Bathory Levelezései PDF

I.
LEVELEK ÉS IRATOK.
440.
Wien, 1576 január 1.
Miksa császár-király B á t h o r y I s t v á n v a j d á n a k .
Jóságosan meggondolásra inti a bekövetkezett események
megítélésében.
Staatsarchiv. Wien. Regesztája Szádeczky Báthory-ja 239. l.
Értesülvén a lengyelországi eseményekről, jóságosan és k e
gyelmesen inti, m u t a s s a meg, hogy a közjót szívén viseli, csele
kedjék tehát becsületességéhez és erényéhez, v a l a m i n t a császár
várakozásához méltóan.
Megjegyzés. Miksa azonban fentiek dacára egyidejűleg meghagyta
Teuffenpach Kristóf szatmári kapitánynak, hogy azonnal Báthoryhoz
induljon és vegye reá, hogy álljon el a lengyel királyságtól, amely egye
dül őt — a császárt — illeti: Sollst dich von stundan erheben, in aller eyl
zu gedachten Weyda verfuegen, daß er sich bemeldten Künigreichs
Poln, der auf uns ordenlich beschehenen, auch solenniter publicirten
Wahl entgegen nit annehme.
441.
Gyulafehérvár, 1576 január 10.
B á t h o r y István vajda a lengyel r e n d e k n e k .
Értesülvén jelentésókbői, hogy királlyá választották, a vá
lasztást elfogadja és hűségökért köszönetét fejezi ki híveinek. El
fogadja azt a feltételt is, hogy Anna hercegnőt feleségül vegye és
biztosítja őket, hogy várakozásuknak mindenben meg fog felelni.
Pray: Epistolae procerum III. köt. 209—212. l.
Reverendissimi, Illustres, Spectabiles, Magnifici Generosique
Domini, amici nobis honorandi, salutem et benevolentiam nostrae
commendationem. Q u a e superioribus diebus in comitiis illis Var¬
saviensibus ab amplissimis O r d i n i b u s inclytae illius reipublicae
Poloniae acta suni q u a n t a q u e a n i m o r u m non modo alacritate, sed
etiam incredibili studio a t q u e contentione, m a x i m o n u m e r o suffra-
Báthory István lev. II. 1
2 441. irat 1576 jan. 10
giorum, iuvante summo illo rege regum, qui regnis salutem dare
solet, quod summo Reipublicae Vestrae laudatissimae totiusque
orbis Christiani commodo fiat, in regem Poloniae Magnuniqiie
Ducem Lithuaniae nuncupati simus, non obscuris, neque incertis
auctoribus ad nos perlatum est.
Quo quidem insigni Sinceritatis Vestrae totiusque eius gentis
nobilissimae, in libertate natae, aucti beneficio et liberrimo iudicio
est, quod multis nominibus tum de Vestra Republica, tum de nobis
praeclare actum gratulemur eoque nomine gratias imprimis Deo
Optimo Maximo agimus, qui eam mentem regni Ordinibus de¬
derit, ut optime consultum Patriae cupientes, eam iniverint ratio¬
nem, quae secundum Deum non modo ad gloriam nominis cele¬
berrimi, sed et ad solidam gentis salutem merito faciat, deinde
vero, quod nostram personam ceteris praeferendam iidem Ordi¬
nes iudicaverint eoque facto tam illustri matrimonio dignam exis¬
timaverint cuique habenas gloriae suae avitae excitandae commit¬
tendas duxerint, dignissimos viros, amplissimos virosque fortissi¬
mos, insigni gratiarum actione dignos iudicamus, neque dubita¬
mus, divinitus deferri nobis hoc munus ad propagandam salutem
rei publicae Christianae atque regni huius decus nomenque am¬
plificandum in tanta gerendarum rerum materia.
Nequaquam igitur vocationi divinae consensuique tot nobi¬
lissimarum provinciarum, tot prudentissimorum Senatorum et tot
fortissimorum equitum deesse volumus, imo operam dabimus, ut
omnibus viribus, studiis et conatibus nostris, auxiliante Deo, ex¬
spectationi Ordinum, ac voluntati respondeamus, ac non solum
labores et fortunas universas, sed et vitam pro salute, pro gloria
nominis exponere non recusabimus. Neque sane ulla ex parte aut
ambitione, aut regni cupiditate, ut in eam sententiam pedibus
eamus, ducimur, a quo vitio procul nos abesse et vita ante acta,
et eorum iudicium, qui nostram mentem moderationemque nove¬
runt, facile de nobis testimonium ferent, id quod tantopere hodie¬
que testatum cunctis mortalibus cupimus, ut vere atque sancte
affirmare non vereamur, nos libenter iure nostro Caesareae Maie-
stati decessuros, si vel in nobis, vel in vestris liberis suffragiis, atque
huius etiam provinciae salute situm esset, vel is rerum status sit,
ut Sacra Caesarea Maiestas rebus Poloniae, sine ipsius et suo
totiusque rei publicae christianae discrimine misceri possit.
Quod vero de nostro isto adventu vos satagere atque id in
votis maxime intelligamus, incredibili nobis est laetitiae 1 ideoque
1
Tollban maradt hiányzó szó.
4576 jan. 10 441—442. irat 3
Philippovium, aulae nostrae familiarem ea lege istuc praemisimus,
ut, cum hunc conventum in summa exspectatione voluntatis
nostrae suspensum esse sciamus, de nostro animo studioque erga
vos, atque adeo regnum Poloniae, in cuius tranquillitate, rei pub¬
licae christianae salutem, in hoc rerum statu, sitam esse constat,
cum ex litteris nostris, tum ex ipso Philippovio intelligent Since¬
ritates Vestrae, cui etiam fidem adhibere velint. Bene vaiere
Sinceritates Vestras ex animo cupimus. Datum in civitate nostra
Alba Julia, die 10. Ianuarii, anno Domini 1576.
442.
Báthory István vajda Zamoyski János kapitánynak.
Iránta való jóindulatát köszönve, biztosítja, hogy azt méltá-
nyolni fogja, amint Isten segedelmével királyi székét elfoglal-
hatja.
Archívum Corn. Zamoyski. Warszawa. Nagy vajdai pecséttel lezárva. Ki-
adva az Archiwum Jana Zamoyskiego I. köt. 101. l.
Generose et magnifice domine, amice nobis honorande. Salu-
tem et nostrae benevolentiae commendationem.
De amplissimis virtutibus atque etiam praeclaris erga Rem¬
publicam et nos meritis Dominationis Vrae generosae et magni¬
ficae satis abunde ex nostris oratoribus edocti sumus. Quamobrem
eidem gratias agere hisce literis nostris, quas Philippovius An¬
dreioviam missus eidem reddet, voluimus. Eas vero tanquam testes
atque praeses propensissimi animi nostri Dominatio V ra generosa
et magnifica retinebit persuadebitque sibi certissime, nos
inter alios et eiusdem, ubi Dei Optimi Maximi beneficio
in regnum salvi atque incolumes perveniemus, dignissimam
habituros rationem. Porro Dominatio V ra generosa et magni-
fica pro sua virili curabit, ne nobis absentibus Respublica
aliquo incommodo afficiatur, cui et nos brevi Dei beneficio cum
nostris facultatibus, tum persona nostra opem ferre constituimus.
Bene vaiere Dominationem Vram generosam et magnificam cupi-
mus. Datum in civitate nostra Alba Julia, 10. Ianuarii. Anno do¬
mini 1576.
Stephanus Bathory
Vaiuoda Transs: ppa
[Külcíme:] Generoso et magnifico domino Ioanni Sario Za¬
moscio, Belzensi et Zamecensi capitaneo etc. Amico nobis hono¬
rando.
1*
4 442—444, irat 1576 jan. 12
Megjegyzés. Ez lévén Báthory István Zamoyskihoz intézett első Le
vele, azt csupán mutatóul közöljük, a többit „Zamoyski János kancel
lár levelezése magyar kortársaival“ című külön kötetünk részére tart
ván fenn. A levél bizalmas (baráti) megszólítása arra a régi kapcso
latra vezethető vissza, amely köztük páduai tanulásuk idejében kelet
kezett.
443.
Báthory I s t v á n vajda a lengyel ellenpártosoknak.
Egyetértésre inti őket, például állítván eléjük a magyar nem
zet romlását, amelybe a visszavonás következtében jutott.
Bibl. Univ. Kraków. Kiadva Szádeczky Báthory-ja 359—360. l.
C u m a d nos amplissimorum a t q u e s u m m a e dignitatis v i r o r u m
litteris a t q u e nuntiis p e r l a t u m est, m a x i m u m a t q u e p r a e c i p u a m
t u m n u m e r o , t u m dignitate regni Poloniae p a r t e m i p s a m q u e no¬
bilitatem in comitiis ad Varschoviam a d capessendum regni Po
loniae i m p e r i u m evocasse: nos sane, p r o u t d e b e a m u s l a u d i b u s ,
p r i m u m Deo optimo m a x i m o dictis, p r o tantis studiis t a n t i s q u e
meritis, q u i n viris etiam fortissimis iustas ageremus gratias . . .
mégis ismerve az ellenpártiak áskálódását, féltjük az országot,
mert a visszavonás miatt a történelem tanulsága szerint már sok
birodalom elpusztult. Q u a d e re, u t externa a t q u e peregrina
p o s t h a b e a n t u r exempla, u n i c a e gentis P a n n o n i c a e effigies tan¬
t a e q u e molis m i r a n d a r u i n a locupletissimo testimonio, nihil regnis
p r i v a t o odio, p u b l i c a q u e dissensione deterius, n o x i u s a t q u e perni¬
ciosius, nihil m u t u a a n i m o r u m concordia p a r i b u s q u e suffragiis
utilius, d i u t u r n i u s a t q u e magis p e r p e t u u m contingere p o s s e . . .
amiért arra intünk, hogy azokban a dolgokban, q u a e a d commu¬
nem s a l u t e m totius christianitatis amplissimique regni Poloniae
spectent, d u c e m se a t q u e l u m e n caeteris p r a e b e a n t ; etc.
Megjegyzés. Ez a remekbe írt bölcs levél akkor került ki István ki

rály tolla alól, amikor a lengyel követség még nem érkezett udvarába,
ám közvetlenül a császárpárti követ, Woroniecki Jakab lowiczi prépost
megjötte után; jelentősége és célja tehát az volt, hogy az ellenpárti len
gyel nemeseket az ellene áskálódók üzelmeire idejében figyelmeztesse..
444.
B á t h o r y István vajda Szeben váras tanácsának.
Meghívó a medgyesi országgyűlésre.
Sieb. Nat. Archiv. Nagyszeben. Erd. org. gyúl. Emlékek II. köt. 573—41
1576 jan. 16 444—446. irat 5
Instant certa et valde ardua negotia, publicum regni statum
personamque nostram 1 concernentia s azok megtárgyalására ja
nuár 28-ik napjára Meggyes városába országgyűlést hirdetvén, in
tünk, hogy arra két jeles követet (duos praestantes viros) küld
jetek fel okvetetlen; etc.
445.
Padova, 1576 január 16.
Forgách Ferenc kancellár Báthory István vajdának.
Idáig való útja szárazföldön és tengeren. Betegsége. Pénz
segélyt kér, hogy egy jószágocskát vásárolva, olasz földön élhessen
ezentúl.
Szilágyi Jelentése gyulafehérvári kutatásáról 12—14 l.
Dobronikból megírtam vala fejedelemségednek, hogy oda bé
kével jutottam volt. Onnan mindjárást gályáért küldtem vala . . .
kivel mind Velenczéig jutottam . . . majd ide Paduában jöttem és
immár most itt vagyok az doktorok kezében, kik választig bán
nak velem, és hiszem istent, rövid nap megmentnek ez mostani
nyavalyától.
ígéretére hivatkozva kérem segedelmét, mert mihelen isten
ez betegágybul feltámaszt, azonnal valami jószágocskát akarok
venni és az itt való élethöz hozzá szerezni és készejteni maga¬
mot . . . Annakokáért im ez dologért oda küldöttem Kovachoczy
Farkast, hogy ő általa küldené meg fej-ged a mivel ez szüksé
gemben meg akarna segéjteni, kit hiszem, hogy kegyelmesen meg¬
m i v e l . . . Adatná meg azt is, a mint Gyulaffi László urammal
végezésem volt; etc. Datum Patavii, 16. Ianuarii, Anno 1576.
446.
Báthory István vajda Miksa császár-királynak.
Staatsarchiv. Wien. Hungarica. Nyolcszögű gyűrűpecsétjével lezárva.
Futárát kénytelen volt még visszatartani, amíg lengyelországi
követei megjöttek. Egyébként hozzá indított embere útközben ta
lálkozván Teuffenpach Kristóf kapitánnyal, az minden vele tár
gyalt dologról bőven tájékoztathatja.
Ignari rerum Polonicarum, cursorem Mtis V. S. Caesareae ad
adventum usque ex Polonia oratorum nostrorum, qui XI primum
1
Ez a rendes formulárétól eltérő külön beszúrás a fejedelem saját sze
mélyére vonatkozott, összefüggésben a lengyel királlyá választása s az ország
ból való távozása ügyével.
6 446—447. irat 1576 jan. 18
huius mensis die redierunt, hic remorari coacti sumus. Qui ubi
redierunt, cursorem, adiuncto ei Egregio Ioanne Syger, familiari
nostro, renuntiaturo M. Y. S. Caesareae responsum nostrum ad Mtem
V. S. Caesaream ablegavimus. Sed in itinere Generoso et M a g c o
domino Christophoro a Teuffenbach ad nos adventanti obviam
facti, cursor Albam reductus mást fogunk elindítani. Különben is
tudván, hogy a mondott szatmári kapitány minden velünk tár
gyalt dologról bőven fog beszámolni, kérem, velit nobis primo
quoque tempore benigne respondere; etc. Datum Albae Juliae die
17 Ianuarii Anno Domini 1576.
447.
Padova, 1576 január 18,
Forgách Ferenc kancellár Báthory István vajdának.
Jelentés megbízásairól. Olasz Mátyás kész szolgálatába ál
lani, ha kellő jószágot kap, amelyen családjával megélhetne. A kí
vánt nápolyi lovakat beszerezheti. Ékköveit itt jó áron eladhatja
s a pohárszéket is szépen megcsinálhatják az idevaló ezüstmívesek.
Erd. Nemz. Múz. Kolozsvár. Gr. Kemény József gyüjt. Kiadva hiányosan
Szádeczky: Báthory István lengyel királyivá választása 361—2. l.
Illme princeps, domine, domine clementissime. Post salutem
et servitiorum meorum etc.
Paranchiolta vala Fejedelemseged ennekem, hogy onnan el¬
jövek, hogy Olaz Matyassal szoltam volna, mivel hogy menne
oda az Fej ged zolgalatjara. Azert a mint az Fej ged akaratja volt,
en abban eljartam, mert Olaz Matyast Zadorban talaltam, hol
igen jol vagyon dolga; felesege, gyermeki vadnak, haza azon¬
kepen es üröksége, fizetéseis az velenczesektől jo vagyon, ugy
annyira, hogy mindezekert igen neheznek teczczik vala neki, hogy
onnan masova menne. Mindazaltal annyira vittem az dolgot, hogy
rea vettem, hogy kez immár itt elhadni mindenet es oda menni
mindenestől, felesegestől, gyermekestől és mind holtig te Fej dnek
zolgalni. De azt kevanja, hogy Fej d adjon neki es minekelőtte
onnan kibontakoznek, nevezne oly helt es joszagot neki, kiből
felesegestől, gyermekestől az ű rendi zerent elelhetne. Azert im
mar Te Fej d lassa es gondolkodjek felőle. Bizony nekemis ugy
tetszenek, hogy Fej ged ez ember nelköl semmikeppen ne lenne,
hanem vitetne ki minden modon Fej d mert en ott az uraim közzől
ugyan senkit nem tudok, ki annyi dologra es zolgalatokra alkol¬
matosb lehetne nalanal, mert hogy mind nyelveket tud s mind
1
Ez a hónapok óta oda volt Blandrata és Berzeviczy.
1576 jan. 20 447—448. irat 7
az török es az porta dolgaat s mind eszi es embersege eleg va
gyon, ugy annyira, hogy te Fej dnek sok rendbeli dolgaiban jo es
hasznos zolga fog lenni.
Emlekezett vala Fej d az neapoli lovak felőlis, kikert elis köld
vala Fejedelemseged, ha ez nyarba az had dolga Fej det meg nem
tartoztatja vala. Azert azokrais, ha Fej d n e k akaratja fog lenni, most
Fej d aztis elvegezheti, mert enis baratim altal erte lezek, hogy
azoknak az megvetele es megzerzese jo modon lehessen meg.
Azonkeppen az draga kövek eladása felőlis ha Fej d n e k aka
ratja fogna rea lenni, mostan Fej d vegezhet, es ide köldheti Fej d
mert en abbanis az Te Fej d paranchiolatja zerent moodot keresek,
hogy jo modjaval es hazonnal adhassak el őket. Jobbis pedig
Fej dnek affele köveknek jo rezet peenzze tenni, holott akkeppen
chiak heaba allanak es semmit haznot nem hoznak, annakfelette
ezutan is csak isten tudja ki kezebe kelhetnenek.
Szinten azon moodon az ezöstmi felölis ha Fej dnek kedve es
akaratja lenne rea, Fej d mostani occasioval könnyen gondot visel
het, mert kennyő lezen mindjarast az Fej d paranchiolatjait eb¬
benis veghez vinnönk, holott itt zintén ugy zolgalhatnak Fej dnek
az mesterek az poharzek megchinalasaban, a mint Fej d kivanni
fogja es enis rea vetem minden zorgalmatossagomat, hogy minden
ben Fej dnek kedve teljék. Az uristen tartsa meg Fej d e t jó egesseg¬
ben. Datum Patavii 18 Januarii 1576.
Illmae Celsnis Vrae
servitor addictissimus
et perpetuus
Franciscus Forgach de Gimes mpr
[Külcíme.] Ill mo principi domino, domino Stephano Batori de
Somlyó, waiwodae Transylvaniae et Siculorum comiti etc. Domino
meo clemmo Albae Juliae.
448.
Báthory István vajda Teuffenpach Kristóf főkapitánynak.
Értesítse oda küldött emberével, hogy mehet-e hozzá bátorsá
gosan. Válaszát Kolozsvárt óhajtja bevárni.
Staatsarchiv. Wien. Hungarica. Hiv. másolat.
Quandocumque hodie constitueram elutazása után quoque
hinc abire, megtekintvén ő Felsége megbízását, quo sine cathe¬
gorico Sp lis et Mag cae do. V rae responso hinc non abire mihi iniunc¬
tum est, Berzeviczi kancellár tanácsára is hallgatván, kérem írásbeli
8 448—449. irat 1576 jan. 21
m e g n y u g t a t á s á t per h u n c n u n t i u m m e u m Egregium Joannem More
a n t u t o venire et d o m u m redire possim, et quid mihi t a n d e m a b
eadem s p e r a n d u m , vel Sacrae C a e s a r e a e Mti referendum sit... Interea
ego paulatim Claudiopolim versus pergam, ibidem sententiam ex
literis Sp l i s et Mag c a e D o : V r a e certo e x s p e c t a t u r u s . . . Egyúttal
intézkedjék itt visszatartott másik cursora: Haller György indulása
dolgában; etc.
Megjegyzés. A kívánt biztosításra Báthory Istvánnak azért volt
szüksége, mivel címzett vára — Szatmár — császári területen feküdt
s most, hogy köztudomásúvá lett közeli Lengyelországba indulása, amit
a császár-király emberei mindenfelé nyugtalanul figyeltek, nem mehe
tett oda, anélkül, hogy arra írásos menetlevele ne lett volna. Ez a kére
lem egyébként csak a császáriak ereje lekötését célozta, mert a fejede
lemnek eszeágában sem volt útját Felsőmagyarországon át vennie,
mikor azt már rég elrendezte Moldván keresztül. A fejedelem óvatos
sága azonban nem bizonyult feleslegesnek, mivel még ki sem tette lábát
Székhelyéből, mikor hírét vette szanaszét tevékenykedő kémeitől, hogy
a Kassáról Krakkóba, meg a Szatmárról Ilyvó felé húzódó útat., vala
mint a vereckei szoros vidékét a felsőmagyarországi főkapitány embe
rei megszállották és (Báthory számára) bizonytalanná tették. Címzettet
az egykorúak olykor Tiefenbachnak is nevezik, de mivel ő nevét követ
kezetesen úgy írta, miként e levél külcímében találjuk (Tenffenpach)
nincs okunk őt másként felvenni munkánkba.
449.
Monora, 1576 január 21.
Báthory I s t v á n - v a j d a Teuffenpach Kristóf f ő k a p i t á n y n a k .
Tegnapi tárgyalásuk után az a véleménye, hogy várja be
Fejérvárt vagy akár Szatmáron a császári futár megjöttél, nehogy
az a látszata legyen, hogy küldetéséből tőle eredménytelen volt
kénytelen visszatérni.
Staatsarchiv. Wien. Hungarica. Fasc. 108. Mindvégig sajátkezű.
Generose a c Magnifice d [ o m i ] n e Amice o b s e r u a n [ d e ] . Salutis
ac n[ost]ri officiosam c o m m e n [ d a t i o n e m ] . Accepi l[ite]ras M. d.
V rae e x quibug intelligo n o n d u m M. V r a m consilia sua expediuisse,
r e d e u n d u m n e Z a t h m a r i n u [ m ] a u t M a n e n d u [ m ] Albe a d aduentum
usqu[e] cursoris seu m a n d a t i Cesarei, sibi sit: Ego uero cum in
hesterno colloquio raciones, meo quidem iudicio non contemnendas
proponerem, videbam M. do. V r a m eo propendere, u t tucius et
securius siue dignitati M tis S. Ces[areae] siue u e r o trac[ta]tionis
n[ost]re commodo consulen[dum] sit, abire a d a d u e n t u [ m ] m a n d a t i
pleni, ita enim et meis rebus optime consulet si re imperfecta redisse
f a m a fuerit, et si q u i d mihi p r o condicionibus a M te S. p r o p o
nen[dis] i n d u l g e n d u [ m ] a u t omnino c e d e n d u m erit, melius h a c
1576 jan. 24 449—450. irat 9
racione ea celari poterunt, m e q [ u e ] a suspicione t u r c i c a liberiorem
r e d d u n t , non ero prolixior in illis racionibus recensen[dis] q u a s
p r e s e n [ t i ] b u s i a m h a b u n d e dixim9, q u e eciam non eo pertinent u t
M. V r a m hinc q u o q u o mo[do] e x t r u d e r e uellem, ille enim qui recedit
ut iterum paracior et instructior r e d e a t extrusus esse n o n dicitur:
Et alioqui eligen[dum] u t r u m m a u u l t potestas do. V r a e M. [quae]
p e r me erat oblata, q u e m a d m o d u m eciam n u n c i n a r b i t r i u [ m ] M.
V r a e ponimus siue p e r s e v e r a n [ d u m ] Albe Hue e u n d u m Zathma¬
r i n u [ m ] a d a d u e n t u [ m ] m a n d a t i plenioris fibi putet. Cursorem u t
dimitteret prouisori m a n d a u i [ m ] u s . Feliciss[ime] vaiere o p t a m u s .
E x Monora 21 J a n u a r [ i i ] 1576
S t e p h a n u s Bathorj
Vaiuoda Transs. p p a
[Külcíme:] Generoso et Magnifico domino Christophoro
a Teuffenpach, Equiti A u r a t o , Consiliario bellico, et Zathmariensi
ac p a r t i u m cis Tibiscum supremo C a p i t a n e o etc. Amico nobis
obseruando.
Megjegyzés. A fejedelem fenti udvariassági levele címzettet Tordán
érte utól. De mivel a szatmári kapitány már első tárgyalásuk után
tisztában volt avval, hogy célt nem érhet Báthorynál, nem tért vissza,
hanem útját folytatva, Szatmárról számolt be követségéről Miksának.
Ez az irata pompásan kiegészíti első (1576 január 16-i) első nagy jelen
tését, amely sokhelyütt párbeszédben adja elő azokat a fontos ügyeket,
amelyeket Báthoryval megbeszélt, minden eredmény nélkül, miután őt
semmi ígérettel nem lehetett eltéríteni attól, hogy a neki felajánlott
lengyel koronát el ne fogadja s annak átvételéért útra ne keljen. 1
1
Mindkettőt közöltem (egy harmadikkal együtt) Documente-kiadvá¬
nyom II. kötete 74, 76 és 78 sz. a.
450.
Medgyes, 1576 január 24.
B á t h o r y I s t v á n fejedelem N a g y Máté portai követnek.
A hozzá érkezett lengyel követség sürgeti megindulását,
nehogy a muszkák Lengyelországba törjenek. A királyválasztási
feltételek igen szigorúak, de a rendek avval biztatják, hogy azok
idővel enyhíthetők lesznek. Választ még nem adhat a lengyel
küldöttségnek amíg a szultán és Mehmet basa véleményéről nem
értesül. Pedig ez sürgős lenne, mivel Miksa emberei ígéretek és
ajánlatok által naponta sok lengyelországi hívót térítik el; kivált
Litvániában. Ez nagyon aggasztja István királyt, tudván, hogy
Miksa ellene készül. A lengyel prímás Uchanski J a k a b is ellene
dolgozik. A lengyel koronát egyébként azért fogadta el, mert ha
10 450. irat 1576 jan. 24
azt Miksa nyeri el, vége Erdélynek, ahová Behest készül bekül-
deni. Erdély jövedelme különben nagyobb Lengyelországénál, ahol
Zsigmond Ágost halála után annyi adósság maradi, hogy azt négy
év alatt sem lehet letörleszteni. Báthory azonban nem indul útnak
Lengyelország felé, amíg a budai basa értesítését meg nem kapja
arról, hogy készen van hadaival megsegítésére. Bekes ármányko-
dásának célja, hogy vajda legyen Erdélyben. Nagy Máté a közlöt-
teket tartsa titokban, nehogy azokból a császári követ valamit
megtudjon.
Staatsarchiv. Wien. Turcica. Karton 32. Titkos írással írt magyar lap-
pangó eredetijének hivatalos német kivonatos fordítása.
Extract des Schreibens vom 24-isten Januarii datiert, so Ste-
fan Bathori Wayda in Sibenbürgen seinem Agenten mit Namen
Nagy Mathe an die Porten gethan und mit dem Mustapha
Chiausz, so den 12. Februarii gen Constantinopel ankommen
überschickt hat. Dies ist mir den 18. Februarii zue Handen kom-
men.
Erstlich beklagt sich der Wayda, daß er schon acht ganzer
Tag seiner Ausreitung nach Antwort von der Porten gewarte, auf
die Expedition so er hergethan, in welcher Er die ersten Zeitungen
die Ihm von der Polnischen Wahl auf sein Person kommen, hieher
bericht. Er wiß nit wem Er die Schuldt des Verzugs zumessen
solle.
Der Wayda ist nicht in weniger Bekummernüß aus Ursachen,
daß die Potschaften aus Poln so mit vier oder fünf hundert Pferd¬
ten ankommen sein und Ihm nunmehr über dem Hals liegen, ohne
Aufhören bei Ihme anhalten, und Ihn importuniern, daß Er mit
Ihnen fort ziehe, dann sie fürchten sich vor dem Moscowiter,
welcher mit einem großen Hör auf des Romischen Kaisers Anre-
gung in Poln anziehen wolle, dardurch diejenigen so dem Wayda
in der Wahl zugethan, mochten abgeschreckt werden, wofer son-
derlich des Moscowiters Volk Schaden in Poln thäte und das
Landt nicht möcht entsetzt werden.
Der Romische Kaiser gibt zu einem Schein für, als wollte Er
ein Gesipschaft durch Heyraten zwischen dem Moscowiter und
den seinen anrichten, denen Poln hiedurch ein Furcht zu machen.
Dem Wayda hat man presentiert die Condition und Artickl
auf die Er erwählt ist, die so gar unbillich sein, daß wo sie also in
esse bestehen sollten, Er nit ein Konig, sondern ein Knecht wäre.
Kann nit glauben, daß der Romische Kaiser gedachte con¬
ditiones annehmen sollte, allein er hätte Hoffnung dieselben zu
moderieren.
1576 jan. 24 450. irat 11
Diejenigen so dem Wayda anhängen, nemblich die Großen
im Senat, haben Ihm emboten, daß er sich durchaus nit über den
Conditionen entsetze, dann sie wollten wol die Sachen dahin
richten, daß die Conditiones mit der Weil corrigiert würden.
Kann den Polnischen Potschaften noch kein Antwort geben,
weil Er des Sultani und des Mehmets Bassa Willen und Meinung
noch nit hat verstanden.
Bindt seinem Agenten stark ein die jeczgemelten Puncten in
aller Geheimb dem Mehmet Bassa anzubringen und sonderlich,
daß Er Wayda von Stundt zu Stundt Zeitungen höret, daß die-
jenigen so des Romischen Kaisers Parihey sein, durch Sol-
-icitation des Dudith, des Romischen Kaisers Agenten in Poln 1
allbereit ein großen Theil der fürnembsten vom Adel mit großen
Zuesagen und Verehrungen von des Wayda Anhang gestillt und
an sich bracht haben, dann sie wol wissen, daß Ihr Nation geizig
und leicht zu corrumpiern ist.
Es haben auch des Romischen Kaisers adherenten soviel schon
gericht und gewirkt, daß in ganz Litthaw nit ein einiger Mensch
mehr auf sein, des Wayda seiten sey, ohne allein der Groß
Marschalk und von demselben darzu sagt man, daß er wanke.
Solches alles bekommert den Wayda nit wenig, über das Er
verstanden, daß der Romisch Kaiser auf nichts anderst warte,
dann allein, daß sich der Wayda erheb in Poln zu ziehen, damit
der Romisch Kaiser auf einen anderm Ort in Poln mit seinem Volk
anziehe und den Wayda vertreibe, solchs sein Fürnehmen zu voll-
ziehen, bestellt der Romisch Kaiser heimblich Volk.
Der Erzbischof in Poln2 hält stark auf des Romischen Kaisers
Theil und läßt sich vernehmen ob man Ihm auch das Leben nehme,
so wolle er niemandts andern als den Romischen Kaiser für den
Polnischen Kunig erkennen. Dem Wayda wäre über die Massen
beschwerlich das gewiß zu verlassen und das ungewiß zu
nehmen.
Er Wayda protestiert, daß er aus keiner Ambition der Cron
Poln hat nachgetracht, allein Sibenbürgen zu erhalten, welches
zue Grundt gienge, wo der Romische Kaiser Polnischer Kunig
werde.
Es ist wenig Zeit vergangen, daß der Romische Kaiser seines
Verlangens nach Sibenbürgen ein augenscheinlich Anzeigen geben,
1
A budai származású Dudics András volt pécsi püspök, Báthory István
egykori páduai tanulótársa.
2
Uchanski Jakab gnézeni érsek.
12 450. irat 1576 jan. 24
demnach Er den Bekesch mit Schwerdtsstreich in Sibenbürgen
ein, den Wayda vertreiben und seiner Hochheit entsetzen wollen,
damit er eignes Gefallens mit Sibenbürgen disponiern möchte.
Es ist menniglich wissendt, daß das Einkommen von Siben-
bürgen ohne Vergleichnuß großer ist als das von Poln, mit
welchem der Wayda sich köndte und möcht gar wol betragen und
benüegen, wo Er die Cron Poln nicht suechte, allein des Romischen
Kaisers Ambition zu widerstehen.
Des abgeleibten Kunigs Sigmundt 3 Schulden, die Er nach sei-
nem Todt verlassen sein so groß, daß alles das Einkommen der
Cron Poln in 4 Jahren sie nit kann ablegen und in vorgedachten
oonditionen wirdt begehrt vom Waida, daß er sie entrichte, die¬
weil nit ein einiger Heller in der Polnischen Schatzkammer ver-
banden, damit der Schulden Last möcht aufgebebt werden.
Wo der Wayda dahin gedrungen würde wider den Romischen
Kaiser und den Moscowiter ein Krieg zu führen, so wäre Ihm den-
selben ohne Hilf und Beistandt des Sultani auszustehen unmüglich,
fürnemblich bei der Trennung so heutigs tags zwischen den Poln
aus Ursach zweiträchtiger und underschiedlicher Wahl entstan-
den ist.
Wayda wirdi nicht fürbrechen zu seiner Election zu schrei-
ten, er hab dann zuvor gewiß und gar wol verstanden die Ant-
wort so der Romische Kaiser dem Sultano auf sein Schreiben geben
wirdt, und daß die Tartern seien wider die Moscowiter anzogen,
wie er Wayda derowegen an den Mehmet Bassa suppliciert hat
durch die erste Post, die er seiner Election halben herein gethan.
So wolle Wayda auch zuvor wissen, ob der Bassa zu Ofen fertig
sey und Befelch habe Ihme Hilf zu thuen, wo der Romische Kaiser
sieh regen oder erheben wollte.
Der Bassa zu Ofen 4 hat dem Wayda emboten, daß er aus-
führlich dem Mehmet Bassa darüber geschrieben habe, und hofft
in wenig Tagen von der Porten ein Mandat zu haben, daß Ihm
auferlege ein Krieg zue führen, wo der Romische Kaiser in Poln
sich begeben wollte.
Der Bekesch gewartend Hilf vom Romischen Kaiser führt
durch seine Zuegethanen allerley heimbliche Practiken, damit er
Wayda würde, und darumb war guet, daß Mehmet Bassa den
Ständen in Sibenbürgen schriebe und sein des Stefan Bathori
Bruedern Ihnen commendierte. Das verhofft Wayda sey leicht
3
Az 1572 nyarán elhúnyt Zsigmond Ágost király.
4
Budai basa ekkoriban: Musztafa.
1576 jan. 29 450—451. irat 13
bey dem Mehmet Bassa zu erhalten, dieweil Er sich in allen sein
Waydischen Handlungen als ein Vater erzeigt hat.
Der Wayda will sein Agent soll Ihn berichten, wie der Ständt
aus Poln Antwort so sy dem Mustapha Chiausen geben der Porten
gefallen, daß er auch sollicitiere die Antwort auf das Schreiben
das Wayda dem Mehmet Bassa gethan Ihn dem Mustapha Chiausz,
der des Wayda großter Freundt ist nit wenig dienen und befür¬
dern kann.
Wayda vermahnt sein Agenten alle Sachen in größter Ge¬
heimb und sonderm Fleiß, auch also zu tractiern, daß des Ro
mischen Kaisers Botschaft an der Porten, so es anderst müeglich,
kein Wort nit davon innen werde. Er Agent solle Ihne Wayda
auch von allem was er ausricht durch ein eignen Menschen mit
dem ehisten und fleißigisten berichten.
451.
Medgyes, 1576 január 29.
Báthory István vajda Oltard Márton nagyekemezei lelkésznek.
A szász egyházak dékánja ajánlására kinevezi Nagyekemező
lelkészévé és állásában megerősíti, amint személye előtt hivatali
esküjét letette.
Capitular-Archiv. Nagyszeben. No. 165. Teutsch: Urkundenbuch 217—8 l.
Mores tui honesti, singularis pietas et non vulgaris eruditio
aliaeque non contemnendae virtutes, quibus te praeditum atque
insignitum esse fidedignorum hominum testimonio intelligamus,
faciunt, ut te quoque nostra clementia, quam in bonos et virtute
omatos conferre solemus faventer prosequeremur. Ezért te tan¬
quam personam idoneam in verum et legitimum plebanum eccle
siae dictae possessionis Nagyekemezeo . . . ad praesentationem ve
nerabili decani generalis Ecclesiarum Saxonicalium, item provido¬
r u m . . . iuratorum civium dictae possessionis eligimus . . . et con¬
firmandum duximus, dantes et concedentes Tibi plenam et omni¬
modam, tum spiritualium, quam corporalium eiusdem plebaniae
administrationem, recepto tarnen a te prius solito corporali iura¬
mento de fide, obedientia et debita reverentia nobis praestando, et
quod oves Christi fidei tuae commissas Evangelium pie et fideliter
docebis, Sacramenta iuxta constitutionem Christi pie administra¬
bis bonaque ecclesiae et plebaniae praedictae possessionis Nagy
ekemezeo non dilapidabis, neque abalienabis, quin potius dila¬
pidata et abalienata pro posse tuo ad ius et proprietatem eiusdem
ecclesiae reduces et recuperare studebis, continuam residentiam in
14 451—453. irat 1576 jan. 31
ecclesia t u a facies, omnia onera t u i officii impigre et alacriter
subibis; etc.
Ellenjegyezte: Mart. Berzeuicei9 Secr. et Cons. m p r
Megjegyzés. Amint kinevezését megkapta, Oltard Márton másnap
le is tette hivatali esküjét Berzeviczy Márton kezébe, amit ekként
jegyzett be naptárába: 30. Ianuarii 1576 publico ritu confirmatus sum
in pastorem villae Praepositi a Mag co Domino Martino Berzevicio
Mediesini. Numeravi illi fl. 7. (A szebeni Archiv 1848-i III. köt. 368. l.)
Meggyesi tartózkodása idején, a fejedelem más szász papoktól is be
vette a hűségi esküt. Ennek eskümintája is reánk maradt s így szól,
kapcsolatban az eskütevők nevével: Iurarunt Ill mo Principi Stephano
Bathori, dum eligeretur in Regem Poloniae, Medgjesini, anno 1576
i n aedibus Kochii M. Lucas Unglerus, Franciscus Elysius, Lazarus Fab¬
jricius etc. Forma iuramenti: Ego N. N. testem invoco, in animam co
ram Sancta Ecclesia aeternum Deum, Filium et Spiritum Sanctum, me
inviolabiliter doctrinam, cuius summa comprehensa est in Augustana
Confessione invar(iabiliter) usque ad extremum halitum conservatu¬
rum et auxiliante Spiritu Sancto adversus omnes haereses defensurum,
in eaque velle vivere et mori. Amen. (M. Nemz. Múz. Fol. lat. 2538
p. 94.)
452.
B á t h o r y I s t v á n vál. k i r á l y a lengyel r e n d e k n e k .
Staatsarchiv. Wien. Reg. Szádeczky Báthory-ja 260. l.
Értesülvén, hogy a varsói országgyűlés u t a s í t á s á r a hozzá jövő
követség i m m á r ú t b a n van, üdvözlésére Goleczki Péter u d v a r i
hívét indított a h a t á r r a , míg Huszt várától kezdve Bánffi G y ö r g y
fogja E r d é l y b e hozni és személye elibe vezetni.
453.
Wien, 1576 január 31.
Miksa császár-király B á t h o r y I s t v á n v a j d á n a k .
Figyelmezteti, hogy mivel az ő választatása törvényes volt, ne
tegyen ellene semmit.
Staatsarchiv. Wien, ahol azonban már nem akadtam még fogalmaz
ványára sem. Reg. Szádeczky Báthory-ja 247. l.
Felhívja figyelmét megbízottja (Teuffenpach k a p i t á n y ) útján
a r r a a fontos k ö r ü m é n y r e , hogy mivel a z ő lengyel k i r á l l y á válasz
tása a n n y i r a törvényes volt, h o g y a v v a l szemben B á t h o r y n a k
semmi joga sincs a k o r o n á r a s neki ezért semmi kárpótlással nem
tartozik, mégis a közjóért n e m ellenzi, hogy embere tárgyaljon
vele k á r p ó t l á s a dolgában.
Megjegyzés. Teuffenpach kapitány az események gyors fejlődé
séről értesülve, nem ment le másodszor is Gyulafehérvárra, hanem
maga helyett titkárát, Radegk Mártont küldte be, a fenti levél meg a
1576 febr. 1 453—454. irat 15
varsói választási diploma kíséretében, a kárpótlási feltételek megtár
gyalása végett. A küldöttet Báthory helyett kelletlenül Berzeviczy
Márton fogadta, napokig tartván vissza, amíg nagysokára visszaindí
totta dolgavégezetlen küldőjéhez.
454.
Medgyes, 1576 február 1.
Báthory István vál. király a lengyel rendeknek.
Küldi Kozlowski Lőrincet, hogy előadásával mindazokat a
kétségeket eloszlassa, melyeket iránta ellenfelei támasztottak.
Azok ármányáról Woronieczki prépost leveléből értesült, de nyu
galomra inti őket, a haza érdekében. Amint lehet, küldi vissza sa
ját küldötte társaságában Starzekowski Albertet s utána maga
is útra kel, amint lehet.
Pray: Epistolae procerum III. köt. 212—5. I.
Reverendissimi, Reverendi, Spectabiles etc. Praemisimus hunc
Generosum virum Laurentium Kozlowsky oculatum actionum
nostrorum testem, ut dubitationem omnem, si quam adversarii
sinistra persuasione mentibus Sinceritatum Vestrarum iniecissent,
sua fideli relatione tolleret nutantesque bona spe confirmaret,
cuius verbis non secus ac nostris propriis fidem haberi petimus.
Certissime autem sibi Sinceritates Vestrae persuadeant, nos ita
Legatorum ab amplissimis Ordinibus Poloniae Magnique Ducatus
Lithuaniae missorum, opera ad eam cogitationem deductos esse,
ut vitam et facultatea omnes, amplissimi illius regni commodo,
atque adeo existimatione nostra longe inferiora ducamus. Quare
curae quoque nobis erit, ne vel mora nostra, vel ulla causa Rei¬
publicae periculosa esse possit. Sed cum oratores Vestri a nobis
exspectantur, cognitis rebus dabitur opera, ut hoc breve dierum
spatium in celeritate superetur. Interea vero, dum a nobis rite, et
debito ordine haec transigantur, hortamur atque benigne oramus,
velint Sinceritates Vestrae deinceps quoque curare, quod sui of
ficii et commodi publici erit. Etsi vero absentes quoque nulii vel
labori nostri parcamus, vel rei publicae Vestrae desimus, quippe.
qui ad Turcam, Moschum, Tartarum atque vicinos diligenti missa
legatione scripserimus, non modo ne deinceps nova calamitas per
novos atque maximos exercitus barbaricos rursus regno inferatur.
sed etiam, ut ea insignis iactura, quae antea sive socordia nonnul
lorum, sive fatali necessitate accedit, debitis remediis leniatur, et
ut captivi, quibus belli fortuna pepercit, conquisiti reducantur.
Porro, ubi Legati vestri advenerint deque conditionibus ultro
citroque, in comitiis Varsaviensibus propositis transactum erit, sine
16 454—455. irat 1576 febr. 1
longiori dilatione faciemus sedulo et diligenter, prout rei magni
tudo postulare videbitur, dabimus operam, ne diu exspectationem
nostram suspensae Sinceritates Vestras ferant, nec nostrae negli¬
gentiae, sed tarditati suorum oratorum attribuant, magnopere cu¬
pimus et hortamur.
Neque interea silentio praetereunda duximus, quae de adver¬
sae sententiae hominibus a Reverendo Woronieczky 1 ad nos per
lata sunt, cum sigillis plurimorum, ut ipsi praeferunt, magnae
auctoritatis virorum, quorum sane si constans perpetuaque rum¬
pendae Societatis atque tranquillitatis turbandae stet sententia,
neque deinceps etiam ab iis calumniis, quae ad dignitatem nostram
convellendam faciunt abstinere cogitent, sed ultro non lacessiti,
nos injuria afficiant, dabitur sane a nobis opera, ut et illos te
mere de nobis dixisse, et commodis rei publicae Christianae nun¬
quam defuturos, quandocunque usus se offeret, facile omnes
agnoscant.
Interea tarnen adnitendum nobis est, ut sublata omni animo
rum distractione, publica concilietur concordia. Reliqua ad ora
torum Vestrorum adventum necessario reiicimus. Quare brevi
rebus ex sententia constitutis, Generosum et Magnificum Dominum
Albertum Starzekovszky subcamerarium Leopoliensem, cum
adiuncto sibi Legato nostro ad Sinceritates Vestras mittimus, nos
quoque summa celeritate sequuturi. Interea vero, ut in suscepto
proposito constanter perseverent et discordes animos ad concor¬
diam sua autoritate reducant, magnopere rogamus. Cetera ex ipso
Laurentio Kozlowsky Sinceritates Vestrae prolixe et copiosius
cognoscent. Deus Optimus Maximus fortunet vestra consilia vos¬
que salvos et incolumes conservei. Datum in civitate nostra Me
gyes, 1. die Februarii 1576.
1
Latinos nevén: Jacobus Voronecius; tévesen írva: Waromszky.
455.
B á t h o r y I s t v á n vál. k i r á l y K a r n k o w s k i Szaniszló wladislavi
püspöknek.
Megértette a rendek követeitől a lengyelek iránta való jó
indulatát és inti őket békességre.
Menckenius: Epistolae Stephani Batorii 535—6. 1, Lenyomatva Dlugosz
históriája végén: Carneovii Epistolarum virorum illustrium Liber II. műve
XXII. leveleként.
1576 febr. 1 455—456. irat 17
Reverendissime Domine, amice nobis honorande. Salutem et
benevolentiae nostrae commendationem. E x Dominis Legatis, a
Statibus O r d i n i b u s q u e amplissimis regni Poloniae Magnique du¬
catus Lithuaniae b u c missis, s u m m u m s t u d i u m s u m m a m q u e animi
erga nos eiusdem propensionem intelleximus. Q u a e quidem a p u d
nos t a n t i est, q u a n t i ea esse debet; q u a e videlicet sponte a clams¬
simo viro proficiscitur, cui p a c e p u b l i c a saluteque p a t r i a e nihil
antiquius est: O p t a n d u m esset, alios q u o q u e eo pacis studio t e n e r i ;
a d quod p r a e t e r alias gravissimas causas vel ipsa religio
Catholica o m n i u m m a x i m e sacratos viros excitare debet, q u a e vi¬
gente p a c e efflorescit a r t i u m q u e studia seminaria et o r n a m e n t a
R e r u m p u b l i c a r u m excoluntur, cum ex adverso belli tempore ex¬
plosis legibus, sublata item religione, luctu et p l a n c t u omnia
misceantur. Q u a r e r o g a m u s Dominationem V r a m Reverendissimam,
ne q u i d q u a m r e m i t t a t d e suscepto consilio, nec m o v e a t u r adver¬
sariorum sinistro iudico, q u i nihil pensi h a b e n t , modo legibus
antiquis Regni Poloniae libertateque Nobilitatis cum s u m m a Regni
pernicie oppressa, id, quod male aggressi sunt, perficere q u e a n t ;
quinimo tales homines pro suo officio s u a q u e autoritate bonis ra¬
tionibus ad concordiam revocare Dominatio V r a Rev m a conabitur.
Q u a re Dominatio V r a Rev m a s u m m a m l a u d e m a p u d omnes sibi
p a r a b i t nosque h a c sua constanti v o l u n t a t e a d e o sibi devinciet, u t
q u a m m a x i m e . P o r r o rebus publicis hic cum Dominis Legatis
absolutis, iisque, q u a e a d h u i u s Regni incolumitatem et quietem
spectant, procuratis, brevi Polonico nos accingemus itineri. Interea
bene vaiere Rev m a m Dominationem V r a m ex animo o p t a m u s . D a t u m
in civitate nostra Meggies, 1. F e b r u a r i i . Anno 1576.
456.
B á t h o r y I s t v á n vál. k i r á l y Fulstini H e r b u r t h Miklós
ilyvói k a p i t á n y n a k .
Staatsarchiv. Wien. Polonica. Reg. Szádeczky Báthory-ja 267. l.
J ó i n d u l a t á t köszöni, de kéri, intse fivéreit és társait is, hogy
viselkedjenek ü g y é b e n úgy, miként B l a n d r a t a doctor ú t j á n ígérte
s a mint régi b a r á t s á g u k is követeli.
Megjegyzés. Báthory legalább jóindulatú semlegességet kívánt
azoktól, akik császárpártiak voltak és maradtak. Valójában vele csu-
pán Podolia és Russia nemessége tartott, élükön Stryj kapitányával,
Sieniawski Miklóssal. Ezek ügybuzgósága folytán végre is annyit érhe-
tett el, hogy Miksa császár ajánlatait elutasítva abban egyeztek meg,
hogy azt ismerik el királyokul, aki kettejök közül hamarább bejut az
2
Báthory István ley. II.
18 456—458. irat 1576 febr. 3
országba. Ezért volt I s t v á n k i r á l y útja sietős és evvel a sietségével
győzött is.
Ezt így t u d t á k r ó l a és érezték a V a t i k á n b a n is, ahol X I I I . Gergely
p á p a Határozottan ellenezte B á t h o r y I s t v á n k i r á l l y á választását és kife
j e z e t t e n Miksa j e l ö l t s é g é t t á m o g a t t a l e n g y e l o r s z á g i n u n c i u s a által. E n
n e k az volt oka, hogy B á t h o r y ellenfelei R ó m á b a n azt h i r d e t t é k róla.
h o g y ellensége a k a t o l i k u s h i t n e k és h ű b é r e s e a t ö r ö k n e k . Í g y Miksa
biztosan számított sikerében, azért n e m is igen sietett — megválasztása
u t á n — t r ó n j á t elfoglalni s mivel B á t h o r y megelőzte, övé lett a sokáig
b i z o n y t a l a n lengyel k i r á l y s á g . Véleményét i r á n t a a p á p a csak a k k o r
v á l t o z t a t t a meg, m i k o r belátta, m i l y o d a a d ó h í v e I s t v á n k i r á l y a k a t o
l i k u s h i t n e k és szentszéknek. 1
1
Erről a pápai államtitkár, Galli Tolomeo comói bíboros a következő
érdekes feljegyzést hagyta reánk: Sua Santita non haveva sicurezza alcuna
che il Bathori fusse cattolico, et dubitava de la dipendenza per la Transilvania
dal Turco . . . Se Massimiliano era presto a entrar in Polonia, couseguiva il
regno senza alcuna difficulta, ma il suo procrastinare fu causa che Stefano
anticipasse et si fermasse nel possesso, con tutto che fusse stato detto da la
minore et peggior parte; ma assai riporto che egli havesse per fautore il Can¬
celliere Zamoyski, persona di grande autorita et la principessa Anna, sorella
di Sigismondo Re di Polonia morto, la quale favori Stefano con animo di
maritarsi poi seco, come fece. E' ben vero che mostrandosi poi il Re Stefano
nel principio del suo regno inclinato a cattolici et divoto del Pontefice et de la
Santa Sede, et sforzandosi ne le occorrenze publiche di dar quanto poteva
buon saggio di se a li ministri apostolici, et nel resto governandosi con molta
prudenza, et scoprendosi in lui molto valore et esperienza militare, acquisto
interamente la gratia del Pontifice, il quale non resto poi di abbracciarlo et
haverlo caro et far qualche disegno sopra di lui per qualche segnalato bene¬
ficio del christianesimo contra il Turco. (Pastor: Geschichte der Päpste IX.
köt. 891 l.)
457.
Báthory István vajda Ferenczi Antal kolozsvári bírónak.
Nyugta a bíró által kifizetett 2757 forintnyi közpénzről.
Forgách család levéltára. Budapest. Pátens-alakú.
A Kolozsvár város tanácsára kivetett 3000 forint taxából ke
zéhez vevén tőle 1824 forintot tallérokban, in argento fino
s amellett rendeletére ad solutionem peditum Coloswari existen¬
tium 213 forintot fizetvén ki, erről őt nyugtatja; etc.
Stephanus Bathorj
de Somljo prr (L. S.)
458.
Báthory István vajda Szentlászlói Sigér János és társai részére.
Pártfogásába veszi özvegy Pókai Györgynél és családját.
Erd. Nemz. Muz. Kolozsvár. Kiadva a Székely oklevéltár IV. köt. 49. i.
1576 febr. 7 458—459. irat 19
Miután „Nobilem dominam Margaretham Chako relictam
quondam Georgii Pokai“ fiai és leányai kíséretében vajdai pro
tekciója alá vette, rendeli, hogy őket jószágaikkal egyetemben
minden törvénytelen támadók ellen megoltalmazzák.
Ellenjegyezte: Mart. Berzeuiceius Secret, et Consil.
459.
Báthory István vajda Rueber János felsőmagyarországi
főkapitánynak.
Igazolja Kornis Gáspár bánásmódját a panaszolkodó ugo¬
csaiakkal szemben, akik feleségét megrabolták s ő csak elégtételt
vett rajtuk magának.
Staatsarchiv. Wien. Hungarica. A kerek állampecséttel lezárva.
Spectabilis et Magnifice domine amice nobis honoronde. Sa
lutem et nostri officiosam commendationem. De querelis comita¬
tus Vgocha adversus violentiam Egregii Casparis Kornis, Co¬
mitis nostri Maramarosiensi ex literis. D. Y. Sp. Mag cae intellexi¬
mus, in quibus etiam scire cupit, an haec nobis iubentibus com
missa sint, nec ne. Qua de re etsi per Casparem Kornis tardius
edocti sumus, tarnen res ipsa loquitur, exordium huius mali ab
adversa parte natum esse; scribit enim Caspar Kornis, uxorem
suam 1 ex bonis ad se iure pertinentibus a vestris hominibus per
vim eiectam esse, qua in causa et Magnificus dominus Capitaneus
Zathmariensis fuit requisitus, a quo etiam literae ad occupatores
violentos impetratae fuerunt. quibus mandabatur, ne vi bona
uxoris suae invaderent; quibus tarnen nullus locus ab eis datus
fuit. Tanta itaque iniuria uxoris Caspar Kornis lacessitus,
maxime cum ius naturae omnibus dicit, vim vi repellendam esse,
novos et violentes possessores de possessione iterum eiecit, unde
caedes aliaque incommoda secuta, quae nobis maiorem in modum
displicuerunt. Ea de re postea inter nos et Mag cum dominum Ca¬
pitaneum Zatmariensem cum satis prolixe actum esset, petente
etiam Caspare Kornis, ut hic casus iure cognoscatur, demum consti
tutum est, ut Caspar Kornis se iuri sistat rationemque facti red¬
dat; quod se Caspar Kornis facturum ultro offert, fidens causae
suae quam iustissimam habere fatetur, quandocumque adversa
pars iudicio experiri volet.
Ceterum, ubi hoc diversum esse a fide nostra S. Caes. Mti
debita, scribit, temere admodum hoc nobis obiicit, ea enim ultro
citroque debita fides non ab istis frivolis fortuitisque casibus, sed
2*
20 459—460. irat 1576 febr. 8
ab ea invasione regni aliisque lanienis expilationibus subsecutis
periculosissimisque tractatibus in aula Turcica factis esset metien¬
dis, quae quidem omnia maluimus hactenus ferre silentioque te¬
gere, quam in disputationem vocare. Bene vaiere Do. V. S. Mag cam
cupimus. Datum in civitate Meggyes, die 7. Februarii. Anno Do
mini 1576.
Stephanus Bathorj
Vaiuoda Transs ppa
1
Kornis Gáspár első neje Dolhay Ilona és talán 1575-ben bekövetkezett
halála után, a második Tholdy Erzsébet volt.
460.
B á t h o r y I s t v á n vál. k i r á l y eskülevele.
Esküt tevén a lengyel rendek követei s a z erdélyi rendek előtt
a lengyel alkotmány megtartására, azt valamennyien aláírásuk
kal erősítették meg.
Kiadva Reusner leveleskönyve XII. része 8. l. Ettől függetlenül Szádeczky
Báthory-ja 376—8. I.
S t e p h a n u s D e i gratia etc. Significamus hisce literis nostris,
q u o r u m interest universis et singulis, quia missis oratoribus a b
O r d i n i b u s regni Poloniae et magni d u c a t u s Lithuaniae, q u i nos
a d r e g n u m ipsorum r e g e n d u m et a d m i n i s t r a n d u m e x decreto
electionis liberae S t a t u u m et O r d i n u m , q u i nos i n regem s u u m
a s s u m p s e r u n t invitarent, in frequentia m a g n a h o m i n u m i n s u m m o
templo civitatis Meggyes, 8-va die mensis F e b r u a r i i a n n i praesentis
verbis conceptis, a d Sancta D e i Evangelia tale i u r a m e n t u m O r
dinibus eiusdem regni e t m a g n i d u c a t u s praestitimus ; 1 etc. Actum
in s u m m o templo civitatis nostrae Meggyes s u b ipsis comitiis ge¬
neralibus, 8-va die mensis F e b r u a r i i . Anno domini 1576.
S t e p h a n u s Electus R e x p p a
Mart. Berzeuiceius procancell. p p r
Megjegyzés. Â fenti nevezetes okmányt aláírta a lengyel rendek
nevében követségük 13 tagja s az erdélyiek részéről 29 főúr és nemes,
elsőül Báthory Kristóf váradi kapitány; utána harmadikul: Samuel
a Zborow aulae nostrae familiaris, míg a szászok nevében az egyetlen
Heidvig Ágoston szebeni királybíró.
A fontos országgyűlés a medgyesi evangélikus nagytemplomban
tartatott s az eseményt Oltard Márton szász p a p a következő szavak-
1
Következik a hosszú eskü szövege, belefoglalva a litván szabadságok
oltalmára vonatkozó fogadalom is.
1576 febr. 9 460—462. irat 21
kal jegyezte be naptárába: 8. Februarii 1576 publice proclamatus est
Ill m u s princeps Stephanus Bathori Rex Poloniae Medieschini.2
Eskülevelét, az elfogadott feltételek hitelesített példánya kíséreté
ben Báthory István előre beküldte Sulyok Imrével a krakkai rendek
nek, akik azt nagy örömmel fogadták és március 3-ikára ki is nyom
tatták, hogy megküldhessék minden vajdaságnak és körzeti hivatalnak. 3
461.
B á t h o r y I s t v á n vál. k i r á l y a litván rendeknek.
A lengyelek előtt tegnap letett eskülevelét meg a választási
feltételek hiteles példányát megküldve, egyetértésre inti őket, ne
hogy szép országuk elpusztuljon annak híján.
Muz. Czartoryski. Kraków. Reg. Szádeczky Báthory-ja 264. l.
A tegnap lefolyt ü n n e p é l y e n az evangélium érintésével tett
e s k ü t a választási feltételekre s m i d ő n a n n a k a l á í r á s á v a l is meg
erősített p é l d á n y á t n e k i k siet m e g k ü l d e n i a követség k é t tagjával,
a k i k hozzájuk Sulyok I m r e vezetésével i n d u l n a k : Vos h o r t a m u r ,
u t omnes rationes concordiae ineatis, n e ob dissensionem civilem
respublica ista florentissima, u n a vobiscum civilibus armis obruta,
a d e x t r e m a q u a e q u e r e d i g a t u r hostibusque externis p r a e d a e ex¬
ponatur.
462.
Báthory István v a j d a nyilt rendelete a v á r p a r a n c s n o k o k részére.
Miután Sombory Lászlót Németországba küldte, rendeli, hogy
ha visszatértéig netán valami zendülés folytán zavarok támadná
nak az országban, anyját, feleségét és gyermekeit befogadják bár
mely várba, ahol jelentkeznének oltalom okából, és mindennel
megfelelően ellássák.
Sombory levéltár. Budapest. Pátens-alakú, kettős íven.
S t e p h a n u s Bathori de Somlyo W a y u o d a Transsiluanensis E t
Siculorum Comes etc. Universis et Singulis Egregiis, Nobilibus,
Prefectis, provisoribus, castellanis et officialibus Arcium nostra¬
r u m Varad, V y w a r , Georgeny, G y a l u , D e w a , Fogaras, et aliorum
q u o r u m c u n q u e Locorum et Munitionum custodibus et officialibus
ubivis in ditione nostra existentibus, e o r u m q u e vices gerentibus,
et Ministris Modernis et futuris p r a e s e n t i u m notitiam habituris.
Salutem et favorem. Q u o n i a m Nos Egregium Ladislaum d e Som-
2
A szebeni Archiv 1848-i III. köt. 368. l.
3
Idézve Szádeczky Báthory-ja 283. l.
22 462—463. irat 1576 febr. 11
bor, directorem causarum nostrarum fiscalium et Arendatorem
decimarum Nostrarum Transsiluaniensium in certis et arduis ne¬
gotiis publicis in Germaniam hisce diebus ablegavimus, ac Eundem
per absentiam suam de tuto et secure familie sue statu et pro¬
tectione assecuravimus, presertim autem eo tempore, si forte (quod
tarnen minime speramus) nobis ex hoc Regno in Poloniam disce¬
dentibus tumultus aliquis per vicinos germanos in eius absentia
moveretur, proinde mandamus vobis serie praesentium firmissime,
ut in tali casu, quandocumque dicti Ladislai Sombori nomine
fueritis requisiti, vel aliquis vestrum requisitus fuerit, in quam¬
libet Arcium Et Munitionum Nostrarum Mater eius et uxor cum
liberis et familia rebusque ingredi voluerit, vos statim eas recipere
locumque ad reddendum sibi decentem assignare deque cibo et
potu, ac sustentatione infra tempus sui reditus providere modis
omnibus debeatis et teneamini. Secus nullo modo feceritis. Prae
sentibus perlectis Exhibenti restitutis. Datum in Ciuitaie Megyes,
decima die mensis februarii. Anno domini Millesimo Quingente¬
simo Septuagesimo Sexto.
Ellenjegyezte: Mart. Berzeuicei9 Secret, et Consil. ppa
Megjegyzés. Sombory László utasítása, sajnos, nem maradt reánk,
de megbízatásában serényen járt el, mert két hét mulva Miksa császár
már annak végrehajtásáról tesz jelentést Báthorynak. Ld. 1576 feb
ruár 25-i levelét, kivonatosan.
463.
Báthory István vál. király Mieleczki Miklós podoli palatínusnak.
Levelére a visszatérd Főtisztelendő Woronieczki Jakab útján
válaszol, de ezúttal is inti: tanusítson ügye iránt olyan jóindulatot,
amilyenről követe, Blandrata György doktor által biztosította.
Staatsarchiv. Wien. Polonica Fasc. 16/a. Hiv. más.
Stephanus Dei gratia Electus Rex Poloniae, Magnus Dux Li¬
tuaniae. Russiae, Prussiae, Mazouiae, Samogitiae. Livoniaeque etc.
Nec non Transsyluaniae Princeps etc.
Spectabilis et Magnifice nobis sincere dilecte. Salutem et
foelicitatem. Quamvis per Laurentium Kozlouium nuper et scrip¬
simus, et nuntiavimus abunde, tarnen cum Reverendus Jacobus
Voronecius dimitteretur, placuit hisce literis nostris quasi postremo
loco Sinceritatem Vestram commonefacere, ne quod prioribus
scriptis officium suum non testatum fecisse putem, sed ut ad lite¬
ras peculiares eiusdem per eundem Voronecium datas responde¬
remus ac simul exhortaremur, velit se in re nostra talem praebere,
1576 febr. 17 463—465. irat 23
qualem se per dominum doctorem futurum esse declaraverat; si

ille incognitus promoveri non posset, hoc enim tum patriae, quae
sibi magnae curae esse debet, tum vetus nostra amicitia exigunt,
de qua sibi honesta quaeque prolixe polliceri poterit. Bene valeat
Sinceritas Vestra. Datum in civitate nostra Meggyes undecima die
Februarii. Anno Domini Millesimo Quingentesimo Septuagesimo
Sexto.
Stephanus Electus Rex
Mart. Berzeuicei9
procancell.
[Külcíme:] Spectabili ac Magnifico Nicoiao Mieleczki Pala
tino Podoliae, Capitaneo Grodecensi etc. Nobis sincere dilecto.
Megjegyzés. Mellékelten a lengyel pap szabad utazása iránti egy
idejűleg kiállított salvus conductus, az erdélyi hatóságokhoz intézve.
464.
Gyulafehérvár, 1576 február 17.
Báthory István vál. király Szeben város tanácsának.
Fizetés iránti intelem Ivascu Vornik érdekében.
Sieb. Nat. Archiv. Nagyszeben. Kiadtam a Documente II. köt 105—6. l.
Iwaczko Wornyk Transalpinensis leveléből értesülvén, hogy
még mindig nem adtátok meg 200 forintnyi pénzét, rendeljük,
hogy: non exspectato superinde altero mandato nostro, azt neki
megadjátok; ita ut ne in posterum ullae querelae ad nos super
inde deferri queant; etc.
465.
Báthory István vál. király Szeben város tanácsának.
Minthogy a Mindenható rendeléséből hamarosan el kell távoz
nia Erdélyből, hogy azt teljes biztonságban hagyhassa, inti, hogy az
ország alkotmánya szerint őket illető számban gyalogos hadaik
kal „hadi módon felszerelve“ tíz nap alatt megjelenjenek
az országgyűlésen kihirdetett színhelyen.
Sieb. Nat. Archiv. Nagyszeben. No. 1079. Két sornyi regesztája Kemény:
Notitia I. köt. 221. l. Összevetve Beszterce-Naszód vm. levéltára példányá
val, melyet hasonmásban közlünk.
Stephanus Dei gratia Electus Rex Poloniae, Magnus D u x
Lithuaniae, Russiae, Prussiae, Masouiae, Samogitiae Liuoniaeque
etc ac Transyluaniae Princeps etc.
Prudentes et Circumspecti fideles nobis dilecti. Salutem et
gratiam. Credimus recenti vos memoria tenere, quomodo in Comi-
24 465. irat 1576 febr. 19
tiis Meggiesiensibus p r o x i m e celebratis c o m m u n i b u s votis domi¬
n o r u m Regnicolarum inter caetera s t a t u t u m sit, u t circa tempus
egressus nostri e x h o c Regno omnes status et ordines dominorum
Regnicolarum ratione sedecimae partis colonorum, cum equitibus
et peditibus, p r o u t videlicet u n i c u i q u e conveniet, 1 bellico more
instructi i n locis a d hoc ipsum statutis in u n u m convenire et pa
rati esse deberent. 2 Etsi i t a q u e in p r a e s e n t i a r u m nullus hostilis mo¬
t u s a p p a r a t u s q u e seu gentium in confiniis innovatio a t q u e auctio
aliqua audiatur, 3 tarnen cum iam nobis fatis ita volentibus, a d
functionem a b altissimo nobis destinatam et propositam, ex hoc
Regno concedendum sit, et vocationi D i v i n a e p a r e n d u m , n e q u e res
ipsa m o r a m p a t i a t u r , necessarium esse d u x i m u s vos et alios om
nes i u x t a articulos firmatos bellico a p p a r a t u in locis ad id statu¬
tis in u n u m iam convocare, et sub hoc t e m p o r e egressus nostri, ne
q u i d propter 4 spem e x negligentia Respublica Transsyluanica,
quod Deus avertat, p a t e r e t u r , paratos intertenere: P r o i n d e fide¬
litatibus vestris h a r u m serie committimus et m a n d a m u s firmiter,
q u a t e n u s acceptis praesentibus statim vos q u o q u e e x illa sede et
civitate vestra Cibiniense, i u x t a publica regni s t a t u t a eum nume¬
r u m peditum, q u i i u x t a Regni statuta convenit, bellico more et
a p p a r a t u instructis ad decimum diem a data praesentium compu¬
t a n d u m a d locum iisdem comitiis s t a t u t u m mittere debeatis. Nec
secus feceritis. D a t a e Albae Juliae, die 19 F e b r u a r i i . Anno do¬
mini 1576.
S t e p h a n u s Electus R e x p p r
Megjegyzés. Ezt a bölcs rendeletet az imént lefolyt medgyesi
országgyűlésnek 1576 február 8-án szentesített ama végzése alapján
azért adta ki Báthory István, nehogy a szomszédok az ország ellen
valamit megkísérelni merészeljenek, ezért mindenfelé szorgalmas vigyá
zókat bocsássanak és ha mi készületet valami felé értenek, ispánokat,
királybírákat certificaljon, és az mint a szükség kívánja, ahhoz képest
vagy felével, az tizenhatodával, lovaggal, gyaloggal, vagy penig sze
mélyek szerént is minden hadakozó hozzánk tartozóval, jó szerrel,
jó móddal összegyűljenek, az nemesség és szászság Kolosvárra, székely
uraink Vásárhelyre, és ha az dolog mutatja, együvé Aranyosszék az
1
Itt eredetileg conueniret állott s azt a fejedelem az irat aláírásakor
áthúzva, az r betűt kidobva, conveniet-re helyesbítette.
2
Ez a hely Kolozsvár volt, ahová a szászoknak kellett gyülekezniök,
míg a székelyek Vásárhelyre, a nemesség meg Aranyosszékre gyűlt össze, a
partiumbeli két vármegye (Kraszna és Szolnok) pedig Somlyóra. (Az 1576
január 28-án tartott egynapos medgyesi generális gyűlés magyar nyelvű vég
zésében; az-Erd. org. gyűl. Emlékek II. köt. 576. l.)
3
A besztercei példányban hibásan így: inuocatio atque aliqua audiatur.
4
Hasonmásunkban így: praeter.
1576 febr. 19 465—467. irat 25
nemesség között lévén az szomszédságért; és az mostani népünket
Kolozsvárról az második hó kitelvén, hazaszállíthassuk, az két vár
megye penig, Kraszna és Szolnok Somlyóra gyűljenek. 1
A szász univerzitás egyébként nemcsak a köteles haddal segítette
meg Báthoryt, hanem pénzzel is, amennyiben 59,000 forintot bocsátott
rendelkezésére, amihez 11.200 forinttal a barcasági szász községek
járultak. 2
466.
B á t h o r y I s t v á n vál. k i r á l y Teuffenpach Kristóf k a p i t á n y n a k .
Emberét visszaküldve értesíti, hogy a neki felajánlott lengyel
királyságot feltétlenül elfogadja s attól csupán a halál foszthatja
meg.
Staatsarchiv. Wien. Hungarica, amelyben azonban már nem találtam meg.
Reg. Szádeczky Báthory-ja 248. l.
A császár levelét olvasva, azt hittem, hogy ő Felsége jobban
megindul és kegyelmesebb választ a d arra, amit a m u l t k o r üzen
tem. Újabb levélre a z o n b a n nem k í v á n választ, mert k ü l ö n kö¬
vetet indítottam hozzá Bécsbe. M i u t á n pedig h i á b a v á r t a m a jel
zett k á r p ó t l á s i a j á n l a t o k r a a kitűzött ideig, elfogadtam a k i r á l y
ságot, amitől most m á r egyedül csak a h a l á l — m i n d e n emberi
törekvések eme v é g h a t á r a — képes elvonni: a cuius regni c u r a
a t q u e regimine, n o n nisi sola mors, e x t r e m a o m n i u m actionum
h u m a n a r u m linea, nos a b d u c e r e poterit.
467.
Báthory I s t v á n vál. k i r á l y K a r n k o w s k i Szaniszló wladislavi
püspöknek.
Válasz. Jóindulatát köszönve, jóváhagyja az ajándékok adá
sára vonatkozó javaslatát. Jelzi indulását, hogy koronáztatása
napját a szerint tűzhesse ki.
Menckenius: Epistolae Batorii Regis 537—9. l. Lenyomatva Carncovii
Epistolae 1723—4. hasábján.
Binae nobis redditae sunt a Sinceritate Vestra literae, q u a r u m
priores s u m m a m voluntatis et studii sui erga R e m p u b l i c a m testi¬
ficationem, alterae vero praeclarissimum consilium de distribuen¬
dis honoribus et m u n e r i b u s Regni c o n t i n e n t . . . Q u o d a d profectio¬
n e m nostram in Poloniam attinet, eam s e c u n d a die Martii susci-
1
Erd. Orsz. Gyül. Emlékek II. köt. 576. l.
2
Trausehenfels: Kronstädter Zustände 27. l.
26 467—468. irat 1576 febr. 24
p i e m u s ; in q u a nil praetermitternus, quod ad celeritatem pertine¬
b i t ; etc.
Megjegyzés. Báthory István igyekezett ragaszkodni az indulás meg
üzent napjához, de mégis március 3-ika leit, mire elindulhatott. A nehéz
út részletei körülményeit leírtam Báthory-életrajzom V. fejezetében.
A mutatóul fentebb közlötteken kívül Báthorynak még nyolc további
levele van Karnkowski püspökhöz intézve, még pedig egy 1576 június
3-ról, a többi meg 1577-ből, országos lengyel ügyekről s a danckaiak
elleni háborúja különböző táborhelyéről írva: 1 viszont Karnkowski
püspök Báthoryhoz írt levelei közül írójuk kilencet vett be az 1576—
77 közti időből leveleskönyvébe, 2 telve hódolattal és tisztelettel Báthory
iráni, kinek lengyelországi dolgát senki nála figyelmesebben elő nem
készíthette volna. Megkoronázását is ő végezte a krakkói székesegyház
ban s utána végig hűségesen kitartott minden ügye mellett. E hűségét
Báthory nemcsak avval jutalmazta, hogy amint megüresedett, a gné¬
zeni érseki székre nevezte ki, hanem avval is, hogy leveleiben per „Sin¬
ceritas Vestra“ bizalmasabb megszólítással tüntette ki.
Báthory Karnkowskihoz intézett idézett tíz levelében sok egyéni
vonási találunk. Ezek közt nagyon jellemző az is, hogy midőn a király
1577 február 21-én hírét vette a danckai luteránus polgárok barbár
kegyetlenségének, melyet az olivai kolostor kifosztásakor és meggyalá¬
zásában tanúsítottak, 3 így kiáltott fel a püspökhöz írt levelében:
Haec certe talia sunt, ut vix ab ipsis Scythis acerbiora sperari possint. 4
1
Kiadva Meuckenius id. műve 539—550. l. Lenyomatva Carncovii Epis¬
tolae 1724—29. hasábján.
2
Carncovins püspök id. ritka leveleskönyve 1805—14. hasábján.
3
Ez abban nyilvánult, hogy az oltárokat és képeket lerombolták és szét
szaggatták; de ami legfelháborítóbb volt: a miseruhákat szamarak hátára
rakva vitték végig az utcákon!
4
Menckenius id. műve 542. l.
468.
B á t h o r y I s t v á n fejedelem N a g y Máté portai követnek.
Örvend, hogy a szultán és Mehemet basa lengyel királlyá vá
lasztása hírét szívesen fogadta. Ezért különösen hálás, kivált
Mehmet basának, aki annak idején bécsi fogságából való kisza¬
dulását szorgalmazta. Jól esik a budai basa híre is Erdély meg
segítéséről, ha arra szükség lenne. A lengyel követek január 25-én
ajánlták fel neki a királyságot. Elfogadta feltételeiket is, melyek
elseje az Anna hercegnővel történő házasságáról szól. Laski vi
szont Miksának ajánlta fel a koronát és mellette küzd a prímás is.
Bizonyos, hogy Miksa seregeket gyűjt ellene és Bekes Gáspár is
készül Erdélybe törni. Egyébként Miksa nevében egy magyar
bizalmasa (Tieffenbach Kristóf szatmári kapitány) járt nála
1576 febr. 24 468. irat 27
mindenféle ígéretekkel, Nagybánya visszaadásával és mással, ha
lemond a királyságról, amit már becsületből sem tehet. Helyébe
Báthory Kristófot választatta meg Erdélyben a rendekkel, de av
val a megszorítással, hogy címét ne használja amíg őt magát
Krakkóban meg nem koronázták. Balassa János fiát és társait nem
szolgáltathatja ki a töröknek, már csak azért sem, mert akkor
nyilván hirdethetnék, hogy teljesen behódolt a pogánynak. Daczó
János követ halála Konstantinápolyban. Lengyelországba Mold
ván át fog távozni, hogy a császár — akitől Magyarországon át
való indulásra salvus conductust kért — ne tudja, mely úton megy.
Várja levelét, bár legközelebb más követet fog helyébe a portára
kinevezni.
Staatsarchiv. Wien. Turcica. Karton 32. Titkos írású lappangó magyar
eredetijének kivonatos német fordítása.
Copey des Waydischen Schreibens an sein Agenten zu Con¬
stantinopl vom 24. Februarii 1576 aus Weissenburg so Achmet
Chiausz den 20-isten Martii alher gebracht und dem Herrn Orator
den 26-isten ist communiciert worden.
Stefan Bathori von Gottes gnaden Erwählter Kunig in Poln
und Wayda in Sybenhürgen. Aus der Antwort die ich von der
Porten und vom Mehmet Bassa empfangen hab ich Ewren Nagy
Mathe Fleiß so Ihr in meinem Dienst gebraucht, daß auch der
Verzug oder Saumbsal nicht Euch, sondern der schweren Winters
zeit (dann der Currier hat eiseshalben über die Thonaw nit ge
könnt) zugemessen werden solle, und über das mit sondern Freu
den vernommen, daß der Sultanus ein benüeglich Gefallen ab
meiner Election getragen, derer sich, als viel ich spühr Mehmet
Bassa selbst auch hochlich erfreut, zweifl nicht Er Bassa hab
alles das vollzogen, was Er mir in seiner Antwort hat zuegesagi,
dann Er je und allweg mein gueter Freund gewesen, darfür ich
Ihn vor länger Zeit erkennt. Er Bassa ist ein Ursacher gewesen
meiner Erledigung aus des Romischen Kaisers Gefäncknüß ehe ich
bin Wayda in Sibenbürgen worden. 1 Dessen hab ich auch ein an
sehenliche Zeugnuß und Bestätigung aus dem, daß Er Bassa die
Sachen dahin gericht, daß man von der Porten den Sibenbür¬
giseben Ständen durch Mandat auferlegt meinen Bruedern an
mein statt zum Wayda zu erwählen. Über das schreibt mir der
Wayda in der Moldaw, daß ein Chiausz von der Porten zum Tar
t a r n Han sey gefertigt worden mit Befelch, daß Er der Tartar
1
Ez, mint tudjuk, 1567 nyarán volt. A nyilatkozat ezért — mint eddig
ismeretlen adalék — igen érdekes.
28 468. irat 1576 febr. 24
Han in Poln nit rauben, noch streifen, sonder wider dem Moscowi¬
ter anziehen soll. Desgleichen embeut mir der Bassa zu Ofen, daß
Er Befelch von der Porten empfangen, im Fall mich der Romische
Kaiser in meiner Polnischen Praetention irren wollte, Ungern, des
Romischen Kaisers Gebiet zu bekriegen; neben dem Er mich be¬
richt, daß Er dem Romischen Kaiser des Sultani Schreiben, darin
Ihme Romischen Kaiser, wo er anderst nit bekriegt werden will,
verboten wird mich nicht zu hindern zuegeschickt habe, bisher
aber hab ich nicht verstanden, was der Romische Kaiser darauf
geantwort.
Den 25-isten Januarii haben die Polnischen Gesandten durch
Ihr Oration mir fürgetragen, daß sie von dem allgemeinen Adl
des Landts Commission hätten mir das Künigreich Poln zue prae¬
sentieren, vermüg der Wahl, der sie sich auf mein Person zu Ihrem
Künig entschlossen hätten, mit ferrer Bitt, Ich sollte mit den Con¬
ditionen inhalt des Decrets der Election das Künigreich annehmen,
under welchen Conditionen die erste tractiert die Heurat zwischen
mir und der Jungen Frauen; in welche Heurat sie die Gesandten
mich aufs künftig, wann ich das Künigreich hätt angenommen zu
willigen vermögt, dieselb Heirat dann zu vollziehen hab ich aus
Poln Bericht, daß der Adl gedachte Junge Fraw von Warsaw auf
Cracaw mit vier oder fünf tausent Pferdten beleidt und daselbst
Sy gekront habe. 2
Hergegen vernimb ich, daß der verzweifelt Mensch, Zuestörer
und Betrüeber gemeines Friedens, der Laski mit 9 oder 10 seiner
Faction (mit Fürgeben sie sein als Gesandten vom Polnischen
Senat zu dem Romischen Kaiser abgefertigt worden) zu Wien ge-
wesen, seie allda den 20-isten Januarii gedachter Laski in Pol-
nischer Sprach sein Red für dem Romischen Kaiser fürgebracht
und Ihme Romischen Kaiser die Cron Poln angetragen, die Er
Romischer Kaiser acceptiert habe.
Darnach hat man mir geschrieben, daß der Alt Narr, der
Erzbischof3 zum Romischen Kaiser geflohen sey, aus Forcht, daß
Ihn der Adl aus Masouia nit erschluge, daß auch der Laski wieder
in Poln sey, Volk mit seinen Verwandten und Zuegethanen samble,
under welchen der Waywoda aus Podolia, den man für ein ver-
ständigen Mann jederzeit geschätzt sich heutigstags, als war Er
seiner Vernunft beraubt, denen auch anhängen will, die mit
2
Ez nem volt igaz, mert a megkoronázása egyszerre ment végbe a Bá¬
thoryéval.
3
Uchannski Jakab gnézeni primás.
1576 febr. 24 468. irat 29
Schwertstreich den Romischen - Kaiser ins Reich setzen wollen,
derselb nimpt für sein Theil Volk in Ungern auf, in Sibenbürgen
als baldt ich verrückt bin, under des Bekeschen Anfüehrung zue
ziehen, damit sich der Romische Kaiser zu bescheinen und zu
verdecken vermeint.
Gedachter Romischer Kaiser nimbt auch Volk an bei Breszlaw
in Schlesien stracks auf Cracaw zue kommen, hat auch den Mos¬
cowiter erweckt in die Littaw mit großen Hör anzuziehen,
diejenigen so meiner Partey daselbst sein zue schrecken, welche
mir derohalben geschrieben, daß ich eilendts aufsein solle, daß ich
Ihnen auf den ersten Tag künftigs Monats Martii zuethuen zuege¬
sagt, demselben auch nachzuekommen hab ich Proviandt in die
Moldaw auf alle Örter bis auf die Polnisch Gränicz fürgeschickt.
Die Polnischen Gesandten meiner Parthey wellen nicht, daß
ich mehr als Tausent Pferdt mit mir führe, dann sie achten
mehrers für unnot zu sein, vermeinen sy wöllen dem Romischen
Kaiser und seinen adherenten stark genueg sein.
Die vergangnen Tag hat der Romisch Kaiser mich zue stillen
ein Ungrischen seinen Diener schlechtes Wesens nahendt bei Cas¬
saw wohnhaft mit einem Credenzschreiben zu mir geschickt; der-
selbe mir schöne Verheissungen gethan im Fall ich meiner
Election abstehen wollte, nemblich daß mir der Kaiser etliche
Schlösser und Dörfer in Ungern auf der Sibenbürgischen Grani¬
czen, davon Banya eins ist, einzuraumen gedächte. Darauf ich
geantwort Ich bitte den Romischen Kaiser mein Ehr diesfalls zu
bedenken, umb welcher willen ich seinem Begehrn nit köndt
statt thuen; dieweil ich durch den Willen Gottes hernach von dem
ganzen Adl schon zum Polnischen Kunig erwählt wä worden,
das Königreich Ich allbereit angenommen, und die Heyrat mit der
Jungen Frawen vermög des Gewalts der Gesandten so zu mir
kommen contrahiert hätte, derer Ursachen wegen die billicher
als billich sein, bitt ich den Romischen Kaiser mir kein Eintrag
zue thuen, dann da Er mich hindern will, wirdt Er nit allein die
Cron Poln, sonder auch die ganze Christenheit in Gefahr setzen,
die Er seinem Ambt nach eher beschützen und schürinen, als belei-
digen und conturbieren sollte.
Die Poln haben ein Tag ihrer Zusammenkunft auf den
20-isten Januarii dieses Jahrs benennt gehabt, auf welcher sie sich
resolviern wollten den Romischen Kaiser oder mich zum Kunig
zu bestötten, des Kaisers Parthey aber ist dorten nicht erschienen,
welches mir unangesehen, daß mich mein Parthey vertröst und
vergewißt, daß wir die stärkern und mit der oberhandt bleiben;
30 468. irat 1576 febr. 24
werden, grofi Nachdenken geben, dann ich wünschte nichts
lieber, dann daß die Sachen in Poln verglichen und gestillt wür
den, ehe ich ins Reich ankomme.
Der Berzeviczy,4 so dorten ist, gibt mir Hoffnung, daß mein
Gegenwürt besser dieselben rumor stillen werde, so ich ohne Ver
hinderung gen Cracaw gelangen kann.
Ich hab mein Bruedern an mein Stell in Sibenbürgen erwählen
lassen, mit Condition, daß Er sich des Titels nit anmasse bis ich
zuvor Polnischer Künig gekront werde. 5
Die Sibenbürgischen Ständt halten täglich heftig bei mir an,
bitten ich solle bei ihnen bleiben und nit in Poln ziehen, dann
sie fürchten sich es werd übel bei und mit Ihnen zuegehn, und
der Romische Kaiser werde sy etwan wann ich weck bin bekriegen
oder molestiern.
Soviel das Schreiben von der Porten, das mir Achmat Chiausz
Überantwort hat, darin man mir des Baiaschen Sohn und andere
meine Gefangnen an die Porten zu schicken befihlcht betreffen
thuet, da hab ich den Mehmet Bassa gebeten er wölle mein re
putation und mein Christliches Glaubens Profession ansehen, und
daß allbereit der Romische Kaiser mich bey der ganzen Chris
tenheit verfeindt und verhaßt zu machen, überall ausbreit und
publiciert Ich sey zum Türken worden, Ich sey ein Vassal und
Tributarius des Türkischen Kaisers, mit weiteren Fürgebea Ich
wolle mich durch Hilf und Vermittlung des Sultani zum Pol
nischen Konig machen, damit ich hernach dasselb Kunigreich
under seinen, des Türken Gehorsamb bringe; welchs der Romische
Kaiser umb soviel desto leichter den Chrishtlichen Fürsten und
Potentaten persuadieren würde, wann ich die Gefangnen zum
Türken schickte. Derwegen bitt ich den Mehmet Bassa mich für
entschuldigt zue halten, dann ich viel eher und lieber mein selbst
eigen Kopf der Porten liefern, als die Gefangnen schicken wollte,
mit welcher Antwort ich hoff, daß der Mehmet Bassa zuefrieden
sein sollte. Derohalben wann meine Schreiben dem Bassa über¬
antwort werden, so gebt guet Achtung auf den Bassa was Er für
ein Gebärd erzeigen, und was er sonst darzue sagen wirdet. das
merkt fleissig, mich hernach dessen zu berichten. Achmat Chiausz
hat mir zuegesagt sein bestes dabei zu thuen, damit obgedachtes
Begern ab und eingestellt werde.
4
Irva hibásan Bersiczkj.
5
Ezt a feltételt hűségesen meg is tartotta.
1576 febr. 24 469. irat 31
Ich beger auch vom Mehmet Bassa, daß Er meinem Bruedern
den Fahnen 6 schicke, zur selben Zeit erst wann Mehmet Bassa
vernehmen wirdt. daß ich gekront sey, da anderst mir Gott die
Gnad gibt, dahin und so weit zu gelangen. Er Bassa wolle auch
den Standen in Sybenburgen befelchen, daß Sy meinem Bruedern
gehorsam sein.
Ich hab mit sonderm Leidt des Daczo Janusch Todt ver
standen, der bei Euch drinnen gestorben ist, weil es aber Gott
gefallen Ihn zu fordern, so muesz man nur dem Allmächtigen
darumben danken und mit Gedult sein Willen annehmen.
Ich hab ein Currier zum Romischen Kaiser abgefertigt umb
den salvum eonductum, dann ich mich dergleichen gestalt als
wollt ich durch Ungern in Poln ziehen: hab wol gewist, daß er
mein Diener mit der Antwort lang aufziehen wirdet. Derowegen
will ich durch die Moldaw ziehen, damit der Romische Kaiser nit
verstehe, welchen Weg ich an die Handt werdt nehmen.
Ihr werdet für Ewern Theil den Mehmet Bassa aller der hie
oberzählter Particularitäten berichten und mir nach längs auch aus¬
führlich wie die Handtlungen fürgehen werden bei meinem eignen
Diener, den ich Euch zu Fleiß schick Ihr Ihn auch mit ehistem
als müglich, dann mir merklich viel daran gelegen abfertigen wol
let, wider schreiben, daran ich ein annemblichs Gefallen tragen,
es auch gegen Euch, hilft Gott, nit unerkannt lassen werde. Ich
will Fürsehung thuen an Ewer statt ein andern zwischen hie und
IV. 24 Sankt Jergen nächst künftig hinein zu ordnen. Datum Weissen¬
burg, den 24. Februarii 1576,
6
Nem hibából van így (die Fahne helyett) írva, mivel ezidőben követke
zetesen így szokták ezt a szót használni, ragozni!
469.
Báthory István vál. király III. Murád szultánnak.
Válasz. Tanácsára is hallgatva, elfogadta a lengyel királyi
koronát s egy hét múlva indul be Lengyelországba trónja
elfoglalására. A Német azonban a muszkával készül megtámadni
úgy Erdélyt, mint Lengyelországot s ezért kéri, legyen oltalmára
figyelmeztetvén a budai és temesvári beglerbégeket, hogy álljanak
készen támadásuk esetére. Erdély kormányzását bátyjára, Báthory
Kristófra bízta a rendek hozzájárulásával, saját atnáméja alapján.
Rosnyai Dávid török diák másolatából kiadta Lőcsei Sp. Sámuel a kolozs
vári Ilon és Külföld 1842. évf. I. köt. 165—6. l.
32 469. irat 1576 febr. 24
Hatalmas Győzhetetlen Chiazar etc. Ezelőtt is meg irtam Te
Hatalmassagodnak, hogy az lengyel követek en hozzam el ju
tottak, kik ennekem Lengyelorzag kepebe meg esküvenek, hogy
igazak es hivek leznek en hozzam. Enis rea feleltem nekik, hogy
el megyek az kiralysagra es az en indulasomnak napjat tettem
nekik az jövő honak első napjat, ki ez mai naphoz heted nap.
Az mint azert Te Hatalmassagod nekem paranchiolja, hogy men
ten mennyek, semmit ne varakozzani, En az Te Hatalmassagod
paranchiolattya es hűsege mellett kez vagyok mindent meg keser¬
tenem es halalt is zenvednem: menten menyek. Valamint aggia
Isten, valami lezen immar az vege es allapattya az kiralysag dol
ganak es az en zerenchiemnek, azt chiak az Isten tuggia, a melly
Isten ezt inditotta Te Hatalmassagod altal. Mert az mint ez előtt
is meg irtam Te Hatalmassagodnak, az lengyel urak ket fele ha¬
sonlottak, egyik reze az Nemet melle allott, a' masik reze meg
bechiülven Te Hatalmassagodat, engem valaztott. Erttyük penig
bizonnyal, hogy az Nemet kiral igen biztattya az ő partossit, hogy
meg segiti őket es azon vagyon az Muzkaval eggyet ertven, hogy
mind Erdeit s mind Lengyel orzagot ecczersmind meg haboritsa es
haddal meg kesertsek. Ez dologhoz azert, hogy véghez mehessen
es jó aliapaiban lehessen, kivantatik az Te Hatalmassagod oltalma
es segitsege, mellyet ez előtt is tuttara adtam Hatalmassagodnak.
Ez Erdei dolgat penig es allapattyat en illyen gondviselés alatt
hattam, az en zerelmes batyamat Bathory Christoffot hattam he
lyembe itt Erdeibe az vajdasagba az Te Hatalmassagod atta ath¬
name zerent, kit az orzag kivant es javallotta; kenyergek azert Te
Hatalmassagodnak alazatos zivel illyen nagy dologban pa¬
ranchiolya meg Te Hatalmassagod az Buday es Themeswary
Beglerbegeknek. hogy semmit ne varjanak, ne kessenek, mindjarast
mozduljanak az alattok valo Begekkel, vitezekkel, es zaljanak
taborba Zolnok melle, legyenek ott es vigyazzanak az ellensegre.
Paranchiolja meg Te Hatalmassagod az tataroknak is, hogy ők
is mozduljanak az Muzkwa hatarra, aggyanak gondot oda neki,
hogy ne igyekezhessek az masera; hizzük is, hogy az Nemet
latvan az Te Hatalmassagod gondviseleset es oltalmat az en fe
jemen, elhaggya gonoz zandekat, ezebe vezi magat es nem hogy
az maset akarna el venni, de inkab az ő magaet kezdi felteni, es
arra lezen minden gonggya. Az lengyel urakis penig ezt latvan,
az kik ez előtt ellenem rugodoztak es az Nemet melle vontanak,
meg ternek hossam es egükbe vezik magokat; azok is penig
az kik en mellettem voltanak inkab meg erősödnek as en hozzam
való hűsegbe es engedelmessegbe, es ekepen latvan az Te Hatal-
1576 febr. 25 469—472. irat 33
massagod kegyelmes otalmat fejemen, mindnyajan eggye leznek.
Tarchia meg Isten Te Hatalmassagodat. Datum Albae Juliae,
24. Februarii 1576.
470.
Wien, 1576 február 25.
Miksa császár-király Báthory István vajdának.
Staatsarchiv. Wien. Polonica. Reg. Szádeczky Báthoryja 266. l.
Küldötted: Sombori László előadását értvén intünk — hogy
— tekintettel a lengyel viszonyokra — ne gyujts lángra olyan
tüzet, melyet nehéz lesz eloltani: Te etiam benigne hortantes et
monentes, ut consilia tua eo dirigas, ne tali incendio causam prae¬
beas, quod postmodum non ita facile restingui queat.
471.
Báthory István vál, király Fejérváry Tamás deáknak.
Erd. Nemz. Kolozsvár. Wesselényi ltár. Pátens-alakban féliyre írva, az
ország nagy pecsétjével lezárva. Reg. Szabó T. Attila műve 18. sz. a.
Stephanus Dei Gratia Electus Rex Poloniae Magnus Dux
Lithuaniae etc. Princeps Transyluaniae etc.
Egregie fidelis nobis sincere dilecte. Salutem et gratiam.
Deputaltuk ez eztendon az paniti Dezmat Bathory Janosnak,
haggyuk azert hogy haggyad Bekewel be takartatny. Nec secus
facturi. Datum Albe Juliae die 27 februarii. Anno domini 1576
Stephanus Electus Rex ppr
[Külcíme:] Egregio Thomae literate Feyrwary Arendatori
decimarum nostrarum Hungaricalium etc. Fideli nobis dilecto.
472.
Gyulafehérvár, 1576 március 1.
Báthory István vál. király Nagy Máté portai követnek.
Tájékozásul közli vele a tatár hán üzenetét és ez ügyben
Ahmát csauszhoz intézett saját levelét, hogy Mehmet pasa nagy
vezért megkérje, rendelje el a liánnak: vonuljon fel a muszka el
len s így gátolja meg abban, hogy Litvániába törjön. Szólítsa fel
a nagyvezér a budai basát is támogatásra, mert bizonyos, hogy
a német császár mindent megkísérel ellene és Erdélybe is betör.
Ez esetre a moldva-havasalföldi vajdáknak is meg kell segítenie
Báthory Kristófot.
Staatsarchiv. Wien. Turcica. Karton 32. Titkos írású lappangó magyar
eredetijének kivonatos német fordítása, melyet a portai német követ küldött
fel az udvarnak.
34 472—473. irat 1576 márc. 8
Stefan Bathori von Gottes gnaden Erwählter Kunig in Poln
und Wayda in Sibenbürgen.
Euch Nag Mathe sey zuwissen, daß Ich hiebevor zum Tartar
Han abgefertigt, Ihn gebeten, daß Er wider den Moscowiter, von
dem Ich vernimb, wie er täglich mit großem Hör gegen der Lit¬
taw sich nahe, anziehen wollte; darauf gedachter Tartar Han mir
geantwort, wann Ich Ihm die ausstehend und restanten der Pen
sion, so man Ihm aus Poln zu reichen vormals gepflegt bezahlete,
daran Er Tartar nach Absterben Kunig Sigmunds durchaus nichts
empfangen, so wollt Er mich alsdann meiner Bitt gewehren.
Darauf hab Ich eilendts dies Schreiben durch die Post dem
Achmath Chiausz nachgefertigt, damit Ihr von meinetwegen
Euch der Tartarischen Antwort bei dem Mehmet Bassa zu
beschwören hättet. Ihne Bassa bittendt, daß Er de novo ein
ernstlich Mandat an Tartar fertige, damit Er eilendts wider
den Moscowiter aufziehe, und Ihm in Litthawen zu kommen
Verhinderung thue, dann sonst wirdt mein Sachen nit wol
fürgehen. Ihr sollet auch den Mehmet Bassa bitten, daß
Er nochmals dem Bassa zu Ofen schreibe, und Ihn ernstlich
vermahne, seinestheils das seine zu thuen, dann es ist gewiß, daß
der Romische Kaiser an allen Orten Volk aufnimbt mich zu hin
dern und Sibenbürgen zu überziehen. Nicht weniger werdet Ihr
sollicitiern von des Wayda in der Moldaw und Walachey wegen,
auf daß Ihnen beiden Vayuoden von der Porten befohlen werde
im Fall sy mein Brueder ersuecht. Ihm Hilf zu thuen, laßt kein
Zeit fürüber Euch ohne Underlaß vor dem Mehmet Bassa bis Ihr
Euer Antwort habt zu erzeigen. Ich will mich den dritten dies
Monats erheben. Euch sey wol. Datum Weissenburg den Ersten
Martii 1576.
473.
Fogaras, 1576 március 8.
Báthory István vál. király Apafi Gergely tanácsúrnak.
Elismeri, hogy Apafi Gergely tavaly hűségesen járt el a Be
kes Gáspár pártjához tartozott hűtlenné vált emberek javainak
törvényes lefoglalásában és elosztásában.
M. Tud. Akadémia. Budapest. Cornides: Diplomatarium I. köt, 309. l.
Stephanus Rex etc. Recognoscimus per praesentes, quod fide¬
lis noster Magnificus Gregorius Apafi etc. Consiliarius noster et
Comes comitatus de Kykellö ad mandatum nostrum in confiscandis
infidelium et rebellium, qui superiori anno factioni Casparis Bekes
adhaerentes contra Maiestatem nostram publicumque regni statura
1576 márc. 24 473—475. irat 35
a r m a sumpserant, t a m bonis et iuribus possessoriis, q u a m etiam
rebus mobilibus et immobilibus, ea, q u a decuit fidelitate operam
s u a m nobis praestitit, in eisque distribuendis et dispensandis sum¬
m a m diligentiam adhibuit. D e cuius fideli et diligenti administra¬
tione e u n d e m Gregorium Apafi atque haeredes ipsius q u i e t u m
et securum reddere voluimus, ne quis hoc nomine eidem a u t
h a e r e d i b u s suis ullam litem temporis processu movere et intentare
valeat. P r o u t eum securum, quietum et e x p e d i t u m reddimus ha¬
r u m n o s t r a r u m vigore et testimonio l i t t e r a r u m mediante. D a t u m
in arce nostra Fogaras, octavo die Martii. A n n o Domini 1576.
Ellenjegyezte: Mart. Berzeuiceius P r o Cancell.
Megjegyzés. István király felkészülvén sok aprólékos körültekintést

kívánt útjára, 1576 március 3-án indult ki gyulafehérvári udvarából,
hogy — a sors különös szeszélyéből — oda soha többé vissza ne térjen.
Déli irányban haladva, útját Szászsebesen át Szebennek vette, hogy
a szászoktól az ígért pénzsegélyt átvegye, majd a Sárkány-erdőn át
jutott ide Fogarasba, hogy aztán Brassóban is megpihenve két napig,
az ojtozi szoroson keresztül hagyja el országát és folytassa útját
Moldván át, a csángómagyarok közt Lengyelország felé. Menetelését
életrajzának „A nagy út“ című külön fejezetében ismertettem rész
letesen.
474.
Gródek, 1576 március 24.
Mielecki Miklós podoli vajda és társai Báthory István
vál. k i r á l y n a k .
Muz. Czartoryski. Kraków. Reg. Szádeczky Báthory-ja 295. I.
Mint Miksa császár lengyel hívei a r r a kérik, hogy m i u t á n az
állhatatosságot tartják a k i r á l y o k által tiszteletben tartott egyik
legfőbb erénynek, intik, kerülje el a r á j u k bízott p a r a n c s
nokságok (azaz Ilyvó s a sanoki v á r kerülete) területét, ameny¬
n y i r e csak teheti, h a b á r csekély távolságban m a r a d v á n is tőlük.
475.
Istanbul. 1576 március 28.
N a g y Máté erdélyi követ Báthory István k i r á l y n a k .
Válasz. Mehmet basa értesülvén leveléből arról, miért nem
küldheti a portára a Bekes-elleni harcban szerzett foglyokat, na
gyon kifakadt Miksa császár ellen, amiért „nem szégyel“ Báthory
ellen áskálódni és őt háborúval fenyegetni. Báthory mindkét le
velét bemutatta Mehmet basának, aki híreinek nagyon megörült,
de haragszik Laski és Bekes magatartása miatt. A tatárok moz
dulatait figyelemmel kíséri s a szerint intézkedik majd a budai
36 475. irat 1576 márc. 28
basánál. Báthory Kristóf választását a szultán örömmel fogadta
és megküldi neki a zászlót, amint István király koronázása meg
történt. Figyelmébe ajánlja Morosini Sándor emlékiratát, miután
az István király jó barátja. A nagy éhség miatt az idén a portán
semmi hadikészület nem folyik. Mehmet basa válaszát Rácz Mik
lóssal már útnak indította és várja újabb híreit Lengyelországba
való indulásáról.
Staatsarchiv. Wien. Turcica. Karton 32 Fasc. 25. A titkos írással írt lap
pangó magyar eredeti hivatalos német fordítása.
Copey des Schreibens so Nag Mathe derzeit Waydiseher
Agent an der Ottomanischen Porten seinem Herrn Stefan Bathori
gethan vom 28. Martii datiert und dem Kay(serisch)en Oratorj
den 3-ten Aprilis communiciert.
Serenissime Rex. Ich hab aus Handen Achmath Chiausii zwey
Sehreiben von Ewer Mayestät, das eine vom 24. Februarii, das
ander vom ersten Martii datiert wol empfangen, 1 und vermiig
derselben Inhalt mich in Divan verfüegt, dasselbmal Achmat
Chiausz E. Mt Brief dem Mehmet Bassa Überantwort, auch seiner
Commission und Verrichtung der Gefangnen halben relation
gethan hat. Als nun Mehmet Bassa vernommen, daß der Grundt
und Fundament Ewer Mt Entschuldigung die Bekeschischen Ge
fangnen hieher derzeit zue schicken auf das Geschrey, so der
Romische Kaiser durch die ganz Christenheit wider E. Mt aus
breitet gewesen, hat Er sich darüber mit dem heftigsten mit Aus¬
giessung vieler böser schmählicher Wort erzürnet. Er wunder
sich, daß sich der Kornische Kayser nit schäme dergleichen Reden
under die Leuth zu bringen, so doch Er selbst, der das Haupt der
ganzen Christenheit ist, mehr Tribut dem Sultano als E. Mt jähr
lich reicht, auch darzu noch ein ordinari Potschaft an der Porten
hält; Mehmet Bassa sagt auch es befrembd Ihn nit wenig, daß der
Romische Kaiser sich eins Kriegs wider den Sultanum understehen
will, weil Er das Vermögen nicht hat, aber er Bassa ist dessen
gewiß so gedachter Rom. Kaiser den Krieg anhebt, er werde Ihn
so baldi nicht wieder stillen, wann er will, dann Er wirdt mit
einem Herrn zu thuen haben, der Ihn bis auf die äußerist Noth
hinaus tringen wirdt.
Hernach bin Ich [vor] des Mehmet Bassa Divan erschienen,
hab dem Bassa alle Particularitäten beyder Ewer Mt Schreiben
nach längs fürbracht. Er Bassa hat gern gehört, daß die Poln die
Junge Fraw gen Cracaw geführt, sie dorten zu ihrer Künigin
1
Mindkettőt közöltük fentebb, a jelzett keltek alatt.
1576 márc. 28 475. irat 37
gekrönt, und daß E. Mt Gesandten die Hewrat zwischen Ihr und

E. Mt dorten contrahiert, auch beschlossen haben; nicht weniger
ist dem Mehmet Bassen angenehmb gewesen E. Mt Aufbruch zu
vernehmen, hat daneben gemeldt, der Suitanus werde es gern
hören. Es mag auch Ewer Mt sicher glauben, daß der Suitanus
allzeit derselben gueter Freundt sein werde. Wie aber Mehmet
Bassa des Laski und des Bekes Practicken so sie für sich haben
verstanden, hat Er sich erzürnt und gesagt, daß sie zwen ver¬
loffne zenichtige Pueben sein, die wol eins Tags ihren längst
verdienten Lohn bekommen dörfen.
Soviel die T a r t a r n betrifft, wiewol sy die Tartarn etwas ein
widerspännige Antwort Ewer Mt geben, so schleust doch Mehmet
Bassa für gwiß und eigentlich, daß Sy auf dato schon in der
Moscaw oder aufs wenigist auf den Weg daselbst hinwerts sein, daß
man auch in wenig Tagen von dorten her gewisse Zeitungen hören
werde; darumben ist nicht von nöten aufs new ihnen zu schrei-
ben, dann sy haben zuegesagt in die Moscaw einzufallen. Des
Bassa zu Ofen halben hat Er des Sultani Befelch an Ihn reiteriert,
daß Er Bassa zu Ofen im Fall es not, Sibenbürgen zu Hülf komme,
und sein Volk in Ungern wider den Romischen Kaiser anziehen
lasse als baldt Er Bassa zu Ofen des Romischen Kaisers disegno
und deliberation vernehmen werde; über das alles wirdt mans
dem Bassa zu Ofen noch ferrer auferlegen. Doch will Mehmet
Bassa nicht, daß Er Bassa zu Ofen der erst ins Feldt zeuch, damit
dem Romischen Kaiser nicht Ursach, noch Gelegenheit geben
werde sich zu beklagen, daß man mit Ihm den Friedtstillstand
von der Porten aus gebrochen. Nichts desto minder wirdt der
Bassa zu Ofen nicht veraubsaumen alles das jenig, was Ihm aufer-
legt ist wol und embsig zu vollziehen. Also werden auch der
Moldawer und Walach an ihrem theil mit Hilf zu erscheinen, dann
es Ihnen schon von der Porten befohlen, nicht mangeln.
Der Election halben so mit dem Vaywodat Sibenbürgen auf
E. Mt Herrn B r u e d e r n gefallen, ist Mehmet Bassa wol zufrieden;
hat mir auch Er Bassa gesagt, daß die Election dem Sultano wol
lieber werde, dann Er Bassa zweifelt gar nit E. Mt Herr Brueder
werde die bisher währende Freundtschaft mit dem Sultano er-
halten, und sein Regierung also ankehren, damit die Underthanen,
dessen Mehmet Bassa Ihn zum höchsten ermahnt nicht hieher zu
klagen kommen.
Der Mehmet Bassa hat E. Mt Herrn Brueder den Fahnen wol-
len zueschicken, aber ich hab darfür gebeten, daß des Fahnen
Übersendung bis nach E. Mt verbrachten Cronung vermüg E. Mt
38 475. irat 1576 márc. 28
Polnischen Election differiert. Es würde auch dieser Zeit an dem
genueg sein, daß man den Sibenbürgerischen Ständen schreibe,
wie die Election in Sibenbürgen auf E. Mt Herrn Bruedern dem
Sultano sehr angenämb gewesen fey, daß man auch den Ständen
allen Gehorsamb gegen E. Mt Herrn Bruedern, als threuen Un¬
derthanen gebührt, ernstlich auferlegte, welches der Mehmet Bassa
gewilligt, und incontinenti befohlen, ein solchen Befelch an die
Ständt in petitum finem zu fertigen, denselben Befelch Ich E. Mt
Herrn Bruedern zuegeschickt. Dem Mehmet Bassa hab ich ver-
melden lassen, daß E. Mt Herr Brueder an seiner Gebühr mit
Hersendung seiner Potschaft unvergessen sein werde, als baldt Er
E. Mt Cronung eigentlich vernommen.
Der Gefangnen wegen wirdt E. Mt des Mehmet Bassa Ant-
wort sehen, gegen mir hat Er anderst nichts vermeldt, allein man
Wolle sehen was die Polnischen Handlungen für ein Endt gewin-
nen und nehmen werden, daß man under des die Gefangnen wol
und fleißig verwahre.
Weiter hoff Ich E. Mt werden mein expedition so der Ale-
xander Morosini hinaus geführt empfangen, und das eingeschlos-
sen Memorial darinnen gesehen haben. Der guet Freundt so mirs
mitgetheilt, bitt E. Mt wollen das Memorial wol betrachten umb
der consequenz willen, die das Memorial auf sich hat und mit sich
bringt. Für mein Person, weil der Mehmet Bassa zuegesagt, daß
Er allzeit E. Mt gueter Freundt sein wolle, weiß ich nichts rechts
davon zu urtln, hergegen sieh Ich wirdt E. Mt den Krieg an die
Handt nehmen müessen, so wirdt groß Gelt und Unkosten darauf
gehen. Soviel ich auch vernimb, so ist nit viel Gelts in Poln. Es
sein auch die Poln der Art und Eigenschaft, daß sie eher und
lieber nehmen als geben, E. Mt wirdt mit guetem Rath sich hierin
nen zu verhalten und zu procediern wissen.
Der Hunger der heutigstags so groß in Constantinopl ist, da
der gemein Mann umbs Gelt kein Brodt bekommen kann, wirdt
Ursach sein, daß dies Jahr weder zu Wasser, noch zu Landt kein
Kriegsrüstung ausgehen wirdt mögen; außerhalb 20 Galeren die
man gen Alexandria innerhalb 8 Tagen schicken wirdt, Man redt
auch noch von 20 Galeren, die auf das Schwarz Möhr sollen, aber
die Zeit ihres Abschiffens ist ungewiß.
Ich hab Ihr Fürstliche Gnaden E. Mt Herrn Bruedern der
Antwort so mir der Mehmet Bassa geben bericht, Ihr F. Gnaden
auch die Copei dieses Schreibens mitgeschickt, aber den Artickl,
dass ich des Fahnen Übersendung gehindert, hab ich in die Copey
nicht eingestellt. Ich hoff, daß in wenig Tagen wir Zeitung von
1576 márc. 31 475—478. irat 39
E. Mt glücklichen Reis hören weiden. Bericht daneben ich E. Mt

daß ich allen meinen menschlich müeglichen Fleiß die Antwort
vom Mehmet Bassa ehist zu bringen angewendet hab, welche Ant
wort Ich gestern nachmittag bekommen und heut früeh den Racz
Miklosch damit hab abgefertigt. Serme Rex, Ich bitt Gott, daß Er
E. Mi allen heilsamen Fortgang in derselben Handlungen vergön
nen wolle. Datum Constantinopl den 28. Martii 1576.
476.
Sniatyn, 1576 március 31.
Báthory István vál. király a lengyel rendeknek.
Muz. Czartoryski. Krakow. Kiadva Szádeczky Báthory-ja 392. l.
Jelenti, hogy útra kelt és felszólítja, hogy húsvétra (ad festa
Paschatis proxima) Krakó városába gyűljenek a további teendők
elintézése végett. Datum Sniatini, ultima Martii, A. D. 1576.
Ellenjegyezte: Mart. Berzeviceius procancell.
477.
Wizna, 1576 Április 10.
Báthory István vál. király Chodkiewicz János kapitánynak.
Muz. Czartoryski. Kraków. Kiadva Szádeczky Báthory-ja 393—5. l.
Válasz. Habár eddig kételkedett hűségében, leveléből és kö
vete előadásából meggyőződvén hűségéről, köszönetét fejezi ki
érette s mivel minden lépésével az ország javát kívánja szolgálni,
felszólítja, hogy sürgősen hozzásiessen a további teendők megbe
szélésére; etc. Datum Visnae, 10. Aprilis 1576.
Ellenjegyezte: Mart. Berzeviceius procancell.
478.
Przemysl, 1576 április 14.
Orzechowski Bálint przemysli bíró Báthory Istvánhoz.
Körükbe érkezvén, melegen üdvözli a lengyel nemesség és
szenátorok nevében. Utána: a király válasza.
Gens Polonoram ab origine sua, Serenissime potentissimeque
Princeps, hanc innatam virtutem in se habuit, et nunc retinet, quod
post summi Dei omnipotentis amorem nihil illi gratius cariusque
est, quam summi Principes Regesque sui; etc.
Videbis, Serme potentissimeque Princeps, dum favente domino
Deo, quod si faustus ac felix sedebis in Maiestate solii sui regalis,
in corona Senatorum regni huius, pulcherrimam politiam regni
huius, quam respublica Polona admodum pulcherrime graphiceque
40 478. irat 1576 ápr. 14
ordinavit clarificavitque, non quo alio, nisi solo uno hoc genere
nobilium regni huius. Equitas etiam, Ser me Princeps, ad homines
iuribus, privilegiis, libertatibus, a praedecessoribus Maiestatis
Tuae regibusque nostris largissime munitos, incipiendo a Ludo¬
vico, Hungariae Poloniaeque rege, usque ad Ser mum potentissi¬
mumque dominum Sigismundum Augustum, regem piae sanctae¬
que memoriae nuper defunctum. Cognosces hoc, Serme Princeps
dum haec iura, privilegia, libertates te nobis ea servaturum sacro
iureiurando confirmabis, quod sic est et non aliter. Perpende
itaque, Princeps potentissime, quod hi potentissimi reges has
libertates dederunt propter eximiam virtutem gentis huius; etc.
Et sicut nos volumus in libertatibus nostris esse conservaturi.
sic in protectione tua fortissima regali, ut inimicus regni huius
cum timore et tremore nomen tuum commemoret illudque sem-
per timeat; etc.
Commendantes nos in gratiam Maiestatis Tuae cum fideli
subiectione nostra virtutibus innatis annexaturi, Mtem Tuam cum
summa laetitia salutamus manusque nostras, tanquam Principi
et Regi nostro cum sincero corde nostro tibi dedimus atque
porreximus.
Responsio Regis Electi.
Non ambitio regnandi, non cupiditas dominandi me ducit in
Poloniam, sed praedestinatio, voluntas sanctissimi Dei omni¬
potentis, ut Dominationibus Vestris in tantis turbationibus,
discordiis possim subvenire et adiuvare, quod sit ad gloriam Dei
omnipotentis et ad conservationem inclyti regni Poloniae et
dominiorum ei subiectorum.
Reliqui etiam fratres consanguineos, amicos charamque
patriam, pignora haec magna sunt, ad vos quamcelerrime iter
possum facio.
Hoc candidum pectus, hunc amorem, hanc felicitatem, optimi
charissimique equestris ordinis milites, quam mihi sincero corde
fidelique offerunt Dominationes Vestrae gratissimo animo
suscipio, dominum Deum rogabo, ut ipse solus, qui fecit talia,
prosperei omnia regno huic.
Agnosco enim multum debuisse me dominiis huius inclyti
regni Poloniae omnibus, magis autem terris Russiae vosque
admonendos esse volo et rogo, ut relinquantur discordiae omnes,
intestina odia exterminentur.
Omnia in charitate perficiant Dominationes Vestrae quam¬
citissime, nam: concordia parvae res creseunt, discordia maximae
dilabuntur.
1576 ápr. 26 479. irat 41
479.
Kraków, 1576 április 26.
Báthory István vál. király Chodkiewicz János kapitánynak.
Csodálkozik, hogy némelyek a litván rendek közül mainapig
sem feleltek levelére, habár koronáztatásának napja is ki van
tűzve és még Erdélyben tett esküjében Litvánia szabadságai meg
tartását is esküvel fogadta. Erről most is biztosítja, mint litván
marsallt.
Mirari satis nequimus, quum paucis his diebus, quibus in

