomott és minden lázadt szolga,

minden rab, ki dohos oörtönét rombolja.
Minden perc a múltnak r edves sirját ássa

s győzni fog az ember él niakarása!
6 6 KOMÁMAI MAGVAK SZÓ NAPTÁRA

ERDÉLYI FIUK ÉLETÉBŐL
Amikor a hajnali világos Komoly és igazságos kritika tanuljon”, gondolja magában
ság belopódzik az éjszakába, következik, Rapcza István,
igen erős az álom csábítása. — . . . a negyedik század — Soldatul R a p c z a Ste
Ezt érzi minden porcikájában multhéten megjelent faliúj fan, — szakítja félbe gondo
Demeter András szakasave- ságán, annakellenére, hogy a latmenetét az oktatótirzt.
zetö is, aki éjszakai ügyeletes, században 17 magyar van, egy Odalép az állványhoz, ame
de kötelességérzete legyőzi az magyarnyelvű cikk sem je lyen homokzsákra támasztva
álom kisértését. lent meg. M iért?” fegyver fekszik Most dől el,
Végigtekint a néma ka — Én vagyok a hibás — jó lövő lesz-e vagy sem!
szárnyáiul varon: minden csen emelkedik föl Hevesi Balázs Szemben, harminc méterre,
des, csupán az őr kimért lé regruta. Elvállaltam, hogy másik állványon egy iv papír
pései halatszanak néha-néha, megírom, de azóta dobos let áll. A papírra vörös pontőt
meg egy mozdony elnyújtott tem az ezred zenekarában és festettek.
füttye valahonnan a távolból. elmaradt. Majd a jövő hé Háromszor céloz az újonc.
Mennyire megváltozik ez a ten . , , Nem a puskát mozgatja, ha
kép tiz perc múlva! — Én mogirom! nem a céltábla mellett álló ti
Először a trombita hangja zedes csúsztat hol jobbra, hol
hasit bele a néma homályba. balra egy hosszúkás fémla
Érces hangja még nem szür.t pocskát, úgy, ahogy azt az
meg szólni, amikor a regruták újonc diktálja. Oda ahová cél
már reggeli torna gyakorlatai zott, a tizedes pontot tesz,
kat végzik. A benépesedett majd a három pontot vonallal
kaszárnyaudvar virit a sok összekötik. Ezt nevezik lövési
fehér ingtől. Azután parancs háromszögnek. Minél kisebb
szavak, öt perc öltözködés és és minél jobban megközeliti
reggeli ötkor volt az ébresz a vörös pontot, annál jobban
tő, most hat órát üt az örszo- célzott az újonc.
babeli óra és már padsorok — Kicsit jobbra , .. feljebb,
ban ülnek a regruták. Meg Keresztúri János a felszó meg . . . igy jó!
kezdődik a nevelési óra. laló, Hamiskásan mosolyog, Egy verejtékesepp fut le
azt hiszi, nem tudja senki, Rapcza homokáról. Jól cél
MAGYARUL hogy a cikket m ár két nappal zott-e ?
A „Katona Klub” (Clubul ezelőtt megírta, csak fel kell A tizedes — látva a legény
Ostasesc) egyik helyiségében ragasztani. várakozásteli tekintetét, talán
negyvenhét újonc lapozza fel — Remélem, többé ilyesmi szándékosan, — jó sokáig
a jegyzetfüzetet és jegyez . , . nem fordul elő . . . vizsgálgatja a céltáblát. Vé
magyarul. A Román Népköz- Ezzel aztán meg is kezdő gül megszólal:
társaság legtöbb katonai ala dik a napirendi téma feldol — Eddig ez a legkisebb há
kulatánál, azok számára, akit gozása; Hogyan született meg romszög!
nem tudnak románul, magya a KOMSZOMOE. Rapcza István újonc, tá ’.sai
rul folyik a politikai nevelés és elismerő tekintetének kere zt-
kulturoktatás LÖVÉSI HÁROMSZÖG tüzében. boldog mosollyal lép
— Mielőtt mai leckénk: e „Záródugattyű, célvonal, lö vissza a sorba
rátérnénk, — kezdi az oktató- vész háromszög , ., sok min Bagiulescu Viktor a követ
őrmester, felhívom a figyel dent kell észben tartson kező.
meteket egy igen súlyos mu egy katona, ha azt akarja, Tovább folyik a célzási gya
lasztásotokra . .. hogy mindent alaposan meg korlat.
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA © 7

A JÖ FEDEZÉK A LEGJOBB portparancsnok, aki egymás pán fedezéket nem tud vá
BAJTARS után ellenőri: mindenkit, hoz lasztani magának.
záérjen. — Az is menni fog legkö
Kétszáz méterrel odébb má Csóválja a fejét az örve- zelebb, úrvezető úr!
sik század, „a terep kihaszná zetö; „Nem jó a fedezéked, ide Olyan határozottan cseng a
lását’' tanulja. Hogyan kell az nagyon könnyen belő az ellen hangja, hogy amit mond, ab
ellenség lövedékei elől elrej ség! Pedig a jó fedezék a ban kételkedni nem lehet.
tőzni. Félórás elméleti oktatás legjobb bajtárs!” — Most pedig rátérünk a
után az oktató tiszt kiadja a Kádár szégyenli a dolgot. közelharc egyes kérdéseire.
parancsot: Ügyetlenebb lenne ö mint ez a Félóráig elméleti oktatást tar
— Mindenki keres magá sok fiú itt, akik mind jő fede tunk, aztán gyakorlatit.
nak egy fedezéket saját Ítélő zéket választottak? No majd A regruták félkör alakban
képessége szerint. bebizonyítja ö, mit tud! elhelyezkednek a fűben.
Kádár Gyula húszméteres így is történt. A következő Folyik a kiképzés . A nép
futás után úgy véli, hogy jó gyakorlatokon Banui Ion őr- hadseregének kiképzése, a nép
helyre talált Végigveti magát vezető is megjegyezte: békéjének biztosítására.
a fiivön és várja, hogy a cso — Kádár, ügyes fiú csu Tarkó László
Ji S z o v j e t h a d s e r e g a h é h e ő r e
Mélyen a frontvonal mögött, ellenséges területen történt, hogy az „IL.2”
szovjetrepülőgépet az ellenség lövedéke érte és a gép a levegőben kigyulladt. Linio-
renko a gép vezetője, aki maga is megsebesült, mindent elkövetett, hogy a zuhanó
gépet úgy irányítsa hogy az ő kabinja csapódjék a földhöz. Meg akarta menteni az
életét Szirkov szakaszvezetőnek, aki a gépbői az ellenség soraira lövöldözött.
Limorenko számítása bevált: amikor a repülőgép földet ért, az erős ütödé-s
messzire kidobta Szirkovot a gépből, amely már úgy égett, mint valami máglya.
Szirkov rohant vissza, hogy parancsnokát a tüzből kimentse.
Ezután Limorenkot kinyújtott karjára, majd a hátára vette és lehajolva,
négykézláb, mászott vele, inig a tiizvcnaiből sikerült kijutnia. E k k o r újra kiegye
nesedve vitte tovább parancsnokát. így Szirkov a téli hidegben 60 kilométert tett
meg az ellenségtől elfoglalt területen, hegy megmentse bajtársa életét. Az ilyen
teljesítményre csak az az ember képes, akinek nagy szive van, aki (adatában van
ezovjelkötelességénck és akit a szocialista erkölcs vezérel cselekedeteiben. Szirkov
szevjetszakaszvezetö megmentette parancsnoka életét.
A Szovjethadsereg, amely a harc tűzében született, nagy és dicső útat tett

mrg. 1918—1932. években a Vörös Hadsereg szétzúzta a háborús beavatkozók és a
ff bei gárdista ellenforradalom hadseregeit 1938—39 ben a Szovjethadsereg vissza
verte a japán agreszorok támadását. 1939-ben a Szovjethadsereg megmentette a fa
siszta járomtól Nyugat-Biclprusziát és Nyugat-Ukrajnát 1939—10-bvn a Szovjet-
hadsereg becsülettel védte meg a Szovjetiviió érdekeit a fehér Finnországgal foly
tatott háborúbtn. A szovjetfegyverek történelmi győzelmét a Nagy Honvédőháború
ban aratott győzelem koronázta meg.
A szovjethadsereg, melyet Lenin és Sztálin alkottak meg és a Bolsevik Tárt

nevelt nagyra, újtipusú hadsereg, a felszabadított munkások és parasztok hadserege,
a népek testvériségének hadserege. A szovjethadsereg éberen őrködik a népek közötti
béke felett. Ez a forrása legyőzhetetlen erejének, ez a forrása nagy diadalainak.
6 8 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTARA

E rdögazdálkodáS
L e ta roltkopár hegyhátak jelzik a Székelyföldem és az ország erdős
hegyvidékein mindenütt az erdőkben folytatott rablógazdálkodás nyomát.
A tőkés kizsákmányolok mohó ny eteségcágya nem volt tekintettel c<ak a
maga önző érdekbe s a reakciós rendszerek hatósági vezetőinek cinkos
ságává. kiforgatta, a népit vagyonába!t kereseti lehetőségétől.
Ugyanakkor az erdőségek at fában meghúzódó falvak szegény ncpe
képte'en volt a téli tüzelöfa-sziig ségletét is előteremteni. Nyomom tan ten
gődött, miközben a messziről jött vál átkozok, a gyárosok, a részvényesek,
az ügynökök, a cinkos állatni hivatalnokok és a közbirtokosságok gazdag
jai állandóan qyarapodt k.
A Román Népköztársaság Alkotmánya az erdőségeket is a nép közös
javaivá nyi'vánilotta Külön érde ügyi minisztérium létesült, m e’y nagy len-
dió ette] látott munkához, hogy h- yrehozza és pótolja a mulasztásokat és
megfele'ően gondozza országunk e hatalmas természeti kincsét. A fe ’frissí
tett rrdőgondozó testület közreműködésével az erdőügyi minisztérium terv
szerűen látott hozzá erdőségeiül rendbehozatalához. Gondoskodás történt a
szé döntötte, rz erdők egészségét vészé yeztetö faanyag clhordásárcp a
kiirtott erdők beü teliséről és az egyéb javító munka átok elvégzéséről.
Megkezdődött a korszerű erdőgazdálkodás, amelynek kiindulópontja
az a hat imas vá'tozás, amehi alkotmányjogilag a népet tette meg az erdők
birtokossává
A „közös erdő“ hat évvel ezelőtt

A közbirtokossági erdő .közvetlenül a falu ami meleg átjött a nyitott ajtón a fö'des,
mellett kezdődött s messze benyulott a egészségtelen konyhából, az is inkább gőz
havasok közé. Jó tiz kilométerre lehetett a voll s gyorsan kj is szállt a rozoga ablak és
vége. A falu közelében azonban alig volt az ablakráma közötti ujnyi réseken. Ru
már egy-két fa, csak a szakadékokkal, hájuk nem volt elkészülve az ilyen hii télén
járhatatlan utakkal telj rengetegben sora télre. Nagyné nem engedte felkelni őket. az
koztak sűrűn egymás mellé az éhékes ágyból. Mert milyen a gyermek, ha felkel
szálfák. nem áll ja meg, hogy vagy az udvarra vagy a
A hegyek között hamarább beköszönt a hideg szobába ne szaladjon a szűk, levegőt
tél Azon a hat évvel ezelőtti őszön is várat len konyhalyukból. S kész a betegség. És
lanul érkezett. Még a kukoricaszárak egy- még éppen az kellene most a fejükre. In
részét is a mezőn találta a hótakaró, a falu kább várjanak az ágyban, amig kerit az ap
fogatnélküli szegényeinek nem volt lehető juk egy kicsi fát valahonnan.
ségük, hogy betakarítsák. Ezeket a szegé
nyeket bizony nagyon váratlanul lepte meg
Az igazságtalanság bűne csábit
a hótakaróval érkező nyomorúság: legtöbb A rongyos bakkancsok bokáig süllyedtek
jének egy szái fája se volt az udvarán. a hóban. Nagy Péter és szomszédja, í-ulöp
A fázás nem a legkellemesebb szórakozá Géza a holdvilágnál az erdő felé tartottak
sok közé tartozik. Még a szegényeknek Nyáron asszonyfoglalkozás a fagyüjtés. A
sem. A felnőtt ember s a serdülő ember- faluszéliek s a többi szegények szerte a
palánták még elviselik valahogy, de az egé Székelyföldön hulladék gályákká! főzik át
szen apró gyermekek annál' nehezebben. a nyarat. Most jó volna egy kicsi galy is
Nagy Pétereknél is a két apróság már három szorultságból, de az araszos hótakaró alól
napja ki se bujt az ágyból, a szakadozott nem lehet kikaparni. Nagy Péterék nem is
pokróc alól. A szobában metsző hideg volt, kapirgálni indultak. Fejsze volt a vállukra

akasztva. Egy-két szálfa elfér a vállukon, — akiknek egy fia igavonójuk sincs, csak a
jobb az is, mint a didergés. gázdagabbacskáknak van két tehénke --
Kinéztek egy-egy jókora növendék fát, soha se jön haza a fa az isten háta mögiili
akkorákat, hogy hazáig elbírják vinni s az hegyhátakról. Ott marad az januárig,
éjszaka csendjébe helecsattogtak a fejszék. februárig s akkor aztán ők hazahordják —
— Na most megfogtalak! — csattant fel részibe. Egy-két szekérrel hoztak az arány-
egy borízű hang. Puskacső meredt a két részesnek s hatot-hetet maguknak.
emberre. Nagy Péter első dühében neki Addig pedig tőlük akár meg is fagyhatott
akart ugrani az erdőkerülőnek, de a puska az egész falu szegény népe.
cső visszatartotta.
— Kinek az erdejében vagytok, hé! — Fogy az erdő, de megmarad
ordított a nagy darab ember. Szegény em a szegénység
ber volt ő maga is, de egy-két pohár pálin Nagy Pétert bekiséiték a községházára.
káért teljesen a gazdagok kiszolgálójává vált. S jegyzőkönyvet vettek fel róla, hogy tetten
A közbirtokossági vezetők, a falu nagy- érték, amint lopta a közbirtokosság erdejét.
gazdái éberen őriztették a hatalmas erdőt. Egy hét múlva összeült a közbirtokosság
Nagyon a magukénak érezték. vezetősége. Kártérítést követeltek Nagy
Megvan a tüzelő, csak nincs Pétertől. Kártérítésül az arányjogát köve
mivel elhozni telték tőle. S minden további nélkül el is
vették...
— Nem szégyelled magadat, lopod a kö *
zös erdőt, mikor te is részes vagy benne ? Hat évvel ezelőtt történt ez az egyik
Nagy Péter valóban részes volt a köz székelyföldi falucskában. Akkor amikor
birtokossági erdőben. Arányjoga volt min egymás után tarolták le az erdőségeket a
den esztendőben ,,kikapta“ az erdőből a ma szabadjára engedett rablógazdálkodás ha
ga részét s azt kitermelhette, ha ugyan volt szonélvezői. Hosszú vonatok vitték minden
mivel hazahordani. Mert a közbirtokosság nap a kitermelt faanyagokat a világ min
vezetőj gondoskodtak róla, hagy a cinkus- den tája felé s Nagv Péternek az erdő tövé
huzásnál minden úgy történjen, ahogy ők ben arányjoga mellett lopnia kellett a tüze
akarják. Az erdő legtávolibb részén kapta lőt, ha nem akarta, hogy gyermekei egész
ki az arány jogát a, szegény, ott ahonnan jól télen át a pokróc alatt kuksoljanak.
megtermett igavonókkal lehet csak haza
hozni a fát. Jól tudják, hogy a szegényektől Beke György

ÁLLAMI-KERESKEDELEM
Népi demokratikus rendszerünk már kezdettől arra törekedett, hogy
korlátozza a kereskedelem üzérkedő jellegét s harcot hirdetett a túlkapások ellen.
A pénzreícrm, melyet a Román Kommunista P árt javaslata alapján és
irányítása melleit, sikeresen hajtottunk végre, nemcsak a magánkereskedelem
korlátokba szorítását tette lehetővé, hanem m egterem tette a kereskedelem m a-
g a s a b b f o r m á j á b a n a z á l l a m i és a szövetkezeti kereskedelemnek a meg
alapozását és kifejlesztését.
O rszágún!ban jelenleg a kereskedelem három féle-szektorával találkozunk:
az egyre kisebb térre korlátozott magánkereskedelem mellett, mindenütt megtaláljuk
a szövetkezeti kereskedelmet és a nagy lendületet veit állami kereskedelmet. Ma
már az ország minden nagyobb városában feltalálható az állami üzlet, amely
hatalm as választékban a legjobb minőségű árút szabott árakon juttatja a fo
gyasztónak.
A szövekezeti és az állami kereskedelem magasabbrendű szocialista for
mája az árúelosztásnak, m ert a pontosan megállapított és át nem léphető nye
reség itten az államkincstárba folyik be s ez a haszon nem egyes kiváltságosak
anyagi létét és gyarapodását szolgálja, hanem olyan közhasznú beruházásokra
fordítódik, amelyeknek mindannyian, az egész dolgozó nép a hasznát látja.
„Vásárlóink bíznak bennünk,..“

Képek és számok a kolozsvári „Clujul“ állami árűházból
„MEGNYITOTTUK..
Koratavasszal nyitot
ták meg. Április 26-ika
volt és a jeges szél csak
úgy fütyült a kolozsvári
Dózsa György uccában.
A Szamoson nagy jég
darabok úsztak lefele s
a hid mellett egy cin-
gár asszonyka hóvirá
got árult. Az emberek
fáztak és mégis ott áll
dogáltak a fényesre pu
colt kirakatok előtt.
Az arra sictők kérde
zősködtek. — Mi lesz
itt? Miért áll sorban a
sok ember? Sokan húz
ták a vállukat a beszé
desebbek válaszoltak. —
Ma nyílik meg a „Clu
jul“ állami áruház.
Barnakabátos emberke jött, egy kékzubbonyos Megindult a tömeg, mint egy áradat, mely el
munkással. Levették a vasrácsokat, s könnyedén szakítja a gátat.
fordult meg az új kulcs az ajtó zárjában, Aznap sokan beszéltek az új állami árúház pom
s mosolyogva tette hozzá. — Tessék befáradni. pás dús polcairól.

TELNEK A HÓNAPOK A kalniárszellemet ez az öntudat űzte ki az üzlet
. . . — Azóta, közel egy év telt el >— mondja — falai közül.
Schmidt Miklós — cégjegyző. — Munkával, ke HAVONTA 70.00 VEVŐ
mény megfeszített munkával telt hónapok. Elhall
Ferdén tűz be a sápadt napsugár a mindjg zsú
gat, szeretettel nézi a nyüzsgő zajos, lüktető ter
folt üzlet üvegfalain keresztül. Élesen csillannak
meket. — Hat oszályból II leit. Egy üzletből há
meg a felfelszálló porszemecskék s a vistai, kolta-
rom. Vidéken pedig négy fiókot létesittünk. Akkor
szegi, monostori földmivesek s asszonyaik ruhái
63 alkalmazott elég volt, ma 180 alkalm azott ke
nak fehérsége kivillan a sok városi ruha közül.
vés. Nő, fejlődik, terebélyesedik az üzlet. A kis-
hitiiek és kétkedők nem nagyon hittek bennünk, Zslgmoud Antal csomagoló mondja — Vásárlóink
azt rebesgették, hogy belebukunk mert „a magán 60—70 százaléka földmives. Bizalmuk van irán
kereskedelem nagyszerű felépítését nem lehet he tunk, tudják, hogy nem csapjuk be őket. Ha egv
lyettesíteni’. Akkor mosolyogtunk, ma már ki szer nálunk vásároltak, másodszor is eljönnek.
Áraink nem ingadoznak. Soha még nem szökött
nevethetjük őket.
fel valamelyik árúcikkünk ára, de annál többször
Nevet, magabiztosan, sok életkedvvel.
ment lefele.
A VERSENY HŐSEI
Az üzlet egyik kevésbé látogatott sarkában
Kitüntettek őket. Prémiumot kaptak s nevük grafikonok függnek a falon. A vásárlók számát
felkerült a széles d:rekú vörös selyemzászló az eladott áró mennyiségét, tünteti fel. Érdekes
mellé. A faliújságon indokolásképpen ez olvasható: számok. Az első két hónapban átlag, 30.000 vevőt
„Dolgoztak, szivvel-lélekkel m ert tudják, hogy szolgáltak ki hónaponként. Nyáron felugrott havi
munkájuk nyomán pénz fakad az államnak. Az ö S0.000-re s ősszel ez a szám már 70.000 felé ka
államuknak! S a pénzből nekik készítenek ruhára- nyarodott.
valót, cipőt, őket küldik nyaralni, s betegség ese /
Másik táblázat az ejadott mennyiségeket tünteti
tén nekik jut ebből gyógyszer s k ó r h á z ...’ lel. Nehéz lenne részletesen közölni a nagy szám
Az „Aradul” állami áruházzal folytatott munka halmazokat. Két érdekes számot húztak alá: ha
verseny idején tűntek ki ők nyolcán. Ritkított vonta 130.000 méter textilárú cserél gazdát a fé
betűkkel írták fel nevüket: Torm ay Katalin tiszt nyes pultokon és átlag havonta 1100 pár cipőt ad
viselőnő, Berkovics Judith ellenőr, Zsigmonc! Antal bak el a szorgos elárusítók a lábbeli-osztályon.
csomagoló, Lécíalvi Sándor eladó, Pajzs Vilmos
eladó, Katona Ilona eladónő, Veress Ibolya eladó
nő, Bartos Irma eladónő. ZÁRÓRA
— Itt is lehet jól s rosszul dolgozni. Kihasználni A nehéz vasrácsok keményen csapódnak az
lami kereskedelem állandó fejlődésének, ajtókhoz s a sok csillogó üvegburában kialszik a
a munkaidőt emelni a munka termelékenységet fény. A barnakabátos megfordítja a zárban a
csökkenti a hulladékot megakadályozni a pazar kulcsot. Kint megint csipős hideg szél fú s’ a S z a
lást lecsökkenteni a költségeket — magyarázz: moson jégtáblák úsznak lefele.
Anca igazgató, — Eleinte nem vették elég komo Egy elkésett vevő most szeretne, bejönni. Ko-
fyan felhívásainkat. Aztán a gyakorlat megmu. cogtatja az ajtót. — Majd holnap — mondják be
tatta hogy mi is üzem vagyunk, A munkaverseny lülről. — Reggel újra n y itu n k ...
nagyot lendített előre ezen a téren is. Az embe Holnap reggel ismét indul a munka . . .
rek öntudatosodnak s ez az állami üzlet lelke. DÁNOS MIKLÓS

A% egyh Irta: TAKÁCS LAJOS dr.
nemzetisé giigyi miniszterhelyettes
Iqozi szerepe
A szocializmus építésénél-. útjára lépett népi demokráciánk fejlődésében
pontosan igazolja azt a társadalom fejlődéstörténeti szakai;.t, hog/ a de
mokrácián keresztül a szocial'znnísba való átmenet az osztályharc kiélező
désének jegyében történik. A Irata.om birtokába jutóit népi erők a fejlődés
eme szakaszában gyorsabb iramban számolhatják fel azokat az e'lenállási
gócokat, amelyeket a politikai és gazdasági hatalomból kiesett, haiadáselle-
nes erők igyekeztek fenntáríani, hogy népellenes, kizsákmányoló tevékeny
ségük számára felhasználhassák azokat.
Az a szűk társadalmi réteg, mely a tőkés gazdálkodási rendszer adta
lehetőségek következtében ura la a politikai, gazdasági és kulturális élet
minden vonalát, fokozatosan tűnik el, ‘semmisül meg. A földreform és az
ipari államosítások következtében kihullott alóla az anyagi alapzat. A de
mokratikus népi erőknek lendületes térhódítása következtében kiszorul a kul
turális éiet irányitóhelyéről. Érthető tehát, hogy utolsó, kétségbeesett erőfe
szítésében ott akarja megvetni lábát, ahol lehetőségeket lát a zavartkeltésre,
a demokratikus fejlődést gátló vagy azt késleltető mesterkedésre.
Ezért igyekszik a reakció a maga tevékenysége számára az egyházi
kereteket felhasználni. Ezt az igyekezetét olyan mértékben sikerül megvaló
sítania, amilyen mértékben ezek az egyházi kerelek tendelkezésre állattak,
amilyen méttékben az egyházak vezetésében, a demokratikus népi törekvé
sek által a politikai, gazdasági és kuituréletből kiszorított elemek még sze
repet játszanak.
Az egyházakra is áll az a tétel, amely meghatározza társadalmunk min
den más intézményének helyzetét fejlődő demokráciánkban. Csak úgy tud
tevőleges szerepet betölteni, csak úgy képes a maga részéről is segíteni a
széles néptömegek harcát a felemelkedésért és jobb jövőért, ha maga is
telítődik népi elemekkel. Ha különbséget tud tenni az egyház igazi szerepe
és azok között a törekvések között, melyek az egyházi életben annak követ
keztében nyilvánultak meg, hogy az egyházi kereteket a népellenes, kizsák
mányoló erők a saját önző osztályérdekeik céljaira használhatták fel.
Ezeknek a befolyására az egyházi tevékenység igen sok esetben nem a
békét és szeretetet munkálta, hanem '"edőszerve lett imperialista, elnyomó
és kizsákmányoló iörekvéseknek, okozója népek, nemzetek közötti villongá
soknak, felekezetik közötti súrlódásoknak.
Az u. n. „keresztes háborúk“, vallásháborúk“ amelyek évtizedekig
tartó mészárlásokat eredményeztek, az inkvizíciók, a tíizzel-vassal való
„hittéritések“ a kegyesség álarcának leple alatt valójában az uralmon levő.
kizsákmányoló társadalmi rétegek önző anyagi érdekeit hordozták a népi
érdekek rovására.
Napjainkban is ezeknek a bűnös törekvéseknek szolgálatában állanak
azok, akik az egyházat szembe akarják állítani a demokráciával.
A „vallásvédelem“, az „egyházvédelem“ hazug jelszavával igyekeznek
megbontani a dolgozó nép egységét és megbénítani népi demokráciánk len
dületes fejlődését. Bizalmatlanságot igyekeznek kelteni népünkben a demok
ratikus rendszerrel szemben, hogy megkíséreljék visszaállítani az örökre
letűnt múlt népellenes uralmát.
Demokratikus rendszerünk nemrég az uj kuííusztörvényben ismét lerög-
r o m á n ia i m a g y a r SZÓ naptára 73
zitette a maga álláspontját a vallással és egyházzal szemben. Biztosítja n
törvény a legteljesebb vallási és lelkiismereti szabadságot és tág lehetőséget
nyújt a különböző felekezeteknek, hogy hitbuzgalmi tevékenységüket kifejt
hessék.
Népi demokráciánknak ez a magatartása nem újkeletű, hanem a szó-
cialista fejlődés nagy tanítómestereinek, Leninnek és Sztálinnak útmutatá
sát követi. Lenin már 1903-ban irta: „a szocialisták követelik, hogy min
denkinek joga legyen bármely vallást teljesen szabadon gyakorolni“, to
vábbá: „az egyházi szervezeteknek azonos gondolkodású polgárok teljesen
szabad, az államhatalomtól független egyesüléseivé kell válniok“. Sztálin
„A marxizmus és a nemzetiségi kérdés“ cimii munkájában Írja: ,,a szocia
listák mindenkor védelmezni fogják a nemzeteknek jogát, hogy bármely
vallást kövessenek“. Az 1936. évi sztálini alkotmány 124. szakasza biztosítja
az állampolgárok azon jogát, hogy bármely vallást kövessenek.
Ennek a legteljesebb vallásszabadságnak birtokában mondhatta nemrég
Alexei, a moszkvai patriarcha: „A szovjet állam és a pravoszláv egyház
között semmiféle ellentét nincsen“.
Természetesen, a mi alkotmányunk által biztosított vallásszabadság
nem lehet jogcím azok számára, akik benne lehetőségeket keresnek demok
ratikus rendünk elleni támadásokra, sem pedig a múltbeli, népellenes kor
mányzati törekvések támogatásával szerzett előjogok, térhódítások további
fenntartására.
Az egyházaknak oda kell államok a nép mellé abban a harcban, melvet
az felszabadulásáért, jobb jövőjéért visz, az elnyomók és kizsákmányolok
ellen. El kell tűnnie annak a felfogásnak, mely egyformán igyekszik szol
gálni minden „hívét“ tekintet nélkül arra, hogy dolgozó vagy pedig más
munkáját kihasználó, embertársait kizsákmányoló élősdi.
A mindjobban kiéleződő osztály harcban az egyháznak is a dolgozó nép
oldalán van a helyé és nem adhat támogatást azoknak, akik a másik oldalon
állanak.
Ennek a demokratikus kívánalomnak csak ugv tehet eleget az egyház,
ha — amint előbb mondottuk — keretein belül tág teret nyit a hivő népi
elemek érvényesülésének.
Egyházaink életében máris igazolódik ez a tétel. Protestáns egyházaink
legfelsőbb szerveinek megnyilatkozásai kifejezik együttműködési készségü
ket és bizalmukat a népi demokratikus rendszerünk iránt. Ez a tény nem
csak a vezetők józan belátását és iléielképességét igazolja, hanem azt is,
hogy do'gozó népünk tevékeny részt .vesz ezeknek az egyházaknak irányí
tásában.
, A katolikus hivek dolgozó tömegeire az a feladat vár, hogy a római
katolikus egyházat is odaállítsák a dolgozó nép mellé és elszakítsák azoktól
az erőktől, melyek az elnyomás és kizsákmányolás kísérleteit szeretnék ismét
nyakukra ültetni.

Egységes demokrata első esztendeje
I r ta : S 2 L Ü C S M A R G I T , a N a c j y N e m z e t g y ű l é s k é p v i s e l ő j e
Felszabadulásunk ötödik esztendejében járunk „ ... Kivált a Romániai Demokrata Nők Szövet
és egységes demokrata nőszervezetünk első év ségében (UFDR) felsorakozott nők dolgoznak
fordulójára készülünk. lendülettel, odaadással és önmegtagadással. Ki
Négy év komoly felvilágosító munkája után a kell domborítanunk azt a tényt, hogy a politikai
különböző női szervezetekben és bizottságokban harcokban számos parasztasszony vett tevékeny
dolgozó asszonytársaink kívánsága, akarata alap részt“ . . . A választás napján a leszavazott
ján, közös munkával megterem tettük a falusi és 7,661.131 választó állampolgár több, mint fele nő,
városi dolgozó nők egységes szervezetét a „Ro az alkotm ánytervezet a széles néptömegekkel
mániai Demokrata Nők Szövetségét.“ Országunk asszonyaink tízezrei ism ertették. Az ország egész
nak ez az egyetlen női szervezete vallás, nemze ségügyi kampányaiban, az imperiálisták ellen
tiség különbség nélkül öleli fel hazánk minden harcoló görög szabadságharcosok gyermekeinek
haladószellemü asszonyát. elhelyezésében, a fasiszta Francó elleni gyűlése
Ünnepélyes keretek között 1948 febr. 15—16— ken, a spanyol szabadságharcosok halálos ítélete
17-én Bukarestben tartottuk meg az ország demo ellen tiltakozó aláírások százereit gyűjtötték
krata női szervezeteinek egységesítő kongresszu asszonyaink. A Román Munkás P árt által jun.
sát. Az egységesítés óta nőmozgalmunk hatalmas 11-én előterjesztett és a Nagy Nemzetgyűlés által
tömegszervezetté fejlődött, több mint 1.500.000 egyhangúlag m egszavazott államosításnak minél
tagot számlál. Nem ez a hatalmas létszám kizáró tökéletesebb gyakorlatban kiteljesítésére dol
lagos fokmérője a Romániai D emokrata Nők Sző gozó asszonyaink százezreit mozgósítottuk mi is.
vétségé helyes, egészséges munkájának, hanem Öntudattal, lelkesedéssel fogadták asszonyaink
az, hogy a múltban csak otthonával, sajátos egyé az államosítást. Hány asszony vállalta sok eset
ni kérdéseivel foglalkozó hatalmas női tömeget ben gyermekével együtt a gyárak éjjeli őrségét.
kiszabadította izoláltságából és mozgósította a Komoly munkversenyekkel emelik a többterme
következetes demokrata erők mellett, társadalmi lést, haladják túl a norm át azokban az államosí
fejlődésünk kérdéseinek sikeres megvalósítására. tott gyárakban is, hol asszonytársaink ezrei dol
így term észetes, hogy szervezeti életünk első goznak, ahol a munkásság 80—90% nő, hol a
esztendejének kiemelkedő dátumai ugyanazok, gyár igazgatását nő végzi pl. aradi ITA, med-
amelyek a Román Munkás P á rt vezetésével gyesi IRTI, stb.
országunk társadalmi életében hatalmas változá Hány és hány falusi asszonytársunk, mint
sokat hoztak és következetesen viszik országun cséplőgépellenőr bizonyította be, hogy méltó a
kat a szociálizmus felé. Tisztán áll ma már szer bizalomra a gabonagyüjtés nagy akciójában. Az
vezetünk minden tagja előtt, hogy ennek a közös őszi vetési csatában számtalan asszonytársunk
jövő építésnek közösek a feladatai és ezek meg járta a falvakat felvilágosító munkával, voltak
oldására közös munka szükséges. falusi asszonyaink kik hatalm as körzeteknek let
Egységesítésünk utáni első hatalmas akciónk a tek vetési felelősei.
Nők nemzetközi napjának március 8 -nak meg Szervezeti életünk döntő fontosságú esem ényt
ünneplése volt. Szervezetünk az egész országban julius 19-én m egtartott II plenáris gyűlésünk volt.
az asszonyok százezreit mozgósította ezen a na Ennek a gyűlésnek határozata alapján a Romá
pon, fővárosunkban 2 0 0 .0 0 0 nő vett részt tömeg- niai Demokrata Nők Szövetsége a munkásnők,
gyüsésünkön, elsők közzé jutva nemzetközi dolgozó földműves asszonyok, szellemi foglalko
visszonylatba ezen akciónkkal a Demokrata Nők zású nők és dolgozó háziasszonyok szervezetévé
Világszövetsége Rómában m egtartott értekezleté vált.
nek megálhtpitása alapján. Ebben a szellemben indultak meg négy hónap
Elmondhatjuk anélkül, hogy a dicsekvés hibá pal az egységesítés után a megyei választások.
jába esnénk, hogy a Nagy Nemzetgyűlést adó 60 meggye élére állítottunk egészséges gondolko
választási harcban 4200 irányitónk működött kik dású haladó szellemű dolgozó asszonyokat úgy a
nek munkáját, a Román Munkáspárt központi bi városokban, mint falvainkban. Választási kam pá
zottsága második plenáris ülésének határozata a nyunk alatt 2539 olyan faluba jutottunk el, ahol
következőképen jellemzi: addig nem volt szervezetünk. Választási kampá
ROMÁN1AI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 75

nyunk tiszteletére a megyék egymás között v er igazgatónő, a cséplőgépellenőr és az az öt gyer
senyt folytattak. Néhány adatot közlünk a ver mekes szervező asszonytársunk, aki ötven
seny eredményéről 500 téli befőzési központben asszonyt szervezett be egy külvárosi gyermek-
dolgoztunk, 885 időközi napközi otthon v ette le otthon vízbevezetés munkálataira.
falusi asszonyaink válláról a legnehezebb munka Ezek mellet az eredmények mellet hiányosságok
időben a gyermek ellátásának gondját, több mint is mutatkoznak szervezeti életünkben. Ciyári bi
40.000 gyermek nyaraltatásában segédkeztünk. zottságainkat nem tudjuk még eléggé szerveze
Az ország újjáépítésében elért nagyszerű ered tünkhöz kapcsolni, egyes falusi bizottságokba
ményeket bizonyítja, hogy 263.792 asszonyunk csak látszatra választottak egy-két dolgozó fa
2.415.680 önkéntes m unkaórát dolgozott. lusi asszonyt, de mellettük a hangadók még ma is
Kulturális téren munkánk eredményei bár há a kulákok. Vegyes lakosságú megyéinkben, bár
romszorosra emelkedtek, munkánk egyre nagyobb magyar jelszavakkal a m agyar nyelv használatá
lendülettel folyik. Alig tiz hónap alatt 12.651 irá val és a baráti együttműködés számtalan jelé
nyítót képeztünk. 497 káderiskolát tartottunk. vel találkozunk, a reakció még mindig igyekszik
Központi folyóirataink közül a „Safeanca“ falusi soviniszta uszításaival megbontani asszonyaink
dolgozó asszonyaink lapja 2 0 .0 0 0 példányszámról demokrata táborát. Az egyházban megbújt reak
100.000- r t em elkedett, a „Femeia“ 25.000-rőt ció a „tulvilági“ élet örömeit tárva asszonyaink
53.000- re, a „Dolgozó nő" 8 ooo-ről 22.000-re. elé izolálni akarják őket demokratikus munkánk
Részt vettünk a párisi nemzetközi női kiállítá tól a kizsákmányolás bűneit, mint Isten rendelte
son, hol negyedik helyet nyertük el. tését m utatja be nekik, de mesterkedéseit egyre
Mikor ez a naptár megjelenik még folynak azok jobban hiúsítja meg öntudatos asszonyaink m un
a gyűlések, amelyek a Demokrata Nők Világszö kája is pl. Csíkban a konkordátum felmondásának
vetségének Budapesten m egtartott második világ idején a legnagyobb dolog időben 5000 asszonyt
kongresszusáról számolnak be. íme, hogy bővül vonultattunk fel a MNSz százas intézőbizot*«ágl
az otthon szűk kerete, a városra, az ország h atá záró gyűlésére.
raira, majd azon túl a világ minden sarka felé Nagyjából felsoroltuk azt a munkát, mit detno-
hogy egységbe töm örítse azokat, akik a békéért kritikus szervezetünk 10 hónap alatt végzett. A
harcolnak, akik tudják ma már, hogy ennek a téliesített munkából választ kaphatnak kérd é
harcnak a sikere rajtuk is múlik. sük í azok is, akik kételkednek a nők szellemi és
Mindezeket az eredm ényeket nem érhettük fizikai munkaképességükben és azok is, akik fel
volna el azon társadalm i átalakulások nélkül, mit teszik a kérdést, miért van szükség demokrati
országunkban a RMP vezetésével dolgozó né kus nőmozgalomra a nők egyenjogúságát alkot-
pünk terem tett meg. Nem érhettük volna el, na mányilag is biztositó mépi dem okrata államban?
a RMP nem szögezte volna le újból és újból a A zért van szükség demokrata nőmozgalomra,
női egyenjogúsítás szükségét egy szocializmusba hogy a múltban a férfival közös sorsban, de ío-
haladó társadalomban. kozoíabb elnyomatásban élő asszonytársainkat
Ezzel a hatalmas tám ogatással ebben a négy odanevelje, hogy élni akarjon, liogy élni tudjon
esztendőben, de különösen az utóbbi 10 hónapban azokkal a jogokkal, mit szám ára a népi demo
egyre több és több asszonytársunk jutott felelős krácia biztosit. Hogy legyűrje az évezredek óta
vezető állásokba. Az állam osított gyárakban 162 beiénevcit alacsonyabbrendüségi érzést, hinni
igazgatónőnk van, szövetkezetek élén 1609 nő tudja azt, hogy egyenlärangu munkatársa lehet a
áll, képviselőink szám a kétszeresére nőtt, népü férfinak, ha a társadalom lehetőségei segítik
gyészeink, népbiráink, női falusi bíróink, trak to ebben.
ristáink száma egyre növekszik, abban a m érték Sok szeretettel, türelemmel, együttérzéssel ér
ben, amilyen m értékben országunk a P árt veze tik meg asszonyaink fokozatosan, hogy otthonuk
tésével halad a szocializmus felé. boldogságát, saját és gyermekük jövőjét csak úgy
Ott találjuk őket a munka minden területén, biztosíthatják, ba lépést tartanak a társadalom
így sorakoztak fel többek között a bihari megyei fejlődésével.
választás nagygyűlésén is az elnökség tagjai kö A Romániai Demokrata Nők Szövetsége, a P árt
zött a megye első nő népügyésze, egy m agyar támogatásával hadseregévé vált annak a harc
és egy román falusi biró asszony, a gyári igazga nak, am elyet az összes béke és szabadságszeretö
tónő, két nő képviselő, a munkaérdemrenddel ki népek, élükön a Szovjetunióval visznek az igaz
tüntetett munkásnő, kétnépbirónő, a szövekezeti ságos és tartós békéért.

A m áatáa
a tőkés országokban
A kapitalista rendszerben A munkanélküliség is első részt ténylegesen a politikai
a kizsákmányolás és elnyo sorban a nőket sújtja. Ameriká tevékenységben.
más súlya legnagyobb erő ban a bérmunkásnők száma ha Amerikában huszonhat évvel
vel a proletárnőkre nehe talmas mértékben csökkent. A azután, hogy a nőknek papíron
zedik. háború után az amerikai mun megadták a választójogot és
A burzsoá 1 társadalomban kások milliói vesztették el annak ellenére, hogy a szava
óriási arányokat ért el a dol munkahelyüket. zásra jogosultak 60 százalékát
gozó nők hadserege, akikből a Amerikában a háború utáni a nők képezik, csupán hét nő
tőke minden kiaknázható érté, években 53 százalékkal iil a kongresszusban és négy a
két kiszipolyoz. csökkent a nők munkabére, szenátusban. Massachusetts ál-
A nő minden kapitalista or mely anélkül is elm aradt a
szágban kevesebb bért kap a férfiaké mögött.
férfiakéval egyenlő munkáért. A Nemzetközi Demokratikus
Amerikában a feldolgozó ipar Nőszövetség tanácsának ülésén
ban foglalkoztatott nők bére mondotta Philipps, az amerikai
alig éri el a férfiak bérének 60 nők küldöttje:
százalékát. Angliában az ál „Két alapkérdés áll most az
lami üzemek munkásnői ugyan amerikai nők előtt: először
abban a szakmában a férfiak harc a munkanélküliség ellen,
bérének 65 százalékát kapj: k, másodszor harc a munkabér
a fémfeldolgozó-, gép- és hajó egyenlőtlensége ellen és küz
iparban foglalkoztatott nők pe delem a szolgálatban való elő
dig a férfiakéval egyenlő mun menetelért.“
káért általában á férfiak béré A legtöbb külföldi országban
a nő mindezideig nem élvezett
politikai jogokat. A gyarmatok
és félgyarmatok asszonyairól íölthetnek be tanítói vagy
nem is beszélve — noha ezek tanárnői állást. Sok technikai
nek az országoknak a népessé tanintézet nem ad a nőknek
ge alkotja az emberiség nagy diplomát. Alabama államban a
részét — csaknem minden dél férjnek törvényes joga vau
amerikai országban, Törökor megbüntetni véleménye szerint
szágban, a monarchista Görög bűnös feleségét „ k é t u j j n ál
oszágban, Franco-Spanyolor nem v a s t a g a b b pálcá-
nek 53 százalékát kapják. Az szágban, a Kuomintang-Kiná v a 1“.
angol törvények nem bizto ban és Indiában nincsenek ;;
A néger nők. számára nincs
sítanak fizetéses szabadságot a nőnek politikai jogai.
terhes anyáknak a szülés ide munkásvédelem.
Jellemző, hogy a magá:
jére. Amerika törvényei ha „kulturáltnak“ magasztaló A néger nők és gyermekek h a
sonlóképpen nem biztosítanak Svájc burzsoá parlamentjé lálozási arányszáma kétszerese
a nőknek szülési szabadságok ben 1946-ban újból megbu a fehérekének.
Sok amerikai vállalatnál az kott a nők politikai jogait Hja Ehrenburg szovjet iró
a szabály, hogy a terhes biztositó törvényjavaslat. igy mondja el könyvében Ame
ség első jelei mutatkozása- De a nők a többi burzsoá or rikáról alkotott véleményét:
kor elbocsájtják a tnttnkás- szágban, például Angliában és „Fehér férfi követhet el e rő
nöt. Amerikában, sem vesznek szakot néger nőn — ez nem
ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 77

von maga után semmiféle bün külföldi imperializmus kizsák tönkreteszik életét és egészsé
tetést. Ha egy néger fehér nő m ányolása és elnyomása miatt. gét. Indiában 25 millió férjes
vel közösül, a n ég e rt erősza Ezen kivül a gyarmati nő éle asszony még nem töltötte be
koskodással vádolják meg és tét megnehezítik vallásának és tizenötödik életévét.
villanyszékbe ültetik . . . Leg kasztjának törvényei, szokásai A kizsákmányoláson felépülő
utóbb Albevillében erőszakolt is, m elyek életüket még elvi kapitalista társadalomban a
meg hat fehér egy néger selhetetlenebbé teszik. dolgozók elnyomásának és
leányt. A törvényszék nem mi A gyarmatokon a benszüiött megaláztatásának elviselésé
nősítette bűnténynek.“ nők és gyermekek nem része ben a nő osztozik a férfiakkal
Amerika törvényei elvileg sülnek munkásvédelemben. Az és a nő helyzetét csak súlyos
minden polgárnak biztosítják ültetvényeken és farmokon bítja a féríiakkal szemben alá
a választójogot. De a déli ál rendszeresen alkalmaznak 5—ü rendelt és részben jogfosztott
lamokban, ahol a néger lakos éves gyermekeket. A zsúfolt és helyzete. A kapitalista orszá
ság összpontosul, a négereket egészségtelen lakások, az or gok dolgozó női ezért a legki-
megfosztják alapvető alkotmá vosi segítség hiánya, az éhség zsákmányoltabbak minden ki
nyos jogaiktól és nemcsak a és a járványok hatalmas m é zsákmányolt között.
választásokon, de általában a retű nő- és gyermekhalálozást N, SZ 1MONOVA
társadalmi életben sem vehet eredményeznek. A világon a
nek részt. gyarm atokon a legnagyobb a
Az osztályelnyornáshoz, me gyermekhalandóság — az új
lyet a dolgozó nők a kapita szülöttek 50 százaléka hal
lista társadalomban átélnek, a meg. A gyarmati országokban
szintén e társadalom által ki a gyerm ekek 75 százaléka ki
term elt nemzeti elnyom ás is m erültségtől pusztul el.
hozzájárul. Indiában évenként 3,5 millió
lakos esik áldozatul az éhség
A gyarmatokon és a függő
nek. Százmillió lakos malárlás.
országokban a nők hely
zete valóságosan tragikus. 150— Í60 millió nő számára
A gyarmati országok női mindössze 600 szülőotthon
ugyanúgy nélkülözik az elemi áll rendelkezésre.
politikai, gazdasági és polgári A gyarm ati népekre jellemző
jogokat, mint ezelőtt. Egyaránt korai házasság is igen gyakori
szenvednek a nemzeti burzsoá Indiában. 9— 10 éves lányokat
és földbirtokos osztály és a már férjhezadnak és ezzel
H ire s s z ö v ő n ő
Serdülő leányként jött az Orehovo-Zujev.i szövőgyárba Mária Volkova. A
gyár a teljesen szakképzetlen leánynak tudást és szakmát adott és megmutatta szá
mára az alkotó munka örömének lehetőségét Volkova eleinte hat szövőszéken dol
gozott, aztán áttért a nyolc szövőszéken való munkára. Ámde ez is kevésnek tet
szett neki. Mindig újabb és újabb időtartalékot tudott nyerni. Egy ember
váltására a régebbi tinzennégy másodperc helyett kezdett csak tiz másodpercet
fordítani. A munkafolyamatban más gyorsításokat is bevezetett, amelyekkel
sok időt takarított meg A fiatal munkásnő nemsokára tiz szövőszéken
kezdett dolgozni s a végén a szövőgépek számát 16-ig emelte. Mária Volkova saját
brigádjában rekordteljesitményeket ér el, amelyeket mások vívmányává is igyekszik
változtatni. Iskolájában 65 szenővöt oktatott ki, Volkova példáját a Szovjetunióban
sokezer szövőnő vette át,
Mária Volkova kötelezettréget vállalt, hogy ötéves tervét 3 év és két hónap
alatt teljesiti és becsülettel betartotta szavát. Mária Volkova 1947_ben megkapta á
S/.tálin-dijat, az Orehovo_Zujev-i szövőnő az Oroszországi Szovjetköztársaság Leg
felsőbb Tanácsának a tagja.
VB ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

Az 1948 as év, a Lenini-Sztálini Komszomol feiiállásának 30.-ik éve volt. A Kom-
ezonicl 30.-ik évfordulóját az egész világ dem o k ra tik u s ifjúsága m egünnepelte. Sok és
mély tanulságot szűrhet le országunk ifjúsága is a Komszomol 30 év alatt megtett dia
dalmas utjából.
Ma m ikor a béke m egőrzéséért harc o ln a k az egész világ d e m o k ra tik u s erői, amikor
a dem okrácia ellenes, imperiálisla tá b o r uj háborúra uszít és a k é t tá b o r között mind
jobban kiéleződik a harc nem érdektelen, egyetlen ifjú számára sem a békéért vívott
harc élén járó államnak, a Szovjetunió ifjúságának és annak élszervezetének története
és az ebből leszűrhető tanulságok. t
Az első szocialista állam m e gterem téséért, fejlődéséért és m egvédéséért vívott h arc

ban a Komszomol kivette részét. H á ro m sz o r nyerte el a Lenini-Stálini Komszomol, a
Szovjet állam legmagasabb elismerését.
Hősiesen harolt a K ö rö z ö m o l a dicsőséges Bolsevik! P á r t oldalán a polgárháború
ban Kolcsák, Denikin, Judcnics, a lengyel fehérgárdisták és W rangel ellen. Ebben a
harcban szerezte első kitüntetését,
1931-ben, az első Ötéves T erv befejezésénél, m ert a P á r t vezetése alatt hősiesen
vette ki a részét a hatalmas építő m u n k á b a n , a Komszomol zászlaját újabb kitüntetés
ékesíti: a Munka Vörö^zászló rendjele.
A harmadik kitüntetést, a Lenin R endjelt, a Nagy H onvédelm i háborúban önfelál
dozó hazaszeretetével, hősiességével szerezte a szovjet ifjúság élcsapata a Komszomol.
A Szovjetunió Kommunista Ifjúságának Szövetsége a Bolsevik P á r t vezetése alatt
létesült és alakult ki, E nnek a vezetésnek köszönheti a Komszomol, hogy dicsőségből
die sőségbe tudta vezetni n szovjet ifjúságot. Ennek a vezetésnek köszönheti a Komszo
mol, hogy minden alkalommal becsülettel meg tudta állani a helyét.
A P á r t vezetése, a Komszomol egész éle té n e k és m u n kájának a törvénye. Az egész
ifjúság jövője és főként az ifjúsági szervezetek léte, fejlődése és növekedése a P á r t
által gyakorolt vezetéshez elszakithatatlanul hozzá van kötve.
A Bolsevik P á r t csalhatatlanul m e g m u ta tta mindég azt az irá nyt, melyen a Kom-
szomolnak haladnia kell. És annak, hogy a Komszomol minden alkalommal követte a
P á r t Útmutatását köszönhető, hogy utját mindvégig diadalmasan te tte meg. Ez az első
és legfontosabb tanulság, melyet a Komszomol 30 éves tö rté n e té b ő l egész ifjúságunk és
elsősorban ifjúsági szervezeteink le kell hogy vonjanak.
Országunkban is a munkásosztály érdekeiből kiindulva országunk munkasosztályd-
* nak élcsapata a Bomán M unkáspárt is m in d e n fokon m eghatározza ifjúsági szerve
zeteink feladatait.
Mind a polgárháború tüzében, az ÖtéveV Tervei« megvalósításáért vívott harcban,
m ind pedig a Nagy Honvédő H áborúban a Komszomol. Lenin és Sztálin Pártjának ta n í
tásait követte. A P á r t arra tanitott minden Komszomolistát, hogy úgy éljen és m űködjön
magánéletében és a közösségért folytatott munkájában, hogy hozzá járuljon a kapita
lista maradványok felszámolásához és a szoeiálizmus építéséhez társadalmunkban.
„Nem lehet a dolgokat a sorsukra b íz n i“ — m ondotta Sztálin a Komszomol
V1H ik Kongresszusán, fokozni keli az egész munkásosztály, igv az ifjúság éberségét, h a r
cikészségéi és forradalmi szellemét is. \ >
Ez figyelmezteti országunk ifjúságát is arra a tényre, m elyre P á rtu n k a Román
M unkáspárt nap, mint nap tanít, hogy az osztályellenség nem alszik, hanem ádázab-
bul harcol elvesztett paradicsomának vissza szerzéséért. Bizonyítják ezt a terorista, r e
akciós, szabotőrők is, akiket elitéltek a nép bírái. Bizonyítja ezt, a mind jobban kiéle-
ROMANJAI MAGYAR SZŐ NAPTÁRA 7 S

\
fcödö osztaTyelTentet a városokon és falvakon egyaránt, Az az irány melyet a Bolsevik
P á rt m atatott, vezette végig diadalm asan a Komssomolt a polgárháborún és e m u k k ö
szönhető, hogy a k tiv a n hozzá tu d o tt járulni az osztálytllenség megsemmisítéséhez és a
szociálizmus megvalósításához. In n e n következik az egész munkásosztály és igy az. ifjú
ság feladata, hogy fokozza harci készségét az osztályellenséggel szemben és ' k ö v e ss:
mindenben P a t t u n k irányítását e b b e n a harcban.
A harm adik tanulság, melyet a K omszomol történetéből ifjúságunknak le kell von
ni, az a m u n k á v a l szembeni uj m a g a ta rtá s, az önfeláldozó hősiesség a szociálizmus épí
tésében. y
Erről a hősies munkáról beszélnek a Magnitogorszki vasművek, a Moszkvai föld
alatti vasút; a D n je p r menti vízmüvek, melyben szintén k iv e tte részét a szovjet ifjú
ság. Erről a m agatartásról beszél Kotnszomolszk városa, m elyet 270.000 ifjú épített fel.
A szovjet ifjak és főként a komszomolisták teljesítményei a m unkában mindennapi
jelenséggé váltak.
A Nagy H o n v é d ő Háború ala tt 3000 Komszomolistát tü n te tte k ki a ..Szovjetunió
Hőse“ címmel és 3,500.000 komszoimjlista ifjúi kiilömböző érdem renddel Hagyományai
hoz méltón a fo rra d a lo m tüzében létesüll Komszomol, becsülettel és hősiesen állta
meg a helyét a Szocialista Haza védelm ében, a fasizmus által elnyomott népek felszaba
dításában.
Meg kell ta n u ljá k ifjúságunk és fő k é n t ifjúsági szervezeteink az önfeláldozó, egé
szen a végsőkig m enő hazaszeretet, m elyet a szovjet népek oly csodálatosan össze
egyeztettek a p r o le tá r nemzetköziség eszméjével.
A Szovjet H adsereg katonája ogyform a hősiességgel harcolt, mind hazája felszaba
dításáért, mind pedig országunk fe lsz a b a d ításáé rt a fasiszta elnyomás alól.
A fasiszta Németország mégsem mis it őse, melyért sok millió szovjet katona ontotta
, vérét, felszabadította egész E u ró p á t H itle r elnyomása alól.
A szovjet hazaszeretet nem szűk p o lg á ri nacionalizmuson alapszik, hanem a nép, a
szociálizmus sz e re te tén .
Mintegy bizonyilék képpen m o n d a tja N. Osztrovszkij a szovjet ifjúság szeretett
bősével, Pável Corceagaval a k ö vetkező szavakat: ,.Az c: b é r legdrágább kincse az
élet". Ezt a k in c se t e=ak egyszer k a p ja az ember és ezt úgy kell leélni, liogv azok n ;
legyenek kínosan, céltalanul leélt évek, úgy kell leélni hogy élete végén nyugodtan
mondhassa, az egész életemet "s m in d e n e re m e t, annak szenteltem, ami a legdrágább
a világon — az emberiség felszabadításáért folyó harcnak “
Ezt tette m a gáévá az a sok ezer sz ovje t ifjú. akik hősiesen felszabadítva hazáju
Kát, tovább fo ly ta ttá k a harcot a fasizmus végleges megsemmisítéséért, a többi népek
felszabadításáért.
Ebben a szellem ben harcoltak h a z á ju k é r t és az egész em beriségért Oleg Kosevoi,
Zoia. A lexandra M atrosov és a K om szom ol sokozer tagja.
Ebben a szellem ben harcolt h a z á n k b a n Bernáth A ndor, Encsel, Fiiimon Sárbu és
mások, országunk Jfjumunkás m ozgalm ának élharcosai.
Ebben a szellemben kel! értelm ezze országunk ifjúsága a hazaszeretetei.
Az 1948-as év sok szép e re d m é n y t számlált a Román N épköztársaság munkájában.
Leszűrve a K om szom ol 30 éves h a r c á n a k tapasztalait ifjúsági szervezeteink m egtanul
ták, liogy a R o m á n M unkáspárt iron vitása nélkül nem é rté k volna el ezeket az e r e d
ményeket. A P á r t te tte lehetővé, hogy ifjúságunk kivegye részét a szociálizmus építé
séből országunkban. Ugyancsak a P á r t n y ito tt alkalmat a rra , hogy ifjúságunk elsajá-
lilsa a munkával szembeni uj m a gatartását.
Az 1948 N o v e m b e r 7.-ike jegyében lezajló szociálista m unkaversenyekben az ifjú
munkások is k iv e tté k részüket. Az összes üzemek munkásai a nagyipar, Augusztus 23;
Y'oiua; FRBT; njind a termelés és a term elékenység növeléséért vívják a harcot. Az
aradi Pl A gyárban 864 ifjú vesz részt, e g y ü tt, az egész gvár munkásságával a te r m e
lési versenyekben. Az aranyosgvéresi tégla és cserépgyárban versenyben állanak a
,irések munkásai. A z ország összes gyárai mind a szociálista verseny építő lázában fo
gadták November 7 ikét.

Ami eddig egyik rendszerben sem volt lehetséges, a m u n k atelepck építő lendülete
szintén a P á r t irányítása nyomán jöhetett létre
A nagy országos m un k a te le p e k Szólva Vise: P ru t völgye s a N ovem ber 1.-én Felava
tott Filiasi-Bumhesli-Livizeni vasútvonal, m ind megannyi bizonyítéka a munkával szem
beni uj magatartásnak.
Ezek a példák ugyanakkor az ifjúság és az egész nép egészséges hazafiasságát, az
önfeláldozó, tevékeny bazafiessáot is bi-zonvitják
30.-ik évfordulója alkalmából a Szovjet korm ány negyedik kitüntetését kézbesíti
Lenin és Sztálin K omszomoljának „A ha z á na k hozott különleges szolgálataiért, a szov
jet ifjúság nevelésében, valamint a szocialista építkezésben való aktiv részvételéért“1,
a Szovjetunió legfelsőbb tanácsa másodízben tünte tte ki, a Szovjetunió Kommunista
Leninista Ifjúsági Szövetségét, a Szovjet Á llam legmagasabb kitüntetésével, a Lenin
renddel.
Hatalmas munka előtt állunk. Az ifjusn? hozzá tud és hozzá kell járuljon az egész
néj) erőfeszítéséhez a tervgazdaság sikeres végrehajtásához.
A Párt irányítását követve, nap, mint nap elsajátítva munkásosztályunk élgárdájá
nak tanításait ifjúsági szervezeteinknek ha ta lm a s nevelő m u n k á t kell kifejtetünk és
ebben a nevelő m unkában a k k o r fog csal; eredm ényt elérni, ha P á rtu n k tanításához
híven nyomon követi es leszűri a tanulságokat a Komszomol m unkájából és harcából,
A Komszomokiak cimzett üdvözletében Vasile Luca elvtárs avval zárja mondotta!',,
hogy .,országunk ifjúsága valamint az. egész világ munkás ifjúsága számára élő példa a
Kornszomolisla ifjúság, _ 1 ' , ' 11 ' r ’1
És iia ezt a példát követni fogjuk és tanulunk belőle u<ry P á r tu n k főtitkárának

Oh. Gheorghiu-Dej elvtársnak kiváltságát, hogy ,.munkásifjuságunk munkája és harca
nyomán a Komszomol méltó (arcos társa legyen“ országunk ifjúsága teljesíteni fogja.
V fo m J z o M o t- d a i
A. OSZTROVSZK1J J e n é je h. O S A N Y IN szövege'
Induló Óén ken

SiM j
t>er\ o noppof u sue!-Itt Hős hcfi*c~, r c i m u n k á * 9*&
. . . . . .
fte/ /) vcil-l ért Ki hví ya Me ma ny<?/> <0
K o m ■S zó m o ! i u y </0 n u t el - j\J m ű i t/r<zs F l,rr n i
ve ben i f - ju vér l f - ju , n v n - k ó s'tlin d e n t r n e i ) m i t r d t d s / - fV? B "

Lr ' ‘
lA
10 i-rne A
b náfl f' tUqy
/s,ii lenn re r>an/c
k a r r>o r\k~ cF»!>uvi yr a q ztikk o mi S zé li h a
m?—i:
*1
'
jó n k - jú
i rög zik a m i S z é p he,
£
zunk.