Polonia versamur, aliquoties ad Status et Ordines Magni
Lithuaniae ducatus literas dederimus, nil nobis plane responsi
relatum esse, maxime, quum dies a Senatu coronationi indicta
iam i n s t e t . . . holott quum regno magnoque ducatui, tum et regni
omnibus provinciis semel in genere (secundum formulam nobis
praebitam, qua etiam Ser mus Rex Henricus est usus) iuraverimus,
ac de omnium libertatibus luculentissime caveremus, cuius rei
etiam diploma oratoribus regni, qui ad nos vocandos in Transyl¬
vaniam venerant dedimus, prout eius exemplar iampridem est
a nobis ad Sinceritates Vestras transmissum; etc.
Ius certe electionis, tum omnes in genere libertatea et immu¬
nitates magni ducatus non solum integras ad posteritatem trans¬
mittere illesasque volumus, sed quidquid nostra fieri poterit, ad
earum securitatem atque perpetuam firmitatem augendam nil
unquam operae et studii reliquum faciemus, a nobis nil unquam
commissurum sponte, quod Status et Ordines magni Lithuaniae
ducatus merito offendat, quum firmum sit nostrum propositum,
nil quod nostrum sit, nisi, quod bonum publicum spectet curare;
nam eo animo vitam tranquillam reliquimus nosque in hoc pela¬
gus immensarum difficultatum dedimus, ut cura omni privato¬
rum commodorum omniumque affectuum postposita, ea tantum
peragamus, quae ad amplificandum nomen vestrum gloriamque
finitimorum etiam testimonio iungendam cum dignitate nostra
spectabunt: tot laborum totque difficultatum nullum aliud divi¬
nitus praeimium exspectantes, praeterquam ad posteritatem boni
principis veram laudem, quam ut bonis modis assequamur,
omnia, quae nobis coelitus sunt contributa, bona, vitam denique
ipsam pro vestra salute profundere; etc. Datum Cracoviae,
26. Aprilis Anno domini 1576.
Stephanus Electus Rex ppa
42 479—480. irat 1576 máj. 4
Megjegyzés. Útjából ennél több levele már nincs István királynak,
mivel krakkói fényes bevonulása után, május 1-én folyt le koronáz¬
tatása. (Bőven ismertettem Báthory életrajza 82—86. l.)
480.
Kraków, 1576 május 4.
Báthory István király kiáltványa megkoronáztatása után.
Miután a lengyel rendek hívására és egyhangú akaratából
királlyá választották s immár meg is koronáztatott a nemesség,
a rendek s a királyné jelenlétében, esküt is tett az ország s a köz
szabadságok megtartására: rendeli, hogy ezt valamennyi városban,
faluban és lelkészi hivatalban kihirdessék, sőt jelen kiáltványát
nyilvános helyeken kifüggesszék és minden eszközzel és módon
közhírré tegyék, neki pedig a hűségesküt mindenki mindenütt és
minden hivatalban és hatóság előtt letegye, a törvény értelmében,
nehogy a rend, törvény és igazság sérelmet szenvedjen.
Kuntze: Suentoslai Orzelski Interregni Poloniae libros 656—7. l.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae. etc. Sincere et fideliter
Nobis dilecti. Factum est divina Providentia, cuius nutu et volun¬
tate cuncta gubernantur, ut cum liberis ac communibus Ordinum
huiusce Regni nostri suffragiis ad Regiam dignitatem evecti ac per
oratores eo nomine ad nos rnissos accersiti essemus, non modo
incolumes huc pervenerimus, sed etiam Cracoviae in summo arcis
templo die prima mensis Maii sacro diademate, Regibus Poloniae
imponi solito, mspectante Senatu ac terrarum nuntiis ceterisque
Ordinibus insigniti et coronati sumus. Quo in loco iusiurandum
verbis conceptis iuxta exhibitam nobis formam de servandis ac
manutenendis omnibus libertatiibus, praerogativis, tam ecclesiasti¬
cis, quam secularibus, tam publicis, quam privatis, tum etiam
legibus, statutis, consuetudinibus praestitimus, easdem etiam
diplomate nostro (cuius exempla quoquoversus transmitti manda¬
vimus) confirmavimus. Quibus omnibus rite ac de consilio senatus
assensuque omnium Ordinum confectis iam in Dei nomine, quod
faustum felixque sit, sceptra ac regimen administrationemque
Reipublicae huius, suscepto primum a Senatu Regni, deinde ab
his, quorum interest, fidelitatis iuramento apprehendimus. Omnia
etiam ex parte Serenissimae Infantis Poloniae, consortis nostrae
charissimae ex praescripto Varsaviensi et Andreoviensi suum
sortita sunt effectum. Quod ad notitiam omnibus deducentes
Sinceritates et Fidelitates vestras, quorum id interest, hortamur et
mandamus, ut hanc inaugurationem nostram libertatunique ac
iurium a nobis factam confirmationem publice in civitatibus,
1576 máj. 6 480—481 irat 43
oppidis, parochiis et villis diebus forensibus aut solemnioribus per
praecones litterarumque harum apud loca publica affixionem
denuntiari ac publicari, et in acta publica castrensia ingrossari
curent et faciant. Tum vero, quod unicum restat, Sinceritates et
Fidelitates Vestrae intermissa officia ac munera sua, praestito prius
quamprimum iuramento, reassumant iudicia tam terrestria, quam
castrensia capitanealia causarum tam iudicialium, quam officiorum
ac etiam civilia, quam alia, quaevis auetoritate et sub nomine ac
titulo nostro exerceant omninoque ea, quae vel ex legum praescripto,
vel de more ac consuetudine facere quis tenetur, iam facere
incipiant et exequantur finita determinatione conventus praesentis
iuxta iuris ordinem denique operam, ne ius et iustitia, quae sunt
regnorum firmamenta, negligantur, pro gratia nostra. Cracoviae,
die 4. mensis Maii. Anno Domini 1576.
Stephanus Rex ppa Petrus Dunin Wolski
procancellarius
Megjegyzés. Báthory István koronáziatásáról a bécsi velencei kö¬
vet (Vincenzo Tron) már május 12-i jelentésében írt haza.1
481.
Krakow, 1576 május 6,
Báthory István király Lónai Kendy Sándor tanácsúrnak.
Szeretné, ha Erdélyből bejönne hozzá, hogy megbeszélje vele,
miként lehetne Erdély- és Lengyelország közt valamely egyezséget
kötni, a török sérelme nélkül.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Mindvégig sajátkezű. Ötvös műve 1. sz. a.
Beke 1122 regesztája.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae, Magnus Dux Lithuaniae,
Russiae, Prussiae, Masoviae, Samogitiae, Livoniaeque etc. Dominus
et Princeps Transsilvaniae. Egregie nobis sincere dilecte. Salutem
et gratiam nostram regiam. Azmint ott Erdélyben, azonképen most,
is azon itiletben vagyunk, hogy az Kegyelmed ide be való jövése
nem lött volna haszontalan; sőt ez nemzettel való ismeretség, mely
nagy szeretetet mutat az mi nemzetünkhez, kétség nélkül igen
használna az dolognak promoveálására. Ugy annyira állottak
még ekkoráig az mienkkel, hogy csak egy szablyát sem vontak ki
köztök. Bizony ez dolog ez állapatban levén, jó volna erről gondol
kodnatok, miképen az két országot egyessé tehetnők az töröknek
offensája nélkül. Mert most volna ám az út az megmaradásnak
[effektuálására] hami oly módot találhatnátok benne [mut]assa-
1
Hurmuzaki: Documente III/2. köt. 6—7 l. (Turba nagy Dispacci-
kiadásában hiányzik.)
44 481—482. irat 1576 máj. 18
tok, és fő embereteket [küldjétek] ide, kik által ezt az dolgot az
generális gyülésben, mely rövid idő mulván Varsavában leszen,
elindithatnók. Ha kedig semmi módja nincsen, azt is jól meglássá
tok. Mi azt kívánnánk, hogy az szeginy Hazának ennekutánna is
oly gyámola lenne, ki alatt megmaradhatna. Isten tartsa meg Ke
gyelmedet. Datum in Arce nostra Cracoviensi 6-a May 1576.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Egregio Alexandro Kendi de Lóna, Consiliario
Nostro etc. Nobis sincere dilecto.
482.
Kraków, 1576 május 18,
Báthory István király Laski Albert sieradzi palatinusnak.
Tudatja, hogy — miként már értesülhetett -— ideért, immár
meg is koronáztatott s neki a rendek és alattvalók le is tették a
hűségi esküt. Azokról a büntetésekről is bizonyára értesült, ame
lyek a renitenseket érték, akik neki meghódolni vonakodtak, sőt
kül- és belföldi hadakat gyűjtve, dacoltak vele s az ország rend
jével. Tudomására jutván a mostani országgyűlésen, hogy még
mindig vannak, akik őt királyul elismerni nem akarják s a haza
ellen izgatnak, amilyennek őt is nevezték a rendek, felszólítja,
hogy négy hét alatt előtte megjelenjen s a szokásos hűségesküt
letegye. Ha ezt elmulasztja, ellenségnek s a liaza csendje meg¬
háborítójának tekinti s vele szemben az ország törvényei meg az
andrzejówi gyűlés végzései szerint fog eljárni.
Staatsarchiv. Wien. Hungarica. Fasc. 426. A nagy állampecséttel lezárva.
STEPHANVS Dei gratia REX Poloniae, magnus Dux Litua¬
niae, Russiae, Prussiae, Masouiae, Samogitiae, Liuoniae etc
necnon TRansyluaniae PRinceps.
Magnifice syncere nobis dilecte. Etsi quidem facile intelliga¬
mus, iam pridem non latere Synceritatem tuam, id tarnen et nunc
illi per praesentes notum esse volumus: Nos iam, per Dei gratiam,
magnis, duris et periculosis itineribus emensis, in regnum nostrum
Poloniae et sedem Regiam Cracouiam appulisse iamque in eadem
sede Regia in Regem Poloniae coronatum nunc residere: Multos
quoque Senatoram, Consiliariorum et Officialium regni atque
curiae Regiae, peracta statim coronatione nostra foelici nobis de
bitam obedientiam, ac solitum fidelitatis et subiectionis iuramen¬
tum praestitisse. Non dubitamus etiam Synceritatem tuam non
latere ea, quae in proxime transacto conventu Andreiouiensi ex
omnibus terris ei Palatinatibus Regni congregato, magno omnium
ordinum et statuum consensu ac voluntate laudoque communi ac
1576 máj. 18 482. irat 45
decreto publico sancita, laudata et constituia sint contra eos omnes,
qui electioni de persona nostra factae assentiri nosque Regem Po¬
ioniae admoniti et requisiti agnoscere, vel diversa studia et con-
silia sequi, aut militem tam externum, quam internum conscribere,
vel quovis modo consensui communi contravenire praesumserint.
Cum vero nunc in praesenti conventu foelicis coronationis nostrae
Cracouiensi universi nuntii terrestres ex omnibus terris et Palari¬
natibus Regni deputati ad nos detulerant, esse hactenus nonnullos
in Regno hoc nostro, qui laudo huic communi et consensui publico
assentiri nosque Regem Poloniae electum, iamque per Dei gratiam
coronatum agnoscere nolentes, alium sibi Regem quaerere eoque
nomine militem tam externum, quam internum conscribere multa¬
que alia in praeiudicium consensus istius publici et laudi commu-
nis, atque adeo in patriae suae detrimentum et perturbationem
moliri dicuntur magnaque contentione et maximis instantiis idem,
ipsi nuntii terrestres nobiscum in praesenti publico conventu, et
frequenti SEnatu Regni egerunt, ut contra tales omnes, et quem¬
libet eorum, tanquam perduelles et patriae suae turbatores, secun¬
dum iura publica Regni huius, et vigore laudi communis An¬
dreiouiensis ad debitam exequutionem procederemus: Inter quos,
cum etiam Synceritate tua ab eis nominaretur et ad nos deferre¬
tur, etsi quidem nos non speramus, nec facile nobis persuaderi
permittimus, Synceritatem tuam (quam patriae suae amantem et
Reipublicae studiosam, ac saniora et quietiora consilia amplecten¬
tem semper intelleximus hactenusque intelligimus) aliquid eius¬
modi tentare aut moliri, quod ne dum Reipublicae Regni huius
laudoque et consensui communi, verum etiam dignitati et existi¬
mationi ipsius Synceritati tuae nocivum et contrarium fieri debeat;
Nihilominus tarnen, satisfaciendo in eo postulatis nuntiorum ter¬
restrium, et omnia leviora remedia ante omnia, ne quid praepro¬
pere agere videamur, experiri volentes, et ne forte posthac Synce¬
ritas tua, quominus debito suo satisfaciat, ignorantiam adventus
nostri in Regnum, aut etiam coronationis nostrae praetendere pos¬
sit, Synceritatem tuam hisce adhuc literis nostris requirendam
et movendam duximus, uti quidem monemus et requirimus, ut
Synceritas tua ea consilia in Republica sequi velit, quae pacem et
tranquillitatem in se contineant et a communi omnium voluntate ac
consensu non abhorrent. Ob id Synceritatem tuam monemus et
requirimus, ut Synceritas tua intra spatium quatuor septimana¬
rum a datis Praesentibus literis nostris ad nos huc Cracouiam aut
ubicunque locorum protunc cum curia nostra foeliciter constituti
fuerimus, ad adgnoscendam debitam obedientiam et subiectionem,
46 482. irat 1576 máj. 18
et a d p r a e s t a n d u m solitum fidelitatis et subiectionis i u r a m e n t u m
veniat. Alioquin nisi i n t r a tempus hoc a nobis praestitum ad nos
venerit, et debit o suo satisfecerit: Nos eam p r o tali, ut a d nos delata
est habituri, et contra eam tamquam hostem nostrum et p a t r i a e suae
turbatorem nihil i a m aliud exspectantes, secunduan iura Regni et
vigore laudi communis Andreiouiensis, a c literarum universalium
d e super e d i t a r u m et p u b l i c a t a r u m processuri et a n i m a d v e r s u r i
sumus. D a t u m CRacouiae i n conventu foelicis coronationis nostrae
feria sexta post dominicam Jubilate p r o x i m a . Anno Domini
M° D° LXXVI. o Regni nostri anno primo.
Stephanus R e x p p a
[Külcíme.] Magnifico Alberto a Lasko Palatino Siradiensi
s y n c e r e nobis dilecto.
Megjegyzés. István király ez erélyes hangú levele címzettjének
az a magyar vonatkozása, hogy fia annak a Laski Jeromosnak, aki
János király odaadó híve és kegyeltje volt lengyelországi bujdosásakor
s azután is itthon; annyira, hogy Késmárkot kapta tőle s annak bírá
sában később Ferdinánd király is megerősíté, midőn hűségére tért.
Fia, Albert is bátor katona, de kapdosó, kalandor természetű volt. aki
feleségül vevén Serédi György özvegyét, Businczka Katalint, a vele
kapott 100,000 forintot elpazarolta, miként később két más feleségéét
is. Ő maga is híve maradt Miksa császár-királynak, amiért honfiúsítást
nyert. 1 Ez volt oka annak is, hogy nem hódolt meg Báthory Istvánnak:
habár a császártól nem kapta meg azt az összeget amellyel késmárki,
elzálogosított uradalmát kiválthatta volna. Ezért Miksától elállott és
ismét Henrikhez fordult. A tőle nyert levél alapján a Krakkó közelé
ben fekvő Lanckorona várát foglalta el erőszakkal a meghalt várnagy
özvegyétől. Ebből lázított zsoldosai szedése közben a megkoronázott
Báthory ellen, támaszkodva az osztrákoktól szerzett pénzre és hadakra,
amelyek közt még magyar katonák is voltak. Napról napra fokozódó
izgatásai oly kihívóak lettek, hogy István király meg sem várva a leve
lében kitűzött négy heti idő leteltét, még a levél kelte napján várát
Gorka Szaniszló 1000 lovasával és Bánffy György 1500 főnyi magyar
hajdujával körülzáratta s azt öt napi ostrom után a távollévő Laski
védőserege kénytelen volt feladni kegyelemre. 2 Nagyobb baja így nem
is esett, az igazságszerető, lovagias király pedig a várat visszaadta ere
deti birtokosának, Wolska Borbála czerneni várnagy özvegyének. Ezt
az egykorú Orzelski feljegyzéséből is tudjuk, ahol a várat és ostromát
részletesebben leírta. 3
1
Nagy Iván: Magyarország családai VII. köt. 30 ].
2
Bővebben Szádeczky Báthory-ja 92—3. és 307. l.
3
Lanscoronam arcem nullo prius sparso rumore Stanislao Comite Gor¬
cano et Georgio Banphio ducibus expugnavit. Est Lanscorona arx, praealta
rupe, quinto a Cracovia milliario sita, natura loci rnunitissima, exiguo tum
peditum Germanorum a Lasco missorum piaesidio defensa, qui simul atque
de exercitu certiores facti essent, tormentisque mira Hungarorum praetoria-
1576 máj. 22 482—483. irat 47
E remekbe készült feddő írásnak azért meg lett a hatása címzett

nél, bár lassacskán; mert Laski előbb a császári udvarba menekült,
majd Miksa halála után olaszföldre ment. mindenütt adva az üldözöt
tet. De mikor már kölcsönt senkitől sem kaphatott és Rómában is
rengeteg adósságot csinált, hónapokig Velencében élt. Onnan (1579
tavaszán) Bécsbe indult, az udvar támogatását kérve moldvai akciójá
hoz, amelynek kimondott célja volt lekötni Báthory István muszka
elleni erejét. Mivel azonban ígéreteknél egyebet nem kapott és Prá
gában sem adták meg azt a pénzt, amellyel szepesi elzálogosított bir
tokait kiválthatta, sógora útján, kegyelmet kért István királytól és
1581 január közepén seregszámba menő lovaskíséretével eléje sietett,
hogy neki meghódoljon. A királyt Varsón túl úton találta s miután
szívesen fogadta, kihallgatást adott neki este szállásán. Báthory négy
szem közt kívánt vele tárgyalni, de mikor a téli esti homály eloszlatása
végett Laski gyertyáért szaladt, leintette és sötétben társalgott vele.
Ez a lenyűgöző bizalom annyira meghatotta a bűnbánót, hogy — mi
ként a nunciusnak kijelenté — attól a perctől fogva ezerszer is kész
volt életét áldozni a kegyes királynak s ezt azon sebtiben meg is fo
gadta egy közeli templomban. István király a sieradzi palatínussal
tehát úgy járt el, mint egykor a megtérő Bekes Gáspárral, mert nagy
rabecsülte benne a lovagot és vakmerő harcost, akinek hasznát re
mélte venni a török elleni forrongó terve végrehajtása során. 4
483.
Báthory István k i r á l y I I I . H e n r i k k i r á l y n a k .
Jelenti, hogy elfoglalta a lengyel rendek által felajánlott ki
rályságot, egyebek közt azért is, mert belátta, hogy annak kor
mányzását címzett nem vállalta tovább. Tisztelettel van iránta s
a francia királyok iránt és kéri. tartsa meg vele és országával
szemben azt a jóindulatát, melyet már erdélyi uralma alatt tapasz
talt. Tudomására jutván, hogy távozása után számos értéke maradt
itt, de viszont sok hitelezője is, várja megfelelő intézkedését.
Muzeum Czartoryski. Kraków. Kiadva Sádeczky Báthory-ja 410—1. l.
Q u u m a d nos p r o x i m e superioribus temporibus, m a x i m i s or-
d i n u m studiis deferetur regnum hoc Poloniae, equidem q u u m
m u l t a alia in mentem nobis venirent, közte a z is, u t g u b e r n a c u l a
h u i u s imperii diutius a Serenitate V r a teneri n e q u a q u a m posse
norum celeritate arci admotis et explosis perterrerentur, aliquod caesis, deditio¬

nem fecerunt, omnes incolumes dimissi. Earn arcem Rex castellanae Cernensi
reddidit, Comitem vero Gorcanum virtutis ergo, quam in oppugnanda arce
praestiterat. in senatum Regni adscivit et primario honore, palatinatu videlicet
Posnaniensi. Cracoviensi pari, remuneratus est. (Kuntze; Orzelski Interregni
Poloniae libros 680. l.)
4
Caligari nuncius jelentései nyomán: a vázolt nagy jelenet bőven is
mertetve Levelezése, 486—7. és 654. l.
48 483—484. irat 1576 máj. 23
viderentur, elfogadtam az ország koronáját és kérem tartsa meg
irántam azt a régi jóindulatát, melyet veteris illius iam tum in
Transylvania, nostro dominatu, constituiae, tuendae ac retinendae
látszott. Ceterum Serenitatem V ram ignorare nolumus, hogy itt sok
értéke maradt hátra, de mivel hitelezője is elég van, kérem, intéz
kedjék, quid cum ea fieri vellet; etc.
Megjegyzés. Ez egyszerű udvariassági levélnek az ad különös
jelentőséget, hogy címzettje elődje volt István királynak, aki trón
igényét akkor kezdte érvényesíteni, mikor hírét vette, hogy Henrik
egy csendes nyári éjszakán — 1575 július 15-én — alig egy évi ural
kodás után megszökött s a lengyeleket faképnél hagyta.
484.
Istanbul, 1576 május 23.
Nagy Máté követ Báthory István királynak.
Híre jővén, hogy a császár Bekes Gáspárt haddal Erdélybe
készül küldeni, Báthory Kristóf fejedelem Rácz Miklós útján se
gélyt kért a portától. Ez a hír annyira felbőszíté Mehmet pasát s
a szultánt, hogy azonnal rendeletet küldtek a budai basának Er
dély megsegítésére. E végre Ahmát csauszt is útnak indították
a rendekhez intézett levéllel. Közben német küldöttség érkezeti,
amely tagadta, hogy Bekes a császár nevében megy Erdélybe,
ahová ő csupán elvett jószágai visszaszerzése végett készül. Mi
után azonban a császár ellenséges szándékáról naponta érkeztek
gonosz hírek, Mehmet pasa a német követet elfogatta. Végül
Miksától is jött levél, amelyben kijelenté, hogy Báthory István
Lengyel- és Erdélyország ellen nem kíván fegyveresen fellépni.
István király Krakkóba vonulásáról és megkoronázásáról a budai
basa leveléből értesültek, míg Báthory Kristóf hasonló tárgyú
levele csak tegnap érkezett a portára.
Staatsarchiv. Wien. Turcica. Karton 33. A lappangó titkos írású magyar
levél kivonatos hivatalos német fordítása.
Serme Rex. Domine clementissime. Ewer Mt werden verstan¬
den haben wasmassen nach E. Mt Verrücken aus Sibenbürgen der
Romische Kaiser aus Hoffnung E. Mt wider von Ihrer vorhaben
den Reis in Poln abzuwenden den Bekesch mit Kriegsvolk Siben¬
bürgen zu überziehen und einzunehmen hat anziehen lassen.
Derowegen dann E. Mt Herr Brueder hieher den Racz Miklós mit
Briefen geschickt und umb Hilf bei der Porten angesuecht hat.
Darauf Ich mich zum Mehmet Bassa verfüegt und E. Mt Bruedern
Schreiben Ihm tiberantwort, Ihme Bassa auch mündtlich alles das,
so mir E. Mt Brueder geschrieben anbracht habe, welches alles der
1576 máj. 23 484. irat 49
Mehmet Bassa mit sonderm Zorn wider den Kaiser Maximilian
verstanden und es als baldt seinem Kaiser fürzubringen sich er
boten hat.
Folgendestags bin ich E. Mt Notturft zu sollicitiern wieder
für den Mehmet Bassa kommen, dazumal mir Mehmet Bassa an
zeigt, der Suitanus hab dem Bassa zu Ofen befohlen zu schrei
ben, daß Er sich E. Mt wider den Kaiser Maximilian Hilf zu
reichen fertig mache, welches den also durch ein besondern auf
der Post eilends wegreisenden Chiausen dem Bassa zu Ofen ist
auferlegt worden.
Hernach ist Räcz Peter 1 hieher mit Schreiben von E. Mt
Bruedern ankommen, darinnen von der Porten begehrt wirdt, den
Ständen in Sibenbürgen von hie aus ernstlich durch ein besonder
Mandat zue gebieten, dann Er sonst ein groß Mißtrawen und Zwei
fel in sie setze, daß sie E. Mt Bruedern gehorsamen und wans die
Notturft erfordert Ihm im Krieg pro defensione patriae nachfol
gen sollten. Dasselbig Schreiben ist auch dem Mehmet Bassa ange¬
händigt, darüber Er alsbaldt den Achmath Chiausen zu sich ge
rufen, Ihm befohlen sich eilendts fertig zu machen, das begehrt
Mandat von der Porten an die Ständt daselbst in Sibenbürgen mit
sich zue führen, darinnen den gedachten Ständen vom Sultano
mit sonderm Ernst eingebunden wirdet, daß Sy E. Mt Bruedern zu
Rettung des Vaterlands gehorchen und treulich dienen sollen, wo
sy anderst nit als rebellen gestraft werden wellen. Als ich ver
nommen, daß der Mehemet Bassa ein Chiausen schicken wollte,
da hab ich abgewehrt, so viel ich köndt mit Anzeigen, es sey un¬
noth ein Chiausen zu schicken, der Bassa wollts underlassen,
dann es an einem Schreiben gar genug wäre, welches Racz Peter
mit sich führen würde; Mehmet Bassa aber ist auf seinem Für
nehmen beharrt und den Chiausen fort abgefertigt.
Zur selben Zeit hat des Romischen Kaisers Orator erfahren,
daß der Suitanus dem Bassa zu Ofen geboten hätte E. Mt Brue
dern wider seinen Herrn Hilf zu geben, darauf Er auch zum
Mehmet Bassa gangen sich beschwert, Er verwunder sich, daß der
Suitanus wider den Friedtstandt solche Mandat und Aufbot hät
lassen ausgehen. Die Potschaft hat auch den Bassa p e r s u a d i e r n
wollen, es sey der Warheit ganz zuwider, daß Ihr Herr den Be¬
kesch in seinem Namen wider Sibenbürgen zu kriegen schicke,
sonder Bekesch sey seiner Güeter entsetzt, derwegen hab Er et-
1
Vajjon testvére volt-e a fenti Rácz Miklósnak? Annyi bizonyos, hogy
egyidőben szerepelnek futárszolgálatban.
Báthory István Jer. II.
50 484. irat 1576 máj. 23
lich Volk ohne Vorwissen Ihres Herrn zusammenbracht, sein Hab
und Gut widerumben zu erlangen. Ferrer hat auch die Potschaft
angehalten, daß Ihr der Bassa zuegebe Ihrem Herrn von dem
Aufbot an Bassa zue Ofen zue schreiben, und damit mittlerweil
alles still und Friedtstandt bliebe bis die Antwort wieder von
Ihrem Herrn käme, welches Er Bassa zuegeben, auch anzeigt sie
solle Ihrem Herrn schreiben, weil er anderst nit ein Krieg mit dem
Sultano haben, daß Er sich hüete den Bathori als erwählten Kunig
in Poln zue hindern, und soll auch wider Sibenbürgen nichts
feindtlichs anheben. Etarauf nun die Potschaft Ihrem Herrn
geschrieben, Mehmet Bassa aber hat die Brief zuvor sehen und
erst hernach schicken wöllen. Derwegen die Potschaft Ihr Schrei-
ben an Ihren Herrn Türkisch verdolmetschen und dem Bassa für-
bringen lassen, welchs der Bassa nach Vernehmung seines Inhalts
dem Bassa zu Ofen es dem Kaiser Maximilian zuezuesenden über-
schickt hat.
Darnach sein täglich Zeitung kommen Kaiser Maximilian hal)
ein groß Hör in Ungern, in der Schlesien und wolle damit in Poln
rücken. Dergleichen Zeitungen hat des Teutschen Kaisers Orator
als ob sy falsch wären durch seine Practicken bey dem Mehmet
Bassa verricht; darauf Ich zum Bassa gangen, und Ihn sein des
Teutschen Kaisers Oratoris falschen Practicken verständigt,
darüber Mehmet Bassa alsbaldt Befelch geben der Beglerbeg in
Graecia solle den Orator gefäncklich einziehen, darob sich ge-
dachter Orator mit höchstem entsetzt, und hat soviel bei dem
Bassa durch allerley Ränk erhalten, daß die Gefäncknuß prolon-
giert, doch ist seinem Chiausen, der Ihn verwahrt mit sonderm
Ernst befohlen worden fleissig auf Ihn und alles sein Thuen Acht
zue haben. Etlich Tag hernach seie Schreiben vom Kaiser Maxi-
milian kommen, darinnen er sich entschuldigt, daß er den Be¬
keschen nit in Sibenbürgen hat anziehen lassen. Er praetendier
nichts zue E. Mt. Künigreich, ausser des Consens und Guetwil¬
ligkeit aller der Ständt in Poln. Er hab kein Hör beisamen, Er
wölle E. Mt nicht hindern, auch kein Krieg mit dem Sultano
anheben, erbeut sich den Tribut zu schicken; gleichformigerweis
schreibt der Bassa zu Ofen, daß der Teutsch Kaiser kein Hör
beisamen habe. Umb der Ursachen und Bericht willen hat der
Suitanus dem Bascha zu Ofen auferlegt sein Volk abzufordern,
doch soll er wachen, damit der Kaiser Maximilian wider Poln
und Sibenbürgen nichts widerwärtigs fürnehme. Als baldt der
Teutsch Orator (der nicht schläft) des gewahr worden, hat Er
von stundtan die Abzugsmandat zu sehen begehrt und wie Er
1576 máj. 28 484—485. irat 51
den Punct darin gefunden, man soll mundter auf sein Herrn Acht
haben, damit Er wider Poln und Sibenbürgen nichts tentiere, hat
Er begehrt dasselb auszulassen, nichts aber bei dem Bassa erhal
ten können.
Entzwischen hat der Bassa zu Ofen hieher bericht, E. Mt sey
vier oder fünf Tag nach Ostern zu Cracaw ankommen, daselbst
haben von stundtan die Poln E. Mt gekrönt, und die Hochzeit mit
der Künigin gehalten, über welchen Zeitungen der Suitanus und
Mehmet Bassa sich sonderlich erfreuet haben; Ich aber habs nit
glauben wollen, dann wans wahr war, so hätten mirs E. Mt aus
Poln, auch aus Sibenbürgen E. Mt Brueder, also auch der
Moldawer an die Porten hieher geschrieben. Baldt darnach sein
Kaufleuth von der Lemberg kommen, haben anzeigt E. Mt sey
zu Lemberg drey Tag gelegen und fortzogen, von der Cronung
aber haben sie nichts gesagt.
Gestern ist Alexander Morosini mit E. Mt Bruedern Schrei
ben, davon ich E. Mt Copey itz schick, aus Sibenbürgen kommen.
Also haben E. Mt ein Bericht zu empfahen von den Ehrerbietun
gen die der Persianischen Potschaft zum Einritt alhie wider
fahren, von des Sultani stattlichen Einritt vier Tag hernach, was
auch die Potschaft alles dem Sultano verehrt hat, wann E. Mt
Brueder seiner Zuesag nach, ein andern Agenten an mein statt
herschickt; will ich straks mich zu E. Mt verfüegen und mundt¬
liche meines Diensts relation thuen. Dieser des Herrn Vaywoda
zu Cracaw Diener, dem Ich dieses Schreiben geben, hat mich ge
beten Ihm ein Passbart auf 6 Ross zu kaufen vom Mehmet Bassa
zu erlangen, hab nichts erhalten, dann Er vom Zborowski kein
Schreiben gehabt. Ich gewart täglich mit höchsten Verlangen
Zeitungen E. Mt Kronung. Datum Constantinopoli, den 23. Maii
1576.
485.
Báthory István király III. Murád szultánnak.
Miután Miksa császár Lengyelországba törni készül, kéri tá
mogatását, mint szövetségesét.
Elfoglalván a királyságot, fő célja annak békés kormányzása,
megnyervén azokat is, akik — félrevezetve — eddig ellene dol
goztak. Hűségesen megtartja a birodalmával fennálló szövetséget
is. De figyelmeztetni kívánom, hogy Miksa császár nem nyugszik
„et sollicitando modis omnibus animos tum Germaniae, tum
4*
52 485—487. irat 1576 máj. 28
Moscoviae principum“ augusztus havában készül betörni orszá
gunkba. Mi ugyan készen állunk elibe, mégis kérem: ut Serenitas
V ra faciat consiliaque sua ita obtemperet, ut sua in omnem occa¬
sionem intentos esse iubeat; etc.
486.
Báthory István király Mehmet pasa nagyvezérnek.
Értesíti, hogy tanácsára idejövén, megkoronáztatta magát és
célja, fenntartani az ország békéjét: megnyerni azokat, akik meg¬
hivatásának ellenesei voltak és megvédeni birodalmát, melynek
határait Miksa császár háborúval fenyegeti.
Stephanus Rex etc. Illustris princeps ac domine sincere di¬
lecte. Quod hactenus ad Illustritatem V ram nihil scripsimus. nagy
elfoglaltságunk az oka. Nunc quidem res nostrae ita se habent:
Quum Transylvaniam de ipsius Illustritatis V rae consilio reliquis¬
semus, magnis itineribus in Poloniam contendimus, ubi multorum
erga nos studia experti, Cracoviam venimus et diebus aliquot in¬
terpositis in Regem coronati sumus eodemque illo tempore regni
administrationem coeptam non infeliciter per Dei gratiam conti¬
nuamus. In quo duae res sunt, quae curam cogitationemque
nostram quodammodo destinere videantur. Una, quod eorum ho¬
minum, qui ante etiam electionem nostram ellenünk dolgoztak,
megbékítsük. Alterum est, quod Maximilianus quoque imperator
a proposito suo non dissensit és országunk, valamint a külföld
nyugtalanaival titkos tárgyalásokat folytatván, etiam cum Ger¬
maniae et Moscoviae principibus quietem et tranquillitatem regni
nostri perturbare conatur, in animoque habere dicitur, proximo
demum mense Augusto, bello insperato nos adoriri. Ámbár e szán
dékának omnibus viribus nostris obsistemus, kötelességszerűen
bejelentem ezt tájékozása végett és legközelebb küldendő követé
vel bővebben is írni fog róla.
487.
Báthory István király Sánta Péter moldvai vajdának.
Bibl. Nat. Paris. Iorga: Acte si fragmente I p. 24.
Dzierzek Kristóf aulicust küldvén a portára, kéri adjon mellé

valakit, aki a veszélyesebb helyeken biztonságosan átvezeti.
1576 jún. 10 488. irat 53
488.
Bolimów, 1576 június 10.
Báthory István király Laureo Vince nunciusnak.
Értesülvén, hogy levelét kívánja arra nézve, hogy a Szent-
szék válaszáig az országban maradjon avagy távozzék, felkéri,
hogy azt országán kívüli helyen várja meg.
Bibl. Nat. Paris. Kiadva Szádeczky Báthory-ja 417. l.
Reverendissime in Christo Pater. Nuntiatum nobis est a Mag¬
nificis castellanis Woynicensi et Sanocensi 1 Sinceritatem Vram
exspectare literas nostras, ex quibus cognoscere possit. utrum e
regno proficisci, an in eo subsistere, donec a Sede Apostolica res¬
ponsum acceperi debeat: Nobis quidem non modo pro nostra erga
Sanctam Sedem Apostolicam pietate, verum etiam erga eius mi¬
nistros studio gratissimum fuisset, si Sinceritas V ra curasset, quod
tam eius Sanctitati iucundum, quam Ordinibus huius regni opta¬
tum foret. Etenim scimus eius Sanctitatem pro sua erga omnes
Catholicos paterna ac pari caritate hoc solum quaesivisse, ne alius
Rex Poloniae, quam Catholicus crearetur; itaque nobis, qui in
Catholica religione nati et educati sumus sanctissimeque eam co¬
lamus, ac pro ea libenter mortem oppeteremus, creatis, ipsius
Sanctitati plene satisfactum fuisse; non dubitamus, quemadmo¬
dum etiam ipsius Sanctitas nostram erga se observantiam vel po-
ints pietatem re ipsa cognosced;.
Nunc vero, quum in iis, quae a Sinceritate V ra hoc tempore
gesta dicuntur, Sinceritas V ra non modo ipsius Ecclesiae ac reli¬
gionis causam egisse, verum praeter id ea, quae libertatem regni
huius offendere videntur procurasse, ab Ordinibus regni existi¬
metur: postulamus a Sinceritate Vra ut hac in parte faciat, quod
maxime ad tuendam Sanctae Sedis Apostolicae hoc in regno di-
gnitatem, quae nobis summae curae est, pertinet, ut nimirum extra
regnum responsum ipsius Sanctitatis exspectet in aliquo loco, in
quo extra suspicionem statuum morari possit; quod regni huius
status, etsi Sinceritatis V rae tanquam Apostolici nuntii rationem
magnam habeant, tamen de libertate quoque sua cogitare sese
debere existiment ipsiusque Sanctitati abunde satisfacere se sciani,
quum nec ipsius, nec Ecclesiae auctoritati conservata sua suffra¬
giorum in comitiis regalibus libertate, quicquam derogare cogitent.
Nos vero ipsi non solum illi derogare nolimus, verum etiam omni
spe efficere constituerimus, ut eam sartam, tectam more maiorum
conservemus et tueamur. Bene vaiere Sinceritatem Vram cupimus.
1
Tarnowski Kristóf és Herburt János várnagyok.
54 488. irat 1576 jún. 10
D a t u m Bolimoviae, die 10 mensis Iunii anno domini 1576. Regni
vero nostri a n n o primo.
Megjegyzés. Ezt a hidegen udvarias, de vesékig ható levelet a cím
zett nuncius, aki István királyt elismerni még most (negyven nappal
megkoronáztatása után) sem akarta, mivel a németpárti prímással tar
tott, írója, a király másnap reggel, d. e. 11 órakor kézbesíttette egyik
kamarásával a szállásától alig két olasz mérföldnyire fekvő szomszédos
Chróslin faluban. Ez udvariasan üdvözölte az előkelő püspököt
a király nevében, felkérve egyúttal, hogy alkalmazkodjék a benne,
valamint a hozzá csatolt másik levélben foglaltakhoz. Ebben a másik
levélben az volt mondva, hogy a nunciusnak a rendekhez intézett vála
szát közölték a királlyal, s az most azok határozatát is megküldte neki
arra nézve, hogy késedelem nélkül hagyja el az országot. Ez a meg
szégyenítő, de határozott fellépés azért következett be, mert a nuncius
nem akarta a királyt elismerni, őt most — megkoronáztatása után — is
erdélyi fejedelemnek tekintette és neki a „Felség“ címet megadni
vonakodott. Biztosítá őt ugyan ő Szentsége iránta való teljes jóakaratá
ról, de megüzente, hogy addig nem látogathatja meg, amíg válaszát meg
nem kapja Rómából; ám amennyiben magányosként fogadná, sok
mindent közölhetne vele az ország meg a hit érdekében. Ezeket a nun
cius a király levele élén említett két várnagyhoz címezve írta meg,2
külön levelet intézvén egyúttal Teczynski János grófnak is. A vár
nagyok a levelet azonnal bemutatták a királynak, aki azt kétszer
is elolvasván figyelmesen, felolvastatta a szenátusban is, melynek sze
mélyesen nyujtotta át avval a kijelentéssel, hogy ime: a nuncius nem
csak királynak nem címezte, de még azt sem helyezte kilátásba, hogy
a jövőben elpártol Miksa császár ügyétől. Ez nagyon meglepte a sze
nátorokat, akik természetesen első határozatukhoz híven a nuncius
távozását kívánták; még azt sem engedvén meg, hogy az titkárt tart
hasson az udvarban, a király, az ország és vallás felmerülő ügyei el
intézésére. Ezért salvus conductus-levelet küldtek a nunciusnak egy
nemes emberrel, aki őt az ország határáig kísérte.
Ekként hagyta el szégyenszemre kénytelenségből Lengyelországot
a menekülő nuncius, útban Boroszló felé. Ott kilenc teljes hónapot
töltött, István király ellenségeivel, Dudicscsal és másokkal barátkozva.
Mikor aztán a Szentszék pálfordulása után annak utasítására vissza
térhetett volna Varsóba, Báthory rendelkezéséből előbb birodalma
nyugati csücskében, Piotrków városában kellett két hónapig veszte
gelnie, amíg megengedte, hogy udvarába jöhessen. Igy bírt és tudott
tiszteletet szerezni tekintélyének és méltóságának az ellenpártiak sorá
ban István király, aki ehhez hasonló módon szégyenítette meg a ki
tartóan ellene működő prímást: Uchanski Jakab gnézeni érseket is.4
E megaláztatás u t á n István k i r á l y teljes j ó a k a r a t o t m u t a t o t t
L a u r e o nuncius iránt és mindig szívesen fogadta, v a l a h á n y s z o r
2
Kiadva Szádeczky Báthory-ja 418—9. l.
3
Laureo nuncius 1576 június 25-én Boroszlóban írt érdekes jelentése
alapján; Wierzbowski: Vincent Laureo, 444—5. l.
4
Bőven ismertettem a fenti esettel együtt Báthory-életrajzomban.
1576 jún. 15 488—490. irat 55
nála jelentkezett. Ez pedig nagy kitüntetés volt, mert Lengyel
országban az összes külföldi követek közül csupán a vatikáninak
volt joga szenátor jelenléte nélkül tárgyalni a királlyal s ezt a ked
vezést nunciusok mindig előnyösen kihasználták az Egyház ér
dekében. 5
489.
Warszawa, 1576 június 15.
Báthory István király Sigér János várhegyi kapitánynak.
Oltalmazza meg Kondrát Miklós feleségét a reá szállott
vagyonban.
Orsz. ltár. Budapest. Gyulafehérvári lymbus I. 4. 1569. A király nagy
állampecsétjével lezárva. Rothadt, csonka.
Stephanus Rex etc. Egregie fidelis nobis dilecte. Salutem et
gratiam nostram Regiam. Jelentettek nekewnk Kondrat Istwan
es Kondrat Myklos my veres drabantynk, hogy Kondrat Myklos
fele/egere zallott wolna attyarol neminemew eöreökseg az salfalwi
hataron, kyben eöttet az falw haborgatna, keonyeoreögwen ne
kewnk, hogy eoket meg oltaimaznwk benne. Keonyeorgeset meg
halgatu[an h]aggywk neked hogy eöket teorwentelen haborga¬
toktol oltalm[azd] meg. Nec secus facturus. Datum in civitate
nostra Varsaviensi, die 15 I[unii] Anno Domini M.D. LXXVI.°
Regni vero nostri anno primo.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme.] Egregio Joanni [Siger] arcis nostr[a]e Varhegyi¬
[ensi praefecti, necnon capitanei sedium] nostrarum Siculicalium
[Chik, Girgio et] Orbai; fideli nobis dilecti.
490.
Szwarchow, 1576 június 22.
III. János svéd király Báthory István királynak.
Válasz. Lepelének rendkívül megörült. Királyi uralkodásához
szerencsét kíván. Az államaik közt való kapcsolat erősbödésére
számít, kivált, hogy neje nővérét vevén feleségül, most atyafiságba
jutottak.
Bibl. Nat. Paris. Kiadva Szádeczky Báthoryja 421. l.
Ioannes tertius Dei gratia Svecorum, Gothorum etc. Rex.
Serenissime princeps, domine frater et affinis charissime et
honorande. Nihil gratius, nihil iucundius accidere nobis potuit
Serenitatis V rae l i t e r i s . . . melyben azt is jelenté, hogy proximis
5
Pastor pápai története IX. köt. 681. l.
56 490—492. irat 1576 júl. 5
ma
superioribus calendis Maii cum Ser principe, domina Anna
regina Poloniae, sorore et affine nostra carissima házasságra lépett
és megkoronáztattak. Ad alteram vero nostra mutua fraternae
benevolentiae dolgában meggyőződésem, hogy abból fructum eum
percepturi simus, qui et nobis, et regnis utriusque nostrum, ac
universae christianae reipublicae futurus sit uberrimus et optatissi¬
mus; etc. Datum in arce nostra Szwarchow, die 22 mensis lunii
anno Christi 1576.
Megjegyzés. Külön levélben üdvözölte a királyt levélíró neje
— Catharina regina — is, benne e szavakkal: ex animo de hac digni¬
tate regia gratulamur; etc. (Ugyanott, a 422. lapon.)
491.
Warszawa, 1576 július 16.
Báthory István király vallásügyi közrendelete.
A zsidókat igazságtalanul vádolják keresztény gyermekek
megölésével; aki ezt továbbra is hirdeti, büntetést kap.
Glówny Archiw. Warszawa. Pawinski: Zródla dziejowe XI. p. 1—2.
Magyarra fordítva Csopey id. műve 239—240 I.
Miután ebben a dologban nyomozást indított s annak ered
ményeként kitünt, hogy ez a súlyos vád nem igaz, be akarván
vágni az ily rágalmak és zaklatások útját, rendeli, hogy senki
többé ne illesse a zsidókat vérváddal vagyis avval, hogy a tör
vénnyel ellenkezve keresztény gyermekeket ölnek, meg oltári
szentséget lopnak, mert aki ezt ezentúl is tenni merészelné, szi
gorúan bűnhődik; aki pedig bíró előtt emel vádat a zsidók ellen,
fenyítő eljárást indít ellene és fejvesztésre ítéltessék.
492.
Warszama, 1576 július 5.
Báthory István király XIII. Gergely pápának.
Menti magát, hogy amióta királyságra jutott csak most üdvö
zölheti követe utján, de biztosítja, hogy mindig katolikus módon
élt s a vallás szabadságát mindenben meg fogja tartani.
Bibl. Vat. Roma. Vat. Lat. 6205. Theiner: Annales Eccl. II. köt. 206—7. l.
Beatissime in Christo Pater et Domine, Domine Clementissime.
Post oscula pedum beatorum regnique mei ac dominiorum meorum
commendationem. Quod, posteaquam in Dei nomine regni Poloniae
gubernacula per solemnem unctionis ac coronationis meae in¬
augurationem coepi, nullos hactenusad Sanctitatem Vram Oratores
miserum, qui fructus meos Regios vero Christi Domini
nostri Vicario submitterent meumque nomen apud Sanctitatem
Vestram, unicum Sedis Apostolicae praesidem, inter reliquorum
1576 júl. 6 492. irat 57
Catholicorum Regum nomina profiterentur, ne, quaeso, existimet,
neve sibi persuaderi patiatur Sanctitas V ra alia de causa factum
esse, quam meis primum regnique mei occupationibus summis,
deinde vero etiam nonnihil impeditis hoc tempore itineribus
usitatis ad Sanctitatem Vestram. Quid est enim, quod alioquin aut
prius, aut libentius facerem, quam ut ego, qui per Dei gratiam
Catholicus semper vixerim, nunc summa Dei benignitate in hoc
Regiae dignitatis fastigio constitutus, apud Sanctitatem Vestram,
summum Venerabilis Ecclesiae Pontificem, nomen meum profi¬
tear, in isto orbis terrarum theatro, inter tot antecessores et
aequales meos Reges Christianos, quorum memoria in benedictione
est, et laus in Ecclesia Sanctorum? Verum huius rei facultatem eri¬
puerunt mihi interea, ut dixi tempora, regni mei maxime neces¬
saria negotia, quae tarnen ipsa mihi, ut spero, brevi restituent,
ac meum desiderium summum, in ipso huius mei Regni initio
salutandi de more Sanctitatem V ram per Oratorem meum, ad
exitum, quod spero, optatissimum deducent. Nunc quoniam initia
ista regni mei in quasdam eiusmodi difficultates inciderunt, ut
non minus fortassis isthic facta consiliaque mea, quam hic quoque
facta consiliaque nonnulla Sanctitatis V rae in suspioionem vocari
viderentur, equidem, quod ipse ultro facio, ut de Sanctitate Vra
nihil, quod non sit cum illius sanctitate, pietate et religione con¬
sentaneum cumque adeo Sedis istius Apostolicae dignitate con¬
iunctum, mihi persuaderi unquam patiar, idem a Sanctitate V ra his
meis literis peto et quaeso, ut si quid forte isthuc alienum a perpe¬
tuo meo erga hanc Sanctam Sedem studio et observantia ad Sancti
tatem V ram afferatur, ab hominibus existimationi meae periniquis,
(quodquidem, nisi iis virtuti inimicis temporibus, nunquam
mihi profecto alias vereri in mentem venisset) id totum Sanctitas
Vra pro sua prudentia respuat et aspernetur, certum habens et
persuasum, me constantiam religionis Catholicae meae, quam
libenter admodum profiteor, ad extremum usque spiritum per
Dei gratiam conservaturum esse. Atque haec quidem de rebus
meis. Quod autem praeterea ad praesentem statum Regni mei
attinet, perficiat, quaeso, Sanctitas Vestra, ut cum omnium reli¬
quorum Regnorum atque Impiorum Christianorum libertates
curae habeat easque paterno prorsus amore et affectu prosequatur,
tum ipsius quoque Reipublicae Poloniae, non magis meo, quam
ipsius Sanctitatis V rae nomine devotae et addictae, libertatem
tueatur. 1
1
Idáig kiadva Carncovii Epistolae Illustrium Virorum 1754—5. hasábján.
itt-ott javítva belőle Theiner kiadása szövegét.
58 492—493. irat 1576 aug. 10
Neque enim, quod absit, sive aperto, sive etiam tacito suo
consilio et assensu (quemadmodum malevoli in vulgus spargere non
dubitant) per cuiusquam hominis contentionem everti aut labe¬
factari ulla ex parte patiatur. Nam Nobilitati quidem ipsi et Ordi¬
nibus regni med, quod mihi apud Sanctitatem Vestram dissimulan¬
dum non est, certum est ius suum modis omnibus tueri. Atque
adeo, si opus sit, tanto libentius pro libeartate sua accumbere,
quanto crebrius pro aliena quoque libertate ab hostibus nominis
Christiani tuenda ac defendenda vitae discrimen adire non
dubitarunt. Quisquis autem se iuri ac libertati eorum propriae
se opposuerit, is profecto primum pacatam hanc et florentem
admodum Rempublicam, ac vere murum totius Christianitatis in
maximos et turbulentissimos motus coniecerit. Deinde Universum
prope terrarum orbem bello funesto et inexplicabili involuerit:
postremo autem sibi quoque turpissimam illam privatarum
factionum fovendarum maculam ad omnem posteritatem asper-
serit, et praeterea acerbissimam tum pestem, tum vero etiam
multo magis aeternam conscientiae mentis suae poenam divi¬
nitus accersiverit. Quae ego interea, dum tempus est, ad Sanc
titatem Vestram libere pro officio meo referenda esse duxi,
ut ipsa etiam Sanctitas Vestra cum meum hoc erga se officium
ín optimam partem accipiat, tum vero his ipsis toti Christiani¬
tati perniciosissimis conatibus pro officio patris et pastoris com
munis tempestive occurrat. Caetera Deus viderit Optimus
Maximus, qui mihi regnum hoc peramplum et perhonorificum.
uti semel sua voluntate detulit, ita nunc iam, quod quidem ad
domesticas ipsius actiones attinet, pacatum prorsus et tran¬
quillum reddidit pro sua misericordia infinita. Ut intelligat
Sanctitas Vestra atque adeo orbis Christianus universus, si qui
postea motus in pacata hac Republica exorti fuerint (quod omen
Deus obruat immortalis) eos non aliunde sane, quam ab exter¬
nis ipsis hominibus fuisse excitatos. Commendo regnum domi¬
niaque mea omnia in gratiam et protectionem Sanctitatis Vestrae.
Datum Warsouiae, die 6. mensis Iulii. Anno Domini MDLXXVI.
493.
Warszawa, 1576 augusztus 10.
Báthory István király Kornyáti Bekes Gáspárnak.
Zborowski Péter krakkói vajda ismételt közbenjárására haj
landó őt barátságába fogadni, ha hűségesen fogja szolgálni. E vég
ből feledniük kell mindkettőjüknek a multat, de jól vessen számot
1576 aug. 10 493. irat 59
magával és tiszta szívvel jöjjön hozzá, mert Isten előtt semmi sem
marad titokban.
Staatsarchiv. Wien. Ungarn. Fasc. 109. A lappangó magyar nyelvü ere
deti egykorú kancelláriai fordítása.
Magnifice nobis honorande. Salutem. Der Waywoda von
Krackha Sborowskhy Peter, hat sich nit aHain vormalsz, sonder
fürnemblich jeczo Eurenthalben bey mir bemuehet vnd gehandlet
mit vermeldung wie weit Er sich mit Euch in Handlung eingelas
sen habe etc. Wiewol mich weder die Zeit, noch Not dahin brin
get, daß Ich mich meiner selbst wegen in Tractation soll einlassen.
wie Ihr selbst zuerwägen habt, aber doch gueter Leut Under¬
handlung und Guetbedunckhen genueg beschehen möcht ich
auch mein Seel und Gewissen vor Gott und der Welt desto mehr
offenwar und gewisser machen 1 und ob wol die Wurzel der Lieb
so zwischen uns gewesen sehr abgerissen, uns auch viel Exempel
und Authoritätn was guets oder peses aus reconcilierten Freundt¬
schaften entstehet, Anweisung geben, doch aber allen Unwillen,
Frembtheit aus meinem Herzen ausgereuttet: Geben wir Euch
jeczo zum leczten aus guetem reinen Herzen vnd Wolmeinen noch
mals Freyheit, daß Ihr Euch zu mir bekehren mögt, mit dem
Verheissen, daß alles Handies und Unwillens Sachen, so zwischen
uns yemals gewesen, hin abgelegt und genczlich vergraben sein
sollen, und khunfftiger Eurer Treuen und Fleyssigen Dienste
pilliche recompensation. Damit Ihr aber aller Sachen dieser
Tractation gewisz sein, und eigentlichen Bericht haben mögt, Ist
solches dem Schworowzkhy Peter Weywoda zu Crackha (weil
wir selbst mit andern Geschäften beladen) zu handien, durch
uns vertrauet worden, dem Ihr in allem völligen Glauben geben
wöllet, vnd was Ihr hiemit reden und schliessen werdet, an dem
soll kein Mangel erscheinen. Aber hierumb bitt Ich Euch zum
höchsten, Ihr wollet Euch selbst wol brüeffen, und Euer Gewis
sen also reinigen, auf daß des jenig was Ihr thuet (weil vor Gott
alle Ding offenbar und vor Ihme nichts geheimbs oder verborgen
ist) aus guetem Gemuet vnd Fürnemen beschehe, den kein
Segen bey denen ist, die etwas nur aus erdichtem Herzen und
Gemuet, mit pösem Herzen zu thuen vermeinen. Vaiere optamus.
Datum Warsauiae, 10. Augusti 1576.
Stephanus Rex
[Külcíme:] Magnifico Caspari Bekes de Kornyath etc. Nobis
honorando.
1
Hibásan fordítva és írva: machte.
60 1576 aug. 16
494.
Báthory István király udvari rendtartása.
Regimen moruni in curia Regia observandorum a Maresalcis
constitutum.
Glówny Archiw. Warszawa. Pawinski: Zródla dziejowe IV p. 53—57. Len
gyelül. Bő magyar kivonatban Csopey id. műve 82—83. l.
Dan Varschaviae die XVI mensis Augusti anno MDLXXVI.
Regni vero nostri primo. Na wlasne JKMci rozkazanie,
495.
Eperjes, 1576 augusztus 2,7.
Bakes Gáspár Báthory István királynak.
Válasz. Háláját fejezi ki iránta nagylelküségeért. Ügye tár¬
gyalását a király kívánságára Zborowski Péter a krakkói vajdára
bízta.
Staatsarchiv. Wien. Ungarn. Fasc. 109. Kiadta fonetikus átírásban Ká
rolyi Árpád a Történelmi Tár 1880. évf. 131. l.
Felseges kyral nekem kégelmes wram eoreokke walo zolga¬
latom aianlasanak vtanna. Kewanok az myndenhato vristentol
myndeon iokat te felsegednek es sok eztendeyg walo eletet. To¬
wabba meg kulde ennekom az te felseged lewelet krakaj vajda
wram ew nagsaga hyw embore altal, mely te feolsegod leuelebol
latom es Ismerom az felsegod en hozzam walo kegelmeaaeget,
kyert az vriaten mynden iokkal legeon te felaegodhoz, ea myn¬
deonokuel magaztallya io hyret newet ew Zent felsege ez fele
magnanimitasaert te felsegodnek, melyben ha te felsegod meg nem
zeonik, es regj sok io feydelmeknek peldayokat kewetj, hogi az
melj ellensegot feguerrel meg geoztenek es hozzaiok hajtotanak,
azokat nem hogi meg spolialthanak wolna, de inkab sok iokkal
augealtak azokat, es sok beneficiomokkal vgi deuincaltak ma
gokhoz azokat, hogi az utan azoknak zolgalataual es hywsegok¬
kel magoknak sokat zolgaltanak, byrodalmok eoregbeodot es io
hyrek neuek zeles ez welagon dyceretos wolt: Azont varya te
felsegodis ha azoknak eletyt kewety. Myert penig hogi te felsegod
ez dolognak tractalasat, az te felsegod hywere ew nagsagara
krackay vajda wramra byzta, ew nagsaga altal meg attam enis
erteni te felsegodnek az en kenergesomet es kewansagomat. Te
felsegodnek kenorgok te felsegod kegelmesson halgassa meg, es
hydgie meg zawat ew nagsaganak mynt tulajdon en zomat. Datum
ex Eperyes 27 Augusti A. D. 1576.
Hátirata: Responsio Casparis Bekes ad literas Stephani
Báthory.
1576 szept. 4 496—497. irat 61
496.
Marienburg, 1576 szeptember 4.
Báthory István király Danzig város tanácsának.
Felszólítja, hogy ellenállásukat megszüntetve, két küldöttje
által neki hűséget fogadjanak.
Muz. Czartoryski. Kraków. Kiadva Szádeczky Báthory-ja 438. l.
Spectabilibus et famatis proconsuli et consulibus totique com¬
munitati civitatis nostrae Gedanensis, fidelibus dilectis... Mira¬
mur, quid causae sit, quod non modo consensum ordinum regni
Poloniae, in deferenda nobis subiectione, ut debuistis, minime
secuti, verum etiam ne exemplo quidem proximo terrarum Prus¬
siae permoti sitis. Ezért hozzátok küldvén két megbízottunkat,
reméljük, hogy iusiurandum nobis more maiorum detis; etc.
497.
Danzig, 1576 szeptember 13.
Danzig város tanácsa Báthory István királynak.
Válasz. Követeivel küldött felszólítását vették. De mivel írás
beli válaszuk átvételét azok megtagadták, azt most külön embe
rükkel juttatják kezébe, kérve kívánságaik meghallgatását.
Muz. Czartoryski. Krakow. Kiadva Szádeczky Báthory-ja 439—440. l.
Javitottam Danzig város levéltárában, eredeti példányáról.
Serenissime potentissimeque Rex, ac domine, domine elemen¬
tissime etc.
Qui proximis diebus Regiae V rae Mtis ad nos missi fuerant
legati, nagy reménységet keltett bennünk, hanem követségük
tárgyát előadván, követelték, ut fidelitatis iuramentum Regiae
Mti V rae praestaremus. Ad quod postulatum non ita sane respondi¬
mus, ut debitum recusaremus; sed ut ea, quae iuribus, libertati¬
bus et privilegiis nostras obstant, inprimis Mti V rae plenius inno¬
tescerent, eaque de causa rationes nostras ad Mtem V ram perferen¬
das scripto consignavimus. De mivel azt elfogadni nem akarták,
ezúton küldjük meg, kérve jóindulatát, hiszen: fuerunt nobis
etiam cum divis antecessoribus Poloniae regibus, quorum memo
riam sanctam habemus, variae de iuribus et privilegiis nostris
actiones, et saepe tales, in quibus necessum fuit divorum regum
postulatis iurium nostrorum conditionem opponere; de mindig
megértették egymást. Ezt reméljük és kérjük most is, tiszteletben
tartván kiváltságainkat, neque durius ad quorumvis hortationes
aliquid statuere, priusquam alterius etiam partis, quod vere re
gium est, rationes clenientius cognoverit; etc. Datum Gedani, die
13. mensis Septembris anno domini 1576.
62 497—499. irat 1576 szept. 13
mae tis rae
Ser Regiae M V
Obsequentissimi proconsules, consules, scabini, centumviri
et tota communitas civitatis regiae Gedanensis
Megjegyzés. Minthogy Danzig fenti felelete a királyt nem elégítette
ki, annak vétele után (1576 szeptember 15-én) azonnal újból felszólítá
a várost, „quatenus coram nobis el consiliariis nostris feria quinta
proxima in arce nostra Marienburgensi, aut ubicunque pro tunc cum
curia nostra feliciter constituti fuerimus“ megbízottaikat küldjék a hűség
eskü letételére. Mivel ezt a makacskodó város tenni nem akarta, a király
megindította ellene a háborút. Miután Dancka városa külföldi segélyt
is kapott, ez a hadjárat nem végződött oly eredménnyel és gyorsasággal,
miként azt István király képzelte és óhajtotta. De mégis megalázta
a várost, amellyel végre is kiegyezett nagy váltságdíj lefizetése és évi
adó biztosítása után g ezzel továbbra is megtartotta Lengyelországhoz
csatolva, a korábbi lengyel királyokkal kötött régi egyezséglevelek
alapján és régi kiváltságaik tiszteletben tartása mellett. 1
A hadjárat oklevéltárát Pawinski Adolf varsói történetíró adta ki.2
A ritka könyv magyar érdekű darabjait kötetünkbe átvéve, adalékait
már Báthory-életrajzomban felhasználtam.
1
A háború részletes leírását lásd Báthory-életrajzom „Dancka“ feje
zetében, a kötet 103—123. l.
2
Pontos leírását a könyvészeti részben közlöm. Varsóból magammal
hozott példányomról, amely biztosan az egyetlen hazánkban.
498.
Marienburg. 1576 szeptember 13.
Báthory István k i r á l y XIII. Gergely p á p á n a k .
Az elhúnyt krakkói kanonok helyére ajánlja Lasez Márton
Jelszentelt papot, egyik nagyanyja fogadott fiát.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Theiner: Annales Eccl. II. köt. 208. I.
Beatissime P a t e r . . . C u m a d praesens in mense ista Septembri
meghalt az egyik bonus et pius Canonicus in Ecclesia C a t h e d r a l i
Cracoviensi R a p h a e l Mstomski, helyébe kinevezésre commendo
Sanctitati Vestrae a l u m n u m Aviae meae 1 et Cancellarium Nota¬
rium, discretum ac nobilem e x Illustri familia o r t u m M a r t i n u m
Lasez clericum in minoribus sacris rite o r d i n a t u m et optimis
moribus, simul et eruditione non vulgari i n s t r u c t u m ; etc.
1
Nagy kár, hogy nem jelölte meg, melyik nagyanyjáról van szó?
499.
Roma, 1576 szeptember 13.
P . Szántó István jezsuita Báthory István k i r á l y n a k .
Válasza késésének okai. Üdvözli királyságra jutásának alkal
mából. Kérdi, mikor indulhatnak be Erdélybe. Blandratával óva
tosan érintkezzék, eretneksége miatt.
1576 szept. 28 499—500. irat 63
Bibl. Vat. Roma. Kiadtam a Fontes Herum Trans. I. köt. 29—54. l.
Üdvözlő sorai kapcsán, nagy olvasottságra valló részletesség
gel, történeti példákkal és bölcseséggel fejtegeti, hogy egy katoli
kus királyban ennek a négy dolognak és erénynek kell megtennie:
Isten iránti kegyességnek, alattvalói iránti igazságosságnak és
jóságnak s végül hadi tehetségnek, hogy országából az ellenséget
kiűzhesse. Részleteiben kiemeli Báthory István hithűséglét, melyei
Krakkóba érve, nyilvánosan is tanusított, amivel Istennek tetsző
dolgot cselekedett. De mutatja vallásosságát az is, hogy immár
nyolc esztendő óta igyekszik a jezsuitákat Erdélybe bevinni,
melynek népe várva-várja őket. Végül felsorolja vele való leve
lezése tárgyát, kérve rendelkezését, menjenek-e mikor és merre,
hogy régi vágyát teljesítsék s egyúttal kéri, hogy mielőbb állít
son fel számukra kollégiumot Erdélyben. Utóiratban, római bíbo
rosok és püspökök kívánságára arra inti, hogy Blandratával csak
úgy érintkezzék, ha nyilvánosan visszavonja eretnek tanait és
nem engedi meg, hogy a Szentháromság elleni könyveket nyomas
son Erdélyben. 1
Dala Romae e Poenitentiaria Divi Petri. Anno ab orbe re¬
dempto 1576. Idibus Septembris.
Stephanus Arator Pannonius
Poenitentiarius Apostolicus
500.
Dirschau, 1576 szeptember 28.
Báthory István király György Frigyes brandenburgi őrgrófnak.
Figyelmébe ajánlja Berzeviczy Márton erdélyi prokancellárt,
aki Poroszország meglátására indul, hogy Königsberget is meg
ismerje.
Staatsarchiv. Königsberg. B. 1. Polen. Königliche Familien.
Nobilis Martinus Berzeviczi Konsiliarius ae procancellarius
noster Transylvanicus suscepit curam et iter visendarum regionum
istarum Prussiae et fortassis etiam aliarum vicinarum, ut loca
earum amoeniora, ac etiam munitiora contempletur et animum
peregrinatione ista expleat suum; decrevit et Regiomontanam ur¬
bem videre ac Ill(ustritatem) Vestram invisere s ezért őt kegyeibe
ajánlom, mert ő gratus consiliariusunk lévén, örömöt fog általa
nekünk szerezni; etc.
1
Ez érdekes új adaléka a Gyulafehérvárt maradt Blandrata György
működésének, miután eddig nem tudtuk, hogy ott könyveket is nyomatott
vagy készült nyomatni.
64 501—502. irat 1576 nov. 6
501.
Roma, 1576 november 6.
XIII. Gergely pápa Báthory István királynak.
Válasz. Rég ismeri vallásos kegyességét és odaadását, még
mielőtt király lett. Követét örömmel várja.
Carncovit Epistolae 1755—6. hasábján. Theiner: Annales Eccl. II. köt.
209—210. l. Szádeczky Báthory-ja 429—430. lapján, 1576 augusztus 6-i hibás
kelettel. 1
Charissiine in Christo fili noster. Salutem et Apostolicam
benedictionem.
Qualis sit Maiestatis tuae pietas, inque catholica religione tuenda
Apostolicaeque Sedis et Christi Vicarii dignitate atque auctori¬
tate, ut par est, agnoscenda et colenda constantia, cum multorum
sermonibus et fama ipsa, tum ex celebri illa professione, quam
tuis verbis fecit apud Nos Orator turns, multo ante, quam ad
Regiam istam dignitatem pervenires, apertissime cognovimus:
opinionemque illam, quam tum cepimus, amantissima semper de
te cogitatione retinuimus. Postquam autem királyi méltóságra
helyeztettél, erre még nagyobb alkalmad nyílik és hatalmad ada
tik: inservire in sanctissimo nimirum cultu Dei tuendo latissime¬
que propagando Ebben bízva felelünk leveledre, et summopere
laetati sumus Divinaeque bonitati gratias, quantas possumus,
maximas agimus teque ut filium charissimum amplectimur. Az
idők nehézségének tulajdonítjuk, hogy Oratorem, ad eam, quam
solent omnes Reges Catholici, obedientiam praestandam nondum
miseris, de amint megjön, örömmel látjuk honorificeque, ut decet,
accipiemus; etc. Datum Romae apud S. Petrum sub Annulo
Piscatoris, die VI. mensis Novembris MDLXXVI. Pontificatus
nostri anno quinto.
1
Érdekes megjegyezni, hogy e levél kelte hibás voltára már Pastor is
figyelmeztetett, nagy műve IX. köt. 667. ].
502.
Roma, 1576 november 6.
Galli Ptolomeo b. államtitkár, Báthory István királynak.
Nagy tisztelője Berzeviczy Márton követsége óta s most, hogy
lengyel király lett, a Szentatya is örömmel értesült leveléből fel¬
magasztalásáról. Maga is meg van győződve, hogy egyházi ki
nevezéseknél mindig a katolikus hit érdekeit fogja szem előtt te
kinteni s mindent elkövetni annak érdekében.
Arch. Vat. Roma. Nunziatura di Polonia 172. köt. 226—8. l. Más.
1576 nov. 6 502. irat 65
Serenissime Rex etc. Ab eo usque tempore, quo Martinus Ber¬
zeviceius cultus et obedientiae tribuendae causa ad Sanctissimum
D. Nostrum missus a Maiestate V ra fuit, quae tum Transilvaniae
Princeps erat, animo meo praecipuum erga eam studium et magna
de illius virtute opinio atque exspectatio insederunt. Nam huius¬
modi officium a Principe tot terrarum spatio a nobis disiuncto
praestitum per hominem dedita opera missum, non poterat nisi
a summa pietate et prudentia, et ab insigni Catholicae religionis
zelo proficisci; quod idem Sanctitati Suae omnino persuasum
certumque fuit, sicut pluribus relatum fuisse ab eodem Berzeviceio
non dubitamus. Cum vero postea huc allatum esset, Mtem Vram ad
amplissimi Poloniae regni regimen accersitam fuisse, etsi nullus
ab illa nuntius nullaeque litterae mitterentur, quod mirum non¬
nullis videbatur, et in malam trahebatur partem, Sanctissimus
tarnen D. N. illius superioris erga se pietatis memor, moram eam
perturtationibus, in quas regni ipsius initium inciderat, facile
adscribebat; quod etiam postea re ipsa comprobatum est, allatis
nempe Mtis V rae literis die V. Julii datis, 1 quibus perpetua ipsius
voluntas in Apostolica Sede colenda perspicue declaratur. Gra¬
tulor itaque Mti V rae de tanti regni accessione, in qua non tam
temporalium rerum possessio et potentiae magnitudo, quam
praeclarum Dei iudicium ac munus, et aucta de Sancta ipsius
fide ac religione benemerendi facultas consideranda sunt. In eum
enim locum evecta est Maiestas Vestra singulari Dei optimi bene¬
ficio, ubi pietatem et virtutem suam ad divini nominis gloriam,
populorum sibi commissorum atque adeo ad totius Christianae
Reipublicae salutem exercere, atque ita uberius divinam gratiam
cum regni securitate et immarcescibilem in altero saeculo coronam
promereri possit. Cum autem non lateat prudentiam vestram
nullum maius, nec firmius iaci posse regni fundamentum, quam
si divino cultui, ecclesiarum recto regimini et Sanctae orthodoxae
religionis firmitati prospiciatur, non dubito eam in designatione
personaram ad sacerdotia et officia, quae nunc vacant, et deinceps
vacabunt ita se gesturam, ut illius fides, et pietas Deo et
Sanctitati Suae vel maxime probata esse debeat, cuius quidem
auctoritatem et favorem ad regium istud munus recte fungendum
nunquam defuturum Maiestas Vestra sibi certo persuadeat. Quod
superest, tranquillum regni statum, perpetuamque incolumitatem
Mti V rae precor, ac mea eidem officia et obsequia omni animi
studio defero. Romae, die VI. Novembris M. D. L. XXVI.
1
Sajnos, nem ismerjük.
66 503. irat 1576 nov. 11
503.
Thorn, 1576 november 11.
B á t h o r y István k i r á l y Brzenski Jeromos kincstartónak.
Rendeli, hogy a tanulásra Krakkóban hagyott Gyulai Bol
dizsár nemes ifjúhoz illő ruhája s egyéb téli felszerelése mi
előbb elkészüljön.
Inst. Ossolinski. Lwów. Ms. 180 p. 180. Hiv. egykorú másolat.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae etc. Magnifico Hyeronimo
Brzenski thesaurario regni nostri ac zuppario Cracoviensi,
Brzezniczensi Krzeczoviensique capitaneo, sincere nobis dilecto,
in absentia ejus thesauri notariis. Gratiam nostram regiam.
Magnifice sincere nobis dilecte. Committimus sinceritati
tuae mandantes, ut nobili Balthasare Gyulai, puero nostro
Hungaro, quem Cracoviae causa studiorum reliquimus quam¬
primum requisita fuerit vestimentis et alius hoc brumari tem
pore necessariis, uti nobilem et ingenuum puerum decet pro¬
videat providerique iubeat. Nos id in ratione sinceritati tuae
suscepturi sumus, pro gratia nostra et suo officio. Secus non
facturus. Datum Thorunii in conventu regni nostri generali,
die 11. mensis Novembris. Anno Domini 1576. Regni vero nostri
anno primo.
Stephanus Rex
Megjegyzés. Thorn városában István király az általa oda össze
hívott lengyel országgyűlés alkalmából tartózkodott. 1 Ezen mutatkozott
be az engedetlen lengyeleknek törhetetlen erélyével és mindenkit le
nyűgöző férfias fellépésével, amellyel még azokat is lefegyverezte, akik
ide avval az előre megfontolt szándékkal sereglettek, hogy vele szembe¬
szállnak s legalább is úgy viselkednek, mint régebbi királyaik alatt
megszokták. Persze hamar csalódniok kellett, kivált mikor a fenti ren
deletét követő 1576 november 14-i ülésen, egyik válaszában az új király
tól az alábbi ünnepélyes kijelentést kellett végig hallgatniok: Non sum
in caula, sed homo liber natus. Neque antequam in has terras veni,
mihi victus et amictus defuit. Libertatem itaque meam amo et conser¬
vabo, Deo volente. Per vos in Regem vestrum sum electus, vobis
postulantibus et instantibus huc veni. Per vos corona capiti meo est
imposita. Sum igitur Rex vester, non fictus, neque pictus. Volo regnare
et imperare: non feram, ut quis mihi imperet. Custodes libertatis
vestrae estis, sed non volo, vos Paedagogos meos fieri, nec Senatorum.
1
A nevezetes országgyűlés lefolyását bőven ismertettem István király
feltűnést keltő nyilatkozata magyar fordítása bemutatásával, Báthory-életraj¬
zom 109—110. l.
1576 d e c 29 503—504. irat 67
Custodes igitur tales sitis libertatis Vestrae, ne haec libertas vestra in
abusum vertatur.2
E történeti jelentőségű nyilatkozat elhangzásának pontos idejét
(postridie Idus Novembris) az egykorú lengyelországi nuncius jelentése
tartotta fenn; közölve a nyilatkozat szövegével együtt Theiner: Annales
Eccl. II. köt. 209. l. De az idézett közlők nem vevén észre a nyilatkozat
e hiteles szövegét, közlésük ettől itt-ott eltér.
504.
Thorn, 1576 december 29.
Sajnálja, hogy a nizovi kozákok újra betörtek birodalmába,
de mivel Dancka elleni hadjárata igen elfoglalta, nem birt ellenök
kellően fellépni. Bővebben értesülhet erről küldönce, az örmény
Hanko révén s biztosítja, hogy ezentúl szigorúan ügyel a köztük
fennálló frigy megtartásán. .
ML Nemz. Muz. Budapest. Prot. Bathorianum 24—25. l. Egykorú másolat.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae etc. Sermo ac Potentissimo
Principi domino Sultan Murato Dei gratia Imperatori maximo
Constantinopolitano, Asiae et Europae, Persarum, Arabum, Syriae
Aegiptique, Domino amico et vicino nostro charissimo longevam
vitam et felicitatem.
Serme ac Potentissime Princeps, grave Nobis auditu fuit, quod
Nyzouii latrones iterum excursionem in ditionem Ser tis Vrae fecisse
et damna dedisse dicuntur. Qua de re quamprimum ad Nos
Nunctius pervenit prepropere literas has nostras ad Sermam Vram
mittendas putavimus. Ne possit hoc illorum factum in Nos a quo
que detorqueri. Sciat igitur Serenitas Vra Nos adhuc in remotissi¬
mis regni nostri partibus morari, quod civitas potens et opulenta
regni huius, nomine Gedanum Nobis rebellet, quam ut ad officium
quamprimum reducamus nos operam dare oportet. Etenim com¬
moda est mercaturis, quod ad mare posita sit opportunitatemque
fluviorum habeat. Haec civitas Germanos incolas habet et anti¬
quitus a Germanis possessa fuit. Polt vero a Sermis Regibus Polo¬
niae, antecessoribus nostris ad regnum Poloniae adiecta eft propter-
2
Ez a lengyel forrásokban sokhelyütt megvan, nálunk Nauclerus János
Chronicon-ja 1564-i kiadása II. kötetének üres lapján olvasható egykorú be
jegyzésből Pray adta ki ritka könyvekről írt Indexe II. kötete 140. lapján s
azt nem vevén észre, Szilágyi Sándor újból (sok hibával ugyanonnan) a Ma
gyar Könyvszemle 1879. évf. 285. l. Egyébként Pray azt hitte, hogy a bejegy
zés Kovachóczy Farkastól eredt, hozzáfűzvén, hogy ő: in Comitiis pro eligendo
Stephano gravem, elegantemque orationem dixit. (De ez hiba, mivel azt
Blandrata György tartotta.)
3*
68 504 irat 1576 dec. 29
eaque sub hunc electionis motum cum proceribus Germaniae
communicaverat consilia et eos in societatem belli trahit, ut maxi-
mum periculum etiam reliquo regno creetur, nisi oriens hoc incen¬
dium fine mora restinguamus. Quod Nos facturos, ac illa urbe
potituros brevi speramus cum iam aliquot cladibus nostri illius
milites, quos e Germania conduxerat, affecerint. Itaque per hanc
nostram in remotissimis regionibus absentiam istis latronibus
audacia crevit, ut haec damna ditionibus Ser tis V rae darent. Collu¬
vies haec hominum collata est ex diversis nationibus Moschis,
Valachis, ac etiam nostris subditis, qui damnati capitis metu
poenae eo confugiunt. Aucta vero est, post superioris anni cladem
a Tartaris regno nostro allatam, quod multi tanti fortunis cum
non haberent unde viverent, ac item commoti suorum parentum,
fratrum, coniugum, liberorum captivitatibus caedibus ad eos se
aggregarunt. Ut ut est, nos volentes, ut omnibus antiquis foederi¬
bus, quae debet esse sacrosancta in omnibus satisfiat, misimus
quamprimum fidum Aulicum nostrum, qui de his maleficis, fi
alicubi reperire possint, inquirat, eos capiat, et quos ceperit morte
affioi iubeat, captivos ab illis ex ditione Ser tis V rae abductos li¬
beros dimittat, ac damna sarciri curet. Si qui vero Capitaneorum
aut Circassiensium, aut Braslavienses, aut Kyowienses illis hoc
in facinore fuissent, eos literis mandatorum nostrorum ad Regiam
nostrarum citet, ut secundum praescriptum legum de his, qui ie-
dera turbant, plectantur. Postquam vero his in partibus remo¬
tiora regni pacata omnia fuerimus, id quod Deo volente, post
paucos dies efficiemus, ad viciniora loca ditionis Sertis V rae reverii,
in meliorem ordinem et illa confinia redigere, et fi omnes tolli illi
latrones non poterunt, quod confugiant ad Moschum, tarnen ut
illorum licentia reprimatur enitemur. Cuius reá causa, si opus fuerit
etiam Capitaneos mutabimus. Haec igitur Serenitas Vestra de
nostro ac ordinem regni studio sciat, atque presentis temporis statu
perspecto pro sua iam inde a Tritannis cum regno Poloniae coepta
amicitia in bonam partem interpretabitur, cum presertim nobis ac
ordinibus constitutum sit efficere, ut ex nostra quoque parte
pristinis foederibus omnino satisfiat orator noster maioris digni¬
tatis a Nobis ad Sertem Vram destinatus hunc Armenum Hanko
dictum, subditum nostrum, quem nunc festinanter praeire iussimus
subsequatur, ex quo Serenitas V ra estera omnia plenius agnoscet.
Bene ac foeliciter Ser tem V ram vaiere cupimus. Datum Torunii,
29 die mensis Decembris. Anno domini 1576. Regni vero nostri anno
primo. Ex Commissione Sacrae Mtis Regiae Propria.
1576 dec. 29 505—506. irat 69
505.
Thorn, 1576 december 29.
Báthory István király a prekopi tatár kánnak.
Válasz. Királlyá választása alkalmából kifejezett szerencse
kívánatait köszöni, mint régi jó baráttól jövőt. Üzenetét megértette
és barátságuk fenntartása érdekében mindent megtesz; de arról nem
tárgyalhatott emberével, akinek semmiféle meghatalmazó levele
nem volt. Követet indít hát hozzá, hogy a köztük fennforgó ügyek
részleteit megtárgyalhassák. Megértette a nizovi kozákok prédá¬
lásai miatti panaszait is, habár eddig nem tehetett ellenük sem
mit, mivel azok kalandozó rabló népek; de meg azért is, mert
a Neszteren túl nem terjed Lengyelország s az azontúl elszalad
takat üldözni nem képes.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae etc. Nuntium, quem ad
nos tu, frater noster misisti, et per quem nobis regnum hoc, in
cuius solio praepotens Dens nos collocavit, gratulatus es, jószívvel
vettük és üzeneteidet is megértettük. De mivel embered tőled plena
mandata nélkül érkezett, mittimus nunc ad te internuntium
nostrum, hogy avval az országaink közti ügyeket megtárgyalhas
sad, régi fennálló szerződéseink értelmében. Igy azt a kárt is, amit
Cosaci Nizovii országodban okoztak s aztán in Moschoviam pro¬
fugiant. Ám figyelmeztetünk, hogy ultra Boristhenem nullas arces
habemus és így azokat megbüntetni sem bírjuk, hanem cis vero
Boristhenem, ubi sunt arces nostrae, meghagytuk kapitányaink
nak, ne alios recipiant, sed omnes, qui in illorum manus venerint,
debitis poenis afficiant. Datum Torunii, die 29 mensis Decembris,
anno domini 1576. Regni vero nostri anno primo.
506.
Bydgoszcz, 1577 január 17.
Báthory István király Brzenski Jeromos kincstartónak.
Miután megbízásából Brutus János Mihály Magyarország tör
ténetét írja, évi fizetéséül 450 tallért biztosít neki és rendeli, hogy
azt negyedévi részletekben pontosan kiutaltassa számára.
Inst. Ossolinski. Lwów. Ms. 180 p. 182—3. Hiv. más.
Stephanus Rex etc. Omnibus testatum esse volumus, virtutem
et politiorum literarum scientiam generosi Joannis Michaelis Bruti,
fidelis nobis dilecti eo loco semper apud nos fuisse, ut dignum eum
censeremus, ut scribendae „Ungaricae Historiae“ eius demandare¬
tur. Quod ut commodius et solutiore animo aggrediatur et ad alia
quoque in posterum scribenda liberalitate nostra regia provectus
70 506—508. irat 1577 jan. 22
accendatur, ex regio nostro thesauro illi decernimus annui stipendii
nomine quadringentos quinquaginta taleros solvendos per quatuor
pensiones, ita ut initio cuiusque quadrantis anni illi centum et
duodecem cum dimidio taleri ex praedicto thesauro nostro regio
repraesententur. Supposito anni principio a Calendis Januariis
anni huius 1577 prout per praesentes decernimus, Proinde id ad
universorum, quorum interest, praesertim vero Magnifici Hyero¬
nimi Brzenski, regni nostri thesaurarii et eius notariorum moderno¬
rum et pro tempore existentium notitiam decrevimus, mandamus¬
que, ut praedicto generoso Ioanni Michaeli Bruto stipendium
praedictum singulis quadrantibus anni ita uti superius est
descriptum persolvant persolvique irrecuse curent. Nos id illis
visis recognitionibus Bruti superius recensiti in ratione suscepturi
sumus pro grata nostra et suis officiis secus non facturi. Harum
quibus manu nostra subscripsimus et sigillum nostrum apprimere
iussimus testimonio literarum. Datum in arce nostra Bidgostiensi.
die 17 Januarii Anno Domini 1577. Regni vero nostri anno primo.
Megjegyzés, István király igen nagyrabecsülte az állandóan mellette
tartott olasz történetírót. Ez kitűnik abból is, hogy őszire (1577 október
22-én, Marienburgban) fizetését évi 100 tallérral javította,1 a rákövet
kező évben félévi fizetése pedig már 320 forintot tett ki s azt 1583
nyarán további 200 forinttal emelte.2
1
Ugyanott, a 193. lapon.
2
A király számadáskönyve adataiból, a Fontes Rerum Hungaricarum
III. köt. 32—187. lapjain szétszórtan.
507.
Thorn, 1577 január 22.
Sajnálja, hogy birodalmába a nizovi tatár kozákok betörtek,
de az szedett-vetett nép. Rendeletet adott ki a tatárok feltartóz
tatására.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente XI. p. 591.
Grave nobis auditu fuit, quod Nisovii latrones újból beütöt
tek birodalmába, de azok colluvies est hominum ex diversis
nationibus, Moscovitis, Vallachis et etiam nostris subditis, vegyesen
mindenféle halálra ítélt emberekkel.
508.
Istanbul, 1577 február 7.
III. Murád szultán Báthory István királynak.
Válasz. Részletesen beszámolva a kozákok pusztításairól, az
elvitt tárgyakért kárpótlást kíván.
1577 márc. 15 508—510. irat 71
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente XL p. 592—3.
Keservesen kellett értesülnie a birodalmában élő kozákok
beütéseiről, holott Nos enim non minus incolis regni Poloniae,
quam propriis subditis faciemus . . . Nunc vero ex ditione nostra
Caesarea ablata mancipia, iumenta, omniaque bona restitui
Maiestas Vestra curet et mandet, nec alias taliter fieri patiatur;
etc. Datum ex urbe nostra Constantinopoli, anno sancti prophetae
Muhameti 984 lunae 18 Silhidze.
509.
Bydgoszcz, 1577 március 15.
Báthory István király Albert Frigyes brandenburgi őrgrófnak.
Kéri, adja Leistenau hűbérbirtokát Berzeoiczy Mártonnak,
akiben hálás hűbérest fog találni.
Staatsarchiv. Königsberg. B. 1. Polen. Königliche Familie.
Nem tagadhatván meg könyörgése teljesítését, kérjük, adja
Berzeviczi Mártonnak hűbérül „feudum Leistenaw, quod morte
priorum possessorum“ újra az őrgróf hatósága alá jutott s meg
látja, hogy erdélyi procancellárja személyében „hominem gratissi¬
mum et officio erga se plenissimum“ fog nyerni.
510.
Wladyslawów, 1577 április 7.
Báthory István király bátyja, Báthory Kristóf részére.
Tartsa meg a zalatnai aranybeváltó olaszokat a nekik szál
lásul átengedett fejérvári ház birtokában, amíg tisztjüket viselik.
Intézkedjék Gyulay Mihály fiai, Rácz János és Horvát István
árvái ügyében.
Erd. Nemz. Muz. Kolozsvár. Mike Sándor gyüjt. Csonka, a levél felső
egyharmada lerothadt. Utóirata sajátkezű. A király nagy állampecsétjével
megerősítve.
Rég - - - akarthun[k - - - ir]ny - - - Kegyelmednek [g]ondol¬
kodggyek rolla [s az] my tecczik azt miwellie Kgd: my meg irt[u]k
neky hogy Kegyelmedteol varion valazt feleole.
Irtanak az Zalatnay olazok is nekwnk az haz feleol, kyt mi
nekik Feyerwarot attunk wolt miert hogy lattiwk wala, hogy
annekwl semmikeppen nem lehetnek, holot amykor be jwttenek
onnan vagy keneseot vagy araniat hozthanak be egiebeoue nem
volt wolna io, hogy zallottanak wolna vele, kewalkeppen hogy
neha amyg abba veg leót, meeg azt akit hozthanak megh lattak,
megh pobaltak, megh meerthek, es be vettek teolek ennihány nap
kellet ot kesniek. Azért merthogy most sem lehetnek el vgian azon
72 510—511. irat 1577 ápr. 7
okert az haz nelkwl, Kegyelmed tarcha megh eoket benne, mind
addig, inig abban az tiztben leznek, mert mys csak vgy attwk nekyk
hogy addig meeg abban az zolgalatba leznek, biriak azt az hazat.
Was Georg keonieorog minekünk hogy Kegyelmednek irnank
hogy Kegyelmed az zegin Giwlay Mihaly fiait venne othalmaban.
Azert Kegyelmedet kerriwk, hogy Kegyelmed otalmazza eoket
mindenbe es az iozagokbely dezmatis engeggie megh nekik, miert
hogy zegin Giwlay Mihaly io emberwnk wolt, es giermekitis
reank hatta.
Keonieoreog Racz Janosis, hogy az iozagnak, kit neki attwnk
az donatioya vtrumque sexum concerneret - - -1
T[ovabba - - - Bess]eniey gye[rmekeine]k attwnk v[olt] my
[val] ami jozagot wyn[czen- - -] kihez nem tuggiwk ha hozza fogh-e
iuth[atni] vagy nem, de ha elesnek teole, es iozag nelkwl maradna
keriwk Kegyelmedet, hogy Kegyelmed keresne modot benne hogy
ne lenne iozag nelkwl, minket gyermeksegeteol fogwa jamborwl
zolgalt, es mostis io es hiw zolga es io vitéz emberis, hogy amikor
zwkseg lenne Kegyelmed mindenbe haznat vehetne. Gondolliwk
vala azt hogy Kegyelmed Chazaryt adna neky, iol lehet hogy nem
akarnok, hogy az zegin Horwat Istwan arvaytol meeg most az el
zakadna, de ha ez nem lehetneys Kegyelmed aggion valahon
egiebwt hasonlo iozagot neky, kiuel Kgd: nekwnk igen kedves
dolgot chelekzyk. Isten tarcha megh Kegyelmedet. Datum Wladis¬
lawie die 7. Aprilis 1577. Regni vero nostri anno primo.
Ha penig Kegyelmed walami okbol az olaszoktol azt az hazat
el akarnays venni, a kyt mi attwnk volt nekik, vgian nem hagy
hatia azert mas haz nelkwl Kegyelmed eoket, miert hogy abba az
zolgalatba lewen, haz nelkwl semmikeppen nem lehetnek.
Horwat Istwannak kedeg Chazarit chak elteig attwk wolt.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Illustri et Magnifico domino Christophoro Bathori
de Somlio, Vaivodae Transyluaniae et Siculorum Comiti etc. Do
mino fratri nobis observandissimo.
1
Az ív felső harmada hiányzik, lerothadt.
511.
Wladyslawów, 1577 április 7.
Panaszkodik a tatár hán betörése miatt, minek folytán kény
telen volt Dancka ostromával felhagyni. Kéri tehát intézkedését,
hogy a rablott embereket és holmikat a tatár visszaadja.
1577 ápr. 23 511—512. irat 73
Gerlach István istanbuli császári követ 1577 május 7-i kivonatában, id.
naplója 343. lapján; abból a levélből, melyet egy török főúrtól olvasásra
kapott volt. Latin szövege (Inowladislaw képtelen keltezéssel) Iorgar Hurmu¬
zaki XI. köt. 595. l.
Stephanus Bathory König in Pohlen etc. Dem grossmächtig
sten Kayser in Asia, Europa etc unserm Freund und Nachbarn,
wie wir jederzeit gegen euer hohen Pforten gesinnet gewesen und
noch sind, das ist euch [nit] unverbogen, dann wir habens oft in
der That bezeuget: also dass wir auch bey allen Christlichen
Fürsten uns verhasst dardurch gemacht haben etc.
Hierauf folget seine Klag über der Tartarn Einfall, dass er
von ihretwegen vor Dantzig, das er schon fast in seinen Händen
gehabt, abziehen müssen; 1 dann es sey ihm eine Post zukommen,
dass die Tartarn auf Pohlen ziehen, das er aber nicht glauben
wollen, mivel vele békeszerződése volt és követe is még lengyel
földön tartózkodott, miután őt szívesen fogadta. Indessen aber
sey ihm ein ander Post zukommen, dass dieses Tartars Söhne in
Pohlen allbereit eingefallen und dasselbe weit und breit ver
wüstet hätten. Darumb bitt er, Ihre Majestät wollten doch dem
Tartar die geraubte Menschen und Vieh wieder herzugeben
gebieten, auch solche Gewaltthätigkeit inskünftig einzustellen
anbefohlen: So woll er auch, wie bisher als ein guter Freund und
Nachtbahr sich erzeigen.
512.
Warszawa, 1577 április 23.
Báthory István király Karnkowski Szaniszló wladislavi püspöknek.
Örvend a jó hírnek, hogy hadaink a négyszeres erővel szem
ben Dancka alatt vitézül harcolnak. A tatártól nem fél, mert a tö
rök nem engedi betörni s különben is követét várja. A püspök által
ígért sereget sürgősen kéri.
Lünig: Literae procerum Europae I. köt. 20—21. l.
Stephanus Rex Poloniae Stanislao Carncovio episcopo Vla¬
dislaviensi.
Plenius et certius iam cognovimus de proelio a nostris cum
Gedanensibus commisso, victoria Divina benignitate a nostris est
parta, summo tarnen labore et virtute militum nostrorum, quibus
paucis cum maiori quam quadruplo hostium numero res fuit, et
1
Ez végtelen becses megjegyzése István királynak, mert így válik érthe
tővé, miért hagyta abba tényleg hirtelen Dancka ostromát, amelyhez újabb
erősítést kapott volt Erdélyből.
74 512—513. irat 1577 ápr. 26
cum bene armato et tormentis maioribus instructo. Si tardabimus,
putamus eos sibi supplementa a civitatibus Anseaticis et aliunde
comparaturos, unde de novo quasi rem gerendam si vero celeri
tate utamur, brevi nos istius rei reliquias conficere posse. De Tar¬
tarico periculo cum cogitamus, videmus eos, cum habeant equos
strigosos, non posse ditiones nostras, nisi sub messem aut paulo
ante invadere. Praeterea etiam credimus iam a Turcarum Impera
tore mandata ad illos de pace ex pactis servanda data, cuius
iniussu id factum apparet ex eo, quod nullus Bialogradensium et
aliorum Tartarorum Caesaris Turcarum in hac excursione ad¬
fuerit. Praeterea significatum nobis est, venire ad nos a Tartaro
Legatum. Ita ut ex dilato hoc Gedanensi negotio, propter incertos
de Tartaris nuntios, tunc cum verum periculum aderit, ita ut nunc
distineremur ancipiti periculo, nec Russiae terris auxilium iustum
ferre possemus. Perfecto autem hoc negotio paucis, ut credimus,
diebus illuc cum numerosiore exercitu venire possemus. Id quod
certe Deo volente faciemus eoque recta contendemus et efficiemus,
ne is perfidus hostis imposterum nostris nocere possit; ac si Deus
iuverit, fortasse etiam vindictam perfidiae de illo sumemus, facere
sane id enitemur. Nunc vero versus Gedanium XXIIX. die huius
mensis contendemus. Hortamur igitur Sinceritatem Vestram, ut
copias, quas nobis promisit, quamprimum mittat. Facturam id
Sinceritatem Vram pro sua singulari erga nos observantia confi¬
dimus. Quam bene vaiere cupimus. Datum Varsaviae, die
23. Aprilis, Anno 1577.
Megjegyzés. Ezt a levelet csupán mutatóul közöljük a címzetthez
intézettek közül, aki Báthory István ügyének eleitől kezdve lelkes híve
volt és sokat fáradozott királlyá választásának sikere érdekében. A jel
zett kötetben Karnkowskihoz írt további két levele van Báthory István
nak, keltük: Predbory, 1576 június 3 és Marienburg, 1577 szeptember 26.
Egyébként első levelét hozzá István király még Gyulafehérvárról 1576
február 1-én keltezve intézte,1 mikor személyesen még nem ismerte.
513.
Warszawa. 1577 április 26.
Báthory István király Bornemisza János kapitánynak.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Beke 1123 reg.
Felhívja, hogy őt, aki most Brednicsába fog menni, kövesse,
csatlakozva Malinius nevű udvari emberéhez és hozza magával
azokat a Vladislaviában hagyott lovakat és szolgákat.
1
Lásd fentebb, a jelzett dátum alatt.
1577 máj. 18 514. irat 75
514.
Szászváros, 1577 május 18.
Berzeviczy Márton tanácsúr Báthory István királynak.
Üdvözli dirschaui nagy győzelme alkalmából, melynek híre
Erdélyben általános örömöt keltett. Anyagi és gazdasági dolgairól
nem sok jót mondhat, mert birtokain házai romladozók s még
a nyájait is elhajtották a gonosz szomszédok. Ma Fejérvárról
Báthory Kristóf fejedelemmel Déváig jött le s onnan őt Kendy Fe
renccel Karánsebesre küldi, hogy kivizsgálja, mi az oka annak,
hogy a bán miatt eddig már valami 600 jobbágy ment át a tö
rökhöz s a m u l t tordai országggyűlésen ötszáznál több adott be
panaszt ellene.
Orsz. ltár. Budapest. Gyulafehérvári lymbus I. 4. 1569; rothadt, szaka
dozott állapotban.
Serenissime atque Augustissime Rex, domine et domine mihi
clementissime.
Ex insigni illa victoria, quae ad Derschaviam felicitate Mtis
tuae parta est,1 incredibili omnes hic perfusi sumus laetitia. Etenim
admiranda atque perillustris merito ea hahenda est, quod tam
paucorum militum morum praeclara virtute, sub imperio maximi
regis, cuius nomen apud posteritatem nulla unquam oblivioni ob¬
ruetur, tanta hostium multitudo est superata. Neque tarnen nobis
satisfecisse videmur eiusmodi hilaritatis laetitiaeque contestatione,
nisi etiam accedat gratulatio quaedam, cum secundarum rerum
comprecatione coniuncta. Qua re etsi fortissimi principes non im¬
pensi capiuntur, ex ipsa virtute tantum solidam laudem nomini¬
que immortalitatem consectantes: nostri tarnen officii est, tam
memorabiles principum res gestas, summa gratulatione bonoque
omine prosequi. In quo, ne ego postremus esse videar, quippe qui
ad Mtis tuae dignitatem, omnes meas actiones libentissime confero,
comittendum plane non fuit, itaque Mti tuae ex animo gratulor de
ea victoria, simuletiam Deo immortali supplex gratias ago, quod
iusto suo iudicio, hostium fraudulentiam vindicavit. Faxit idem,
ut id Mti tuae ad maiores triumphos maioremque in orbe terrarum
felicitatem viam sternat.
De rebus meis, quae perturbatissime hic sunt, pudet me scri¬
bere. In pago meo sub tectis rusticis incommode habito, non sine
rerum mearum iactura, quae variis in locis dispersae iacent; multi
sane boni viri commiseratione quadam tanguntur, dum me de
principe meo non male meritum, iniquitate fortunae exagitari
1
Ez 1577 április 17-én történt; bőven ismertettem Báthory életrajza
danckai fejezetében.
76 514—515. irat 1577 máj. 23
vident; maxime apud eos, de quorum gratia mihi multum pollice¬
bar. Auget acerbitatem animi loci iniquitas, qui propter vicinitatem
aulae, variis iniuriis expositus est, ut taceam finitimorum insolen¬
tiam, qui etiam ex liberis pascuis meorum pecora abigere solent,
hincque factum, ut omne aedificandarum aedium consilium abiice¬
rem. Quae quidem omnia adhuc in Polonia recte praevideram,
dum supplex a tua Mte peterem, ut permutatione agri, Maiestas
tua iam commoditati, quam securitati meae clementer prospicere
vellet. Has autem incommoditates, ne dicam calamitates eousque
feram, quoad clementia Mtis tuae iis liberatus fuero. Omnes enim
spes meae in Mte tantum tua secundum Deum sunt collocatae;
ceterum omnem patientiam extremus dolor superabit. Ac ne p l u i
bus Mti tuae sim molestus, ratio ipsa omnium affectuum moderatrix
me cohibet.
Hodie cum Ill mo principe Devam versus profectus sum, inde
cum Francisco Kendio Karansebesum ablegabor, ut iniurias illas,
quibus latus di[ctus] a Bano indigne afficitur cognoscamus, cuius
rei causa in proximis comitiis Tordensibus plures quam quingenti
coloni illorum locorum querelas Ill mo principi detulerunt, quibus
omnino certum est in ditionem Turcicam viritim concedere, si ab
illius hominis saevitia non fuerint vindicati. 2 Ab eo tempore, quo
praefecturam illam obtinet, sexcenti circiter coloni in Turcicum
imperium se contulerunt. Banus, quantum video, omnium invidiae
est obnoxius, quod magnam rem cum maximo detrimento illius
districtus fecit. Deus Opt. Max. tuam M tem felicem atque incolume
diutissime conservet. Datum in oppido Szazuaras, 18 May 1577.
Ser mae atque Augustissimae Mti tuae
Devotissimus ac dicatissimus cliens
Mart. Berzeuicei9 mpr
Eq.
mo
[Külcíme:] Ser atque Augustissimo Regi Poloniae etc. Do
mino . . . domino mihi clementissimo.
515.
Marienburg, 1577 május 23.
Báthory István király Naevius orvos részére.
Staatsarchiv. Königsberg. B. 1. Polen, Königliche Familien.
Útban hazafelé, Lipcsébe, salvus conductust ad ennek a Me
dicinae Doctornak, aki — úgylátszik — kezelte is.
2
Az elszökött jobbágyok visszaadásáról intézkedett ugyan az 1577 április
21-én megnyílt idézett országgyűlés, de abban egy szó sincs erről az igen fon
tos dologról. (Erd. org. gyűl. Emlékek III. köt. 118. l.)
1577 jún. 23 516—517. irat 77
516.
Danzigi tábor, 1577 június 23.
Báthory István király Mocenigo Alajos velencei dogénak.
Kéri, hogy a Paduában elhunyt Forgách Ferenc hagyatéká
ból adassa ki sorait felmutató titkára, Zamoyski János kezébe az
abban feltalálható okleveleket, melyeket ő Magyarország története
megírásához tőle kapott s magát történeti műve kéziratát is.
Arch. di Stato Venezia. Lettere Principi di Polonia. Mircse János máso
lata. Reg. Óváry Oklevélmásolatai II. füz. 953. sz. Bártfai Szabó: Forgách
Ferenc évkönyvei 196. l.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae etc. Serenissimo Principi
Domino Aloisio Mocenigo Venetiarum Duci, amico nostro charis¬
simo. Salutem et mutuant benevolentiam.
Serenissime Princeps, Domine amice charissime. Mortuus est
Patavii Magnificus Franciscus Forgach, 1 qui res gestas Hungariae
describebat habuitque a nobis multa scripta eius rei causa illi data.
Quae quidem scripta ac Historiam itideni ab eo institutam, com¬
misimus accipere et ad nos adferre generoso huic Ioanni Zamoscio
secretario nostro.2 Quamobrem postulamus a Serenitate Vestra, ut
hoc negotium Magistratibus urbis Patavinae commendet, quod
Serenitati Vrae omni genere officii ac benevolentiae referremus.
Bene ac feliciter vaiere Serenitatem V ram cupimus. Ex Castris ad
Gedanum, die XXIII mensis lunii. Anno Domini M° D° LXXVII:
Regni nostri anno II.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Serenissimo Principi Domino Aloisio Mocenigo
Venetiarum Duci. Amico nostro charissimo.
517.
Óváry Oklevélmásolatai II. füz. 954. sz. a. Orosz-lengyel levéltárból vett
másolat alapján, amely — sajnos — ma már nincs meg.
Kéri, adja meg a szokásos kiváltságokat az általa Krakkóban
felállított új főiskolának. Engedje meg egyszersmind hozzá kül
dött titkárának, Zamoyski Jánosnak, hogy a vatikáni levéltárban
Magyar- és Lengyelország történetére vonatkozó okleveleket má
solhasson ama történelmi munkák részére, melyek megírásával
több tudós férfiút megbízott.
1
Forgách Ferenc a Páduában kitört pestisben 1577 január 19-én halt
meg. Neve tévesen így írva: Forcas.
2
Ez nem a későbbi lengyel kancellár, hanem a Grzymala-nemből való
Zamoyski János volt.
78 517—519. irat 1577 jún. 24
Megjegyzés. A fenti érdekes adalék megvilágításául tudnunk kell,
hogy Magyarország története megírásával Báthory István még erdélyi
fejedelemsége korában megbízta a nemrég elhúnyt Forgách Ferencet,
meg az olasz Brutus János Mihályt, akit evégből Lengyelországba is
magával vitt s ott mint kinevezett udvari történetíró állandóan dolgozott
nagy művén, amely később meg is jelent, bár csonkán, három kötetben. 1
Július közepe lett belőle, mire Zamoyski elindulhatott, megbízva
egyúttal avval is, hogy az újjáalakított krakkói egyetem részére Olasz¬
országból tudós tanárokat hozzon magával 2 Félesztendeig volt oda és
1578 január végén érkezett vissza, de küldetése nem járt valami nagy
eredménnyel, mert semmit sem tudunk a királynak róla tett jelentéséről. 3
Pedig a vatikáni könyvtárban való másoltatás a királynak nagy szív
ügye volt, amit Morone János bíborossal is ekként közölt egyidejűleg
hozzáírt levelében: Dedimus praeterea negotium explendarum historia¬
rum Polonicae et Hungaricae viris quibusdam doctis, ad quod illis
plurimum adferrent adiumenti ea, quae in actis curiae Romanae de
negotiis utriusque regni reperiri poterunt, quae cuperemus inde de¬
scripta habere. 4
518.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y a Jezsuita-rend a t y á i n a k .
P. Sacchini: Historia Societatis Jesu IV. köt. 142. l. Lenyomattam a Fon
tes Rerum Trans. I. köt. 59—60. l.
Köszöni levelükben kifejezett, meg t i t k á r a , Zamoyski János
által tolmácsolt j ó i n d u l a t u k a t és üdvözlésüket s mindent megtesz
Isten egyháza j a v á r a , melyet figyelmébe ajánlottak.
519.
Datizigi tábor, 1577 június 24.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Szántó I s t v á n a t y á n a k .
Bibl. Vat. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 60—61. l.
Válasz. Készüljön társaival visszatérő követe kíséretében
hozzájönni; in T r a n s y l v a n i a m p r o p a g a n d a e salutaris doctrinae
causa.
1
A M. Tud. Akadémia kiadásában, még 1863—76 közt.
2
Laureo nuncius 1577 július 12-i jelentése e sorai szerint: II Signor
Zamoiski va in Italia, mandato dal Re per condurre nello Studio di Cracovia
uomini eccellenti in qualunque professione, affermando di aver ordine di venir
a Roma, per ottener da Nostro Signore la confermazione e accrescimento dei
privilegii del detto Studio. (Wierzbowski: Vincent Laureo, 585. l.)
3
Varsói 1578 január 31-i jelentéséből; ugyanott, 646. l.
4
Arch. Vat. Roma. Caligarii Epistolae p. 12.
1577 jún. 24 520—521. irat 79
520.
Báthory István király Cseffey Benedeknek.
Válasz. Irt érdekében Báthory Kristóf fejedelemnek, hogy
valami jószágot adjon neki, kivált, hogy most is unokahúga
(Kerecheny Judit) mellett szolgál hűségesen.
Erd. Nemz. Muz. Kolozsvár. Mike Sándor gyüjt. A királyi nagy pecséttel
megerősítve.
Stephanus Rex etc.
Egregie fidelis nobis dilecte, salutem et gratiam nostram
regiara. El vettwk az te leweledet kibeol megh ertettwk keo¬
nieorgesedet. Azert my megh gondolwan az Kegielmed regy
iambor zolgalattyat, irtwnk wramnak Bathjamnak Kegielmed
feleol es ayanlottwnk eo Kegielmenek, hogy wgian ottan
jozagodhoz keözel aggyon valami jozagot, kiwel Kegielmed segít
hesse es taplalhassa magat. Hizzwk kedeg hogy vram Bathiamnak
tekinteti lezen Kegielmedre, es nem haggia Kegielmedet annekwl,
kewalkeppen hogy mostis Kegielmed hwgwnk mellett vagion, es
eo neki amint Ziczyteol ertiwk mindenekbe kedwesen zolgal, kiben
ennek wthannays Kegielmedet intiwk hogy Kegielmed megh ne
zwnniek, mert ewel Kegielimed nekwnk kedwes dolgot chele¬
kezyk. Isten tarcha megh Kegielmedet. Datum ex castris ad
Gedanum positis die 24 Juny 1577. Regni vero nostri anno secundo.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Egregio Benedicto Cheffey Magistro curiae Ill mae
dominae Judit Kereczenj sororis nostrae charissimae fideli nobis
dilecto.
521.
[Danzigi tábor, 1577 június vége.]
Báthory István király első hadi rendtartása.
Általános rendtartás a danckai Jxadjárat elején, valamennyi
sereg és fegyvernem számára.
Glówny Archiw. Warszawa. Pawinski: Zródla dziejowe III. köt. 133—4. l.
Articuli iussu Sacrae Maiestatis Regiae promulgati, quo¬
modo se quisque in castris exercitus gerere debeat.
1. Primum omnium ea serventur, quae ante de disciplina
militum stipendiariorum absentibus nobis sancita sunt.
2. Nemo alterius servum ad se allicere audeat.
3. Debet quisque ordinem a Mte Regia praescriptum servare,
neque tumultuari.
4. Si quis praeter victualia aliquid capiat, ut vestes et alia ex
domestica supellectili, suspendatur.
80 521. irat 1577 jún. vége
5. Quicunque in castris vel itinere dissidaum movent, poena
sit in S. R. Mtis arbitrio, si vulneraverit, vitam amittit; sin evagina¬
verit, tantum manum perdit.
6. Omnes praefecti equitum et peditum ad tesseram alias
haszlo 1 pecipiendam, dominum campiductorem requirere tenean¬
tur, ac cum his, quorum interest communicare.
7. Ne quis in castris audeat tuba canere, tympana equestri
sonare, tormenta quaevis emittere.
8. Omnes milites et caupones diligenter caveant, ne incendium
per eos suscitetur in castris sub poena capitis.
9. Currum ordine locatum, nemo loco movere audeat sine
consensu officii sub poena.
10. Caupones omnes seorsim extra castra locentur et locum
illis per magistram sive metatorem castrorum designetur.
11. Nec pecudes in castris mactentur, et ut feces et cadavera
non educantur.
12. Post publicatam tesseram abas haszlo clamores cessent,
pixides non explodantur, cauponationes desinant.
13. Cum tympana et tuba per campiductorem darum signum
fuerit, non discurrant, sed sub signis suis sibi iam ante designatis
contineantur.
14. Pabulatores sine consensu et scitu campiductoris nunquam
exeant. Si qui tarnen exire voluerint, campiductor duces illis
adhibebit, qui deducant et illis praecaveant ac etiam subditis Mtis
Regiae, si quis secus fecerit, suspendetur.
15. Si contigerit noctu et die classicum cani, ne quis voci¬
feretur, ne quis clamet, neve tumultuetur, sed celeriter equo
conscenso sub signum suum silentio se recipiat.
16. Nemo audeat quemque sub protectione sua tenere, nisi eum,
quem pecunia conductum habeat. Si quis secus fecerit, in gravem
poenam et indignationem incurret. Non excluduntur tarnen ho-
mines, qui in aliorum comitatu sint et negotia sua honesta pro¬
curent, sed vagi, qui nullius servitio vel honestis negotiis sunt
addicti.
Megjegyzés. Ez értékes irat keltét kiadója június közepére (circa
idus Junii) helyezte, de mivel Dancka alatt a király csupán 1577
június 22-én ütött tábort, azt június végén keltnek gondoljuk, mikor
már a tábori rendet teljesen megteremtették, kiváló hadsegéde, Zamoyski
János alikancellár támogatásával.
1
Mai írásmódja szerint; haslo = jelige, die Losung, das Losungswort,
Symbol.
1577 j ú l . 8 522—524. irat 81
522.
Danzigi tábor, 1577 július 8.
Báthory István király Báthory Kristóf fejedelemnek.
Figyelmébe ajánlja Lilienski Tamást, kérve, adjon neki ud
varában valamelyes állást.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Ötvös műve 3. sz. a., tévesen 1576 alatt. Beke
1124. regesztájában, helyesen 1577 július 8-i kelettel.
Stephanusi Dei gratia Rex Poloniae etc. Princeps Transyl¬
vaniae. Illustrissime Princeps Domine Fraier Nobis carissime atque
honorande. Salutem atque fraterni amoris inutuum incrementum.
Proficiscente e Regno et dominiis nostris in Transsilvaniam nobili
Thoma Lielienski Polono, eo animo, ut a servitiis Illustritatis
Vestrae esse possit, petitionibus amicorum illius, quos in Aula
nostra habet adducti, eum Illustritati V rae commendamus; postu¬
lantes, ut eum Illustritas V ra in numerum servitorum suorum
adsciscat et pro ratione meritorum, favore et gratia sua prosequi
velit. Rem gratam nobis Illustritas V ra faciet. Quam bene vaiere
cupimus. Datum in Castris nostris ad Gedanum, die 8 a mensis
Julii. Anno Domini 1577.
Fraier
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Illustrissimo Principi Domino Christophoro
Bathori de Somlyo, Vojvodae Transsilvaniae et Siculorum Comiti
etc. Fratri nobis carissimo atque honorando.
523.
Istanbul, 1577 július 25.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente XI. köt. 598. l.
Értesítem, hogy az országával létrejött békekötést jóvá
hagytam. De mivel „ab initio auditur nobis in regno Poloniae
multos fuisse, potissimum vero Kozakos nuncupates,“ akik
Moldvába való betöréseikkel a békét és szövetséget állandóan
zavarják, kérem, fékezze meg őket s ha az nem sikerülne, ér
tesítésére magunk sietünk leverésükre.
524.
Staatsarchiv. Wien. Polonica. Kiadtam a Documente II. köt. 127—9. l.
Kívánságára megerősíté azokat a cikkelyeket, melyek a
Moldova felé való kereskedelem rendes folytatását biztosítják,
törölve az ott jogtalanul hozott illetékeket is.
82 525—526. irat 1577 szept. 16
525.
Báthory István király Elbing város tanácsának.
Értesíti, hogy kikötőjének a danckaiakkal szemben való vé
delmére magyar hadat küld Kornyáti Bekes Gáspár főkapitány
vezérlete alatt.
Stephanus Rex etc. Spectabiles et f a m a t i fideles nobis dilecti.
Mittimus ad Fidelitates vestras piraesidii causa magnificum
Casparum Bekessium de Corniath, virum gravem et rei militaris
peritum una cum certo numero militum nostrorum Ungarorum
tam peditum, quam equitum, quos nunc ad manum habuimus;
cui id commisimus, ut communicato cum Fidelitatibus vestris con¬
silio diligenter ea pericula, quae portui Elbingensi et vicinis
istic locis a classe rebellium Gedanensium imminere feruntur, pro
pulset et propellat. Huic igitur, quod attinet ad totam eius negotii
gerendi rationem et ad alia, quae ad eandem rem pertinent, vo¬
lumus, ut Fidelitates Vestrae consilio et auxilio atque quavis ra¬
tione praesto sint. Bene valeant. Darum Mariemburgi. XVI. die
mensis Septembris anno Domini 1577. Regni nostri vero anno
secundo.
526.
Báthory István király Elbing város tanácsának.
Védelmükre magyar hadat indít hozzájuk, kérve azok elszál
lásolását; de megjegyzi, hogy katonái minden élelmiszert, amire
szükségük van, készpénzzel fognak fizetni és szigorú utasításuk
szerint semmi kárt tenni nem fognak.
Glówny Archiw. Warszawa. Pawinski: Zródla dziejowe III. köt. 223—4 l.
Stephanus Rex etc. Spectabiles etc. Mittimus Fidelitatibus
vestris praesidii causa milites Ungaros, nam Germanos, quos
a nobis petierunt, hoc tempore non habemus; iis igitur militibus
hospitia in suburbio novae civitatis Fidelitates Vestrae assignent.
Qui cum omnia praesenti pecunia sunt comparaturi, curent quo
que, ut illis ea, quae ad victum pertinent venalia suppeditentur,
nec vero ab illis ulla damna timeant, severe vero illis iussimus,
ne ulli bominum quicquam detrimenti faciant, sed officio dun¬
taxat suo satisfacientes in praesidium cuius causa a nobis mit
tuntur, diligenter incumbant. Ac nos quidem, si adbuc maioribus
1577 szept. 16 526—527. irat 83
copiis Fidelitates Vestrae egerint, maiores, quas ipsa necessitas
postulaverit mittere ipsis parati sumus, illud vero, quod Regio¬
monto ad Fidelitates vestras de multis navibus magnoque militum
numero instructis Dani et Anseaticarum eivitatum scriptum est,
rumorem vanum esse existiment. Neque enim rebelles illi ullas
alias naves habent, nisi eas, quas hactenus habuerunt, nec pluri¬
bus militibus instructas, quam ad summum mille et quingentis.
Bene vaiere ipsas cupimus. Datum in arce nostra Mariemburgensi,
XVI. die mensis Septembris anno Domini 1577. Regni vero nostri
secundo.
527.
Báthory István király hirdetménye Dancka elleni karcáról.
Miután Elbing város tanácsa könyörgése folytán védelmére
magyar hadat indított Bekes Gáspár vezérlete alatt, rendeli, hogy
mindenki engedelmeskedjék neki és támogassa.
Stepkanus Rex etc. Significamus Praesentibus literis nostris,
quorum interest, universis et singulis, quod cum exploratum ha¬
beremus classem rebellium Gedanensium in mari Chab dicto
vagari atque excursionem tam in portum Elbingensem, tum in
alia loca facere velle; cumque Elbingenses ea de re nos certiores
facerent, atque ut illis praesidium aliquod mitteremus a nobis
postularent: idcirco visum est nobis Elbingam praesidii causa
certum numerum equitum ac peditum Ungarorum mittere. Quibus,
ut meliorem operam istic nobis et illi civitati navarent utque sub
disciplina militari commodius regerentur, neque u l l i hominum
quicquam molestiae et detrimenti afferrent, praefecimus magni¬
ficum Casparum Bekessium de Corniath, virum gravem et rei
militaris peritum. Quod ad omnium et singulorum, quorum interest,
nominatim vero civitatis Elbingensis notitiam deducentes, man-
damus, ut memoratum Bekessium, uti militum nostrorum istic
praefectum et kominem multis nominibus nobis meritum debito
honore prosequantur et in propellendis propulsandisque periculis
ac excursionibus, quae a praefata classe rebellium illis locis
imminent, communicato cum ipso consilio eum omnibus modis et
quavis ratione iuvent. Pro gratia nostra et debito officii sui secus
non facturi. In cuius rei fidem sigillum nostrum Praesentibus
literis est appressum. Datum Marienburgi, XVI. die mensis
Septembris anno Domini 1577. Regni vero nostri anno secundo.
6*
84 528. irat 1577 szept. 19
528.
Elbing, 1577 szeptember 19.
Bekes Gáspár főkapitány Báthory István királynak.
Elbing városának felégetése a danckaiak és társaik által.
A tüzei a rettenetes szélvihar is táplálta s ezért a kár tetemes volt,
kivált a faházak sorában. A kikötőt holland hajók támadták.
A kapuk és falak védelmét Vadas Mihály kapitányra bízta. A város
az ellenfél kezére jutott volna, ha a magyar hadak nincsenek
benne. Ezek vesztesége jelentéktelen. Frauenburg város, melyben
a Vármiai káptalan székel, 4000 forintot ígért megadni a hajóhad
parancsnokától követelt hatezerből, de Bekes megtiltá annak ki
fizetését. Igy a hajók is kifutottak a tengerre, egyetlen kis hajót
hagyván hátra, benne két halottal.
Glówny Archiv. Warszawa. Pawinski: Zródla dziejowe III. köt. 234—6. l.
Scripsi antea Maiestati Vestrae Sacrae et de incursione
hostium, et de incendiis illorum, quae tarnen minus damni, quam
putabamus intulerunt, cum principio vice urbem etiam ipsam ab
igne tutam fore existimabamus, tanta erat vis ventorum, qua
flamma in immensum excrescere sensimque longius serpere vide¬
batur. Civitas ista habebat magnas lignorum strues penes grana¬
ria, in eas primum ignem iniecerunt et ab iis deinde granaria
quoque ipsa exarserunt, ex quibus viginti tria combusta sunt, sed
tarnen minora, quorum quinque frumenti aliquid in se habebant,
reliqua vacua erant. Unum fuit burgrabii continebatque frumenti
lastus septuaginta, reliquorum aha tria, aha quatuor, aba etiam
duo tantum habebant. Aliquot etiam praedia, quae granariis
proxima erant, exusserunt. Ventus tandem flammam, superato,
intermedio flumine, suburbanis tectis intulit, ibique aliquot domos
absumpsit. Tres ex hostibus capti sunt, unus eorum est Gedanensis,
qui omnia de urbis statu comperta habet ac dicit, se eo consilio
hanc expeditionem suscepisse, ut novam civitatem incenderent ac
naves interim ad urbem appellerent, et ex illis ad portam illam
quae ad flumen ducit ac satis est debilis, impressionem tandem
facerent, cum spararent fore complures in urbe qui, statim eorum
partes sequerentur. Sed quamprimum viderunt nos sibi obviam
prodeuntes illico gradum sisterunt et habito ex tempore consilio in
eam sententiam devenerunt, ne priori proposito insisterent, sed
aliquot cohortes flumen trajicere et ad incendenda granaria ire
inherent. Quod cum ex sententia eius cessisset viderentque flam
mam iam in altum attolli, illico tanquam spe pleni in nos signa
converterunt, ad quos nos quoque pari animorum alacritate tanto
1577 szept. 19 528. irat 85
impetu delati fuimus et deinde eos terga vertentes usque ad naves
cederemus, et certe, si lutum non obstitisset, non omnes ex eis
naves eo die conscendissent, sed equis nulla ratione ad eos penetrare
potuimus. Dicunt captivi stipendiariorum inilitum fuisse mille
quingentos; deinde ex navibus Hollandicis fuisse complures, quas
illi vi, arma secum coniungere coegerant. Naves autem Hollandi¬
cas esse triginta, quas putarent iam dimissum iri, quamvis omnibus
rebus spoliatis ignis iam prorsus cessavit. Michaelem Vadas
peditum praefectum in urbem misi, ut portas et muros urbis
custodiret, ipse in nova civitate consedi.
Certo credat Maiestas V ra Sacra, quod urbs haec in manus
hostium devenisset, nisi nos Maiestas V ra Sacra huc opportune
misisset; nihil enim istis hominibus ad bellum vilius atque ineptius
esse potest. Etsi de eorum fide conqueri certo non possum, atque
ita existimo eos satis fideles et constantes esse, cum nullibi in urbe
nec tumultus ullus, neque murmurationes hominum audiantur,
quin potius boni homines ipsi de nobis solliciti erant, dum puta
rent nullos fere ex nobis a glandium illa procella salvos evasisse,
nam vel sagitta ipsa facile nos ferire ex eo loco potuissent, ni Deus
nos manu sua protexisset. Tormenta hostium neminem ex nostris
offenderunt, sed glande plumbea duo gregarii milites, alter eques,
alter vero pedes occisi sunt.
Hac nocte hostes cum magno tumultu et clamore discesserunt
adeo properanter, ut unam minorem navem in qua duo sunt cada¬
vera reperta, in portu reliquerint: nunc extra portum in ancboris
stare videntur.
Civitas Varmiensis, in qua Capitulum est, 1 offerebat admiralio
quatuor millia florenorum, ipse vero sex millia ab eis petebat, quae
res in eius reditum dilata tandem fuit. Ego iam scripsi eis, ne ulla
ratione eam pecuniam illi numerarent, sed bona illi verba dent
et me postea certiorem faciant, ut si forte admiralius eos invadere
vellet, subito iis auxilio accuratur, nam Capitulum illud audio
distare a mari medio milliari, ut facile a nobis, si e navibus des¬
cenderint, consequi queant. Elbingi, 19a Septembris anno 1577.
Megjegyzés. Bekes Gáspár fenti sorokban jelzett levele sajnos,
nincs meg, de a káptalan reá adott ugyancsak szeptember 19-én kelt
két válasza olvasható a fenti kötet 236—243. lapján, egy szeptember
21-i harmadik levéllel együtt; a 246—8. lapon.
1
Ez a vármiai város: Frauenburg, a danzigi öböl belső felében, a Fri
sches Haff közepén, Braunsbergtől nyugatra. Jártam benne és dolgoztam a
káptalan levéltárában (1895 tavaszán) Báthory András vármiai püspök élet
rajzához kutatva.
86 529. irat 1577 szept. 20
529.
Elbing, 1577 szeptember 20.
Bekes Gáspár főkapitány Báthory István királynak.
Az ellenfél hajóhadának újabb éjjeli támadása. A küzdelmet
100 magyar katona, meg 100 városi polgár kiküldésével vette fel
ellene, de ma sem jutott sor ütközetre, bár egy külvárost az felgyúj
tott. Egy fogoly előadása szerint Königsbergben 28 hajón segély
hadat készülnek küldeni a danckaiak támogatására. Egy megszö
kött hajós sokat panaszolt veszteségükről, viszont itt néhány gya
nus polgárt Bekes elfogatott.
Glówny Archiv. Warszava. Pawinski: Zródla dziejowe III. köt. 243—5. l.
Sciai Maiestas V ra Regia classem adhuc ante portum istum
consistere, hac nocte aliquot minores naves in Nogadum se
intulerunt et non in eum tantum, qui Mariemburgo huc defluit,
sed in alios quoque eius fluminis ramos, qui in ires partes
scinduntur. Iam vero illa fluminum spatia vastant et igne
obsumunt. Maiores quoque aliquot naves per Habum in eam
partem cursum converterunt. Hinc navibus ad eos aditus nobis
non patet, cum nullae in fluviis naves reperiantur, quibus tarnen
etiam, si ad eos perveniri posset, inutilis esset futura omnis nostra
opera, adeo solum in iis regionibus est depressum lutoque et
aquis palustribus impeditum, ut etiam pedites multis in locis
paulo se ipsis minores aquas, ex quibus collo tenus exstent,
superare cogantur: tantum abest, ut ab equitibus peragrari possit.
Quod etsi ita se habet, misi tarnen eo centum pedites ex meis,
quibus cives quoque suos centum pedites adiunxerunt. His com¬
misi, ut cum sint periti locorum, simul atque navigia aliqua nacti
fueirint, statim flumen trajiciant et hostes adoriantur.
Burgrabius suadet, ut Maiestas V ra Sacra maiorem illam
Zulavam custodiri iubeat, ne eius quoque littora ab hostibus in¬
vadantur. Hac ex parte non audent iam hostes in terram se
exponere: heri ipsemet cum triginta duobus equitibus ad aliquot
milliaria in ipso littore explorandi gratia processeram, sed nullus
omnino mihi hostis obvius fuit. Hodie rursum cum sexaginta
peditibus et triginta duobus equitibus speculatum profectus
fueram, sed neminem itidem extra naves reperiri potui. Dum
item facerem, vidi fumum in altum elevari, interea venit quidam
ab urbe, qui mihi renuntiavit ipsius civitatis Zulavam ab hostibus
esse incensam. In maris littore ex hac parte in ipsa silva reliqui
pedites, qui si vel unus ex navibus descendat, videre poterunt.
Certo mihi referunt speculatores, quibus adstipulantur etiam
1577 dec. 1 529—530. irat 87
captivi ipsi, hostes ipsos in reditu omnes civitates, oppida atque

villas in littore maris positas, quae iuramentum regi Daniae et
Dantiscanis praestare noluerint, igne absumere velle, Civitas
quoque D(omini) Dekalinski iam illis sacramentum dixit ac pecu¬
niam quoque numeravit, adhuc ante nostrum huc adventum: e
nullo loco, quo literas scribo, responsum mihi affertur. Capitulo
quoque Varmiensi adhuc heri mane scripsi, unde hactenus nullum
responsum habui. Credo illos quoque pactam eam hostibus
pecuniam illis numeraturos, quamvis ego ubique excubitores ha¬
beam ac id tantum exspectem, ut hostes se loco moveant, quos
quocunque iter direxerint, terrestri itinera sequi constitui.
Hodie captus est quidam explorator, qui certo dicit ducem
quoque Prussiae Regiomonti classem viginti octo navium in¬
struere, militem conducere, ut his viribus contra Mtem V ram Sacram
utatur; statim certum hominem eo misi, qui de omnibus rebus
me certiorem faciat. Hoc tarnen certum est, praefectum ducis
cum classis istius hostilis praefecto, dum ea in portum hunc
inveherentur, collocutum fuisse, quod omnes captivi etiam
affirmant.
Heri quidam e navibus hostium elapsus certo nobis refert,
plures quam centum ex hostium numero nuper in pugna cecidisse
et quod magna ex eo omnes molestia afficerentur, quod iam rem
nobiscum inprospere teiitassent. Dicit etiam eos magno dolore
affici, propter mortem praecipuorum quorundam militum et ante
signa nostrorum, quorum tres in dicta pugna ceciderunt, ex
quibus nos quoque duos vidimus occubuisse, quorum alter fuit
Scotus, vir praecipui apud eos nominis et strenuus miles.
Hic aliquot ex civibus, qui senatui suspecti fuerant, custodiae
sunt traditi, et hi quidem omnes ex plebeis, non autem ex nobi¬
lioribus civibus. Maiestas V ra Sacra scribat ad senatum: siquidem
videntur, omnes his literis, quas Maiestas Vra Sacra nunc ad eos
scripsit, recreati esse, et ut video, omnes certe sunt constanti
erga Mtem V ram Sacram fide et ad omnia parati.
530.
Roma, 1577 december 1.
Muretus Antal író Báthory István királynak.
Köszöni megtisztelő meghívását az egyetemi tanszékre, de
titkárával közölte az okokat amiért azt nem, bírja elfogadni.
Mureti Epistolae 84—85. l. Apponyi: Hungarica, 1853. sz.
Serenissimo et Potentissimo Principi Stephano. Dei gratia
Poloniae Regi etc. M. Antonius Muretus S. D.
88 530—532. irat 1577 dec. 8
Nihil in vita aut optabilius, aut honorificentius mihi contin¬
gere potuit, Serenissime Rex, quam ut homo neque ingenio, neque
doctrina praeter ceteros praestans, amplissima et honestissima con¬
ditione proposita a Maiestate tua in Poloniam vocarer. Quo equidem
venire cupiebam, non tam privati commodi spe, quam mirifico
quodam studio incensus videndi ac venerandi comminus cum prin¬
cipem, qui solus hodie confirmat vetus dictum hominis sapien¬
tissimi, tum demum beatas civitates fore, cum aut philosophi reg¬
narent, aut reges philosopharentur. Sed id, cum ita cuperem, ut
nihil unquam cupierim ardentius, cur efficere non potuerim, Regia
Maiestas tua ex Iohanne Zamoscio secretario suo intelliget. A qua
supplex peto, ut ne propterea dedignetur me in suorum numerum
adscribere: neque iniquo animo ferat, me, dum vivam, quibuscum¬
que modis potera, et loquendo, et scribendo, quantum regiae ipsius
liberalitati debeam profiteri ac praedicare. Deus optimus maximus
Regiam Maiestatem tuam rebus omnibus florentissimam quamdiu¬
tissime servet. Romae. Kal. Decembris M. D. LXXVII.
Megjegyzés. A francia ezármazású, nagytudású latin classica¬
philologus kétségkívül legkiválóbb tagja volt a római Sapienza tanári
testületének. Ez az oka, hogy a római Senatus és maga a pápa rá
beszélésére Muret nem fogadta el István király meghívását. Előadta-e
ezt is titkárának, nincs nyoma, bár később lemondott tanári állásáról,
hogy mint pap, tisztán a tudománynak élhessen a neki biztosított pápai
nyugdíjból, 1585 június 4-én bekövetkezett haláláig.1
1
Pastor nyomán, id. m. IX. köt. 198. l.
531.
P. Szántó István jezsuita Báthory István királynak.
Bibl. Vat. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 61—66. l.
Válasz. Köszöni, hogy reá és rendtársaira gondolva őket Er
délybe hívja. Kiválóságát itt is mindenki dicséri, a németeket
kivéve, akiket sikere és felmagasztalása bosszant. De kéri, legyen
szigorú az udvarában élő eretnekek iránt s ne engedje, hogy a
katolikus szertartásokon résztvegyenek. A krakkói Akadémiáról.
A Rómában feltünt üstökösről.
Datae Romae, Anno ab orbe redempto 1577. 6a Idus Decembris.
532.
Marienburg, 1577 december 15.
Báthory István király a konstantinápolyi patriarchának.
Kéri, küldje meg könyvtára jegyzékét, hogy kiválaszthassa
belőle azokat a műveket, amelyekre szüksége van és gondoskodjék
azok lemásolásáról.
1577 dec. 16 532—535. irat 89
Moszkvai levéltár. Supala kiv. Reg. Óváry: Oklevélmás. II. füz. 966. sz.
Petit, u t Regiae Maiestati indicem o m n i u m librorum ex biblio¬
theca sua mittat. A király aztán majd kiválasztja azokat, amelyek
inyére valók lesznek s azok lemásoltatását kérni fogja. Inprimis
c u p e r e m u s reperiri aliquas veteres historias Bulgarorum, Croata¬
rum, Serviorum, Rasciorum, Illyricorum ac ipsorum G r a e c o r u m ;
etc. D a t u m Marienburgi, 15. D e c e m b r i s 1577.
Megjegyzés. Végtelen kár, hogy épp ez annyira fontos mívelődés
történeti levél másolatát nem készíté el a különben mindig lekiismere¬
tesen dolgozó Supala, megelégedvén fenti hézagos kivonatolásával, mely
nek végére oda rakta: etc. Ez ma pótolhatatlan veszteség, mert az illető
kötet, amely ezt a felette becses iratot tartalmazza, a kíméletlen világ
háború pusztításai között tán már nincs is meg vagy legalább nem talál
ható a helyén.
533.
Marienburg, 1577 december 16.
Báthory I s t v á n k i r á l y A h m e d csausznak, a p o r t á r a .
Tegnapi levelünk megírása után intelleximus cives Leopolien¬
ses extraxisse administrationi iustitiae. Gondunk lesz reá egyebek
kel együtt.
534.
Warszawa, 1578 január 12.
Báthory I s t v á n k i r á l y Macieiowski János szepesi k a p i t á n y n a k .
Erdélyből visszatért kancellárja, Berzeviczy Márton ügyét
ajánlja figyelmébe.
Mivel Berzeviczi M á r t o n „per T r a n s y l v a n i a m cancellario
nostro, n u p e r ex Transilvania reverso, in sua causa a d Illustrita¬
t e m V r a m hinc proficiscendum fuit“ ajánlja őt kegyeibe s kéri, hogy
a neki adott leistenaui hűbérbirtokot „perpetuo jure, si fieri possit“
engedje át s z á m á r a .
535.
Warszawa, 1578 február 4.
B á t h o r y István k i r á l y Szántó I s t v á n a t y á n a k R ó m á b a .
Bibl. Vat. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 66. l.
Ismételten kéri, siessen követével, 1 kíséretében egy-két társá
v a l : doctrina et moribus excellentes, etc.
1
Uchanski Pál belzi várnagy.
90 536—538. irat 1578 febr. 10
536.
Értesülvén leveléből, hogy a Berzeviczi Márton kancellárnak
adott listnowi birtok engedélyezése nála, az őrgrófnál „magnum
pondus habuisse“ köszöni kegyes jóindulatát s igyekezni fog azt
alkalomadtán viszonozni.
537.
Báthory István király Macieiowski János szepesi kapitánynak.
Rendeli, szorítsa reá a vállalt adóterhek viselésére azokat a
lublói nemeseket, akik azt kötelezettségük ellenére megtagadták.
Wagner: Analecta Scepusii I. köt. 237—8. l. Schmauk: Suppl. Anal. Scep.
461. l.
Lubowlia város consulaitól értesülvén, hogy certos Nobiles,
qui quamvis se inscripserunt ratione domorum aliorumque bono
rum, quae in eadem civitate nostra possident omnia onera, tributa
et exactiones civiles sustinere, tarnen ipsos ea nolle praestare, non
sine damno et iniuria eorandem consilium ac reliquorum civium,
rendeljük, ut e o s . . . ad sustinenda onera, tributa et exactiones
civiles ex Officio Fidelitatis tuae adigas pro gratia nostra; etc.
538.
[Warszawa, 1578 március eleje.]
Báthory István király Mágóchy Gáspár máramarosi főispánnak.
Bizalmas terve arról, miként lehetne a „nyomorult“ magyar
nemzeten segíteni, hogy függetlenségét újra visszanyerje: idegen
érzelmű királya helyében mást választva s megkérve a törököt,
hogy hódításaival elégedjék meg. Ezt a dolgot egyelőre azonban
nem kell terjeszteni, amíg annak ideje el nem érkezik.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Ötvös műve 4. sz. a. Javítva a budapesti Egy.
kvtár Lit. orig. 141. sz. a. egykorú példánya szövegéből. írásában Szamosközy
kezeirását ismertem fel, erről tanuskodik lapszámozása is: 620—622.
Mit kiuanion en twle[m,] az en kazamnak es atia[m]fiainak
szerelme, seöt az Isten, az ki enge[m] ez allapatra emelt, szwn¬
tele[n] elmembe[n] forgato[m.] Tartozo[m] Istennek halaadassal,
hazamnak penigh, es azoknak kiket Jstenie kezembe bizot, olta
lommal gonduiselissel es segitsiggel. Mi lehetne penigh Jsten eleöt
idwössigesb, auagy ez vilagh szere[n]t hiresb newesb mi[n]t az
ki hazayat veszendő állapattiabol fel emelhetne, auagy chak
1578 márc. eleje 538. irat 91
megh segithetne. Enneke[m,] az Jsten iol lattia sziwemet, mi[n]¬
den mu[n]ka, fáratsagh, seöt az halalis édesnek lacczanek, hogy
en az en haza[m]nak illien vtolso szwksigeben segithetnek.
Mikoro[n] penigh errwl giakorta es valoba gondolkodna[m,] fe
lette nagy nehezsiget latok ebben, az en it valo allapatomhoz
képest, vgy hogyha io fondame[n]tommal ne[m] chelekednénk,
magamnak hiaba[n] valo mu[n]kat, es gonosz hir newet, az
hazanak penigh hirtele[n] valo veszedelmet vonnank. Magiar
orzagh eleitwl fogwa az ket auagy inkab haro[m] felé huzas
vonas miat veszet. Az nemet es magiar veszet öszwe, az teörök
vegezte el az iatekot. El kel azért azt tawoztatnunk, ha megh
maradast, io hirt newet akaru[n]k keresny, auagy Jstennek ked¬
wes dolgot chyelekedni. De az beölch Jsten az, az ki ez vilagnak
tengelyt, az w el vegezet akarattya szerint forgattya, es az w rende¬
leset, semmi emberi inchelkedés auagy hatalmassagh megh ne[m]
valtoztathattya. Eö penigh az szerint igazgattya, es aggia az occa¬
siot, ez az ezkeözt, az mi[n]t alkalmatos az w akarattianak el
végezesére. Seöt keöz beszed: occasio facit fure[m.] Innet vagio[n]
az, hogy ne[m] megye[n] véghez, es soha iol ne[m] esik, az mit
ember mód adatai nelkwl, chak tulaidon indulatiabol kezd. Mert
ez világnak foliasat, senki masra nem fordithattya, hane[m] chak
az mibe[n] Jsten rendelte. Ninch azért howa foliamnu[n]k. ha¬
ne[m] chak az kegelmes Jstenhez, hogy w aggio[n] occasiot,
aggion módot ennekem, kibe[n] en az en hazamnak iawara, es
megh maradasara melta[n] indultattassam. Bizony halalommalis
kész volnek megh pechyetlene[m] az en hazamhoz valo szerel¬
memet. Jollehet penigh az Jsten kezebe[n] sok szamtala[n] mod,
occasio vagyo[n,] de en az en röwid ertelme[m] szerint, es ez
mostani vilagnak allapattya szerint 1 ket dolgot latok, melto es io
indito okot.
Elseöt hogyha Jsten keöniörwlne raitunk, es ez mostani
chaszartokat, kiraltokat, 2 kit en ighes beteges embernek ertek, ez
vilagbol ki wenne, otta[n] megh szabadulnatok, eb mi[n]den
zenebona nelkwl szabad valaztastok lenne, ez ez vilagh sem ragal¬
mazna, sem twtöket, sem azt az ki oltalma ala venne. Vaiha
vra[m,] Maximilianussal megh eritek vala, es ecczersmind ket
koronas kiralt ne[m] chyinaltok vala, most azt ne[m] kellene
1
Ez a két „szerint“ szó közti mondat csupán a gyulafehérvári példány
ban van meg s épp az egymás fölé eső két szó miatt tévedésből kimaradt Sza¬
mosközy másolatából.
2
Rudolf király, 1576 október 12-ike óta.
92 538. irat 1578 m á r c eleje
varnotok. De az magiar soha bar ne vessen az Istenre, ki mi[n]¬
denkor ielen volt volna neki, chak w magok ne keresték volna az
el veszet vtat.
Masodikot azt lato[m,] hogyha az teörök chazartul megh ker¬
hetnök, hogy ez maradek niomorult feoldet ne wldeozne, söt ol-
talma ala venne, hatart mutatna. De ehezis igaz most ne[m]
lato[m] modunkat, noha atalliaba chazarral ne[m] inditottuk,
mierthogy egyebek az kikkel keözlöttwk, ne[m] biztattanak, Ez
okaért hogy chazarnak Persiara nagy go[n]gya vagyo[n,] es ket
feleöl, ne[m] akar haboruba[n] lenni. Mas oka miért ne[m] in-
dította[m] ez, hogy az muszka igh[en] megh haborita, es mostis
keszwlésbe vagyo[n,] kire eztendöre niarra az Jstennek segitsige
vele[m] lewen, reaya megyek, es az mire Jsten vezerel azt mi¬
wele[m.] Seöt az it valo népetis tekintwe[n,] elmerem hogy
hatok meget ellensigek lewen az muszka, ue[m] niulnanak mas
dologhoz; abba[n] penigh valami io végh lewe[n,] mi[n]denhez
alkalmatassago[m] lenne.
Im azert en vgia[n] megh giwno[m] keg[elme]dnek, az en
lelky ismeretemnek titkayt, kiböl te keg[elme]d megh itilhety,
hogy most mi[n]giarast semmi io modu[n]k, sem egy feleöl, sem
mas feleöl ehez ninchyen. Jstentwl kel varnu[n]k. es keöniörog¬
nwnk, hogy az w szeöleoyt, melliet enni pogansagh altal helhez¬
tetet, es ket kezewel pla[n]talt, vegsökeppe[n] el pusztitani ne
szenweggye. Amen.
Az bekeseget en vele[m] nemet chazar sok zantalan emberek
altal kesergette, vgia[n] chak keöz rendek altalis, de fwkeppen
papa altal, Saxoniay, Brandeburghi, es pomerani herczegek altal,
de mierthogy soha enneke[m] feyembe ne[m] fér, mi[n]t lehetne
az, az magiar nemzet niomorusaga nelkwl, ne[m] miwelte[m,]
ezvtan sem miwele[m.] Noha aztis proponalliak, Slesia es cheh
orszagh keözt legye[n] az bekeségh, de en arra azt mo[n]tam,
hogy e fele tettetet, es keputalo békelles, fel reszint valo bekesegh,
hasznotlan es alla[n]do sem legen; ha békesignek kel lenni, ne[m]
vagiok ideghe[n] az fele bekesegtwl, az melybe[n] nem chak
Slesianak, Chyehorszagnak, Lengel orszagnak, hane[m] az tellies
kereztiensignek, az többi keözöt az niomorult Magiar orszagnak
iawat es eleomenetit ismerywk.
Ez dolgot ne[m] tartok ellent benne, ha ke[gelme]d chak
azzal keözly az kiwel illik, es az kinel megh al. De ha ki teryed
es eleb megh ertik amoda, hogyne[m] mi[n]t az dologh megh in-
dul, felette nagy akadalt szerezne az dologban. Ez wdeökeözbe,
hogyha az nemet vagy keözö[n]siggel, vagy eggienkint, tw
1578 márc. 10 538—539. irat 93
ke[gielme]teket megh haboritana, es haddal niulna hozzatok,
mi[n]den tehetsigemmel es oltalommal akarok lenni. Mindazaltal
okot most semmit ne[m] kel adni, seöt wdözny, es dissimulalni,
magat penigh eörizny etc. Ez a vege.
[Az irat élén, Szamosközy kezével:] Az felsiges Istwan Lengel
kiraly levele, Magochy Gasparnak etc.
Megjegyzés. Első hadjáratát a muszka ellen (amire fentebb célzott)
István király 1579 tavaszán indította meg s így ez akijelentése határozza
meg e szép, de keletnélküli levele iratásának évét. Szerencsére hónapját
is megállapíthatjuk Gerlach István követ konstantinápolyi 1578 április
8-i feljegyzéséből, amelyben megemlékezik arról, hogy a lengyel király
magához akarja ragadni Cseh- és Magyarországot s ha nincs az orosz
készülődése, bizonyára Németországot is megtámadta volna célja el
éréséért. 1 Titkos szövetkezéseivel immár a magyarországi urakat is be
hálózta s az a lengyel, aki e dolgokról tájékoztatta a sztambuli követet,
otthonlétében látta Zrínyi 2 szolgáját, levelében ura teljes hűségét fejez
vén ki Báthory István iránt.
1
Gerlach jelzett becses naplófeljegyzése így szól: Abschrift aus eines
Polacken Schreiben. Der König trachtet stark darnach, dass er die 2 Königreich,
Böhmen und Ungarn an sich ziehen möge, und vertröstet sie mit vielen glatten
Worten. Als wir da waren, hat des Zrini Sohn seinen Diener mit Schreiben
geschickt gehabt, und darinnen dem König alle Treue zugesagt. Wann des
Moscowiters Tumult nicht gewesen wäre, so hätt er ausser Zweifel einen Krieg
wider Deutschland angefangen, dann das hat er durch tuns auch dem Bassa
andeuten lassen. (Gerlach id. naplója 479. l.)
2
Ez Zrínyi Miklós szigetvári hős fia, György, a költő későbbi apja volt.
539.
Istanbul, 1578 március 10.
Sokoli Mehemed p a s a B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente XI. p. 608—610.
Panaszol a k o z á k o k r a , a k i k a moldvai Ioannes v a i v o d a Pod¬
k o v a kíséretében a b i r o d a l o m b a t ö r t e k s ezért kártérítést k ö
vetel; etc.
Megjegyzés. Az említett moldvai vajda egy rutén származású
vakmerően bátor délceg hős katona, aki képes volt három patkót
kettétörni, amiért melléknevét is kapta. Ennek a kozákok támogatá
sával 1577 végén sikerült elűznie Sánta Péter moldvai vajdát s a bo
járok által magát november 29-én vajdává választatnia. De mivel ez
a szultán tudtán kívül történt s a dolog István királynak sem tetszett,
hasonnevű unokaöccsét — Báthory Istvánt — küldte ellene, aki aztán
a volt törvényes István vajdát 1578 január 1-én székébe ültette. Pod¬
kowa azonban előle Lengyelországba szaladt, ahol elfogták és börtönbe
vetették. 1
1
Laureo nuncius 1578 február elseji, valamint Caligari nuncius június
28-i jelentése alapján.
94 540—541. irat 1578 márc. 25
540.
Warszawa, 1578 március 25.
Mercatores et alterius conditionis homines subditi nostri
panaszára, hogy a birodalmában vásárolt lovakat kihozataluk al
kalmával tőlük elszedték, holott iuxta articulos padorum ők sza
badon kereskedhetnek ott, kérem azok visszaadását s jövőre az ily
kihágások megszüntetését.
541.
Roma, 1578 április 5.
Szántó István atya Báthory István királynak.
Figyelmébe ajánlja levele átadóját, az erdélyi Nesiz Andrást,
aki egykor az ő hadában szolgált Fogaras ostroma és elfoglalása
alkalmával, majd török fogságba esvén, abból csak most szabadul
hatott. Igy kiváló katonái nyer benne, bár csupán mostanában tért
át a katolikus hitre. Kívánatos volna, ha egész hada ily derék ka
tolikusokból állana, mert a történelem tanusága szerint azok voltak
hőseink is. Az ilyeneket még az Isten is jobban megsegíti, csak gon
doljon arra a tavalyi esetre, mikor Kanizsa várát a menykő el
pusztította és eretnek Bornemisza János kapitányt a romok közül
félholtan emelték ki. Utódja a katolikus Kielman András katolikus
ember, s ámbár nem oly jeles hadvezér, mint elődje volt, mégis
szerencsés kirohanásokat végez a török hódoltságra. Ezt itt most
két Rómába érkezeti kanizsai magyar katona mesélte el. Ajánlja
egyúttal a nagy reményekre jogosító nemes Szeredy Pétert is, de
rajta kívül még más két magyar kíván hadában szolgálni, akiket
nemrég térített meg katolikus hitre.
Bibl. Vat. Roma. Codex Vat. Lat 6205. Celes Marton jezsuita budapesti
másolatgyüjteménye II. köt. 301—306. l.
Serenissime et Invictissime Rex. Pax Christi.
Mense Martio anni 1578 ex molesta, dura et tyrannica servitute
Turcarum in libertatem se asseruit Andreas Nesiz Transylvanus,
et post multa terrae et maris pericula, Divino potius, quam
humano adiutus auxilio incolumis tandem per Illyriam Romam
pervenit, ubi postquam ex omologesi et Sacra commimione ani¬
mum purgasset, templa devote invisisset, beatos Summi Pontificis
pedes osculo delibasset, et honestum ab eo viaticum accepisset
redire in patriam decrevit, et me obnixe rogavit, ut se Tuae
Maiestati commendarem. Quod equidem eo feci libentius, quod
diceret se unum fuisse ex iis militibus, qui iussu tuae Mtis arcem
1578 ápr. 5 541. irat 95
Fogaras obsederunt, oppugnarunt ac demum brevissimo tempore
feliciter expugnarunt, 1 et quod hominis fides, probitas, fortitudo
et constantia, utcunque iam mihi esset perspecta, et Tuae Mtis
talium virorum opera propter assidua bella magnopere indigere
non ignorarem, sed quam rari esset inter Nobiles et milites nostra¬
tes veri Catholici satis superque nossem. Commendo igitur virum
hunc Nobilem et militum strenuissimum Tuae Mtis quanta possum
diligentia, et rogo, ut eum in numerum suorum decurionum aut
centurionum adscribere non gravetur. Habebit Tua Maiestas
militem non solum fidelem, sed etiam rerum bellicarum exper¬
tissimum; saepe enim cum Turcis conflixit, praedas ingentes e
manibus eorum extorsit, pluresque ex illis gladio suo confecit,
quam alii viderunt. Iam vero longa rei militaris exercitatio,
servitus, excubiae assiduae et paucorum annorum vexatio dif
ficile dictu est, quantum ei animi, quantum experientiae, quantum
fortitudinis, et quantum prudentiae adiecerit. Desiderarem to¬
tum exercitum Tuae Mtis conflari posse ex similibus Catholicis
militibus, sed quia id propter multitudinem sectarum, turbulento
hoc tempore fieri nullo humano potest consilio, optarem ut ad
minus Duces exercitus, centuriones et decuriones essent Catho
lici. Frequenter enim fides et pietas boni Ducis impetrat a Deo
toti regno salutem et exercitui victoriam, impietas vero et per
fidia centurionis sibi et aliis exitium saepe numero parit. Sicut
enim Divina Iustitia iis, qui aliis iniuste bella movent, non pa¬
trocinatur, sic neque ducibus haereticis (qui fide Catholica
abiecta perfidi Deo facti contra Christum et eius Ecclesiam
obstinato animo pugnant) victorias de adversariis concedere non
consueuit: ne superbia elati, obstinatiores in suis erroribus fie¬
rent, et arbitrarentur Deo suam sectam placere, et propter suam
fidem (dicere debueram perfidiam) hostes fusos aut superatos
perfricta fronte impudentissime gloriarentur. Possem id innu¬
meris exemplis ex variis historiis petitis confirmare, nisi illud
notius multo Tuae Mti quam mihi non solum ex lectione historia¬
rum, verumetiam quotidiana experientia certo mihi persuasum
haberem. Novit enim Tua Maiestas post Joannem Hunyadem
Matthiam Corvinum, post Maylathos Bekesios, Bathorios, Törö¬
kios, Turium et Losonczios, qui omnes Catholici fuerunt. 1a nullum
1
Fogaras várát Báthory István 1573 őszén fogta ostrom alá s vette el' az
áruló Bekes Gáspártól, aki belőle észrevétlenül megszökött.
1a
Ez azért érdékes adalék, mert kitűnik belőle, hogy Bekes Gáspár
János Zsigmond udvarába jőve tért át unitárius vallásra, amelyben meghalt.
96 541. irat 1578 ápr. 5
insignem militem, qui fuisset alicuius nominis ex Nobilibus
haereticis in Hungaria surrexisse. Fides enim Catholica, incredi-
bile dictu est, quantum animi, quantum audaciae, quantum forti¬
tudinis militi Christiano adiiciat, praesertim si et aliae virtutes
charitas, spes, prudentia, iustitia et temperantia eam fuerint co¬
mitatae. Contra vero mala conscientia et impiae haereses in primo
statim conflictu animum formidine pulsant, mentem terrore con¬
cutiunt, membra viribus et robore spoliant, totumque hominem
metu turpissimo deiiciunt. Nec sane merito robur corpori et for¬
titudinem animae Deus administrat, a quanto quis per haereses
et vicia longius recesserit, tanto imbecillior et vilior efficietur.
Et vicissim, quanto homo per virtutes sanctas, arctius Deo con¬
iunctus fuerit, tanto fortior et terribilior cunctis adversariis redde¬
tur. Huc accedit, quod Deus quoque optimus maximus, qui ex
alto speculatur corda omnium mortalium, in se sperantibus Ca¬
tholicis, grandem praebet tempore adversitatis confidentiam; in
eos autem, qui lucem Evangelii receperunt aut receptam repu¬
diarunt, immittit suum terrorem et formidinem, ut animo con¬
sternato aut fugiant, aut gladiis inimicorum confodiantur. aut
denique in se ipsos tanquam amentes conversi, mutuis sese vul¬
neribus et caedibus conficiant. Dei enim est (ut verissime Pro¬
pheta Dei ad Abram Regem Juda dixit) et adiuvare, et in fugam
convertere. Iuvat autem Deus eos praecipue, qui fidem suam
nunquam ab eo immutarunt, quique puro corde et vera religione
eum colunt, observant, venerantur. Impios autem Apostatas et
perfidos haereticos, nunquam contra bonos Catholicos iuvit, nec
iuvabit. Testes huius rei sunt Libri Regum et Paralipomenon,
in quibus plurima exempla bonorum et malorum Regum recen¬
sentur. Bonorum constantia, temporalibus victoriis et aeternis
praemiis remunerata est, malorum apostasia temporalibus poenis
et aeternis cruciatibus castigata est. Testis est Graecia universa,
quae nullam aliam ob causam, quam propter innumeras et absur¬
dissimas haereses a Turcis et barbaris occupata est. Testis est
Flandria, in qua aliquoties paucissimi Catholici, innumeram
multitudinem haereticorum fuderunt, et ante paucos annos cen-
tum Hispanici Catholici 5000 haereticorum fugarunt et truci¬
darunt. Testis Ungaria nostra, in qua postquam haereses coepe¬
runt vigere, milites nostrates facti sunt longe timidiores et imbe¬
cilliores, quam antea; plurimi ex illis partim cadunt, partim
capiuntur, et quosdam eorum etiam ultro Divina prosequitur.
Nam anno proxime elapso 1577 mense Martio a r x Canisa for¬
tissima, una cum Capitaneo haeretico Ioanne Bornemissa de
1578 ápr. 5 541. irat 97
2
Tengölöl uxor et eius famulis, rebusque omnibus, quae în ea
erant, coelesti igne funditus eversa est; et caeteris quidem uni¬
versis in cineres redactis, capitaneus ipse sub ruinis graviter
saucius, vivus tarnen inventus est.3 Commendabatur enim a iusti¬
tiae observatione, quod licet haereticus esset, fideliter tarnen Jus
omnibus administraverit, nec sui erit quemquam iniuste opprimi.
Propterea quoque Divina bonitas, tempus ei et locum poeniten¬
tiae concessit. In huius officium iussu Imperatoris successu An
dreas Kielman Germanus, vir Catholicus, qui tametsi parum sit
in re militari exercitatus raroque aut nunquam in proelium egre¬
diatur, tamen propter solam fidem Catholicam, quam sincere
observat, adeo feliciter milites Canisenses sub eo cum Turcis
congrediuntur. ut raro aliquem ex suis amittat, multos vero ex
Turcis partim capiant, partim trucident. Cum sub aliis capitaneis
haereticis Canisenses perpetuo praedis Turcarum expositi
fuerint. Haec mihi duo milites Canisenses Marcus Mészáros et
Antonius Kalmár, qui his diebus causa emendicandi pretium re¬
demptionis Romam venerunt, fidelissime retulerunt, cum quibus
Andreas Nesiz, quem in principio Tuae Mti commendare coepe¬
ram, et nunc iterum unice commendo, pluribus diebus familiariter
conversatus est, a quo etiam totam historiam plenius Tua Maie¬
stas cognoscere poterit. Fuerunt et alii duo Nobiles Ungari milites
veterani hoc anno apud me, quos Ecclesiae reconciliavi, qui et
ipsi promiserunt se brevi ad Tuam Mtem venturos in Transylvaniam,
Petrus Szeredy nobilissimus adolescens et magnae exspectationis;
commendo igitur hos omnes plurimum Tuae Maiestati. Sed quid
ego solos nostrates Nobiles et milites Catholicos Tuae Mti enu¬
mero et commendo, cum habeat Tua Maiestas inter Polonos quo
que Palatinos aliquot et Nobiles non paucos Catholicos, militaris
disciplinae expertissimos, prudentia, fide, constantia vitaeque
integritate commendatissimos, quibus graviora negotia regni,
officia Reipublicae insigniora, rerumque bellicarum administra¬
tiones secure Tua Maiestas committere possit. Quamobrem eligat,
obsecro, Tua Maiestas in omni opere et officio arduo et excel
lenti Catholicorum magis virorum, quam haereticorum opera
uti. Quod si Tua Maiestas fecerit, experietur proculdubio maio-
2
Ilyen előnevű Bornemisza-családot nem ismerünk s nyilván hibás olva
sásból eredt elírás, talán Ternyei helyett, amilyet Nagy Irán idéz, műve II.
köt. 184. l.
3
A kanizsai vár történetében ez az érdekes epizód tudtommal teljasen
ismeretlen, talán kapitánya nevével egyetemben.
98 541—542. irat 1578 ápr. 7
rem erga se Dei amorem, insigniorem providentiam et custodiam
rerumque omnium longe feliciorem successum. Quod faxit beata
et individua Trinitas. Amen. Nos adhuc in dies avidi Legatum
Tuae Mtis exspectamus. Opto Tuam M tem recte valere. Datae
Romae, anno a Virginis partu 1578 nonis Aprilis.
Tuae Mtis addictissimus
542.
Báthory István király a krakkói Jagiello-egyetemnek.
Megküldi átnézésre és esetleges kiegészítésre XIII. Gergely
pápa naptárújítási tervét.
Possevino: Notae Divini Verbi 197. l. Lenyomatva Ciampi: Bibliografia
II. köt. 299—300. l. Keletnélküli szövege Janocki id. műve 11. l.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae, etc. Venerabiles ac Ex
cellentes fideles nobis dilecti.
Cum ad omnem divinorum, pariter et humanorum rationem
rite constituendam ordo temporum requiratur, sapienter atque
non minus pie a multis prudentibus et piis viris in hoc studio
desudatum erat, quo vera anni ratio ipsiusque Sacrosanctae diei
Paschae celebratio (quam caetera sequuntur) suo tempori resti¬
tueretur, aut ad certiorem formam restringeretur. Observatur
enim iam hoc non a paucis temporibus annum a Caesare Julio
institutum successu temporum non modice suis terminis egressum
esse. Quoniam autem Summus Pontifex, cuius nos auctoritatem
libenter in omnibus sequimur, inter caeteras pastoralis officii sui
curas etiam in eam rem incumbit, quo restitui Calendarium
possit, merito Christianis omnibus hoc illius Sanctitatis stu
dium gratum esse debet, et tanto quidem magis, quod omnium
Christianorum Regum ac Principum ea de re sententias explo
rare ac cognoscere velit, ut quod ad omnem et temporum, et
provinciarum statum pertinet, etiam id ante ab omnibus rite
perpendatur, ac examinetur. Cum igitur eius Sanctitas nobis ea
de re scripserit, ac compendium novae rationis restituendi Calen¬
darii miserit, requirens etiam consilium et judicium mathemati¬
corum nostrorum, illud idem Fidelitatibus Vestris mittimus, atque
hortamur, ut eam rem diligenter in manus assumant, de eaque inter¬
calatione vel augenda, vel minuenda, vel mutanda, vel ea, quae
offertur, approbanda, ita rationes omnes conferant, quo et nos
intelligamus studium vestrum et industria vestra cum vobis ipsis,
1578 ápr. 7 542. irat 99
t u m regno nostro ac Nobis ipsis honorifica a p u d S u a m Sanctita¬
t e m et h o m i n e s e x t e r o s e x i s t a t . B e n e v a l e a n t . D a t u m Varsaviae,
d i e 7. m e n s i s A p r i l i s . A n n o d o m i n i 1578. R e g n i n o s t r i a n n o s e
cundo.
[A levél élén:] Venerabilibus ac Excellentibus viris Rectori,
Doctoribus et Magistris, praesertim Professoribus facultatis Ma¬
thematicae Universitatis Cracoviensis, devotis et f i d e l i t e r nobis
dilectis.
Megjegyzés. É r d e k e s és eddig ismeretlenül l a p p a n g o t t jelenség volt