íg y é p ü lt m e g a z ú t, a m e l y e n
A VASKOHÓKHOZ
ÉR K EZIK A ZSIL VÖLGY SZENE
(Bunbesti és Livezeni között, 1948 október)
A hepehupás, sáros utón végigdöcögő árkádjairól mennyit írtak és értekeztek már,

teherautó tetejéről a piszkosfekete Zsil má pedig ezek az ötven-hatvan méter magasba
sik, szakadékos partján kanyargó vasut- szökkenő ivek is vannak olyan szépek —
vonalt figyeljük s a vad tájat, amelybe csakhogy ezek hasznosak is. Paius körzet
olyan kemény küzdelem árán épült bele ez ben nem volt hely a folyó s a hegy kozott
a darabka civilizáció. a brigádosok lakóbarakjainak s igy az épülő
viadukt oszloplábai tövébe kerültek. Most az
elkészült betömve* alatt ott lapulnak a te-
Hét és fé mi I ó mu kaóra eredménye hérremeszell deszkadarabok.
Harmincnégy -kilóméter vasút épült itt tel.
Huszonnyoicezer ember hét és fél millió „...u j életet é.iuüíik a csúcsokul...”
(Brigádos-indu(ó)
munkaórájának eredményeképpen. Ezek a
számok,- nagyságuk ellenére sem mondanak Ha jobban megnézzük a vonalat, megért
sokat a vasútról s a valóban hősi munkáról, jük miért nem készülhetett el 25 év alatt
amely azt megteremtette. Nem beszélnek sem az „úri világban“. Húsz métert is alig
arról, milyen nehéz volt bevágni a sziklába megy rendes terepen a vonat, ötvenet alag-
az utat, amikor még annyi lapos felület sem
volt az egész vonalon, ahol a munkás a lá
bát megvethette és derekán a sziklaesucsra
rögzített kötéllel függött a levegőben. Va’ó-
ságos akrobatamutatvány volt, amiko’- lég-
süritéses fúrókkal megbontották a szikla
szilárd szerkezetét. Nem beszél arról sem,
hogy építészetileg milyen gyönyörű mű szü
letett itt meg a huszonnyoicezer ember hét
és fél millió munkaórája alatt, hogy milyen
lendületesen, büszkén iveinek a szakadékok
fölött a fehér viaduktok, amelyeknek ,.osz
lopai sudárabbak, mint a számok“.
A római Capitolium romjainak szépséges
8 <2 ROMÁNIAI MAGYAR &ZO NAPTÁJU

Útban, Vagy százhúszat viadukton, aztán valóban páratlan munka után azok, akik el
megint bemegy valami hosszú alagútba. végezték, még azon bosszankodtak, hogy a
Hol a hegyben, hol a levegőben építettek! fránya alagút három egész héttel késleltette
Valóban, ennek a rendkívül nehéz körül a vonal befejezését!. . . <
mények közt megszületett útnak a meg — Hát azok a hatalmas, meredek támavz-
építése csak most volt lehetséges, most, falak, amelyek a Zsil szakadékos partját
amikor az egész élet, a nép egész munkája, erősitik szilárdan a sínpár alá! Hát a terven
fejlődése . frissen feltört utón kívül elkészített Filia$—Tárgu-Jiu vonal,
halad. A bátor újítók szocialista öntudata amelyet nagyon mostoha terepen kellett meg
kellett ehhez a munkához s annak felisnis- csinálni! Csoda, hogy félév alatt elkészült?
rése, hogy a vonalnak el kell készülnie, Csoda, de megvan a magyarázata: a l>a-
hogy összekösse a szénbányavidéket a fő galina-alagut bejáratánál terméskőből van
vonallal, hogy olcsóbb legyen a szén s min kirakva a világitó három betű: PMR, annak
den iparcikk, — még akkor is el kell ké névbetüi, ami ezt a szinte emberfölötti
szülnie, ha valóban a levegőben kell végig munkát kezdeményezte, megszervezte, min
vezetni. den nehézségen keresztül végigvezette: a
És el is készült. Román Munkáspárté.
Három év helyett - hat hénan Az o'csóbb szénbő - olcsóbb vászna! szónok

S milyen hallatlanul rövid idő alatt. Régi, A vasutat már átadták a forgalormnk.
gyakorlott szakemberek véleménye szerint Nemcsak a CFR, vagy az önkéntes munkás-
három év kellett volna befejezéséhez, évtize ifjak ügye volt ez a felavatás. Az „Augusz
des gyakorlatuk bizonyította be, hogy ha tus 23“-üzem vasmunkásainak is személyes
marabb nem készülhet el. ügye ez, mert az uj vonalon, kerülő nélkül
Október utolsó napján avatták fel a tel érkező olcsóbb szénnel kisebb költséggel ké
jesen kész vonalat. A három évi munka fél szíthetik el az uj mozdonyokat, a sepsiszent
évre csökkentését sok váratlan akadály ne györgyi szövőmunkásnak, mert olcsóbb
hezítette! A Dragalina-alagutnak már három vásznat szőhet és olcsóbb lesz a kenyere is,
kiépített „gyűrűje“ készen volt s még vagy hiszen az olcsóbb szénnel olcsóbb lesz a
nyolc méter „fúrás“, — amikor a laza szer mezőgazdasági szerszám és az IAR traktor,
kezetű hegyoldal ráomlott és betemette a amivel a földművesek a kenyeretadó búza
kész munkát. Éppen a kőzetek laza szerke alá felszántják a földet.
zete miatt, nem lehetett robbantani a hatal Oz olcsóbb szén utjának megépítése köz
mas tömeget, mert újabb beomlást eredmé ben 3000 írástudatlan ifjú megtanult irni-
nyezett volna. Még a légüritéses fúrókat olvasni, többszáz szakmanélküli fiú kitanulta
sem használhatták. Sokan azt mondták — a bányász és kőműves mesterséget, huszon
méghozzá szakértők — hogy ezzel teljesen nyolcezren megtanulták, mi a szocialista
megállt a munka, mert hosszú évekig nem munkalendület és megtanulták szeretni azt,
tudják a beomlott kőmennyiséget eltakari- aki a Zsilvölgy sziklái közt, a kohóüzemek
tani. És akkor egy mérnök, aki úgy ismeri ben, a szántóföldeken, az iskolákban és a
a terepet, mint a saját tenyerét, kitervelt politika küzdőterén vezeti, irányítja az át
valami nagyon merész dolgot, amit az ő alakulásért, a jobb életért, a szociálizmusért
vezetésével az „Augusztus 23“ brigádok vivott harcot megtanulták szeretni a Pár
végre is hajtottak. tot és a Párt legértékesebb tőkéjét: az em
bert.
Alagút az a agut alatt Mig a vonal felépült, 28 ezer ifjú indult
el azon az utón, hogy uj emberré váljék.
Alagutat fúrtak az omlás alá és belülről S mint az olcsóbb szén egy lépéssel, ez is
kifelé csákánnyal és lapáttal három hét alatt közelebb juttatja az országot s a népet a
eltakarították a torlaszt. szocializmushoz.
Az alaguton már átmehet a vonat. És e VAJNOVSZKl ANNA
ROMÁNIAI MAGYAR SZÚNAPTÁRA 83

A munfcásoszlály erkBIcse
halódó polgári rendszer a teljes rothadás undorító állapotét te
lem ti meg, amelynek fertőző tenyészete romlást, becstelenséget,
reménytelenséget terjeszt maga körül. Ez a fertőzés annál ve
szélyesebb, m ert „a szokás ereje“ gyakran láthatatlanná, érzékelhi'tetlenné
leszi a ragályt. Az erkölcsi szemléié t, mint beidegződött szokás, gyakran
eltakarja a helyes összefüggéc.sket.
A fasizmus, amely legradabb, Iegbarbárabb imperializmus hatalmi
tormája vol s amely' következetesen fejlődött ki a polgári tőkés rends/,er-
l;ől, az őserdők erkölcsét is megcsufoló szemléletet honosított meg. Ez a
szemlélet nem volt idegen korábban sem a polgári erkölcsöktől, a rasizmus
csak kifejlesztette, magasaim hőfokra hevitette. Lenin irta a polgári
erkölcsről: „vagy te fosztod ki a másikat, vagy a másik foszt ki téged . .
vagy úr vagy a szolgák fölött, vagy te magad vagy a szolga“. Ebből a
fonásból fakadt a szabad polgári rablás, fosztogatás, embervadászat,
gyújtogatás, vadállati erőszak, s becstelenség.
A becstelenségek egyik vállfájává fejlődött a polgárság nyílt haza
árulása Európa egyetlen országában sem volt ez alól kivétel. A
polgárság és a tőkével összeszövődött földesurak mindenütt együttmű
ködtek a megszálló fasiszta hódítókkal. A polgárság szemléletében a
hazaárulás, a nemzeti függetlenség feladása, a fasiszta cinkosok politikai,
gazdasági és ideológiai kiszolgálása, „nemzeti erényként“ jelentkezett
polgári erkölcsöknek ez a rothadó erjedése uralkodóvá vált a
polgári létforma minden területén. Nemcsak a politikai eszközö
ket tette becstelenné, nemcsak gazdaságilag honosította meg tz
erősebbek a gyengébbek feletti fosztogató uralmának erkölcsét, hanem
művészetében, irodalmában is a hazugság, hamisítás, embertelenség,
bűnözés erkölcs-szemléletét fejezte ki. A polgárság ebbe az ideológiai
harcba — mint A. Zídanov mondotta —, besorozta „a gang «tereket, a
seiyemfiukat, a kémeket, a közönséges bűnözőket”.
A polgári erkölcs a fasizmus leverése után nem állott meg a hanyat
lás lejtőjén, hanem még visszataszitóbb módszerekhez folyamodik.
Ez a legveszélyesebb méreg, amellyel a polgárság mételyezi — ön
maga rothadásán túl — a széles tömegeket. Ez a méreg még hat és képes
arra, hegy megmérgezze a tömegek öntudatát.
Ez ellen a mérgezés ellen vértezetten kell felvenni a küzdelmet, moot,
amikor a munkásosztály és az egész dolgozó nép kiélezett harcot folytat
a tőkés kizsákmányolási rendszer bomlasztó politikai, gazdasági és
ideológiai befolyása ellen.
nnek a harcnak élenjáró vezetője, szervezője és útmutatója or-
H szágunkban a Komán Munkáspárt, a munkásosztály élcsapata,
“ “ az egész dolgozó nép fejlődésének, szabadságának vezető ereje.
A RMP a munkásosztályt és a dolgozó népet, a marxi-leniui-sztálini
tanítások utján vezeti, a tiszta proletárerkölcs hagyományainak széllé
méhen.
Mi ennek az erkölcsnek társadalmi, ideológiai alapja?
A RMP Szervezeti Szabályzata igy felel erre a kérdésre:
„A RMP végcélja a szocialista társadalomban — a kommunizmus
első fázisának — megteremtése; a szocialista társadalomban megszűnik
az embernek ember által való mindennemű kizsákmányolása és ezt az
elvet alkalmazzák: „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája
szerint“, hogy azután áttérjünk a magasabb fázis — a kommunista tár-
8 4 ({OMÁNJAI MAGYAR S Z Ó NAPTÁRA

sndalom — megvalósítására, amelyben nincsenek már osztályok és ez n<' 3
elv nyer alkalmazást: „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek
szükségletei szerint“. -----
A munkásosztály erkölcsét ezek a célok és szándékok határozzák
meg: a kizsákmányolás végső megszüntetés mindenfajta formájában;
az embernek képességei és munkája szerinti értékelése és megbecsülése.
Gyökeresen uj, magasabbrendü erkölcsi szempontok ezek.
^ A Szovjetunió, a megvalósult szocializmus országa példát mutatott
és naponta ismételt példát mutat ennek a magas fokú erkölcsnek gya
korlatából. A Szovjetunió népei, amelyek élő valósággá tették a mun
kásosztály ideológiájának, a marxl-lenini-sztállni tanításoknak erkölcsi
útmutatását, az emberiség történelmében eddig sohasem létezett magas
fokra emelték a tiszta, önzetlen emberi kapcsolatokat. A Szovjetunióban
az emberek egymáshoz való viszonya nem dologi, anyagi kapcsolatok,
nem az ur és a szolga, az elnyomó és elnyomott kapcsolata, mint a ka
pitalizmusban, hanem a szabad emberek természetes kapcsolata, amelyet
átfut az öntudat és a méltó -ág érzülete. A szocialista társadalomnak
az a gyakorlata, hogy „mindenkinek munkája szerint” biztosítja a társa
dalom az elhelyezkedést és ennek alapján részesíti a társadalmi javak
ban, hatalmas ösztönzést ny újt mindi n ember számára az alko
tásra, A társadalom legfőbb erkölcse, legmagasabbrendü tisztsége: a
munka. Senki sem kaphat többet a társadalomtól, mint amennyit nyújt
a társadalomnak.. Nem hasznosíthatja senki származását, nemzetiségi
hovatartozását, vagyonát, összeköttetéseit, személyes érdekében. Egyetlen
mérték van: a ténylegesen teljesített alkotó munka.
z a magasfoku erkölcsi szemlélet természetesen csak olyan társa-
dalcmban lehetséges, ahol ölökre megszűnt az emberek kizsák
mányolásának becstelen rendszere, ahol a termelőeszközök tdkés-
tulajdonát felváltja vagy felváltotta már a termelőeszközök társadalmi
tulajdona, mint a nép közös tulajdona. Olyan rendszerben, ahal a sza
badság m m az elnyomás szabadságát jelenti, hanem minden ember ter
mészetes szabadságát a méltó, tiszta, alkotó munkán alapuló élethez.
Ez a magasfoku erkölcsi képviselő rendszer, a szocializmus, nem
önmagától születik, nem önműködő fejlődés eredménye, hanem a m u n k á s -
osztály vezetésével folyó osztályharc győzelmes eredménye. Ebben a harc
ban kristályosodik ki, tisztul meg a prolctárerkölcs, emelkedik az emberi
magatartás példaadó magaslataira,
A munkásosztály élcsapata, a BMP, a párttagok kötelező feladatának
jelöli meg, hogy „harcoljon a munkásosztály és az egész dolgozó nép ér
dekeiért. . . a reakció és a tőkés kizsákmányolás ellen”, (Szerv. Szabály
zat 7. sz, f.) Aki kívül kíván maradni ezen a harcon, amely a szocializ
musért folyik, annak nem adnak helyet a Pártban sem. A munkásosztály
harca az elnyomás és kizsákmányolás hatalma ellen történelmi harc. Az
egéz nép érdekeiért folyó harc.
Ebben a harcban a nép minden egyes fia személyesen van érdehelve.
Ebben a harcban összeolvad a személyes érdek a közösségi érdekkel,
kölcsönösen áthatja egymást.
A munkásosztály élcsapatának, a marxl-lenini-sztállni Pártoknak
múltját, a hősi önfeláldozás példaadó cselekedetei jellemzik. Ezt a hősi
magatartást, amelyet a kizsákmányoló osztályok legvadabb kínzásai,
üldözései, kényszermunkája és mészárlásai sem tudtak megtörni, etbn-
kezőleg, megtermékenyítették és megszilárdították a dolgozók hareát, a
vadállati kai Malista rendszer ellen, ezt a hős! magatartást a munká•■.-
osztály magasrendü erkölcse táplálta és emelte az emberiség történőimé
nek legnagyszerűbb példái sorába.
A munkásosztály erkölcse, az emberi társadalmak eddigi legmaga-
R0MÁN1A1 MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 85

sabbfoku erkölcse, uj korszakot nyitott az erkölcsök történetébe:
Ez az erkölcsi szemlélet és maga
emberek, tiszta kapcslatának, tiszta életének, önzetlen magatartásá tik,
tartás most még mindenütt szembe találja magát az elnyomásra és ki
zsákmányolásra épült rendszerek bomlasztó erkölcsi hagyományaival. Az
uj erkölcs, a munkásosztály erkölcse mindenütt harcban áll a polgári-
földesúri erkölcsök, eldurvult, mocskos, önzö szemléletével. Ez a hare
mindenütt a munkásosztály erkölcsi szemléletének diadalmas győzelmével
végződik. y
rrrx e a harc még folyik. A végső győzelmét a polgári erkölcsöli
P)J felett még ki kell vivni: ki kell irtani ennek a — ' ' kár-
tékony, züllesztő erkölcsnek utolsó gyökereit, a méreg inég
fertőz. Teljes készenléttel küzdeni kell pusztításai ellen. Ebben a küzde
lemben mérhetetlen segítséget jelent a marxi-lenini-sztálini tanítások
vértezete. A munkásosztály a mi országunkban is csak úgy érhette el
történelmi jelentőségű, forradahni sikereit, hogy Marx-Engels-Lenin és
Sztálin tanításait követte és a munkásosztály magasfoku erkölcsi maga
tartását vetette harcba.
Minden siker növeli az oszályellenség ellenállását és dühét. Növeli a
tudatos ideológiai kártevését. A munkásosztály minden egyes tagjának
növelni kell az éberségét és harci lendületét, hogy leküzdje a polgári-
tőkés erkölcs mocskos erkölcsének befolyását, akár kívülről jelentkezik,
akár belülről kísérli meg a fertőzést.
Milliók ulfa
Lakatos tanulóból a Szovjetunió egyik legnagyobb gyárának osztályvezetője
— ezt az életpályát futotta be Szergej Vaszlllevios Davidov, egy szegényparaszt
árvája. aki egy gyermekotthonban nőtt fel.
Davidov 16 éves volt amikor a moszkvai „Sztálin-autógyárba” került Az
értelmeseszü fiú gyorsan gyarapította Ismereteit és tapasztalatait. Kitűnő szák
emberré lett,, aki a legnehezebb technikai próbáémákat oldotta meg. Nemrégiben
Davidov bonynolult fémvágó és más szerszámok tökéletesítéséért megkapta a Sztálln-
dijat.
A Nagy Honvédő Háború idején Davidov kezében fegyverrel védte a forrada
lom vívmányait Hősiességéért a Vöröa Csli’ag rendjellel tüntették ki.
Az egykori lakatosinas ma az Oroszországi Szovjetköztársaság Legfelsőbb
Tanácsának a képviselője, ö maga életpályáját a következő tömör, de egy egész
világot jelentő szavakkal jellemezte:
— Az én utam a szovjetemberek millióinak útja. Csakis a mi országunkban
lehetséges az, hogy as egyszerű munkást a köztársaság legfelsőbb szervének tagjává
válasszák meg,
...I.-

PM TUHK EGY EVE
Egy év távlatából visszatekinthetünk arra a hatalmas útra, amelyet
sportunk 1948 január elsejétől a mai napig megtett. A visszatekintés meg
nyugtató mert az eddig elvégzett munka nyomán olyan útra lépett testneve
lésünk amely biztosítja a további fejlődését Az országunkban végbement
fontos és mélyreható politikai változások tehették lehetővé, hogy megkezd
hettük a tömegversenveket, amelyeken keresztül száz és százezer ifjú is
merkedett meg a sportolással, olyanok akik eddig legfeljebb csak hírét hall
hatták a testnevelésnek.
Ebben az évben Népi Sportszervezetünk, az OSP kemény kézzel nyúlt
bele abba az ösbozóttá sűrűsödött dzsungelbe melyet a professzionizmus,
álamatörség, sportolók adás-vevése, menedzserek mesterkedése jelentett.
Ezeknek az erélves rendszabályoknak köszönhető, hogv a professzionizmus
nálunk teljes egészében megszűnt még azokban a sportágakban is, ahol a
legjobban elburjánzott; a labdarúgásban és az ökölvívásban.
Kolozsvárott. Marosvásárhelyen és az ország több más nagy sportköz
pontjában felállított sport-edzőtáborok nem csak a testnevelés, de szellem',
politikai téren is fejlesztették ifjú sportolóinkat,
Az uj szellem szemmel látható eredménye megmutatkozott az Ifjúsági
Egységkupa versenyek lezajlásakor, a szeptemberi nagy nemzetközi atléti
ka! versenven. Legutóbb, a novemberi román-magyar válogatott futball
mérkőzésen. Ugyanakkor amikor nagwálogatottaink vereséget szenvedtek
az ifjúsági válogatottunk remek küzdelemben komoly győzelmet aratott a
magvar ifjak ellen. Ez a győzelem sok mindent elárul a jövőre vónatkozó-
lag. Megmutatja azt is, hogy a helyes ut az amelyen haladunk.
Ezeken a megvalósításokon, elért eredményeken kívül nagvielentőségü
az is, hogv több mint 70 uj rekordot állítottak fel női és férfi atlétáink
ebben az esztendőben. Ezek között nem egy az olyan csúcseredmény amely
több mint 10 éve fennálló régi rekordot döntött meg.
Külön megemlítést érdeme' sikeres szereplésünk az asztalitenisz világ
bajnokságon, ahol a magvar Farkas Gizi csak a legelkeseredettebb és meg
ismételt küzdelemben tudta megőrizni a világbajnoki cimét bajnoknőnkkel
Angelica Rozeanuval szemben.
Azelőtt ha országunknak voltak is némi sikerei snortvilágviszonvlatban
az általános sportkultura, a sporttelepek és a sportolók tömege szempontjá
ból visszamaradott volt. Ha most Körültekintünk, megleoő változást észle
lünk. Egymás után avatják fel szerte az országban az önkőntes munkával
felépUett sportteleoeket, uszodákat. A „Köztársasági Stad'on“ amelv a tő-
váro^ban épült, 38 000 ülőhelyei rendelkezik, közép és délkelet Europa leg
szebb, legkorszerűbb stadionja, a külföldi sportlátogatok megítélése szerint is
A bukaresti nemzetközi atlétikai versenyeket két nap folyamán több
mint 75.000 látogató tekintette meg.
A nézőközönség sportszellemének megjavulását így jellemzik a buda
pesti Népsportban a nálunk járt külföldi atléták: „Nem hisszük, hogy Záto
pek győzelmét Prágában, Garayét Budapesten vagv Dobrozanskáét Varsó
ban, valaha is jobban ünnepelte a közönség mint a bukarestiek“.
Még két országunkban lejátszódott nemzetközi sport eseményt kell
megemlítenünk. Az egyik a nagy nemzetközi vivóverseny, amelyen ha nem
is értünk el kiemelkedő sikereket, de jelenlegi vivóállományunkkal is tisztes

helyezést kaptunk.
A másik nagy sportesemény a nemzetközi teniszverseny volt, melynek
legutóbb! fordulójában heves küzdelmek és szoros szét eredmények után
vereséget szenvedtünk azokban a számokban ahol a magyar Asbóth József
volt ellenfelünk. A többi számokban rendre a mieink győztek.
Az Ifjúsági Egységkupa versenyeken, melyet az ország minden helysé
gében megrendeztek, több mint 420.000 ifjú vett részt.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy az elmúlt 1948-as esztendő Népköztársa
ságunkban a tömegek jelentkezésének és az uj rekordok tömegeinek éve
volt. Még hatalmas munka áll előttünk, ha mindazt meg akarjuk valósítani
amire országunk sportolóinak a biztos és zavartalan fejlődés érdekében szük
sége van. Munkánkat azonban lényegesen megkönnyíti, hogy előttünk áll a
tömegspoit igazi hazájának, a Szovjetuniónak példája, amely iránymutatóul
kell szolgáljon számunkra a sportban is.
BAROTI ISTVÁN
felgyújtja a lányom
CJgy képzelem, miként szálfák nöjjenek k:,
régente a réten. égrebomló ággal,
Nád és szeUeriiulák uj izü gyümölccsel,
fonadékát tépem lángpiros virággal.
Nádként sűrűsödnek, Fel kéne, de félek

ziz: gnek a percek, én is bele ég k .
melyek harminckilenc Négy évtized körűi
esztendőmből keltek lassul már az élet
És a nádszálak közt Fülemet elzárom

annyi álmom, vágyam; zörgő múltam elöl
köteiődzöm bennük, Törtetek kifelé.
— sok szederindálan —. Ritkul a nád elő!
Felkéne égetni Megvérzik a kezem,

a nádast, a múltam, elakad a lábam.
hogy a pernyéjéből De a csapás tágul,
sudáran ujultan szélesül utánam.
És mire kiérek
felgyújtja a lányom
Lobogó szoknyával
jön át a parázson.
HORVÁTH ISTVAV,
8 P ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

Irta :
BO G DÁN JÓ ZSEF
„A parasztság a mi viszonyaink közt különféle szociális

csoportosulásokból áll, nevezetesen: szegényparasztságból, közép
parasztokból és kulákokból. Érthető, hogy e csoportosulásokkal
szemben nem lehet egyforma a magatartásunk. A szegényparaszt
ság: a munkásosztály t á m a s z a ; a középparasztság: s z ö v e t
s é g e s ü n k ; és a kulák: o s z t á l y e l l e n s é g ü n k ; ez a mi
magatartásunk e szociális csoportosulásokkal szemben“ — írja
I. V. Sztálin „A leninizmus kérdései“ cimü müvében.
Sztálin e meghatározása — nagyjában, érvényes hazánk mai
történelmi körülményei között a falu csztályviszenyaira is, de e
tagozódás szövevényesebbé válik a kisajátított fcldestirak,
hitleristák és egyéb népárulók és fasiszták jelenléte által.
A földesurak 1945-ben, — közvetlenül miután a dicsőséges
Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat —> halálos csapást
szenvedtek. A dolgozó parasztság a Román Kommunista Párt
által vezetett munkásosztály útmutatása és támogatása szerint
megvalósította a földreformot. Uj élet lehetőségei nyíltak meg
ezáltal. A harcos munkás-paraszt szövetségnek e győzelme, mely
csak a munkásosztály vezetése alatt valósulhatott meg, megmu
tatta a város és a falvak dolgozóit összekötő szövetség hatalmas
erejét, mely egyedül kénes a munkás népet jobb élet felé vezetni.
Csakis ez az erő vezethet? a dolgozó parasztságot az ellenségei
elleni harcban, hogy jólétet, bőséget, békét, világosságot teremtsen
a falvakon.
Kik a dolgozó parasztság ellenségei ? Az államosítás után
is fennmaradtak még a városban és a falun kizsákmányoló elemek.
Vannak még gyárosok, kereskedők és a vállalkozók különböző
fajtái. A társadalmi átalakulások még nem számolták fel a legszá
mosabb kizsákmányoló osztálynak — a kulákságnak (zshospa
raszt) — gazdasági alapjait. A kulákság a reakciós elemek tá
masza és legnagyobb ereje a falun., A társadalmi átalakulások
minden egyes szakasza fokozza a zsirosparasztság ellenállását.-
Ma amikor a szocializmus építése napirendre került orszá
gunkban is, nem felejthetjük el azt a sztálini tételt, hogy „A
SZOCIALISTA ÉPÍTÉS KÉRDÉSE MAGÁBAN FOGLALJA AZ
EGÉSZ NEMZtTGAZDASÁGOT, TEHAT MIND AZ IPART,
MIND A MEZŐGAZDASÁGOT“.
Falvainkon több mint 3 millió egyén; kisgazdaság van. Az
egyéni kisgazdaság napiól-napra, óráról-órára, spontán és tömeg
méretekben szülik a kapitalizmust — tanít bennünket Lenin. Ezt
a hatalmas tömeget keli a falvakon meggyőznünk a szocializmus
előnyeiről. A munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szö
vetség megszilárdítása dönti el e történelmi feladat teljesítésének
megvalósulását. Milyen utón vezeti szövetségesét a munkás-
osztály ? I. V. Sztálin a követendő utat megcáfolhatatlan érvek
kel határozza meg.

a mezőgazdaságnak két fejlődés! útja van: a kapitalista
és a szocialista ut. A kapitalista ut a városi és falusi polgárság
felsőbb rétegeinek fejlődését és meggazdagodását jelenti, a pa
rasztság többségének elszegényitése által. A szocialista ut viszont
a parasztság többsége jólétének állandó emelkedésével elért fej
lődést jelent. Akár a proietáriátusnak, a parasztságnak is elsősor
ban az az érdeke, hogy a fejlődés a második utón, a szocializmus
utján haladjon, amely megmenti a parasztságot az elszegényedés
től és kiéheztetéstől Nem lehet kétséges, hogy a proletárdiktatúra,
amely kezében tartja a gazdasági élet legfontosabb szálait, min
den intézkedést m egtesz a második ut, a szocializmus győzelme
érdekében. Másrészt viszont természetes, hogy a parasztság is igen
közelről érdekelt abban, hogy a fejlődés erre a második útra
terelődjék“ — E gondolatmenetet folytatva határozza meg 1. V.
Sztálin a proletárdiktatúra lényegét, a szocializmus építésének
feltételei között:
„A proletárdiktatúra nemcsak e r ő s z a k o t jelent, hanem
a nem proletár töm egek v e z e t é s é t is, a szocialista gazdaság
é p í t é s é t is, amely feisőbbrendü a kapitalista rendszernél s
amelyben a munka termelékenysége magasabb mint a kaollalista
gazdaságban. A proletárdiktatúra: 1. törvénytől nem korlátozott
erőszakot jelent a t ő k é s e k k e l és földesurakkal széniben,
2. a proletáriátus vezetcszerepét a p a r a s z t s á g o t illetően,
3. a szocializmus építését az e g é s z t á r s a d a l m a t illetően“.
A szocializmus felépítése a falvakon nem valósítható meg a
zsirosparasztság elleni harc és a parasztgazdaságok szocialista
átalakítása nélkül. A parasztgazdaságaink azonban 77'Vo-ban 3 ha
vagy még kevesebb földdel rendelkeznek és rendkívül alacsony
termelékenységüek. Tcbb mint 4 0 °/o nem tudja szükségleteit saját
termeléséből kielégíteni s mezőgazdasági termékek vásárlására
kényszerül. E gazdaságok több mint a fele nem rendelkezik ekével
s még kevésbé igásálattal.
Ily körülmények között a szocializmus építése azonnali fel
adatként állitja elénk: a mezőgazdaság visszamaradott helyzeté
nek felszámolását, a mezőgazdaság termelékenységének növelését
Ez azonban a kulákság gazdasági erejének korlátozása és meg
szorítása nélkül nem valósítható meg. Fokozódik tehát a talaját
vesztő kulákság kétségbeesett ellenállása a fejlődés minden uj
mozzanatánál. A csend és a béke a falun ma a szocializmus felé
haladás megtorpanását jelentené — de menetelünk a szocializmus
felé és ennek megfelelően a dolgozó parasztság növekvő erejének
jegyében napról napra élesedik az elszánt osztályharc a falvakon.
A kulákságnak, mint osztálynak felszámolása és a mezőgazdaság
tömeges kollektivizálása azonban komoly és hosszas előkészítést
igényel, miközben a városi és falusi tőkés elemeket fokozatosan
vissza kell szorítanunk, megerősítenünk a munkásosztály veze
tése alatt szilárddá vált szövetséget a munkásosztály és a dolgozó
parasztság között. Ki kell fejlesztenünk a szocialista ipart és
megerősítenünk a lakosság túlnyomó többségére és a nemzet-
gazdaság kulcspozícióira támaszkodó népj demokratikus államot,
így jutunk el ahhoz a megoldáshoz melyet I. V. Sztálin a követ
kezőképen határoz m eg :
„A MEGOLDÁS AZ, HOGY A KIS, FELAPRÓZOTT PA
RASZTGAZDASÁGOKRÓL AT KELL TÉRNI A MAGY, A
KÖZÖS FÖLDMIVELÉS ALAPJÁN EGYESÍTETT PARASZT-
GAZDASÁGOKRA ÉS UJ, MAGASABBRENDÜ TECHNIKA
90 ÍUMÚAIAJ MAGYAR MÚ NAPTÁRA

■ALAPJAN, A FÖLD KOLLEKTIV MŰVELÉSÉRE. A megoldás
az, hogy a kis és törpegazdaságokat f o k o z a t o s a n , de meg
szakítás nélkül, n e m k é n y s z e r r e l , h a n e m p é l d á k k a l
és meggyőzéssel egyesíteni kell olyan nagy gazdaságokba, melyek
nek alapja a f ö l d k ö z ö s m e g m ü v e 1é s e, társul ísokban
közösségekben, mezőgazdasági gépek és traktorok segítségéve',
a mezőgazdaság fejlesztésének tudományos eljárásai szerint. Más
megoldás nincs“. —
Aki más megoldást keres vagy prédikál az menthetetlenül a
szocialista front árulójává válik: mintahogy imperialista ügynökké
lett Tito, Kardelj, Rankovics, Dzsilasz Jugoszláv Kommunsta
párton belüli nacionalista frakc'ója Ezek feladták a marxizmus-
leninizmus elméletét és az osztáíyharcot és Jugosztávia népeit az
imperializmus szakadéka felé taszítják.
A mezőgazdaság szocialista alapokon történő újjászervezése
kérdésének elhanyagolása a falvakon dúló osztályharc elhallgatása,
a parasztság egységének és „társadalmi békéjének“ hirdetése
egyaránt veszedelmes a városi és falusi dolgozók részére
Nincs más megoldás, mint megállásnélküli határozott harcol
folytatni a kulákok kizsákmányolási lehetőségének korlátozásáért,
a mezőgazdaság szocialista alapokon nyugvó, fokozatos és kitartó
újjászervezéséért a munkásosztály szövetségével és vezetésével a
Román Munkáspárttal az élen.
Jioláoz-üízmütdepek
A mezőgazdaság villamosításában óriási szerepet játszik a kis
folyók energiájának kihasználása. A (Szovjetunióban több tízezer
ilyen fo'yó van, amelyek együttvéve 34 millió kilowatt villamos
energiát tudnak szolgáltatni. Hogy miiyen óriási mennyiség ez, ar
ról fogalmat alkothatunk, ha e'g ondoijuk, hogy 30 ezer kw. egy
nagy város villamcsmergia-szüks égletét tudja biztosítani.
A Szovjetunióban a kisebb koihozvizmütelepek építése az
utóbbi években jelentős arányokat öltött. Külön e célra az ugyneve
zett szelelektro-szervezetet létesít ették, amelynek feladata, hogy a
falu villamos fásában a kolhozoknak segítségére legyen. A vizmü-
telep, még ha 50 kw. energia szoláltatására van is berendezve, a
falu életét teljesen átalakítja. A lakóházakban bevezetik a villany-
világítást, „Iljics” lámpáit, ahogy a villanyt Lenin tiszteletére a nép
elnevezte. Ezen kívül a villamosság nagy segítségére van a kolhoz
gazdaságnak a cséplésné', favágásnál, sőt még a juhnyirásnál és
tehénfejésnél is. Az uj ötéves terv alatt a kolhozokban egymillió
kw. villamosenergiát szolgáltató vizmütelepek épülnek.
■OMÁN1AJ MAGYAR SZÓ NAFTÁRA 91

u i EMBER
UI SZELLEM
születik az állami mint agazdaságban
Már útban a pantefmoni állami mintagazdaság felé észrevehetjük azokat a mély
változásokat, amelyek a városok mellett a falvakat is átformálják. A mintagazdaság
körülbelül 9 kilométerre fekszik a fővárostól. A feléje vezető ut a Paritelimon Közsé
gen vezet keresztül, s az autóbuszunk Kalauza sorra mutogatja a változásokat, ame
lyek u| formát adnak a falu életének. Villanyt vezettek be, az utca egyik oldalán jár
dákat raktak le, a gyermekek részére nemrég otthont nyitottak és zöídpázsitos napo
zót készítettek a falusiak.
— Sok minden megváltozott nálunk - mondja a mellettem ülő földműves
— Vagy inkább úgy mondhatnók — vág közbe egy tanító kinézésű utas — hogy
most van minden átformálódóban.
A pantelimoni állami rmntagazdaságba hosszú, jólgondozott hársfasoron jutunk,
s az első, ami a gazdasági épületek közepén a szemünkbe ötlik: egy épülő víztorony.
Kecses törzsére most építik rá a szorgoskezü kőművesek a kiterebélyesedő viztnrtánvt.
Az ide vezető vizvezetékcsöveket már lerakták az udvar hosszában s a nedvesség-
szagu föld már ott tornyosudik a csőrkok feleit.
De nemcsak ez az egyetlen gazdasági jellegű építkezés a mintagazdaságban. A
nyáron uj gabonahambár épült. Az épületén még látszod k a frisseség nyoma, a desz
kák még fehéren ragyognak a szürke cementalapzaton. Kibővítették a tyukfarm épü
leteit is, hogy több tyúkot tenyészthessenek, kitatarozzák és fertőtlenítik a tehénistál
lót, uj gépszint építenek a traktorok és mezőgazdasági gépek számára.
0
A pantelimoni államj mintagazda.ságra kétségtelenül rányomja a bé'yegét a főváros
közelsége Állattenyésztésre, zöldség és-gyümölcstermelésre, belterjes gazdálkodásra
van berendezve. A volt tulajdonosok anyagi lehetőségeikhez mérten, törődtek is azzal,
hogy a szükséges felszereléseket beszerezzék. Korszerű, csempézett istállókat építettek
a tehenek részére, minden kényelmet biztositó ólakat a disznóknak, kalóriferes csibe-
nevelő ketreceket, de a nőtien munkásokat egészségtelen tömegszállásokon, a csalá
dosokat pedik szűk penészes lakásokban lakatták. A dolgozók élelmét egészségtelen
piszkos konyhában főzték és.szűk, koszos étkezőben szolgálták ki. De a demokrácia
szelleme itt is áttörte a visszamaradottság béklyóit és megteremti a legfőbb kincsünk:
a dolgozó ember életéhez méltó feltételeket. A konyhát tisztább, világosabb helyiségbe
költöztették, uj pékkemencét építettek a régi helyén, már épülnek az egyik istálló épü
létében áz idénymunkások hálószobái és most cserepezik a családos munkásoknak ké
szülő házak tetejét.
@
A legnagyobb változásokat mégis magukon az embereken tapasztalhatjuk.
Ciocota $tefan 17 éve dolgozik a gazdaságban. Vezeti a tehenészetet, de egyút
tal gondozza is a teheneket. Reggel fél négykor áll munkába és késő estig dolgozik.
Emellett a szakszervezeti bizottság elnöke is. 150 dolgozót foglalkoztat a mintagazda-
ság és igy nem kis dolog a szakszervezeti bizottság elnöki tisztjét betölteni. De Ciocota
ember a talpán, elvégzi ezt is, azt is. Mint tehénápoló elsőrendű munkát végez. 17 év
92 r o m á n ia i m ag yar sz ó n a p t á r a
alatt megtanulta mesterségének mindert csín ját-binját. A szakszervezetben szintén sokat
dolgozik. Ezt a mesterségét azonban csak most tanulja s bizony még nem fogja olyan
határozottan a kezébe, mint a vasvillát. Olykor-olykor még melléfog, ki-kicsuszik ke
zéből az egész — Még nem értek a politikához — mondja — a szakszervezetek sze
repét is csak most kezdem megismerni, Je éppen ezért jobban igyekszem, s ha valamit
nem értek, hát megkérdezem a városi elvtársaktól.
Dragoi Constantin a mintagazdaság ügykezelője éppen az ellentéte Cioeolának,

Vagy hat hónapja került a gazdaságba. Bukarestből jött, hol mint cipész évek hosszú
során dolgozott a különböző cipőgyárakban Jól érti a politikai kérdéseket. A saját
bőrén tanulhatta meg, hogy mit jelentett a múltban az „urak“ politikája és mi a jelen
tősége a politikának ma. A mezőgazdaságot viszont most tanulja. Reggel korán keil.
Végiglátogatja a tyuióelepeket, a tehenészetet, a disznóhizlaldát, az ui építkezései.et,
átlátogat a valamivel távolabb fekvő zöldségeskertbe, gyümölcsösbe. Elbeszélget az
emberekkel. Azoktól eltanulja a mezőgazdaságban töltött évek során szerzett tapasz
talataikat és beléjük oltja határtalan szerefetét a munkásosztály és a demokrácia iránt.
Tanul és tanít egyszerre. — Egyenlőre csak baráti beszélgetések során — mondja - -
de rövidesen beköszönt a té'i pihenő, akkor naponta összehívjuk a munkásokat, el
olvassuk közösen a „Scanteia“-t és megbeszéljük a napi kérdéseket.
Szeméből csuppa tűz vilian ki, midőn a munkájáról és a terveiről beszél. Lassúnak
találja az ütemet, száguldani szeretne. Legjobban azt sajnálja, hogy az embereket nem
tudja egyszerre átformálni és hogy nem áll elegendő pénz a rendelkezésére, hogy az
építkezéseket meggyorsíthassa s a mintagazdaságoí rohamosan kifejlessze. — Jövőre
jöjjenek el hozzánk — igy nyilatkozik — és akkor nézzék meg, hogy hová fejlődtünk.
Egy-két év múlva itt minden megváltozik.
____ <!
B
Dragoi és Ciocota — egymás ellentéte és kiegészítője — nem véletlen, elszigeteli
jelenség népi demokráciánk életében. Még nagyon sok Dragoi és még több Ciocota
létezik, akik dolgoznak, harcolnak és tanulnak az ország felvirágoztatása érdekében.
Székely vidékeken éppen úgy megtalálhatjuk őket, mint Bánságban, a régi Romániában
éppen úgy, mint a Barcaságban. Az ország legtöbb mintagazdaságában a fentiekhez
hasonlóan dolgoznak és küzdenek az emberek az uj szellem megteremtéséért. Ezek
ben a mintagazdaságokban mindenütt a tisztulás folyamata tapasztalható, mindenütt
dolgozók kerülnek az élre. akik osztályukhoz való kötöttségük révén biztosítékot képez
nek arra, hogy a nép érdekeit védik.
Hasonló a helyzet a mezőgazdasági szakszervezetekben is, amelyeket 1948-ban
teljesen átszerveztek és megtisztítottak az idegen elemektől. Ezekben a szakszerveze
tekben az átszervezés után 120.000 tag maradt. Voltak helyi szakszervezeti csoportok
ahol a tagok legnagyobb részét kj kellett zárni, mert a zsiros és középparasztok, a fa
lusi értelmiségiek, jegyzők, tanítók soraiból kerültek ki. Az átszervezésnél az volt a
szempont, hogy a mezőgazdasági szakszervezetekbe csak azok kerüljenek be, akik
elsősorban bérmunkából élnek. Tehát a rmntagazdaságok alkalmazottai és a bérmunkát
végző földtelen, vagy csak egészen kevés földdel rendelkező parasztok.
* * *
Az állami mintagazdaságokban most kezd kibontakozni a jövő képe. Uj emberek

nőnek ki az eke szarva mellől, öntudatos dolgozók kerülnek ide a városokból, építő
munkával uj otthonra lelnek
Az állami mintagazdaságok előretolt bá styái a falun a szocializmus építésében.
V. Z.

m m u M
ÄINTTM
sa á & a & ö á ö a
Miután megnézték a gazda házatá]át, az
apró veranda betonlépcsőjén verték le a
sarat a cipőikről. A szürkület már annyira
terjedt, hogy onnan ahol állottak, a kerekes-
kut körvonalait is alig lehetett megkülön
böztetni.
— Most már ne induljon el, töltse nálam
az éjszakát — mondotta Muzslai Antal, az utasnak.
így hát beléptek a petróleumlámpa sárga fénvébe, a konyhába. A na
gyocska konyha töltötte be a tartozkodó-szoba szerepét is. Muzsiainé a
lámpa felé görnyedve varrt, a lánv pedig könyvet olvasott az asztalnál.
Jöttünkre felkeltek és hozzákezdtek a vacsora készítéshez. Tejfeles
krumplileves, rántotta és idei búzából sütött kenyér volt az Ízletes
vacsora.
Amig terítettek, kanalazták a jó illatú levest, csak kevés szó esett. Az
utas belelapozott a leány olvasmányába. Efremov, a szoviettengerész
mesélte el benne csodálatos utazásait. A Szoviet-Unió változatos és
gazdag vidékeit vetítette az olvasó elé. Ez az Efremov, aki tengerész
volt, jelenleg az őslénytan tanára, az állattani tudományok doktora és bá
nyamérnök. Magyar nyelvre átültetett könyve, most itt fekszik az uj-
szentesi Muzslaiék asztalán. A Rózsi olvassa, Muzslaiéknak nevelt, az
asszony bátyjának pedig édesleánya. Rózsi, a temesvári Stefan Plavat
cipőgyárban, a felsőrész osztályon dolgozik. Esténként, miután a firobusz
hazaviszi Ujszentesre, mohón olvasni kezd. Ilveneket olvas, mint az
Efremov könyvét: a Szélrózsát és nem a Szivekharcát, vagy a Beleg
szivek patikáját. Érzelmeit és eszét is a hajomunkásból egyetemi tanárrá
lett férfi története fogja meg és nem az urifiuk és grófkisasszonyok
zagyva meséje. Rózsi tizenkilenc éves . . .
Ezen gondolkozik az utas, amikor megindul a vacsora utáni be
szélgetés.
— Arra kiváncsi, hogy a magam fajta 5 holdas paraszt, hogy
gazdálkodik? Ha ezt firtatmk, akkor a legjobb megnézni, mit is végeztem
tavalytól mostanáig, a földön, a gazdaságban. Hogy tisztán lássuk, irni
fogjuk.
Muzsiainé, esetlenül hegyezett, tompavégü plajbászt hoz és füzetet.
A férfi helyett teremt az asztallapon, megigazítja a lámpabelet és úgy
kezdenek a számadáshoz.
— Tudia. öt holdam van, ez annyi mint két hektár és nyolcvannyolc.
Jó bánsági föld, meg lehet élni rajfa, ha becsülettel megdolgozzák. Idén
re igy vetettem be: (lassan tagolva mondta, hogy közben a füzetbe is
bejegyezhesse) egv láncot búzával, egyet cukorrépával, egy és fél lánc
volt a kukorica, fél láncra napraforgó került, a többi földön pedig vete-
ményeket termesztettem.
MONDOTTAM UGYE, EGY LÁNCOT BUZIVAL VETETTEM BE
Tavaly is az elsők között voltam, október tizedikén kezdtem a vetést.

áokan nekem támadtak, hogy miárt sietek ne hirtelenkedjem ei, ráérek
október végén is elvetni. De én nem hallgattam rájuk. Nem is bántam
meg. Tizenhat mázsa és negyven kiló búzát hozott az egy lánc. Nem
látszott meg a termésen az amivel ijesztgetni próbáltak, hogy a korai
elvetett magot felfalják az egerek, meg hogy nem csírázik szépen,
( A búza után leadtam a járulékot. Száz négy kilogramm lett volna a
kvótám, de amikor a zsákokat lemérték a Romcereal raktárában, kitűnt,
hogy 36 kilóval többet hoztam az e'őirt mennyiségnél. Vegyék azt is a
részembe, most már nem viszem vissza mondottam az irodában. A
cséplésnél, a bandának tizenkét százalékot adtam le, a mezőőr 15 kilót
kapott fizetésjárulékként tőlem. A kecskésnek az őrzésért 26 kiló búzát
adtam, tizenhárom-tizenhárom kilót a két kecske után.
Miután kifizettem a kvótámat, megfizettem az adósságaimat a
mező őrnek, a kecskésnek, a cséplőknek, tizenhárom mázsa búzám ma
radt. A legszebb búzát, két mázsányit, félretettem vetőmagnak. A többi
mehetett a malomba. Az ál'amosilott malomban levonták az őrlési járu
lékot és kiőrőlték a lisztet.
A lisztből jócskán készített száraz tésztát az asszony, a többi m eg
maradt kenyérnek, aratásig. Ha nem is bővebben, de mint a városi dol
gozóknak, elegendő kenyerünk lesz nekünk is. így van ez jói, ne dúskál
jon az egyik, amig a másik énkoppon marad. Ezért is adtam szívesen
a kvótát.
A MÁSIK LÁNCON CUKORRÉPA VOLT. Százbuszonnégv mázsa és
három kiló répát adott a lánc. Pontosan annvit mértek a FreidoCi Cu
korgyárban, ahová szállítottam. Nézzük csak. Ez valamivel több mint egy
vaggon, azaz 12 tonna. Kapt'm rá az átadáskor 4000 lei előleget és hat
kilogramm cukrot, összesen 23 ezer lei és 25 kiló cukor jár a vaggon
után. A hátralékról, most kaptam az értesítést, hogv kifizetik.
De a pénzen és a cukron kívül 60 métermázsa borhotot is kapok.
Ez a répa-maradék, amelyből kivonták a cukrot, lesz a tápláléka a két
kecskének tavaszig, amig ismét kikerülnek a gyepre.
A két kecskéből az egyik fejős, de most már csak a kávéhoz való
^ egy litert adja naponta. Május, junlus, julius és augusztus hónapokban
három liter tejet is adott. Akkor a feleslegből túrót készített az asszony.
A kecskéken kívül, még aprójószág is van a gazdaságban. Kilencven
baromfim van, ebből negyven tojó. Egy tyuk, ebből a közönséges fajtá
ból, átlag 90 tojást ad évente. így jut tojás a konyhára és eladásra is
marad.
A KUKORICA ÉS NAPRAFORGÓ TERMÉS IS J ó VOLT. Miután
leadtam a részemet, majd huszonhárom métermázsa tengeri maradt.
Ennek egy részét eladom, amit megtartok belőle, azzal céljaim vannak.
A hét métermázsa napraforgó magból 260 kilogrammot adtam le kvó
tába. A többit elvittem a gyarmatai olaj-malomba. így kaptam a fé1 'ánc
napraforgó után 70 liter olajat. Tudnia kell, hogy tavaly, amikor a ma
lom magánkézen volt a mostanina.k fele arányában is alig cseppent olaj
a magból. Az állami kezelésben, most először kaptam a malomtól 40
százaléknyi olajat, a termés után. Ennyi olaj a legközelebbi termésig
elegendő ellátásunkra. De a kipréselt mag egy negyedét is megkaptam,
pogácsában.
A TÖBBI FÖLDEN. AHOGY MONDOTTAM VETEMÉNY-FÉLÉ-
KET TERMESZTETTEM. Termett ott, krumpli, paradicsom, uborka, pa
prika, zöldborsó, bab és dinnye. Káposzta nem, mert ez a mi földünk,
nem káposztának való. A burgonyából két mázsát kaptam. Ebből bőven
jut a kenyérsütéshez, eledelnek.
A sárgarépát, zöldségféléket és a burgonyát, amit magunknak tar-
Ií OMÁNIAI IU G Y A B SIÓ KAPTÁBA . .

fótiam, már el is vermeltük télire.A paradicsomot, mind befőzte az asz-
szony. Nyolcvan liter lett belőle. Több is termett volna, de a lejtős ol
dalon volt és nagyrészét elmosta a viz. **
Talán úgy tűnik magának, hogy nagyon is jól vagyunk ellátva. Nem
mondom, ilyen kevés gonddal még nem néztünk a tél elébe, de ilyen
nyugodt lelkiismerettel sem A búzából, a kukoricából, a cukorrépából és
az olajmagból leadtam a kvótát és tudom, hogv miért adtam le. Ettől a
tudástól fogadtam jó szívvel a gyárimunkásokat, akik az ekémet és a
'.erszámokat voltak itt megjavítani.
HA MEGKAPOM A PÉNZT A CUKORRÉPA UTÁN, már meg
mn a tervem, hogv mihez kezdek vele. Először is trágyát vásárolok a
földre. Meg kell erősítsem a földet, mert eísováiivodott a háborús évek
ben. Azután jó cementes disznóólát is akarok építeni. Idén nem nevel
tem disznót, a vész miatt. Most veszek majd két malacot erre kellett a
kukorica is. Egv része a pénznek a kútra fog elmenni. Korhadt már •
a kerekeskut fája és egyre tovább korhad. Az uj kutat is kőből, betonoz
va akarom megépíteni, mert igy nyáron hidegebben tartja a vizet és
egészségesebb is
Ha marad a pénzből, akkor az asszony a szövetkezetben ruhafélét
vásárol rajta. Ránk fér, mert nagyon lerongyolódtunk. Igv gazdálkodók
az öt holdamon, ha erre volt kiváncsi — mondotta Muzslai Antal és a
füzetet ráhajtotta a plajbászra. Kisvártatva azonban hozzá tette: De a
jövőt azért másként képzelem el.
LÁM MÉGIS CSAK ELÉGEDETLEN — gondolta az utas és az
árnyékból felmért a kisgazdából annyit, amennyi a melegfényü lámpásnál,
ülő alakjából megmutatkozott. Hatalmas formájú görcsös ujju ökle, a kis
asztal közepén, a behajtott füzeten nyugodott. Földet munkáló paraszt
kéz volt. Alacsony termetéből tömzsi felsőteste, erős vállai látszottak.
Mongolos arcvonásai inkább városi iparost mutattak, mint földmun
kást. Tény, hogv mint a többi ujszentesieknek, néki is csak az apia
kezdte a parasztkodástValamenny ion 1897-ben. Ószentesről, Szeged mel
lől kerültek a Bánságba. Kubikosok voltak, akiket a Bega csatornázására
csábítottak ide. Amikor befejezték a munkát, aligjnaradt pénzük a ha
zautazásra. Akkor az urak kigondolták, hogy mint lehetne, még egy
bőrt lenyúzni a kubikosokról. Odaígérték a mai Ujszentes földjét, ha az
erdőt, amelyik a helyén állt, ingyen kivágják. A kubikosok elfogadták az
ajánlatot és be is tartották a szavukat. Persze az urak, — azért voltak
urak, hogy ne tartsák be. Nagyke serüen pereskedtek, miközben le is te
lepedtek a kiirtott erdő helyére a kubikosok. Az urak bírósága persze
nem adott igazat a kubikosoknak. De ott rekedtek és túrni kezdték a
keservesen előkészített földet — másoknak. Az olyanoknak, mint Mágori
Lajos. Szilágyi Imre, a „báró'“, m eg Rácz János, Amig a népi demokrá
cia a földosztással igazságot nem tett. Igv jutott az öt holdhoz Muzslai
Antal is. És most elégedetlen ? l
HA MOST TOVÁBB LÁTOK AZ ORROM HEGYÉNÉL, azt a párt
nak köszönhetem —* folytatta beszédét a gazda. Mert párttag vagyok, a
Román Munkáspárt ujszentesi tagozatának szervezési felelőse. Tudom,
hogy a földet, amit az államtól kaptam, a munkások pártjának köszönhe
tem. Sokat tanultam és egyre tovább tanulok a párttól- Ezeknek a taní
tásoknak köszönhetem azt is, hogy a jövőt is másként képzelem el, mint
sokan a gazdák közül.
Ha idén felkészültebben nézzek a tél eié, tudom, hogy miért van. Ré-
gente kispekuláltak volna a búzából, a cukorrépánál is megcsalt volnsl
Franghian, a volt cukorgyáros és az olajból sem jutott volna télire. Az
állam tervszerű gondoskodása valósította mind ezt meg, előnyünkre. De
o
06 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRÁ
-
hogy az állam tovább segíthessen rajtunk, ahhoz az kell, hogy segíteni
hagyjuk. Az ilyen törpegazdaságokon, mint az enyém, hogyan is lehetne
tervszerűen gazdálkodni. Az én egy lánc búzaföldemen, meg sem tud for
dulni a traktor. Emellett, hogy úgy gazdálkodjak, mint az" idén gebedtre
kellelt dolgozzam magam az asszonnyal gyűlt. Lám, az aratáskor, hogy
összefogtunk Kanász Imrével és Kanász Istvánnal, könnyebben ment a
munka. Az egyiknek egy és fél, a másiknak egy, nékem pedig szintén
egy lánc learatni valóm volt. Hatan, az asszonyokkal, meg nékik lovaik
is vannak learattuk, és be is takarítottuk a búzát.
Mondtam is nevetve Imrének; te Imre, kéne, hogy igy együtt csi
náljunk egv mintagazdaságot. Lehetne, felelte 5, de komolyan."'
Szóval igy képzelem el a iüvgf. Az ilyen csipri-csupri'földeket mint
a miénk, egybe kellene fogni és akkor lássuk, hogy mit szól Szilágyi
Imre a hatvan láncával, meg Mágorj a negyvenével. Még találnának
szegényparaszt robotosokal, akikről hét bőrt nyúznak le?
AKKOR BIZTOSAN NEM, gondolja, már a szalmazsákon kinyuj-
tózva, az utas, Akkor az iiiszentesi zsiros-parasztok is jól meggondolnák,
hogy megpróbálják-e kijátszani a beszolgáltatást, mint ahogy az idén
Szilágyi Imre megpróbálta. Az öntudatosodó ujszentesi földművesekkel
szemben sem látszhatnák ki az olcsó bérű kovácsi németeket. Persze
a szakszervezet előtt tagadja Szilágyi is meg a kovácsiak is, hogy ösz-
szejátszanak. Akkor, ha a jövő olyan lesz, mint amilyennek Muzslai
szeretné, nem lesz talajuk az ilyen kulák fogásoknak.
De lám, — gondolja már közel az álomhoz a vendég — itt (Jjszen-
tesen, az ötholdakon a termésen kívül más is érett. Megtanultak látni a
Muzslaiak. . .
A november eleji eső ismét el kezd kopogni a házon. A sötét szobá
ban, a gazdát inkább sejteni mint látni az ablak előtt. A sötétbe néz ki
a földek felé.
— Megmondta a párt: Vessünk korán — mondja a csöndben.
DIMÉNY ISTVÁN
A szovjet-mezőgazdaság élenjáró
em berei
Annak a harcnak e,lső soraiban, amelyet az. egész Szovjetunió a háboniutánl
időszakban a mezőgazdaság fejlesztéséért folytat, a földművelés ujjitóinak sereg«
halad. Közülük a legjobbakat 1947. tavaszán a Szocialistá Munká Hőse cimmel tűn.
tették ki és nevüket most az egész ország ismeri.
A szocialista mezőgazdaság kiváló mesterei közé tartózik Márk Evsztafejevlcs
Ozernij, a' Sztálin dij nyertesse, aki hosszú évek óta sosem ért el kevesebb, mint
100 mázsa tengeri termést hektáronként. 194G-ban Ozernij csoportja hektáronkint-
138 métermázsa termést kapott.
Magas cukorrépa termést ért el Agrá Antonovna Parmuzina (Szumszki te
rület) Iván Nikitovics Eakitin Aitáj-vidéki kolhozista több mint tiz éve r<kord ter
mést sáp. Igen népszerű a Szotjetunőban a Sztáro-Besevo-i traktorbrigád vezetője
Pr'as/.okvja Angelina, aki ieHasználva a hatalmas szocialista technikát, brigádjával
együtt rendszeresen túlteljesíti a tervl>on megjelölt feladatokat A mezőgazdaság
élenjáró embereinek száma egyre nő.
ROMÁNIAI MAGYAR SZÚ NAPTÁRA 97

'ö v ie te k r ő l
h*tct ■Sze/nU r Jbt

e> ren c
Februári szántás
A v a sú t hörül c su p a fe k e te
a föld és i t i - o t t zö ld ü l a vetés.
H a v a z ik mégis. A tá j k e r e te
fehér hegylánc C s u p j fe n y eg etés,
De hogy a vonat fu t sza p o ro d ik
az eke. állat, e m b e r és iga.
Ilyen k e m é n y h át s ziv ü n k b e n a hit,
a konok tu dás, hogy az gi őz c sa k itt,
k i t n em riasz': e különös idő.
a v a s g y e r m e k e és a föld fial
X í s j t ú » i i t t i i u ..
K isü stös! i t t u n k s k á v é t A h o m á ly
füstöt v e t e t t a z ebé dlő e m í r .
A h á zig a zd á v a l fo ly t fi vita
földről. L e n in rő l b ú záról — csupa
Izg a lm a s tá r g y r ó l, m ert n e m e g y e z e tt
a v é le m é n y ü n k . I z zó it a p a r á z s
a v a s k á ly h á b a n . E ny he m o to z á s
közben a lá m p a is m e g é r k e z e tt.
„ R é i d j e t e k meg!'' — szó lo tf n yu g ta la n
a h áziasszon y s mégis h asztalan
Mert tu d tu k m in d a k e tte n : ő v a g y én!
olaj vagy v í z 1 E zé rt vo lt oly k e m é n y
a vita, m e ’ijre l á t ha ti an fig y e lt
s várta, h ogy g y ő z z ü n k m á r : a so k szegény
űrödig lom
E g y k é t tan ító, le lk é sz, iparos
ül csak a zsú folt te r e m b e n , poros
képek, a la tt. .4 tö b b i falusi,
in k á b b szegénység s é b e ren lesi,
a m i t szólunk. S m i re g é n y t, v e r s e k e t
m o n d u n k és n e m is m in d k ön n y ű e ket
s b izo n y m e g é rtik , b ele is kiált
e g y -e g y ha tu d ja a szen ten ciát.
M ost it t a falun é r z e m : hatalom
b izo n y h a ta lo m az ir o d a lo m
s az iró szava v a la m i. A mag
n e m hull s z ik lá r a , tövisbe, de hat,
de g y ö k e r e t v e t rét v irágba nő
és forradalm at n e v e l a z idő.

Hlért nem lehet béke!
,,M ié rt n e m le h et békesség a gazda
a n a p szá m o s k ö z i t “ — m o n d ta és p an aszba
fo rd u lt a szó, hogy i t t ti, k o m m u n is tá k
n e m é r tite k a néppel-bán ás titk á t.
És ebben volf is v a la m i igazság . . .
M agam is lá tta m , hogy van még hiba,
fölös hűhó, g y e r m e te g galiba . . .
De hogy m o n d ta m m eg neki: e z a tö rv é n y
tu la jd o n és b é r m u n k a . . . s hogyha tö rté n i
tévedés itt- o tt. az m ég n e m jelenti,
hogy a z egész rossz. S őt 1 S n e m búj ki
senki
a A’agy S za b á ly a l ó l . . . D e m e r t s ze m é b e n
ra v a sz fé n y csillant, g o n d o lta m : h ité b e n
h a d d z a v a r o m meg! s a n n y it m o n d ta m :
harcra
m a jd béke jö n — m e r t g y ő z ü n k ! . . . —
te tte m hozzá
a ztá n k e m é n y e n , S e ls á p a d t az arca.
L assan m e g ta n u lja *
A v á lto zá stó l m e g ló d u lt a s z é k e ly
g a zd a fe j is. L á m ő s e m vo lt k iv é te l.
Rá is a lk a lm a z á s t talál az o s z tá ly
tö rv é n y e , a k á rc sa k a tunguzoknál
s ha m egszólal a sze n tsc g e s ö n é r d e k .
N épi S zö v e tsé g vagy P á rt m in d
beszé lh et . .
Így a f ia ta l okos gazdasági
s z a k e m b e r , ki m á r három é v e j á r k i
falura s tö b b te r m e lé s r e o k ta t . . .
D e m e g ta n u ljá k lassan, hogy a s o k n a k
több é rte lm e van , m in t a g y e n g e e g y n e k
ta n u ln a k és aj ú tra k e r e k e d n e k
csak m eg kell m a g y a rá zn i, hogy b e lá ssá k .
„Pirii e z t k é r e m f . . . “ Feje b ó lin tá s á t
m ost is lá to m s hallom halk hangja ércét.
És e lm o n d o m , h ogy m á so k is m e g é rtsé k .
Mi ta g a d á s , a zn a p b izo n y iv o tt
a falu bírája s csak d a d o g o tt.
hogy ő t s a fa lu t m iiy e n sérelem
érte s e z t m eg k ell b eszé ln i v e le m .
Csak n agykésőre sült ki, hogy a baj
a z ö tv e n éve ép ü lt fővonal,
m e l y a szász fö ld n e k k é s z ü lt s a m agyar
részt o tth a g y ta to r z u lt hajaival.
Plidvég, M iklósvár, N a g y a jta , fíölön
k ív ü l m a r a d ta k a bűvös körön
s v e lü k e g y ü tt a Székely föld — z o k o g ta
az i t ta s biró s a h t a m e g e t t
c sa k e g y -k é t ta k n y o s g y e r k ő c n e v e te tt.
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA u 99

B udai Nagy Antal
A s z í n p a d szin te n e m is v o l t nagyobb,
m in t e g y n a g y láda. M égis lá za d ó k
s u r a k c s a tá ja d ú lt s z e m ü n k előtt.
N agy A n t a l t a d tá k a m ű k e d v e l ő k ,
a k e l y h e s e k d rá m á já t. C s u d n jó
c o li e z a j á t é k . . . v a g y tá n a v a ló ? —
A s z e r e p l ő k , a c s á k á n y o s , kaszás
tö m e g m a g a v o lt a p ó r lá z a d á s
s az első so r b a n ülök te n y e r e
ta p s r a c s a tta n t, d e r e s z k e t e t t bele.
A f a lu s ia k fe n n a s z ín p a d o n
csak b á m u l t á k , m i t e t s z i k oly nagyon
a j á t é k b a n , m e ly n e k m in d e n szava
mintha, l e lk ű k m é ly é r ő l h an gzan a . .
Kriza ha éieie
M enet k o c s iv a l v itte k , v is s z a m á r
szeké rre l j ö t tü n k . Az egész h a tá r
fölött m é ly fe lh ők. Sárgán f o l y t az Olt.
E rdővidék. K riza is it t d a lo lt.
Ma m á s k é p p m ondaná. Ma n e m d iv a t
a bus dal, c s a k a b á t o r ! . . . E n n y it ad
a város . . . s ő t m i több : fé n y t, g é p e k e t
jobb k ö z l e k é d é s t , k ö n yve t, lu g k ö v e t,
a világ u j e s z m é it, a p a r a s z t
a m u n k á s s z ö v e ts é g e t, a zt, u gyan azt,
a m e ly b ő l m á s u t t tá m a d t uj v ilá g —
Kriza, ha é ln e , hallaná sza vá t.