B á t h o r y I s t v á n k i r á l y életében, h o g y a Gergely-féle ú j n a p t á r beveze
tését csak a k r a k k ó i e g y e t e m m a t e m a t i k u s t a n á r a i v é l e m é n y é n e k meg
h a l l g a t á s a u t á n k í v á n t a elrendelni Lengyelországban. Ő m a g a k ü l ö n b e n
{mint egykori p á d u a i diák) oly n a g y híve volt a t u d o m á n y n a k s a
k r a k k ó i t u d o m á n y - e g y e t e m n e k , h o g y l á t v a m e n n y i r e h a n y a t l o t t azon
az o k t a t á s ü g y e , m á r u r a l k o d á s a elején — a fegyverek z a j á b a n —
M a r i e n b u r g b a n , 1577 m á j u s 29-én kelt r e n d e l e t e szerint valósággal ú j
e g y e t e m e t szándékozott a l a p í t a n i a p á r i z s i m i n t á j á r a , v a l a m e n n y i
t u d o m á n y s z a k és művészet s z á m á r a . E végből Zamoyski G r z y m a l a János
t i t k á r t k ü l f ö l d r e i n d í t o t t a t u d ó s t a n á r o k é r t , a k i k n e k fizetésükön k í v ü l
teljes adómentességet ígért és e g y h á z i meg p o l g á r i e l ő h a l a d á s t biztosított. 1
K ö v e t é n e k m á s i k m e g b í z a t á s a az volt, h o g y a p á p a az ú j főiskolának
a d j a m e g a szokásos kiváltságokat. 2 A k i r á l y a k r a k k ó i egyetem fej
lesztésére á l l a n d ó a n é l é n k gondot viselt s e n n e k s z á m t a l a n írott emléke
v a n az 1576—84 közti évekből. 3 Nevezetes e z e n k í v ü l a z a végzése is,
amellyel a k r a k k ó i Szent F l ó r i á n p r é p o s t s á g jövedelmét az e g y e t e m n e k
a d o m á n y o z t a : mikor p e d i g híre jött R ó m á b ó l , h o g y a t u d ó s Hosius
Szaniszló v á r m i a i p ü s p ö k és bíboros meghalt, t i t k á r á t , Reszka (Rescius)
Szaniszlót h a z a h í v t a o n n a n és n e k i a d v á n az a n d r z e j ó w i g a z d a g ciszterci
a p á t s á g o t , felszólítá e g y ú t t a l , hogy az e g y e t e m r e jeles külföldi tudóso
k a t szerezzen és hívjon m e g n e v é b e n t a n á r n a k . A k i r á l y elsősorban
M u r e t , Sigonius, Ursius, A q u a r i u m és Valenciai G e r g e l y m e g n y e r é s é r e
1
Idézett rendeletének eleje így szól: Cum in reliquas reipublicae regni
huius, ad cuius fastigium divina voluntate evecti sumus, partes, quae studio
nostro et emendatione egerent, intentis oculis intueremus, non negligendam
nobis esse literarum curam existimavimus, quarum tanta est utilitas, ut non
aliunde maior ad genus humanum pervenire possit. Erigendum igitur Cracoviae
novum Regium gymnasium esse existimavimus ad instar gymnasii R e g i i Came¬
recensis Parisiis a domino Francisco primo Galliarum rege conditi, in quo
suis horis artes quaelibet ac facultates ingenuae, theologia, iurispiudentia,
medicina, philosophia, disciplinae mathematicae, humaniores et literae ac
linguae doceantur. (Pawinski: Zródla dziejowe IV. köt. 177—8. l.)
2
A pápához intézett 1577 június 24-i leveléből; reg. Óváry Oklevélmáso
latai II. füz. 954 sz.
3
Közölve a krakkói egyetem 1900-ban megjelent jubileumi kiadványa
V. kötetében.
7*
100 542—544. irat 1578 ápr. 25
gondolt, de nagyszerű terve megvalósításában váratlan és korai halála
megakadályozta. 4
543.
Istanbul, 1578 április 25.
Válasz. Helyesli szigorú eljárását a moldvai zavargásokkal
szemben.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente III/1 p. 24—25.
Megértette amit Sobieski Márkus és Dzierzek Kristóf köve¬
teivel üzent a moldvai vajdák csatározásairól. Ezek azért indultak
meg, mivel regnum Poloniae duos integros annos sine Rege ma¬
nens a trónkövetelők szabadon működhettek, a tényleges vajdák
kal versenyezve. Ezért jói tette, hogy kettőt közülök elfogatott.
Továbbra is igyekezzék e tekintetben, ne quid contra foedus et
pacem delinquatur, neve fundamenta pacis offendatur,
544.
Kraków, 1578 [május eleje.]
A krakkói Jagiello-egyetem Bátbory István királynak.
Válasz. Felszólítására rövidesen részletes előterjesztést tesznek
a naptárjavítás kérdésében, tudatában annak, hogy ez ál
talános, az egész keresztény világot érdeklő kérdés.
Muzeum Konstantego Swidzinskiego. Warszawa. Janicki id. műve 141—2. l.
Serenissima et Sacra Regia Maiestas, domine et domine cle¬
mentissime. Cum summa ac ea, quam debemus observantia ora¬
tionum nostrarum atque omnium obsequiorum promptitudinem
S. R. Mti Vestrae imprimis offerimus.
Cum nihil sit, quod aeque velimus, Serenissime Rex, quam ut
nostris, quae hie profitemur, litterarum studiis, omnium animos
ad amorem nostrum alliciamus, fieri non potuit, quin eiusmodi
Opportunitatem nobis offerri vehementer gauderemus, qua non
solum S. R. Mti Vestrae, sed etiam universo orbi christiano nostras
disciplinas probare possimus. Ita enim et studiorum nostrorum
fructus, ab illis, quibits maxime debetur, percipi, et opinio, quae
de nobis ad exteros usque permanavit, commode confirmari posse
videbitur. Quae quidem causae, quamvis eum difficilem omnino
laborem, quem in restituendo calendario S. R. Maiestas V re nobis
imposuit, satis commendatum reddiderunt, tarnen haec maxima
4
Janozki: Nachricht raren polnischer Büchern I. része 88. l. és III. része
14. l. Bár nem idézte, ez adatait Reszka 1582 szeptember 1-én írt római leveléből
vette.
1578 máj. 14 544—545. irat 101
visa est, quod eo laboris genere, non tam nostrae dignitatis, totius¬
que imperii S. R. Mtis V rae splendorem illustrari, quam communem
omnium utilitatem contineri animadvertimus; cuius amplificandae
cum nullam occasionem relinquere debeamus, equidem id etiam
onus ad ceitam rationem revocandi temporsi, longe iam aberrantis
libenter nobis imponi patimur, eique illos praeesse voluimus,
quorum iudicio similia et maiora etiam subiicere non veremur.
Duce itaque Deo Optimo Maximo, cuius ope, magis quam nostris
institutis corruptissimo hoc seculo, nostra floret adhuc litteraria
respublica, opus hoc primo quoque tempore perficiendum cura¬
bimus, et quantum ingenio, arte, industria, experientia poterimus,
contendemus, ut non solum S. R. Maiestas V ra hoc domesticae tes¬
timonio delectari aliquando possit, sed ne Summi Pontificis Sanc¬
titas una cum caeteris in partem sollicitudinis vocatis, quicquam
sibi de nostris frustra promisisse intelligat. Interim nos S. R. Mtis
V. gratiae humiliter commendamus, Deo semper supplices ut S. R.
Mtem Vram ad sui nominis laudem, totiusque Reipublicae Polonae
gloriam et Academiae utilitatem quam diutissime servet incolumem.
Cracoviae ex Academia Sacrae R. Mtis Vestrae, die. .. anno Domini
MDLXXVIII.
Sacrae et Sermae Mtis Vestrae subditi fidelissimi
Rector, Doctores, Magistri omnium facultatum
Universitatis Cracoviensis
545.
Roma, 1578 május 14.
P. Szántó István Báthory István királynak.
Miután hónapok óta nem látta levelét s nem hállott felőle,
aggodalma támadt, hogy az erdélyi jezsuiták ügye erről az évről
is lemarad. Követének érkezte azonban megnyugtatta s mivel érte
sítése szerint immár útban van a vallásügy érdekében érkező
követe is, a király küldetését Jozafát királyéval kell összehasonlí
tania, aki mindenfelé papokat és levitákat küldött szét: hirdetni
az Isten törvényeit. Példáját követte Ezechiás és Józsaiás, aki
a templomokat kisepertette, utánok most pedig így tesz István
király is; hiszen midőn Erdély kormányzását átvette, első dolgá
nak tekintette a vallástisztaság visszaállítását. További bibliai pél
dákat hozva fel, kitartásra inti az eretnekek elleni küzdelmében.
Egyben köszöni a jezsuita rend iránti szeretetét és jóságát, kérve
Istent, hogy tartsa meg ezirányú ügybuzgóságát és támogassa nagy
célja elérésében. A Vatikáni könyvtárban, annak tudós őre, Sirleto
102 545. irat 1578 máj. 14
Vilmos bíboros szorgalmasan dolgoztat a királynak, igyekezvén
minden magyar és lengyet vonatkozású régi oklevelet felkutatni és
számára lemásoltatni.
Bibl. Vat. Roma. Vat. Lat. 6205. Celes jezsuita budapesti másolatgyüjte¬
ménye II. köt. 294—301. l.
Serenissime et Invictissime Rex, Pax Christi. Cum tacitus
mecum admirarer et moerens saepe in animo meo revolverem, Rex
Serenissime, quid causae esset, quod pluribus iam mensibus nec
nuntium, nec litteras, nec novi quidquam ex Polonia de Ser ma
Mte Tua acceperimus dubitaremque vehementer atque metuerem,
ne etiam hoc anno res Transylvanicae impendirentur, aut in aliud
longius tempus reiicerentur: En repente et peropportune Dominus
Paulus Zaieczkowsky, 1 orator Ser mae Mtis Tuae foecundissimus
superveniens, omnem nobis admirationem sustulit, sollicitudine
animum liberavit, moerorem in gaudium, timorem vero in certam
exspectationem commutavit. Intellexi enim partim ex sermone
eius familiari, partim ex litteris, quas Serma Maiestas Tua per eum
ad me dedit,2 Legatum Mtis Tuae Serenissimae (cui tota cura
negotii nostri commissa est) iam in itinere esse et propediem affu¬
turum. Vere bonus et Sanctus Dominus, qui reliquias gentis nostrae
in Transylvania collectas. et a Turcica quidem rabie illaesas
conservatas, fraude tarnen haereticorum et astutia diaboli circum¬
ventas perire in variis et gravissimis erroribus non est passus, sed
oculis misericordiae suae eas respiciens, immisit in cor pruden¬
tissimi et sapientissimi Regis, ut de congregatione et revocatione
ovium dissipatarum sedulo cogitaret: viros Catholicos, qui alicuius
essent pieiatis et eruditionis, diligenti cura magnoque labore hinc
inde conquerendos atque in Transylvaniam amandandos curaret. 3
Sic olim legimus fecisse Iosaphat, Regem Iuda pientissimum;
qui, ut primum in solio Regali se vidit constitutum, misit confestim
Sacerdotes et Levitas, qui per universas urbes legem Dei populo
annunciarent ab errore homines revocarent, verum Dei cultum
veramque antiquorum Patrum religionem omnibus persuaderent,
servandamque praedicarent. Itaque (ut Scriptura Sacra ait) factus
est senior Domini super omnia regna terrarum, quae erant per
girum Iuda, nec audiebant bellare contra Iosaphat. Sic Ezechias,
Dei amantissimus Rex, anno et mense primo regni sui aperuit
valvas domus Domini et instauravit eas, adduxitque Sacerdotes
1
Lengyelesen írt neve: Zajaczkowski, latinosan Leporinus, miként néha
a levelekben előfordul.
2
Ismeretlen, nem maradt reánk vagy lappang.
3
Érti Bekes Gáspár leveretését, majd utána királlyá választását.
1578 máj. 14 545. irat 103
atque Levitas, et congregavit eos in piateam orientalem, dixitque
ad eos: Audite me Levitae et sanctificamini, mundate domum Do-
mini Dei, Patrum nostrorum et auferre omnem immunditiam de
Sanctuario. Peccaverunt Patres nostri et fecerunt malum in con¬
spectu Domini Dei nostri, et praebuerunt ei dorsum, clauserunt
ostia, quae erant in porticu et extinxerunt lucernas incensumque
adoleverunt, et holoxausta non obtulerunt in Sanctuario Deo Israel.
Concitatus est itaque furor Domini super Iudam et Ierusalem,
tradiditque eos in commotionem et in interitum, et in Sibillum, sicut
ipsi cernitis oculis vestris. En corruerunt Patres nostri gladiis, filii
nostri et filiae nostrae et coniuges captivatae ductae sunt propter
hoc scelus. Haec ubi Rex ad Sacerdotes perorasset, misit eos ad
emundanda templa ab immunditiis idolorum et ad docendum
Legem Domini, et ad congregandum populum, ut servirent et
celebrarent Phase Domino. Sic Iosias quoque Rex religiosissimus,
mox ut coepit regnare, lucos et simulacra comminuit, misit Sacer-
dotes, qui expugnarent et instaurarent templum Domini, Librum
Legis in templo Dei inventum, coram se recitari iussit, audiensque
verba Legis scidit vestimenta sua, dimisitque Sacerdotes dicens:
Ite et orate Dominum pro me et pro reliquiis Israel super universis
sermonibus Libri istius, qui repertus est, magnus enim furor Do-
mini stillavit super nos, eo quod non custodierunt Patres nostri
verba Domini, ut facerent omnia, quae scripta sunt in volumine isto.
Deinde ipse quoque Rex congregans populum legit coram eo verba
Legis et stans in tribunali suo, percussit foedus coram Domino, ut
ambularet post eum et custodiret praecepta et testimonia, et
iustificationes eius in toto corde suo, et in tota anima sua; faceret¬
que, quae scripta sunt in volumine illo, quod legerat. Adiuravit
quoque super hoc omnes, qui reperti fuerunt in Ierusalem et
Beniamin, et fecerunt habitatores Ierusalem iuxta pactum Domini
Patrum suorum. Abstulit ergo Iosias cunctas abominationes de
universis regionibus filiorum Israel et fecit omnes, qui residui
erant in Israel servire Domino Deo suo, cunctis diebus vitae eius.
Sic et caeteri novi et veteris Testamenti Reges, qui Dei nutu ad
regni gubernacula fuerunt provecti, zelo Divino accensi, ut pri¬
mum limites sui imperii attigerunt, primam cogitationem, primam¬
que curam de cultu Dei restituendo et propagando habendam esse
censuerunt, quorum pietatem praepotens Deus felici rerum omnium
successu abunde remuneravit. Laborabant fideles famuli Dei pro
honore et gloria Dei, et Deus cogitabat de illoruni protectione et
exaltatione. Contra vero impiorum et haereticorum Regum atque
Imperatorum primum studium fuit perfidiam suam propagare et
104 545. irat 1578 máj. 14
nostram religionem opprimere, sed inutilis fuit omnis eorum cona¬
tus. Ipsi enim, ut fumus evanuerunt in cogitationibus suis, veritas
autem Domini mansit et manebit in aeternum. Verum quid pe¬
regrinis opus exemplis, cum iam olim Serma Maiestas Tua in se
ipso Regis prudentissimi et perfecti typum egregie expresserit?
Nonne cum Transylvaniae gubernacula Tua Maiestas suscepisset,
primum omnium de religionis restitutione et templorum expurga¬
tione et restauratione coepit cogitare. Quod quam gratum Deo
fuerit, coniicere potest Tua Maiestas ex duplici victoria, quam
brevissimo tempore de rebelii subdito suo habuit, et ex sceptro
Regali, ad quod praepotens Deus paulo post exaltavit. Erat tunc
iucundum spectaculum in Transylvania, in quo castra et urbes
erant theatri, spectatores Deus et Angeli, actores Princeps ipse et
seditiosi cives. Princeps totus erat in eo positus, ut antiquam re-
ligionem exulantem revocaret in regnum et ecclesiis suos census
restitueret, inique ab Evangelicis novis alienatos et occupatos.
Displicuit hoc Principi tenebrarum, qui est Rex super omnes filios
superbiae, excitavit seditiones, inflammavit animas perditorum
hominum contra pium Principem, promisit dignitates, honores,
libertatem, opes, praedamque plurimam. Currunt confestim ad
arma coeca vanae gloriae mancipia. inflantur fumo ambitionis
sive tantum laudis cupidi. Dei praeceptorum obliviscuntur, struunt
innocenti insidias, inhiant ad caedes fratrum suorum, quorum
haereditates et possessiones iam dudum spe devoraverant, dignita¬
tes omnes animo et voluntate inter se distribuerant. Talia impii
cogitabant et latere se existimabant; sed Deus ex alte intuebatur
et subsanabat eos, quoniam contuebatur repentinum illis super-
venire interitum. Capti sunt igitur astuti in astutia sua, iniquitas
impiorum in capita ipsorum descendit, inciderunt in foveam, quam
iusto paraverant, suspensi sunt cum Aman superbo in eodem pati¬
bulo, quod innocenti Mardochaeo erexerant; dissipatum est con-
silium Acitophel. Cum ambitioso Absolon (qui sollicitabat ad de¬
fectionem corda virorum) suspensi in ramis arborum inter coelum
et terram pependerunt. Separati sunt improbi cives, patriaeque
funesti eversores a bonis civibus; eiecti sunt turbatores pacis et
pax optata bonis reddita est. Extincta denique est perniciosa lues,
quae interiora corporis depascebatur et interitum toti corpori mi¬
nabatur.
Tales habet exitus insana cupiditas regnandi, bos producit
fructus improba coniuratio. Habes ergo Rex Serenissime in te ipso
quem admireris, quem imiteris et cui te conformare debeas. Te
ipsum igitur tibi proponito, antiquo tui ipsius exemplo. Perge vi-
1579 máj. 14 545. irat 105
riliter ut coepisti in tuenda et propaganda fide orthodoxa. Oppone
te for titer haereticis omnibus, ministris Sathanae et praecursori¬
bus Anti Christi, nec quidquam illis unquam concedas, quod ali¬
quod modo fidei Catholicae adversatur. Nihil eos metuas, etiamsi
cum tota legione Tartarea contra Te conspirarent. Canes enim sunt
foetidi alligati, tenentur a potentissimo Olympi moderatore, nec
nocere possunt, nisi quibus, quando et quantum ille permiserit.
Idem hic adest Christus spectator operam tuorum, qui fuerat in
Transylvania, idem protector, gubernator et adiutor, et capillus
de capite tuo sine permissu eius non peribit. Idem ipse semper tibi
assisiit, optimus conscientiae tuae testis et fidelis omnium laborum
tuorum remunerator. Ipse est primus et novissimus, qui Apocalypsi
hortatur ad fortiter agendum et victoribus promittit coronam vitae,
regnum aeternum, manna absconditum, calculum candidum et in
calculo nomen novum, quod nemo novit, nisi qui accipit. Ipse deni-
que est, qui potestatem iudicandi et regendi omnes gentes, quam
accepit a Patre communicaturum se cum electis suis pollicetur.
Qui vicerit, inquit, et custodierit opera mea usque ad finem, dabo
i l l i potestatem super gentes et reget eas in virga ferrea, et tam¬
quam vas figuli confringentur, sicut et ego accepi a Patre meo.
Sed quid ego per Deum immortalem ago? Quorsum me affectus
transportavit? Fateor, Rex Serenissime, cum Dei tantum optimi
maximi erga nostram gentem inauditam bonitatem et misericor¬
diam paucis celebrare et Tuae Ser mae Mti pro sua erga me, nostrum¬
que ordinem incredibili amore et benevolentia gratias agere insti¬
tuissem. Interea dum suavissimos cum Serma Mte Tua misceo ser¬
mones, nescio quomodo me in Sermae Mtis Tuae res gestas incidissem,
quas dum confero cum aliorum pientissimorum Regum praeclaris
gestis, longius etiam quam putaveram, orationem meam a propo¬
sito suo aberrasse, Quamobrem ne patientissimas Sermae Mtis Tuae
aures prolixiori oratione offendam hic finem scribendi facio. Pre¬
cor Christum optimum maximum, ut qui sanctum istud deside¬
rium extirpandae haereseos et restituendae atque propagandae
fidei Catholicae in animo Ser mae Mtis Tuae excitare voluit, ipse
quoque pro sua bonitate hoc pium propositum, hanc Deo gratam
voluntatem, hunc sincerum erga res Dominarum affectum, hanc
religiosam mentem, hunc denique ardentissimum veritatis et ho-
noris Dei zelum in Serma M te Tua perpetuo confirmare, conservare,
provehere, augere et perficere dignetur. Et quia placuit suae im¬
mensae pietati Tuam Sermam Mtem ad summi honoris apicem pro-
vehere, oro, precor et obtestor, ut vires ad tanta regni onera sus¬
tinenda Tuae Ser mae Mti sufficientes concedat, ut tantam donet
106 545. irat 1578 máj. 14
potestatem, quantam ad reprimendos et profligandos hostes Chris-
tiani nominis satis esse videbitur. Et sapientiam, prudentiam, cle-
mentiam et iustitiam tantam tribuat, quanta necessaria est ad
bonam vastissimi regni tui gubernationem, ad perspiciendum et
superandum callidi daemonis iasidias occultas et ad cognoscendas
atque vitandas impiorum haereticorum fraudes, ut post remotam
copiosam gratiam largiatur, qua et propriae saluti prospicere et tot
diversas nationes tuae potestati subiectas linguis, moribus et reli¬
gione plurimum inter se dissidentes quiete et prudenter regere, Deo
reconciliare et in una Sancta Catbolica et Apostolica fide unire
aliquando possis universos, ac tandem ad illum supremum et
beatum regnum, in quo sine cura et molestia imperatur, sine re¬
pugnantia obtemperatur, et sine tumultu aut perturbatione in
summa voluptate et tranquillitate reguntur, feliciter cum multis
aliis valeas pervenire, quod faxit semper potens et beata Trinitas.
Amen.
Ill mus Cardinalis Sirletus non cessat de Serma Mte Tua, de tota
Ungaria et Polonia insigniter bene mereri. Iubet enim in gratiam
Tuae Sermae Mtis omnia veterum Pontificum regesta, ante quad¬
ringentes aut 500 annos manu scripta er in Vaticana Bibliotheca
recondita diligentissime evolvi, et ex epistolis Regum Hungariae
atque Poloniae ad Pontifices Romanos datis, et e Pontificum litte-
ris ad eosdem Reges missis curat diligenter notari et colligi, quae¬
cunque ad contexendas historias Hungaricas et Polonicas utilia
fore existimantur; in quibus perlegendis et excerpendis duo viri
inclyti, Dominus Fridericus et Dominus Marinus, Ill mi Cardinalis
Sirleti consanguinei et Vaticanae Bibliothecae praefeeti molestissi¬
mum et prope dixerim intolerabilem exantlant laborem; qui tarnen
perexiguus illis videtur propter amoris magnitudinem, quo erga
Sermam Mtem afficiuntur. Quare non alienum ab officio meo putavi,
si diligentem eorum operam et praeclarum erga Sermam Mtem Tuam
studium paucis hic attingere eosque unice Sermae Mti Tuae com¬
mendarem. Nos in horas singulas Sermac Mtis Tuae Legatum ex¬
spectamus, qui ubi venerit, inteliigemus plenius ex illo Sermae Mtis
Tuae voluntatem eique maturabimus primo quoque tempore satis-
facere.3 Opto Sermam Tuam Mtem bene vaiere. Datae Romae. Anno
a Virginis partu 1578 pridie Idus Maii.
Ser mae Mtis Tuae addictissimus et obstrictissimus
Stephanus Arator Pannonius S. I.
3
Ez a fejezet, meg a levél utolsó bekezdése kiadva (nem a legpontosab-
ban) Boratynski: Caligarii nuntii epistolae 10—12. l.
1578 jún. 3 546. irat 107
546.
Roma, 1578 június 3.
Figyelmébe ajánlja nemes Baythi Mátyás veterán katonát, aki
most szabadulván hosszas török fogságából, hadában kíván szol
gálni. Vallásos katolikus ember, hogy pedig milyen vitéz, mutatja
az, hogy útjában tíz német lator rabló támadta meg s miután egyet
közülök súlyosan megsebesített a többi elszaladt előle.
Bibl. Vat. Roma. Vat. Lat. 6205. Celes más. II. köt. 325—6. l.
Serenissime atque Invictissime Rex. Pax Christi.
Annis proxime elapsis capti fuerunt in finibus Hungariae
aliquot Hungari militares viri, qui post diuturnam captivitatem
et carceris macerationem tormentis variis subiecti, evulsionem
dentium tamdiu vexati sunt, donec pro sua liberatione certam
pecuniae summam promitterent, quam ut solvere possint ad
Christianorum auxilia sibi confugiendum esse putaverunt. Per¬
agrata igitur Germania, Hungaria et Gallia Romam tandem ad
Summum Pontificem pervenerunt, a quo benigne et paterne sus¬
cepti, pecunia et litteris commendatitiis liberaliter sunt adiuti,
caeteris autem in patriam hinc redire cupientibus, praecipuus
eorum, nomine Matthias Baythi natione Ungarus, genere nobilis,
professione veteranus miles, fide et religione sincerus Catholicus,
soluto pretio redemptionis et pertaesus fines Ungariae (ubi a pueri¬
tia fere sub Imperatore fidelissime et strenuissime militavit)
desideransque deinceps sub umbra et protectione Tuae Sacr mae
Mtis quietiorem ducere vitam, rogavit me, ut se Tuae S. Mti offi¬
ciose commendarem. Commendo igitur virum hunc nobilissimum
Tuae S. Mti ea, qua possum diligentia, et rogo, ut in eo honore
et officio eum constituat, quo maxime dignus videbitur. Est enim
homo maturi iudicii, magnae experientiae, bonae conscientiae,
vitae integerrimae et Catholicus non solum sincerus, verum
etiam pius, qui ut spero, erit ornamento aulae Tuae S. Mtis et
exemplo suo multos commilitones milites suos ab haeresi ad
saniorem mentem revocabit. Iam vero quanta sit in eo peritia
rei militaris ex eo facile Tua S. Maiestas coniectare poterit, quod
cum hoc anno per Germaniam transiret, et decern latrunculi Ger
mani ex insidiis eum adorti fuissent, adeo viriliter se contra eos
defendit, ut unum eorum graviter vulneraret, reliquos vero omnes
in fugam converteret, ipse autem a nullo eorum laedi in corpore
potuerit, sed in pallio solo, quo erat indutus vestigia pugnae et
indicia insignis militis apparuerint, in quo et nos fissuras non
108 546—548. irat 1578 jún. 8
p a u c a s t a m q u a m v u l n e r a inflicta oculis nostris conspeximus,
Q u a r e n o n u t a r p l u r i b u s v e r b i s in c o m m e n d a n d o v i r o Nobilis¬
simo, q u o d n i h i l d u b i t e m e u m p e r se T u a e S. M t i n o n solum
g r a t u m et utilem, v e r u m etiam necessarium futurum. O p t o Ser m a m
M t e m T u a m r e c t e v a i e r e . D a t a e R o m a e , 3. l u n i i 1578.
Legi Hosio 1 h a n c epistolam et s e q u e n t e m , et ipse m i h i suas
a d R e g e m litteras, in q u i b u s dissuadet Regi, u t B l a n d r a t a m et
fratrem eius iuridicos haereticos amoveat a se et a Transylvania.
T u a e Sacr m a e M tis addictissimus
Megjegyzés. Baythi Mátyás Lengyelországba a fenti levéllel Tho
mas Dalmata nevű ifjú kíséretében indult el, aki három évet töltvén
Rómában, felszólítására olasz tolmácsul csatlakozott hozzá, miután
magyaron kívül a dalmát nyelvet (azaz a dalmáciai horvát tájszólást)
is ismerte. Ezt kiválóságáért Szántó egyidejűleg külön levélben ajánlta
István király figyelmébe, minthogy késznek ajánlkozott akár katonai
szolgálatra is; míg egy másik levélben honfitársának, az ugyancsak
dalmát származású Fabio Györgynek is ajánlta. Ez a király gyóntatója
volt. (Ugyanott.)
547.
Istanbul, 1578 június 8.
Mehmet vezérpasa Báthory István k i r á l y n a k .
Staatsarchiv. Wien. Turcica. Kiadtam a Documente II. köt. 146—7. l.
H í r é t vevén, hogy a j á n d é k o t fogadott el a t a t á r hántól, t a n á
csolja, adja neki vissza, k ü l ö n b e n nem fogja többé a szultánnál
támogatni.
548.
Lwów, 1578 június 12.
Báthory István k i r á l y I I I . M u r á d szultánnak.
Válasz. A tatárok túlkapásaival szemben kéri intézkedjék
megfékezésük dolgában.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente Hl/1 p. 19.
Az A c h m e d chiaus által hozott levélre megnyugtatja, hogy
m a g a is intette a p r e k o p i t a t á r o k hánját barátságra, sőt cum in
r e g n u m hoc ex Transsilvania veniremus még útközben követet
küldtünk a d p a t r e m eius; de midőn minket in extremis regni
nostri finibus versus G e r m a n i a m esse cognovisset, birodalmunkba
1
Hosius Szaniszló lengyel származású vármiai püspök, jeles egyházi író
és bíboros, akit a pápa nagypenitenciáriussá nevezvén ki, Rómába költözött
s annak közelében hunyt el 1579 augusztus 15-én, 75 éves korában; lelkes híve
István királynak, mindjárt uralkodásának eleje óta.
1578 jún. 28 548—551. irat 109
tört és számtalan falut égetett fel, rabolva és pusztítva emberei
vel. Szövetségének biztosítása érdekében még 25/m tallér aján
dékot is a j á n l t u n k fel neki, de Devlet C h e r a y h a l á l a u t á n , fia
Mehmet C h e r a y k ö v e t ü n k e t fogságba vetette és t o v á b b r a is ellen
séges indulatot tanusít. K é r j ü k tehát intse jobb belátásra, m i u t á n
békét k í v á n u n k ; hisz pacem praeterea cum Moldavia vicinitatem
h a b u i m u s s ennek érdekében léptünk fel szigorúan békebontó
vajdáival szemben is.
Megjegyzés. A levél utolsó mondata István király Podkova vajda
elleni szigorú eljárására vonatkozik. Ez avval ért véget, hogy ép ez
időben (1578 június 16-án) Ilyvó főterén lefejezték. Bajtársai ugyan
mindent elkövettek könyörgéseikkel, hogy a király megbocsásson a
kiváló katonának, de — miként Laureo nuncius megjegyezte — a
csaus jelenléte többet nyomott a latban s a kortársak bizony rossz
néven vették a királytól, hogy engedett a szultán követelésének.
1
Laureo nuncius 1578 június 19-i és Caligari nuncius már fentebb idé
zett június 28-i jelentése alapján.
549.
Lwów, 1578 június 28.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y I I I . M u r á d szultánnak.
Értesíti, hogy miután birodalma szélén q u e n d a m latronem,
qui se P e t r u m filium A l e x a n d r i palatini Valachiae mondván, za
vargásokat idézett elő s azok megfékezésére hadakat küldött el
lene, kéri, ne magyarázza ezt félre.
550.
Iaşi, 1578 július 12.
Sánta Péter vajda B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Bibl. Nat. Paris. Iorga: Acte şi fragmente I p. 27.
Megértvén Andreas T a r a n o w s k y által tolmácsolt üzenetét,
köszöni j ó i n d u l a t á t és hűségéről biztosítja.
551.
Kraków, 1578 július 13.
Possevino Antal jezsuita a t y a Báthory I s t v á n k i r á l y n a k .
Arch. Vat. Roma. Caligarii Epistolae p. 31—33.
Ajánlja a I I I . János svéd k i r á l l y a l f e n n t a r t a n d ó b a r á t s á g
ápolását, amiről vele ottlétekor t a v a l y sokat t á r g y a l t s erről
a p á p á n a k is beszámolt.
Megjegyzés. István királynak ez volt első érintkezése a tanult
jezsuita atyával, akinek később annyi szolgálatát vette igénybe az
110 551—554 irat 1578 júl. 18
oroszokkal való békekötése s az erdélyi vallási viszonyok körüli fára
dozásában. Báthory igen nagyrabecsülte klasszikus míveltségeért s róla
mindig a legnagyobb elismerés hangján emlékezett leveleiben meg a
nunciusokkal való társalgásában,
552.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente XI p. 619—620.
Emberét küldvén in Muschoviam propter pelles et alias nobis
necessarias res, miután az visszatérőben meghalt s a vásárolt áruk-
országban maradtak, kéri küldje azokat in Moldaviae fines, ahol
majd átvéteti őket.
553.
Lwów, 1578 július 28.
Báthory István király Provana Prosper bendzini kapitánynak.
Miután Brutus János Mihály évjáradékát a krakkói sóhiva¬
talba tette át, legyen gondja, hogy azt neki mindig pontosan ki
utalják.
Inst. Ossolinski. Lwów. Ms. 180 p. 193. Hiv. más.
Stephanus Rex etc. Significamus nostris hisce liter-is universis
et singulis, quorum interest. Dederamus antea nobili et eximio
viro Ioanni Michaeli Bruto „Historiae Hungaricae“ scriptori nostro
literas nostras, quibus ipsi stipendium annuum ex thesauro regni
singulis annis percipiendum assignavimus. Ad cuius supplicatio¬
nem nobis ea in re factam, faciendum nobis esse existimavimus,
ut propter commodiorem, facilioremque pecuniae perceptionem,
illud ex thesauro in zuppas nostras, salinasque Cracovienses ipsi
transferamus, quemadmodum quidem Praesentibus literis nostris
rendeljük, hogy neki azt pontosan propriis quietationis literis el
lenében kiutaljátok; etc. Datum Leopoli, die vigesima octava
mensis Iulii anno Domini Millesimo quingentesimo septuagesimo
octavo. Regni vero nostri anno tertio.
554.
Lwów, 1578 július 28.
Báthory István király Mehemed pasának, a portára.
Bibl. Nat. Paris. Iorga: Acte şi fragmente I. p. 28—29.
Értesülvén azokról a mozgalmakról, amelyek birodalmunk
e keleti határait Moldva felől fenyegetik egy magát vajdafinak
kiadó részéről, seregünket küldtük Péter moldvai vajdához, hogy
együttesen megbüntessék.
1578 aug. 12 555—557. irat 111
555.
Istanbul, 1578 augusztus 12.
I I I . M u r á d szultán Báthory I s t v á n k i r á l y n a k .
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente XI p. 622—4.
Válasz. Értesülvén T a r t a r o r u m H a n Mehemet G i r a y országába
való beütéséről, emberét küldte hozzá, a b é k e f e n n t a r t á s a érdeké
ben; etc.
556.
Mehmet p a s a vezér B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente III/l p. 27—8.
H í r é t vevén, hogy Kozakos Polonicos u n u m q u e n d a m latro¬
nem P e t r u m „Mortui A l e x a n d r i v a y v o d a e filius s u m “ dicentem
vajdájokul választották és 8000 főnyi sereggel Moldvába törtek,
hogy elűzzék valódi k o r m á n y z ó j á t , P é t e r vajdát, k é r i büntesse
meg azokat a rendbontó h a d a k a t és hamis u r u k a t .
557.
Lwów, 1578 augusztus 31.
B á t h o r y István k i r á l y Lubló város t a n á c s á n a k .
Biztosítja, hogy megmaradhat a Szepesi prépostságnak bérbe
adott dézsmák szedésében s abban őket Macieiowski János kapi
tány nem fogja háborgatni.
Schmauk: Suppl. Analecta terrae Scepusiensis 461—3. l.
A k i r á l y végzésében az volt d ö n t ő : u t ipsi o p p i d a n i Lublyo¬
vienses a b antiquis temporibus in usu et perceptione e a r u n d e m
d e c i m a r u m i u x t a contractum s u u m cum praepositis Scepusiensi¬
bus semper h a b i t u m fuerint; etc.
Megjegyzés. Ez az igazságos végzés a Bornemisza Gergely váradi
püspök, szepesi prépostnak 1 a dézsmaszedés miatt Lubló város tanácsá
val keletkezett ellentéte következtében támadt peres ügyet fejezte be
szerencsésen, amely döntés végett egész a király elé jutott. A város
három követét küldte Báthoryhoz, amint hírét vette, hogy az közelében,
llyvó városában tartózkodik; míg Macieiowski kapitányi egy lengyel
familiárisa képviselte, felszerelve a prépost június 2-i levelével s a
prépostság provizorainak három nyugtájával.
1
A magyar király által kinevezett váradi püspök Szepesváralján tartotta
székhelyét ezidőben, nem Váradon, amely az erdélyi fejedelemséghez tartozott,
ahol a katolikusoknak 1556 óta püspökük nem volt.
112 558—561. irat 1578 aug. 31
558.
Újabb értesítést vevén arról, hogy a lengyelországi k o z á k o k
Moldvába törtek, kérjük ut latrones communem tranquillitatem
t u r b a n t e s non negligat, sed severissime p u n i e t et diligentissime
curet, u t contra foedus et p a c e m sanctissimam nihil a g a t u r e t
committatur in istis negotiis.
559.
Lwów, 1578 szeptember 1.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y I I I . M u r á d szultánnak.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente III/l p. 30—32.
Válasz. Készséggel megtesz mindent a h a t á r o k o n b e c s a p ó
emberek megfékezésére, sőt a legközelebbi országgyűlésen vég
zést fog hozatni ellenük: ut omnes subditi nostri, si q u i eas excur¬
siones facere auderent, p r o exulibus perpetuis ac morte d a m n a t i s
haberentur.
560.
Lwów, 1578 szeptember 12.
Báthory I s t v á n k i r á l y I I I . M u r á d szultánnak,
Válasz. Biztosítom, hogy mindent elkövetek a Moldvába betört
doni k o z á k o k megfékezésére és már is misimus campiductorem
nostrum cum p a r t e equitatus Polonici et Bekesium cum p e d i t a t u
nostro aulico a d eos opprimendos, mire azok a tolvajok rögtön
eloszlottak.
Megjegyzés. Erről a dologról egyidejűleg két külön levélben tájé
koztatta bővebben Mehemed pasát is. 1 Bekes egyébként augusztus ele
jén indult 200 lovassal meg valami 600 hajdúval Ilyvóból a moldvai
vajda megsegítésére; sőt híre járt, hogy helyébe a király őt akarná a
vajdai székbe ültetni, ámbár ennek sok akadálya volt.2
1
Ugyanott, a 37—39. lapon.
2
Két krakkói olasz hír (1578 augusztus 6-áról és 15-ről) a nuncius
köréből; Filitti id. m. II. füzete 25. l.
561.
[Gyulafehérvár,] 1578 október 10.
Névtelen könyörgő Báthory I s t v á n k i r á l y n a k .
Zavaros fogalmazású elmélkedés a király jóságáról, igaz taní
tásáról, gyakorta való írásáról és beszédei hatásáról; a végén alá-
1578 okt. 10 561. irat 113
zatos könyörgés, hogy támogassa őt a Bánffyakkal szemben fenn
álló követelésük ügyében.
Sombory levéltár. Budapest. Megfakult sűrű írású fogalmazvány, melyet
a névtelen író a Lengyelországba visszatérő Gyulai Pállal küldött be István
királynak.
Fidelium seruiciorum meorum in gratiam V rae S. Mtis perpe
tuam ac humillimam subiectionem.
Az Mindenhato Keg(i)elmes vr Isten lathom keonyeorgeswn¬
ket meg halgattya felseged: feleol, mertt nem Zewnyk meg ew
Zenttfelsege Meg Mwtattnj Minden keg(i)elmesseget felsegedhez.
Mjkor ew Zentt Istensege illien Nag(isa)gos dolgokat Chelekedet
felseged: altal, tebyt hogj hattra haggjam ez igen Meg Nyomoro
dott Romlott Nemzetett felseged: feyedelemsegeteol fogwa Melj
Nagj chendessegben meg tartotta es tartya, kytt hogj ew Zentt
fel(ae)ge Meg Neh Zewntessen es vonnjon, - - - d fel(se)gedet, bo-
dogh hozzw elettel egessegel, minden lelkj testj Jokal es Igazgatt¬
wan vezerelwen lelki testi Allapatban Meg Aldwan eoregbjchen,
Eyel Nappal keonyergeok, Mertt Jol Ismerem hogj Reyank valo
gondwiselese, keg(el)messege felsegednek Semyben Meg Nem
Zewntt, mind prae - - - mind generaliter nagytwl fogwa kjchjnyg
feyenkent Mjnd az kjknek occasio adatyk fel(sege)det Zemelj
Zerent Meg keresny, Mjnd k y k itt wagjwnkys fel(se¬
ge)d Nagy keg(iel)mesen amplectalya excipialya, es Meg Irto¬
gattya ex Regia liberalitate Regy dychiretes feyedelmeknek zo¬
kasok es termezetek zerent largiciokal kegies Zawaywal Jntesywel
tanytasywal es gjakorta valo Jrasywal bjzon Nagy sokzor Jwtnak
Ezembe Ennekemys az fel(sege)d: keg(iel)mes Bezedj, feokeppen
fogwastan ínykor fel(se)ged monda hogj Nem vezen Eoreok
Bwchwt Jlljen Zegen Niomorwltt kewsseb Zolgayatol, Mert Meeg
Sokzor Meg Akar lattnj fel(se)ged: de az Isten Nem atta eddygh
az occasiott Benne Melyet igen Nagy Zywem Zerént warnék, kj
Isten vthan chak fel(se)gedteol lehet, mert Nekem elegsegem Sem
modom Imar Jol lathom Njnchen, Jollehet keg(el)mes Vram Nyo¬
morwsagat Bantasth egjebet es Nagjwbat tellies Elmem zerent
hatra hagywan magam feleol Mjndenekett, Nem latok Mjntt az
keozeonseges vezedelemteol valo félelem, hogj Az en ke(giel)mes
Vramat ew Nagysagat: (twdom Erthj fel(se)ged): melj gyakorta
valo nehez Betegsegben tartya (kjtt Az Mindenhato Vr Isten hogj
Eltetne Joh Egésségben vsque ad annos Nestorios) ew Zent felsege
twggja azt kywannam,) Noha lathom az Bewnertt valo fenyege¬
tes eleol Az Istennek Sok Ostorytt Raytwnk Mert valoba ki zette
ez Nemzett keozzeol Mynd az feo Nepet az Veneket Tanachokatt,
114 561—562. irat 1578 nov. 1
ereosseket hadakozokatt etc. Seott feoldewnketjs Meddeowe teotte
Minden termeiben (untalan sok zokatlan zapor esseoket Aar
vjzeket pochjakat fergeket az gabonakra, mjndenben valo fogiat¬
kozasokat es Nyomorwsagokat Bochatot reank kikben
effectusy Meg tetchenek. Njlwan rajtwnk Es, Mind ezeknel
Nagiwb az ky ezeket Nemzette Minden istentelensege karomlasa
tewelgeo Bottrankozasa Mjnden fele vndok Bewneok zabadon el
arattak keoztwnk kikertt Rettegek es félek (az mjntt ez feele
Sok Signa praecedentia Istennek ereos haraghjabol valo fenye¬
getesi zerent Mwtattjak) hogj Imar Majd Majd kesedelemmelkeol
el Bwryt es el teoreol Mjnket ew Zentt Istensege, kytt - - - Meg
Ideyen reank gondott Vyselnj, twdhattnank Erteny Jeowendeo
Eleottwnk Jaro es Meg Maradaswnk feleol, Mert Noha Nem
tekjntewnk, sem tekjnthet Senkj egjebre az fe(lse)ged: Nemzeti
ségénél, de Joh volna az en keg(iel)mes: Vram eleteben az feleol
twdosoknak Ertelmeseknek, keoteleseknek es ereosseknek Bew¬
newnk myatt Zegeni kyral fya Eleteben Neh tekjntene Senki Akor
diuersumra, Mert ecczerj dissensionk vtolso vezedelmet hozna
reank, hogy penygh fels(ege)det: Mjltattlan voltomra ez feleyek¬
kel Banthom, aad Zabadsagott reja az fel(se)ged: Nagj keg(iel)¬
messege es az Jelen valo Njomorwsagnak es keowettkezheteo
vezedelemnek tekjntetj. Keonjeorgeok Azertt felse(gedne)k Ala¬
zatoson (nekem) keg(iel)mesen Meg Bochassa. Vegezettre ha fel¬
(sege)det: Meg Nem Banthom Megis felsegednek keonyeorgeok,
Myntt minden dologban Myndeneknek keg(iel)mes: fel(se)ged
legien keg(iel)mes: Mj hozzankjs az Banfyakal valo végezés es
meg elegytees feleol Twggya fel(se)ged hogj Mykett kywanwnk,
Seott Meeg ez felettjs Fel(se)gedben es ew Nagysagaban: Magam
nak Nagj Remensegben vagjok, Mertt Bjzom istenben, fel(sege)d¬
ben es ew Nagysagaban. Materiam keg(iel)mes: vram Irasra Nem
igen vagyon, felekjs, hogj Irasom Baira Neh keowettkezzek.
Azertts ryttka Irasom Az fel(se)ged: lewelet fem lattam zegen
Swlyok Imreh Vram halalatwl fogwa.1
Direxi SERmo Regi per P[aulum] G[yulai] 10: 8bris 1578.
1
Meghalt, mint kancellár 1578 Szent Pál fordulása napján — azaz január
25-én Újvárban. (Egykorú feljegyzés, a Történelmi Tár 1880. évf. 644. l.)
562.
Padova, 1578 november 1.
Riccoboni Antal tanár Báthory István királynak.
Melegen szól két erdélyi volt tanítványa haladásáról,
Uncius könyvéből kiadva Veress: Olaszországi magyar tanulók 513—5. l.
1578 nov. 17 562—564. irat 115
Tanítványom, az erdélyi Leonhardus Uncius a magyar dol
gokról írt verses művét örömmel olvasván, elismerésemet fejezem
ki iránta s egyben megemlékezem másik növendékem: iuvenis
Stephanus Bathoreus, fratris tui filius szorgalmáról is, melyet
tapasztaltam: dum ipse Patavii fuit és Unciussal együtt tanult; etc.
563.
Istanbul, 1578 november 17.
Sokoli Mehemed pasa Báthory István királynak.
Válasz. Ajánlom, tartsa fenn a jó viszonyt a tatár Kánnal, mert
si amicitiam cum Sermo Tartarorum Hano constanter colueritis,
ex parte illius nihil tumultum et impedimentum habebitis.
Viszont a kozákokat le kell vernie, nem tűrve, hogy azokkal a len
gyel urak szövetkezzenek.
564.
Kraków, 1578 december 28.
Báthory István király Berzeviczy Márton ügyében.
Átírja a menyasszonyával, Woianowi Damaraui Katalinnal
kötött (keletnélküli) német nyelvű házassági szerződését, melynek
alapján hozományul leistenaui birtokát kapja Keleti Porosz
országban.
Kakaslomnici Berzeviczy-levéltár. Budapest. Egykorú másolat. Kiadta Ber
zeviczy Egyed, a Történelmi Tár 1899. évf. 52—55. l.
Közhírré tesszük, hogy megjelenvén előttünk Generosi Ni
colaus et Hieremias fratres germani, et Joannes frater suorum
patruelis de Berzeuice, Hungari, pro se et pro Christophoro de
Berzeuice in remotioribus Hungariae locis tum absente, kijelen
ték, quod cum a Generoso Martino de Berzeuice Equite ac
nostro per Transyluaniam cancellario patruo suo requisiti essent,
hogy hozzájáruljanak az ő és menyasszonya közt létrejött házas
sági szerződéshez, azt most bemutatják és írásba venni kérik,
miután úgy a maguk, mint atyafiságuk nevében se itaque, quod
iuris et aequitatis eos articulos esse existiment, et quod postulatis
commemorati Martini Berzeuicei patrui sui satisfacere studeant,
mindenben hozzájárulásukat nyilvánítják.
Megjegyzés. Bővebben ismertettem Berzeviczy Márton életrajzában
közöltem benne Berzeviczy Márton kerek címere képét is, a ma már
idegen kézben lévő leistenaui kastély lépcsőházából, amit ottani tanul¬
mányutamban fényképeztem volt le.
s*
116 565—567. irat 1579 febr. 10
565.
Wilno, 1579 február 10.
Báthory István király Tyczyn Györgynek, Rómába.
Küldje sürgősen Ridolfini Domonkos hadi mérnököt, akit
a meginduló új háborúban nem nélkülözhet.
Bibl. Nat. Paris. Caligarii epistolae, p. 324
Sürgős szükség van reá, quia belli administrationem iam
suscipimus... et stipendium quinquagenorum aut sexagenorum
talerorum menstruorum, aliaque commoda ei promisimus; etc.
Megjegyzés. A címzett királyi megbízott Rómából december 10-én
jelentette a királynak, hogy a kívánt építész még karácsony előtt út
nak indul in Poloniam.
566.
Grodno, 1579 február 19.
Kis lánya keresztelésére maga nevében és személyében Ber¬
zeviczy Márton kancellárt küldi.
Miután (miként már előbb, e hó 7-én is írtam 1 ) újszülött
leányát — Máriát — államügyeim sürgőssége miatt „ex sacro
fonte levare“ személyesen nem bírom, ezennel magam képviseleté
ben Berzeviczi Márton erdélyi kancelláromat küldöm, hogy „ad
sacrum baptismatis fontem“ jelen legyen „atque omne id muneris
obeat praestetque, quod in ea re sacra obiri, praestarique ab iis
solet, qui compatres nominantur“ s a kisded anyját is nevemben
üdvözölje.
1
Ez a levele nem maradt reánk.
567.
Báthory István király György Frigyes brandenburgi őrgrófnak.
Ami Leistenau birtokának Berzeviczy Márton részére való
adományozását illeti, a felmerült nehézségekhez az adományozott
nem Szólhat hozzá, mivel megbízásából távol, Konstantinápoly
felé jár. Biztosítja azonban, hogy azt Albert Frigyes őrgróf ismé
telt ajánlatára adományozta neki. A königsbergi Akadémia tilta
kozása egyébként elévült, minthogy a nevezett fejedelem ötven év
nél régibb idő óta van a jelzett jószág birtokában s így szabadon
rendelkezhetett vele.
Staatsarchiv. Königsberg. B. 1. Polen. Königliche Familien.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae; etc.
1579 febr. 25 567. irat 117
Illustris Princeps domine affinis nobis carissime. Quid ad
postulationem nostram de pago Listnoviensi, quem nostra gratia
nobisque petentibus Illustris princeps dominus Albertus Fridericus
dux in Prussia etc. affinis noster carissimus generoso Martino
Berzeviceio Equiti et per Transylvaniam Cancellario nostro libe¬
ralissime contulit, commissarii nostri responsi attulerint intellexi¬
mus. Ac primo, quod Illustritas vestra videtur ambigere a quo et
ob quas causas pagus ille Berzeviceio donatus sit, meminimus de
eo nos iteratis nostris literis commendationum ante biennium cum
ne mentio quidem gubernationis Illustritatis Vestrae facta esset ab
Illustri duce contendisse ac postea Berzeviceio nostro in Transsyl-
vania absente nostra causa decretum atque condonatum, ut ex
literis ipsius Illustris ducis in Transylvaniam ad ipsum Berze¬
viceium missis constat. Neque vero offendat Illustritatem vestram
ipsum eius pagi possessionem cepisse iam gubernatione a nobis
Illustritati Vestrae decreta, cum ille ex remotissimis regionibus,
qui Constantinopolim usque nostro iussu profectus erat, citius in
has terras redire non potuerit. Academia Regiomontana ipsius
Berzevicei integro iuri immerito derogare conatur; siquidem pagus
ille quinquennio ante ab Illustri duce sit possessus, quam illi datus,
et cuius potesitatis fuit imprimis accedente autoritate et postula¬
tione nostra de suo iure, quod liberet statuendi. Hinc tanto tempore
interiecto tacite illi Academiae ius illud abrogatum fuisse videtur,
quod in secundo possessore revocari durum et quod ab ipso Illustri
duce etiam evictione ipsa privilegio adiecto cautum est. Quod ad
Lichtenavios attinet, cum ea sit illius feudi ratio, ut ad illud nulla
via pervenire feminae haeredes possint, cuius ratio nobis tum
explorata non fuit, cum ipsi literas illas a nobis efflagitarent,
facile perspicimus commendationem nostram ab illis per speciem
iustae causae impetratam fuisse. Quae omnia, etsi ita defendi aut
etiam defendi non possent, tarnen iterum atque iterum rogamus
Illustritatem vestram ne patiatur ipsum Martinum Berzeviceium
inanem gratia Illustritatis Vestrae redire. Id nobis pergratum fuerit
pari aut maiore benevolentia Illustritati Vestrae iresponsuris. De
ipso Berzeviceio pollicemur eum huius beneficii non fore imme¬
morem. Quod superest Illustritatem vestram bene feliciterque
vaiere exoptamus. Datum Grodnae, vigesima quinta die mensis
Februarii. Anno domini millesimo quingentesimo septuagesimo
nono. Regni vero nostri tertio.
Stephanus Rex ppr
118 568—569. irat 1579 márc. 27
568.
Roma, 1579 március 27.
Hosius Szaniszló vármiai püspök Báthory István királynak.
Megküldi neki tisztelete jeléül Osorius Jeromos sylveni püs
pök „Paraphrasis in Isaiam“ című tavaly megjelent művét.
Stanislai Hosii Opera omnia tom. II. p. 452; Caligarii Epistolae 92.
Proximo superiore anno miseram V rae Mti prophetam Isaiam
Tulliane loquentem et ut inter preces, quas a lecto surgens, ad
Deum fundere consuevit, unam aut alteram paginam in eo libro
legeret sum hortatus; etc.
Megjegyzés. A király könyvszeretetét annyira ismerték papi kö
rökben, hogy ezt a művet a Vatikánból is megkapta volt s midőn egy
ízben Caligari nuncius vele a latinul jól író kortársakról beszélgetett,
és erre, a könyvre terelődött beszélgetésük, végtelenül dicsérte, ki
emelvén, hogy Osorius irályát tartja valamennyi papi íróé közül a
legkiválóbbnak.1
569.
Roma, 1579 május 9.
Követe: Uchanski Pál ünnepélyes fogadtatása. Hatásos szo
noklata a konzisztóriumban s a pápa dicsérete. Maga is a követ
kíséretében óhajtana hozzáindulni, de indulása idejét még nem
képes megállapítani.
Bibl. Vat. Roma. Vat. Lat. 6205. Celes más. II. köt. 328—333. l.
Serenissime atque Invictissime Rex. Pax Christi.
Diu a Romanis exspectatus et multum a nobis desideratus
Orator Sermae Mtis tuae, vir Clarissimus Dominus Paulus Uchanski
mense Aprili ventis secundis et prospera valetudine, magno cum
honore et splendido apparatu in hanc Urbem introductus, cuius
felicissimus atque optatissimus adventus Summum Pontificem
cum Illmis Cardinalibus, incredibili quadam et insolita perfudit
laetitia, Romanos vero cum tota Italia in maximam rapuit admi¬
rationem, nobis autem inusitatam atque inauditam attulit volupta¬
tem. Gaudebam enim, Rex Serme venisse iam tandem aliquando
Comitem illum clarissimum atque integerrimum viram, qui me
una cum fratribus meis secure hoc anno, et certe ad Sacram Mtem
1
Caligari 1578 december 9-i krakkói jelentésében ekként: Havendo messo
la Maesta del Re in dolcezza di ragionare, cascassimo n e g l 'huomini, che
hoggi scrivevano bene latino, et in questo proposito mi disse, che la Para¬
frasi dell'Osorio sopra Isaia gl'era stata carissima, et lauda infinitamenete lo
stile di quel prelato, et lo preferisce a tutti gl'altri, che hoggidi scrivano.
(Caligarii Epistolae p. 92.)
1579 máj. 9 569. irat 119
tuam Regiam esset deducturus. Laetabor praeterea, quod mihi
felicem aliquando illum videre licuisset diem, quo Ser mae Mtis tuae
fides, pietas, religio et erga Sedem Apostolicam singularis obser¬
vantia, non tantum per Ungariam, Poloniam, Transylvaniam, Ger¬
maniam et per fines Sarmatiae publica fama et communi voce
populi praedicarentur, sed in ea quoque urbe, quae caput est orbis,
coram supremo in terris Ecclesiae Catholicae pastore, palam per
viros magnae auctoritatis annuntiarentur et passim ab exteris
etiam atque distantissimis nationibus cognoscerentur. Quamvis
enim notus iam olim foret Summi Pontifici et Ill mis Cardinalibus
constantissimus animus Sermae Mtis tuae, partim per litteras, partim
per nuntios, partim ex relatione bonorum amicorum a simplici
tamen populo non satis adhuc (propter falsas iniquorum hominum
calumnias) virtutes tuae prospiciebantur. Verum enimvero hac
celebri legatione ad Summum Pontificem facta, ita animi omnium
fuerunt excitati, ut nullus amplius in Italia videatur relictus
angulus, ad quem non Celebris fama Ser mae Mtis tuae peryolarit,
nulla urbs, in qua non fiat mentio honorificentissima de sacra tua
Regia Maiestate. Nulla regio, ad quam non pervenerit splendor
Hominis tui, nulla gens, quae tuas virtutes, fidem, iusti¬
tiam, prudentiam, humanitatem, benignitatem et pietatem possit
ignorare. Erit igitur, Rex invictissime, haec publica religionis et
obsequii tui declaratio aeternum coram Deo et Angelis eius sin¬
cerae fidei tuae testimonium, erit apud Summum Pontificem,
populum Romanum et exteras gentes perpetuum pietatis tuae
monumentum. Erit nomini ac dignitati tuae gloria immortalis. Erit
denique nationi Ungaricae et Polonicae laus et memoria sempi¬
terna.
Sed ut facilius et exactius Regum prudentissime possis
cognoscere, quantum splendoris haec legatio tuo nomini attulerit
quantumque apud Summum Pontificem, Reges et Principes
Christianos favoris, amicitiae, benevolentiae existimationis atque
auctoritatis tibi conciliaverit, exponendum videtur breviter, qua
p o m p a quo splendore, qua hominum frequentia et gratulatione
Orator Ser mae Mtis tuae Urbem hanc fuerit ingressus, ut cum:
intellexeris, quo ille apparatu fuerit exceptus, eundem tibi quo-
que honorem fuisse exhibitum non dubitares. Tota enim Legati
gloria ad eum referri consueuit, cuius ille nomine legatione
fungitur.
IV 10 Quarto igitur Idus Aprilis, cum Orator Ser mae Mtis tuae extra
Urbem non procul a porta Flaminia substitisset, egressa primum
120 569. irat 1579 máj. 9
obviam illi est Romana Nobilitas, deinde Curia et familia Illustris¬
simorum Cardinalium, familia item Legatorum, Regum, Principum
et Rerumpublicarum, familia praeterea Summi Pontificis cum
Praetorianis militibus, Helvetiis et equitatu Italico. Postremo in
occursum eius sese effudit tanta communis populi turba, ut a loco,
ubi Orator exceptus est, usque ad palatium Ducis Octavii (in quo
est introductus) plateae et viae omnes per bis mille circiter passus
spectatoribus replerentur. Eorum porro, qui Oratorem praecede¬
bant et qui comitabantur, ea fuisse fertur multitudo, ut aegre
intra tres horas transitus eorum finiretur. Nec tarnen in tanta ho¬
minum frequentia et varietate aliqua ordinis perturbatio oriebatur,
sed eum diligenter quilibet custodiebat locum, quem honori, gradui
et personae suae congruere non ignoraret. Postremo loco vir Claris-
simus Dominus Paulus Uchanski Orator Ser mae Mtis tuae, inter
Magistrum domus Pontificis 1 et Patriarcham Hierosolymorum 2
Regia gravitate et modestia incedebat, quem Episcopi nonnulli et
Praelati magnae authoritatis subsequebantur. In medio fere itinere
cum Orator esset prope castrum Sancti Angeli, tormenta bellica
honoris et gratulationis causa tanto impetu sunt explosa, ut terra
atque aedificia Urbis ingenti tremore concuterentur, hominum vero
mentes stupore primum et admiratione, postea vero incredibili
laetitia et voluptate afficerentur. Ventum est deinde ad hospitium,
ubi Orator valedicens praelatis et viris, qui inter alios maioris
videbantur auctoritatis, hilares omnes ad suas remisit aedes. Ipse
quoque Clarissimus Comes cum sua familia pleno gaudio intra
penetralia domus festinanter se recepit. Palatinus autem eius in pri-
mo statim ingressu columellis ex myrthi viventibus ramis confectis,
depictis item armis seu stemmatum insignibus Pontificis, Regni
Poloniae et Illustrium aliquot Cardinalium venuste satis ornabatur,
intus vero Regio cultu et apparatu, aulaeis novis et peristromati¬
bus praetiosis parietibus appensis splendide simul ac magnifice
vestiebatur. Audivi vero gravissimos constanter affirmare, nemi¬
nem ex omnibus Imperatorum, Regum et Principum Chris¬
tianorum Legatis nec tam splendido ornatu, nec tanta nobilissi¬
morum famulorum stipatum caterva, nec tam insolita spectatorum
frequentia, nec tanto denique hominum applausu a 20 et eo amplius
annis Urbem hanc fuisse ingressum, quanta est his diebus populi
gratulatione Orator Ser mae Mtis tuae introductus. Quod certe in
maximam cedit laudem, gloriam et existimationem, non solum
1
Claudio Gonzaga.
2
Iohannes Antonius Fachinetto.
1579 máj. 9 569. irat 121
mae tis
Ser Regiae M tuae, verum etiam toti nationi Ungaricae atque
Polonicae.
Sequenti tandem die3 simili iterum hominum frequentia, clan¬
gore tubarum et strepitu bombardarum ad palatium Pontificis
est deductus, ubi magna Summi Pontificis et Illustrissimorum
Cardinalium gratulatione in publico Consistorio est exceptus, sed
priusquam conclave ubi Pontifex cum Cardinalibus consederat
ingrederetur, iam Orator Regis Galliae praecesserat et praemiserat
nescio quam coram Pontifice protestationem, ad quam tarnen nihil
aliud Sua Sanctitas respondisse fertur, quam: Audivimus. Paulo
post superveniens Orator Ser mae Regiae Mtis tuae per dimidiam
circiter horam tanta omnium attentione et approbatione coram
Summo Pontifice et Ill mis Cardinalibus peroravit, ut multis prae¬
latis et amplissimis viris lachrymas excussisse fertur, cui Pontifex
vicissim graviter perbenigne et humanissime ad singulas orationis
partes respondit. Mirati sunt multi, quod nullum secum rhetorem,
more aliorum Legatorum in Consistorium adduxisset, qui nomine
eius coram Pontifice et Ill mis Cardinalibus declamaret, sed ipse
solum et officium Oratoris, et munus declamatoris subire non
formidasset magnaque laude et satisfactione partes utriusque
pertractasset. Qua in re adeo Summo Pontifici placuit, ut eum
solum inter omnes Legatos Regum, nomine et officio veri Oratoris
probe perfunctum esse palam et ingenue coram omnibus testa¬
retur, et se desiderate diceret, ut caeteri etiam Oratores eius dili¬
gentiam et eloquentiam imitarentur. Atque haec de solemni ingressu
Oratoris Sermae Mtis tuae dixisse sufficiant. 4
Restat, ut et de praeclaris virtutibus ipsius Oratoris pauca
quaedam dicenda esse videantur. Cömmendatur imprimis in eo
insignis erga Deum pietas, nam priusquam solemni pompa et
apparatu Urbem ingrederetur, animi labes coram uno ex Patribus
nostris Sacramento poenitentiae pie et religiose expiavit. Post
paucos item dies praemissa sacra exomologesi, tanta reverentia
et modestia publice in templo nostro in maxima hominum
frequentia ad Sacram Domini mensam accessit, ut Romanos om-
nes ad pietatem et devotionem excitaret. Eadem et in famulis
eius erga poenitentiae et Eucharistiae Sacramenta visa est ani¬
morum propensio, quorum aliqui etiam e manu Summi Pontificis
ipso die Sanctorum Paschae 5 nobis spectantibus communionem
Sacram percipere meruerunt. Deinde laudatur in Clarissimo
3
Vagyis április 11-én.
4
Ez a két fejezet megjelent Caligari nuncius levelezése 159. és 161—2. I.
5
Azaz április 19-én.
122 569. irat 1579 máj. 9
Oratore singularis in conversando humanitas et magna in
tractandis negotiis prudentia. Item eximia erga pauperes Christi
liberalitas, quibus cum die quadam more solito distribuere in
Lateranensi ecclesia pecuniam coepisset, tanta subito fuit pau¬
perum multitudine oppressus, ut oportuerit eum magnam vim
pecuniae spargere in terram, quo facilius se e manibus illorum
(dum illi in pecuniis colligendis occupantur) possit eripere. Iam
vero Summo Pontifici quam sit gratus, hinc facile Serma Maiestas
tua poterit cognoscere, quod cum Suae Sanctitati fuisset relatum,
Cracoviae vacare officium Ecclesiasticum satis opulentum eiusque
collationem ad neminem alium, quam ad Suam Sanctitatem
spectare, totum Ius suum in Oratorem transtulerit eique liberam
concesserit facultatem conferendi beneficium illud cui vellet, et
qui sibi dignus tali munere in Domino videretur. 6
Res novae, quae huc ex aliis provinciis adferuntur paucae
nunc sunt et incertae, quas melius ex tabellario, quam ex nostris
litteris Maiestas tua poterit intelligere. Ex Polonia nihil aliud
habemus, quam quod Serma Maiestas tua iam castra moverit contra
Moscos et generalis exercitus ducem constitueret Polonum quendam
in re militari exercitatum, virum optimum et Catholicae religio¬
nis observandissimum. Quod sane omnium in hac Urbe animos
vehementer exhilaravit magnamque nobis praebuit fiduciam. ut
bene de toto exercitu sperare possimus. Atque utinam Sacra
Maiestas tua possit non solum duces, centuriones et decuriones,
verumetiam totum exercitum Catholicum habere. Facile Deus
optimus maximus et Moscos, et Tartaros sub pedibus tuis con¬
tereret, sed quia malitia temporum id fieri non patitur, ad minus
optandum est, ut praecipui duces exercitus sint Catholici.
De adventu nostro ad tuam Sermam Mtem quo mense futurus
sit, nihil certi scribere possum, adhuc enim Orator occupatur in
visitandis Ill mis Cardinalibus, nec potuit cum Patre Generali et
nobiscum de negotio Transylvanico tractare. Hoc unum Ser mae Mti
promittere possum, in me et in Patribus nostris moram nullam
futuram, quocunque mense aut die Clarissimo Oratori visum
fuerit proficisci. Haec sunt, Rex Serme quae mihi nunc ad Ser mam
Mtem tuam Regiam scribenda sese obtulerunt. Servei Deus optimus
maximus tuam Mtem Nobis et Ecelesiae Suae diutissime incolumem.
6
Báthory István követe római -bevonulása fenti érdekes leírásának nem
csak az ad különös jelentőséget, hogy magyar ember tollából származik, ha
nem az is, hogy arról eddig mindössze négysornyi római feljegyzésünk volt.
(Pastor id. m. IX. köt. 876. l.)
1579 máj. 19 569—571. irat 123
D a t a e Romae e Poenitentiaria Divi Petri. Anno Virginis a p a r t u
1579. 7. I d u s Maii.
T u a e Sermae M tis addictissimus
Poenitentiarius Apostolicus
570.
Pultusk, 1579 május 19.
Caligari A n d r á s János nuncius Báthory I s t v á n k i r á l y n a k .
Átch. Vat. Roma. Caligarii Epistolae p. 197.
A n d r e a m Bathorium eos iam progressus t u m in religione, t u m
in litteris habere, ut in v i r t u t u m quasi studio non currisse, sed
volasse videatur.
Megjegyzés. Útjából megtérve, Caligari nuncius élőszóval is je
lentést tett a királynak Báthory András tanulásban való előhaladásá¬
ról. Báthory Istvánnak láthatóan jól esett a dolog s azt mondta, hogy
unokaöccsét papnak szeretné neveltetni s ezért 2—3 év múlva Bo
lognába vagy Rómába fogja küldeni. (Caligari levelezése 211. l.)
571.
Wilno, 1579 május 31.
Báthory I s t v á n k i r á l y P r o v a n a P r o s p e r bendzini k a p i t á n y n a k .
Két m e g c s o n k ú l t munkaképtelen derék kocsisa: Ujfi Albert és
Both Lukács részére a krakkói sókamaránál évi segélyt rendelvén,
utasítja, hogy az nekik hetenként pontosan kiutaltassék.
Inst. Ossolinski. Lwów. Ms. 180 p. 207.
S t e p h a n u s R e x etc. Generose fidelis nobis dilecte. C u m
honesti Albertus W y p i i 1 et Lucas Both, 2 a u r i g a e nostri p r o p t e r
labores, quos non exiguo temporis spatio, in servitio nostro
existentes alacriter sufferebant, a t q u e ob mutilationem certorum
m e m b r o r u m adeo viribus sint exhausti, ut j a m pene valetudine
amissa nullo modo o p e r a m suam amplius nobis n a v a r e queant, qui
ne id t a n t u m , quod t o t a m aetatem contribuerint a nobis retulisse, et
cum nulluni amplius labore quaestum facere sint idonei a d
e x t r e m a m inopiam redacti esse videantur, memores officiorum
egestatique ipsorum prospicere volentes, remittimus eosdem ad
z u p p a s nostras Cracovienses, ut ibi more similium vitam degant,
e x p r o v e n t i b u s q u e nostris annuis victu et amictu a praefectis
1
Mivel ez nem hangzik magyarosan, valószínűleg másolási hiba, Ujfi vagy
Vizsolyi helyeit. Emberei közt tényleg volt egy Visoli Pál és Tamás. (Báthory
István számadáskönyvei 60. és 101. l.)
2
Már az 1576 szeptember 15-i listában előfordul. (Ugyanott, 14. l.)
124 571—574. irat 1579 jún. 28
z u p p a r u m eorundem provideantur. Q u a r e diligenter fidelitati
t u a e m a n d a m u s et praecipimus, u t eosdem aurigas nostras a b eo,
q u o istic venerint die eos in n u m e r u m aliorum suscipiat et pro¬
visionem b a n c q u a m caeteri habent, quod a b vitali h a c f r u e n t u r
a u r a sine ulla excusatione, vel illorum majori calamitate singulis
septimanis e x t r a d a t et exponat, a b aliisque e x t r a d a r i et exponi
curet. Secus p r o gratia nostra non f aciens. D a t u m Vilnae, die ultima
mensis Maii A n n o Domini MDLXX nono; Regni vero nostri a n n o
quarto.
572.
Wilno, 1579 június 28.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y B á t h o r y Kristóf fejedelemnek.
Kéri, elégítse meg valahogy Apafi Istvánt szenvedett káráért.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Rothadt, vízfoltos. Ötvös műve 2. sz. a.
S t e p h a n u s R e x etc. Apafi István talált meg minket könyör
gésével, az Örményes - - - még ott b e n n létében meghagyott volt
[jobbágyo]kkal, hogy h a k á r t t e n n e neki, contental[nók] őtet.
Kegyelmed lássa, h a k á r a vagyon, contentálja [őt] v a l a h o n n a t te
Kegyelmednek tetszik. T a r t s a [meg] Isten Kegyelmedet jó egésség¬
ben. D a t u m in Arce nostra Regia Vilnensi. 28 a l u n i i Anno Domini
1579. Regni vero nostri Quinto.
573.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y D a n z i g város t a n á c s á n a k .
Staatsarchiv, Danzig. No. 24397. Hiteles más.
Rendeljük, hogy a város idei adójából fizessetek generoso
Martino Berzeviceio, E q u i t i nostro p e r T r a n s y l v a n i a m cancella¬
rio, a u t eo absente ipsius m a n d a t a r i o kezéhez 340 forintot, forint
ját 30 lengyel garassal számítva.
574.
[Wilno, 1579 június vége.]
Báthory I s t v á n k i r á l y lovasságának h a d i r e n d t a r t á s a .
Ez az értékes szövegű rendtartás egyúttal a magyar hadaknak
is szólt és különös érdekessége, hogy csupán magyar példányban
maradt reánk.
Orsz. ltár. Budapest. Gyulafehérvári káptalani osztály. Cent. Kk. 45. Egy
korú másolat, 4-rétű füzet alakban. Kiadta Barabás Samu 1890-ben. Kiadá
sunk az eredeti kézirat alapján készült.
Hadi zertartasok, melliekhez kellien mindeneknek magat tartani,
kik az ű felsége zolgalattiara jöttenek, mind hadnagioknak, mind
egieb rendbelieknek etc. etc.
1579 jún. vége 574. irat 125
ISTVAN: Istennek kegielmessegeböl, Lengiel orzagnak
kyrallia, nagh Herzege Lituanianak, Russianak, Prussianak,
Masouianak, Somogitianak, Liuonianak, etc. Erdell orzagnak
fejedelme etc.
Minden Ember walaki az mi hadunkban wagyon fizetet wagh
fiztetlen, akar mi Nemzett es rend beli legyen, tartozik ez ide
ala megh irt hadi zertartasokhoz es teorweniekhez tartani magatt,
myertt hogh senkinek nem azertt kellett ide jwni, hogh az jo zer¬
tartasnak akadallia legyen, hanem hogh az mi keozeonseges haz¬
núnknak zolgallyon.
Azertt holott minden joknak, es geozeodelmeknek, czak
egedwll az menniei Isten oka, es kegyelmes z e r e o i e zwkseg min-
den Capitanioknak, hadniagioknak, gyakorta inteni alattok
walokatt az Isteni felelemre, tiztelettre, Imattsagra, es Igaz lelki
Ismeretnek megh tartasara, hogh w zentt felsege minden ta¬
naczinkat igazgassa, igiekezetwnket segicze es minden eleottwnk
walo dolgainkatt jo zerenczewell megh algya.
Az wton minden sereg, az mintt ell rendeltetet, az w rendiben
jarion, es senki egieb seregebeoll maiikban Ne jarion, senki az
Menesben walo rendett megh ne haboriczsa, hanem mind eleoll
utol, czak wgh jarion az mint ell rendelik, kinek kinek terhe,
serege utan jarion.
Azertt megh jelencze minden Ember zekerenek zamat, mind
poztos zekernek 's mind penig kolezanak. Kwfarok, Bor, es Ier
arosok, ha mellik seregeben akarnak menny, az eleott megh je-
lenczek, hogj heltt adhassanak Nekik, ne akadozzanak imit amott.
Hogj penig az uton walo rend inkab megh tartassek, minden
seregbeoll kett kett Rott mesterre kell ez dolgot bizni. Ha ki az
menesben mod Nelkwll zekeret mas seregben elegiti, es az menes-
nek renditt megh bantia: Effele Embertt zabad lezen nem czak a'
sereg hadnaginak, de az rend eorzeo Rott mesternekys megh bwn¬
tetni, wagh werni akaria, wagh zekeret akaria el rontani.
Az mi magunk zekerinknek, aigwinknak es egyeb terheknek,
uton walo rendit, senki el ne zakazza, es megh ne tartoztassa,
merit az megh bwntetesre zabadsaga lezen annak, az ki mi
zekerink eleott lezen.
Ha walamell seregben walo kinek zekere el teorendik, ki kell
wetni az wttbol, hogh az utanna waloknak akadallya ne legyen,
de miheltt wgh megh czinalliak, hogh el mehett, akar mellik
seregnek zekere rendiben be wegyek, az Rott mesterek kik az wttra
wigyaznak. Ha walami zeker wagh koleza wagh sarban wagh
126 574 irat 1579 jún. vége
egyeb helyen megh akad mingyartt ki emellyek, walakiknek az
Rott mesterek paranczohliak.
Minden sereg az w Neki rendeltetet helyen zallyon, lowatt
azon helyen tarczya, es lo elest onnat zerezzen, senki mas ember
helyet el ne foglallya, feokeppen penig az mi magunk zallo
helyere senki zallani ne merien.
Senki az strasan kiwwll sakmanyra ne mennien megh az
utonis; walaki kwleomben cselekedik megh fogia az strata mester,
kinek hogh ha walaki ellene allana, wgh kell wele czelekednj,
mintt ide ala megh wagyon irwa.
Az porozlo mesternekys, kitt profoznak hinak hatalma lezen
mindentt megh fogni, mind taborban mind tabor kiwwl, akar mi
Nemzett es rendbeli legyen. Negh Ember walaztatik penig Eggik
Lengyell, masik Littwa, harmadik magyar, Negyedik Nimet, hogh
minden dolgok kwnniebben el igazultassanak.
Ezek mindenkor ielen leznek es az kiket az profoz walami
wélekertt megh fogh ezekhez üizik es ezek itileti zerentt igazit¬
tatik el dolga. Ha ki penig az Negh Emhertwll az mi feo gene¬
ralisunkra wezi dolgait, azys megh Engettetik.
Nemis Niulnak ezek affele dologhoz, ki az witezleo zer¬
tartas ellen teortenik, hanem affelet az feo Generalisra hadnak,
minden akar mi fele dolgok az regi zokas zerent azok altal
wegeztetnek el, kikre az Generalis bizta.
Valaki kezett weti wagh az profozra, wagh annak zolgajara,
minden kegyelem nelkwll feiewel eri megh, az ki penig bozzw
bezeddell illeti kerekre tetettetik.
Az kozakok kik zabad akarattiok zerentt az ellenseg feoldere
mennek, minden fele imide amoda ne budossanak, de minniaian egbe
gwllienek, es az kitt eleotteok hadnak, annak birtoka alat
legyenek, kinek hire es akarattia Nelkwl ha walamellik zellel
bwdosik, feiewel eri megh: zabadis aztt akar kinekis az mi
hadünkbol megh fogni, es az Generalishoz winni.
Az kozak Rott mesternek sem zabad sem zolgawwl megh
fogadni, sem tarsasagokban wennj az mi seregwnkbeol zeokeott
embertt; ha ki be fogadangia az tanacz itileti zerentt megh bwn¬
tettetik, az zeokeot zolganak penig feie esik ell.
Senki az mi seregwnkbeol sohowa, de feokeppen sakmanira,
az strasan tul, es Generalis hire Nelkwll ne Boczasson, az ki az
strasat megh halagya, megh fogiak az strasa allok, es az Generalis
igen megh bwnteti, ha penig az srasa ellen allana, es megh nem
hadna magat fogni, ha megh eoli az strasa wereis el wez, ha penig
1579 jún. vége 574. irat 127
el zaladis az strasa eleott, walahol kezben akad feiewel eri megh.
Az Rott mester kire az strasat bizzak ha gond wiseletlen lezen
igen megh bwntettetik. Mikor penig az ellenseg feoldere kel kwl¬
deni, mod adatik abban mintt lehessen batorsaggal.
Semmi fele wetemintt senki lowawal, barmawal ne tapottasson,
hanem az mennire zwksege wagyon, kazallyon, es arasson benne.
Senki hazatt falwtt, templomott ne egessen, parazttsagott,
mwzka gyermeket, papott, azzonj allatott megh ne eollyon, se
rabba ne tegyen.
Senki se feo legenj se hadnagh, se kwfar, semmi fele barmott
kitt az ellensegh feolden talaltak haza Ne haytasson, hanem az
taborban tarczya es ott aggya ell, hogh az eles ez fele dolog miatt
megh ne zwkwllyeon.
Senki hirtt az mi hadunkban ne hordozzon, mertt kerekre
tetetik, ha ki penig oll hirtt ertend hadnagyanak titkon ielencze
megh, ki Nekwnk aggya Ertenwnk, azonkeppen ha walaki maga
ezettwll walami hazonra walo dolgott ismer, czak hadnagjanak
ielencze megh, mertt nem zabad egh keozeonseges legennekjs egh
mas keozeott hadi dolgokrwl tanaczkozni, es tractalni, mertt az
fele tractalas gonoz peldat es Engedetlenseget zokott zerezni.
Senki az taborban zalasban, mas ember heliet se satorawal
se lowajwal el ne foglallia, hanem minden az w zekere eleott
walo helliel megh elegeggiek; senki az taborban zekeret az rend¬
beoll ki ne mozdicza, akar mi zwksegereis, mertt nagh bwntetese
lezen.
Minden Rott mesternek jelen kell lenni az wton 's mind mikor
kezwleott fwnak.
Senki haborwsagott eozwe walo suttogast ne indiczon feie
weztese alat, ki hogj inkab el tawoztassek, walaki wagj Generalis
eleiben, wagh attul rendeltetet birak eleiben ideztetik, kett wagh
harom barattyawal, teobbel oda nem mennien, eztt minden egyeb
dolgokbanis megh kell az witezleo nep keozeott tartani.
Azertt ha walakinek walami dolga mi welwnk wagyon, min-
den zene bona nelkwll hadnagya altal tegye hirre az feo Gene¬
ralisnak, ki Nekwnk tuttunkra aggia. Walaki azoknak ellene a l l ,
ellenek zol, es ellenek tüsakodik, kikre az Generalis wagh keozeon¬
seges dologban all, tractalasat, wagj Eieli eorzest, es strasat bizta,
feiewell eri megh.
Semmi fele Ember hadi dologban semmit ne keserczen, se
índiczon, az fw Generalis wegezesse es paranezolattia Nelkwll,
tiztessege weztese alat.
128 574. irat 1579 jún. vége
Senki semmi fele eleit az taboron kiwwll ne wigyen, kwfar¬
nak es egyeb eles hordonak eledben ne mennien, hanem az tabor
ban illendeo aron wegyek az ki mitt akar wenni.
Ha walaki walami wersengest inditt, es eozw wezest, az
Generalis akarattya zerentt bwntetetik megh. Walaki wertt tezen,
feiewell eri megh.
Ha csak kardott kap wagh czak kardhoz futamikis hogh
walakinek arczon wele, fel kezewel eri megh. Ha kett Ember
egjben, wez, es egj massall wini kezd, feie weztese alatt senki megh
ne segicze eggiketis, ha ki walakit bayra ki hi igen megh bwntetik.
Minden bwdoso es wandorlo es tizta[ta]lan zemell az mi
hadunkbol tawoll legyen, affele azzonjallatoktul megh wal[w]a
kik feriekkell egyetemben elest hordananak, es tiztan elnek,
walakit penig tiztatalan zemelliel kapnak, mind ketteo feiewell
eri megh.
Valaki rabott fogh mingyartt hirre tegye az Generalisnak, es
walamitt az hag aztt miüellye wele, mertt igen zwkseg tudni az
Generalisnak kik es miczoda rabok wannak az hadban: wizontt
kitt Isten ell tawoztasson, ha walakinek innet uagh zolgaiatt wagh
tarsatt az ellenseg el fogia, mingyartt megh ielencze az Gene
ralisnak.
Kemsegnek el tawoztatasaertt senki idegen es ismeretlen
Embertt nalla ne tarczon, hozza se fogaggion az Generalis hire
nelkwll, az ki kwleomben cselekedik nagh bwntetese lezen.
Senki lowatt kire ho penztt wezen, se zekerben ne fogia, se
keolczeon mainak ne aggia, se w maga zwksegere maswua ne aggia.
Senki egh Ejnel towab leltt marhatt maganal ne tarczon,
hanem az Generalistul rendeltetet Emberhez wigie, es az tabor
keozepin walo ozlophoz tetessek, hogh minden hamareb rea
talallyon, el wezett marhaiara, az ki eztt nem miwelj, őrw gianantt
bwntettetik.
Az jeltt minden Ember Ercze minden nap, mertt ha walaki
nem tuggia es eiel megh kapiak, kerekre keoteoztetik, azertt mikor
az trombitas ielt fw, minden megh ercze.
Az jell utan senki ne zayogion, puskaual ne leoieon,
korczoman ne igjek es ne hüiagasson, mertt nagh bwntetese lezen,
az utonis akar uadat akar mit lasson, senki megh ne siualkoggiek
nagh bwntetes alat.
Valamig zemell zerentt mi magwnk az hadban lezwnk, senki
megh ne terhessen, seott ha mi magunk ualami okertt az seregst it
hagjwan, el kellettnek mennwnkis, tartozik minden hogj itt
maraggion. Ha kinek penig oll nagh es feo gongia wagyon, wagj
1579 jún. vége 574. irat 129
peri, kiben ketelen uolna ielen lenni, effele zwksegnek melto
heltt adni, hogj Byzonios ideig tawoll lehessen, az hadboll, czak oll
Embert haggjon kepeben, ki hadi dologban forgott legyen.
Senki se uton se taborban lowatt, kire fizetest uezen fwre ne
boczassa, hanem az orankentt teortenheteo zerencziertt minden-
kor mellette tarczya.
Sem taborban, sem tabor kiwwll, akkor nem zabad senkinek
doboltatni es trombitaltatni, hanem egedwll czak az Generalisnak,
awagh azoknak, kiknek az Generalisok Engedik megh, walami
Bizonyos zwksegere, az uton penig zabad ez minden hadnagjnak.
Miheltt eyen az Generalisnak megh wtik az dobott, minden
Rott mesternek kik betegek nem leznek, mingyartt az Generalis¬
hoz siessenek, hogh megh erczek mihez kell magokatt tartaniok
es mitt aggianak Ertesere az tarsasagnak. Ez penig leg akkor
zwksegesb, mikor walami dolog esik, kire hamar gondott kell
wiselnj.
Az tabor indulaskor senki galibaiat es istalloiatt megh ne
gwjcza, megh ne egesse.
Minden hadnagjnak kerdetlen, az w maga Embersege es
hwsege alat, mustra Nelkwlis megh kell mondani ha walami hya
wagyon az seregnek, es ki menni hyawal wagyon.
Mas Ember zolgaiatt Generalis hire nelkwll megh ne fogaggia,
Nemis zabad senkinek eggik seregbeoll maiban allanj.
Korczomarosok ho penztt fel ne wegyenek, hanem megh
elegeggienek kereskedesekkell, zallasok se legyen az taborban,
hanem kiwwll, aholl Nekik heltt mutatnak.
Senki fegweret es ruhaiat masnlak ne agdia, se keolczeon
mattol ne wegyen. Ha ki lopott marhatt adna tartani, senki be ne
fogagia, az korczomarosok se wiegyenek zalagban se fegüertt,
se ruhatt.
Az ki ezek kiwwll cselekedik, akazto fa lezen helye,
azonkeppen walaki, fegweret wagh ruhaiatt iatekra weti, mind
az ki nieri, mind az ki wezti akaztassal bwntettetik megh.
Az jell utan az korczmaros senkinek semmitt ne aggion, es
az tabortul senkit nala halni ne haggyon twzet minden megh
olcza, ha ki penig korczomarost ereowel keziritene, hogh wagj
bortt wagh sertt adna az jel utan, es egyeb ereozakott miwelne,
zinten ollian bwntetese lezen, mintt ha az taborban miüelte
uolna.
Zeokeott zolgatt az taborbol az kwfarok es korczomarosok el ne
wigyenek, es semmiuel az zeokeshez ne segittessenek, mertt feiek¬
kel erik megh.
Báthory István lev. II.
130 574—576. irat 1579 júl. 10
T e h e n beltt es egyeb rutsagott t a b o r b a n es a z taborhoz k e o z e l l
senki el n e üessen, w a g h m e z z e wigye, w a g h m a s fell singnire
ell assa.
A z o n k e p p e n megh holtt lowatt 's m i n d egyeb deogeott a z
taborbol oda wigyenek, aholl affelenek heltt m u t a t n a k , az k i eztt
nem miweli w g j b w n t e t i az g[ene]ralis, az mint a k a r i a .
Valaki gonoz eletben foglallia m a g a t t , es mast megh botran¬
koztat, az g[ene]ralis bwntetese zerentt megh bwntessek, a z y s
w a l a k i tiztit ell h a g j w a n rezegsegnek aggia m a g a t t .
Minden gyalognak az zer tartashoz kell m a g a t t tartani,
melliet az gialogok tiztireoll k w l e o n a d ü n k ki, az k i penig gond¬
wiseletlenwll j a r ell a b b a n , w g j b w n t e t i k megh, mintt az arti¬
culusok m u t a t t y a k .
Megjegyzés. Ez a becses rendtartás pompásan kiegészíti a király
korábbi — fentebb közölt 1577-i — első latin hasonló hadi rendtartását,
melynek sok pontját ez bővíti.
575.
Straczin, 1579 július 10.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Protaszewicz. Valerian vilnai p ü s p ö k n e k .
Muz. Czartoryski. Kraków. Caligarii Epistolae p. 245. Reg.
Értesíti, hogy rövidesen beindítja E r d é l y b e W u j e k J a k a b
jezsuita a t y á t .
Megjegyzés. A tanult Wujek atya 12 társával július 31-én indult
Vilnáról Sunieri Ferenc lengyelországi tartományfőnök vezetésével
Kolozsvárra, ahol a jezsuita-kollégiumot megalapították. 1 Erről a pro
vinciális november elején tett jelentést Caligari nunciusnak és távoz
tával annak élére Wujeket nevezte ki rektorrá. 2
576.
Roma, 1579 július 25.
X I I I . Gergely p á p a Báthory I s t v á n k i r á l y n a k .
Kívánságára készséggel megengedi, hogy bőjiös napokon nem
böjtös ételt is ehessen.
E x p o n i siquidem nobis fecisti, quod, cum q u a n d o q u e incom¬
m o d a utaris valetudine, cuperes prohibitis temporibus ovis, butiro,
caseo et aliis lacticiniis ac carnibus, a b s q u e aliquo conscientiae
scrupulo vescendi tibi p e r nos licentiam concedi, azt szívesen
megengedi, két orvosa tanácsára is hallgatva, de úgy, hogy mások
ne lássák azok élvezetében: in loco tarnen secreto ita, ut aliis scan¬
d a l u m non generetur; etc.
1
Caligari levelezése 260 l.
2
Kiadva a Fontes Rerum Trans. I. köt. 81—4. l.
1579 aug. 4 576—578. irat 131
Megjegyzés. A szentatya e kegyét a király Uchanski követe útján
kérte, megismételvén korábbi (1577 november 28-án) kifejezett ilynemű
kívánságát, amikor a danckai ostrom alatt sokat gyengélkedett.
577.
Dzisna, 1579 augusztus 4.
Báthory István király Caligari A. János nunciusnak.
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Documente II. köt. 168. l.
Értesülvén, hogy „Altertum Laski Viennae militem cogere, ac
Moldaviam dominatus occupandi causa oppugnare velle“ közli ezt
a h í r t megjegyezvén, hogy fegyverrel kész ellene szegülni biro
dalma nyugalmáért.
Datum Drisnae, die 4. mensis Augusti. A. D. 1579.
578.
Polock, 1579 szeptember 12.
Mivel Iván muszka cár megszegte szavát és támadólag lépett
fel, háborút intézett ellene 6000 lovas és egyéb hadával. Részletesen
beszámol hódításairól, megismertetvén hadjárata nevezetesebb
eredményeivel.
Staatsarchiv. Wien. Turcica. Fasc. 40. Egykorú hivatalos fordítás. Való
színűleg magyar eredetiből.
Stephanus Rex etc. Serenissime ac Potentissime Princeps,
Domine amice et vicine noster charissime. Quomodo gesserit se
erga nos Magnus Dux Moscoviae, communis noster ac Ser t i s V rae
hostis, et quae illius fuerit insolentia, ac in offerenda nobis pace
astutia, significavimus iam antea Ser ti Vestrae; perscripsimus etiam
rationem instituti nostri, quod nimirum armis atque bello perse¬
quendum eum decreverimus. Renuntiata ergo illi et remissa quam
sub dolo nobis offerebat pace, bello uti a nobis constitutum fuerat,
eum aggressi sumus, ad quod tantum sex equitum milliae Poloniae
regno ob longinquitatem itinerum duximus. Caeterum Magni
ducatus Lithuaniae hominum, qui viciniores sunt Moschis ea fuit
alacritas et navandae nobis operae studium, ut iustam ex illis et
numero, et viribus exercitum confecerimus, quo cum progressi
contra hostem arcem Polocensem duobus cinctum fluminibus,
Duna et Polota valloque firmissimo ac moeniis et propugnaculis
munitam, commeatu etiam, tormentis, globis, pulvere et omni
apparatu bellico plus quam existimari posset instructam, et in
cuius ille praesidio selectissimos e suis milites collocarat, quin¬
decimo oppugnationis die, Deo auxiliante coepimus; collegerat ille
ad Plescoviensem suam civitatem iam inde a mense Junio copias
9*
132 578—580. irat 1579 szept. 14
e x o m n i b u s suis ditionibus numerosissimas, n e q u e tarnen cum iis
progredi a c s u a m nobis faciem ostendere est ausus. C a p t a vero
Polocka, arces deinde minores, q u a e decem a u t quindecim milliari¬
b u s distant, o p p u g n a v i m u s , q u a r u m q u i n q u e iam p a r t i m sub
obsidione Polociae, p a r t i m vero ea o p p u g n a t a in n o s t r a m venlere
potestatem, in q u a r u m u n a , Sokol dicta, p a r t e m a u l i c a r u m ipsis
copiarum, q u a m a d o p e r a m ferendam arci Polocensi miserat, tri¬
b u s et p r a e c i p u i s e x e r c i t u u m ipsius ducibus caesis, d u o b u s captis
delevimus. Haec, q u a e Ser ti V r a e p r o nostra m u t u a amicitia p r o q u e
foederis, quod nobis cum Ser t e V r a intercedit ratione g r a t a et
i u c u n d a fore confidimus, S e r t i V r a e significanda esse p u t a v i m u s .
O p t a m u s interim Ser t i V r a e valetudinem p r o s p e r a m ac d i u t u r n a m .
D a t u m in A r c e nostra Polocensi, die 12. mensis Septembris 1579.
Megjegyzés. Polock vára augusztus 30-án jutott István király
kezébe, 32 napi kemény ostroma és lövetése után. A király a reá
következő hétfőn tartotta a várba való ünnepélyes bevonulását. Ezen
nagy feltűnést keltett nemcsak kegyessége, hanem az is, hogy az asszo
nyokkal nem erőszakoskodott és nem engedte azt meg katonáinak
sem. A várban talált hadi zsákmány igen tekintélyes volt, mert a nagy
ágyúk száma hatvanra rugott, a fegyvereké 3000-re, egy esztendőre
való lőszerrel. Ezt a talált eleséggel, füstölt hússal együtt 200 ezer
forint érőre becsülték. 1
1
Galigiari nuncius két jelentéséből; Levelezése 271—5. l.
579.
Kéri támogassa a vitéz Pribék Jánost érdeme szerint.
Gyulafehérvári kápt. l t á r . Ötvös műve 6. sz. a. Beke 1129. regesztája.
S t e p h a n u s R e x etc. P r i b é k János, k i itt ez mostani szol
g á l a t u n k b a n j á m b o r u l forgolódott és n a g y emberséget is mívelt, ta
lált m e g minket könyörgésével n e m i n e m ü dolgairól és bizonyos
szükségéről, melyeket Kegyelmed ez bekötött supplicatióból meg
érthet. Mi őtet Kegyelmedre halasztottuk és az Kegyelmed iti
letére. Azért c o m m e n d á l j u k ez j á m b o r vitéz embert Kegyelmed
nek, k i n e k is hogy a z ő i r d e m e zerent legyen m i n d e n segítséggel
Kegyelmed neki. T a r t s a meg Isten Kegyelmedet. D a t u m in Arce
nostra regia Polocensi, 14 Septembris. A n n o 1579.
580.
B á t b o r y I s t v á n k i r á l y B á t b o r y Kristóf fejedelemnek.
A rövid időre bemenő Sügerdi István enyedi házát mentesítse
minden fizetség alól érdemeiért.
1579 szept. 15 580—581. irat 133
Gyulafehérvári kápt. ltár. Ötvös műve 7. sz. a.
Stephanus Rex. etc. Ez iffiu legény, Sügerdi 1 István haza ugy
kéredzik, hogy az mi szolgálatunkra rövid nap mulván megjünne;
lakása pedig Enyeden vagyon. Könyörge minekünk, hogy az mi
szolgálatunkban levén, az ő háza, kiben Szász Anna, Philep
Balasne, az ő anyja laknek, minden szolgálattól, adófizetéstől
lenne szabados. Kérjük azért Kegyelmedet, hogy az ő házát tartsa
szabadságban Kegyelmed; netalan oly szolgáló ember válik ez
iffiu legényből, ki szolgálhat minekünk. Tartsa meg Isten Kegyel
medet jó egésségben. Datum in Arce nostra regia Polocensi, die
14 Septembris. Anno Domini 1579; etc.
581.
Ajánlja a bemenő Rácz Pétert jóindulatába, kérve adjon neki
vitézségéért valami jószágot, mert különösen kitűnt a várak fel¬
gyujtásában s ezentúl is semmi szolgálattól nem húzódik vissza.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Ötvös műve 5. sz. a. Beke 1131. regesztájában
hibásan 1579 szeptember 14-i.
Stephanus Rex etc. Rácz Péter, ki Chukát Péterrel jött volt
be, Minekünk ugy szolgált az mostani szükségünkben, hogy ugyan
bízvást commendáljuk Kegyelmednek, mert ugyan sok közül is
csak olyannak kell válni az vitézlő rend közül. Az gyujtásban
ő volt egyik fő, ki mind addig ott forgolódott, míg a láng felment;
mely nem csak neki, ott forgolódván, de még azoknak is, kik
sánczból távol rea néztek, nehéznek tetszett szemeiknek. Ugyan
akkor sebek, tagiások, verések estek rajta. Minekünk könyörge,
hogy az ő jámbor szolgálatjának tekintetéért, septelibéli részt neki
engednők; de minthogy Minekünk ugy jut eszünkbe, hogy az vá¬
radi háznak részei ott volnának, ki nélkül az ház sem lehet, Mi
azt az Kegyelmed itiletire és jó akaratjára hagytuk. Kérjük
Kegyelmedet, hogy vagy ott Erdélyben vagy Magyarországban
valahul, valami jószágot szakaszszon neki, tegyük örökös szol
gánkká, mert ez mindenkor, valahol az szükség kivánja, meg nem
vonsza az szolgálatiul magát. Tartsa meg Isten Kegyelmedet jó
egésségben. Datum in Arce nostra regia Polocensi, 15 Septembris
1579; etc.
1
Beke 1130. regesztájában hibásan: Sügödi.
134 582—584. irat 1579 szept. 16
582.
Istanbul, 1579 szeptember 16.
I I I . M u r á d szultán B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente III/1 p. 44.
Értesítem, hogy q u e n d a m d e m a l o latrone Lasko famam venit,
hogy mindenféle seregekkel Moldvába akar törni, ott deiecto
P e t r o V a y u o d a , qui n u n c illi praeest sibimet u s u r p e t ac vendicet.
Miután ott semmi változást nem tűrünk, n o n u t Moldavia, sed tan¬
t u m u n i u s p a l m a e t e r r a e x Moldavia licentia nostra m i n i m e d a t u r .
583.
Wilno, 1579 október 13.
Ajánlja, vegye be a veres drabantok közé Boldisár Mihályt
régi hűséges szolgálataiért.
Gyulafehérvári kápt. ltár, Ötvös műve 8. sz. a. Beke 1132. regesztája.
S t e p h a n u s R e x etc. Boldisár Mihály, Tusnádi, könyörgött
m i n e k ü n k , h o g y őtet az Veres D r a b a n t o k közibe számláltatnók.
Mivel penig hogy régtől fogva m i n k e t szolgált, és mostan főképen
az mi szükségünkben, őtet Kegyelmedre halasztottuk, hogy irassa
az Veres D r a b a n t o k közibe. T a r t s a m e g Isten Kegyelmedet jó egés¬
ségben. D a t u m in Arce nostra Regia Vilnensi, 13 a Octobris Anno
Domini 1579; etc.
Megjegyzés. A meghódított Polock városból jőve, István király
bevonulását Vilna városába 1579 október 4-én tartotta. Habár esett, ez
a legnagyobb ünnepélyességgel folyt le. Zamoyski kancellár a nun¬
ciussal egy mértföldnyire sietett a király elé, aki egyenesen a székes
egyházba ment, ott misét hallgatott könnyes szemekkel s utána Te
deumot mondatott. 1 Másnap aztán szétküldetett (1579 augusztus 31-i
kelettel) a királynak a polocki ostromról írt levele, amelyet még ma
gyarul is kinyomatott. 2
584.
B á t h o r y István k i r á l y B á t h o r y Kristóf fejedelemnek.
Ajánlja sorozza be a veres drabantok közé a hazatérő Székely
Antal és Székely Balázs régi udvari embereit.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Ötvös műve 9. sz. a. Beke 1133. regesztája.
S t e p h a n u s R e x etc. Székel A n t a l és Székel Balás, k i k egy
n e h á n y esztendőktől fogva itt a m i u d v a r u n k b a n szolgáltanak,
k ö n y ö r ö g n e k m i n e k ü n k , h o g y Mihály D e á k kezéből vennők ki
és számláltatnók a z Veres D r a b a n t o k közibe. Mivelhogy pedig
1
Caligari 1579 október 5-i jelentése; Levelezése 297—8. l.
2
Ez sajnos nem maradt reánk, csupán latin kiadása.
1579 okt. 15 584—586. irat 135
ezek itt ugy forgottak, és ezután is szolgálhatnak, hogy méltók
az mi kegyelmességünkre: kérjük Kegyelmedet, hogy Kegyelmed
találjon oly módot benne, hogy ezek számláltassanak az Veres
Drabantok köziben; ha egyébképen nem lehet, adjon más
jobbágyokat érettek Kegyelmed Mihály Deáknak. Tartsa meg
Isten Kegyelmedet jó egésségben. Datum in Arce nostra Regia
Vilnensi, die 15 mensis Octobris. Anno Domini 1579 etc.
585.
Báthory István király Ébeni Gábor szamosujvári udvarbírónak.
Zambo Balázs könyörgésére, hűséges szolgálatáért Ormánban
lakó anyját mentesíti minden adófizetés alól.
Erd. Nemz. Muz. Kolozsvár. Gr. Wass-cs. levéltára.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae etc. Egregie fidelis Nobis
dilecte, Salutem et gr(ati)am n(ostr)am Regiam. Zambo Balas ky
Jttben mostansaggal minekeonk Jamborul zolgalth, es mostis az
my zolgalatunkba megh maratth, keonyeorge Mynekeonk hogy
egy uen anniatt ormanban lakozott Zabo Ambrusnet addigh migh
az My zolgalatunkban lesen, ado fizetissel es zolgalattal ne ban¬
tatnok. My Azertt ennek Jambor zolgalathyatt megh tekynttuin
haggyuk teneked hogy az Aniatt se ado fizetisre se zolgalathra
ne kinzerichied hanem Az zabadsagba megh tartasd migh Az eo
fya Itt ben Az My zolgalatunkban megh marad. Nec secus
factur(us.) Datum Jn Arce no(at)ra Regia Vilnen(si) die 15 mensis
octobris Anno Dominj 1579 Regni uero nostri Quarto.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Egregio Gabrieh Ebeni prouisori arcis n(ost)rae
Viwar etc. Fideli nobis dilecto.
586.
Warszawa, 1579 október 22.
Báthory István király nyilt parancsa Ilyvó, Kameniec és más
városok lakosaihoz.
Zárolja Sánta Péter moldvai vajda fennálló követeléseit
adósa, Corniact Constantin részére.
Arch. civ. Leopoliensis. Iorga: Studii şi documente XXIII p. 362—3.
Debet haud exiguam pecuniae summam Magnificus Petrus
Walachiae palatinus generoso Constantino Corniacto teloneorum
nostrorum per Russiam praefecto s mivel híre jár, hogy a szultán
136 586—588. irat 1579 nov. 2
őt letette ac in eius locum alius novus palatínus suffectus esse dici¬
tur, adósa könyörgésére elrendeljük, hogy aki valamivel Péter
vajdának tartozik, azt senki másnak ne fizesse vissza csupán
a megnevezett prefektusunknak; etc. Datum Warsowiae, in co¬
mitiis regni generalibus, die XXII. mensis Octobris, anno domini
MDLXX nono, regni vero nostri anno quarto.
587.
Grodno, 1579 november 2.
Báthory Itván király Báthory Kristóf fejedelemnek.
Megtért hős katonája az ostromban elesett Dósa Mihály csa
ládja nyomorogván, kéri adassa vissza egykori udvarházát, mással
kárpótolván Balogh Ferencet, aki most benne ül.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Utóirata sajátkezű. Ötvös műve 10. sz. a. Beke
1134. regesztája.
Stephanus Rex etc. Mikoron Bekes Gáspár Erdélyre jött volt,
Dósa Mihály, Alárd Ferencz szolgája levén, az feltámadásnak
okáért elbujdosott volt; kinek az mi kevés jószágocskája volt,
Balogh Ferencznek adtuk volt. Azután az mi szolgálatunkra jött.
és az előbbi vétkét az ostromkor halálával is hűségesen szolgálván
eltörlötte. Értjük, hogy szegénynek mind anyja, felesége és gyer
mekei azoltától fogva nyomorognak. Könyörgettek minekünk
érettek, hogy az eldonált jószágocskát, másonnét Balogh Ferenczet
megelégítvén, visszaadnék nekik, kiből az árvák ennek halálának
valami vigasztalását vehetnék. Kérjük azért Kegyelmedet, legyen
azon, hogy Balogh Ferencz másonnét contentáltassék, és az árvák
nak főképen az udvarházat adattassa meg Kegyelmed, ne kén¬
szeritessenek bujdosásban élni. Kit mi Kegyelmedtől igen jó neven
veszünk. Tartsa meg Isten Kegyelmedet jó egésségben. Datum in
Arce nostra Regia Grodnensi, die 2 mensis Novembris. Anno
Domini 1579; etc.
Ugyan igen kerem Kegyelmedet, ne hadja Kegyelmed az sze
geny arvakat; legyen ez consolatiojok es contentalasok ennek ha
lalaval valo szolgalatjaert.
Frater Stephanus Rex ppr
588.
Warszawa, 1579 november 16.
Caligari János András nuncius Báthory István királynak.
Részvétét fejezi ki Bekes Gáspár halála alkalmából.
1579 nov. 28 588—590. irat 137
tem ram
Doleo S. R. M V D o m i n u m Bechesium, virum rei mili
taris gloria florentem hoc tempore amisisse, sed i a c t u r a m h a n c eo
commode facile conpensabimus, si filii eius, a b haeresum contagio
a b d u c t i a d nostrae S a n c t a e fidei catholicae n o r m a m rectius a t q u e
desautius, cura a t q u e iussu M tis V r a e erudientur.
Megjegyzés. Bekes Gáspár testi erejét gyöngülni érezvén, Grod¬
nón, 1579 november 1-én tollba mondta magyarúl írt végrendeletét,
végrehajtójául első sorban a királyt kérvén meg 1 s utána alig hét nap
múlva meghalt. Két fiát. (az első nejétől született Lászlót és a máso
diktól származott Gábort) a király nevelte fel, míg özvegyét, Sár¬
kándy Annát fél év múlva Wesselényi Ferenc vette feleségül.3
589.
Báthory I s t v á n k i r á l y Báthory Kristóf fejedelemnek.
Kéri, hogy a bemenő Nehéz András drabantnak adassa vissza
örökségét, amelybe atyjafiai beleültek.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Sajátkezű. Ötvös műve 11. sz. a. Beke 1135. reg.
S t e p h a n u s R e x etc. Könyörge M i n e k ü n k a z mi d r a b a n t u n k
Nehéz András, hogy valami öröksége volt volna ott Fejérvárott,
az melylyel az atyafiai, h a l á l á t hallván, megosztoztak volt, hogy
az felől neki igazságot szolgáltatnánk. Kegyelmedet azért k é r j ü k ,
hogy Kegyelmed adjon neki oly parancsolatot, hogy mindjárást
n e k i igasságot tegyenek, és az m i örökség őtet illette, m i n d e n
okvetetlen neki kezéhez eresztessék. Isten t a r t s a meg Kegyelmedet
jó egésségben sok üdőig. D a t u m ex Arce nostra Varsaviensi, die
28 mensis Novembris. A n n o Domini 1579 etc.
590.
B r u t u s János Mihály történetíró B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Üdvözli oroszok elleni diadalmas hadjáratából való vissza
térése alkalmából. Ő maga szorgalmasan dolgozik Magyarország
történetén s immár János király halálán túl jutott vele. Jó hasznát
vette munkájában Fejérvári Tamás deák feljegyzéseinek, sőt azok
alapjárt Jovius Pál számos tévedését kijavíthatta.
Bruti Epistolae libri V. 1698-i kiadása 65—75. l.
E r a t m e u m consilium republica bene abs te, a t q u e ex sen¬
tentia gesta, felicem tibi r e d i t u m e bello, quod n u n c statui his meis
1
Kiadta Barabás Samu a Történelmi Tár 1891. évf. 145—7. I.
2
Ez Harinnai Farkas Anna volt.
3
Bővebben írtam róla Báthory-életrajzom 182—9. l.
138 590. irat 1579 dec. 1
ad te literis mihi esse faciendum coram g r a t u l a r i . . . De nagy el
foglaltságomban is, midőn tollat ragadok, non ex iis, quae gessisti
magis, quanquam illa tanta sint, quam ex iis, quae ea consequun¬
tur tibi gratulandum censeam, mert non enim vicisti Moschum
solum apertum hostem, sed occultos alios et multos etiam, quorum
oculos perstringit tuae virtutis splendor. Itaque memini, me hoc
non semel, ex tuo ore augustissimo hausisse, cum ita diceres, te
non improbare quidem, quam de tuis laudibus orationem scripse¬
ram (videri enim diserte et copiose scriptam,) sed recte factis
multis te, quam diserti scriptoris oratione constare tibi tuas laudes
malle. Egyébként inter caeteras causas melyek miatt illően nem
bírlak dicsőíteni est illud ipsum pridem abs te mihi mandatum
munus, res Pannonicas scribendi, ami éjjel-nappal foglalkoztat.
De örömmel jelentem, hogy iam pertexui Ioannis regis nuptias,
receptum in Transylvaniam, indicta comitia Tordam, non Cibi¬
ninum, ut Jovius 1 tradit. Quae omnia in annum incidunt huius
secuii XL. Aztán megírtam a rákövetkezett két esztendő ese
ményeit, felhasználva Thomas literatus 2 Ephemeridem rerum kéz
iratát, melyet tőle kaptam, quae mihi ad haec ipsa certo ordine
et tempore digerenda magno fuit adiumento; kijavítva híven
Jovius és mások hibás adalékait. Quae omnia quatuor libros con¬
ficiunt satis ubere ... 3 et iusti duodecim libri conficientur: his
postremis IIX prioribus adiectis, initio, facto, unde est Forgacius
suos Annales exorsus . .. Qua de re ne pluribus agam, quam occu¬
pationes tuae gravissimae patiantur, ad Paulum Giulanum pluri
bus scribo. Fortunet tibi Deus tua consilia, inceptaque omnia,
quorum unum propositum finem habes, populorum salutem, con¬
cordiam, pacem, otium, auctos et propagatos longe lateque imperii
fines. Vale, nostrae aetatis maximorum regum maximum decus.
Datum Cracovia Kal. Decembris M D LXXIX.
Megjegyzés. E levél legfontosabb jelentősége az, hogy megtudjuk
belőle, hogy „Magyarország története“ első négy fejezetét mikor fejezte
be Brutus.
1
Jovius (Giovio) Pál püspök, 1552 végén Firenzében meghalt történet
író, aki kora történetét, az 1494—1547 közti eseményeket latinul megírta,
sok magyar vonatkozással együtt.
2
Ezt Toldy Ferenc (Brutus munkája I. köt. előszavának 48. l.) jóhisze
műen Gyulafejérvári Tamásnak vélte, de tulajdonképpen Székesfehérvári
és azonos avval a deákkal, akit Báthory István még János Zsigmond udvará
tól örökölt és bécsi fogságát is vele élte át.
3
Ezt a részt foglalja magában Brutus munkájának I. kötete, habár
eleje hiányos.
1579 dec. 5 591. irat 139
591.
Kegyessége, harci vitézsége s a katolikus hit védelmében tanú
sított erénye jutalmául megszentelt kardot és föveget küld neki
nála járt követe által.
Arch. Vat. Roma. Arm. 44 vol. 24 fol. 243. Hiv. más.
Charissimo in Christo filio nostro Stephano Poloniae regi
illustri Gregorius papa XIII.
Charissime in Christo fili noster salutem, et Apostolicam
benedictionem. Insignis pietas et virtus tua, quae in civilium,
bellicarumque rerum administratione, inque catholicae religionis
cultu et propagatione sese facile ostendit, cumulat Nos, bonos
omnes et Christi cupidos omni gaudio et voluptate: quo quidem
nomine non cessamus Deo gratias agere, teque eius bonitati com¬
mendare. Mittimus Maiestati tuae per dilectum filium Paulum
Uchanskium, oratorem tuum, ensem et pileum, quibus bene¬
diximus vetere Romanorum Pontificium instituto nocte Natali
Domini nostri Jesu Christi, oramus autem divinam bonitatem, ut
tuam Maiestatem perpetuo tueatur teque maiore in dies vivente,
Ecclesiam suam gaudio et foelicitate hostes moerore augeat tuaque
praestanti charitate atque opera utatur, ad sui nominis gloriam
sanctaeque Ecclesiae suae amplitudinem. Ut autem hoc nostrum
vere Regiae virtutis tuae testimonium eo, quo decet honore
celebretur, voluntas, ut peracto per aliquem antistitem, quem
malueris sacrosancte missae sacrificio in eo templo, quod oppor¬
tunius iudicaveris, idem antistes ensem et pileum tradat Maiestati
tuae nostris verbis. Omnibus autem verae poenitentibus et con¬
fessis, qui missae integrae vel aliqua ex parte, etiam tum cum
antistes populo benedicet interfuerint proque Sanctae Ecclesiae
amplitudine pacis concordiaeque inter catholicos principes con¬
servatione, eius misericordia confisi, plenariam omnium pecca¬
torum suorum indulgentiam elargimur. Datum Romae apud
sanctum Petrum sub annulo Piscatoris, die quinta Decembris
MDLXXIX. Pontificatus Nostri anno octavo.
Megjegyzés. A pápa kitüntető ajándékát István király a Possevino
atya által neki küldött művészi asztali arany órával meg egy nagy
hegyikristálytálcával viszonozta, amivel Velencében is eldicsekedett,
mikor hazatérőben ott is tárgyalásokat kezdett a nagy európai liga érde
kében.1
1
Velencei 1582 szeptember 22-i jelentés alapján: Pierling „Bathory et Pos
sevino“ c. műve 223 l.
140 592—593. irat 1579 dec. 11
592.
Warszawa, 1579 december 11.
Kéri támogassa a bemenő Fejérdi Bertái vitézségéért, melyet
különösen a gyujtásban tanúsított.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Utóirata sajátkezű. Ötvös műve 12. sz. a. Beke
1136. regesztája.
Stephanus Rex etc. Fejérdi Bertha mitőlünk kikéredzék egy
kevés ideig háza népének meglátogatásáért; kinek mi az ű jámbor
hűséges szolgálátjáért valami kevés jószágat is adánk, ki ha
Kegyelmedet megtalálja, legyen Kegyelmednél commendatus;
mert az egész had láttára egynehányszor az gyujtásra ment,
holott sebek is estek rajta, és valami vitéz emberhez illett, abban
semmit hátra nem hagyott. Ezután is minden hűséggel igyekezik
minekünk szolgálni. Tartsa meg Isten Kegyelmedet jó egésségben.
Datum in Arce nostra regia Varsaviensi, 11 die Decembris. Anno
Domini 1579 etc.
Az drabant hadnagyok közt senki ennél gyorsabb nem volt
az szerencsekeserteshez, ugy hogy valamikor csak tiz legeny
mentis, ő volt az egyik. Tudom, hogy ezutanis halalat nem szanja
ertünk: quo nemo majorem charitatem habet.
Stephanus Rex ppr
593.
Warszawa, 1579 december 18.
Ajánlja a bemenő Sibrik György kérését, miután ha valamely
jószágot kap, továbbra is itt szolgálna szívesen.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Sajátkezű. Ötvös műve 13. sz. a. Kőnyomatú
hasonmásával.
Illustriss[ime] d[omi]ne fr[ater] nob[is] obseruan[de.] Salutis
ac Seruicioru[m] commen[dationem.] Sibrik Gewrgi soha ez elewt
nem yelentete akaratiat hogy newewnk alat kewanna ewrekes
kepen meg maradny, Sewt ynkab vntalan vagiodoth tewlenk oda
fel hazaiaba, monduan hogi onnat el nem zakadhat; mostan jelente
akaratiat hogy ha valamy oli yozagocikawal latogatnok meg nem
zakadna el tewlewnk yt vegezne el alatwnk az ew yletyt, lathwan
azert oth az my hazankban az emberseges vitez embernek zewk
woltat es azoknak az kyk vadnak naponkent fogiatkozasat halai
es Betegeskedes myat, meltonak Itelem hogi keg[ielmednek] comen¬
dalnam, myerthogi latom hogi mynden erkelciel, embersegel
zereti Isten, es Imar en vtana[m] latot es forgodott oly dolgokban
1579 dec. 18 593—595. irat 141
hogi ahwl lezen twd zolgalny: azert Im be megen keg[ielmedhez]:
en nekem teccik hogi ha mogia lezen, es valami meltatlan dolgot
nem kewan ys meg maraztalya, ezt nem az zewkseg vizi rea hogi
yt maragon hanem az yo akarath: azert en az keg: Jo akaratiara
es Iteletire hagiom az mit eben akar cielekedni. Tarcia még Isten
keg[ielmedet.] Varsauiaban kewlt 18 Decembr[is] 1579
Amaz bolond Kwn gergelnek, es Cierepwitnenak Sarkady
Farkainak zep jozagok vagon, ha vakalna valamelik effele vitez
embereket kellene keg: vele telepiteny: mer nem myndeltig Ilien
bekeseg lezen.
Fr[ater]
Stephanus Rex ppr
594.
Báthory István király Bekes Gáspár özvegye,
Sárkándy Anna részére.
Kívánságára átírta és hitelesen kiadta elhalt ura magyar
nyelvű végrendeletét.
Orsz. ltár. Budapest. Gyulafehérvári kápt. osztály Centuria XX. 13. Kiadta
Barabás Samu a Történelmi Tár 1891. évf. 145—8. l.
Memoriae commendamus... quod pro parte et in personis
generosae et magnificae dominae Annae Zarkandy, magnifici
quondam Casparis Bekes de Kornyath relictae viduae et Ladislai
ac Gabrielis praefati Casparis Bekes filiorum exhibitae sunt nobis
et praesentatae quaedam literae testamenti ipsiuis Casparis Bekes
in forma libelli ungarica lingua conscriptae, kérve, ut easdem
literas testamenti ac omnia et singula in eisdem contenta ratas,
gratas et accepta habentes hitelesen átírjuk; amely kérést kész
séggel teljesítve, a végrendeletet acceptamus, approbamus, rati¬
ficamus et perpetuo valituras gratiose confirmamus, salvis iuribus
alienis, harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante.
Datum in arce nostra regia Varsaviensi duodecima die mensis
Ianuarii anno domini Millesimo quingentesimo octuagesimo, regni
vero nostri quarto.
Ellenjegyezte: Mart. Berzeicei9 per Transsilvaniam cancell. pp.
595.
Báthory István király Wolski Dunin Péter plocki
püspöknek Rómába.
Örvend a bíborosi kar iránta való jóindulatának. Köszöni
Szántó István páter beküldése érdekében való fáradozását.
142 595—597. irat 1580 jan. 20
Arch. Vat. Roma. Boratynski: Caligarii nuntii Epistolae et acta 363. l.
Sacri Ordinis Cardinalium erga nos studium et benevolentia
est nobis gratissima; in nobis certe nihil etiam deerit, quominus
eam, quam debemus Sacrosanctae Sedi observantiam et bene¬
volentiam integre conservemus, etsi aliquando usus postulet, re
ipsa comprobemus.
Officium Sinceritatis Tuae in expediendo huc ad nos Patre
Stephano est nobis gratum. Quamprimum huc venerit, curari
mandabimus, ut illi omnia commode adsint; etc.
596.
Báthory István király Saffraniecz Szaniszló és társai részére.
Megbízza őket, hogy a Szepességbe menjenek s ott a Rudolf
császár meg a szepesi polgárok közt felmerüli peres ügyet
elintézzék.
Schmauk: Suppl. Anal. terrae Scep. 486. l. Reg. Illésy: Igló levéltára 43. l.
A Rueber János magyarországi kapitány előtt lefolytatandó
tárgyalás „pro die festo Sancti Adalberti Episcopi proxime ven-
IV. 23 turo“ tüzetett ki, megbízván a biztosokat, hogy azon az ügyet
megismervén: casque legitimo definiant et discernant iudicio
differentias etiam omnes, quacunque ex causa exortas componant
et sopiant, et quidquid decreverint et statuerint, id ab iis, quorum
intersit, irrefragabiliter observari curent.
597.
Kéri teljesítse a bemenő Csanádi Tamás deák az iránti kíván
ságát, hogy tordai házát a város lepecsételje amíg végleg haza
mehet.
Stephanus Rex etc. Mivelhogy az mi barbélyunknak az atya
fia, kivel egy volt Chianádi Tamás Deák, Thordai, itt holt meg,
könyöreg mi nekünk, hogy Kegyelmednek imánk marhájának és
az ő atyafia házának bepecsételte[t]esse felől, mig vagy ő maga ki
mehetne, vagy bizonyos emberét kibocsáthatná. Kérjük azért
Kegyelmedet, hogy egy inassal bocsássa Thordára, ki előtt valami
marhája az ő megholt atyafiának maradott, az thordaiak váras
pecsétjével bepecsételjék. Tartsa meg Isten Kegyelmedet jó egés¬
ségben. Datum in arce nostra Regia Varsaviensi, 30 die mensis
Ianuarii. Anno Domini 1580 etc.
1580 febr. 12 598—600. irat 143
598.
Báthory I s t v á n k i r á l y A c h m á d b a s a n a g y v e z é r n e k .
Szívből üdvözli régi barátjaként, nagyvezéri kinevezése
alkalmából.
Staatsarchiv. Wien. Turcica. Fasc. 42. Hiv. más.
Illustrissime Princeps D o m i n e amice s y n c e r e nobis dilecte.
P o s t q u a m d e l a t u m esse accepissemus Illustritati V r a e a Sermo et
Potentissimo I m p e r a t o r e m u n u s s u p r e m i vesiratus., sane non
mediocrem inde cepimus voluptatem, q u o n o m i n e Ill t i V r a e gra¬
t u l a m u r ac p r o p t e r e a inprimis, q u o d ob virtutis s u m m a e opinio¬
nem a d locum h u n c pervenerit, nobis quidem Illustritas V r a i a m
a n t e a amicitiam suam, d u m i n T r a n s y l u a n i a essemus testatam
fecerat. Ezért bízom jóindulatában s arról magunk is biztosítani
kívánjuk követünk által; etc. D a t u m i n civitate nostra Varso¬
viensi, die 12 F e b r u a r i i 1580 etc.
Megjegyzés. Egyidejüleg hozzáírt másik levelében arról értesíti,
hogy Dzierzek Kristóf követet indítja be hozzá a tatárokkal való
békekötés érdekében, miután betöréseik igen nagy kárt okoztak.
(Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente XI. p. 644)
599.
Figyelmébe ajánlja ... András ifjú legényt.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Felső része fekete tentával leöntve, olvashatat
lan. Beke 1140. reg.
[Stephanus R e x etc.] - - - András fia, k i n e k az a t y j a az mi
zolgalatunkba holt meg, k ö n y ö r g e minekönk, hogy az a n y j a t n e
h a d n o k , mivelhogy a r v a j a es özvegye m a r a d t volna, ő pediglen
ifju leven, zolgalhatna és idővel kereshetne m a g a n a k . Kirjök
Kegielmedet, hogy Kegielmed n e hagyassa, h a n e m legyen segitsig¬
gel neki, a z miből meg találja, az ő rendi zerent. T a r t s a meg Isten
Kegielmedet jo egessegben. D a t u m in arce nostra Regia Varsaviensi,
decima octava die F e b r u a r i i . A n n o domini Millesimo quingen¬
tesimo octogesimo. Regni vero nostri q u a r t o .
600.
Grodno, 1580 március 16.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Bánffy G y ö r g y t a n á c s ú r n a k .
Szolgálatába ajánlja az ifjú Scipionowicz Jeremiást.
Bánffy-levéltár. Budapest. Nagy állampecséttel lezárva.
144 600—602. irat 1580 márc. 17
Stephanus Rex etc. Magnifice Nobis sincere dilecte, salutem
et gratiam nostram Regiam. Egy Jambor hiweonk keonieorge
minekeonk hogy fiatt Scipionowicz Jeremiaist k y mi Vduarunkba
uolt ezkoraig ott Erdelyben oly feo embernek ayanlanok, kinel
ualami Jo erkeolchyeott es nieluett tanolhatna. Azirtt mi Keg[yel¬
me]dnek commendalliuk, Keg[yelme]d uegye hozzaia es neuellye
ugy hogy Keg[yelme]dnel ualo lakasa ne legien hazontalan, kireol
az attyais Keg[yelme]dnek minden iott mondhasson. Mys io
neuen uezzeok Keg[yelmed]teol. Tharcza megh Isten Keg[yel
me]det. Datum in arce nostra Regia Grodnensi decima sexta die
mensis Marty, anno domini millesimo, Quingentesimo octogesimo.
Regni vero nostri Quarto.
Stephanus Rex ppr
[Külcírne:] Magnifico Georgio Banfy Lossonchy Consiliario
nostro etc. Nobis sincere dilecto.
601.
Báthory István király Vaszili János orosz cárnak.
Levelét véve, a béketárgyalások ügyében követeit küldte
hozzá, de foglyul esett főurait nem adhatja vagy cserélheti ki.
Misisti ad nos binas littetras, quas nobis reddidit internuncius
tuus, Eleasar Ivanovicius Blagovius. Earum alteris nobiscum
egisti, ut bono Reipublicae Christianae, ineundae mutuae amici¬
tiae causa, ad componendam pacem animum applicaremus eius¬
que rei gratia, magnos nostros oratores ad te ablegaremus . . . Quod
ad alteras litteras attinet, quibus petis Palatinos, Duces et Nobiles
tuos, qui per Dei gratiam et felicem exercituum nostrorum victo¬
riam in nostras manus pervenerunt, commutatione aut pretio
dimitti: tuo ipsius hoc iudicio reliquimus, num hoc rerum statu
captivos dimitti conveniat; etc.
[Hátlapján egykorú kézzel:] Litterae aeterni silentii, rogo,
consecrandae.
602.
Báthory István király - - - Jánosnak.
Kész szolgálatába fogadni, csak jöjjön Lónyai Alberttel s ha
még valaki vitézlő embert hoznak, azoknak is jó fizetést biztosít.
A nemes Kornéli nemzetség levéltárából kiadta Dankó János a Tudomá
nyos Gyüjtemény 1831-i 8. füzete 125. l. Hazánk s a Külföld 1865. évf. 154. l.
1580 máj. 18 602—603. irat 145
Stephanus Rex etc. Egregie nobis dilecte, salutem et gratiam
nostram Regiam. Izenteonk Kegyelmednek Bathory Peterteol, ez
minap Bornemisza Janostulis, megh erttvin az mi zolgalatunkra
valo io zandikyatt, melliett mi iova hagyvan intieok Kegyelmedet
maraggyion megh abba az io indulattba es menteol iob zerrel
hamareb lehett my hozzank ieoyeon be Loniay Albertal egietem¬
ben. 1 Ugy hogy ittis meg niugodvan: az my zolgalatunkra mind
magatok louatok alkalmatosb lehessen. Az mellett ha my hyres es
nevezetes uitezleo embereket hozhattna el velle igen kedves dol¬
gott chielekednek minekeonk Kegyelmed, merth gyuelvez es
elegies zolgalo nipett ittis elegett thalalnank; az Kegyelmied
keolczigett munkayatt mi hiaba nem hagyiuk, es valakikett hoz
Kegyelmed azokra fizetese liszen. Az my kegielmessigeonkbe megh
nem fogyattkozik. Datum in arce nostra Regia Grodnensi
trigesima prima die mensis Marty, anno domini millesimo
quingentesimo octogesimo, regni vero nostri quarto.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme.] Egregio Joanni - - - de etc. Nobis dilecto.
603.
Báthory István király Ébeni Gábor szamositjvári udvarbírónak.
Pogácsás Máté gyalogos panaszára rendeli, adja vissza az
atyja kezében hagyott és tőle elvett ingóságait.
Erd. Nemz. Múz. Kolozsvár. Gr. Wass cs. levéltára. A király három
sornyi sajátkezű utóiratával.
Stephanus Rex etc. Egregie fidelis Nobis dilecte etc. Vasas
Zyluassy Pogachas Mathe My Vduarunkbely gyalugunk aggya
ertheneonk, hogy az my zolgalatunkra be jeouyn hatta volth
marhayatt egy ven attya kezinel, kytt keg(ielme)d azirth az
dologertth hogy mynekeonk akar zolgalny az Attya kezybeol el
uitettett volna, Ha azirth nem egyeb uittkyerth hane(m) hogy Jde
be My hozzank Jeott vitette el keg(ielme)d: Inthyeok keg(iel¬
me)det hogy az el ueotth Marhatt, az dologh Jgy liuin, adassa
megh nekye, hogy az my zolgalatunk myatt karban ne maraggion.
Datu(m) in arce n(ost)ra Regia Vilnensi decima octaua die mensis
May, anno domini mill(esi)mo Quingent(esi)mo octogesimo. Regni
uero n(ost)ri Quinto.
Stephanus Rex ppr
1
Ez a Lónyai már 1579 február 12-én István király hadában szolgált len
gyel földön, nyolc lovasával. Később (nyilván újabb toborzásért) Erdélybe
ment s onnan visszatérve, 1581 július 7-én ismét a király táborában találjuk.
(Báthory István számadáskönyvei 81—163. lapján, több adalékkal.)
146 603—604. irat 1580 jún. 15
Ha zinthe valamy egeb oka uolnays ez en zolgalatomon liwin
ne karosicia meg keg(ielmed.)
Hátlapján, levéltári kézzel: Bathori István Lengyel Király
Leuele, egj Jobbágj el vett marhája restitutiója felöl.
604.
Wilna, 1580 június 15.
Báthory István király unokaöccse, Báthory Andrásnak.
Értesülvén, hogy immár belépett a filozófiai osztályba, nemes,
erényes éleire inti, elmélyedve a tudományban és isteni kegyes
ségben.
Arch. Vat. Roma. Nunz. di Germania 92. köt. 354. l. Kiadva Boratinsky:
Caligarii nuntii Epistolae et acta 498—9. l.
Charissime nepos: salutem. Binas literas tuas accepimus,
atque ut petitionibus tuis responderent, iniunximus nostrumque con
silium, quod requiris, iam aperiemus. Probamus autem vehemen
ter, quod virtutis viam tibi imitandam proposueris, cum tarnen ea
ardua sit, et aetas tua lubrica nimis, vide perseveres, ut de te
dici possit: Melius erat non cognovisserem. Quod ipsum vel nostra
tempestate in dies fieri in plerisque vidimus. Denique cum vir
tutis partes sint plurimae, ac unaquaeque conditio seu vocatio ex
fonte ipso virtutis sua trahat incrementa, non tarnen temere, nec
ante tempus, sed maturo iudicio a natura et occasionibus perque
ea media, quibus Deus maximus suam ostendit stabilitque legi
timam vocationem, collum iugo subdere, ducentique Deo manum
porrigere debebis. Interim autem intentionem bonam retineas
teque ipsum noscas, et varietatem conditionum vitaeque humanae
ratione exquiras, ad Deum autem autorem te referas instanterque
petas, ut oculos mentis tuae aperiat, ut scias, quid aeeeptum sit
coram ipso et quem te esse velit: quae omnia si pietatem in Deum
cum eruditione literarum. potissimum vero philosophiae, cuius
iam classem ingressum te esse audio, coniunxeris, procul dubio
consequeris nosque tanto tibi reddes propensiores, quanto tu
maiori cum diligentia ac constantia in hoc optimo tuo proposito
perstiteris. Vale. Datum Wilnae, 15 Junii 1580.
Stephanus Rex ppr
Hátlapján, Possevino atya kezével: Copia della lettera del
Sermo Re di Polonia ch'egli di propria mano scrisse al Signor
Andrea suo nipote, mentre stava il detto re in somnie occupationi
della guerra di Moscovia.
Megjegyzés. Unokaöccsét, Báthory Andrást István király 1578
tavaszán hozatta át Erdélyből s adta be a pultuski jezsuita kollégiumba.
1580 júl. 7 604—605. irat 147
Ottani tanulása és életmódja részleteiről rendkívül érdekes adalékokat
gyüjtöttem össze Varsóban1 s dolgoztain fel Báthory István életrajzá
ban.2 De érdekes adatunk van róla Possevinotól is, aki pár héttel előbb
meglátogatván az ifjú növendéket intézetében, előnyösen nyilatkozott
róla, megemlítvén egyúttal, hogy valami 400 nemesifjút vittek be oda
példájára, olv jó hatással volt jelenléte az intézetre.3
605.
Polock, 1580 július 7.
Skarga Péter vilnai jezsuita rektor Báthory István királynak.
A Dorohostajski Miklós polocki palatínus okozta nehézségek
dacára, Zsuki Ferenc polocki várparancsnok támogatásával meg
alapozta itt a katolikus hitet. De az ügy érdekében engedelmét
kéri, hogy személyesen adhassa elő panaszait és kívánságait.
Arch. S. I. Roma. Edidit Syganski, p. 117—8.
Serenissime Rex. Decimus est dies, ex quo Generosum Domi
num Skuminum, 1 qui eodem die est nobiscum Vilna egressus,
Polociae exspectamus. Non poeniteret me temporis, sed nec nunc
poenitet, si Magcum Dominum Palatinum Polocensem2 ad ea, quae
catholicae sunt pietatis, aggredienda faciliorem invenissem. Negat
se nobis locum ullum in arce, in quo sedem figamus, ostendere
posse, causas ipsemet V rae Mti exponat. Vix etiam post 4 dies ad
declinanda capita peregrini et pauperes (nisi hospitalitas Domini
Zuki 3 procuratoris arcis nos refecisset) hospitiolum in arce Regia
obtinuimus. Hoc unum nos solatur, et quod nobis, si cetera desint,
magnum facit animum in Domino, quod nacto quodam deserto
ruthenico templo, ex tacito consensu Vladicae 4 (nam aperte
propter Palatinum non est ausus) cultum Domini Sabaoth iam
per toi annos ex his oris exulantem, repurgato et benedicto templo
instauravimus. Iam sit Christo Deo gloria, in arce beneficio divino
per victricem Mtis V rae dexteram recuperata et ab hostibus vindi¬
cata, 5 vota altissimo, quae Maiestas V ra edidit, persolvimus et
1
Báthory István király udvari számadáskönyvei sok helyén szétszórtan.
2
Kötetem „A kardinális“ című külön fejezetében.
3
Erről Possevino 1581 június 6-án ezt jelentette Rómába: Ho trovato il
nipote del Re che fa progresso al solito negii studii et nella pieta, et il quale
ha dato occasione che qua concorrano da 400 nobili di questo regno con nota
bile frutto nel servitio divino. (Pierling: Bathory et Possevino, 87. l.)
1
Theodorus Skumia Tyszkiewicz, Thesaurarius Curiae Lithuanicae,
1576—1586.
2
Nicolaus Dorohostajski. 3 Franciscus Zsuki capitaneus.
4
Theophanes Bohdanus Rypinski, Metropolita Polocensis Ruthenorum.
5
Polock, kiostromolva és elfoglalva István király által 1579 augusztus
30-án.
148 605—606. irat 1580 júl. 10
te ra
sacrosancta sacrificia r i t u catholico pro M V et p o p u l o i l l i
subiecto et p a c e Regni sui celebramus; etc.
Ego proposui aliquot a d h u c dies exspectare D o m i n u m Sku¬
m i n u m , tametsi sine P a l a t i n o p a u c a v i d e t u r de rebus nostris
statuere posse; si tarnen morabitur, a n t e q u a m V r a Maiestas Regia
longius Polocia castra figat, adire i p s a m et coram de his, q u a e
d e s i d e r a n t u r agere constitui; etc. G r a t i a e M tis V r a e subiectissime
et humillime m e commendo. Polociae, 7. Iulii 1580.
606.
Szczyduty, 1580 július 10.
Báthory I s t v á n k i r á l y S k a r g a Péter jezsuita rektornak.
Válasz. Meghívja táborába és várja, amint indulásáról tudó
sítani fogja. Kívánságait könnyen és szívesen teljesítheti.
Arch. S. I. Roma. A király sajátkezű utóiratával. Syganski, p. 119—120.
S t e p h a n u s R e x etc. Venerabilis devote nobis dilecte. Ea, q u a e
nobis scribis, omnia sunt facilia et factu possibilia. exspectamus
tarnen modo a d v e n t u m a d nos M a g c i Domini P a l a t i n i Polocensis,
q u i q u a m p r i m u m venerit, de omnibus iis, ita, u t scribis, c u m eo
conferemus, et u t i res postulat transigemus. Q u o d vero seribis,
velle te a d nos venire, hoc etiam nobis g r a t u m erit; exspectabit
t a m e n Dilectio T u a ea de r e alteras nostras literas, q u i b u s et
itinerarium nostrum et mittemus, et diem p r a e s t i t u t u m castrorum
nostrorum a d r i p a m D h u n a e positionis indicabimus. D e pecuniola
etiam, uti seribis, piacet, u t a d e u m aedificationis usum converta¬
tur. Q u o d reliquum est, te b e n e vaiere et p r o nobis D e u m orare
cupimus. D a t u m Szczudutae, 10. Iulii A n n o Domini 1580. Regni
nostri a n n o quinto.
P o r r o D(ominum) P a l a t i n u m sine m o r a remittemus, ac u n a
aliquem e x nostris idoneum, q u i voluntatem nostram e x e q u a t u r ,
adiungemus, per q u e m Domino S k u m i n o anipliora m a n d a t a mit
temus.
Megjegyzés. Báthory kilátásba helyezett levele már hat nap mulva
elment Skargához. Ez felkeresvén őt, minden panaszára orvoslást nyert
a vallásos királytól. De azért (miként. Skarga leveléből megtudjuk)
mindkettőjüknek nagy csatát kellett vívniok a hit érdekében a nem ka
tolikus palatínussal és szenátortársaival, akik nem méltányolták a
polocki katolikus egyház megalapítása körüli fáradozásukat. 1
1
Ld. bővebben Skarga hazatértekor, Vilnából írt 1580 augusztus 8-i le
velében; Caligari nuncius jelentései 471. l.
1580 szept. 2 607—608. irat 149
607.
Wielkie Luki, 1580 szeptember 2.
Báthory István király Ridolfino Domonkos mérnöknek.
Miután katonai megbízatásának kitűnően megfelelt az eddigi
várostromokban, ezredessé nevezi ki.
Hadtörténelmi Közlemények 1941. évf. 35—36. l. Banfi Florio közlése.
Significaanus universis et singulis... hogy mivel ab Illustribus
quibusdam Italiae viris Nobilis Dominicus Rudolphinus Camerinus
ob eximiam virtutem et in re militari singularem scientiam et
usum ajánltatott és hívásunkra ex Italia hozzánk jővén, a Nobis
in numerum servitorum ac aulicorum nostrorum receptum atque
adscriptum esse; mint ilyet cum exercitu Illustrem Dominum
Joannem Zamoscium, regni nostri cancellarium ad expugnandum
Vielisiam aicem in Dhunae ripa sitam küldtük s annak ostromá
ban cohortibus aliquot miile peditum Polonorum oly kiválóságot
tanúsított úgy ott, mint in expugnatione arcis Vieluniensis, hogy
minden várakozásunknak megfelelt s ezért ezredessé nevezvén ki,
in hac obsidione arcis primariae ditionem Moscovitarum Velicolu¬
censis alkalmazni kívántuk nostrum mille peditum praefectusa¬
ként; etc. Datum in castris nostris Velicolucensibus 2a die Sep¬
tembris. Anno Domini MDLXXX.
608.
Praha, 1580 szeptember 17.
Rudolf császár-király Báthory István királynak.
Értesülvén követétől, hogy Szatmár és Németi visszaadását
kívánja, azt a kérdést addig nem tárgyalhatja, amíg a Magyar-
és Erdélyország közti szövetség biztosítása létre nem jön. Külön
ben is a császár a János király néhai fiával 1570-ben kötött egyez
ség alapján áll. Nem teljesítheti azt a kérését sem, hogy magyar
földön katonákat toborozzon, mert ez az ország hadait gyengítené.
A Szepesség és Lengyelország közti határkiigazításnak baráti úton
való rendezéséhez készséggel hozzájárul, sőt kész azt a leg
közelebbi magyar országgyűlésen tárgyaltatni. Válasz a követ
titkos előterjesztésére.
Egy. kvtár. Budapest. Lit. orig. no. 143. Szamosközy gyüjt. 182—185. l.
Egykorú gondos másolat.
Responsum Sacrae Caesareae Mtis ad suprascriptam lega¬
tionem.
Sacra Caesarea ac Hungariae et Bohemiae Regia Maiestas,
Dominus noster clementissimus, iam pridem ab oratore suo, Do
mino Joanne Cyro Abbate Sancti Vincentii Vratislaviae de iis
150 608. irat 1580 szept. 17
ti mus
edocta est, quae M suae Ser Princeps, Dominus Stephanus Rex
Poloniae, Magnus Dux Lituaniae etc ad eiusdem Cyri legationem
referri voluit s miután értésük arról, hogy követségét mense
Augusto huc delato elvégezte, Maiestas eius praetermittere noluit,
quin domino Oratori suam ad singula capita sinceram mentem et
voluntatem scripto hoc declararet; etc. 1
Quod ad rerum ipsarum capita, et primo quidem oppidorum
Zatthmar et Nemethy restitutionem attinet, Caesarea Maiestas ita
sibi persuasu habet, quod cum Sermo Regi haud obscurum sit, quo
pacto oppida illa belli tempore in Mtis suae Domini genitoris
colendissimi Divi Imperatoris Maximiliani augustae memoriae
manus devenerint; quis eorundem Zatthmary praesertim hoc
tempore status quaeque forma, ac quid denique superiore anno
septuagesimo inter Mtem suam ac Sermi quondam Regis Joannis
filium Principem Transsilvaniae conventum transactumque sit,2
Serenitas sua habita eorum omnium condigna ratione, illis
acquietura esset. Verum cum praeter hanc M t i s suae exspectatio¬
nem Sermus Rex restitutionem illam demum urgeat, Maiestas sua
ita existimat, iis prius peractis, quae ad stabiliendam inter
utrumque Principem, ac eorundem regna Principatus et dominia
mutuam firmamque amicitiam et benevolentiam maxime per
tinent, pactis scilicet atque foederibus, quae invicem intercedunt
renovatis, de eo, quod dictum est negotio commodius agi traetari¬
que posse, Caesarea Maiestas autem illis praemissis, talem se ex¬
hibitura est, ut ab aequitate se haud alienam esse Serenitas sua
intelligere, neque iustam aliquam hoc loci conquerendi causam
habere possit; etc.
Quod vero ad prohibitionem in Mtis suae ditionibus
haereditariis, praesertim vero Hungariae regno factam attinet,
Maiestas eius praefatum oratorem suum Joannem Cyrum Sermo
Regi ostendit, gravissimas se habere causas militis in ditionibus
suis retinendi, miután senkinek az országból idegenbe mennie ka
tonának nem szabad sine Mtis suae scitu et permissione. habár ez
régebben megis történt olykor. Kérése tehát nem teljesíthető, ne
regnum milite denudatum, a domestico hoste gravius aliquod
detrimentum, cum totius Reipublicae Christianae iactura acciperet.
Accedit et hoc, quod Maiestas Caesarea, quae tarnen ad Poloniae
regni Cancellarii instantiam quingentos pedites educendi faculta-
1
Elhagytuk a lengyelországi tárgyú ügyekre adott választ.
2
Ez a Speyerben 1570 augusztus 16-án létrejött szerződés, melyet az er
délyi országgyűlés 1570 december 1-én szentesített.
1580 nov. 1 608—609. irat 151
3
tem concessit. kiderült, hogy ezt a lengyel király külön nem kérte
tőle írásban, etc.
Quod denique ad Commissarios, qui de finium controvetrsiis
et finitimorum querelis cognoscant, ac iniurias quasdam componant
deligendos attinet, ő Felsége készséggel hozzájárul ad ea, quae
inter privatas quasdam personas in Scepusio controveriebantur,
per amicabilis tractationis viam elintézéséhez; ita non omittet,
quin ad eas differentias, quae de Hungariae et Poloniae limitibus
existunt sopiendas, in futuris proxime regni Hungariae comitiis
idoneos commissarios deligat; etc.
Datum Pragae, die decima septima mensis Septetabris, anno
domini millesimo, Quingentesimo, octogesimo.
Responsum ad Caput Secretum. Intellexit Sacra Caesarea ac
Hungariae et Bohemiae Regia Maiestas, Dominus noster clemen¬
tissimus ea, quae Mti suae nomine Sermi Regis Poloniae etc Sertis
suae Orator Rdus Dominus Lucas Podoski inter alia de mutua
quadam intelligentia inter Mtem suam ac Sermum Regem in eum
eventum, quo alterutri ab hoste vicino vis inferretur, ineunda,
oretenus confidenterque aperuit. Ezt készséggel hallotta s amint
értesül a királytól, quibus rationibus et pactis huiusmodi intelli¬
gentiam constituendum existimet, úgy fog róla nyilatkozni, uti
a Principe Christiano eodemque publicae salutis studiosissimo
exspectari debet; etc.
A levél első lapja felső bal sarkában Szamosközy kezével: Az
lengel kiralnak Istuannak Rodolfus chyazar ualaz tétele. Anno, vt
opinor, 1583. (Szamosközy sajátosképen nem vette észre, hogy
a levélnek rendes kelte van: talán azért, mert az betűkkel van
jelezve.)
609.
Kraków, 1580 november 1.
Brutus János Mihály történetíró Báthory István királynak.
Üdvözli a muszkákon aratott győzelméért. Magyarország tör
ténetéből immár a XII. fejezet is elkészült.
Bruti Epistolae libri V. 1698-i kiadása 75—81. l.
Facit singularis tua et divina virtus, Polonorum felicitas
summa, quorum res admirabili Dei Providentia moderaris, ut
crebris nuntiis et multorum literis certior factus de republica bene
abs te, et feliciter gesta, sentiam me ea voluptate perfundi: quae
cum a summa mea in te voluntate atque observantia proficiscatur,
3
Zamoyski János kancellár előterjesztésére a Szepesi kamarát bízták meg
a megadott engedély alapján a toborzás végrehajtására.
152 609—611. irat 1580 nov. 14
ita in m e existit, ut v u l t u quidem, q u o animi sensus homines
effingimus, oratione q u a n t a sit, nulla ratione declarari q u e a t . . .
G r a t u l a n d u m tibi, Poloniae populis, nobisque a d e o . . . Munkámat
befejezve, remélem d a b i t u r a l i q u a n d o facultas érdemeid meg
örökítésére, miután i a m X I I iustis libris P a n n o n i c a r u m r e r u m
confectis, 1 quos m e a e sedulitatis et r i g i l i a r u m testes posteritas
leget, u t non mihi a l i q u a n d o liceat, quod mihi u n u m in optatis
m a x i m u m est, rebus abs te gestis admovere m a n u s . . . Valens, for¬
tissime R e x , m a x i m e , sapientissime, cuius vita digna immor¬
talitate ita i n n i t i t u r Poloniae regnum, u t salutarem regem
Christiano orbi universo spondeat in multos annos f u t u r u m .
D a t u m ex regia arce Cracoviensi. M D LXXX. Kal. Novembris.
610.
Wilno, 1580 november 14.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Caligari János A n d r á s n u n c i u s n a k .
Brasichella, Caligari levelezése 535. l.
Értesíti, u t Nicolaus Paczot inter alumnos seminarii Brauns¬
bergensis recipiatur.
Megjegyzés. A magyar növendéknek valami atyjafia, Paczóth Já
nos ezidőben Báthory hadában szolgált négy lovassal. 1 A király egyéb
ként e hó 3-án érkezett a hadszíntérről a városba, míg serege lassan
követte. 2
611.
Teljesítésre ajánlja a nála jelentkező Balás Barabás kívánsá
gát, miután kivált Zawolocz vívásában igen vitézül viselte magát.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Beke 1142. regesztája. A kis állampecséttel
lezárt, rothadt, szakadozott levél, melynek alsó negyedrésze a király négy sornyi
sajátkezű utóiratával és aláírásával leszakadt.
S t e p h a n u s R e x etc. Ill m e Princeps domine frater nobis caris¬
sime atque honorandissime. Salutem et fraterni amoris m u t u u m
incrementum. Bal[ás] B a r a b á s a z minemő dologrul minket kö
nyörgésével megtalált, ez bekötött supplicatioból megérti Kegyel
med. J á m b o r vitéz ember, kit m i bízvást c o m m e n d á l h a t u n k Ke
gyelmednek. Sokan vitéz nevet viselnek, de ez valóba is n y o m á t
követi, mert ez mostani szükségönkbe főképpen Zauolocza alatt
1
Brutus munkájának V—XII. fejezete megvan magyar kiadása 2—3.
kötetében, de már a csonkán reánk maradt további két fejezet keletkezése
idejéről nincs ehhez hasonló biztos tudomásunk.
1
Kiadtam Báthory István számadáskönyve 106., 146. és 175. l.
2
Caligari jelentése, Levelezése 524. l.
1580 nov. 22 611—614. irat 153
elég emberséget cselekedett; miltó azért az mi kegyelmességönkre.
Ha oly, az mit kíván, kit neki nagy kára neköl conferálhat Ke
gyelmed, kirjök, kogy Kegyelmed abból legyen k[egyelmes] hoz
zája. Tartsa meg Isten Kegyelmedet jó egészsigben. Datum in arce
nostra Regia Vilnensi, decima quarta die mensis Novembris, anno
domini millesimo quingentesimo octogestimo, regni vero nostri
quinto.
612.
Kéri adjon valami jószágot levele felmutatójának, aki igen
vitézül viselte magát az oroszok elleni hadjáratában.
Erd. Nemz. Muz. Kolozsvár. Oklevelek törzsgyüjteménye. A levél első olda
lának felső része sárga festékkel olvashatatlanná téve. Alsó részén a király
hat sornyi sajátkezű utóírata. De sajnos ebből sem tűnik ki, hogy ki érdeké
ben van írva.
[Keriwk adja nekie] vagy azt uagy masutt walami kis joza¬
goczkat zakazzon Kegyelmed nekye. Tharczia meg Isten Kegyel
medet Jo egessegben. Datum in arce nostra Regia Vilnensi vige¬
sima Secunda die mensis Novembris, anno Domini millesimo Quin
gentesimo octogesimo, Regni vero nostri Quinto.
Keg: hyge hogi noha sok wagion ki nagi Embersegeket ciele¬
kedet ez hadakba, de mynden ember Iteleti zerent Jeles legeni ez
es ygen Jambor: ki mellet megys kerem keg: hogi valamy kewes
helieckenelkewl ne hagia:
Fr(ater) Stephanus Rex ppr
613.
Grodno, 1508 december 3.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Beke 1143. regesztája.
Miután szegény Pribék András az ő szolgálatában elhalt, ké
rem, adasson segítségül erdélyi árváinak, ha rá vannak szorulva,
évenként hat köböl búzát és két oldal szalonnát.
614.
Istanbul, 1580 december 15.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Ötvös műve 17. sz. a.
Meleg üdvözlése után jelentem, hogy oratora, Drohoiowski
János Tamás megérkezett és levelét megadván, a Portához való
szerelmét és tulajdonképen való barátságát tökéletes akarattal
megjelentette... Költ az mi városunkban Konstanczinápolyban,
az Szentséges Mahomed profetának 989 esztendőben, December
nek 15-öd napján.
154 615. irat 1580 dec. 22
615.
Báthory I s t v á n király Caligari J á n o s A n d r á s n u n c i u s n a k .
Megörült levelének s különösen annak a munkának, melyet
Nazianzi Szent Gergely holtteste római áthelyezési ünnepségéről
annak egy magyar szemlélője írt. Várja, hogy személyesen tár¬
gyaljon vele a kolozsvári gimnázium felállításáról. Addig is kós
tolót küld minapi vadászzsákmányából; egy jávorszarvast meg
őzet.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Theiner: Annales Eccl. III. köt. 184. l.
S t e p h a n u s R e x etc.
Rev m e in Christo Pater, sincere nobis dilecte. Q u o d Sinceritas
ra
V p r o suo erga nos studio saepius nobis scribat, m a g n a s illi habe¬
m u s gratias. D e l e c t a v e r u n t nos etiam c u m historia a b H u n g a r o
descripta, 1 t u m et eathalogus adolescentum, s u m p t u Pontificis
m a x i m i Olomucii literis operam d a n t i u m . Verum, quod ad eius¬
modi Gimnasii instituendam rationem Claudiopoli in Transilva
n i a attinet, de eo ac aliis, q u a n d o q u i d e m propediem ipsi Warso¬
viae s u m u s adfuturi, coram conferemus. Interim volentes Sinceri¬
tatem V r a m venationum n o s t r a r u m participem reddere, illi alcem
et c e r v u m mittimus, quos ut grato animo accipiat, rogamus. Sinc tem
V r a m bene valere cupimus. D a t a e Grodnae, die XXII. Decembris
Anno Domini MDLXXX. O Regni vero nostri anno quinto.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme: Rev m o in] Christo P a t r i domino [ J o a n n i A ] n d r e a e
Caligario Episeopo [Britonoriensi et S. Sedis Apostolicae refe¬
r e n d a r i o ad] r e g n u m nostrum legato. Syncere nobis dilecto.
Megjegyzés. Nazianzi Gergely egyházatya meghalt 389- vagy 390-
ben s miután holttestét már halála után nemsokára Rómába hozták át
Konstantinápolyból, jelenleg a tiszteletének szentelt templomban pihen
s úgylátszik erre az áthelyezésére vonatkozott az ünnepségnek valami
a magyar diák által szerkesztett leírása.
A szent ereklyéinek ünnepies átvitele a vatikáni templomba tulaj
donképen még 1580 július 11-én ment végbe, de a magyar deák róla
való leírása csak mostanában jutott a nuncius kezéhez, amiről aztán
e szavakkal emlékezett meg július 28-i jelentésében: Non ho gia potuto
leggere, ne tampoco posso scrivere senza lagrime di tenerezza la solen¬
nissima translatione del corpo di S. Gregorio Nazianzeno. (Caligari
levelezése 465. és 534. l.)
1
Caligari oldaljegyzése: Erat historia translationis Sancti Gregorii Na
zianzi Romae solemni pompa celebratae.
1581 jan. 31 616—617. irat 155
616.
Báthory I s t v á n k i r á l y Giczy János v á r k a p i t á n y n a k .
Mivel Ridolfino Domonkos ezredes itt várak erődítésében is
kitűnt, hozzá indítja a váradi vár megvizsgálására.
Hadtörténelmi Közlemények 1941. évf. 36—37. l. Banfi Florio közlése.
Miután Nobilis Dominici R u d o l p h i n i Columnelli nostri in¬
d u s t r i a m , fidem n o n modo in re militari, sed etiam in muniendis
arcibus peritiam múlt évben in ipsa Moscovitica expeditione ki
tünt, őt most in p e r l u s t r a n d a q u o q u e arce nostra Varadiensi alkal
mazni óhajtván, ezennel beküldjük hozzád és rendeljük, hogy
amint a várat megvizsgálta s veled véleményét közölte, a d Nos in
Poloniam r e v e r t a t u r ; etc.
Mellékelve a megbízatása részleteit t a r t a l m a z ó , kilenc pontból
álló olasz utasítás szövege arról, hogy V á r a d megerősítése kérdé
sében István k i r á l y mire k í v á n t a fektetni a fő súlyt.
Megjegyzés. Visszatérvén útjáról Lengyelországba, Ridolfino mér
nököt István király — jelentése alapján — az oroszok elleni háborúja
után, 1582 őszén újra leküldte Váradra, 1 hogy ott részt vegyen a meg
kezdett várerődítési munkálatok vezetésében. De betegen érkezett oda,
amint ott írt (1582 szeptember 16-i levelében panaszolja) s ezért novem
ber végén otthagyván a várat, visszatért a királyhoz; de működésének
újra nyoma van Váradon 1584 nyarán, amikor ismét ott dolgozik; 2
utána hazájába sietvén betegen, úgylátszik nemsokára el is húnyt. 3
617.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Máriássy P á l n a k .
A szepesi XIII várossal való határvillongás dolgában.
Regesztája Iványi: A Máriássy család levéltára, 474. sz. a.
Felkérésére biztosokat rendelt k i a szepesi tizenhárom város
és közte fenforgó h a t á r p e r b e n , d e az ellenük beadott p a n a s z a i r a
azt feleli, hogy „ad eam r e m et iurisperitos, et p r o b a t a e integri¬
tatis viros non eo animo delegimus, ut cum i n c u r i a detrimentoque
alicuius cum ceteris commissariis difficultates illas explicarent, sed
ut a d h i b i t a omni a e q u i t a t e de illis decernerent.“ Ezt n e k ü n k így
is jelentették, hogy eam controversiam szabályszerűen intézik el,
ami h a így van, sem az ő hívségüket, sem a megtörtént tényt két-
1
Útjára Varsóból, 1582 október 4-én indult 30 forint útiköltséggel, míg
első alkalommal Váradi György cubicularius társaságában együttesen 50 forin
tot kaptak. (Pawinski: Zródla dziejowe IX. köt. 2. része 45. és 84. l.)
2
Az esztergomi Báthory protokollum alapján.
3
Banfi id. közleménye 28—34. l.
156 617—619. irat 1581 febr. 15
ségbe vonni sem fejedelmi méltóságunk, sem pedig az állam ér
deke nem engedi.
Megjegyzés. István király 1581 január 18-án d. u. két órakor vo
nult be a hadszíntérről jőve a városba, nem nagy ünnepség közepette.
A nuncius lovas nemesek kíséretében szánon ment elibe és üdvözölte
a pápa nevében, mire a király latinúl felelt, hangsúlyozva, hogy győ
zelmét a jó Istennek köszönheti. Hasonlókép üdvözölte Karnkowski
kujáviai püspök is, mire szánba ülve vonultak a városba, míg az ud
vari emberek lóháton követték a rettenetes hidegben. (Caligari jelen
tése, Levelezése 546. l.)
618.
B á t h o r y István k i r á l y atyjafia, C s á k y A n n á n a k .
Üdvözli elmátkásodása alkalmából, de kéri, közölje v e l e
mennyegzője napját.
Gr. Csáky levéltár. Budapest. Kassai fasc. 321 no. 8. Hiteles 1839-i más.
S t e p h a n u s R e x etc. Generasa et Magnifica Neptis nostra cha¬
rissima, salutem et g r a t i a m nostram Regiam. Megh ertetteok az
kegielmed levelibeol h o g y az Isten kegielmednek zerenchyetth
paranchiol, ennel küleomben nem ertetteok egiebteol. Az kegielmed
zerenchyeinek mi eorüleonk. es a k a r j u k , hogy az atiafiak ke¬
gielmedre gondoth viseltek, de kegielmed nem irja mely n a p r a
lizeon 1 az meniegzeo, h a azerth nem felette ighen reovid az ideje,
k y r e myis embereonket bochiathatnok kipeonkben, agyia kegiel
med t u t t u n k r a . T h a r c z a meg Isten kegielmedet. D a t u m in Arce
nostra Regia Varsaviensi, decima q u i n t a die mensis februarii
Anno Domini Millesimo quingentesimo octogesimo primo. Regni
vero nostri quinto.
Stephanus Rex p p r
Az m y yo a k a r a t u n k b a the keg[ielmed] megh nem fogiat¬
kozyk.
Megjegyzés. Csáky Anna vőlegénye Prépostvári Bálint volt.
619.
B á t h o r y István k i r á l y Lubomirski Sebestyén k r a k k ó i
főadószedőnek.
Legyen gondja, hogy titkára, Brutus János Mihály, aki Ma
gyarország történetét írja, negyedévi részletekben pontosan meg
kapja immár 841 forintnyi évdíját, amennyire azt most kiegészí
teni rendelte.
Glówny Archiw. Warszawa. Pawinski: Zródla dziejowe XI. p. 195—6.
1
Hibásan olvasva így: bizon.
1581 márc. 11 619—620. irat 157
S t e p h a n u s R e x etc. Significamus tenore praesentium, q u o r u m
interest, universis et singulis, h a r u m notitiam h a b i t u r i s : Q u i a nos
cominendatam hahentes diligentiam et laborem n o n postremum
generosi Joannis Michaelis Bruti, secretarii nostri, in conscribenda
iussu nostro Historia H u n g a r i c a , ac i p s u m eo diligentiorem ac
magis p r o p e n s u m a d m u n u s et labores bos obeundos reddere
cupientes, ipsi e x liberalitate nostra Regia a d prius stipendium
q u a d r i n g e n t o r u m q u i n q u a g i n t a thalerorum Bydgostiae a nobis illi
concessum, et postea a d s u m m a m u s q u e quingentorum q u i n q u a
ginta t h a l e r o r u m Mariemburgi a u c t u m , ducentos florenos poloni¬
cos addendos et adiungendos p u t a v i m u s , prout Praesentibus literis
nostris a d d i m u s et adiungimus, ita u t deinceps octingentos qua¬
d r a g i h t a et u n u m polonicos florenos et viginti grossos a n n u i stipendii
h a b e r e possit, eo videlicet modo percipiendos, ut infra cuiuslibet
q u a d r a n t i s anni d u c e n t i et decern floreni polonici et duodecem
grossi e x zuppis nostris regiis Cracoviensibus i l l i d e n t u r ac nume¬
r e n t u r , s u m p t o a n n i initio aucti n u n c stipendii a calendis Aprilis
proxime futuris a n n i praesentis Millesimi quingentesimi octua¬
gesimi primi. P i o i n d e intünk, hogy megjavított fizetését singulis
q u a d r a n t i b u s anni pontosan kiutaljátok; etc.
Stephanus Rex p p r
Megjegyzés. Brutus évjáradéka 1577 október 4-ikétől számítódott,
eleinte negyedévi 50 forinttal. Ez tekintélyes összeg volt, ha meggondol
juk, hogy lengyel kortársa: Paprocki Bertalan hisztérikus, kinek mai
napig is forrásmunka gyanánt használható a lengyel nemesekről írt
genealógiai nagy műve Báthory Istvánnak ajánlva jelent meg, az 1581—
83-i feljegyzések szerint évente csak 40 forint penziót húzott a krakkói
kamarától, vagyis éppen 1/5 részét annak, amit Brutus kapott. Neki
különben a király fenti első negyedévi járadéka alkalmából külön 102
forintot is adott s fizetése annyira nőtt, hogy 1578 tavaszán már 604
forintot tett ki, erre pedig (ép a király mosani kiutalása folytán) min
den évben pontosan megkapta az évi 200 forintnyi kiegészítést. 1
620.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Mlodzieiowski Jácint alkincstárnoknak.
Rozsnyai Benedeknek három éven át évi 40 tallért rendelvén,
amiért Brutus Magyar históriáját lemásolta, utasítja, hogy azt az
összeget neki minden újévkor pontosan utalja ki.
Inst. Ossolinski. Lwów. Ms. 183. A krakkói karaara 1589-i köt. 40. I.
S t e p h a n u s R e x etc. Significamus his literis nostris, q u o r u m
interest, universis et singulis e a r u m notitiam habituris. Q u i a nos
1
Az idézett tételeket közöltem Báthory István magyar számadáskönyvé¬
uek 32, 44. és 178. lapján.
158 620—621. irat 1581 márc. 15
promovere cupientes honestos conatus honestissimi iuvenis Bene¬
dicti Rozsnay Ungari, quos in addiscendis liberalibus artibus
suscepit, habentes praeterea rationem laboris sui in describenda
„Historia Ungarica“ a Bruto, nostro historiographo eonscripta
facti, dandam ac assignandam illi esse putavimus in thesauro regni
nostri in tres sequentes annos pensionem quadraginta talerorum
quolibet festo Circumcisionis Domini, 1 a vicethesaurario curiae
nostrae sibi numerandam, prout quidem iam hisce literis nostris
damus et assignamus atque generoso Hyacinto Mlodzeiowskii,
curiae nostrae vicethesaurario illiusque vicesgerenti, ac alteri cuius
interest, mandamus, ut huic Benedicto Rozsnay nunc quam pri¬
mum quadraginta hosce taleros in annum praesentem numeret. Post
modum vero duobus subsequentibus Circumcisionis Domini festis
quolibet festo tantumdem sibi ex thesauro nostro pendet pendique
sine omni mora et contradictione faciet. Quod nos in subducendis
rationibus visa quietatione ipsius Benedicti Rozsnay a fide-
litate tua suscepti sumus. Aliter pro gratia nostra f(idelitas) t(ua)
non factura. Porro in eius rei fidem praesentes, manu nostra
subscripsimus et sigillo regni nostri muniri mandavimus. Datum
Warschaviae, die XI mensis Martii Anno Domini MDLXXXI Regni
vero nostri anno quinto.
621.
Roma, 1581 március 15.
Figyelmébe ajánlja az általa is jól ismert Possevino Antal je-
zsuita atyát, akit követségben küld hozzá a muszka cárral, fel-
kérésére meginduló béketárgyalások vezetése ügyében.
Possevinus: Moscovia et alia opera 57. l. Caligarii Epistolae p. 584.
Gregorius XIII. Pontifex Maximus Stephano Primo, Poloniae
Regi.
Charissime in Christo fiii noster, salutem et Apostolicam be¬
nedictionem. Misit proprium ad nos legatum Moscorum Dux cum
litteris et mandatis, qua de re curavimus Maiestatem tuam certio¬
rem fieri per nuncium nostrum. Remittimus Legatum cumque eo
dilectum filium Antonium Possevinum, Theologum et Sacerdotem
Sodalitatis Iesu, prudentia et fide spectatissima multisque in re-
bus nobis probatum atque ad gravissima quaeque, Dei gloria et
communis boni causa tractanda paratissimum aptissimumque et
tuae Maiestati optime cognitum. summa vero in primis erga Mtem
Tuam observantia et fide praeditum, qua etiam de causa ipsius
1
Vagyis, mindig újév napján.
1581 márc. 20 621—622. irat 159
opera a d hoc negotium libentissime u t i m u r . C u p i m u s igitur, ut eius
verbis omnem fidem tribuas s u p e r negotio pacificationis, t a n t o p e r e
a Mosco expetitae: s u p e r q u e fide, q u a m idem Moscus postulat
Legato s u o coucedi, secure a d se redeundi, q u a etiam fide idem
Possevinus indigebit, d e n i q u e super omnibus rebus, de q u i b u s
tecum agat nostro nomine. D a t u m Romae, a p u d S a n c t u m P é t r u m ,
sub annulo piscatoris. die XV. Martii 1581. Pontificatus nostri
anno nono.
Megjegyzés. A tudós jezsuita atya Báthory Istvánt 1581 június
13-án Vilnában érte el. Jöveteléről a király persze tájékozva volt; de
küldetését igazában nem nagy rokonszenvvel fogadta, miután ekkor
még erősen bízott abban, hogy sikerülnie fog az oroszokat teljesen le
vernie. Ezt nyíltan meg is mondta Possevinónak már első audenciáján,
melyet egyébként a bátyja, Kristóf haláláról érkezett hír tett nyo
masztóvá. 1 Alkalma sem igen volt a királynak ekkor bővebben foglal
koznia a páterrel, mert időre volt szüksége, hogy lelkileg összeszedje
magát és küldetése részleteivel törődjék. Igy Possevino csupán hat hét
múlva beszélhette meg vele fontos megbízatása vezéreszméit és indul
hatott a muszka cár felé. Evvel (augusztus 10-én) Staricában találko
zott és őszre fordult az idő, midőn visszatérhetett a királyhoz, aki
ekkor már Psków alatt táborozott. Jöveteléről, a páter útjából 1581
szeptember 26-án az orosz földön fekvő Bor községből értesíté, amely
az ottani lakosok mondása szerint valami 100 olasz mérföldnyire feküdt
a király pskówi táborhelyétől. Gyorsfutárral küldött levelére Báthory
azonnal felelt (már három nap mulva) biztosítván, hogy a neki küldött
menlevél — salvusconductus — birtokában bátorságosan folytathatja
útját feléje s különben is biztosokat meneszt elibe illő fogadtatására.
Ettől kezdve a király élénk levélváltásban állott a nagy tehetségű atyá
val, aki hónapokon át tartó tárgyalásai folyamán soha semmit sem vég
zett az ő írásbeli utasítása nélkül. A király levelei sajnos, nem marad
tak reánk, de egész lénye és magatartása kitűnik Possevino válaszai
ból, műveinek kölni ívrétű díszes kiadásában, amely a király halála
után pár héttel jelent meg s így azt ő már nem láthatta, holott isme
retes, hogy minden szép könyvnek mennyire örvendett.
622.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y neje, A n n a k i r á l y n é B á t h o r y Kristóf
fejedelemnek.
Részvétét fejezi ki neje, Bocskay Erzsébet fejedelem-asszony
halála felett.
A n n a Dei gratia Regina etc. Illustris Princeps, Domine Affinis
Noster charissime. R e d d i t a e sunt nobis p r o x i m e ab Legatis Illustri¬
tatis Vestrae litterae Illustrissimae q u o n d a m coniugis Illustritatis
1
Pierling: Báthory et Possevino, 88—125. l.
160 622—623. irat 1581 márc. 20.
1
Vestrae, quantum quideni ex serie litterarum ipsarum et sermone
legatorum ipsorum intelligere potuimus, nam litterae nullius
nomen in subscriptione praeferebant. Primum igitur domesticum
luctum hunc Illustritatis Vestrae dolemus, quem ipsum, ut
Illustritas Vestra [ferat] fortiter, si quid opus est, hortamur,
Deinde, quoniam ipsius nomine redditae sunt etiam nobis quae¬
dam munuscula ab Legatis Illustritatis Vestrae, de his quoque
Illustritati Vestrae, quando ipsi, quae misit non possumus, agimus
gratias. Si quid est, eritve, in quo ipsive Illustritatis Vestrae ali¬
cuive ex familia Illustritatis Vestrae benevolentiam gratiamque
nostram declarare poterimus, nullam in eo occasionem temere
praetermittemus. Bene vaiere Illustritatem Vestram cupimus.
Datum Varsoviae, die 20 mensis Martii Anno Domini 1581.
Anna Regina Poloniae mpr
623.
Báthory István király Szeben város tanácsának.
Mivel gondjai közt is a haza java áll szeme előtt, amit a város
érdekében tenni kíván, azt megtárgyalta magához rendelt két
tanácsosa: Kendy Sándor és Sombory László társaságában; adja
nak tehát szavuknak teljes hitelt.
Sieb. Nat. Archiv. Nagyszeben. No. 1172.
Stephanus Rex etc. Prudentes et Circumspecti fideles nobis
dilecti, salutem et gratiam nostram Regiam. Inter gravissi¬
mas nostras cogitationes, illa nobis praecipua occurrit, ut
patriae, idest singulis vestrum quam rectissime consuleremus.
Cuilibet enim, ut patriae salus atque incolumitas sit curae, ab ipsa
natura proficiscitur, et patriae Caritas singulorum amorem compre¬
hendit. Qua in deliberatione dum fuimus, vicissitudines temporum
maxime spectavimus, quibus adducti sumus, ut existimaremus,
plus incommodi, quam commodi periculi, quam salutis vel exigua
commutatione rerum illi impedire posse. His omnibus tempestive
occurrere, quantum in nobis esset, nostri muneris esse existimavi¬
mus, et quidem merito. De quibus coram cum Magnifico
Alexandro Kendy de Lona, ac Generoso Ladislao Sombory Consi¬
liariis nostris, ea tantum de causa buc evocatis egimus; simul
etiam eis iniunximus, ut fidelitatibus vestris nostram sententiam
referrent: non dubitamus fidelitates vestras hanc nostram solli¬
citudinem et curam in optimam partem accepturas. Habebunt
igitur fidelitates Vestrae ipsis in iis, quae verbis nostris renun-
1
Bocskay Erzsébet meghalt a gyulafehérvári palotában 1581 február 25-én.
1581 ápr. 6 623—626. irat 161
tiaturi sunt eam fidem, q u a m nobis ipsis, si adessemus haberent.
Bene valeant fidelitates Vestrae. D a t u m in arce nostra Regia
Varsauiensi, vigesima die mensis Martii, a n n o domini millesimo,
Quingentesimo, Octogesimo p r i m o . Regni vero nostri Q u i n t o .
Ellenjegyezte: Mart. Berzeuicei9 p e r Transil. Cancell.
624.
Caligari János A n d r á s n u n c i u s B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Meleg szavakkal dicséri Báthory András kiváló erényeit.
Arch. Vat. Roma. Boratynski: Caligarii nuntii Epistolae et acta 601. l.
Ill mi Domini A n d r e a e Bathorei, q u a n d o t a n t a est et tam alta
in adolescente o m n i u m v i r t u t u m indoles, obsecro a n i m u m curam¬
q u e p a t e r n a m Maiestas V r a non abiiciat. Illum, si sibi in filium
e x legibus Regni rite a d o p t a r i t , q u i n iis, q u i obloquendi causas
q u a e r u n t , omnem omnino obtrectandi viam intercludamus, dubi¬
t a n d u m n o n est; etc.
Megjegyzés. Caligari nimcius pár nappal előbb meglátogatván
a pultuski jezsuita kollégiumban tanuló ifjú András herceget, róla majd
nem egyidejűleg (1581 március 30-án) az alábbi dicsérő jellemzést írta
hivatalos jelentésben a Vatikánnak: Sua Maesta fra tanto si risolve
tirar avanti il Signor Andrea, suo nipote, et con buona gratia di
Nostro Signore farlo prima Cardinale et dipoi morendo l'arcives¬
covo, farlo arcivescovo, et mandarlo a Roma con gran comitiva di questa
nobilta. Il Signor Andrea e un angelo et saria la quiete del Regno et
la salute delle chiese di Polonia et d'Ungaria. Pero supplico Nostro
Signore a procedere adagio in questo negotio, et non far cosa alcuna
di momento, senza haver prima di nuovo la mente di Sua Maesta; etc.
(Ugyanott, 599. l.)
625.
Kolozsvár, 1581 május 11.
P . W u j e k (Vangrovicius) J a k a b rektor B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 126—7. l.
Jelenti, hogy a jezsuita a t y á k i m m á r beköltözködtek „di Colos¬
monostra a d h a b i t a r e la citta di Colosvar“ ahol m á r m e g n y i t o t t á k
az iskolát is, a fejedelem jelenlétében tartott díszes ünnepéllyel.
626.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y alapító-levele a kolozsvári jezsuita
kollégium részére.
Incipit: D u o sunt, in q u i b u s Principis m u n u s potissimum
consistit; q u o r u m a l t e r a m est, u t cultus divinus, verus et g e r m a n u s
inter suos retineatur, qui hominis p r a e c i p u u s s t a t u i t u r finis,
162 626—629. irat 1581 máj. 28
a l t e r a m , u t c u i q u e ius s u u m r e d d a t u r , quod civilis vitae f u n d a
m e n t u m i u d i c a t u r ; etc.
Ellenjegyezte: M a r t i n u s Berzeuiceius p e r Transylvaniam
cancellarius.
A kolozsmonostori konvent 1602-i hiteles másolatából kiadtam a Fontes
Rerum Trans. I. köt. 127—132. l.
Megjegyzés. E fontos irat legrégibb kiadása megvan Kaprinai:
Hungaria diplomatica I. kötete 41—45. l. A többi kiadását is felsoroltam
a fenti helyen. Magyarra fordították ketten is: Városy Gyula, majd
Jakab Elek. Közöltem ugyanott méltatóinak bibliografiáját is. Itt pedig
még megjegyzem, mint igen fontos és a király magas intelligenciáját
tanusító körülményt azt, hogy ez oklevél 12 pontból álló első tervezete
egyenesen tőle való s azt előadása nyomán Giovan Andrea Caligari
lengyelországi nuncius jegyezte le s küldte meg a vatikáni államtitkár
nak 1579 július 17-én, mielőtt a király az oroszok elleni hadjáratába
indult. 1 István király e tervezete alapján készítette el aztán Possevino
atya a kolozsvári kollégium és szeminárium szabályzatát és végleges
tanrendjét Kolozsvárt, 1583 március 18-án, melynek értelmében indult
meg benne az eredményes oktatás és iskolai élet.2
627.
Gyulafehérvár, 1581 május 28.
Leleszi János a t y a B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Jelenti Báthory Kristóf fejedelem t e g n a p d. e. bekövetkezett
halálát, 1 á l l a n d ó a n mellette lévén betegségében és utolsó óráiban.
H a g y a k o z á s a . Fia, Zsigmond további sorsa. A fejérvári jezsuiták
helyzete.
628.
Kolozsvár, 1581 május 29.
P . W u j e k J a k a b rektor B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
B á t h o r y Kristóf h a l á l a híre. Kéri támogatását, nehogy a z ú j
h i t ű e k ezt az a l k a l m a t ellenök felhasználják. A kollégium sorsa.
P . Odescalchi Lajos betegsége.
629.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Háromszék rendjeinek.
Egyezségre inti őket bátyja, Báthory Kristóf fejedelem halála
alkalmából.
Rhédey levéltár. Budapest. Kiadtam a Documente II. köt. 199—200. l.
1
Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 76—8. I.
2
Szövegét lásd ugyanott, a 272—9. l.
1
Más forrás szerint valóban 1581 május 27-én húnyt el, alig három
hónappal neje után.
l581 jún. 10 629—631. irat 163
Mély fájdalommal vettük a lesujtó hírt, de biztosítunk, hogy
lélekben köztetek vagyunk; id unicum dies noctesque agere, ut
illam provinciam, quam nos tanquam alterum parentem amamus,
salvam et incolumem praestemus. Ezért intünk, tartsátok fenn
a jó egyetértést és békét, ügyelve, hogy mindenki végezze köte
lességét senatusque auctoritatem et consensum quisque sequatur;
etc.
Ellenjegyezte: Mart. Berzeuiceius per Transil. Cancell. pr
Megjegyzés. Ezt a levelét István király valamennyi erdélyi hatóság
ak megküldte; a Szász univerzitáshoz intézett példányát levéltára
őrzi 1179 sz. a. Nagyszebenben.
630.
Báthory István király Leleszi János atyának.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 142 l.
Helyesli eljárását és az ifjú Báthory Zsigmond nevelését
továbbra is reá bízva intézkedett, hogy abba senki bele ne avat
kozzék.
631.
Báthory István király Báthory Zsigmond fejedelemnek.
Levelére válaszolva, dicséri latin irályát. Üdvözli fejedelemmé
való megválasztatása alkalmából, de inti: félje az Istent és marad
jon meg ősei 'katolikus) hitében. Biztosítja pártfogásáról és to
vábbi szorgalmas tanulásra buzdítja.
Bethlen Farkas Erdélyi históriája II. köt. 453—5. l. Újra kiadva a med¬
gyesi ág. ev. főgimnázium 1862/3-i Értesítője 62. l. Mindkét helyen Vilnae
helyett tévesen Viennae, 20. Iunii 1581 kelettel.
Chare nepos. Litteras tuas non ita pridem accepimus, ex
quibus intelleximus, quod secundum aetatem tuam egregius
habeas in studiis profectum, et inter cetera didicisse te videmus
adversam fortunam tolerandam et ferendam esse, qui nimium
felix saepe timendas fuit, nec semper ergo cum Heraclyto lacri-
mandum, nec semper cum Democrito ridendum, quod in tam
tenera aetate proprio tuo exetmplo discere potes, qui non ita pridem
magno cum tam patris, quam amicorum et tuimet ipsius gaudio
in Vaivodam electus 1 et mox parente orbatus, ad amicitiam matro¬
narum educationis ergo descendere debuisti. Talis est huius
1
Fejedelemmé választása (Gálfy János buzgólkodásával) az 1581 május
l-re összehívott kolozsvári egyetemes országgyűlésen ment végbe. A fontos
kérdésnek igen nagy ellenzéke volt; bőven ismertette Szilágyi Sándor, az Erd.
org. gyűl. Emlékek III. köt. 38—40. l.
164 631. irat 1581 jún. 10
m u n d i status, c h a r e nepos, n i m i r u m inconstans et f r a u d u l e n t u s :
r a r o contingit, u t aliquis in tam iuvenili aetate, prout tu, eligatur
Princeps, sed m u l t o rarius, ut p o p u l u s sortiatur b o n u m Principem,
q u i non singularis ferus, sed reipublicae esset servus. T u idcirco
l a u d a b i s D e u m , qui tecum talia fecit, et timeas fortunae volubili¬
t a t e m ; c u m a u t e m fortuna nihil aliud sit, nisi dispositio Dei, videas,
u t totis viribus servias ei, cuius potentiae subiecta sunt omnia,
tam coelestia, q u a m terrestria, nec patiaris te p e r q u e m p i a m
a b s t r a h i a vera religione a p a t r e tuo recepta. Quodsi viribus tuis
p r a e s t a r e non potes, saltem ex cordis penetralibus desideres, u t
omnes c o n v e r t a n t u r ex via erronea, et u n a fide u n a q u e spe lau¬
dent ac invocent D e u m . Ego a u t e m audiens de te tani o p t a t a m
f a m a m a t q u e nomen t u u m , parentis demortui loco ipse tibi p a r e n s
et i n omnibus necessitatibus protector et sublevator ero. D e seduli¬
t a t e in perdiscendis litteris nihil remittas, sed in dies diligentius
procures, u t quantocius docti viri nomen tibi compares; necessum
enim est, n e sit imperitus p r o u t Nauclerus, qui navem, i t a simili
ter Princeps, qui r e m p u b l i c a m dirigere vult. Mihi frequenter lit¬
t e r a s m a n u t u a scribas, praesertim d e valetudine et profectu in
studiis tuis. D a t u m Vilnae, die 10. Junii, a n n o 1581.
Megjegyzés. Ez érdekes levelet a király alig nyolc éves unoka
öccséhez intézte s az mindenfelé úgy elterjedt, hogy még alábbi magyar
fordítása is akadt:
Szerelmes öcsém. Köszöntésem után. Nem régen vettem vala egy
leveledet, kiből láttam, hogy az te időd szerént jó deák vagy. Azért
talám az több tanuságid között azt is megtanultad, hogy: tolerand a
homini adversa fortuna ferenda est, nimium felix saepe timenda fuit.
És sem mindenkor örülnünk kell Democritussal, sem mindenkor sír
nunk Heraclitussal. Melyet im ilyen kicsin korodban magadon tanulsz
meg, ha eszedben veszed, hogy az minap atyádnak és jó akaróidnak,
s magadnak is örömére erdélyi fejedelemmé választának; mert asszo
nyoknak bánatyokra 1 atyád halála miatt árvaságra jutottál. Ilyen
azért ez világ, jó öcsém, az mennyire álhatatlan és csalárd, ritkán tör
ténik, hogy ilyen kicsin korában valakit fejedelemmé válasszanak; de
sokkal ritkábban, hogy az népek jó fejedelemre találkozzanak, a ki
nem singularis herus, hanem servus publicae volna. Te azért dicsérd
az Istent, ki te veled azt cselekedte, és féljed az szerencsének álhatatlan
voltát. Az szerencse penig nem egyébb, hanem Istennek rendelése és
disponálása. Meg lásd azért, hogy teljes erőddel szolgálj Istennek, kinek
hatalma alá vettettek mindenek; mennyen és a' földön senki ne legyen
az, ki téged az te atyádtul vett igaz hittűi el szakaszthasson, sőt ha
nem lehet tehetségeddel, avagy csak szivednek indulatjában kévánjad,
hogy mindenek megtérjenek az ő veszett utokrul, és egy hitben, egy
reménségben dicsérjék és híják az Istent. En pedig hallván te felőlled
1
Hibásan: baráttyokra.
1581 jún. 12 631—632. irat 165
ilyen jó hirt, nevét, atyád helyett atyád leszek és minden szükségedben
gondviselőd, segétséged leszek. Az tanuságot meg ne tágitsad, sőt na
ponként szorgalmatosabb légy, hogy hamar tudós ember neved legyen,
mely igen szükség, hogy tudatlan ne legyen, az ki kormányos mester
akar lenni az hajóban; azonképpen az ki az respublicát akarja igaz
gatni. Én nekem gyakorta irj tennen kezeddel, kiváltképpen egészséged
és tanuságod felől. Isten tartson meg. Datum Vilnae, die 10. Junii.
Anno 1581.
(A XIX. század elejéről való másolat a gr. Khuen-Héderváry család héder¬
vári közirattára 75. köt. 38—40. l.)
632.
Báthory I s t v á n k i r á l y Kovachóczy F a r k a s k a n c e l l á r n a k .
Válasz. Az erdélyi lázongók forrongása nem aggasztja, mert
jól ismeri az ottani embereket és viszonyokat. A német támadásától
nem tart, sem attól, hogy a török megháborítaná Erdély nyugal
mát vagy épp beküldené oda fejedelmül a hozzá menekült Márk
házy Pált, akiről jól tudja, hogy az országnak nem kell. A külpoli
tikai helyzetnél nagyobb bajnak tartja az Erdélyben mind jobban
terjedő rettenetes eretnekséget, minek következménye lett a vallás
és erkölcsök romlása.
Erd. Nemz. Múz. kézirattára. Kolozsvár. Misc. Hist. Dipl. 437. l. Másolat.
Kiadta Szádeczky Lajos a Történelmi Tár 1892. évf. 692—3. l.
Köszönetem u t á n . Örömest olvasám leveledet, melyben a z ott
való állapatot és székelyeknek 1 t u m u l t u s á t és jövendő veszedelem
től való félelmedet generaliter i n k á b b , hogy nem mint palpabiliter
a u t p a r t i c u l a r i t e r irtál meg. 2 K i v á n t a m volna, h a per personas
distinguáltad volna, mert ú g y t u d n á m énis m a g a m a t accomodal¬
nom. Mindazonáltal, h a k i k m a g o k felejtettek lesznek, n o n sequi¬
tur, hogy azonnal elveszünk, sőt h a m a r é b b a z vész el, az k i
ominat periculum és u g y a n keresik azt, hogy sem mi, k i k isten
a k a r a t j á b ó l pro aris et focis vitam etiam libenter proponimus,
m a l u m q u e propulsamus. A m a z igen p a r a s z t példa q u a d r á l afféle
latrokra, k i k hazájok k á r á v a l igyekeznek előmenni: n e m áll (ugy
mondnak) az eben a z k ö v é r ló halála. H a az latrok intentioja sze
rint lött volna, vix a l i q u a n d o caruit: illis T r a n s y l v a n i a , de nem
1
Hibás olvasás folytán így: nekieknek, ami semmiképen nem állhat meg.
2
A székelyek ezidei újabb nyugtalanságát ezúttal nem az egyre nehezedő
adók miatti zúgolódás okozta, hanem nyilván az, hogy István király mindegyre
több katonát követelt tőlük az oroszok elleni hadjárat folytatására. A nyug
talanság nem fejlődött ki lázadássá, mert azt csírájában sikerült elfojtania
a hirtelen beküldött Berzeviczy Mártonnak, de bizonyos, hogy ezt a véráldoza
tot a székelység nehezen tűrte és igen megérezte.
166 632. irat 1581 jún. 12
prosperálta isten consilium malignantium, jó reménségem vagyon
az én istenemben, hogy ha valakik affélék akarnak lenni, mostis
corruent, ut priori in ligno suo, et jacula sua convertentur in eos.
De ezen kérlek nemini plus te debite existimes, quam patriae
honestati, functionique tuae, et sine ullis ambigibus disertis verbis
persequere eos, qui unitatem nostram contemnunt. Laktam én
Erdélyben, tudom mindeniknek mind qualitását s mind quanti¬
tását, lehet ugyan az mala mens malus animus, de tehetségek
kevés, voltok semmi, ki azonnal megtetszik, mihelyt ez dologról
serio parancsolunk.
Az német felől semmi egy szál tartásom nincsen; az török, ha
az János király halálakor, minden hadaktól üres lévén ultra
kételen consentiált az ország én felőlem való végezésinek: kit talám
azelőtt hirrel sem hallott, most hadát el nem végezvén, én reámis
valami tekinteti levén, az ő maga donatioját és az ország consen¬
susát általán fogva meg nem háborítja. Ha ki ebben Mark¬
hazit tekintené, ridiculum est, mert esto, hogy oly bolond volna
az porta, hogy azt mivelné, ki vinné be az uraságba, holott
az ország nem veszi. Hadnak kellene bevinni, az többi hadat soha
az török Markhazi kedviért nem indit, mert nem szed az török
császár hada más ember kosárjába eperjet. Ha pedig afféle had
indulna: jam vis esset, jam vi propellenda foret, jam pro aris et
focis extrema tentanda ac etiam ipsa vita ponenda esset. Kire mikor
mi is rea vigyázunk, nem egy budai bassa, sem az romaniai begler¬
beg, hanem csak az ő maga személye volna elég. Ha, mit ő neki
favealnak, nem egyéb végre mivelik, hanem ajándékot, hasznot
keresnek és mint az halász kicsiny keszeget örömest rea vet az
horogra, hogy nagyobbat fogjon rajta. Sed haec humano modo
dicta sint.
Hova hagyjuk és gnoto loco ponimus divinam providentiam,
kinek két verebre gondja vagyon és hajonk szálára. Bizunk azért
az istenben, mert ez ideig sem Péter, sem Pál oltalmával, hanem
in adjutorio altissimi tartattunk meg.
De ha verum dicere fas est, engem mindennél inkább retten
tet az sok rettenetes eretnekség és abban való vakmerőség. Akár
csak egy nehány volna köztetek, kiben vitae pietas et religio
vigealna, az sodomiták romlását evitálnátok. Jóllehet, ha meg
tekintem eztis, itt sem esem kétségben, mert ha megbolondultatok
ti. kik fők vadtok, nagy eoreommel hallom, hogy sok ezer lelket
tartott meg az istennek lelke az szegények között, kik nem men
tek mind annyi veszett állapatban is az abominatiora. Te felőled
1581 jún. 12 632—634 irat 167
jó reménségem vala, miért hogy láttam judiciunaot benned, de
félek rajta, hogy a Z[ent] David átka száll reád cum perverso.
Tartson meg isten. Költ Vilnán 12 Junii 1581.
Stephanus Rex ppr
Az mind az közönséges tanácsnak írt leveleimben intettem
közenséggel mindeneket, hogy kiki az ő functiojában hiven eljár
jon, azonképpen most is privatim kegyelmedet intem, hogy semmi
tágítást ne tégy tisztedben.
[Külcíme:] Generoso Wolfgango Kovaczoczi Cancellario
Iliustrissimi domini vaivodae Transylvaniae nobis dilecto.
Allatae per Pancratium Sennyei 22. Junii 1581.
633.
Báthory István király Wujek Jakab kolozsvári rektornak.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 144. l.
Válasz. Eloszlatja aggodalmait, mert az erdélyi jezsuiták
ügyéről maga kíván gondoskodni és a kolozsvári kollégium
alapító-levelét is nemsokára beküldi. 1
634.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 142—3. l.
Válasz. Allato ad nos de morte Ill mi principis, fratris nostri
carissimi tristissimo nuncio, ismételjük, amit már (tegnap) írtunk
és gondoskodunk az atyák helyzetéről.
Megjegyzés. B á t h o r y Kristóf h a l á l a h í r é t (Caligari n u n c i u s szerint)
István k i r á l y j ú n i u s 9-én v e t t e 1 s h a b á r a fájdalom teljesen leverte,
b á m u l n u n k k e l l erélyét, h o g y — Berzeviczy t á m o g a t á s á v a l — h á r o m
n a p a l a t t k é p e s volt az ú j a l a p o k r a fektetett e r d é l y i k o r m á n y z á s á l l a m
i r a t a i t megszerkeszteni és b e k ü l d é s r e készen k i á l l í t a n i ,
1
Ez épp egy hónappal előbb kelt 'és érdekes, hogy eddig nem volt alkalma
a királynak azt beküldenie, hogy még esetleg láthatta volna időközben elhúnyt
bátyja, Báthory Kristóf fejedelem. Megeshetik azonban, hogy a beküldés
késése azon múlt, hogy díszes alakban készült a diploma, melynek eredetije
azonban nem maradt reánk.
1
Erről a nuncius 1581 június 10-i jelentésében ekként tett jelentést
a szentszéknek: Hieri venne la nova della morte del principe di Transylvania,
che e stata udita con grande sentimento dal Re, imperoche si amavano questi
dui fratelli insieme con modo extraordinario; tuttavia, perche il nipote poco
avanti fu eletto principe, et l'ombra et nome del Re mette spavento a turtii
li cervelli inquieti, si crede non si causara disturbo niuno. (Caligarii Epistolae
p. 667.)
168 635—636, irat 1581 jún. 21
635.
Caligari János A n d r á s nuncius B á t h o r y István k i r á l y n a k .
Az erdélyi jezsuiták ügyében már jelentést tett a pápának és
reméli, jó eredménye lesz.
Arch. Vat. Roma. Boratynski: Caligarii Epistolae et acta 719. I.
Q u a e e x T r a n s y l v a n i a t a r d i u s allata s u n t n o n v i d e n t u r c u m
castris congruere, q u a n d o tarnen Maiestas V r a etiam inter a r m o r u m
strepitus, q u a e S u m m i Dei gloriam et a n i m a r u m salutem com¬
plectentur, n o n solet contemnere, m i t t e n d a d u x i ; d e administris,
sine q u o r u m o p e r a P a t e r Vangrovetius negat posse suos commode
illic regere itemque de Apostolico seminario instituendo diligen¬
tissime cum Sanctissimo D o m i n o Nostro per litteras egi speroque
Sanctitatem S u a m u t r i q u e necessitati o p p o r t u n e consulturam.
Spiritus Sancti gratia M ti V r a e s e m p e r adsit, u t q u a e agenda sint
diligenter praevideat, et q u a e p r a e c a v e n d a sunt, p r u d e n t e r evitet.
Megjegyzés. Levélírónkon kívül, egy más pap, Possevino atya is
a király udvarában tartózkodott ekkoriban két nap óta. A pápa kül
dötteként érkezett tárgyalni a király által tervezett nagy orosz-ellenes
európai liga ügyében. De mivel épp ekkor jött meg Báthory Kristóf
halálának híre, a király könnybelábadt szemmel tekintett a pápa aján
dékára, egy elefántcsontból faragott gyönyörű pieta-szoborra, melyet
magával vinni szándékozott a táborba, hogy ott mélyedjen el szemléleté
ben úgy, hogy azt senki ne lássa. 1
636.
B á t h o r y István k i r á l y Nagyesküllői V a l k a y M ü d ó s n a k .
Adjon hitelt mindenben Berzeviczy Márton kancellárnak, akit
fontos ügyekben most Erdélybe indít.
M. Tud. Akadémia kvtára. Budapest. Tört. Oklevéltan ívrét 56. köt. 52. l.
S t e p h a n u s Dei gratia R e x Poloniae etc.
Egregie fidelis nobis dilecte. Salutem et g r a t i a m nostram
Regiam. Misimus in T r a n s y l u a n i a m fidelem nobis sincere dilectum
Magnificum M a r t i n u m d e Berzeuice p e r T r a n s y l u a n i a m Cancel¬
larium, Consiliarium et C a p i t a n e u m nostrum Stargardiensem, per
q u e m fidelitati Vestrae q u a e d a m nunciavimus, q u a e non solum a d
istius Regni nostri, sed et a d omnium vestrum quietem et salutem
spectant. H o r t a m u r i t a q u e fidelitatem vestram, u t commemorato
Martino de Berzeuice m a n d a t a nostra a nobis fidelitati Vestrae
exponenti, n o n secus fidem h a b e a t a t q u e nobis ipsis, ac omnia ea,
1
Possevino 1581 június 10-i vilnai jelentése; Pierling: Bathory et Possevino
88—90. l.
1581 jún. 21 636—638. irat 169
quae proponet mandato nostro etiam faciat et exequatur. Datum
in arce nostra Regia Vilnensi vicesima prima die mensis Junii.
Anno domini millesimo, Quingentesimo, Octogesimo primo. Regni
vero nostri Sexto.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Egregio Nicolao Valkay de Nagy eoskeoliw etc.
Fideli nobis dilecto.
637.
Sieb. Nat, Archiv. Nagyszeben. No. 1176—1177. Két példányban.
Adjanak Kitelt Berzeviczy Márton kancellár szavának, akit
ügyeiben hozzájuk küld. (A fenti levél szavaival.)
638.
Dzisna, 1581 július 5.
Báthory István király Possevino Antal atyának.
Véleménye az orosz hadi erejéről. Mit lehetne tenni a pogány
ellen? A kazáni és asztrakáni tatárok. A törökök vereségének okai.
A cirkassziak dicsérete. Miként lehetne Perzsiáig fegyveres kézzel
eljutni.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Pierling“: Báthory et Possevino 94—97. l. Cali¬
garii Epistolae, p. 707—9.
Risposte date al Padre Possevino dal Serm° Re di Polonia sopra
la potenza del Moscovito et del viaggio in Persia, in caso ch'egli volesse
fare da vero si come nella sua leftera accenno a Sua Santita.
Prima Sua Maesta rispuose che non pensava che il Moscovito
colle forze del suo dominio potesse fare cosa di importanza contra
il Turco, per essere il paese del Moscovito per lungo spatio
disgiunto da quel del Turco, et in quello spatio sono i Tartari,
tanto altri quanto i Precopesi 1 i quali sono numerosi et anco
nemici naturali del Moscovito.
Dimandando io poi, se dalia parte del Mare Caspio le genti
del Moscovito potrebbono dare qualche disturbo al paese vicino
del Turco, rispuose che anco da quella parte poco farebbe, essendo
che la vastita di quel tratto ei la lontananza non renderebbe molto
riuscibile quell'impresa.
Disse poi Sua Maesta ch'il passaggio in Persia potrebbe farsi
per la Moscovia, pero con alcuni piu lunghi giri per potere entrare
in Persia, essendo ch'il Turco ha preso al Persiano la porta ferrea,
1
In Taurica Chersoneso habitantes.
170 638—639. irat 1581 júl. 9
per la quale si passava. Et queste cose disse di saperle tanto
piu veramente, quanto gia da molto tempo sta a servigi di Sua
Maesta un Circasso nominate Aureio cioe Aurelio, il cui zio
quattro mesi essendo venuto da quelle parti et dalia guerra del
Persiano, nella quale si e trovato, potrebbe informarmi piu mi¬
nutamente quando io volessi. Il che forse si fara se havro tempo.
Disse di piu Sua Maesta che se non fusse cosi lontana quella
natione de' Circassi, esso se ne servirebbe volontieri, per essere
valorosa, et (per quanto potei accorgermi dal parlare del Re)
sincera. Era aggiunse ragionando del grande cham, imperatore
de' Tartari nell'Asia, il cui imperio confina parimente con alcuni
di questi paesi sopradetti, e in molie cose osservatore della nostra
legge christiana.
Megjegyzés. Báthory István fenti nagyszerű jellemzése ugyan Posse¬
vino atya feljegyzésében maradt reánk, de az oly kitűnően adja vissza
a király egyes kijelentését, mintha maga saját írásában olvasnók.
639.
Wilno, 1581 július 9.
Caligari János András nuncius Báthory István királynak.
A király akarata lévén, hogy Báthory András a varmiai
püspök coadiutorává választassék, megsürgette az ügyet az oda
visszatérő Alemani kanonok útján.
Arch. Vat. Roma Boratynski: Caligarii Epistolae et acta 712—3. l.
Cum Iacobus Alemanius hinc Warmiam nuper discederet, ad
meas priores ad Rev mum Dominum episcopum Varmiensem 1 lit¬
teras novas etiam addidi, tum ut scrupulum seni iniectum, quasi
in eius pecuniam oculos iniecissemus, adimerem, tum ut negotium
ita urgerem, ut brevi confici posset, simul ut viam faciliorem quasi
digito demonstrarem omnemque haesitandi, seu tergiversandi ma
teriam tam episcopo, quam Capitulo auferrem . . . Interea tamen
scripsi ad Ill mum Dominum Andream Bathoreum docuique necesse
fore iam, ut commutata vitae ratione, et ordini ecclesiastico se
adiiceret, et atrum lugubrumque vestitum, ob principis mortem
assumptum, 2 ad eam rem accomodaret; etc.
Hic a Petro Ungaro 3 rescivimus M tem V ram die 5. Iulii Gisna
exisse, Zavolociamque salvam et incolumem properare; etc.
1
Kromer (Cromerus) Márton, lengyel származású történetíró, 1579 óta.
2
Gyászruhát nagybátyja, Báthory Kristóf halála miatt öltött volt.
3
Ez Lippai Péter Diák volt. Címeres gyűrűpecsétjét 1582-ből kiadtam
Báthory István számadáskönyvei 237. l.
1581 júl. 10 640—641. írat 171
640.
Suczawa, 1581 július 10.
Iankula moldvai vajda Báthory István királynak.
Iránta való jóindulatút köszönve, kéri a szultán rendeletéből
az országába menekült tatár hán fiának kiadását.
Bibl. Nat. Paris. lorga: Acte şi fragmente I. p. 31—32.
Infinita Ser mae Regiae Mtis V rae in nos collata officia nos prope
in admirationem hactenus duxerunt, praesertim cum semper
viderimus candem paratiorem ac faciliorem fuisse in faciendo,
quam nos in rogando. Ezért a császár rendeletére kérem, ut pro¬
fugum illum Tatarham, nuper a finitimis christianis Scythis alias
Cozakis captum, Ser mae Regiae Mti V rae oblatum, huc ad nos
Moldaviam transmittere clementer dignetur, hogy őt aztán Im
peratori Turcarum Maiestati küldhessük meg; etc.
641.
Gyulafehérvár, 1581 július 13.
Szentpáli Kornis Mihály Báthory István királynak.
Hűséges szolgálatairól biztosítván előadja, hogy távozása után
Báthory Kristóf fejedelem a kamaraispánságot tőle elvette és Vá¬
radi Kis Pál deáknak adta. Ez egyebek közt avval is bosszantá,
hogy az úgynevezett Szováta mezejére embereket telepített. Mivel
ez saját és jobbágyai érdekét sértette, Kornis széthányatta az oda
telepedett emberek házait s őket haza kergette. Erre panasz jut
ván az udvarba, a tanácsurak levélírót maguk elé rendelték és
büntetésül fogságba vetették. Mivel tettét megbánta, kéri szabadon
bocsátását, öccsével, Kornis Farkas udvarhelyszéki főkirálybíró¬
val együtt. Tettét egyébként nem haszonvágyból követte el, hanem
a községek és végszükségre jutott jobbágyok könyörgésére és ér
dekében.
Erd. Nemz. Múz. Kolozsvár. Törzsgyűjtemény. Vízfoltos, rothadt, mind
végig sajátkezű. Kiv. ismertetve Orbán: A székelyföld leírása IV. köt. 14. l.
Felseges kegielmes Wrúnk es Termézet szerint walo kegielmes
feyedelmunk. Eoreókke valo hywseges zolgalatomat Aianlom fel
segednek, es az hatalmas minden hato felseges Vristentw[l] kiwanom
felsegednek hozzu Jdeig valo Eletett adatnj, Egez kereztyenseg¬
nek es azok keozzeott az my zegenj niomoru hazanknak, felseged
orzaganak oltalmara, Minden Ellensegin valo Gyeozedelmeth
hogy Engeggye felsegednek, kyert keonyergettem ez wtannis
keonyergek az my kegieimes Isteneunknek.
Kegielmes wram keonyergek Felsegednek mint kegyelmes
vramnak feyedelmemnek, hogy nekem felseged meg Bocsassa
172 641. irat 1581 júl. 13
myert felsegedet Jllien sok gongiayban kel enny Jrassommal meg
bantanom, mert tudhattia Kegielmes vram felseged hogy En mind
Enny Jdeig sem Bantottam felsegedet semmi Jrasommal. Keo¬
nyeorgek felsegednek mint kegyelmes vramnak hogy felseged
miltoztassek kegyeimessen zemey Eleyeben vennj Ez En keo¬
nyergessel valo Jrassamat es meg olwasnj. Emlekezzek meg
Kegielmes vram felseged kegielmessen mykor az Vristen eo zent
felsege az meg bolt kegielmes feyedelmunket Janos kiral fiat el
wewe. Eleóllunk, 1 niomorw orzagunknak allapattia miben marat
vala vgyannyira felunk wala hogy az vezedelembe el Borwllúnk
de az Vristen orzagunkbaly (!) sok Jamboroknak zyweket fel Jndit¬
wan felseged feyedelemsege kiwanassara - - - 2 j[am]bor attiank¬
fiaywal Egy Ertelemben lewen kiwantwk es mindenekben az
felseged akarattjahoz tartottwk magunkat es mindenekben Jgye¬
keztunk nagy zeretettel zolgalni felsegednek, es az felseged zerel¬
mes attiafianak az my meg holt kegyelmes urunknak. 3
Az Vristen eó zent felsege mikor az felseged dolgat az my
kiwansagunk zerint Eleo vitte wolna és felsegedet feiedelmwl
Eleonkbe mutatta mind felsegedhez, mind penig az zegeny meg
holt wrunkhoz Azon el kezdet zeretettel walo hywsegben visseltem
és tartottam magamat mind Jambor attiankfiaywal Igyekez¬
tünkis zolgalni, es zolgaltunkis Az zwksegnek Ideyn min hogy
kiwel tartoztunklis. Erreollis kegielmessen Emlekezhetik felseged
hogy akkor sem kiwantam keoztunk walo allapatban oly few es
nagy tiztett, hanem felseged kegyelmessegebeól rendelte es atta
vala tyztwl nekem az keoztunk valo so kamarat kibeól En vgy
tudom hogy Jamborwl es Jgazan zolgaltam felsegedet. Azzonkep¬
pen felsegednek keózzwllunk ky menesse vtannis az my meg holt
kegielmes Vrunkat mind addig, mig En Birtam.
A mikor ew Nagysaganak az leon kegielmes akarattia hogy
wdvarhelt 4 Bathori Istwan wram kezeben adgya az só aknatis En
kezembeol el wewen, rendelte es adatta wala Istwan wram eo
Nagysaga kezeben.
1
Zápolya János király meghalt 1540 július 21-én Szászsebesen, a ma is
királyházának nevezett városi épületben.
2
Egy cm széles kirothadt hely.
3
Báthory Kristóf meghalt 1581 május 27-én.
4
Nem a városi, hanem az udvarhelyi várat. De vajjon Báthory Kristóf
Báthory Istvánt, a Báthory András fiát nevezte ki várparancsnokká s tette-e
ezáltal a székelyföld kapitányává vagy pedig e várat a várhoz csatolt falvak-
kal úgy adományozta-e Istvánnak, hogy az bírhassa, úgy, mint sajátját?
1581 júl. 13 641. irat 173
Mikor Jsmét az león az my kegielmes wrunknak akarattia
hogy az Eóss5 Jozagot Bochatana Istwan vram ew Nagysaga keze
hez es keozwllunk kyviwe Az Varadj Kis Pal deak kezeben 6 atta
wala zegenj kegielmes vrunk, Meli Pal deaknak felseged wtan.
en Jol teótt Embere voltam de felsegedet meg keówetem hallottam
hogy Jo tetelert nem kell Jót varni.
Kegielmes Vram miert nekem mind lako heliem mind joza¬
gochkam keózzel wolt az [s]o a[knához] Jgen nagy sok Bozzwkat
szenwettem miatta es vtanna walo dolgossi miat, kiwaltkeppen
Egy Madaras Janos Newy Ember myat kij lofw renden valo
Ember. Az teób Bozw tetely keozzeótt, Kegyelmes Vram, wagion
az sohoz tartozo hawas allat Egy nagy kazalo mezzeó holott az
hawas alatt lakozo falwk mind feyedelemseghez waló falwk mind
lofeyek es drabantok az En Jozagochkambeli zegeny Jobbagyimis
onnat Eltenek, minden fele mwhelbe(!) walo fakkal hordó falnak
waló fawal kibeól mind adaiokat mind Egyeb Eletekre valo zwk¬
segeket abbol kerestek és barmokotis ott tarthattak mind Eózzel
tawazzal es nyaratzaka mivel ollian zwk feoldeon laknak mely
mezzeónek Zowatha mezzeye newe, kin soha falw nem volt7
mellyet Ez eleótt walo tyzttartok Jdeyben soha meg sem gondol¬
twnk wolna meg zallani, az Egez videknek nagy Bantassokra es
niomorwsagokra, Kegielmes Vram Ezt a mezzeott Pal deak ez
el mult Eztendeoben kezdette volt meg zallitani Egy nihany népek-
5
Nézetem szerint ezalatt adományozott birtokot kell érteni és e szerint
Báthory István a Báthory Kristóf adományánál fogva birta mind az udvar
helyi várat, mind a parajdi sóaknát, de csak rövid ideig.
6
Csak a parajdi sóaknáról és a sóaknához dolgozó falvakról lesz itt szó,
melyek Váradi Kis Pál deáknak, mint sótisztnek jutottak kezébe. Nem mellőz
hetem itteni felemlítését egy Váradi Pál deáknak, kit úgy hoz fel Kővárt
(Erdély történelme IV. köt. 19. l.) mint egyikét azoknak, kikkel tanácskozásra
felhívta Békesy Gáspár Radák Lászlót 1573-ban május 3-án Prágából írt leve
lében és akit Bethlen Farkas (Históriája II. köt. 354. l.) csak Váradi Pálnak ír.
E Váradi Pál és Váradi Kis Pál deákot két különböző személynek lehetne kép
zelnünk, annál is inkább, hogy amaz, mint a Báthoryak híve van felmutatva,
emez pedig Békesy-pártinak gyanítható; de miután az Erdélyhez tartozott
magyarországi részekből Erdélybe bejött és itt szereplő egyének közt találniuk
olyat is, kit tetszés szerint hol igazi vezetéknevén említnek, hol származási
helyét írják keresztneve eleibe, és főleg a „deák“ szóval egybekötött nevekből
többet különfélekép használtak, s miután a Kővári által felhozott Váradi Pál
deákot megnevezve nem találjuk azok közt, kiket Báthory István, a fejedelem,
elítéltetett, mint Békesy híveit, a miért nem is mondható határozottan a Békesy
párthoz tartozottnak, ezek után egynek is vehető a két név; azért, habár nem
állítom, hogy e két Pál deák egyszemély, itteni felemlítését Váradi Pál deák
nak nem mellőzhettem.
7
Ez a „Szovátha mezeje“ hihetőleg azon terület Marosszékben, melyen
ma Szováta nevű falu fekszik. E falut nem látjuk az 1567-i lajtsromban.
174 641. irat 1581 júl. 13
kel valamire valo gondolattiaban, hizem hogy maganak valo kedw¬
keresesbe, vgy vagion hogy feyedelem zamara Jnditatta es kezdette
wolt kibeól mind az hawas alatt lakozo tartománybeli lofeyek
drabantok és zegeny keosseg keonyergessekkel meg talaltak wolt
az zegeny kegielmes wrunkat hogy ne Engedne ott azoknak meg
zallasokat, eó nekyk Jllien nagy Bantassokra niomoruságokra,
kiknek keonyergessekre zegeny kegielmes Wrunk kegielmes walazt
teótt wolt hogy az tyzttartotwl meg Ertwen, bantassokra es nio
morusagokra Nem Engedi meg zallani, Ezt mikor meg akarta
Erteny az zegeny kegyelmes Wrunk, nem hatta meg hinni Pal
deak hogy bantasokra es niomorusagokra lenne, kibeól En hoz¬
zamis Jeóttek mind az hawas alat lakozok, mind az magam Job
bagy, 8 kertenek hogy segeteném eókeot ahoz, ne Bantatnanak meg
az ott walo meg zalassal, de myert kegielmes Wram Én sok
wdeóteól fogwa nagy Betegsegben, es niawaliaban fekwttem nio¬
morgottam nem viselhettem semmi dolgomra Gondot Jntettem
eokeót hogy feyedelmunket talalnak meg feleolle, kibeol megis
talaltak volt az zegeny Wrunkat es ew Nagisaga kegielmes valazth
Adot wolt hogy meg Erti az tiztartotwl es ha Bantassokra leszen
nem Engedi meg zallani az mezzeot, Mikor ezt az zegeny Vrunk
Pal deaktwl meg akarta ertenj, nem hatta meg hinni hogy Bantas
sokra karokra wolna az vidéknek. Ez alat Jsmét vyobban fwtott
az zegenseg eo Nagisagara az zegeny Vrunkra, viobban keonyer¬
gettek akkoris kegielmes valazt teott wolt nekjek, seott vgian azt
mondgyak hogy Banffj Farkas Vramnak 9 Jratott volt az zegeny
Vrunk hogy meg Ertchie es ha Bantassokra lezen az videknek meg
ne zalljak. Ez keozbe vgian nem zwnenek meg az ott valo zállásról
es Epittesreol vgy mint tizen hat Ember zallotta es kezdtet wala
Epiteni, melj mind az videknek Ennekemis Jgen nagy Bantassomra
lewen felségedet meg keowetem mint kegielmes Vramat Ennekem
meg Bochassan. En rea menek En magam zolgaimmal és jobbágim
mal es az ott zallott Embereknek marhaiokat eó magokkal zeke¬
rekre minden karoknelkwl fel rakattam es Jntem hogy ki ki az
honnat oda Jwtt haza menne. Az kezdet hazakat kit falvnak
Neveznek En el hanyatam, vagdaltatam, 10 Melj Chelekedetemet,
8
Nem Udvarhelyszékben, hanem Marosszékben fekvő birtoka jobbágyai
ról lesz itt szó.
9
Mint udvarhelyi (vár)kapitánynak. Ő egyszersmind udvarhelyszéki
királybíró is volt; mind a két hivatalt Báthory Kristóf adta néki 1580
július 4-én.
10
Tehát az 1580-ban odatelepített lakosokat szétkergette 1581-ben Kornis
Mihály.
1581 júl. 13 641. irat 175
házamhoz jeówven mássod napon mindiarást Jde Feyérwarra Az
Tanách wraknak igazán megírám. Keremis [eó kegielmeket] hogy
ha valaki En feleollem Ez chelekedetet kwleomben magiarazna ne
hinnek mert Ennekemis Az haza chendez allapattia orzagunk meg
maradassa Jgen kel es Az fel[seged] miltosagat fel[seged] vtan
az my kegyelmes Vrunk giermeket, 11 kit fel[seged] kegielmes
akaratijabol Ez orzag feyedelmwl walaztott zemem Eleótt visselem
és ahoz tartom magamat Egyebeketh ahoz Jntek Melj dolgot Jrá¬
sommal az mennyibe Elegge Ertéssekre eó kegielmeknek nem
adhatok ha eo kegielmek parancholliak es Egésségem annyira Ada-
tik zemeliem zerint kez lezek ala jwnem es Erteniek adnom mikor
Jrtanak volna es hiwatanak wolna mind Eochemmel Kornis Far-
kassal12 az Tanach wrak az Fel[seged] nekunk Jratott es kwldett
lewelenek meg Ertessere melljet mij nagy Beochywllettel mint fel-
segednek Jambor hiwei kezunkhez veottunk es meg ertettwk mind
az töb velunk walo attiankfiajwal Egyetemben az Fel[seged]
feleollunk walo gond visseleset es kegielmes intessit melljet Fel-
-egednek] meg akarunk zolgálni, kirol my az tanách vraknak meg
feleltunk hogy my az Fel[seged] kegielmes Jntesse zerint az my
meg holt kegielmes Vrunk gyermeket akariuk zemunk eleott
visselnj es eó kegielmeknek mindenekben Engedelmessek akarunk
lennj, ahoz tartani magunkat az my az Fel[seged] parancholattia
es az haza Chendez bekesseges allapattia mind adonk Bezolgál¬
tatassaban mind egyebben. Ezeknek wtanna kegielmes wram be
mentem az tanach urakhoz mindenkeppen meg Bezezllettem es
Elejkben attam Ez vj kezdet hazaknak el haniatassomat melljet
Isten eo zent felsege twd hogy En semmi okbol sem egyeb tekintet¬
beól nem chelekettem hanem mint Jllien meg Bozzontott zegeny
Ember az helinek meg zallassa miat, mind az egez videknek mind
az En Jozagombeli zegini nipnek nagy niomoruságokra valo Ban¬
tassok(ért) kyert az tanach wrak Engemet meg tartoztatanak es
semmikeppen az teób attiankfiajwal hazamhoz mennj Jllien nio¬
morw niavalias allapatomban nem Engedenek, hanem hitem alat
keótelezenek Jt Feyrwarat lennem mind addig mig Fel[segednek]
Erressere aggyak es valazzok Jw Fel[seged]teol kinel kegielmes
Vram En raitam nagiob gyalazat kissebseg soha nem esset hogy
En Fel[seged]nek es az my meg holt kegielmes Vrunknak Jambor
11
Báthory Zsigmond.
12
Kornis Farkas ekkor is udvarhelyszéki királybíró volt. Ezt Báthory
István nevezte ki, 1571 június 9-én és 1580-tól fogva társa Bánffi Farkas.
176 641. irat 1581 júl. 13
Jgaz hywe es zolgaia lewen Jllyen gyalazatot kissebseget zenwedek
az Jo Vraktwl, kiwantam wolna, hogy az Vristen az En hozzá
Betegsegemben ez vilagbol el veott volna hogy nem mint ezt Erjem
es ebbe Jwssak Felsegednekis nem tudom michoda magiarazattal
adhattiak Ertessere az En dolgomot, de láttja azt az Vristen hogy
En azon Jambor hiwe es zolgáia vagyok Fel[segednek] az kinek
Felseged Jsmert. Meg hazamhozis mennem mind az keótel alat
zabadsagot nem nyerhetek az tanach wraktwl hogy Jllien niomorw
allapatomban hazamnal lehetnek nywghatnam es magammal Bán¬
tathatnik, mert az mennyibe valekis ez rajtam esset nagy gyalazat
mia es Jtt walo munka tetelem mia ahoz jwtottam nem twdom
mint chak az Felseged valazzath Erhetem, Keónyergek annak¬
okayrt Fel[segednek] mind kegielmes feyedelmemnek hogy teollem
Kegielmesseget ebbeli Chelekedetemert meg ne vonnia es feleollem
kwlemben valo magiarazatott ne higgye, Felseged Ez En cheleke¬
dessemet Bochassa meg melljet En magamis Banok mostan de
kegielmes Vram az meghleott dolgot Ietelenne Jmmár nem tehetem
Felseged zabadichon meg Ebbeli fogsagbol, es kegielmesen talaljon
oli modot raitam esset gyalazatombol, hogy ne maraggion ennek
gonoz hire newe raitam, mert nilwa[n] Egyebet nem mondhatok,
hanem Fel[seged] jambor hyw zolgaia voltam és vagiok Fel[seged]
vtan az mi kegielmes Vrunk gyermekenek, Felsegednek Ezennis
keonyergek hagy ha Vristen Eletemet meg tartia es Fel[segedet]
hozzánk keozzeleb hozza Engegien Fel[seged] zabad vtatt hogi, ha
Egessegem annyira lezen mehessek Fel[seged]hez es adhassam
mindenekbeól Jgassagomat. Ezekbeol Fel[seged] kegielm[es] valaz¬
zat warom, kit eoreokke Fel[seged]nek zolgalni meg akarok. Az
Vristen eó zent Felsege tarchia meg Felsegedet. Ez lewel iratott
Feyerwarat Zent Jacab hawának 13 napian 1581.
Fel[seged]nek Alazatos Jambor hyw zolgaia