A Román Népköztársaság
Alkotmánya
I. FEJEZET 8. SZAKASZ. A magántulajdont és öröklés jo
gát törvény ismeri el és b ztosilja.
A Román Népköz ársaság A munka és takarékosság révén szerzett m a
1. SZAKASZ A Román Népköztársaság nép' gántulajdon különleges védelemben részesül.
egységes független és szuverén állam. 9. SZAKASZ A föld azé, aki megműveli.
2 SZAKASZ A Román Népköztársaság abból A földműves munkatulajdonáí az állam védet
a harcból jött létre? amelyet a nép, a munkás mezi. Elösegiti és támogatja a falusi szövetkezést,
osztállyal az élén, a fas'zmus a reakció és az A mezőgazdaság ösztönzésére az állam, az á l
imperializmus ellen vívott lam tulajdonát képező, mezőgazdasági vállalatokat
3, SZAKASZ. A Román Népköztársaságban a létesíthet
teljes államhatalom a néptől ered és a népé. 10. SZAKASZ. Közhasznossági célra törvény
A nép a hatalmat általános egyenlő, közvetlen alapján és bíróság által megállapított igazságos
és titkos szavazással választott képviseleti szervek kártérítés melleit kisajátítás eszközölhető
utján gyakorolja. 11 SZAKASZ. Ha a közérdek úgy kivánja, a
4, SZAKASZ A nép képviselői az á'lam hata fizikai és jogi személyek magántulajdonában lévő
lom minden szervében felelősek a nép előtt s a termelési eszközök, bankok és bizlositóintézetek
törvényben megszabott feltételek mellett a válasz a törvény állal előirt feltételek melleit az állam
tók akaratából visszahívhatók. tulajdonává, vagyis a nép javaivá válhatnak.
12, SZAKASZ. Az állam gazdasági életének
alaptényezője a m unka. A munka mindén állam
II FEJEZET
polgár kötelessége. Az állam tám ogatást nyújt
A társadalmi és gazdasági szervezet minden dolgozónak, hogy a kizsámányolással
szemben megvédje őt s hogy életszínvonalát e-
5, SZAKASZ. A Román NépKöztársasagban a melje.
termelési eszközök vagy az állam tulajdonában 13, SZAKASZ, Az állam a közérdek szolgála
vannak. mini az egész nép |uvai, vagy szövetke tában álló magftnkezdeménvezést védelemben ré
zeti szel vezetek v-igy fizikai és jogi magánszemé szesíti
lyek tulajnonában. 14, SZAKASZ. A bel- és külkereskedelmet az
6 SZAKASZ. Az altalaj bárm lyen k n c se , » állam szabályozza és ellenőrzi s állami meg m a
bányászható javak az erdők, vizek lermészeii gánkereskedelmi vállalatok és szövetkezetek gy-a-
erőforrások
\ > vasutak szárazföldi vizi és köziek - korolják
dési utak, posta táviró, lávbeszélő és rádió a 15 SZAKASZ. A nemzetgazdaságot az állam
lép közös javaiként az állam tulajdonai. irányítja és tervszerüsiti, az ország gazdasági ere
Az előbbi bekezdésbe n felsorolt s a jelen Al iének f t jle.zlése, a nép jólétének és a nemzeti
kolmány hatálybalépésekor magánlulajdonban le függetlenségnek b :ztosilása érdekében-
vő javak állami ’ulajdonba váló átmenésének
módozatail törvény szibja meg. III. FEJEZET
7 SZAKASZ. A nép közös javai a Román Nép-
köztársaság gazdasági előhaladásának és nemzeti Az állampo’gárok alapvető jogai
független*égének anyagi alapját alkotják és kötelességei
A nép közös javainak védelmpzése és fejlesz Az állampolgárok alapvelő jogai és kötelességei.
lése minden állampolgárnak kötelessége. 16. SZAKASZ. A Román Népköztársaság min-
lO i* r o m ániai magyar szó n a p t á r a

den állampolgára nemre nemzetiségre, fajra, val zetiség soraiból, vagy olyan más nemzetiségűek
lásra. vagy müvellségi fo k ra való tekintet nélkül közűi akik ismerik a lieixi lakosság nyelvét,
egyenlő a törvény elölt. A román nyelv és irodalom tanítása bármilyen
17 SZAKASZ. A faji vagy nemzetiségi gyülölei fokú iskolában kötelező. ,
bármilyen hirdetéséi vagy megnyilvánulását tör 25. SZAKASZ. Az állam egészségügyi intézmé
vény bünteti. nyek létesítése és fejlesztése, valamint a testne
18. SZAKASZ. Minden állam polgár választójog velés ösztönzése és támogatása utján gc nöosko
gal bir és bármely állami szervbe beválasztható dik a közegészségről.
nemre, nemzetiségre, fajra, vallásra, műveltségi Az állam társadalmi gondoskodást és orvosi
fokra és foglalkozásra való tekintet nélkül bele ellátást biztosit a munkából, a munka ideje alatt,
értve a katonákat, bírákat és köztisztviselőket. vagv a honvédelmi szolgálat kőiben szen eit be
Minden 18 évet betöltött állampolgárnak vá tegség, baleset és rokkantság, valamint öregség
lasztóioga van minden 23 évet betöltött állampol esetére, mind az állami, mind a magánvállalatok
gár választható. alkalmazottai számára; mindezek hozzájárulását
A gondnokság alá helyezett a polgári és pa és jogait törvény szabja meg.
litikai jogoktól megfosztott, valam int az illetékes 26. SZAKASZ, A házasság és a család állami
szervek részéről a törvény értelm ében méltatlanná védelemben részesül.
nyilvánított személyeknek nincs választójoga. Az anyát és a 18 éven aluli gyermekeket a
19. SZAKASZ. Az állam polgároknak joguk van törvény különleges védelemben részesíti.
a m u n kára. Az állam ezt a jogot fokozatosan A házasságon Kívül és a házasságból született
biztosítja, a nemzetgazdaság tervszerű megszel gyerm ekek iránti szülői kölelezetlségek ugyanazok.
vezése és fejlesztése révén. Csak az állami szervek által végzett any a
20. SZAKASZ. Az állam polgároknak joguk van könyvi műveletek érvényesek.
a pihenéshez. A pihenés jogát a munkaidő sza 27. SZAKASZ. A lelkiismereti és vallásszabad
bályozása, a törvény szerint fizetett szabadság és ságot az állam biztosítja.
pihenőotthonok, szanatóriumok klubok, közker A vallásfelekezetek szabadon szervezkedhetnek
tek sportpályák, valamint e rre a célra különle és szabadon működhetnek, ha szertartásuk és
gesen berendezett intézmények megszervezése biz gyakorlatuk az Alkotmánnyal, a közbiztonsággal,
tosítja. vagy a jóerkölccsel nem ellentéles.
21. SZAKASZ. A nő a férfival egyenlő jogú, Egyetlen vallásfelekezet!, vallásos társulat
az állami, gazdasági kulturális és politikai élei, vagy közösség sem nyithat vagy tarthat fenn ál
valamint a magánjog minden területén. talános jellegű tanintézetet, liánom csak a vallás
Egyenlő munkáért a nőnek a férfiével egyen gyakorlat személyzetét kiképző különleges iskolát,
lő fizetésre van joga. állami ellenőrzés alatt.
22. SZAKASZ. A Román Népköztársaságban A román ortodox egyház független és szerve
minden állampolgárnak joga v an a tanuláshoz. zetileg egységes.
Az állam e jog érvényesülését az ingyenes és A vallásfelekezetek szervezési és működési
kötelező elemi oktatás megszervezésével és fej m ódját törvény szabályozza.
lesztésével az arra érdemes tan u ló k n ak és főis 28. SZAKASZ. Az állampolgárok személyes
kolai hallgatóknak nvuj'ott á llam i ösztöndíjak szabadsága biztosítva van.
kal, valam int a műszaki és szak m ai oktalás meg Az ügyészség, a törvényes vizsgálati szervek
szervezésével és fejlesztésével biztosítja. végzése vagy a bírói hatóságuk által a törvény
23. SZAKASZ, Az állam elősegíti és támogatja előírásainak megfelelően kibocsájlolt felhatalma
a tudom ány és művészet fejlődését és kutatóin zás nélkül senkit sem lehet letartóztatni és 48
tézeteket. könyvtárakat kiadóvállalatokat, szín órán túl fogvatartani.
házakat múzeumokat és művészeti iskolákal 29. SZAKASZ. A lakás sérthetetlen Senkinek
szervez, sincs joga az állampolgárok lakásába vagy ta r
24. SZAKASZ. A Román N épköztársaság biz tózkodási helyére beleegyezésük nélkül behatolni^
tositja az együttélő nemzetiségek számára az csak jelenlétükben és az illetékes hatóság írásbeli
anyanyelv használatának jogát és az anyanyelvű rendelete alapján vagy tettenérés esetén.
oktatás m inden fokozatban való megszervezését. 30. SZAKASZ, Senki sem Ítélhető el és köte
Azokban a körzetekben, ahol nemcsak román, lezhető büntetés kitöllésére a törvénynek megfe
hanem másnemzétiségü lakosság is él a közigaz lelően hozolt bírói határozat nélkül.
gatásban és az Igazságszolgáltatásban az illető 31. SZAKASZ. A sajtó, szólás, gyülekezés, a
nemzetiség nyelvét is szóban és Írásban használni népgyiilések, felvonulások és tüntetések szabadsá
kell és tisztviselőket kell kinevezni az illető nem ga biztosítva van,

E jogok gyakorlását az b'ztositja, hogy a 8 , Közkegyelemnyujtás,
nyomdai eszközök, a papír és a gyülekezési he 40. SZAKASZ, A Román Népköztársaság Nagy
lyek a dolgozók rendelkezésére állanak, Nemzetgyűlése saját kebeléből megválasztja a
32. SZAKASZ, Az állampolgároknak 'órsulási Román Népköztársaság Nagy Nemzetgv /'sének
és szervekedési joguk van, ha kitűzött céljuk Elnöki Tanácsát.
nem irányul az Alkotmányban megszabott demo Az Elnöki Tanácsot a képviselők osszié Iszámá-
kratikus rend ellen nak felét eggyel meghaladó szótöbbséggel választ
Minden fasiszta jellegű, vagy demokratatllenes ják meg,
társulás t los és törvényileg büntetendő, 41 SZAKASZ. A Román Népköztársaság Nagy
33 SZAKASZ, A levéltitok biztosítva van, A Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa a R N K.
levelezés csak bűnügyi vizsgálat esetén ostrom Nagy Nemzelgyülése által közvetlenül megvál-sz-
állapot alatt, vagy mozgósítás idején ellenőrizhető, tott elnökből 3 alelnöből, egy titkárból es 14 tag
34. SZAKASZ. Minden állampolgárnak kérve ból áll.
nyezési joga van, valamint joga arra, hogy a tör 42. SZAKASZ. A R. N. K. Nagy Nemzetgyűlé
vényben előirt szervektől bármely köztisztviselő sének Elnök-Tanácsát teljes egészében, vagy bár
perbefogását kérje, hivatali működése közben el mely tagját a Román Népköztársaság Nagy Nem
követelt bűncselekmény miatt, zetgyülése a 40. szakaszban előirt szótöbbséggel
35. SZAKASZ A Román Népköztársaság min bárm.kor visszahívhatja.
den idegen számára menedékjogot biztosit, akit 43. SZAKASZ. A Román Népköztársaság Nagy
demokratikus tevénykenysége miatt, nemzeti fel Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa egéssz tevé
szabad tásáért vívott küzdelméért, vagy tudomá kenységéért felelős a Román Népköztársaság Nagy
nyos és kulturális tevékenységéért üldöznek. Nemzetgyűlése előtt.
36. SZAKASZ. A haza megvédése minden ál 44. SZAKASZ. A Román Népköztársaság Nagy
lampolgár becsületbeli kölelessége. Nemzelgyülése Elnöki Tanácsának hatásköre a
A kotanai szolgálat minden állampolgárra néz következő:
ve a törvény értelmében kőtelező, 1. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű
A hazaárulás, — az eskiiszegés, az ellenség lésének rendes és rendkívüli ülésszakokra való
szolgálatába való átpárlolás az állam katonai ha összehívása;
(almának csorbítása, — a néppel szemben elkö 2. Dekrétumok k bocsájtása;
vetett legsúlyosabb bűntett és a törvény teljes 3. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű
szigorával tüntetendő. lése által megszavazott törvények értelmezése;
4. A kegyelmezési jog gyakorlása és bünteté
IV. fejezet ; sek átváltoztatása,
5. A Román Népköztársaság kitüntetéseinek és
Az államhatalom legfőbb szerve rendjeleinek adományozása;
37. SZAKASZ. A Román Népköztársaság leg 6 A Román Népköztársaságnak nemzetközi
felsőbb államhatalmi szerve a R. N. K. Nagy viszonylatokban való képviselete;
Nemzetgyűlése, 7, A Román Népköztársaság diplomáciai kép
38. SZAKASZ. A R. N. K. Nagy Nemzetgyűlése viselőinek a kormány javaslatára történő kiren
a Román Népköztársaság egyetlen törvényhozó delése és visszahívása;
szerve. 8 , Az idegen államok kirendelt diplomáciai
39. SZAKASZ. A Román Népköztársaság Nagy képviselői megbízó vagy visszahívó levelének át
Nemzetgyűlésének közvetlen hatáskörében áll: vétele;
1. A Román Népköztársaság Nagy Nemzelgyű
9 A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű
lése Elnöki Tanácsának megválasztása;
lésének ülésszakai közötti időben a min szierelnök
2. A R. N. K, kormányának megalakítása; javaslatára a miniszterek kinevezése és fp'menlése;
3. Az Aklotmány módosítása;
10. A katonai rangfokozatúknak, diplomáciai
4. A m nisztériumok számának, hatásköréne
rangoknak és tiszteletbeli címeknek a kormány
és elnevezésének megállapítása és a meglepők meg
szüntetése egybeolvasztása vagy uj elnevezése. javaslatára történő megállapítása.
5. Az állam költségvetésének a költségvetési é' 11 A szakminiszterek vagy a kormány javas
lezárásának megszavazása, az adók és behajtási latára- a köztisztségekbe való kinevezések és
módjuk megallapitása. megerősítések, a törvény élteimében;
6 . A háború és a béke kérdése, 12. A Remén Népköztársaság Nagy Nemzet
7. Elhatározni hogy a népet népszavazás által gyűlése ülésszakai közötti időben a kormány ja
megkérdezze; vaslatára a nadiillapot s a részleges vagy áit&j

lános mozgósítás elrendelése, a Román Népköz 52. SZAKASZ. Ä szavazás titkos szavazat kar-
társaság vagy olyan más állarr elleni támadás felemelés, vagy közfelkiáltás utján történhet, a-
esetén, amellyel szemben nemzetközi szerződésből szerint ahogy a .R. N. K, Nagy Nemzetgyűlése
folyó kölcsönös védelmi kötelezettség áll fenn; elhatározza. 1 1
13. A nemzetközi szerződéseknek a kormány 53. SZAKASZ, A R. N. K. Nagy Nemzetgyűlése
javaslatára való becikkelyezése vagy felmondása; igazolja a képviselők megválasztását. A képvise
14. Minden olyan kérdésnek megoldása, amely- lők szavazata igazolásuk előtt is érvényes.
lyel a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlé 54. SZAKASZ. Az igazolt képviselők a R, N.
se megbízta és minden olyan jog gyakorlása, a- K. Nagy Nemzetgyűlése előtt a következő esküt
melyet a törvény a hatáskörébe utal. teszik le:
45. SZAKASZ. A Román Népköztársaság Nagy , Esküszöm, hogy a népet és a Román Nép-
Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa tagjainak egy köztársaságot teljes odaadással és munkaképes
szerű szótöbbségével. ségemmel szolgálom, az ország alkotmányát és
A dekrétumokat a Román Népköztársaság törvényeit tiszteletben tartom és őrködöm felet
Nagy Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsának elnöke tük.
és titkára Írja alá. ,,Az államtitkokat megőrzőm, a nép és az ál
Ezek akadályoztatása esetén az, elnököt az al- lám érdekeit, a demokratikus szabadságjogokat
elnökök egyike, a titkárt pedig az Elnöki Tanács és a Haza függetlenségét megvédem.“
saját kebeléből kijelölt egy tagja helyet'esiti. A R, N. K. Nagy Nemzetgyűlése Elnöki Ta
46. SZAKASZ. A Román Népköztársaság Nagy nácsának tagjai s a kormánytagok hivatalbalépé-
Nemzetgyűlése megbízatásának lejárta után, vagy sük alkalmával ugyanezt az esküt teszik lei.
idő előtti feloszlatás esetén a R.N. K. Nagy Nem- 55. SZAKASZ. A törvényhozási kezdeményezés
zetgvülésének Elnöki Tanácsa működését az új a kormányé. A képviselők összlétszámúnak lega
Elnöki Tanács megválasztásáig folytatja. lább egyötöde szintén kezdeményezhet bálmilyen
47. SZAKASZ. A R. N. K. Nagy Nemzetgyűlé törvényt.
sét négy évre választják. A R. N. K. Nagy Nem 56. SZAKASZ. A R. N. K. Nagy Nemzetgyűlése
zetgyűlése a választási törvény előírása szerint által megszavazott törvényeket az Elnöki Tanács
választott népképviselőkből áll. elnöke és titkára aláírja s a Hivatalos Lap közli
48. SZAKASZ. A R. N. K. Nagy Nemzetgyűlése A törvény a szövegben feltünetett időpontban,
évente legalább kétszer rendes ülésszakra ül ösz- vagy a Hivatalos Lapban való közlést követő
sze. Az ülésszakok a munkálatok .befejezéséig harmadik napon iép életbe.
tartanak. 57. SZAKASZ. A R. N. K, Nagy Nemzetgyűlé
A R. N. K. Nagy Nemzetgyűlését a R. N. K, sének ülései nyilvánosak kivéve azt az esetet,
Nagy Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa dekrétum amikor a R. N. K. Nagy Nemzetgyűlése zárt ülést
utján hivja össze. határoz el.
49. SZAKASZ. A R. N. K. Nagy Nemzetgyülé 58. SZAKASZ. A R. N, K. Nagy Nemzetgyűlé
se a képviselők legalább egyharmadának kérésé sének joga van saját kebeléből választandó bi
re, az Elnöki Tanács dekrétumával rendkívül zottságok utján bármilyen téren ankétot és vizs
ülésszakokra hívható össze. gálatokat tartani.
50. SZAKASZ. A képviselők igazolása után a Minden hatóság és állami szerv, valamint £
R. N. K. Nagy Nemzetgyűlése az ülések vezetésére magánszemélyek is kötelesek bármilyen felvilágo
házelnökséget választ, amely elnökből, 3 alel- sítást megadni és bármilyen bekért okiratot a
nökböl és titkárból áll A R. N. K. Nagy Nem vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani,
zetgyűlésének házelnökségét ülésszakonként vá 59. SZAKASZ. Egyetlen képviselőt sem lehet
lasztják meg, semmiféle bűncselekményért sem őrizetbe venni,
A R, N. K. Nagy Nemzetgyűlésének ülésein letartóztatni vagy vizsgálat alá helyezni az ülés
a Ház elnöke, vagy az alelnökök egyike elnököl, szakok idején a R. N. K. Nagy Nemzetgyűlésének
a R, N. K. Nagy Nemzetgyűlése által kidolgozott vagy az ülésszakok között a R. N. K. Nagy Nem
házszabály értelmében. zetgyűlése Elnöki Tanácsának felhatalmazási
61. SZAKASZ. A R. N. K, Nagy Nemzetgyűlésenélkül, kis éve a tettenérés esetét, amikoris a R
érvényesen működik, ha a jelenlevő képviselők N, K, Nagy Nemzetgyűlésének, vagy a R. N K
száma az összlétszám felét legalább eggyel meg Nagy Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsának jóváha
haladja és a jelenlevő képviselők egyszerű szó gyása azonnal megkérendő.
többségével érvényes halúrozalot lioz, kivéve, ha 60. SZAKASZ. A, R. N. K. Nagy Nemzetgyű
az Alkotmány vagy a házszabály más számot ir lése feloszlatottnak tekintendő, amint megbizatft
llő. sa, amelyre megválasztották, lejárt. A R.-N. K

Nagy Nemzetgyűlése az előbbi időpont előtt is annak bármilyen tanácskozásán részt veheTneí,
feloszlathatja önmagát. szavazati joguk azonban nincs.
Cl. SZAKASZ, Háború vagy más rendkívüli 72, SZAKASZ. Az állam közigazgatási vezetése
körülmények esetén a R. N. K. Nagy vremzetgyü- a kormány feladata.
lése a rendkívüli helyzet idejére meghosszabbít
A kormány egybehangolja és általános irány
hatja a megbízatását,
elvekkel látja el a szakminisztériumokat, irányít
62. SZAKASZ Ha a R. N, K. Nagy Nemzetgyű
ja és tervszerüsiti a nemzetgazdaságot végrehajt
lése feloszlatása után háború törne ki, vagy va
ja az állami költségvetési, biztosítja a közrendet
lamely más rendkívüli körülmény adódnék, a
és az állam biztonságát,
Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa azt újból
összehívja és a R. N. K, igy összehívott Nagy A nemzetközi kapcsolatok terén a kormány az
Nemzetgyűlése 61. szakaszának megfelelően meg állam általános politikáját irányítja.
bízatását meghosszabbíthatja. Megszervezi és felszereli a fegyveres erőket.
63. SZAKASZ, A R, N. K, Nagy Nemzetgyűlé A kormány bizonyos munkaterületeken bármi
sének feloszlatásától számított legkésőbb három lyen különleges szolgálatot szervezhet és vezethet
nőnapon belül meg kell választani a R N. K, uj melyek közvetlenül a minisztertanács alá tartoz
Nagy Nemzetgyűlését. nak.
64. SZAKASZ, A képviselők a R. N. K, Nagy A minisztertanács hatálytalaníthatja az Alkot
Nemzetgyűlésén megállapított díjazásban részesül mánnyal vagy a törvényekkel ellentétes minisz
nek, teri rendeleleket.
65. SZAKASZ. Minden képviselő kérdést vagy A R, N, K. Nagy Nemzetgyűlésének Elnöki
interpellációt intézhet a kormányhoz, vagy az tanácsa hatálytalaníthatja az Alkotmánnyal vagy
egyes miniszterekhez, A megkérdezett vagy az in a törvényekkel ellentétes minisztertanácsi rende-
terpellált miniszterelnök vagy miniszter köteles leteket.
ugyanezen, vagy a R. N. K, Nagy Nemzetgyűlése A minisztertanács rendeletéi a R. N. K. egész
által kitűzött későbbi ülésen válaszolni, területén kötelezők,
73 SZAKASZ A miniszterek hivataluk gya
V. FEJEZET korlása közben elkövetett bűncselekményeikért
felelősek,
Az állami közigazgatás szervei A miniszterek vizsgálat alá helyezésének és a
A minisztertanács és minisztériumok felettük való Ítélkezésnek módozatait külön tör
6 6 . SZAKASZ, A R, N, K. legfelsőbb végrehaj vény szabályozza,
tó és közigazgatási szerve a kormány. 74. SZAKASZ. A miniszterek szakminiszté
A kormány a minisztertanács elnökéből (mi riumaikat a minisztertanácstól kapott általános
niszterelnökből), egy vagy több helyettes m i irányelvek alapján vezetik. A törvény értelmében
niszterelnökből és a miniszterekből áll, akik e- minden állampolgárra nézve kötelező rendeleteket
gyüttesen a minisztertanácsot alkotják. adnak ki.
67. SZAKASZ, A minisztériumokat és hatáskö
rüket a 39. szakasz 4. bekezdésének megfelelően VI. FEJEZET.
a R. N K. Nagy Nemzetgyűlése állapítja meg.
6 8 . SZAKASZ. A minisztertanács javaslatára a Az államhatalom helyi szervei
R. N, K, Nagy Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa
75. SZAKASZ, Közigazgatási szempontból a
bármely minisztériumhoz helyettes minisztereket
Román Népköztársaság területe közs «*. járá
nevezhet ki.
sikra, megyékre és tartományokra tagozódik.
69. SZAKASZ. A kormány felelős tevékeny
E tagozódás törvény utján módosítható.
ségéért és erről a R. N, K. Nagy Nemzetgyűlése
előtt, az ülésszakok közli időben pedig a R. N. 76. SZAKASZ. Az államhatalom helyi szervei
K. Nagy Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa előtt a helyi Néptanácsok,
beszámol. 77. SZAKASZ. A helyi Néptanácsok általános,
70. SZAKASZ. A kormány tagjai esküjüket a közvetlen, egyenlő és titkos szavazással négy évre
R. N. K. Nagy Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa megválasztott képviseleti szervek
előtt teszik le. 78. SZAKASZ, A helyi Néptanácsok a törvé
71. SZAKASZ, A minisztereket a képviselők nyeknek és a felettes közigazgatási szervek ren
vagy a R. N. K. Nagy Nemzetgyűlésén kívüli sze delkezéseinek megfelelően a helyi gazdasági, tár
mélyek közül jelölik ki. Azok a miniszterek, akik sadalmi és közművelődési tevékenységet irányít
a R. N. K. Nagy Nemzetgyűlésének nem tagjai ják és vezetik.
ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ INAS TÁRA 105

A helyi gazdasági tervet és költségvetést az 89. SZAKASZ. A Legfelsőbb Biróság íöelnS-
általános országos terv és az állam általános két, elnökeit és tagjait a kormány javaslatára a
költsége elésének figyelembevételével kidolgozzák R. N. K, Nagy Nemzet gyűlésének Elnöki Tanácsa
és végrehajtják; gondoskodnak a Helyi javak és nevcsi ki.
vállalatok jó kezeléséről, a közrend megőrzéséről, 90. SZAKASZ. A Legfelsőbb Bíróság az összes
a lakosok jogainak védelméről, a törvények be- igazságügyi hatóságok és szervek igazságszolgál
tartááról és alkalmazásáról, valamint arról, hogy 'atási tevékenységét a törvény feltételeinek érte)
a helyi gazdálkodás jó menteiéhez, szükséges in mebeo felülvizsgálja.
tézkedések megölessenek, 91. SZAKASZ, A tárgyalások az összes bírói
79 SZAKASZ, Hatáskörük betöltés 'm a Nép hatóságok előtt nyilvánosak, a törvényben előirt
tanácsok a néptömegek kezdeményezésére és szé esetek és feltételek kivételével,
leskörü részvételére támaszkodnak, 92. SZAKASZ. A védekezés joga minden bírói
80 SZAKASZ. A helyi Néptanácsok a nép elől hatóság előtt biztosított.
jelentést tesznek. 93. SZAKASZ. A birák rangfokozatúkra iló
81. SZAKASZ A helyi Néptanácsok rendes é lekintet nélkül hivatásuk gyakorlása közben ki
rendkívüli munkaülésszakokra ülnek össze. zárólag a törvénynek vannak alávetve s a tör
82. SZAKASZ. A helyi Néplanácsok irányiló é- vényt minden állampolgárral szemben egyformán
végrehajtó szervei a végrehajtóbizottságok. alkalmazzák.
A végrehajtóbizottságokat az ileltő helyi Nép 94 SZAKASZ. A bírói hatóságok megszerveze
tanácsok saját kebelüből választják. Megalakulá sét és működési módját, valaminl a bármilyen
suk és működésűk a törvényben megszabott mű rangfokozatú birák kinevezésének vagy elbocsáj-
dón történik. sánának módját törvény határozza meg.
83. SZAKASZ. A végrehajlóbizottságok az il 95. SZAKASZ. A Román Népköztársaságban az
lefő helyi Néptanácsok előtt felelősek. ügyészség felügyel arra. hogy a büntetőtörvénye
84. SZAKASZ. A helyi Néptanácsok és végre- ket mind a köztisztviselők, mind a többi állam
hajióbizottságok működésüket a törvény érteimé polgárok tiszteletben tartsák,
ben fejtik ki és a felsőbb Néptanácsoknak és 96. SZAKASZ. Az ügyészség különös gondot
végrchajtóbizotlságoknuk valamint az állam köz fordit a demokratikus rend és szabadság, a gaz
ponti közigazgatási szerveinek alárendeltjei. dasági érdekek, a nemzeti függetlenség és a Bo
85. SZAKASZ, A Néptanácsok mellett műkö mán Állam szuverénitása ellen elkövetett bűncse
dési áganként osztályok létesíthetők s ezek min lekmények üldözésére és megbüntetésére.
dennemű működésűkben azoknak a Néptanácsok-
97. SZAKASZ, Az ügyészséget a Román Nép
nak és végrehajlóbizottságoknak alárendeltjei,
amelyek melleit működnek a szakirányítás tekin köztársaság Államügvésze és több ügyész alkotja.
tetében pedig a felsőbb Néplanácsok mellett mű Az ügyészség megszervezésének módját, hatás
ködő megfelelő osztályoknak, valamint az illeté körét és működését törvény szabja meg,
kes állami központi közigagatási szerveknek van 98 SZAKASZ. A Román Népköztársaság Al-
nak alávetve, lamügyészét a kormány javaslatára a R. N. K.
Magy Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa nevezi ki
VII. FEJEZET.
VIII. FEJEZET.
Igazságszolgáltatási szervek
és ügyészség uraer, pecsét, zászló és főváros
99. SZAKASZ. / Roman Népköztársaság cí
86. SZAKASZ. Az igazságszolgáltatási hatósá mere erdővel borított hegyeket ábrázol, felettÜK
gok t következők: az egész országban egyetlen a felkelő nappal. Közepén petróleumkúti a cí
Legfelsőbb Bíróság, Táblák, Törvényszékek és mert buzakalászkoszorú övezi.
Népbiróságok, UK). SZAKASZ. Az állam pecsétjén az ország
87. SZAKASZ B'zonyos működési ágak részé címeie látható,
re törvény utján külön bírói hatóságok létesít 101. SZAKASZ. A Román Népköztársaság zász
hetők. lója függőlegesen elhelyezi! kék. sárga és piros
88. SZAKASZ. A Legfelsőbb Biróság kivételé színből áll. Közepén az ország címere van.
vel, ha a törvény nem rendelkezik másként, az 102. SZAKASZ. A Román Népköztársaság fő
összes bírói hatóságok nápbirákkal ítélkeznek. városa; Bukarest.

IX. FEJEZET X. FEJEZET.
Az alkotmány módositása Átmeneti intézkedések

103 SZAKASZ. A Komán Népköztársaság Al 105. SZAKASZ. Az Alkotmánnyal való ossz
kotmánya a kormánynak vagy a R. N. K. Nagy hangbahozás céljából in nden érvényben IÁ**
Nemzetgyűlése tagjai egyliarmadának javaslatára vénykör.yv és törvény felülvizsgálandó.
Az Alkotmánynak a Hivatalos Lapban vaio
részben vagy egészben módosítható.
közzétételével történő életbelépése napjától érvé
104. SZAKASZ. Az Alkotmány módosítására nyét veszti a törvényekben dekrétumokban végre
vonatkozó törvény tervezet elfogadottnak tekin hajtási uiasitásokban és bárm lyen más inlézke-
tendő, ha a R N. K. Nagy Nemzetgyűlése összes désben foglalt minden olyan rendelkezés, amely
tagjainak kétharmada megszavazta, az Alkotmánnyal ellentétes,
«OMÁNJAI MAGVAK SZÓ NAPTÁRA J07

R Ö V ID ÚTM UTATÓ
a mar xi z mus - l e ni ni z mus i rodal mához
A marxizmus tartásainak átfogó és szintetikus össze foglalását találja az
olvasó
Lenin: KARL MARX
című munkájában (A R. M. P. kiadása).
Ennek !smeretében,
Sztálin: A DIALEKTIKUS ÉS TÖRTÉNELMI MATERIALIZMUS
című művében (megjelent külön füzeiben, több kiadásban, megtalálható a
SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA (BOLSEVIKI) PÁRTJÁNAK TÖRTÉNETE
negyedik fejezeíéberi, valamint a LEN3N1ZMUS KÉRDÉSEI című kötetben)
tanulmányozhatja a marxizmus-leninizmus filozófiai tanításait és azok alkat
mazását a társadalom kérdéseire.
A marxizmus Lenin által való továbbfejlesztését tárgyalja
Sztálin: A LEN1N1ZMUS ALAPJAI
című munkája, amely azonban feltételezi a marxizmus ismeretét, tehát csak
előzetes tájékozódás után vegyük kézbe.
Ezeknek a munkáknak áttanulmányozása pedig lehetővé teszi az olvasó
számára, hogy ismereteit a
SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA (BOLSEVIKI) PÁRTJA TÖRTÉNETÉNEK
olvasásával bővítse és rendszeresítse. Ezt a könyvet méltán nevezik a MARXIZ
MUS-LENINIZMUS ENCIKLOPÉDIÁJÁNAK.
A marxizmus-leninizmus mélyebb megismerésének elengedhetetlen előfel
tétele Marx, Engels, Lenin és Sztálin munkáinak tanulmányozása. E tekintetben
a következő müvek szolgálhatnak kiindulásul:
Marx-Engels: A KOMMUNISTA PÁRT KIÁLTVÁNYA (R M.P. kiadása)
ENGELS: ANTiDÜHRiNG (Moszkva. Idegennyelvű kiadó)
különösen pedig ennek a műnek
A SZOCIALIZMUS FEJLŐDÉSE AZ UTÓPIÁTÓL A TUDOMÁNYIG
címen külön megjelent fejezetei
Engels: A CSALÁD, A MAGa NTULAJDÜN ÉS AZ ÁLLAM EREDETE
Lenin: AZ IMPERIALIZMUS
Lenin: ÁLLAM ÉS FORRADALOM (RKP kiadása)
Sztálin: A LENIN1ZMUS KÉRDÉSEI (RKP kiadása) .
A marxista gazdaságtanba bevezetésül szolgálhat:
B. Zaharescu: POLITIKAI GAZDASÁGTAN 1—II (Józsa Béla Athe
naeum kiadása).
Magyarul is megjelent már
Kari Marx: A TÖKE
első kötete, valamint
Lenin: MATERiALIZMUS ÉS EMPIPIGKRITtCiZMUS •
című filozófiai főműve.

jf béke, a dem okrácia
és s zm ia S é z m m s
előretörése az im perialista táborral szemben
Irta : K Ő M Ű V E S C ÍÉ Z A
1948 évben
Végiglapozzuk az újságokban az elmúlt ,-ir két ellentétes tábor — az imperialista
év zajló történetét. Rengeteg esemény: a az imperialistaellenes tábor — harca a tő-
tervgazdaság sikerei a Szovjetunióban. . . késrendszer általános válsága kiéleződésé
barátsági szerződések a Szovjetunió és a nek, a tőkés erők gyengülésének és a szo
népi demokráciák államai között. . milliós cializmus és a demokrácia erői megszilárdu
sztrájkok Franciaországban és Olaszország lásának föltételei közepette folyik.”
ban . , . a kínai néphadsereg hatalmas si Ez a harc föltétlenül a tőkés-imperializ
kerei . .. a görög monarho-fasiszták vé mus bukásával végződik, És a nyilatkozat
rengzése megállapítja:
Rengeteg esemény és a tarka képnek „Figyelembe kall venni, hogy az imperia
mégis egységes értelme van. A sok zajos, listáknak egy új háború ki robbantására irá
véres és vértelen küzdelemből egyetlen nyuló óhaja és e háború megszervezésének
óriási, az egész földkerekséget átölelő küz lehetősége között hatalmas szakadék tá
delem képe bontakozik ki. A béke, demo tong A világ népei nem akarnak háborút.
krácia és szocializmus erői harcolnak a tő A béke híveinek erői oly nagyok és hatal
kés-imperialista rendszer sötét, népslnyomő, masak, hogy ha ezek az erők keményen és
háborút tervező erői ellen. Minden ese határozottan a béke védelmére keinek, ha
mény ennek az egyetlen óriási harcnak egy- erőről és szilárdságról tesznek tanúságot,
egy részlete. akkor a támadók tervei teljesen csődött
Már ebbe az évbe úgy léptünk be, hogy mondanak,”
világosan tudatában voltunk ennek a küz Az 1948. év eseményei igazolták mindezt.
delemnek. Alapos, pontos útmutatót adott Ez a kép tárul elénk, ha csak madártávlat
nekünk még az előző évben a Kommunista ból seregszemlét tartunk a világ különböző
és Munkáspártok lengyelországi értekezle körzeteiben lezajlott események fölött.
tének határozata. *
Ez a határozat kimutatta, hogy a politi A S z o v je tu n ió , a b é k e le g e r ő s e b b
kában két egymással ellentétes irányzat fe lle g v á ra
alakult ki. Az egyik a Szovjetunió és a többi A Szovjetunió mindenekelőtt ebben az év
demokratikus országok politikája, amely ben is bebizonyította, hogy olyan életerős és
meg akarja szilárdítani a bekét és aka fejlödésképes, mint amilyen a világ egyet
dályozni az imperialisták háborús érvéit. len országa sem. Csakis a dolguzók első
A másik az Egyesült Államok és Anglia szocialista állama tűzhetett olyan hatalmas
politikája, amelynek célja az imperializmus újjáépítési pregrammot maga elé, aminőt a
megerősítése és a demokrácia megfojtása. sztálini ötéves terv tartalmaz. A terv végén,
Mivel a Szovjetunió és az új demokratikus vagyis az eredeti terv szerint 1950 végén
országok akadályozzák ezeknek a világ az egész ipari termelés 48 százalékkal múlja
uralmi terveknek a megvalősiátsát, az im fölül a háború előttit Hasonlóképpen felül
perialisták valóságos keresztec-hadjáratot múlja a háború előtti színvonalat a mező-
hirdetnek ellenük. gazdasági termelés. Az elmúlt év során
Megállapította azután a határozat, hogy azonban a szovjetdolgozók már olyan gyö-

«Ságon kívül, líln t minden népelnyomó ■lieg az ország népe. A belföldi és amerikai
kormányzat, az amerikai vezetők Is külső tőkések versenyt zsákmányolják ki a dolgozó
hódításokban, m ás népek elnyomásában és kat és az ország javait, fő’eg bányái és
kihasználásában és végső fokon a háború- ipartizemei az amerikai tőkések kezére
ban hiszik a kiutat egyre szorongat ott abb jutnak.
helyzetükből. Az állami költségvetésnek S6 A Marshall-terv főcélja azonban a nyu-
százalékát fegyverkezésre fordítják. gateuropai országok engedelmességének
Azonban a sztrájkokon kivül egyéb jelek biztosítása arra az esetre, ha a dollárimze-
is mutatják, hogy az imperialista politiká rialistáknak egyszer sikerülne óhajtott
val szemben Amerikában is egyre nó a nép nagy háborújukat megkezdeni. Ecélből a
elégedetlensége. A tavaly novemberi vá Marshall terv alapján az amerikai kormány
lasztásokon első Ízben esett meg, hogy a és angol, francia, belga, és más kormá
nagytőke két pártja, a „demokrata” és nyok közt megkötött szerződések szigorú
„republikánus” párt mellett Wallace veze előírásokat tartalmaznak. Ezeknek a kikö
téseve! valóban demokratikus, békét akaró téseknek jórészét különben a kormányok
párt lépett a választási küzdelembe. Mind eltitkolják saját népük előtt, félve a közfel
eddig a két nagytőkés reakciós párton ki háborodástól és a tömegek erélyes tiltako
vül nem szerepelt más a választásokon. Az zásától E kikötések lényege az, hogy Ame
amerikai hatóságok terrorista móriszereket rika fölhasználhatja az Illető országok te
alkalmaztak egész évben minden haladó rületét katonai támaszpontnak.
szellemű megmozdulás, a munkásság és Az impei ialÍ3ták azonban tévednek, ami
Wallace pártja ellen is. A szavazásból kü kor azt hiszik, hogy a népek sorsát ma is
lönböző manipulációkkal a dolgozók millióit
titkos szerződésekkel dönthetik el, mint ré
rekesztették ki, köztük a négereket is, a- gen Csak nemrégiben mondta meg Thor ez,
kik ellen a hitlerizmusra emlékeztető faji
a Francia Kommunista Párt főtitkára, O-
üldözés folyik a mai reakciós Amerikában
larzországban pedig Togliatti, ugyancsak a
Wallace pártja így Is egymillió szavazatot Kommunista Párt főtitkára, hogy a nép soha
kapott. A választáson a nyíltan háborús- sem lesz hajlandó a Szovjetunió ellen há
párti Dewey republikánus jelölt megbukott és
borúba menni. Ez ugyanis az Imperialisták
Truman eddigi elnök, a demoki atapártl
végcélja, ßs ezekben a „marshallizált” or
jelölt győzött, aki a béke jelszavának han szágukban, ahol a megélhetés egyre rosz-
goztatásával ért el sikert. A választás ered szabb s a munkanélküliség egyre nő, éppen
ménye igy is mutatja az amerikai békehan
az elmúlt évben páratlan erejű megmozdu
gulatot.
lások törtek ki. így Franciaországban és
Amerika népe az öntudatraébredés utján
Olaszországban is olyan hatalmas, több
van.
millió embert megmozgató sztrájkok zaj
A „n tc rsk c tlE iz áf “ n y u g t t e u r o p a i lottak le, amire az ország történetében nem
o rszág o k volt még példa. S ugyanakkor történt ez,
Az amerikai vlláguralmi tervek egyik fő amikor az Illető kormányok nem egyszer a
eszköze a hirhedt „Marshull-terv,” Ezzel a reirjőrcégg-l vág/ katonasággal lövettek
tervvel az Egyesült Államok valósággal bele a tömegbe és a terror minden eszkö
gyarmatává eülyeszti a nyugateuropal or zét igénybe vették a munkásság tömegmoz
szágokat, Ezekben az országokban — mint galmai ellen.
Franciaország, Olaszország, stb, — a há Az ö zi nagy francia bányászsztrájk al
ború után reakciós kormány jutott uralom kalmával olyan je'enetek játszódtak la. a-
ra. Hűségesen segítik a reakciós kormány melyek már forradalmi jelenetekre emlé
zást a munkásáruló jobboldali szocialisták. keztettek. A bányászok egyes helyiségekből
Ezek a kormányok, hogy saját uralmukat kiverték a csendőröket, másutt a kirendelt
fönntarthassák, elfogadják az uz oraföHé- katonaság összsba’’átkozott a munkásokká)
teiekkel adott amerikai kölcsönt, amely a- és nem akart föllépni ellenük.
zonbsn csak rosezabitja az ország gazda Franciaország!: an sorra buktak a reak
ság, he'yzetét. Csak arra jó, hogy a reak ciós kormányok. Olaszországban az április
ciós kormányzás miatt zavarba jutott, ál 19-iki választást de Gasper: kormánya csak
lamkincstárt pillanatnyilag kisegítse, mi a leg ze:,érmet! nebb csendót terrorral, ur
kor mái a tisztvisrlöit se tudja kifizetni. nalopással, a reakció;? vatikáni ktftőT.í és az
Ezt a „segítséget” azonban drágán fizeti amerikai tőkések támogatásával tudta va»
* ■
110 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAS’TÁRA

m
ßyÖrtl eredményeket értek el, hogy kiadták föl. Gazdasági életük fellendülést mutatott
a jelszót a sztálini ötéves tervnek négy év és általában ebben az évben határozottan
alatti végrehajtására. megindultak abban az Irányban, hogy terv-
A Szovjetunió már a második világhábo gazdálkodás alapján hozzálássanak a szo
rúban a világ legerősebb országának bizo cialista rendszer építéséhez. Kiemelkedő ese
nyult s az új tervvel még sokkal erősebb mények zajlottak le februárban Csehszlo
lesz minden téren. vákiában, ahol a reakció kormánybuktatás
A Szovjetunió mérhetetlen erejét a béke sal probá'kozutt. A cseh munkásság és a
megszilárdítására használja föl. E tekintet többi dolgozók milliós tömegekben mozdul
ben különös jelentői égé volt azoknak a ba tak meg és keresztülvitték a reakció döntő
rátsági, êgyüttműködési és kölcsönös se lehengerelését
gélynyújtási szerződéseknek, amelyeket A népi demokratikus országok fejlődése
sorra kötött a szocializmus felé naladó népi éles ellentétet képez a tőkés -országoké
demokrácia országaival, köztük Népköztár val, ahol ez évben a fellendülés leghalvá
saságunkkal Is. Ezek a szerződések bizton nyabb jele rém mutatkozott sőt tovább zűr
ságos légkört teremtenek az illető országok zavar és romlás következett
ban az ott folyó hatalmas társadalomát ala A népi demokratikus országok a Szovjet
kító és újjáépítő munka számára. Ezeket az unióval és egymás között kötött barátsági,
országokat különben a Szovjetunió olyan együttműködési és kölcsönös segélynyúj
előnyős gazdasági szerződésekkel is támo tási egyezményekkel erősítették a béke
gatta, amelyek lehetővé teszi nekik saját frontját.
iparuk és mezőgazdaságuk kifejlesztését. Jugoszláviában a Tito-klikk árulása —
Hatalmas harcot vívtak a Szovjetunió mindaddig, míg a jugoszláviai Kommunista
képviselői minden nemzetközi értekezleten Pált egészséges szellemű tagjai és az or
és összejövetelen a béke és az issz-’s népek szág népe a mai vezetést meg nem változ
egyenlősége és szabadsága érdekében. Or tatja — megakadályozta az ország fejlődé
szágunk részére különös fontossága volt a sét és ugyanakkor elszigetelte az országot
Szovjetunió föllépésének a Duna-értekazle- a Szovjetuniótól és a népi demokratikus
ten, ahol így sikerült kiküszöbölni örökre az országoktól,
imperialista hata'mak egykori beavatkozá
sát és zsarnokoskodását a dunai hajózás £ z im p e ria liz m u s v e z e tő a d a tn a :
lelőtt, illetve azt a beavatkozást, amit ezen a z E g y e sü lt Á tá rn o k
a elmen a dunai kisállamok belső ügyeibe A népeket leigázni és kizsákmányolni
gyakoroltak. akaró, háborús terveket szövögető imperia
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének őszi lista rendszer vezetője ma az 'azakame.ri-
párizsi ülésszakán A. I Visin’zki szovjet kai Egyesült Államuk Az amerikai banká
külügyminiszterhelyettes főmegbizott beszé rok és iparmágnások, akik 52 milliárd dol
deire figyelt az egész világ. Rengeteg ’dattól lár ti. zta nyereséget vágtak zsebre a má
alátámasztott beszédeiben kíméletlenül le sodik világháborúban, elérkezettnek látják
leplezte az imperialisták háborús terveit és az időt az „amerikai világbirodalom” meg
pellengére álli tóttá őket az összes országok teremtésére, vagyis Hitler nyomdokaiba
tömegei előtt. A szovjetküldöttség ugyan lépnek. Természetesen a kapitalista Ame
ekkor javaslatot terjesztet be, amely szerint rikában a bankárok gazdasága nem jelenti
a nagyhatalmak egy év alatt egyharmadára a nép jólétét. Jellemző a tökésrendszerre,
szállítsák le fegyverkezésüket. Javasolta to hogy még az arány'ag leggazdagabb -tőkés-
vábbá a tömegirtó fegyverek teljes eltiltá államban, amely még hozzá semmit -tem
sát, Az amerikai és más imperialisták el szenvedett a világháborúban, egyre nő a
gáncsolták a javaslatot. A viták azonban nyomor, szaporodik a munkanélküliség és
igy is sokat használtak a béke ügyének, állandóan sülyed az életszínvonal Az év
mert a tőkés országok tömegei előtt is még fo’yamán rengeteg nagyarányú munkás
világosabban kimutatták, hogy kik a oéke sztrájkról érkezett jelentés. A munkanélkü
ellenségei. liek száma hivatalos kimutatások szerint is
milliókra rúg. A termelés csökken.
A r épi demokratikus országok Az amerikai imperialisták éppen az or
A népi demokratikus országok az elmúlt szágban már megkezdődött és erősödő vál
évben Jelentős eredményeket mutathatnak ság miatt keresik bajaik megoldását az or-

lahogy megnyerni, illetve a választások bűnösöket és hitleristákat valósággal dédel
eredményét a saját javára meghamisítani. getik, vagy csak tessék-lássék büntetik
Ezeknek az országoknak s a többi „mar- meg őket. Ezzel szemben mindent megtesz
shallizált” országnak az 1948 évi története a nek a munkásmozgalom és mindenféle de
népi demokratikus erők fejlődését, növekvő mokratikus megmozdulás elnyomására.
egységét és harckészségét mutatja A re Egyszóval: az angolszász irhperialisták
akciós kormányok ugyan, még megkapasz nem akarják fölszámolni a hitlerizmus ma
kodtak a helyükön, nem sodorta el őket a radványait. Ellenkezőleg: Nyugatnémetor
népi áradat, de helyzetük rosszabodott. A szágot, elsősorban a Ruhr-vidéket, a német
népi erők vezetői mindenütt a kommunista támadók mindenkori fegyvertárát, Ismét
pártok, amelyeknek létszáma és tömegbe- háborús alapnak akarják fölhasználni. A
fo’yása 1948-ban hatalmasan növekedett különbség csak az, hogy a német hadiipar és
katona most ne a német finánc töke érdekén
B iz c n ia , J a p á n , D é lk ö ré n é s menjen más népeket leigázni, aanem zsoldosa
F ra n c o -S p a n y o lo rsz á g legyen az amerikai trösztöknek
Hogy a fasiszta világhódító és háborús- Az Egyesült Államok világhódító tervei
terveket az angolszász imperialisták épp ben Bizonia mint fö európai támaszpont
úgy szövögetik, mint annakidején Hitler és szerepel.
Mussolini, annak ékes tanúbizonysága a ime megtörtént, hogy a hitlerizmus
fasiszta maradványoknak nyújtott támo borzalmas veresége után kiábrándult német
gatás. Németország egyesített angol-ame nép becsületesebbnek, dómokratibiioabbnak
rikai övezetében, az úgynevezett Bizoniá- bizonyul, mint az angolszászok. A múlt év
ban, az angolszász megszálló hatóságok va ben óriási sztrájkok zajlottak le Bizoniában,
lósággal igyekeznek kitenyészteni az ujhit- tiltakozásul a rendszer ellen Ugyanakkor a
lerizmust. szovjet megszállási övezetben, amelyet való
Az 1948 év elején Londonan összeült a ban demokratikusan alakítottak, át, újjá
négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az E- születik a német nép. Itt föloszlatták a
gyesült Államok, Anglia és Franciaország nagybirtokokat, , megbüntették az összes
— külügyminisztereinek tanácsa a német hitleristákat — népi demokratikus alapon
kérdés megoldására. A fasisztaellenes há épitlk újjá az országnak ezt a részét.
ború során a nagyhatalmak megkötötték a Bizcniához hasonlóan jár el az amerikai
potsdami megegyezést, amely előírta, hogy kormány Japánban is, amelyet amerikai
a hitlerizmus leverése után egységes és de haderő tart megszállva. Itt is újra ki akar
mokratikus Németországot teremtenek, ják tenyészteni a japán hóditó szellemet,
Megsemmisítik a német katonai erőt és a de most már amerikai zsoldban és fölhasz-
katonai és hitlerista szellemet, leszerelik a rálni az ázsiai gyarmati népek szabadság-
hadiipart, a náci-szellemnek még a rnagvál harca és demokratikus mozgalmai ellen.
is kiirtják, és igytovább. Ezzel szemben Itt erős kommunista párt munkásmozga.-
Németország népétöl nem veszik el az élet lorr. és demokratikus erők harcolnak az a-
lehetőséget, hanem helyreállítják s engedik merikai megszállók által támogatott reak
kifejleszteni mezőgazdaságát és békeiparát. ciós kormányzattal. Az amerikai csapatok
A nyugati imperialisták csődbe fullasz által megszállt Délkoreában szintén reak
tották a londoni értekezletet é3 megesinál- ciós rendszert vezettek be.
ták a maguk külön Nyugatnémet országát, Es mindezt megkoronázza az imperialis
„Bizcniát”, a megszállási övezeteikből. Itt pe ták atyai gondoskodása Franco tábornok,
dig éppen fordítva jártak el mint a potsdami a vércskezü spanyol diktátor, Hitler és
szerződés és a béke előírta: a német béke Musslini egykori védence iránt. Franco te
ipari ágakat valósággal élsenyvesztették, vékeny részese volt a második világháború
viszont igyekeztek helyreállítani a hadi nak, úgynevezett „kék hadosztálya” a szö
ipart A nagybirtokokat ,s nagyipari k irtel- vetségesek ellen harcolt a keleti fronton.
leket és trösztöket, vagyis a fasizmus gazda Ha valaki nyíltan fasiszta, hát Franco tá
sági alapjait, nemhogy föloszlatták volna, bornok az. Hiszen az egész világ tudja,
hanem támogatták. Közben természetesen hogy még a világháború előtt német és
az amerikai — s amennyire az amerikaiak clasz fegyverek emelték hatalomra Spa
engedték, az angol — nagytőkések betár nyolországban. És ez a Franco, aki ellen a
sultak a német nagyvállalatokba A háború* nép ma Is folytatja a hősies partizánharoot
112 ROMÁNIAI MAGYAR M Ó NAPTÁRA

az ország különböző részsin, pénzügyi tá- De az ázsiai gyarmatvilágban más helye
mogalást kap az amerikai vezetőktől és ken is lángol az elnyomott népek szabad
t bankároktól Csakis ennek a külső támo- ságharca. Vietnamban (Francia-Indokina)
gal ásnak kö;zönheti Franco, hogy még u- az ország túlnyomó része a szabadsághar
ralmcn van. cosok kezén van. Az év folyamán szabad
A fasiszta maradványok szemérmetlen ságharcok lángoltak föl Eurmában, a Ma-
támogatása valóságos arculcsapása a világ lájföidön, Délkoreában,
népeinek, amelyek oly rengeteg áldozatot Az imperialisták egyre kevésbbé tudják
hoztak a második világháborúban szabad ráerőszakolni a gyarmati igát az ázsiai né
ságukért, a fasiszta szörnyetegek legyőzé pek százmillióira,
séért.
A béke erői hatalmasabbak
A 5Ö r@ g s z a b a d s á g h a r c Nagyjából áttekintettük a világ, külön
A görög szabadságharcot az athéni böző vidékeit. Azt láttuk, hogy az esemé
monarhu-fasiszta kormány egyáltalán nem nyek fejlődése mindenütt a béke, demo
tudta leverni, tőt az eddiginél szükebb térre krácia és szocializmus táborának kedvezett.
szorítani sem A nagy garral behirdetstt 70 Akár a területeket számoljuk, amelyek az
napos grammoszi offenziva eredménytele imperializmus igája alól fölszabadult, akár
nül végződött, a fasiszták rengeteg veszte a rajtuk élő lakosságot, akár számba vesz-
ség után megrekedtek a támadásban. szük a tőkés-imperialista kormányzás alatt
Görögország kicsi, szegény, elmaradt or sínylődő országok népeinek megmozdulá
szág. Az amerikaiak — előttük az angolok sait, mindenütt azt látjuk, hogy az impe
— nyíltan beavatkoztak *z ország ügyei rialisták tért veszítenek, gazdaságilag, po
be. Amerikai tiszteket is küldtek a görög litikailag, katonailag egyaránt.
fasiszta csapatok vezénylésére. Rengeteg Helytelen volna lebecsülni az imperialis
hadianyagot és pénzt kapott az athéni kor ták kezében megmaradt eszközöket és lehe
mány. De az imperialista nagyhatalmak é3 tőségeket, De még helytelenebb volna meg
a görög reakció együttes erőlködése meg nem látni, hogy az erőviszonyok az ő hát
tört a görög nép szabadságvágyán. rányukra tolódnak el, hogy a népek száz
A görög szabadságharc kitartása az egé milliói -a világ minden részén elszántan har
szen rendkívüli, páratlanul n héz körülmé
colnak az imperialisták ellen és ez a harc
nyek között egyik legékesebb bizonysága
évről-évre sikert arat.
annak, hogy a népek nem engedik többé
Abban a páratlan történelmi korszakban
leigázni magukat és megállják helyüket
élünk, amikor a tőkés-rendszer szétbomlő-
minden anyagi és technikai fölénnyel szem ban van és az imperialisták veresége elke
ben Is.
rülhetetlen a népek harcával szemben.
U j Ki n a s z ü i e t í k — é l e d e z n e k a z Az imperialisták háborús terveinek útját
á z sia i d o lg o z ó tö m e g e k áiVják a népek. A béke arcvonala, élén a
Az 1948 év egyik legjelentősebb esemé Szovjetunióval, szilárd és egységes
nye s kínai Kommunista Párt által veze A fennálló nemzetközi feszültség okáról
tett kínai néphadsereg sikeres előrenyomu és a világpolitika kilátásairól az év vége
lása. Az évek óta folyó kinai szabadság- felé maga I. V. Sztálin, a népek nagy taní
harc eredményei óriásiak. tója nyilatkozott a Pravda munkatársa ál
Kína egész területének negyedrészét, tal föltett kérdésekre. Az újságíró az úgy
2.350,000 négyzetkilométert szabadított föl nevezett berlini kérdéssel kapcsolatban in
a néphadsereg, 168 millió lakosra! Ez Kína tézet' kérdéseket a Szovjetunió vezetőjéhez
egész lakosságának 35,3 százaléka. Kim Az Imperialisták tudvalevőleg háborús lég
városainak 29 százaléka a néphadsereg ke kört Igyekeztek kelteni Németországban és
zén van. Novemberben elesett Mukden, Berlinben folytatott kihívó magatartá
Mandzsúria fővárosa, Kina egyik legna sukkal, • s
gyobb ipari központja és a néphadsereg Sztálin ezt a politikát igy jellemezte:
Nankinghoz, az amerikai Imperialisták „Az Amerikai Egyesült Államok és Ang
zsoldjában álló reakciós Kuomintang-kor- lia jelenlegi vezetőinek politikája a támadás
mány székhelyéhez közeledik. Az uj demo politikája, az uj háború kirobbantásának
kratikus Kina máris négyszer akkora or* politikája,”
«zág, mint például Franciaország A Szovjetunió és az angolszász nagyha-
Z>
talmak közti megegyezésről, ami a nemzet az uraknak a támadó szellemű politikája öt*
közi feszültség megenyhitéséröl szükséges teloietlenné válik.” ^
lenne, Sztálin ezeket mondta: Arra vontkozólag pedig, hogyan végződ
„A dolog igy áll: az Egyesült Államok és hetik ez az uj háborút célzó uszító politika,
Anglia támadó szellemű politikájának irá Sztálin a következőket mondta s ezeket a
nyitól nem tekintik érdeküknek a Szovjet szavakat mély örömmel hallgatták az egész
unióval való megegyezést és együttműkö világon:
dést. Nekik nem a megegyezés és együtt „Mindez csakis az uj háborúra uszítok
működés kell, hanem a megegyezésről és szégyenletes kudarcával végződhet. Ohur-
együttműködésről való szószaporitás, hogy chillnek, a fő uszitónak máris sikerült el
igy meghiúsítsák az egyezséget, azután a vesztenie saját nemzete és az egész világ
Szovjetunióra háritsák át a hibát s igy demokratikus eró'inek bizalmát. Ugyanez a
„bebizonyítsák” a Szovjetunióval való sors vár az összes többi háborús uszitőkra
együttműködés lehetetlenségét A háborús Sokkal élénkebbek még a népek emlékeze
uszitók, akik uj háborút igyekeznek kirob tében a legutóbbi háború borzalmai és sok
bantani, mindennél jobban félnek a Szov kal nagyobbak a béke mellett álló társa
jetunióval való megegyezéstől és együtt dalmi erők, semhogy Churchill tanítványai
működéstől, mert á Szovjetunióval való megfékezhetnék azokat és a dolgokat uj
megegyezés politikája aláássa a háborús háború felé vezethetnék.”
uszitók pozícióit és odavezet, hogy ezeknek
A S z o v je tu n ió a -világ le g te k in té ly e s e b b
h a ta lm a i Rozi fo g la l h e ly e t
„A Szovjetunió most a világ legtekintélyesebb hatalmainak sorában foglal
helyett. Most nem lehet a nemzetközi kapcsolatok komoly kérdéseit megoldani a
Szovjetunió résztvéíeio nélkül vagy anélkül, hogy \ szavát figyelembe ne ven
nék. Sztálin elvtá'-s részt\etlle t* legjobb biztosítékát képezi a bonyolult nemzetközi
kérdések sikeres m ecldásának. M> nem bizakodunk el és mindig szem e»St< tartjuk,
hogy a kapitalista országokban a reakciós erők még mennyire szívósak, azonban el
keli ismernünk, hegy az az új hely, amelyet a Szovjetunió most a nemzetközi kap
csolatokban tlfogial, nem holmi véletlen körülmények következménye és hogy meg
felel az összes békeszerető népek érdekeinek és mindazon országok érdekeinek,
amelyek a demokratikus fejlődés és a saját nemzeti függetlenségük megszilárdításá
nak útján haladnak,”

i IMMUNISTA
a békéért, nemzeti függetlenségért és
szocializmusért harcoló nemzetközi erők élén
Két-három év óta, az amerikai világuralmi mesterkedések közepette
gyakran fel-fel bukkan az „amerikai század“ jelszava. A trösztök ..ideoló
gusai“ valamilyen áltechnikai mezbe próbálták így bujtatni pusztán üzleti és
nyersen harácsoló céljaikat, hogy azu tán ezek érdekében és önmagukat tel
jesen leleplezve hamarosan eljussanak a nyílt háborús uszítás politikájáig.
Veszedelmes törekvéseik mindinkább erélyes ellenállásra szólítják azon
ban és talpra állítják a világ egyik végétől a másikig a hatalmas Szovjetunió
mögé tömörülő béke- és szabadságszerető imperialistaellenes erőket, ame
lyeknek eredménye's küzdelme egyre határozottabban javukra alakítja a vi
lágon az erőviszonyokat. Ez az erőviszonyeltolódás pedig mindjobban bizo
nyítja, hogy mennyire tarthatatlanok immár az amerikai szólamhazugságok
s mennyire áll és érvényesül az egyetlen s győzelmes igazság, hogy a szo
cializmus és kommunizmus századát éljük, pontosan a molotovi meghatáro
zás szerint, amely úgy szólt, hogy napjainkban már minden út a kommuniz
mus felé vezet.
Ennek a biztosirányú fejlődésmenetnek a nyitját és hajtóerejét — a nagy
szocialista állam világtörténelmi szerepe mellett — nyilvánvalóan a kommu
nista és munkáspártok hatalmasan fokozódó tömegbefolyásában s élenjáró
harcuk tényében kell megjelölnünk. A kommunista pártok szerepe óriási
mértékben megváltozott és megnövekedett a második világháború folyamán
s még inkább azt követben, lüktetőbb és duzzadóbb erővel töltik meg a
nagy kommunista pártok a már sokkal nagyobb tényezővé fejlődött nemzet
közi munkásmozgalmat. A munkásosztály élcsapatának a történelmi felada
tait teljesítve szerte a világon mindenütt maguk köré sorakoztatják az im
perialistaellenes küzdelemben a dolgozókat és az összes haladó elemeket.
Maguk a kommunista pártok pedig számbelileg szakadatlanul fejlődnek,
szervezetileg szüntelenül erősödnek s a fáradhatatlan és tisztítóerejű ideoló
giai munka által folyton-folyvást erősödnek. ,
Ezenkívül a második világháború befejeződése óta nemcsak tömegpár
tokká szélesedtek és mélyültek a kommunista pártok, de egyben a népi demok
rácia országaiban ők váltak döntő kormányzati tényezőkké. Ezekben az
országokban a kommunista pártok csodálatraméltó eredményességgel irá
nyítják a velük összeforró tömegek erőfeszítéseit a gazdasági és politikai
kérdések megoldására; megvalósították vagy a megvalósulás útjára vezették
a Román Népköztársaságban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Bulgáriá
ban és Lengyelországban a munkásosztály ideológiai, politikai és szervezeti
egységét; és a marxista-leninista tanításokon éberen őrködve gyorsítják meg
mindezekben az országokban a munkásosztály és a nép előrejutását — a
helyi sajátosságok szerint — a szocializmus közös nagy útján.
De csak úgy érhették el a kommunista pártok a széles tömegekkel együtt
kiváló sikereiket és úpv haladnak a további fejlődés útján, hogy nem tévesz
tik sohasem fezem elől a legdicsőségesebb kommunista pártnak, a Szovjetunió
Kommunista (bolseviki) Pártjának a kiapadhatatlan tapasztalatait és e ta
pasztalatok roppantul nagy nemzetközi jelentőségét. Előttük és az egész
világ proletariátusa előtt áll a kimagasló tény, hogy a közel félévszázados
•OMAnyai magva« s s ú naptAäa ft®