Kornis Mihaly
Zent Palj
Megjegyzés. A fenti érdekes levél jegyzeteit gróf Lázár Miklós 1869

február 1.-én készült másolatából vettük és közöltük, mint ma is meg
állókat. Ő jegyezte hozzá ezt a pár sort is: István király válasza e
levélre kegyelmes lehetett, mert Kornis Mihály a székelyek közt elsőbben
támasza, azután örökké híve volt Báthory Istvánnak; de valószínű,
hogy Szováta mezeje megszállása nem függesztetett föl, sőt következtet
hető, hogy a Marosszékben fekvő Szováta nevű falu keletkezése ez¬
időre esik.
1581 aug. 1 642—643. irat 177
642.
Kraków, 1581 augusztus 1.
B r u t u s János Mihály történetíró Báthory I s t v á n k i r á l y n a k .
Részvétét fejezi ki bátyja, Báthory Kristóf halála hírének vé
tele alkalmából, miután őt személyesen ismerte, kiemelvén általános
emberi és fejedelmi érdemeit.
Bruti Selectarum Epistolarum libri V. 33—46, l.
Consolatur lugentem fratris mortem Transylvaniae principem.
C u m minime d u b i a a d nos fama, ac m o x eam subsecuti
n u n t i i allati essent de fratris t u i morte principis optimi et sapien¬
tissimi, p r o s u m m a m e a i n te observantia, immortalibus t u i s in m e
meritis, incredibili, ut p a r erat, moerore, ac molestia s u m affectus.
C u i u s enim vitae iactura, in q u a c u m q u e esset fortuna positus,
p r o p t e r s u m m a m virtutem et sapientiam nobis esset lugenda; is tot
populis, gentibusque ereptus, quibus, d u m viveret, saluti fuit, non
secus, ac si iis afferret lucis et vitae occasum; m u l t o acrius, acer¬
b i u s q u e deflendus, d e p l o r a n d u s q u e videatur. E n i m v e r o misera,
a t q u e acerba h o m i n u m conditio q u i b u s ea lege b o n a contingunt, u t
p a r t a brevis voluptas, amissa p e r p e t u u s dolor, a t q u e a n i m i
moeror consequatur; ea lege eveniunt mala, u t sit miserorum
acerba vita, qui his i a c t a n t u r ; i u c u n d a mors, q u a e u n a miseris sit
v i n d e x m a l o r u m f u t u r a ; etc. 1
Amisisti, S t e p h a n e Rex, eum fratrem, quem c u m eo nomine
amares, q u o d frater esset, quod t a n t u s esset frater, v i r t u t e incredi
bili, m o r u m sanctitate, sapientia, s u m m i amoris m i n i m a m c a u s a m
in sanguinis coniunctione et p r o p i n q u i t a t e haberes. I t a q u e q u a m d i u
licuit u n a vivere, u n a mens, idem animus, voluntas eadem duos
rexit, e x e m p l o fraterni amoris in omni posteritate memorabili; etc.
Valeas, gloriosissime Rex, et h u n c t u u m vere regium. a n i m u m
in longam a n n o r u m seriem (quod u t nobis contingat, d e u m immor¬
talem supplicibus votis precamur) invictum praesta. D a t u m
Cracoviae, ex Regia arce CIC C I . XXCI. Kalendas Augusti.
643.
Radlin, 1581 augusztus 2.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y IV. I v á n c á r n a k .
Válasz önhitt, gúnyoros, hamis, arcátlan levelére.
Staatsarchiv. Polonica. Wien. Kiadva Pierling: Rome et Moscow-jában.
Magyar kivonata (ennek esmerete nélkül) Szádeczkytől a Századok 1884.
évf. 511-4. l.
1
Helyszűke miatt elhagytuk az író tollából omló költői szépségű ha
sonlatokat, klasszikus idézeteket, mély bölcseségről és széles olvasottságról
szóló részleteket, amelyek munkánkban legalább 16—20 oldalt tennének ki.
178 643—646. irat 1581 aug. 18
Kihívó részleteit metsző gúnnyal utasítja vissza, apróra felel
vén valamennyi állítására és ferde beállítására. Benne a király
a cárt Kainhoz és Néróhoz hasonlítva mutatja be, nem kímélvén
még magánéletét sem. Szemére veti azt a hencegését is, hogy római
származású, holott az áruló Glinski hercegnő gyermeke. Végül
párbajra hívja ki, de ha kihívását nem fogadja el, úgy maga feleit
mond vele ítéletet, megmutatván, hogy nincs benne sem igazságos
ság, sem pedig királyi érzés.
Megjegyzés. E végtelen értékes irat keletkezése körülményeit is
mertettem Báthory életrajza 159—161. l. Pontos keltét is ott sikerült
megállapítanom.
644.
Polocki iábor, 1581 augusztus 18.
Báthory István király az Erdélyi rendeknek.
Figyelmükbe és támogatásukba ajánlja a kolozsvári jezsuita
kollégiumot.
Arch. S. I. Roma. Kiadásra Szittyay: Szántó István Erdélyi naplójában.
Quod institutum, quodue consilium adhuc nobis in Transyl
vania agentibus instituendi collegii Societatis Iesu Sinceritatibus
et fidelitatibus vestris compertum est, ezt egyebek közt tanult fér¬
fiak (clarissimi et doctissimi viri in diversis regionibus con¬
quisiti) beküldésével is kívánjuk szolgálni. His igitur de causis
mittimus illius Collegii, quod est Claudiopoli, Societatis Iesu, ali¬
quot numero professores, akiket figyelmetekbe ajánlunk; etc.
Datum ex castris nostris ad Polocium, 18. die mensis Augusti 1581.
Regni vero nostri anno 6.
645.
Pskówi tábor, 1581 augusztus 29.
Gyulafehérvári kápt. ltár. (Hozzáférhetetlen.) Idézve a Fontes Rerum
Trans. V. köt. 242. l.
Reá bízza az ifjú Báthory Zsigmond fejedelem nevelését és
gondozását.
646.
Pskówi tábor, 1581 szeptember 5.
Báthory István király Dzierzek Kristóf követének.
Reg. Bolognetti nuncius levelezése I. köt. 60. l.
Jelentse ki nevében a portán, hogy készséggel kiadja a tatár
menekülteket, ha: 1) Paulus Markhazius Transsilvanus, qui
contra Regem Constantinopoli machinatur, sibi extradaretur;
2) Ladislaus Balassa autem in locum Petri Janculae palatínus
Moldaviae nominaretur.
1581 szept. elején. 647. irat 179
647.
[Sepsiszentgyörgy, 1581 szeptember elején,]
A háromszéki fő és lófő rend tagjai Báthory István királynak.
Miután mentik magukat, hogy a „község támadásában“ nincs
bűnük, könyörögnek segítsen nagy nyomorúságukban, megadat¬
ván régi kis jövedelmüket, mivel azt mostanában a tiszttartók jog
talanul maguknak tartogatják meg. Egyéb kisebb-nagyobb sérel
müket egyenként felsorolva, arra is kiterjeszkednek, hogy napi
díjat kapjanak továbbra is, mikor a király által összehívott ország
gyűlésre járnak, mert anélkül nem képesek felhívásának meg
felelni.
M. Tud. Akadémiai kvtár. Bpest. Tört. Oklevéltár ívrét 56. köt. 348—9. l.
Sacra Regia Maiestas et domine, domine Princepsque. Nobis
clementissime.
Perpetuorum fidelium servitiorum nostrorum in gratiam V rae
S. Maiestatis humillimam eommendationem. Felseges kegielmes
feiedelmwnk, gyakorlatossaggal inditot mwnkeot, az my nagy
Zwksegwnk, es nagy nyomorwsagban walo esetwnk felsegedet
keonyeorgeswnk altal megh lelnwnk, Mely niomorusagba az keoseg
gonoz Tamadasa miat jwttottunk kybe nekwnk bwnunk ni[nch]en. 1
Keonyeorgeswnket lattok hogy felseged myndenkor kegyelmes
zemei eleibe wette, kibeol wartwk myndenkor az felseged kegyel¬
messegenek hozzank walo megh mwtatasat, Jm most erttywk Can¬
cellarius wrwnk altal az felseged walazat, 2 kyben akarva felseged
megh Erteny feo nepeknek ne[w]eketh es lako helyeyth, Melynek
megh Ertese, myt hozzon Isten wtan chak az felseged Zywenek
Tyttkayban a l l Im hallywk penygh kegyelmes feyedelmwnk az
felseged ereos wegezeset es parancholattyat, hogy orzagabeli
hywey keozeot, Nem Akarya felseged az my nyomorw nemzet¬
segwnkeottis keonyes tereh wiseles ala wetettny. Ez jeowendeo
hadakozasbannis, mint zynte az keet nemzet attyankfyayth, mely
ket nemzet keozeot my felette meg nyomorottak wagywnk, az
felseged meg mwtatando kegyelmessegenelkwl, Annak okaert most¬
is alazatoson keonyeorgwnk felsegednek, az hatalmas egy Byzon
istennek Zent fyayrt, meltoztassek kegyelmeiben es wilagosban
az my hozzank walo kegyelmesseget meg mwtattny, Ez jeowendeo
reank keowetkeozendeo zolgalatnak eleotte, hogy my ezt az fel¬
seged
eggygh az halainak keserwes woltattis kostolhasswk zeretettel
1
Vonatkozik a székelység újabb, 1581 tavaszán kitört lázongására.
2
Ez Berzeviczy Márton, aki 1581 nyarán jött át Erdélybe.
12*
180 647. irat 1581 szept. elején
megh az felseged hywsege mellet, Woltak penygh Egy nehan Rend
beli artieulusokis, kyk feleol az wyzkerezth Napba keonyeorgeot¬
twnk wala felsegednek, kynek massa mostis nalwnk wagyon, mely¬
reol felsegednek setmmy walazat nem erthettwk, keonyeorgwnk
ezzennia felsegednek Alazatoson, hogy wegye felseged kegyelmes
Zemei eleibe es meltoztassek felseged Azokrolis kegyelmes walazt
tenny, Merth my myndenekreol felsegednek kegyelmes walazat
warywk orankynth.
The felseged Alazatos kywey
Egez Zekelsegbely feo Nep
Im hon 3 Ezek rend szerint ez wiz kerezt bely Feyerwarat walo
koniorgesonk kikból felsegednek kegyelmes walazzat uariuk az
felseged kegyelmes igyretj szerinth.
Felseged kegyelmessegebol mynekonk az my szekelsegonk
fwlsegenek es Loffwsegonknek kiczin jowedelrnet az az hadnag¬
sagunknak es Byrosagunknak jowedelmes: birsagat kegyelmeien
meg Engette wala, de mosta[n] az felseged kosztonk walo tizt tar¬
tay nem akariak meg adny es nem haggiak fel szedniy hane[m]
magoknak akariak tulaydonitany Annakokaert mostis koniorgonk
hogy felseged kegyelmesen parancziollia azokat nskonk meg
adatny melliekrol felseged orszagawal wsgeszet Articulustes
adotth wala. 4
Thowabba giakorta szokot ket fel peres biszwa[n] nemellink¬
nek lelky Esmeretiben, fotth meg chyak egyeb kosz Emberek
lelky esmeretskbenys, dolgokat keszekben kötny bekesegre, awag'
torwin szerint walo meg latasra — mosta[n] penig kapitan wram
Eszekrol meg ellenszed mi[n]ketys az kollegetys hogy senkire
senky dolgays ne kolle le bekesegre se torwin latasra fotth attolys
megh ellenszeth hogy senky fw Neep es Loffw: kossegert ne szol¬
hasson Torwinbe. Maga ez mind[en] nemzet kozot tisztesseg bely
Embereknek meg Engettetik hog' penig myes az gonosz Erkolczio
Emberek kozze ne szamlatassunk ne len[n]e felseges wrunk ne¬
konkys ebben tilalmunk koniorgonk felsegednek.5
3
Innen folytatólag más íródeák kezeírásával.
4
Nyilvánvaló hivatkozás Báthory Istvánnak (az 1571-i őszi országgyű
lésen) a székely fő és lófő rend megnyugtatására hozott végzésére, amellyel
őket — mindjárt uralkodása legelején — intézményesen megnyugtatni kívánta.
(Erdélyi org. gyűl. Emlékek II. köt. 502. l.)
5
Ez jogos panasz volt, mert a székelyek pereskedése ma is 1555-i alkot
mánylevele rendelkezései szerint folyt, mely azonban a tiszttartók nem min
dig tartottak kellő tiszteletben. (A constitutio szövege kiadva Kolosvári: C o r
pus statutorum 19—28. l.)
1581 szept. elején 647. irat 181
Orszagawal egyetembe felseged wegeiszt wala Errolys hogy
kinknek az my kewes foldonkon lakaink wadnak byrodalmunk
alat azonkeppen byrnok myes felseged engedelmsbol mykeppe[n]
az Nemessegh biria az w Jobbagith mosta[n] azokatys Eroltetik
az warra walo szolgalatra.6
Affelet az melj szolgainkat a' felseged Rowoy az felseged
Instructioia szerint nekonk szolgalagra hattak kikkel myes
felsegednek es orszagnak szolgalhatnank azokatys Eroltetik
mynt ezelot:
Ebbolys koniorgonk kegyelmes vrunk felsegednek hogy az
kinknek a my kewes foldonkon lakok vadnak: azok hazahoz
ammy resz szantho fold szena fw es Erdőnek juttny kellene mint
az felseged egieb keozszö[ge]ben leueknek kit ne[m] akarnak meg
adny. Maga az my foldonkon lakokys Egyenlő keppe[n] meg
rotattak az felseged adayara az Articulus szerint mynt az
Egyel kosz szekelyek. Koniorgonk felsegednek hogy parancziollia
azoknakys meg adatny:
Az mely faluba[n] penig rezonk wagyon es nekwnkis feol¬
dwnken laknak ha annak az falunak valamy Makkos Erdeye
wagyon az ollyan faluba[n] walo foldon lakoink es szolgaink
Dysznayakbol koniorgonk felsegednek hogy Tyszedet ne wenne¬
nek ott walo reszonknek Igassaga szerint. Mert az Dezmasokis
meg malacz koraba meg tizedlik.
Thowabba kegyelmes wrunk myert hogy az ket Nemzetsegh
Nemes es szasz wraink mykor felseged parancziolattia[n] giolesben
jonek az kosztok walo kossegtol jobagikttwl es szedetnek kol¬
czyegek mert az gwlesbe koszonseges orszag jawarol szo[k]tak 7 we¬
geszny Mynekonkys azonkeppe[n] ez elot koszonsegel adatot
kolczég az kossegtol hol kes kes 8 pinsz hol harom mostan penig
kapita[n] wra[m] ne[m] adat az kosseggel my penig az felseged
parancziolattiara giolesbe ne[m] tuggiuk mint johesso[n]k Konior
gonk Annakokaieri felsegednek felseged parancziolna kapita[n]
wramnak hogy ez elebby mod szerint szedetnek es adatnek kol¬
czieg hogy johetnenk az felseged parancziolattia szerinth Ammy¬
kor felseged hiwat giolesre.
Az felseged waraihoz foglalttak sok fw vraink: es lofeiek
eoreksegeket szena fweket szantto feoldeket: kykert ez eleottis
keoniergettwnk wala felsegednek es kegielmeszegeot Igertte wala:
6
Ez a várhegyi vár, Sepsiszentgyörgy felett.
7
Kimaradt a szoktak szó k betűje.
8
Iráshibával két-két helyett.
182 647—648. irat 1581 szept. 11
mostanis k e o n i e r g w n k felsegednek hogi poronchiolna meg adatni
m y n d az w d w a r h e l y m y n d az w a r h e g y h a z h o z foglalt eoreksege¬
k e t fw embesreket; e s lofeieket. 9
[Alatta, későbbi — XVIII. századi — kézzel:] Litterae Sicu¬
lorum supplices negotia hodie inutilia continentes.
Megjegyzés. A jelen nagy értékű irat elején hivatkozott kancellár
Berzeviczy Márton, kinek Erdélybe indítását két fontos körülmény tette
most szükségessé. Az egyik Báthory Kristóf hirtelen halála, minek
következtében István király a kiskorú Báthory Zsigmond gyámjául
6 az ország kormányzójául a józan gondolkozású, gondos Gálffy Jánost
nevezte ki. A másik pedig a székelység tavasz óta tapasztalt újabb
lázongása, melyet Berzeviezynek a király kézzel fogható igéretei mellett
körültekintő bölcseséggel sikerült lecsillapítania a székelyek közt való
megjelenésével; szeptember elején, mikor a szebeni szászokat is meg
látogatta országos ügyekben. 10 Ekkor adhatták át a háromszéki fő és
lófő rendek is fenti szép könyörgő levelüket, melynek folytán kíván
ságaikat a király valószínűleg teljesíté is; kivált, hogy a még mindig
folyó orosz elleni hadjáratához nagy szüksége volt a székely seregekre,
melyek hadainak legkitűnőbb részét alkották.
9
Az első rész diákjának kezével és tentájával írva, mintegy kiegészítő
jéül a beadvány felsorolt sérelmi pontjainak.
10
Berzeviczy ezévi egyéb küldetése részleteit bőven ismertettem id. élet
rajza 139—144. l.
648.
Warszawa, 1581 szeptember 11.
Caligari János A n d r á s n u n c i u s B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Visszahívatása következtében távozóban meglátogatta a pul¬
tuski jezsuita kollégiumban tanuló Báthory Andrást és jelességéről
nagy elismeréssel emlékezik.
Arch. Vat. Roma, Boratynski: Caligarii nuntii Epistolae et acta 751. l.
C u m e x itinere Litvanico P u l t o v i a m a d Ill m u m D o m i n u m An
d r e a m B a t h o r e u m s a l u t a n d u m deflexissem sermones nonnullos
cum eo contuli seriusque d e q u i b u s d a m rebus egi, q u a in re cum
mihi mirabiliter interfuisset; a d m i r a t u s sum hominis adolescentis
p r u d e n t i a m , ingenii a c u m e n et L a t i n a e politiorisque linguae peri¬
tiam. Visus est enim mihi longe s u p r a a e t a t e m sapere, m u l t a eaque
a b s t r u s a p e n e t r a r e , et elegantius, q u a m aetas illa postulet, loqui.
Q u a de r e Sacrae Regiae M t i V r a e gratulor et mihi gaudeo, quando¬
q u i d e m adolescenti h u i c semper ego mirifice favi yehementerque
dilexi, et m e a b eo vicissim diligi sensi; etc.
649.
Pskówi tábor, 1581 szeptember 30.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Abramowicz János vilnai starostának.
Miután a történelem is azt mutatja, hogy ahol a hitet erőszak
kal terjesztik s tűzzel, vassal, nem oktatással és jó erkölcsökkel, ott
1581 szept. 10 649. irat 183
sok vér ömlik és jogtalanság támad, rendeli: tiltsa meg a katoliku
sok ottani erőszakoskodását a luteránusokkal szemben. Bár óhaj
taná, hogy az egész világ egyvallású legyen s a katolikus hitet
vallja, de mivel maga az Isten kijelentette, hogy a világon sok
keserűség fog támadni, a király sem akar senkit erőszakkal hitére
téríteni, mert minden hitet és lelkiismeretet a mindenható Isten
ítélőszéke elő utal s nem tűr semmiféle üldözést.
A Pamietnik Sandormirski-ban megjelent lengyel eredetinek a „Blätter
für literärische Unterhaltung“ 1840 január havi 30. számából átvett német
fordítása a szebeni Transsilvania 1840 június 5-i 44. száma 172—3. l.
Stephanus Rex Poloniae etc. Unsere Rathherren aus dem
Grossherzogthum Lithauen, welche gegenwärtig in unserm
Heere sich befinden und zur evangelischen Religion sich be
kennen, haben uns angezeigt, dass in diesen Zeiten ein nicht ge¬
ringe Aufregung in unserer Hauptstadt Wilma durch die
jenigen herbeigeführt worden sei, welche römisch-katholischen
Glaubens sind, gegen die Bekenner und Prediger der evan
gelischen und sächsischen Gemeinde, Zuerst seien auf Befehl des
Bischofs von Wilna 1 dem Buchdrucker die evangelischen Lehr
bücher weggenommen und vor der Sankt Johanniskirche ver
brannt worden; dann wollen es die Katholiken nicht gestatten,
dass die Todten zu den Begräbnissplätzen durch gewisse Strassen,
besonders bei der Sankt Johanniskirche vorüber, unter Gesang
getragen würden; ferner, dass über die von den Begräbnissen
Zurückkehrenden gespottet und hinter ihnen hergerufen werde
und zwar soll dies auf Antrieb des katholischen Priester ge
schehen, so; dass sogar zwei evangelische Prediger von den Schü
lern der Sankt Johanniskirche und vom Pöbel auf der Strasse bei
nahe gesteinigt worden wären. Ueberdies sollen Drohungen laut
werden, als wenn man die Kirchen überfallen und mit Gewalt
zerstören wollten.
Da wir dies von der einen Seite vernahmen, so müssen wir
auch der andern unser Ohr zuwenden. Wäre es nun wirklich so,
wie uns gesagt worden, so äussern wir darüber unseren Un¬
wissen, denn wir sehen, dass in den Reichen, wo man den Glauben
mit Gewalt, mit Feuer und Schwert, nicht aber durch Belehrung
und gute Sitten begründen will, grosses Blutvergiessen und Un
heil erfolgt ist. Gott wolle es verhüten, dass wir dergleichen bei
unserm Gemeinwesen oder auch zwischen Privatpersonen er-
1
Vilnai püspök volt: Protaszewicz Valerian 1555—1579 közt.
184 649. irat 1581 szept. 10
blicken, und wir müssen an Alle unsere Warnung ergehen
lassen, da uns das Heil und die Wohlfahrt des Königreichs Polen
von Gott selbst übertragen ist, und wir mit grösster Anstrengung
und mit grösster Lebensgefahr gegen den Feind des Landes uns
auch unserer Pflicht unterziehen. Zwar würden wir es gerne
sehen, dass alle Bürger jeglichen Standes den Herrn lobend zu
dem einen alten katholischen Glauben sich bekennen, aber da
Gott der Herr selbst vorhergesagt hat, dass in den letzten Zeiten
Aergerniss kommen müsste, so wollen auch wir Niemanden mit
Gewalt zum Glauben treiben, vielmehr nach unserm Eide, den
wir den Ständen der Krone Polens und des Erzherzogthums
Lithauen bei unserer Krönung geleistet haben: Pacem inter dissi¬
dentes de religione tueri et manutenere, wollen wir den Frieden
unter den durch den Glauben Geschiedenen aufrecht erhalten.
Diese Verpflichtung haben wir immer vor Augen und über
lassen eines Jeden Glauben und Gewissen dem Gerichte des
allmächtigen Gottes und dulden, nach der alten Sitte dieses
Reiches die im Glauben und bei ihrem Gottesdienste Getrennten.
Wir befehlen euch also, dass ihr sogleich nach Empfang dieses
Briefes auf dem Markte und in den Strassen der Stadt Wilna
öffentlich ausrufen lasset, dass die Einwohner nach der alten,
bis auf diese Zeit unserer glücklichen Regierung beibehaltenen
Weise sich führen möchten, und keine Veranlassung zu Unord
nungen geben. Wenn Jemand den Landfrieden stören und muth¬
williger- und falscherweise Unordnungen beginnen sollte, so
sollt ihr einen Jeden, der eurer Jurisdiction unterworfen ist,
Kraft eures Amtes auf dem Gerichte festhalten, uns davon in
Kenntniss setzen und durchaus bei unserer Ungnade nicht anders
verfahren. Gegeben im Lager zu Psków, den 30. Septembris 1581.
Megjegyzés. Ez a nagy fontosságú érdekes levél meggyőző bizonyí
téka István király vallásos türelmességének, melyet már királyi eskü
jében is nyilvánvalóvá tett országában. Ezt még erdélyi uralma alatt is
kimutatta, midőn kötetünk számos darabjából is kivehettük, mennyire
tisztelte az Evangélium alapján álló szászok ágostai hitvallású felfogá
sát. Egyedül az antitrinitáriusok hitét nem szenvedhette és támogatta,
többek közt azért, hogy a gyermekeket nagykorukig nem keresztelték
meg. Viszont józan okosságból, maga mellett tűrte az unitárius Blan¬
dratát, Bekes Gáspárt, Gyulay Pált és másokat, kancellári méltóságot
adván a luteránus Berzeviczy Mártonnak, kiknek tehetségét és ügybuz¬
góságát nem mellőzhette, bár mint izgatták is Szántó atya és mások,
hogy mondjon fel nekik és ne tartsa őket udvarában. E tekintetben sza
bad kezet kívánt magának s másfelől e nemkatolikus hívei tevékeny
ségét annyira ellenőrizte, hogy azok nem tehettek semmit, de nem is
akartak tenni katolikus hite ellen.
1581 okt. 16 650—652. irat 185
650.
Pskówi tábor, 1581 október 16.
Báthory István király Ifju János tanácsúrnak.
Jó híreit örömmel vevén, biztosítja további bizalmáról.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Őtvös műve 20. sz. a. Beke 1146. regesztája.
Stephanus Rex etc. Magnifice Fidelis nobis syncere dilecte.
Salutem et gratiam nostram Regiam. Szeretettel vöttük az te Ke
gyelmed levelét, kiből örömest értjük az mi atyánkfiának 1 egéssé¬
gét Kegyelmetekkel egyetemben. Kedves nekünk is az zászló meg
hozása. Az mi nehézség penig a török uj kívánságában vagyon,
arra való feleletünket megérti Kegyelmed az mi közönséges leve
lünkből. Az Kegyelmed jámbor szolgálatyának nálunk, miképen
azelőtt, azonképen ezután is mindenkor tekinteti leszen. Tartsa
meg Isten Kegyelmedet. Datum in Masovia in castris nostris ad
urbem Plescoviam, die 16 Octobris Anno Domini 1581; etc.
[Külcíme:] Magnifico Joanni Iffiu Consiliario nostro etc.
Megjegyzés. Psków vára ostromához erdélyi ember (ifjabb Báthory
István) feljegyzése szerint István király 1581 szeptember 8-án fogott,
de célt nem érhetett vele a muszkák nagyobb száma és szerencséje
miatt. Ugyanő jegyezte fel azt is, hogy az ostrom alatt a mieink közül
elesett Bekes Gábor, a magyar hadak kapitánya, Székely András és
Dercsényi Tamás, a gyalogosok századosa.2
651.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Mindvégig sajátkezű. (Hozzáférhetetlen.)
Idéztein a Fontes Rerum Trans V. köt. 242. l. No. 14.
Litterae missiles, totae propria manu scriptae, de nepotis
profectu gratulatoriae, in quibus etiam templum Albae Iuliae
renovandum et Patres eo evocandos promittit.
652.
Báthory István király Zoltán Miklós kapitány eV; társai részére.
Kereszturi Kristóf Erdélybe visszatérésére kiadott salvus con¬
ductus.
M. Nemz. Múz. Budapest. Törzsanyag. Nagy gyűrűpecsétje aláírásától
jobbra lenyomva.
1
Azaz neje, Mailáth Margit Báthory András özvegye.
2
Egy Eber-féle naptárba jegyezve, kiadta gr. Kemény József Kurz
Nachlese-je 104. l. Említve Dzierzek Kristóf 1581 szeptember 22-i levelében is,
de Dercsényi neve tévesen így: Dazezeni, (Bolognetti nuncius levelezése 55. l.)
186 652—653. irat 1581 nov. 25
S t e p h a n u s Dei gratia R e x Polonie, Magnus D u x Lituanie,
Russie, Prussie, Masouie, Samogitie, Liuonie, etc. P r i n c e p s Tran¬
siluanie. Egregiis Nicolao Zoltan, Alberto K y r a l y , Balthasari Pa¬
t a k y , A n d r e e Jurusit, arcium n o s t r a r u m Oztrouie, Voroneczy,
Zau(o)locie, Neuelique prefectis, fidelibus nobis dilectis. Salutem et
g r a t i a m n o s t r a m Regiam. B o c z y a t t u k vyzza E r d e l y b e Kereszturi
Kristophott, k y n e k hogy v t a bekeseges lehessen, h a g y y u k hogy
kesertessetek h a t a r t o k o n , az m y g h a z zwkseg m u t a t t y a . Egyebet
b e n n e n e tegyetek. D a t u m ex Castris nostris a d v r b e m Plescouiam,
die 17 mensis octobris. A n n o domini 1581. Regni vero nostri sexto,
Stephanus Rex ppr (L. S.)
Megjegyzés. A fenti útlevélben felsorolt váraikkal kapcsolatban,
azok ostromáról és megszerzéséről érdekes apró adalékokat nyerhetünk
Sibrik Gáspár kapitány majdnem egyidejű előadásából, amely sze
mélyes benyomásait örökíti meg ekként: Sybrik György uram elég
bőven ír mindarról, hogy eö Felsége bemenetelire mennyi hidakat csinál
tatott és meddig ment eö Felsége eleiben, és hogy tisztiben megvendég¬
lette eö Felségét, és onnat mind indultak Pleskoviára és utában és az
utban mely házakat mint vött el eö Felsége és mint szállotta meg eö
Felsége Pleskoviát és sánczait, mint vetették és mint akarja eö Felsége
leöttetni. Jó reménséget ir is, hogy Isten eö Felségének kezében adgya,
de hogy nem kicsiny megkésértés annak megszállása, hogy az mely
várakat birt, Nevelt, Zavoloczot, azokat is kezében hagyta, eö Felsége
eö emberit hagyta benne, és hogy a' mennyi magyar lovag vélle volt
az várakban, azokat sem szaggatta el eö Felsége íőlle; ugyan eö had¬
nagysága alatt hagyta és az eö Felsége magyar hadainknak előljárója
eö azokkal és hogy az magyaroknak feöhadnagyok Báthori Boldisár
uram, kit Isten neveljen eö Felsége után nagyobbra a két itthon való
bátyjoknak. 1
653.
Pskówi tábor, 1581 november 25.
Báthory I s t v á n k i r á l y F a r e n s b e c k G y ö r g y és Bornemisza János
k a p i t á n y részére.
Válasz. Az aknavetésre vonatkozó kérdésükre azt feleli, hogy
ha az akna az egész falat nem dönthetné le, az ostromló had jelen
fáradt állapotában ne próbálja megostromlását. Mellékeli azonban
a várba beküldendő felszólító levelét.
Gr. Héderváry-levéltár. Hédervár. Kiadta b. Radvánszky Béla a Törté
nelmi Tár 1880. évf. 692—3. l.
S t e p h a n u s D e i gratia R e x Poloniae etc.
1
Giczy2 János váradi kapitány 1581 Mindszent hó 14-én Váradon írt és
Gálffy Jánoshoz intézett leveléből. (Egyszerű másolata a M. Nemz. Múz. Törzs
anyag 530. csomagja legvégén.)
2
A másolatban hibásan: Géczy.
1581 nov. 25 653. irat 187
Generosi fideles nobis dilecti. Q u o d Fidelitas T u a p e r litteras
a nobis exquirit, quid si cuniculi ratio minus succedat, de tota op¬
p u g n a t i o n e a t q u e i r r u p t i o n e faciendum sit, etsi ea d e r e c u m Mag
nifico exercitus nostri c a m p i d u c t o r e comanunicaverimus, t a m e n
sic s t a t u i m u s Fidelitates Vestrae ibi coniunctas i n r e praesenti, u b i
omnia oculis contemplantur, certius diiudicare posse, q u a m nos
absentes constituere q u e a m u s . Sic t a m e n existimamus, si cuniculo
res tuto non geri, et m u r u s opere illo deiici non possit, in t a n t a fa¬
tigatione militum irruptionem t e n t a n d a m non esse: neque enim
polliceri nobis possumus, militem tertio res melius gesturum, q u a m
bis a n t e gessit, nisi maior aliqua occasio et cuniculi beneficium
adiuvet. Litteras patentes, q u a e in arcem m i t t a n t u r Fidelitates
Vestrae h a c c u m epistola accipient a c facient, u t recte c u r e n t u r
nosque reddent de illorum responso certiores. Bene valeat Fidelitas
T u a . D a t u m e x castris nostris a d Plescoviam, die XXV. Novembris
Anno Domini M. D . LXXXI. Regno vero nostri a n n o Sexto.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Generosis Georgio F a r e n s b e c k et Joanni Borne¬
missae, militum nostrorum Praefectis, fidelibus nobis dilectis.
Megjegyzés. A fenti csüggeteg levél utolsó írása István királynak
az ostromlott pskówi vár alatti táborból, mert látván, hogy avval nem
boldogul, utána kedvetlen elcsigázott hadával elvonult alóla, további
ostromát Zamoyski kancellárra bízva. Ez se bírta két hónapnál tovább
a rettenetes hideget és nélkülözést, úgy hogy a király rendeletére (1582
január végén) megmaradt lerongyolt csapatával hozzá indult. Most már
aztán Possevino vette át a dolgok intézéséi. Erős elhatározással Moszkvá
ban kereste fel a cárt és diplomáciai ügyescégével sikerült megkötnie
vele a békét, amely a háromévi nehéz hadjáratnak szerencsésen véget
vetett. 1 István király azonban a jezsuita atyával folytatott tárgyalásai
alapján most még inkább reménykedett a tervezett európai liga meg
alakulásában; 2 habár az még mindig nem volt időszerű.
Ama több ezernyi erdélyi és magyarországi katonát, aki Báthory
István mellett lengyel- és oroszországi hadjárataiban vitézül kitartott,
egytől-egyig mind ismerjük, az utolsó gyalogosig, amióta zsoldkönyvei
ket első varsói tanulmányutamban megtaláltam s azóta kiadtam. 8 Hogy
itt mégis a két Siményfalvi Székely-testvérről külön is megemlékezünk,
azért van, mert irodalmi emlékük is maradt: Székely Andrásnak halálos
sebesülése után testvérének, Mózesnek (a pskówi táborban 1581 szep-
1
Psków ostroma, s a béketárgyalások menetét bőven ismertettem Báthory-
életrajzom 166—175. l.
2
Erről a király Possevinóval 1581 október 21-én tárgyalt utoljára beha
tóan, de minden különösebb eredmény nélkül. (Pierling: Bathory et Possevino
125. l.)
3
Báthory István számadáskönyveit tartalmazó III. magyarországi Fontes¬
kötetemben, 1918-ban.
.188 654. irat 1581 dec. 15
4
tember 9-én) tollbamondott pompás magyar végrendelete; Mózesnek
pedig hazatérte után — 1583 június 10-én — Báthory Zsigmondtól
kapott birtokadománylevele, amely apróra felsorolja, mely várak
ostromában vett részt Danckától kezdve a pskówi hadjáratig, vitézül
és véreomlásával, amit a fejedelem (nyilván a király ajánlatára) becsü
lettel megjutalmazott, miután már hazatértekor sófalvi sókamarásnak
kinevezte volt. 5
István királyt Bornemisza János lengyel földön elejétől fogva végig
szolgálta hosszú hadjárataiban. Neve állandóan benn van a zsoldjegy
zékekben 6 s úgylátszik mostanában — a pskówi visszavonulás után —
búcsúzott el tőle s ment vissza Erdélybe, ahol tőle fejedelmi jutalomban
részesült, neki adván a kerelőszentpáli kastélyt, a hozzátartozó urada
lommal és egyebekkel együtt. 7
654.
Válasz a lengyel követe, Drohoiowski János által hozott és
átadott levelére.
Erd. Nemz. Múz. Kolozsvár. Oklevelek törzsgyűjtemenye, Egykorú más
Diczosseggel es feniesseggel t w n d o k l o Bathori I s t u a n Kiraly,
a z n a g y zivw Jesus u t a n u a l o k n a k tekintetes feiedelme, a Naza¬
renus familiaioknak es kosseginek m i n d e n dolgok es gondgiok bolcz
vezerloinek. Az esonek kedues folyboie, tiztessegnek es feniesseg¬
n e k gioniorwseges k u t feie, ki az böczwlletes Lengiel orzagh bol
dogsaganak es dicziossegenek v r a vagy, es termezet zerent ualo
feiedelme, s orokose, k i n e k minniaian alazatossan koniorognek
m i n d e n te czielekedetednek bodogh oregbwleset es zerenczies
ueget k e u a n u a n , az mi k o z t w n k es o r o k k e ualo baratsaginkhoz, es
k o z t w n k ualo zent frigyhez illendo k e u a n s a g o k a t es ditserete[se]
ket a y a n l u a n . Mind ezeket n a g y tiztesseggel el vegezuen barat¬
sagossan jelentiwk, hogy az mi meltosagos es igassaggal r a k u a
ualo portankhoz, m e l y m i n d az egez uilagh feiedelminek otalma,
a' te felseged O r a t o r a Nagysagos Drohoiowskj Janos T h a m a s jot
es felsegednek baratsagos leuelet megh atta, es felsegednek az mi
meltosagos p o r t a n k h o z zerelmet es t u l a j d o n k e p p e n ualo b a r a t s a g a t
es tokelletes a k a r a t t i a t megh ielentette. Kolt az mi v a r o s u n k b a n
Constancinapolyban, az Zentseghes Mahumet p r o p h e t a n a k 989
eztendeien, Decembernek 15 n a p i a n .
[Külcíme:] Torok C h a z a r irtta I s t u a n k i r a l n a k íengelorzagba.
4
Kiadva a Székely oklevéltár IV. köt. 75—77. l.
5
Ugyanott, a 86—88. lapon.
6
Lásd a király számadáskönyve 36—165. közti lapjain, szétszórtan.
7
A beiktatásáról szóló csonka jelentésből; munkánk II. részében.
1582 jan. 6 655—657. irat 189
655.
I I I . M u r á d szultán B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Staatsarchiv. Wien, Hurmuzaki: Documente XI. p. 653—4.
Iancola Vaivoda Moldaviae ellen való panaszára jelenti, hogy
ismételten emberével figyelmeztette, u t a recto non declinans, esset
fidelissimus. M á r k h á z i P á l t nem a d h a t j a ki, de n y u g a l o m r a fogja
inteni.
Megjegyzés. A portára szaladt Márkházi (Báthory Kristóf halála
után) az erdélyi trónért 100,000 arany ajándék mellett évi 50,000 arany
adót ígért. Evvel sok kellemetlen percet szerzett István királynak, d e
mégis sikerült alattomos működését ellensúlyoznia, mikor a kegyvesz
tett Szinán pasa helyébe a pénz-sóvár Siavusz pasa jutott uralomra s
ez Báthory István kívánságára épp ekkoriban (1582 december 6-án)
Márkházit elfogatta s tömlöcbe vettette. Ez nagy feltűnést keltett, mivel
Márkházi, félve kiadatásától, ekkor már törökké lőn Ibrahim néven. 1
Így sikerült István királynak végleg megszabadulnia intrikáitól. Egyéb
ként sokáig lehetett fogva, mert csak jóval Báthory István halála után
nevezték ki lippai bőkké; de alig viselte hivatalát esztendeig, 1594-ben
meghalt. 2
656.
Kiverova Horka, 1582 január 6.
Possevino A n t a l a t y a Báthory I s t v á n k i r á l y n a k .
Örvend, hogy tanácsára elhatározta unokaöccse, Báthory
András külföldi misszióba való küldését.
Koialovics: Dnevnik Stefana Batoria 545. l.
A u d e b o in redditu ex Moschovia meo rogare V r a m M tem Regiam,
u t Illustrem d o m i n u m A n d r e a m B a t h o r i u m p a r e t a d eam vel le¬
gationem, vel missionem, q u a m i n castris V r a e Mti scripto ac v o c e
proposui; id enim q u a n t a e D e i gloriae dignitatique Illustrissimi
illius principis et Livoniae firmitati f u t u r u m sit, n o n d u b i t o ,
q u i n optime V r a Maiestas intelligat; etc.
657.
Roma, 1582 január 25.
X I I I . Gergely p á p a B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
M. Nemz. Múz. Budapest. Kiadtam a Fontes Rerum Tans. I. köt. 211—2. l.
Értesülvén, hogy E r d é l y b e n nincs p ü s p ö k és kevés a p a p ,
egyházi hatósággal r u h á z z a fel a z ottani jezsuita a t y á k a t s a m é g
meglévő világi p a p o k a t .
1
Magyar (valószínűleg erdélyi) feljegyzés a soproni városi levéltár egy
korú kódexében, kiadta Horváth Mihály 1862-ben a Magyar Történelmi Tár
XI. köt. 141. l.
2
Szamosközy történeti maradványai IV. köt 15. és 29. L
190 658—659. irat 1582 febr. 18
658.
Wilno, 1582 február 18.
Báthory István király Brassó város tanácsának.
Adóelengedés, útnyitás a Havasalfölddel való kereskedés
megkönnyítésére. Örmény árusok bejövetelének megtiltása.
Honterus-liceum könyvtára. Brassó. Kiadtam a Documente II. köt.
224—5. l. Petrichevich-történet 438. reg.
Békét kötvén az orosszal, készséggel teljesítjük a város kíván
ságait, intézkedvén, hogy: a Vigesima-adót ne szedjék, a via U t h a s
mielőbb megnyittassák Havasalfölde felé. E dologban egyidejűleg
írtunk Fidelibus nostri nobis dilectis Magco et Egregio Stephano
Apafi consiliario nostro et Cosmo Petrithyewitth arcis nostrae
Fogaras praefecto; valamint az örményeknek Erdélybe való
szabadjárása iránt, ami — miként írják — kárukra van, habár:
Armenis liberum transitum in Vallachiam ex nostra Russia con¬
cedere nobis animus erat; etc.
659.
Wilno, 1582 március 2.
Báthory István király Sokolowski Szaniszló atyának.
Köszönettel vette és élvezettel olvasta Censura című egyházi
könyvét és várja: állítsa össze beszédeit is, hogy azokat mielőbb
kinyomathassa.
Arch. Vat. Roma. Bolognetti: Epistolae I. p. 463. l.
D. N. N. dedit nobis librum nomine Devotionis Tuae, 1 qui ut
nobis est gratissimus, ita pro illo Devotioni Tuae magnas gratias
agimus. Meminit Devotio Tua, quod sub discessum suum repro¬
miserit nobis conciones, quas apud nos de Ecclesia habuit in
publicum edere. Eius promissi satisfactionem exspectamus, nihil
vero quidquam hac tempestate maiori cum fructu divulgari pote
nt, quam ut illae conciones publicentur. Quare, si temporis aut
rei difficultate revocatur ab editione illarum concionum, redigat
saltem easdem in ordinem atque nobis manuscriptum exemplar
earum mittat; curabimus nosmet ipsi, ut quam primam typis
exprimantur. 2
1
Címe: Censura Orientalis Ecclesiae de praecipuis nostri saeculi haere¬
ticorum dogmatibus. Cracoviae, 1582. (Ismertetve Caligarii Epistolae 463. l.)
2
Meg is jelent nemsokára íly címen: De verae et falsae Ecclesiae discri¬
mine, ad Serenissimum Stephaneum I Poloniae Regem Stanislai Socolovii
libri tres. Cracoviae, 1583. (Ismertetve ugyanott, a 857. lapon.)
E két mű könyvészeti leírása Wierzbowski lengyel bibliográfiája I. kö
tete, 422 és 445 sz. a.
1582 ápr. 28 660—662. irat 191
660.
Riga, 1582 április 28.
Báthory Isván király Báthory Andrásnak, Pultuskba.
Figyelmébe ajánlja Possevino Antal pátert, intvén, hallgasson
mindenben atyai tanácsaira.
Arch. Vat. Roma. Bolognetti levelezése I. köt. 325. I.
Revertentem e Moscovia R. P. in Christo Antonium Posse¬
vinum, intellexi praeterire Illustritatem Tuam n o l l e . . . non solum
nostra benevolentia et gratitudine dignum esse iudicavimus, sed
etiam volumus, ut ad Illustritatem Tuam veniens, omnem Illustri¬
tatis Tuae prompti, grati et observantis animi significationem
agnoscat. Cum autem singulari erga nos accensus studio teneatur,
admonitiones illius paternas et sanctas, ut animo grato accipiat
Illustritas Tua et memori mente recordet, operam adhibebit.
661.
Riga, 1582 május 1.
Báthory István király a livoniai egyházi ügyekről.
Az oroszok elleni háborúja befejeztével a visszafoglalt Li
vonia fővárosában két templomban helyreállítja a katolikus val
lást és istentiszteletet, amit e pátensével mindenkinek tudtára ad.
Possevino kéziratos művéből Ciampi: Bibliografia I. köt. 262—3. l.
Significamus quorum interest universis cum, recuperata De'
beneficio Livonia, nihil nobis fuerit antiquius, quam ut Religio¬
nem Catholicam Sanctae Romanae Ecclesiae pridem penitus ex
ea exulantem ad salutem animarum Christi sanguine redemptarum
foelici postliminio reduceremus, ab ipsa civitate nostra Riga ini¬
tium sumpsimus, ad quam cum praesentes ipsi venissemus, et
civium ipsorum nostrorum consensu duo templa, alterum Sancti
Jacobi, alterum rnonialium Ordinis Cistercensis Sancti
Benedicti in nostram potestatem recepissemus, ea ipsa templa
cultui Sanctae Cathohcae Romanae Religionis addicere et resti¬
tuere, ordinationemque temporaneam, donec plenior et exactior
fundatio et sacerdotum Domini praesentatio per nos fiat, instituere
constituimus, prout per praesentes instituimus et ordinamus; etc.
Datum Rigae, prima die mensis Maii anno Domini 1582 etc.
662.
War szama, 1582 június 12.
Bolognetti Albert nuncius Báthory István királynak.
Bibl. Cap. Toledo. Reg. Kuntze: Bolognetti nuntii Epistolae et acta 379. l.
Üdvözli az udvarba visszainduló Wesselényi Ferenc útján.
192 663—664. irat 1582 jún. 19
663.
Warszawa, 1582 június 18.
A Moldvából megszökött Jankula vajda elfogatáfáról.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente III/1 p. 73.
Értesíti, hogy proximis hisce superioribus diebus Jancula
vayvoda Moldaviae megneszelvén, hogy helyébe a tortáról más
vajda jog érkezni, országából kiszökött és cum in partes Regis
Germanarum Hungaricas akart menni országunkon keresztül,
seregeink üldözőbe vették és elfogták mintegy ötszáz főnyi hadá
val együtt.
Megjegyzés. Az elfogott Jankula Ráres Péter moldvai vajdának
a brassai szász Katalintól származott törvénytelen fia volt és 1579
augusztusa óta uralkodott, de alattvalói gyűlölték kegyetlenkedései és
fajtalanságai miatt.
664.
Praha, 1582 június 19.
Possevino Antal jezsuita atya Báthory István királynak.
Báthory Andrásnál tett látogatásáról. A Rudolf császár
királlyal való függő ügyében már tárgyalt, tapogatózva az udvari
emberekkel.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Kuntze: Bolognetti nuntii Epistolae et acta 383. l.
Quamvis et Pultoviae Ill mum Dominum Andream traditis ei
V rae Mtis Regiae literis ad ea permoverim, quae V ra Maiestas
c u p i e b a t . . . nihil tarnen hactenus . . . aliquid significare possem.
Cum vero Caesaris discessus . . . fecisset... cuperem autem,
quinam ipsius metus esset, alicunde cognoscere, priusquam cum
eo colloquerer, recta in Boemiam vend, ubi cum iis, qui ista norunt
ac, cum Caesaris intimi sint, publicum bonum videntur spectare,
satis diu, nec semel egi. Qui mihi responderunt credere se, quod
ad arces Ill mae familiae Mtis V rae in Transilvania pertinet, eas ex
hoste Maximiliani Caesaris in bello captas, qui eas cum praesidio
teneret, ac proinde Maximilianum Caesarem nullam V rae Mtis
familiae iniuriam intulisse, cui res esset cum Ioanne illo voyvoda,
in cuius denique locum V ra Maiestas suffecta est. Quod si quid
iniuriarum V ra Maiestas ab Maximiliano alio tempore pertulisset,
eas illius morte tanto magis extinctas esse debere, quanto pruden¬
tius et plenius intelligit nihil unquam revera a Rudolpho Caesare
damni aut incommodi esse V rae Mtis rebus allatum; etc.
1582 júl. 7 665. irat 193
665.
Grodno, 1582 július 7.
Báthory István király Wolski Dunin Péter követnek Rómába.
Kéri, adja elő a szentatyának és bíborosoknak a Rudolf
császár-királlyal fennálló birtokcsere-ügye mibenállását, melynek
jogosságáról kellően tájékoztatja.
Arch. Vat Borna. Kiadva Kuntze: Bolognetti nuntii Epistolae et acta 400. l.
Pater Caesareae Mtis Maximilianus, cum in potestate Joannis
Sigismundi principis Transsilvaniae, Domini Joannis Hungariae
Regis filii essemus, duo oppida nostra Zatmar cum castello et
Nemeti, Melchiore Balassa generali exercitus Joannis I. ultro eas
tradente, occupaverat, postea vero aliquot post annis in potesta¬
tem nostram venerat, et ne ulterioribus turbis occasio daretur
bonaque nostra misere plecterentur, munitionem totam deposui¬
mus, quam vacuam omni munitione Lazarus de Svenda occupavit
ac denuo arcem ibi ex aggere erexit. Eas cum antea saepe
repetiissemus, praeter verba promissamque nihil retulimus, nunc
vero. ut nostra nobis restituantur, serio agendum existimamus,
non possessionum quidem cupiditate, quarum Dei benignitate
satis nobis suppetit, sed quia et a natura singulis innatum est, ut
ad ea, quae a maioribus suis acceperint, summo studio curaque
ruenda excitentur, et bonorum haec nostrorum spoliatio. quia
huiusmodi cum elogio aliqua ex illis donata nonnullis sunt, quasi
ob crimen perduellionis a nobis commissum ad Caesareae Mtis
fiscumque eius devoluta essent, cum-tamen nos, qui subditi illius
non eramus, nulla ratione id contraxisse potuerimus, cum igno
minia nominis familiaeque nostrae coniuncta videntur; nos deni
que indigni Regio nomine videremus, si qui amplissimos Regni
nostri fines vel tutari, vel proferre deberemus, a maioribus nostris
nobis relictum Patrimonium ab iniuria atque in aliorum asserere
non possemus. Ezért felkérem, tájékoztassa ő Szentségét ily irány
ban fontos családügyünk állásáról, non propterea, ut Sua Sanctitas
in hac causa pro nobis apud Imperatorem intercedat, sed ut videat
nos a Caesarea Mte aequum postulare praecaveaturque, ne postea
eo nomine apud Suam Sanctitatem sinistre traducamur. Tárgyal
jon tehát ő Szentségével s a bíborosok közül is azokkal, quos
bene cupere nobis rebusque nostris studere intelligat; etc.
194 666—668. irat 1582 júl. 14
666.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Leleszi János a t y á n a k .
Gyulafehérvári kápt. ltár. (Hozzáférhetetlen.) Idéztem a Fontes Rerum
Trans. V. köt. 242. l. No. 20.
Litterae missiles d e moribus nepotis emendandis.
667.
Báthory I s t v á n k i r á l y Mlodzieiowski Jácint k i n c s t a r t ó n a k .
Száz forintot szánván adatni a pultuski jezsuita kollégium
nak a plocki sókamaránál, rendeli, lásson utána, hogy ezt a pénzt
mielőbb rendeltetése helyére küldjék.
Glówny Archiw. Warszawa. Rachunki skarbowe 3. köt. 192. l.
Megjegyzés. E lényegtelennek látszó utalványnak az a magyar
vonatkozása, hogy azt a király nyilván unokaöccse, Báthory András
tartásdíjául szánta, miután érte rendszeres tandíjat fizetett, gondja
lévén, hogy az előkelő ifjú származásához méltó ellátásban részesüljön. 1
668.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Kocsárdi Gálfy Jánosnak.
Válasz. Örvend a gyermek Báthory Zsigmond tanulásáról írt
jó hírnek. A küldött lovakat köszöni. A kért jószágot nem adhatja,
de mással szívesen kárpótolja.
Batthyaneum. Gyulafehérvár. Kiadta dr. Ötvös Ágoston az Erdélyi Törté
nelmi Adatok III. köt. 307—8. l.
Stephanus, R e x etc. Magnifice fidelis, nobis syncere dilecte.
S a l u t e m et gratiam nostram Regiam. Megadá n e k ü n k a te kegyel
m e d szolgája a k e g y e l m e d levelét, melyből igen örömest é r t e t t ü k
a m i a t y á n k f i á n a k 1 jó egésségét, erkölcsét és t a n u s á g á b a n való
diligentiáját; k i k hogy ez utánis u g y legyenek legyen kegyel
m e d n e k szorgalmatos gondja rea, kinél kegyelmed n e k ü n k ked¬
vesb dolgot nem mivelhet. A lovakat szintén jókor k ü l d ö t t e
kegyelmed, kiket kegyelmedtől igen jó neven v e t t ü n k ; még meg
nem p r ó b á l t u k őket, de reményijük, hogy nem lesznek gonoszok.
A k a r n ó k , h a e z u t á n is szerezhetne kegyelmed efféléket, főkép
p e n a mi m a g u n k kocsijába igen kellene egy gyeplős. A deb¬
reczeniek szerét tehetik, csak h a g y j a meg k e g y e l m e d nekik. A
m e l y falut mostan kegyelmed tőlünk k é r — irja kegyelmed, hogy
1
Az erre vonatkozó bővebb egykorú adatokat és feljegyzéseket kiadtam
Báthory István király magyar vonatkozású számadáskönyvében.
1
Báthory Zsigmondnak, kinek Gálffi János nevelője volt, és a kit ő mint
fejedelem 1593-ban Huszton megöletett.
1582 szept. 2 668—670. irat 195
2
a szegény uram bátyám testamentumában is kegyelmednek
hagyta volna — nincs kétségünk benne, hogy eleitől fogva sze
génynek jó akaratja nem volt volna kegyelmedhez a te kegyelmed
szolgálatjáért, kire tekintve testamentumában is nem feledkezett
el kegyelmedről. De miérthogy egyik uj aknát 3 csak mellette ért
jük annak a falunak, Fejérvárhoz is penig közel vagyon, kár nél
kül onnet el nem szakaszthatnék; hanem vagynak egyéb acciden¬
tiák, kik iminnen-amonnan per defectum seminis reánk néznek
kikből nem hagyjuk kegyelmedet. Tartsa meg Isten kegyelmedet.
Datum in Arce nostra Regia Varsoviensi, die 24 mensis Augusti,
Anno Domini 1582. Regni vero nostri Anno septimo.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Magnifico Joanni Gálffi de Kocsyard, Consiliario
nostro et fideli nobis syncere dilecto.
669.
Gyulafehérvári kápt. ltár. (Hozzáférhetetlen;) Idéztem a Fontes Rerum
Trans. V. köt. 242. l. No. 21.
Litterae missiles de filiis nobilium in consortium nepotis
assumendis.
670.
Bolognetti Antal nuncius Báthory István királynak.
Kéri, engedje meg, hogy Báthory András nehány napot Varsó
ban tölthessen.
Arch. Vat. Roma. Bolognetti: Epistolae I. p. 470—1.
Etsi cum Ill mo Domino Andrea, quippe qui suscepti iam iti¬
neris necessitate urgebatur, haud diu esse potui, facile tamen in
Dominatione Sua Ill ma ea perspexi (nam et ex sermone, et ex
aspectu ipso orisque habitu perspicue elucebant) de quibus sum
mam ipse cepi voluptatem et Mti V rae gratulari plurimum debeo.
Verum, quia in illis temporis angustiis cum Dominatione Ill ma
agere non potui, quae pro mea in ipsam observantia minime mihi
censeo esse praetermittenda, enixe Mtem V ram humillimeque rogo,
ut quod me intercedente Rmo D n o archiepiscopo non negavit, idem
nunc mihi ipsi propriam meam causam agenti pro sua humani¬
tate concedat, ut biduum saltem vel triduum Varsoviae eiusdem
Ill m i Domini Andreae praesentia optataque consuetudine frui
2 3
Báthory Kristóf fejedelem. Maros-Ujvárt érti.
13*
196 670—672. irat 1582 szept. 22
te ra
passim. I d i p s u m vero p e r litteras c u m M V p r o p t e r e a agere
volui, quod veritus sum, n e forte illum propinquiore aliquo ex loco
recta P u l t o v i a m a b se dimitteret.
671.
Válasz. Örvend, hogy sikerült az orosszal békét kötnie. Az er
délyi püspökségre lesz gondja. A Rudolf császárral való tárgyalás
dolgában közölje az ügy részleteit nunciusával.
Arch. Vat. Roma. Bolognetti: Epistolae I. p. 505—6.
Reddidit nobis litteras M tis T u a e dilectus filius Antonius Posse¬
v i n u s ; exposuit etiam diligenter, q u a e ei c o m m i s e r a s . . . D e
episcopatibus Livoniae et Transsilvaniae, d e q u e seminariis illis in
locis constituendis brevi omnia c u r a b u n t u r . . . Értesült a Rudolf
császárral fennálló ügyről is és kéri, u t patiaris negotium amice
tractari, o m n e m q u e aliter agendi rationem abiiciendam p u t e s ; sic
enim postulat D e i gloriae et catholicae religionis c u r a ; e t c .
672.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Mlodzieiowski Jácint k i n c s t a r t ó n a k .
Nyomozza ki és foglalja le a lefejezett Jancula moldvai vajda
Lengyelországban található vagyonát.
Arch. civ. Leopoliensis. Iorga: Stadii şi doc. XXIII. p. 366—372.
Kiküldi, m a x i m e p r o p t e r eam causam, u t certo expiscari
possit, q u a e sit ratio negotiorum I a n c u l a e Palatini W a l a c h i a e in
regno nostro interempti, tum q u a s ille p r o p r i a s res in r e g n u m et
dominia nostra intulerit, valamint követeléseit, kihallgatván mind
azokat, akikről kinyomozhatja, hogy neki tartoztak, hogy azokat
a kincstár számára lefoglalhassa; etc.
Megjegyzés. Jankula vajda szeptember 14-én még életben volt s
miként akkor István király Bolognetti nunciusnak elmondta, azért fo
gatta el, mert portára küldött több levelét elkobozta, felbontván el
olvasta, sőt hozzá is írt a király nevében. Nagyobb bűne ennél is, hogy
országában bojár nőket becstelenített meg és ártatlanokkal kegyetlen
kedett. Ezekért akarta a porta elűzni s most, hogy lengyel földön
kézre került, követelésére Ilyvó főterén lefejeztette. 1 Hanem a király e
tette megütközést keltett az égykorúaknál, főleg, mert a török iránti alá
zatosságát bizonyította s azt a látszatot is keltette, hogy a vajda vagyo
nára vágyott. 2 Pedig abban csalódnia kellett, mert míg Jankula vajda
elfogatásakor az hírlett róla, hogy az 80—100,000 tallérnyi, számba-
1
Bolognetti id. levelezése I. köt. 488—9. l.
2
Egy bécsi 1582 október 30-i jelentés szerint; ugyanott, 545. l.
1582 szept. 24 672—674. irat 197
3
vételekor mindössze 16,000 magyar forintot tett ki. Ez azonban értékes
ingóságokból és ékszerekből meg fegyverekből állott s azoknak teljes
leltára reánk maradt. 4
A ,homo sceleratus“ kivégzéséről István király azonnal értesíté
a szultánt, megjegyezvén, hogy feleségét és fiát oda küldi, ahová kí
vánja. 5 Ezek sorsát egyébként, a lefejezett vajda egyéb életkörülmé
nyeivel együtt román nyelvű önálló cikkben is megírtam. 6
673.
Possevino A n t a l a t y a B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Tárgyalásai a császárral szatmári ügyében, Rómában az er
délyi püspökség felállítása tárgyában, amiben Báthory András
is szóba került püspökül.
Arch. Vat. Roma. Bolognetti lev. II. köt. 509—510. l.
Q u o d Regiae Mti scripseram A u g u s t a e me, sicut mihi Vilnae
m a n d a r a t , rationes ipsius de Z a t m a r et Nemeti r e c u p e r a n d i s cum
principibus, aliis viris a c imprimis cum Caesarea M t e contulisse,
accepisse a u t e m a C a e s a r e eiusmodi responsum, e x q u o m u l t o
maiorem, q u a m antea spem totius rei componendae eonceperam,
minek folytán itt is szóba hoztam a dolgot... miután vannak, qui
spectant etiam a d Livoniam et Transsilvaniae episcopos, a d semi¬
naria et p l e r a q u e alia, sed et a d Ill m u m D o m i n u m B a t o r i u m eo
destinandum, quo V r a Maiestas cogitabat, cuius coepta, conatus et
gesia omnia omnibus coelestibus donis m u n i a t Jesus et ditet.
674.
Roma, 1582 október 1.
X I I I . Gergely p á p a Báthory I s t v á n k i r á l y n a k .
Küldi Possevino Antal pátert és kéri adjon szavainak min
denben teljes hitelt.
Arch. Vat. Roma. Celes másolata, budapesti gyűjt. IX. köt. 246. I.
Gregorius X I I I . e t c Charissime in Christo fili noster salutem
et Apostolicam benedictionem. Scripsimus p r o x i m e a d M t e m T u a m ,
n u n c etiam necesse h a b e m u s D i l e c t u m filium Antonium Posse¬
v i n u m isthuc mittere. Nihil a u t e m o p u s esse intelligimus eius
fidem commendari, cuius synceritatem, p r u d e n t i a m , doctrinam
D e i gloriae t u a e q u e dignitatis et laudis s t u d i u m i n e x h a u s t u m
cognitum tibi esse certo scimus. Gratissimum igitur Nobis facies,
si omnibus in rebus, de q u i b u s cum T u a M t e aget, e a n d e m ei fidem
3
Bolognetti jelentéseiből; id. h. 489. és 538. l.
4
Hurmuzaki: Documente III/1. köt. 90—91. l.
5
A konstantinápolyi velencei követ (bailo) 1583 augusztus 9-i jelentésének
kivonata Tocilescu bukaresti Revista-ja. 1884-i III. köt. 182. l.
6
Iorga „Revista Istorica“ c. folyóirata 1925. évf. 147—152. l.
198 674—676. irat 1582 nov. 8
tribues, q u a m Nobis ipsis tribueres e u m q u e sive iter facientem,
sive aliquo in loco D e i gloriae c a u s a commorantem c o m m e n d a t u m
habueris. D a t u m R o m a e a p u d Sanctum M a r c u m s u b annulo
Piscatoris. D i e p r i m a Octobris Millesimo Quingentesimo octua¬
gesimo secundo. Pontificatus nostri anno undecimo.
Megjegyzés. A fenti iratban külön meg nem nevezett ügy a kato
likus vallás Erdélyben való állapotának fejlesztése volt, amire Posse¬
vino atyát István király még első lengyelországi útja alkalmából fel
szólította volt. Most aztán hozzájutván, Erdélybe küldte szétnézni,
amit a tudós jezsuita meg is tett 1583 tavaszán. E fontos útjának mara
dandó eredménye lett a kolozsvári jezsuita kollégium kibővítése és
akadémia-jellegűvé fejlesztése,1 valamint az a nagy értékű munka,
amelyben Erdélyt s annak vallási viszonyait bőven ismertette XIII.
Gergely pápa számára. 2
1
Ennek történetet külön munkában is megírtam 1906-ban, míg a reá vo
natkozó Rómában gyűjtött okleveles anyagot Erdélyi Fontes-kiadványom I—II
kötetében adtam ki.
2
Kézirati eredetijére magam akadtam reá külföldi levéltári levelezésem
alatt és adtam ki aztán 1913-ban, miután előzőleg a római nemzetközi földrajzi
X. kongresszuson ismertettem olasz előadásban.
675.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y X I I I . Gergely p á p á n a k .
Köszöni, hogy közbenjárt érdekében Rudolf császárnál Nagy
bánya és egyéb családi birtoka visszaadása ügyében.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Kuntze: Bolognetti Epistolae 541. l.
Litteras a Sanctitate V r a eiusdem S tis V r a e n u n t i u s mihi reddidit
d e q u e negotio, quod c u m C a e s a r e a M t e mihi intercedit, ea, q u a e
Sanctitas V r a ei commiserat, a c c u r a t e m e c u m locutus est. Beszédé
ből és Szentséged leveléből meggyőződtem p a t e r n a m eiusdem
c u r a m a t q u e benevolentiam erga me és hálásan köszönve jóságát,
rajta leszek, hogy a császárral fennforgó ügyet, amire i n t e r nos
negotium t r a c t a r i patiar, p r o m e a erga S t e m V r a m observantia li¬
b e n t e r admitto d a b o q u e operam, hogy az amit Sanctitas V r a
proposuerit, ex quibus a e q u a m saltem iuris mei rationem h a b e r e
intelligam, i t a ea complectar, a b u n d e u t m e u m communis concor¬
diae benevolentiaeque s t u d i u m a p p a r e a t . Amit ez ügyben válasz
ként írtam a császárnak, másolatban megküldöm.
676.
Warszawa, 1582 november 18 körül.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Bolognetti Albert n u n c i u s n a k .
Bő részletezéssel igazolja, hogy azok a családi jószágai, melyek
visszaadását a császártól kívánja, nem hadi jogon, hanem a hűt-
1582 dec. 16 676—677. irat 199
lenné vált Balassa Menyhárt árulása következtében jutottak az ő
birtokába.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Kuntze: Bolognetti nuntii Epistolae 547—9. l.
István király aláírásával, habár harmadik személyben szerkesztve; nyilván
azért, hogy a nuncius minden átírás nélkül beterjeszthesse a Vatikánnak, amit
meg is tett.
Ad ea, quae in causa Zatmar et Nemeti oppidorum patri¬
moniique Regiae Mtis Poloniae possessionum a Caesarea M te
obiecta sunt, Regia Maiestas Poloniae ita respondet: Quod Cae
sareae Mti relatum est non Regiae Mti bona ea adempta, sed
a Joanne, Joannis Regis divae memoriae filio, Transilvaniae
principe Turcarumque Imperatoris, publici nominis Christiani
hostis, tum foederato et ipso hoste, bello capta bellique iure ad
divum Maximilianum, parentem eius pervenisse: de eo satis
constat non vi aut armis, sed turpi defectione Melchioris Balassae,
qui cum praesidio ad requisitionem principis. Transilvaniae, tunc
domini sui, salva tarnen iurisdictione et libero usufructu familiae
suae, quod nunquam a quoquam in dubium vocatum fuit, receptus
fuerat, in ditionem Caesareae Mtis pervenisse indeque bella cruen¬
tissima exarsisse. Factum autem inde est, ut Regia Maiestas oppida
illa iterum potestatis suae faceret 1 et, ne deinceps cardo intestini
belli cum summo bonorum suorum periculo ibi verteretur, con¬
sentiente principe suo, arcem et omnem munitionem demoliretur,
amit végre is hajtott; etc.
677.
Pultusk, 1582 december 16.
Báthory András, Báthory István királynak.
Látogatása alkalmából Possevino Antal atya meggyőzően
ecsetelte előtte az egyházi hivatás magasztosságát, szembeállítva
a világi élettel. Ez reá oly mély hatást gyakorolt, hogy erről siet
nagybátyját értesíteni, hivatkozva arra is, amit neki a páter róla
bővebben fog előadni.
Arch. Vat. Roma. Nunz. di Polonia vol. 19 p. 473. Mindvégig sajátkezű.
Kuntze: Epistolae nuntii Bolognetti vol. I. p. 608.
Cum R(everendus) in Christo Pater Possevinus Pultoviam
visitandi gratia venisset, ea agere non neglexit, quae illi maxime
agenda videbantur. Cumque de meae prioris conditionis statu
deque meo immutato animo loqueretur, Rei magnitudinem, ex¬
cellentiam dignitatemque mihi luculenter proposuit et ostendit, ita
ut ipsemet multis gradibus statum secularem superare judicaverim.
Ez 1564 október elején történt.
200 677—678. irat 1582
Q u i c u m mihi a d d e l i b e r a n d u m et divinum n u m e n i m p l o r a n d u m
a t q u e consulendum persuasisset t e m p u s commodum s u m e n d u m ,
feci n o n invitus. Q u o d cum fecissem, et cum de r e b u s divinis
simul et h u m a n i s diligenter et serio deliberarem: E u n d e m R.
P a t r e m adii eique m e a m d e genere vitae eligendae sententiam, ut
v e r e sensi libere exposui. Q u i c q u i d dicat m o r d a x et perniciosa
aulicorum vivendi modus. Proponens mihi t u m a d a n i m a e salutem,
t u m , si h u m a n i t u s l o q u a m u r (quamvis h a e c m i n u s sunt spectanda)
m u l t o esse s t a t u m salubriorem utilioremque. Q u o d SRMVR 1 P a t e r
meis verbis a b u n d e exponet, et ipsemet cum a d e u n d i SRM V ram
facultas d a b i t u r id ipsum, quod p l a n e sentio e x p o n a m . Reliquum
est u t s u p r a .
Hátlapján, Possevino kezével: Ill m i D(omini) A n d r e a e Bathory
litterae a d Ser m u m Poloniae regem, scriptae Pultoviae die XVI
Decembris 1582, scriptae m a n u p r o p r i a eiusdem Ill m i Domini.
Megjegyzés. A király unokaöccsének fenti levelét Krakkóban kapta
meg, ahová a közeledő karácsonyi ünnepekre lement Varsóból. Oda
várta másik unokaöccsét, ifjabb Báthory Istvánt, aki Somlyóról decem
ber 1-én indult útnak ós 30-án talált királyi nagybátyjára a krakkói
palotában. 2
678.
[Dános,] 1582.
[Apafi Gergely] B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Kéri, adja meg Dános és Szentiászló birtokán levő dézsmajogát
fiainak is; Miklós fiát pedig bocsássa el szolgálatából, miután meg
házasodott, hogy családot alapíthasson.
Erd. Nemz. Múz. Kolozsvár. Oklevelek törzsgyüjteménye. Fogalmazv.
Felseges k y r a l N e k e m termezet zerent valo kegyelmes v r a m es
feyedelmem, Hywseges zolgalatomnak a y a n l a s a n a k v t a n n a , Ke
gyelmes v r a m felsegednek Alazatoson Jelentem, Az meg holt
k y r a l az m y kjchjn jozagochjkam ennekem volt, d u r a n t e vita
d e z m a y t ennekem meg A t t a vala, k y t te felsegedis kegyelmes
v r a m confirmalt vala, L a t t y a felseged kegyelmes v r a m I m m a r a z
en ven Allapathomat, k e o n y e r r g e k m y n t termezet zerent valo
kegyelmes v r a m n a k es f e j e d e l m e m n e k hogy engedne m e g felseged
az en gyermekyinnekis halalom vtan, Myert kegyelmes v r a m
I m m a r az Vristen A k a r a t t y a b o l felseged v t a n meg telepetettem
1
Az ifjú Báthory András írásmódja annyira egyéni, hogy a címzéseket
nem oldja fel s még pontot sem rak utánuk, hogy ezt tiszteletben tartottuk
következetesen közlésünkben.
2
Naptári feljegyzése. Kurz: Nachrichten 107—8. l.
1583 jan. 22 678—679. irat 201
eoket, jozagombol jozagott zakaztattam Nekyk mynd dezmaiok¬
kal egyetemben.
Azonnis keonyeorgeok felsegednek, Az meg holt kyral Adott
vala ennekem ket falw dezmayatt, Danosset es Zentlazloet kjt fel
seged iol tud, kjt mind ez Ideig byrtam, felseged engeggye kezem
ben byrnom, hogy az mig elek ne bantatnam meg benne valakj¬
teol, had enis felseged kegyelmes akaratjabol elhessek, myerthogy
az mi Annakeleotte volt fenyen 1 keozze oztotta.
Ezennis keonyeorgeok felsegednek, hogy jol tuggya felseged
az en fiam Miklos mynd felsegedet, felseged vtan Az felseged zerel¬
mes Attyafiat Az my kegyelmes vrunkat vduaraba zolgalta, de
Immar Myerthogy felsegednel nylwan vagyon hogy Immar az
vristen Tarsot paranchjolt nekyj hazas ember, Engegye meg felse
ged az vdvarj szolgalattol, visselhessen hazarais gondott, lenne jar¬
galo zolga.
[Hátlapján, egykorú kézzel:] 1582. Lengyel királhoz irt level
nek conceptussa.
679.
Niepolomice, 1583 január 22.
Báthory István király a Miechówi prépostság tagjainak.
Az elhunyt prépost helyére utódjául unokaöccsét, Báthory
Andrást ajánlja, aki tanulmányait a pultuski jezsuita kollégium
ban végzi és egyházi pályára készülő, nagy tehetségű ifjú.
Archivum eccl. Miechoviensis. Kiadva Nakielski: Miechovia, 722. l. Kivona
tosan Bolognetti nuncius levelezése II. köt. 77. l.
Venerabiles et Religiosi devote nobis dilecti.
Ita placuit Divinae Maiestati, ut Praepositus vester Reveren¬
dus Simon Lugowski, quem nos etiam nominatione nostra, Prae¬
misliensem Episcopum designaveramus, decederet ex hac vita.
In cuius locum, ut Ordo vester Nobilissimus pro sua amplitudine
huiusmodi haberet Praepositum, qui illi cum dignitate praeesset
resque et negotia illius ubique strenue tueretur, et administraret,
Nepotem Nostrum ex fratre, qui in Pultoviensi Societatis IESU
Collegio, in literarum studiis versatur, Illustrem Andream Bathori,
illis proponendum et ad munus illud promovendum esse existi¬
mavimus. Nam et ille eo est animo, ut in Sacerdotali et Ecclesias¬
tico statu vivere cupiat, et vobis non incommodum erit Prae
positum habere nostra familia nostroque sanguine procreatum,
maximisque a Deo Omnipotente animi et ingenii dotibus, ac non
1
Tisztán olvasható — anélkül, hogy értelmét kivehetnénk.
202 679—680. irat 1583 jan. 24
v u l g a r i conditione o r n a t u m . Q u a r e p r o p o n i m u s illum vobis et
vestris etiam votis ac sententiis id comprobatis e u m q u e in Prae¬
positum vestrum eligatis, quod ubi feceritis et Ordini ac Ecclesiis
vestris i n U n i v e r s u m et p r i v a t i m vobis ipsis o p t i m e consuletis.
Q u i d q u i d enim a d o m a n d u m O r d i n e m vestrum pertinebit, a b illo
equidem c u r a b u n t u r sedulo et nostra in eo opera n u s q u a m illi
vobisque deerit. Non d u b i t a m u s Devotiones Vestrae et nostrae
commendationis, et Ecclesiasticae, ac s u a e ea in re utilitatis ratio¬
nem h a b i t u r a s , quibus d e r e b u s aget copiosius vobiscum Venera¬
bilis P e t r u s Tylicki canonicus Posnaniensis, Secretarius noster.
Bene valeant Dominationes Vestrae. D a t u m Niepolomiciis,
22. I a n u a r i i . A n n o Domini 1583. Regni vero nostri septimo.
Stephanus Rex ppr
Megjegyzés. A király titkára a Krakkóhoz közel fekvő miechówi

jeruzsálemi kolostor-barátokhoz menő útjában Bolognetti Albert püspök
lengyelországi nuncius egyidejűleg (1583 január 24-én) írt ajánló levelét
is magával vitte, biztosítván benne őket arról: eundem Illustrissimum
Dominum Andream mihi sese talem praestitisse, ut de ipsius integri
tate, prudentia, pietate, summa omnia ad Dei Optimi maximi gloriam
celeberrimique huius monasterii optimum regimen exspectari posse
existimem.
Ily őszinte, meleg ajánlás után a barátok elfogadták prépostjukul
Lugowski utódjául a magyar herceget, bár bántotta őket, hogy még nem
volt felszentelve. Aggodalmaikat a visszatérő királyi titkár kíséretében
Krakkóba küldött testvéreik útján közölték a királlyal, aki megnyug
tatta őket, hogy választási feltételeiket hajlandó elfogadni.
680.
Kraków, 1583 január 24.
Bolognetti Albert nuncius B á t h o r y István k i r á l y n a k .
Báthory András miechówi préposttá megválasztása ügyében
eljárt.
Toledo. Arch. Cap. Bolognetti levelezése II. köt. 77. l.
Vix credibile est, q u a n t a m e v o l u p t a t e cumulavit, quod m e c u m
n u p e r M tis V r a e nomine egit R-dus D . Tilicius; n a m de Ill m o D o
mino A n d r e a eam spem concepi, ut minime dubitem, q u i n Domi¬
natio Sua Ill m a pietatis, v i r t u t u m q u e ceterarum o m n i u m l a u d e
t a n t a e familiae splendorem a e q u a t u r a sit, a t q u e Ecclesiae Dei
multis in locis impiorum, iniquissimorumque h o m i n u m perfidia
p r o p e oppressae praesidium m a x i m u m allatura.
1
Ezt Báthory István 1581 július 20-án nevezte ki püspöknek.
1583 jan. 28 681—682. irat 203
681.
Niepotomice, 1583 január 28.
Báthory István király Kolozsvár és Gyulafehérvár városi
tanácsának.
Rendeli engedjék be a jezsuita atyákat s más katolikus
papokat a börtönökben sínylődő vagy kórházakban fekvő bűnösök
és halálraítéltek lelki vigasztalására.
Orsz. ltár. Budapest. Rákóczi-Aspremont levéltár X. i l l . Pátens alakban.
Stephanus Rex etc. Prudentibus et Circumspectis primario
et regio iudici caeterisque iudicibus, ac iuratis civibus, atque adeo
inhabitatoribus civitatum nostrarum Coloswar et Albae Juliae,
fidelibus nobis dilectis, gratiam nostram regiam. Prudentes et
Circumspecti fideles nobis dilecti. Miserabilium personarum, quae
ob commissa qualiacunque delicta carceribus inclusae, vel propter
inopiam paupertatemque in hospitalia receptae sunt, cum ea ratio
sit habenda, ut neque praesidio prorsus humano, neque etiam iis
rebus, quae ad animarum salutem ac securitatem pertinent, desti¬
tuantur, merito nobis cum in hoc, tum in illo illis ex officio nostro
regio, et erga afflictos pietate succurrendum visum est: Quod
munus, cum ex instituto Apostolico eorum religiosorum proprium
sit, qui per manus a longa aetatis serie ab Apostolis tra¬
ditam pietatis professionem sequuntur, ac in eodem nu
mero societas Collegii Jesu Catholicae Ecclesiae iudicio esse
censeatur; Quam ob causam Fidelitatibus Vris committimus harum
serie firmiter, ut quandocunque patres Societatis Jesu Coloswarii
aut Albae Juliae agentes aliive Catholicae religionis sacerdotes in
eiusniodi praelatis officiis, a quibuscunque afflictis, potissimum
vero illis, qui extremo supplicio afficiendi sunt, requisiti fuerint,
ex tunc eorum laudata pietatis officia absque ullo impedimento
exercere permittant, nec secus sub gravi indignationis nostrae
poena Fidelitates V rae faciant. Praesentibus perlectis, exhibentibus
restitutis. Datum Nepolomicii in arce nostra regia, vigesima octava
Ianuarii, Anno domini millesimo quingentesimo octuagesimo tertio.
Regni vero nostri anno septimo.
Stephanus Rex ppr
(L. S.) Mart. de Berzeuice
Cancell. mppria
682.
Niepotomice, 1583 január 28.
Báthory István király erdélyi vallásügyi közrendelete.
Orsz. ltár. Budapest. Báthory Zsigmond Liber regiusa I. köt. 240—1. l.
Hiteles 1584-i átirat. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 251—2 l.
204 682—684. irat 1583 jan. 28
Védőlevelet ad az Erdélyországban élő katolikusak és vallásuk
szabadgyakorlata érdekében, megállapítván a katolikus egyház
joghatóságát és rendezvén a hívek egyházi életét: adhibito con¬
silio catholicorum et doctorum virorum; etc.
683.
Báthory István király Kolozsvár város tanácsának.
Orsz. ltár. Budapest. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 248—9. l.
Mivel a kolozsvári jezsuita kollégiumnak megengedte, hogy
a maga szükségére bortennésöket bevihessék s azonkívül évente
négy hordó idegen bort is szerezhessenek, rendeli, hogy az atyákat
e kiváltságukban megvédelmezze.
684.
Báthory István király Marosvásárhely város tanácsának.
Székely-Vásárhely tanácsa panaszára, hogy a városukban lakó
nemesek némelyike nem vesz részt a város terheiben, három sza
kaszból álló statutumot ad a városnak. Ebben elismeri ugyan
a nemesség jogait és adómentességét, de kimondja, hogy akinek
adómentessége nem terjed ki házára is, azokat a közadók épúgy
terhelik, mintha polgárok (plebejusok) volnának. Végül értesülvén
arról, hogy a királybírák a gonosztevőktől bírságot s egyéb pén
zeket szednek, utasítja őket, hogy a jövőben azt csak a régi törvé
nyek értelmében s a város kiváltságaira való tekintettel tegyék.
Városi levéltár. Marosvásárhely. Függőpecsétes hártyaoklevél.
Nos Stephanus Rex Poloniae etc. Memoriae commendamus
tenore praesentium significantes, quibus expedit universis, quod
cum non modo gubernatorum rerum publicarum, sed regum
etiam clarissimorum ac principum virtus, singularisque industria,
hac ratione, ut plurimum commendetur, si nimirum eorum, quo
rum cura, administratio salutisque defensio ipsis commissa est,
cum instituerent gubernandi modum, hancque adhibuerint dili¬
gentiam, quae cum commodo, utilitateque subiectorum maxime
coniuncta fore existimetur, summaque ope ac studio enitantur,
ne liberalitatis, munificentiaeque commendatam laudem omni
posteritatis memoria celebrandam neglexisse indicentur. Bene¬
ficiis etenim principum plebs misera, quae ex permissione
divina, multis alioqui etiam molestiis, gravaminibus, oneribus¬
que ferendis subiecta est, sublevata, recreataque facultates faci¬
lius coliigere et ab inopia rerum, angustiaque rei familiaris sese
commodius vindicare potest: Nos etiam laudatorum principum
1583 jan. 28 684. irat 205
exempla imitantes, quandoquidem ex humillima supplicatione
fidelium nostrorum prudentum et circumspectorum iudicis iura¬
torum ac universorum incolarum oppidi nostri Székely-Vásárhely
intelligamus esse nonnullos ex nobilitate in eodem oppido resi-
dente, qui libertate nobilitatis ipsorum freti, plurimis viis ac
modis, inhabitatoribus eiusdem praefati oppidi adversentur ac a
eommunibus oneribus eius oppidi supportandis se penitus abstra¬
hant, quod quidem eorum institutum in publicum ipsorum oppi¬
danorum detrimentum, libertatumque antiquarum diminutionem
manifestam vergere existimetur. Eorum itaque humillima suppli-
catione inducti, omnium discordiarum, litium, controversiarum¬
que inter eos ac nobilitatem in eodem oppido commorantem ex¬
inscitatarum fomites extingui ac finem intestinis odiis imponi
desiderantes, ex regia nostra singulari benignitate ac clementia
hac ratione huic malo occurrendum esse statuimus, hancque
limitationem inter eos perpetuo duraturam, decernendam, deter¬
minandamque et priores Illustrissimorum principum, domini
quondam Christophori Bathori de Somlyo, vaivodae Transsilva¬
niae et Siculorum comitis etc fratris nostri desideratissimi, eius¬
que filii, subsequentis successoris, domini Sigismundi, similiter
Bathori de eadem Somlyo, vaivodae itidem Transsilvaniae et
Siculorum comitis etc nepotis nostri carissimi constitutiones
fusius, luculentiusque declarandas esse duximus, et primo, ut
deinceps futuris temporibus successivis ac perpetuis quicunque
tam in persona, quam ratione domus suae aut per serenissimos
quondam Ungariae reges, aut per nos. ut per praefatum defunc¬
tum Illustrissimum principem dominum Christophorum Bathori
etc fratrem nostrum desideratissimum et commemoratum domi-
num Sigismundum Bathori etc nepotem nostrum carissimum
nobilitatis privilegio in praefato oppido Vasarhely aucti sunt, ii
omnes pro veris regni nobilibus reputantur et in una, eademque
cum illis praerogativa conserventur, neque vero ad publica
onera, censusque dandos aut servitia civilia praestanda compel¬
lantur, sed prorsus immunes et liberi sint, instarque aliorum no¬
bilium pro defensione regni, necessitate requirente, armis
instructi militare debeant. Secundo: quicunque personalem dum¬
taxat nobilitationem consequuti sunt, verum domus eorum nobi¬
litatae non sunt, illi, ratione domorum et haereditatum suarum
omnibus communibus oneribus sufferendis cum dictis reliquis
plebeis oppidi incolis sint obstricti et alligati; etiamsi, quod ad
personam solam adtinet, pro nobilibus reputentur. Tertio: illos
omnes, quorum domus exemptae sunt, a pensionibus tantum seu
206 684. irat 1583 jan. 28
solutionibus taxarum, tributorum, aliorumque poventuum ad
nostrum fiscum vel successorum nostrorum spectantium liberos
facimus, ceterum in reliquis communia cum ipsis oppidanis onera
eos ferre volumus, neque etiam licebit nobilibus et exemptis
latius extendere aut interpretari ipsorum privilegia, quam sen¬
tentia litterarum patitur, aut iis abuti contra serenissimorum
quorundam Hungariae regum et illustrissimorum principum
ipsis oppidanis concessa, indulta in fraudem ac perniciem commu¬
nitatis illius oppidi manifestam. Quod ad lites seu forenses actio¬
nes ultro citroque emergentes adtinet, in iis observabunt con-
tenta limitationis ab illustrissimis principibus inter nobilitatem
exemptos, et reliquos oppidanos antea factae. Quodsi, qui post
factam nuper novam in regno connumerationem portarum a nobis,
vel illustrissimo principe nuper defuncto, fratre nostro deside¬
ratissimo, eiusque filio, praedicto domino. Sigismundo Bathori
nobilitati aut exempti sint, aut fuerint, in eo, pro nobilitatorum
aut exemptorum numero defalcationem in eodem oppido Vasar-
hely censuum, tributorumque admittimus, quemadmodum et suc¬
cessores nostri admittent et penes hanc nostram limitationem
eosdem conservabunt. Deinde, cum intelligamus contra consue¬
tudinem aliorum liberorum oppidorum nostrorum Transsilvani¬
corum iudices regios sedis Maros hactenus certam quandam prae¬
rogativam in eo oppido habuisse, ut nonnisi illis Praesentibus
aut saltem cum scitu eorum iudices ac iurati cives Vasarhelyien¬
ses de crimine seu maleficio cognoscere, animadvertereque
possent, hincque factum, ut iidem iudices regii a malefactoribus
mulctas et birsagia percipiant maximo cum incommodo ac detri¬
mento oppidanorum: Itaque in hoc etiam rectius illis providere,
omnesque abusus, tamquam malorum fomites tollere volentes, ex
singulari nostra gratia regia ac benignitate id eis annuendum et
concedendum esse duximus, ut a modo in posterum sublata in
hac parte omni praerogativa et potestate iudicum regiorum dic¬
tae sedis Maros, ipsi iudices et commemorati oppidi nostri Vasar-
hely cives iurati tam in causis criminalibus, quam civilibus
contra quoslibet de facinore aliquo suspectos inquirere atque
etiam pro delictorum ratione quovis modo animadvertere absque
scitu ac praesentia praedictorum iudicum regiorum valeant atque
possint; pariter et iam a rata parte percipiendarum mulctarum
seu birsagiorum eosdem iudices regios praescriptis ex causis in
illo oppido immunes et expertes esse volumus, ea tamen adiecta
conditione, ut ipsi iudex, iuratique cives oppidi praenominati in
investigandis malefactoribus summam, quam decet, adhibeant
1583 febr. 1 684—686. irat 207
diligentiam, in deprehensosque citra delectum, respectumque