Bolsevik! Párt egy kicsiny, öntudatos csoportból fejlődött Lenin és Sztálin
vezetése alatt történelemalakító, titáni erejű tényezővé. A Bolseviki Párt a
forradalmi elmélet tisztaságának, a gyakorlati taktika határozottságának, a
bírálat és önbirálat folytonos alkalmazásának és a feltétlen akarat- és akció
egységnek a jegyében acélozódott meg a burzsoá- és kuláketlenségekkel
szembeni küzdelmekben s a mindenféle megalkuvó, behódoló és áruló ele
mek ellen megvívott kemény harcokban. A Bolseviki Párt bámulatraméltó
mintaképet jelent a problémák szünet nélküli elméleti feldolgozása szempont
jából és a tömegekkel való örökké eleven kapcsolatok tekintetében. A Bol
seviki Párt mindenkor egyidejűleg vállalta a legnagyobb nehézségek leküz
dését és az emberiség legmagasztosabb feladatainak a bátor teljesítését. A
szovjetnépek, szeretett Bolseviki Pártjukkal, az élükön, elérkeztek immár a
kommunizmus építésének időszakába.
aSzinte egymást műi iák felül jelentőségükben a Bolseviki Párt által nyúj
tott tanulságok és útmutatások, amelyekhez egyenrangúan járul a további
tapasztalat, hogy nélkülözhetetlen a kommunista pártok munkájában testvéri
kapcsolataiknak és a dolgozók nemzetközi szolidaritásának az elve és gya
korlata. Ennek a szempontnak a bűnös mellőzése és az osztályharc további
éleződésének a . figyelmcnkív ül hagyása a Tito-klikk részéről, állítja
meg és veti vissza fejlődésében Jugoszláviát mindaddig, amíg a Jugoszláv
Kommunista Párt öntudatos tömegei el nem seprik helyükről jelenlegi mél
tatlan és áruló vezetőiket. }
A Szovjetunió Kommunista (bolseviki) Pártjának és a vele egybefonó
dott szovjetnéDek tapasztalataiból s magatartásából merítenek tehát első
sorban példát és erőt mindazok a kommunista pártok által vezérelt tömeg-
mozgalmak, amelyek hősiesen elszánt és biztató harcot folytatnak az impe
rializmus ellen — a békéért, szabadságukért és demokratikus fejlődésük
ügyéért.
Franciaország és Olaszország nagy kommunista pártjai a széles nép
tömegekkel együtt nemcsak rendületlen gálát emelnek az imperialista legá-
zolás elé, de mind sikeresebben érvényesítik egyúttal országuk dolgozó
tömegeinek az akarategységét. Kínában a «közel 3 millió taglétszámú kom
munista párt a néphadsereg éltelő lelke, amelv sulvosabbnál-sulyosabb csa
pásokat mér a Kuomintang—Wallstreet szövetségre. A kommunista pártok
vezetik és szervezik a tömegek részvételével folyó dicsőséges imperialista- és
fasisztaellenes harcot Görögországban, Spanyolországban, a Maláji-félszige-
ten s Burmában. Ok a koreai népi demokratikus fejlődés és az indonéziai
áruió Hatta-kormánnyal szembeni erélyes tömegellenállás lendületteljes
mozgató erői.
Egyidejűleg a nemzetközi szolidaritás nevében és széles angol dolgozó
rétegek tiltakozását kifejezve bé'vegzi meg újra és újra az Angol Kommu
nista Párt a Maláj-félszigeten folyó gyarmati háborút. A nemzetközi össze
tartás és a béke érdekében hirdette meg a Francia Kommunista Párt és
újabban a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy népük so
hasem lesz kapható háborúra a Szovjetunió és a népi demokráciák országai
ellen. S a dolgozók nemzelközi összetartásának és a világbéke ügyének a ne
vében követelték együttesen Irák, Palesztina, Szíriái, Libanon kommunista
pártjai az Arab Felszabadító Ligával egyetértve, hogy Vessenek véget a
Palesztinái imperialista háborúnak és hatálytalanítsanak minden külföldi
kézbe kerüit petróleumkoncesszióí.
A kommunista pártok éber és ha jthatatianul bátor magatartása s a
békének körülöttük mind hatalmasabban fejlődő nagy társadalmi erői bizto
sítékot képeznek arranézve, hogy — Sztálin meghatározása szerint —
Churchill támadószándéku tanítványai nem bírhatják le őket és hogy nem
irányíthatják a dolgokat új háború felé.
A tömegek pedig azért fordulnak mind határozottabban a kommunista
116 ROMÁNIAI MAGYAR SBÓ NAPTÁRA

pártok felé a békéért, szabadságért és szocializmusért folyó küzdelemben és
azért kerekednek feltétlenül a reakció talajtvesztő sötét képviselő: felé,
mert „amerikai század“ helyett a proletárforradalmak és a gyarmati felsza
badulási harcok korszakába léptünk, amikor világosan kibontakoztak már a
társadalmi harc és szervezés valamennyi döntő formái.
» Ezek között pedig kiemelkedően elhatározó és irányító szerep jut a
kommunista pártoknak, amelyek főbb vonásait abban jelölte meg Sztálin,
hogy: eléggé merészek ahhoz, hogy vezessék a munkásosztályt a hatalomért
folyó harcban, eléggé tapasztalak ahhoz, hogy tájékozódjanak a bonyolult
forradalmi helyzetekben és eléggé hajlékonyak ahhoz is, hogy kikerüljék a
céljuk útjába kerülő akármennyire veszélyes sziklákat.
Ilyen képességekkel felruházva töltik be a kommunista pártok annak a
proletariátusnak az élcsapat-szerepét, amely ma már világviszonylatban a
pusztulás felé tartó kapitalizmus sírásója és amely immár nemzetközi jelen
tőségü módon építi a szocializmust, vagy pedig napról-napra erőteljesebben
egyengeti már annak kiszélesedő pályáját.
VARGA B. LÁSZLÓ
Emlékül Sam-bácsinak, aki elfelejti

a közelmúltat!
ROMÁNIÁT MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 117

nagytőkés család
uralkodik
Ntw-york v árosának kellős közepén,
világ legnagyobb épületeinek árnyékában
húzódik meg a Szentháromságnak nevezett
millió
évszázados tem plom és mellette a világváros
háztengeréhez m érten tenyérnyi temető. Ide
amerikain
temetkeztek a sz áz egynéhány évvel ezelőtt
a tengerentúli kapitalisták első ivadékai és kai hatvan család vagyonát Azokról a csilla
ezek az első tőkéscsaládok bizonyára elcso gászati adatokról, amelyek számokban tele
dálkoznának ha látnák, mivé nőtt körülöttük zik ki a hatvan amerikai család kezében levő
a eoros utcáju, fa házas New-York és irigy nagy trusztok háborús nyereségeit, bizonyára
kedve látnák azt, amiről ők annak ideién több ízben hallott az olvasó.
álmodni sem m e rtek volna: ezen a házrenge Nemrégiben vaskos könyv jelent nteg az
tegen s az egész hatalmas, gazdag földrészen, amerikai könyvpiacon. Lundberg Ferdinand
milliónyi em ber életén-halálán néhány család közölt ebben a kötetben leleplező adatoKat a
uralkodik. hatvan am erikai család életéről, viselt dolgai
A feudalizmus Európájában a. címek és ról. Erős kézzel rántja le a leplet az ameri
velük együtt a vagyonok apáról-fiura szab kai szerző a Rockefeller családról, amelyről
tak, a száz év előtti első amerikai tőkések a többi között elmondja, hogy a családi vagyo
nevei csak a Szenthárom ság temető időmarta
fejfáin olvashatók. Abba a könyvOe, am ely nok teljes értékét egy-egy Rockefeller, vagy
nek lapjaira v é r r e l Írták be a pénz utáni haj Feld, mellényzsebéből is kifizethette volna.
sza, az óriási nyereségeit utáni vágtatás tör- 1924-ben Rockefellerék 15 millió dollár beval
téne.mét, uj nev ek kerültek. lott évi jövedelem után fizettek adót, már
A mai A m erikát hatvan gazdag család Irá pedig tudott dolog, hogy ennek legalább a
nyit;;. Ennek a hatvan családnak kezében tízszerese gurul évente csengő aranyak for
összpontosul m inden, az a mérhetetlen gaz májában a trusztok vezetőinek zsebébe. Azt
dagság, amely a m agas északtól Florida na mondják, hogy Europa leggazdagabb volt
rancs-ligetéig, A m erika földje bir. Ha beszá uralkodójának, az orosz cárnak évi jövedelme
molónk elején röviden utalunk a hűbéri 10—J2 millió dohára rúgott és azt is tudjuk,
Európára jegyezzük meg, hogy a történelem hogy Viktoria angol királynő teljes vagyona 9
ben szereplő oly an nevek, mint XIV. Lajos, millió fontsterlinget (45 millió dollár) tett ki.
vagy Richelieu, M etternich, Bismarck, vagy De azt is tudjuk m ár ma, hogy egyetlen úgy
épen Disraeli, nem bírtak olyan hatalommal, nevezett történelmi család sem birt Rocke
mint amilyen hatalom ma, a tengerentúli csa fellerek, Vanderbildték, vagy a Du Pont-ok
ládok kezében összpontosul. A Morgan, Rok vagyonával.
kefeiler, Mellon, Du Pont, Ford családok ne Nagy zajt csapnak a tőkés világban a
véhez több v é r tapad, több kirobbantott fogy truszt családok jótékonysági intézményei kö
veres konfliktus története fűződik, mint az rül is. A Rockefeller alapítványok hire, a
erphteit történelm i nevek viselőinek ténykedé jól m egszervezett hírverés következtében,
seihez. Az am erikai hatvan család m ár az befonta az egész világot. Már pedig tudott
1929--1933 évek között dühöngő kapitalista dolog az is, hogy ezek az alapítványok a jói
világválságból is megerősödötten került ki, m egszervezett propagandán kivül, csupán az
azonban hatalm a csúcspontjára a másotok am erikai tőkések mamut-nyereségeinek álcá
világháború a la tt jutott ej. Amíg Anglia zásába szolgálnak. Epstein, aki évtizedek óta
tőkésosztálya elv esztette a nemzeti vagyon kutatja az elhalálozott truszt-em berek vég
kétharmadát, a h áb o rú s évek konjunktúrája rendeleteit, pontos kimutatást közöl a „The
képzelhetetlen m é rték b en növelte az ameri- Ariiéi lean M ercury“ cimü lapban, kimutatva

íz t, i'ogy se Ford, se Morgan, se Taft, se osztály egyre csökkenő életnívójáról, I
Vanderbildt és még sokan mások egyetlen munkanélküliek és félmunkanélkülick mil
összeget sem adtak jótékony célra. Ugyanez lión ól. „f
az Epstein kimutatja, hogy a jótékonycélu De nemcsak magában Amerikában csökken
IntéziT ények igazi támogatói azok az ameri a dolgozók jövedelme. A marshalizált álla
kai ismeretlen milliók, akik nyomorúságos fi mokban éppen úgy, mint a távoli gyarmato
zetéseikből krajcáronként adják össze a kon, mindenütt, ahova elért a dollár urainak
bölcsődék, kórházak, ovódák szám ára szánt keze, rohamosan esik a dolgozó nép életszín
összegeket. Tudjuk jól, hogy a kapitalista vonala, napról-napra duzzad a munkanélkü
hírverés tejjel-mézzel folyó Amerikájában a liek serege és ezzel egyidejűleg mérhetetlen
közegészségügy nagyon rosszul áll. Einuer- vagyonok gyűlnek össze a trösztök urainak
paláuták milliói senyvednek az amerikai bá- pénzszekrényeiben. A szakadék egyre mélyül
nyavioéken tej és megfelelő táplálék hiányá a „hatvan család“ és gazdasági-politikai cin
ban, mig a gazdag délvidéken az árak fel- kosainak maroknyi csoportja és a megcsalt,
hajszolásának érdekében tonna szám ra öntik kifosztott dolgozó tömegek u ötmillió között.
folyókba a villanygépekkel kifejt tejet, hogy
évente több gabonát használnak fel szeszfő
zésre és többet dobnak disznók elé, mint
amennyit e a háború utáni években éhező
európai lakosság megsegítésére szükséges A tőkésrendszer' és a szervezett dolgozók
lett volna. között kiélesedő osztályharcban a polgári
' E izel szemben a Rockefeller család Cor áliamok munkásosztálya világosan látja az
sair nevű jachtja évi két millió dollárba ke u tat: a dolgozók szám ára csak a tőkés rab
rül, Vanderbildt Aldei; nevű luxus hajóján, szolgarendszer szétzúzása hozza meg a
melynek egyetlen angliai útja 58 ezer dollárt szabad, napfényes, jó életét.
emészt fel, egy hatalmas orgona működik, ASZÓDY JANOS
amely egyedül 25 ezer dollárba került.
Ugyanezen a hajón különleges luxus repülő
gépet tartogatnak Vanderbildték, 75.000 dol
lá rt fizettek érte. A gépkocsik száma mint
egy értékmérője annak, milyen vagyonnal
l ir tgy-egy család. A Du Pont család ölszáz
luxus kocsit tart nyilván, egy olyan család
ban, amely alig áll néhányszor tiz tagból.
*
A tőkésuralom védelmezői, úgynevezett

tudósok, irók, a kapitalista elnyomás fizetett
propagandistái azt igyekeznek elhitetni, hegy
a tőkésrendszerben mindjobban eltűnnek a
nagy jövedelmi és vagyonkülönbségck és
ezzel egyre jobban lehalkulnak az oszíály-
külónbségek is. Maga Sztálin mondotta, hogy
a tőkés fejlődés útja egyben a munkásosztály
elszegényedésének útja is. Molotov ünnepi
beszámolójában, amelyet az Októberi Szoeiá-
lista Forradalom 31-ik évfordulóján tartott,
beszélt az amerikai iparbárók egyre növekvő
nyereségeiről. „Amig 1939-ben ezek a nyere
ségek 6.4 milliárd dollárt jelentettek — mon
dotta Molotov — s a háború tetőfokán meg
haladták az évi 24 milliárd dollárt, az elmúlt
é\ ben az amerikai monopóliumok nyereségei R m erikaí szim fónia
csaknem elérték a 30 milliárd dollárt." Moirs«
tov beszélt ezenkívül az amerikai munkás

A francia munkás bére
A m ú lt é v so rá n Benőit F ra n c h o n , a — N e k ü n k r u h a - p ó tje g y eket ígérnek,
fra n c ia o rszá g i Országos S z a k s z e r v e z e ti de m i e z t n e m a k a rju k . A drág a sá g m iatt
Tanács t i t k á r a , 'pontos s z á m a d a to k a t k ö ú gysem v á sá ro lh a tu n k sem m itse m a g u n k
zölt arról, h o g y a n m ozogtak F r a n c ia o r nak, se g y e r m e k e in k n e k . . . a f iz e té s e k b ő l
szágban a h é r e k és az árak a h á b o rú m ég a m indenn api m egélh etésh ez s zü k sé
utáni é v e k b e n . A z összehasonlítás a la p já u l ges éle lm isze re k e t se tu d ju k b e s z e r e z n i . . .
a z 19S8. é v i h e ly z e te t vette , v a g y i s azt *
jelölte m e g 1 00-as s z á m m a l E h h e z v is z o -
O laszországban a h ivatalosan elismert
n y itv a a k ö v e tk e z ő kim utatás á llo tt elő
m un kan élkü liek s z á m a a m ú lt évi k im u ta
Bérek Á rak
tások szerint k é t és fél millió v o lt . T e r m é
191/5 ju l i u s 310 39 8
szetesen, e g y re a k c ió s k o r m á n y m indig
191/6 ju liu s 1/01 511
191/1 j a n u á r 530 856 sokat s z é p ít ezeken a z ad a to k o n . A n ö
191/1 n o v e m b e r v e k v ő infláció és éh b é re k elleni sztr á jk o k
650 1336
a z év során tö b b s z ö r m illiókat m o z g a tta k
N e m is m e r ő s -e ez a kim u tatás n e k ü n k ?
meg. E g y i z b e n e g y s z e r r e h árom millió
Hálunk is i g y m e n t ez, a m ik o r m é g nőt-
m e zőgazdasági m u n k á s lé p e tt strá jk b a .
tön-nőtt a z in flá c ió . N őnek a b é re k , e g é
szen a m illió k ig , d e gyo rsa b b a n , s o k k a l
*
g y o rsa b b a n n ő n e k a z árak . . . E ze k a p é ld á k a z ú g y n e v e z e tt ,,mar-
A fe n ti k im u ta tá s b ó l ki lehet s z á m íta n i shallizált” o rszá g o k b ó l valók. A zo k b ó l az
a z ú g y n e v e z e t t re á lb ére k et, v a g y i s azt, országokból, a m e ly e k n e k k o r m á n y z ó i a z
hogy a v á s á r ló k é p e s s é g e t s z á m ítv a , m it am erikai im p e ria listá k h írh e d t Marshall-
érnek v a ló já b a n a z o k a m un kabére k. M ig te r v é t elfogadták. A MarshalJ-terv fő c élja
191/5 jú liu sá b a n a francia m u n k á s m a j d az illető o r s z á g o k a t a z E g y e s ü lt Allamck
nem a n n y it k e r e s e t t , m int a háború elő tt, csatlósává tenni, te rü le tü k e t s zü k sé g e se
v a g y is a b é r e k m a jd n e m an ny iv al v o l t a k tén katonai c é lo k ra fölhasználni. H áborút
n agyobbak, m i n t a z árak, addig 191/1 n o azonban a d o llá rim p e ria listá k m é g n em
ve m b e ré b e n a b é k e b e li bérnek a f e lé t se m tudnak k iro b b a n ta n i s m é g m a g u k sem
k a p ta m e g : a z á r a k emelkedése tö b b m in t tu dják, m ik o r sikerü l ez n ekik. A d d ig is
kétszerese v o lt a b é r e k em elkedésén ek. a M a rsh a ll t e r v a z illető o r szá g o k g a z d a
M ikor id á ig j u t o t t a dolog, k e z d ő d ö t t , sági k izsá k m á n y o lá sá ra szolgál. A te rv ,
191/1 n o v e m b e r — d ec em b eréb e n a fr a n c ia illetve a t e r v a la p já n m e g k ö tö tt s z e r z ő d é
munkások é s e g y é b dolgozók ó riá s i , e m sek szerint a m a rsh a lljzá lt ország e g é sz
ber-milliókat m e g m o z g a tó sz'trá jk h a rc a , g azdasági é le té t a m e rik a i ir á n y ítá s alá
am i 20— 25 s z á z a lé k o s bérem elést k é n y - helyezik. A z a m e rik a i á ru k k e d v e z m é n y e s
sZeritett ki a k o r m á n y b ó l , Azután a z á r a v á m té te le k k e l e lá r a s z tjá k a z ’illető ország
k a t m egin t e m e l t é k a tőkések és a k o r piacát és v e r s e n y ü k k e l m e g f o j t j á k a bel
m ány és m a a h e ly z e t r o ssza b b , m in t földi ipart. A z u tá n a z a m e rik a i tő k é se k
valaha. fö lv á sá ro ljá k a c sődbe m e n ő ip a rv á ládáto
A francia d o lg o z ó k életszínvonala e g y r e kat, ü ze m e k e t, b á n y á k a t, te r m é s z e ti kin
rosszabbodik. U g y a n ú k k o r a népi d e m o c s e k e t • A z o r s z á g ja v a in a k jó r é s z e az
kráciák m e g t u d t á k fékezni a z in f lá c ió t a m erikai tő k é s e k k e z é b e m e g y át.
és a pénz m e g s z ilá r d ítá s a óta fo k o z a to s a n
A z o s z tá ly h a r c e g y r e jo b b a n é le se d ik a
javítani t u d já k a z életlehetőségeket, „ m a rsh a liizá lt” o rszá g o k b a n . A m e g é lh e
i * tés szakadatlan u l r o m lik , a m u n k á so sztá ly
Most v e g y ü n k e g y angliai e se te t. S ir és a ve le s z ö v e ts é g e s m á s d o b o z ó o s z tá
S ta ffo rd C r ip p s a n g o l p é n z ü g y m in is z te r lyok harca a re a k c ió s k o r m á n y z a t és az
n a g y szá m ú a n g o l nő aláírásával l e v e le t a m e rik a i im p eria lizm u s ellen m in d e lszá n .
kapott. A tö b b i k ö z ö t t ezt irjálc b e n n e : tabbá válik.
1 2 0 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

V érfürdő az A ranyparton
Ez a cim úgy hangzik, mint valami rém. vánságait: a vérengző kormányzó eltávo,
regény cime. S valóban rémregényrő! vau litását, önkormányzatot, a lakosság k-épf
ezó. De nem kitalált rémségekről, hanem viselőiből alakítandó testületet.
az imperialista gyarmati kizsákmányolás A laburista párt, amely munkáspártnak
borzalmairól, amely alatt népek száz nevezi magát, az ellenkezőjét cselekedte
milliói szenvednek. Ostromállapotot hirdetett ki az A rany
Az Aranyparton az elmúlt év február parton, két csatahajót s csapatokat kül
végén zajlott le a vérfürdő. De beleteli dött oda. Azóta ismét elfojtották az ottani
egy.két hét, amig az ottani demokratikus tömegek hangját és a világsajtó nem irt
szellemű szervezet föl tudta lármázni a többet arról, hogyan ..állították helyre a
világot s keresztül tudta törni a gyarmati rendet” az Aranyparton és mi történik
hatóságok cenzúráját. ott tovább.
Mi hát az Aranypart s mi történt ott? *
Az Aranypart Nyugatafrikában fekszik. Az aranyparti vérengzés egy percre fel-
Kincsekben dús: aranyat bányásznak itt, 1ebben tette a fátyolt a gyarmati lakosság
gyémántot és mangánércet, ami az acél sorsáról. Az angol világbirodalom tőkései
gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges. A mintegy 500 millió embert tartanak gyar
kakaó világtermelésének több mint a fele mati iga alatt.' A második világháború
az Aranypartról kerül ki. utáni időben az amerikai nagytőkések
A kincseket angol tőkések termeltetik mindenütt befészkelték magukat a gyar
kj, a munkát bennszülöttek végzik. Ezek matokra és pénzük fölényével sok 1 d yen
nek a bányászoknak s egyéb munkások kiszorították az angol tőkéseket. Most
nak a nyomora leírhatatlan. A gyarmato már túlnyomó.részben amerikai bankárok
kon a bérek messze alatta maradnak azok zsebébe folyik a gyarmati népekből kisaj-
nak ís, amelyeket a. tőkések az anyaor- tolt haszon.
fczágukbeli proletároknak fizetnek. A gyar Az elmúlt év folyamán sorra érkeztek a
mati munka módszerei még a rabszolga hírek a gyarmati népek fölkeléséről. Kü
ság hagyományait őrzik. lönösen Ázsia népei éledeznek. Fölkelés
Az utóbbi években rendszeressé váltak volt vagy most is szabadságharc folyik
az angol tőkések elleni tüntetések és Viet-Namban (Francia Indokina), Indo
sztrájkok. Szinte az egész lakosság be néziában, Malájföldön, Burmában. Hajde-j
kapcsolódott a fölszabaűulási mozgalomba. rabad indiai államban, Koreának az ame
1947 végén rendkívüli erejű bányász rikaiak által megszánt déli részén. Kíná
sztrájk zajlott le. Londonból külön meg ban, a legnagyobb félgyarmati sóiban
bízottat küldtek ki „a rend helyreállítá levő birodalomban, a Kommunr ta Párt
sára” által vezetett szabadságharc óriási sikere
1948 február végén Akkrában a tömeg ket ért el A 475 millió ’akosu országnak
az angol kormá.nvzó palotája elé vonult, olyan területét szabadította föl a had
hogy a munkanélküliség és az éhbérek sereg, amely négyszerese Franciaország
ellen ti takozzék. A gyarmati karhatalom területének s amelyen 168 millió ember
sói tüzet adott le a tüntetőkre. Tizennégy lakik.
embert megöltek, száznegyvenet pedig Ilyenformán a lefolyt év olyan tanulsá
megsebesítettek. got szolgáltatott, mint azelőtt egyetlen év
Március elején az angol képv'Seiőház- sem: az imperialisták több helyen képte
ban egyik képviselő szóba hozta a véreng lennek bizonyultak arra, hogy a gyarmati
zést. A gyarmat ügyi miniszter azzal felelt, és félgyarmati népek fölszabad.tási harcát
hegy „föllforgató jellegű tüntetésről volt elnyomják és a kizsákmányoló rendszert
szó”. Március hetedikén londoni munká tovább fönntartsák. A tőkés-imperialista
sok az angol miniszterelnökség előtt tilta rendszer bomlásának biztos je'ei ezek s
kozó tüntetést rendezt k. Követelték, hogy még nyilvánvalóbbá teszik, hogy az im.
teljesítsék az Aranypart lakosságának ki- perialistaelíenes tábor az erősebb.
ROMÁNIÁI magyar szó n a pt á r a 121

Lenin és Sztálin a szocializmus
ország ána k megteremtői
A munkásosztály és az egész haladó emberiség
nagy t aní t ói , a marxizmus továbbfejlesztői
122
JO SZ IF V IS S Z Á R IO N 0 V IC S SZ T Á L IN
m m m m
A KOMMUNIZMUS
ÉPÍTÉSÉNEK UTJÁN
31 évvel ezelőtt Oroszország dolgozói,
a Bolsevik Párt, Lenin-Sztálin vezetése alatt
kezükbe vették az államhatalmat. A Nagy
Októberi Szocialista Forradalom egyszer-
smindenkorra megszüntette az embernek
ember által való kizsákmányolását. A forra
dalom óta eltelt 31 év alatt a Szovjetunió
a legelmaradottabb országok egyikéből a
világ egyik legfejlettebb országává lett, ha
talmas iparral és \ J.. . mezőgazdaság
gal. A Szovjetunió, az igazi haladó kultúra
hazája, élén jár a békéért és demokráciáért
harcoló összes népeknek.
A Sztálini első két ötéves terv alatt a
szovjetállam 17 millió rubelt költött lakás
építkezésekre. Hatalmas ipari városok nőt
tek ki, mint Magnitogorsz'k, Sztálinszk,
Komszomolszk stb. 1918— 1940-ig több mint
80 millió négyzetméter felületű lakóházat-
épitettek. A cári Oroszországban mindössze
23 város volt csatornázva, a Szovjetunióban
már a második ötéves terv végén 101. A vil
lamos a cárizmus alatt 34 városban közle
kedett, a Szovjetunióban már 1938-ban 74
városnak volt villamosközlekedése.
1913-ban az orvosok száma 23.500 volt, 1940-ben 150.000. A Szovjetunió a
világ egyetlen országa, ahol a gyógykezelés teljesen díjtalan. 1941-ben a
Szovjetunióban 1750 szanatórium állott díjtalanul a dolgozók rendelkezésére.
Az angol parlament képviselője, Pi itt a következőket írja: „Mit állíthatunk
mi szembe Angliában a sok tízezer szovjet munkás boldog életével, akik fi
zetett szabadságot kapnak és Szocsi-ban, Jaltában és számtalan más gyö
nyörű helyen nyaralnak, 16 millió angol munkás közül 14 millió még fi
zetett szabadságot sem kap 1940-ben a Szovjetunióban közel 3 millió gyér*
mek töltötte nyári szabadságát különböző üdülőhelyeken.
A sztál:n‘ ötéves tervek alatt a Szovjetunióban 60 000 új iskolát építet
tek. Ugyanez idő alatt a népnevelésre 100 milliárd rubelt fordiíottak. A
középiskola; tanulók száma a forradalom előttmek 18-szorosára növekedett.
A nagy Honvédő Háború előtt a Szovjetunióban 1,200.000 tanító dolgozott,
ugyanakkor, amikor a cári Oroszországban mindössze 230.000 tanító volt.
A főiskolák száma a szovjetrendszer alatt 91-rőí 800-ra emelkedett A szín
házak száma 153-ról 702-re, nem számítva 265 kolhoz- és szovhoz-szin-
házat. A Szovjetunióban a Honvédelmi Háború előtt 28 600 mozi működött.
Az újságok példányszáma a forradalom előttinek 14-szeresére emelkedett.
Különösen jelentékeny emelkedést mutat a sajtó a nemzetiségi köztársaság
ban, igy például Tádzsikisztánban a forradalom előtt egyetlen újság jelent
meg, viszont már 1939-ben 156.

A gyermekhalandóság a forradalom előtti Időhöz viszonyítva 40*/.-kal
csökkent, ugyanakkor, mikor a gyermekhalandóság az Egyesült Államokban
ás Angliában az utóbbi években fenyegetően növekszik.
) Nyilvánvaló, hogy ha a Szovjetunió e 31 év alatt békés körülmények
között fejleszthette volna ki gazdaságát és nem kellett volna sok száz mil
liárd rubelt elköltenie a háborúk után leromlott gazdaságára, akkor a szov
jetdolgozók életnívója még magasabb emelkedést mutatna.
A Nagy Honvédő Háborúban a Szovjetunió megmentette az emberiség
civilizációját, a háború óta eltelt évek alatt pedig hatalmas munkát folytat
a sztálini uj ötéves terv megvalósítása érdekében, amely sikeresen halad
előre és amely a szovjetdolgozók életszínvonalát a háború előttinél is maga
sabbra emeli Az eddig elért eredmények garantálják az ötéves tervnek 4 év
alatti megvalósítását. Nemzetközi téren a szovjetkormány teljes odaadással
harcol a béke fenntartásáért, amelyet az amerikai és angol imperialisták
részéről komoly veszedelem fenyeget. Csak a vak nem látja, hogy a Szov
jetunió érdekelve van a békében, hogy alkotó munkáját továbbfolytassa.
Az új sztálini ötéves terv alatt a népjövedelem 48,7 rmlliárd rubellel
emelkedik. A gabonatermelés 1940-ben 119 millió tonna volt, viszont 1950-
ben 127 millió tonna lesz. A gyapottermelés a Honvédő Háború előttihez
viszonyítva 4 millió tonnával emelkedik. Hogy ez mit jelent, arról fogalmat
alkothatunk magunknak, ha meggondoljuk, hogv minden millió métermázsa
gyapotból 270 millió méter szövetet b hét gyártani. 1950-ben a Szovjetunió
1 millió 300 tonna hús, 2 millió 200 ezer tonna halat, 1 miihó 155 ezer
tonna zsiradékot, 2 millió 400 erer tonna cukrot, 870 ezer tonna szappant,
4786 millió méter gyapotszövetet, 168 millió gyapjúszövetet, 240 millió pár
cipőt, 630 millió pár harisnyát fog gyártani.
Az új ötéves terv alatt a falvakban 3 millió 400 ezer lakóházat fognak
építeni és építenek újjá. A magános és sokgyermekes családanyák 13,2 mil
liárd rubel segélyben részesülnek, az 1945. évi 2,5 milliárddal szemben. A
technikumok és más középfokú szakiskolák hallgatóinak száma 1 millió 280
ezerre emelkedik, vagyis 56"/a-kal magasabb lesz, mint 1940-ben. A mozik
száma 28 ezerről 46.700-ra emelkedik.
A Szovjetunió dolgozói'Lenin-Sztálin vezetése alatt biztos léptekkel ha
ladnak előre a kommunizmus felé. Sikereiket a világ imperialista háborús
gyujtogatóinak fokcsikorgató gyül'éleíe és a világ dolgozóinak nagy rokon-
szén ve kiséri és az az elhatározásuk, hogy a nagy forradalom vívmányait
minden tőlüktelhető erővel megvédik.
A moszkvai
földalatti
vasút egyik
szak asza

A RC O SO K
Ő STETTEI
,,Katonáink, nagy felszabadító küldeté A tengerészek fejük fölött halottak az
süktől lelkesítve, a hősiesség és önmeg ellenséges őrnaszádok csavarbugásat. Kolis
tagadás csodáit művelik, nagyszerűen kin még a megszokottnál is, szigorúbban
egyesítik a harcban a bátorságot és niC' ügyelt a tengeralattjáró személyzet minden
rcszséget fegyverük erejének és hatalmá mozdulatára.
nak teljes felhasználásával“. Előttük, alig néhánvszáz méternyire ha
( S z t á l i n 1945 február 23-i ladt az ellenség egyik őrnaszádja. A tenger
napiparancsából.) alattjáró pontosan a naszád sodrát követte.
Hihetetlenül lassan múltak a percek . . .
Végre ismét megjelent a viz színe fölött a
Az ellenséges kikötőben periszkóp lencséje . . . A tengeralattjáró be
jutott a kikötőbe.
Koliskin ellentengernagy, a Szovjetunió
hőse, óriási népszerűségnek örvend a szovjet — Szálütóha jók a kikötő északnyugati
tengerészek körében. Az ő nevéhez fűződ oldalán! — kiáltja Fiszánovics.
nek a Barents-tengcr partvidékén elért fé Koliskin a periszkóphoz ugrott.
nyes szovjet győzelmek. — De mennyi! Parancsnok, lövess!
A háború idején Koliskin gyakran vett — Készültség! . .. Tűz! . . .
részt merész vállalkozásokban. Egy alka A süket dörrenés minden izében megre
lommal egy tengeralattjárón tartózkodott, megtette a tengeralattjárót. A torpedó telibe
amely felderítő szolgálatot végzett az ellen taláit! A/, átlőtt hajót hamarosan elnyelték
séges ^partok közelében. A hajó parancs a hullámok.
noka riszánovics sorhajóhadnagy volt. Az ellenség megbolygatott fészkéből ki
— Gyerünk csak, parancsnok, nézzünk be jutni még nehezebb volt, mint oda bejutni.
egy kicsit az ellenség kikötőjébe — mon Á kikötőben hihetetlen zűrzavar lett úrrá.
dotta Koliskin. Hallani lehetett, hogyan keringtek a naszá
Fiszánovics maga is gondolt már erre s dok a fjordban, a nehéz bombák tucatjait
ezéit bátran irányította hajóját a fjord felé.. dobálva a vizbe. De Fiszánovics a tapasztalt
A periszkópban jól látszott a part. Két ma- parancsnok, kihasználva a nagy fejveszett
gas hegy — és közöttük a fjord bejárata. séget, ügyesen kivezette a tengera'attjárót
A periszkópot behúzták. Tapogatózva kel a nyílt tengerre.
lett előre haladni. A legénység minden egyes A szovjet tengerészek számtalan ehhez
tagja tudta: a legkisebb elővigyázatlanság hasonló hőstettet hajtottak végié a háború
is elegendő ahhoz, hogy a part szikláihoz éveiben.
ütődjenek. A tengeralattjáró ezenkívül há
lóba, a viz alatt elhelyezett aknákba, e ls ü l
lyesztett hajókba is ütközhetett, de attól is É gő meteorként. . .
tartani kellett, hogy észreveszik az ellensé
ges repülők, vagy őrhajók. Az ellenség Sohasem felejti el a szovjet nép Gasztellc
minden tekintetben fölényben volt. Módjá repülőkapitány hőstettét. . .
ban állt a partról és a levegőből is megfi A háború lS-ik napján, 1941 julius 3-án
gyelés alatt tartani a fjordot, amely dly Gasztello kapitány magabiztosan és nyugod
szűk volt, hogy még manőverezni sem tu tan vezette bombázóit a kitűzött harcifei-
dott benne a szovjet tengeralattjáró. Ennek adat elvégzésére. A parancs rövid vo't: el-
ellenére is jól haladt előre. rekeszteni az ellenséges tankok útját, anie-
JtOMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 125

lyelí a front egyik szakaszán áttörték a vé parancsot, még ha az életünkbe kerül is”
delmi vonalat. — mondja Kantarija.
A célpontot megtalálták. Az ellenséges Ápri'is 30-án 14 óra 25 perckor Jegorov
tankok egy erdőn keresztül haladtak előre. és Kantarija, legyőzve minden útjukba
Eszeveszetten tüzeltek a légelháritó ágyuk, álló akadályt, felkúsztak a kupolára és
de a repülőgépek pontosan célbatalállak. kitűzték a győzelem lobogóját. Ezért a
A németeknek sikerült Gasztello gépét hőstettért a szovjet kormány mindkettő
felgyújtani. A lángok elérték a bal motort. jüket a Szovjetunió Hőse címmel tün-
A többi bombázógépről s a repülőtérről el A háború után Meniton Kantaríja le
képedve látták a kapitány bajtársai, hogy szerel és visszatért hazájába, a nap
Gasztello gépe hirtelen visszafordul az erdő fényes Grúziába, ahol kü'döttül választot
irányába, ahol az ellenség tankjai álltak ták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába..
üzemanyag felvétel végett. Mihail Jegórov őrmester továbbra is a
Milyen megoldást választott a hős repülő hadsereg kötelékében maradt, ahol töké
tiszt? Gépét a tankok föle irányította s mint letesíti katonai és politikai tudását.
valami lángoló meteor, a tankcsoportra zu
hant. Hatalmas láng- és füstoszlop *ört fel
az erdőből, fülsiketítő dörrenések ráztáK Az oroszok nem adják
meg a levegőt. . .
„Gasztello kapitány gépe nem tért vissza
meg magukat
tárhaszpontjára“ — igy végződött az aznapi Távol északon. Murmanszk környékén,
jelentés. Élete feláldozásával megállította az a tender észgyalogság egyik kisebb ala
ellenséges tankok előnyomulását. A németek kulata védelmezett egy magaslatot. Ami
hosszú ideig nem tudtak előbbre jutni ezen kor a németek nekirugaszkodtak, hogy
a írontszakaszon. megkerüljék a magas’at&t, a szovjet ten
Gasztello kapitány neve — akit a szovjet gerészek azt a parancsot kapták, hegy uj
kormány halála után a Szovjetunió Hőse áfásokat fogla'jarak el. A bajtársak visz-
címmel tüntetett ki — örök szimbulomként szavoniulását néhány elszánt katona vé
vonult a „sztálini sólymok“ világába. Gasz delmezte, közöttük Iván Szivkov komiszo-
tello példája lelkesítette őket a hazáért ví molec is.
vott további harcokban.
Szivkov azálta1, hogy állandó tűz alatt
tartotta az e'őnyomuló fasisztákat, feltar.
Szovjet hadilobogó tóztatta őket és lehetővé tette bajtársai
számára, hegy védettebb helyre húzódja
a berlini Reichstag felett nak vissza a túlerőben lévő ellenség elől.
1945 április 25-én a szovjet csapatok a Miközben Szivkov bajtársai visszavonu'á-
német fővárosban vívott elkeseredett uc- sát fedezte, a németek körülvették a ma
cai harcokban eljutottak a német parla gaslatot és rohamra indultak. Szivkov e1-
ment. a Reichstag épületéig. A szovjet söprő tűzze! fogadta a hitleristákat. De
katonák azt a parancsot kapták, hogy egyszerre csak azon vette magát észre,
vegyék birtokukba az énületet és kupolá hogy elfogyott a lőszere. A németek, ami
jára tűzzék ki a szovjet hadi’obogót. kor látták, hogy a tengerész nem tüzelhet
Mihai' Jegórov őrmester, miután pa tovább, megrohanták és azt ajánlották
rancsnokától átvette a lobogót, bajtársá neki, adja m eg magát.
val, Meliton Kántorija t ’Zeáessel a roham- — Az oroszok nem adják m eg magu
osztag e ső soraiban haladt előre. A kat! — válaszo'ta Szivkov a rémeteknek.
Reichstag épületében m ég a megszokott Néhány hitlerista egész köze' jött Sziv-
nál is elkeseredettebben védekeztek a n é kovhoz. Megkísérelték, hegy élve fogják
metek. Go'yózáport zúdítottak, gránáto el. Ekkor kiugrott fedezékétől, kiegye
kat dobádak a lépcsőkről, a pincéből, nesedett és egy gránátot dobolt maga elé.
minden ablakból és ajtóból a szovjet ka Iván Szivkov életét áldozta, de vele együtt
tonákra. Ok azonban nem hátráltak, lé elpusztulok a gránát robbanásától azok
pésről-! épéire nyomultak e'őre. „Bennün a németek is, akik fogságba akarták
ket egy óhaj vezérelt: Végrehajtani a ejteni.
tss ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ KAPTÁM*

U
„..akik az emkerisi íslszaidisédri az éieliel adták...
Berlinben a Trepcow-parkban va’ósitották meg azt a nagyszerű történelmi emlékművet, amelyik a
Berlinért folytatott csatában elesett szovjet katonák cs tisztek emlékét hivatott megőrizni az utókor számára.
Az emlékmű, az építészet es szobrászat klasszikus törvényei szerint épült egységes és nagyszerű mű
vészi hatásában.
Az ucea, amelyik a Treptow-park felé vezet, széles és gondozott fasorokkal folytatódik. Ez az alléé a
rendkívüli szépségű márványszobor előtt végződik, amely a büszketartásu nőalakjával, az elesett hősök
hazáját, a Szovjet-Uniot szimbo izálja.
Ettől a szobortól a temetőbe nyiló bejáratig, ioo méter hosszúságú út vezet, amelynek kövezetét
világosszürke, csiszolt gránitlapokból képezték ki. A bejáratot két hatalmas zászló képezi, amelyeket müalko-
tóik vörös gránitból faragtak. A zászlókra orosz és német nyelven, az egyszerűségében megkapó rövid szöveget
véstek: „örök dicsőség a szovjet katonáknak, akik az emberiségnek a fasiszta rabságból való felszabadítá
sáért az életüket adták”. A zászlók mellett, féltérdre ereszkedett szovjetkatonák szobra van, a Vörös Hadsereg
a hősei iránti tiszteletét tolmácsolva. — A bejáraton belül egész monumentalitásában bontakozik ki az
emlékmű, képe. Központjában az öt közös-sir van, ame'yckben
az elesettek nyugszanak. Az öt világos, zöld gyepes s rt márvány,
szines gránit és bronz díszítés szegélyezi. A középen e’helyezett
mátványtáblákra az elesettek neveit vésték.
Az építészeti és szobrászati remekművet a Felszabadító Katona
szobra zárja le. Az ifjú szovjet-katona lábával tapossa az e’törött
horogkeresztet, a fasizmus, az emberietlenség jelképét. Jobb kezében
erejének kitejezőjeként kardot tart, mig a baljában egy gyermeket,
mint az élet jelképét öleli magához.
A szobor talpazata tulajdonképen nagytérfogatu terem, ahol
a hősökről megemlékező ünnepélyeket tartják meg.
A monumentális történelmi emlé! mű E. Vutetici szobrász és
E. Belopolschi építész munkája.
r. A Felszabadító katona
szobra.
2. Az em'ékmű látképe
a bejárattól nézve.
3 . A bejáratot képező
gránit zászlók.
JgiplÁ N UI MAGVAS m ő NAFTÁBA 1ST

Irta: F OLESCSUK
A világ keletkezésére vonat szellemnek, stb, — e tan vala A szovjet szocialista ország
kozóan ősidőktől fogva két mennyi képviselője megegye ban az eőitéletek és babonák
alapvető m agyarázat áll fenn. zői abban, hogy egy szellem lényegében véve el
Az egyik szerint a világot, a hozta létre és kormányoz7': a t ű n t e k . A szocialista rend
természetet nem terem tette le: mészetet. szer kiirtotta azokat a gyöke
senki, az örök idők óta létezik, A világra vonatkozó helyes reket, amelyekből a babona a
saját törvényei szerint fejlődik r.A’ttc k az emberekben mm cári Oroszországban táplálko
és változik. Ez annyit jelent, egyszerre, hanem fokozatosan zott. Néhány babona ar,ónban
alakullak ki: az emberiség sok- fennmaradt és továbbra is kárt
évszázdos' gyakorlati élele, a okoz mind az egyéni, mind a
term észettel vívott küzdelem közérdeknek. A moszkvai ke
és a társadalm i harc során jöt rület zveny gorodi körzetében
tek léire. az egyik kolhózmunkásnőt a
Távoli őseink — a vadembe közelmúltban baj érte: egy te
rek — végtelenül b a b o n á hene nem tért vissza a mező
s a k voltak. Azt hitték, az ről. Egész nap kereste, de nem
hogy a természet minden jelen egész világ tele van szellemek találtá. Végül elhatározta,
ségét e természeti törvények kel, ezek a szellemek terem hogy elmegy a javasasszony
alapján kell m agyaráznunk. E tették a földet, kormányozzák hoz és megtudja tőle, él-e még
törvények ismeretét pedig a a term észet különböző jelensé a tehén és ha igen, hol van?
tudomány nyújtja nekünk, geit, küldik az emberiségre a A javasasszony valamint tett
amely a természetet tanulm á betegségeket, okozzák a halált, vett egy kotyvalék fölött és
nyozza és az emberek gyakor stb. A vadak, akik elnyomva kijelentette, hogy a tehén élet
lati tevékenységén alapul. A tu érezték magukat a természet ben van és megtalálható — 45
domány felfegyverzi az em bert hatalmas elemei által, áldozato rubelért. A pénzt átadták neki,
a természet törvényeinek is kat m utattak be nekik, aján másnap este pedig a pásztor
meretével és ezzel erőssé és dékokkal igyekeztek megnyer hazahajtotta a tehenet; „Biz
hatalmassá teszi őt. E gy vad- ni jóindulatukat, segítségükért tosan eltévedt az erdőben“ —
• ember el sem tudta volna kép imádkoztak, varázslatok útján mondta.
zelni, hogy 20 . századbeli le és különböző tárgyak segítsé A környéken elterjedt a hire,
származottjai sokem eletes kő gével igyekeztek kitalálni az
házakban fognak lakni, elektro események alakulását.
mossággal fűtenek és világíta Mindez term észtesen haszta
nak, telefonon fognak egym ás lannak bizonyult, mert nem a
s a l beszélni, rádiót hallgatnak, természet törvényeinek isme
vasúton és repülőgépen utaz retén, hanem a természetről
nak majd. való fantasztikus, helytelen,
Mindez csupán azáltal vált tudománytalan elképzeléseken
lehetségessé, hogy az em ber a alapult.
tudomány segítségével helye Ilyen babonás elképzelések
sen ismerte meg a term észet maradványai élnek az emberi
törvényeit. társadalomban most is, különö
A másik — a tudományellenes sen a kizsákmányoló osztály
— magyarázat abból indul ki, társadalomban, ahol a gazda
hogy a világ valam ely külön sági és politikai elnyomás, a
leges, a természettől független népi tömegek jogfosztottsága, hogy a jósnő segítségével ta
szellemi alapon nyugszik. B ár szegénysége és mííveletlensége lálták meg a tehenet. Aztán ki
hogyan is nevezték e z t: esz táplálja ezeket az elképzelése derült, hogy a javasasszony
mének, tudatnak, akaratnak, ket összejátszott a pásztorral, hogy.
128 ROMÁNIAI MAGYAR SZÚ NAPTÁRA

az citiiiU telién révén pénzre Radjukov egy nagy orosz vá tüniidT magától is; ha á vér el
tegyenek, szett. ros piacán jósolt — gombosi fí int a fertőzött helyre, mert ‘a
Ez eléggé szokványos pél vel átlyukasztott kárlya és fehér vérsejtek elnyelhetik a
dája a különböző jósck és ja könyv segítségével, Balkezével m ikiőbákat — és akkor a da
vasasszonyok iiz-lnteinek. Ki meglógta „ügyfele“ jobbját, ganat visszafejlődik.
használják az crnbn ek hiszé jobbkezével a könyvben lapoz De mit segíthet itt a ku
kenységét, de igen óvatosak gatott, vagy a káityákat érin ruzsló hókuszpókuszaival ?
jóslásaikban. Pontosan lelKU tette, aztán jósolt: „Az ön lia Nyilvánvaló, hogy értelmetlen
kérdésekre, például, hogy (iérje fivére stb.) könnyen mormogása nem tudja megölni
„hány éves az apám ?“, vagy megsebesült, ne aggódjék, ha a bacillusokat: A kuruzsló rá
„él-e az anyám ?“ —'’ vagy nem marosan meg fog érkezni.“ A köp a daganatra, a nyál azon
felelnek, vagy kitérő válaszo könyv, amelynek segítségével ban nemcsak, hogy nem sem
kat adnak. Arra kérdésre: Radjukov jósolt, egy elemi is misül meg a fertőző anyago
„hány gyermekem van?' azt kolai íöldrajzkönyv volt. Mun kat, hanem ellenkezőleg, elő
telelte egy jósnő: „Felesleges kások megkérdezték tőle: ..Tu segíti azok szaporodását, mert
gyermekeid nincsenek, többre datosan csalsz öreg?“ — Igen, maga a nyál is tartalmaz rend-
pedig nincs szükséged.* — telelte Radjukov — de én szcijnt különböző fertőző mi
A jóslatok általában ilyen mindenkinek csak jót mondok, krobákat.
term észetűek: „Ön nem gaz mert azt jobban fizetik.
A babonás emberek hisznek
dag, de tehetős család tía. A régi időben gyakran for
bizonyos előjelekben. Bagoly
Élete kényelemben folyt le, eb dultak jósokhoz és jósnőkhöz
Imhog vagy kutya ugat — ha
ből szárm aztak kudarcai. Jel fiala! lányok, hogy ..megtud
bi!! jelent. Viszket a baltenye
lemének fogyatékosságai meg ják sorsukat.*' Természetes,
rük: pénzt fognak kapni. Bal-
gátolják abban, hogy sikereket hogy a jogfosztott és megalá
lábbal kelnek fel: rossz napjuk
érjen el. A közelmúltban hely zott nő vajákosokhoz, javas
lesz. Feldöntik a sótartót: v e
zetében változás állott be. A asszonyokhoz ment, hogy vala
szekedés lesz. Macska fut át a
jövőben sokszor meg iog vál hogy javítson a „sorsán“, meg
küszöbön: baj éri őket stb.
tozni a helyzete. Kerülje a kék- vásárolja „szerencséjét“, „el
varázsolja“ szerelmesét, meg Elég figyelmesen gondolkoz
szemű, szökehajú nőket. A ház
szabaduljon vetély társnőjétől, ni a dolgok felett és mindenki
ban, amelyben lakik, titkos
sib. előtt világossá válik, hogy
ellensége él.“
semmiféle belső kapcsolat nincs
Ha az áldozat nem látja meg, Gyakran fordulnak kuruzs-
e jelenségek között. Ha egybe
hogy ezek a „jóslatok“ liijján lóklioz és javasasszonyokhoz
esnek, akkor csak véletlenül es
vannak minden értelemnek, el betegség esetén is. Az egyik
nek egybe, az erdőben niegszé -
hiszi, hogy a „jós'* mindent ..ki kuruzsló például így gyógyított
lal a kakuk: „Hány évet élek
talált*'. Valóban: családom nem egy íurynkuhist. Ehnorgott va
m ég?“ — kérdezi a babonás
nagyon gazdag, akadnak gaz lamilyen értelmetlen varázs
ember. Ahányszor kakukol a
dagabbak is; kudarcaim is vol igét, háromszor ráköpött a da
madár, annyi évet él. A gya
tak. jellemem is szilárdabb le ganatra és háromszor végig-
korlat azonban ezerszer meg
helne, változások persze, hogy hűzía rajta az ujját. A furunku-
cáfolja ezeket a „jóslatokat“,
v arak már életemben. Szóval, lus a test felületén keletkezett
Nem hiába mondja a közmon
minden igaz, amit mondott. A gennyesomó. Különleges mi
krobák idézik elő, amelyek ;jz dás: „Sok évet jósolt a vén-
népi közmondás azonban már
asszonynak a kakuk, de h a
rég találóan jellemezte az ember testében elszaporodnak
zudott*.
ilyen jóslatokat: „Kettőt mon és előidézik a gennycsedés fo
dott a vénasszony: vagy cső lyam atát, következésképpen a Némely iskolásgyergk. . a z t
vagy hő — vagy lesz, vagy daganat megszüntetése réliá hiszi, hogy a jó osztályzat át- ;
nem lesz.“ bél meg kell semmisíteni an tói függ, hogy „szeren’t ísés“,
Sok ember babonásan hisz nak előidézőit, a fertőző bakté vag y . ..szerencsétlen“ ruhanwrp«?
a sorsban. „Sorsodat el nem riumokat. Ez! teszik az o rv o jelenik e meg a vizsgán. .Szc-
kerülheted“ — mondják. sok, arnikoy felnyitják a daga rencsés" ruha az, amelyben ’ » \
Hogy megtudják sorsukat, natot eltávnliüák a gennyet, diák valamikor jó osztályzatot,
vagy közeli ismerőseik sorsát, maid i sebet kimossák, olyan kapott A véletlen egybeesését
megint jóslásokhoz és varázs folyadékkal, amely megöli a- így ok ozat! összefüggésnek •'
latokhoz folyamodnak. A vak bacillusokat. A íuriiiikulus él- veszik. Az osztályzat persze

c
nem a ruhától, hanem 5 tudás nem ä h ely zet Ismeretéből, a sás. stb. szempontjaiból Is.
tól, a szorgalomtól, a felké tapasztalatból, gyakorlalból, Hisznek e maguk a Jósok,
szültségtől íügg. tudom ányos megállapításokból kuruzsiók, javasasszonyok jós
Számos előjel kapcsolatos a kell kiindulni. lataikban? Term észetesen nem
mezőgazdasággal, az időjárás M ajakovszkij, a nagy szovjet hisznek. Ha valaki, — ők ki
sal, a terméssel. S ok helyen költő, kitűnő verset irt Fera- tűnően tudják, hogyan lehet
m ég ma is hiszik a parasztok, pont p arasztról, A vers cime: becsapni a műveletlen és hi
„Előjelek kárnál egyebet nem székeny em bereket. E csalók
hoznak“, Ferapont kisfia meg szám ítása igen egyszerű:
betegedett. Az apja elsiet az munka nélkül akarnak élni.
oivosért, de sehogy sem iut el Rendszerint drágán árulják
hozzá. Először pappal találko jóslataikat és tanácsaikat. Ge-
zik, majd fekete macska fut raszimov kuruzsló a leningrá-
szembe vele. Ferapont babo di kerületben állatok „gyógyi-
nás, te h át mindannyiszor utat lásával“ rövid idő alatt négy
változtat. Amig aztán nagy ke házra tett szert.
rülőkkel m egtalálja az orvost, Nem csodálatos, hogy a kor
fia meghal. mány a hasonló cselekménye
Igaz, ellenem vethetik, hogy ket mint bűntetteket bünteti.
vannak m egbízható előjelek is. Az ilyen és hasonló term é
Azt szokták például mondani, szetű csalások elleni küzdelmet
fájnak a csontjaim — idővál azonban főkép a tudományos
hogy a mezőgazdasági munka tozás jön. E ste erősödik a szél ismeretek terjesztésével kell
sikere égben élő lényektől — eső lesz. 1' só nedves — folytatni. Ki kell húzni a talait
függ. A széna kaszálásáról azt vihar v árh ató . A fecskék ala a csalók lába alól, meg kell
mondták, hogy azt P éter-P ál csonyan repülnek — esőt je szüntetni a babonát az embe
napián kell kezdeni, sem előbb, lent. A szúnyogok raizanak — rek között. Hogyan érhető ez
sem később; a gabona betaka meleg idő várható, stb. el? A tudományos ismeretek
rítását Illés napon kell kezde Valóban, ezek igaz előjelek. terjesztése és az emberek he
ni, sem »lőbb, sem később. A De m iért? M ert ezek az ember lves világnézetének kialakítása
gazdák azt mondják, hogy a hosszas megfigyeléseinek ered útján.
mezőgazdaságban nehezebb ményei és bennük a term észet A helyes, tudományos világ
dolgozni, mint a g yárban, mert re vonatkozó legegyszerűbb is nézet kialakításában nagyje-
a gyárban mindegy, m ikor dol m eretek nyernek kifejezést. Az jentöségfl a term észettudo
gozik az ember, — télen, n y á ilyen előjelek nem ellenkeznek m ány terjesztése, népszerűsí
ron, ősszel, vagy tav asszal — a tudom ánnyal, sőt segítségére tése. Ott, ahol az emberek tud
bem egy a gyárba és elkezd vannak. Mindegyik megmagya ják, mi a légkör, mitől függ az
dolgozni. A m ezőgazdaságban rázható. P éldául: miért fájnak időjárás, mi a mennydörgés és
viszont a dolog nehezebb és a reum ások csontjai rossz idő
bonyolultabb. O tt figyelemmel a villám, mi okozza az esőt, a
beállta elő tt? Mert a nedves
kell lenni a term észetre, — jégesőt, stb. — ott nem ver
idő fokozza a reumatikus fájdal
egyszer esik, egyszer fúj a gyökeret a babona. Ahol tud
makat. Ha vihar közeledik,
szél, egyszer meg szárazság ják, hogyan van felépítve az
csökken a légnyomás, növek
van. Ez helyes is. emberi test, értik, mi szüksé
szik a levegő páratartalm a, stb.
ges az egészség megőrizésére
De ha helyes, akkor m é:t A reum ások beteg Ízületei, sa
és tisztában vannak a legegy
gondoliuk, hogy kaszálni fel játos meteorológiai műszerek
szerűbb higéniai és egészség
tétlenül Péter-Pál napja után, ként, gyorsan reagálnak a lég
ügyi intézkedésekkel, ott meg
gabonát betakarítani pedig Il köri változásokra. Ez az oka
szűnnek a babonák.
lés napja után kell? annak, hogy az ilyen előjelek
Természetes, hogy a mező- igazak. Külön tudom ány ág —
gazdasági munkáknál figyelem a m eteorológia — foglalkozik
mel kell lenni az időjárásra, az az időjárás változásának elő
éghajlati viszonyokra, stb. zetes m egállapításával. Ez fon
Mindez azonban azt jelenti, tos nem csak a mezőgazdaság,
hogy nem az előjelekből, ha hanem például a repülés, hajó

CL
/m e ji «■ f t& jc tJ z a
Élt egyszer egy tyúkocska me - egy

egérke meg egy fajdkakas. A tyú
kocska rozsot talált.
— Kotkodács, kotkodács! Itt a
rozs. itt a rozs! Ki viszi a rozsot
a malomba?
— En nem, — mondta
az egérke.
— En nem, — mondta a fajdkakas.
Elvitte hát a tyúkocska a rozsot a malomba. Bevitte a
tyúkocska a rozsot a malomba. A molnár lisztté úrölte.
— Ki viszi a lisztet haza? — kérdezte a tyúkocska.
— Én nem, — mondta az egérke
— Én nem, — mondta a fa.dkakas.
Hazavitte hát a tyúkocska a lisztet.
— Ki dagasztia be a kenyeret? — kérdezte a tyúkocska,
— Én nem, — mondta az egérke.
— En nem, — mondta a fajdkakas.
Hát bedagasztotta a kenyeret
a tyúkocska.
— Ki gyújt be a kemencébe? —
kérdezte a tyúkocska.
— En nem, — mondta az
egérke.
— Én nem, — mondta a fajd
kakas.
Begyújtott a kemencébe a tyúkocska.
— Ki veti be a kenyeret a kemencébe? — kérdezte a
tyúkocska.
— Én nem, — mondta az egérke.
— Én nem, — mondta a fajdkakas.
Bevetette a tyúkocska a kenyeret a kemencébe.
— Es ki fogja megenni a kenyeret? — kérdezte a tyúkocska.
— En, — mondta az egérke.
— Én, mondta a fajdkakas.
— Nem, — mondta a tyúkocska — a kenye
ret a kiscsibéim fogják megenni meg én.
Es a tyúkocska meg a kiscsibéi megették a ke
nyeret és utána azt mondták, hogy de jó volt.
Fordította VAGY SZABOLCS
KOMÁN 1A1 MAGYAR SZÓ NAPTARA 131

A R o m á n
P l u n h á s p á r l
— ___— tevchcüQslUc
A Román Munkáspárt, Lenin és Sztálin nagy tanításai alapján egyik főfeladatául tűzte ki a
a dolgozó tömegek ideológiai színvonalának emelését, hogy Népköztársaságunkban valóban meg
szilárduljon a népi demokrácia és a szocialista r nd talpköve.
A Pártnak, — mondja Lenin és Sztáíin — hogy valóban a munkásosztály legfe'söbb szer
vezeti formája lehessen, maga köré kell tömöritenie a prcfetáriátus és a dolgozó nép legbecsü
letesebb, leghatározottabb és legodaadóbb elemeit,fel kel! fegyvereznie őket a szocialista öntudattal
melyet csakis a marxista-leninista elméletből merthefnek.
Most, amikor az imperialisták, egyik kezükben a világuralmi tervet, másikban ennek
megvalósitóesz,közét, az atombombát szorongatják, s új háborúra uszítanak, mikor minden erő
mozgósítva fékevesztett kampányt folytatnak a szocialista állam, a Szovjetunió és a népi demok
rácia államai ellen, — csakis akkor koronázhatja siker az imperializmus eleni harcot, ha ezt a
marxista-leninista ideológia alapján vezetik.
Népköztársaságunkban az ideológiai front egyik vezető tényezője a Román Munkáspa.i
Kiadója, melynek feladata megismertetni a széles dolgozó néptömegeket mind a marxizmus-len'nb
mus klasszikus műveivel, mind pedig a napi politikai és ideológiai kérdésekkel.
A Román Munkáspárt Kiadójának ebben az évben megjelent könyvei és bressurái koméi
s.gitséget nyújtottak mint a pártszervezetek és szakszervezetek munkájának megkönnyiféiíben.
m nd pedig a kétkezi és szellemi dolgozók széles tömegeinek, amelyek a megjelent művek alapján,
egyéni olvasás útján emelhették politikai és ideológiai színvonalukat.
A Román Munkáspárt Kiadójának kiadványai Népköztársaságunk minden dolgozó réteg
hez egyaránt szólnak. Pártunk helyes nemzetiségi politikája következtében, a Kiadó keretein bel:
dolgozó magyar kollektíva (szerkesztőség) minden fonlosabb, román nyelven megjeleni könyvel
vagy brossurát magyarra fordit, áz idén pedig, elsőbben Lenin és Sztálin műveiből is számo,
kiadványt jelentetett meg.
A két nyelven megjelent klasszikus művek közül Lenin: „A NAGY KEZDEMÉNYEZÉS
HOGYAN SZERVEZZÜK MEG A MUNKAVERSENYT?“ című munkája igen nagyjelentőségű a-
országunkban is mindinkább ál'andó munkamódszerré váló szocialista munkaversenyek megszerve
zésében. Ez a mű világosan, tisztán képviseli ennek, az ország újjáépítésében annyira lényege,
kérdésnek elméleti és gyakorlati alapjait.
A munka termelékenységének fokozása kérdésében a Román Munkáspárt Kiadójának ez év*
kiadványai közül Sztálin két könyve szolgál útmutatásul: „BESZÉD A SZTACH A NO V-M UN
KASOK ELSŐ SZOVJETUNIÓI ÉRTEKEZLETÉN“ és „UJ HELYZET. UJ FELADATOK A
GAZDASÁGI ÉPITÖMUNKÁBAN“. Ugyancsak Sztálin „MARXIZMUS ÉS NEMZETI KÉRDÉS“
e. műve könnyítette meg, — a műben kifejtett világos analízissel — a Pá:rí munkáját a nemzetiségi
kérdés helyes megoldásában; a Párt összetaríóerejének megszilárdítására Sztálin „A PROLETÁ
ROK OSZTÁLYA ÉS A F k OLETAROK PÁRTJA“ cimfl munkája szolgái felbecsülhetetlen segítő
eszközül.
Lenin: „A MARXIZMUS HÁROM FORRÁSA ÉS HÁROM ALKOTÓRÉSZE“, „KARL MARX
ÉS FRIEDRICH ENGELS“ című művei a marxizmus nagy megalapozóinak eszméi és a marxista
filozófiának, a materializmusnak kérdéseivel foglalkoznak.
Lenin: „A BALOLDAL1SAG, A KOMMUNIZMUS GYERMEKBETEGSÉGE“, valamint Sztá
lin: „A LENINIZMUS ALAPJAI“ a marxizmus-leninizmus kérdéseit, ezeknek gyakorlati használa
tát, a Bolsevik Párt működését, harcait és tapasztalatait tárják elénk és irányítóként szolgálnak a
szocializmus felé vezető úton.
I
Marx és Engels halhatatlan művének, „A KOMMUNISTA PART KIÁLT VAN YÁ“-nak szá
zadik évfordulójára új magyarnyelvű kiadásban jelent meg a „KIÁLTVÁNY“, a világ összes
kommunistáinak program-dokumentuma, „a mar; zmus Énekek Éneke“, amint Sztálin elnevezte.
Az év folyamán a Kiadó egyik legkomolyabbb teljesítménye A SZOVJETUNIÓ KOMMU
NISTA (BOLSEVIK) PÁRTJA TÖRTÉNETE (RÖVID TANFOLYAM) új kiadása, mely román
nyelven a S2 . K. (b.) P. Történetének tizedik évfordulójára jelent meg (220.000 példány
ban), magyar nyelven pedig szintén rövidesen megjelenik. Sztálinnak ez a műve felbecsülhetetlen
értékű enciklopédiája a marxi-lenini tanoknak és a Sz. K. (b.) P. tapasztalatainak, s nélkülözhetet
len és pótolhatatlan irányitója az egész világ munkásosztályának a szocializmus felé vezető úton.
Csak román nyelven megjelentek ; Marxiói ; „A GOTHAI PROGRAM KRITIKÁJA", „OSZ-
TALYHARCOK FRANCIAORSZÁGBAN", „A FRANCIAORSZÁGI POLGÁRHÁBORÚ“. Uj, átné
zett kiadásban megjelentek a „BÉRMUNKA ÉS TÖKE“, „BÉR, ÁR, PROFIT“, „LUDWIG FEUER
BACH ÉS A KLASSZIKUS NÉAVET FILOZÓFIAI LKON YA“, Lenin: „AZ IRODALOMRÓL, Lenin
és Sztálin „A SAJTÓRÓL,, és „MÁJUS ELSEJÉRŐL“. Igen nagy jelentőségű a reakciós ideológia
megdöntésének és szétzúzásának szempontjából fenin: „MATERIALIZMUS ÉS EAÍPIRIOKRITI-
CIZMUS“ című könyvének kiadása.
1948-ban megjelent klasszikus művek összpéldányszáma, (román és magyar nyelven megje
lent könyvek együtt) 997.000; ebbői Sztálin művei,a Párttörténetet is beleértve, 593.000-et tesznek ki.
Országunk munkásosztálya pártjának kérdései a Román Munkáspárt megalakító kongresszu
sának előkészítő munkában tükröződnek, mint például : Gheorgh'u-Dej: „A R. K. P. HARCA AZ
ORSZÁG DEMOKRATIZÁLÁSÁÉRT“, Räutu : „M ARX, ENGELS, LENIN ÉS SZTÁLIN ESZMÉI
NEK DIADALA“, Zaharescu : „A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS, A MUNKÁSOSZTÁLY
PÁRTJÁNAK SZERVEZETI ALAPELVE“, Zina Bráncu : „A TŐKÉS RENDSZER ALKONYA"
Majd a kongresszusi anyagban, mint: „Gheorghiu-Dej „ÁLTALÁNOS POLITIKAI JELENTÉSE A
R. M. P. KONGRESSZUSÁN“, Pauker Anna ZÁRÓBESZÉDE a R. M. P. kongresszusán. A
kongresszussal kapcsolatos brosúrák összpéldányszáma (különböző nyelveken) elérte az 1,466.000-et.
A Román Munkáspárt megvalósítását nycmon követő politikai és gazdasági jelentőségű
események sorra visszatükröződnek a Kiadó munkájában; . csak néhányat idézünk ezek közül:
„GHEORGHIU-DEJ ELVTÁRS JELENTÉSE AZ ALKOTM ÁNYTERVEZETRÖL“ ; „AZ ÁLLA
MOSÍTÁSRÓL“ szóló munkák, melyek értékes segítséget nyújtottak ennek a forradalmi aktusnak
gyakorlati véghezvitelében ; a párt életében nagyjelentőségű „A R. M. P. KÖZPONTI VEZETŐ
SÉGE II PLENÁRIS ÜLÉSÉNEK HATÁROZATA“; „A TÁJÉKOZTATÓ IRODA HATÁROZATA
A JUGOSZLÁVIAI KOMMUNISTA PÁRTBAN FENNÁLLÓ HELYZETRŐL“, számos, valamennyi
ország kommunista pártja számára igen értékes tanulságokat nyújtott. A Tájékoztató Iroda tanul
ságaival foglalkozik Gheorghiu-Dej, Pauker és Vasiie Luca brosúrája: „A FORRADALMI MARXIZ
MUS ELVEINEK ELÁRULÁSA“, autu brosúrája: „A JUGOSZLÁVIÁI KOMMUNISTA PÁRT
VEZETŐSÉGE FELADTA A MARXISTA-LENINISTA OSZTÁLY- ÉS OSZTÁLYHARC ELMÉLE
TET", valamint a Tájékoztató Iroda Határozatától szóló cikkgyűjtemény.
A Kiadónak állandó, kiapadhatatlan anyagforrása a Bolsevik Párt tapasztalatai. Csak néhányat
idézünk: Volin: „STATISZTIKA ÉS POLITIKA“; Mirov : „AZ EURÓPAI KOMMUNISTA PÁR
TOK A NÉPEK BÉKÉJÉÉRT, DEMOKRÁCIÁJÁÉRT ÉS FÜGGETLENSÉGÉÉRT VÍVOTT HARC
BAN", Leonov: „KRITIKA ÉS ÖNKRITIKA“, Dvorkin: „A MUNKA SZERINTI ELOSZTÁS SZO
CIALISTA ELVE“, „Gapocska : „AZ EGYÉNI ÉS TÁRSADALMI ÉRDEKEK EGYBEFONÓDÁSA
A SZOCIALISTA RENDSZERBEN“, Kcmenov : „KÉT KULTÚRA JELLEGZETESSÉGE“, Szobol-
jev : „A MŰVÉSZET ÉS A LENINI VISSZATÜKRÖZÉS ELMÉLETE".
Több román szerző brosúrája is megjelent,például : Zina Bráncu: „MI AZ ÉRTÉKTÖBB
LET? MI A KAPITALISTA KIZSÁKMÁNYOLÁS?“ Micu : „A SZOVJET SZAKSZERVEZE
TEK“, stb.
Különleges helyet foglal el a kiadványok között Julius Fucsik : „RIPORT AZ AKASZTÓFA
ALÓL" című könyve; a cseh kommunista újságíró utolsó elmélkedéseinek, feljegyzéseinek minden
egyes szava mélyen visszhangozza a naplójegyzciek utolsó szavait : „Szerettelek benneteket em
berek. Legyetek éberek !“
★
A Román Munkáspárt Kiadója nemcsak az anyag megválogatására és fordítására, de technikai
kivitelére is nagy gondot fordít, s hatalmas léptekkel halad múltbeli hibáinak kiküszöbölése útján. A
ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ NAPTÁR/^

régebbi kiadványok sárga papírja és gyakran ro&stái alvashpto szedése, valamiül könnyen szétbomlé
fűzése helyett, a mostani könyvek é$ brossarák legnagyobb része fehér papíron, tiszta nyomással
és «rős fűzéssel jelennek meg.
Különös figyelmet érdemelnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom XXXI-ik évforduló
jára megjelent román nyelvű kiadások: „A LENNINIZMUS KÉRDÉSEI“ Il-ik kiadása, a „MATE
RIALIZMUS ÉS EMPIRIOKRITICIZMUS“ és „A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA (BOLSEVIK)
PARTJA TÖRTÉNETÉNEK RÖVID TANFOLYAMA“ (III-Jk kiadás) igen Ízléses és a sokat forga
tott könyveknek egyben igen pratikus nem könnyen piszkolódó szürke félvászon kötésben Jelentek
meg. Külön meg kell említenünk a Párttörténet vörös bőrbe kötött diszkiadását, valamint a*
50.000 példányban megjelent albumot, a Párttörténetet képekben, magyarázatokkal.
A kivitel állandó javulása ellenére, a munka termelékenységének sikeres fokozása és a pél
dányszámok gyarapodása folytán sikerült a kiadványok árát csökkenteni. így a kisformátumú brosu
rák árát 46°/o-kal, a nagyformátumú könyvek, mint például a Párttörténet ára 48*/«-kal csökkent
A Kiadó egyik alapfeladata a könyvterjesztés kiszélesítése. A Román Munkáspárt kiadvá
nyainak át kell fogniok a széles néprétegeket, a nép könyveivé kell válniok. Helytelen lett volna
megmaradni a régebben használt könyvterjesztés módja mellett, vagyis csak a pártszervezetek út
ján terjeszteni a kiadványokat. A könyvkereskedések útján történő könyvterjesztés, melynek követ
keztében a könyveladás januártól szeptemberig több mint tízszeresére emelkedett — bebizonyította,
hogy ez a helyes út, melyen a Pártnak, mint a Román Népköztársaság vezetőerejének kiadványa1
valóban a széles néptömegek Javai lehetnek, s irányíthatja őket a cselekvésben, a szocialista rend
építéséhez vezető úton.
A
A Román Munkáspárt Kiadója a jövőre vonatkozólag is azt a feladatot tűzte ki maga elé,
hogy felfegyverezze a dolgozó tömegeket és élükön a munkásosztályt a marxista-leninista elmélet
tel, amely nélkül lehetetlenek a gyakorlati megvalósítások; amint Sztálin mondja: A gyakorlat sö
tétben tapo.'í» tódzik, ha útját nem világítja meg az elmélet, az elmélet pedig nem valósulhat meg
a gyakorlat nélkül.
1M A G Y A R K Ö N Y V E K
F O L Y Ó I R A T O K
1 ■■
1f i f „D Ó Z SA GYORÖY D l.
SZERVEZETEK, K Ö N Y V K E R E S K E D Ő K
KERJENEK K A T A L Ó G U S T
BUKAREST — STR. CR1STIAN TELL No. 16
134 R O M Á N I A I MA G Y A R SZÓ N A P T Á R A
A n é p i k u l i u r a
fejlődésének útja I r t a : B A L O G H r ' O A ’»

a Nagy N em zetgyűlés képviselői
Ünnepélyeinken a mai kort jellemző mozgásmüvészetet ősi néptáncok bemutatása

váltogatja. Felvonulásainkon a munkások kék kezeslábasai közt sűrűn látjuk az együtt-
clc népek parasztviseletét. BrigádosainK munkába menet és munkából jövet felváltva
éneklik az osztályharcos indulókat és a régi népdalokat. A váio«i és falusi dolgozók
kultúrája sajátosan keveredik, a munka uj tömegmüvészete van keletkezőben.
Nem egyszer felvetődött már a kérdés, hogy a régi népi kultúra maradványaira
van-e még szükség s hogy az iparosodás menetében nem kell-e ezt a szellemi hagya
tékot, a néptáncot, a népdalt, a népv'seletet feladnunk? Találunk azonban még mindig
olyan romantikus népbarátokat is, akik éppen ellenkezőleg, a mai kort kifejező Kiiltiir-
megnyilatkozásokat tartják mesterkélteknek és úgy gondolják, hogy csakis a régi ha
gyományok ápolása jelent igazi művészetet.
A feleletet tulajdonképen a dolgozók gyakorlata adja meg, hiszen soha ilyen
közel a munkásság és a dolgozó parasztság egymáshoz nem került s kölcsönösen élnek
egymás kultureszközeivel. Ebben a nagy kulturkeveredésben azonban olyan történeti
folyamat megy végbe, amelyet a mindennapi jelenségeknél mélyebb, társadalmj össze
függéseiben is elemeznünk kell.
Érdemes megismerkednünk a saiátos paraszti kultúra eredetével Ez a kultúra az
ősi földközösségen alapuló falu korunkig megmaradt szellemi hagyománya. Az ere
detileg szabad parasztok még a jobbágyi elnyomatás korszakában is megőrizték bizo
nyos közbirtok-maradvánvokat közös legelő, közbirtokosság! erdő, vagy akár a nvü-
huzással újra meg újra kiosztott közös földtulajdon alakjában s a falu népe röbbé-
kevésbé fennmaradt vagyonközösségnek megfelelően többé-kevésbé megőrizte a közös
munka — a kaláka — szokását is. A közösen dolgozók természetesen egész gondoi-
kozásviiágukban, műveltségükben m:nd szellemileg, mind tárgvilag is a közösseget
juttatták kifejezésre. A régi néni kultúra a természettel, majd a földesurral is harcban
álló falusi munkaközösség kultúrája.
Ha néprajztudósok alapos kutatása! után a legeredetibb népi kultúrát áűitiuk
helyre, vagvis a viseletét, dalokat, táncokat, szokásokat, néuiniivés^W t««v ahooo-an
az még részletekre való töredezettség és értelmetlen eltorzulások nélkül, élő valójában
tükrözte a németet akkor megamerhetjük e paraszti kuKura legigaztb lellernvo-■d-
sait. Ez a kultúra anvagszerü, mert az anv aggal való viaskodásból, a dolgozó ember
munkájából született. Ez a kuitura valóságot ábrázol, még akkor is, ha kezdetleges
hiedelmekre épül: a parasztok élete elevenedik meg benne őszintén és leplezetlenül. Ez
a kultúra közösséget fejez ki, közös munkát, közös harcot, a közösség életét a szüle
téstől a halálig.
N-zzük meg a székelyek legszebb láncát, a esürdöngölőt. Ez a tánc őrizte meg
legjobban a közös munka emlékét. Amikor a csűr földiét már lesiká'-olták, akkor a
csűr építésénél segítő ifjúság a jól elvégzett kaláka után táncával döngöli le az agyagos
sarat, hogy kemény és sima legyen. A Petőfi-versenyeken feltűnt lörincrévei táncosok
e munka legeredetibb mozdulatait is megőrizték.
A népdalokkal ugv vagvunk, hogy csak igen kevés törmelékanyag maradt ránk
abból az egyetemes da'kulturából, amely tulajdonképen az egész élet minden megnyi
latkozását tavasztól télig és hajnaltól napestig évezredek során kialakult zenei anya
nyelvvel fejezte ki. A dal elválaszthatatlan volt a szövegtői, a kettő együtt elválaszt
hatatlan volt a paraszti élet szinte játékszerüen begyakorlódott szokásvilágától, ezek
a szokások a közös munkában gyökereztek, a közös munka alapja pedig a közös
vagyon, volt. “ 'j
ROMÁNIAI magvar szó n a pt á r a 135

Az eredeti parasztkulturát az anyagi és szellemi tevékenység egysége jellemezte
Ezt a parasztkulturát a kapitalizmus kifejlődése alakjaiban rombolta szét. A termelési
folyamat tőkés átalakítása során a magántulajdonban lévő termelőeszközök a kizsák
mányolás eszközeivé váltak és a munkafolyamatok társa lalrni összetevődése elnyomta
a dolgozók egyéni elevenségét, szabadságát és önállóságát. Az anyagi és szellemi tevé
kenység teljesen elvált egymástól. Míg egyfelől a dolgozó ember teljes kizsákmánvolt-
ságábari gépalkati ésszé nyomorodott, másfelől egy anyagszerütlen, a valóságtól távol
álló, közösségellenes kultúra született meg, a mások kizsákmányolásából élősködő pol
gárok Kultúrája. Technikailag hatalmas arányú fejlődés indult meg, amely szükségte
lenné tette a paiaszt faekéjét és csépiiadaró iát, de ugyanekkor elszikkadt az alkotó
ember természetessége, saját kezdeményezése és kultúrát teremtő ereje is. • v<
Keleleurépában a kapitalizmus kifejlődésének folyamata nem merít végbe orván
következetesen, mint az iparilag fejlettebb, a gyarmatok kizsákmányolásából élő nyu
gati országokban. így maradt-meg nálunk egészen máig a jórészt még kezdetleges
paraszti gazdálkodás s igy maradt meg nálunk — szlávoknál, magyaroknál, románok
nál — a népi kultúra egy tekintélyes része is. Már az a tény, hogy a felszabadító
szovjet hadsereg nyomában nálunk a munkásosztály s a dolgozó parasztság közösen
valósította meg a Román Munkáspárt vezetése alatt a népi demokráciát, természetsze
rűleg behozta közéletünkbe a népi kultúra még élő hagyományait, a régi dalok, táncok,
szokások felelevenítése azonban tudatos kultúrpolitika eredménye is.
A polgári osztály anyagszerütlen, a valóságtól távolálló, közösségellenes élősdi-
kulturája helyett a munkásosztály kullurpolitikusai uj valóságkulturára törekszenek, a
gépekkel közösen dolgozó munkásember anyagszerü kultúrájára s e kultúra igazán
népszerűvé, széles tömegeket mozgósítóvá való tételére szívesen használják fel a régi
népi kultúra, formakincsét. így születtek meg uj munkásdalok a tömegek évszázados
zenei anyanyelvén, paraszti kottára, igy kap az uj, a mai idők harcait és munkáját ki
fejező mozgá-művészet elemeket az egyetemes nemzeti jellegűvé vált népi táncokból,
a csárdásból éppen úgy, mint a közösségi szellemet különösen szépen tükröző román
borából vagy a szerb kólóból.
Az uj szociálista kuli ura nagy példáit a Szovjetunióban látjuk s nem véletlen,
hogy ott van a legtöbb néprajzi múzeum is, ahol ugyanakkor a gépipar előrehaladása
a mezőgazdaság iparosítását és a szocializmus megvalósítását tette lehetővé. A mun
kás és paraszt harcos és munkás szövetkezése a gyakorlatban ugyanúgy egy uj, szociá
list a népi kultúrához vezet, mint ahogyan elméletileg is a leninista-sztálinista fellogás
nemzeti formában szociálista tartalmú kultúra megvalósításához- vezet.
A régi paras.ztkulturábó! azt vesszük tehát át, ami a régi közös munka, közösségi
érzés, közös harc reális kifejezése.
Amikor ma régi paraszti kultúránk elemeit is felhasználjuk az uj szociálisfa kui-
tura kialakításánál, akkor tesszük ezt azért, mert az uj, anyagszerü, valóság-ábrázoló,
közösségi munkakultúra megteremtésében hasznunkra és tanulságunkra szolgál mind
az. ami a múltban is a dolgozók anyagszerü, valóságábrázoló, közösségi munkakultú
rája volt. A kapitalizmus megdöntésével a szocializmusban újra helyreáll az anyagi és
szellemi tevékenység egysége s e folyamat tudatosításánál és meggyorsításánál érde
mes tanulmányoznunk és felhasználnunk mindazt, amit a dolgozó emberiség a maga
őszinte kulturális kifejezésére egyszerűbb fokon egyszer már megteremtett.
136 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Y . P I Á R A

Nálunk is iif barázdát
szánt az eke
ári szabadságom egy volnának a mi mai falusi kér állapították meg, de a pékek,
részét a biiiarmegyei déseink a szovjet mezőgazda akiknek c. vik 80 lejes k :nyér
y Székélyhid község-
vasmányként Solochov: ,ü j
barázdát szánt az eke” fiimii
ság harmineasévi kérdése'vet.
íren töltöttem. Szépirodalmi Be
ol kétségtelen, hogy a regény
ugyanannak az osztály harc
nak a vetülete, amely ma, a
tetszik, mert azon van nagy
haszon, rendszertelenül sütöt
tek. Ha csak tehették, egyál
talán nem sütöttek. A Párt
regényét vittem magammal a ml fdlvainkban is egyre éle járási szervezete kezébe vette
nyaralásra Merő véletlen volt sebb formákban megnyilatko a dolgot, megtalálta a mód
ez, semmi szándékosság se zik és kétségtelen az is, hogy ját, hogy a pékek teljesítsék
volt a választanban: nem gon innen az a közvetlen hatás, feladatukat. A kenyérkér Jós
doltam arra, begy ezt a köny amelyet itt ér. ma lí'váii. nem szerepelt a gyűlés napi
vet útmutatónak használjam a észtvettem a székely rendjén, A kérdés ügyetlen
falun.
Hadd mondjam el, hogy tör
tént mégis így, hogyan kúp-
cselt össze ez a szovjet re
R hídi földmunkás
szakszervezet rend
kívüli taggyűlésén.
A gyűlést az állami minta-
felvetése felbolygatta a ke
délyeket, sokan már csak er
ről akartak hallani: bekül va
sok, a hátsó padsorokból jö\ő
gény az érmelléki község élő gazdaság igazgatója java .Is rosszakaratú megjegy/.é ifik
iével. tára hivta össze a vezetőség. röpködtek a levegőben, moraj
y Az ,,ITj barázdát szánt az Komoly és sürgősen megol lás verte fel a gyűlés csend
eke” kétségtelenül az d b ’- dandó kérdés merült fel. A jét.
/
ezéöm üvészt remeke. OKI mintagazda:.ágnak 555 hold A vezetőség kijelentet’te,
-magából a meséi. Mint egy ujj kenderje van, amit, még „lá hogy ez más kérdés, őzt is
világrész oly szűzen, termé bon” lekötött egy aradi textil- megtárgyalják — később. Ez.
szetesen és gazdagon Iáról gyár A kendert a lehető >cg- nagynehízen lecsendesitetlc uz
elénk a <0' mjaesij Log-i kol rövidebb idő alatt le kell vág embereket, de nem nyug itt i
hoz élete. Nem térek ki itten ni és nincs, aki ezt a munkát meg.
arra, milyen mesterien van elvégezze. Miért? Nincsenek A következő szónok ladrci
nak megrajzolva az egj'es ala szegényparasztok Székelyhi- elvtárs, az állami min'»gaz
kok, Bávidov és Nágulnov don, mezőgazdasági napszá daság igazgatója. Részletesen
kolhozvezetők, a hazudező mosok? Be vannak, csak egj- ismerteti azt a helyzetét, amit
Akim apó, a hallgatag Gya résziik vonakodik az ál! mii az állami mintagazdaságiiál
núd Mole« un, Jákov Lukics a minta gazdagságnak dolgozni. talált, amikor átvette a veze
kulák, akin hol az osztályéi- Miért? Ezt kell kideríteni, tést elődjétől, a szabotá'ó és
dek diktálja szabetálási vágy, megbeszélni. rabló Jelea mérnöktől.
hol pedig a munka szeret ele A gyűlés feszült légkörben — Mi van most velő f —
lesz úrrá, La:,ka és Marina indul. Másfélórát kellett ’.ár kérdi valaki, megint a hátsó,
asszonyok és annyian még a ui, ainig elkezdődött. Módit féiig homályban lévő sorok
regény alakjai közül. baj, hegy a földmunkáé, szak- ból.
Csak egy tapasztalatom ér szervezet uj elnöke, Szilágyi — Le van tartóztatv r,
telmét szeretném . kibogozni: eivtárs, akinek nincs kellő feleli az igazgató.
A regény bármennyire is le gyakorlata az olyan komoly — Igen, ha valami nagyo eb
nyűgözött, valahogy nem ma ügynek, mint a szakszervezeti állásba nem tették — ha ig' i'-í
gához kötött, hanem a kör ülés leveztfé .ében, megnyitó ismét s kijárat felől.
nyezetemhez, Székelyből köz szavaival oda nem tartozó kér Zugás támad. Világos már,
séghez. dést — a kenyérkérdést veti hogy ellenséges elemek í»ra
Nem azt mondom, hogy a a porondra, amiből nyomban kodtak be az ülésre. Az igaz
székelyhídi földművesekben a 'zűrzavar támad. Székelyhídiul gat«} folytatja beszállt;:.óját.
regény egyik, vagy másik ugyanis hajolt voltak a ke- Arról a munkáról, amit végez
alakjára ismertem és mégke- nyérellátáísa!. A szabadfor nek: a gróf által soha meg
vésbbé állítom, hogy azonosak galmi kenyér árát 28 lejóei pem munkált földek. Plsvvio-
<0
ROMÁNIAI MAGVAK SZÓ NA!‘TVKA 137
té sáról. az épülő munkásfür- az eliszkolásra, ellenséges rek befolyása. ElmarHott Sá
dőről, étkezdéről s egyebekről hangulatot szított. Az történt, gunk egyik oka éppen az,
Aztán a kendertörés nér.lörsro »hogy a falusi osztályharc kel hogy Íróink nagyrésze holt
tér. Kifejti, hogy a kulákok, lős közepébe kerültem, e harc mesterek műveiből táplálkozik
kihasználva Jelea garávláko- igi n éles és drámai megnyil ma is. Meghaladott korszak
kásáit, megkísérlik sz -mW- vánulásának voltam tanúja. Íróinak kezét fogja még.
»Ilitani a szegényparaszti/Sat Az epizód teljes megértésében íróink nagyrésze ma sem is
a mintagazdasággal. Art hl- és átélésében pedig döntő be meri kellően a szovjetlrodal-
tesztelik, hogy az állai:)! folyást gyakorolt rám az a mat, Lehetett volna olyan él
mintagazdaság adós marad a szovjet regény, amelyet éppen ményem azon a székelyhídi
napszámmal, jobb, ha a gaz olvastam és amelyben — gyűlésen, mint amilyen volt,
dának dolgoznak a szegényei: ugyanennek a harcnak fény ha Solochov helyett mondjuk
- harmadába. nyalábként világító Irodalmi egy másik „vidéki” regényt,
Nem követjük tovább a vitületét kaptam. Flaubert Bovárynéját olvasom
gyűlés menetét Xéniánk s /. ni * ®s most térjünk e cikk tu éppen? Nem, Ez a regény, ha
pontjából elég ennyi. Csak a lajdonképpeni mondanivaló
mégoly remekmű Is, nem le
teljesség kedvéért tegyük n é g jára:
*,ozzá, hogy a felvilágosító hetett volna fogékonnyá, éber
Kétségtelen, hogy nálunk is
ré, szemfülessé mai és Itteni
munkának meg volt az ered uj barázdát szánt az eke. Két
kérdéseink meglátására, meg
ménye Másnap ■— és azóta is ségtelen, hogy városainkban és ragadására, átélésére.
minden nap — százával je* falvainkon uj életet építenek
lentkeziek a dolgozók » u n - a dolgozók, kemény osztály- ivel segítheti Sclochov
I ára. Két csoportot a (ak'tva,
egymással versenyezve törik
n kendert A kulákok civesz-
harc árán. A kérdés az; hol
maradnak az írók? Mivel és
hogyan verőik ki részüket eb
M regénye a ml Íróin
kat a mi valóságunk
megértésében és művész] kife
1itt ék a csatát. ből a harcból? Miért van az, jezésében? Azzal, hogy példát
anem a gyűlés, amely hogy gyér és vérszegény ná mutat arra, hogyan kell hatá
H be btlepsepventem,
egészen felvillanyo
zott: mintha uj fejezetet ol
lunk, e minden mozzanatában
megihlető és az izgalmas Írói
feladatokat garmadával öntő
rozottan, emberi sorsodon ke
resztül bemutatni az osztály-
harcot. Hogyan kell megkülön
vasnék a Solochov regényből mai életünk irodalma? böztetni a lényegest a lényeg
— ez volt a benyomásom Aki A választ csak igy „kapás telentől, hogyan kell összefüg
ismeri a könyvet m gértt, ból” megadni nem lohet. De a géseiben látni a jelenségeket,
hogy ellenállhatatlanul arva a fent vázolt esetből is kivilág hogyan élheti ki az Író „vitat
jelenetre kellett gondolnom, lik, milyen utón haladva nő- kozó kedvét” a hibák feltárá
amikor a kulákság befolyása Intünk ki ebből az elmara sában, a marxista bírálat és
alá került kolhoz paraszt asz- dottságból, Az Írónak fel keli önbirálat alkalmazásában. Ho
szonyok megtámadták Dár 1- fegyvereznie magát a marx- gyan kell felszántania az Író
dovot, a kolhoz elnököt. Izzó izmus-leninizmus alapos és nak is az uj barázdát és
hangulat uralkodott a terem mély ismeretével, Fnnek hiá egészséges magot vetnie bele,
ben. Különösen, amikor — nyában semmit sem ért, sem Solochov regénye és az egész
vájjon különös vőu't!enl:ént-e? mit se lát meg abból, ami lé szovjet irodalom felelőségre
— ismét elaludt a villany és nyeges az életünkben Az író von, alkotásra niv. Mert. . .
egy darabig sötétben, majd nak együtt kell élnte a dolgo nálunk is uj barázdát szánt
gyér lámpafény m llett, foly zókkal. Kívülről és felülről az eke,
tatódott a gyűlés. nem lehet érvényes élménye •SOM FAL
Ml történt itten valójában? a harcukról. De az Írónak
Az történt, hogy néhány’ hu példakép is kell. Tanítómes
llik és egy tucatnyi közép- és ter, akit kövessen, eszmény
szegényparaszt, akiket hátul kép, amely a szeme előtt le
ról a kulákok biztattak, uszí beg, amelyet szive melegével
tottak — kihasználva a ve dédelget ér. amelyet megköze
zetőség kisebb hibáit és főleg líteni vagy meghaladni akar.
a sötét éget — népgyiüéssé Aki csak ksl? kóstolt az lioda-
változtatta a szakszervezeti lomba és a9 Irodalomtörténet
taggyűlést és Srö&lfcé készen be. tudja mit jelent a meste

B írálat és O nbiralat
Irta : GAAL G Á B O R ,
.j a Román Népköztársaság Akadémiájának tagja
Bírálat és önbirálat tulajdonképpen nem ismeretlen fogalmak a polgári miiveid

désben. Csak — ahogy ez már a polgári művelődésben általános, — ezek a fogalmak
torzan, Igazj értelmükből kiforgatottan jelentkeznek, és igy torzak és kiforgatottak a
hozzájuk tartozó magatartásuk is. 0 ®
A polgár? művelődés bírálata és önbirálata, vonatkozzék ez a bírálat a történelem
vagy a társadalom bármilyen jelenségére vagy escménvére, mindig a látszatra, a felü
letre, a külsőségre irányul s még ha a tartalmakat érinti, akkor sem a lénvegre és a
gyökerekre. Természetszerűen következik ez abból az alapvető tö re k v é sb ő l, hogv a pol
gári bírálat fenntartani és megvédeni akarja mindenáron a régit az uijal szemben. S
ezért, mert nem tagadhatja meg a bírálat jogát és szükségét, ezért irányul a felületre
és látszatra, nempedig a lénvegre és a gyökerekre. H'sz ha a lényeget, a gyökereket
bírálná önmaga megsemmisítésére, megszüntetésére kellene törekednie, márpedig c/
nem osztályérdeke. A lényegekre ható. a gyökerekre menő bírálat fegyverével akkor
élt a polgárság, amikor az útiéban álló feudáps társadalom ellen ment rohamra a maga
osztály-jövője kiépítése érdekében. A polgári bírálatnak még ebből a korból származnak
azok a nagv emlékei, amiknek olv méltatlanul silány örököseivé váltak idők folyamán
azzal a bírálattal, amely a kaoitalísta társadalomban a polgárság részéről kialakult s
lényegében már nem a fennálló tőkés társadalmi viszonyok bírálatát, hanem a v é
d e l m e t szolgálja.
A bírálat értelemhü, tiszta fogalmát és magatartását a marxísmus teremtette meg s
elmé'et’ sulvát és gvakorlati ieientőcigét a marxizmus-leninizmus tisztázta.
M'Iyen a marxizmus bírálata? A valós -ff gyökereire ható. A marxizmus első
klasszikusai. Marx és Engels épp a bírálatnak azzal a ..minden fennállóval szembeni
könyörtelen“ magatartásával nyitnak uj korszakot minden összefüggésben, amelv még
müveik általános jellegében is kifejezésre jut, amikor azok nem csupán kritikák, hanem
a legtöbbször a „kritikus kritika kritikái“. Ennek a mindent átható, gvökeres bírálati
magatartásnak köszönhető a természetben, a társadalomban és a gondolkodásban meg
nyilvánuló törvényszerűségek kidolgozása a marxizmusban, köztük a fe jlődés dialektikus
törvényeinek a kidolgozása. A bírálat marxi érvényesítése során derült többek közt
végső fény a társadalmi fejlődés törvényszerűségére, s tanultuk meg. hogy a fejlődés
nem más, mint a társadalom mélyén rejlő ellentétek összecsapásának következménye:
a régi és túlhaladott s az uj és magasabbrendü között' harc. ameivben mindaz, ami
régi és túlhaladott, átadja helyét az u.inak és magasabbrendünek A tőkés társadalom
ban a fejlődés motorja a túlhaladott régi és a magasabbrendü ui közötti harcban a ter
melő eszközök fölötti magántulajdon és a termelés társadalmi jellege közötti kibékíthe
tetlen ellentét.
Mi azonban, a fejlődés hajtóereje a szocialista társadalomban, a Szovjetunióban,
ahol megszűnt a termelőeszközök fölötti magántulajdon, kiküszöbölődtek a társadalmon
belüjj kibékíthetetlen ellentétek, felszámolódtak az osztályok, nincsenek kizsákmányolok
és kizsákmányoltak, elnyomottak és elnyomók ! ? A Szovjetunióban tehát már nem ér-
* vénvesül a fejlődés törvénye, az ellentétek harca? De igenis, érvéovesiil! „A Szovjet
társadalomban — állapította meg Z s d á n o v — amey már feszámolta az ellentétes
osztályokat, a régi és az uj közötti harc, következésképen az alacsonyabbrendürőS »
magasabbrendü felé való fejlődés nem az ellentétes osztályok harcának formájában,
kataklizmák formájában történik, hanem a bírálat és önbirálat formájában, ami igazi
ROMANIA! MAGVAR SZÓ NAPTARA 139

mozgató ereje fejlődésünknek, hatalmas fegyver pirtunk kez'ben. Kís'gfeíen, hogy ez
mozgás uj formája, a fejlődés uj fipúsa, ui dialektikus törvény“.
^ A bírálat és önbirálat fogalmát, illetve magatartását a marxizmus leninista szaka
rának ez a Zsdánov által adott elmélet! általánosítása fejezi ki a legtisztábban, f.iienté-
tek, ellentmondások a szocialista szovjet társadalomban is jelentkeznek s ebben a bírálat
és önbirálat az a magatartás, amely révén az ellentétek kiküszöbölődnek s nyomukban
a valóság tovább fejlődik. A régiről az újra való átmenet nem társadalmi megrázkódta
tások tormájában, hanem a bírálat és önbirálat segítségével a Párt és az állam szervező
tevékenységének utján, a politikai nevelés utján, az emberek tudatának megváltoztatása
révén, zökkenő mentesen történik. A bírálat és önbirálat feltárja és megoldja a társadalmi
fejlődés során felmerült ellentéteket. Ez a fejlődés tehát már nem vak, A Párt ismeri a
fejlődés.irányát és ismeri azokat az elemeket, amelyek útjában állanak a fejlődésnek s
ebben a felismerésben a bírálat és cnbirátat eszköz-' az, amivel leleplezi a szocialista
é-nités ellenségeit, a polgári ideológia maradványait, mindazt, ami útjában áll az előhala-
dásnak
A bírálat és önbirálat e nagyszabású szerepe nem most, a szocialista társadalom
építésében jelentkezik, mert már igen nagy szerepet játszott a Rolsevik Párt kialakulá
sában s az egykori orosz proletariátus forradalmi nevelésében. A cárizmus megdöntésé
ben a bírálat és az önbirálat volt a Rolseviki Párt tevékenységének alapja s a proletár
forradalom győzelme után is az önbirálat volt az uj állam megszilárdításának eszköze s
a bírálat és önbirálat ragyogó példáival szolgáltak Lenin és Sztál’n, olyan példákkal,
amelyek mindig egy-egv újabb fejlődési szakaszát jelentették a szocialista társadalom
alakulásának. Az a bírálat és önbiráfat, amit Len!n a polgárháború befejezése után, az
uj gazdasági politikára való átmenet idején, amikor a hadi kommunizmus rendszere
összeütközésbe került a parasztság érdekeivel s a munkásosztály is elégedetlenkedett,
vagy az a bírálat és önbirálat, amivel Sztálin 1923 őszén élt az uj gazdaságpolitika ele
jén vagy a XV. Pártkongresszus után, az uj gazdasági politika utolsó szakaszában
amikor úgy a falun, mint a városban kiéleződtek az ellentétek, — mindezek az alkal
mak a szovjet társadalom, a szocialista állam építésének, illetve fejlődésének a tudatos
irányításának a pillanatai, „a mozgás uj formájának, a fejlődés uj típusának“ a m eg
nyilvánulása. *
A mozgás ez „uj formája“, a bírálat és önbirálat a Párt nevelése révén az emberek
mindennapi gyakorlatéban is érvényesül s a szocialista munkaverseny formájában nyer
állandó alkalmazást. A termelés emelése, a termelékenység növekedése, a technika fejlő
dése s a munka jobb megszervezése csak a teljesítmények bírálatán keresztül érhető el.
A bírálat és önbirálat jelentőségét a szocialista munkaversenyben a legélesebben a
sztahanovizmus fejezi ki, miután a sztahanovizmus nem egyéb, mint az alkalmas és
nem alkamas munkamódszerek szakadatlan bírálata, illetve harc a munkamódszere*
tökéletesítéséért. Ugyanígy az ideológiai arcvonalon is a bírálat és önbirálat helyes al
kalmazása küszöböli ki a tudomány. Irodalom és művészet utjábó! a merevséget, a dog-
matizmust s a fejlődés útjában álló, elévült nézeteket.
Természetesen mindezeket sohasem az okvefeíienkedés bírálatáról van sző. Nem
arról a bírálatról, am; a bomlasztást célozza, „Nem ilyen kritikáról beszélek én, —
mondja Sztálin — hanem olyan kritikáról, mely a Szovjet kormányszervek megjavítá
sát, iparunk megjavítását tűzi ki célul A kritikára a Szovjet hatalom megszilárdítása,
nem pedig gyengítése érdekében van szükség. Pártunk éppen ezért hirdet} a bírálat és
önbirálat jelszavát, hogy megszilárdítsuk és javítsuk ügyünket“. Az ilyen bírálat előre
visz és a fejlődést szolgálja, a másik, a bomlasztó bírálat Ugyanúgy a pusztulás felé,
mint az olyan, a bírálattól elzárkózó magatartás, mint a Jugoszláv kommunista párt
magatartása, amely megtagadta az európai kommunista pártok ama jogát, hogy hibáit
bírálják. Holott „valamennyi forradalmi párt, amely eddig elpusztult, — írfa Lenin —
attól pusztult el, hogy elhízta magát és nem tudta meglátni miben rejlik ereje, a gyen
géjéről pedig félt beszélni“. A gyökerekre menő helyes bírálat és önbirálat mindig az
erő jele. Soha sehol sem a helyes bírálat árt, hanem a hibák ártanak. Ahol nincs önbi-
rálat, ott bírálatnak kell jelentkeznie, miután a bírálat'és önbirálat füzében' edződik az
előhaladás- " ’ ' - x '

M it NYÚJTOTT AZ
Í róknak És M űvészeknek
c g a j é v smí&éé a m é p i d e m o f ó w á e i a
A Román Népköztáraság Kormánya és a Román Munkáspárt a szocializmus
épSt&í egyik előfeltételének tekinti a dologozók knlt-urszinvonalának felemelését.
5.7én •■■indent megtesz annak érdekében, hogy az új, haladó művészet, a nép szol
gálatában álló művelődés megteremtésének minél jobb lehetőségeket biztosítson
A Komán Munkáspárt 1948, év februári liongretszusának határozata leszö
gezi, hogy „a Román Munkáspárt különös figyelmet fordít arra, hogy kedvező fel.
tételekét biztosítson a nép szolgálatában álló művészet és kultúra fejlődésének és
minden támogatást megad a tudomány ér. a művészet művelőinek”,
tekintsünk vissza röviden azokra az eredményekre, amelyeket az irók és
művészek anyagi megsegítése terén értünk rl 1948, folyamán.
Nyomban azután, hogy a pénzügyminisztérium éléről eltávolították a s'.za_
bőtálé) tatai eseanits minőit'rt, a koimány olyan alapszabályt biztosított a színházi
‘alkalmazottak számára, mely jelentős mértékben felemelte a színművészek életszín
vonalát, mentesíti őket az anyagi gondoktól és lehetővé teszi, hogy minden tehet
ségükkel a nép ügyét szolgálják az ideológiai arcvonalon.
1948. március 15-én a kormány a Művészek, írók é . Újságírók Szakszervezet«
Szövetsége utján tizenöt millió lej összegű alapítványt létesített a képzőművészek
megsegítésére. Ennek az összegnek nagyrészét (mintegy íj—1 millió lejt) a MIUSZ
úgy hasznosított, hogy hat hónapra szóló szerződéses megállapodás utján előlegeket
folyósított a festőművészeknek és szobrászoknak napi ellátásuk biztosítására,
tchnikai felszerelés beszerzésére, modelek alkalmazására stb. A fennmaradó összeg-
bő' pedig a MIUSZ a linear a képzőművészeti csoport kiállitáe-án és más vidéki
városok tárlatain íciómériycket, szobrokat és domborműveket vásárolt az állami
intézmények számára
Az Alkotási Alap megteremtése az irók anyagi megsegítését eredményezte.
A MIUSZ b. betűvé tette az i»ót- számára, hogy ellátogassanak az ország ipari központ
jaiba é: •>? önkéntes munkátok pekre és ott huzamosabb ideig tartózkodjanak A MIUSZ
előleget folyósított az Íróknak megírandó müveik befejezéséig és függetlenítette
eket ez időre az anyagi gondoktól.
A tájékoztatásügyi és művészeti m.Misztérium Balceríibeu iidülőnázat avatott
fel az írók számára ahol teljes ellátás, csend és nyugalom, jólfeisterelt könyvtár
várta és várja a dolgozni akaró alkotókat
A nyári szünidőben a MIUSZ nvcj-aliatási akciót szervezett ami lőhet övé telte
az irók és művészek számára hegy kitűnő feltételek mellett az ország legjobb
gyógyfürdőin vagy üdülőhelyein töltsék a szabad águkat.
Mindezek bili a juttatásokban természetesn egyaránt részesültek mind a román,
mind a magyar, vagy ind - nem: etiségü irók én művészek.
Az írószövetség, a Magyar Népi Szövetség és más szervezetek is több
pályadijat írtak ki haladó .‘.zfllfmü müvek megalkotására.
Augusztus '»Évában a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának egy renden te.
Állami őntalcmdijakat létesített, melyeket évenként osztanak ki a rendkívüli jelen
tőségű műalkotások, irodalmi művek, kiemelkedő színművészeti, tánc- és zeneművé
szeti ée. publicisztikai teljesítmények megjutalmazására. A jutalom-dijak összértéke egy

millió lej, Fbbe az összegbe két kt.tszázöúenezer lejes díj és tíz őtvrn»a*r ltját
jutalonidij feplflltotik benne r
f A felsorolás korántsem teljes. Meg kell említeni még, hogy & mindenféle ki
zsákmányolás alól felszabadult alkotó számára a kiadóvállalatok — ?gy oteft-orbán
az A1 ami kiadó román és magyar tagozata, a demokratikus szervezetek egész kul-
turhálózata Mz1oi.lt ja, lmgy müve — nálunk eddig ismeretlen nagy példányszámban
és publicitással — a Ipgjob: feltételek mellett be Is kerüljön kultúránk vérkerin
gésébe, betölthesse feladatát.
Mindenhez hozzájárul inég mint legfontosabb tényez® az az Ideológiai és
erkölcsi egitség ami* a Komán Munkáspárt nyújt a műalkotóknak a párt ízeltem
sugározásáva.1, az. építő bírálat és önnlrálat meghonosításává^ a dolgozó tömegek éa
a míialkotók marxista-leninista nevelésével.
összegezve méltán elmondhatjuk, hogy a szocializmus alapjainak le
rakása szakaszéban a műalkotás és ált; Iáiéin a népi művelődés tárgyi és er
kölcsi feltételei hatalmas Mértékben megjavultak. És ez a folyamat a dolgozók
életszínvonalának növekedésével páihuzamosan állandóan fokozódik, elméiyUI és ki
szélesedik.
A Szovjetunióban a könyvtárak száma a forradalom előtti időkhöz viszonyítva

több mint hatszorosan megnövekedett.
Az új ötéves terv alatt az oroszországi Szovjetköztársaság minden kerületi
100 ezer lön yv lesz minőti városi könygtórban legalább IS ezer, minden gyer
mekkor yvtárban, legalább 10 ezer, minden falusi könyvtárban legalább 4 ezer,
1940-ben az oroszországi Szovjetköztársaság könyvtárainak 11 mllflő rend
szeres olvasójuk volt. így valósul meg a Szovjetunióban Lenin álma, aki a könyv
tárak dicsőségét abban látta, hogy „milyen széles mértékben juttatják el a könyveket
a nép kezébe, mennyi új olvasót nyernek meg, mily hamar tudnak kielégíteni min
den követelményt, hány könyvet adnak ki otthoni olvasásra éz hány gyermeket tesz.
nek rendes olvasóvá,”

A szocialista
Irta:
szináaza íelé P
JÁ N O SH Á ZY G Y Ö R G Y
Alig néhány évvel ezelőtt, egészen a íel- gének ideológiai és művészi szempontból
szabadulásig, amit a szovjet hadsereg ho való állandó a k t í v figyelemmel kisérése és
zóit meg országunk népének, a szinti,íz azt céltudatos irányítása az illetékes miniszté
a szerepet játszotta Romániában, amelyet a rium részéről, valamint a jelentékenyebb
kapitalista országokban ma is játszik. A színházak — köztük a kolozsvári és a népi
csekélyszámu állami színháztól eltekintve, 3 demokrácia teremtette marosvásárhelyi ma
kormányzat sem anyagi, sem erkölcsj tekin gyar színház és legutóbb a nagyváradi szín
tetben nem sokat törődött a színházakkal, ház államosítása, ami egyszerre szemlélteti
csupán azt a negativ követelményt állította kormányunk nemzetiségi kultúrpolitikájának
elébük, hogy tevékenységük — elsősorban demokratikus voltát és azt, hogy milyen fon
milsorpolitikájukon keresztül — ne sértse tos szereoet tulajdonit és juttat a kormány
a fennálló társadalmi „rend“ érdekeit, azaz zat a színháznak, mint dolgozó tömegeink
kenje el e „rend“ belső ellentmondásait, nevelőjének, országunk életében és fejlődé
igazságtalanságát, tarthatatlanságát, igazi sében. A második'kedvező körülmény a mű
problémáit és legfőbb valóságát; a dolgozók vész, erők összevonása, ami nemrégen Kez
kizsákmányolását, a román nép és az együtt dődött meg az önmagukban életképtelen és
élő nemzetiségek elnyomatását s a munkás a joggal megkívánt szinten alul rekadt
ság osztályharcát. kisebb színházak megszüntetésével. A z ilyen
Színházaink gyakorlata azonban nem formán színház nélkül maradt, sőt a szín
állt meg a magában is rendkívül súlyos fel ház, kultúrából azelőtt teljesen kizárt hely
tétel teljesítésénél, mely egymagában ,s ségek közönségét most a megerősített ál
alaDvetően tagadja, meghamisítja és eltor lami — vagy állami támogatást élvező —
zítja a színház igazi feladatát és rendelteté színházak látják el ideológiai művészi tekin
sé': a kö'.öco' ’■'ét i'.-t, tárâda’omfoimá- tetben egyaránt sokkal magasabbrendü,
lást, a valóság feltárását, a hibák megmuta valóban nevelő szórakoztató látvánvosság-
tását s a tökéletesebb, igazságosabb, boldo gal. A kisebb vidéki helységek színházi kul
gabb elet megalapozását serkentés révén, túrába való bekapcsolásában különösen
A feudalo-kapitalista rendben a szinnáz — nagy szerep 'jut egy ujtipusu színháznak,
különösen a túlnyomó többséget képviselő népi demokráciánk teremtményének: a Dol
magánszínház — két lehetőség között vá gozó Állami Színháznak, melynek számos
laszthatott, ha biztosítani akarta létét, mely együttese — köztük sepsiszenlgyörgyi szék
a magánszínházak esetében teljesen a pol hellyel egy magyarnyelvű társulata —
gári közönség pénzén nyugodott. Vagy az járja állandóan az ipari központokat, kis
uralkodó osztály ideológiáját szolgálta s igy városokat és falvakat. A harmadik körül
az elnyomók reakciós világszemléltének mény a léha műfajokat kedvelő polgári kö
harcos szervezetévé vált; vagy a hanyatló zönségnek a népi demokrácia fejlődésével
polgárságnak a pusztulás baktériumaitól párhuzamos háttérbe szorulása és helyénen
fertőzött ízlését elégítette ki (erotikus drá uj, népi jellegű színházi közönség nevt-lő-
mák, malackodó bohózatok, operettek, re dése a dolgozók soraiból, a kormány, a R o
vük), tehát nem ritkán kabaréra emlékeztető mán Munkáspárt, a szakszervezetek és de*“""-
szórakoztató intézménnyé süllyedt. mokratikus tömegszervezetek módszeres
A felszabadulás után országunk politikai, népnevelő kulturmunkájának nyomán. A ki
gazdasági és társadalmi életében megindult csavarodott i’/lésü polgári közönség egész
nagy változások nyomán megkezdődött a séges szemléletű, friss elemekkel való ki-
szirthá'z jellegének és szerepének fokozatos cserélődése lehetővé teszi, hogy a polgárság
átalakulása is. Három körülmény tette e 2 t zsebétől függetlenített színházak valóban a
lehetővé. Először, a színházak tevékenysé- kuliura gócpontjaivá váljanak és selejtes
Ó
polgári látványosságok helyeit ideológiai és — nem n polgári viszonyok reformálására
művészi szempontból tartalmas, értékes buzdít, hanem a polgári csökevények vég
művekkel és előadásokkal tevékeny ténye leges felszámolására serkent, a szocialista
zőivé váljanak a népi demokrácia és a dol társadalom megteremtése és folytonos töké-
gozó tömegek fejlődésének. A prózai műsor letesbitése érdekében. "
szintjének emelése mellett igy vált lehetsé Színházainkat ma c művészet szelleme
gessé például, hogy a kolozsvári Állami Ma vezéríb melynek konkrét példáit nyújtja a
gyar Szinház felhagyjon a sikamlós zenés szovjet szinház és számunkra elsősorban az
bohózatok és silány, érzelgős operettek kul inkább elérhető szovjet hím, A szocialista
tiválásával és ehelyett valóban a népet szol realizmus elmélete és a szovjet színművé
gáló és a kuliurát ápoló Állami Magyar szeiben tükröződő gyakorlaia tanítja meg
Népopera alakuljon nemrégen c szinház itj. útra lépett színházainkat, rendezőinket
mellett. j és színészeinket a múlt és jelen alkotásainak
A színház, amikor népi demokráciánkban helyes értékelésére, illetve újraértékelésére
a nép szinnázává válik, nemcsak eszmei, és megjelenítésére. A marxizmus-ler.iniz-
hanem egyben eredeti, ős; hivatását váltja inus dialektikus materialista valóságszem-
valóra. Azok a kezdetleges szertartások, lélelébő! kinőtt szocialista realizmus mű /é-
amikből a színjáték kialakult, a nép ünnep szclénc-k egyik legnagyobb erőssége, hogy
ségei voltak s a színház a maga nagy fény egységes, tudományos szemszögből, dialek
korszakaiban mindig a széles néprétegek tikus összefüggéseiben nézve és vizsgálva a
gyülekezőhelye voll: a görög klasszikusok művészetet, mindenkor képes a múlt alko
közönségének zöme Athén vargáiból és tímá tásait a jelen valóságához és problémáihoz
réiból állt, Shakespeare nézői legnagyobb átértékelni és elevenen, élményszerüon
részt a londoni mali «Szókból kerüllek ki. ífs maivá avatni. így a múlt-alkotásai, melye
ugyanezek a géldák azt is bizonyítják, hogy ket a polgári színjátszás kiforgatott igazi
a szinház icnykorszakaiban sohasem sza értelmükből, uj jelentéssel jelentkeznek a
kadt cl a valóságtól és annak problémáitól; szocialista realizmus színpadán: a múlt
sőt, mint a üagédiaköltő Euripidész és a nagy társadalmi kérdéseid és harcait mu
komédiairó ÁrisztofánesZ' darabjaiban'tük latják be, közelebb segítve a nézőt a n;n
röződő clcs politikai párbaj szemlélteti leg problémáinak történelmi kialakulásukban
szembetűnőbben éppen legfényesebb kor való megértéséhez.
szakaiban — mint a görög ókorban — tcr E lényegkutató, a valóság tengelyében
vékonyén bekapcsolódott a napi politika álló problémák megismerésére és megoldá
küzdelmeibe is. sára nevelő és ösztönző színjátszás sajátos
Ezen az utón jár ma népi demokráciánk játékstílust követel, a szocialista realizmus
ban a szinház, de még következetesebben, játékstílusát, amelyben öncélú s a játék felü
még öntudatosabban, m ég több felelősség letes értelmezéséből fakadó, külsőségekben
vállalással. Példaképünk nem az antiic szín kimerülő formalista elemek ugyanúgy nem
ház, hanem a modern szovjet szinház, homályosilják el a mondanivalót, mint a va
amely egyértelműen — mindig a haladás lóság jelentéktelen részleteiben való szolgai
irányában — aktiv tényezője az ország és a másolásának szétfolyó, aprólékos mütyür!.éi
nép fejlődésének. Nagyságának és eredmé sem. A szocialista realizmus színpada min
nyeinek kulcsa-« szocialista realizmusban dig lényegében ábrázolja s egyben — a fon
rejlik, mely az antik, renaissance és pol tos és jellemző vonások élesebb kidombor!-
gári realizmuson messze túlnőve, nem «1- tásával, a mellékes' motívumok letömpitásá-
szigctelt problémákat vet fel, hanem dialek val, vagy teljes lefaragásával — J r 1 o 1-
tikus mozgásában és ellentéteiben ábrázolja m c z i a valóságot, ezt pedig csak a való
az e g é s z életet, egymással való harcuk? ban szükséges részletekre szorítkozó, a je
ban eleveníti meg a haladás és tespedés lenségeket és problémákat jelentőségük
erőit, .megmutatja a jelenben a múltat és arányában hangsúlyozó, nagyvonalú játék
jövőt: nemcsak feltárja a hibákat, hanem kal —: s ennek megfelelően, realizmusuk
rámutat gyökerükre is és ugyanakkor m eg ban is nagyvonalú színpadi külsőségekkel
jelöli a hibák kiküszöbölésének útját, mery a (díszlet slb.) — érheti el, amely azonban
tökéletesebb társadalmi rend felé vezet. A természetesen nem nélkülözheti a szük
szocialista realizmus művészete azonban — ségesnek. mert jellegzetesnek ítélt rész
a polgári kritikai realizmussal ellentétben letek legfinomabb kidolgozását és e!-
ROMÁN1A1 MAGVAK SZÓ NAPTÁRA 144

mélyítését. Ezért színházaink szakítani előadás egészének jellege közös munkában
igyekeznek egyrészt a dekadens polgári és egyetértésben alakul ki, nagymértékben
színház különböző formalista áramlatainak hozzá lárulnak az előadás ideológiai és mű
emlékeivel, másrészt a vénhedt naturaliz vészi szintjének emeléséhez s teljesebb egy
mussal. Magyar viszonylatban főképpen az ségéhez. főképen akkor, ha minden sze
utóbbi leküzdése jelent még m'ndig komoly replő résztvesz az előadás minden részleté
feladatot, mivel a vak utánzás e művészete nek kidolgozásában s így a legkisebb szerep
eléggé mély gyökereket eresztett a romá megszemélves:tője is — a polgári színját
niai magyar sz'nházainkban. amint ez ma szás gyakorlatával ellentétben — tökélete
gyar színházaink előadásain — a nem ta sen illeszkedhet bele az együttesbe
gadható fejlődés ellenére — még mindig Néliánv szinház — köztük a kolozsvári
gyakorta tapasztalható, a játékban és szín Állami Magyar Szinház — elvan módon
padképekben egv aránt. próbálkozik e kérdés megoldásával, a kollek
A játék slilusával együtt meg kell változ tív színjátszás megvalósításával, hogy esc-
nia a játék módjának is. A színház szereoé- tenkint, az egyes darabok főbb szereaiőibő!
nek megváltozásával és a szoc'alista realiz — egy rendező vezetésével —- rende/.őkoi-
mus felé törekvés természetes következmé- lektivát létesít, amelv tanácsadó testületként
nyeképen színházaink egyre nagvobb siker segiti a rendezőt a darab előkészítésében és
rel igyekeznek leszámolni a sztárrendszer kidolgozásában Ám a taoasztalat azt mu
rel. a rendeződiktaturával. s a po'gári szín tatja, hogy az ilven kollekiiva nem végez
játszás hasonló káros jel'egzetessége'vel. A
népi demokrácia színházának nem sztárok het ma még teliesértékü munkát, mert
kal, hanem — hogv valóban betölthesse színészeink ideológiai tekintetben — sőt
közösségi hivatását — kiegyensúlyozott, iól nem ritkán művészi szempontból !s — nem
összehangolt, minden izében egyforma állnak még kellő magas fokon A ko’iektiv
gonddal kidolgozott előadásokkal kell kö sziniátszás és maga a szoc:al:s+a realizmus
zönségét vorizania a nézőtérre. A szocia színháza viszont nem válhat valósággá
lista realizmus színpadán minden szerep szinésze'nk magasfoku oolitikai és művészi
egyaránt fontos, mert mindegyiknek sajá felkészültsége és öntudata nélkül. Ahhoz,
tos jelentősége és mondanivalója van. A hogy nagv nevelőfeladatuknak eleget tehes
minden egves szeredben rejlő mondani senek, előbb maguknak kell nevelődniük.
való maradéktalan felszinrehozása -s szi Egyes színházaink kísérletezése belső
lárd összhangban vaió kiegvenl't'se azon szemináriumokkal, dicséretreiriéltó xezde-
ban csak kollektiv színjátszásban lehetséges ményezés, de nincs biztosítva kívánt sikere.
Ám ennek nemcsak az az előnye van, hogy Egyrészt a vegves szakszervezeteknek,
egvik szcen ielen*^ káêct nem másrészt a minisztérium szerveinek — első
nyomhatja el a másikat, hanem ráadásul az sorban a szmházi vezérfelügvelőségöwnek
is, hogy a darabot előkészítő és a próbák — kell kezükbe venniük színészeink intéz
tapasztalatait elemző, feldolgozó közös ményes ideológiát és művészi továbbképzé
megbeszéléseken a szereplőknek és a ren sét, bogy a szinház valóban tel'esen azzá
dezőnek módiuk és alkalmuk van kicserélni váliék, aminek népi demokráciánkban lennie
megfigyeléseiket és véleményüket s taná kell: a valóság megismerésinek küzdelemre
csaikkal segíteni egymást. Az ilyen meg serkentő iskolájává, a szocia'jzmus fejlődé
beszélések, amelyeken minden szerep és az sének fontos rugójává.
Az Ereván-i állami opera- és baletozinház 1983, január 20 án nyüt meg. 15

éves fennállása alatt a színház Szovjet- . egyik legfontosabb kulturközpont.
Jává lett, amelynek munkáját magas művészi és eszmei színvonal jellemzi. A szín
ház együtese 1989-ben 4 színdarabba] Moszkvában is vemlégsz-rrpelt s ez alkalom
mal a sz'nház művészei magas kormány kitüntetésben részesültek.
A Nagy Honvédé Háború alatt az Erevan-I rp ra év haletszinház a fronton
tartót* előadásokat, amelyek során 14 új színdarabot mutatott be. A színház együt
tese a hadikor házakban is rendszeresen fellépett. A népek testvériségének szeUe.
méhen működik a színház akkor, amikor GUnka, Csajkovszky, Rlmszkij Knrszaknv
és más kiváló orosz mesterek zenei remekműveit állandóan műsoron tartja.
ROMÁNIÁI M4GYAR SZÓ NAPTÁRA 145

A SZOVJET FILM
A HALADÁS SZOLGÁLATÁBAN
A Nagy októberi Szocialista
Forradalom után, a szovjet
filmipar — Lenin szavai sze
rint — „a kezdet kezdetinél
kezdte“. A műtermek Jupiter-
lámpiinak készítésétől, a nép
ből kiemelt színészek nevel'-
séig, mindent önmaga erejéből
ke’lett megvalósítania.
Nehezen, botorkálva, óriási
küzdelmek árán, de a helyes
utón indult el az ui szellemű
szovjet filmmar, Kömv’ebb
lett volna ho’lvwoodi mintára
olcsó, sok oé^zt na:tó giccs-
filmekef készíteni, révi sab
lonra uj filmmesét k’tal'lni.
Ez lett volna a könnyebb ellen
állás vona’a. ele uwvanakkor ez
lett volna a helvtelen, károsan befolyásoló a gondolatok s diadalmaskodtak a szocia
ut "s A szövet filmerrberek, az uj szovjet lista realizmus eszméi.
embert’oüskoz híven nem ezt az utat vá A második világháborúból megerősödve
lasztották. Vállalták a harcot, a kezdet sike- kikerült Szovjetunió filmipara ismét ugrás
telenségét, a ne'Uz perceket, a súlyos kriti szerűen haladt előre. 1947-ben a cannesi
kákat; de a szovjet, államhoz méltóak akar filmversenyen a „Kővirág“ első dijat nyert.
tai’ lenni, A velencei Biennaler» a világ összes filmjei
M-tr ebő exportfilm ifeik felfvták a közön előtt a „Nachimov tengernagy“ nyerte a
ség figyelmét az ui művészetre, A szovjet nagydijat. Itt még első dijat nyert a „Hurrá
q i;iUorU<öoru előtt el tavasz“ és „Sz'kl'k akrobatái“ című Kultur
jutottak tengerentúlra Igaz. hogy az arae- film. A Márenszka Lázneban megtartott
ríka: filmtrósztök vezéréi mindent elkövet versenyen pedig, a kitűzött 13 dij közül
tek, hogy bemocskoIUk a szoviet filmeket, hatot szovjet Elmek vitték el.
de minden terror ellen -re, nem s'került el Nikolá.j Cserkászov (Rettenetes Iván),
hallgatatni a közönség s az :vazi műértők Vjerá Márecká.iá (Sátriii tanítónő), V.
hangiát. A „New York Times“ a ho'lvwoo- Druzónikov (KővY-g, a Szibériai föld éneke),
dia1' lA'T-po'vr.Uh ífry foo-adta Állá Tárászová (Nagv Péter cárnője), I.
a „Po'yemkn“ cirkáló megjelenését: „Olt és Kruzskov (Városunk legénye), Támárá Má-
most kezdődik az igazi fl mm "vészel“ kárová (Eskü főszereDlőnője), Borisz Andre-
Igaza vob a lapnak Ott. ahol rövid hóna jev (Uj élet főszereplőié), Násá Záscsipina
pok alatt óriási ipartelepek szüMtek és a (Leningrad gyermekei), Aljósa Ljárszki
szibériai föld pusztaságán városok, gyárak (Gorkij Trilógia gyermekszereplője) szovjet
nőttek, ki a földből ahol a rohamos fejlődés filmművészek neveit ma már az egész világ
sel együtt uj szellemű ember keletkezett, filmközönsége ismeri.
megteremtették az igazi filmművészetet is. Ugyanilyen megbecsülésnek örvendenek
Napról.-napra, a szoviet haza fejlődésé a szövet filmrendezők is: E:sensf.ein (nemrég
nek ütemével egvütt nőtt, fejlődött a szov meghalt kitűnő rehdező, Iván Pirjev (Szi
jet film is. A Szovjetunió Kommunista (bol- bériai föld éneke), Miha5l Romm Ôrose
sevikij Pártjának irányitísával lassanként kérdés), Pudovszkin (Nagy Péter), Csaureü
eltűntek a polgári film hibái, megtisztultak ((Eskü), Mark Donszkoj (Sátriji tanítónő),
1«# ROMÁNIÁI m a g y a r s z ó n a p t á r a
frtusko (Kővirág), Gr. Alexandrov (Volga, zonban 59 uj szovjet filmet összesen iö és
Volga). félmillió ember nézett meg az országban.
Az írók, a színészek és rendezők kollektiv A múlt év legnagyobb sikerét a „K'ívirág“
munkájából született meg a szovjet film című film aratta, amelyet első bemutatása
lenin értelemben- olyan film, amely a nép szá: kor 153.000 ember nézett meg. Az 1948 49-es
mára, a nén érdekében készül, a népi való szezon legnagyobb sikere a „Szibériai tóid
ságot, a nép érzelmeit, gondolatát, a közel éneke“ című filmhez fűződik, amelyet első
jövő láthatárait vetíti. bemutatókor 300.000 ember nézett meg.
A Román Népköztársaság népei is nagyon A mozik, a közönség kérésére, mindinkább
hamar szivükbe zárták a szovjet filmeket. szovjet filmeket követelnek. 1946/47 ben az
Az elmúlt évtizedek sok szemét, valóság ország mozija’ban a havonta lepergeieír
ellenes, polgári filmje után, üdítőként hatot 1200 film közül, 300 szovjet film volt, léhát.
tak a szovjet filmek. Témáik s felvetett 25 százaléka, az 1947/48-as szezonban pe
problémáik egészen közel állanak a mi kér dig 1200 film közül immár 1000 volt szovjet
déseinkhez, a művészi megoldásuk magas- film.
foka, mozgósító erejük jelentős. Éppen A „Sovromfilm“ mindent elkövet, hogy a
ezekben az erényekben rejlik a szovjet fil növekvő érdeklődést kielégítse. Mig a múlt
mek sikere is. ban a legnagyobb filmvállalatok évi 40—60
Hétről-hétre, hónapról-hónapra, évról- kópiával dolgoztak, addig a „Sovromfilm“
évre több nézőt vonzottak a szovjet filmek. ebben az évben immár 700 kópiát kölcsönöz
Míg 1946/47 (szeptember 1-től szeptember ki. Ez a nagy szám teszi lehetővé azt is.
1-ig) a bemutatott 33 uj szovjet filmet H hogy a városok mozgóképszinházain kívül
miiPó ember nézte meg, az 1947'48-as sze elláthatja az Országos Szaktanács mozijait,
a kaszárnyák vetítőgépeit, a
falusi, karaván-mozikat és az
ARLUS mozijait is.
A fenti számok beszédesen
bizonyítják, hogy a szovjet
filmek az országunkban,
ugyanúgy, mint a világ min
den részén, rövid idő alatt
meghódítják a tömegek sze-
retetét. A tömegek tudják,
hogy a szovjet film nem csak
szórakoztat, hanem egyben
tanít is, hogy hatalmas lenyű
göző ereiével a kultúrharc
legszélesebb frontján vívja
küzdelmét a haladó demokra
tikus eszmékért, a békéért és
szabadságért.
A T i f l S2zi S^jY©SeaKa
Grúzia népe emberöltőkön át álmodott arról, hogy egyeteme legyen. Az Ok
tóberi Forradalom megvalósította ezt az álmát. Tbilisziben 3 évtizeddel ezelőtt meg.
nyílt a Gruzia-i egyetem, amely lehetővé tette, hogy Grúzia népének fiai, saját
anyanyelvükön szerezhessék meg magasabb képesítésüket. A szovjeíijataíom alatt
a Sztálin nevét viselő Tbilisz-i egyetem az országnak 13 ezer szakembert adott, akik
10 fakultáson teniilíEk és 33 tudományágban képezték ki magukat. Az egyetem
rektora N. N. Kechoveii, a Tudományos Akadémia tagja, maga is az egyetem hall.
"utója volt. Az egyetemnek hatalmas anyagi bázisa van: a legmodernebbül fel
szerelt laboratóriumai, szertárai, könyvtárai és saját fc-adóvűliaSata van
MAI M A G Y A R SZÓ .NAPTÁRA