personarum ex praescripto legum et consuetudinum eorundem
iaxta uniuscuiusqe commissa delicta aut perpatrati facinoris
merita cum iustitia ac severitate animadvertant, nulla ratione
volentes, ut malefici, praesertim capitali crimine condemnati
pecuniaria aliqua mulcta puniantur, sed omnino supplicis illis ex
praescripto legum et statutorum irrogandis adficiantur. Cetero¬
quin hoc statutum nostrum ipsis oppidanis minime suffragari
volumus. Quae omnia praemissa et quaevis praemissorum singula
perpetuis futuris temporibus firmiter, inviolabiliterque obser¬
vanda pro praefatis universis inhabitatoribus, ipsorumque
cunctis posteritatibus et successoribus universis oppidi nostri
saepenominati Székely-Vasarhely clementer concessimus harum
nostrarum secreto sigillo nostro pendenti munitarum vigore et
testimonio litterarum. Datum per manus magnifici fidelis nobis
sincere dilecti Martini de Berzevicze, equitis et per Transsilva¬
niam cancellarii nostri ac capitanei Starogardiensis in arce nostra
regia Nepolomicensi vigesima octava die mensis Ianuarii, anno
domini millesimo quingentesimo octuagesimo tertio, regni vero
nostri septimo.
Stephanus Rex ppr Martinus de Berzeuice
Cancell. p r a
685.
Niepolomice, 1583 február 1.
Báthory István király Aquaviva Claudio generálisnak.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 252. L
Kéri, küldjön be Erdélybe 3—4 jezsuita atyát s köztük az
általa is melegen ajánlott P. Maldonati Jánost.
686.
Báthory István király Squarcialupi Marcell erdélyi udvari
orvosnak.
Kérvényét látva, tanácsurai ajánlatára évi 100 forintnyi fize-
tését felemeli 50 forinttal.
Gr. Bánffy-levéltár. Boncida. Kiadta Szabó Károly a Történelmi Tár 1881.
évf. 489—490. l.
Stephanus Rex. etc. Excellens vir, fidelis nobis dilecte. Exhi¬
bita sunt nobis fidelitatis tuae quaedam scripta, ex quibus intelli¬
gimus fidelitatis tuae studium et industriam. At quia cum hoc
nomine, tum vero etiam, quod Illustrissimo Principi nepoti nostro
208 686—687. irat 1583 febr. 5
charissimo operant suam diligenter navet, fidelitas tua nobis est
per Consiliairios nostros commendata: ideo fidelitati tuae vetus
stipendium centum florenis augendum existimavimus, ita ut in
posterum quingentos florenos singulis annis ex thesauro nostro
Transylvanico perceptura sit; qua de re nos Consiliariis nostris
certa mandata dedimus. Speramus autem fidelitatem tuam in
officio suo deinceps quoque nihil desiderari passuram; de nobis
vicissim omnem clementiam sibi fidelitas tua pollicebitur, ac bene
valebit. Datum in arce nostra Regia Nepolomicensi, tertia die
mensis Februarii. Anno Domini 1583. Regni vero nostri septimo.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Excellenti viro Marcello Squarcialupo, Illustris¬
simi Principis Transylvaniae Medico, fideli nobis dilecto.
687.
Báthory István király Préposfváriné Csáky Annának.
A zilahiak panaszolkodására inti, ne háborgassa őket a ha
tárukban lévő erdők használatában. A. köztük fennálló ügy eliga
zítását ítélőmesterre bízza.
Orsz. ltár. Budapest. Gr. Csáky levéltár. Budapest. Kassai fasc. 371 no. 3,
Stephanus Rex Poloniae etc. Generosa et Magnifica domina
neptis nostra charissima, salutem et gratiam nostram Regiam. Talal
tak megh minket az Zylahiak es panazolkodnak azon, hogy ammel'
erdeo az Egrespataky es az eo hatarokba uagion, azt kegielmed
nem hadna azzerint elni keozeonsegesen, ammint annak előtte éltek,
hanem haborgatna eoket; nemelliet bennek azon Erdeobe megh
fogatna, be vitetne, es saczoltatna, haborgatna. Azert hogy effele
uezekedesek es igienetlensegek kegielmed keozeott es a' Varasbe¬
liek keozeott megh zwnienek, megh irtuk a' tanach'nak hogy ez
dolognak el igazitasara, Itileo mestert bochiassanak ky, hogy ez
vizza uonast es haborusagot kegielmed es az Varas keozeott le
zallichion. Ez alatt pedigh kegielmed, az Varas belieket ne habor
gattassa hanem legien bekeseges twlleok, birhassak azerint keo
zeonsegesen az Erdeott, ammint annak eleotte, hogy ezert teob pa¬
nazolkodas auag kialtas kegielmedre ne legien. Tarchia megh Isten
kegielmedet. Datum in arce nostra Regia Nepolomicensi, quinta
die mensis februarii, Anno domini Millesimo quingentesimo octo¬
gesimo tertio. Regni vero nostri Septimo.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Generosae et Magnificae dominae Annae Cbyaky
de Kereszegh, consorti Generosi Valentini Prepostwary etc. Nepti
nostrae carissimae.
1583 febr. 13 688—690. irat 209
688.
Báthory István király a Miechówi konventnek.
Miként nála járt testvéreiknek is elmondta, unokaöccse,
Báthory András préposttá megválasztásában jó lelkiismerete sze
rint csupán az Egyház hasznát és előnyét nézte. Mellékeli fel
tételeik jegyzékét, amelynek minden pontját elfogadja s arra meg
választandó prépostjuk is megesküszik.
A miechówi kolostor levéltárából közölve Nakielski: Miechovia 718. l.
Stephanas Rex Poloniae etc. Venerabiles et Religiosi devote
Nobis dilecti.
Testis est Nobis Deus, et conscientia nostra, quod nihil aliud
in electione Praepositi vestri speetamus, quam gloriam Dei, bonum¬
que Catholicae Ecclesiae. Id quod viva voce Confraternitatibus
vestris fusius exposuimus, illi vero DD. vestris hoc idem coram
exposituri sunt. Conditiones quantum attinet, de iis ad hunc mo¬
dum, quemadmodum ex adiuneto scripto cognoscent, et Nos ipsi
literis authentice cavebimus. Et postmodum cum se Nepos Noster
ad Monasterium illud praesentabit, idipsum faciet. De eaetero
gratia atque benevolentia Nostra, de vestris DD. minime sumus
defuturi. Bene valeant. Niepolomiciis, die XIII. mensis Februarii.
Anno Domini M. D. LXXX. III. Regni nostri septimo.
Stephanus Rex ppr
689.
Báthory István király alapító-levele a kolozsvári jezsuita-
kollégiummal kapcsolatos szeminárium részére.
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 253—4. l. Leg
régibb kiadása tudtommal Kaprinai: Hungaria diplomatica I. köt. 322—4. l.
De felsoroltam a többieket is. Magyarra fordítva kiadta: Jakab Elek; Kolozsvár
története II. köt. 324—5. l.
Ezt az alapítást gentis nostrae Hungaricae amore incitati
valósítottuk meg cum itaque ad hoc tam praeclarum opus promo¬
vendum aequas nobiscum rationes Beatissimus in Christo Pater
et Dominus, dominus Gregorius decimustertius Pontifex Maximus
pro sua in gentem nostram Hungaricam charitate et liberalitate
szintén hozzájárult adományával; etc.
Ellenjegyezte: Mart. de Berzeuice Cancellarius.
690.
Báthory István király Sombory László erdélyi dézsmabérlőnek.
Miután a kolozsvári jezsuita kollégium mellé egyúttal egy
kevésbbé módos ifjaknak való szemináriumot is alapított, rendeli,
210 690. irat 1583 febr. 13
hogy annak céljaira évente 1000 forintot utaljon ki a szász papok
adójából.
Kaprinai: Hungaria diplomatica I. része 46—49. l. Rövid említése Jakab
Elek: Kolozsvár oklevéltára II. köt. 139. l. jegyzetében, tévesen február 12-inek
írva; Teutsch: Urkundenbuch 229. lapján meg 15-inek.
Nos Stephanus Rex etc. Memoriae commendamus .. . quod nos

pro nostra inprimis in Deum Optimum, Maximum pietate, quam
rebus omnibus potiorem semper duximus, deinde pro ea cura et
studio, quod in promovenda religione Christiana libentissime im¬
pendimus, postremo peculiari etiam quodam gentis nosirae Hun¬
garicae amore incitati mindent elkövettünk a mi ad provinciae
nostrae Transylvaniae cultum és javát szolgálta, dedimus siquidem
ante omnia operam, ut iuventutis in pietate et honestis disciplinis,
ex quibus omnis humanitatis ratio petitur, instituenda gratia com¬
plures docti et pii viri ex Societate JESU in illam patriam se con¬
ferrent, sedes ibi figerent, ludos aperirent, et depulsa sensim bar
barie, quae iniuria temporum irrepserat, maxima hominibus illis
commoda importarent. Ad quae omnia eo rectius instituenda, at
que perficienda amplissimum iisdem Patribus Societatis JESU
Collegium attribuimus et fundavimus, sumptus iis necessarios
suppeditavimus, scholas aedificavimus, ac omnibus in rebus eorum
usibus abunde prospeximus. Törekvésünket Dominus Gregorius
XIII. Pontifex Maximus is méltatván, pro sua in gentem nostram
Hungaricam charitate et liberalitate a megnevezeti Collegio Socie
tatis JESU Claudiopolitano una cum scholis iam erectis semina¬
rium quoque iuvenum Nobilium et plebeiorum állíttatott fel a hoz
zánk érkezett R. P. Antonius Possevinus Societatis JESU által.
Ennek segélyezésére mi is sumptus annuos mille ducatorum aureo¬
rum Ungaricalium summam, ex censu Cathedratico Pastorum sive
Plebanorum Saxonum Transilvanorum rendelvén, neked ezennel
meghagyjuk, hogy levelünket látván singulis semper annis prae¬
dictam pecuniae summam a jelzett jövedelemből plene et integre
praefati seminarii Praefectis et Procuratoribus numeretis ac depo¬
natis; etc. Datum in arce nostra Regia Nepolomicensi, decima tertia
die mensis Februarii, anno domini millesimo quingentesimo octo¬
gesimo tertio. Regni vero nostri septimo.
Ellenjegyezte: Mart. de Berzeuice Cancell. ppa
Megjegyzés. E fontos rendelet szövege ismeretében egyidejűleg
Possevino atya is jelentést tett róla a Vatikán államtitkárának.1
1
A Fontes Rerum Trans. II. köt. 21. l.
1583 febr. 13 691—692. irat 211
691.
Báthory István k i r á l y B á t h o r y Zsigmond fejedelemnek.
Kéri, fogadja megillető tisztelettel Bialobrzeski Márton kame¬
neci püspököt, akit atyja, Báthory Kristóf fejedelem temetési szer¬
tartása elvégzéseért küld be hozzá.
Bethlen Farkas históriája II. köt. 458—9. l.
Illustrissime Princeps nepos noster charissime. Salutem et fe¬
licitatis i n c r e m e n t u m . Q u a n d o q u i d e m Nos sincere nobis dilectum
R e v e r e n d u m D o m i n u m M a r t i n u m Bialobrzeski Episcopum Came¬
necensem a d persolvenda j u s t a Ill m o Principi defuncto fratri nostro
desideratissimo, et genitori Illustritatis vestrae dilectissimo h i n c
nomine nostro a m a n d a v i m u s , p o s t u l a m u s a b Illustritate vestra, u t
ipsum eo venientem ita excipiat. e a q u e benevolentia a t q u e huma¬
nitate complectatur, q u e m a d m o d u m ipsius dignitas et muneris con
ditio exposcit; ac in omnibus iis rebus, q u a e a d ceremonias exe¬
q u i a r u m p e r a g e n d a s spectabunt, sese accomodet; c a e t e r a Illustri¬
tas vestra e x ipso Episcopo cognoscet. C a e t e r u m bene vaiere Illus¬
tritatem vestram exoptamus. D a t u m in arce nostra Regia Nepolo¬
micensi, 13. die mensis F e b r u a r i i . Anno 1583. Regni vero nostri
septimo.
Megjegyzés. A még két éve elhányt fejedelem temetése azért
maradt ily sokára, mivel Báthory István személyesen kívánt átjönni
arra az alkalomra Erdélybe; de az — főleg harmadik orosz hadjárata
miatt — elmaradt. A díszes temetéshez azért kellett a lengyel püspököt
beküldenie, mivel Erdélynek 1556 óta katolikus püspöke nem volt.
Hogy pedig mily súlyt helyezett a király arra, mutatja az, hogy
a temetésnek legkisebb részletére nézve is kimerítő utasítást adott. 1
Ennek pontjait a rendek lelkiismeretesen meg is tartották, úgy, amint
azt a lengyel püspökkel bejött Gyulay Pál ellenőrizte. A temetés ennek
alapján 1583 március 24-én ment végbe a gyulafehérvári jezsuiták
templomában s arról több leírásunk van, 2 sőt reánk maradt Leleszi
János páter halotti beszéde is. 3
1
Közölve ugyanott, Bethlen id. m. II. köt. 459—462. I.
2
A Fontes Rerum Trans. I. kötete különböző helyén.
3
Ugyanott, a kötet függelékeül, a 310—315. lapon.
692.
Kraków, 1583 február 18.
Báthory István k i r á l y a szászok C o r p u s jurisáról.
Felfogása lévén, hogy az alattvalók érdekében való jogszol¬
gáltatás még a fegyverek zajában se szüneteljen, most, hogy az
oroszok ellen három éven át folytatott háborút sikeresen befejezte
és Litvánia, meg Livonia tartományait újra Lengyelországhoz csa-
14*
212 692. irat 1583 febr. 18
tolta, Erdély népeire is kiterjeszté figyelmét. Ezért Magyarország
határa közelébe jutván, az erdélyi szászok által jóváhagyás végett
elibe terjesztett Törvénykönyv szövegének gondos átnézésével
Berzeviczy Márton kancellárt bízta meg s az fáradságos megbíza
tását befejezvén, jóváhagyja s átadja a művet a szászok arra vára
kozó küldötteinek.
A Statuta brassai egykorú — 1583-i — kiadásából.
Diploma Regis Stephani Principis Transilvaniae super iuri¬
bus, ex libro Iuris Transilvaniae etc.
Nos Stephanus Dei gratia Rex Poloniae, magnus D u x Litua
niae, Russiae, Prussiae, Masouiae, Samogitiae, Kiouiae, Voliniae,
Podlachiae, Liuoniaeque etc. dominus, nec non Transsylvaniae
Princeps: Ad perpetuam rei memoriam. Etsi principes multis
praeclaris atque propemodum divinis virtutibus excellere con
venit, praesertim eos, quorum imperio, plurimae et diversae
gentes subiectae sunt: animadvertimus tamen duabus potissimum
rebus pro temporum vicissitudine indigere: foris militiae armis
sive ad defensionem, sive ad amplificationem imperii: domi
aequabilitate iuris, qua subditos suos in officio retineant, quibus
duobus vinculis, ut omnia imperia coalescunt, ita iis dissolutis
collabuntur. Etenim nobis divina benignitate primum ad Trans
sylvaniae principatum, deinde ad hoc regiae dignitatis fastigium
evectis, praecipua ac perpetua cura fuit, ut utroque tempore,
utrumque, quantum in nobis esset omnibus subditis nostris pa
terna quadam sollicitudine praestaremus: Cuius rei prima
occasio nobis, sub initio regiminis nostri data est, dum sublatis
civilibus dissidiis, quibus hoc regnum ob varia studia laborat,
certa iudiciorum tribunalia constituimus, ne nobis foris bello
occupatis, inter arma leges prorsus silerent, sed unicuique iure
iustitiaque administrata, libertati, saluti ac tranquillitati publi¬
cae recte consuleretur. Qua in re cum de aliis quoque provin¬
ciis, imperio nostro subiectis, solliciti essemus, vicinorum Barba
rorum importuna insolentia, nos ab instituto nostro retraxit:
Nunc itaque conatus nostros deo promovente triennalis belli
Moscovitici exantlati, hoste a cervicibus subditorum nostrorum re
mote, recuperatis provinciis a magno Ducatu Lituaniae superiori¬
bus annis avulsis, Liuonia denique e faucibus Barbarorum extorta,
et regno nostro applicata, ad institutum nostrum reversi sumus,
recuperataeque Liuoniae, quae sub tyranno hoste per multos annos,
nullis legibus, sed arbitrio barbarorum vivebat, scripta iura dedi¬
mus. Postquam vero ad Hungariae fines propius accessissemus,
nostrarum partium esse putavimus, etiam rationibus praedicti
1583 febr. 18 692. irat 213
regni nostri Transsyluaniae providere: Itaque dum inter alios
eiusdem provinciae nostrae subditos, fidelium nostrorum univer¬
sorum Saxonum legati, fideles nostri: Egregius Albertus Syweg,
iudex regius civitatis nostrae Cibiniensis, ac Prudentes et circum-
specti Dominicus Detrig, iudex regius Segesvariensis, Matthias
Fronius civis iuratus Brassoviensis, Joachimus Koch magister
civium Megiensis et Caspar Budaki iudex Bistriciensis, civitatum
nostrarum Transsylvanicarum, huc in Poloniam ad nos missi
venissent, nobisque praeter alia privilegia antiquorum Hungariae
Regum confirmanda, etiam codicem Juris Municipalis seu legum
et consuetudinum, longo usu et observatione receptarum, inque
quibusdam locis, de communi Saxonum ipsorum consensu aucta¬
rum, ac in quatuor libros et certa capita distinctarum, humillime
nobis obtulissent, supplicantes, ut instar aliarum gentium et natio¬
num, quarum leges literarum monumentis mandatae sunt, ne soli
consuetudini, quae incerta, mutabilis et oblivioni obnoxia est,
niterentur, praedictis iuribus et consuetudinibus, authoritatem
nostram regiam impertiremus, illisque vim iuris scripti tribuere¬
mus, et omnia in eo contenta, quo ad omnes clausulas, sensus,
capita, articulos in formam privilegii nostri redigi facientes, ad¬
mittere, approbare; eisdem universis Saxonibus et eorum haeredi¬
bus ac posteritatibus, pro perpetuis legibus et consuetudinibus
valituras, de regiae nostrae potestatis plenitudine, roborare et con-
firmare dignaremur: Cuius quidem codicis tenor sequitur in haec
verba: 1 — Nos itaque, qui non minorem Transyluaniae, quam caete¬
rarum nobis subiectarum provinciarum curam merito habemus,
quamque omni tempore tam legibus munitam, quam caeteris rebus
florentem cupimus, accepto supradicto codice, negotium hoc com¬
misimus fideli nobis sincere dilecto: Magnifico Martino de Ber¬
zeuice Equiti, libero Baroni in Dondang, et per Transsyluaniam
Cancellario nostro, ac Capitaneo Starogardensi, ut adhibitis iuris
et legum peritis viris, eundem codicem diligenter examinaret:
Quo referente, contenta eiusdem non modo iuri et aequitati respon¬
dere, sed etiam maxima ex parte apud ipsos Saxones longa con¬
suetudine observari: supplicationibus praefatorum legatorum
Saxonum exauditis, et clementer admissis, omnia capita, uni¬
versosque titulos et articulos in eodem codice contentos et con¬
scriptos, Praesentibus literis nostris privilegialibus, de verbo ad
verbum, sine diminutione et augmento aliquali insertos, lauda¬
vimus, acceptavimus, ratificavimus et approbavimus, in quantum
1
Következik 1—110 lapszámozással a Statuta szövege.
214 692. irat 1583 febr. 18
iuribus publicis non derogant, id est, Saxonum nostrorum terras,
iurisdictionem tantum concemunt: 2 prout Praesentibus laudamus,
acceptamus, approbamus, ratificamus et confirmamus: promit¬
tentes pro nobis et successoribus nostris Principibus Transsyl¬
uaniae illum codicem in cunctis capitibus, clausulis, titulisque et
articulis, in omnibus praefati regni nostri Transsyluaniae iudiciis,
tam nos ipsos observaturos, quam per protonotarios regni, aliosque,
quorum interest, observari curaturos. In cuius rei memoriam
firmitatemque perpetuam, praesentes literas nostras privilegiales,
appensione secreti sigilii nostri, quo in rebus Transsyluanicis uti¬
mur, duximus concedendas. Datum per manus praefati Martini
de Berzeuice, nostri per Transsyluaniam Cancellarii, in arce nostra
regia Cracouiense, decima octava die mensis Februarii. Anno do¬
mini millesimo, Quingentesimo, Octoagesimo tertio: regni vero
nostri septimo.
Stephanus Rex Mart. de Berzeuice
Megjegyzés. Az eredeti latin kiadással egyidejűleg megjelent né
met kiadása is Matthias Fron Rathman in Cronstadt fordításában és
előszavával. 1 Ebből megtudjuk azt is, hogy Berzeviczynek a törvény
könyv átnézésének nehéz munkájában segítségére voltak: Dr. Lemka
Henrik danckai szindikus, Torbek János titkár és Brunschwig Simon
poroszországi fiskális, Berzeviczy keletporoszországi jószága vidéké
ről való régi ismerősei, kiket István király utasítására, mint tanult,
tapasztalt jogtudósokat maga választott munkatársakul. 2 Különben
mindkét kiadás utolsó üres lapján Fron Mátyás lenyomatta nemesi
címerét, melyet István királytól ép akkor (1583 március 13-án) ka
pott s vitt boldogan haza szülővárosába. 3
A törvénykönyv átnézése különben elég gyorsan ment végbe, ha
meggondoljuk, hogy avval Fron Mátyás követtársai társaságában 1582
december 24-én indult útnak Brassóból Krakkó felé, hogy a királynak
bemutassa. 4
A jóváhagyott statutumok célja egyébként az volt, hogy a szász
földi lakosoknak megkönnyítsék a közigazgatást s valójában nagy meg
erőltetésükbe került az ország régi fejedelmeinél a vajdák törvény-
2
Érdekes, hogy ide a M. Tud. Akadémia példányának egykori név
telen tulajdonosa ezt jegyezte be: Hoc idem Decretum Tripart. Part. 3 Tit.
20 in fine. (Hogy a munka Werbőczy művét is figyelembe vette, az egyéb
ként más helyéről is kimutatható.)
1
Mindkettő leírva Szabó Károly nagy könyvészeti műve II. köt. 172
és 173. sz. a.
2
Részletesebben ismertettem Berzeviczy Márton életrajza 154—6. lap
ján, míg a kiadvány díszes fametszetű címlapját magam is az életrajz címlap
jául használtam fel.
3
Az armális ismertetését külön Báthory-kiadványunkban közöljük.
4
Egykorú feljegyzés, a brassói Quellen IV. köt. 83. l.
1583 febr. 18 692—694. irat 215
hatósága alól való fölmentésük kieszközölhetése, ami oly előnyöket
biztosított, mit hallgatással mellőzni nem lehet, mert: 1-ször meg
mentődtek a hosszas, időt és pénzt fogyasztó perlekedésektől; 2-szor,
a szászok otthonjukban oltalmat és igazságot találtak s mentesítve lettek
attól, hogy idegen bírákat és kezelőket vegyenek maguk közé. Ezen
törvényekhez, ahol hiányosak voltak, a római jog vétetett kisegítőül. 5
nemkülönben a bűnügyi keresetekben is, mivel pedig a statutumok
röviden rendelkeztek, V. Károly főbenjáró kereset-szabályzata (Hals¬
gericbts-Ordnung) vétetett alapul. 6 Az így keletkezett törvénykönyv
annyira bevált, hogy a szászok egész 1853-ig éltek vele. A nevezetes
törvénykönyvei legújabban Endes Miklós méltatta irodalmunkban. 7
693.
[Kraków,] 1583 [február 18.]
Báthory István k i r á l y a Szász univerzitásnak.
Megújítja Ius privilegia condendi szokásjogukat.
Anonym: Der Verfassungszustand der sächsischen Nation 18—19. l.
C u m a u t e m omnibus in r e b u s ordo m a x i m e s e r v a n d u s sit, con¬
fusio vero fugienda, hoc p r a e f a t a e Universitati S a x o n u m annuen¬
d u m et concedendeum d u x i m u s , n e a modo in posterum ullis arti¬
ficibus in villis S a x o n u m degentibus, privilegium seu Ius contu¬
bernii vel c e h a r u m sine consensu et intercessione dictae Universi¬
tatis c o n c e d a t u r ; etc.
694.
Bártfa, 1583 február 19.
Jelenti, hogy útban Erdély felé ide érkezett.
'Arch. Vat. Roma. Bolognetti Epistolae vol. II. p. 137.
B a r t u a m hodie recta p e r v e n i m u s három napi nehéz út után,
holnap hajnalban pedig tovább megyünk, sperantes p a u l o post
t r i d u u m nos visuros Eciedum. C u m ex aliquo U n g a r o inaudiverim,
c o m m e a t u m q u e n d a m et fortasse non sine tormentis Z a c m a r i n u m
vehi, majd kiderül, mi a célja vele a császárnak; etc.
Megjegyzés. Levélíró másnap Bolognetti nunciusnak is írt, levele

végén megemlítvén, hogy megkapta Resciustól Hosius életrajza kéz
iratát. Nagy élvezettel olvasta és néhány apró javítgatás után azonnal
kinyomatható, 1 kitűnő szolgálatot tesz majd Lengyelországnak, mert az
elhunyt püspök: era senatore et disse a' Re quel che conveniva. (Ugyan
ott, a 140. lapon.)
5
Ezt már Schech észrevette, az Ungar. Magazin l782-i II. köt. 206. l.
6
Orbán Balázs szavai: A székelyföld leírása VI. köt. 286. l.
7
Erdély három nemzete c. műve 201—2. l.
1
Meg is jelent 1587-ben; mutatóul közlünk is belőle kötetünk további
részében.
216 695. irat 1583 febr. 25
695.
Niepotomice, 1583 február 25.
Báthory István király Szabó Miklós bethleni udvprbírónak.
Rendeli, ne kényszerítse többé a beszterceieket, hogy az őr¬
ményesi szénacsinálásra száz embert küldjenek, ha maguktól nem
akarnak annyi munkást adni.
Beszterce-Naszód vm. ltára. Beszterce. Pátens-alakú nagy kettős íven ün
nepélyes kiállításban s a nagy állami pecséttel megerősítve. Reg. Koncz Jó
zseftől, id. h. 4 4 l.
Stephanus, Dei gratia Rex Poloniae etc. Fideli nostro Egregio
Nicolao Zabo, prouisori arcis nostrae Betlen moderno, item et futu¬
ris, salutem et gratiam nostram Regiam. Ex grauissimis querelis
fidelium nostrorum prudentum et circumspectorum Judicis et
Juratorum ciuium ciuitatis nostrae Bistriciensis intelleximus, quod
cum annis superioribus, ad postulationem Ill m i Principis, domini
quondam Christophori Bathori de Somlio, Vaiuodae Transsiluaniae
et Siculorum Comitis etc fratris nostri desideratissimi, centum
foenicidas fiue falcatores defalcandi seu deyciendi foeni causa ad
possessionem Eormenyes, ex districtu Bistriciensi misissent: et
deinceps id semel atque iterum sponte praestitissent fidelitas tua
cum maximo miserae plebis eorum incommodo, in quandam
consuetudinis obligationem traxerit, et quotannis eos ad mittendos
praedictos foenicidas coegerit. Supplicatumque est Maiestati
nostrae, pro parte et in persona eorundem humiliter, ut liabita cle
menti ratione aliorum ipsorum grauaminum, quibus hoc tempore
premuntur, hoc etiam onere plebem eorum sublevare, atque ipsos
a dandis foenicidis in posterum penitus liberare dignaremur. Cum
autem intelligamus alioqui etiam multis oneribus publicis suf¬
ferendis plebem districtus commemorati Bistriciensis distrahi, Ideo
supplicatione eorundem clementer exaudita, Fidelitatibus vestris
harum serie committimus et mandamus firmiter, ne a modo in
posterum ab inuitis hoc exigere, aut eosdem Judices iuratosque
praefatae ciuitatis nostrae Bistriciensis ciues ad dandas foenicidas,
ad commemoratam possessionem Eormenies, ex districtu eorum
cogere et compellere praesumatis, aut sitis ausi modo aliquali, nisi
ipsi sponte sua dare uoluerint. Secus non facturi, praesentibus
perlectis exhibenti restitutis. Datum in arce nostra Regia Nepolo¬
micensi, uigesima Quinta die mensis February, anno domini
millesimo, Quingentesimo Octogesimo tertio; Regni uero nostri
septimo.
Stephanus Rex pr (L. S.) Mart. de Berzeuice
Cancell: pp
1583 febr. 26 696—698. irat 217
696.
Báthory István király Bolognetti Albert nunciusnak.
Miután Báthory András miechówi prépostsága esedékes, de
még nincs felszentelve, írt a pápának felmentéseért s amíg az
megjőne, kéri, írjon megnyugtatásul érdekében a konventnek.
Arch. Vat. Roma. Bolognetti levelezése II. köt. 167. l.
Scribimus ad S mum D. N. de dispensatione inhabilitatis cum
nepote nostro; interim vero, si eam Paternitas V ra facultatem
habet, quoad dispensationem ab Urbe non obtinebimus, indulgeat
monasterii Miechoviensis conventui, ut eam iam electionem in
personam nepotis nostri absolvat, vel saltem illi faciat spem per
litteras suas de impetranda per nos apud S mum D. N. dispensatione
eiusmodi. Quod ut quam primum Paternitas Vra faciat, quo tem¬
pestive litterae Paternitatis V rae ante electionem, quae ad proxi¬
mam diem lunae indicta est, conventui illi reddantur, postulamus II/28.
ab eodem.
Megjegyzés. Címzett a fenti levelet útban Krakkó felé vevén, már
cius 1-én jelezte a királynak, hogy kívánsága szerint írt a miechówi
barátoknak.
697.
Megerősíti Mátyás királytól kapott 1468-i kiváltságlevelét.
A Transsilvania 1833-i II. köt. 103. lapjáról német reg. a szebeni Archiv
1848-i III. köt. 271. l.
E szerint Moldva-Havasalföldéből jövő idegen árusok áruikat
Szeben, Brasso és Szászváros határán túl nem vihették az or
szágban; jóváhagyván egyúttal a nevezett városok árulerakási
jogát is.
698.
Wien, 1583 február 28.
Amit követe, Rozdrazewski Jeromos püspök nevében előadott,
jól végezte s hogy tárgyalásuk miképen áll, azt tőle megértheti.
Egy. kvtár. Budapest. Lit. orig. no. 147. Eredeti, két német ellenjegyzővel.
Rudolphus Secundus Imperator. . . Hungariae Rex etc.
Serenissime Princeps, affinis et vicine charissime. Quae Sere¬
nitas V ra per oratorem suum, Rdum devotum, syncere nobis dilectum
Hieronymum de Rozdrazew et in Bombsdorff Comitem, Episco¬
pum Vladislauiensem et Pomeraniae nobiscum agi voluit, idem,
quae sua est in Ser tem V ram observantia et fides, cum singulari re-
218 698. irat 1583 febr. 28
rum gerendarum dexteritate coniuncta diligenter curae habuit.
Quousque autem tractatio ei demandata perducta sit, ac quo loco
illa nunc consistat, Serenitas V ra ex ipso cognoscet. Ideoque ad
eundem oratorem nos remittentes, unum hoc addimus, quod cum is
Ser tis Vestrae synceram erga nos Voluntatem, de qua et antea bene
nobis persuasum fuit prolixe declararit, nos vicissim baud omissuri
simus, quin Ser ti V rae quibusvis boni vicini officiis respondeamus.
Quam prosperrime vaiere exoptamus. Datum in civitate nostra
Vienna, die ultima mensis Februarii, Anno Domini Millesimo Quin¬
gentesimo octuagesimo tertio. Regnorum nostrorum Romani octavo.
Hungarici undecimo et Bohemici itidem octavo.
Rudolphus mpr
[Külcíme:] Serenissimo Principi, Domino STEPHANO Regi
Poloniae, Magno Duci Lithuaniae, ac Russiae, Prussiae, Masoviae
Samogitiaeque etc affini et vicino nostro charissimo.
699.
Niepolomice, 1583 március 1.
Báthory István király Márkusfalvi Máriássy Pálnak.
Sajnálja, hogy a határjáráskor kár érte birtokában, de nem
tehet róla, mivel a megállapodás az ő meg a császár hites meg
bízottjai határozatából ment végbe.
Máriássy család levéltára. Márkusfalva. Kiadta Thaly Kálmán a Századok
1872. évf. 665—6. l. Korábbi, fonetikus kiadása Kayser: Compendium 50—51 l.
Stephanus Rex etc. Egregie Nobis dilecte. Meghertettheok az
kegilmed panazolkodasatth, hogi az hatar iaraskor hatra vetettek
kegielmednek mind privilegiumit s mind bizonsagitth, es ugi pro¬
cedaltak, ki kegielmednek nagi karara leotth uolna; bizoni nemhogi
most mikor elegh zeles hatarth adotth isten my kezeonkbe, de
meegh chyak hazunknal mikor laktunk is, egi zomzed nemes em
ber feoldivel sem akartuk az mienketh thebiteni, most sem eorw¬
leonk ebbeli nyeresegen, ha mi leotth volna is, seotth bannywk
az kegielmed karatth; de mierthogi ez commissio illien sole[m]niter
Chyazar eo felsege es mi uegezeseonkbeol, ollyan feoemberek altal
leotth, mellyeth az utan Chyazar eo felsege az eo rezereol, es my
es az mi rezeonkreol ap[p]robaltunk, es meghereositettheonk, nem
lattywk mikeppen in dubium vocalhassuk, ollyan feouraknak
conscientiayatth, es az mi confirmationkatth: kegielmed azertth
ezth ne tulaydonichia, awagi az igassaghoz, awagi kegielmedhez
valo keduethlensegheonknek, hanem ez dologhnak miuoltanak,
kiben periclitalna mind az theorwini theweoknek itilethek, s mind
nekeonk az kik confirmaltuk miltosagunk. Datum in arce nostra
1583 márc. 3 699—701: irat 219
Regia Nepolomicensi, prima die mensis Marty, anno Domini
millesimo Quingentesimo, octogesimo tertio. Regni vero nostri
Septimo.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Egregio Paulo Mariasy de Markusfalva etc. Nobis
dilecto.
700.
Báthory István király a Szász univerzitásnak.
A szászok 1224-i nevezetes alapokmánya 1493-i hiteles máso
latának hitelesítése és megerősítése.
Sieb. Nat. Archiv. Nagyszeben. No. 1206. Pergamenen. Kiadva Teutsch:
Urkundenbuch 229—230. l.
Az előttünk megjelent Albertus Hueth Judex Regius civitatis
Cibiniensis és négy szász polgármester kívánságára megerősítjük
II. András király 1224-ben hospitibus Theutonicis Ultrasilvanis
adott diplomáját, melynek értelmében azok: Sacerdotes vero suos
libere eligant et electos repraesentent, et ipsis decimas persolvant,
et de omni iure ecclesiastico secundum antiquam consuetudinem
eis respondeant; etc.
Megjegyzés. A nevezetes okmányt Ferdinánd király 1552-i átirata
alapján hitelesíté a király; magában foglalja Károly Róbert 1317-i,
Lajos király 1366-i, Mária királyné 1383-i, Zsigmond király 1387-i
és 1406-i, Mátyás király 1486-i és II. Ulászló 1493-i snegerösítő át
iratát is.
A szászok ez Andreanumnak nevezett fontos alapokmánya legjobb
kritikai kiadása megjelent az ő Urkundenbuch c. nagy kiadványuk
I. köt. 32—35. l. Korábbi igen jó kiadása, bő magyarázó jegyzetekkel
megvan (az addigi kiadások teljes könyvészetével) Schlözer: Kritische
Sammlungen 511—687. l. Legújabb kritikái méltatása a teljes irodalom
utalásaival Lukinich: Documenta 10—15. l.
701.
Báthory István király a Szász univerzitásnak.
Az erdélyi szász hét város és két szék, valamint a szebeni uni
verzitás elibe járult követei könyörgésére átírja és megerősíti
a régi magyar királyoktól kapott kiváltságokat magukban foglaló
bemutatott három hártyaoklevelüket.
M. Nemz. Múz. Budapest. Fol. Lat. 2398 köt. 13—35. l. Egyszerű,
XVIII. századi másolat.
Nos Stephanus Rex etc. Memoriae commendamus tenore prae¬
sentium significantes, quibus expedit universis, quod cum bono
rum prdncipum praecipua cura esse debeat subiectorum suorum
220 701. irat 1583 márc. 3
rationibus undiquaque sic consiliere, ut memoria sua omni secu¬
lorum cursu laudibus celebretur, clementiaque cunctorum testi¬
monio commendetur, inter alia principis munia illud quoque non
negligendum nobis videatur, ne antiqua subditorum nostrorum
privilegia, a Serenissimis quondam Hungariae Regibus ipsis con¬
cessa, bonae item consuetudinis ulla temporum injuria obliterentur,
proinde in usu semper fuit, ut, quandocumque monumenta lite¬
rarum vetusta obsita a subditis renovandi causa principibus of¬
ferentur, in iis illustrandis et confirmandis atque adeo augendis
gratia sua non decessent Miután küldöttségtek tagjai tőlünk azt
kérték, hogy a régi magyar királyoktól kapott s most előttünk be
mutatott kiváltságleveleket perpetuo valituras confirmare digna¬
remur: 1 Nos itaque accepta humillima supplicatione eorum,
azokat ezennel, minthogy azok non abrasas, non cancellatas, sed
omni prorsus vitio et suspicione carentes, praesentibusque literis
nostris privilegialibus de verbo ad verbum sine diminutione et
augmento aliquali insertas et inscriptas, quoad omnes earum con¬
tinentias clausulas, articulos et puncta, eatenus, quatenus eaedem
rite et legitime existunt emanatae, viribusque earum veritas
suffragatur, ac in usu eorum omnium libertatum et indultorum
praefatorum saepefata universitas Saxonum ad haec usque tem
pora fuit, ratas, gratas et accepta habentes approbavimus, robora¬
vimus, ratificavimus ac omnia et singula in eisdem contenta pro
praenominatis septem et duabus Sedibus, atque tota Universi
tate Saxonum nostrorum saepefatorum, ipsorumque cunctis poste¬
ritatibus et successoribus universis innovamus perpetuo valituras
gratiose infirmamus, imo acceptamus, approbamus, roboramus,
ratificamusque et confirmamus harum nostrarum secreti et
authentici sigilii nostri, quo in rebus Transylvanicis utimur
impendentis munimine roboratarum vigore et testimonio literarum.
Datum per manus Magnifici fidelis nobis sincere dilecti Martini
de Berzevicze, Equitis et per Tnansylvaniam Cancellarii nostri ac
Capitanei Stargardiensis. In arce nostra Regia Nepolomicensi.
Tertia die mensis Martii. Anno Domini Millesimo Quingentesimo
Octuagesimo Tertio. Regni vero nostri septimo.
Stephanus Rex ppr Mart. de Berzeuice
Cancell mpria
1
Következik a három idézett oklevél szövege, bennök 1383-ig fel
menő átírt oklevelekkel, melyek egyrésze ki van adva a szászok nagy ok
levéltárában. A szászok kiváltságait magukban foglaló bemutatott három
pergamenoklevél kelte: Zsigmond királyé 1435-ből. II. Ulászlóé 1511-ből és
Ferdinánd királyé 1552-ból.
1583 márc. 6 702—704. irat 221
702.
Báthory I s t v á n k i r á l y E r d é l y rendjeinek.
Megállapítja Erdélyország igazgatásának új formáját s annak
élére triumvirátust nevez ki.
Sieb. Nat. Archiv. Nagyszeben. Magyar nyelvű. Kiadva az Erd. org.
gyül. Emlékek III. köt. 171—177. l. Latin szövege Bethlen Farkas Erdélyi his
tóriája II. köt. 464—472. l.
Megjegyzés. E nagyfontosságú államokirat magyar eredeti példá
nyának tökéletesebb kiadása Báthory-kiadványunk III. részében fog
megjelenni, kellő magyarázatokkal.
703.
P . Possevino A n t a l B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Jelentés a megbízásából tett erdélyi útja benyomásairól és
kifejtett egyházi tevékenységéről.
Arch. Vat. Roma. Riadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 255—260. l.
K í v á n s á g á r a bejött Erdélybe, útbaejtvén az alábbi helyeket:
Bártfa, Ecsed, S z a t m á r és v á r a , Somlyó és régi temploma, Kolozs
v á r és a jezsuita kollégium. E n y e d , G y u l a f e h é r v á r . Az ifjú
Báthory Zsigmond és u d v a r a . A szeminárium ü g y e . Kovacsóczy
F a r k a s kancellár. További útja Szász-Sebesen át Szebenbe. Ifjabb
Báthory I s t v á n hitéről. Gálffy János b i r t o k ü g y é n e k és Cserényi
Mihály római t a n u l á s á n a k ajánlása.
704.
Kraków, 1583 március 8.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Süveg Albert szebeni k i r á l y b í r ó n a k .
Könyörgésére hitelesen átírja és jóváhagyja Szeben város és
a magyar királyoktól a z 1370—1500 közti évekből kapott öt perga
men-oklevelét, valamint az Erdélyi káptalan kiadványát.
Sieb. Nat. Archiv. Nagyszeben. No. 1210.
A b e m u t a t o t t függőpecsétes pergamen-oklevelek teljes szö
vegét á t í r v a , I I . Ulászló k i r á l y t ó l való ötödik a z előbbi négy elő
jogait erősíti meg, m í g a h a t o d i k : C a p i t u l i Albensis Transsilva¬
niae, in p e r g a m e n o p a t e n t e r confectas, sigilloque eiusdem C a p i
tuli s u b a p p e n d e n t i communitas, continentes t r a n s s u m p t i v e litteras
q u a s d a m fassionales P e t r i q u o n d a m Comitis de Sancto Georgio et
d e Bazin V a y v o d a e Transsilvanensis et Comitis Siculorum, quibus
mediantibus possessiones Bolgacz, S y t h w e , Nagi Ekemezew, Kis
E k e m e z e w et Rewsz n u n q u a m a d Regnicolas pertinuisse, sed con
t i n u a collatione semper i n iurisdictione S a x o n u m fuisse, ob i d q u e
censum in m e d i u m eorumdem S a x o n u m exsolvisse testimonium
222 704—706. irat 1583 márc. 13
1
perbibuisse dignoscebatur, tenorum infrascriptarum: supplicantes
nobis idem Albertus Siuegh humiliter, quatenus commemoratas
litteras praescriptorum átírjuk: a kívánságnak helyt adva, ezen
nel szószerint hitelesítjük a betűszerint átírt megnevezett okleve
leket, harum nostrarum secreti et authentici sigilii nostri, quo in
rebus Transsilvanicis utimur impendentis munimine roboratarum
vigore et testimonio litterarum. Datum in arce nostra Regia Craco¬
viensi, octava die mensis Martii Anno Domini Millesimo Quingen¬
tesimo Octogesimo tertio. Regni vero nostri septimo.
Ellenjegyezte: Mart. de Berzeuice Cancell. mpr
705.
Báthory István király Bánffy Farkas Udvarhely várkapi
tányának és Pethrityevit Horváth Kozma fogarasi kapitánynak.
Segesvár város levéltára. Kiadva a Székely oklevéltár IV. köt. 84—85. l.
Szebeni példánya Hurmuzaki: Documente XV/1. köt. 692. l.
A szászok hét és két széke követeinek panaszára, hogy
Udvarhely és Fogaras várak területéről a kapitányok nagy juh-
és sertésnyájakat hajtatnak az 6 mezeikre és makkos erdeikre,
amelyekben sok kárt tesznek, rendeli, hogy további kártevésektől
tartózkodjanak.
Ellenjegyezte: Mart. de Berzeuice Cancellarius.
706.
Báthory István király Petrichevich Horváth Kozma fogarasi
prefektus és társai részére.
A Szász universitas elibe járult követei könyörgésére rendezi
a földjeiken a fejedelmet illető dézsmaszedés módját.
Burzenländer Capitular-Archiv. Brassó. Kiadva Benkő: Milkovia I. köt.
346—7. l. Teutsch: Zehntrecht 176—7. l. Némi eltéréssel Fabó: Codex Evaugeli¬
corum I. köt. 24—25. l. Regesztája Kemény: Notitia I. köt. 223. l. Petrichevich-
történet 449. sz. a.
Qui abusus in Universitate Saxonum ratione accumulandarum
decimarum ad rationem nostram ibidem a Pastoribus ecclesiarum
exigi* solitarum, post nostrum e regno nostro discessum, non
obstante annuentia nostra superinde a nobis eis concessa irrep¬
serint, ex Legatis ipsorum dolenter intelleximus, ac ut illis adhi-
1
Következik a hat oklevél szövege. Ezek közül a négy első (az 1370,
1419, 1453 és 1490 évbeli) megjelent eredetijökről lenyomtatva a szászok
nagy oklevéltárában.
* A besztercei levéltár példányában így: arendari.
1583 m á r c . 17 706—709. irat 223
beremus omnibus tempestive remedium aliquod opportunum
necessarium esse existimavimus. Ezért intünk, legyen gondotok,
hogy a szász papok a maguk köréből bonos ac integerrimos viros
eligant ac constituant a minket illető dézsma-termékek összegyüj
tésére, ügyelve ne terheljétek őket felesleges módon, hanem csele
kedjetek secundum praefatarum literarum nostrarum confirmatio¬
nalium tartalma szerint; etc.
Megjegyzés. Ebben az 1583-ik évben oly bőség volt Erdélyben, hogy
például a kolozsvári dézsmaszedő (decimator) {eljegyzése szerint: öt
nagy köböl búzát egy magyar forinton, 90 kupa bort pedig 2 forinton
adtak a vásáron.1
707.
Báthory István király szállásügyi nyiltparancsa.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Idézve Kemény: Notitia I. köt. 223. l.
Privilegium, quo mediante nemini, nisi in regni Principisque
negotiis proficiscenti, descensus conceditur.
708.
Báthory István király Perneszy István háromszéki királybíró
és várhegyi prefektus, valamint Petrichevich Horváth Kozma fo¬
garasi prefektus részére.
Városi ltár. Brassó. Kiadva Hurmuzaki: Documente XV/l. köt. 692—3. l.
Értesülvén, hogy sokan tam ex terra Siculiae, quam districtu
Fogaras in Transalpinam titkos utakon járnak ki áruikkal, elkerül
vén a rendes utakat penes Teorch. item Telese et Praho in terra
Barczensi, amiből az országnak nagy kára van és támadhat, ren
deli, hogy a meglévő utakat elzárják és őriztessék, kihirdetvén
rendeletét, akit pedig ennek dacára is ily visszaélésen érnének, azt
szigorúan megbüntessék.
Ellenjegyezte: Mart. de Berzeuice Cancell.
709.
[Niepolomice,] 1583 [március 25.]
Báthory István király Szászváros tanácsának.
A szászvárosi plébános tizede érdekében.
Gyulafehérvári kápt. ltár eredetijéről reg. Beke: Címjegyzék 49. l.
Commissio Stephani regis Poloniae super administrandis
decimis pro plebano Szászvárosiensi.
1
Felmer; Historia Transilvaniae 182. l.
224 710—712. irat 1583 márc. 30
710.
Erdélyi Nemz. Múzeumi ltár. Kiadtam a Documente II. köt. 246—7. l.
Megújítja a gyulafehérvári várban lévő házuk korábbi ado
mányát: super totalem et integram domum intra muros praefatae
civitatis Albensis Transylvaniae, melyet dietákra és más alkal
makra való feljövetelükkor szállásul szoktak használni.
Ellenjegyezte: Mart: de Berzeuice Cancellarius.
Megjegyzés. A fenti oklevélben említett kőház első tulajdonosa
György barát volt, kinek halála (1551) után a katolikus egyházi javak
saecularisatiója alkalmával a fiscusra szállott, majd uralkodása elején
Báthory István Szeben város tanácsának adományozta, most pedig
adományát megújította.
711.
Kraków, 1583 március 30.
Előterjesztése a kassai tárgyaláson eldöntendő birtokügyéről.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Bolognetti lev. II. k ö t 211. l.
Értesülvén, hogy a császár biztosait nevezte ki, qui ad me
dium maium Cassoviam fognak összejönni, ámbár a tárgyalások
tól nem sokat remélünk, mégis kérem: existimam enim nos villulis
dirutae arcis Erdeod fore contentantes, sed Paternitas Tua iam
pridem a nobis audiverat et transiens utraque vidít nullam ibi esse
similitudinem aut aequivalentiam. Ezért si Mti Caesareae amicitia
nostra cordi est ac in ea aliquid momenti ponit, quid vetat, quo-
minus nobis nostra reddat; etc.
712.
Báthory István király Hut (Süveg) Albert és társai részére.
Az erdélyi szász városok ittjárt követei visszaindulván, ren
deli, hogy őket útjukban senki ne akadályozza, sem adóval, har
mincadszedéssel vagy mással ne terhelje.
Városi levéltár. Brassó. Fronius Urkundensammlung I. Bd. no. 337.
Stephanus Rex etc. Universis et singulis, Spectabilibus et mag
nificis, generosis, egregiis, nobilibus, palatinis, castellanis, comiti¬
bus, vicecomitibus, capitaneis, vicecapitaneis tenutarum dignita¬
tum, nec non Prudentibus et Circumspectis proconsulibus, consu¬
libus, iudicibus, advocatis, scabinis, scultetis ac villicis quarum¬
cunque civitatum, oppidorum, villarum ac possessionum, item tri¬
cesimatoribus, teloniatoribus, pontium, passuum, portuum, vadorum
et viarum custodibus eorumque vices gerentibus, cunctis etiam
1583 ápr. 4 712—713. irat 225
aliis quocunque officio, dignitate ac praefectura ubilibet, tam in
ditione nostra, quam extra ditionem nostram fungentibus, consti¬
tutis et commorantibus, praesentes visuris, exteris benevolis nostris
salutem, subditis vero nostris gratiam nostram Regiam. Revertun¬
tur in Transsilvaniam fideles nobis dilecti, egregius Albertus Siveg
Iudex Regius civitatis nostrae Cibiniensis ac Prudentes et Cir
cumspecti Dominicus Ditrich Iudex Regius Segeswariensis,
Mathias Fronius civis Brassoviensis, Ioachimus Coch magister ci¬
vium Megiesiensis et Caspar Budaky Iudex Bistriciensis civitatum
nostrarum Transsilvanicarum legati, huc in Poloniam ad nos missi,
postulamus itaque a Sinceritatibus vestris, subditis vero nostris
harum serie committimus et mandamus firmiter, ut dum et quan¬
docunque praefati legati ad vestras terras, tenutas, dominia, ho¬
nores, officiolatus, ac vestri in mediam pervenerint, eosdem simul
cum omnibus rebus et comitiva ipsorum commendatos habere
atque ubi voluerint morari ac paucare; porro etiam proficiscentes
absque tricesimae, tributi, telonei, dacii vectigalis seu alterius cuius
[vis oneribus] 1 pacifice, quiete et absque omni impedimento re¬
deundi potestatem con[cedere] et per suos concedi facere velint
nostrae Maiestatis ob respectum, providentes eisdem, ubi necesse
fuerit, de equis deque salvo ac securo conductu reditu usque ad
loca tutiora; subditi autem nostri debeant et teneantur. Secus non
facturi. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum in arce
nostra regia Cracouiensi, secunda die mensis Aprilis anno domini
Millesimo quingentesimo octogesimo tertio. Regni vero nostri
septimo.
Stephanus Rex ppr
Mart. de Berzeuice
cancellarius mpr
713.
Báthory István király Sánta Péter moldvai vajdának.
Büntesse meg azokat, akik országába betörve egy lengyel
nemest megöltek és kiraboltak.
Bibl. Univ. Kraków. Hurmuzaki: Suppl. II. vol. p. 293. Iorga: Studii şi
doc. 23 p. 109.
Hallván, hogy nemrég valami 40 moldvai ember betört
országunkba és nobilem Albertum Koriczienski subditum nostrum,
domum illius in villa Mathekwcze noctu aggressi, ea per vim ex¬
pugnata, ipsum imprimis crudeliter interemissent s utána min-
1
A 6.5 cm szeles szakadás helyén talán ezek a szavak lehettek.
Báthory Istyán lev. II. 15
226 713—714. irat 1583 ápr. 5
denétöl megfosztottak: miután ez büntetlen nem maradhat, kérjük
vizsgáltassa ki az ügyet et nostri subditi interfecti de interfectori¬
bus ipsius iustitiam debitam administret; etc.
714.
Báthory István király közrendelete a szász vargák védelmében.
Értesülvén, hogy a vásárra járó szász vargáktól (a régi szo
kástól eltérően) sok helyütt a rendesnél nagyobb vásárpénzt szed
nek, rendeli, hogy tőlük sehol két dénárnál többet ne követeljenek,
sem egyéb megterheléssel őket ne zaklassák.
Vargacéh ládája. Nagyszeben. Másolata Schmidt: Urkunden II. köt.
92. l. Brukenthal-Bibliothek.
Stephanus Rex etc. Fidelibus nostris universis et singulis,
Magnificis, Egregiis, Nobilibus, Comitibus, Vice Comitibus, Iudi¬
cibus Regiis ac Iuratis Civibus et Villicis quarumcunque civi¬
tatum, oppidorum, villarum et possessionum, cunctis etiam aliis
cuiusvis status, conditionis, dignitatis ac praeeminentiae homini¬
bus, ubilibet in regno nostro Transsilvaniae existentibus et com¬
morantibus, praesentium notitiam habiruris. salutem et gratiam
nostram Regiam. Expositum est Maiestati nostrae in personis
fidelium nostrorum universorum Saxonum Transsilvaniensium,
non sine maxima quaerela, esse plerosque ex fidelibus vestris, qui
praeter antiquam ipsorum consuetudinem, longa temporum serie
firmatam, ab opificibus eorum, praesertim vero sutoribus, dum
in vestris fundis fora annua seu nundinae celebrantur, pro mercede
loci, ubi calceamenta, aliaque corrigia venum exponunt, usitatos
non solum duos denarios, sed praeter illos adhuc par calceorum
seu ocrearum, frena et idgenus alia extorquere in praeiudicium et
gravamen illorum non mediocre. Ideoque nobis supplicatum, ut
iis, remedio convenienti huic malo, exemplo Illustrissimi Principis
fratris nostri desideratissimi, qui eadem in causa peculiare man-
datum dedisse perhibetur, subvenire dignaremur. Nos itaque
supplicationis eorum aequitatem attendentes, fidelitatibus
vestris Praesentibus committimus et mandamus, ut a modo in
posterum ab eiusmodi inconsuetis, illegitimisque exactionibus
abstineant, eosdem opifices in antiquis suis libertatibus et con¬
suetudinibus conservent, nec amplius ab ullo, ubi merces suas,
resque venales exposuerint, quam duos denarios exigant. Alioquin,
si huic mandato nostro fidelitates Vestrae contravenerint, volumus
ac mandamus Praesentibus fidelibus nobis sincere dilectis, Magni¬
ficis praesidibus praefati regni nostri Transsilvaniae, ut praefatos
1583 ápr. 6 714—717. irat 227
Saxonum opifices protegant et defendant, auctoritate nostra hac
in parte ipsis attributa. Secus non facturi. Praesentibus perlectis
exhibenti restitutis. Datum in arce nostra Regia Cracoviensi, die
quinta mensis Aprilis anno Domini Millesimo Quingentesimo
Octogesimo tertio. Regni vero nostri septimo.
Ellenjegyezte: Mart. de Berzeuice Cancell. ppr
715.
prefektusnak.
Sieb. Nat. Archiv. Nagyszeben. No. IV. 1222. Kiadtam a Documente II.
köt. 247—8. l. Besztercei példánya Hurmuzaki: Documente XV/l. köt. 693. l.
Petrichevich id. m. 451. reg.
Intünk, legyen gondotok, ut subditi seu iobbagiones nostri
Valachi, ad arcem nostram Fogaras pertinentes a földjeikkel
szomszédos szász földeken kárt ne tegyenek: cum tamen ipsi
Valachi satis alias amplos campos pascentibus pecoribus habe¬
rent; etc.
Ellenjegyezte: Mart: de Berzeuice Cancell.
716.
Olmütz, 1583 április 14.
P. Possevino Antal Báthory István királynak.
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 279. l. és
II. köt. 23—24. l.
Kívánságára megküldi a megszervezett kolozsvári jezsuita sze
minárium szabályzatát, amely nagyjában egyezik a többi szeminá
riumokéval. Mellékeli egyúttal álneveken megjelent műveit, 1 kérve,
hogy azokat lassanként Erdélybe küldözgesse az ottani kálvinista
főurak kezébe. Cras, Deo adspirante, in viam me dabo.
Híre jár, hogy Báthory András Rómába készül, ezért kívána
tos, ut quamprimum iubeat, una cum iis parari, quae ad eius
discessum in Italiam spectabant. Olomucii, die 14 Aprilis 1583.
1
Jegyzékök hiján, csak részben ismerjük őket.
717.
Königsberg, 1583 április 22.
György Frigyes porosz herceg Báthory István királynak.
Meghívását köszönve, személyesen nem mehet el Báthory
Grizeldisnek Zamoyski János kancellárral kötendő esküvőjére, de
szerencsekívánatait követeivel fejezteti ki.
Muz. Czatoryski. Kraków. Codex 90 p. 146. Egyszerű más.
15*
228 717—718. irat 1583 ápt. 25
Serenissime R e s , Potentissime Princeps, D o m i n e affinis
observanter colende.
Sacrae Regiae M t i V r a e delata officiorum nostrorum debita
p r o m p t i t u d i n e , d i u t u r n a m incolumitatem et r e r u m o m n i u m suc¬
cessus prosperrimos e x a n i m o p r e c a m u r .
D o m i n e clementissime. Sacrae Regiae M tis V r a e literas, quibus
nos a d n u p t i a s s u a e ex fratre neptis, et I l l m i Domini Cancellarii
e x e r c i t u u m q u e regni generalis clementer invitat, ea, q u a p a r
est reverentia accepimus, et singulari cum v o l u p t a t e legimus. 1
P r e c a m u r a u t e m D e u m , h u i u s connubii auctorem, u t ipsum,
q u e m a d m o d u m pio consilio a t q u e consensu, tarn divi olim Tran¬
s y l v a n i a e principis, q u a m Sacrae Regiae M tis p r u d e n t e r institutum
a t q u e decretum est, ita u t a d nominis sui divini gloriam, Rei¬
p u b l i c a e emolumentum, Ill m a e domus Bathoreae incrementum, et
u t r i u s q u e coniugis salutem prosperrime evenire sinat. Nobis vero,
etsi nihil optatius esset, q u a m nostrum t u m erga S a c r a m Regiam
M t e m [obsequium] t u m erga Ill m u m D o m i n u m C a n c e l l a r i u m sin¬
g u l a r e m [propensionem] et benevolentiam praesentia nostra
a b u n d e testatam facere, simul etiam S a c r a m Regiam M t e m V r a m
coram reverenter complecti a t q u e d e r e b u s nostris adeoque Rei¬
p u b l i c a e informare, ea tarnen, q u u m p r o p t e r praesentem huius
d u c a t u s statum, [ t u m ] p r o p t e r temporis a n g u s t i a m impedimenta
inciderant, ut id ipsum, quod m a x i m e et e x a n i m o etiam vellemus,
p r a e s t a r e non possimus. Mittimus a u t e m legatos nostros, qui tarn
Regiae Mti V r a e q u a m novae n u p t a e ipsique sponso, nostro nomine
coram gratulentur, causas absentiae nostrae latius exponant, et
propensissimum s t u d i u m et voluntatem nostram prolixe declarent.
Id q u o d Sacrae Regiae M ti V r a e D o m i n o et affini nostro charissimo
hoc quidem t e m p o r e observanter r e s p o n d e n d u m d u x i m u s , q u a m
p r o s p e r r i m e vaiere d i u q u e florentem regnare o p t a m u s . D a t u m
Regiomonti, Vigesima S e c u n d a Aprilis, a n n o Millesimo Quingen¬
tesimo Octuagesimo Tertio.
Sacrae Regiae Maiestatis V r a e observantissimus
Georgius Fridericus D u x P r u s s i a e
1
Nincs meg, még a königsbergi állami levéltárban sem.
718.
Niepolomice, 1583 április 25.
B á t h o r y István k i r á l y Beszterce város t a n á c s á n a k .
Új dézsmálási módozat bevezetését rendeli el, amely a feje
delmet illető dézsmaszedést megkönnyíti.
Beszterce-Naszód vm. ltára. Beszterce. Egykorú más.
1583 ápr. 26 718—719. irat 229
Stephanus Rex etc. Salutem etc. Etsi ad supplicationem fi¬
delitatum vestrarum superioribus diebus in decimis accumulan¬
dis sublatis abusibus et gravaminibus certum modum constitui¬
mus, nempe vt e medio vestri bonj et integerrimi virj decimatores
eligantur et constituantur, et ne ad gratuitas frugum devectiones
aut triturationes lini, canabique elaborationes gens vestra adi¬
gatur, sed vt impensis nostris competenti constituto pretio ea om
nia conficiantur, mégis inteni kívánunk, hogy a dézsmálást úgy
végezzétek, ne qua fraus reditibus nostris subsequatur azok részé
ről, akik a tizedet összeszedik; etc. Datum in arce nostra Regia
Nepolomicensi, vigesima quinta die mensis Aprilis. Anno Domini
1583. Regni vero nostri septimo.
Ellenjegyezte: Mart. de Berzeuice Cancell.
719.
Pozsony, 1583 április 26.
Tárgyalása Rudolf császár-királlyal István király szatmári
ügyében, teljes jóindulatát és készségét tapasztalván. Hajlandósá
got mutatott a Gergely-naptár bevezetése dolgában is és októberre
ígérte kötelező kihirdetését birodalmában. Az Ostrói herceg ügye.
Telegdi Miklós pécsi püspök ígérete, hogy bécsi nyomdászt küld
Nagyszombatba magyar könyvek nyomtatására. István király
levele a szász választó fejedelemhez. Jelentés a pozsonyi ország
gyűlés tárgyalásairól.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Opp. NN. 329 II. p. 393—4. Copia of. Más példá
nyáról kiadva Bolognetti levelezése II. köt. 264—6. l.
Post binas ex itinere literas, ad Regiam Mtem V r a m scriptas
veni Viennam, salutatoque Sermo Archiduce Ernesto cum hoc
primum deinde Posonii cum Rmis Colocensi, Agriensi, Telegdino
et Nitriensi, 1 qui nunc ad Consilium Ungaricum adhibentur,
cumque Ill mo Domino Traucen, 2 postremo cum ipso Caesare de
toto negotio, de quo missus sum diligenter egi. Quid vero inaudi¬
veram, quidque ad complanandas difficultates officii mihi prae¬
standum esse duxerim, ex adiuncto huic epistolae folio, quod
prius legendum esset Regia V. Maiestas cognoscere poterit, cu
ius literas ipsa V rae Mtis manu postrema die Martii ad me scriptas 3
Caesar cum perlegisset, gaudere se dixit, quod cum nihil antea
1
Vagyis Draskovich György bíboros, kalocsai érsek, Radecius István
egri püspök, Telegdi Miklós pécsi püspök és Mossóczy Zakariás nyitrai
püspök.
2
Trauthson Pál Sixtus comes in Falkehstein titkos tanácsos, udvari fő¬
3
marsall. István király fenti március 30-i levele.
230 719. irat 1583 ápr. 26
audivisset, quid de commissariorum deputatione V. R. Maiestas
statuisset iam ipsius mente intelligeret. Itaque propositae ad
dimidium insequentis mensis deputationi se non defuturum. Ne-
que ut villulae, sed aequivalentia Satmarii procuraturum, ut
dentur, pro ratione quidem eius status, in quo erat cum ad Maxi¬
miliani, eius parentis manus pervenit. Se sine fuco ac fallaciis
atque, ut iisdem hispanicis verbis utar (qua lingua mecum loqui
solitus est) sin rodeos y sin sombras, ni sospechos, id est sine cir¬
cuitionibus, et sine umbris aut suspicionibus non edidisse nomi¬
nationem compensationis. Sed cogitasse de commissariis, quod
eatenus eas res haud recte cognitas habuisset, ac si quid minus
considerate proposuisset, id potius existimari potuisse, ut exi¬
mendo tempori, quam absolvendo negotio (ut perfici vult) fieret.
Dixisse Rmo Cuiaviensi Episcopo, a quo urgebatur, si sibi tempus
ad meliorem informationem, quae commode in his Comitiis
baberi poterat haud daretur, non videri maius compendium
futurum, quam ut Commissariis quamprimum delectis eadem
opera tum nominatis compensationis. tum negotii tractatio atque
absolutio, una cum foederum utriusque regnorum instauratione
conficerentur. Et ego. si vera sunt, quae ex primariis quibusdam
(quos postea fortasse praesens non celabo V. R. Maiestati) co¬
gnovi, quaeque asseverantius, quam certe speraram Caesar mihi
pollicitus est, non despero, quin V. Maiestas Regia voti compos
futura sit arctiorque amicitiae nodus stringatur, quam ut facile
dissolvi queat; etc.4
De sacerdotibus Ungaris reddidi, quibus a V. Mte Regia
scribebantur literas. Mira eorum inopia est, ac messis multa. Id
tamen urgeo, nec Colocensis parcit operae, neque futurum nihil
spero, si qui haberi poterunt vel mecum adducam, vel prae¬
mittam. Cum Telegdino Episcopo interim conveni, ut typogra¬
phus illico Ternaviam evocetur ex Austria, is prelo catechismos
et alios pios libros ungaricos pro Transylvania committeret, qui
interea defectum operariorum supplebunt; etc.
De comitiis, in quibus versamur, variae ordinum adhuc
fuerunt sententiae. Praelatorum et Baronum plerique ivere in
Caesaris sententiam, nobilitas non item. Is exitus speratur, ut
saltem biennii spatio unaquaeque porta octo talleros persolvat.
Octo Caesar singulis annis ad triennium petebat, urgebat nobili-
tas suae faciem aliquam restituendae reipublicae Consilium, ut
esset Ungaricum, senatores adessent plures Agriensi, ut locum¬
tenenti; ad Germanicam cancellariam ne esset adeundum. Ex
4
A kihagyott részeket lásd a lengyel kiadásban.
1583 máj. 3 719—721. irat 231
arcibus Germani educerentur, imponerentur Ungari, et quae¬
dam quoque licentius, quae heri magno animo, ac sic satis pro
dignitate Caesar ipse repressit. Quaedam tamen illis conceden¬
tur. Et Ungarus vel qui iam Ungarus e Germano est factus
Agriae praeficietur, eique Ungariae, quae ratione huius loci
transdanubiana est, plures Ungari, quam Germani tradentur.
Superiorem Ungariam Cassoviae administrabit Maximilianus
Archidux, quem de V. M. R. plura quaerentem sic videor affe¬
cisse, ut adolescens candidus, quique multum habet cum Deo
commertii et castitatem mirifice colit, non sit amicitiae servan¬
dae organum inutile futurum. Quin et per eum Cassovia in reli¬
gionis negotio, uti Caesar promisit, iuvabitur. 5
De me vero (quod iubebat V. R. Maiestas sibi a me signifi¬
cari) ubinam futurus interea sim dum a Caesare commissarii
designantur, petiit ille tempus ad deliberandum. Ubi respon
dent, V. R. Mtem sedulo certiorem faciam, precatus D[ivinam] Boni¬
tatem, ut omnes ipsius conatus ad felicissimum et Christianae
reipublicae salutarem exitum perducat. Pisonii XXVI Aprilis
1583.
720.
Pozsony, 1583 május 3.
Értesíti, hogy a pápa 15 esztendőre jóváhagyta a kolozsvári
szeminárium részére biztosított évdíjat.
Pontifex 9 superioris mensis die iussit mihi scribi se a d
15 annos Claudiopolitani seminarii pensioni confirmandae, miri
fice laetatum, q u o d u n a cum V. Regia M t e eiusdem seminarii
Transilvanici sit socius.
Megjegyzés. A jelzett évjáradék 1200 ducati ungari volt, ami meg
felelt ugyanannyi scudonak. (Ugyanott, 227. l.)
721.
Báthory István király György Frigyes porosz hercegnek.
Staatsarchiv. Königsberg. B. 1. Polen, Königliche Familien.
Mivel Berzeviczy Mártont „negotiorum nostrorum causa“
Magyarországba kénytelen küldeni, kéri, halassza el az ő hűbér
birtoka 6 határrendezés ügyét akkorra, mikor ő is újra visszatér
het és személyesen lehet jelen ebben a fontos ügyben.
5
Ez a jelentés érdekesen egészíti ki azt, amit eddig a pozsonyi or
szággyűlés lefolyásáról tudtunk, a Magyar org. gyűl. Emlékek VII. köt. 132.
lapján s utána a végzésekből.
6
Leistenau in Ostpreussen.
232 722—724 irat 1583 máj. 15
722.
Königsberg, 1583 május 15.
György Frigyes porosz herceg Báthory István királynak.
Elnézéséi kéri, hogy Báthory Grizeldis esküvőjére személyesen
nem méhet el s maga helyett Bülow Levin tanácsost küldi.
Muz. Czartoryski. Kraków. Codex 90 p. 205. Egyszerű más.
Serenissime Rex etc. Domine clementissime. Quum per gra¬
vissimas occupationes nostras, quam maxime etiam vellemus
nuptiarum solennitati, ad quas Regia Maiestas V ra nos clementer
invitare dignata est, coram adesse non potuissemus, misimus prae¬
sentium exhibitorem, generosum, fidelem nobis dilectum, Lae¬
vinum a Bulau, Consiliarium nostrum, cui ut Sacra Regia Maiestas
V ra in nobis excusandis, salutando, gratulando aliisque mandatis
nostris exponendis plenam fidem adhibeat eumque loco nostro
gratum habeat, observanter rogamus: id quod pari studio omnique
obsequio promereri studebimus. Sacram Regiam Mtem V ram
prosperrime vaiere, ut diutissime florentem regnare optamus.
Datae Regiomonti, die 15. mensis Maii. A. D. 1583 etc.
723.
Ebersdorf, 1583 június 1.
Rudolf c s á s z á r - k i r á l y B á t h o r v I s t v á n k i r á l y n a k .
Kéri, hogy Szepes megyébe a határviszály elintézésére küld
jön biztosokat.
724
Kraków, 1583 június 2.
Báthory István király a kassai császári biztosoknak.
Kéri, adjanak hitelt Berzeviczy Mártonnak, akit a szatmári
ügyben meginduló tárgyalásokra követeként beküld.
Orsz. ltár. Budapest. Acta publica 43. fasc. 6. sz. 17. darabja. A legnagyobb
állampecséttel lezárva.
Stephanus Rex etc. Reverendi Spectabiles, Magnifici Generosi
sincere et grate nobis dilecti. Cum Caesarea Maiestas compensa¬
tionis Zatmar et Nemeti aliorumque bonorum nostrorum negotium
ad Mensem Junium Cassoviam reiecerit commissariosque suos
Sinceritates vestras eam ad rem deputarit, mittendum eiusdem rei
causa existimavimus Magnificum Martinuni de Berzeuice equitem,
ac in Dondangen Liberum Baronem perque Transilvaniam Can¬
cellarium ac in Prussia Capitaneum Starogardiensem nostrum, qui
Caesareae Mtis hac in re declarationem bonorumque aequivalen¬
tium per Sinceritates Vestras nominationem audiret, ac secundum
1583 jún. 14 724—725. irat 233
ea, quae in mandatis a nobis habet, de illis referret, ageret et con¬
cluderet: Illi igitur, ut iis in rebus, quas nostro nomine proponet,
fidem Sinceritates Vestrae habeant, ab eisdem postulamus. Craco¬
viae die I P Mensis Junii. Anno Domini M° D° LXXX° III.° Regni
nostri octavo.
Stephanus Rex ppa
[Külcíme:] Reverendis Spectabilibus Magnificis et Generosis
dominis S. Caesareae etc. Maiestatis in causa Zatmariensi Casso¬
viam deputatis Commissariis sincere et grate nobis dilectis.
[Alatta:] 3 Juny 83 exhibite Dominis Commissariis.
725.
Báthory István király Zamoyskiné Báthory Grizeldisnek.
Mennyegzője alkalmából nászajándékként az oklevélszöveg
ben felsorolt hat lengyelországi falut adományoz neki, élethosszig
lani használatra és avval a kötelezettséggel, hogy (a lengyel al
kotmány értelmében) jövedélmök negyedét évente befizesse az
ország védelmi céljaira.
Arch. Comitum Zamoyski. Warszawa. Edidit: Archiwum Jana Zamoy¬
skiego tom. III. p. 494.
Stephanus Rex etc. Significamus . . . quod, quia nos ex benig¬
nitate nostra regia in bonis atque villis nostris regalibus Rzeczycza,
Hubin, Zerawcze, Kamionka, Lubicza, Hrebenie, in capitaneatu
Belzensi sitis, in quorum possessione et usu hactenus Illustris et
Magnificus Dominus Ioannes Zamoyski... exstitit atque etiam
nunc exstat, ipsi et coniugi suae Illustri Griseldi Palatinidi
Transilvaniae, nepti nostrae in solidum ius advitale dandum et
conferendum esse d u x i m u s . . . concedimusque ipsis coniunctim
atque separatim praenominata bona nostra . . . t e n e n d a . . . ad
utriumque coniugum vel altero e vivis sublato ad alterius illorum
extrema vitae t e m p o r e . . . De quibusquidem bonis nostris nihil
quicquam in thesaurum nostrum dum viverint inferre debebunt,
tantummodo quartam proventuum partem in defensionem Rei¬
publicae, iuxta praescriptum constitutionum Regni quotannis con¬
vertere tenebuntur; etc. Cracoviae, die 14. Iunii anno Domini 1583.
Megjegyzés. Ezt Báthory Istvánnak unokahuga iránti szeretete
jeléül közöljük mutatóul. A többi őt illető adománylevelét Zamoyski
Jánosnak a magyarokkal való levelezése számára tartjuk fenn, a király
egyéb magyar érdekű iratával és kijelentésével együtt. Grizeldis eskü
vője egyébként 1583 június 12-én ment végbe a krakói királyi palotá
ban rendkívül fényes körülmények közt.1
1
Részletesen ismertettem Báthory István életrajza 216—222. l.
234 726—728. irat 1583 jún. 23
726.
[Kraków, 1583 június 23.]
Keresse fel félnyolckor, hogy társalogjanak.
Arch. Vat. Roma. Nunz. di Germania vol. 94 p. 241. Sajátkezű. Bolognetti
levelezése II. köt. 370. l.
Gratissimus, et valde op[p]ortunus est adventus R. V. quem
cupio quamprimum convenire. Veniat igitur cras hora septima
horologii medij: atque hoc modo iacturam literarum nondum ad
me perlatarum compensabimus etc.
727.
Báthory István király Ébeni Gábor szamosújvári udvarbírónak.
Szásznyiresi Orosz Mihály panaszára rendeli, vizsgáltassa
meg peres ügyét és adasson neki valami földet, lévén ő is szabad
drabant.
Erd. Nemz. Múz. Kolozsvár. Gr. Wass es. levéltára. A király töredékes
kis nyolcszogű gyűrűpecsétjével.
Stephanus Rex etc. Egregie fidelis nobis syncere dilecte etc.
Zaz Nyresy Oroz Myhaly kenyerge nekwvnk, hadnok meg keg(iel¬
me)d(ne)k, hogy az my terwenye az zaz nyresy byrakkal vroit,
eb meg nyert, es az aduersa pars appellalwa(n) rea nem jwt.
keg(ielme)d tetetne igazat neky az byrakkal. Haggywk azert
keg(ielme)d(ne)k, hogy ha igy wagyon, az mynt értenwnk atta,
keg(ielme)d tetessen igazat neky, ez a' byrakkal adasson feoldet
neky, mynt a' teob zabad drabantoknak, de vgy hogy wys kez
legyen a z zolgalatra. Tarczia meg Isten keg(ielme)det. Datum in
arce n(ost)ra Regia Craccouiens(i) die 25 Juny. Anno domini 1583.
Stephanus Rex ppr
Hátlapján későbbi levéltári kézzel: Bátkori litván király
missilis levele, törvénykiszolgáltatás iránt.
728.
[Iasi, 1583 június.]
Sánta Péter moldvai vajda Báthory István királynak.
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Documente II, köt. 250—1. l.
Figyelmezteti, hogy nemsokára Ahmet chaussius keresi fel a
szultán résziéről, de egyuttal thesaurum Ianculae vaivodae kiada
tását is fogja kívánni; e t c .
1583 j ú l . 21 729. irat 235
729.
Kraków, 1583 július 21.
Bátbory István király György Frigyes porosz hercegnek.
Köszöni, hogy képviseltette magát unokahúga (Bátbory Gri¬
zeldis) esküvőjén. Az embereivel szemben fennálló félreértéseket
megtárgyalta követével, de ha szükséges, saját tanácsurai közül is
szívesen átküld hozzá, hogy ott részletesebben megbeszéljék a jó
hűbéri viszony fenntartása érdekében.
Muz. Czartoryski. Kraków. Ms. 90 p. 374.
Stephanus Rex etc. Illustris princeps, affinis noster charissime.
Non exiguum cumulum ad superiora in Nos Illustritatis V rae
studia accessisse intelligimus, quod fratris nostri desideratissimi
filiae nuptias, tanta cum voluntatis suae in Nos sponsumque testi
ficatione, quum ipsa per principatus sui negotia venire non posset,
per legatum tamen obierit. Quod ut a singulari Ill tis V rae charis¬
simaeque familiae eius (in Nos studio profectum est: ita quodcum¬
que ad eius) ornamenta atque dignitatem proficisci a Nobis
possit, non deerimus ulla in re opinioni huic de Nobis ipsis. Gra¬
tissimum etiam, quod in proferenda die (solutionis) pecuniae
debitae Nobis declaravit studium Ill tis V rae Nobis fuit libenterque
operam dabimus, ut non minorem nostram erga se in omnibus
rebus benevolentiam experiatur. De controversiis, quae Ill tis V rae
subditi nonnulli ei excitant, cum. legatis Ill tis V rae copiosius col¬
locuti sumus, atque ita eis respondimus, ut et Ill ti Vrae et aequi¬
tati ipsi satisfactum arbitremur perspicereque Illustritas V ra pos
sit gubernationem, in quam semel a Nobis collata Illustritas V ra
est, a nullo labefactari, aut quicquam omnino fieri Nos velle, quo
deterior Ill t i V rae quam superiorum iam ante temporum fuit, gu¬
bernandi ratio sit. De eo sane minime dubitamus, et consilio banc
rem administrandam et prudentia humanitateque ea Ill tem V ram
esse, ut quum longe stabilius imperium esse intelligat, quod be¬
nevolentia atque lenitate comparatur, quam quod metu contine¬
tur, omnia ad aequitatem humanitatemque potius referat. Interim,
si illud res Illustritasque V ra requisierit unum atque alterum ex
consiliaris nostris, qui omnia isthic inspiciant, ad Nos referant
consilioque atque opera sua Ill tem iuvent, quoniam a legatis Ill tis
V rae petiti sunt, non inviti etiam ad Ill tem V ram mittimus. Quam op
time vaiere cupimus. Cracoviae, die 21 Julii. Anno 1583.
Megjegyzés. Egyidejűleg ugyancsak július 21-én Zamoyski is meg

köszönte a hercegnek kegyes jóindulatát, hogy esküvőjén követével
képviselte magát, hivatkozván előbbi levelére.
236 730—731. irat 1583 j ú l . 22
730.
[Kraków, 1583 július 22.]
A szatmári ügyben Kassán tartózkodó Berzeviczy Mártont fel
szólíts, térjen vissza, ha két hét alatt nem végezhet a császári biz¬
tosokkal.
Arch. Vat. Roma. Sajátkezű. Bolognetti levelezése II. köt. 437. l.
Probamus per omnia litteras hasce ad Berzevicium scriptas. 1
Nos porro ita ad eundem scripsimus, ut nisi post acceptam
epistolam nostram quindecim dierum spatio per commissarios
Caesareos responsum fuerit, protinus ad nos redeat, nulla facta
protestatione, sed simplici saltem oratione facta excusatione
diuturnioris morae atque simul repetitione promissorum Caesaris
etc. Hodie a prandio D. Cancellarius 2 nos convenit de variis rebus,
cras si ita opus esse putaverit, poterit Paternitas V ra hora quarta
pomeridiana nos convenire.
731.
Niepolomice, 1583 augusztus 23.
Válasz. Csodálkozik a császáriak arcátlanságán, hogy a már
felajánlott két városon kívül nem akarják megadni a kívánt
3 helyet, melyek alig nevezhetők falvaknak.
Legimus litteras Vienna allatas, ex quibus cognovimus iam
cum finali responso cursorem remitti, quod qualecunque fuerit
gratissimum accidet, ita enim extricabimur ab hac tractatione
taediosa. Miramur sane impudentiam eorum, qui haec duo oppida
aut arces nobis compensationis loco oblata esse vanissime disse¬
minent, forte eo consilio, ut honestiorem inveniant praetextum
resiliendi a semel promissa aequivalentia; sed honestius erat nun¬
quam promisisse, quam promissa non praestitisse et levitatem
levitate cumulare. Villas, quas obtulerunt pro aequivalentibus,
quas ipsi arces sive oppida nominant, pertransivit Paternitas Tua.
Mox enim ubi ex Zathmar Transilvaniam versus ibat, occurrebat
Erdewd, 1 arx diruta, deinde uno milliari Belek et altero milliari
Dobra. Has igitur duas postremas oppidorum nomine dignantur,
cum vix villae dici queant, cum sint egentissimae et loco obscuro.
Tertia est villa Erdewdzada, quae ex Hungaris paucis et itidem
1 2
Nincsen meg. Zamoyski János.
1
Hibás olvasással nyomatva: Ordernd.
1583 aug. 25 731—732. irat 237
Valachis constat, vilior longe ceteris duabus, quas Paternitas Tua
oculis vidit, nequaquam digna, quae villa bona nominetur, tan¬
tum abest, ut oppidi aut arcis. Conferre igitur poterit, qualis ea
sit comparatio et aequivalentia pro Zathmar; etc.
732.
Kassa, 1583 augusztus 25.
Berzeviczy Márton kancellár Báthory István királynak.
A császári biztosok futára nagysokára késve érkezett meg
Rudolf császár-király válaszával. Az ittlévö biztosok azzal bíztat
ták levélírót, hogy az kedvező lesz és véglegesen rendezi a szat
mári kérdést. De sajnos, nem volt kielégítő, habár Possevino atya
is sokat fáradozott az ügyben és 11 levelet írt érdekében, mielőtt
a császári udvarba indult volna, tovább tárgyalni a részletek dol
gában. Különösen kicsinyesek a tárgyalások folyamán Borne
misza váradi püspök és Rueber kassai főkapitány. Így Berzeviczy
három hónap alatt jóformán semmit sem végezhetett s ezért kéri
újabb rendelkezését: maradjon-e itt tovább, avagy visszatérjen
hozzá?
Arch. Vat. Roma. Nunz. di Germania vol. 94 p. 269—271. Egykorú más.
Litteras Maiestatis Vestrae latine scriptas 9 die Augusti ac¬
cepi. A quo tempore in hanc usque diem non sine magna molestia
exspectavi Ioannem Segniei tabellarium commissariorum, qui
postremum a Caesare responsum erat allaturas. Rediit is tandem
die 23 Augusti. Cuius quidem morae non aliam animadvertimus
fuisse causam, quam, quod Caesar intelligens me non fuisse con¬
tentum iis, quae antea fuisset pollicitus, coacto cum Germanico,
tum Ungarico senatu, tamquam per emendicata suffragia voluit
uniuscuiusque sententiam de negotio Zachmariensi elicere. Inter
haec magna mihi spes a commissariis quotidie dabatur habiturum
me optatum omnino post tantam moram, responsum. Ab eo die,
quo tabellarius rediit, in diem sequentem res dilata est. Quo cum
eorum rogatu ad ipsos venissem, quod aliena a proposito ab iis om
nia acceperim, Maiestas V ra ex scripto his literis incluso intelliget.1
Ex quo animadvertere etiam Maiestas V ra potest, quanta conten¬
tione de postremo eorum responso egerim, ut scire etiam possem,
quid tandem agendum mihi esset, coniectura interim adductus, re¬
diisse Vienna Rdi Possevini nuntium. Cuius reditum exspectare
etiam me Maiestas V ra iussit. Ioannes quoque Ruber saepe quid
tibi videatur significare velle praeseferens. Caesarem, inquit,
quod pollicitus est, praestare decet, sed certe Regiam etiam Maie-
1
Sajnos, nincs meg már.
238 732. irat 1583 aug. 25
statem pariter decet, plus in hac re Reipublicae Christianae com¬
moda, quam sua spectare.
Triduo post tabellarii reditum commissarii mihi ad se vocato,
postremum Caesaris promissum in scripto dederant, quod Mti V rae
misi. Inter caetera revocare in memoriam iubent superiores con¬
ditiones iam XI literis R di Possevini, quarum exemplum M ti V rae
misi. Quae quidem literae, et si ad locum, situmque Zachmarii
sese extendere tantum videntur si ad oppidum reddere vellent:
Ipsi tamen ad alia etiam loca pro Zachmario danda sensum litte¬
rarum detorquent. Ego etsi has eorum argumentationes ex in¬
structionibus Mtis V rae facile refellere potuissem: significando Mtem
V ram Rivulis dominarum minime fore contentam, praesertim
cum iis, quibus pollicentur conditionibus: licet ipsi plus novem
millibus oppidi proventum aestiment, Casparonemque Magochii
maiori etiam summa empturum annuum illius proventum testentur.
Ego tamen inconsulta M te V ra ad ultimum eorum promissum
nihil respondere volui. Cras tamen significare eis statui, cum hoc
ipsorum sit promissum ultimum velle me de eo M tem Vram consulere.
Hanc exiguam moram aliquid dignitatis allaturam esse rebus
nostris arbitror. Episcopus Varadiensis huius concordiae ab initio
magnopere cupidus, heri vesperi haec mihi verba nuntiavit: Nisi
Regia Maiestas contenta sit oblatione ista postrema, apparebit
ipsam belli magis cupidam esse, ac sui lucri, quam communis con-
cordiae causa hanc tractationem suscepisse. Ruberus etiam ali¬
quoties eadem commemoravit. Hoc illi, quod postremo promittunt,
magni aestimant, nec aliud, quo se vertant habere videntur. Ego
iam paratus ad iter, exspecto Mtis V rae mandatum.
Diiudicet Maiestas V ra an hos tres menses, cum dignitate Mtis
rae
V hic consumpserim. Existimant fortassis ad haec recuperanda
extrema necessitate compulsam esse M tem Vestram. Doceat me
Maiestas V ra si displicuerint M ti ultima etiam promissa, quibus ratio¬
nibus et verbis valedicendum eis sit, ut si quid forte adiiciant
adhuc promissis ultimis, quid mihi faciendum sit. Scripsi Rdo
Patri Possevino, sed ita, ut de his rebus cum ad has literas reiece¬
rim. Fortassis iam illius Vienna nuntius rediit. Intelligo a Caesare
datam esse facultatem Magco domino Simoni Forgach invisendi
Mtem Vestram. Episcopus Varadiensis ait parum illi in aula Ger-
manica credi. Cur ita sit, coram. Bene et feliciter M tem V ram vaiere
cupio. Datum Cassoviae, die 25 Augusti anno 1583.
[Kívül Possevino kezével:] Commissarii regis Poloniae literae,
ultimae literae ad eius Maiestatem.
1583 szept. 7 733. irat 239
733.
Kraków, 1583 szeptember 7.
Báthory István király Báthory András miechówi prépostnak.
Utasítás, amely pontosan megszabja a Reszka (Rescius) Sza¬
niszló vezetése alatt Rómába induló ifjú útirányát, Morva- és
Bajorországon keresztül és közli annak a beszédnek a szövegét is,
mellyel XIII. Gergely pápát nevében üdvözölje; abból az alkalom
ból, hogy neki a visszaszerzett Livonia katolikus egyházát védel
mébe ajánlja. Atyai szavakkal inti azután a szerény, kegyes, ko
moly életre és magatartásra, mindig szeme előtt tartván állása te
kintélyét és családja jó hírnevét. Lelkére kötötte egyúttal, hogy
mindenben mentora, Reszka tanácsát kövesse, megőrizvén családja,
meg a lengyel nemzet méltóságát.
Supala másolata moszkvai levéltári példányáról a M. Tud. Akadémia gyüj
teményében, összevetve a krakkói Czartoryski Múzeum 90. köt. 423—8. l. szö
vegével, kiadva Bolognetti nuncius levelezése II. köt. 525—8. l.
Instructio Sacrae Regiae Maiestatis data Ill mo et Revmo domino
Andreae Bathori de Somlio, eiusdem Sacrae Regiae Maiestatis fratris
filio et Praepositi Miechoviensi in urbem ad Summum Pontificem pro¬
ficiscenti. Anno Domini MDLXXXIII de 7. Septembris.
Fratris mei filius ita iter instituet, ut primo per Moraviam,
Olomucium, inde per Bavariae ducis ditionem comitatumque Tyro¬
lensem, ab eo per Veronensem, Brixensem, Bergamotensem, Me¬
diolanensem Parmensemque agrum recta Bononiam, hinc ad Urbem
proficiscatur. Ex itinere, quia Episcopus Olomucensis 1 Olomucium
eam ad se invitat, illum conveniat nostrisque illi verbis salutem
dicet. Pari modo ducem Bavariae, archiducem Ferdinandum,
ducem Parmensem, in suis singulis ditionibus, Cardinalem Cae
sium Summique Pontificis legatum Bononiae, ibidemque Gabrie
lem Palaeottum Cardinalem nostro nomine salutabit benevolen¬
tiamque ac singularem erga eos propensionem nostram nostris ei
verbis deferret. Ubique autem id ante omnia operam dabit, ut cum
omnibus rebus gravitatem, modestiam ac pietatem, cumprimis erga
deum resque divinas ostenderit, nominis nostri atque familiae suae
dignitati non modo respondeat, verum ad eius laudem apud exte¬
ros homines amplificandam, quam maximam a suis maioribus
accessionem adiiciat.
In urbem cum venerit, principio Sanctissimum Dominum
Nostrum in hanc sententiam salutabit: „Sanctissime ac Beatissime
Pater, Domine Clementissime! Serenissimus Stephanus Rex Po¬
loniae, patruus et dominus meus clementissimus, ut nihil unquam
ecclesiastica dignitate atque Sanctae Sedis Apostolicae auctoritate
1
Olmüci püspök ekkoriban Pawlowski Szaniszló.
240 733. irat 1583 szept. 7
antiquius babuit libenterque quibuscunque potuit rebus singulare
suum erga Sanctam Sedem Apostolicam, atque Şanctitatem Vestram
studium et observantiam est testificatus, ita hoc etiam tempore
omnino faciendum sibi existimavit, ut suam in religionem catho¬
licam atque Sanctitatem Vestram pietatem per me quoque iterum
Sanctitati Vestrae declararet. Nam cum ab initio suscepti contra
Moscum belli non modo pro recuperandis provinciis, per tempo¬
rum atque hostium iniuriam a regno alienatis id se suscipere, sed
ita etiam gesturum professus esset, ut cum imperio religio quoque
catholica atque Sanctae Sedis Apostolicae auctoritas proferretur;
cum iam feliciter dei benignitate confecto bello, maximam floren¬
tissimamque olim provinciam imperio adiecerit, suae in religio
nem catholicam atque deum pietatis esse libenter agnoscit üli,
a cuius nomine tantam tamque charam victoriam tributam sibi
minime dubitaret, eidem etiam omni in Ecclesiam vicariumque
eius studii atque observantiae significatione acceptam eam referre.
Quare, etsi a principio iam, postquam ad Regiam dignitatem a deo
optimo maximo evectus fuisset, in primo quasi limine regni sui,
nihil prius suscipiendum sibi iudicavit, quam universi regni om¬
niumque ditionum suarum nomine obedientiam Sanctae Sedi
Apostolicae atque Sanctitati Vestrae praestaret, suo etiam sum
mam observantiam studiumque ei deferret: tamen cum eximio
atque singulari plane dei optimi maximi beneficio ea ad reliquas
ditiones eius bello hoc accessio facta sit Livoniaque provincia re
cuperata, eius quoque nomine per me nunc Sanctitati Vestrae atque
Sanctae Sedi Apostolicae obedientiam profiteri voluit. Cuius rei
quamvis intelligat se habere causas, quas ante ostendit, perpetuum
suum erga religionem catholicam, atque Sanctam Ecclesiam Ro
manam studium, eo iustius tamen se id facere iudicavit, quod sum¬
morum pontificum acerrimo indefessoque studio primum et reli
gionem catholicam in provinciam eam illatam, et gentem ab omni
veri cognitione remotissimam ad Christiani nominis cultum primo
traductam sciat. Itaque cum in maxima temporum varietate postea
et erga Ecclesiam observantiam, cum eaque pietatem ac humani¬
tatem adeo fere omnem excussisset, et in eas pervenisset calami¬
tates, ut omnibus non modo ornamentis, sed libertate quoque ipsa
spoliata in barbari ac crudelissimi hostis servitutem incideret,
templa episcoporum aliorumque corporibus exustis foedissime
profanarentur, nullumque fere vestigium cultus aut pietatis ali¬
cuius in tanta et belli, et hostium immunitate relinqueretur, nunc
vero a tanta clade atque interitu revocata sit: nihil rationi ipsi
convenientius arbitratur, quam ut quorum opera atque auctori-
1583 szept. 7 733. irat 241
tate primum christianae doctrinae cognitione initiata esset, apud
eos etiam ac hoc potissimum in loco, tanquam charissimo
totius orbis theatro recuperatio etiam eius gravissima et
voce, et mente praedicaretur; quare et nunc obedientiam
eius nomine summo cum venerationis cultu Sanctitati Vestrae
suis profiteri verbis me iussit, et quantum ab eius Maiestate, aucto¬
ritateque ad irestaurandam in ea provincia pietatem proficisci
potent libenter omnem se daturum operam pollicetur, ut cum
ecclesiis scholisque fundandis, tum fovendis hominibus piis effi¬
ciat, ut non modo libertati atque regno Poloniae, sed Christo ipsi
religionique cathohcae provinciam ipsam restitutam appareat.
Quod reliquum est, ut pro sua quoque parte, cum studium id
eius benigne Sanctitas Vestra accipere, tum, qua reliquas Chris-
tiani orbis regnique eius provincias paterna clementia atque be¬
nignitate Sanctitas Vestra prosequitur, eandem hanc quoque pro-
vinciam Livoniam tuendam suscipere curaque sua protegere velit,
supplicibus verbis a Sanctitate Vestra petit.
Per occasionem deinde, cum denuo conveniendi Sanctitatem
Suam potestatem nactus fuerit, ostendet Sanctitati Suae: accepisse
nos aedem a divo Stephano Ungariae rege Sancti Stephani rotundi
nomine, olim in Hungaricae nationis usus una cum Collegio con¬
ditam, per superiorum forte temporum gentis nostrae negligentiam
Germanicae nationi nunc attributam. Cum autem Nos nunc eam
rem ad curam nostram revocemus, pro singulari vero atque paterna
Sanctitatis eius erga Nos clementia, ita nationem Germanicam
(cui gratificandi multas alias rationes habere Sanctitatem eius mi-
nime dubitamus) beneficio affectam velle Sanctitatem Suam nobis
persuadeamus, ut sine nostrae gentis iniuria id fiat, ut in pristi¬
nam causam ea restituantur, inque aede collegioque eo eiusdem
Ordinis hungaricae nationis religiosi, qui minime defuturi sunt,
collocentur, etiam atque etiam a Sanctitate Sua petit.
Quia etiam superiori anno Jacobum de Lino, Equitem nobi¬
lem Bononiensem a pirimariis quibusdam regni nostri hominibus
diligenter nobis commendatum Sanctitati Suae litteris nostris com¬
mendavimus, utque hominem praeclare erga gentem Polonicam
animatum optimeque de subditis nostris quibusdam meritum,
quadragintaviratu, qui primus Bononiae vacaturus esset ornare
vellet, a Sanctitate Sua petiimus: si forte, ut ipsius gratia atque
opera is eguerit, evenerit autoritatem nostram apud Sanctitatem
Suam, ac ubi opus erit, interponet, utque beneficio eo nostra quo-
que causa afficere illum Sanctitas Sua velit, coram etiam diligen-
ter ab eadem petet.“
242 733—734 irat 1583 szept. 7
Si quid aliud incident, de eo per litteras a Nobis admonebitur.
Perpetuum autem id observare eum volumus, ut cum ibi in luce
hominum ac tanquam in theatro orbis terrarum, ubi nullum factum
obscurum esse possit, versaturus sit, summam in moribus atque
omni vita gravitatem, constantem pietatem servet; quid nomini
familiae nostrae, quid vitae eius instituto, quid dignitati conveniat
diligenter cogitet omniaque, quae vel levis animi significationem
habeant, vel aliena a vitae eius genere aut infra dignitatem eius,
ac nostram potius posita sint, quam longissime a se segreget:
maxime quos in consuetudinem suam admittat, diligenter consi¬
deret nullosque omnino, nisi quos gravitatis, pietatis, integritatis
aut excellentioris doctrinae laude commendatos compererit in fa¬
miliaritatem recipiat, omni cura caveat, de iis autem ex Rescii
sententia statuet, cuiuscum in aliis rebus omnibus iudicium eum
sequi, tum maxime in iudicio de iis, quos eonsuetudini suae adhi¬
bere debeat, faciendo, ex eius arbitrio potissimum pendere volu-
mus. Eadem iuventutis quoque, quam ei adiunximus, cura erit,
ut cum illa omnia, quae a suae, suaeque familiae laudis ac digni-
tatis studio praestari debent, praestiterit, ea quoque cum morum
gravitate atque modestia, tum pietate omnibus in rebus ita ei res-
pondeat, itaque se gerat, ut et publice gentis Polonicae dignitatem
apud exteros, privatim decus quoque suae familiae tueatur; ita-
que diligenter in singulos ipse cumprimis Rescius intentus erit,
ac si unus forte a via aberrant, ne ad alios malum id serpat, omni
studio, curaque providebit, in quem casum a consortio etiam eos
segregandi demumque, si ipsi videbitur remittendi, cuius error alia
ratione corrigi non possit, potestatem eo tribuimus. Iam vero ita
rebus omnibus se comparabit, ut intra annum vertentem redire
ad Nos possit. Quae omnia, si, ut gratia benevolentiaque nostra
dignum eum existimemus voluerit, summo studio ac diligentia
fratris nostri filius observabil
734.
Figyelmébe és támogatásába ajánlja unokaöccsét, Báthory
András miechówi prépostot, akit tanulmányai végett, de meg saját
ügyeiben is Rómába küld.
Bibl. Univ. Warszawa. Codex 872 p. 56. Egykorú másolat.
Sanctissime ac Beatissime in Christo Pater.
Post oscula pedum, etc. Cum mittendum hoc tempore ad Stem
ram
V existimarem Illustrem et Rev mum Dominum Andream
Bathori de Somlio, Illustris olim Andreae fratris filium, Praeposi-
1583 szept 7 734—735. irat 243
rumque Miechoviensem vitae moribusque eius regendis Venerabi¬
lem Stanislaum Rescium Sanctae Poenitentiariae Apostolicae
sigillatorem et secretarium meum praeficere volui, quod ut S tis
V rae iudicio inprimis comprobatum cognovissem, et occupationes
hasce in fratrisque mei filii negotiis curandis non eius generis fore
mihi persuaderem, ut ab eo sigillatoris munere, quo antea functus
esset quamque in ea praestitisset diligentia, atque studio avoca¬
turae eum essent. Hunc etsi propter et pristinam Stis V rae et ex
Rev m i Domini nuntii Venerabilisque Patris Possevini sermone
perspexi, pene singularem, eum minime commendatione mea egere
existimo, ut tamen ad ea mea quoque causa cumulum aliquem
adiiciat eodemque benignitatis vultu, quo discedentem a se dimi¬
sit, revertentem iam eum complectatur, etiam atque etiam Sti V rae
supplico. Commendo me etc. Cracoviae, die 7. Septembris. Anno
Millesimo quingentesimo octuagesimo tertio.
735.
Báthory István király Aquaviva Claudio jezsuita generálisnak.
Támogatásába ajánlja Rómába induló unokaöccsét, Báthory
András miechówi prépostot.
Reverende sincere dilecte.
Multa fuerunt, quae huius consilii et cogitationis initium
nobis attulerunt, ut fratris nostri filium, Ill mum et Rev dum Andream
Bathori de Somlio etc in urbem ad Smum Dominum N rum mitten¬
dum hoc tempore existimaremus, inprimis tamen, et illud quasi
stimulus quidem accessit, quod omnino nobis persuadebamus fu
turum, ut in consuetudine Paternitatis V rae et cui nunc illa praeces¬
set sanctae Societatis Iesu, non doctior modo, verum etiam melior in
dies fieret. Quare, ut eum in urbe commorantem, consilio suo caete¬
risque pietatis officiis studiose iuvare omnemque vicissim regiae
benevolentiae propensionem, de qua copiosius idem hic fratris
nostri filius coram Paternitatem V ram confirmabit, exspectare
velit amanter ab ea postulamus. Datum Cracoviae, 7. Septembris.
Anno 1583.
Megjegyzés. Unokaöccse érdekében István király egyidejűleg még
sok más római papnak és előkelőségnek írt. Ezek közül felkutattuk
és lemásoltuk az alábbiaknak írt leveleit: Boncampagni Fülöp, Gon¬
zaga Scipio és Albano Jeromos bíborosok; Muretus Ursinus poeniten¬
tiarius, Crescentius Virgilius római patrícius. De ezeket — bármily
érdekesek — helyszűké miatt nem közölhetjük s újra besoroztuk
Báthory András bíboros-fejedelem levelezésébe.
lé*
244 736—737. irat 1583 szept. 7
736.
Báthory István király Borromeo Károly bíborosnak.
Figyelmébe ajánlja Rómába induló unokaöccsét, Báthory
András miechówi prépostot, aki menet meglátogatja, hogy szent
tanításaiból okulhasson.
Muz. Czartoryski. Kraków. Ms. 90 p. 444. Egykorú másolat. Más példá
nyáról kiadva Bolognetti levelezése II. köt. 529. l.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae etc.
Ill me ac Rev me in Christo Pater, amice noster charissime.
Quum mittamus nunc in urbem ad Smum Dominum N rum Ill mum
principem Andream Bathori, Illustris quondam Andreae fratris
nostri filium et Praepositum Miechoviensem, propter praeclarum
non modo nostrum, verum totius Christiani orbis de Paternitate
V ra iudicium, ut ad eam diverteret ex itinere, cumprimis ei man¬
davimus, non modo, ut eximiae eius S tis et pietatis, quam claris¬
sima omnium voce passim praedicari audimus, spectator esset,
verum sanctissima etiam eius vita ac praeceptis, ad pietatis
virtutisque studium, hac potissimum aetate confirmaretur.
Id ut nostra etiam causa eo diligentius Paternitatem V ram pro
singulari sua humanitate atque benevolentia in Nos factu
ram minime dubitamus: ita amplissimum fructum peregrinationis
huius cepisse eum arbitrabimur, si virtutis ac Stis Paternitatis V rae
contemplatione tener animus eius inflammatus ita eam arripuerit,
ut non modo, quod faciunt omnes, admiratus eam fuerit, verum
ad imitationem etiam eius totum se composuerit. Quod si quid a
nostra in Paternitatem Vram benevolentia, de qua hunc fratris
nostri filium prolixe ei polliceri iussimus proficisci possit, intel¬
liget nihil ea promptius paratiusque se habere. Quam bene vaiere
cupimus. Cracoviae, die 7. Septembris. Anno 1583.
737.
Báthory István király a Rómában székelő bíborosoknak.
Figyelmökbe ajánlja Rómába induló unokaöccsét, Báthory
András miechówi prépostot.
Ill me et Rev me in Christo Pater etc.
Mittimus ad S mum Dominum N rum I l l m u m et Rev dum Andream
Bathori de Somlio etc cum ut hac potissimum aetate urbem vi¬
deat, quam ea sit auctoritate, ut et exemplis et praeceptis, pieta-
1583 szept. 8 737—739. irat 243
tis, virtutis, sapientiae eum instruere tenerumque eius animum
instruere possit, tum negotiorum quorundam nostrorum causa.
Cum autem de Paternitate Vestra eiusque erga nos benevolentia
optima, quaeque polliceamur, ut eum quoque nostro nomine in¬
viserit benevolentiamque ac studium nostrum, nostris ei verbis
deferret iussimus: Ab illa, ut hunc fratris nostri filium sua quo
que benevolentia prosequatur, gratia auctoritate, consilio suo, si
qua in re iis eguerit, eam tueatur amanter postulamus, omni vi¬
cissim benevolentia libenter ei responsuri. Ill mam et Rev mam Paterni¬
tatem V ram bene vaiere eupimus. Cracoviae, 7. Septembris. Anno
1583.
738.
Adjon hitelt unokaöccse, Báthory András miechówi prépost
előadásának, akit Rómába küld, hogy hódolatát neki bemutassa.
Bibl. Univ. Warszawa. Codex 872 p. 55. Egykorú más.
Sanctissime ac Beatissime in Christo Pater.
Post oscula pedum, etc. Mittendum in urbem a d Stem V ram hoc
tempore duxi Illustrem et Rev dum Dominum Andream Bathori de
Somlio, Ill mi olim Andreae fratris mei filium Praepositumque
Miechoviensem, quum ut meam erga S tem V ram atque Sanctam
Sedem Apostolicam observantiam meis ei verbis testaretur, tum
aliis quibusdam de rebus ad Stem V ram referret. Ei, ut in iis rebus,
de quibus nostro nomine S ti V rae significabit fidem Sanctitas V ra
habeat eumque dementia, ac benignitate sua prosequatur Sti V rae
supplico. Commendo me, etc. Cracoviae, 8. Septembris. Anno 1583.
739.
Báthory István király Muret Márkus Antal írónak.
Figyelmébe ajánlja unokaöccsét, Báthory András prépostot,
akit Rómába indít.
Mureti Orationes, epistolae et poemata, p. 733.
Stephanus Rex etc. Reverende, devote, dilecte, singularis
doctrina atque eruditio Devotionis Vestrae a multis, humanitas
eius atque erga subditos nostros studium a Venerabili etiam
Stanislao Rescio Secretario nostro diligenter praedicata nobis sunt.
Quae cum nos merito maximi faciamus, praetermittere noluimus,
ut cum hoc tempore Illustrem et Reverendum Andream Bathori
de Somlio, illustris olim Andreae fratris nostri filium, prae
positumque Miechoviensem in Urbem ad S. D. N. mitteremus.
246 739—741. irat 1583 szept. 13
litteris hisce nostram erga Devotionem Vestram propensionem
testificaremur. Uberius autem ex eodem fratris nostri filio coram
eam cognoscet Devotio Vestra, quam vaiere cupimus. Cracoviae,
die VIII. Mensis Septembris. Anno Domini M. D. LXXX. III.
Regni nostri octavo.
740.
Báthory István király Apafi Gergely tanácsúrnak.
Válasz. Tekintettel a harinnai ellenmondásos beiktatás fontos'
ságára, nem mentheti fel az alól, hogy arra feleljen.
Fiskális levéltár. Nagyszeben. Gr. Kemény József másolata, Apparatus
Epistolaris c. műve II. köt. 195. I. Erd. Nemz. Muz. Kolozsvár.
Stephanus Rex etc. Magnifice, fidelis Nobis syncere dilecte.
Salutem et gratiam Nostram Regiam. Meg erteotwk az Kegyelmed
lewelet, de ha Kegyelmednek cziak notaba eseót emberrel wolna
dolga, helye wolna a Kegyelmed kiwansaganak, myert hogy my
az orzagnak közönseges wegezeset sem fel bontani, sem meg kys¬
sebyteny nem akarywk. De ha, a k y ellene mondot a statutionak
igassagat wely az harinnayak elewt az iozagban, myerthogy myn¬
den iozag salvo iure alieno donaltatyk, Kegyelmedet meg nem
menthettywk a t t u l , hogy az contradictornak meg ne feleilyen.
Tarczia meg Isten Kegyelmedet. Datum in arce nostra Regia Cra¬
eoviensi, die 13. Septembris. Anno Domini 1583. Regni vero nostri
anno octavo.
yngen az my az Notoriusokat nezy, aban kezd practicalni
Kegyelmed aggia twttomra, es arra gondom lezen.
Stephanus Rex ppr
[Külcime:] Magnifico Gregorip Apaffy de Abosfalwa, Consi¬
liario Nostro. Fideli Nobis syncere dilecto.
741.
Kraków. 1583 szeptember 15.
Báthory István király Reszka Szaniszló dekánnak.
Rendeli, vegye be (pótlólag) Báthory András kíséretébe a le¬
velét felmutató Chotkiewicz Györgyöt.
Bibl. Univ. Kraków. Ms. 1136 no. 15. Eredeti, a nagy állampecséttel lezárva.
Venerabilis devote nobis dilecte. Volumus, ut Generosus Geor¬
gius Chotkiewicz, qui has Devotioni V rae literas reddet, in fami¬
liam et comitatum nepotis nostri cooptetur. Ea quidem lege, ut
eandem cum caeteris disciplinam amplectatur. Sin id facere vo¬
luerit, omnino asciscendum non putamus. Bene valeat Devotio
1583 szept. 21 741—743. irat 247
Vestra. Datum Cracoviae die XV. mensis Septembris. Anno Do-
mini M.D.LXXX. III. Regni nostri VIII.°
Stepkanus Rex ppr
[Külcíme:] Venerabili Stanislao Rescio Decano Varsoviensi,
Secretario nostro, devote nobis dilecto.
[Reszka rájegyzése:] Redeat: Bononiae 13. Novembris 83.
742.
Kassa, 1583 szeptember 21.
Possevino Antal atya Báthory István királynak.
Tegnap ért ide és már tárgyalt Berzeviczyvel meg a császári
biztosokkal Nagybánya ügyében.
Arch. Vat. Roma. Reg. Bolognetti lev. II. köt. 576, l.
Regi scripsit se heri advenisse, cum itineris et aquarum diffi¬
cultates me plus die detenuissent, et cum Berzevicio se egisse;
commissarios Imperatoris de proventibus secum tractavisse, Regem¬
que ad compositionem adhortari.
743.
Sandomierz, 1583 szeptember 26.
Válasz. Bármennyire fösvénykednek is a császári biztosok,
ragaszkodik Nagybánya birtokához, kész lévén pénzt is adni reá,
miután az hozzátartozó falvaival családjáé volt.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Bolognetti lev. II. köt. 578. l.
Hac ipsa hora accepi litteras Paternitatis Tuae, in quibus
prolixe admodum agit de Caesarianorum commissariorum effica¬
cissimis (si simpliciter accipiantur) argumentis, quibus demonstrant
non saltem aequivalentia esse, quae proponant, sed quae longo
intervallo, nobilitate, proventibus, amoenitate, omnibus denique
commodis superarent. Deberemus esse nimium prolixi, si ad sin-
gula capita responderemus. Id unum dixisse sat sit verba esse
inania, quae aut in exagerationem Nagibaniae, aut in derogatio¬
nem Zathmarii ex praeceptis arithmeticis colliguntur, quod ego
probe ea noverim, nec plus auribus, quam oculis tribuere consue¬
verim. . . . Sed fides est donum Dei, nec simplici persuasione opus
habet apud dissitos lingua, moribus, consuetudine, proposito etc.
Sed ad rem redibo. Quid est, quod Maiestas Caesarea Zathmar
non reddit? Turcarum inquiunt vicinitas, defensio regni et ditio¬
num, quae Transsylvaniam respiciant. Magnifica haec sunt et om-
nium iudicio digna consideratione aestimantur. Cur villas non
reddit Caesar? Sola avaritia in causa esse potest, quae fortassis
in tantum principem minime caderet, si aliorum consilio, utinam
non commodis plus nimis tribueret; etc.
248 744—746. irat 1583 okt. 20
744.
Kassa, 1583 október 20.
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Fontes Remim Trans. I. köt. 306. l.
Kéri, üzettesse ki Kolozsvárról vagy egész Erdélyből azt a
Németországból Kolozsvárra vetődött szász Jánost, aki magavise
letével közbotrányt okoz.
745.
Innsbruck, 1583 október 20.
Austriai András bíboros Báthory István királynak.
Átvette Báthory András prépost által átadott levelét. Mindent
megtesz érdekében, bár sajnálja, hogy jelenleg nem lehet Rómá
ban.
Muz. Czartoryski. Kraków. Codex 90 p. 495. Másolat.
Andreas Sacrae Romanae Ecclesiae Cardinalis diaconus ab
Austria etc. Ser mo Stephano Regi Poloniae etc. Salutem et omne
obsequium.
Accepi literas Mtis Vestrae, quas ad me dedit Ill mus adolescens
Andreas Bathori, Mtis V rae consanguineus, quem vidi et amplexus
sum libentissime agoque gratias Mti V rae quod mihi ita eum com¬
mendare voluerit, in quo agnosco benevolentiam et humanitatem
tuam, cui me plurimum debere fateor taedetque me non parum,
quod Romae hoc tempore non sim, ut operam studiumque meum
pro voluntate navare ei possim; verum postquam praesens hoc
facere nequeo, Episcopo Spirensi, 1 meo et Sermi patris mei oratori
mandavi, ut ei in omnibus obsequium et operam meam praestet,
quem nullatenus defuturum spero. Caeterum a M te tua, ubi¬
cunque fuero, operam, studium voluntatemque meam desiderari
nunquam permittam. Valeat Maiestas tua, quam Deus optimus
maximus diu incolumem servet. Oeniponti, die 20. Octobris,
anno Domini 1583.
Mtis V rae obsequentissimus
Andreas Cardinalis ab Austria mpr
1
Speyeri püspök ekkor Eberhard von Dienheim.
746.
Brzesc, 1583 október 27.
Ha másként nem lehet, belenyugszik abba, hogy a szatmári
ügyben a tárgyalás meginduljon s a kívánt jószágokat mielőbb
megkaphassa. De ha valamely nehézség támadna, új határidőre
1583 nov. 3 746—747. irat 249
beküldi Berzeviczy kancellárt, kérve, sürgesse maga is a dolgot
a császárnál.
Orsz. ltár Budapest. Acta publica 43 fasc. 6. sz. 60 drb. Egykorú hív. ki
vonat. Teljes szövege más példányról kiadva Bolognetti lev. II. köt. 625—7. l.
Q u o d si videbitur commissariis, u t iam eas sortes villarum
nobis C a e s a r e a e M tis nomine concedant, fiat in nomine D e i con¬
clusio tractationis eius possessioque i n b o n a o m n i a p r i m o q u o q u e
t e m p o r e Berzeuicio p e r Caesareos commissarios d e t u r . Si n o n ha¬
bent eius rei potestatem, cum i n d e n o n t a m remote absit C a e s a r e a
Maiestas si volent, facile h a b e r e poterunt, a t q u e sine cunctatione
possessionem tradere. Q u o d si a l i q u a m o r a ea in r e intercederet,
constituto breviori aliquo termino cum commissariis, q u o id fieri
deberet, scribimus Berzeuicio, u t ipse inde discedere possit, nos
vero eo, a d c a p i e n d a m possessionem aliquem alium mittemus.
Si e x sententia hoc nostrum iam. negotium conclusum fuerit, po¬
terit d e m u m Devotio t u a c u m C a e s a r e a M t e agere, u t a d renova¬
tionem p a c t o r u m m u t u o s commissarios m i t t a m u s , vel etiam ipsi
ea de causa oratorem n o s t r u m a d S u a m M t e m mittere poterimus.
747.
Brzesc, 1583 november 3.
Báthory I s t v á n k i r á l y Reszka Szaniszló a p á t n a k .
Szerezzen neki Várad erődítési munkálataihoz Olaszországban
két jó építészt.
Arch. Univ. Kraków. Epistolarium Bolognetti vol. II. p. 629.
O p u s h a b e m u s a d corrigenda c a s s a m a t a r u m , i p s a r u m q u e
m u n i t i o n u m in arce nostra Varadiensi vitia 1 insignibus architectis
a t q u e eiusmodi, q u i non modo scientiam a r c h i t e c t u r a e in scholis
hauserint, hanem akiknek a várépítésben kellő gyakorlatuk van
s e téren valamit már felmutathatnak. Ezeknek egyenként évi
600 tallér fizetést biztosítunk, csak küldje őket mielőbb: h a c om¬
nino hieme, legalább egyet.
Megjegyzés. Címzett a levél írásakor Milanóban tartózkodott, a ki
rály által Olaszországba küldött Báthory András kíséretében 2 s így
azt csupán Rómában kapta meg, ahová a hónap utolsó napjára érkez
tek meg.
1
A várban tapasztalt hiányokra egy korábbi olasz mérnök figyelmez
tette a királyt október közepén; azért sietett intézkedni a dologban. (Bolognetti
nuncius 1583 október 20-i jelentésében, műve II. köt. 619. l.)
2
Milanói tartózkodásuk s az ifjú hercegnek Borromeo Károly bíboros
által való fényes fogadtatása részleteiről Reszka bőven beszámolt a királynak.
(Ugyanott, a 673—4. lapon.)
250 748. irat 1583 nov. 4
748.
Báthory István király Rudolf császár-királynak.
Miután a váradi vár javításra szorult, kéri, küldje be oda
Baldigara Oktáv építészt, hogy az ottani teendőket megszemlélje
és elvégezze.
Staatsarchiv. Wien. Polen. Fasc. 19. A király kis nyolcszögű gyűrű-
pecsétjével lezárva.
SERmo et Excellentissimo Principi Domino RVDOLPHO,
Divina favente clementia Electo Romanorum Imperatori Semper
Augusto ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae,
Croatiae, Sclavoniae etc. Regi, Infanti Hispaniarum, Archiduci
Austriae, Duci Burgundiae, Styriae, Carynthiae, Caroiolae,
Wirthembergae, et Marchioni Moraviae, Comiti Tyrolis etc. Do
mino amico et vicino nostro carissimo. STEPHANVS Dei gratia
Rex Poloniae, Magnus D u x Lituaniae, Russiae, Prussiae, Maso¬
niae, Samogitiae, Liuoniae, Podlachiae, Kiiouiae, Volhiniae,
Podoliae etc. Princeps Transsyluaniae. Salutem et mutui amoris
incrementum. SERme et Excellentissime Princeps, Domine amice
et vicine noster carissime. Aliquot iam annis ad Arcem nostram
Varadiensem muniendam incumbimus; in eamque rem magnos
sumpius fecimus. Cum autem post nostrum e Transsyluania
discessum multa praeter artem et ordinem muniendique normam
ibi exstructa esse intelligamus eaque corrigi necesse sit, petendum
a M te V ra duximus, ut quem habet, nobilem Architectum Baldi¬
garam 1 cum bona venia Varadinum proficisci permittat ibique
per aliquod tempus commorari, ut quae in propugnaculis caeteris¬
que munitionibus sint vitia animadvertere, et quo pacto e sententia
illius corrigi debeant nobis significare possit. Pergratum id nobis
a M te V ra acciderit. Et libenter vicissim cum usus tulerit Mti V rae
gratificabimur. Quam bene diuque valere exoptamus. Datae
Brestiae die IIII. mensis Nouembris. Anno Domini M. D. LXXX. III.
Regni nostri VIII.°
Stephanus Rex ppr
Külcíme azonos a levél élén közölt címzéssel.
1
Baldigara Oktáv olasz hadi mérnök, aki már 1564-ben Szatmár vára
megerősítésén dolgozott. Váradi munkásságáról már Szamosközy is megemlé
kezik (műve II. köt. 168. lapján, bár neve tévesen Baldagarának szedve) ekként:
Varadinum novissime ab Octavio Baldigara, Caesareo architecto, Stephani Po
loniae Regis studio ad eam normam est redacta, ut ad omnes casus pene inex¬
pugnabilis fieret, et quod a natura non haberet, ab opere et industria acquireret
munimentum.
1583 nov. 6 748—749. irat 251
Megjegyzés. A földrajzi helyzeténél fogva Erdély bástyájául szol
gáló középkori váradi vár erődítési munkálatai állandóan foglalkoz
tatták az erdélyieket. Igy már Izabella királyné korában, mikor a várat
héthónapi ostrom után (1557 tavaszán) a császáriaktól elfoglalták. Fia
alatt is állandóan folyt a vár javítgatása, mikor pedig Báthory István
jutott trónra, azt határozták a kolozsvári őszi országgyűlésen, hogy
1572 tavaszától kezdve azok a székelyek, akik a levert lázadásban részt
vettek, kegyelem folytán tavasztól őszig (Gergelynapjától Szent Márton
napig) dolgozzanak a váron penitencia fejében. 1 Ez nagy költséget
igényelt s ezért a rákövetkezett téli országgyűlésen kapuszámszerint
50 pénzt szavaztak meg reá; amellett, hogy a kőhordástól az urak se
tartóztassák meg magukat, még a magyarországiak sem, miként annak
előtte a védekezés idején volt s a szegény népet se terheljék sok feles
leges fuvarral. 2 A költségek fedezésére 1574 tavaszán a rendek újra
megszavazták a portánkénti 50 denárt, szigorúan meghagyván, hogy
azt mindenki pontosan befizesse a kincstárba. 3 A várépítés azonban
így sem haladt úgy, amint kellett volna s ezért a fejedelem (1575
tavaszán) kénytelen volt megelégedni avval a szerényebb megoldással,
hogy egyelőre palánkkal vegyék körül a romladozó várfalakat. Ennek
anyagát az országgyűlési végzés értelmében a váradi nemes és szolgáló
emberek adták össze, mindegyik két-két palánkot, míg a vidéki nemes
urak egy-egy szál palánkot tartoztak adni és beépíteni a várba. 4
Baldigara szaktudására egyébként a rákövetkező évben is szükség
volt Váradon, ahol mikor az építkezést befejezte, az Erdélyi hármas-
tanács tisztességes ajándékkal is meglepte, amely állott egy háromszáz
aranyat nyomó aranyláncból, ötszáz forintból, egy száz forint érő
lóból, egy kupából meg negyven nyestbőrből. 5
749.
Milano, 1583 november 6.
R e s z k a Szaniszló a p á t B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Jelenti, hogy Borromeo Károly bíboros kitüntetően fogadta
Báthory András prépostot, úgy hogy csak négy nap múlva engedte
tovább utazni.
Arch. Vat. Roma. Bolognetti lev. II. köt. 673—4. l.
Postridie Mediolanum versus contendimus, u b i . . . cum a u t e m XI/22
dies a n i m a n i m esset, nec posset a b officiis divinis Ill m u s D . Borro¬
m e u s abesse, vicarium s u u m cum reliqua nobilium a u l a obviam
ire iussit, ut Ill m u m D o m i n u m in aedes archiepiscopi deducerent.
1
Az 1571 december 1-én zárult országgyűlés 29-ik végzése alapján; Erd.
org. gyül. Emlékek II. köt. 504. l.
2
A kolozsvári oszággyűlés 4. végzésében; ugyanott az 533. lapon.
3
Az ugyancsak Kolozsvárt tartott 1574-i tavaszi részleges országgyűlés
2. végzésében; ugyanott, az 548. lapon.
4
A segesvári 1575 tavaszi, ugyancsak partiális gyűlés 8. végzése szerint;
ugyanott, az 556. lapon.
5
A praesesek 1584 december 14-i leveléből; Documente-kiadványom II.
köt. 322. l.
252 749—751. irat 1583 nov. 8
Ipse vero Ill mum Dominum Andream venientem humanissime
accepit, publice cum eo coenam sumpsit, ieiunii soliti asperitatem
relaxavit, came et vino usus est, nec ullum grati hospitis et
hospitalitatis munus praetermisit. Praecipua civitatis Mediolanen¬
sis opera, ecclesias, monasteria, hospitalia cum Ill mo Domino
Andrea visitavit, ad plerosque etiam egenos et infirmos in pri¬
vatis aedibus decumbentes accessit; in aliquot adolescentum col¬
legiis et seminariis prandium a p p o s u i t . . . Quidquid autem tem¬
poris ab istius generis occupationibus reliquum esse poterat, id
laudatissimus ille Cardinalis in privatis colloquiis, omnibus
remotis arbitris consumebat, in quibus Ill mum Dominum in studium
ecclesiasticae vitae magis atque magis inflammabat, ut nil amori
divino, nil caritatis et pietatis operibus anteponendum p u t a r e t . . .
Tájéhoztatta a római Curia dolgairól is. Haec et alias eius generis
multa cum per tres dies paterno plane animo proponeret, aegre
tandem quarto demum die passus est a se discedere; etc.
750.
Báthory István király Campani J. Pál lengyelországi jezsuita
provinciálisnak.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. I. köt. 307—8. l.
Erdélybe indulása alkalmából utasításokat ad neki, hogy
miféle fontos dolgokra vigyázzon a kolozsvári jezsuita kollégium
újjászervezése, illetve fejlesztése közben.
751.
[Brzesc, 1583 november 10.]
Báthory István király szabadutazási rendelete az Erdélybe induló
jezsuita-atyák érdekében.
Commissio Stephani Bathori regis de honorifice excipiendis
Rectore Collegii Societatis Iesu Claudiopolitani et sociis eius in
Transilvaniam profecturis.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Eredetijének regesztája Beke: Címjegyzék 52. l.
Megjegyzés. Az erdélyi jezsuiták felfrissülése és számuk bővítése
végett István király 1583 végén a lengyel tartományfőnököt, Campani
János Pál atyát küldte be nehány olasz és lengyel társa kíséretében.
December 1-én értek Magyarország határára s a nehéz téli időben las¬
san haladván, három teljes hét telt bele, amíg Szilágysomlyóra jut
hattak, ahol karácsony ünnepét már az újnaptár szerint tartották meg,
hogy továbbmenve Kolozsváron elhelyezkedjenek s onnan az új rektor
bemutatkozása végett az újév elején a gyulafehérvári udvarba elláto
gathasson.1
1
Bővebben ír útjukról Capece Ferrante páter meg maga Campani rektor
is; Fontes Rerum Trans. II. köt. 29—41. l.
1583 nov. 11 752—753. irat 253
752.
Parma, 1583 november 11.
Farnese Ottavio herceg Báthory István királynak.
Köszöni Báthory András által vett levelét és hűségét ajánlva,
biztosítja, hogy Rómában is tehetsége szerint támogatja.
Muz. Czartoryski. Kraków. Ms. 90 p. 631. Egykorú más.
Sacra Maiestas. Quas ad me Maiestas V ra humanissime non
gravata est dare literas, et quae mihi coram verbis Ill mus item¬
que Excellentissimus princeps Andreas exposuit, ad eam, quae
in M tem V ram veneratione feror, et ad perpetuum studium, quo ad
omnia eius mandata praesto esse afficiebar, non parum accessio¬
nis fecerunt, pro quo Mti V rae ita ut par est, gratias ago, neque
alienum esse existimavi, quae Ill mo principi Andreae coram verbis
sollicitus fui, me scilicet non solum fortunis omnibus, sed etiam
vita ipsa promptum paratumque fore in omnibus, quae Mtem V ram
velle intellexero eadem, his etiam literis mandare illudque unum
adiungere, me praecipuo quasi vinculo obstringi, ut vires et
fortunas meas alacri animo pro eadem M te V ra libentissime per-
fundam. Nam cum totus a Sancta Sede Apostolica pendeam, qui
est, quod me a perpetua et constanti observantia regis abducere
possit, qui pietatis et christianae religionis plenus eiusdem sedis
munitissimum propugnaculum existimatur. Caeterum Ill m i et Exc m i
principi Andreae, Mtis V rae nepoti fortunas omnes rem propinquos
non hic Parmaviae solum, sed etiam Romae detuli eritque mihi
rerum omnium gratissimum, si his ita utetur, ut si res suae essent.
Interim humiliter Mtis V rae manibus osculum praebens. Deum
optimum maximum rogo, ut eandem M tem V ram diu incolumem
tueatur eiusdemque ditiones amplificando conservet. Parmaviae,
vigesima prima Calendas Decembris Millesimo quingentesimo
octuagesimo tertio.
Mtis V rae humillimus servus
Octavius Dux mpr
753.
Báthory István király Reszka Szaniszló dékánnak.
Rendeli, hogy a Szentatyához írt mellékelt levelét sietve adja
át s a benne tárgyalt ügyet sürgősen intéztesse el.
Bibl. Univ. Kraków. Codex 1136 p. 3. Eredeti, a király nyolcszögű címeres
gyűrűpecsétjével lezárva. Bolognetti levelezése II. köt. 659. l.
Stephanus Rex etc. Venerabilis devote nobis dilecte.
Quas Nepoti scriptas a nobis ad Summum Pontificem literas
misimus, eae ut primo quoque tempore Suae Sanctitati offerri, et
254 753—754. irat 1583 dec. 4
de quo scribimus negotium celeriter expediri possit, omni opera,
studio et diligentia cum Nepote nostro Devotio Tua elaboret. Quae
autem et qualis res sit, de qua ad S mum D. N rum scribimus, ex misso
a nobis Nepoti nostro, harum literarum exemplo Devotio Tua
intelliget. Bene valeat. Datum Brestiae, die XVIII Mensis
Novembris, Anno Domini M° D ° LXXXIII. 0 Regni vero nostri
octavo.
Stephanus Rex ppr
[Reszka rájegyzése:] Ser. Rex Brzeste: 18 Novembris 83. De
Collegio Brzestensi. Red: 20 Jan. 84. Ex posta Veneta.
754.
Gonzaga Vince bíboros Báthory István királynak.
Köszönettel vette Báthory András által küldött levelét. Az ifjú
herceget mindenki kedveli tanultságáért és jó magaviseletéért
s ami tőle telhetik mindent megtesz érdekében.
Muz. Czartoryski. Kraków. Ms. 90 p. 575. Egykorú más.
Serenissime Rex. Declaraverat sane iam pridem tam perspicuo
Regia Maiestas V ra singulare studium ergaS m u mDo.N r u mSanctam¬
que banc Sedem propensionem, atque pietatem, ut nulla amplius
testificatione opus esse videtur. Illius tamen, quod proxime cepit
consilium Ill mi et Rmi Domini Andreae Bathori ad urbem mittendi,
ita cunctis probatum gratumque fuit, ut nihil profecto hoc tem
pore gratius accidere possit. Cum praesertim in eo non minus
generis nobilitas, morum. comitas, sermonisque lenitas pari iuncta
gravitate, quam reliquae virtutes Principe vero digna eluceant,
ac propterea non modo idem Smus Do. Noster benigne paterneque
eum excepit indiesque cariorem habet, sed et caeteri huius im
primis etiam purpurati ordinis partes eum magnifice amant
magnique faciunt. In hac omnium gratulatione humanissimae mihi
Mtis V rae literae, quas ipse reddidit, eo iucundiores fuerunt, quo me
propter virium mearum imbecillitatem, nullaque in eam vel
merita, vel officia insignia hac Regiae magnitudinis ac benigni¬
tatis significatione indignum censebam. Ego vero non parum meo
desim officio, nisi vel hoc nomine plurimum me Mtis V rae debere
fatear idque in summi beneficii loco ponam. Quare maximas ipsi de
optima in me voluntate gratias ago eumque certiorem facio, me
quidem Ill mo Nepoti suo omne meum studium, omnem operam et
quicquid unquam ex me proficisci poterit, etiam pro veteris
1583 dec. 8 754—756. irat 255
familiae meae in istius Nobilissimi regni Reges observantia
amantissime detuli sic libentissime praestaturum, curaturumque,
ut si minus ceteris rebus, quam summa certe erga ipsum benevo¬
lentia perpetuoque erga Mtem V ram obsequio officio cumulate res¬
pondemus. Deus optimus maximus Mtem V ram diu incolumem ser
vet. Romae, quarta Decembris. Millesimo Quingentesimo Octua¬
gesimo Tertio.
Mtis V rae humillimus servus
Vincentius Cardinalis Gonzaga mpr
Megjegyzés. Báthory András prépost római fogadtatásáról mások
is elragadtatással írtak István királynak az 1583 december 8—17 közti
időben. E levelek közül az alábbiakét gyüjtöttem össze évek folyamán:
Montealto Felix, Caraffa András, Cesio, Sabello, Serbei János Antal,
Commendone János Ferenc, Boncompagni Fülöp, Gonzaga Scipio,
Albano Jeromos, Guastavillani Fülöp és Gambera bíborosok. De hely
szűke miatt ezeket se vehettem fel kiadványomba.
Rómába érkezésük és fogadtatásuk részleteiről Rescius is sietett
tájékoztatni István királyt, megjelentvén, hogy Báthory András a bíbo
rosok üdvözlése után: in Pontificis Gregorii XIII conclave ingressus,
pedes illius osculatus est, verbis Mtis V rae salutavit; habere se mandata
Mtis V rae dixit, quae exponere paratus esset, quandocunque Suae
Sanctitati videretur.1
1
Kiadva (a levél kelte mellőzésével) Bolognetti levelezése II. köt. 686. l.
755.
Praha, 1583 december 9.
Válasz. Kívánságát készséggel teljesítvén, megbízta Baldigara
mérnököt, hogy Váradra menjen és erődítésének hiányait meg
vizsgálva, kijavításuk iránt intézkedjen és két hónap mulva hozzá
visszatérjen.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Bolognetti levelezése II. köt. 619. l.
Praefato architecto nostro id negotii dabimus, ut Varadini
adsit, inspectisque eius propugnaculis et munitionibus, tapasz
talatairól Serenitati Vestrae jelentést tegyen ita, ut post duos
menses, quos istic commorari poterit, redeat, a szükséges erődítési
munkálatok elvégzését ottani építőmesterekre bízván.
756.
Kassa, 1583 december 10.
P . Possevino Antal Báthory István királynak.
Jelentés a császári biztosokkal a szatmári ügyben folytatott
tárgyalásairól. Berzeviczy Márton továbbra is itt marad, várva
a császár válaszát. Az ügynek különben három nehézsége van.
256 756. irat 1583 dec. 10
A békés nyugalmat zavarják a naponta tapasztalt társadalmi és
vallási elfajulások is, hisz minap zsoldosztás után a király részeg
magyar katonái egy disznót kereszteltek meg borral csapongó
mulatozásukban, Erdélyben meg a háromságtagadó ariánusok
okoznak közbotrányt, így nemrég Kolozsvárt, Blandrata orvos és
társai szemeláttára. Még szerencse, hogy Campani erdélyi provin
ciális tíz új jezsuitát vihetett be Kolozsvárra, akik az épülő sze
mináriumban fognak hasznosan működni; csak aztán Sombory
László tanácsúr is pontosan egyenlítse ki az intézet évdíját.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Bolognetti lev. II. köt. 706—710. l.
Quod Regiae M ti V rae nem írtunk és most sem írhatunk, in
causa fuit et adhuc est exspectatio Caesarei responsi, quod tamen
iis rationibus et litteris ursi, quas Magcus D. Berzevicius V rae
Regiae M ti mittet. Az ügy nyugodt elintézésének három okát rész
letesen előadom. Accedit autem, Serenissime Rex, ad haec incom¬
moda, gravissimum illud omnium, quod Ungariam indignissimam
video pacis et mutuae inter utriusque Maiestates amicitiae. Nam
eo ventum est, ut hisce diebus cum Caesaris milites stipendia sua
accepissent, Ungari, tibicine pedibus in dobo vini manente ac
paeana suum ad ebrietates et scommata insonante, porcum in
medio statuerint, eumque vino baptizarint in contemptum
christianae religionis; nimirum ista docuere Calviniani sacramenta
negantes aliquid habere virtutis. Hasonló bajok vannak Erdélyben
is. Ezért ajánlom, ut apostata ille quondam e nostris, de quo
V ra Maiestas benigne pollicita est 1 ex Transylvania eiiciatur. Nam
haereticas assequeretur. Dum cuinam haeresi adhaereret, delibe
rabat. Hoc nisi assequor, intelligit Regia Maiestas Vestra, quid
quos Provincialis noster2 eo adduxit, spero plus Transylvaniae.
Cum autem, et ipse sexcentos alios aureos illuc ab eius pro semi¬
nario miserim, ac D. Somborius 3 sex mensium solutionem pro ra¬
tione incepti seminarii debuisset, certe expediret, ut quemadmo¬
dum una incepimus, ita ille pro sua parte progrederetur. Nec
mihi id minimi momenti esset ad alia illa procuranda, quae V ra
Regia Maiestas mihi Cracovia discedens mandavit, quae certe non
obliviscor; etc.
1
Szász János esetéről Possevino először 1583 október 19-i levelében tett
jelentést a királynak e szavakkal: Accidit item Claudiopoli, ut quidam e Ger
mania Ioannes Saxo, qui aliquandiu se finxit unum e nostris, in haereticoram
castra confugerit. (Bolognetti levelezése II. köt. 616. l.)
2
P. Campani János Pál, egyben a kolozsvári collegium vezetője.
3
Sombory László, a hármastanács egyik tagja.
1583dec.15 757. irat 257
757.
Brutus János Mihály történetíró Báthory István királynak.
Nagy megtiszteltetésnek vette Reszka Szaniszló által küldött
levelét. Örömmel látta és üdvözölte unokaöccsét, Báthory An
drást. Háláját fejezi ki a király iránt azokkal együtt, akik tőle függ
nek. Unokaöccsét már csak ezért is mindenben kész támogatni.
Muz. Czartoryski. Kraków. Codex 91 p. 5. Másolat.
Sacra Regia Maiestas. Quod vix aut ne vix quidem ausus essem
sperare, ut Sacrae Regiae M ti V rae notus essem, id mirifico secre
tarii Rescii, optimi et eruditissimi viri erga me studio tua, Ser m e
Rex incredibili ac pene divina benignitate insperata mihi contigit,
atque ita contigit, ut et literis humanissime scriptis me honestan¬
dum aditumque mihi ad. Ill mi omnibusque et animi, et corporis
ornamentis florentissimi Principis Sacrae Regiae Mtis tuae ex
fratre nepotis familiaritatem patefacienda putarit. Vere tu magnus
es Rex, cuius animus longe maior est, amplitudine opum atque
regnorum tuorum, neque altitudo fortunae officit mentis tuae
hominibus, quominus humiles quoque ac tenues homines respicias,
respicias dico, imo amandos, fovendos et ornandos suspicias.
Equidem quando me iam pridem summae isti ac singulari virtuti
Sacrae Mtis tuae totum addixi ac dicavi, idque piublicis scriptis
sum testatus, neque aliud nunc suppetit, quo erga tuam insignem
humanitatem gratum me ostendam; primo perpetuo Deum obsecro,
ut Sacrae M ti Tuae, regnis tuis, quae imperio tuo maxime florent,
ecclesiae suae sanctae, quam ardenti studio defendis, nobis, qui
de te pendemus, diu incolumem tueatur omniaque tua consilia,
quae pietatis et sapientiae sunt plenissima omnesque actiones,
quas semper ad reipublicae utilitatem refers, secundet, denique
quaecunque a me, devotissimi clientis officia proficisci poterunt,
ea honoratissimo fratris tui filio superata erunt, ut nihil iam
suum esse intelligat, quam me, ac tamen cum omnia, quaecunque
potero, praestitero praeclare benignitati Sacrae Regiae Mtis tuae
satis opinor faciam, equidem et officio, et diesiderio, atque
egregi nepotis tui dignitati praecellentique virtuti, quae omnes
bonos trahit ad amorem et admirationem sui, ne minima quidem
ex parte satisfaciam. Praestantem istam et fortitudine, et fide
dexteram tuam ad pedes Sacrae Regiae M ti tuae abiectus osculor,
eique me humillime commendo. Romae. Decima octava Calendas
Ianuarii. Anno millesimo quingentesimo octuagesimo quarto.
Sacrae Regiae Maiestatis Vestrae
humillimus et devotus servus Flaminius Nobilius mpr
258 757—758. irat 1583 dec. 29
Megjegyzés, Brutus, Magyarország története befejezése után István
király engedélyével, sőt lehet, egyenes biztatására ment le rövid időre
Rómába, könyvtári tanulmányai végett. De (mint egykori vallási üldö
zött) óvatosságból élt ott fenti felvett álnevén. Ezt nyomatta római
kiadványai címlapjára is, bár csupán egyet ismerünk belőlük: a Báthory
István király oroszok elleni háborújáról szóló leírást, benne híres edic¬
tumával, amelyhez egyúttal Gyulai Pál előző évi hasonló tárgyú ismer
tetését csatolta.1
758.
Kassa, 1583 december 29.
Az újnaptár bevezetésének ügye Erdélyben. A királyhoz inté
zett hamis jelentések ellenében méltatlannak tartja a védekezést,
hiszen köztudomású, mennyi anyagi és személyi áldozatot hozott
az erdélyi rendházak érdekében. Kéri a királyt, hogy a hamis,
jezsuita-ellenes hírek szerzőjét, a rendből kivált tagot, fejedelmi
hatalmával Erdélyből utasítsa ki. Minthogy a mostani kolozsvári
szeminárium szűk, kéri, adassa át az ariánusok kezén lévő egykori
óvári domonkos kolostort a jezsuita atyáknak.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Opp. N. N. 529 p. 358—360. Conceptus.
Iam vero, quae de Calendario in Transylvania admittendo. V ra
Regia Maiestas mihi pollicita est serio se curaturam, summas et
immortales habeo gratias.
De apostata illo nostro, quae sibi scripta fuerant, iam potuit
cognoscere fuisse non vera. Et certe, Serme Rex, cogor hic aliquid
addere, quod alioquin tacuissem. Vidi ego in Transylvania scrip¬
sereque postea alii mihi saepe multa, quae cum V ra Regia M te
erant conferenda. Sed, ut potius laboribus ipsis, operariis de
Societate libris imprimendis ac insigni pecuniae summa mihi
putabam religionis negotium promovendum, ita mitiores saltem
futuros ipsis beneficiis eos sperabam fore, quos Regia Maiestas
V ra ei administrationi praefecit, verum hactenus frustratus sum
spe. In negotio apostatae, quantum ab iis dissimulatum sit, quoties
oppositum decretum illud (non Apostolicum) ut quisquam impune
quascunque etiam contra Christum blasphemias sequatur et pro¬
paget; quot technis et adeo illatis necibus deterriti non ita multos
ante menses sint catholici; quot denique cuniculi acti, ut tum per
apostatam, tum per alios collegium et seminarium everterentur,
plurima et verissima dicere, V rae Regiae Mti possem. Sed cum inter
consiliarios nemo sit, qui fidem catholicam tueatur, ipsique coniu¬
rarint adversus Ecclesiam Dei, quid iis faciam?
1
Brutus (Flaminius) e felette ritka római kiadványának egyetlen hazai
példánya Apponyi könyvtárában; ismertetve a Hungarica 496. sz. a.
1583 dec. 29 758. irat 259
Seminarium allata pecunia institui, operarios Roma procuravi
insigniores; quatuor fabri murarii statim sunt missi. Mille florenos
alios ab eius Beatitudine acceptis his mensibus, quibus hic
maneo, misi, domuncula, cum essem Claudiopoli, vix extorta
et paucis capiendis apta necessarium fuit, ut instauraretur;
cum omnes ad mortem alumni ex ruinoso et terreno
aedificio decubuissent, alii abivissent. Duodecim, quos consiliarii
promiserant, nunquam dati. Aliis patebant fores; misi in Russiam,
ut inde aliqui in Transylvaniam mitterentur, quorum loco Tran¬
sylvani (ne ab haereticis vexarentur) ablegarentur ad tempus ad
alia seminaria Pontificia, sicut et hinc alios ad eadem seminaria
mitti curo. 1 Iussi denique, ut quaecunque pecunia superesset (nam
totius usque ad minimum quadrantem reddi semper ratio, nec
obulus in collegium debebit unquam impendi) ex eadem vel
domus, vel hortus aliquis emeretur, interim non diffidens me alia
consecuturum (si serio adiuver,) quae perpetuae firmitati semi¬
narii et aliarum rerum sint futura. Et tamen ex literis V r a e Regiae
Mtis intelligo secus sibi rem fuisse scriptam? Cum hoc unum, de
quo ipsa humillime rogo, si scribi iusserit, ut omnino cooptentur
multo plures in idem seminarium idonei et secundum seminarii
leges, quas reliqui ipsis consiliariis, nihil mihi possit esse optatius.
Quid autem de apostata sit factum, intelliget Regia Maiestas
V ex iis literis, quas ad Patrem Laternam 2 mitto scriptas mihi
ra
& Claudiopolitano Rectore. Quare, si iusserit Regia Maiestas V ra