A tartományi
kéjnmííuésieU kiállítások
jelentősége
„A művészet problémái, a proletariátus általá egyre féltékenyében őrizték kizárólagossági jo
nos kérdéséhez tartoznak“ — ettől a iehmi elv gukat. így történt, hogy a vidékiek csak a leg
től kai uzolva, a Román M unkáspárt Köz ponti ritkább esetben kerülhettek a Hivatalos Szalon
Bizottsága különös gondot fordít, népköztáisssá- kiállítói közé. Az akkori müvészet-politikanak
gunh művészetének fejlődésére. Ennek a rend negioieóen, ha a művész magyar, szerb vagy
kívüli törődésnek eredményei, azok a tartom ányi más nemzetiségű volt, az is ok lehetett arra,
kiállítások, am elyeket 1948, október és november hogy kizsürizzék. Ilyen soviniszta szemprníok
hónapokban, országunk három vidéki kultur köz mellett a beküldött műtárgynak meg kellett felel,
pontjában, Iasiban, Kolozsváron és Temesváron, nie a „m űvészi“ követelményeknek is. A köve
a Művészeti és Tájékoztatásügyi Minisztérium telmény, am elyet szabtak: a „tiszta művészet“
rendezésében tartottak meg. volt.
Képzőművészetünk történetében ez az első A formákkal és színekkel való zsonglőrősködés,
alkalom, amikor a vidéki művészeket nemcsak tehát a kizárólag szakmai fogásokkal való játék,,
meghívták, de egységesen szerepeltették hivata volt ennek a „m űvészetnek“ a programja. Ez a
los állami kiállítások keretében. Ezeken a kiállí formalizmus egészen az érthetetlenségig torzí
tásokon. Moldova, Erdély és Bánság képzőművé tott „műremekekig“ terjedt. De a látszólag árta t
szei kiállított müveikben, egységes es/.mei tar lan játszadozás mögött a burzsoázia politikája
talommal is jelentkeztek. Ennek az eszmei árta rejtőzött. A polgári képzőművészet „ a politika-
lomnak az egysége, amely Népköztársaságunk mentesség álarca alatt, a monopolista burzsoázia
valóságát tükrözi, egy még nagyobb egységhez: reakciós ideológiájának kifejezője és minden
egesz országunk bontakozó realista művészetéhez uton-módon a dolgozók kizsákmányolásának és
csatolta a vidéki képzőművészeket. elnyomásának rendszerét igyekszik igaz dili“ —
Mit jelentenek a tartományi kiállítások, az Írja Kernen ov a polgári művészet hanyatlásáról
abbó' az összehasonlításból is kitűnik, a mit az szóló tanulmányában.
egykori „vidéki m űvész“ helyzete m utat a maié
val szemben. Elképzelhető, hogy milyen arcot vágtak volna
az ak t őri Állami Szalon urai, ha a tárgyában és
Régebben, amikor a művészet is a politikai kifejezési eszközeiben ma bontakozó realista mü
reakció szolgálatában állott, a „vidéki“ jelzőt vek v-.lamelyike került volna eléjük. Bizonyára
megvetéssel ejtették ki azok, akik a miniszté mint a közízléssel ellenkezőt utasították volna
riumi szubvenciók kizárólagos élvezőiként azt vissza. És igazuk lett volna. Mert a „közt“ an
festették, szobrászkodták, ami a földesúri és nakidején az iparmágnások, a bojárok, a felső
tőkés ízlésnek megfelelt. Ezek a „m űvészek“ és tízezer hisztérikus uriasszonyai, a kávéházi in
„m űtiiiikusok“, a rothadó polgári m űvészet kép gyenéiül» és a hasonlók gyülevész hada képvi
viselőiként határoztak meg, hogy a hivatalos selte. Ezek kétségtelenül megvetéssel húzták
szalonokban kik és mit állíthatnak ki. Az akkori volna el orrukat, ha a kemény munkában ábrá
körülmények között, am ikor a kép vagy szobor zolt városi és falusi dolgozók megörökítését lát
csak egy igen vékony tehetős réteg „élvezetére" ják. A realista ábrázolásnak az a hátránya is
készült, még az sem volt elegendő, ha a vidéki meg lett volna szeműkben, hogy az éle* va'óságát
képzi művész szolgaian behódolt a fővárosi kö adja. A bányák mélyén csákányozó, vagy a resi-
vetelményeknek, A polgárság elszegényedésével ca' kohók forróságában dolgozó munkás k erőfe
a „művásárlók“ száma annyira lecsökkent, hogy szítésé» meg’elenitő képekről feléjük csíp ett
azok i. fémjelzett „művészek“, akiknek határozó volna a v eríték szaga, amit parfömö® zsebken
szavuk volt, a konkurenciától való félelmükben, dőikkel sem tudtak volna ellensúlyozni. Térné-

szetesen az a k k o r i valóságban néni születhet tnek munkásai, a hivatalok dolgozói nagy szám
nek volna meg a m a i képek. Éppen ebben külön ban látogatták. A dolgozó osztály eme vonzal
bözik a most bontakozó realista művésze mának alap,a az volt, kogy a kiállításokon
tünk azoktól a realista korszakoktól, amelyeket a azzal •. \alosággal találkozott, amely néki a leg-
m űvészettörténet ismer. A különbség, hogy a beirnsőhb ugye, ő maga alakítja ezt a valóságaot,
mi realista művészetünk Népköztársaságunk önmagára és munkája eredm ényére ismert benne.
uj életét, a Román Népköztársaság valóságát tu Ez az érdeklődés egyúttal újabb bizonyítéka a
krözi. munkásosztály kulturszeretetének, am elyet a pol
* gári társadalom reakciósai tagadtak es osztály-
A nálunk régi és a kapitalista országokban mai ara muh idején elnyomtak. A vidéki képzomü-
munkás realista ábrázolása olyan, mint amilyen vé>ztti kiállításokon újólag bebizonyosodott, hogy
nek Käthe Kollwitz mutatja őt rajzaiban. A mun a munkásosztály kulturszeretete, akkor nyilvánul
kától elsényvedt, a kizsákmányolás igazságtalan meg tcLes nagyságában, ha művészetben az
sága eilen lázadó, a jövő bizonytalansága miatt egtsz aoigozó nép célkitűzéseinek szolgálatában
I-aserű ember. A munkásanya az éhhalálra Ítélt állított m űvészetre ismr
*
gyermekét féltő, sirató asszony. A munkás-gyer
mek színtelen, koravén emberke, akinek augcl- A most bontakozó io..lista művészetünknek,
köros testalkatán, csontos arcán ott a tüdővész még nagr feladatokat kell megoldania. A kiáili-
jegye. Realizmus volt, m ert ez volt és ez most is tásoKon felsorakoztatott müvek, még nem é:*n*ik
a kapitalista országokban a munkás-valóság. Népköztársaságunk ui élmény, nyagban gazdag
életének sokoldalúságát, még nem tudják min
Népköztársaságunk művészének realizmusa
denütt megfogalmazni a valóságunk által felvetett
másként mutatja a felszabadult dolgozó emoert.
kérdéseket, még kutatják, azt a művészi formát,
Arcán a céltudatosan és önmagának termelő mun
amely országunk dolgozóinak értelm ét és érzel-
kás büszkesége világit. Ez a céltudatosság odáig
mé- megragadni a legalkalmasabb.
terjed, hogy a kizsákmányolás korszakában s"-
A polgári művészet örökségéből a formalista
hasem ism ert lendülettel a termelőversenyig he
eiemek még feltűntek a kiállított müvekben. A
víti. A cél pedig, amelyet elérni akar, a keserűség
-ealista ábrázolás kifejezési formája utáni killatát.,
minden nyomát eltüntette arcáról, hogy azt a cél
jában, a szocializmusban való hitének optimiz a legváltozatos' bb módon nyilvánult meg, a képe
ken, szobrokon. Az impresszionizmus, az expresz
musa foglalja el. Mindezekben az uj jellegzetessé
gekben a munkásnő a párja és legfeljebb m,nt szienizmus, vagy a naturalizmus elemei egyu-ánt
fellelhetőek voltak. Ds mégis, sem a formalizmus-
any a kinál megkapóbb motívumokat. Akkor,
•imikor a munkás-gyermekkel találkozik, aki a
napközi otthonok egészséges levegőjében nevel
kedik, vagy a munkásifjuval, aki izmos és vidám
Ígérete a közeljövőbnek. Igen, a régivel szemben
í z is realizmus, haladó valóságunk, a Román Nép
köztársaság realizmusa.
A Tartományi Képzőművészeti Kiállításokon
felsorakoztatott müvek nagy része, ezt az ui
valóságot adta vissza a művészet megjeleniír
ereje vél. A müveket, egyazon erő hozta létre
min* a valóságot, am elyet tükrözik. A képeit és
szobrok jelentős része, annak a felvilágosító műn-
kának az eredményei, annak az eszmei tartalom
nak a kifejezői, amelynek nálunk a Román Mun
káspárt a hordozója. A marxi-leninrsztclini tanok
ismerete tette lehetővé a vidéki művészeit szá
mára js, hogy egységes és zárt oszlopban mene
telje! ek együtt, a nép szolgálatába állított művé
szerért.
Ez a nép szolgálatába állított művészet őszinte
visszhangra talált a vidéki városok dolgoz rmál
A tartományi kiállítások termeit, a gyárak, fize SZŐeiYI ISTVÁN Tutajosok
ROMÁNIAI MAGYAR SZŐ NAPTÁRA 149

tó!, mint öncélúkról, sera a polgári m űvészet kim eríthetetlen és sokáig elnyomott erőf » -á-ból.
többi örökségeiről, mint uralkodóakról nem lehe- a dolgozó nép soraiból jelentkeznek, tovább
(®tt beszélni, m ert ezek a formai elemek a kiál művelhetik magukat. A tartom ányi kiállítások
lított műtárgyak eszmei tartalm ának alárendelve, során is sok olyan fiatal tehetséget fedeztek fel,
feloldódtak, mondanivalójuk határozott realizm u akiknek a m űvészeti intézetekben való oktatásá
sában. i ról az állam gondoskodik. Az állam mellett a
A további fejlődésre, nemcsak a kiállításra szakszervezetek és a többi tömegszervezeteK vol
kerülő müvekben jelentkező egészséges realista tak vásárjói a kiállításoknak. Az állammal és a
irány a biztosíték, hanem az egyre haladó való töm egszervezetekkel, a dolgozó nép jelent meg,
ság is, amelyet országunk munkásosztálya ionnál mint képzőművészetünk támogatója, hogy végleg
és a Román M unkáspárt tanítása, amely a m ű elfoglalja a „m ecénás“ polgárság helyét, aki a
vészt énnek a valóságnak a m egértésére neveli. művészetből sötét céljai érdekében fegyvert ko
Azonban m űvészetünk nevelőjének, a Román vácsolt. _
Munkáspártnak eszm ei segítségén kívül, az állam Ugyanúgy, mint társadalmi fejlődésünkben, a
anyagilag is segítséget nyújtott a kiállított m ű művészi fiben is a Szovjet-Unió, a Szocializmus
tárgyak megvalósításánál. A kiállítók közül e g y e Országának hatalm as tapasztalatai vannak segít
seknek a gondtalan m unkát az állami előleg tette ségünkre. A szovjet művészet céltudatos mun
lehetővé, am elyet a képzőművészeti alapból fo kája a szocialista realizm usért, és megvaiósitásaj
lyósítanak havonta. A szobrok és képek közül útmutató tanulságul szolgál számunkra. M. Gus
több a nemzeti munka telepeken született meg, szovjet esztétikus a „M űvészet és Kommunizmus“
ahol alkotóik mint az állam vendégei tartóz cimü tanulmányában a következőket írja: „Az
kodtak. Októberi Szocialista Forradalom viiágtörténel-
A kiállításokon is az állam jelentkezett, mint a mileg is legnagyszerűbb, legjelentősebb u e d -
legfőbb vásárló. A Bánság-Tartom ányi Állami ménye, — a szovjet ember és annak uj gtík'.ia.
kiállításon például, az ott szereplő 92 műből, 21-et E zéu. a mi művészetünk is amely egy uj valóság
vásárolt meg. A tehetséges művészeket rendelé uj emberét a realista szocializmus tükrében visz"
seivel is támogatja az állam. Ilyen rendelést ka szaverve alakítja, a leghaladóbb művészet.
pott az ország 12 festője, ez év elején. M indegyi Ennek a művészetnek, — a világ legelöreliaiu-
kük két-kéí nagytérfogatu portré festésére, dott m űvészetének — az útját követni, a saját
melyek országunk történelm ének s munkásmoz országunk valóságát ábrázolva, az a feladat,
galmi múltjának hőseit ábrázolják. amelyet a Román Népköztársaság művészei ön
Az állam gondoskodik a művészeti erők után maguknak m egszabtak.
pótlásáról is. Azok a fiatal tehetségek, akik a
1 3 0 KOMÁM aj MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

Száz éve Etelt meg
PETŐFI SÁNDOR
1949 julius 31-én lesz száz éve annak, hogy
nyomtalanul eltűnt a fejéregyházi síkon. Jeltelen
s ir ta r fekvő teteme felett „fújó paripák“ ezrei
szágulátak már el azóta, teste eiporíadt, elve
gyült az erdélyi föld humuszával, «melyen békés
egyetértésben élnek együtt a román és magyar
dolgozó tömegek.
Nem ö volt az egyedüli, aki több mint egy é v '
szazaddal ezelőtt harcolt a szabadságért, de
egyike volt azoknak a számra kevés harcosok-
• n«k, akik túl koruk időszerű kérdésein, a messzi
jövendőbe mutattak. Nem abban az értelemben
veit költő, ahogy a polgárság szerette volna lát
ni a költőket. Nem csak színes és zengő szavak
mesiCie, hanem szabadságharcos, akinek kezében
a full fegyver volt s a dolgozó nép soraiban
küzdve, vívott vele a népelnyomó kevesek ellen.
Tgé: ezért időszerűek mindaddig, amíg bárhol a
világon elnyomók és elnyomottak lesznek s amíg
a népek el nem jutnak a „szent világszabadság“
í apfé yes csúcsaira.
Feíőfi nem alkudott. Nem érte be félmegoldásokkal, am ikor a nép ügyéről volt szó. Nem
akart csak azzal megelégedni, hogy a dolgozó nápíömegek segítségével a középosztály eltávolítsa
az ország konnányrudjáíól a földesúri uralkodó klikket. Nem cs«k azért küzdött, serkentett és
buzdított, hogy a nép rázza ie magáról a királyi jogarban megtestesülő zsarnokságot, bánéin
azérf, hogy maga a nép legyen ura sorsának. A teljes szabadságot igényelte a többség szám ára:
a váf os' és falusi dolgozók teljes szabadságát.
Senki sem szerette úgy a hazát, mint ő, aki a világszabadságot hirdette. Senki sem
szerette úgy népét, mint ő, aki a népek testvériségéért áldozta életét, Kimondta °s
egész életművével példázta, hogy nem szerelheti igozán saját népét az, aki nem lartja
tiszteletben más népek jogait s aki a nemzeti függetlenségért folytatott harcot, nem
köti elválaszthatatlanul össze a kenyérért, feléért, a szólás- es lelkiismeretszabadságért,
a jólétért folytatott küzdelemmel.
A szabadságot elválaszthatatlannak tartolta a jóléttől s tudta és hirdette, hogy ezt
a kettőt csak maga a láncait szétszakító nép ti:d|a megvalósítani. Ki merte hát monda-o
és vállalta érte a kizsákmánvolók és fullajtáraik, az ólhuz.ifiak minden iá " i1mat, hogy
„haza csak ott vau, hol jog is van'“. A dogozók vallomástétele ez, a milliók igazsága,
amit politikai gyakorlattá éppen a dolgozók érdekeit legkövetkezetesebben védelmező
kommunista pártok alkalmaznak szerte a világon.
Kérlelhetetlen volt az elvi kérdésekben. Ebben a magatartásában is néphüsége dom
borodott ki. Ebben a vonatkozásban sok figyelmeztetése még mindig fr:ss számunkra
is, jóllehet a mi életünkben — a népi demokratikus országokban — a Szovjetunió se
gítségével megvalósult és túlhaladott dolog az, amit egy évszázaddal ezelőtt célként
megjelölt. Elvi következetességét azonban meg kell szívlelnünk nekünk is, amikor most
elért vívmányainkból kiindulva, ujabh győzelmek felé ,:a1ad"” k.
Nem szabad lebecsülni az ellenséget. E rre figyelmeztet Petőfi szelleme. Nem elég
csak megteremteni a szabadságjogokat és azoknak intézményeit. Gondoskodni kell arról

is, Hogy as aj tartalmú élet vesetői mindenütt uj emberek legyenek. A Batthyány-lcor-
mány félmegoldásait bírálva mondja ki: „ ...v a g y egészen uj emberek kellenek
hozzá (t. i. a vezetéshez) vagy a régieknek egészen ujjú kell születniük és ez nagy rit
kaság". Nem véletlen tehat, hogy a nép nevében és érdekéért erélyes tisztogatást kö
vetelt a közélet minden területén a nép ellenségeinek teljes felszámolására. A nép nem
lehet nyugodt addig, amig ellenségeit végképpen meg nem fosztotta annak lehetőségé
től, hogy újra nyakára rakhassák az elnyomás igáját. Ezt nemcsak belföldi, hanem kül
földi vonatki zásban is értette.
Vallotta és hirdette, hogy a szabadság oszthatatlan. Nem elégséges csak a saját
országod és néped függetlenségéért és szabadsagáért harcolni. Nem lehetsz közömbös
inás népek szahffdságtörekvései iránt m'ndacdig, mig bárhol a világon élnek és halnak
a szabadság, a haladás ellensései. Tudatosítani kell a népben az ellenség elleni harc
szükségességét. Nem szabad lekicsinyelni, vagy sovinizmusból megbocsátani, azt, ha bár.
ki is más népek elien uszít, kizsákmányol. Mozgósítani kell a tömegeket az ellenség
elleni harcra s egyszerre kell három arcvonalon küzdeni: ha kell fegyverrel a népek
ellenségei ellen, építő munkával a dolgozok jólétéért és az igazi tudomány és művészet
megmutatásával a sza! #J szellemiség megteremtéséért.
Gyulölte az elvi következetlenséget s nem árt idézni sok még mindig tévelygő ér
telmiségi felé Útmutatását:
„Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vizén át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját!
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad.
Hogy inig a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ö árnyék alatt!“ 4
Petőfi nemcsak hitte, hanem tudta is — mert bízott a nép eltipnrliatatlan erejé
ben —, hogy eljön az idő, amikor a dolgozók lerázhatják magukról a kizsákmányolok
rabláncait s a társadalomban, a hazában, a költészetben, a politikában, a nemzetgazda
ságban a maguk kezébe veszik sorsuknak irányítását. Már akkor, amikor még csak esi
rajában kezdett kibontakozni ez a napjainkban szárbaszokkenő szabadságvágy, látta
hegy ezé az erőé a jövendő. Semmi sem állíthatja meg Htjában a fejlődést, amely a vi
lagszabadság felé lenditi az emberiseget, amikor majd a „bőség szarujából mindenki egy
formán vehet“ . És amikor mindenütt a világon beteljesedik jövendölése, eljön a rend
szer, amely lehetővé teszi, hogy „minden szögletig eljusson a nap s a tiszta levegő“.
Ezt a rendszert ép:ti lendületesen tovább Népköitársaságunk és a népi demokrá
ciák országainak népe. Feltartóztathatatlanul megy tovább azon az utou, amely egyenes
folytatása Petőfi aljának. Effelé az irt felé törekszenek azok a népek is, amelyeket
még rabigában ta rt az imperializmus: a tőkés kizsákmányolási rendszer haldokló zsar
noksága. A világ népei a Szovjetunió népeinek példáját tartják szem előtt ebben a
karéban. . \
Petőfi Sánd or halála után közel egy évszázaddal „érte. meg“, hogy költészete, meg-
bemisitatlan élelmüve valóban és teljesen a népe legyen A munkásosztály harca révén
leheplt azzá s Petőfi igy jön velünk tovább az utón, amely kemény harcok közepette s
*“ J A
A segesvári
V-'gy kaletről
»
Éjjel köd ülte meg a Nagvküküllő völ v a r o k r a , v a g y n y a k u k a t n y ú j to g a t v a k é m
gyét. iNedves, gomolygó sötétség terült el le lte k a p atak p a r tjá r ó l S e g e s v á r le ié .
a dombok közé. l ovasok, szekerek, gyalo — Jobb id őn k is le h e tn e , — m o n d tá k a
gosok vonultak a sűrű Darában, imbolyogva tü z é r e k és a S á r p a ta k hídjára ü lv e , p ip á ju
törtek előre az éjszakában. A Kerekek csi kat tó m .ö d té'-
korgását, lőcsök zörgését patkók dobogása N em so k á ra b á ro m férfi Jött ki a S ő r h á z
kisérte s az egyhangú zenét egy-egy álmos k o r c s m a u d v a r á r a . K ét tisz t *s e g y c h iJ .
kiáltás, kocsisok nógatása törte csak meg. M e g á llta k a h o s s z ú , m a g a s t e le jő épület
B^m tábornok érkezett néhányezer em e lő tt.
berre) Kereszttúr felől. — B em h a r a g u d n i f o g , — s z ó lt a z e g y ik ,
Valami házak közt megtorpant a menet. e g v k ö p e n y e s, n a g y k a r d ú ő r n a g y .
A lovak az előző szekér Tarának szaladtak, — Megparancsolra, Kereszltúrt várj rá!
álmos gyalogosok nek'mentek a szekerek — aggodalmaskodott a fiatalabb tiszt.
nek, lovaknak. Mindenki megébredt. — Megparancsolta s mégis itt vagyok
— Hol vagyunk, te? —' kérdezték. — felelte a feketeruhás civil s hatalmas
Fene se ismeri ki magát ilyen sötétség homlokáról hál rávetette lobogó haját. —
ben. Mégis az okosok hamar kisütötték, Éjjel, az úton magvaráztátok, hogy most a
hogy Fehéregyházára értek. leszámolás következik. . . . A végső. . Nem
— Segesvár alatt vagyunk, — mondták. barátaim, innen Petőfi nem hiányozhat ik'
— Holnap megütközünk — tudták mások. S állt felvetett fővel, hegyes szaká'a és
— Nem holnap, még ma, mert már hol szúrós tekintete élesen vágott a tisztek
nap van, élfél elmúlt — tréfált az egyik. felé.
— Július 31 -ét is megértük — fohászko Az őrnagy karonragadta:
dott valaki álmosan. — ....c s a k augusz — Gyere, Sándor! Menjünk Bemhez,
tust is megérhessük! apádhoz!
Sokáig álldogáltak. Nagy zajjal *ör1 elő
valami apró kocsi és néhány lovas, nehezen
nyitottak .utat nekik. Talán Bem ment előre
tisztjeivel az előőrsökhöz.
Lassan virradni kezdett. Szürkébe najiott
a feketeség s nemsokára fehér díszletként
villantak meg a ködben a házoMalak Ki
világosodott, de nem derült ki A pára fel
szállt és ólmos felhők terpeszkedtek a völgy
felett.
Egyszer azután minden megmozdult. Lo
vasok nyargalásztak, tisztek, tisztesek kia
bállak. A szekerek megfordultak s vissza
húzódtak a falu kereszttúli kijáratához, a
századok meg Segesyár felé indultak-
Előrementel- egészen a Sárpatakig. Az apró
ér a déli dombok felől szaladt a Kü'küüő
felé. Füzesei, bokra; közé húzódtak a csa
patok. Ahol az úi elhagyta a falut, a patak
hídja köré ágyukat raklak.
Nemsokára minden elcsendesedett. Álmos y
emberek feküdtek a szekerek közé, az ud »etfif! rojzű Bem iábernokrő!
ROMÁNIA* MAGYAR SZÓ NAPTÁRA t53

— Hiszen megbocsát — kacagta el ma más. El nem énekelt énekek, el nem zengett
gát a tisztecske is, — Ha meglát, ismét szózatok feszítenek, égnek . az indulataim
megölel s [iának nevez. ban, 1 ordán asszony vár rám és gyermek.
A házak közt, a dombok felé mentei;. De mondom nektek, hogy ha kell, dögöljünk
Kiértek a kukoricatáblák közé, lassan bak ide, ebbe a völgvbe, ba ezzel csak egy lépés
tattak az embermagasságú szárak közé sel is közelebbvisszük a népet, a világot a
tört ösvényen. Az őrnagy kardia végével szabadsághoz! s,
fűszálakat csapdosott, a fiatalabbik füíyö- — Ha mi idedögüink, akkor vége a sza
részett. Azután kiértek az első síkon hú badságnak Európában, hiszen te mondtad
zódó legelőre. Megfordultak, némán tekin — vetette közbe az ifjú tiszt.
tettek visszafelé. Alattuk a falu, mögötte a — A cár hatalma végtelen, embere annyi
széles völgy s szemben a sárgás, szakado százezer, amennyi századot számlál Kos
zott erdélyi dombok. A délétől ti nap nem suth, — duplázott rá az őrnagy.
törte át a felhőket, de melege áttüzel! raj
tuk s langyos, bágyadt derű ülte meg a — S még akkor is, így is — dobbantott
tájat. a feketeruhás. — Elpusztulunk, hogy az
A feketeruhás tűzbejött: “unokák ne felejthessenek és emlegessék: a
— Nézzétek, barátaim, nézzétek, müven szabadságért haltak meg, Elpusztulunk,
békés a természet Érzitek, meleg párát hogy hírünk feltámadjon a szabadsággal.
lehelnek a felhők s a dombok: Milyen Ígé A cár sem isten s az a nép, amelyik most
retes, milyen nagyszerű lehetne a világ! á túlsó erdőben leselkedik s a zsarnokság
— Óh, természet, óh dicső természet parancsára reánktör, barátaim, az oroszok
Mely nyelv merne versenyezni véled! — se tűrnek örökké!
deklamálta hirtelen a fiatalabb tiszt. Az őrnagy felkacagott:
— Hagyd, elhallgass! — riadt rá a — Álmodozol, Petőfi! Forradalom Orosz
feketeruhás. — Azt máskorra írtam, ide országban? Inkább azt is elhiszem, hogy
nem talál. Most a világ minden nagyszerű emlékoszlopot állítanak nekünk ezen a
sége jajszót csal a kebelből. Ott túl, Seges m ez ő n ... Ogv-ám,' fiacskám!. . .
vár előtt a cár serege, a zsarnoki ellen s mi S vitatkozva mentek tovább, egészen a
itt alig néhányan . . . Néhány ezeren . . , és
senki több sehol. Egész Európában leverték
azokat, akik szabadságért, respublikáért
harcoltak.
Az őrnagy lemondóan legyintett:
— Éretlen még a világ ezekre az ".sz-
mékre. Az embereket tevelni kellene.
— Elhallgass! — rikoltott a feketeruhás.
— Elhallgass, ha mondom! liven gondola
tokkal mennél a döntő csatába? Nem a
világ éretlen, hanem a zsarnokok igen ha
talmasak még. A cár, a császár és rettene
tes szolgáik, a butaság, kapzsiság, gonosz
ság fejedelmei hitetik annyira a világot,
hogy egy honvédőrnagy is a nép éretlensé
géről beszél. Pedig a nép tudna, szeretne
élni. Barátaim, látom a világ szépségét s
ezerszeresen gyűlölöm azokat, akik ma
guknak őrzik a szép világot s százezersze
resen azokat, akik a zsarnokságot védik'
Az őrnagy magaelé meredt s ennyit kdeit
keserű keményen, de ezzel indult is már
— Hát ezért a szép életért mi talán ma
megdögölhetünk. . .
A feketeruhás utánakapott.
— Idefigyelj! Ismertek tói. Szeretem az
életet, lázasabban, -teljesebben .mint bárki Petőfi Sándor könyvtárából
1 5 4 ROMÁNIAI MAO VAR SZÓ NAPTÁRA

Kápolna-dombig. Házikó állott néhány ha ditotta valaki.
talmas fa között, Bem generális tárgyalt — Kereszttúrra, Kereszthír fe lé l... —
előtte tisztjeivel. ezreket.vitt ez az utolsó reménység. Bem
— Petőit! — jelentett halkan az egyik serege szétszórva, széttörve futott a tál*
táborkari beosztott. erő elől.
Bem gyorsan az érkezők elé bicegett Petőfi nem mozdult.
Megölelte a feketeruhás alakot, hosszan Mind kevesebben szaladtak át a hídon.
szorongatta s korholta, hogy miért nem Hgv lovas kantárját rántva torpant meg
engedelmeskedik. Petőfj mellett.
— Most pedig tájékozódjék, kedves fiam — Lengvel doktor! — ismerte fel a költő.
s menjen azután a szekerekhez, a kereszt- — Mi' hír?
túri kijárathoz! Mi meghalhatunk, de a
— Jöjjön velem, — felelte az orvos. —
nemzet költőjének élnie kell!
Bem is Kereszttúr felé igyekszik a kocsi
Petőfi nem felelt, csak nézett dacosan jával. Itt mindennek vége már. Jöjjön!
magadé. Alig figyelt később is az udvarias
alezredesre, aki a dombocska pereméről Petőfi megfordult, először a ló mellett
lépkedett. Siessünk! — mondta a lovas
magyarázta a helyzetet Ott szemben, a
és jobbra-balra tekintgetett. — Átkelhet
fenyvesben, rejtőzködik Skariatin cári ge
nerális lovassága. A fák között megcsillan nek a Kükiillőn, elénkvágnak. s keresztezik
utunkat. . . Gyerünk!
nak a lándzsahegyek. Az erdőcske melleit,
— Fogódzók a kengyelbe!
jobbra facsoport. Parasztok mondjáhv hogy A ló ügetni kezdett. A költő félkézzel a
ott a muszka generális. A mieink a völgy nyerget ragadta, másik kezével a kengyelbe
ben ülnek, a patak partján. Az orosz gya kapaszkodott. Hosszú, nyújtott ’épésekkel
logság az átelleni patak, az ördögárka ugrándozott. Átrohantak a falun, már a me
partját szállta meg. zők közt futottak. Most emelkedni kezdett
— És a Küküllő felé mi van? — kérdezte az út, a bitnyi koptatóhoz értek. Lengyel
hirtelen Petőfi' . • doktor idegesen csapkodta az állatot. —
Siessünk! Siessünk1 . . . — Megsarkalla a
— Mikor ütközünk? habzó lovat, az megugrott s vágtába kez
— Bem nem döntött m é g ... Bizonnyal dett. Lengyel lenézett, magamellé. Petőfi
hamarosan. már nem volt az oldalán, lemaradt. Vissza
tekintett. A költő az út szélén üldögélt, fejét
Dél lett, mire az ágyuk megszólaltam.
Fehér gömböcskék keltek a dombok alján s magasra emelte, mint aki friss levegőt
bömbölve, sivítva szálltak a golyóbisok. A keres.
föld remegett, a fák levelei rezegtek, füst, — A domb fejjé, menjen a dombra, a fák
hang. döbbenet hullt a völgvre. Hej, meg közé! — kiáltotta az orvos. Felért a tetőre.
ébredtek most az éjiéi még fáradt emberek. Visszanézett. Feketeruhás férfi rohant
Mindenki készülődött, lovak kapáltak, ka egyedül az úton. Szétnyílt kabátja úgy ver
tonák köpdösve fogaökoztak. desett, mint két törött szárny.
Fél öt felé a Sárpatak hídján ellőtt. A Többet nem látta ismerős tanú. Meg
Karfára dőlt s mereven tekintett előre. A ölték? Megölték, de verse, tanítása szárny-
térségen minden kavargóit, lovasok szá rakelt s győztesen száll mindenütt, ahol
guldoztak, porfelhők keltek. Három lépés szabad emberek élnek.
nyire a hídtól, egy vastag fűzfa tövénél Ott is, ahol a cár katonáinak ükunokái
ágyú bujt meg. Ontotta a tüzet. Majdnem kiharcolták szabadságukat s itt is, Petőfi
kiugrott helyéből a híd minden dördülésre. népeinél, ahová éppen ők hozták el a fel -
Apró tüzér szökött az ágyú mellől Pető szabadulást. >
fihez.
Szalad a balszárnyunk! — kiáltotta.
N e m so k á r a a z á g y ú v a l is in d u lta k \ issza-
íelé.
— Hátrább megyünk! Jöjjön velünk!
Petőfi vállat vont. Mffradt.
Lovasok, emberek rohantak át a hídon.
— A Küküllőnél is menekülnek!... — or-
IMXMANJAi H A ß * A li S # 0 N A P I R A
A nép nevében
Még kér a nép, most adjatok nck'!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép.
Ha Sóikéi és nem kér, de vesz, ragad ?
Nem haiti ttátok Dózsa György Ivrét ?
Izzó vas trónon őt e'égetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ngy v'gyázzatok :
Ismét pusztíthat e láng rajtatok !
S a nép hajdan csak etd elt k’vánt,

M!ve!hogy akkor még állat vala ;
De az á1albd végre ember lett,
S emberhez 'tl:k, hogy legyen joga
Jogot tehát, einberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrutabb b'lyeg
Isién teremtményén, s ki rá sü ti:
Isten kezét el nem kerülheti.
S nvert vagytok ti kiváltságosok ?

M éri a jog csupán ti nálatok?
Apa;íok meg érzék a hazái,
De rája a nép-'zzadás csorog,
M't ér, csak ekkép szóink itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a fö'ciet k'hányja,
A nvg fedíinik az arany e r e ...
S e kéznek nincsen semmi érdeme ?
S ti, kik váltjátok olyan gőgösen:

Mienk a haza és mienk a jog ?
Ha átokkal mit íem’étek vájjon
Ha az ellenség ütne rajtatok . . . ?
De ezt kérdeznem ! engedeimet kérek,
Majd elfeledtem győri v’tézségtek.
M kor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott ?
Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, ad iátok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eldől, ha nem nyer uj védosziopot.
Az a kotmánv r zsJja a ( étek,
Töviseit a nép közé vetetek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek v'ssza a tövis felét!
Még kér a nép, most adjatok neki;

Vagy nem tudjátok: m'ly szörnyű a néo.
Ha tö kei és nem kér, de vesz, ragad ?
Nem hallottátok Dózsa Gvörgy hírét ?
Izzó vas trónon őt elégetétek,
De szellemét a íiiz nem égeté meg,
Mert az maga t ű z . . . úgy vigyázzatok'
1-sniét pus/óthai e láng rajtatok!
■ ! ü’i,. - » (PEST)
-f
P ető fi v e r s e ; A n é p n evében az eredet? k é z ira tta l
1S € ROMANIA! MAGYAR SZÓ NAPTÁRA
)
Irta - //agy István
‘ A nyolc közül az egyik már egy hete kigondolta, hogy s mint lehetne a gépterem hosszában
leiszerelt négy gépet nyolc ember helyett öt márkással megdolgoztatni. Három szedegető adogató
munkás munkabérét takarítanák meg, ennyivel olcsóbbodna a termelés. Üzemük megnyerhetné a
versenyzászlót. Az ö neve pedig belekerülne az újságokba s mindenki megtudná, él a világon egy
Csontos P éter nevű segédmunkás is, aki nem pusztítja hiába a Népköztársaság drága kenyerét, ha
nem szaporítja. Ha arra gondolt, hogy még a fényképét is kinyomtathatják, a szivét ijedt öröm járta
át, tervével még sem m eri előállni. Halogatta egyik napról a másikra, Félt attól a három embertől,
aki az ő találmánya miatt fölöslegessé válnék a négy gép között. Családos munkás volt mind a há
rom. Már évek óta cipelték a iát egyik gépről a másikra, nyelték a port s amióta versenyre hívták
ki a többi gépek és más famegmunkáló üzemek munkásait, valósággal vesenytfütnak a gépekkel
Mit mond nekik, hol dolgozzanak ezután? Nem nidott erre a kérdésre megnyugtató választ írlálnl,
Pedig legelső sorban saját magának lett volna szüksége megnyugtató szóra.
A három segédmunkás közül ő leit volna az egyik, amelyik elveszítené munkáját, ha kigondolt
újítását megvalósítják a négy gépen. Az ő adogatrmnnkálát is gép végezné azután. Hová megy há
rom gyerekével, ha nem tudnak más munkát adni? F.zért a három kis porontyért nyelte eddig a
gépteremben kavargó kesernyés gyantás port. Mit nyeljen és hol nyeljen, ha hármujtik helyeit csúsz
tató vályúk viszik ezután egyik harsogó géptől a másikig a megmunkált fadarabokat? Úgy ahogy azt
ö kigondolta és milyen szépen.
Azóta törte ezen a fe'ét, amióta a gépterem faláru a régi parancsoló felírások helyére az
került: „Legértékesebb töke az ember". „Védőké sziilékek nélkül tehát nem dolgozunk". A másik
falon meg az állt a régi igazgató ideiében, hogy büntetés terhe mellett tilos a dohányzás. Most meg
az áll ott, mióta Kegyes Miklós munkásigazgató deresedö feje bajíik az íróasztal felé: „Szoclálista
versenyben állunk. Nincs időnk dohányozni". Ezért gondolta ö ki azokat a csúsztató vályúkat. A
négy gép egy géppé válna általuk. Megszabadítaná a négy gép között ide-óda rohanó embereket a
cipelkedésföl, a derékfásditó hajladozásoktól a szemük és nyakuk közé csaoodó durva fürészpor
nyelésétől, könnyülne az ember sorsa és gyorsulna a munkatempó. így ahogy most dolgoznak, gyor
sabban már nem lehet. És nem is bírhatják Így sokáig. Amióta versenyben állanak, ebédszünetig
soha egy pillanatra sem mozdulnak el a gépek meiöt, hogy vécére járás ürügyével egy kis írlssleve-
göt szippantsanak. Aztán hol az egyik, hol a máîk adogató munkásnak megy szálka a kezébe vagy
faszi'ánk szökik a szemébe. Olyankor két ember mi idig megáll, az egyik azért, hogy kihalásszák a
szeméből a szilánkot, a másik pedig azért, hogy blcsk 'heggyel kiássa a másik kezéből a szálkát.
Nem. a csúsztató vályúk felszerelése után. nem kellene tartani ilyen apróbb mnnkabaiesetek*
töl sem. A három szedegető meg adogató munkás elmehetne más, szebb és egészségesebb munkára.
— Oe hol ez a szebb és egészségesebb munka?
Előbb azt kellene kinézni, megtalálni és elfogulni. Aztán jöhetne a csúsztatóvályú. Akkor ki
lehetne gondolni még egy olyan egységes gépet is, ami mind a négy gép munkádat egyszerre vé
gezze és nem öt. hanem csak két munkással és porszívóval. . . Úgy elábrándozott ezen a lehetősé
gen. hogy szinte nem Is érezte mily nehéz a tüdeje a gépek körül köclszerűen gomolygó finom por
belélegzésétől. Agyában eltompult a cirkuiák sikoltó har sogása és a gyalugépek bömböiése. Eltűn
tek előle a gének fölé hajló emberek poros alakiul, nem látta már az adogatok rohanását sem. Szinte
álmot látott, egy olyan szép üzemet, ahol a gépek csillognak a világos ablakokon bezúduló nap
fénytől, az embereken meg nem log cafatokban a ruha, a nadrdgtépö szálkás foszni cipeiése miatt.
' . i ' i '
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 1 5 7
i s/ép tiszta kék zátonyokban dolgoznak s még a gépek is hangfogóvá! ziimőgnek. . .
»* De mi lesz addig? — zökkent vissza hirtelen magába, m ert egy fosznidarab a cirkula lap
járól kezére esett, — Addig jó lenne csúsztató váiyú is, de ez is majd csak akkor, ha előbb valami
más munkaalkalmat talál magának és a m ásik kettőnek. Azt hitte, hogy ennek eldöntése csak tőié
függ, hogy csak ö jött rá, a munkafolyamat egyszerűsítésének a módjára. Pedig törte azon a felét a
négy gép mellett a másik hét munkás is, am ióta versenybe hajszolták magukat, Ráadásul a gépkeze
lők nem is tarioífak attól, hogy munkanélküliekké válhatnak. Ezért aztán mindegyiknek motozott
már a fejében a Csontoséhoz hasonló ötlet.
Hasonlók voltak megfigyeléseik, éppen csak nem állottak még össze határozott gondola
tokká. De bárm elyik pillanatban m egtörténhetett. És csakhamar meg is történt.
Ebédszite re csengettek. De a gépek csak jő két perc múlva csendesedtek el. A munkások
lem bírtak rögtön kikapcsolódni s a zajtól m egsiketülien támolyogktak ki a zudvarra. Lerázták maguk
ról a port, bakancsaikat lerúgták, kirázták belőle a Iájukat sértő durva szilánkokat. Egyesek az
udvari vízcsap alá hajtották fejüket s a hűs víz alatt visszanyerték em beri ábrázatukat, Kiültek a
napra szántkozni, szellőzni, sorba a deszkarakásokra Előszedték ebédkosztjukat. Kenyeret, szalon
nát vagy kolbászt hagymával esetleg zöldpaprikával, Bükkfa ebédnek nevezik ezt ők maguk között,
de azért jó! esik és ízlik nekik módfelett.
Borza Mihály fiit középen. Valahogy mindig középre került, elnöknek az üzembizottságban
és a gyűléseken, m ég a gépteremben is közepén dolgozott. .Mindig volt valami közölni valója ebéd-
közben. Az elv íárs megszólítás helyett fiúknak szólította m unkástársait. Egyszer így szólította
meg a párt kerületi afapaktiva gyűlésén is az egybegyűlteket. Nők voltak ott többségben s harsogó
k"cagásba tört ki mindenki.
Most így kezdte:
— Fiúk, én kitaláltam valamit. M unka után maradjunk vissza. Beszélek az igazgató eivtárssal,
áldozzon három szál fcsznit, összekötjük a mi négy gépünket csúszfatóvai. Ideje már, hogy valamit
mi is újítsunk és egyszerűsítsünk a term elésen.
Csontos kezében megállt a bicska, amivei a tenyerébe ment szálkát ásta hiteié. Halálsápad-
tan tekintett Borza Mihály fakó arcába. Ez a száraz ember szóra! szóra az ő gondolatait beszélte
Kitalálta ugyanazt a csúszíatóvályút, am ire már ő egy hete gondol, s ami már egy hete nyugtatla-
nlíja. Borza elm ondta, hogy s mint gondolja ő azt a csúsztatóvályút, a többiek fáradt, portól her vasz-
íott arca lassan felélénkült, nyomban m egértették a csúsztató vályúk előnyét, eszükbe sem jutóit
a hátrányain gondolkozni.
— Az Istenit, — gondolta Csontos elkeseredve —, munka nélkül maradok és még a dicsőség
is a másé lesz. T alán még a P árt Központi Bizottsága is hírét veszi Borzának, talán még ki is tün
tetik a munkarendjeiével. Er> pedig, oh a m arha fejem ...
— Jő lesz így, fiúk, megcsináljuk-e a«í a csúsztató!? — K érdezte Borza s mind a h átin rábol-
llníoftak. Csontos hallgatott. Komoran dolgozott egész délután. Be amikor pár órai önkéntes munka
után megvalósulni ‘átta a maga ötletéi s majdnem úgy ahogy ő k é p z ete el, k unor sejtelmei e!!e-
néT sem bírta elnyomni örömét, A daraboló cirkulafürcsztöf megállás nélkül tolódtak a lécek a
negyedik gépig. Három ember munkája egyszerre fölöslegessé vált. Húrom ember munkabérét taka
ríthatta meg az üzem.
De a bárom közül kettő, Kudor meg Pávelka János sápadtan nézett össze, aztán Borzára:
— És velünk mi lesz, Borza e lv tá rs? — Kérdezte Pávelka János színtelen hangon. Szürke
szeme fenyegetően mélyedt a feltaláló büszkeségtől csillogó szemébe.
— Tudnak itt nekünk más munkát adni? — szólalt meg Kudor Ferkó is.
— Itt? — tűnődött maga elé Borza s félre nézett. — Itt fiúk, aligha. — Hanem máshol, igen...
— tette hozzá gyorsan.
— De mi m ár úgy összeszoktunk itt, nyolcán — sóhajtott Csontos az elhaiasztott dicsőségre
gondolva.
— Nem á rt egy kis levegőváltozás — legyezte meg Ziimiai gúnyosan.
— Akkor változz el Ionén te - tám adt rá Pávelka villogó szemekkel,
— Na, na csak nem vesztes össze —, szólt közbe békítőén Borza. — Ne nézzétek csal a
1 5 8 ROMÁNIAI MAGYAR SZŐ NAPTÁRA

Magatok kulcslyukán ezt a dolgot. Ezt az. újítást bevezetik majd más fa megmunkáló üzemekben Íí.
Azokban is olcsóbb lesz a termelés Az államnak ke vesef be kerül a vaggon építés, olcsóbb lesz a szál
lás, olcsóbb lesz a megélhetés, így a tietek is. Nyugodjatok meg szépen kerül számotokra is munka.
Az újítások és az államosított vállalatok hasznából új gyárakat építünk. Nemsokára annyi munka
lesz hogy kötéllel sem tudunk elég munkást fogni.
Borza mintha egy szép könyvet lapozna fel s abból olvasná, egyszerre szebbnél szebb dol
gokat idézett képzeletük elé. Majdnem, hogy jövendőt mondott azokról az időkről, amikor majd az
ember helyett szinte mindent a gép végez el, s az ember dolga csak az lesz, hogy szakadatlanul
újításokon törje a fejét, a munkaidő meg majd egyre csökken, az emberek meg egyre több időt szen
telhetnek a tudományoknak, a föld lakatlan vidékeinek felkutatására, mélységeinek a kiiürkés/.é-
sére, a csillagok közelebb hozására. Eltűnnek a földszinéről az élet megrontói, az imperialisták . . .
Mind a nyolcán megnyugodva, felvidulva tértek haza. Borza is úgy tett, mintha megnyugodna,
de aztán egy kis kerülővel visszatért az üzembe s a telefonhoz ült. Felhívta a szakszervezet ve
zetőségét, fel a járási párttitkárságot, jelentette az újítást s kérdezte, mit csináljon a iölöslegessé
vált három em berrel? Azoknak élni kell, munka kell, öröm és megelégedés.
A járástól jelentették a megyének, ott már többféléiről is tudtak az újítások következtében
felszabaduló muukakczek dolgáról. A központ még többről tudott, mert az egész ország munkás
kezét irányították onnan. És törődtek felhasználásával. Leüzenték Borzának nincs fölöslegessé vált
munkáskéz. Át keli segíteni őket oda, ahol hiányokat jelentenek.
így esett aztán, hogy amikor szombaton a négy gép alól felszabaduló három ember kikapta
utolsó fizetését, Borza megtudta mondani nekik, hol találhatnak új munkát. Egy hét múlva felke-
le k e íe íi a bárom kis munkáscsalád, y*ggpnba rakta motyóit. A gyerekek most utaztak először. Majd
kiugrottak bőrükből meg a vaggon ajtaján, mikor tnrgsánduit velük a vonafsor. Gyönyííségükre el*
mozdultak helyükről a földbegyökerezett házak és megindultak feléjük a láthatár nagy hegyei. A
gyerekek öröme átragadt a szülőkre is, a változás kiváncsi izgalma pezsditte vérüket. A vonat
meg egyre sebesebben, egyre vidámabb zakatolással száguldozott velők az épülő ország á!v á
nyai közé.
Csak Csontosnak legyintetté meg az arcát olykor valami csöndes szomorúság. Miért hagyta,
hogy Borza cíhalásza előle a dicsőséget. Ha ezt vihetne a batyujában, emeltebb lőve! léphetne új
munkahelyére. De nem szólt erről inég a feleségének sem, nehogy szégyenkeznie kelljen előtte is,
amiért nem volt bátorsága vállalni a minden újjitással együtt járó kockázatot.
f ó C M ^ /D Ó 'k ',
C/fátiCait 52.száma sxírfkí/kat
S ü g é r E lek a v á rm e g y e h á za 5 2 -es s z á m ú szo b á já b a n , m elyn ek a jta já n e z á l
lo tt J K A T T a R ”, l e te tte a tollat és a z a b a k lio z lépett.
E z a to li-le te v é s — oh , a k k o r m é g n e m tu dh atta se n k i, ö se m — va la m i a fféle
b e v e z e tő m ezz ir a t v ö t , m in t m ikor e g y V ig a sz ép ítk e zé sn e k , e g y lé le k ze te .á l itc
e s e m é n y oroz in a k , e g y h ih etetlen p á iy f fu tásnak a z a a p ja it te s z ik te. D e e zt e k
k o r m é g sejten i s e m le h e te tt. E g y e lő r e e z a toll le t.v é s , S ü g é r részéről csa k a?
in g e rű l'é g n é k , a m a rd o só te h e te t.e n sé g e k és az elk e se re d é s a ék v o .t é l h e t ő m oz-
d u a t a . H iszen h u szo n ö t é v e d o lg o zo tt m a r ebben az 5 2 .r S z o b á b a : , bben a poro.;,
i id e g c e lábzn, m in d e n tő l re m é n yié en ü iá v c l. am i a z é le te t je le n t tie. S ü gér tá v o l
t $ e i t a z é 1ettől, s z o b á s tó l e g y ü tt. A h o s s za fo yo só végén v o lt a szo b á ja . A z ő a jta
já n tú l m ég rso k e g y a jtó k ö v e tk e z e tt. a bizon yos a jtó , m e y o ' y n h é y is é a b e
v e z e t , a m ely n é .k ü e g y épü 'et el sem k é p z e lh e tő . A z e m b e re k ú tja a z ő a jta ja e ő t i
c s a k v é g s ő s? ü k -én b en v e z e te tt el. O h. S ü g é r , ak i n a p fé n y re é s h a rsá n y é le tre vá
g y e t t , szom orkás m o s o 1' y i l bó in to lt m ik o r e g y gum isa r k a s civő ha a d t él a z a?
t i j a e lő tt és a rra g or.do t a fe lje b b v a ló k n a k kijá ró tis z te le tté ’, h o g y az alispá u r
n á k m e g in t k iu iu 't a b é ’h v r v tía , v a g y s i e t ő s , kicsit b iccen tő lé p te k ha ir tá ra , h o g y
lá m , a z a je g y z ő u r m e g in t té le szivtn m a g á i sörre . H iszen n em leh et m ondan i o ly
k o r e z e k a z itrrk le e r e s z k e d te k h o zzá , b e n y ito tta k és n éh á n y szó t "á to lta k L eg.
u t ó j á r a , ú g y m á s fé é v e lő tt éppen a z a* isp á n , k i m i a a tt r e n d b e te lte a ru h á já t
a z t k é r d e z te : ,N o S ü g é r , h o g y izeg a m o z o g ? ” Sügér ily e n k o r m eg em elk e d ett «
s z é k e n , hálásan m o s o ly g o tt, de a to lla t sr h a le nem te tte a k ezé b ő l.
M o st letette. H a tá r o z o tt m o zd u '" ttn t e tte le, sőt e g y k ic s it d o b ta is a cson fszi-
nü, to lu szá rn a k k i , a r r'q o tf to la t, m é ly n e k k ö zep e tá 'á n vo t e g y virin k ó ly u k , amin
ha á tn é z e tt az e m b e r, e g y b arkós fé to tt, am int e szá n ta n c só k o l e g y p u fó k nőt.
I g e n , m ost le te tte a t o l a t , a z a b la k h o z m en t és k itá r ta . A z a b a k o n b eá ra d t a
ta v a s z , re jte lm e s ita la i v a l , k ék és zö ld ra g y o g á s á v á ', a k is v á r o s p o lg á ri za ja iva l.
A z a b la k a v á ro sk a fő te r é r e n yi o tt H u s z á r tis z te k p e n g te k v é g ig a já rd á n , a p a
tik a e 'ő tt cso p o rtb a v e r ő d v e tá r g y a ltá k , h o g y F erencz J ó z s e f érk ezésén él a p e sti
p á ’y a u d v a ro n a g o tto rh a U é t já ts zo ttá k , k ét'.ségbeejtően k a rcsú ra m id e re ze lt h öl
g y e k tip e g te k és h á ia s v ir ilis tá k tű n té k e. a ,K ék golyó” a jta já b a n , h o g y k isp ö r
k ö lt te l é s sp riccértté] á 'd o zza n a k a H a s n a k .
S ü g é r n g v n é zte m in d e z t, m in t e g y id eg en világot, ö c sa k á f o h a ^ t ezen a tá
jo n , en n i, aludni, te m e tn i v a g y — n e g y e d é v e n k é n t, m ik o r a h á z b é r t is fo 'yó sito ttá k
— s z e r e tn i Az+án m e g in t vissza , eb b e a d o h o s, iratokkal b é le lt k riptába.
V n y etm erü't a k é n b e n , h ogy é szre s a m v e tte a m ikor P :ch ler, a z irodafő 'ö k b e
n y ito tt h ozzá. E z a k is , ö rö k k é iz g a to tt P ic h er elképze1h e le t'e n h alkan tu d o tt ja
rni. E te k in te tb e n , a k e z e a V tt Jevö tis z tv is e lő k n e k m e g o s z o tt a vélem én ye. E g y -
r é s z ü k esk ü d ö tt, h o g y P ich ler b ü ro k ra ta busgósánában n é h á n y cen tire fé l tu d
e m e ’k ed n ; a l e v e a ő b m á s r é s z ü k s z e r in t a z irodafőn ök u r ősei egyszerű en besu r -
t-anó to lv a jo k v o lta k v a 'a h o l a h a ltá n tu t é s tőlü k örökö te n e s z té e n já r ó k ö v e ssé
g é t M m ie g y M ost o t t áV ott a z ir a ttá r b a n é s Sügért n em u q y ta lá lta m in t szám
ta 'á n s z o r : g ö rn yed v e a z író a szta l m e P e tt v a g y egy létrán á !lv a , a m in t ren d ezi a z
<rotrsn m ó k a t. N em , m o s t S ü g ér a z a b la k b o n á llo tt, h á tta l n e k i, f e je kö rü l a ta v a s z
g ló r iá já v a l.
N a m[ a z S ü g é r ? <— szó la lt m eg v é g r e Pichler, a k i ú g y á llo tt a s a jtó b a n
ro m á n ia i mag vau s z ó naptára 1 6 9

m in i ciki e g y b o rza lm a s b ű n té n y t le p le z e tt le, teszem , va la m i a ffé lé t, h o g y a p o lg á ri
tá rsa d a .o m a la p ja , a szervi!izm u-s, m eg b ec sle len ilve és lem észá ro lva fe k s z ik az
52-es szo b a pad ló já n .
S ü g ér a g ú n n ya l és fe lh á b o ro d á ssa l k e v e r t h angra m e g fo rd u lt s ta lá n e g y k i
csit k á b u ta n is a kü'.ső ra g y o g á s tó l, s z e m b e n é z e tt P ich ler r el. P ich 'er a s z e m re
h á n yó , m e g to r ló , fe n y e g e tő s z a v a k olyan b ő ség ével re n d e lk e ze tt, am i p á ra tla n a
k ö zig a z g a tá s tö rtén etéb en . D e m ég várt,. A rra v á r t, h o g y S ü g é r k ö szö n jö n . A rra a
fe lté te lű é lcü% a lá za to s és r ia d t k ö s z ö n é sre vá rf a m e ly a p o lg á ri élein ek ebben az
„ a rá n y ”-k o rsza k á b a n m éltá n m e g ille ti e g y k ilen c-k e tlö fize té si o s z ta g b a n levő i r o
d a fő n ö k ö t, M e rt P ich érn ék tito k b a n m á r k e ze t is c só k o lta k a zo k a n a p id ija so k ,
a k ik n e k e z a k is p o co k életh a lá l u ra v o lt. B ecsü letére és e m e 'k e d e tt p o lg á ri fe lfo
g á sá ra le g y e n m o n d v a , fiz e té s i o s z tá ly b a n levő a la n ta sa itó l n em v á r ta , h o g y a j.
k u k k a l illessék k e z é t. D e igenis meg!, öv-t t e l e , h o g y h an gban és m o zd u la tb a n k i
f e je z z e a tis z tv is e lő a z t a tá v o lsá g o t, m i i k ö ztü k fen á ll,
fis m o st S ü g ér nem k ö szö n t H o g y ő szin té k le g y ü n k t e g y sze rű e n za va rá b a n és
ría d tsá g á b a n e lfe le jte tt köszön ni. D e sze m é b e n m é g o tt v a rá z s o lh a to tt a z elk ese
re d é s tü ze , m p jy a k a r a t i -e len ére sem h a m v a d l el, P ich ler lá ttá ra fis P ich lert.
S ü g ér szem én ek ez a kü lö n ö s fé n y e gond a lk o d éb a e jte tte . C so d á la to s d o log tö r
té n t: a m e g to rlá s e lm a ra d t és P ich ler m é g eg y u to lsó , c so d á lk o zó p illa n tá s után
szó tla n u l k ifo r d u lt a szobából,
fis n éh á n y p erc m ú ltá n k é t e m b er ü lt tö p ren g ve a v á r m e g y e h á za k é t ellen
té te s p ó lu sá n : S ü g ér és P ich ler, S ü g ér a z t p ró b á lta m e g é rte n i, k ib o g o zn i, h o g y
P ich ler m ié r t n em s z id ta le, m ié rt nem fe n y e g e tő z ö tt, e g y sze rű e n , hogy m iért
n em k ö p te sze m b e ? ! H o g y m i ü th e te tt e b b e a k is va k a rc sb a . A z é r t ó va to sa n és
b o rzo n g va la to lg a tta a d o lg o t és a r r a h o g y ez a P icii er e g y k ö zö n ség es d iszn ó,
csa k a g y á n a k le g m é ly e b b , le g r e jte tte b b zu g á b a n m e rt gondolni. V ég ü l is nem tu
d o tt m e g o ld á st találni. R e m é n y te le n ü l „ p o lg á r ” volt. H át s ó h a jto tt e g y n a g y o t és
f e lv e tte a to lla t .
P ich 'er is tö p r e n g e tt. A lsó a jk á t h o g y ö r g e tte , ez v o lt m é ’y e b b g o n d o lk o zá sá n a k
a je le . P ic h le r is, p o lg á ri b e á g y a z o tts á g á b a n n em is g o n d o lt rá , h o g y e g y lélek,
ha ö n tu d a ta n u l is. lá za d o zh a t. N em tu d ta elk ép ze ln i, h o g y le h e t va la k ib e n önfu.
d a l és jo g o s fe lh á b o ro d á s, h o g y ha csak e g y p illa n a tra is, fe l m eri ü ln i v a la k i a *
f e jé t a p á lc tl p o lg á ri p o c so lyá b ó l. H o g y e g y v illa n á sra is n e k ife szü lh e t v a la k i a
b ü ro k ra tizm u s, a z irig y s é g , a ro s s z a k a r a t, a d e sp o tizm u s s ö té t bu ta sá g á n a k . P ich
ler, S ü g é r é r ih e te f e n v ise lk e d é sé n e k o k á t e g y e d ü l abban lá tta , h o g y — v a n va la
k ije a m in iszté riu m b a n !! E z t ed d ig v a g y titk o lta . v a g y m o st b u k k a n t rá erre a
„ v a la k ire ” . K e ll le g y e n v a la k ije , ezt m á s k ép n em m e r te vo ln a m eg ten n i. V a la k i,
e g y tito k z a to s v a la k i, a k in e k irh á t, a k in e k p a n a szo lh a t , b e k ö p h e t. A k i „ o tt” van ,
J e n t ” va n , a k i csak k ih ú z e g y fió k o t és bé r a m in ő sítési tá b lá z a tb a , h o g y ro-sz-
s z a b b a t n e is g on dolju n k.
P ich lern ek a h átán v é g ig fu to tt a h id e g V alam i ten ni k e ll! M it le h e t a f e n y e
g e tő , sö té t v é g z e t e ie n ? ! P ic h le r s za p o rá n b ö g y ö rg e té tt.
A z tá n a lé .t ta g ja ib a v is s z a té r t a z é l e t : b e so m p o ly g o tl a z 5 2 -e s szo b á b a , S ü
g é r m ellé á l t , b e n y ú lt a m e llé n y zse b é b e , k iv e tt e g y .H ö lg y ” c ig a r e ttá t é s S ü gér
elé te tte :
— T essék.
É s S ü g ér ú g y n é ze tt rá , m in t e g y c s o d á r a . . .

ORBÁN UR
m v m n m i
Irta: JAKAB MANYI
A tejeskocsi zörögve haladt a macska-
köveken. A kocsis belccsapctt ostorával a
ló hátiba, mire ez nek;ir m'dotl & csak
Orbánék háza e'őtt kezdett !a-sitani. Ott
aztán Lülty-ntés nélkül is megá it.
Orbán Féter kihajolt az ablakon é%
szerréve1 felmérte a kannákat. Vékony
orra alatt dünnyögött valamit, aztán be
kapta a fe^ét
Jói benne volt a negyvenben, amikor
apja mégha t és ráhagyta a vajüzemet.
Valami szegény lány élt a házuknál, Or
bán a temetós után rászó't: nyitc4ta ki. — Egyszer csak kia'szom ma;
— Szerezd be a napirjaidat!. . ( Hus- garnet — sóhajt tt^ és nagy t ásított —
vétkor meg^küszünk. Olyan beteg leszek, hogy hat ökörrel sem
A lánynak kinyílt a szája, értetlenül húztok ki az ágyból.
nézett O'bánra, de nem szólt. A többiek kelletlenül öltözködtek. Rebi
Esküvő rtán még egy vajé épet vettek, hirtelen kiugrott az ágyból, megára kap;
egy kézzel hajthatót, a villanyra járót kodfi szoknyáját s csak úgy mezítláb sza;
drágának találták. ladt ki a hüvög reggelben a kapuhoz.
A kis üzemben öt. lány dolgozott. Mind- Könnyedén kapta fel a nehéz kannát 8
egyiknek volt atvafija. testvére, aki már még riszálta is magát, amikor a ház felé
helyben volt s amikor a lányok bejöttek ment. Tudta, hogy a kocsis nézi. Nagy-
a városba munka után nézni, ezeknél húz mellű, erős ’ány volt Rebi s mielőtt a vá;
ták meg magukat néhány napra. Mind az rosba iött. tanyán szolgált.
öten iijíság-hirdotés nyomán k»rü’tek Or- A többiek kínlódva küszködtek a nehéz
bánékhoz Még sohasem voltak idegeibe! teherrel. Irén megeme intett egy kannát,
s miután a hirdetés osaládi bánásmódot d© nyomban vissza is zökkentette a fö d-
Ígért h it ide álltaik be é* nem más re. Rebi már másodszor tMTt a kocsihoz
helyre. s ’eifrggyesztett szájjal nézte Trén kínlódá
A kocsi« lerakta a kannákat. nek’Vetette sát. Szemével a kocsis felé vágott s kun-;
hátát a kocsi» oldalának és cigarettát ao. cogva indult meg egy újabb kannával a
dort — Cipokedjenek a tejjel a lányok, kapu felé. i
az ő dolguk! A lányok befejezték a rakodást é« be-
Bent a házban Ami] szitkozódva rán állítottak a kannákat a hüt>medencébe.
gatta le « lányokból a pokrócom Ezen a Utána körii'állták az ócska konyhaasz
h é te n ö volt a h^tes. nekj kelleti felkölte talt és vajrapírt kezdtek szabdalni Trén
nie a többit Mindig as szitkozódott, aki zajosan vontatta a cemerVadlón az utolsó
szolgálatos volt. kannát, majd fujutva állt meg pihenni
Rebi szuszogva fordult a másik olda — Emeli’"'t<*d te !..„ Mit nv>kongatod?
lára é* nyakáig húzta a pokrócot. — dühös’*ödött Rebi. — Az ilyen ayesZJ
— T~t v't"Jenre! . Mée megfordulsz?... lett mit jön ,d« . az ilyen kisasszony!
Kelj föl te, már zörög a tejjel Józsi! — I-éo elvö ösödött. Csak réhány napja
8 Árnál egy rántással lehúzta Rebiről a kenut Orbán ékhoz g a lányok nem szívj
pokrócét le'ték. Más fajta volt. mint ők — városi,
— Mée tiszta éccaka van, mit akarsz? Belooc antotta a kannát a jeges vízbe az$
— diinnyögte Rebi, - d e l sagmét Q«m tán odaállt ő is csomagolópapirt »abdal-
1 69 ROMÁNIÁI MAGYAR SZÚ N A F T áJU

ál. VizBé mSrtoftálf a pergamenfet, vajit ját K őm « alól kistrkent & vér, megsalvta
kentek rá 8 formába szoiitctták. A felpu. egy kicsit, aztán ügyet sem vetett rá, dol
pozott vajcsomagokat az egyik lá*iy ládá. gozott tovább. r
ba kezdte rakosgatni. Reggel kilencre — Megszurtad? . . . Ki kéne mosni szesS*
szállitanj kellett az árut s minden nap szel — szólt rá bátoitüanul Irén.
több és több volt a rendelés, r Rebi arca piros lett a méregtől.
— Fene a hasukat! — káromkodta el — Az ám, mert ón is o'yan cukorbuba
magát Amái — annyi vajat esznek, hogy vagyok, mint te . . .
nem győzi az em ber. . , Rebi a lefekvésig dohogva térü’t — for;
Jó, dióryi vajat szájába gyömöszö t és dúlt, fájt az ujja, de nem akarta mon
elszopogatta, mint kisgyerek a selyem dani. Másnapra aztán tüzesre lobbant az
cukrot Közben az ajtó felé lesett, vájjon egé*z kezefeje, meggyűlt a geny a körme
nem látja Orbánné? Szájasarkán kibugy. alrtt. A falnak dőlve ült egy lócán s az
gyant a vaj sárga leve s ahogy megeme- ajkát harapdá ta.
1intette kezét, hogy megtörülgeSse, le- Orbánná fe fűit arccal já"kált a házban
iigyetl nkedte az ollót az asztalról. s az ajtókat csapkodta. Hol bejött a hütő;
— Tágulj innen . . . nem látod, hogy házba, hol megint kiment.
nem férek? — bökött könyökével Irén — Ingyen nem et t^k senkit! — hallat
felé. szott be a nyűott ahőn rekedtes hangja.
Irént elfutotta a méreg. — N- kem ne kényeskedjen senki. . .
— Örökké velem bajlódtok. . . velem — Be kell iratkozni a szakszervezetbe!
tudtok hősködni, de a gazda előtt behúz.’ — szólalt meg vá'at’anul Irén.
z á tk a n y a k atok at!... Csodálom, hogy A lányok felkapták a fejüket.
nem csókoltok kezet neki! — Az micsoda? . . .
Árnál belebámult Irén arcába, a töb i— Aki oda beiratkozik, annak a bőrét
biek meg csodálkozva néztek össze. nem nyúzhatja a gazda. . . A szakszerve;
— Mj lesz a Csomagokkal — jött be zet megvéd; a munkást. . .
nagy hanggal Orbán — Máma nem lesz Irén Iptettp a vajformálót és suttogóra
sz á l'-t's? ... fogta a hangját: í
Álljon ide, Osztán csinál ion két kézzel — Nem dolgoztathat éccaka . . .
maga többet! — nyelvelt feléje Irén. — Nem kell nekünk szakszervezet. . ,
A lányok nem mertek felpillantani. mit cifritsuk az életünk — torkolták le *
Orbán homlokán kidagadt az ér; egy lányok. — Éppeg n’ kell még nekünk . .
pillanatig ostobán meredt Irénre, aztán Szemük az ajtó felé rebbent, Orbán
gyanakodva jártatta szemeit a többi eken, macskalépteivel bejött a terembe.
— Nekem ne pofázzatok . . . mert úgy — Mi van ve1ed, mikor kezdesz dolgoz;
kiváglak, hogy . . , van éhenkórász elég! ni? — fordult Rebi feié.
Rozoga lábszárán löfvögö+t a nadrág, Reb; nem válaszolt, C9ak lesütötte A
amikor hirtelen sarkonforduit és kiiramo. szemét Orbán sajnálkozó arcot vágott és
dett. sZemforgrtva mentegetőzött:
A lányok hangtalanul dolgoztak, közben — H ja . . . be ke’l lásd te magad ., nem
lopva, I énre sand'tottak. kívánhatod, hoey ingyen tartsalak!
Vacsora után plmo-og-atták az edényt, Irén felszökött helyéről és kigyult arc
azt'n felváltva hajtották a két vajgépet. cal állt Orbán elé.
Karjuk fáradtan lendült fel-le, fel-le. Éj — Hát nem látja milyen a keze. . . ho:
ié1 felé mindegyiknek lekókkadt a feje, va menjen így, mihez kezdjen?
pedig hátra volt ogy kanna tejszín. Orbán hebegve kapkodta a levegőt.
Irén kivételével kemény falusi lány volt — Te . . . te . . . hogy beszélsz velem ?
mindegyik de ezt az iramot egyik *em Irén visszalépett ae asztalhoz s az siló
győzte. Hajnali ötkor keltek és éjfélig val ütögetnj kezdte.
rendszerint nem volt megállás. — Se betegsegélyző, se szakszemre;
Rebi szétszedte az egyik gépet és neki- z et ?. . . Azt hiszi, még mindig lehet
fogott a tisztításához, de alig nvult hoz így? . . . Hat hónapja jöttek a lányok »
zá, felszisszent és szájába kapta az uj még mindig nincsenek beirva sehova?
ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 103

Most tudja meg, Rebinek be kell menni a még mindig nyúzni hagyjuk magunkat. . «
kórházba s a költség a maga baja! íratta A lányok szájukra tapasztották tenyaj
volna be . .. rüket, hogy ne robbanjon ki belőlük a
Orbán karja idegessen megrándult; leg- kaaagás Irén komoly arccal jilt vissza az
szivesebben leütötte volna íréi t, de aztán asztalhoz.
meggondolta m agát és morogva indult ki. — Most nevettek ugye, de ahe’yctt,
felé. hogy velem kel'etlenkedjetek, álljatok
— És vegyenek a takarításhoz lányt, mi véle szemben a sarkatokra! A gazda az el
nem szolgálónak jöttünk, — szólt utána lenségetek. nem én . . . Ami jár nektek,
Irén. — Nem hurcoljuk a tálat senki azt ki kell k ö v eteln i!... Hát nem 'átjá^
után! . . . / tok, mekkorát fordult a v ilá g ? ... Ezek-'
A lányok m egrettenve pislogtak Irén nek befellegzett! — lódította karját az
felé. ajtó felé.
Orbán tehetetlen méreggel fordult hát
Irén elhallgatott A lányok elgondolkoz.
ra, szájából m ég egy vonalnyi sem lát
va szöszmötöltek a csomagolással.
szott; aztán kiment és becsapta maga után
az ajtót. Rebi szombeü t Irénnel és csendes ban
gón megszólalt:
— Nahát! . . . A zt hittük egyből felfal
— Azt hittük, hogy büszke vagy . . . a
— álmélkodtak a lányok.
városiak büszkék! Hogy bennünket pa
— Te hogy m ersz igy a gazdával ? —
jött közelebb Rebi. rasztnak n ézel.. .
Irén !rt:tte kezéből az ollót és leült. — Bolond beszéd! Hát az én nagyapám
Orbánék fojtott hangja beszűrődött az tán nem falusi? . . . Nem mindegy hol dőlj
ajtó mögül és kis vártatba a férfi benyi gozik az ember, városon, vagy falun?
tott a terembe. E gy pillanatig csend volt. A lányok le
— Nem bánom, erlggy a kőházba — tették kezükből a vajfo niát, aztán kitölt
bökte oda Rebinek és sietve visszahúzó be'őlíik a kacagás. Eszükbe- jutott Orbán
dott megnyúlt arca és Irén komédiázása. Dűl
Irén a szoba közepére ment, két karját tek el a széken, uigv kacagtak.
kitárta s Orbán hangját utánozva, meg — Jól megréguláztad! — vágott szemé.:
szólalt: vei Rebi Irén felé.
— H ja. . . be kell lásd te magad .. — Eztán majd . . . együtt régulázzuk —
nem kívánhatod, h e g y augusztus 23 után, húzta el a száját Irén.
A szovjetnő a szocialista építkezés minden te 350 ezer kolhoznő brigád« ezelőként és állatte
rületén önfeláldozással folytatja munkáját. A nyésztőként dolgoz'k.
Nagy Októberi Szoc’álista Forradalom cgyszer- A Szovjetunióban liszlelel és megbecsülés övezi
smindenkorra végelvetett a nő kizsákmányollatá- az anyát, A szovjeinők például szolgálhatnak a
sának jogfoszlotíságának és egyen lőtte őségének. világ haladó női számára, akik a nemzetközi de
A Szovjetunióban 250 ezer mérnökiiő és techni mokratikus szövetségbe tömörülve minden erejük
kusiig dolgozik, Az orvosnők száma több mini kel arra törekszenek^ hogy fokozzák a harcot a
100.0(10. A szakemberek 43 százaiéka nő. demokratikus erők egységéért és a demokratikus
Óriási jelentősége van a nőnek a mezőgazdaság békéért.
ban. A falusi szovjetek elnökei közöl 15 ezer nő.
1 64 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTARA

L«!álbíb
Irta: MOLTER KAROLY
Nemcsak a rakéta érdekes, hanem az

anyag is, amelyből szikrázva pattan görbe
sugara. Az éles fényben, az újnak kápráza-
lában felejtjük a szülő homályt, amelynek
méhéből szökik elé a látomány s már nem is
gondolunk arra, hogy ennek a ragyogásnak
érlelője rettenetes közügy volt. évezredes
sötétség 1 A rakéta már a szabadulás sis
tergő zaja, jövőbe mutató csóva, öröm,
amelyet fordulásán érez a fényre-fordult és
haladásán a haladó • ..
Mindjárt százéve, hogy a csatornaépítő
inzsellér a dombra tartott, ahol azóta mau
zóleuma barnállik két bácskai sir között:
balfelő' nyugszik a nép ajkán ma is élő
Mernyák András, a legszegényebb mocsári
bara-munkás, jobbfelől meg Móczán, a vend
vidék babonába szörnyült birtokdinasztia
vénje. Éjszaka volt akkor, «lig állható
fülledtség nyár derekán. Fegyvere vállán,
biztos lépéssel tartott fölfelé a mérnök, mint csapolták a Páka-patak otthagyott mocskát.
aki zavarhatlan kalandra indul: dehogy Nappal a gát alatt ezer talicska nyikorgóit,
volt mostan inzsellér! Most Boncz Józseí csontos kubikosok tolták a kánikulában a
vol1 a magahitt jutalomra-várás, a nappali holnap drága humusát, egyelőre még büdös
munkát felejtő férfi. Az utat kétfeiől ala iszapot. Most is gyilkos pára gőzölgőit a
csony sövény kisérte, néha belerúgott a völgyteknő repedékei fölött s hogy rosszabb
tüskéibe, hányavetin, mintha megvetné az legyen a levegő, ideérzelt a közeli kender
útszegélyt, a csizmájánál nem magasabb áztató medencék illata. Elült már a kék
útszéliséget. Volt mit eszébe juttas on ez a szárnyú legyek falánk légiója s a távoli,
kettős tüskekiséret: a kétfeiől feléje acsar dunamenti Fruska Gora csúcsai fölött az
kodó gyűlöletet. Föntről barátai és henyélő
irigy hold eltakarta arcát, hogy ne lássa e
rokonai halottnak nézték, mert, szegényen
is, hogy mert az átkozott Bach korban mo poklot, amelyből emberkéz gyúrja itt a
csarat csapolni, hogy mert dolgozni, e vidé készülő kanaánt. A nádaspart mentéről
ídehunyorgolt a barakkok világa. Ott hen
ket is gyarmatosítani akaró, angol pénzen!
cegett, középen, a garázda jólét, mulatlak a
Lentről meg a paraszt névtelen haragját vi
mérnök nyugati osztályosai, urak és kalan
selte, mert a sunyi, idegen beamterek közt
dorok: guszlica, kártya, karlócai ürmös és
ökle néha kékfolltal fizetett a horkanó le
génynek, akiben mozdult egy kis negyven- gondüző rácmenyecske csalta őket együvé
nyolcas bizsergés és a legvakmerőbb robot», szombat este. Körükből hahota, dobogás?és
hátán is végigszaladt a hideg, amikor károm vastag dohányfüst áradt a túlparti erdőcske
kodni kezdett ez a feketebajszos, barnabőrü felé. Egyebütt ködmön takart mindent, a ka-
türelmetlenség. ná'ist. mocsarat, a falut, amelybe a munka
Ahogy feliebb került, meglátta a kalyibát, népe széiedt, hogy lerázza heti nyűgét a
amelyben néhány tegnapi jobbágy dús kerti (ánckörbe unszoló klarinét sikolyára.
palántáit őrizték. Itt már életet csikart a A kalyibában örzse várta Bonczot, Mer
jóldből az éhes paraszt karja, holott alig nyák örzse, aki inkább hajlott a kikövetelt
néhány száz lépésnyire lent még javában szerelemre, csak félni ne kelljen a goromba
/ /
InzSsellértól, a k in e k e g y Intése ü te m b e lendíti a fláfyaplmst Is deresre hílzattfidS f
«z egész k ö r n y é k m u n k a b írá sá t. A m é r n ö k — Az Inzsellérnek vér tolult a telibe,
elő re m o s o ly g o tt, k e z é b e n ér ez te a v a s t a g , csak egyre gondolt már, megzavart, urí
éjszin ü h a jf o n a t o k a t , sz e r e tte a z o k a t s z é t sz e r e lm e s: ö n v é d e le m b ő l ö ln i! Mögötte z iz -
b ontani s b a b r á lv a r in g a tn i ö n m a g á t: ö v é a z e n t a s z a lm a -á g y , m o s t u g r o tt fel a tilto tt
leg sze b b s z e r e lő a v id é k e n . Szép d o lo g o d a ö r ö m , a m e ly n e k , m in t m in d en öröm n ek ,
len t az az e z ü s t k i g y ó , a csa to rn a is. a z 6 ap ja is v a n . Ily e n b a ljó s k u v ik , aki h a n g j á
e s z e m unkája: d e a z m eg m a ra d u g y te a z v a l is e lc sú fítja a c s a lo g á n y p á r z á s én e k é t.
ö v én ek , n e v é v e l e g y s z e r r e em lítik s z á z a d o k F e g y v e r é t fö le m e lte — m e n n v i m e g s z o k á s
m ú lv a is. C sak e r r ő l a s z e r e tő ié r ő l s e n k i s e v o lt eb b en a b iz to s m o z d u la tá b a n ! — és
tud, m ilyen k á r, h o g y titok n ak kell m a r a d b elélőtt a k issé o ld a lra fo r d u lt p a r a sz t c o m b -
n ia P a ra sz t s z o lg á j á n a k lánva, M ern yák lába. Az ö r e g a jtó n a k dűlt, a zu tá n b o m lo tt
A ndrásé, s z in te a s z e m e e lő tt n őtt e z a s u j'ajszóval, fu ttá b a n v e r t e fö l a v a k é jsz a k á t.,.
dár fia ta lsá g s h a id ejek o rá n u tán a n e m B o n c z v is s z a r á n to tta ö r z s é t , akjből **■ak’
v e t i m agát, m é g le s z a k ít j a elő tte v a la m i k e an n vl rém ü let m e r t k itö rn i, h o g v ap ja után
serű n arasztfiu . A lig e g v h ete, h o g y k ó s to lja a k a rt ro h a n n i. A m ér n ö k r e k e d te s. Id egen
száját, m icso d a i'n t iz e k , am iket o d a le n t h a n g o n k iá lto tta a lán y a rc á b a , h o g v n y u g
h a g y o tt b a r á ta in á l e z e k é r t a c s ó k o k é r t. ta s s a m e g a z ö r e g e t , c sa k só r a v o 't t ö ltv e
M ajd nem fu tó lé p é s b e n ért a k u n y h ó b a é s a p usk a. A le á n y d ü h ö s fá jd a lo m m a l b u k o tt
szeretetlen ü l d u r v á n c s ó k o lta ajkon ö r z s é t , a rc ra és c s u k ló z o k o g á sb a te m e t te -la d a l-
m inél szila ia b b a n v é d e k e z e t t az, an n ál k i m át. B o n c z b ó l d ü n n y ö g v e s z a k a d o z o t t a
rr,életlenebbül . . . v s é r tő v i g a s z :
— J ó esté t. N a g y s á g o s ur 1
— N em b a j, h a fáj, m in d e n t, m in d en t
A k ö sz ö n é sse l e g y s z e r r e fordult b e a z a j m e g fiz e te k !
tó n , a k alyiba m ö g ü l M ern yák A nd rás. A z
A m i m o zd u lt sz iv é b e n , n e m c s a k sa in ^ le t
é W le g n a g y o b b fo r d u ló in e g y s z e r ű a p a
v o lt, h a n em b o s s z ú s á g Is. 'L e fe lé in d u lt a
r a s z t beszéd e is . F e i é t a földre s z e n té a z
cim b orák k ö z é . E g y fa b a tk á i s e ér m ár az
ö r e g s derekán h a llh a t ó a n r e sz k e te d a f e
é j s z a k a ! H á th a tork án lo c so ln á le a kti-
n ő k ő a to k iá b a n : ú g y látszik , c s a k u g y a n a
d a r e o t ... f
rek esz izo m b a n la k n a k a z em b er in d u la ta i.
M ern y á k A n d rá s néhánV p erc a la tt o tt
A fek eteh egy! h a tá r b ó l á tk o zo tt g y a n ú v e r t e
v in n y o g o tt m ár a z s 'lio f e ls ő k a o u ia k ö z e lé
e r r e a v én em b er t, a k i e r e ié r ő l m o st is h ir e s
v o lt « áld az a it ó » l ő t t f u s té M n n y u g ta tta b en . A k o m o r s z ín , s z u r k o s t o r la s z t s z é le s ,
m o st kezét, m ig z ö r r e n v e e r eszk ed ett a fö ld m é lv és la ssú ár m o s ta , m in d en hínárt h o z
r e a m érnök n u s k a t u s a . C sak e g y m á s k ö r zá v á g o tt; v é s z t jó sló m é ltó s á g g a l d a g a d t it*
v o n a la it látták, d e n y ilv á n a m érnök f ig y e lt a v iz , m in th a s e jt e n é k ö z e li n a g y b u k á sá t.
éleseb b en . A c s ő s z b ő l c s a k tö re d e zett a s z ó , A k ann két sz é lé n k a z a m a tá k r o s té ly o s a b
— . em elk ed ést s e í g é r v e : la k a állta a v iz n v o m á s t, b e n tr ő l m é g t e s t e
— ö r z s e is le h e t e t t u r a k ro n g y a , h a n e m se b b sö té t á síto tt k ifelé: m o n d já k , h o g y
is annak szánták . . . M a g á r a v essen M e rn y á k p u sk a p o rt ta r to tt o d a b e n t a n é m e t. A z ö r e g
A ndrás, u g y -e , N a g y s á g o s u r ? d ü h ö n g ő c s a k u g v tép te le Iz m o s te sté r ő l
A m érnök k e lle t le n ü l m o z d u lt : e g ’-szál in g é t, g a tv á já t s b e lé v e tv e m a g á t a
— N o, no, ö r e g , b e s z é lj ü n k o k o s a n ! la n g y o s c s a to r n á b a , b a lk é z z e l ú s z o tt, m ig
M ernyák A n d rá s m a jd h o g y n e m m o ty o jo b b iá v a l m os+a é g ő se b é t A zu tá n m e g g o n
g o t t, félelm etes v o l t e z a beszéd e: d o lk o z o tt é s a lig s z ű n ő fá id a lo m m a l p a rtra
— P a ra sztb a n is s z é p a szép . . . M u n k á ra m á sz o tt, ah ol a t e s t e v ilá g íto tt a lo m h a
á ré rt nem e n g e d t e , N a g y s á g o s u r ? A te f e lle g e k a la tt s z ^ tfo lv ő fe k e te sé g b e n : h u llá m
n y eré t ó v ia , — s e ly e m g v á r b a se m e h e te tt tó l u j h a rcr a fr iss ü lt, n e m e s v a d , ja j a n
g u b ó t g o m b o ly ita n i. . . M inek, m ik o r Íg y n a k , ak ire rá v e ti m a g á t! C su r o m v iz e s e n is
ham arább jut a s e l y e m h e z I n y ö g v e k á r o m k o d o tt, f o g a k ö z ü l ro p o g * a tta :
B on czn ak a z ö r d ö g s ú g t a , h o g y n e v e t v e — M eg á ll |! — fiz e te k a lá n y o m é r t, d ö ly -
c sa tta n jo n f ö l : f ö s B a c h -h u sz á r ja ! N e m h alok a d d ig m e g !
— Hát p ersze , h o g y jo b b ig y , vén s z a m á r l É s g u n v á iá b a b ú jv a arrább v o n s z o lta
A sötétben c s a k e g y v illa n á sn y it r e s z k e zsib b a d t lábát a z silip k a p u fa c s a v a r ja elé.
te tt a z álló fu sté ly , m in t h a kínálná b o ld o g a o b M a rk á b a k ö p ö tt é s k in ja m e lle tt fs k ö n y -
v ég ét: i1 1**I n y e d é n to lta k ö r b e a g e r e n d á t, m e ly k ö z
— De az Istenit az urnák', engem is, c s a v a r r a l ré st n y ito tt le n t a viz mélyén a
1 6 6 * ROMANIA! MAGYAR SZÓ NAPTÄRA

itiSéftfi fnduß áríM nak. Mire Salzig Szá bŐszüít öréff ffiÖífeeE fSlénfSÉBfl!, lefelé
molt, már ölnyl vastag sugártól duzzadt a r á n g a tta a g á tr ó l a f ü v e s m a lo m u d v a r r a .
tsilípp melencéje, örvénytől puffadt a fel* V a s k a p o c s v o lt a két m a r k a , c sa k ú g y r ö
«zlnre, mintha mindjárt gabonadereglye pült a m e g ló d u lt m érn ö k M e r n y á k a k a ra ta
szá'lna alá a tizöles mélységben tovafutó n y o m á n . H a n y a tló e r e jé v e l B o n c z a halálra
alsócsatornába. Azután meglapult Mernyák d ö b b en t é s sz iv é b ő l s z a k a d t fö l a z ijed t k ö
a kapura fektetett egypallóju, keskeny kar- nyörgés : ^
fáju híd előtt a faköpenyegbe. v — M it a k a r tő le m , A n d r á s b á c si ? — C sak
Boncz már egy félóra múlva jött, úgy n em — g y ilk o l m e g — e n g e m is ?
látszik, nem esett jól neki az Ital. Viharlátón Isz o n y ú n y o m á st é r z e tt a k é tk e z e c s u k ló
vil'ant egyszer-egvszer a nvugatl égbolt, ján, tér d r e b u k o tt e g y r á n tá sr a é s akkor e l
mikor a malomárok felől hangos beszéd sz a b a d u lt s a j g ó k eze. F ö lö t t e m é g M ernyák
hallatszott. Ketten ballagtak errefelé, többet A n d rás z ih á ló m e lle fú jta a le te p e rt úr
állva, mint haladva: Boncz és a környék ná- arcáb a :
bobia, Móczán ur. a vén, kövérkés multi — J ob b Íg y , h o g y — a m á sik a t lö k te m le!
milliomos. Élesen fülelt szavukra a robajgó — é s m e s s z ir e r ú g ta lá b á v a l a B o n c z le t a
zsilip mellett, a faköpenyegben Mernyák. p o so tt p u sk áját. — E g y in z s e llé r legalább
Kivehette szavukat, az se baj, hogv ketten d o lg o z ik I
jöttek, húszán is jöhetnek, ki bir most A m é r n ö k ö s s z e tö r té n k ö n y ö k ö lt a fü v ö n ,
a bosszúval, a meggyalázott, százados ellen e s z é b e s e ju to tt a z e lé g t é t e l P r ó b á lg a tta
séggel, akinek ölelő karja gyilkos birokra n y ila lló , m e g s z o r o n g a to t t ta g ja it . K özben
vár most a meredek gát szélén . . . — sz é g y e n é b e n ? — sir á s f o jt o g a tt a és ú g y
Móczán kapatos volt, kiabálva beszélt. k e r e ste m a g a fö lö tt a M e r n y á k sz em ét:
Boncz rosszkedvvel hallgatta magyarázatát. — S o h a , se n k in e k m e g n e m m o n d o m .
Lassan, néha egymást megállítva közeled — M it n e m m ond m e g ? — o rd íto tta és
tek. mig részeg hévvel beszélt a hatalmas g é p ie se n lö k te m ellb e B o n c z o t a k em én y
félkézkalmár: v é n p a r a s z t, aki m ár a z silip h a lo tté v a l h a d a
— Úgy csináltam a Duna szabályozásakor k o z o tt. — H o g y m e g ö lte m e z t a — M ó-
is. Addig halásztam a zavaros vizben, mig czá n t ? Ó , a p ió ca , k iv e tte m a b e sz éd je för-
a gát mögötti iszapos televény mérföldnvire te lm é t s le lö k te m ! M a g a h e ly e tt.
az enyém lett. Csak csapold szorgalmasan — H e lv e tte m , — s z ó v a l Ig e n , — d a d o g ta
ezt a patakot, nekem csapolod, fiacskám ! n y ö g v e B oncz.
— Hát az angolok, bátyám! Azok még — Ü g y , ú g y , m a g a h e ly e tt , — s d ö rm ö g -
nálad is nagyobb csirkefogók. v e sz id ta a m é r n ö k ö t — k o r m sz o er n a h a 'd e r ,
— Lárifári, kisöcsém! Kijártam nekik aki — h o z z á ne n y ú ljo n m é g e g y s z e r a lá
Bécsben, amint tudod, a csatorna bérletét n y o m h o z , m e r t csa k a d d ig é l !
99 évre, ugy-e? No most, tudd meg, hogy B o n c z c s a k b ó lin to tt, M e r n y á k m e g m a
felpénzt fogadtak el tőlem: ha kijárom ne g a e lé s z á m o lt le ö n m a g á v a l:
kik a nádas bérletét is, akkor a dombig — — N e m b á n to tta m m a g á t, m e r t legalább
pénzükért — én leszek az első vevő Tu d o 'g o z ik , fo ly to n fárad é s n e m a p u sz ta h a
dod-e, ml az, hogy első vevő ? Annyi, fiam, sz o n r a 1 D e a z a d o lo g ta la n , ni, — és u jjú
hogy minden paraszt a környéken koldulni val hátrabr«<ött a zsilip fe lé — m ár k ö v érr e
megy, hacsak hozzám nem szegődik, s z o p ta m a g á t v ér ü n k b ő l s m o s t fr iss c s a
amennyiért én akarom! Sváb, is, rác is, vend, p o lá sra k é s z ü l t . . .
sokác. rusznyák, tót és magyar is, — no, ne A z z a l m e g in d u lt M e r n v á k , n em is tö r ő d
haragudj, — a te fajtádból szerzem a leg v e a fü v ö n -h a g v o tt ú rra l, A b a ra k k o k fe lő l
jobb kocsisokat. p ed ig ra k éta s u s to r g o tt a z u r a k jó k e d v é b ő 1
Tovább nem mondhatta. Lebukott Mó a m a g a s b a . K icsi fé n y é n é l, m ely m é g is
czán a szörnyű mélyben zugó árba. Boncz n a p ja in k ig iv e i, o tt a z s ilip m elletti fü v ö n
megfordult, mögötte lihegett Mernyák. Az — p illa n a tr a — látni le h e t e t t e g y m e g r e n
inzsellér rémülten ragadta meg az öreg dült n e m e s u r a t, aki k é p te le n v o lt fö lv e n n i
durva kezét. Azt hitte, ő következik és du a z t a z e lr ú g o tt p u sk át, h o g y ó lo m r a t ö lts e
lakodni kezdett vele, De hiába volt fiatal, a é s le p u ífin ts a ig a z s á g t e v ő p a r a sz tjá t.
jsq m á m ai M AGmt m m pta ju

107
mm U
Irta: KOVÁCS GYÖRGY
Két férfi előrehajiott testtel kapaszkodott

fel a legelőt keresztülszelő ösvényen a
majorház felé. Itt künn a mezőn szabadon
nyargalászott a tavaszi szellő, ám a köze
ledők mégis kigombolok nyakukon az inget csak ez kell!
s mindegyre megálltak, hogy tágítsanak a Az asszony fiatal, csak farsangon állott
tüdejükön. össze az urával. Elengedi a szót a füle mel
Gyakran meredek kapaszkodó feküdt a lett, hadd duruzsoljon a férfi. Minek lekötni /
lábaik elé, egyenlőtlen volt a hegy, melynek a szép dús szőke hajat avval a hitvány vá
oldalán a legelő terült el. Különösen Dobolyi sári keszkenővel? Még ha szép, mutatós
Pistabá fújtatott a hegymászástól. De nem keszkenőt vett volna neki a vásárban ura!
csak azért, mert őszbe vegyült már tején a Persze, hogy más ne lássa a haját Ne akad
haj, hanem mert kissé el is hájasodott a jon rajta más férfi szemel Ez bántja az 6
teste. Mióta lefittvent szőrös melle a kövér urát, nem a sajt meg az orda.
ségtől és hasa kifolyik a harisnya korca A fiatal menyecske nem ismeri még a
fölött: nem bírja a hegyet őkeme, a lába !s harcot a gazdánékkal. Hogy nem elég zsíros
dagad, bokában. Ez nagyon kellemetlen, nyi- a sajt, nem élég édes az orda Miért lapos a
lalik, ha megáll pihenni. sajt és miért nem gömbölyű? Miért nem
A másik férfi úgy cammog a gazda után, teszi gyérebb szövésű kendőbe az ordát a
mint egy mozgó kérdőjel. Vigyáz, elébe ne majomé, mert akkor jobban kicsorogna be
kerüljön a gazdának. Ez nem más, mint lőle a víz. Ezeket Czifra mind kitapasztalta
Csöbi Péter, aki három hold földje mellett már, hiszen az apja is major volt, az anyja
olykor dolgozni szokott járni Dobolyi Pista- pedig vesződött eleget a gazdánékkal, akik
bához. nek semmi sein jó, mindenre csak a száju
De mit keres itt a majorház tájékán Csöbi? kat vonogatják.
Neki nincsenek juhai, sőt egy szál koszos Férfitől félti a menyecskét a major?
báránya sincsen. Ugyan kitől? Hát jár errefelé férfi? CsaK a
A juhász nem értette a látogatás célját. madár, az is ritkán, odébb van az erdő, a
A nagy fehér komondorok hatalmas ria bokrok, ott tanyázik a madár, üt a kopasz
dalommal, dühös csaholással ugrottak fel a hegyoldalban a legelő fölött csak a szél jár
majorház mellő! és a jövevények felé vetet meg a juhok nyakára akasztott kolonip
ték magukat, A juhász füttyintett. R.iszólt hangja.
az ebekre. Azok kelletlenül visszahúzódtak. De majd jönnek ide fér fiák néhány nap
A majorházból, a rívitott ajtó résén kibújt múlva, Jia megkezdődik a nyírás. A gazdák
egy asszonyi fej. Aztán még egy. Az első szolgástól, fiastól, hogy hazavigyék a gyap
fej a majomé tulajdona. Kendő nélkül, jút. Idén ugyan lehorgadt az orra a gazdák
kontyba rakott szőke hajjal Pedig sokszor nak a gyapjubeszolgáitatás miatt, de azért
megszólítja az ura, hogy tegven keszkenőt csak eljönnek, ha nem is tetszik nekik a be
a fejére, mert a iiaj belehullik a tejbe s majd szolgáltatás.
megkapják a juhtartó gazdák feleségei a Addig még pár.nap van, egyelőre a juhok
sajtban. Aztán az istennek sem kell még hosszú gyapjúk alatt pihegnek és szétveíe't
egyszer ez a major, nekik, aki hajjal csi lábakkal, lihegve kapkodják a levegőt, .'ó
nálja a sajtot. Hét fala hatásában híre jár meleg idő jár, a legelő hamar kiég, ha így
majd, hogy milyen mucskos asszony ez a tarf.
majomé, a Czifra Minya felesége, utálat Valami különös dolga lehet Dobolyi Pista-
ordát meg sajtot enni a keze után; na, még bának, hogy most mégis errefelé igyekszik.
t
Kísérővel Jön, ez még fyanüsabb'. A ma Jár ő vitte a szót. Csöbi leginkább hallgatott,
ná egészen kiáll az ajtó elé és elájnulva, ön valami kényszeredettség volt a mozdulatai
feledten figyeli a közeledőket. ban akkor is, amikor belépett a kosárba,
A másik asszony-fej, amelyik kikukues- hogy a három eladott juhot kiválasszák.
kált a majorház ajtaján, fekete keszkenőt Hadd válogassa a gazda, „neki mindegy.
viselt. Ágoston Ferencné ez, akit különös Inkább a majorház felé figyelt, ahol nieg-
körülmények sodortak ide a majorilázba, eredt az asszonyok nyelve.
hogy segítőnek kínálkozzon a fiatal és — Annyi pénzt, három juhnak az árát,
tapasztalatlan majomé mellé, noha ő maga nem szerezhette meg két keze mnukájával,
sem foglalkozott tejoltással, sajt- és orda — vélte Ágostonná. — Sze alig eszik otthon
készítéssel soha életében. De mit tehetett a családja s nekik még juhvásárlásra '.s
volna? Az lírának még csak akadt nap jutna? Lopta a pénzt! Én azt mondom, hogy
számos munka itt-ott, az asszonyt azonban nem egyenes úton szerezte. Nem emlékszel,
már senkisem hívta napszámba, kién a amikor a télen kibontották a Bedei Jancsibá
nagygazdák közül többen főleg lóherével és padlását és az egész disznókőccséget ellop
lucernával vetették he földjeiket, ehhez nap ták tőle?
szám sem igen kell, meg a beszolgáltatás A majomé nem volt ennyire rosszhiszemű.
alól is kibújnak, — okoskodtak. Így ebben — Má mér hogy lopta vóna? Osztán most
az esztendőben alig akadt napszámos munka nem is olyan drága a juh . . .
a faluban. Ezért húzódott Ágostonná a ma Ágostonná kapott a szón:
jomé mellé, itt legalább megvan számára a — Nem bízat Nem drága! Mert m eg
darab sajt, zsendice s melléje a puliszka. szorultak a gazdák a beszolgáltatással. Most
A kutyák morogva hátrahuzódtak és far mindenki szeretné, ha , csak három-négy
kukat csóválva a jól végzett munka után, a juha vóna' De csak hadd aggyák bé a
kosár mellett helyezkedtek el, megbékélve gyapjúi! Akinek kevés van, annak nem kell
az idegenekkel, akikkel beszélgetésbe fogott beadnia! . . . Hanem mondok én még vala
a gazdájuk. mit . . . Nem hallottad, hogv a jegyző is
— Hármat? — kérdezte a juhász. — Osz- összejátszik a gazdákkal? Peti Dénest a
tán melyik hármat? jegyző maga próbálta rábeszélni, hogy fo
A két asszony élénken fülelt. gadjon el Bókától vaj két darab juhot, a
A gazda jó kedvében volt, ragyogott a jegyző majd úgv tölt,- ki a listát, mintha az
szeme, hunyorított Csöbi Péter felé: a kettő nem a Bókáé, hanem a Peti Dénesé
— Majd kiválasztja Péter. Ne mongya, volna. De lesz harid-el-hadd ezeknek az ösz-
hogy nincsen szabad választójoga. Amelyik szekártvázóknak! A sejtlitkár is megmondta,
hármat ő akarja. Úgy van, Péter? hogy aki a törvény ellen v é t ------
A juhász homloka ráncba szaladt. Ehe, itt A szellő el-elragadta a szófoszlányokat,
valami nem tiszta. Nagyon engedékeny és a bárányok is bégetiek, a berbécs magrázta
túlságosan barátságos ez a nagygazda. fejét és megkondult nyakán a kolornp, a
— Péter a legszebbeket választja, — je kutya mordult, a majorház melled egy
gyezte meg a juhász. malac moslékért visított és orrával türelmet
— Hadd válassza. Legyen neki kará lenül túrta a deszkát.
csonya! Csöbi Péter felegyenesedett „Nem kell a
— Sok pénzt adhatott érte, a három leg három juh'“ — akarta mondani. Még bele
szebb juhért. — S Czifra úgv vélte, hogy keverik abba a téli lopásba is. Emiatt a Do
világosan meglátta a juheladás okát: itt~a bolyi P;sta bá miatt i*vül a szén ven a fejére.
gyapjúbeszolgáltatás, a gazda most igyek H.'tha előveszik, hogy honnan volt neki
szik szabadulni juhaitól, hogy kisebb kvó pénze a juhokat vásárolni?
tába kerüljön. Ilyenkor olcsóbban is hajlandó — Ejisze Dobolyi Pistabá kifizetfe he
adni a juhokat. Ez a Csöb; nem is csinál lyette a juhokat, — hangzott a majorház
hatott rossz vásárt. Majd fontoskodva, ból. Mire a majomé felnevetett:
maga elé gondolkozva hozzátette: —- Ha — Bolond beszéd' Saját maginak fi
nem ha Péter azt akarja, hogy a Pisfa’ná zeti ki! »
juhain a kék jegyet pirosra Fessük át, az — Furfangosak ezek! Csöbi hozzá jár
már lehetetlenség lesz. Kékből nem lesz naoszámba!
piros! Csöbi mellét rossz érzés dagasztotta. Mit
Ezen a gazda is elgondolkozott. Általában össze nem beszélnek ezek a fehérnépek?!
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA t e a

De még eltalálhatják az igazságotl A jegyző — A fe n e , — legyintett,
valóban kijelentette Csöbi előtt Is, hogy 'el- — Hát?
veszi őt szívesen a listára három darab iuh- Csöbi a fö ld e t n é z te , N e h e z e n Jöttek ki
val, a többi Dobolyira meg Csöbire tartozik, tork án a s z a v a k :
ahhoz nekj semmi köze. „Ne széli szám, — Szégyellem magam Még azt hiszik,
nem fáj fejem!" — intézte el ravaszul a hogy loptam a pénzt!
jegyző. — Ne tö r ő d j v e le !
— Titokban úgysem marad semmi, — ■
— De nem loptam!
folytatta Ágostonná. — Ha kijönnek a vá — Nem is gondolja senki hogy loptad
rosi munkások, azok úgyis mindent kiderí Te becsületes ember vagy, Péter. Hát nem?
tenek és cégér lesz azokból, akik a nagy A szeme szúrt. Péter melle szorult. Da
gazdákkal összejátszanak! dogott.
Cégér? Megye cégére? Belőle? Csobj Pé — Ez az. Éppeg a becsületemet akarta
terből? A gazda miatt? — felforrt. De mi béhálózni őkeme Hogy vegvem át a juhail
lesz akkor a napszámos munkával? Ha nem a beszolgáltatás Ideiire, osztán majd vissza
kap napszámot Dobolyitól? adom. Még azt Is lelkemre kötötte, ne fe
Irigykedve méregette szemével a juhászt. lejtsem, a juhok nem az enyémek, hanem
Czifra Minya hallgatag, erősen megfontolt, az övék. Szégvellem magam.
biztos nézésű férfi. Kemény ember. Ezt a Czifra közömbösen rántott egvet a vállán.
juhászságot is kiharcolta magának, jóllehet, De szemében öröm és szeretet csillogott,
a gazdák erősen ellenezték, mert ő nem amint a társát nézte:
akart hat kiló sajton felül ígérni nekik egy — Ügy, úgy. Értem. A gazdák így speku
juh után. Aztán közbeszólt a szakszervezet lálnak. De te nem . . . Ügyi?
is, Czifra mellé állott. A gazdák elvesztették — Én nem! Szógáltassa csak bé a gyap
a csatát. Czifrával nem tudtak kibabrálni jút! Mért kelljen nekem szégyenkeznem?!
Erős, hajliihatatlan ember Czifra, mag? — Ne is! Én is azt mondom! Tehát nem
mögött a szakszervezettel, a dolgozók vé leszem rá a jelt a juhokra . . .
delmezőivel. Nyugodt, magabiztos Czifra, ahogy ott
A gazda végüüs rámutatott három dara ill, mint egv szobor, mozdulatlanul. Tiszta
juhra. Ezek lesznek azok. a lelke, tiszta a becsülete. Erős és bátor,
— Jól van-é Péter? mert tudja, Hogy rajta kivül még sokan
Megveregette a férfi vállát, aztán méf. vannak ilyenek s azok is mind mellette áll
beszélt valamit a juhásznak és hazafelé nak. őket nem lehet legyőzni, ha ezerszer
indult, utána Csöbi A falu végén a két férf olyan furfangosak is a gazdák. Csöbi Péter
elvált egymástól. A gazda nyugodt voll, 's ilyen szeretne lenni.
dolgát jól intézle, ez a Csöbi az ő embere Csak az a nyelves Ágostonná be ne fele-
No, majd elhívja kaszálni is az idén, bár azt títse a becsületét a mondókájával. Ha el-
mondják a faluban, hogy Csöbinek könnyen hireli a faluban, hogy Dobolyi neki akarta
csorbul a kaszája . . . átadni a juhokat. . .
Péter elindult az ösvényen a falu fölött
hazafelé, majd amikor a gazda- betért a iná ,,A ml híres embereink azért híresek, meri élet
zak közé, 6 visszafordult. céljukat jót ismerik, mert minit lobban megértik
A nyáj az oldalban legelt. A juhász bot a kollektív munka erejének döntő jelenlőségéf V
iára támaszkodva nézte a közeledő embert, tudják, bogy úgy a jelen mint a jövő az ő ha
aztán látva, hogy az feléje igyekszik, mos! talmas kezükben van. Számukra a munka miivé
is elébe ment. szetté lett s ők már Is látják, hogy miuikájnk
— No. Szép juhaid vannak. Csak azt a művészete álalakilja hazájukat. Földjüknek Ig.fe)
festést ------ ural 6k, fáradhatatlan munkálkodók, akik szaka
— Hagyd a festést! daltanul uj dolgokat teremtenek és e dolgok nü-
— Pedig meg kell különböztetni. Mert a vekedése elmélyül náluk a munkának, mint oly
nagygazda olyan, hogy holnap már leta erőnek a megértését, amely mindent létrehoz,
gadja s a leghitvárii abbat reád sózza, a megoldja az étel összes rejlélye't és legyőz) ősz
szépjit magának tartja meg. szes nehézségeit, A mi blres embereink az uj for
— Tartsa meg az egészetl radaliul energia és gondolat emberei,"
— Tán meggondoltad a vásárt? Tán drá* MAXIM fiORKTJ
gállod?
17© r ko m aniai m a g y a r szó n a p t a r a

I
Amikor Kovács József kajászószörcsög: önkéntes főcsővezelőhelyettes elhagy

ta, az tsza k i Pályaudvar épü.etét és beiéj élt a főváros forgatagába, megszűnt egy
időre Kovács József lenni és a J rejef* ( magyarul: fali) minősítéssel vészelte át
bukaresti tartózkodásának időtartamát.
Frejeri minőségének ápolásáról a főváros jobb „vagányai” gondoskodtak szere
tetteljesen. Kezdve a taxisoff őrtől, aki áss ÓV«mástól öt percnyire lévő szá'lndába
m asféóiás körséta után ju p tta el barátu Itat a borrava'ót, sőt pezsgő emlőt előre
beinkasszáló szállodaportáson keresztül, % ésZtn az utcákon egymástó köpésnyi tá
vclságban elhelyezkedett cipőpucolók mérlegtsek , mütyukszem, borotvapenge mák-
daraló árusok, valamint a többi ,,lufimé*schek” végeláthatatlan hadseregéig. Ko
vács József mindenki számára csak. rövid en ,,frejer” volt és legtöbbször kiérdemel
te az előlegezett bizalmat.
Ha Kovács József venné magának a fáradságon és ellátogatna ujbó! főváro
siunkba, kelem es meglepetésnek lenne szem,, fül és zseblanuja Mindenekelőtt öröm
mé1 tapasztalná , hogy áVamositoxt szállodáink portásainak nem kellene már izlőes
hazaival és egyéb aprósággal kedveskednie, egy féigürcs padlásszobácska kiutalási
lehetőségének kedvező r.érlegelésére De hiába keresné az utcákon a nemrégen
még pooskaszivóssággal tapadó különféle utcai árusok szervezett, vagy szervező
ien légióját. Csak elvétve talána egy két ittfelejtett díszpéldányt belöuk elretten
tő példaképpen Az intézményesített ,-frejervadá zat” kihaófében van Bukarestben.
Vessünk hát egy pillantást a régi ,bukaresti exisztenciák a” és ha nem is kö
vethetjük nyomon eqé*z fej ődésiört&nef 'ket, nézzük meg legalább , hogyan mű
ködtek a multb'an és hogyan lényegühek át a •'álfosó időkkel egyidejűleg. Vessünk
rájuk egy utolsó pillantást, mintegy emlékezetképpen.
Hajdanában, amikor még egyesek gyanú Egyik válfaja volt ezeknek a pszihoiógus
san könnyen keresték a pénzt és nagyvona koldus, aki sose nem kért és mindig kapott,
lúan költötték is el, Bukarest Eldorádója íme az egvik díszpéldányuk:
volt a morzsa-vadászoknak. A bukaresti A mai Balcescu és Köztársasági körutak
nellézfejüek cs könnyükezüek, valamint a kereszteződésénél láttam hónapokon kérész
vidéki „írejerek“ szinte gondtalan megélhe tül a „halas embert“. Az egyik kerítés tál
tést biztosítottak a kizárólagosan erre az pazatán ült. Mellette egy üveg. Az üvegben
üzletágra berendezkedett „existenciáknak“. viz. A vízben egy kis hal. Egy darab.
Az üveg mellett a sapkája feküdt, mint
egy jelképezve a pénztárt, meglehetősen dús
tar1 alommal. Hirtelenében nem tudtam,
miről van szó. Közelebb mentem.
— Eladó? — szólítottam meg a hallgatag
embert.
Tagadólag int a fejével. Hát persze, —
gondolom magamban — biztosan valami
exótikus ritkaság. Kíváncsian közeledem.
Nem. A hal, a lehető legegyszerűbb bal
Most már végképp nem értein a dolgot.
Az emberek megállnak az üveg előtt, bá
mészkodnak egy ideig, némi aprópénzt szór
nak a pénztárrá dicsőült sapkába, majd kö
zömbösen továbbmennek.
A férfi p e d ig o tt ü l to v á b b ren d ü letlen ü l,
a jk á n a k ín ai b ö lc s e k t it o k z a t o s m o so ly á v a l
R O M Á N IA I M AG YAR SXO N A P T A R A 171

és «bból „cl", hogy van egy befőtte« üvege siet tovább. A következő v itlá m p u c o lő fg .
és egy pályatévesztett pisztrángja. .-.’-’'s
— Nem szégyenig magát? ^
Szintén jellegzetes bukaresti „existencia“ — ötven bánit van pofája adni egy be
a villámpucoló, aki a főváros minden részén csületes kereskedőnek?
vadon tenyészik és valószinütlenül kiesi lá- A becsületes kereskedő (a fővárosban
dikájáról, valamint feltűnően nagy szemte gombamód elszaporodott személymérlegek
lenségéről lehet felismerni. egyikének tulajdonosát vagy bérlőjét) és a
Támadási módszere a következő: A gyanút
lan járókelő megáll valamiért egy pillanatra
az utcán. Ekkor a villámpucoló villámgyor
san előtte terem és egy harsány „Ezredes
ur> csinálunk egy szép pucolást“ harcikiál
tással szó nélkül kefélni kezdi cipőiét. (A
megszólítás kor és ruha szerint változik. Én
eddig legfeljebb csak kapitányi rang'g tud-
tarit felvinni) Nincs mit tenni. A gyanútlan
járókelő belenyugszik a váttozbatatlanba,
annál is inkább, mert a támadó siet közölni,
miszerint csak potom tiz lejes kiadásró1 van
szó. Ez pedig a törvényesen bejegyzett tisz
tes cipőpucolóipar húsz lejes árához viszo
nyítva, valóban olcsó.
Bizalmas kacsintás vezeti be a következő
kérdést: — Lehet valami jobb krémet?. —
vitatkozó kuncsaftot pillanatok alatt körül

vette a mindenre ráérő kiváncsiak népes
csoportja.
— Igaza van, — avatkozik be egy harcias
hölgy — a sarkon lévő konkurencia sokkal
olcsóbban dolgozik.
— Már megbocsásson asszonyom — el
lenkezik egy rokoniélek (a sarki tökmagos)
— csak nem kívánja, hogy ezt az urat a
családjával együtt ötven bániért mérje le?
A hölgy nem kiván semmit és csendben
tovább áll, mert a hangulat a mérleges ja
vára megváltozik.
— Mi történt uraim? — csatlakozom én
is a népünnepélyhez.
— Még kérdi A kunosait leméri magát, a
feleségét, a kisgyereket és végül a mérlegen
fityegő „Tetszés szerint“ feliratú táblára
hivatkozva ötven bánit nyom a „kereskedő“
Pár perc múlva ragyog a cipő. A villám- markába.
pucoló kérj a száz lejt. A mérleges ordit. A kuncsaft nem ord't,
— Micsoda száz lejt? de nem is fizet. Ez alkalommal a mérleges
— Hát nem azt mondta az ezredes* ur, volt a „frejer“. (Nincs üzlet kockázat nélkül)
hogy jobb krémet akar? Nekem is többe
van. . . . Ide, ide, csak ide. lit a világ közepe.
Most rövid eszmecsere következik a kun Itt látható a soha nem látóit nagy világ
csafttal, amelynek kimenetele bizonytalan. csoda. Bemártjuk az egjlejesi, vagy bár
A vidéki „írejer“ fizetni szokott, a bukaresti milyen más fémtárgyat a csodafolyadékba
őslakó káromkodni. Letagadhatatlan tény és a réz gyönyörű ezifstös szint kap. Jo^b,
azonban, hogy mindenki megkönnyebbülten mint az eiedeti ezüst. Kisüveg tiz lej, nagy-
1 7 2 ROMÄNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

üveg tizenöt lej, három kisüveg és egy Az egész mérkőzés hang nélkül zajlott le.
nagyüveg harminc lej. Mig a kész'et tart. A „bajnok“ nem beszélt, mi pedig nem tud
tunk szóhoz jutni. Azon sem lepődtünk
meg,, amikor a végén körbejárt a sapkájá
val, a közönség pedig bőkezűen honorálta
a nem mindennapi látványosságot.
*
Most másfél év után megint viszontláttam
kedves ismerősömet, a „boxbajnokot“.
Azonban e í alkalommal sokkal érdektele
nebb körülmények között. Az egyik piac
téren zöldséges kocsikat rakodott.
Nem álltam meg szó nélkül a találkozási
és kérdezősködn; kezdtem a munkaváltozás
körülményeiről.
— Hja kérem, — hangzott a komoly fe
lelet — nekünk intellektueleknek is át kel
lett rétegeződ™. Eddig az eszemmel keres
tem a kenyeremet, most pedik kénytelen
Az árus ma már mindhiába keresi a ,,fre- voltam áttérni a kétkézi munkára. Kihaltak
jert“. Az emberek megállnak körülötte, a „frejerek“.
végignézik az „ezüstözést“, majd utána A megváltozott idő kiboxolta a „box
csendben továbbmennek. bajnokot“.
A bukaresti ember szereti a csoportosu De kiboxolta ugyanakkor a többi „fiejer-
lást, mindenütt megáll, mindent megnéz, vadás/okat“ is, minazokat, akik az embe
mindenre van ideje. De a még létező egy rek hiszékenységéből és naplopással akarták
néhány utcai árus már nem keres úgy, mint mindennapi vajaskenyerüket megkeresni.
a múltban. Az üzletekben és főleg az állami A történeti hűség kedvéért meg kell je
áruházakban egymásrahalmozva fekszik a gyezni, hogy még nincs vége a mérkőzés
sok áru, a bukaresti ember már nem koc nek, de nap mint nap kiesik valaki, hogy
káztatja az utcán a pénzét. az építő munka javára hasznosítsa munka-
A sok gyanús eredetű fésű, szappan, képességét.
kombiné, vagy falinaptár, az utcai árusok A bukaresti „existenciák“ dolgozó em
kal egyetemben ríemsokára bevonul a mú berekké válnak. FÖLDES IMRE
zeumba.
Az ismeretlen leveti a kabátját és az in
gét, gondosan magamellé helyezi a földre
és most már derékig meztelenül megismétli
az előbbi magabiztos boxoló-köszöntést.
Először izomgyakorlatokat mutat be a
mester, majd — az izgalom tetőpontján —
kezdetét veszi a mérkőzés. A „boxbajnok“
pompás „bombákat“ mér láthatatlan ellen
felére és ügyesen parírozza a fejére és a
mellére iránvzott állítólagos ütéseket. Ugy-
látszik azonban, hogy knockoutolták. mert
hirtelen térdre esik, de botladozva feláll és
ujult erővel kezdi dögónyözni láthatatlan
ellenfelét.
Végül a hatodik perc után a láthatatlan
ellenfél összeesik. A „boxbajnok“ le és fel-
emelkedő karmozdulatokkal számolni kezd
és miután nem emelkedik fel senki, meg
ism étli a m é r k ő z é s e le jé n m ár Ism er te tett
k ö sz ö n té st.
f
Orvosi tudnivalók
Vitaminokat tartalmazó élelmiszerek, A MILYEN LEGYEN A SZOBA
mai Háziasszony és a kollektiv konyhák ve HŐMÉRSÉKLETE?
zetői nem csak azzal törődnek, hogy ízletes A normális szoba hőmérséklete 18 C. fok,
és tápláló éleleket adjanak, hanem hogy ez azonban nem érvénves minden esetben,
vitamin tartalmuk is legyen. És va'óban
a korházi szobák és pavilonok hőmérséklete
nagyon is fontos, hogy erre tekintettel le
20—22 C. fok. A munkatermek hőmérsék
gyenek, mert hosszabb ideig tartó vitamin lete. ahol élénk mozgást végzünk, alacso
hiány különféle súlyos betegségeket idézhet
nyabb az előírt hőmérsékletnél éspedig 15 C.
elő.'
Alábbiakban közlünk egy kimuta'ást a MILYEN l FflvFN A FfrRDÖ
különféle élelmiszerek vitamin tartalmáról- h ő m érsék lete?
A hús tartalmaz B vitamint, de nmn min
A hideg fürdő hőmérséklete *>0—9R C. fok,
den husfajta vitamin tartalma egyforma. a lanw os fürdő hőmérséklete —05 0 . fok,
Leggazdagabb B vitaminban a disznóhus. a meleg fürdő PŐmércéHr-te 05—40 C, fok,
Főtt húsban természetesen kevesebb a vi a forró fürdő 40—45 C. fok. A hideg fürdő
tamin, mint a nyers húsban, mert a főzésnél
ket, amelvek tartama egv-két nerc, 1ázqs
a vitamin egy része tönkre megy.
betegeknél és ideo-es államotoknál basznál iák,
Sok B vitamin van a különféle zsigerek-
a langvos és meleg fürdő a tisztasági fürdő.
ben, igv a marha szívben, marha vesében. A forró fürdőt reumás betegsécrekné1 hasz
A tejben van kis mennyiségben A, B és C
nálják, időtartama lehet 15—30 perc.
vitamin és igen nagy mennyiségű D vitamin,
A nvers tojásban van kevés A és B vitamin EGYES J 4 RV * NvOS RFTFOSÉGEK
és bőségesen D vitamin. A vajban sok D vi LAPPANG AS! IDEJE
tamin van.
A fertőzés és a betegség kitörése közötti
A lisztben, kenyérben sok B vitamin van,
A burgonyában van B és C vitamin. Gyü időt lappangási időnek nevezik. Ezt az Időt
mölcsökben és főzelékekben sok C és B vi egyes esetekben arra használhattuk fel,
tamin van. Különösen gazdag C vitaminban hogy a készülő betegséget legyengítjük’.
a citrom, szeder, paprika és petrezselyem. A diftéria lappangás! Ideie 2—7 nap.
ELSŐ SE G É L Y N V um S Kiütéses tífusz lapnafigási ideje 11— 12 nap
villany áram balesetnél. Grippe (influenza) pár órától 4 napig.
Előfordulnak villanyáram balesetek, ame Szamár-hurut 7—21 napig.
lyek -azáltal iönnek létre, honv az áramkör Malária 10—20 napig.
nincsen rendesen izolálva, miáltal kapcsolat
ba kerül a földdel. Ilyenkor, ba az áramkör Kanvaró 10— 11 napig.
nek egy másik nem jól izolált pontiát meg Járványos agybárlya-gyulladás 2—3 napig
érintjük. az áram testünkön át rövidre zá Fültő-mirigv lob (mumsz) 3—36 napig
ródik, olvan módon, hogy egy embert meg Scharlach 5—7 napig.
is ölbet. Ezekben az esetekben a beteg oda Tetanusz 4— 14 napig.
van tapadva az áramkörhöz és nem tud tőle
elszakadni. A segélvnyu itás ilvenkor a kö Veszettség 14—60 napig.
vetkezőképen történik: A segélvnyu jtó va Legnagyobb fontossággal bír ez a lappan-
lami Izoláló anyaggal burkolia be a kezét, gási Idő különösen a veszettségnél, ahol *g\
izolálja magát a földtől azáltal, hogy egy veszett kutya harapása után idő van a véde
fazsámolyra áll föl és ebben a pozirióban kezésre sp’eciáüs oltásokkal. A többi beteg
átvágja egy izolált fogó’ju ollóval az áram
vezetéket, utána azonnal igyekszik mester ségeknél, különösen a gyerekeknél jó, ha
séges lélegzéssel életre kelteni a beteget ad anyavér Injekciót adunk a lappangás idő
dig is, a m ig o r v o s i s e g ít s é g érkezik. szak áb an
4
174 ROMANIA! MAGYAR SZÓ NAPTARA
O y ó g y n ö v é n y - g y U |íé s !
n a p tá r
»Ö
Gyűjt, idd
B e g y ű jten d ő B e g y ű jten d ő
A n övény n eve A növén y n ev e
1 n ö v é n y i rész n övén yi ré sz
o
O r v o s i z iliz gyök ér Á r n ik a v ir á g z a t
T ö v i s e s ig lic 9* H á r s fa v ir á g >*
O r v o s i a n g y a lfü ít K é k b ú z a v ir á g »•
F o lt o s k o n t y v ir á g g y ö k értö rzs C ic k a fa r k a .»*
N
K ö z ö n s é g e s b o jto r já n gyök ér P a p s a jt v ir á g
O r v o s i k á lm o s g y ö k értö rzs P ip a c s sz iro m l e v é l
P o n g y o la p ity p a n g gyök ér Z iliz v ir á g é s l e v é l
>
B u g ly o s d e r c e fű 9t Ö k ö rfa rk k ó r ó v ir á g
fO T araekbuza ta r a c k S z a r k a lá b tt
-*■*
É d e s g y ö k e r ü p á fr á n y g y ö k értö r zs P ir o s r ó z s a sz iro m l e v é l
»W le v é l
V é r o n ió p im p ó if V a d á r v á c sk a le v é l
(0 P ir o s e b s z ő lő sz á r B e lé n d e k tt
U K a n k a lin gyök ér D ió fa ,,
© F eh ér fa g y ö n g y ágak U N a d r á g u ly a ft
x F e k e t e n y á r fa rü gyek R e d ő s z ir o m tt
M a r tila p u v ir á g S z a r v a s n y e lv f ü >t
K u ty a b e n g e k éreg C ic k a fa r k a leveles virágo* fíár
K o c s á n y o s t ö lg y >9 E z e r jó fű >f
K ö k é n y v ir á g v ir á g z F eh ér ü röm t»
O r b á n c fű
O rvosi so m k ó ró
O r v o s i sz é k fü v ir á g z a t O r v o si v e r o n ik a
B o d z a v ir á g íf V a d m a jo ra n n a v ir á g o s s z á r
G y ö n g y v ir á g v ir á g é s l e v é l T a jté k z ó s z a p p a n f ü ff
O r v o s i k a n k a lin v ir á g F e k e t e ü röm
S z a g o s ib o ly a v ir á g é s l e v é l T is z te s fű levelei virágos siár
T ü d ő fű le v é l K onyhaköm ény ter m é s
P a p s a jt tt C s ip k e b o g y ó it
S U titu * %
* D ió fa zöldtermés, héj
* C sa lá n tt Ő sz i k ik e r ic s m ag é s gu m ó
0 C ick a fa rk a a te le p
A nyarozs
V ad árvácsk a leveles virágos szír
> K o r p a fű repce
M e z e i z s u r ló 1»
<0 R e d ő s z ir o m m ag
L* A p r ó b o jto rjá n ti
M e z e i k ö k ö r c s in »*
O r v o s i fü stik e »♦ G y a lo g b o r ó k a f e n y ő term és
K erek repk én y 9» F ek ete b o d za ti
S za g o s m üge »» N G y a lo g b o d z a tt
K ak uk fü »> VJ S ó s k a b o r b o ly a tt
K osb o r gum ó B ir sa lm a m ag
o
M a s z la g o s n a d r a g u ly a gyök ér B e lé n d e k / ff
E rdei fe n y ő fia ta l á g v é g T ö lg y fa m akk
Iz la n d i z u z m ó t e lj e s Á r n ik a gyökér
Ú g y s z in t é n ő s s z e l is g y ű jt h e tő k a k o r a t a v a s z ia k k ö z ö t t m e g n e v e z e t t e k k ö z ü l: O r v o s i
ziliz, T ö v i s e s ig li c , F o lt o s k o n t y v ir á g , k ö z ö n s é g e s b o jto r já n , O r v o s i k á lm o s , P o n g y o l a
p ity p a n g , B u g ly o s d e r c e f ű , T a r a c k h u z ó , V é r o n t ő p im p ó é s P ir o s e b s z ő lő .