eum expelli ex Transylvania, fieret, quod unicuique concedendum
esset vel minimo Domino, cui sit ius erga subditos suos. Et illo
voto, promissis, pecunia in illum aliquot annos a Societate expensa,
prorsus iuris est nostri. Caeteri principes sartum nobis ius et tec-
tum servant. Sic apostatam alterum Archidux Carolus ex Stiria
et Carinthia et ex Austria ablegavit et in exilium misit; etc.
Datum Cassoviae, 29. Decembris 1583.
P. S. Serenissime Rex. Quando post paucos menses annus
absolvetur conductionis domus Seminarii, quae et in parvo loco
et malo sita est, nec unquam ibi, quod optat Regia Maiestas spe¬
rare possimus, oro dispiciat Regia Maiestas, num monasterium
illud Dominicanorum, in quo Ariani suam scholam instituerunt,
eidem seminario posset attribui. Quod si faex illa non putaretur
omnino eiicienda, domuncula seminarii satis pro illis capax tra-
1
Ezt a bekezdést idáig kiadtam (más példányról) a Fontes Rerum Trans.
I. k ö t . 308. l.
2
Laterna Márton kiváló jezsuita, Báthory István király gyóntatója.
260 758—761. irat 1584 jan. 1
deretur. Nihil vero Societati petitur, sed Transylvanis et Christo,
cui illa omnia dudum dicata fuere. Nec quisquam in eo obtendere
ius potest; maximaque ex parte id vacuum est, et ruinam minatur.
Cives ipsi quidem hoc nobis persuaserunt. Adest ibi Provincialis
noster et optimus alter Rector. Hoc praesidio Mtis Regiae fulta
religio, maius praesidium Transylvaniae demerebitur a Deo.3
759.
[Iaşi, 1583 december hó.]
Sánta Péter vajda Báthory István királynak.
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Documente II. köt 295—6. l.
Imperator Turcorum castra m o v e t . . . et hauriendae pacis
causa ad te, inclitum Regem, mittit Ahmet chaussium... et the¬
saurum Iancolae in regnum tuum imperatum efflagitet; etc. Erre
kívántam figyelmét előre felhívni.
760.
1583.
Báthory István király Balogh Jánosnak.
Idézve Irinyi: Az Irinyi család levéltára 60. sz.
Tárgya és tartalma teljesen ismeretlen.
761.
Róma, 1584 január l.
Deza P. bíboros Báthory István királynak.
Köszöni Báthory András által kapott levelét. Nagy örömmel
fogadta az ifjút, kinek (a Consistoriumban tartott) beszéde álta¬
lános örömöt okozott. Őt mindenki szereti és érdekében mindent
megtesz. István királyt levélíró igen nagyrabecsüli, kivált amióta
tudja, hogy ura: II. Fülöp spanyol királynak is barátja.
Muz. Czartoryski. Krakow. Codex 91 p. l. Egykorú más.
Ser me Rex ac Domine observandissime. Mtis tuae literas mihi
reddidit Ill mus dominus Andreas Bathori de Somlio, quarum
lectione simul ac diserta, et prudenti eius oratione valde sum
delectatus, et pro mea erga M tem V ram benevolentia et animi pro¬
pensione sapiens tuum consilium eius in hanc curiam mittendi
non potui non vehementer laudare, quam suae nationi, patriae¬
generi atque adeo Ecclesiae magno decori ornamento et praesidio
futurum aliquando auguramur. Hoc sane primo in hanc urbem
ingressu Suae Sti et universo Sancto Collegio nostro gratissimus
accidit omniumque oculos in se convertit, ut omnem sibi amorem
3
Ez az utóirat is megjelent a fentebb idézett hely 309. lapján, benne
a faex (salak) szó tévesen így írva: lex.
1584 jan. 6 761—762. irat 261
ti
conciliavit. Ego vero me sponte, et M tuae monita polliceor,
me illi gratia, opere, consilio et auctoritate, si qua in me sunt nun¬
quam defuturum. Tibi autem Sermus Rex, cui ob summam amici¬
tiam, quae tibi cum Philippo Hispaniarum rege catholico, domino
meo multos iam annos intercedit, tum ob eximiam tuam pietatem
ac eruditionem iam diu valde sum deditus, ita mea studia offi¬
ciaque omnia defero, ut persuasum tibi velim esse, me nemini
eorum, qui te observant et colunt, magnam esse concessurum, de
ea semper libentissime facturum, quae honori tibi atque orna
mente futuro intellexero. Quod ego, cum usus venerit, re magis
quam verbis praestabo. Deus optimus maximus te sospitem ser
vet, quam diutissime egregiosque tuos conatus fortunet ac pro¬
vehat. Kalendas Januarii. Millesimo quingentesimo octuagesimo
quarto, Romae.
Tuae Maiestatis servus
P. Cardinalis Deza mpr.
Megjegyzés. Báthory András római bemutatkozásával kapcsolatos
hasonló tartalmú, István királyhoz írt római levelet másoltam még
(az 1584 január 3—5. közti időből) Caraffa András és Claudius
bíborosoktól.
762.
Grodno, 1584 január 6.
Arról a bizonyos szászról, kinek kiűzetését kívánja, csak
annyit tudott meg, hogy a kolozsvári „eretnek“ iskolában Aris
toteles műveit magyarázza. Nem is apostatált s így kíméletesen
kell vele bánni. A monostort nem veheti el a szeminárium részére.
Egyébként a szemináriumba nem óhajt ruténeket felvétetni.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Opp. N. N. 330 p. 9. Copia R. D . Szittyay.
Illum Saxonem, de quo iterum ad nos Reverentia V ra scribit,
an Societatem tantum deseruerit aut etiam fidem, nihil dum certi
scimus, neque enim responsum ad literas nostras ex Transylvania
habemus, quod si a fide defecerit, nullatenus ipsum Claudiopoli
subsistere faciemus. Nihil etiam tale quid ex homine verace, bono
et catholico Christophoro Kereszturi, cum nos interea convenerat,
intelleximus. Nisi forte postea aliquid acciderit aliud.
Ex illis literis a Patre Jacobo Vangrovicensi ad Reverentiam
V ram scriptis, quarum in epistola ad nos sua Reverentia V ra men
tionem fecit, nihil aliud cognoscere potuimus, quam, quod in
schola haeretica Organum Aristotelis legat. Non vero perscrip¬
tum ibi apparet apostatasse eundem. Censeremus itaque lenius
262 762—763. irat 1584 jan. 7
cum ipso esse agendum, ne desperatio, quae iuxta vulgare pro¬
verbium facit monachum, ipsum prorsus efficiat haereticum.
De necibus et terriculamentis aliquorum catholicorum nihil
etiam inde audivimus. Si quid patraretur eiusmodi, cum non tales
ibi habentur consiliarii, qui coërceri non possint, facile ei rei re¬
medium adhiberi poterii
Quod attinet monasterium in usum seminarii conferendum,
res equidem pia, neque tamen hoc rerum statu tentanda propter
multa evitanda scandala malevolentium. Satius erit interim capa¬
ciorem conducere, aut etiam emere domum. Domus illa, miramur,
cur adeo fuerit incommoda, ut non saltem, morbos, sed et mortes
causata sit; ut ut res se habeat, scimus alios vociferari, non ex
incommoditate habitationis, sed ex tenuitate et inusitata victus
ratione extinctos esse. Non placet nobis, ut in illud seminarium
Rutheni introducantur. Res erit odiosa sane, ut ibi peregrini po¬
nantur pro indigenis, in quorum usum illud seminarium institu¬
tum sit, nisi id parce fiat et citra indigenorum incommoditatem;
etc.
763.
Báthory István király Thiliczki Péter titkárnak.
Miután unokaöccse, Báthory András miechówi prépost egy
házi pályára szánta magát és a király tudomása szerint Kromer
Márton vármiai püspök előrehaladt korú, megbízza a titkárt, ke
resse fel a nevezett püspök káptalanját és előadván kívánságát,
nyerje meg annak, hogy a kegyes lelkű ifjút a püspök koadjuto¬
rává fogadják,
Staatsarchiv. Königsberg. C. l. a. Martin Cromer.
Cum Illustris ac Reverendus dominus Andreas Báthory,
praepositus Miechoviensis, fratris nostri filius, pio et sancto pro¬
posito se divinis servitiis statuique et ordini ecclesiastico addixis¬
set, neque divina freti benignitate eius operam inutilem Eccle¬
siae dei futuram confidamus atque eam ob causam aditum illi ad
munus et officium aliquod ecclesiasticum comparatum iri cupe¬
remus, non alienum ab ipsius rationibus et instituto nobis est vi
sum, si ille a Reverendo in Christo Patre domino Martino Cromero
episcopo Varmiensi, qui iam provectiore esset aetate, 1 in coadiu¬
torem, ut vocant nuncii episcopalis cum spe futurae successionis
assumeretur; rendeljük tehát, hogy ezt az ügyet a nevezett
püspökkel és káptalannal megtárgyaljad; etc.
1
A tudós püspök akkor 72-ik életévében járt.
1584 jan. 21 764—765. irat 263
764.
Frascati, 1584 január 21.
R e s z k a Szaniszló k a n o n o k B á t h o r y I s t v á n k i r á l y n a k .
Válasz. Kirándulása Báthory András kíséretében.
Rescii Epistolarum liber unus, 4—11. l.
A d 20. diem I a n u a r i i , cum Ill mus D . Andreas, Sacrae M t i s V r a e
fratris filius in agro Tusculano rusticaretur, v e n e r u n t a d m e M t i s
V r a e literae 18. Novembris in Bresciae d a t a e , 1 q u i b u s m a n d a t , u t
consilia M. V r a e d e erigendo in civitate Brestensi Societatis I e s u
Collegio suscepta, a p u d S. D . N . promoveamus, quod etiam ea,
q u a p a r est fide et diligentia c u r a b i m u s ; 2 etc.
D a t u m in agro Tusculano XXI. I a n u a r i i 1584.
Megjegyzés. Ebben a kis könyvben Reszkának előbb, 1582 őszéről
is van két (szeptember 1-én és október 17-én) István királyhoz írt levele,
de magyar vonatkozásuk nincsen. A könyvnek a budapesti Egyetemi
Könyvtárban lévő példányát Pray ismertette a ritka könyvek között, 3
bár mellőzte annak megemlítését, hogy a kötet első, üres lapján egy
kori tulajdonosa ekként jegyezte be nevét: Possidet Adamus Galfi ades
Soluen(do) Curauit Cracouiae in Anno 1608. 1 die Februarii.
765.
B á t h o r y István k i r á l y a V á r m i a i k á p t a l a n n a k .
A lengyel királyoknak a káptalannal kötött régi egyezmé
nyével biztosított püspökválasztási joga alapján az előrehaladt
korú püspök: Kromer Márton beleegyezését adván ahhoz, hogy
unokaöccsét, Báthory András vármiai kanonokot utódlási joggal
coadiutorává fogadja, kijelenti, hogy e jogát ezentúl senki érde
kében nem gyakorolja s mindenben tiszteletben tartja a káptalan
kiváltságait.
Domkapitels Archiv zu Frauenburg. Schublade C no 7. Pergamenre írt
eredeti, a király sajátkezű aláírásával és állampecsétjével megerősítve.
S t e p h a n u s Dei gratia R e x Poloniae, Magnus D u x L i t h u a n i a e ,
Russiae, Prussiae, Masoviae, Samogitiae, Kioviae, Volhiniae,
Podlachiae, Livoniaeque etc. Necnon T r a n s i l v a n i a e P r i n c e p s . T e
s t a t u m facimus tenore praesentium, q u o r u m interest seu intererit
quomodolibet universis: Q u o d cum Venerabilibus Praelatis, Cano¬
nicis et C a p i t u l o Ecclesiae Varmiensis vigore certorum Compacta¬
t o r u m inter Ser mos praecessores nostros et Reges Poloniae p r o
tempore existentes, i p s u m q u e R e g n u m ex u n a et memoratos C a p i -
1
Tévesen 19-inek írva; szövegét ld. fentebb.
2
Reszka a gondjaira bízott ifjú Báthory András kíséretében már rég Ró
mában volt.
3
Pray: Index librorum rariorum I. köt. 269. l.
264 765—766. irat 1584 febr. 10
tulum ipsamque Ecclesiam ex altera partibus, de et super electione
Episcoporum, alias firmatorum occurrente Ecclesiae vacatione, ius
eligendi Episcopum certo inibi expresso modo competeret, prout
in literis Compactatorum huiusmodi, quarum tenorem hic pro
expresso baberi volumus, latius continetur: iidem vero Praelati,
Canonici et Capitulum nihilominus ad postulationem nostram et
intuitu nostri, non servata memoratorum Compactatorum forma,
in personam Illustris et R di Domini Andreae Bathorj Canonici
Varmiensis, nostri ex fratre nepotis (quem R dus in Christo pater
Dominus Martinus Cromerus Episcopus Varmiensis in provectiore
aetate constitutus, itidem postulantibus nobis, Coadiutorem sibi
ad regimen et admistrationem ipsius Ecclesiae illiusque bonorum
in spiritualibus et temporalibus una cum futura successione coop-
tavit) unanimis suffragiis suis consensissent, eumque in omnes
eventus vacationis memoratae Ecclesiae in futurum Episcopum
elegissent atque designassent: Nos, ne quod Praelatis, Canonicis
et Capitule, atque adeo ipsi Ecclesiae Varmiensi e x hoc ipsorum
tam prompto et alacri gratificandi nobis studio, eorumve iuribus
praeiudicium generetur, cavemus in posterum pro nobis et succes-
soribus nostris Regibus Poloniae, tenore praesentium: et promitti¬
mus verbo Regio eisdem, hoc exemptum in sequelam trahi, eisve
praeiudicare seu iuribus ipsorum in aliquo derogare minime posse,
nec debere; quin potius eadem ipsorum iura sarta, tecta et illaesa
in statu et robore suo conservamus conservataque esse volumus;
harum testimonio literarum, quibus manu nostra subscripsimus
et sigillum Regni nostri appendi mandavimus. Datum Grodnae,
die Decima Mensis Februarii Anno Domini Millesimo Quingen¬
tesimo Octuagesimo Quarto. Regni vero nostri anno octavo.
Stephanus Rex ppr
Pe. Thiliczki mpr
[Hátlapján:] Cautio Stephani Regis super coadiutoria
Batorei.
766.
Bátbory István király XIII. Gergely pápának
Hálásan köszöni atyai jóindulatát, amellyel unokaöccsét,
Andrást fogadta s amelyet iránta is mindig tanusított. Értesül
vén titkára, Reszka Szaniszló jelentéséből az előtte és unokaöccse
előtt tett kijelentéséről, hogy őt szívesen beveszi a bíborosok közé,
ebben Isten akaratának beteljesülését látja s azt avval hálálja
meg, hogy ezentúl az eddiginél is odaadóbb szolgája és támoga
tója lesz a katolikus egyháznak.
1584 febr. 10 766. irat 265
Arch. Vat. Roma. Principi vol. 35 no. 116. Pergamenre írt díszes eredeti,
a király öt hosszúsornyi sajátkezű utóiratával.
Sanctissime ac Beatissime in Christo Pater et Domine, Do
mine clementissime.
Post oscula pedum beatorum mei regnique et ditionum mea¬
rum diligentem eommendationem. Quae in fratris mei filium
Illustrem et Reverendum Andream cum honorifice, tum singularis
cum amoris erga me atque illum sui testificatione, ac paterno af¬
fectu a Sanctitate Vestra fiant, ita multa ad me praedicatione
literisque multorum adferuntur, ut quae iam ab initio de Sancti
tatis V rae paterno erga me animo pollicitus mihi fui, ea re ipsa
nunc experiri me sentiam. Itaque cum ante Sanctitati V rae ac
Sanctae Sedis Apostolicae tantum me debere libenter fatebar,
quantum vel a Rege christiano ac sedis eius observantissimo
praestari aut Sanctitas V ra exspectare posset, eo maior tamen
nunc ad id studium meum accessio facta est, quo quae illi a Sancti
tate V ra tributa sunt, et si a paterna eius, qua omnes christianos
principes complectitur, clementia proiecta sint, plures tamen in¬
signioresque peculiaris etiam cuiusdam erga me atque meos
amoris notas habent. Itaque Sanctitati V rae omnia grati animi
studia officiaque mea vicissim defero: ita autem defero, ut quae¬
cunque a me proficisci possint, summa cum animi contentione
ac pietate praestiturus sim.
Cum autem, inter alia, Secretarius meus Stanislaus Rescius
mihi significarii Sanctitatem V ram coram etiam fratris mei filio
ostendisse, in animo se habere in amplissimum Cardinalium
ordinem eum legere, quae hac de re existimatio mea esset Sancti
tatem V ram celandam non putavi: Et si autem semper per amplum
gradum hunc honoris existiment, tamen a Sanctitate V ra quo cum
illi conferret contenderem, hactenus non visum mihi fuit, quod
in publicis Ecclesiae muneribus voluntatem divinam exspectan¬
dam: ambitum longe ab iis abesse oportere censebam. Nunc cum
Sanctitatis V rae voce atque significatione fratris mei filio is
offeratur: agnosco hac in parte voluntatem divinam, ac non modo
promptissime eam mihi amplectendam, atque eius iudicium meam
sententiam accomodandam mihi puto, verum tantam etiam cum
id, quod facturam se ostendit Sanctitas V ra fecerit, ad Sanctitatis
V rae in me merita atque meam in illam ac Sanctam Sedem Apos¬
tolicam accessionem factam esse existimabo, ut cum ante semper
Sanctitatis V rae ac Sanctae Sedis Apostolicae observantissimus fue¬
rim: tum privato etiam quodam necessitudinis vinculo ei me obstric¬
tum iudicaturus omnesque opes ac studia mea eo studiosius ad eius
266 766—767. irat 1584 febr. 10
dignitatem tuendam collaturus sim; quo magis illam non modo
cum publica orbis Christiani utilitate, quam semper omnibus
rebus chariorem mihi habendam iudicavi verum privatim etiam
cum familiae meae rationibus coniunctum intelligam. Sanctitatis
Vestrae clementiae me regnumque meum etiam atque etiam com¬
mendo. Grodnae, die X Februarii. Anno Domini M° D° LXXXIII.
Eiusdem Sanctitatis Vestrae
Obsequentissimus filius
Iterum atque iterum gratias ago Sti Vestrae ac huic humani¬
tati illius, eique meo etiam studio, non modo erga universam rem
christianam, atque religionem catholicam, verum etiam familiam
ipsius, quamvis occasione oblata respondere conabor.
Stephanus Rex Poloniae
manu propria
767.
Báthory István király Contarello Máté bíborosnak.
Üdvözli bíborossá való kinevezése alkalmából és kegyessé
géről biztosítja.
Bibl. Univ. Kraków. Ms. 1136 no 35. Egykorú más.
Stephanus Rex etc. Reverendissimo in Christo Patri Domino
Mathaeo Contarello S. R. E. Cardinali, S. D. N. Datario, amico
nostro charissimo et honorando. Salutem et mutuam benevolen¬
tiam.
Rme in Christo Pater, amice noster charissime et honorande.
Et si nulla cum Paternitate V ra amicitia, ne notitia quidem alia
nobis intercesserit, nisi quam ex aliorum de virtute eius apud nos
praedicatione gratissima illa quidem nobis hausimus; vehementer
tamen et laetati primum sumus, postquam in amplissimum Car¬
dinalium ordinem lectam eam intelleximus, et tenere postea nos
non potuimus, quin eandem de dignitatis eius accessione volupta¬
tem nostram litteris quoque ei declararemus. Praeterquam enim,
quod tanta virtutis vis sit, ut ne cognita quidem, fama tamen
ac praedicatione sui facile omnium animos sibi adiungat, non
parum etiam nos communis reipublicae Christianae ac Sanctae
Sedis Apostolicae ratio movit; cuius cum tanquam in statione qua¬
dam Paternitatem V ram sapientissimi Pontificis iudicio V ram collo¬
catam videamus, facile erga eandem Sanctam Sedem Apostolicam
studium nostrum ad Paternitatem quoque V ram amandam, am¬
plectendamque nos impulit. Itaque dignitatem eam Paternitati
V rae animo gratulamur; quod cum facimus reipublicae Christianae,
1584 febr. 18 767—768. irat 267
virtutique ipsi gratulari nos sentimus. Utrique sane cum Pater
nitati Vestrae, tum maxime reipublicae optime eam vertere cupi¬
mus. Idque ita nos de Paternitate V ra sentire, si quam re benevo¬
lentia ac studio nostro uti voluerit per omnem occasionem declarare
non praetermittemus. Quod reliquum est Paternitatem V ram quam
optime vaiere optamus. Grodnae die x Mensis Februairii. Anno
Domini M° D° LXXXIIII. Regni nostri Octavo.
Stephanus Rex
Megjegyzés. Ez az alkalmi üdvözlő levél a „captatio benevolentiae“
elve alapján íródott, miután ekkoriban már szőnyegen volt Rómában
Báthory András bíborosi kinevezésének ügye, amit István király
hőn óhajtott és Reszka kanonok útján egyengetett, híveket szerezvén
neki, elsősorban a bíborosok közt.
768.
Báthory István király Reszka Szaniszló kanonoknak Rómába.
Utjukról írt leveleit vette. Hogy ő Szentsége Andrásnak
bíborosi méltóságot ajánlott fel, neki hálásan megköszönte. Ha
majd a pápa Bolognába indul, jó lesz csatlakozni kíséretéhez s
aztán Padova és Velence érintésével szeptember havában térjenek
vissza. Újabb pénz átutalásáról gondoskodott. Keressen valami
jó, gyakorlati építőmestert, akinek 600 tallér fizetést ígérhet.
Bibl. Univ. Kraków. Ms. 1136 no. 5. Eredeti, a király nyolcszögű gyűrű
pecsétjével megerősítve.
Venerabilis devote nobis dilecte. Frequentes a Devotione Tua
ex itinere habuimus litteras, quibus nos de viae successu, quoque
modo a quibus personis excipiebantur certiores reddidit. Iam vero
etiam ex Urbe aliquot Devotionis Tuae redditae sunt nobis
eptistolae, ex quibus de Urbis ingressu, de privata et publica apud
Summum Pontificem audientia, quoque modo et ab ipso Pontifice,
et a Sacro Cardinalium Collegio Nepos noster sit habitus abunde
cognovimus. Ea etiam praeterea inde intelleximus, quae voluntatis
nostrae declarationem requirunt. Hanc vero respondendo Devo
tionis Tuae litteris ad eum modum aperimus. Ea, quae Sua Sancti¬
tas cum Devotione Tua de Cardinalatu nepoti nostro conferendo
egit nobis a Devotione Tua esse nunciata, visum nobis est, ut
specialibus litteris nostris Suae Sanctitati significaremus eumque
Suae Sanctitatis in ornando Nepote nostro singularem animum
gratissimum nobis esse testaremur: Atque una de eiusdem digni
tatis collatione nostram sententiam aperiremus. Earum vero litte-
268 768. irat 1584 febr. 18
1
rarum exemplum Devotioni Tuae mittimus. Existimamusque
postea Suam Sanctitatem motu proprio absque ullo ambitu inter¬
pellationeque vestra, a quibus abstineant, suo commodiori
tempore eam rem perfecturam. Quantum attinet profectionem
Summi Pontificis Bononiam, - - - 2 ut Devotio Tua quid ipsa-
met ea de re sentiret nobis perscripsisset, Nostra quidem est
sententia, si id non ingratum fore Summo Pontifici intellexeritis,
sique in concursu Principum aut ipsorum Oratorum tumultu, in
illa profectione id eadem dignitate, qua hactenus ibidem usi estis,
vos praestare posse consideraveritis, ut Suam Sanctitatem Bono
niam comitemini, utque per unum mensem Bononiae remo¬
remini, deinde ut Bononia vos Venetias conferatis ibidemque,
ut non plures quam tres quatuorve dies agatis, quibus saltem ea,
quae in illa civitate tam uobili consideratione digna sunt per¬
lustretis et cognoscatis; Pataviumque inde vos recipiatis, in illaque
potius civitate, sí quid vobis immorandum erit, immoretis, atque
demum inde iter vestrum Cracoviam dirigatis, quo mense Sep¬
tembri anni vertentis proximo redire curetis. Fecimus autem in
omnem eventum, in remunerationes officialium Curiae Romanae,
si forte interim, dum Bononiae agetis, Nepoti nostro Cardinalatus
offeretur, Tria millia ducatorum in auro Ungaricalium vobis sup¬
peditari. Commisimus iam eius rei curam Generoso Hiacyntho
Mlodzieiowski Curiae Thesaurario, ut ille ageret cum Sebastiano
Montelupio, quo primo quoque tempore haec ipsa summa pecuniae
vobis sive Romae, sive Bononiae per versuram, aut per suos
correspondentes detur.
Respondemus et Illustrissimi Domini Duci Parmensi, atque
iis omnibus Cardinalibus, a quibus nobis Devotio Tua misit litte
ras. Istas litteras responsionis nostrae una in eo fasciculo mitti
mus, per Nepotem nostrum cuilibet illorum, ad quos scribimus
reddendas. Mittimus et gratulatorias denas, ut voluit, nuper
creatis novis Cardinalibus. Testamur praeterea litteris nostris
Vergilio Crescentio; gratum nobis esse id suum officium, quod
suscepit in gubernanda Nepotis nostri familia. Cum vero Bononia
iter Venetias instituent, hoc onere ipsum liberent, carere siquidem
ipsius opera iam tum commode potetrunt.
Scripseramus iam aliquoties et Nepoti nostro, et Devotioni
Tuae, ut curarent nobis architectum aliquem praestantem. Non
eius generis, qui in Scbola aut ex libris artem didicit theoricusque
1
Közölve előbb, két levéllel.
2
Hét cm. széles hézag, kiégett hely.
1584 febr. 18 768—769. irat 269
sit solum, talium enim ubique turbam facile invenias, sed practi¬
cum atque ab ipso continuo potius usu in ea professione exercita¬
tum et peritum. Conducatque illum Devotio Tua in servitium
nostrum annuo stipendio sexcentorum talerorum, si insignis fuerit.
Dataque ipsi aliqua pecunia pro viatico, ipsum omnino, primo
- - - 3 commoditatem recipiente eum secum in reditu ad nos
suo exspectet. Idque omnino Devotionem Tuam summo studio
et diligentia efficere volumus. Eandemque bene vaiere optamus.
Datum Grodnae, die XVIII Februarii. Anno M. D. LXXX Quarto.
Regni nostri octavo.
Stephanus Rex ppr
[Hátlapján Reszka kezével:] Rex Pol: Grodnae 18 Februarii
de cardinalatu, reditu, pecunia. Redd. 19 April per postam. Res¬
ponsum: 21.
769.
Grodno, 1584 [február 18.]
Miután unokaöccsét, Andrást Kromer Márton vármiai püspök
coadiutorává fogadta, kéri hozzájárulását s ha kell, a hiányzó
életkor alóli felmentését. Egyben engedje meg, hogy miechówi
prépostságát is megtarthassa.
Arch. Vat. Roma. Principi vol. 35 no. 117. Pergamenen kiállított díszes
eredeti; a keltezés hónapja és napjának beírása elmulasztva. Másik példánya
ugyanott, a 41, köt. 117. l.
mine Clementissime.
Post oscula pedum beatorum, mei regnique et dominiorum
meorum commendationem. Existimavi ad meam curam, Beatissime
Pater, hoc etiam pertinere, ut de Illustri et Reverendo Andrea
fratris mei filio, posteaquam genus hoc vitae sacerdotalis potissi
mum delegit, eam cogitationem susciperem, quemadmodum is,
eiusdem vitae suae gradum, pro eo atque par esset tueretur. Cuius
quidem rei, haec est in praesentia ratio oblata, quod Rev dus in
Christo pater, Martinus Cromerus Episcopus Varmiensis summa
voluntate, de sententia sui Capituli, eum sibi coadiutorem
Episcopatus Varmiensis ascivit. In quo, postulationis ille quidem
meae, sed privilegiorum etiam regni praerogativae eius Episco¬
patus propriae, obsequutus est; qua sancitur, ut propinquorum
Poloniae regum in deferrendo Episcopatu Varmiensi ratio ducatur.
Quam ob rem a Sanctitate Vestra peto, ut hoc Rev di Episcopi
3
Az előző lapi 7 cm-nyi kiégett lyuknak megfelelő hézag.
270 769—770. irat 1584 febr. 18
Varmiensis consentaneum patriis privilegium factum confirmet et
probet: ac, si aliquid ad similem coadiutoris rationem, ab aetate
fratris mei filii desideretur: ad illa, pro ea potestate, quam habet
amplissimam statuendi expleat. Quod ego, ita a Sanctitate Vestra
peto, ut simul orem, quo una cum Episcopatu Varmiensi, integram
et salvam Praeposituram Miechoviensem illi tenendam Sanctitas
Vestra relinquat. Dabit hoc Sanctitas Vestra illi suo amori, quem
ego erga me et meos perspexi esse singularem. Cuius clementiae
me, regnumque meum commendo. Deus Optimus Maximus
Sanctitatem Vestram Ecclesiae suae incolumem diutissime tueatur.
Datum Grodnae, die . . . m e n s i s . . . anno Domini M° D° LXXXIIII. 0
Eiusdem S tis Vestrae
obsequentiss (imus) filius
Manu ppa
770.
Báthory István király Boncampagni Fülöp bíborosnak.
Hivatkozással az ő Szentségéhez írt csatolt levelében előadót¬
takra, kéri támogassa unokaöccse ügyét, hogy a coadiutorság
mellett miechówi prépostságát is megtarthassa.
Arch. Vat. Roma. Borghese vol. I. 696/9 p. l.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae, Magnus Lituaniae,
Russiae, Prussiae, Masoviae, Samogitiae Livoniaeque etc. Prin¬
ceps Transilvaniae etc. Reverendissimo in Christo Patri Domino
Philippo Boncompagnio S. R. E. Presbytero Cardinali, Maiorique
Poenitentiario. Amico nostro charissimo et honorando. Salutem
et mutuam benevolentiam.
Singularis benevolentia Paternitatis Vestrae erga nos facit, ut
illi causam Ill mi et Rev di Andreae fratris nostri filii commendemus,
de quo ipso scripsimus ad Suam Sanctitatem, sed ad id, quod
volumus obtinendum authoritate et gratia Paternitatis V rae iudica¬
vimus nobis esse opus. Petitionis autem nostrae ea est ad Sanctita
tem Suam ratio, ut ipsa factum Rev di Martini Cromeri Episcopi
Varmiensis confirmet, qui Ill mum et Rev dum Andream fratris nostri
filium consensu et studio illius Ecclesiae Capituli Coadiutorem
şui episcopatus delegit. Cupimus autem, ut Praeposituram Miecho
viensem una cum Episcopatu Varmiensi beneficio Sanctitatis
Suae retineat. In hoc a Sanctitate Sua mature et facile impetrando,
ut nos Paternitas V ra sua et gratia, et opera adiuvet ab ea postula¬
mus, quod cum obtinebimus studii Paternitatis V rae erimus gratis-
1584 febr. 20 770—772. irat 271
simi, quam optamus interim ex animi sui sententia vaiere. Datum
Grodnae, die XVIII a mensis Februarii. Anno Domini MDLXXX
quarto. Regni vero nostri octavo.
Stephanus Rex ppr
Megjegyzés. Ennek a levélnek az ad különös jelentőséget, hogy
címzettje a pápa testvéröccse volt s így befolyása igen fontos a király
szemében is, aki egyébként mindkettőt ismerte még páduai tanuló
korából. A király Guastavillano Fülöp bíborosnak egyidejűleg hasonló
-ügyben írt két levele közlését helyszűkéből mellőznünk kellett.
771.
Báthory István király a Vármiai káptalannak.
Köszönettel értesülvén Thilicki titkártól Báthory András
koadjutorrá való elfogadása iránti hajlandóságukról, teljesíti
írásos kikötéseiket, amelyeken alig változtatott valamit.
Staatsarchiv. Königsberg. C. l. a Martin Cromer.
Ami a feltételeket illeti: promittimus et spondemus his nostris
literis pro nepote nostro, non defuturum illum hac in parte officio
suo daturumque per procuratorem suum circa receptionem ad
Ecclesiam, sine munus coadiutoriae vel prius etiam commode fieri
poterit iuramentum, quo contentae erint Dominationes Vestrae
hoc est iuxta eam formam, quam D. V rae exhibuerunt.
A káptalan másik kívánságát is teljesítve mittimus illis per
cubicularium nostrum diploma cautionis eiusce ita conscriptum,
ut quae in nostra essent potestate, libenter praestiteremus és csak
keveset változtattunk a káptalantól kapott szöveg végén, de úgy,
hogy értelme megmaradt s reméljük, hogy vele a kanonokok is:
haud dubie satisfacturi sint; etc.
772.
Báthory István király Mlodzieiowski Jácint kincstartónak.
A miechówi prépostságnak Báthory András prépost ügyével
kapcsolatban előterjesztett véleményéhez nem járulhat hozzá és
utasítja, forduljon vele Zamoyski kancellárhoz.
Arch. Comm. Fin. Warszawa. Assignatiae vol. 3 no. 209.
Stephanus Rex etc. Generose fi delis nobis dilecte. Significavit
nobis fidelitas tua intercedere nepoti nostro actiones quasdam ex
parte Praepositurae Miechoviensis, quarum causa concedi vult
a nobis literas inhibitionis seu exemptionis a judiciis, eo, quod
Reipublicae causa ille absit. Non videtur nobis certis de causis, ut
272 772—773. irat 1584 márc. 3
exemptionis ille literis utatur et earum se beneficio in judiciis
defendat. Sed, siquid negotii gravioris de rebus Praepositurae
illius intercedit, volumus, ut quamprimum ea de re fidelitas tua
Illustrem et Mag cum regni Cancellarium certiorem faciat, et exacte¬
quid causae sit, quo eum, et in quibus terminis sit constituia
edoceat, ab illo vero providebitur et curabitur, ut recte et sine
detrimento Praepositurae ac nostri nepotis negotia illa curantur.
Quod et in posterum semper fidelitas tua faciet, et quidem tem¬
pestive, ne per negligentiam aliquibus difficultatibus et bona
Praepositurae et persona nepotis nostri intricetur. Bene valeat
fidelitas tua. Datum Grodnae, die XX. Februarii. Anno Domini
MDLXXXIIII. Regni vero nostri anno octavo.
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Generoso Jacincto Mlodzieiowski, curiae regni
nostri thesaurario, praefecto Krzeczoviensi, fideli nobis dilecto.
773.
Báthory István király Reszka Szaniszlónak, Rómába.
Szerezzen a szentszéknél felmentési a szigorú szerzetesi élet¬
mód alól Báthory András részére, ha miechówi préposti állásában
megerősítést nyer.
Bibl. Univ. Kraków. Ms. 1136 no. 7. Eredeti.
Stephanus Rex etc. Venerabilis devote nobis dilecte. Cum
nepos noster ad Praeposituram Miechoviensem assumeretur, cau¬
tum id est a nobis, ut illo regulari monasticae vitae instituto
astringi non debeat, utque intra unius anni decursum absolutio
nem eam in rem SS. D. Nostri benignitate obtineret, nobis ipsis
curae fore Conventui promiseramus. Det igitur diligentem P. P.
operam, ut istius modi absolutionem a SS. D. Nostro quamprimum
expediat eamque hic, quandoquidem unius anni spatium iam
efluit, primo quo poterit tempore transmittat unaque Mandatum
procuratorium certis aliquibus viris, qui hic nepotis nostri nomine
Coadiutoriam Episcopatus Varmiensis acceptent, et si quae re¬
quirentur licita et honesta iuramenta illius vice praestent. Bene
D(evotio) T(ua) valeat. Datum V i l a e , die III. mensis Martii.
Anno Domini M° D° LXXXIIII. Regni nostri Octavo.
Stephanus Rex ppr
[Hátlapján Reszka rájegyzése:] Rex. Vilnae 3 Marty 84 D e
Dispens(atione) super articulis. Red: 3. May per postam.
1584 márc. 7 774—776. irat 273
774.
Heilsberg, 1584 március 7.
Kromer Márton vármiai püspök Báthory István királynak.
Ehrenberg: Italienische Beiträge 60—61. l.
Panaszkodik a vármiai káptalan jogellenes eljárása miatt,
hogy hozzájárulását Báthory András prépost coadiutorrá való
királyi kinevezéséhez közvetlenül a királynak s nem neki, mint
püspöknek jelentette.
775.
Báthory István király Dulski János kincstartónak.
Miután Fratricz Jakab magyar ágyúmester fizetését áttette
a Krakkói sókamarába, intézkedjék megfelelően.
Inst. Ossolinski Lwów. Ms. 52/b p. no. 183. Hiv. más.
Stephanus Rex etc. Magnifico Joanni Dulski castellano Cul¬
mensi, thesaurario regni nostri, Branscensi, Rogoznensi, Surazensi
Swiciensique capitaneo sincere nobis dilecto, et in absentia gene¬
roso Hyacinto Mlodzieiowski thesaurario curiae regni Krzeczo¬
viensique capitaneo, fideli nobis dilecto. Gratiam nostram Regiam.
Magnifice et generose sincere et fidele dilecte. Assignatum
a nobis habuis Jacobus de Fratricz Ungarus, tormentariorum
magister noster, stipendium ex reditibus magnae procuratoriae
nostrae Cracoviensis annuatim percipiendum, quod quamvis
hactenus eidem a magno pirocuratore nostro dabatur, tamen ratio¬
nibus certis pertracti, placuit nobis hoc idem stipendium ad per
cipiendum in telonei Camerae Cracoviensis transferre. Quare
posteaque idem tormentorum magister ex proventibus magnae
procuratoriae repetere desierit, volumus hocce stipendium per
nos tum statum ex Camera telonei Cracoviensis quibusvis quartuali¬
bus sinceritati et fidelitati Vestrae, ut persolvant vel potius suis
absque mora ad persolvendum demandent. Quod nos grato animo
excipiemus et rationibus s(inceritatis) et f(idelitatis) Vestrae li¬
benter adnexuri sumus. Datae Vilnae, die IX Martii Anno Domini
MDLXXXIIII etc.
Megjegyzés. Ennek a Fratricz Jakabnak még István király utóda,
III. Zsigmond is 40 lengyel forint évjáradékot rendelt 1588 november
7-én Lublinban kelt levelével. (Ld. ugyane kézirati kötet 74 lapján.)
776.
Jaroslaw, 1584 április 3.
P. Campani János Pál provinciális Báthory István királynak.
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. II. köt. 72—74. l.
274 776—778. irat 1584 máj. 29
Erdélyi útjából megtérve, javasolja, hogy a gyulafehérvári
kollégium kibővítendő iskolának megfelelően, fenntartására pedig
évjáradék kell, mint a kolozsvári szemináriumnak van. Erdélyből
nyolc ifjút hozott fel magával, akiket a vilnai meg braunsbergi
kollégiumokban helyezett el.
777.
Wilno, 1584 április 13.
Báthory István király Commendone János Ferenc bíborosnak.
Köszöni az unokaöccsének, Báthory Andrásnak adott ta
nácsot, amiről az ő leveléből is örömmel értesült.
Arch. Vat. Roma. Principi vol. 26 p. 45. Eredeti.
Stephanus Rex etc. Reverendissimo in Christo Patri domino
Johanni Francisco Commendono S. R. E. Cardinali etc. Amico
nostro charissimo et honorando. Salutem et mutuam bene¬
volentiam.
Reverendissime in Christo Pater, amice noster charissime et
honorande. Gratulati nobis sumus de iudicio Paternitatis V rae cum
et consilium nostrum Illustris et Reverendi Andreae fratris nostri
filii ecclesiae de manu quodammodo tradendi, et eum ipsum
fratris nostri filium tantopere a Paternitate V ra probari ex litteris
eius intelleximus. Cum vero et benevolentiam studioque sua
cumulate eidem deferat, ad pristina eius in nos officia non
exiguam accessionem factam iudicavimus: idque ita nos sentire
omni benevolentiae studio per omnem occasionem vicissim P tis
V rae declarare non praetermittemus. P t e m V ram quam optime vaiere
cupimus eique omnia fausta ac felicia precamur. Vilnae, die XIII
Mensis Aprilis Anno Domini MDLXXXIIII. Regni nostri Octavo.
Stephanus Rex ppr
778.
Grodno, 1584 május 29.
Báthory István király Bánffy László tanuló részére.
Mivel tanulmányait Pozenben végzi s innen most nem távoz¬
hatik, törvényes ügyei tárgyalására haladékot ad neki tanulmányai.
befejezéséig.
Erd. Nemz. Múz. Kolozsvár. Mike Sándor gyüjt. Egykorú más. vízfoltos.
Memoriae commendamus per praesentes, quod [cu]m Egregio
adolescente Ladislao Banffj ob continuanda Poznaniae studia
humaniora his temporibus ex hoc regno nostro Poloniae discedere
minime liceat, sem folyó vagy ezentúli törvényes ügyeit innen
kellően nem intézheti, haladékot adunk neki infra illud temporis
spatium, quod in studiis literarum addiscendis hic in Polonia
1584 máj. 29 788—780. irat 275
versatus et o c c u p a t u s fuerit; etc. D a t u m in arce nostra Regia
G r o d n e n s i vigesima n o n a die mensis Maii. A n n o Domini Millesimo
Quingentesimo octoagesimo quinto. Regni vero nostri Nono.
779.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Siavus p a s a nagyvezérnek.
Válasz. Megnyugtatja, hogy vigyázni fog továbbra is, hogy az
országával szomszédos török területre ellenséges hadak be ne tör
jenek.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente III/l. p. 89—90.
Megértette amit Mustafa chiaus által üzent, de csodálkozik ki
jelentésén: p r o v i d e a m u s scilicet in posterum, n e ditionibus Ser m i
et potentissimi Imperatoris sui hostiliter incursio fiat, alioquin
n u l l u m locum postea excusationi fore, q u o d q u e foedus sanctis¬
simum r u m p e t u r , p a x q u e et amicitia inter Serenitatem s u a m et
nos violabitur; holott ő miként a multban, most is mindent elkövet
a kozákok becsapásai megfékezésére s az elfogottak meg
büntetésére.
780.
Értesíti, hogy unokaöccsét, Báthory Andrást bíborossá nevezte
ki kiváló érdemeiért.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Theiner: Annales Eccl. III. köt. 581—2. l.
Charissime in Christo fili noster salutem etc. Non s u m u s passi
dilectum filium A n d r e a m Bathorium, akit innen most visszahívni
határoztál, sine eo honore, amiben részesítettük, midőn őt fecimus
Sanctae R o m a n a e Ecclesiae C a r d i n a l e m . O m n i a Nobis pollicetur
eius p r u d e n t i a , pietas, zelus, q u o etiam certius h a b e m u s in
p r o x i m i s Comitiis eius o p e r a m a t q u e a u c t o r i t a t e m . . . q u o d etiam
M t e m T u a m m a x i m e velle certissimum h a b e r e . Erényeit ismerve
készséggel neveztük ki bíborossá és reméljük, u t illum brevi a d
Nos r e m i t t a s ; etc.
Megjegyzés. Báthory Andrást a pápa az 1584 július 4-én tartott
konzisztoriumi ülésen nevezte ki bíborossá. Ezt a vele összekötött ősi,
szokásos szertartások kíséretében bőven ismertettem Báthory-életrajzom¬
ban. 1 A bíborosi ügy kitűnően volt előkészítve s ez nagy dicséretére
válik Reszka kanonoknak, az ifjú András prelátus mentorának. Ügy
szólván meglepetésszerűleg hatott a kinevezés, még egyházi körökben
is. Igy Sporeno Ferenc franciskánus barát szerint az „omnibus Car-
1
Kötetem 253—5. lapján.
18*
276 780—782. irat 1584 jún. 26
2
dinalibus ignorantibus“ történt. Ám ez a nyilatkozata tájékozatlansá
gát mutatja, hiszen a magyar jelölt Rómába érkezte első hetétől kezdve
szorgalmasan látogatta a bíborosokat s azok bizonyára tisztában lehet
tek a királyi küldött óhajtásával. Különben is a kinevezés hátterében az
István király által tervezett török-ellenes liga megalapítása körüli fá
radozása nyert egyúttal jutalmazást.
781.
Muret Márkus Antal író Báthory István királynak.
Válasz, abból az alkalomból, hogy Báthory András, az új
bíboros hazaindul hozzá.
Mureti Orationes, epistolae et poemata, p. 734—5.
Ad litteras, quas pridem Maiestas tua ad me scribere dignata
est, nem siettem felelni, mivel úgy volt, hogy annak átadója, Ill mus
et Rev mus D. Andreas Bathorius rövidesen hazaindul. Igy hát
halasztám válaszom megírását, tudván, hogy Felségednek sokkal
több a dolga, quam ut de meis tenuis et obscuri hominis litteris
cogitaret. Most azonban, hogy kiváló unokaöccse summo bonorum
omnium gaudio Cardinalitia dignitate decoratus reditum istuc
pararet, sietek írni, hálásan köszönve kitüntető levelét; deinde, ut
ei gratuler, quod e sinu ac complexu suo tanta ac tam comme¬
morabili virtute praeditum adolescentem huc miserit, aki Ut oly
udvariasan viselkedett mindenkivel szemben, ut dici vix possit,
universa haec civitas magis illius honore laetata sit, an abitu
doleat. Egyébként mi itt Felségedről annyi szépet hallunk, quibus
eo res perducta est, ut unicum esse te hodie vivum ac spirans per
fecti Regis exemplum, ne illi quidem iam negare audeant, qui de
principio regnare te non satis aequo fortassis animo ferebant; e t c .
Romae, VII. Kalend. Augusti M. D. LXXX. IV.
782.
Sirleto Vilmos bíboros Báthory István királynak.
Üdvözli abból az alkalomból, hogy a pápa Báthory Andrást
bíborossá nevezte ki s az előírt formaságok közt ma avatta fel
a „szájfelnyitás“ szertartásának ünnepségén.
Bibl. Vat. Roma. Vat. lat. 6180 p. 127. Fogalmazvány.
Serenissime Rex. Divina Providentia, quae in sui dispositione
non fallitur, factum est, ut Smus D. Noster Gregorius XIII. Pontifex
Maximus in Collegium Cardinalium Ill mum Dominum Andream
Serenitatis tuae nepotem cooptavit, quae res summo Revaren-
2
Említve Pastor pápai története IX. kötete 168. lapja 9. jegyzetében.
1584 júl. 31 782—783. irai 277
dissimorum fratrum consensu adeo comprobata est, ut Pontificem
maximum omnes laudarint eique gratias egerint, e quorum numero
cum ego quoque fuerim, laetitiam quam praesens concepi, ut
officii mei ratio postulat per literas Mti V rae significandam existi¬
mavi: laetandum certe nobis est, Serme Rex, cum privatae, tum
publicae utilitatis causa, talis enim est Rev mi et Ill mi Andreae
Cardinalis virtus exmia, ut non Poloniae tantum regno, verum
etiam Ckristianae reipublicae non exiguum adiumentum afferre
possit, his praesertim temporibus, quibus Ecclesia ipsa fluctuat,
illa quidem, sed exurgente Domino, cessabunt venti et fiet tran¬
quillitas magna, illo scilicet imperante, qui tempestates omnes
serenat, kis non dormientibus, excitantibus. Talem fore sperandum
est Cardinalem religione, pietatem clarisque animi dotibus, et te
tanto patruo dignum nepotem, cuius os Sanctissimus D. Noster
more maiorum hodie mane insigni sancti sacerdotis et martyris
Apollinaris die aperuit. Quare speramus (quae Dei clementissimi
benigni tas est) ut illud ipsum os in medio Ecclesiae impleat Domi
nus spiritu sapientiae et intellectus, ad eius ipsius Sanctae Eccle
siae honorem et gloriam, et Christiani populi utilitatem, Maie¬
statisque tuae perenne gaudium. Serme Rex, et te Christus Dominus
diu incolumem felicemque conservet. Romae, die 29. Juhi 1584.
783.
Báthory István király Prépostváriné Csáky Annának.
Válasz. Megértvén a zilahiak miatti panaszát, ítélőmestert
rendelt a velük való határ megállapítása végett.
Gr. Csáky levéltár. Budapest. Kassai fasc. 371 no. 4.
Stephanus Rex Poloniae etc. Generosa domina Nobis grata,
salutem et gratiam nostram Regiam. Megh ertetteok az kegielmed
panazolkodasitth, az Zilahiak feleol, Azirth meg irattuk az tha¬
nacznak, hogy egy feo zemilt walazzanak, ki igaz itileteo, io lelki
ismeretheo es Istenfileo ember ligien, ki Az hatar dolgath el igazi¬
cza. Azonkippen ha mi hatalmaskodas, kar es bozzu titel esett
wolnais, azt is ugian azon feo zemily igaz theorueny awagi bekeseg1
zerinth lassa itillie megh; es igaz theorvueny beol chendeziche es
zalicza telliessiggel le, hogy az miath zuenetlen walo panaz ne
irien benneonkett. 2 Tharcza meg Isten kegielmedet. Datum in arce
1
Ezt a két szót a király a levél átolvasásakor sajátkezűleg szúrta be utaló
jellel a levélpapír baloldali szélén.
2
Ezt az egyidejűleg (1584 július 29-én) kiadott rendeletét munkánk II.
részében közöljük.
278 783—784. irat 1584 aug. vége
nostra Regia Grodnensi, ultima die mensis July, anno domini
millesimo, quingentesimo, octogesimo quarto, Regni vero nostri
Nono.
Stephanus Rex ppr
784.
[Lublin, 1584 augusztus vége.]
Báthory István király véleménye a török elleni hadjáratáról.
E nagy hadivállalkozás megvalósításához egy 50,000 lovasból
meg 40,000 gyalogosból álló, tüzérséggel jól felszerelt seregre volna
szükség. Evvel előbb Moldva-Havasalföldét és Bulgária néhány
várát kellene meghódítani, hogy ez által az utánpótlás is fedezve
legyen s aztán egyenesen Drinápoly és Konstantinápoly felé ha
ladni, hogy a törököt birodalma szívében lehessen megtámadni.
Majd ütközetre kényszerítve a pogányt, el lehetne zárni teljesen
élelmezési lehetőségétől s egyidejűleg a muszkák, georgiai népek
és perzsák is hadat indíthatnának ellene.
Bibl. Vat. Roma. Urb. 1149 p. 34. Valószínűleg Possevino lejegyzése.
Parere del Re Stefano di Polonia per far guerra contro il
Turco.
Poi sapia che Polacchi in questo negotio hanno per scopo de lor
consegli una scriitura del Re Stefano sopra l'abbattere le fortezze
Turchesche, le quali oltre 20/m soldati da lassare a difesa del
Regno et impedimento de Tartari, che si sariano sodisfatti con poca
spesa, restando in casa propria, ricercava 50/m cavalli e 40/m fanti
pagati all'usanza di Polonia, con minor paga che d'Italia. E di piu
con buon numero d'artigliarie et monitioni, et gran quantita d'armi
da portare a popoli della Grecia, che a tanto apparato si sariano
senza dubbio sollevati, e con queste forze dopo haver recuperata
la Moldavia et Valachia, et lasciatoci fermo presidio, accio le vetto
vaglie di esse provintie servissero per il suo campo, et non per il
Turchesco hasciate a dietro l'Ungaria, e ridotto solo in suo patere
qualche fortezza reale della Bulgaria per servare la strada a pre¬
sidii d'Ungaria, d'impedire vettovaglie, o di molestarlo alla coda,
andar dritto verso Andrinopoli et Constantinopoli et ferirlo nel
cuore, et privatolo della speranza d'aiuti d'Ungaria, et altre pro
vintie a dietro, e del passaggio de Tartari, e della comodita delle
vettovaglie d'Europa per via di terra, et per via di mare con
qualche buon nervo d'armata constringerlo venir a giornata, scemo
in gran parte delle sue forze, o vero col star su la campagna et
impedirgli le vettovaglie, neeessitarlo a patir fame, a sminuire
l'essercito, a retirarsi, o altro svantaggioso partito di guerra, del
1584 okt. 26 784—785. irat 279
qual'ordine quel p r u d e n t e Re stimava riportare certissima vittoria,
tanto p i u certa, q u a n t o che anco nel medesimo tempo potrebbono
il Mosco, i Giorgiani, Persiani et altri suoi inimici moverli guerra.
Megjegyzés. Báthorynak nem ez volt első nyilatkozata a török
elleni általános hadjárat megindításának lehetőségéről. Igen érdekes
és jellemző az a Possevinoval erről a tárgyról történt korábbi előadása
is, melyről a kiváló jezsuita 1581 július 5-i jelentésében számolt be.
Ebben a király abból indult ki, hogy a nagy vállalat megindításához
a kozákokat és tatárokat is meg lehetne nyerni, akik a törökökkel
szomszédosak, sok helyütt szövetségesek is, de elégedetlenek, bár oly
erősek, hogy egy ízben még Moszkvát is megtámadták és felégették. 1
Ám ez ép oly kevés eredménnyel kecsegtető terv volt, mint a király
e mostani újabb elgondolása, melynek megvalósítása — egyéb nehéz
ségektől eltekintve — korai váratlan halála miatt sem sikerülhetett.
Ez neki annyival inkább fájt, hogy tervét unokaöccse útján, annak
második római követsége alkalmából a pápával is közölte s az ő anyagi
támogatásában igen bízott. Hogy a Szentszék miért volt ellene, azt
Possevino Antal jelentéséből tudjuk 2 s tőle valónak tartjuk ezt a jelen
jelentést is a királlyal folytatott megbeszéléséről, amely névtelenül
maradt reánk.
785.
Grodno, 1584 október 26.
Báthory I s t v á n k i r á l y Mlodzieiowski Jácint k i n c s t a r t ó n a k .
Csodálkozik, hogy Reszka a kapott pénz vételét még nem
nyugtázta. Köszöni gondoskodását, hogy igáslovakat küldött
Báthory András elé. Ha majd megérkezik, adasson neki 1000 forin
tot, kikötvén, hogy azt semmi másra asztalán kívül ne költse.
Arch. Comm. Fin. Warszawa. Assignatiae vol. 3 no. 216.
S t e p h a n u s R e x etc. Generose fidelis nobis dilecte. D e m i r a r i
satis non possumus Rescium n e q u e quid d e missa a nobis p e c u n i a
a d e u m pervenerit, n e q u e q u a n t u m u l t r a e a m , q u a m accepit, aeris
alieni contraxerit, diserte nobis perscripsisse. Intelligimus omni
exspectatione nostra maiora a b ipsis nomina esse confecta. Q u a e
quomodo exsolvenda sint a n t e q u a m definite q u a n t a sint sciamus,
rationem constituere non possumus. Gratissimum nobis fidelitas
t u a praestitit obsequium, quod equos curules obviam Ill m o et Rev m o
Nepoti nostro misit, q u o d q u e u n a c u m z u p p a r i o nostro Craeoviensi
et honorifico comitatu i p s u m in finibus excepere promererit. Spe¬
r a m u s a u t e m q u a n d o quid a d Levam axcem deflexerat, illum a
D o m i n o Dobó cum q u o nobis est necessitudinis convinctio, neces¬
sario praesidio e t comitatu i n s t r u c t u m sospitem i n R e g n u m nostrum
1
Pierling: Bathory et Possevino, 94—96. l.
2
Bővebben méltattam a király e haditervét életrajza 259—267. lapján,
Báthory András pápai audienciája kapcsán.
280 785—786. irat 1584 nov. 3
pervenisse, et iam hoc tempore Cracoviam a fidelitate tua esse
deductum. Porro, si nulla nostra pecunia prompta penes fidelita¬
tem tuam est, volumus, ut mille florenos a zuppario nostro Cra¬
coviensi accipiat, ac eos ad nullos alios Nepotis nostri sumptus,
praeterquam ad mensae usus expendat. Bene fidelitatem tuam
valeat, Datum Grodnae, die XXVI. Octobris. Anno M. D.LXXXIIII
etc.
786.
Grodno 1584 november 3.
Báthory István király Mlodzáeiowski Jácint kincstartónak.
Rendeli, egyenlítse ki soronkívül a Báthory András által Olasz
országban csinált 11846 forintnyi adósságot, aminek halasztása
méltóságát érinti. Legyen gondja unokaöccse háztartására is, bár
megírta neki, hagyjon fel szertelen költekezésével, ami jó lehetett
a bőségben lévő olaszföldön, de nem illik az itteni szűkösebb viszo
nyokhoz. Reszkának is ír, maradjon unokaöccse mellett Miechów¬
ban és nézzen ott is utána gazdálkodásának.
Arch. Com. Fin, Warszawa. Assignatiae vol. 3 no. 204. Egykorú másolat.
Stephanus Rex. etc. Generose fidelis nobis dilecte. Committi¬
mus fidelitati tuae negotium dissolvendi debiti undecim millium
et octingentorum quadraginta sex florenorum, quod Cardinalis
Nepos noster in Italia reliquit, quod ut absque ulla mora primo
quoque tempore fiat omni diligentia sedulitateque in eam curam
Fidelitati Tuae incumbere volumus. Mittimus autem fidelitati tuae
literas ad Thesaurarium Regni nostri, cui scribimus, ut eam pecu
niae summam de proventibus oeconomiae nostrae Mariemburgensi
quamprimum Fid. Tuae repraesentet. Quem si Fid. Tua cunctari,
nec rem, ut fert necessitas celeriter expedire viderit, Nepotisque
nostra, atque adeo nostram dignitatem agi animadverterit, ad
extremum vel defraudatione genii nostri eidem dignitati nostrae
consulat atque ad zupparium nostrum Cracoviensem de ea summa
confugiat. Non tamen propere eo descendat, sed omnino tum de¬
mum cum nulla spes esset a Thesaurario pecuniae hoc ultimum
habeat perfugium. Litteras ad zupparium de praestanda ea Fid.
Tuae pecunia nostras ad manus Fidelitatis tuae mittimus, quibus
eam, nisi sublata omni a Thesaurario spe pecuniae imminenteque
dignitati nostrae discrimine uti nolumus. Interim quotidiani victus
nostri Nepotis de pecunia, quam a zuppario in eos usus, ut acci¬
peret, illi scripseramus provisionem Fid. Tua faciat. Volumus
autem, ut non parcus et sordidus, sed neque tamen prodigus et ad
luxum affluens Nepotis nostri sit victus. Et scripsimus ipsi Nepoti
nostro, ut familiae suae sumptuumque rationes moderatione astrin-
1584 nov. 4 786—787. irat 281
geret, lauticias externas abdicaret, atque se ad usum regionis com¬
poneret, cogitaretque non se amplius esse in opulenta Italia, sed
hic, ubi summa sit paranda pecuniae diffieultas. Italos quid, quod
a magnis vicis commendatos habet nequaquam convenit, nisi ut
retineat humaniter habeat, et non aliter, quam honesta aliqua
ratione dimittat. Itaque hisce in rebus, quae ad victum pertinent
constituendis, inprimis honestati et dignitati Nepotis nostri tam
vero etiam sumptibus Fidelitas tua consulat. Regendae autem et
a d iustam moderationem revocandae familiae ac sumptuum ordi¬
nandis rationibus Rescio magis idoneum interim non reperimus.
Hunc per peculiares literas nostras requirimus, ut ne hoc tempore
a Nepote nostro discedat, sed rerum istarum curam habeat. Non
est, quod Fidelitas Tua Oeconomiae Miechoviensi capiat fastidium,
si tamen omnino onere hoc liberari voluerit, cogitet, ut nobis alium
illi administrandae idoneum proponat. Nepotem nostrum Miecho¬
viae tam diu manere volumus, quod ipsi quid aliud a nobis non
fuerit significatum. Bene fidelitas tua valeat. Grodnae die III.
Novembris Anno 1584. Begni nostro nono.
787.
Báthory István király Reszka Szaniszló kanonoknak.
Meghagyta Mlodzieiowski kincstartónak, egyenlítse ki azt a
11846 forintnyi adósságot, melyet unokaöccse Olaszországban
csinált és hátrahagyott. Ezt soronkívül kívánja, mivel halasztása
úgy az ő hitelét, mint saját tisztességét bántja. Megbízta a kincs
tartót, hogy ellátásáról is gondoskodjék,' de takarékosan, miként meg
is írta unokaöccsének, hogy egyszerűsítse háztartását és bocsássa
el felesleges embereit, mert itt a hazai egyszerűbb viszonyokhoz
kell alkalmazkodnia s nem lehet úgy élnie, mint a mindenben bő
olaszföldön. Kéri azonban címzettet, maradjon unokaöccse mellett
(miechówi kolostoréban) ahol távoliétökben sok minden meg
romlott.
Bibl. Univ. Kraków. Ms. 1136 no 24, Eredeti, a király nyolcszögű gyűrű
pecsétjével megerősítve.
Stephanus Rex etc. Venerabilis Devote nobis dilecte. Pecuniae
illius undecim millium et octingentorum quadraginta sex floreno¬
rum, quam in Italia Cardinabs Nepos nosier debet, exsolvendae
curam Generoso Hyacintho Mlodzieiowski Curiae Regni nostri
Thesaurario commisimus et mandavimus, ut in eam rem omni
studio, diligentiaque incumbat, 1 quo tempore creditoribus praeste-
1
Vagyis, ha más pénze nem lenne kéznél, fizesse ki: de proventibus
Oeconomiae nostrae Mariemburgensi.
282 787—788. irat 1584 nov. 7
tur, eaque ratione, ut Nepotis nostri fides, et etiam nostra dignitas
a periculo vindicetur. Interim autem idem Thesaurarius dabit ope
ram, ut victus eiusdem Nepotis nostri quotidianae rationes constent.
Qui, ut non parcus sit et sordidus, sed cum honestate moderatus,
et a luxu nimisque splendore alienus, atque ad regionis huius usum
et consuetudinem compositus Devotio Tua curet. Scripsimus Nepoti
nostro, ut cogitationem eam susciperet, non se iam in Italia lauta
refertaque omnibus opibus degere, sed in Polonia, in qua sit dif¬
ficilius paratu nihil quam pecunia. Itaque ita honestatem dignita¬
temque tueretur suam, ut etiam necessariam rei pecuniariae, qua
angustissima utimur haberet rationem. 2 Videbit autem Devotio
Tua, ut integra Nepotis nostri dignitate et familia ipsius, et quo
tidiani sumptus aequabili moderatione astringantur. Quos a magnis
viris commendatos habet Italos, eos, ut penes se humaniter habeat
patimur. Neque enim esset conveniens eos, nisi honesta aliqua
conditione dimitti. Porro requirimus a Devotione Tua, ut ne hoc
tempore a Nepote nostro discedat, quin ad latus illi sit, et ut iisdem,
quibus hactenus vitae morumque et studiorum institutis operam
dedit, et porro dare pergat atque eandem, qua sibi existimationem
in Italia comparavit, hic etiam Praesentibus Italicis observatoribus
vivendi cum pietate et studiis rationem teneat, nequid illi diversum
in illo quod notent habeant sit illi assiduus adhortator. Neque vero
est, quod magnopere Devotio Tua ad illam Ecclesiam properet, in
qua sub absentiam illius absentibus etiam Haereticis recta omnia
et ordine fiunt. Curae autem nobis erit de tali Devotionis Tuae
conditione, qua Devotione Tua nobiscum frequentius vel cum Ne¬
pote nostro non invita sit. Bene valeat. Datum Grodnae, die IIII
Novembris Anno Domini M. D. LXXXIIII. Regni nostri Nono.
Stephanus Rex ppr
[Hátlapján Reszka kezével:] Rex Grodnae 4 Novembris d e . . .

respondet. Red: per Camerarius: 15 Nov.
788.
Báthory István király Keresztury Kristóf kővári kapitánynak.
Kővári számadásait megbízottai rendben találván, neki más-
félévi gazdálkodásáról a felmentvényt megadja.
Erd. Nemz. Múz. Kolozsvár. Mike Sándor gyüjt. Pátens-alakú.
Stephanus Rex etc. Memoriae commendamus . . . quod fidelis
noster Egregius Christophorus Kereztwry praefectus arcis nostre
Keouar super administratione universorum proventuum dicte arcis
2
A király e feddő levele sajnos, nem maradt ránk, vagy valahol lappang.
1584 nov. 19 788—789. irat 283
nostre Keouar a vigesima octava die mensis Julii anni Millesimi,
quingentesimi, octogesimi tertii usque ad vigesimum septimum diem
mensis eiusdem praesentis anni számot adván coram Generosis
Cosmo Petritheuith, praefecto arcis nostre Fogaras et Joanne
Sygeer Thesaurario praescripti regni nostri Transiluanie neki a fel¬
mentvényt megadjuk, de quibus eum quietum et expeditum modis¬
que omnibus absolutum reddimus, pronunciamus et relinquimus;
etc. Datum in arce nostra regia Grodnensi septima die mensis
Novembris, Anno domini Millesimo quingentesimo octogesimo
quarto, Regni vero nostri Nono.
Ellenjegyezte: Mart. de Berzeuice Cancell: mpr
789.
Miechów, 1584 november 19.
Reszka Szaniszló kanonok Báthory István királynak.
Válasz. Hálásan köszöni urával (Báthory András bíborossal)
együtt intézkedését az olasz adósság megfizetése ügyében. Minden
ben kívánsága szerint élnek, takarékosan s a szellemiekben és val
lásban elmerülve. Milanóból hozott teológusuk kitűnő ember és
gyönyörű latin beszédeket tart s az itteni szerzetesekre is nagy
hatása van. Saját egyházi ügyeit a király kegyességébe ajánlja.
Bibl. Univ. Kraków. Ms. 162 no. 108. Sajátkezű fogalmazvány.
Serenissime et potentissime Rex. Domine, Domine clemen¬
tissime.
Immortales ago et habeo gratias S. M. V rae cum Ill mo Domino
Cardinale, tum meo quoque nomine, quod nullam moram inter¬
ponendam putaverit ad aes alienum, ni quod in Italia contractum
est dissolvendum. Bona spe sum, quod S. M. V rae huius beneficii
nunquam poenitebit. Videtur enim Ill mus D. Caidinalis S. M. V rae
nepos suas cogitationes ad hoc unum studium convertisse, ut in
Mtem Vram parentem et dignitatis authorem agnoscit quamgratissimus
appareat, nec ab ea, quam ingressus est quamquam S. M. V ra
desiderat vitae ratione discedat; sed potius maior quotidie se ipso
meliorque evadat, omnibusque sese armis et praesidii instruat,
quibus olim possit Ecclesiae dei rationes haereticorum Christi
Regumque suorum perduellium audacia labefactatas in pristinum
illum dignitatis et tranquillitatis statum, in hoc M. V rae regno
reponere, in quo versabantur, antequam Lutherus, odium illud dei
omnipotentis et si odissent, quos oportetur omnium etiam hominum
in gremio deo, sacratae virginis, mentem metumque deposuisset,
imamque summis, in orbe christiano miscuisset. (Servet illum Deus.
Dabimus operam.)
284 789. irat 1584 nov. 19
ra
Isto etiam Miechoviensi otio sic utemur, ut M. V percipit.
Quod ad domesticas rationes attinet, lubens aquiescam in iis om-
nibus, quaecumque fuerant a Mco Domino Tesaurario constituia.
Nil est enim uno me ad (domesticas) eius generis curas obeundas
ineptius, quae totum hominem requirunt, ego vero me mihi sus¬
cepto sacerdotio iam dudum eripui. Parsimoniam in laude semper
ponendam putavi; sed dandam esse quoque operam, video, ut Ill.
D. Cardinalis isto suo commodissimo tempore, non solum parsi¬
moniae, sed etiam avaritiae det operam; id autem est, ut boras
suas avarissime servet, nec ullum sine linea elabi diem patiatur.
Solius enim temporis honestissima avaritia est.
Habemus ex disciplina laudatissimi Domini Cardinalis
Borromeo Theologum Canonicum Mediolanensem, virum insignem,
qui sese iam ad quotidianas lectiones comparat; sermonibusque
latinis omnino elegantissimis ad tempus hoc in pietate optimis¬
que literis transmittendum inflammat, quos aliquoties in Ecclesia
latinos habuit cum ad Ill mum D. Cardinalem, tum ad reliquos
huius loci religiosos; quem si quando M. Vra audire dignata fuerit,
puto futurum, ut illum gratia sua protectioneque Regia dignum
putet; nisi, quod nonnullis vitae perfidiis vehementer indiget, quae
ut illi suppeditaremus Cardinalis Borromeus et fidem, et humani¬
tatem nostram obstrinxit.
Est enim D. Theologus ex eorum unus numero, qui oblati
Mediolani vocantur, qui sese sponte sua ad accipiendum archiepi¬
scopatus Mediolanensis imperium et ad oram eius mandata, sine
ulla vel occupationis, vel difficultatis excusatione exhaurienda
obstrinxerunt, rem, vitam, fortunas omnes suas illius arbitrio et
dispensationi commiserunt. Quo magis esse dignis videtur, cui de
vitae perfidiis prospiciatur, quam ad rem video satis esse Ill. D.
Cardinalis sponte sua incitatum, si voluntati facultas responderet.
Nunc autem Fratres ille suos ait votum paupertatis emisisse severe,
quod illi voverunt re et veritate observare.
Quod vero mihi quoque gratiam suam Regiam clementissime
denuntiat, ad eundem illum benignitatis et humanitatis fontem re-
ferendum puto, ex quo reliqua omnia in me S. M. V rae beneficia
profluxerunt, sed utinam iis muneribus et officiis, ut par est, satis-
facere, ad quae me vocatum esse video. Indignum enim novis or¬
namentis existimant, qui splendorem eorum, quae suscepit omni-
bus animi ingeniusque opibus tutatus esse non videtur.
De Varsaviensi ecclesia, in qua mihi nonnullae tuendi et
augendi cultus divini partes incumbunt, nil ita mihi iueundum
fuit ex literis S. M. V rae cognoscere, quam, quod recte omnia et
1584 nov. 20 789—790. irat 285
ordinate fiant. Plane respiravi cum haec pientissimi Regis et Do
mini mei verba legerem: Faxit omnipotens Deus, ut haereticorum
rabies ad omne impietatis scelus furenter incitata, M. V rae pietate
refrenetur in Catholicae religionis exitium incitata, omnesque
animorum impetus ad eversionem Christi nominis directi de sus¬
cepta propositaque sententia invecta tempestate dissipentur; spe¬
rare nihilominus ego, exspectareque tempus illud non desinam,
quo mihi per benignitatem S. M. V rae liceat praesentem operam
illi ecclesiae navare, cuius ad me rationes valde pertinere exis¬
timo. Interim Ill mo Domino non invitus assistant dum S. M. V ra
aliud decernat. Miechoviae, 19. Novembris 1584.
790.
Ismételten hálásan köszöni kegyességét, hogy unokaöccsét
bíborossá nevezte ki. Sokat remél tőle, kivált Erdélyben, ahová
szándéka beküldeni; ezért hívta is vissza.
Arch. Vat. Roma. Principi vol. 41 p. 121. Pergamenre írt díszes eredeti.
mine clementissime.
Post oscula pedum beatorum mei regnique et dominiorum
meorum diligentem commendationem. Iam ante Sanctitati V rae
gratias egi, pro honore cardinalitio in fratris mei filium Ill mum
dominum Andream a S te V ra collocato, non eas quidem, quas
insignis Stis V rae erga me benevolentia atque amor merebantur, sed
tamen, quas potui maximus. Idem, ut hoc tempore denuo faciam,
quamvis nullum tempus benignitatis eius Stis V rae in me memoriam
deleturum sit, sed tamen nunc praecipue litterae Stis V rae de ea
dignitate ad me scriptae, subque hoc tempus mihi redditae, me
hortantur. 1 In quibus cum Sanctitas V ra non modo paternum suum in
me animum cumulatissime testificatur, verum de fratris etiam
mei filio illo tam praeclarum iudicium facit, satis intelligo, quod
a S te V ra aetati huic eius tribui nondum potuerit, totum Stis V rae
in me atque meos amori a me tribuendum esse. Revocavi eum,
quamvis alias quoque ob causas, potissimum tamen ob hanc, quo
magis ipsius opera in Transylvania religio catholica propaga¬
retur: de remittendo id etiam statuam, quod cum ex eius ipsius,
tum maxime Ecclesiae in Transylvania provehendae usu fore,
1
A pápa 1584 július 25-i levele, kivonata a jelzett kelet alatt.
286 790—791. irat 1584 nov. 20
tum per ea negotia, quae in manibus habeo, fieri posse intellexero.
Interim, ut Sanctitas V ra pristinum suum amorem tum mihi, tum
illi conservei, Sti V rae supplico. Stis V rae clementiae me regnumque
meum etiam atque etiam commendo. Grodnae, die XX. mensis
Novembris. Anno Domini M° D° LXXXIIII. O
Eiusdem S tatis V rae
obsequentissimus filius
Manu ppa
791.
Báthory István király Alfonz ferrarai hercegnek.
Köszöni Báthory András bíborost kinevezése alkalmából írt
szerencsekívánatait.
R. Arehivio di Stato. Modena. Polonia. Eredeti,
Stephanus Rex etc. Ill mo Principi Domino Alphonso secundo
Dei gratia Duci Ferrariae, Mutinae, Regii, Carnutumque etc.
Marchioni Estensi etc etc etc. Affini et amico nostro charissimo.
Salutem et mutuam benevolentiam.
Ill me Princeps Domine, affinis et amice noster charissime. Et
si singularis Illustritatis Vestrae humanitas omnia nobis pollice¬
batur, quae a summa eius in nos benevolentia proficisci possent,
. . . 1 tamen Illustritas V ra exspectationem eam nostram studio
atque propensione in nos sua. Nam et ex literis eius amantissime
ad nos scriptis facile amorem erga nos eius perspicere potuimus:
tum vero ex fratris etiam nostri filio Ill mo Domino Cardinali
Bathoreo, ita omnibus rebus eum ab Illustritate Vra tractatum
cognovimus, ut nihil ad summam in nos voluntatem Ill tis V rae
deesse satis intelligeret. Dolemus sane non eandem nobis faculta¬
tem suppetere nostrum erga Ill tem V ram mutuum animum ei decla¬
randi, quod si tamen accidit, ut aliquibus in rebus experiendum
eum sibi Illustritas V ra statuat, omni certe officio, studio ac bene-
volentia, ut ei respondeamus, operam dabimus. Itaque, si omnia
a nobis Illustritas V ra exspectarit, quae a Rege eius amantissimo
atque cupidissimo proficisci possint, nulla certe in re opinioni
huic de nobis eius deerimus. Illustritati V rae diuturnam valetudi¬
nem omniaque fausta ac felicia a Deo optimo maximo precamur.
Grodna, die XX mensis Novembris anno domini M.°D. o LXXX o IIII.°
Regni nostro nono.
Stephanus Rex ppr
1
Egy sornyi szöveg kiesett — tördeléskor}
1584 nov. 20 792—793. irat 287
792.
Báthory István király Sirleto Vilmos bíborosnak.
Válasz. Köszöni Báthory András bíborosi kinevezése alkal
mával kifejezett jókívánatait.
Bibl. Vat. Roma. Vat. lat 6180 p. 11. Eredeti, a nagy állampecséttel lezárva.
Stephanus Rex etc. Reverendissimo in Christo patri domino
Guilelmo Syrleto S. R. E. Cardinali etc. Amico nostro charissimo
et honorando. Salutem, et mutuae benevolentiae significationem.
Rev me in Christo pater, amice noster charissime et hwiorande.
Gratissimae nobis litterae paternitatis Vestrae fuerunt, quibus
fratris nostri filii Ill mi domini Andreae dignitatem nobis
gratulatur. 1 Quum et si nos quidem magis providentiae
divinae et Smi D. Nostri erga nos benignitati, quam ulli
vel nostro merito, vel fratris nostri filii virtuti tantae tribuendam
iudicamus, confidimus tamen simul fore, ut cum in hac aetate,
quae ad tantum munus sustinendum requirantur, nondum existere
possint, hoc tamen ipso honore, et cum aliorum summorum
virorum, tum paternitatis quoque vestrae eius pietatis atque
doctrinae cardinalis exspectatione, ad omnium praeclararum
rerum studium eo magis inflammetur. Ad quam quidem rem nos
etiam sedulo ei autores erimus, ita tamen, ut facile cognoscamus
Deum esse, a quo omnia ista exspectanda sint. Is, ut cursum hunc
eius fortunet, adque nominis sui sanctaeque Catholicae Ecclesiae
gloriam atque utilitatem dirigat idemque paternitatem vestram
diu incolumem conservet ex animo precamur. Grodnae, die XX°
mensis Novembris. Anno M. DLXXXIIII. Regni nostri Nono.
Stephanus Rex ppr
1
Közöltük fentebb 782. sz. a.
793.
Montelupi Sebestyén bankár Báthory István királynak.
Mikor megbízása folytán Reszka kanonokkal az Olaszország
ban fizetendő 7500 tallér átutalása dolgában tárgyalt, abban alla
podott meg vele megbízottja, hogy a tallért 12 római garassal szá
mítják. Feledékeny embere azonban azt jelentette, hogy a tallér
római értékét csupán 11 garasban számította. Miután ebből neki
nagy kára származik, kéri kegyes intézkedését, hogy a pénzt úgy
számítsák, amint eredetileg megbeszélték volt. Báthory Boldizsár-
288 793. irat 1584 dec. 27
nak már kifizették Olaszországban a neki átutalt 1000 arany-
forintot.
Arch. Comm. Fin. Warszawa. Vol. 61 no. 125. Egykorú másolat.
Sacra ac Ser ma Maiestas Domine, Domine Clementissime.
Quando R dus Dominus Reska mecum hic tractavit de aesti¬
matione scutatorum 7500, quae in Italia numerari debebant, ego
domi eger eram, miseram tamen ministrum meum ad Rdum Do-
minum Reska, quod ea de re meo nomine se contractaret. Conclusit
autem ille et firmavit cum Domino Reska valutationem scutato-
rum hoc modo, ut pro quolibet scuto Julii romani 12 numerentur,
ille vero uti memoriae labilis, retulit mihi valutationem fuisse
factam Juliorum tantum undecem, qua ego relatione fündatus,
dedi eam singrapham manu mea scriptam. Non quidem, quod
ignorarem, quod scutati aurei in Italia sint maioris valoris, quam
12 Juliorum, sed quod existimarem scutatos istos in moneta solvi
debere, et hoc modo minoris aestimantur, quam scutati aurei,
quandoquidem in Italia scutati reperiuntur multi diversae et
variae aestimationis, et valoris, quod quidem existimo S. M. V r a m
non ignorare, cum vero hisce diebus Miechoviae essem apud
Ill mum Cardinalem Bathoreum, ubi etiam erat Mag cus Dominus
Thesaurarius, intellexissemque ex Rev. Domino Reska, quod
Ill mus Cardinalis Bathoreus tenetur solvere scutatos huiusmodi in.
auro, non in moneta, ostendi errorem, quod commissus est in va¬
lutatione Juliorum undecem. Licet autem Ill mus Cardinalis Bathoreus
et R dus Dominus Reska manifeste cognoverint, quod aestimando
scutum aureum 12 Juliis, aestimatio illa citius exigua, quam
magna illis videbatur, tamen Magcus D. Thesaurarius, quando iam
hoc nomine misi, solverat fl. 6346 Ungaricos, excusabat sese, dicens
non posse immutare aut aliquo modo alterare priorem valutatio-
nem, nisi prius S. M. V rae de hoc toto negotio perscribat. Cum vero
hic consideraremus, tum Ill mus Cardinalis, tum etiam Mag cus D .
Thesaurarius, atque adeo Rdus D. Reska et ego, quod antequam de
hoc negotio a S. M. Vra quid sibi videatur perscriptum fuerit,
tantum et tam longi temporis pertransiret, quod creditores in
Italia difficillime ad perferendam tanti temporis longitudinem,
absque eorum damno sese accomodarent - - - hic tandem, tum pro
dignitate S. M. Vestrae, tum etiam pro satisfactione creditorum, ut
ego iam scribam et comittam, ut fota summa praedicta scutatorum
7500 in auro in Italia solvatur ea quidem valutatione, quae in
Italia passim apud omnes aestimatur et accipitur, etsi quid prae¬
terea in hac summa amittetur, S. M. V ra satisfacere debebit,
secundum ea testimonia, quo ego ex Italia curabo afferri, ab his,
1385 jan. 17 793—794. irat 289
qui pecunias persolvent, erunt autem hi mercatores praeclari
nominis, quos et Illmus Cardinalis et R dus D. Reska bene norunt,
qui S. M. V rae quidquid in hoc negotio opus est, authentiam ferent,
abunde rationem reddere poterunt. Ego vero nihil dubito, quod
meum hoc officium et studium, atque adeo onus non vulgare, quod
modo suscepi non ingratum S. M. V rae sit futurum, nec patietur
me in hac re quidquam damni habere, quum ego totum hoc
susceperim pro servitio atque esxistimatione S. M. V rae etc.
Ill mo Principi Domino Balthasari Bathori iam in Italia com¬
misi, ut fl. 1000 aurei persolvantur, 1 quemadmodum etiam
superioribus diebus S. M. V rac abunde perscripsi, cui me hu¬
millime, post sacrarum manuum oscula, etiam atque etiam com¬
mendo, Deumque perpetuo rogo, ut illam diu sospitem et in¬
columem conservet. Datum Cracoviae, die 27 Decembris 84.
S. M. Vestrae Deditissimus et Humillimus Servitor
[Sebastiano Valerio Montelupi]
794.
Báthory István király megnyitó beszéde a varsói országgyűlésen.
A régi szokást követve óhajt pár szót szólni, de figyelmezteti
a rendeket, tekintsék határozataik hozatalában a közjót s a haza
érdekét. A történelem tanúsága szerint jeles birodalmak pusztul
lak el már a viszályok és egyenetlenség miatt, amit mutat saját
hazája, a szomszédos Magyarország sorsa is. Ez virágzó, gazdag,
katonákban bővelkedő, szabadságokkal ékes ország volt, de mivel
egyesek saját érdeköket nézték, nem a hazáét, rossz tanácsok
miatt magukat és országukat is szolgaságba rántották. Inti tehát
a rendeket, tartsák fenn a békét, ami minden társadalom legfőbb
java, mert akkor minden külső veszedelmet elháríthatnak. Evvel
saját, de egyúttal királyi dicsőségét is szolgálják, a maga részéről
pedig mindent ez ország javára fog cselekedni.
Czuczynski: Dyaryusze sejmowe r. 1585 p. 34—35.
Sententia Regia super propositionem.
Audierunt Dominationes Vestrae propositionem nostram,
audierunt vota Dominorum, ex quibus intelligere potuerunt, quid
hoc tempore expediat Reipublicae. Ego, etsi praeter morem ve¬
terem facio, quod Dominationes Vestras alloquar, bono tamen
animo facio, neque longa oratione utar: duobus aut aliquod verbis
rem absolvam.
1
Báthory Boldizsárt királyi nagybátyja európai peregrinatióba küldte volt
s mostanában jutott annak végével Rómába, hol testvéröccsével, Báthory András
bíborossal is találkozott.
290 794. irat 1585 jan. 17
Dicit Scriptura, ne in vanum gratiam Dei accipiamus. Gratia
Dei est, quod in pace vivamus, quod tempore pacis pericula pro¬
videamus et, quomodo illis sit occurrendum inter nos consulamus.
Non igitur eam gratiam Dei in vanum accipiamus, sed consilia
nostra ita dirigamus, ne quid cum affectibus et animorum aliqua
exacerbatione fiat. Nemo est tam puer, qui semotis affectibus non
possit apud se statuere, quid Reipublicae sit inutile, quid utile,
quid salutare, quid damnosum. Quapropter id quisque vestrum
agat, quod illi optima ratio, quae semper ad optima fertur dicat,
deinde, quod illi conscientia suadet; nam, si aliquid aliud in con-
silium admiserit, caveat, ne peccet in Spiritum Sanctum et ex
poena peccati deveniat in reprobum sensum, quo nihil est peri¬
culosius, nihil miserabilius. Turn enim iam omnia consilia optima
reiiciuntur nihilque sit suo modo et ordine, sed omnia confuse,
perturbate et pertinaciter. Fuerunt multa regna florentissima.
quae inquietis consiliis et malis artibus eversa sunt; ac utinam
non fuisset exemplo patria mea, Hungaria, vicinum nobis regnum,
quod etiam fuit florens et opulentum, abundabat militaribus viris,
libertatibus quoque fuit ornatum et auctum. Sed cum in illud
regnum prava consilia invaserunt et unus quisque non Reipubli-
cae bonum, sed suos affectus sequebatur, dedit illos Deus in
reprobum sensum et postmodum se ipsos et regnum in servitutem
praecipitarunt. Quod Deus optimus maximus avertat ab hac
Republica, quae optimis legibus est fundata, libertate pulcherrima
gaudet, omnibusque ornamentis a Deo praepotenti est nobilitata,
ne etiam commemorem virorum militarium copiam, ingeniorum
vim, quae omnia Dei sunt maxima dona, ad amplitudinem no-
minis et aestimationis istius regni comparata. Vertant igitur
Dominationes Vestrae consilia sua ad domestica mala imprimis
componenda, ut alma pax ista, quae est omnium coetuum bene
sociatarum summum bonum, conservetur, qua conservata facilius
per Dei gratiam externis periculis mutuo animorum et studiorum
consensu obviabimus. Credant Dominationes Vestrae multorum
oculos esse conversos in istius conventus successum vel ob id
maxime, quod nollent aliquid fieri, praeter exspectationem in hoc
regno, quod murus totius christianitatis semper est habitum.
Contendant igitur imprimis pro salute et gloria tam mea, quam
sua. Mea enim gloria vestra gloria est, et deinceps vestra gloria
mea gloria est. Earn autem nulla re magis augebimus, quam amoris
et concordiae vinculo, quam pacis et tranquillitatis studio, deni-
que omnium consiliorum nostrorum, quae in hoc conventu agita¬
buntur optimo exitu. Quem, ut Deus optimus maximus nobis
1585 jan. 25 794—795. irat 291
l a r g i a t u r sedulo p r e c a b i m u r . Nos q u o q u e p r o virili p a r t e d a b i m u s
o p e r a m , ut Dominationes Vestrae intelligant in nobis nihil unquam
a d b o n u m istius regni p r o m o v e n d u m defuisse.
Megjegyzés. Ezt a varsói országgyűlést, amelyen István király
e hatalmas beszéde elhangzott, a Zborowski-ügy tárgyalása tette emlé
kezetessé. A tárgyalást a Zborowski család tagjainak fegyelmezetlen,
felségellenes magaviselete és tervszerű izgatása tette szükségessé, hogy
számonkérjék a királytól amiért Zamoyski kancellár — az ő tudtával —
Zborowski Sámuelt az elmult év tavaszán (1584 május 26-án) Krakkó
ban lefejeztette. A drámai jelenetekben bővelkedő per egyes részleteit
kimerítően ismertettem Báthöry-életrajzom megfelelő helyén. 1 Igy itt
most csupán arra kell még rámutatnom, hogy az elhangzott tisztelet
lenségekre, sőt sértegetésekre a király mindvégig férfiasan és erélyesen
felelt meg a per folyamán s ebben lelkesen támogatta a kancellár, sőt
maga a koronaügyész is. Mindketten azért is, mert látták hová fajultak
el a viszonyok a Zborowskiak izgatásai következtében, amit erélyesen
meg kellett fékezni az államrend érdekében. A majdnem hat hétig tar
tott nevezetes országgyűlés kellő elégtételt adott a királynak azzal is,
hogy Zborowski Kristófot a szenátorok egyhangú szavazása alapján
megfosztotta nemességétől, vagyonától és halálra ítélte, míg testvére,
András ügyében a végzést a következő országgyűlésre halasztotta. Az
Ítéletet egy udvari tiszt a piacon is kihirdette, de Kristóf egész kísére
tével Morvaországba menekült s úgy kerülte el büntetését.
795.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y N á d a s d y , F e r e n c vasmegyei főispánnak.
Az udvarában nevelkedő Potoczki nevű ifjút további jó
indulatába ajánlva, kéri, vezesse be a hadi tudományokba is.
M. Nemz. Múz. Budapest. Kiadva Zsinka Ferenc id. m. 51. l.
S t e p h a n u s R e x etc. Spectabilis et Magnifice domine, affinis,
noster carissime, salutem et benevolentiam nostram regiam. I r
k e g y e l m e d levelebe Potoczki feleol, k i t t az m i c o m m e n d a l a s u n k r a
b e veott uolt kegyelmed, hogi a z k e g y e l m e d v d u a r a b a iol uiselne
m a g a t m i n d e n erkeolczibe, es hogi k e g y e l m e d is minden io a k a r a t
tal uolna hozzaia, kitt k e g y e l m e d n e k m y e s keozeonunk, es
mint atiank fiatul io neuen vezeonk. Meli io aka¬
r a t t i a t eo hozzaia ennek u t h a n n a is a z eo r e n d e zerinth n e vonnia
m e g kegyelmed teole, es m y e r t hogi innet o d a a z idegen helire a z
tanulasert, latasert, hallasert bochattuk, az mikoron az kegyel
mied zolgay affele helire mennek, holot eois iffiusaga zerint az
vitezleo dologhoz ualo indulattiat megh mutarthattia, kegyelmed
kuldgie k i velek, hogi t a n o l u a n es giakoroluan m a g a t t az witezleo
dologba, ieohessen io hirrel neuel ide vizza. T a r c z a meg Isten
1
Idézett munkám 288—292. lapján.
19*
292 793—796. irat 1585 jan. 30
kegyelmedet. Datum in arce nostra regia Varsauiensi, vigesima
quinta die mensis januarii, anno domini millesimo quingentesimo
octogesimo quinto, regni vero nostri nono.
Stephanus Rex ppr
796.
Báthory István király Báthory András bíborosnak.
Â Zborowski-ügy tárgyalása folyamán Zborowski Kristóf iránti
tekintetből az ítélet kimondását egyideig elhalasztani kívánta és
biztonsága végett szabadmenetlevelet adott neki. Ennek dacára
híre jár, hogy több százra menő sereggel Krakkó felé igyekszik
s mivel haragja őt — a bíborost — sem kíméli, vigyázatra inii;
dacára annak, hogy újabb hír szerint az ítélet kihirdetése előtt
Kristóf kifutott az országból.
Bibl. Univ. Kraków. Ms. 1136 no. 37. Eredeti, nagy állampecsétjével lezárva.
Utóirata külön, mellékelt cédulán.
Stephanns Dei gratia Rex Poloniae etc.