A m éh észet d ió h é jb a n
A méh-fcre, a méhcsaládokra, valamint a méhészet körébe tartozó fontosabb
tudnivalók táblázatos kimutatása
A m éh (Apis m ellitica I.)
fellépésének ideje r e n d s z e r t a n i állása
A földképzödés III kor A gerinctelenek rovar oszt. A teljesen átalakuló Nőneműek:

szaka volt, mikor is az részarányos testüek, hárlyás szárnyuak, izeit lábúak, anya, 'dolgozó
ember fellépett s amikor fuilánkossk, társaságban élők és virágkedvelők himnemü:
virágos növények
keletkeztek csoportjába tartozik here
é h e k
fej' ölési ideje t e s t ü k
nnne és élettartama nyelvük hossza
pete álca báb hossza súlya
anya 3—5 év — 3 6 7 16 -18 mm 0’16—21 mm 4' — mm

dolgozó 1—9 hó — 3 7 11 11 —13 mm O' 11 —13 mm 6'2—5 mm
here 1—5 !:ó — 3 6 15 13—15 mm 0 20—24 mm 4' — mm
A z a n y a p c t é z é s é n e k f o l y a m a t a e g é s z é l e t é n át
hónap naponta havi átlag hónap naponta havi átlag 1 év átlag
Jam á 100— 150 1.000- 1.500 Junius 1,800—2.900 90 000-140 000 300.000
Február 150— 250 3.000- 9.000 Julius ,900—1.800 90 000— 40.G00
Március 250— 500 9 000-11 000 Augusztus 1.800—1.000 40.000— 11.0(0 egy életen
Ami is 500—1300 ti 000 40,000 Szeptembe 1 000— 500 11.000— 9.000 át
Május 1300-1800 40.000 90 000 Október 500— 200 9.000— — 1,000.000
Egy középerős méhcsalád 1 évi átlcgos gyűjtése és fogyasztása havonként
hónap gyűjt fogyaszt hónap £y it fogyaszt
Január — gr 300 gr. Julius 8.000 gr. 3 000 gr.

Február 810 „ Aug sztus 4 000 „ 1 400 ,
Márciu s 1.000 „ 1 290 „ Szeptember 1501 „ 1 200 „
Á prills 4.00') ,, 1.400 „ Október — 700 .
Május 5.0 0 „ 2.809 „ November — 400 „
Junii.s 12.000 , 2.000 , December 300 „
Hőmérsékleti adatok C°-ban
A fenek melegsége | A mé h
télen nyáron legszorgalmasabb nem dolgozik megdermed

24-26 2 3 -3 2 22-25 alul 12—35 fölött 7—8
A fiasitás meghűl 18°: elhal 15°: é! 18-tól 35-ig.

A méhekkel lehet dolgozni 11 —12° melegben is még.
A viasz meglágyul 309-nál. megolvad 63u-nál.
A s»jtszáma 1 cm2-nyi lép mindkét olda'áo és méretei
heresejt • • 417 széles 7.40 mm iné y 15.5 mm

dolgozósejt • • é • 854 5.40 mm U 11 mm
17® ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

Asz á l l a t o k é l e l k é r á n a k
m e g h a tá ro z á sa
A vastagabb számok váltó vagy váltásnak alá nem vetett u. n ál andó fogakat jelölnek.
Metsző fogak Záp t 0gak
m3
0. ca
É le tk o r a ló n á l 0tű mN> óa
:0
előzápfog hátsó zápíog
v2 M N <
-
1
« _ü f -
r4 <« 3 2 1 1 2 3 D
/. T e j f o g a k
S zü le té sk o r................................................... 4 — — — 4 4 4 — — — 16
4—6 hetes k o r b a n .................................... 4 4 — — 4 4 4 — — — 20
8 —12 hónapos korb n . . . . . 4 4 4 — 4 4 4 — — — 24
II . V á ltó - v a g y á l l a n d ó f o g a k
í l / l éves k o r b a n ......................................... 4 — — - 4 4 — 4 4 — 32
3Va éves k o r b a n .......................................... 4 4 — 4 4 4 — 4 4 4 32
4Vä éves korban . . . . - , . . 4 — 4 4 4 4 — 4 4 4 40
5 éves korban .......................... 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4 40
É le tk o r a se rté sn é l •
/. T e j f o g a k na
Születéskor .............................................. £ — — 4 4 — — — — — — 8
4 hetes k o r b a n ......................................... CD 4 — 4 4 4 4 4 — — — 24
6 —8 hetes korban . . . . . . . . «3 4 — 4 4 4 4 4 — — — 24
3 hónapos korban .................................... Uh 4 4 4 4 4 4 4 — — — 28
I I . V á ltó - v a g y á l l f o g a k
6 hónapos korban ............................... 4 — — — — — — — 4 — — 36
9 hónapos korban .................................... * — — 4 4 — - — 4 4 — 40
12 hórapos korban .................................... 4 4 — 4 4 4 4 — 4 4 — 40
18 hónapos korban .................................... 4 4 4 4 4 4 — 4 4 4 44
24 hónapos korban . .......................... • 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 44
Metsző fogak Záp f0gak
s
É le tk o r a s z a rv a s m a rh á n á l 06a *0 *2 tű1 előzápfog hátsózápfog <U
N
l/>_4üJ
H H 3 2 1 1 2 3 D
I. T e j f o g a k
S zü le té sk o r.......................... i 2 — — — 4 4 4 '— — — 14
1 hetes k o r á b a n ......................................... 2 2 — — 4 4 4 — — — 16
2 - 3 hetes korában ..................................... 2 2 2 — 4 4 4 — — — IS
4 —5 hetes k o r á b a n .................... ..... 2 O
4 2 2 4 4 4 — — — 20
I I . V á ltó - v a g y á l l a n d ó f o g a k
V * - 8A éves korban ............................... 4 24
1— 1V2 éves korban ............................... 2 — — — 4 — — 4 — — 24
2—2V2 éves korban ............................... 2 2 — — 4 4 — 4 4 — 28
3 —3V2 éves korban ............................... 2 2 2 _ 1 4 4 1 4 — 28
4—4V2 éves korban .......................... .... 2 2 2 2 4 4 4 4 4 4 30
5 éves korban , ............................. 2 2 2 2 4 4 4 4 4 4 31
É le tk o r a juhnál
I. T e jfo g a k
S z ü le té sk o r ...........................- . . . 2 — — — 4 4 4 — — — 14
1— 2 hetes k o r b a n ................................. 2 2 — — 4 4 4 — — — 16
2— 3 hetes k o r b a n ................................ 2 2 2 — 4 4 4 — — — 18
3— 4 hetes k o r b a n ................................ 2 2 2 2 4 4 4 — — — 20
I I . V á ltó - v a g y á ll fo g a k
V>—8A éves korban ............................ — — — — — — — 4 — — 24
1— l 1/* évesk o r b a n ........................... 2 — — — 4 — — 4 — — 24
2—21/* éves k o r b a n ............................ 2 2 — — 4 4 — 4 4 — 28
3 -3'/t éves korban 2 2 2 — 4 4 4 4 4 — 28
4—41/* évea k o r b a n ............................ * 2 2 8 4 4 4 4 4 4 32
5 éves korban...................... a 2 2 2 4 4 4 4 4 4 32
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 17T

A tenyésztésre legalkalmasabb életkor
év •
év
A csődör — — — - - 4 -1 0 A kanca — — - - - 3 -1 4
A bika — — — — - — 2 -6 A tehén — — 3 7
A kan — — — — — — 1— 4 A koca —- — — — — — 1—4
A kos — — — — — — 2 -6 Az anyajuh — — _ _ _ 3 —6
A kar, — — — — - - 7 2 -3 A szuka — — - - - 7 2 -3
H á g a tá s és fo g a m z á s
anyát anyát
1 csődör alá — — _ _ 3 0 - 4 0 1 kecske-bak alá — — — 5 0 -6 0
1 bika alá szabadjára - - 30—40 1 kos alá — — - — — 2 0 -3 0
1 bika alá kézből — — - 50—60 1 him baromfi alá - — - 1 0 -1 3
1 kan alá — — — — — 2 ?—40
Növendékállatok szoptatási időtartama

hónap hónap
Ló- és szamárcsikók — — — 3—6 Borjuk — — — — — 272—37a
Bárányok — — — — — 3 —4 Kecskegidák — — — — 2— 272
Malacok — — — — — — 2 —27z
Ivarzás a háziállatoknál
A kanca A tehén Az anyajuh A koca .
sárlása tart folyatása tart üzekedése tart rühitése tart
24—36 óra 24—36 óra 24—26 óra 30—40 óra
hosszat hosszat hosszat hosszat
A hágatás elmulasztása vagy nem fogamzás esetén újra jelentkezik :
a sáriás a folyatás az üzekedés a rühités
8—10 nap 26—28 nap 14—20 nap 26—28 nap
múlva múlva múlva múlva
A leellés után megint fellép:
a sáriás a folyatás a az üzekedés a rühités
a 6—14-ik 28—42-ik a 42—186-ik a 42—60-ik
napon napon napon napon
Párzás és ellési időközök

A vemhesség tart átlagban: Lovaknál 48 hétig, vagyis 340 napig. Teheneknél
40 hétig, vagyis 285 napig. Juhoknál 22 hétig, vagyis 154 napig. Sertéseknél 17 hétig,
vagyis 120 napig. Ezüst szőrmer,yulnál 30 napig.
A kotlás tart a tyúkoknál 19—24 napig, rendesen 21 napig, a pulykáknál
26—29 napig, a ludaknál 28—32 napig, a kacsáknál 28—32 napig és a galamboknál
17—19 napig,
Szavatossági hibák és idők
L o v a k r a (szamár, öszvéi): Takonykor 15 nap, bőrféreg 31 nap, fulladás
(kehessép) 15 nap, buta-csira 30 nap, csökönyösség 30 nap, szép vakság 30 nap,
havi vakság 30 nap.
S z a r v a s m a r h á k r a : Gyöngykór (tuberkulosis) 39 nap.
J u h o k r a : Himlő 8 nap, tüdőférgesség (mételykói) 60 nap.
S e r t é s e k r e : Borsókakór 8 nap.
178 - ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

V e m h e ssé g i n a p tá r
Ha a Juh is
vemhesség Ló Tehén Bivaly Szamár Sertés Há? inyul
kezCcrc kecske
Január 1 dec. 6 okt. 12 szept. 21 j nuár 1 junius íj április 3(i febi uár 1
lü 15 21 okt. 6 10 12 május 9 10
24 25 30 10 20 22 19 20
30 január 4 nov. 10 20 30 julius 2 -9 március 2
Február ÍO 15 20 nov. (. febi uár lt* 13 junus 9 10
20 25 dec 1 10 20 23 19 20
'.8 f ebi uár 2 9 24 58 31 29 30
Március 10 12 19 dcc: 4 márc. 10 aug. 10 julius 7 április 10
20 22 29 14 0 20 17 % 20
£0 március 4 január 8 24 :0 30 27 30
Április 10 15 19 január 4 április 10 szept • 10 aug. 7 május 10
20 25 29 14 20 20 17 20
30 április 4 febtuár 8 24 0 30 27 30
Május 10 14 18 tebruár 3 május 10 okt. 10 szept. 6 junius 10
2>. :4 8 13 20 20 16 20
30 május 4 márc. 10 23 30 10 26 30
Junius 10 15 20 márc. 5 junius 10 nov. 10 okt. 7 julius 10
0 23 ro 1 20 20 V 17 2
30 jun’us 4 ápri!ii 10 25 30 30 27 30
Julius 10 14 20 április 5 jul l s 10 dec. 10 nov. 6 aug. 10
0 4 30 15 >0 20 16 20
30 jullus 4 május 10 25 30 30 26 30
Aug 10 14 20 május 6 aug. 10 január 10 dec. 7 szept. 10
20 24 30 15 20 0 17 z0
30 augus/t. 1 június 10 26 30 30 27 30
Szept. 10 12 20 unius 5 S7Cpt. 10 február 10 január 7 okt 10
20 22 30 15 20 20 17 20
30 szept. 4 julius 11 26 30 márc. 2 27 30
Okt. 10 14 21 julius 6 okt. 10 12 tebruár 6 nov 10
20 24 31 '16 20 21 16 20
30 októbs r 4 aug. 10 2 30 április 1 26 30
Ncv. 10 14 20 aug. 5 nov. 10 11 márc. 9 dec. 10
20 24 30 15 20 21 .19 20
30 nov 4 szept. 10 25 30 május 1 29 30
Dec. 10 14 20 szept. 5 dec, 10 11 április 8 január 10
20 2; £0 15 20 21 18 20
Jelen naptár segítségével mindenki könnyen kiszámíthatja ház állatjainak leellési napját.
A naptár csak tiznaponkint van összcáditva, de a közbeeső napokat hozzáadással kiolvashatjuk
belőle. P:ldául a tehén megüze’ edett április 18-án; akkor megnézem az április 20-nak megfelelő
leellés: napot és két napot visszaszámítok. A tehén tehát leellik január 29-i' e előtt két nappal,
vagyis 27-én, vagy megnézem az április to-ének megfelelő leellési napot és hozzáadok nyolc
napot. Ismét megkapom a január 27-ikét.

A h a n g á r t® k ita a r ta lm ö n a k k is z á m ítá s a .
Ha a fa á t mé r ő j e cm.-ekben
to II 12 13 14 15 16 S7 18 19 20 21 22 23
■N
C
25 26 27 28 29 30
*?J
a k k o r a k ö b t a r t a l m a m.-ek b e n
GQ2 002 002 003 003 004 CÍM 0-05 005 0-06 006 007 0-08 0-08 009 QiO 0*11 Oll O'12 013 014
3 0-02 003 003 0 04 0-05 065 0-06 007 008 009 009 010 o-ii 0 1 2 014 0-15 O'16 0-17 0-18 0'20 021
003 004 005 0-05 0*06 007 Q08 009 010 0-10 0 13 014 015 0*17 0 18 0-20 0 21 0-23 0'25 0-26
004 005 005 007 0 08 0*09 o-io Oil 013 014 016 017 019 0-21 0-23 025 0'27 0'2S 0 31 0-32 035
GC5 0 06 007 008 009 0-11 012 014 0*15 0 17 O'19 0-21 0-23 0-25 0'27 0'2S 0-32 0'34 0'37 0-40 042
0 06 0 07 008 0-09 O i l 0 12 O'14 0-16 018 0'20 0-22 0'24 027 029 0-32 0-34 0'37 040 0-43 046 04S
0'0»5 008 069 011 0 12 0*14 016 018 020 0-23 0'25 0-28 030 0-33 0-36 0 39 0-42 046 0-49 053 0 57
0-07 009 0-10 012 014 O'16 O'18 0'20 023 0-26 0-28 0 31 034 037 0'41 0'41 048 0'52 0'55 0'59 0'64
10 008 0*10 011 013 0*15 ,018 0'20 0-23 025 028 0'31 0'35 038 0'42 045 0-49 0*53 0-57 0-62 066 07!
I! 0-09 010 012 015 0*17 O'19 0'22 0'25 0'28 0'3! 0'35 0-38 042 0-46 0'50 0 54 0'58 068 Q'68 073 0 78
12 009 011 0-14 0 16 0 18 0'21 0'24 0'27 0-31 0-34 0'38 0'42 0'46 050 0 54 0 59 0'64 0-69 0-74 079 0155
13 0 10 012 0-15 0-17 0'20 0-23 0-26 0-30 0'33 0-37 0'41 0'45 0'49 0*54 059 0-64 0'6Q 0'74 0 80 086 092
14 0*1 J 013 016 O'19 0 2 2 0-25 0-28,0'32 0-36 040 0'44 0'48 0'53 0 58 0-63 0'69 0*74 0'80 0'86 0'92 095
15 0 1 2 014 017 0'20 0'23 0'27 0'30 0'34 0-38 043 0'47 G'52 057 0-62 0'68 0'74 0-80 O'86 0-92 099 106
16 013 O'15 O'! 8 0 21 0'25 0-28 0'32 0-36 041 045 0'50 0-55 061 OGG 0 72 0 79 0 85 0'92 0-99 009 1 13
17 013 0-16 0-19 023 026 0'30 0'34 039 C'43 0-48 0 53 0-59 065 G71 0-77 0-S3 0'30 0'97 105 112 I 2G
18 014 0-17 0'20 0'24 C'28 0'32 0*35 0'4! 0'46 0-5 S10-57 0-62 0'68 0 75 0-81 0-88 0'96 I 03 I'll n s I 27
19 0 15 018 0'21 025 029 034 0-38 0'43 G'4'6 0'54 0-60 0'66 0-72 0-79 086 093 1-01 109 1*17 I 26 I 34
20 016 019 0'23 0'27 0 31 0'35 0-40 0'45 0*50 0*57! 0-63 0'69 0-76 0-83 0 90 098 106 115 1'23 1 32 I '4!
Ha a fa á t m é r ő j e c s í z e k b e n
3 ! 321 33 34 j 35 | 36 j 37 | 38 39 j 40 4! 42 43 44 45 46 47 48 49 50
akkor a kObtartalma m. -ekben
0 15 0-16 017 0 18 0 1£ 0 20 022 023 024 0‘25 0'26 0-28 0 29 0'30 0'32 033 0 35 0 36 0 3810-39
022 024 026 0 27 0*29 031 0*32 034 036 0 38 040 0'42 G '44t0 4Q G'48 0 50) 062 0*54 0 57 0*53
0301 0 321 0'34 0 3G 0'38 041 042 045 0 48 0*50 G'53 055 0 58 0 6 ! 0'64 0 66 0 69 072 075 0 79
038 0*40 0'43 0 45 0-48 051 0*54 0 57 0'6G 063 066 065 0 73 0 7& 08d0e3 0 87 099 0 94 093
0 45 0 48 0-51 054 058 oai G'65 063 072 0 75 0 79 0-83 087 095 0 95 1 00 104 1 0 0 M3 178
053 0'56 O'SO 0'64 0 67 0'7 i 0 75 0'7S 084 0 88 092 097 1 02 106 »•I! 116 I 20 1 27 1 32 137
0'60 0 64 063 073 G'77 0-81 0'86 091 096 1 0 1 106 1 11 i 16 1 22 1 27 I*33 139 1'45 150{ 1*57
0'6S 072 0-77 082 0- 0'91870'97 102 1 08 113 119 1- 25 1 31 137 I 48 5-50 1-56 1-63 1- 70 1*77
0 75 0-801 086 031 096 1'02 1'08 113 1 19 1 26 1-32 139 1*46 1 52 1 59 t 66 1-73 1 31 1*89 1-91
0 83 0'88 194 1 00 SG6 1*12 113 1-25 I 31 133 1 45 I'52 i'6G t 67 S'75 I -S3 1*91 1*99 20T2-1G
G-91 0-97 103 1 09 1 15 1*22 1 29 136 1'43 131 1 58 Í-S6 174 I 82 191 1 99 2 08 2 07 236 2*36
105 1 1 1 118 125 {•32 1*40 147 »’55 1 63 172 180 189 1 S3 207 2 16 2-26 2-35 2-4012*55
1*13 1-20I 1-27 1- 35 »'42 I 51 1*59 167 1*76 1-85 1*94 203 213 223 233 2-43 2-53 2'64j 2-75
1-21 2*28 136 1'44 1'53 I 61 170 I 79 1-89 1'93 2*08 2 18 2'28 2*39 2'49 2'60 2 70 2'83 2'8S
1 29 1*37 1-45 T54 1 63 ( 72 1 8 1 91
* ! 201 2 11 222 2'32 2'48 2 54 2-66 2 78 2 50 3 02 3 14
1-37 1-45 1-54 1'64 1-73 183 1*33 2 03 213 2 24 2'36 2 47 258 270 2*83 295 398 331 3*34
1 45 1-54 1*63 1-73 1 83 3 94 204 215 226 2 38 2-49 2-61 274 2'86 2*99 3' 12 3-2S 3- 3^3-53
653 1-63 1 73 1 83 1 93 204 2'15 2'27 239 2'51 263 276 2 '89 302 3*16 330 3-44 358 3T Í
161 170 1*821 1 92 2'04 215 227 2-39 2*501 2-64 2'77l 2 9013*04 3 18 3-3213'47 3'62 3-771393?
Kirakű-, állat- és hetivásárok
jelmagyarázat: kir «= kirakó, áv. — állatvásár. (Ha ünnepnapra esik, rendszerint <f kővetkező nap
tartják meg)
Abrudbánya kir, és áv. márc. 3, máj. 5, szept. 22, dec. 22, hv. hétfőn,
Ákosfalva áv. febr, 7, május 5, ju). 9, okt, 4.
Alsócscrnáton kir. ápr. 2, jul. 5, dec. 20. Előző 3 nap áv„ hv, szerdán.
Alvinc kir. jun. 24 nov. 25. Előtte 2 nap áv, hv. szerdán.
Alsórákos kir. ápr, 24, jun. 24, szept. 21 Előző nap áv.
Alsószopor áv. febr. 4, máj, 6 aug. 5, nov. 4.
Alsözsuk juhvásár május 1—3, kir, május 20, szept. 4. Előző nap áv.
Arad Péter Pál utáni első és nov. 5 előtt péntektől 5 napig első 2 nap á v , következő 3 nap
kir, hetivásár pénteken állatfelhajtással.
Aranyosmedgycs áv. minden hónap utolsó keddjén,
Balavásár kir márc. 3 május 8, julius 17, szept. 13, dec, 20 előző nap áv. Hetivásár pént.
Balázsié,Iva kir. Virágvas. előtti szombat, jul. 2, szept. 28. dec. 6, előtte 3 nap áv. hv, csölört.
Bánífyliunyad kir. jan. 25, húshagyó kedd, husvét és pünkösd előtti kedd, jul. 26, szept 21
nov, 25, karácsony előtti kedd, előtte 2 nap áv., hv kedden.
Bárót kir. febr. 2 pünkösd u, péntek, aug, 21, nov, 12, elölte 3 nap áv. Hetivásár szerdán.
Bércek áv. jan. 25, aug. 7, szept. 26, előző nap kir., hv. kedden.
Beszterce kir. Hamv. sz. utáni szerda, május 17, Bertalan (aug. 24), ut. szerda és Kalal n
előtti szeida előző 4 nap áv., hv, kedden.
Bethlen áv. 6, Pünkösd után, Kisasszcnynap után és Katalin nap után vasárnap, kir, hétfőn
hv, szerdán.
Bethleiiszrnliniklós kir, ápr. 25, szept. 21 előző 3 nap áv., juhvásár április 1 és szept ]
Bonchida (Kolozs m.) kir. Laetare utáni nap jun. 20, okt, 21.
Borgópruiid kir, jan. 9, ápr. 14,oki, 30, előző 3 nap áv., hv. szombat állatfelhajtással.
Bonylia kir. Hamvazószerda, Pünkösd utáni szerda, jul- 31, szept. 30, dec. 15, előtte 3 nap
Sv., hv. kedden
Bögöz kir Laetare utáni csütörtök, áv. jan. 8—10, Laetare utáni nap jun. 24—26 oki. 20—22.
Biiziidujfalii kir, jun. 2 oki. 3 dec. 13, előtte 2 nap áv.
Brassó áv. ápr. II. hétfő. Űrnap utáni hétfő, Lukács utáni hétfő, kir. Luk. u. péntek előtte
2 nap terményvásár, hv, csütörtök és péntek.
Búza áv. jan. 17 jul. 17, jul, 24, okt. 23.
Csákigorbó kir. febr, 25 Pünk. u. kedd, szept 6, előző nap áv., hv. szerdán.
Csikkarcfalva kir. Böjt első hétfő, jun. 24. okt. 16, előtte 2 nap áv. hv. csütörtök,
Csikkozmás kir. jan, 25. aug, 21, elölte 2 nap áv. hv kedden
Csikrákos kir. ápr, 29, nov. 23, előző nap áv,, hv. kedden.
Csikszcntdomonkos kir. már. 19, okt. 10, előző 2 nap áv., hv hétfőn.
Csikszcntsiniou kir. már, 16 jul. 27, okt. 8, előtte 3 nap áv., hv. csütörtökön.
Csikszentmárlon kir, máj, 3, nov. 9 előző 2 nap áv., hv. szombaton.
Csíkszereda kir. Sepluages'.ma utáni péntek, Áldozócsütörtök utáni péntek, jul, 13 (Margit n.)
szept. 29, dec. 10, előző 3 nap áv., hv. szerdán-
Csúcsa kir. jan. 8, ápr. 25, jul. 30, okt. 25 hv csütörtök.
Dés márc. l ét és jun. l ét mag. fog!, hét, István kir, hete és dec. 13-át mag. fogl. hét keddjén
áv. szerdán kir. hv. kedd és péntek.
Déda kir. jan. 19 ápr. 7, szept. 21, előtte 3 nap áv.
Dicsőszcntmártoo kir. márc. 1, máj. 1 jul. 24, okt, 15, előtte 3 nap áv. Hetivásár szerda.
Dltró kir. febr. 3, máj, 1 jul. 17 nov. 25 előző 3 nap áv., hv. kedden.
Erdőszentgyörgy Sertésvásár jan. 3, juhvásár márc. 18, kir. jan, 6, márc. 21 jul. 4, okt. 28,
előző 2 nap áv,, hv. szerdán.
Erked kir. ápr. 24, okt, 16 előző 5 nap juh 2 nap áv
Erzsébetváros kir. jan. 27, márc. 26, Áldozócsütörtök utáni nap, julius 5, szept. 21, nov, 20,

előző 3 nap áv.t hv, szerdán.
Eléd kir. rcbr 3, ápr. 4. Szentháromság utáni liélfő) szepl. 29t előző 3 nap áv., hv. szombat.
Élesd áv. febr, 24 és ápr 15-ét kövclö csütörtök szepl, 21 és oki. 19-él követő csütörtök a
dec. 13 át magában foglaló hét csütörtöké.
Earkaslaka kir. május 8, aug, 19, nov. 12, előző 2 nap áv.
Felsőbánya kir. Vizkcicszt bele, -j- járó bét Husvét hete, Julius Apóst, őszi. ésoktóber
Ferenc hete keddjén előző nap áv. hv., hétfő és csütörtök,
Felvhic ápr. 11 juh, szept. 11, okt, 9 áv.
Fogaras kir. Pünkösd után; csütörtök, szept 9, dec. 6, előző 5 nap áv. hetivásár pénteken
állatfelhajtással.
Giirgényszeiitiinrc kir, máj. 5, szept. 16, előző 4 nap áv., szombat állalfhj.
Gyalu ápr. 20, jul, 24, dec. t i hv. péntek.
Gyimesközéplak kir. ápr, 1, jul, 22, okt. 31. előző 3 nap áv. műre, 29 juhv.
Gyógyászén Imiklós kir. Virágvasárnap előtti nap, jun. 15 szept, 7 dec. 13, előző 3 nap á v ,
hv, szombaton,
Gyalakuta kir. jan, 25, jun. 12 nov. 25, elő tie 2 nap áv.
Gyulafehérvár kir. husvét e, ked” jul, 26 szept. 30, dec. 17 előtte 3 napállatvásár; hv. kedd
és szombat.
Hadad áv. jan. 13 márc. 10 május 10, jun. 23, jul. 21, szept. 29—30, okt. 20—21.
Hagyináslápos áv. fefer. 12, ápr. 1. aug. 19 okt. 22, dec, 6.
Harasztkerék kir, márc, 12, jul. 2 aug. 16. nov. 19, előző 3 nap áv.
Hátszeg áv. jan. 30, márc. 17, aug. 12, szept. 5.
Héjjasfalva márc. 27, dec. 2. %
Hidalmás áv. ápr. 5, jun. 23 szept, 15, dec. 22. ,
Homorod (Nagyk. m.) márc. 17,jul. 1 nov. 17, előző 2 nap áv,
Homorodoklánd kir. ápr. 28, okt. 28, előző 3 nap áv. hv. hétfőn,
Ilomorodszentmárton kir. febr. 14, máj. 16. szept, 1, előző 3 nap áv. hetivásár szomh on.
Honiorodszcnlpúl kir. febr. 18, dec. 3, előző 3 nap áv.
Hosszuaszó febr. 23, okt. 23.
Ilycfalva áv jan 10 máf. 1, szepl. 6.
Kányád (Udvarhely m.) kir. ápr. 7 aug. 17 nov 7, előtte 3 nap áv., juhvásár ápr, 2, rov. 3,
Kerelőszentpál kir. Husvét előtti .szerda aug. 28, előtte 3 nap áv., hv. szerdán.
Kékes febr, 15, ápr. 11, szept. 12.
Kéztlivásárlicly kir. jan. 2-a és máj. 2 a utáni hétfőn, okt. 28 előző 2 nap áv. Hv, csütörtökön.
Klbéd kir. febr, 16, május 19, dec. 2f előtte 2 nap áv., hv. kedden,
j Kiskapu kir -ápr. 28, aug. 23, előtte 3 nap á v , juhvásár ápr, 21, hv. szombaton.
Kórodszeutmárlon kir. márc. 16 aug. 2, okt, 31, előző nap áv.
Kőhalom kir Vizkereszt és Virágvas. utáni hétfő, jul. 25, okt. 10, előtte 3 nap áv. hv. pélcken.
Kolozs márc * 29» nov • 2*
Kolozsborsa febr, 23, márc. 20 aug. 4 okt. 3.
Kolozsvár kir. jan. 10, márc. 12 jun. 13, szept, 1, nov. 1 előző 3 nap áv., juhvásár ápr. 27—
28. hv. hétfőn és csütörtökön.
Korond kir. jan. 18, máj, 13, jul. 4 aug, 25, előző 2 nap áv., hv. szerdán és szombaton.
Kovászán kir. febr. 11, május 2 jul. 22, nov. 11, előző nap áv., hv. szombaton.
Kővárhosszufalu febr. 4, máj. 6, jun. 25, szept, 17. ^ ; .
Kraszna jan. 8—10 ápr. 11, jul. 11, okt. 19.hétfőn, Pünkösd utáni II. hétfőn,
Köröspatak (Udvarhely m.) febr. 24 jun. 16, okt. 4.
Kükülővár kir. Húshagyó és Husvét előtti
Ltkeuce kir. márc. 1, ápr. 25, jun. 1, szept. 21, dec. 20, előző 2 nap áv., hv. csütörtökön.
Lővcte kir. jan. 15 ápr. 5, aug. 1, okt. 15, előző 2 nap áv, hv. szombalon.
Magyarlápos kir. jan. 19, máj. 14, jul. 7, szept. 27, előző nap áv., hv. csütörlökön. ;
Magyarpalatka ápr. 15, aug. 15, okt. 15.
Magyaros febr. 1, ápr 10 aug. 5, nov. 15-
Makfalva kir. jan. 2, ápr. 24, jun. 24, szept. 9, előző 2 nap áv,, sertésvásár dec. 28, juhvásár
április 19 lóvásár dec, 30, xv. szombaton. ’ "

y~ '
Márkod kir, ápr. 1> szept. 17, előző 3 nap áv ju l:-, márc, 27- 28.
Máramaiosszigel alig. 22, szepl. 19, okt. 24, dec. 19 és köv. nap áv. és kir., heXvásár pénte
ken állalf ellia jtással.
Maroshéviz jan. 30 ápr. 25, jul, 10, okt. 5.
Marosi Ilye jan. 7, máj. 18, jun, 24, aug. 24. szepl. 29 nov 21.
Marosludas kir. máj, 4 oki. 4, előző 3 nap áv., juhvásár ápr. 28liv.kedden.
Marosujvár kir, ápr, 15 ét és aug 15 ét megelőző péntek előző 3 nap áv., tietivásái pénteken
Marovásárhely kir. jan. 17 Virágvasáinap előtti csütörtök. Űrnap utáni hétfő szept 4, nov.
11, előtte 3 nap áv., Iiv. .csütörtökön állaIfelhajt ássál.
Mcdgyes áv. Inv< rab utáni hétfő szerda m árc. 20, tenyészállatvásár jul. 9— 12 -Szentmíliály
előtti hétfő-szerda, nov. 27—29, kir. Invoeab utáni csütörtök jul 13, Szenlmihály elöili esülor
tök, nov. 30, juhvásár jul. 6—10 hv. csütörtökön á 11a t felhajt ássál.
Mezőbánd kir. máj, 1, okt. 31, előző 3 najr áv hv. szombaton.
Mezőörményes kir. jan. 17 máj. 5, jul. 6 elölte 3 nap áv.
Mezó’rUcs kir márc. 23 jul. 23, nov. 4, dec. 18 előző 3 nap áv., hv, kedden,
Mikháza febr. 6, márc. 29, ápr. 30, aug. 18, szept. 14, okt, 30.
Mécs kir. jan. 5, Virágvasáinap uláni nap, Áldezócsiilörlök utáni nap. aug 18, előző 2 nap
áv., hv, kedden.
Nagyojla kir, febr. 16. Áldozóesiilöi tök utáni nap, előző nap áv., dec. 28 ju h és lóvásár és
kir., hv, kedden állatfelhajtással
Nagybacon kir. jan. 21, ápr 13, jul. 31 okt, 7 előző nap áv., hv. szombatén.
Nagybánya áv. Oculi vas. Űrnap, Szent István és Márton uláni hétfő, kir. szerdán hv. kedd
és péntek.
Nagyborosnyó kir. Julianna, Zsófi, Szint István és Imre utáni szerda, áv. csüt. hv pénteken.
Nagyenyed kir. jan 25 máj 8, aug 19, okt 15, előző 3 nap áv., juhvásár máj, 14 hv. csüt.
Nagyilonda kir. febr. 10, máj. 2 aug 18, szept. 15, okt, 16, előző nap áv Hetivásár hétfőn.
Nagykároly kir. febr. 3 ápr. 15 jun 3, szent. 15, nov 4, dec. 9, hetében. Hetivásár pénteken.
Nagysajó okt. 1, hetivásár szerda.
Nagysármás kir. jan. 20 ápr 20, jun. 10, aug. 29, okt. 10, dec, 6, előző 2 nap áv., hv. csüt.
Nagysomku! aug. 16 nov 1
Nagyszalonta febr. 20 ápr 16 jui, 16 nov. 19
Naszód kir. máj 27, Bertalan utáni II. szerda, nov 8 előtte 2 nap áv. Hetivásár csütörtökön.
Nagyszeben kir. jan, 13 máj. 3 szepl. 14, előző 7 nap áv. Juhvásár ápr. 26 szepl 7 m a r
havásár jan. 9, ápr. 29, szepl, 10 lóvásár jan 11 máj. 2 szepl 12 Hetivásár kedden és pénteken.
Nagyvárad márc, 12-1 jun 21 I szepl 8 és dec. 8-al magábafoglaló hél péntekétől köv. pén
tekig. Péntek és szombat juti és sertésv., vasárnap, kedd termény, baromfi és lóvásár vasárnap
és péntek kir. hv.* hétfő és pénlek.
Nyárádtő kir. márc. 1 július 16
Nyárádszcrcda kir. febr. Mátyás napján, mái. 5, aug. 1, dec, 10, előző 3 nap áv., juhvásá"
május 1—2 hv szerda.
Nvárádkiiszvénycs kir. febr, 9, máj. 3 aug- 21. nov. 2 előző 3 nap áv. Hetivásár kedden
Páneéleseb k r. juuius 24 ízept. 10 előző nap áv., hv kedden.
Parhjd kir. márc. 19, jul. 26 okt 15 dec 17, előző 3 nap áv., hv csütörtökön.
Pusztakamarás jun. 24 Szent János nap.
Radnót kir. jan. 10 Laet utáni hétfő, jul 2, nov. 4 előző 3 nap áv. hv. hétfő.
Retteg kir. máj. 7, jul 12, szept. 28, előző 2 ra p áv., hv. csülörlökö*.
Segesvár áv jan 15, kir. márc 16 jun 24, nov. 4, e, 2 nap áv hv. csütörtökön
Sepsiszentgyörgy Remin Szent György, János és Brigitta utáni szerda áv., csütörtökön kir.,
lóvásár János előtti kedd, hv, hétfőn.
S'klód k ;r jan. 23 márc 7, jul. 15, nov, 18 előtte 3 nap. áv.
Somkerék febr. 3, jun. 24, hv. pénlek.
Sóvárad kir. márc, 9, máj. 7, aug, 29 dec. 21, előző 2 nap állatvásár.
Szászlckence febr. 27—28, ápr. 23—24 május 30- 31 szepl. 28 dec. 18.
Szamosujvár kir. febr. 5, május 1, julius 25, okt. 28 előtte 3 nap áv., ju hvásár ápr. 24—28,
hv, hétfő és péntek.

Szászrégen Lóvásár febr, 11, m áju s 4, aug. 2, olit. 15, m arhavásár febr. 14, május 7, aug. 5,
o tt. 18 juhvásár május 1, jul. 30, kirakóvásár febr 19 m ájus 12, aug. 10, okt. 23, liv. csütörtök
Szászváros kir. márc. 14, jun. 4. okt. 4, dec. 6, előző 3 nap áv. hv szombaton
Szászsebes jan. 26, márc. 4, ápr. 21, máj 30, aug, 21, oki. 21 juh, nov. 4 boriuvásár,
Szalrnárnénieli febr, 2 márc. 19, máj, 1, jul. 2 .szepl 29 és nóv, 21 él tnagábafoglaló hét
keddjén áv., szerdán kir. bv. pénteken.
Szék febr, 24, jul. 8, szept. 27, nov. 30, bv. kedden,
Székelyliid febr. 17, jun. 8, szept. 28, nov. 30.
Székeljkercs/tm kir. febr. 24, m áju s 4, jul. 7, szepl. 11 előtte 2 nap áv., nov. 14, márc. 1
tenyészbika, ápr, 28, szept 5 juhvásár hv. szombat.
Székilyudiurhcly Oculi utáni szerd a és csütörtök, Űrnap utáni hétfő és kedd oki 4, dec, 21,
ciölle 3 nap áv., szept. 28—50 uhVásár, hv. kedden.
Szcntbcnedek Fálfoid., Piink előtti kedd, szept, 2.
Szilágjcseh aug. 3 szept 14— 15. okt. 12, dec. 21,
Szilágvnagyfalu jan, 12, márc. 16 május 10, szepl 20, nov 15
Szinérváralja Tebr. 28 ápr. 11, m áju s 29, jun. 5. míg 28 nov 27
Szilágysomlyó kir, márc. 20 át, jun. 26, szept, 2£ és dec 18 át magábifeglaló hét péntekjén.
Előtte áv., hv. pénteken.
Szovata kir, jan. 12, ápr 14, iul 14, okt. ^2, “lőtte 2 nap áv. ápr. 10 juhvásár. Hv pénteken
Szurduk jnn u ér, április, októLer 20 át mrgáhanfeglalő lift keddjén.
Tasnád febr. 19, nov, 11
Teke Juh v ásár ápr, 11. kir. bér. 1 máp. 1, jun, 27, nov 5, előtte 2 nap áv. Hetivásár hétfőn
Temesvár márc, 18 május 2, jun. 8, aug. 16 szept. 30, dec. 19.
Tnrda kir Hamvsz utáni «/ u h u t ápr. 24 szept. 8, dec. 6 előtte 3 nap áv. Hetivásár
péntek és szombat.
Tövis’febr. 17, á p r 26 jun 21 ang. 26, nov 17—18 ji h v á s á r.
Uzon márc. 19. május 25, szept 1, dec. 6 i líni szerdán áv csütörtökön kirakó'ásá* már
cius 17 hinavásár, l.v, szerdán.
Vajiliitiuiiyiid márc, 20, aug 26, nov. 11.
Z iali márc, junius szepl. és dec első szerda és csüiörlök napjain kir és áv Hrlivásár
szerdán és szombaton.
Zsilé Mr. február 14, május 5, junius 11, ckt. 11, dec. 18, előző 3 nap áv. Hv. cífitcilökőn.
ÍŐ 4 rom ániai magyar szó NAPTÄRA

Na sírjon Liláké, holnap
újra láijuk egymást
D ollárktfrm enet a Vatikánban
\
H E I N O L I P P
n Hlllll[IHI''i‘i n i i i i ) i i i i i i ; : ' . i i i i n n i i i i i ! i l i i i m i m n i m i ! i i i i : i i i n i i o i i n i i n ^ , i i i n i i i i i n i i i i i i i i i i n m i [ n i i i i M i i i
tHlMI! 1II!M1. 1111111f 11 II 111 1:111 1111111111li1111111III11111111i11111ll1111111M(1111111111M1111f111111111n;í11111mIiiiii■Ii>111
legjobb
Heino Lipp a tartui egye

tem hallgatója a charkovi
szovjet tizpróba (dekatlon
bajnokságon ui szovjet- és
európarekordot állított fe
a „finn“ pontoz ásu táblázat
szerinti 7 7 8 0 pontos össz-
tejesitményével.
Ezt a kitűnő teljesítményt
1 0 év óta a világ egyetlen
atlétája sem közelítette meg
Részeredményei a követ
kezek:
10Q méter 1 1 .4 mp.
Távolugrás 613 cm
Sulylökós 1618 cm
M agasugrás 170 cm
4QG méter 5 0 .2 mp
110 m. gátfutás 1 5 .4 mp
Qiszkoszvetés 47 55 cm
fiúi ugrás 340 cm
GereSyhajitás 6 1.96 cm
1500 méter táv. 4 p. 35 mp
H EINO LIPP össz

teljesítménye a io
sportágban 7780
pont értékű, a finn
tá b lá z a t szerint.

A Bukaresti A ltalanos Y d ! amossagi
T arsasag tevék enysege
A Bukaresti Általános Villam ossági Társaság beható tevékenységet
fejt ki a főváros villanyszükséglefceinek biztosítására.
Ez a társaság látja el árammal Bukarestet és környékét. Az áram
szolgáltatásit nagym értékben befolyásolják az évszakok változása. így
például télen általában sokkal több áramot fogyasztanak m int .nyáron.
Az elm últ télen januárban és februárban kisebb volt az áramfogyasztás
mint az előző években. Áprilistól azonban állandóan em elkedett. A sta
tisztikai adatok szerint :
20°/<ral április hónapban i
10°/d-al május hónapban
12%-al junius hónapban •
13,3°/<ral julius hónapban
19%-al augusztus hónapban 1
25°/<ral szeptember hónapban
10%-al október hónapban
több áramat fogyasztottak a fővárosban m int az előző évben.
Az áramszolgáltatás em elkedését a villamosforgalom növekedése és
az ipar szükségleteinek növekedése idézte elő.
Az áramfogyasztás növekedéséhez vezetett még az is, hogy az utcai
világitás is m egjavult az idén. 17.000 világítótest világította m eg a
főváros utcáit, 1947-bcn pedig csaik 13.000.
A fővárosi villanyüzom ek fűtőanyag ellátásának zavartalanságát az
Agnita botorkai földgázvezeték m egépítésével nagy m értékben bizto
sították. i
ÉPÍTKEZÉSEK
1948-ban a terv és az épitke’z ési osztály munkáját teljesen újjászer
vezték. 1948-ban a következő nagyobb építkezések készültek el; a groza-
vesti villanytelepen új' hűtőtorony, a Dámbovita folyón Morceni község
ben 16.000 kw.-os hidroelektrikus központ előkészítő munkálatai, a filareti
villanytelapen új 10.000 kw.-os földgázm eghajtásos turbina. Befejezték
az Arges folyó felső folyásán építendő völgyzáró gát és villanytelep
építésének tanulmányozását, a bulgáriai Ruszcsukba vezető 60 kw.-os
nagyfeszültségű hálózat m egépítését, valam int több főváros környéki
falú bekapcsolását a m eglévő villanyhálózatba.
SZOCIÁLIS MEGVALÓSÍTÁSOK
<1
A vállalat a dolgozók életszínvonalának felem elése érdekében mun
káslakások építésébe kezdett s új üdülő otthonokat létesített, hogy a
jövőben m inél több alkalmazottat küldhessen a fürdő- és üdülőhelyekre.
A Bukaresti Általános Villamossági Társaság nagyarányú és .ered
m ényes munkáját az országunkban meghonosodó új szellem hatá
rozta meg.
„EX P O R T L E M N ”
Állami K ereskedelm i Vállalat
Decem ber 23~án m últ egy éve, hogy az „Exportilemn“ állami keres
kedelmi v á lla la to t megalapitották.A vállalatnak célja elsősorban az volt,
hogy m egszervezze1és tervszerűen bonylitsa le a fatermékek kivitelét.
Feladatkörét később kiszélesítették és ennek során az „Exportlemn“
megkezdte az országban is a fűrészáruk, építkezési anyagok, készterm é
kek állami kereskedelm i forgalmának, valam int a főváros és az ország
nagyobb városai tűzifa-ellátásának m egszervezését.
KIVITELI TEVÉKENYSÉG
Az „E xportlem n“ kereskedelm i vállalat létesítése előtt a faipari
termékek k iv ite lé t m agánszem élyek végezték akiknek egyetlen céljuk
az volt, hogy m in él nagyobb hasznot vágjanak zsebre.
A faipari term ékek kivitelének felélénkitése és újjászervezése érde
kében a m inisztetanács 1947 decem ber 23-i 1785 számú a 297'47-i hiva"
talos lapban k özölt jegyzőkönyve alapján „Exportlem n“ néven állami
behozatali és k iv ite li vállalatot létesítettek.
Az „E xportlem n“ állami kereskedelm i vállalat új utakra terelte a
faipari term ék ek kivitelét. Szakított a m últtal, élénk tevékenységbe
kezdett, a m ely et egészséges bürokratamentes alapokra helyezett.
Ennél a tevékenységnél elsősorban a nemzetgazdaság és a faipari
termékek értékesítésének érdekeit vették figyelem be.
Külföldi kapcsolatok m egterem tésével, am elyen keresztül az eladást
irányították és tanulmányozhatták a külföldi piacokat, valamint a szállí
tások teljesítéséinél felmutatott pontossággal és becsületességgel jó hír
névre tettek szert és m egnyerték az egész nem zetközi piac bizalmát.
E bizalom m egszerzéséhez nagy m értékben hozzájárult az is, hogy
a Szovjetunióval fennálló kereskedelm i szerződések és kötelezettségek
terén a faipari term ékek kiszállításánál sikeresen és idő előtt teljesí
tették a v á lla lt feladatokat.
A fa árúk kivitelének felélénkitésével nagy m ennyiségű szabad devi
zára tettünk szert, ami lehetővé teszi, hogy — főként a Szovjetunióból —
honi iparunk kiféjlesztéséhez nyersanyagokat és készárút hozzunk be.
A BELFÖLDI PIAC MEGSZERVEZÉSE

A b elföldi fogyasztás és különösein a falusi lakosság ellátásánál
tapasztalható visszaélések leküzdésére az „Exportlem n“ állami keres
kedelmi vállalatra bízták a belföldi piacnak fűrészárukkal, építkezési
anyagokkal (m ész, gipsz, cement, tégla, cserép stb.) valamint bútorokkal,
fumir és e n y v e z ett lem ezekkel, ajtókkal, ablakokkal és más épületfa
anyagokkal v a ló ellátását. 1
Augusztus hónapban az „Exportlem n“ elhatározta, hogy az ország
területén 300 saját elárusító h elyet állít föl ezek közül 240 az év
végéig m egk ezdte a működését.
A .faterm ékek hivatalos áron való árúsitásával és az elárúsitó helyek
tervszerű ellá tá sá v a l az ,.Exportlem n“ állam i kereskedelm i vállalat
döntő módon já ru lt hozzá a töm egeknek az állami kereskedelembe vetett
bizalma m egerősítéséhez, ugyanakkor pedig valóra váltotta a korm ány
nak a lakosság ellátására vonatkozó tervét.
A LAKOSSÁG ELLÁTÁSA TŰZIFA VAL
Augusztus végén az „Exportlemn“ állami kereskedelm i vállalatra
új feladatot bíztak, nevezetesen azt, hogy a lakosság tű z ifa e llá tá sá r ó l
gondoskodjék.
A megbízatástól szám ított 2 hónap alatt az „Expontlemn“ annyi fát
hozott forgalomba, m int amennyi az előző 6 hónap alatt került piacra.
Ezzel egyidejűleg átszervezték a m eglévő raktárakat, számos új raktárt
és beiratkozó központot létesítettek a fővárosban, ahol főleg a szegény
lakosságot látják el fával.
Ezáltal a fűtőanyag-ellátás terén érezhető nehéz helyzetet nagy
mértékben sikerült m egszüntetni.
Hasonló intézkedések történtek az ország összes többi városainak
ellátására is, s ennek nyomán gyors ütemben m egoldódott az ország
faellátásának kérdése.
Az államosítással az erdőipari termelőeszközök legnagyobb része
az állam kezébe került és ezáltal lehetővé vált, hogy a fakiterm elés terén
is rendet teremtsenek.
Az „Exportlemn“ állami kereskedelm i vállalat eddig elért ered
m ényei szorosan összefüggnek az erdőipari munkások erőfeszitéseivel. E
közös erőfeszítés biztosítja az erdöipari termékek gazdaságos és terv
szerű szétosztását.
C . IE. C<
CA\§A\ IDHEECONQIMH. CECUM §li CtO»NSEfcflNATT>UNII
Elfogad és visszafizet betétkönyvre elhelyezett összegeket
a központ, valamint az egész országban lévő fiókjai, postahivatalok
és pénzügyigazgatóságok által.
Kedvezmények: Az elhelyezett összegek és azoknak kamatai adó
mentesek. 1
Az állam garantálja a betéteket.
A m űveletek teljes titokban tartása.
Évi 5%-os kamat.
Be- és kifizetéseket eszközöl folyószámlára;
Folyószámlákat nyit a Központ, vidéki székhelyei és postahiva
talok útján.
Költségmentes letétek.
Költségmentes átutalások.
Folyó és időszakos kifizetések magánosoknak és az államnak (ille
tékek, házbérek, járulékok és bérletek.)
Az államnak adófizetések befizetési űrlapokon.
Elszámolási csekkek kiszolgáltatása különböző fizetésekre, (adó
csekkek, elvámolási import-export csekkek)
Végrehajtja a nyugdijak és havii járulékok kifizetését:
minisztériumok és közintézm ények részére.
Elvállalja értékek, értékpapírok és készpénz letétbehelyezését;
biztosítékok, házbérek, bíróságok és közintézm ények által
kiutalt összegeket.
Központ; Bukarest Caléa Vietoriei 13 sz.
Fiókok; Bacau, Brasov, Cluj, Craiova, Iasi, Sibiu, Timisoara.
Ügynökségek; Arad, Medias.
Időt és pénzt takarít m eg ha a Casa de Economii — Cec — si Con-
semnatiuuti szolgálatait igénybe veszi!
189
A s z in t é t ik u s é s f e l d o l g o z ó v e g y ip a r i v á lla la to k
I P A R I K Ö Z P O N T J A
irányítja m indazon vállalatok tev é k e n y sé g ét, melyek a k övetk ező termékeket gyártják:
Festékek és lakkok Cserző anyagok Parketviaszk
Különféle tenták Ablakkit Szintetikus gyanta
Indigp és karbonpapir Cipőpaszta Gyant a
Földfestékek Irógépszallag Oldószerek
Szappan Grafit M a tric ák
Gyer t ya Textil és bőriparívegyianyagok Építkezési szigetelő anyagok
v a l a m i n t az ö s s z e s szintétikus v e g y i a n y a g o k a t
C e n 'ra ia Industrialá a InlreprinderTor Chirrice d e ,S infez a §i Prelucrare
" Bukcresi — Sir. Bursel 2-4 sz. — Teiefon 3-60-20
R»«9ooo«»sö»©©©oe®©®o®e©e OOÚQQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOooooc
Cukoripari Központ „ROMA N O E X P O R V

(Centrala Industrials a Zaharuluí) Im p o rt = E x p o rt R é s z v é n y tá rsa sá g
Bukarest B u k a r e s t
B»dul Nicola e Balcescu, 26 sz. S tr . G en era l Ma.3 he.TU, 1 sz.
C égbejegyzés 2 0 ] p-fS sz.
Telefon j 4*54=36 inter urban 62
Á lla m i bank szám la 15p5 sz.
sürgönyeim ; Zahär — Bucure^ti T ele fo n 3=62=28
Qe®@9GQQQmQG&QQQ®‘8@9Q&3QQÍitítiVÜ!l' QCQCQOQOOOQOOQOOCOOCXXXXXXXX>0000
I m
II
I Cen ra’a Industria’á á Bumbacu'ui $ 1 CENTROCOM TEXTIL
Állam i k ereskcdefmí vállalat
(PAMUTIPARI K Ö Z P O N T )
B ALAPÍTVA 73 10|9 48 s z MINISZTERI H A T Á RO ZA T ALAPJÁN Bukarest
B U K A R E S T Str. Lipscani 29 sS. — Tckfcn 3=2ó«10
STR. GUTEMBERG 3 BIS TELEFON 4-43-30 | j§ Irá n y ítja a tex til, c ip ő á ru , k é sz ru h a és
STR. 13 DECEMBRIE 5 - 7 TELEFON 6-01-35 i
j|j k ö tö ttáru á lla m i n ag y k e re sk e d e lm e t.
If Fiókok a R o m á n N é p k ö z tá rsa sá g
SÜRGÖNY C ÍM C. I. B. A. C.
1 « j§{ e g é sz terü le té n .
H B S B B @ £ iB ^ a B B B a aH flG g B B a a ^ B ^ 3 B I3 E a G S g B ^ G ^ S 1 9 @ 'ÍB !S & B S fli|
S „T I M I S O A R A “ R. T. A
Á L L A M I T E X T I L Ü Z L E T
F IÓ K O K : LUGOS, ORAVICA, RESICA
É S
HBIBHHSIBBBBBliBBBilBIEaBHBlRBIäBiEBBHlBISgBIBiBfil
FABR1CA INDUSTRIA IÜTEI I. E. M . Ä.

(IUTA-IPAR)
BUKAREST - STR. D0ÍNA, 43 - 45 sz.
A rad város g a z d a s á g i v á lla la ta
Len, kender és jutából a következő árukat gyárija • Regia P u b lic a C cm ercialä
zsákok - szürövászon - ponyva -fe c ske ndő csövek-spárga I n t r e p r i n d e r i l e E c o n o m i s e a l e M ű n . Arad
190
4
fj
I „TE M E L ! A" (cem enfgyór) | 1 A l a p í t v a Í907
1
% BRASSÓ I i s s Is© ®á *• f © wa I
♦ CARPAJILOR UTCA, 24 SZ. | . i
♦ G yártja a legj obb minőségű normál ♦
8. Autórugó
_ üzem
I| |
H B r a s s ó — Str. Ltingä, 7ő sz. — tel. 35=Í8
és super cementet 0
p. - -fly' ^ "jgf..
<©ííI :ii<n>
„STRÜNGUL“ müvek .METALODUCTIL"

ÁLLAMI Ü ZEM
C vo't H e ttm a r O
BRASSÓ - L E N IN U T C A 9 0 SZ Á M
TEL■ i 7 i o 1 7 1 1 í 7 íz Államosított sodronyára és
A cél ás szürkeöntvények, kovács és kazán= fémbútor gyár
kovácsm ühely, m egm unkáló m ű h elyeí és ja v ítá s i
osztály/ esztergapadok, spiráll'urók, m enetvá• B r a s s ó
g iszerszám o k, m indennem ű gépalkatrészek, ma= Str. Avram lá n cú 76 sz.
lom gépek, hengerszékek, olajprésberendezések
OE EiHU>
ee©8SS0®8©»0@©©S88SS©9®®68©8©Ö©O
CEN TR O C Ö M -ALIMENT
„MUNTENIA“ i Á 11ami kereskedelmi vállalat
PETROLEUM K Ö Z P O N T H Buka r e s t ^ ✓
Str. S e g m e n t u l u i , 3 sz.
C C e n tr a la P e tr o l if e r a D
Telefon 5 . 9 1 . 6 6 - 6 7 - 6 8
B U K A R E S T Eladási fiókjain keresztül nagyban és kicsinyben
R E P Ü B L I C E I UT 3 2 SZ. árusítja az egész Román Népköztársaság terü
letén ipari é> m ezőgazdasági eredetű élel
TELEFON 5-58-00
miszer termékeit.
>..c- ...
♦ ♦
♦
4 « A R A D I T E X T IL IP A R .
ö §
1 I
❖
ló llt 1 e s t v é r ele
❖
❖ G é p ja v ító és la k a to s m ű h e ly
I A R A D é *
♦ B R A S S Ó
II ÁLLAMOSÍTOTT v á l l a l a t I S tr . C r u c ii, SS sz.
I 1
m
„VÖRÖS ZÁSZLÓ ÜZENEK

V A G O N G Y Á R
a a a a
191
„ V E N U S " Állami Vállalat // C O N STA N TIN DAVID "
Jimbolía, Jud. Tirr.i§-Torontal Kenyér, tésztanémü
M alom
és kétsze r sü lt S}ár
G y árt: női gombokat, ( Volt H erdán)
férfi gombokat, Bukarest
fésűket és csatfokat
Á llam i Ipari V á lla la t Basarab-u. 15 sz.
M inden f a jta p e tr o le o m te rm é k k a p h a tó
Az államosított „ F L Ó R A " Likörgyár igazgatósága
a Á L LA M I KERESKEDELMI VÁLLALAT
felhivja összes^vevöi figyelmét arra a körülmény,.
i lerakató! és] elosztóhelyein
ref hogy beszüntette az ügynökök utján való
(a z o rsz á g te rü le té n 381 le r a k a t és e lo sztóh ely )
eladást, ezért kérjük igen tisztelt vevőinket, hogy
addig is, amig a regionális „ C E N T R O C O M " kör
zetek el tudják látni áruval, FLORA, Z W A C K -
GESSLER és L I C H T W J Z márkájú italszükségle
teiket közvetlenül a gyárnál rendeljék meg. Cim:
„FLORA" Rum és Likörgyár

A R A D — 3 —du 1 Republicei, 4 8 sz.
felefon 1141 — 1142
Porcelán Elektrotechnikai Gyár „LUPTÄTÖRÜL“ BŐRGYÁR

Á llam o síto tt v á lla la t
K öz pont; Turda str. Ariejului 17-25 sz. BUKAREST _ SPLAIUL UNIREI, 96 SZ.
T e l e f o n 250 A jánlja különleges m in ő ség ű : talp,
Szál if rendelésre villamossági porcelánból cikkeket bőr, láb b eli és gépszij gyártm ányait
Az „A R A D U L ” ÉDESIPARI KÖZPONT
Ál l a m i Ar u h A z rt„
(Fabríca de Produse Zaharoase)
az Arad I. C. Filmu utcán levő 8 szekcióján :
(volt, N. Anghelescu)
textil c.'po
szövet fé rfid iv a t
k ö tö tt-rö v d a ru s p o r t, b ú to r s z ö v e t Bukarest — §os. Viilor, 15 sz. — Tel. 5=75=94
női, fé rfik o n fe k c ió illa ts z e rtá r
Elsőrendű cukoripari termékek
Ezenkivül megnyitotta a Piafa Avram láncú 16 sz.
alatti pontos textilüzletét, valamint a Bulevardul Engros rendelések a Centrala Industrials a
Republicei 102 sz. alatti pontos cipöüzletét, mely
Zahárului §i Produselor Zaharoase
üzletek mindegyikében szívesen áll a T. vevö-
közönség rendelkezésére. által adhatók fel.
---------------- -------------------------------------------------------------
C e m e n t G yár Ü V E G G J Á R
TURDA l TURDA
— — ..... — - ■ — ________ ___ _ ------------------------------------------------------------------------ _—
G H IR IS A R IE S „GYAPJUIPAR" (Indusfria Láneí)

C s e r é o és tégla gyár Államosifott Vállalat
(INDUSTRIA DE LUT) T e m e s v á r
Spl. Industriei Lánei, 1 sz.
Turda — Campia Turzíi
Telefon 1240
192
A
ROMÁNIÁI
M A G Í A R / ^ r a fővárosban m egjelenő egyetlen
országos magyar napilap
A
IAA*IW A n / megbízhatóan tájékoztat a bel- és

ilA G T A R jfr ^ külpolitikai élet minden esemé-
nyéröl
A
U inxth fi ^ a rom<*n n®P ®s a ma<3Yar nem-

M A G lA K /a U r zetiség testvéri együttélése meg-
szilárdítását szolgálja
A
M A G Y A R /t* * ci szocializmus építésének harcos

fegyvere
A
Románi ái ^ hazánk, a Román Népköztársaság
M A G Y A R / t t T felvirágoztatásának ü g y é t viszi
i imi n a előre
A
nem hiányozhat egyetlen romá

niai magyar családban sem
Fizessen elő a
-ra
Előfizetési díj egy hónapra 100 lej
ff ff negyed évre 300 lej
ff ff fél évre 600 lej
ff ff egy évre 1.200 lej
Szerkesztőség
Kiadóhivatal Bukarest, Str. D oam nei 1 sz.
Postafiók száma 14.
Szerkesztőség 5.15.26
Telefon: Kiadóhivatal 3.72.53
E ditura „S crisu l L ib er“ B ucurejti

Á r a 8 0 l e i Sir. D o b ro g e a n u G h e re a N r. 5

Romániai Magyar Szó Naptár, 1949

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Romániai Magyar Szó Naptár, 1949

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ROMÁNIÁI

Imprimeriile „SCRISUL LIBER" — Str. Dobrogeanu Gherea Nr. 6 — Bucuresti

most fent va-gyunk A nép lett a sors u — ra

lyó, Min — den jó dől — go — zó c — re -

köz - tár — sa — ság Hogy ból-dog le-gyen a Nép­

köz — tár sa — sag.

4 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

2 Vasárnap Ábel, Béla

9 Vasárnap Etel, Marcel

ROMÁNIAI MAGYAR SZŐ NAPTÁRA 5

2. szerda 1933 A grivicai CFR üzemek munkásai

0 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

2. szerda 1817 Arany János a legnagyobb magyar

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

6 Vasárnap Az első demokratikus

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 9

1. péntek 1948 Humbesti-Livezeni, Szálva-Visó és a

10 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA lí

1. vasárnap A m unkásság nemzetközi szolidari­

12 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

8 Vasárnap Németország fegyver-

29* Vasárnap Maxim

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 13

4. szómban. 1922 A Romániai Szakszervezetek egy­

14 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

a Vasárnap Pünkösd vasárnap

12 Vasárnap Szentháromság vas.

26 Vasárnap János, Pál

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAP I ÁRA 15

3. vasárnap 1941 Sztálin generalisszimusz elmondja

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ NAPTARA 17

2. kedd 1945 Nyilvánosságra hozzák a 'Potsdam-i

IS ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 19

1. csütörtök 1919 A pra hova völgyi Filipe^ti de Pá-

20 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

ROMÁNIAI MAGYAR SZŐ NAPTARA 21

3. hétfő 1945 Megalakul a Szakszervezeti Világ-

22 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

Elsején a nap hossza 11 óra 43 perc, 9 Vasárnap Dénes

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 23

1. kedd 1864 Az I. Internácionálé megalakulása.

24 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTARA

A HOLD F É N Y V Á LT O Z Á SA I ; 13 Vasárnap Tihamér

27 Vasárnap Advent vasárnap

ROMÁNIAI MAGYAR ISZÖ NAPTARA 25

1. csütörtök 1918 A gyulafehérvári n a g y g y ű l é s ki­

26 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 27

Az 1945 március hatodiki győzelemtől Ez a strukturális, szerkezeti változás

28 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTARA

ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG (Schullmann Miksa domborművé)

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 29

A népi dem okrácia a sovinizm us ellen folyta­

A Pártunk áltaj kezdeményezett és a kormány

30 ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA

„Hazánkban, mely a m últbeli reakciós és fa­

„A Román Munkáspárt elé tűzött történelmi fel­

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTARA 3í

Itt a nyilam! m ibe löjjem?

A korona nagyon drága, A ra n y pálcza u markában,

köz - tár — sa — ság Hogy ból-dog le-gyen a Nép

1. vasárnap A m unkásság nemzetközi szolidari

4. szómban. 1922 A Romániai Szakszervezetek egy

1. csütörtök 1918 A gyulafehérvári n a g y g y ű l é s ki

A népi dem okrácia a sovinizm us ellen folyta

„Hazánkban, mely a m últbeli reakciós és fa

„A Román Munkáspárt elé tűzött történelmi fel

A jogegyenlőségnek alapját jelentő demokrata rendszer megerősítése a valóság

7 ' ^ „ A Szovjetunió tel

A Román Népköztársaság számos székelyföldi üdülőhelyet is bekap

A gyermekek egészséges testi és szel zetjük át a gyermeket az elkülönített sarok

Demokráciánk a népegészségi g\ terén is súlyos örökséget vett át a reakciós kor