Ill me et R me Nepos noster carissime. Cum hic Christopherus
Zborowski de crimine laesae Maiestatis nostrae causam dicere
deberet eamque nostra benignitate comperendinari aliquoties
passi essemus, accepta a nobis ad ipsam usque definitivam sen¬
tentiam securitatis fide salvique conductus litteris impetratis,
causam tamen per Procuratorem egit illique diffidens hinc se
proripuit: diciturque equitum et peditum aliquot centenarias
cohortes secum trahere, Cracoviam autem versus iter intendere.
Quapropter ab insidiis, vigilius diligenter Illustritas Vestra caveat.
Homini enim etiam contra nos ipsos nefaria-molienti, et in Illustri¬
tatem V ram idem sceleratus animus erit, tanto maior autem audacia,
quanto designandi sceleris magis expedita facultas: Itaque omni
solertia et consilio se adversus illius insidias vimque Ills. Vestra
muniat. Beneque valeat. Datum Varsoviae, die XXX J a n u a r i i .
Anno Domini MDLXXXV. Regni nostri Nono.
Stephanus Rex ppr
Postscriptum. Intelleximus nondum quidem Christopherum
Zborowski hinc sese subduxisse. Nihilominus equitatum et pedi¬
tatum Cracoviam versus eum iam praemisisse constat. Verisimile
autem est illum, qui licet salvi conductus nostri litteris munitus
sit, personaliter tamen in iudicio nostro non comparuit, definitivam
sententiam nostram non exspectaturum. sed fuga hinc evasurum.
1585 febr. 11 796—798 irat 293
Eius igitur insidias et vim cavendas esse tempestive hisca prae¬

monemus.
[Külcíme:] Ill mo et Rmo Andreae Bathori d e Somlio S. R. E.
Cardinali Praeposito Miechoviensi, Nepoti nostri carissimo.
797.
Báthory István király Reszka Szanissló kanonoknak.
Nem szükséges hozyá jönnie, mert Miechówba készül bíbaros
unokaöccse látogatására s ott találkozhatnak.
Bibl. Univ. Kraków. Ms. 1136 p. 26. Eredeti, a nagy állampecséttel lezárva.
Stephanus Rex etc. Venerabilis Devote nobis dilecte.
Necessum non est, ut iamhuc ad nos Devotio Tua excurrat.
Constitutum nobis est, ut statim ab ipsis Comitiis Cracoviam
contendamus, Miechoviam divertamus, ubi nos Cardinalis Nepos
noster salutabit Quod si huc ad nos istis acceptis litteris Devotio
Tua iter susciperet, in itinere forsitan ipso nobis obviam veniret.
Commodissimum igitur est, ut nos Miechoviae aperiatur. Bene
D. T. valeat. Datum Varsoviae, die XI Februarii. Anno Domini
M. D. LXXXV etc.
798.
Báthory István király Aquaviva Claudio generálisnak.
Örömmel értesült arról, hogy Forgách Ferenc tanulmányai
ban előhalad, de kéri, ne teljesítse a Társaságba való felvétel
iránti kérését, mivel előkelő származásánál fogva világi papként
szélesebb körű hatása lehet az éleiben.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Opp. NN. 329 II p. 294.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae, magnus Dux Lituaniae,
Russiae, Prussiae, Masoviae, Samogitiae, Livoniae, Princeps Tran¬
syluaniae.
Reverende Pater Devote nobis dilecte. Retulit nobis Pater
Laterna, quae ad illum de Francisco Forgaczio D(ominatio) Vra
scripsit. Periucundum nobis cognitu fuit illum et in literis, et
in pietate proficere. Pergratum et id, quod cum Societatem V ram
appeteret, non ante ad ingrediendam hanc vitae rationem eum
admittere D. V. voluit, quam expressam ea de re voluntatis
nostrae significationem haberet. Postulamus porro a D. V ra ut
ne eum in Societatem asciscat, cum enim clara in Ungaria fa
milia natus sit, si ad vitam spirit(u)alem fertur animo, in luce ho¬
minum ampliores Ecclesiae Dei inter populares suos faciet fructus:
quam si privatum in Societate vivendi genus amplectatur. Nobis
294 796—799. irat 1585 márc. 1
sane ipsis Deo dante temporis progressu curae erit, de tali illius
conditione, ex qua ad patriam illius fructus insignis r e d u n d e t .
Modo illi D. V. author sit, u t in literarum pietatisque studiis pari
animi contentione perseveret, et ne religione nobis insciis et non
assentientibus se obliged. Bene valeat. Datum Varsouiae die XII.
Februarii Anno Domini M. D. LXXXV. Regni vero nostri Nono.
Stephanus Rex ppr
Megjegyzés, Forgách Ferenc Báthory András kíséretében érkezett
Volt Rómába 1583 november 30-án s azóta folytatta egyházi tanulmá
nyait, melyek hatása alatt aztán áttért a katolikus hitre.
799.
Blandrata György orvos Báthory István királynak.
Ajánlja jóakaratába unokaöccsét, Blandrata Bernardinót,
kérve, alkalmazza udvarában, miután magyarul is megtanult. Az
ifjú Báthory Zsigmond jeles tanulmányi előhaladásáról. Blandrata
betegeskedése.
Malacarne: Commentario su Biandrata 60 és 117—8. l.
Serenissime Rex. Nepos iste meus, 1 quem ad Mtem V ram
Ser mam mitto, memor verborum, quae olim Leopoli parenti sua
Maiestas V ra Ser ma dixerat, ut videlicet disceret Hungaricum, et
mox ad Eandem se reciperet, desiderio suo respondere voluit, et
persuasus de clementia et benignitate Mtis V rae Ser mae suam servi¬
tutem et omnem fidelem operam offerre et dedicare
ti rae mae
eidem M V Ser statuit. Hunc ego fratruelem
meum, ut paucis agam, de meliori nota commendo oroque, ut
propter me, meaque perpetua obsequia dignetur illum inter suos
clientes commemorare, de honesto aliquo gradu statuque, pro sua
liberalitate prospiciendo. Quidquid vero in illum beneficentiae
contulerit acceptum mihi semper referam. Ut ergo fratruelem
hunc meum, aetatis annorum 23 Hungaro-Italum voti compotem
Mti V rae Ser mae facere et hanc petitionem omnium nostrum boni
consulere dignetur, etiam atque etiam obsecramus.
Ill mus Princeps bene valet, de moreque bonis literis operam
dat, et iam Poeta factus est, versatilis ingenii iudiciique sui vim
exercendo: et certe nihil est, quod ab hoc praeclarae mentis
Principe exspectare non possimus.2 Ego vero Medicum novum
1
Ez Bernardino Blandrata.
2
.Ez úgy értendő, hogy tanulmányaiban immár elvégezte a poézis-osztályt,
miként ezidőben mondták. Ezt a Báthory Zsigmond tanulásáról szóló néhány
sort közölte a ritka könyvből Kurz, Magazin-ja II. köt. 122. l.
1585 márc. 18 799—801. itat 295
exspecto, quo possim Cibinii quieti et valetudini vero consulere.
Mea siquidem podagra in chiragram praeter rationem versa est,
unde sit, ut doloribus saepius recurrentibus totas noctes plerum¬
que insomnes ducam, ob idque cupiam dissolvi, et esse
cum Christo. Deus Optimus Maximus consilia Ser mae Mtis V rae
omnia conatusque fortunei, ac felices exitus concedat. Datum
Albae Juliae, 1. Martii M D LXXXV.
Devot (issimus) servitor
Georgius Blandrata
800.
kapitánynak.
Brukenthal könyvtár. .Nagyszeben. Schmidt gyüjt. II. köt. 522. l. Petri
chevich id. műve 475. reg.
Meghagyja, hogy a Barczaságon és Sárkányon ne szedessen
a szász papi tizedekből negyedet, mivel ez eddig se volt szokásban.
801.
Báthory István király Ferdinánd főhercegnek.
Köszöni, hogy bíboros unokaöccsét visszatérőben szívesen
látta Innsbruckban.
Statthalterei-Archiv. Innsbruck. Schlägt 65. II.
Cum in congressum nostrum nepos noster Cardinalis post
suum ex Italia reditum venisset, de praeclara Ill tis V rae in nos
voluntate deque iis humanitatis officiis, quae in illum Illustritas
V ra cumulate in eo, a quo reversus est itinere contulit, multa nobis
narravit: Iucundum nobis fuit audire praedicantem, cum ipsam
excelleniem Ill tis V rae humanitatem, tum vero singularem erga nos
animum et amorem, ut vero gratissimo istud ab Ill te Vra accipimus
animo, ita, ut Ill t i V rae officium, cum usus feret, referamus, operam
sumus daturi, etc. Datum Niepolomiciis die X mensis Aprilis.
Anno Domini MDLXXX quinio. Regni vero nostri anno nono.
[Külcíme:] Illmo Principi domino Ferdinando Archiduci
Auiriae, Duci Burgundiae, Comiti Tyrolis, amico et affini nostro
charissimo.
Megjegyzés. Egyidejüleg hasonló szövegű köszönő levele ment Estei
Alfonz ferrarai és Gonzaga Vilmos mantuai herceghez, akiket Báthory
András utjában szintén meglátogatott.
196 802—803. irat 1585 ápr. 10
802.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y F a r n e s e Sándor bíborosnak.
Köszöni azt a szíves fogadtatást, melyben ottlétében unoka
öccsét, Báthory András bíborost részesítette.
R. Archivio di Stato. Parma. Carteggio Farnesiano. Polonia.
S t e p h a n u s R e x etc. Reverendissimo in Christo P a t t i Domino
A l e x a n d r o C a r d i n a l i F a r n e s i o S a n c t a e Sedis Apostolicae Vice¬
cancellario et Regni nostri Protectori, amico nostro carissimo et
honorando. Salutem benevolentiaeque n o s t r a e significationem.
Reverendissime in Christo P a t e r amice noster carissime et
honorande. A n d r e a s Cardinalis Nepos noster, u t p r i m u m a suo
ex Italia reditu nobiscum congressus est, p e r m u l t a singularis
P a t e r n i t a t i s Vestrae h u m a n i t a t i s in se officia, a s u m m a benevolen¬
tia p r o i e c t a insigni praedicatione celebravit. Ita, quod a n t e e x
litteris illius de eximia P a t e r n i t a t e V r a i n nos i p s u m q u e voluntate
cognitum h a b u i m u s , i d e m d e ipso coram u b e r i u s intelleximus.
A m p l e c t i m u r animo gratissimo amorem istum t a m p r a e c l a r u m
Nepotis nostrique a P a t e r n i t a t e V r a s t u d i u m , et u t sunt nobis ista
gratissima, ita nihil u n q u a m d u m feret occasio officii, q u o d a d
nostram erga P a t e r a i t a t e m V r a m propensissimam voluntatem
t e s t a n d a m pertinebit p r a e t e r m i t t e m u s . Interim P a t e r n i t a t e m V ram
feliciter vaiere cupimus. D a t u m Niepolomiciis die X Aprilis Anno
Domini M. D . LXXXV. Regni vero nostri Nono.
803.
Niepolomice, 1585 május 3.
Báthory I s t v á n k i r á l y Máriássy P á l n a k .
Intőlevél az iglóiakon elkövetett hatalmaskodásai miatt.
Igló város lakói p a n a s z t tevén n á l u n k , hogy zaklatod őket
s hogy a Rudolf császár és saját biztosaink által közösen emelt
h a t á r h á n y á s o k a t szétdobáltattad, intünk, hogy efféle hatalmas¬
kodástól t a r t ó z k o d j és élj az iglóiakkal csendes jó szomszédságban.
Megjegyzés. Az itt megrótt hatalmaskodása Máriássynak nem volt
az első, sem az utolsó, annyira semmibe vette szomszédai jogait. Igy
már négy éve is panasz esett ellene amiatt, hogy 1581 május 8-án kar
hatalommal megtámadta a maga és Felka területe közötti határdombo
kat, széthányva azokat, majd onnan Igló felé vonult és ott is ugyanazt
cselekedte. Erre a városok Kassára küldött biztosai a felsőmagyar¬
országi főkapitánytól kértek elégtételt és oltalmat a hatalmaskodás és
birtokkárosítás ellen, de ott azt a választ nyerték, hogy csak a legköze¬.
lebbi regnikoláris commissio hívatott a dologban eljárni. 1 Ezért fordul
taik aztán panaszukkal egyenesen István királyhoz.
1
Sváby: A XIII. szepesi város története 167. l.
1585 máj. 10 804—805. irat 297
804.
Báthory István király P. Leleszi Jánosnak, Gyulafehérvárra.
Válasz. Amiről tájékoztatást kívánt, megtudja a közben be
indított Gyulai Páltól bővebben.
Muz. Czartoryski. Kraków. Sajátkezű. Kiadtam a Fontes Rerum Trans. II.
k ö t . 102—3. l.
Zenth Mehaly kew in potestatem vestram venire, sed et in
suburbio Albensi duodecim coloni; reliqua ex mutua cointelli¬
gentia op(p)ortunitateque vestra adientur brevi. 1
805.
Báthory István király végrendelete.
Gondoskodik benne úgy erdélyi, mint lengyelországi hűséges
emberei megjutalmazásáról, meg a kezén volt erdélyi várakról és
uradalmakról, valamint ingóságairól, melyeket unokaöccsei közt
kívánt kiosztani.
Glówny Archiw. Warszawa. Metrices Regni 130. köt. 177—182. lapján,
kevéssé gondos másolatban. Kiadva Pawinski: Zródla dziejowe XI. köt.
294—7. l. (Ahol a szöveg nem volt elég teljes és világos, javítottuk a végren
delet erdélyi, meg a M. N. Múzeumi példányából.) Magyarra fordítva kiadta
Csopey id. műve 241—6. l.
In nomine Sanctae et Individuae Trinitatis. Stephanus Rex
Poloniae, Magnus dux Lithuaniae etc. Sanus et mente, et corpore
dum incertitudinem horae extremae recogito, ne inopinatus aliquis
casus meus cuiquam 1 fraudi esse possit, tale ex tempore mea manu
scribo testamentum, valiturum semper et ubique, si non fuerit
aliud posthac testamentum subsequutum; ad quod quidem alio
tempore, si dabitur, fusius faciendi animum habemus.
Thesaurum Tykocinensem etiam inter tot et tam arduas
necessitates meas fideliter conservatum, Reipublicae reddo; ex
quibus, si quae pauca et viliora erogata, aut in usus Serenissimae
Reginae extradata sunt, in chartis signavimus. Rogo autem, boni
consulant hanc meam parsimoniam, nec quempium eo nomine
vexent, aut fidem in dubium vocent; nam in mea propria cura
fuerunt, nec ullus sine mea praesentia 2 connectavit.
Ad contentationem aulicorum meorum omnes restantias, tam
1
Ezt a király aláíráskor sajátkezűleg jegyezte a levélre utóiratként.
1
Hibásan írva: cuique.
2
Erdélyi példányában hibásan: potestate.
298 805. irat 1585 máj. 3
in regno Poloniae,. quam Magno ducatu Lithuaniae habitas, iure*

ad me pertinentes assigno et committo.
Patriae charisque propinquis, quantum debeam, scio: ipsa
enim non saltem me genuit, sed aluit et auxit, in hunc usque
gradum, post Deum manibus me traxit, plurimum sanguinis pro
gloria mea, in omnibus bellis difficillimis alacriter fudit; quae
talia licet sint, ut nulla compensatione sarciri per me possint: in
Signum tamen mutui amoris, ex pecunia mea propria, quam post
aliquas septimanas percepturi sumus, pro redemptione captivorum
Moscoviticorum, summam videlicet nonaginta sex millia flore
norum in communem usum Reipublicae Transylvaniae dono.4
Ex reposito meo et proventibus arcis nostrae Fogaras
quadraginta millia talerorum, ea tamen conditione, ne unquam
haec pecunia erogatur, nisi summa et inevitabili belli necessitate
urgente, in communem defensionem regni, reponatur autem in
arce Keuwar 5 sub fideli custodia. Et quoniam potentia Turcica
est tanta, ut viribus sufficere nequeant, ad conciliandam Impera¬
toris Turcarum benevolentiam unicornum illud, a palatino Lubli¬
niensi propria mea pecunia redemptum, instituia solenni legatione
in nomine Transylvanorum Imperatori Turcarum protunc
constituto, praesentandum committo; quod eo facilius regni
Poloniae status et ordines concedent, si illis tritum illud in mentem
venerit: „Tua res agitur, paries cum proximus ardet.“ Verum, si
tamen tanta esset aliquorum ingratitudo (quod non credo,) ut illud
exequi nollent, at saltem pecuniam triginta millia florenorum pro
unicornu erogatum reddat, unde donationem eo nomine amplum
Transylvani curebunt.
At, quia nisi Dominus custodierit civitatem, frustra vigilant,
qui custodiunt eam, proinde ipsum principem Transylvaniae Sigis¬
mundum, omnes denique senatores, status et ordines regni
Transylvaniae oro et obtestor propter salutem animarum suarum
reipublicaeque tranquillitatem, simultates deponant, pietatem
colant, avitam Sanctam Catholicam fidem recolant, aut saltem per
me fratremque meum introductam, post liminio6 aequo animo
3
Rossz olvasással közölve: in re.
4
Ezt a hagyakozását végrendeletében így változtatta meg: Principi igitur
Transylvaniae Sigismundo et per consequens necessitate extremae republicae,
si qua (Deus avertat) immineret, lego pecuniam omnem, quae in auricambium
per praefectum Fogarasiensem erogata est, simul cum omni ea pecunia, quae
ex ejusdem arcis Fogaras reditibus apud eum restaret, ad hunc usque annum
1586 cum reditu ex arenda Rivulidominariensi.
5
Hibás olvasással: Keumar.
6
Kimaradt szó a kötetben, ahol csak ez van meg belőle: post.
1585 máj. 12 805. irat 299
ferent. Collegium in Colosvar et Colosmonasterium fundatum
bonisque dotatum, partim jure regio, partim pecunia et bonorum
aliorum permutatione, bono jure acquisitis, tueantur, conservent
et augeant. Sic etiam Albensem, Waradiensem non solum conser¬
yent, sed augeant ad eorumque incrementa aliquid adjiciant; 7
alioquin, si violentes injiciunt manus, implebunt modios irae di¬
vinae, qui retribuat talibus secundum munditiam cordis eorum.
Palatino Transylvaniae, nepoti nostro Sigismundo Bathory
dono ornamenta equorum et frameas, auro et gemmis distinctas
et ornatas. Ad haec sex annulos, in parva ladula mea repositos,
quorum unus Adamas turbinatus magnus, pedi aquilino simili
structura insitus; secundus Smaragdus incisus cum figuris 39 et 49;
Adamas tabulae forma 59; tertius et quartus Rubinus; quintus
smaragdus, Adamas in uno annulo conjunctim; 6-tus 59 rubinus.
Argentum omne elaboratum dono Andreae Cardinali et
Balthasaro Bathari nepotibus, tam illud, quod in mea mensa
habui, quam, quod mea pecunia propria a creditariis variis
redemi, et apud manus vice-thesaurarii nostri existunt; praeterea,
quod adhuc restat ex Transylvanico argento apud manus
Veselinii.
Arcem Fogaras dono Balthasaro Bathori nepoti, ea conditione,
ut omnibus viribus suis in bonis paternis aut postea acquisitis
cedat et abrenuntiet aliis fratribus suis, nec sortem suam ab eis
requirat, nisi, si forte steriliter decedere ipsos contingeret, tunc
enim legitima eorum mutua successio locum suum habere debebit.
Quod, si forte dictus Balthasar Bathori steriliter decederit, a r x
Fogaras in neminem ahum, nisi Sigismundum principem, ejusque
haeredes devolvetur. Quod, si contingeret ipsum quoque Sigis
mundum Bathori steriliter decedere, ad Gabrielem Maylath,
ejusque heredes descendentes in virilem sexum devolvatur. Et
quoniam terra Fogaras a contributionibus publicis libera est,
obligamus et oneramus possessores hujus arcis pro tempore
existentes, ut in omnem expeditionem generalem ducentos equites
et centum pedites strenuos, bonos milites, non bojaros 7a ducant;
aut obstante legitimo impedimente, si ipse in persona sua ire non
7
Ez a gyulafehérvári és váradi kollégiumról szóló rész a végrendelet ma
gyar példányából hiányzik és nyilván első fogalmazványának átolvasása után
szúrta be a király, mikor rájött, hogy abból kimaradt.
7a
A bojárok (vagy boierek) némi szabadságokkal biró fogarasföldi oláh
parasztok voltak, de köztük nemesek is akadtak, kivált az ezentúli időkben.
300 805. irat 1585 máj. 12
potest, sub certo praefecto mittat suisque sumptibus durante
expeditione alat. 8
Instrumenta equorum argentea frameasque auro et argento
paratas Balthasaro nepoti dono.9 Equos omnes, exceptis currulibus,
vestes etiam omnes servitoribus et pueris camerae meae ex aequo
dividenda committo. Omnes equos meos currules monasteriis
ordinis mendicantium in regno et magno ducatu Lithuaniae
existentibus arbitrio dominorum testamentariorum distribuendos
committo.
Ex pecunia redemptionis captivorum Moschoviticorum, alio¬
rumve restabunt Triginta millia florenorum, ex quibus decern
millia lego in aedificationem templi et monasterii collegii Grod¬
nensis, viginti millia autem lego ad emptionem bonorum pro
hospitali Varsaviensi per me locato atque 10 reformato. Apud manus
Stephanowsky restant triginta millia vel paulo minus, ut ratio
monstrabit per memet ipsum emendata, nihil rationibus harum
nocere debet. Ex eadem pecunia Francisco Veseleny dono decern
millia florenorum, Stephano Lepseni quinque millia, Gabrieli
Maylath quinque millia. Deinde apud Magnum procuratorem
propriae pecuniae meae restant florenorum octo millia, quae
exponantur tempore sepulturae in eleemosynam pauperum et
sepulchri praeparationem, quod simile fiat sepulchro fratris mei
nuper per me Albae 1 1 erecto.12
Exequutores 13 hujus ultimae voluntatis meae constituo:
Magaificos Joannem Zamoyski Cancellarium, Andream Opalinsky
8
Első fogalmazványában folytatólag Báthory Andrásról is megemlékezett
alábbi adományával, amit a végrendelet végleges tisztázásakor törölt: Andreas
cardinalis possideat Eniedinum cum pertinentiis et bona Eurmenes, et villas
pertinentes ad ea, villas dico, quae a Falouceio (?) officiali possidebantur, in
cujus locum assignamus Sigismundo principi Rivulidominarum. (Hibás olva
dással: Rinuldinarum, feljebb meg: Emendenum!)
9
Eleinte megosztani kívánta őket két unokaöccse közt, ekként: Omnes
frameas meas auro a u t argento celatas aequaliter inter Sigismundum et
Balthasarum dividendas committo.
10
Ezt a kimaradt két fontos szót az erdélyi példányból pótoltuk.
11
Hibás olvasással, értelmetlenül írva: alte.
12
Ezt a király egy Lengyelországban működött jeles hollandi szobrásznál
rendelte meg Báthory Kristóf halála után, még 1581-ben s küldte be készen
(1583 tavaszán) szekereken darabokban Gyulafehérvárra, ahol a várban, a je¬
zsuiták templomában állította fel mestere. A mű elkészültének részleteiről szóló
számadási adatokat közöltem Báthory István számadáskönyvében, a 187—211.
lapon.
13
Itt folytatólag (nyilván szándékosan) kihagyva az alábbi igen fontos
rész: Bona mea Concinensia in usum Grodnensis collegii perpetuo jure adjici-
1585 máj. 12 805. irat 301
marschalcum, C h r i s t o p h o r u m R a d z i w i l l p a l a t i n u m Vilnensem et
D o m i n u m C a r d i n a l e m Episcopum Vilnensem, 1 4 d e q u o r u m sin¬
gulari fide, u t vivens, ita moriens oonquiesco.
O m n e s ordines et status regni et Magni d u c a t u s L i t h u a n i a e
oro et obtestor, p r o salute Reipublicae suae, u t i hoc t e s t a m e n t u m
m e u m r a t u m f i r m u m q u e esse velint, nec ulla in p a r t e impediant,
saltem memores m e o r u m laborum e t a e r u m n a r u m , c u m enim
neglecta patria, posteritate cognatis, propinquis, amicis et flore
aetatis m e a d eorum servitia exposui, t u m hostem potentem
Moschum, populosum, pecuniosum, a r m i s ferocem et potentem
cervicibus eorum D e o j u v a n t e , removi, compescui; fines amissas
recuperavi, Livoniamque in ditionem et potestatem redegi; pristi¬
n a m dignitatem Reipublicae restitui: h a n c c e profecto gratitudinem,
q u a m n u l l a m viventi praestiterunt, saltem m o r t u o r e p e n d a n t . 1 5 I n
q u o r u m o m n i u m i n d u b i t a t a m fidem firmitatemque m e a m h a n c
nostram u l t i m a e voluntatis ordinationem secreto sigillo n m n i v i m u s
et m a n u nostra regali subscripsimus. D a t u m Niepolomiciis, D o
minica Jubilate. Anno Domini 1585.
Stephanus Rex p p r
Megjegyzés. Érdekes, hogy a lengyel állami Liber regiusban a király
előző végrendeletének és később (1586-ban) készült keletnélküli másik
végrendeletének a szövege is be van jegyezve, bár végrehajtásra csak
ez a sajátkezűleg aláírt és keltezett végleges végrendelet került. Ennek
az is külön nevezetessége, hogy a király — senkit sérteni nem akar
ván — kihagyta belőle azt a részt, amely a lengyelektől tapasztalt
hálátlanságról szólt, 1 meg azt, amelyben Báthory Zsigmondot kitartásra
búzdította udvarának ariánus és kálvinista embereivel szemben. Ez
mus, donamusque. Bona per palatinum Kyoviae nobis donata, dicta Susa, Sy¬
meoni Moscho damus, donamusque, ea tamen conditione, ut eum una cum bonis
illius in tutelam et protectionem recipiat Cardinalis Andreas Bathori, ad aeta¬
tem legitimam. Quodsi eum Symeonem mori contingeret, Dominus Cardmalis
habeat, obtineat, possideat bona, quibus suo utatur arbitrio. {A végrendelet er
délyi példányából.)
14
Radziwill György, egyúttal Livonia administratora.
15
Itt első fogalmazványában még ezek a nevezetes sorok álltak, a „restitui“
szó után folytatólag: pristinam dignitatem reipublicae cum multo sanguine po¬
pulariuim meorum, quantum potui, nullis parcendo incommodis ac difficulta¬
tibus, personae etiam meae loco suo repraesentavi, pro quibus omnibus non
tantum abest, ut ullam gratitudinem retulerim, imo vero calumniis perpetuis
jactatus acerbam vitam duxi. Sed cum bonorum principum sit male audire et
bene facere, moderate sortem meam pertuli. Hoc profecto beneficium, quod ab
eis postulo, tale est, ut lege naturae et communi sartum, tectumque cum sit,
parvium et ipsorum judicio perexiguum est, quo magis spero me obtenturum.
1
Közöltük fentebb, 15 szám alatti jegyzetünkben.
302 805. irat 1585 máj. 12
az a t y a i i n t e l m e így h a n g z o t t : A d t e redeo, charissime Nepos P r i n c e p s
Trainsylvaniae, S i g i s m u n d e Bathori, t i b i q u e i n p r i m i s Collegium Socie¬
t a t i s Iesu C l a u d i o p o l i t a n u m e t Albense lego e t committo, q u a e collegia
p a t e r t u u s e t ego f u n d a v i m u s p r o p r i i s f a c u l t a t i b u s nostris, sine cuius¬
q u a m iniuria, q u a e i t a t u e a r i s et defendas, q u a t e n u s a n i m a e t u a e ,
p a t r i a e q t i e , c u i praees, salus tibi c h a r a est. N o n d e e r u n t p u t o A r i a n i
a t q u e i n p r i m i s Colosvarienses, qui eos eversos esse velini, f a v e b u n t iis
senatores t u i omnes, aut Calvinistae, a u t L u t h e r a n i , nec d e e r u n t impor¬
t u n i t a t i j u v e n e s et aulici p e r s o n a e tuae, p a r i t e r haeretici, q u i tam adu¬
l a n t e s p r o c a c i t e r i n eos invehentes, a n i m u m t u u m t r a n s v e r s u m r a p i a n t .
Sed, si v i r es, facile o m n i b u s resistes, sola c o n s t a n t i a et fervore, zeloque
p i e t a t i s magis, m a g i s q u e D e o et h o m i n i b u s c o n t e s t a t a m r e d d e . O, u t i n a m
potuissem vél i n hoc solum m e a e e r g a te p i e t a t i satisfacere, et si non
omnes, saltem p a u c o s tibi intimos consiliarios et cubicularios catholicos
e t pios d a r e potuissem, tam o r n a m e n t o nostri s e c u r i t a t i fuissent. Sed e a
est ibi temporis et m o r u m perversitas, u t omnes declinaverint, v a r i i s q u e
h a e r e s i b u s i m b u t i . A t h e i s m u m p l e r i q u e s p i r e n t : quo difficilior i g i t u r
t i b i i n s t a t concertatio, eo magis tam p r o e m i u m et laus s e m p i t e r n a non
finiuntur. 2
A végrendeletnek egy negyedik (töredékes) példánya is van, benne
n é h á n y a d a l é k k a l a k i r á l y m a g y a r u d v a r i e m b e r e i n e k h a g y o t t ingósá
g o k r ó l s a Wesselényi F e r e n c n e k a d o m á n y o z o t t pénzekről. 3 A végren
d e l e t végleges szövegének e g y k e l e t n é l k ü l i , X V I I . s z á z a d i m á s o l a t a
e g y é b k é n t E r d é l y b e is eljutott s azt Vass József t a n á r a d t a k i még
1858-ban; 4 természetesen a m i p é l d á n y u n k ismerete n é l k ü l . A testá
m e n t o m e g y lengyel k i v o n a t o s p é l d á n y á b a n a fentieken k í v ü l még ezt
a k ü l ö n ö s megjegyzést olvassuk: Wesselényi ú r n a g y o n óhajtja, h o g y
h a l á l a u t á n s e n k i se t e g y e n n e k i s z e m r e h á n y á s o k a t , a m i n t e végren
d e l e t elolvasása u t á n n é h á n y ú r i l y e t tett is, hiszen e d d i g is l á t t á k és
olvasták, h o g y hűséggel szolgált, m i k é n t ezt a végrendelet h a n g s ú l y o z z a
is. 5 Végül, a végrendelet t o v á b b i k i v o n a t o s m á s o l a t a Szamosközy I s t v á n
g y ű j t e m é n y é b e n m a r a d t reánk, 6 most b e m u t a t o t t hiteles (1585 m á j u s
2
Ezt a részt, tekintettel Báthory Zsigmond többségben lévő protestáns
udvari emberei érzékenységére, a király bölcsen kihagyta végrendelete végleges
szövegéből. Mégis közkézen forgott kéziratban s belekerült nyomtatott művek
be is. Elsőnek Páriz Pápai Ferenc közölte 1684-ben Rudus redivivum c. műve
D 2 —D 3 lapján, majd Lampe (Ember Pál) latin nyelvű református egyház
történetében, 1728-ban. Ebből adti ki Veszely is, id. műve 212. lapján, Lampe
műve 313. lapjáról idézve. Ezeket egymással összevetve, javítottuk az intelem
szövegét a jezsuiták 1588-i meggyesi beadványából; a budapesti Egyetemi
könyvtár Lit. orig. 158. sz. a. példányáról.
3
Az Acta hisiorica res gestas Poloniae XI. köt. 411—2. l.
4
Az Erdélyi Történelmi Adalékok III. köt. 308—314. l.
5
Ez így hangzik: Pana Wesselina, bardzo obrania, aby po jego smierci
klopotu nikt mu nie zadawal, jakoz po przeczytaniu tego testamentu, kilku
Panów mówili panu Wesselinowi, ze dopiero to widzieli i czytali, zes cnot¬
liwie sluzyl, wszystok sie wedlug testamentu. (Polkowski: Sprawy wojenne
412. l.)
6
A budapesti Egyetemi könyvtár Lit. orig. 151. sz. a.
1585 jún. 22 805—806: irat 303
12-i) példányából kijegyezgetve. De megvan egy másolata Sinay
Miklós kéziratai V. kötetében is, a Debreceni Egyázkerület levéltárában.7
Meg volt a végrendelet (talán eredetiben vagy hiteles másodpél
dányban) a gyulafehérvári káptalani levéltárban is, ahonnan Bethlen
Farkas bő kivonatban ismertette.8
806.
Praha, 1585 június 22.
Rudolf király Báthory István királynak.
A köztük létrejött megállapodás értelmében jóváhagyja az
ünnepélyes módon kiállított oklevelet, melynek alapján Szatmár
és Németi meg jószágai ellenében neki átengedi Nagybányát,
valamint a Szinyérváralja, Parlag, Ujváros és Felsőfalu határában
fekvő családi részjószágait és Buly falut, hogy azokat békében
birtokolják mindaddig, amíg a Báthory család fennáll.
Orsz. ltár. Budapest. N. R. A. Fasc. 673 no. 14. Egykorú másolat.
Rudolphus etc. Recognoscimus et notam facimus tenore prae¬
sentium universis. Cum vigore transactionis inter nos ac Sermum
Principem Dominum Stephanum Regem Poloniae etc affinem et
vicinum nostrum charissimum, ratione petitae a Serenitate Sua
restitutionis oppidorum Zatthmar et Nemethy, ac aliorum etiam
bonorum in eadem transactione nominatorum, tanquam assertorum
patrimonialium, ad eius Serenitatem et familiam suam Bathori de
Somlio spectantium, ita conventum sit, quod Serenitati Suae
Nagibaniam cum omnibus pertinentiis eo iure et titulo, quo
praedicta Zatthmar et Nemethy oppida, ab ipso Sermo Rege eius¬
que antecessoribus possessae sunt, in permutationem atque in-
super tres pagos, nimirum Zazar, Bozontha et Totfalw, item ex
pertinentiis dirutae arcis Zinyr portiones in oppido Zinyr Varaiba,
pago Parlagh ac duobus aliis adiacentibus Vyuaras et Felseofalu
existentes, ac denique villam Bwly asserat, scilicet bona patrimo¬
nialia dicti Sermi Regis in congruam compensationem seu şupple¬
mentum dictae Nagybaniae libere et simpli citer pro Serenitate
Sua eiusque haeredibus et successoribus ex familia Bathori de
Somlio legitimis et naturalibus, quousque dicta familia durabit
tenenda et possidenda addicere, dare et relaxare, de iisdem Sere¬
nitatem Suam et praefatos eius haeredes et successores familiae
Bathory de Somlio per speciales literas investire debeamus et
velimus, iis rationibus, modis et conditionibus, quae in literis
nostris ratificatoriis super memorata convemtione et transactione
in solenni forma, tam ex nostra, quam praefati Sermi Regis Polo-
7
Révész Imre idézete, a Századok 1868. évf. 223. l.
8
Idézett műve II. köt. 519—522. l.
304 806—807. irat 1585 júl. 16
niae parte editis continentur: Idcirco volentes eidem conventioni
tam quoad dictam investituram, quam in aliis satisfacere ex certa
scientia animoque bene deliberate, praefatum Sermum Regem
eiusque Serenitatis haeredes et successores ex familia Bathory
de Somlio super civitate Rivuli Dominarum sive Nagibaniae
omnibusque aliis pertinentiis, necnon praescriptis assertis pagis
patrimonialibus Zazar, Bozontha et Totfalw, similiter portionibus
in oppido Zinyr Varallia, pago Parlagh duobusque aliis adiacenti¬
bus, videlicet Vyuaras et Felseofalu habitis, denique villa Bwly
investivimus ac in possessionem eorum omnium et singulorum
realem cum omnibus iuribus, iurisdictionibus, praeeminentiis, pro¬
ventibus, utilitatibus et redditibus quibusvis, nullis prorsus
exceptis, uti nos et antecessores nostri usi sumus, immisimus:
prout immittimus et investimus harum nostrarum vigore et testi¬
monio literarum, manu nostra subscriptarum et sigilii nostri, quo
uti Rex Hungariae utimur, appensione munitarum. Datum Pragae,
die 22. Junii 1585.
Ellenjegyezte; Georgius Archiepiscopus Colocensis et Admi
nistrator Jauriensis, Joannes Joo.
Mellékleten egyidejűleg kiállított bővebb szövegű példánya. Ez
azáltal bővebb, hogy felsorolja Rudolf összes címeit és ismerteti a le
folyt tárgyalások menetét. Az ellenjegyző kancellár a tanult Draskovics
György érsek volt.
807.
Niepolomice, 1585 július 16.
Báthory István király Nádasdy Ferenc vasmegyei főispánnak.
Meglepődve értesülvén arról, hogy a királyi helytartó (Fejér¬
kövy István nyitrai püspök) csalárd terve kitudódott, azt taná
csolja, hogy ne csináljon belőle titkot, hanem adja értésére néki,
sőt magának a császár-királynak is, hogy tud róla. Ezt követeli
a haza érdeke is; de azért óvatos legyen, miután a felvetődött kér
dés igen kényes. Vigyázzanak a vármegyei gyűlésekből választott
követek is magukra, nehogy fejök betörjön az igazmondásért,
mikor az ország bajait szellőztetik. A jövendő országgyűlésen
pedig igyekezzék rajta, hogy az elhalt (Miksa) király fogadása ke¬
resztül mertjen, mert különben a szolgáló nép fizetése emelésének
dolga újból elhalasztódik s a végházak javítása is elmarad; a szol
gáló nép pedig a nemesség jószágain fog élni: az ország nagy
kárára s a közszabadság sérelmére. Magáról azt jelentheti, hogy
miután a Rudolf császárral való birtokügyi egyezsége létrejött,
ezután valami baráti szerződést kíván vele kötni, hogy avval is
1585 júl. 16 807. irat 305
a hazának szolgálhasson. Nagyobb baj azonban, hogy a török
elleni had felszerelése dolgában nem hallgattak szavára. Egyéb¬
ként legyen gondja életére is, szeme előtt tartván mindig Hunyadi
Jánosné fiainak adott bölcs tanítását, hogy soha valamennyien
együtt ne legyenek nehéz tárgyalások folyamán.
Herceg Batthyány-levéltár. Körmend. Memorabilia, 596. Két ív papíron,
fi oldalon, melyek közül 3 íratlan, mindvégig sajátkezűleg írva s a király
gyűrűpecsétjével lezárva. Felfedezte, másolta és kiadta (1942 november végén)
Iványi Béla a Körmendi Füzetek 2. száma 160—163. l.
Magnifice domine, affinis charissime. Salutem et nostram
commendationem. Megertetem F o r g a c y Sigmondtwl m y k e p e n
n e m y n e m e w bizonios ember bizwast m e g jelenlete volna
kegelmednek az locumtenens tanaciat, e s az feiedelemnek
kegelmetek felewl valo el vegezet a k a r a t i a t 1 : en holot n e m
t w d o m m y c i o d a ember legien az, a k y ezt kegelmednek meg
yelentete: I g y gondolkodom felewle. Az n e m e t feiedelem effele
n a g y dolgoth ketsegnelkewl ciak az t y t o k t a n a c y a l k e w z l e w t t e :
m y k e p e n m e n t vegere, hogi t w t t h a t a meg, holot meeg kisseb
dolgotys felette ygen titkon t a r t n a k e w k n e m ciergetik y m y t
amoth, f e w k e p e n penig m a g i a r a l ciak a z t kewzlik, az m y t ez
vilagnak kel erieny 2 eben azert kegelmed igen c a u t u s legen n e
h y g e n e k kewnien, es m y n d e n e k , fewkepen effele dologban, mely
b e n az feiedelem meltosaga es az kegelmed ylety es tyztessege
forgodik. D e legen v g y az m y n t az jelentete: az en tanaciom eben
az h o g y t h y kegelmed ez dolgot n e titkolia h a n e m i n k a b k y
cierdecie bizonios emberek altal, k y k az locumtenensnek es h a
lehet az feiedelemnekys filebe swgiak hogy meg ertete kegelmed
ezt ez p r a c t i k a t es gonoz z a n d o k o t : abol az k e w e t k e z i k hogi a z
locumtenens z w e k s w g k e p e n m e n t e n y fogya m a g a t , sewt t a l a m az
feiedelemys: kit h a m y w e l n e k v t a es mogia lezen kegelmednek
p a n a z o l k o d n y effele kegetlen es terwentelen t a n a c y es ynciel¬
kedes felewl: holot kegelmed s e m y okot nem adot, sewt tehetsegek
zerent ew felsege es az o r z a g n a k fizetese n e l k w l y a m b o r w l zol¬
galnak, m y n d e n jewedelmeket n e m egebewe h a n e m zolga tartasra
es az orzag o l t a l m a r a f o r d e t w a n m a g o k zemelienek sem kedwez¬
w e n : h o g y h a azt t a r t a n a k veteknek hogy az o r z a g zabadaaga
mellet z o l n a n a k es terekednenek, ezt az e w tartozasok zerent el
n e m h a g h a t a k ez v t a n y s , mert az ew v e r e k n e k es z a b a d s a g o k n a k
a r w l o y nem lehetnek, e w fellegenek penig h i z e l k e d w e n es azokat
melieket ew felsege solenniter meg eskewt el h e w e r w e n , sem az
1
Ennek, sajnos, nincs nyoma még a Forgách család levéltárában sem.
2
Erre tapasztalatból rájött bécsi fogsága idejében.
Báthory István lev. IL 20
306 807. irat 1585 júl. 16
hazanak, sem ew felsegenek nem volnanak igazak lelki esme-

reteket, es yo hyreketys az mostaniaknal, es ez vtan valoknalis
meg sertenek, es vgi mynt okay lennenek, kyket Isten az gonoz lelki
esmeretert meg bwntetne, es ez vilag koporsoiokatys atkozna, ha
az hazanak zabadsagath es az ew felsege debitumat hizelkedesre
es az ew twlaidon haznok keresesere fordetanak. Effele expostula¬
ciobol melto panazolkodasbol az kewetkeznek hogi ki teccenek az
kegelmed dolganak igaz volta, es az feiedelem tanacianak mel-
tatlan volta, es ketsegenelkewl arra terne az feiedelem hogi ezt ez
dolgot le zaletana, le niomna: holot mogia lezen: oztan kegelmed
mikepen meg bizoniosodhassek az feiedelem akaratia felewl.
Ide valo azys hogy mykor az varmegek gewlesebe keweteket
valaztanak oda fel, azok az kewetek vonogassak magokat mond¬
wan hogi kezek volnanak az zolgalatra de nem mernenek mert
imar anyba jwtot volna az dolog hogy feyek ternek be az igaz
mondasert, es nilwan valo feniegetesek esnenek: It az varmege
assecuralia ewket hogi ha ben my esnek terwentelen azert hogi
az haza zabadsagat forgatia: vgi vennek azt az my egiken esnek
myntha feienkent myndniaiokon eset volna. Ez mellet kewetseget
vegezhetnek ew felsegehez ez veget, hogy enybe jwtot volna
dolgok, hogy ciak sirny es protestalny keniergeny sem volna
batorsagos az ew nagi niomorwsagokert etc.
Az my illeti az jewendew gewles dolgat: melto hogy kegyel-
metek serio vrgealia az elebi ew felsege3 fogadalit, de az my az
oltalom dolgat es az adot nezy vegezetre kegelmed bociassa elew,
mert ha az feiedelmet egeb dolgok nem indetiak az conditioknak
be tewltesere, bizony ciak zinte az ado tekentety ewtet arra nem
vezy, mert az kewetkezik belewle hogy az zolgalo nyp fizeteset
ennelys inkab negligalia azonkepen az veghazak epeteset; negli¬
galwan ezeket, wagi pwztan hagiak az vegeket, vagi az zolgalo
nep az nemesseg jozagon iL ky mynt kettew orzag kara: vagion
mas dolog kiben kegelmed magat opponalhatia, twdny illik ha
mikor valamy nova electiora igekeznek, oth volna helie hogi vgian
ob firmato animo kialtanak orzagwl, hogi semyt nem miwelnek
valamíg in integram nem restitualna az oezag zabadsagat, regni
causa mielne mindent azt hizem.
Az my illety az en kewztem es Ciazar kewzt valo tractatust:
az ekkorayg ciak Bania es Zathmar veget volt, melinek imar
mierthogi vege vagion, ez vtan valamy keteles baratsag felewl
3
Miksa király, meghalt 1576 október 12-én.
4
Azaz: megkötve 1585 június 22-én.
1585 júl. 16 807. irat 307
valo t r a c t a t u s k e w e t k e z i k r e w i d n a p , melibe en vgi viselem
m a g a m a t , hogy h a z n a l i a k az m y b e lehet az h a z a n a k publice, es
kegelmed privatim. A z t a n kegelmednek securussa tezem hogi soha
az en tractatwssom kegelmed meg nem k e w t e z i sem kegetlemb
k e z b e n e m agia: sem a z kegelmed libera electioiat, a w a g i vala¬
meli j a m b o r n a k valaztasat es zerencieyt meg nem t a r t o z t a t i a ;
Eleg lezen adig az m y k e w z t e w n k valo t r a c t a t u s hogi egymas
p r a c t i k a i a t w l es dolo et f r a u d e assecuratusok lezewnk, k i kegel
m e d n e k sem publice sem p r i v a t i m n e m fog artani, netalam h a
Isten a k a r i a h a z n a l n y fog, holot az k e w z t e w n k valo b a r a t s a g n a k
fondamentomat azt vetek a z o k a k i k promovealiak, hogi ezkoraigys
nagi a k a d a l i volt az k e w z t e w n k valo simultas, hogi az kereztien
feiedelmek az t e w r e k ellen valo h a d r w l n e gondolkodnanak,
myerthogi nem hihettek volna n e k e m : E n pedig Isten latia
ziwemet m y n d k e n r a h a l a i r a k e z volnek hogi az en h a z a m n a k az
en iletetmbe zolgalhatnek.
Vegezetre n e h a g i a kegelmed m y n d a z a l t a l h a t r a az H u n i a d i
Janosne tanaciat meliet fiainak adot volt: n e agiatok ecersmind
k e z b e n m a g a t o k a t ez tekeletlen i d e w b e es hewtetlenségbe: kettew¬
t e k h a r m a t o k talalhat m i n d e n k o r modot b e n n e m i k e p e n hon
maragion.
T h a r c i a m e g az Vr Isten kegelmedet es agia m e g m y n d e n
idwesseges es tiztesseges kiwansagit. Kewlt Nepolomnichan 16
Julii 1585.
Stephanus Rex p p r
Megjegyzés. E szép magyarságú ragyogó levél tartalma oly rejté
lyes, hogy nem nyujt kellő támaszpontot arra, hogy tulajdonképpen
mire vonatkozik? Bizonyos azonban, hogy István király valami nagy
kezdeményezését szolgálta, melynek részletei még rejtve hevernek előt
tünk. Oka ennek az is, hogy a hercegi levéltárban sem előzménye nin
csen, sem a címzett netaláni válasza nem maradt reánk s ezért nem
vagyunk képesek a király lelki kincstárába pontosan elhelyezni. Csak
azt látjuk, hogy a niepolomicei vadászkastélyába visszavonult királyt
ez év tavaszán állandóan nyomasztó gondok gyötörték. Igy mialatt
a Nagybányát és családi birtokait visszaadó egyezséglevél megszüle
tését leste, várta, 1 megírta végrendeletét 2 s ezt a bízalmas levelét is. Ez
úgyszólván politikai magyar végrendelete, minthogy folyvást keserűség
gel figyelte a magyar nemzet süllyedését és romlását gazdasági téren
1
Ez 1585 június 22-én jött létre Prágában, hogy Rudolf aznapi értesí
tése alapján a király ép itt (niepolomicei csendjében) négy hét mulva — 1585
július 26-án — kiállítsa róla a pergamenre írt díszes okmányt. (Szövegüket
közöltük a jelzett keltek alatt.)
2
Az 1585 május 12-i becses iratot lásd fentebb.
20*
308 807—808. irat 1585 júl. 23
a kizsákmányoló idegen kormány alatt; meg azt, hogy semmi komoly
lépés nem történik a török elleni erélyesebb küzdelem megindítására.
Ezek láttán mind erősebbé vált az a meggyőződése, hogy Magyar
ország csak úgy állhat talpra és lehet ismét erős és független, mint
valaha, ha lerázza nyakáról az idegen jármot és nemzeti királyt kap.
Ezt Mágóchy Gáspárhoz intézett másik rejtelmes szép magyar levelé
ben már korábban is bőven megírta 3 s meglehet, hogy evvel van kap
csolatban ez a mostani országos fontosságú írása is, melyet a gondvise
lés számunkra teljes épségében fenntartott.
István király hosszú bécsi fogságában kellően kiismerte a császári
udvar magatartását magyarokkal szemben s azt, hogy — miként e leve
lében is írja — ott még kisebb dolgot is felette titokban tartanak s fő
képen magyarral csak azt közlik, az mit ez világnak kell érteni. Ki
terjedt összeköttetése alapján később aztán mindenről idejében érte
sült ami ott történt s így nem csoda, hogy állandóan foglalkoztatta
a nagy eszme, mint lehetne a német uralmat lerázni s magát magyar
királlyá koronáztatva, kiverni a törököt az országból. Erről a nunciu¬
sokkal is folytatott olykor megbeszélést, gyakorlatilag pedig — úgy
látszik — a felsőmagyarországi nemesek útján vélte legcélszerűbben
megvalósítani nagy célját, miután azok közvetlenül legjobban érezték
a német uralom terhét. Erre a tervére vonatkozik hát kétségtelenül
jelen levele is, 4 bár később azt a könnyebbnek látszó megoldást válasz
totta, hogy amint az oroszok elleni hadjáratait befejezi, a gyermek Bá
thory Zsigmondot magyar királlyá, Zamoyski János kancellárt pedig
helyébe erdélyi fejedelemmé választatja. E két dologra Giczy János kor
mányzót is megeskettette, még az esetre is, ha ő maga hirtelen kimulna.
Hogy pedig a beállandó új helyzetet biztosítsa, titkos nagy tervének
még a csehek és morvák támogatását is igyekezett fényes ígéretekkel
megnyerni. Hirtelen halála azonban megakadályozta magasztos tervei
keresztülvitelében. 5
808.
Brodnica, 1585 július 23.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y K r o m e r Márton v á r m i a i p ü s p ö k n e k .
Szenátori véleményét kéri a szultán csatolt levelében foglal
takról.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente III/2 p. 379—380. Címzett
neve hibásan Kramernek írva.
A portával fennálló ügyünkben h a b e m u s hic czausium Tur¬
c a r u m Imperatoris magyarázatot kérvén amiatt, hogy novae locis
in finitimis arces extrueretur, meg azért, quod m a n c i p i a Macho¬
m e t a n i ritus a d quingenta a T e c h n i a a b d u c t a in arcibus nostris
3
A keletnelküli szép írás keletkezését 1578 végére helyeztük s ott
közöltük.
4
Ily irányú törekvéseiről írt Szádeczky, a Századok 1886-i évfolyamá
ban megjelent cikkében.
5
A bécsi államlevéltárban megmaradt iratok alapján Szádeczky, ugyan
ott, az 1882. évf. 497—8. l.
1585 júl. 26 808—809. irat 309
apud capitaneos nostros servire dicitur. Ezért kérem consilium

nobis explicet, officium ea in re Senatoris amantis Reipublicae
factura; etc. Datae Prodnico, die XXIII. Julii. Anno Domini
MDLXXXV etc.
809.
Báthory István király egyezséglevele Rudolf királlyal.
Jóváhagyja a hosszas tárgyalások után Rudolf királlyal létre
jött egyezséget, mely szerint Nagybánya városa, a hozzátartozó
Szaszar, Bozonta és Tótfalu falvakkal, valamint a Szinyér¬
váralja, Parlag, Ujváros és Felsőfalu szatmármegyei és Buly
szabolcsmegyei faluban fekvő családi részjószágok a somlyói
Báthory-család birtokába jutnak, a család fiúágon való kihalásáig,
oly feltétellel, hogy azok azért Magyarország fennhatósága alatt
maradnak; viszont Báthory István király átengedi Rudolf király
nak cserébe Szatmár és Németi városok, meg a szinyéri romlott
vár tulajdonjogát, a hozzájuk tartozó jószágokkal egyetemben, de
oly kikötéssel, hogy az ez öt részjószág utáni adót a Báthory-
család örökidőkig a magyar királynak legyen köteles fizetni.
Staatsarchiv. Wien. Urkundensammlung. Pergamenre írt díszes kiállí
tású pátens-alakban. Kiadva Goos id. m. 211—2. l. Elírásait javítottuk.
STEPHANUS, Dei gratia Rex Poloniae, Magnus Dux Litva
niae, Russiae, Prussiae, Masoviae, Samogitiae, Kioviae, Voliniae,
Podlachiae, Livoniaeque etc. Princeps Transsilvaniae. Re¬
cognoscimus et notum facimus universis et singulis praesentibus
et futuris, harum notitiam habituris: Quod cum nobis cum
Serenissimo et Excellentissimo Principe, Domino Rudolpho
secundo, Romanorum Imperatore Electo ac Germaniae, Hun
gariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae etc Rege,
Archiduce Austriae etc domino affine et vicino nostro carissimo,
nonnullae hactenus de restitutione oppidorum Zatthmar et Ne
methi, suarumque pertinentiarum, atque arcis dirutae Zinyer
possessionum aliarumque villarum controversiae intercesserint,
Quae quidem bona nostra et familiae nostrae Bathori de Somlio
patrimonialia superioribus temporibus, in Serenissimi et Excellen¬
tissimi quondam Principis, Domini Maximiliani secundi, itidem
Romanorum Imperatoris ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae,
Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae etc Regis, Archiducis Austriae
etc felicis recordationis potestatem redacta suerunt, nosque pro
mutua benevolentia huiusmodi controversias live differentias
prorsus tollere et sopire, earumque occasiones omnes praecidere
310 809. irat 1585 júl. 26
cupientes, adeoque communem Reipublicae quietem et tranquilli¬
tatem prae oculis habentes, eas rationes inierrmus ac tandem cum
praedicta Sacra Caesarea Maiestate convenerimus, quemadmodum
ea omnia, quae sic acta, tractata conventaque fuerunt, scripto
sunt comprehensa, quod sequitur in haec verba: Cum inter
Serenissimum et Potentissimum Principem ac Dominum Ru¬
dolphum, Romanorum Imperatorem ac Germaniae, Hungariae,
Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae etc Regem, Archiducem
Austriae etc ac Serenissimum Principem et dominum, dominum
Stephanum, Regem Poloniae, Magnum Ducem Litvaniae etc ratio¬
ne oppidorum Zatthmar et Nemethy ac pertinentiarum suarum,
item pagorum Zazar, Bozontha et Tottfalw, praeterea etiam
bonorum ad dirutam arcem Zinyr spectantium, villaque Bwly ac
pertinentiarum suarum, ut quae iam dictus Serenissimus Rex,
tanquam bona sua patrimonalia sibi restitui peteret, nonnullae
intercesserint controversiae, Caesarea autem Maiestas licet huiusmodi
restitutioni quibusdam ex causis per Maiestatem Suam adductis
minime locum dandum esse censereti, nihilominus tamen cum de
Serenissimi Regis sincera erga Maieitatem suam voluntate, ac
retinendae bonae vicinitatis studio per Serenitatis suae oratorem
hac de re missum prolixe declarato, sibi optime persuasum
haberet, simulque intelligeret Serenitatem suam a compensationis
medio haud alienam esse: Maiestas eius Caesarea, ut suum
vicissim animum uti integerrimum. ita ad huiusmodi mutuam ac
veram benevolentiam atque amicitiam stabiliendam, non minus
propensum, quam publici boni tranquillitatis studiosissimum
testatum redderet, co condescendit, ut huiusmodi compensationis
medio locum dare assenserit; Quoniam vero de recompensa illa
haud aliter, quam in re praesenti certi quid commodo statui
potuit, ita demum conventum fuit, quod utriusque Principis
Commissarii ad partes Hungariae superiores destinarentur, qui,
capta prius informatione necessaria, de bonis recompensae nomine
dandis inter se (salva tamen et reservata tam Caesareae Maiesta¬
tis, quam Serenissimi Poloniae Regis ratihabitione) convenirent.
Unde secutum est, ut post varios tractatus per Maiestatis suae
Caesareos Commissarios ad hoc deputatos et Regiuni mandatarium
de diversis bonis Maiestatis suae nomine propositis initos, de
Nagybanyae civitate, una cum oppido et villis ad eam spectan¬
tibus, cunctisque suis emolumentis, quocunque nomine appellatis
et cum Regius Commissarius hanc permutationem minime
aequivalentem esse iudicaret, tribus insuper pagis, nimirum Zazar,
Bozontha et Tottfalw assertis, Serenissimi Regis bonis patrimo-
1585 júl. 26 809. irat 311
nialibus in supplementum Nagybaniae adyciendis actum iii, ea
conditione, ut tam haec, quam Nagybaniae oppida, nihilominus
Maiesiati suae tanquam Hungariae Regi subiecta manere, ac in
Maiestatis suae ditione comprehensa esse deberent, adeoque
Serenissimus Rex, velis ex eadem familia Bathori, cui bona ista
cedere vellet, eorumque haeredes in ysdem successuri, huiusmodi
bonorum ratione omnia illa praestare tenerentur, et obligati essent,
ad quae aly Hungariae regnicolae et vasalli tenerentur. Huic vero
Caesareae Maiestatis resolutioni per praedictum mandatarium in
Poloniam ad Serenissimum Régem relatae cum Serenitas sua nec
dum acquiesceret, Maiestas Caesarea, ut sincerum suum conci¬
liandae firmandaeque cum Serenitate sua mutuae amicitiae et
benevolentiae studium ulterius comprobaret, contenta fuit, Quod
ratione dictae civitatis Nagybaniae, ac eiusdem pertinentiarum,
trium itidem pagorum Zazar, Bozontha et Tottfalw, utpote in vici¬
nitate praefatae Nagybaniae existensium, Serenitati suae ac
familiae eius Bathori de Somlio, iuramento vel homagio nullo
exacto nullisve solennibus adhibitis oneribusve constitutis, in¬
vestiturae saltem litterae dentur, Quibus ostendatur, a quo ea
proiecta sint. Utque concessa onerum et iuramenti immunitate
conferentis, nihilominus Jus salvum permaneat: Familia autem
illa Bathori de Somlio extincta, dicta bona Nagybanya scilicet
una cum oppido et villis ad eam spectantibus, cunctisque suis
emolumentis quocunque nomine appellatis ad vetus dominium
redeant, nullaque temporis praescriptione eiusdem dominii ius
vel obscurari, vel tolli pofiit. Additis praeterea ultra tres supra
praenominatos aliis quinque pagis sive portionibus in oppido
nempe Zinierwarallia, Parlag, Wywaras et Felseöfalw in districtu
Awassag vocato et Zatthmariensi, item pago Bwly in de Zabolch
comitatibus existentibus, Ita quidem, ut Serenitas sua, ac eadem
familia Bathori ex huiusmodi quinque portionibus onera seu tri¬
buta Regi Hungariae solvi consueta in perpetuum praestare
teneatur. Idcirco volentes conventionem hanc perpetui roboris
fírmitatem obtinere, ex certa nostra scientia, animoque bene deli-
berate), ac omni meliori modo et forma, quibus potuimus et debui¬
mus praeinsertam conventionem, omniaque et singula in ea con-
tenta approbavimus, ratificavimus et confirmavimus, prout vigore
praesentium approbamus, ratificamus et confirmamus, Decla¬
rantes et in verbo nostro Regio firmiter promittentes, pro nobis
ac haeredibus et successoribus nostris, ex familia Bathori de
Somlio, quod praeinsertam conventionem, omnesque eius articulos
et conditiones candide ac sincere observabimus. Adeoque in eum
312 809. irat 1585 júl. 26
finem o p p i d a Z a t t h m a r et Nemethi, e o r u m q u e pertinentia a c
residuitates portionum possessionariorum, a l i a s a d d i r u t a m arcem
Z i n i r spectantes, e x c e p t i s tamen s u p r a n o m m a t i s p a g i s et portioni¬
b u s libere et fine aliqua molestia p r a e f a t a e Sacrae Caesareae
Maiestati et successoribus suis H u n g a r i a e R e g i b u s r e l i n q u i m u s
omnibusque in eis praetensionibus nostris e x n u n c p e r p e t u o p r o
n o b i s iisdem h a e r e d i b u s et successoribus nostris ex familia Bathori
renunciamus, eosdemque h a e r e d e s et successores nostros a d dicta
o p p i d a Z a t t h m a r et N e m e t h i cum eorum pertinentiis supradictis
relinquenda, ac q u i b u s c u n q u e suis i n iisdem praetensionibus
r e n u n c i a n d u m obligamus praemissis o m n i b u s directe vel indirecte
quovis quaesito colore seu p r a e t e x t u , minime contraventuri, H a r u m
testimonio litterarum, m a n u nostra subscriptarum et sigilli nostri
Regii appensione m u n i t a r u m . D a t u m in arce nostra Regia Nepo¬
lomicensi, vigesima sexta die mensis Julii, a n n o domini millesimo,
Quingentesimo, Octogesimo Q u i n t o , Regni vero nostri decimo.
Stephanus Rex ppra
Mart. d e Berzeuice
Cancell. p p r a
Megjegyzés, Ez a nevezetes okmány országos jellegű volt, mivel
területgyarapodást jelentett és biztosított Erdélynek; amellett, hogy
egy régi, állandó súrlódási felületet szüntetett meg békés úton. Ezért
sürgette létrejöttét István király éveken át, igénybevéve még a Szent¬
szék jóindulatú támogatását is. Ezt Possevino Antal atya által biztosítá,
aki az államokmány bevezetésében hivatkozott hosszas tárgyalásokat
bevezette, hogy azokat aztán Berzeviczy Márton folytathassa nagy
türelemmel és jogérzettel párosult fáradozással. 1 A sok ellenvetés mellő
zésével, István király végre ez év tavaszán — május második részé
ben — járult elvben hozzá Rudolf király álláspontjához, s hogy régóta
húzódó ügyét befejezzék, a tárgyalások lefolytatására Berzeviczy
Márton erdélyi kancellár mellé még Radnóti Kendi Ferenc küküllő¬
megyei főispánt és Ruszkai Kornis Gáspár huszti kapitányt kívánta
Kassára beküldeni. 2 Közülök azonban csupán Berzeviczy ment le, mivel
midőn már megbízólevelöket kiállította — 1585 július 26-án — létre¬
jött a fenti megegyezés, amely e három hívének kiszállását feleslegessé
tette.
A nehezen létrejött fontos egyezséglevél birtokában István király
sietett biztosaival Nagybányát, valamint az annyi éven át nélkülözött
1
A tárgyalások menetét és folyamatát részletesen ismertettem Berze
viczy életrajza 158—172. l.
2
A lengyelországi nuncius Niepolomicében, 1585 május 22-én írt jelen
téséből, ahol azonban a nevek közül kettő hibás olvasással így van nyomtatva:
Franciscus Rendy de Ebaduotth comes de Ribellio és Caspar Koinijs, mivel
a jelentés német kiadója nem tudott magyarul. (Reichenberger: Nuntiatur¬
berichte 105. l.)
1585 júl. 26 809—810, irat 313
és jogtalanul bitorolt családi birtokait hivatalosan átvenni s azokba
magát és családját újra beiktatni. 3 Ez azonban nem ment könnyen,
mert kiderült, hogy egyrészük idegen kézen volt, így például Buly falut
Bornemisza Imre és Rákóczy Zsigmond birták, mindegyik külön 2000
forintban s előbb ezt a zálogösszeget kellett megtéríteni, 4 amire
az érdekelt Szepesi kamarának nem igen volt pénze. Ekként ezen
az aranyban, ezüstben gazdag s különben is jótermésű vidéken
(az erdélyi partium legészakibb részén) ismét helyreállott az erdélyi
fejedelmek joghatósága s azon most újra Báthory István gyakorolta
a földesuri jogokat. Mint ilyennek, gondja volt a romladozó és elha
nyagoltan kezelt bányák helyreállítására és jövedelmezővé tételére.
E végett számbavétette a lakosságot adókivetési szempontból, el egész
Kapnikbányáig, 5 a bányák bérlőjével, báró Herberstein Feliciánnal
pedig megállapodott még tallérok verése dolgában is. Azokat ugyan
elsősorban Lengyelországban hozták forgalomba, de a bécsi udvar
mégis a magyar felségjog sérelmét látta benne és tiltakozást jelentett
be a szép új ezüstpénz veretése ellen a Szepesi kamaránál. Ez azon
ban eredményre nem vezetett, mivel az egyezséglevél teljes uralmat
biztosított Báthorynak visszanyert birtokain s miután szövege egy szó
val sem tiltja a pénzverést, Herberstein zavartalanul folytatta azt
a király megbízásából; bár hirtelen halála miatt, igen rövid ideig. 6
810.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Giczy János k o r m á n y z ó n a k .
Badar László udvari gyalogja szentiváni házával együtt
levelei is odaégvén, ha megbizonyíthatja, hogy azok tényleg elég
tek, kéri, adjon neki új levelet róla.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Ötvös műve 54. sz. a. Beke 118. regesztája. A
dűlt betűs szavak a király kezével írva.
S t e p h a n u s R e x etc. B a d a r László, m i U d v a r u n k b e l i gya
logunk, adja értenünk, hogy Szent I v á n o n volna egyházi nemes
sége, m e l y n e k a z levelei elégtenek a z h á z z a l e g y ü t t , k i t egyéb
nemesemberekkel is m e g b i z o n y í t h a t n a , hogy az, őseitől m a r a d t
nemes öröksége volna. Azért, h a jó bizonyságok alatt megbizo
n y í t h a t j a , hogy azelőtt is őseitől m a r a d t nemes öröksége, adasson
r ó l a ú j levelet Kegyelmed; ha leveleit égés miatt vesztette el.
T a r t s a meg Isten Kegyelmedet. D a t u m in Arce nostra regia Ne-
3
Az erről szóló jelentések nem kerültek még elő, de írásos nyoma van,
hogy István király ténylegesen is gyakorolta rajtuk földesúri és fejedelmi
jogait.
4
Ernő főherceg 1585 július 8-i leirata nyomán a Szepesi kamarai levéltár
iratai közt.
5
Ennek urbariuma elkészítését 1585 szeptember 9-én rendelte el; közölve
kötetünkben, idézett kelte alatt.
6
Báthory István nagybányai pénzverése történetének részleteit másutt
ismertetjük.
314 810—813. irat 1585 aug. 17
polomicensi, 26. Julii A n n o Domini 1585. Regni nostri Anno
Decimo. .
Stephanus Rex ppr
Megjegyzés. Ez utolsó darabja néhai Ötvös Ágoston 1861-i Báthory
kiadványának. Ő ugyan orvos volt Gyulafehérvárt, de közlése meg¬
lehetős pontos, mert szenvedélyétől hajtva, egész jól belegyakorolta
magát régi levelek olvasásába, bár azokat fonetikusan másolta. Egy¬
részöket gyulafehérvári kutatásaim alkalmával ugyan átjavítottam
betű szerint, de valamennyiét — a változott viszonyok miatt — nem
végezhettem el.
811.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Kolozsvár város t a n á c s á n a k .
Az Erdélybe küldött Campani Pál páter lengyel provinciális
ajánlólevele.
Városi levéltár. Kolozsvár. Fontes Rerum Trans. II. köt. 128—9. l.
Proficiscitur Claudiopolim et a d alia collegia nostra, q u a e
Societaei Jesu in isto regno ereximus R e v e r e n d u s P a u l u s C a m
p a n u s P a t e r Provincialis a velők összefüggő ügyek rendezése
végett; inti tehát a várost, támogassák nagy munkájában, tum ad
areas p r o seminario nostro coëmendas; etc.
812.
Bár nem felelős a betört kozákok pusztításaiért, mindent meg
tesz megfékezésükre.
Staatsarchiv. Wien. Hurmuzaki: Documente III/2 p. 91—2. Hibás olva
sással Hiepolomiciis kelettel közölve.
Válasz. Megértette R a m a z á n cziaus által a k o z á k o k pusztítá
sáról k ü l d ö t t üzenetét. E z e k é r t ő n e m felelős, hisz azok szedett,
vedett emberekből álló h a d a k k a l d ú l n a k olykor a t a t á r o k k a l
együtt, de biztosítja, hogy qui vero ex ea deprehendi possunt, in
eos capitali supplicio a n i m a d v e r t i t u r .
813.
Niepolomice, 1585 szeptember 4.
Báthory I s t v á n k i r á l y Ágost szász vál. fejedelemnek.
Miután atyjafia, Forgách Imre trencsényi főispán özvegységé
ben harmadszor is házasodni kíván és feleségül özvegy unoka¬
hugát, Kata Szidónia tescheni hercegnét óhajtaná megnyerni, fi
gyelmébe ajánlja és kiemeli kiváló hadi és világi érdemeit.
Mocsáry: Nógrád vármegye Esmertetése IV. köt. 177—9. l.
1585 szept. 4 813. irat 315
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae etc. Illustrissimo Principi
Domino Augusto S. R. Imperii Electori, Duci Saxoniae, Land¬
gravio Turingiae, Marchioni Misniae Burgravio Magdeburgensi,
Affini nostro charissimo, salutem et mutui amoris continuum
incrementum.
Illustrissime Princeps, Domine Affinis Charissime. Generosus
et Magnificus Dominus Emericus Forgacius Comes Comitatus
Trenchiniensis propinquitate nobis coniunctus, in matrimoniis
suis duobusi, et maximam a Deo felicitatem, et ut sit in rebus
humanis adversam quoque sortem pertus est. Prima uxor, ex
antiqua nobilissimaque in Ungaria familia Pereniorum ei obie¬
rat. 1 Altera ex Illustri familia Comitum a Zrinio,2 quam non ita
pridem, Deo ita disponente, amisit. Cum autem idem Emericus
Forgacius ea adhuc sit aetate, ac praeter eam etiam rationes
requirant, ut ad tertias nuptias animum adiiciat, inter alias
multis nominibus commendatas matronas, Ill ma Princeps Domina
Sidonia Catharina vidua, ex sorore Illustritatis V rae nata, Ducissa
Tecinensis etc ob ipsius praeclaras virtutes, in illa vicinitate ei
innotuit. Iam vero exploratum habet omnem consiliorum suorum
felicem exitum, in benignitate sola Illustritatis Vrae consistere.
Proinde requisivit Nos per legatum suum, ut ei nostram inter¬
cessionem apud Illustritatem V ram accomodaremus. Qua in causa,
sane tam pia et tam honesta ei deesse nec potuimus, nec debui¬
mus, praesertim cum connubia a Deo instituta aequum sit, ut
promoveantur, et alioquin intelligamus hoc matrimonio, ob illam
vicinitatem, quae inter illos intercedit aliaque commoda Ducissae
rationibus non mediocriter consultum iri, quemadmodum Illustri¬
tas V ra ex ipsius Emerici Forgacii legato, cui, ut secretius hoc
negotium agatur, ad Illustritatem V ram has literas nostras concre¬
dimus, plenius de toto negotii statu cognoscet. Emerici Forgacii
virtus, tam in re militari, quam civili vita, ita est in Ungaria nota,
ut non egeat magna commendatione. Quo magnis confidimus
Illustritatem V ram vel nostra causa, hoc ipsius propositum haud
gravatim promoturam, atque etiam legato nostro suoque, quidquid
in hanc rem Illustritati V tae retulerit, fidem habituram, pergratum
nobis accidet, si nostram commendationem apud Illustritatem
Vram eidem Emerico Forgacio profuisse intelligemus, cui pro nostra
quoque parte non deerimus. Illustritatem V ram bene vaiere cu¬
pimus. Datum in arce nostra Nepolomicensi, 4-ta mensis Sep¬
tembris. Anno Domini M D LXXX V. Regni vero nostri decimo.
1
Perényi Erzsébet volt.
2
Zrinyi Kata, a szigetvári hős leánya.
316 814—815. irat 1585 szept. 4
814.
Báthory István király Kató Szidónia tescheni hercegnének.
Rokona, Forgách Imre trencsényi főispán óhajtására, aki
a hercegnén kívül mást nem kíván feleségül, nagyon óhajtaná
kedvező elhatározását, miután erényei annyira ismeretesek, hogy
azok nem szorulnak különös ajánlásra.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae etc ad Ducissam viduam.
Illustris Princeps, vicina nobis charissima, salutem et felici¬
tatem. Significavit nobis Generosus et Magnificus Dominus
Emericus Forgacius Comes Comitatus Trenchiniensis, propinquus
noster, per legatum suum, quam pia affectione erga Illustritatis
V rae personam ducatur, deinde, si Illustritatis V rae consensus
accederet, nullam aliam praeter Illustritatem V ram sibi matrimonio
iungi optaret. Hunc autem animi sensum magna cum fiducia nobis
patefecit, cuius institutum non potuimus non probare. Reliquum
est, ut Illustritatis V rae animum quoque exploratum habeamus.
Emericum Forgacium commendare supervacaneum est, quem
alioquin sua virtus, et anteactae vitae honestissima laus satis com¬
mendatum in Ungaria reddidit; sine dubio etiam Illustritati Vestrae
cum in illa vicinitate commoretur, eius mores et fortunae probe
notae sunt; quapropter tam Illustritatis Vestrae, quam illius causa
euperemus hoc consilium ad optatum exitum pervenire, nostram
alioquin benevolentiam Regiam non patiemur desiderari Illustri
tati Vestrae, quam bene vaiere optamus. Datum in arce nostra
Nepolomicensi, quarta die mensis Septembris. Anno Domini
M D LXXX V. Regni vero nostri decimo.
815.
Báthory István király Malaspina Germanico németországi
nunciusnak.
Válasz. Értesítését köszöni, de jelzi, hogy a császári biztosok
nem adták vissza a Nagybányához tartozó valamennyi faluját
s így kéri szíves közbenjárását ez irányban Rudolf császár mellett.
Arch. Vat. Roma. Reichenberger: Nuntiaturberichte 156—7. l.
Grato animo accepimus Smceritatem V ram tractatu inter
Sacram Caesaream M tem et nos diu agitato in causa Zathmariensi
praeclara opera diligenterque sua sollicitudine extremam manum
imposuisse. Reliquum igitur erat, ut tota res executioni deman¬
daretur, sed et illa Praesentibus nostris commissariis proximo
1585 szept. 9 815—816. irat 317
superiori mense a Caesareis commissariis in Ungaria peracta est,
ita tamen, ut in traditione civitatis Nagybaniae nobis idem com¬
missarii non exiguam iniuriam reclamantibus et protestantibus
nostris commissariis fecerint contra sinceram, optimam constan¬
tissimamque mentem Caesareae Maiestatis, quam alias et in ipso
tractatu et literis suis cum ratificationum, tum investiturae satis
diserte Maiestas Caesarea expressit: illi enim dum civitatem
Nagybaniam et oppidum Felseobaniam 1 cum quatuor tantum
pagis nostris mandatariis tradidissent, a ceteris ad eandem civi
tatem ab antiquo pertinentibus nos penitus excluserunt, tergi¬
versatione potius, quam ulla certa ratione ducti. Mivel pedig
ő Felsége okmányában határozottan ki van téve: Ideoque in eum
finem praedicto Sermi regi Poloniae loco Zathmar et Nimethi 2 ac
suarum pertinentiarum Nagybaniam cum oppido, villis cunctis¬
que suis pertinentiis, denique cum omnibus suis emolumentis
quocumque nomine appellatis, in congruam permutationem et
compensationem iure perpetuo et irrevocabiliter tenendam possi¬
dendamque, pariter et habendam damus et nullum ius nullumque
iuris et dominii proprietatem pro nobis successoribusque nostris in
ea amplius reservando... quae verba, si quis diligenter perpen¬
dent, nullam in illis obscuritatem aut exceptionem, nedum divisio¬
nem vel avulsionem aliquam bonorum reperiet: kérjük Sinceritas
V ra dare omnem operam, ne gravetur quo a Caesarea Mte mature
et rei aequitate in hac causa nobis respondeatur; etc.
Megjegyzés, A nuncrus támogatása a császári udvarban igen jól
fogott, mert bizony a megállapodás szerinti jószágok tényleges átadása,
körül sok nehézség merült fel. Ezt főleg az okozta, hogy István király
nem kapta vissza valamennyi családi birtokát, 1 mivel azok már rég
idegeneknek voltak elzálogosítva, kiváltásukra pedig a kincstárnak alig
volt pénze.
816.
Báthory István király Cseffey János bethleni provizor és
társa részére.
Megbízza őket Kapnik tartomány megjárásával s az ottani
gazdasági viszonyok lelkiismeretes számbavételével.
M. Tud. Akadémia kvtára. Budapest. Gr. Kemény József: Codex authen¬
ticorum I. fol. 58. Történelem Oklevéltan ívrét 56. köt. Regesztája Kemény:
Notitia II. köt. 95. l. 37. sz.
1 2
Hibásan: Feolsebaniam. Rossz olvasással: Nimechii.
1
A róluk reánk maradt két jegyzéket munkánk II. részében közöljük.
318 816—817. irat 1585 szept. 13
S t e p h a n u s D e i gratia R e x Poloniae etc. Egregii fideles nobis
dilecti. Salutem et g r a t i a m nostram. N e m y n e m e o okok indittot¬
t a n a k minket, hogi a z K a p u i k t a r t o m a n n i a t m e g h lustraltassuk,
meli dolgot t y reatok biztunk. H a g g i u k azdrt t y nektek, hogi ez
m i leuelunket l a t u a n , m i n d e n keledelem nelkul a r r a byzonios
n a p o t ualazzatok, es oda K a p n i k t a r t o m a n i b a mennietek, ott az
jobbagioknak allapattiokat zorgalmatossan megh nezzetek, 1
z a m o k a t megh zamlalllatok, es az f a l u k n a k i s neueket megh tuda¬
kozzatok, az u t h a n m y n e k u n k irastok altal, mindeneket t u t t u n k r a
adgiatok. Secus n o n facturi. D a t u m in arce nostra Regia Craco¬
uiensi Nona die mensis Septembris, A n n o dominj Millesimo
quingentesimo octogesimo quinto. Regni uero nostri decimo.
Minden Jewedelmet meg t w g i a t o k a d a y a t , bor arwlasat,
Maiorsagat E r d e w h a z n a t es egeb aprolekiát. 2
Stephanus Rex ppr
[Külcíme:] Egregiis Joanni Cheffey, Prouisori arcis nostrae
Bettlern, et L u c a e litterato, d e I z k a z etc. Fidelibus nobis dilectis.
817.
Dresden, 1585 szeptember 13.
Ágost szász vál. herceg. Báthory István k i r á l y n a k .
Forgách Imre trencsényi főispánról írt meleg ajánlását véve,
nem idegen szándékától s amint unokahuga és annak anyja hozzá
járulását megnyeri s a házassági szerződésben megállapodhatnak,
teljesülhet vágya.
D r e s d a e , I d i b u s Septembris. Anno M D LXXX V.
Megjegyzés. A tervezett házasság létre is jött a rákövetkező esz
tendőben s az esküvő nagy fénnyel ment végbe, mivel azon a meny
asszonnyal atyafiságban álló fejedelmek is képviseltették magukat.
A házasság azonban nem sokáig tartott, mert a bejött német hercegné
már 1589-ben meghalt 1 férje nagy bánatára, aki ezidőtől kezdve telje
sen visszavonult életet folytatott tíz év mulva bekövetkezett haláláig,
úgy hogy addig gondosan vezetett naplóját is helyette egy íródeákja
folytatta, meglehetősen gondatlanul. 2
1
Elibe írva a király kezével: Criftof deakal az tiztartowal egetembe.
2
Ez a mondat sajátkezűleg beszúrva a rendelet aláírásakor.
1
Bártfai Szabó: A Forgách család története 318. l.
2
Komáromy, a Turul 1889. évf. 75. l.
1585 szept. 17 818—819. irat 319
818.
Korczyn, 1585 szeptember 17.
Báthory István király Lubomirski Sebestyén kamarafőnöknek.
Szász Bálint kocsisnak havi két lengyel forintot rendelvén,
legyen gondja, hogy azt pontosan megkaphassa.
Inst. Ossolinski. Lwów. Ms. 180 p. 215.
Stephanus Rex etc. Generoso Sebastiano Lubomirski, zup¬
parum nostrorum Cracoviensium praefecto, fideli nobis dilecto.
Gratiam nostram Regiam.
Generose fidelis nobis dilecte. Ordinavimus ac designavimus
in zuppis nostris salinariis Cracoviensis Valentino Sas 1 aurigae
nostro pirovisionis loco pensionem duorum florenorum polonicalium
in mensem. Mandamus itaque fidelitati tuae, quatenus singulis
mensibus anni praefatam pensionem duorum florenorum polonica
lium supranominato Valentino Sas ex proventibus et redditibus)
zupparum nostrarum Cracoviensem administret ac persolvat.
Quod nos a fidelitate tua in rationibus suscepturi sumus. Datum
in nova civitate Korczyn, anno Domini MDLXXXV, mensis Sep¬
tembris XVII. Regni vero nostri anno X. etc.
Stephanus Rex
Megjegyzés. Ez társaival 1578 november 14-én érkezett a királyhoz
s attól kezdve mostanáig gyakran szerepelt István király számadás-
könyveiben, a 48—220 közti lapokon.
819.
Sandomierz, 1585 szeptember 23.
Báthory István király Prépostváriné Csáky Annának.
Válasz. Lesz gondja kívánságára, amint valami eladományoz
ható jószág akad. Örvend, hogy gyermeke született.
Gr. Csáky levéltár. Budapest. Kassai fasc. 321 no. 9. Hiteles 1839-i másolat.
Stephanus Rex etc. Generosa domina Neptis nostra carissima,
salutem et gratiam nostram Regiam. El veottük az kegielmed
levelith, meliben theorekezik, hogy valami ioszagoczkaval kegiel¬
medet meg latogatnoiok; My ebbeli theorekedisith kegielmednek
heaba nem hadnok, holoth meg idegeneknek is ideo es alkalmatos
sag adattvan kegielmessigeonketth meghzoktuk ielenteny. De
mostansagal sohol semmi oly iozak mi tudasunkra kezeonknel
ninchen, kitt kegielmednek zakazthatnank, mivel hogy mikor mi
esik, annak zantalan sok kireoy vadnak; mind azon által tekin¬
teteonk es io akaratunk vagion kegielmedhez, hogy ha mi oly
1
Latinosan írt neve tulajdonképen: Szász volt.
320 819—820. irat 1585 okt. 3
esendik ieovendeoben. Erthieok hogy az Uristen kegielmedet mag
zattal latogatta meg kin my eorüleonk es ez uthannis Istenteol
kegielmednek minden ioth kivanunk. Tharcza megh Isten kegiel
medet. Datum in Arce nostra Regia Sendomiriensi, vigesima tertia
die mensis Septembris Anno Domini Millesimo quingentesimo
octogesimo quinto. Regni vero nostri decimo.
Stephanus Rex ppr
820.
Királyfalva, 1585 október 3.
Balassa Bálint Báthory István királyról.
Őt nevezte meg e végrendeletében végakarata végrehajtójául
és felesége gyámjául.
A szepesi káptalan levéltárában felfedezte Döbrentei Gábor, kiadta
Toldy Ferenc a Századok 1873. évf, 316. l.
Az en felesegemnek penig hagyom főtutorol az felseges Len
gyel Kiralt, könyörögven Ő Felsegenek az elő istenert, hogy
tekintse meg az en szegin megholt atyamnak zolgalatjat es barat
sagat, kivel Ő Felsegehez volt iffiu korában, es az minemő jó
akarattal Ő Felsege öcsem altal mutatta magát hozzam lenni,
bizonyitsa meg azt az szegin gyamoltalan arvahoz, az én fele
segemhez,1 es intercedaljon Ő Felsegenel Csaszarunknal mellette,
hogy Ő Felsege engedje meg törvenyet, es ne vexalja efele mel
tatlan pesrekvel, kire ez jövendő gyülesben citaltatta. Gondolja
meg Ő Felsege az en regi nemzetemnek mellette valo sok kar¬
vallasit es sok zolgalatjokot, tekintse meg az en erdelyi fog
sagomat is, es sok költsegemet kit az Ő Felsege zolgalatjaban heá¬
ban költöttem es zenvedtem. Mindezeket gondolja meg Ő Felsege,
es főkepen az egy elő istenert hagyjon beket ez szegin arvanak,
az en zerelmes atyámfianak, felesegemnek. Tovabba Ő Felsegenek
az en regi kegyelmes uramnak Lengyel Kiralynak ezennel kö
nyörgök, hogy Ő Felsege Dobo Ferenczet is az ő kegyelmes inte
sevel intse arra, hogy az elvett jozagot es marhajat adja meg az
zegin felesegemnek, és hagyjon beket mindenből neki, etc.
Megjegyzés. A fenti sorokat Balassa Bálint hosszú, érdekes vég
rendeletéből nemcsak azért mutatom be, mert az sajátosképen elkerülte
életrajzírója — Erdélyi Pál — figyelmét, hanem azért is, mert István
király iránti hálájának írásos nyoma. Annak idején, fiatal korában
tudniillik fogságába jutván, Báthory István a szultán ismételt sürgeté
sére sem adta ki és évekig rejtegette váraiban. Ez egyúttal azt is tanu
sítja, hogy felismerte és becsülte költői tehetségét s ennek köszönhető
1
Rokona, Dobó Krisztina, akivel való házassága 1584-ben történt. Ebből
egyházi pere támadt, mivel azt vérbűnnek tekintették.
1585 okt. 4 820—822. irat 321
Balassa életbenmaradása is, miután az a halál fenyegette, ami azok
nak kijárt, akiket a török a portára hurcolt s a Héttoronyba vetett
bosszúja éreztetésével. Ez olyan fontos jelenség, amire tudtommal senki
még nem eszmélt a nagy költővel foglalkozván.
821.
Warszawa, 1585 október 4.
Báthory István király Reszka Szaniszló kanonoknak.
Unokaöccse ajánlatára felhívja figyelmét az ifjú Minoczki
Mártonra s ha jónak látja, vegye be kíséretükbe. De vigyázat in
dulásukra, mert pestishírek vannak mindenfelől.
Bibl. Univ. Kraków. Ms. 1136 p. 29. A király sajátkezű utóiratával;
nyolcszögű gyűrűpecsétjével megerősítve.
Stephanus Rex etc. Venerabilis devote nobis dilecte. Scribit
ad nos Nepos de commendato sibi a Palatino Sandomiriensi
iuvene quodam nobili Martino Minoczki deque plurimis in se
Palatini eiusdem officios ac studiis. Non ingratum nobis est, amari
eum ab homine isto itaque ut ipsius etiam aliqua in eum officia
essent, non abnuimus, quin iuvenem istum ad eius commendatio¬
nem in numerum familiarium accipiat, qua de re devotio tua, quod
visum illi fuerit quodque nos non nolle intelligit, constituet. Var
ovia die IIII o Mensis Octobris. Anno domini M° D° LXXXo
Quinto. Regni nostri Decimo.
Pestis invalescit, nam et Posnanie, Norimberge, Lipsie
grassari certo dicitur, quo maior profectioinis itinerdsque racio
vobis habenda est: quando, quo, et qua racione eundum rem.
Stephanus Rex ppr
Megjegyzés. Ezt a levelét István király abból az alkalomból írta,
hogy unokaöccsét újabb római követségre készült küldeni, az előbbinél
fontosabb megbízatással.
822.
[Warszawa, 1585 október 25.]
Báthory István király Báthory András bíborosnak.
Ne induljon Rómába amíg ő is innen nem. távozik és halassza
el utazását amíg a pestisveszély fennáll.
Arch. Vat. Roma. Nunz. die Germania vol. 68 p. 206 et 210.
Particula litterarum Sermi Regis Poloniae ad Ill mnm et Revmum
Dominum Cardinalem Bathoreum Nepotem suum.
De profectione D. V. Ill mae in Urbem certum omnino atque
fixum habeat proficiscendum illi esse: hoc enim a nobis consilium
susceptum est non levibus ex causis, a quo non discedimus. De
proficiscendi tempore non nihil dubitamus. Cum enim pestis ubi¬
que qua eundum vobis est, grassetur Bohemiae, Moraviae, Ger¬
maniae, Stiriae, Carinthiae, nolemus exponi vos periculo vel
Báthory István lev, II. 21
322 822—823. irat 1585 nov. 22
aliquid vobis difficultatis; in a d i t u Italiae obiici ita tamen sitis
p a r a t i , u t q u o c u m q u e t e m p o r e itineri vos d a r e possitis.
Megjegyzés. E kivonatot Caligari (Gio. Andrea Vescovo di Berti¬
noro) nuncius 1585 november 25-i alábbi soraival küldte Rómába,
Rusticucci bíboros államtitkárhoz: Ho lettere di Cracovia del primo di
questo dal Signor Cardinale Bathori et insieme un Capitolo che li scrive
la Maesta del Re suo Zio circa il venire suo a Roma, sera qui incluso
et pero non dispiacera a la Santita di Nostro Signore; Sua Signoria
Ill m a sta in ordine per partire, quando sara cessata la peste et assi¬
curate le strade, del che io non manco darie fedele ragguaglio per ogni
corriero, si come la Maesta del Re comanda ch'io faccia. Scrissi ancora
io con questa oceasione a Sua Maesta, laudando con molte ragioni questo
suo consiglio di mandare il Signor Cardinale a Roma. 1
823.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Mlodzieiowski Jácint kincstartónak.
Köszöni ügybuzgóságát, amellyel unokaöccse római követ¬
sége anyagi dolgait előkészíti. Addig is, lássa el konyháját to
vábbra is pénzzel, de takarékosan. Ami még bunda és egyéb kell
az útra, hamarosan megküldi.
Arch. Coram. Fin. Warszawa. Assignatiae. Ms. 3 no 220.
S t e p h a n u s R e x etc. Generose fidelis nobis dilecte. G r a t u m est
nobis, quod n o n impigre Fidelitas T u a c u r a m Ill m i Nepotis nostri
suiscipit. I m o hoc idem nos volumus, u t omnia fiant p r o dignitate
nostra et ipsius Illustritatis neve e x t e r n i homines eum defectum
et alia, quae, minime conveniat penitus cognoscant et i n t u e a n t u r .
Nostra quidem sententia est, u t q u a m p r i m u m pestis cessaverit
(quod quidem in D e i v o l u n t a t e situm est) statim n o n e x s p e c t a t o vere
Ill m u s Nepos R o m a m proficiscatur. Interim a u t e m quemadmodum
coepit, Fidelitas T u a provideat, u t p e c u n i a m p r o necessitatibus
mensae et coquinae suppeditet, q u a m q u i d e m saltem in singulos
menses ( q u a n t u m i u x t a ordinationem factam necesse sit) et non
s u m m a t i m in m a n u s illorum exponat, alioquin q u o maior s u m m a
illis n u m e r a b i t u r , eo citius eandem a b suo arbitrio exponent. E t si
forte Mag c u s Regni nostri T h e s a u r a r i u s eam r e m a n e n t e m p e c u n i a m ,
q u a e in provisionem h a n c i a m p r i d e m assignata est remittere
neglexerit, ex ea nihilominus, q u a e penes M a g n u m P r o c u r a t o r e m
ex proventibus Ilkusziensibus remanet, poterit eas necessitates
interim absolvere; quodsi nec eam tam cito h a b e r e poterit, aliunde
t u m u n d e c u n q u e potest. C u r a b i t F . T. ne q u i c q u e illis deesse
videatur. Pelles Sibellinas, succinum 1 et alia, q u a usui forent,
1
Ez a levele, sajnos, nem maradt reánk.
1
Nyilván borostyánkő emléktárgyak, melyek Rómában kedvelt és ritka
dolgok voltak ekkoriban.
1585 dec. 11 823—826. irat 323
mo
adhuc ante festa Natalis Christi Ill nepoti remittemus. Interim
autem bene vaiere Fidelitatem Tuam cupimus, Grodnae, die XXII.
Novemhris Anno Domini M°D°LXXX Quinto etc.
824.
Báthory István király Kromer Márton vármiai püspöknek.
Értesítést kapván a bécsi udvar titkos tervéről, hogy Miksa
főherceget moszkvai cárrá tegyék, kéri közölje vele amit erről tud.
A nizovi kozákok zavargásairól.
Iam a multo tempore crebris rumoribus ad nos perferebantur
Archiduces Austriae laborare, ut in locum huius moderationi mi
nus idonei Moscoviae Ducis Maximilianus, Romanorum Impera¬
toris frater tétessék. Kérjük, közölje tehát velünk amit erről, vala
mint a tatárok betöréséről tud, miután fejedelmük recens a Niso¬
viis patratum sit és e miatt betört birodalmunkba.
825.
Nagybánya, 1585 december 22.
Báró Herberstein Felicián Báthory István királynak.
Jelentés a megbízásából Erdélyben tett bányaügyi tanulmány
útja eredményéről.
M. Nemz. Múz. Budapest. Kiadtam a Documente III. köt. 58—64. l.
Postquam ad benignum Mtis V rae mandatum in Transylvaniam
iter suscepissem, meglátogattam Zalathna, Almasch, Rwda, Brad,
Abrugybanya arany, valamint Reezbanya réz- és ólombányáit
s azok állapotáról részletesen beszámolva, javaslatot teszek egyút
tal hasznosabb mívelésük dolgában. Egyben hajlandó vagyok né
mely bánya bérbevételére.
Megjegyzés. E maga nemében egyedülálló értékes jelentés írója,
egy bányamíveléssel foglalkozó osztrák család tagja, már előbb bér
lője volt a kapnikbányai műveknek évi 200 gira bérösszeg mellett; de
látván, hogy ráfizet az üzemre, további évi 50 girát volt hajlandó
adni, ha a Kapnikbánya körüli falvak jövedelmét is megkaphatja.
826.
[Grodno, 1585 vége.]
Báthory István király Wesselényi Ferencnek.
Üzenet Murány és Krasznahorka fekvése dolgában.
Erd. Nemz. Múz. Kolozsvár. Wesselényi-levéltár. Mindvégig sajátkezű.
Kewszenethem Vtan: Az pewspewk nekemys vgan azont yria:
de eleg kewes fogas az ew fel[segetoel] hogi az varmege newet
21*
324 826—827. irat 1586 febr. 3
k e w a n i a e r t e n y : E n n e k e m teccik ciak e z e r t nem zewkseg o d a k i
m ü n k a l o t t a d n o d , t a l a [ l ] z C r a c o b a n oli embert k i twgia m y c i o d a
w a r m e g e b e vagion M u r a n y , es C r a z n a h o r k a , v g a n a z o n b a vagion
a z y s : vgi y w t ezembe hogi a z Bebekeket G e w m e r v a r m e g e
I s p a n i a n a k y r i a k wala, azt hizem iozagokis v g a n azon var¬
megebe volt: Vale felieiter.
[Külcíme:] Magnifico Francisco Veseleni sincere nobis dilecto.
Megjegyzés. A király tudása és emlékezése kitűnő volt, mert mind
két vár Gömörben feküdt, s a Bebek család is onnan származott.
827.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Gonzaga Vilmos m a n t o v a i hercegnek.
Figyelmébe ajánlja unokaöccsét, Báthory András bíborost,
aki útban Rómába, tartományért is keresztül fog utazni és iránta
való figyelmességéről sokat beszélt neki.
R. Axchivio di Stato. Mantova. Carteggio Gonzaga 557.
S t e p h a n u s R e x etc. Ill m o Principi Domino Guilhelmo Gonzaga
D u c i M a n t u a e , Montis F e r r a t i , amico et affini nostro carissimo,
salutem et benevolentiae nostrae significationem. Ill m e Princeps,
amicus et affinis noster carissime. Proficiscentem in U r b e m Ro
m a n a m Nepotem n o s t r u m Ill m u m et R m u m A n d r e a m S. R. E. Cardi¬
nalem Illustritati V r a e eo studio commendamus, q u o eum commen¬
d a r e debemus, qui nobis non t a n t u m o b necessitudinem sanguinis,
sed e t i a m p r o p t e r insignem a d v i r t u t e m indolem est carissimus.
N o n d u b i t a m u s a u t e m Ill t e m V r a m eam in illum d u m p e r Ill t i s V r a e
provinciam iter babebit, benevolentiam d e c l a r a t u r u m , q u a e erga nos
se p r a e d i t a m esse s a e p e n u m e r o declaravit, q u u m q u e vicissim erga
se n u n q u a m a nobis n o n experietur. C u p i m u s Ill t e m V r a m b e n e
vaiere. D a t a e G r o d n a e die iij mensis F e b r u a r i i a n n o Domini
M. D . LXXXVI. Regni vero nostri Decimo.
Stephanus Rex ppr
Megjegyzés. A hosszas előkészületek szerencsés befejeztével,
végre 1586 március 22-én indulhatott el Báthory András miechówi
kolostorából, miután királyi nagybátyjától február 12-én búcsúzott el.
Ez alkalommal is Reszka Szaniszló vezetése alatt tette meg a nagy
útat, aki minden dolgát intézte. Lassú haladással csupán június 2-án
vonulhatott be az örökvárosba, 1 melynek kapujában bíborosi méltósá
gát megillető szertartások közt fogadták. 2
1
Rómába érkezese feljegyezve Pastor: Geschichte der Päpste X. köt.
389. 1.
2
Utazása és római megbízatása részleteit bőven ismertettem Báthory-
életrajzom 258—267. l.
1586 febr. 23 828—830. irat 325
828.
Báthory István király Campani János erdélyi jezsuita
provinciálisnak.
Birtokadományai a felállítandó gyulafehérvári kollégium
javára. Az újnaptár bevezetésére lesz gondja.
Orsz. ltár. Budapest. Fontes R. Trans. II. p. 158.
Adományozom monasterium Szentmihályköve, malmával meg
1000 forint évjáradékkal és kérem: bene consulat, acceptetque hoc
quidquid est, ut parvis ex initiis ad ulteriora aliquando pateat
aditus. Datum etc.
De Calendario recipiendo cura nobis est.
829.
Gyulafehérvári kápt. ltár. Reg. Fontes Rerum Trans. V. p. 247 no. do.
Hortatur ad labores Apostolicos et erigendum collegium
Albense.
830.
Wilno, 1586 március hó.
Bodoni István tanuló Báthory István királynak.
Neki ajánlja Possevino Antal atyának az újhitűek istentelen'
sége ellen írt könyvét, amelyre Erdélyben is nagy szükség van.
Possevino: Atheismi Lutheri etc. 3—5. l. Ismertetve Apponyi: Hungarica
I. köt. 354—5. lapján, 515. sz. a.
Stephano Primo Poloniae Regi Invictissimo, Magno Lituaniae
Duci etc. Principi Transsylvaniae. Stephanus Bodonius nobilis
Transsyluanus.
Antonius Possevinus Societatis Iesu, R. Maiestati V rae satis
cognitus, magnum opus proelo dedit, quo responsum cuiusdam
Davidis Chytraei refutans, haereticorum aliorum simul fraudes
aperuit, quibus et ille, et hi Dei verbo, synodis historia vetere, ac
quorundam regum nominibus subdole abutuntur. Sed, ut opus
illud non ita facile quoquoversum disseminari poterit, sapientum
consilio theologorum iudicatum est expedire, ut in varia opera
partitum emitteretur in lucem. Cum vero haec pars utilissima sit
qua, cum atheismos huius secuii ob oculos omnium posuit,
securim admovit ad venenatae istius arboris radicem, quae tot hae¬
resum monstra protulit; ego, qui ex R. M. V ra clementia in hac
Vilnensi Academia, hanc ipsam materiam, de qua hoc libro agitur
haurio, laborem viri de nobis optime meriti edendum, R. M. V rae
326 830—831. irat 1586 ápr. 9
dicandum putavi: tum, quoniam patriae nostrae pernecessarius
est, tum, quod V. R. Maiestas non modo nunc, sed et cum Princeps
Transsylvaniam regeret, satis ostendit, quam sibi pestes istae
haeresum displicerent, cum Ariani cuiusdam impii manuscrip-
tum librum in ignem iniiciens, dixit: Satis pestium importatum
est in Transsyluaniam, ut in eumne istud quoque venenum infundi
patiamur. 1 Sed et micat quotidie latius splendor catholicae religio¬
nis, quem sive in Orientem seu in Septentrionem constanter invehi
curat: ut haec una causa satis futura fuisse videatur, cur R.
Maiestati V rae pleraque eiusmodi a pluribus dicentur. Cui ut, qui
boni sunt omnes, diutissiniam vitam expetunt, sic nos, qui in hac
luce veritatis et studiorum versamur, faustissima omnia a
Deo precamur. Vilnae, Metropoli Ldtuaniae, Mense Martio
M. D. LXXXVI.
831.
Pozsony, 1586 április 9.
Báthory András bíboros Báthory István királynak.
Támogatásába ajánlja a kérvényező Lepséni Istvánt, aki most
Erdélyben óhajt valami szolgálatot elnyerni.
M. Nemz. Múz. Budapest Törzsanyag. Báró Révay Ferenc könyvtárából.
Mindvégig sajátkezű, három részre szakadva.
Serenissime Rex domine domine clementissime.
Quanta S R M V Stephanus Lepseni navet seruitia, et quam
sollicitus sit, vt magis ac magis et M V in dies agnoscat, existjmo,
maiorem sortem et essentia posse praeter M V, quae ea in dies
experitur, quanta vero frater illjus, qui apud me est, dexterjtate
seruiendi multos praecellat, ego optjmus et locupletissimus testis
esse possum, dignus vt videatur, gratia S R M V tum vt is quoque
intelligat suorum laborum me non esse immemorem, Neque est
quod ego Stephanum fratrem eius M V commendem, cum et optima
erga eum M V sit voluntate et, occasionem M V querat gratiam
suam illj declarandi. Amor tamen et s - - - r1 de eis, quo in illis
feror non potest tacere, quin erumpat, ita vt non verear, M V pro
eis interpellare, pressam alioquin pendere et mole negotiorum.
Occurrit hoc tempore occasio in Transiluania, quam M V
Stephanus Lepseni exponet. Supplico M V vt in ea coneedenda se
benignum et facilem praebeat, praesertim cum haec vna occasio
ambobus, ad maiorem gratiam M V, satisfaciet, et accedentur ad
1
Báthory István e jeles nyilatkozatának ez az egyetlen forrása, habár
már Pray is idézte, a könyvet hibásan 1583-ikinek írva. (Index librorum
rariorum II. köt. 250. l.)
1
Két cm. széles kikopott hely.
1586 ápr. 19 831—832. irat 327
servitia M V S, et nihil ex M V thesauro decedet, hoc a M V ita
peto vt Maiorj cum diligentia et desiderio non possim. Existjmo
me vel ob id impetraturum quod et pro diligentissimis seruitoribus
supplicem, et M V animaduertat me non modo de meis, sed et de
S R M V famulis esse so(l)ljcitum. Interim me gratiae M V com¬
mitto. Posony 9 April 1586.
SRMV s(eruito)r humillimus
Andreas Card lis Bathoreus ppa
Megjegyzés. A levélíró sajátkezű írása oly ritkaság, hogy erre
való tekintettel betűhíven közöltem ezt az ajánlólevelét, melyet útban
az örökvárosba, második római követsége alkalmából írt nagybátyjá
hoz intézve, egyik szolgájának testvére érdekében, akivel — úgylát
szik — ott találkozott. Ezért nem bontottam fel, illetve nem egészí
tettem ki címzéseit sem, melyeket latinul tudó ember hibátlanul és
folyékonyan olvashat anélkül is. Ez azért is tanulságos, mert latin
helyesírásának sok különössége van, amit más kortársánál hiába kere
sünk; így például a j használata i helyett s más egyéb.
832.
Grodno, 1586 április 19.
Báthory István király Mlodzieowski Jácint kincstartónak.
A Stadnicki Szaniszló seregében nyomorékká vált elibe járult
három magyar megsegítésére fejenként heti húsz garast rendelvén
utasítja, hogy annak rendes kiutalására gondja legyen.
Inst. Ossalinski. Lwów. Ms. 180 p. 217. Egykorú más.
Stephanus Rex etc. Generosis Hyacinto Mlodzieiowski curiae
nostrae thesaurario et Sebastiano Lubomirski, zuppariis nostris
Cracoviensibus, fidelibus nobis dilectis. Gratiam nostram regiam.
Generosi fideles nobis dilecti. Cum honesti Michael de
venissent, a Stanislao Stadnicki, quondam hero suo, praecisis auri-
Herded, 1 Matheus Egyed et Benedictus Zolyomi Hungari ad nos
culis et manibus ita deformati, et ferum in modum excarnificati,
ut inhabiles prorsus ad parandum sibi victum redderentur, eam
quidem feritatem abominati sumus, nationis autem nostrae ho¬
minum calamitatem miserati, assignavimus eorum unicuique in
zuppis nostris Craeoviensis pro victu viginti grossos singulis septi¬
manis ad beneplacitum nostrum. Quod fidelitatis vestris denun¬
cdandum esse duximus, volumusque, ut ipsis pro victu ipsorum
hebdomadali vicenos grossos annumerent, vel pendi sine difficul¬
tate iuxta ordinationem nostram faciant. Quod nos fidelitatis
vestris in rationibus suscepturi sumus. Aliter non facturae pro
officio suo et gratia nostra. Datae Grodnae, die XIX mensis Ap
rilis, anno Domini M D LXXXVI. Regni nostri decimo.
1
Recte: Erdőd.
328 833. irat 1586 ápr. 20
833.
Grodno, 1586 április 20.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y N á d a s d y F e r e n c vasmegyei főispánnak.
Figyelmébe ajánlja sorai átadóját, az előkelő nemes családból
származó ifjú Roskowski Andrást, aki — rokonai kívánságára —
apródként óhajtana udvarában szolgálni, hogy egyúttal a hadi
dolgokban is kitanulhasson mellette.
M. Nemz. Múz. Budapest. Törzsanyag; a lengyel állampecsét nyomával.
S t e p h a n u s R e x etc. Spectabilis et Magnifice domine affinis
noster sincere nobis dilecte. A n d r e a s Roskowski, q u i h a s nostro
nomine sinceritati Vestrae reddet, n a t u s est, nobili et n o n obscuri
nominis in Regno nostro familia p a t r e m q u e h a b e t senatorem
Regni, Castellanum Przemelensem. Ipse p o r r o p r a e c l a r a esse
dicitur indole et ingenio p r o m p t o a d res militares. Q u o d u t magis
magisque excolat, et p r i m a aetatis s u a e Tyrocinia in exercitiis
militaribus a p u d sinceritatem vestram ponat, illius servitiis p a t r e
et cognatis i t a volentibus a p p l i c a r i c u p i t : p e t i e r u n t q u e a nobis iidem
cognati ipsius, u t sinceritati Vestrae eum literis nostris commen¬
d a r e m u s , et in familiam, veluti de manu nostra t r a d e r e m u s .
Q u o d cum viris nobilibus, et d e nobis o p t i m e meritis, n e g a n d u m
nobis n o n esset, sinceritati vestrae eum i t a c o m m e n d a m u s ,
q u e m a d m o d u m optimis n a t u m p a r e n t i b u s ac familia, et p r a e c l a r a e
indolis adolescentem c o m m e n d a r e m a x i m e debemus postulamus¬
que, u t et in familiam eum s u a m recipiat, et aetati ac conditioni
ipsius convenienti loco a p u d se h a b e a t ; quod gratissimum nobis
erit, illum vero n o n d u b i t a m u s o p e r a m d a t u r u m , u t dignum se
nomine et maioribus suis d i g n u m q u e benevolentia sinceritatis
Vestrae praestet. Sinceritatem vestram q u a m o p t i m e vaiere cupi¬
m u s . G r o d n a die XX° Mensis Aprilis. A n n o D o m i n i M°DLXXX
Sexto. Regni nostri D E c i m O . Stephanus Rex p p a
Megjegyzés. István király grodnói megszokott tavaszi üdülésében
az idén főleg Brutus művével foglalkozott, szigorúan meghagyván az
olasz írónak, hogy abba csupán fontos és megbízható adalékokat ve
gyen fel és siettesse befejezését, miután annak immár 25 fejezete el
készült. 1
1
Minderről Brutusnak Grodnóból 1586 április 25-én Kromer Márton tör
ténetíróhoz intézett levele e soraiból értesülünk: Exorsus scribere Historiam
Ungaricam aliquot iam ab hinc annis, eius iam 25 libros bene plenos confeci,
sed ita destitutus iis scribendis, quae sunt a nostra memoria remotiora, rerum
monumentis, annalibus, Regum literis, publicis actis, sine quibus adiumentis
tantum munus expieri non potest, ut me hucusque potuisse pervenire scribendo
miraculi instar sit — hoc unum enim maxime Regi est curae, ut nihil emittatur
in lucem, quod non sit illius summa gravitate et sapientia, mea fide atque
industria dignum. (Caligari levelezése, 12. l.)
1586 máj. 11 834—835. irat 329
834.
Báthory István király Mlodzieiowski Jácint kincstartónak.
Értesült Montelupitól, hogy unokaöccse — Báthory András
bíboros — szükségére 3000 forintot utalt át Rómába, de ha több
is kell még, gondja lesz reá.
Arch. Coram. Fin. Warszawa, Assignatiae 3 no. 245.
Stephanus Rex etc. Generose fidelis nobis dilecte.
Quod attinet debita ista in usum Nepotis nostri contracta, ea
Fidelitas tua exsolvat ex proventibus nostris Olborae vel mo¬
lendinorum Novae Civitatis, sive etiam ex ipsis Salinis; sed mira¬
mur, quod ultra has expensas, quas Fidelitas tua fecit, tum etiam
praeter summam viginti millium florenorum, quae in provisio¬
nem et omnem sumptum Interim faciendum fuerat a nobis
assignata, Montelupius scribat transcripsisse illum Romam tria
millia florenorum, id autem cuius iussu et qua causa fecerit, scire
inprimis a Fidelitate tua volumus, nam si integra pecunia ad
manus Nepotis nostri est tradita, tum etiam expensae, quae in
regestro misso continentur, aliunde factae, quid opus fuit, plus
quam assignatum fuerat exponere, quod dum cognoverimus, et
si hoc ex pecunia destinata denactum est, id quod debebitur
necessario exsolvendum erit; etc.
835.
Báthory István király Kereszturi Kristófnak
Átírja hitelesen öt év előtt kelt végrendelete szövegét.
A gróf Kornis család levéltára eredetijéről vett kivonatos másolata
gr. Kemény József: Appendix Dipl. Trans. D. 13. k ö t . 69. l. Erd. Nemz. Muz.
Kolozsvár,
Könyörgésére átírja régi híve: Szentbenedeki Kereszturi
Kristóf 1581 május 11-én kelt végrendeletének Báthory Kristóf
hozzájárulásával megerősített példányát, melynek fő pontja,
hogy halála után „corpus eius in ecclesia Sanctae Crucis Szent¬
benedekiensi tumuletur“ jószágai pedig felesége, Körösi Ilona
elhunytával, annak testvéreire szálljanak.
Ellenjegyezte: Berzeviczy Márton kancellár és Chakor
György titkár.
Megjegyzés. Szentbenedeki egyemeletes kastélyát Kereszturi
Kristóf építtette, nyilván olasz mesterekkel. Bejárata fölött van mai
napig is Báthory Istvántól kapott címere s miután az is unicornis, mint
a Kornisoké, sokan Kornisénak vélték, minthogy a kastély később
az ő tulajdonukba ment át s van ma is.
330 836—839. irat 1586 jún. 8
836.
Grodno, 1586 június 8.
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Documente III. köt. 69. l.
Érdeklődésére jelenti, hogy Péter havasalföldi vajda honesta
custodia-ban van, de nem bocsátható szabadon, sem magához nem
hívhatja Lengyelországba, a szultán haragja nélkül.
837.
V. Sixtus pápa Báthory István királynak,
Nagy örömmel fogadta unokaöccse, Báthory András bíboros
jövetelét s tőle átvett levelét. Őt már régóta, abból az időből is
meri, amikor még nem volt pápa és igen nagyrabecsüli és szereti.
Arch. Vat. Roma. Arm. 44 vol. 30 fol. 205. Hiv. más.
Charissimo in Christo filio nostro Stephano Poloniae regi
illustri. Ad eius literas allatas a Cardinali Bathorio.
Sixtus papa quintus. Charissime in Christo fili noster salutem,
et apostolicam benedictionem. Adventus Andreae Cardinalis
nepotis tui fuit nobis multo iucundissimus. Tuae vero Maiestatis
literae ab eo allatae pietatis plenissimae, hocque etiam ipso nomine,
ut caeterae omnes nobis gratissimae. Amavimus semper multo
etiam antequam ad hoc laboriosissimum pontificatus munus voca¬
remur, eximiam virtutem tuam, Andream quoque unice diligimus
diligiturque ab omnibus summo ipsius merito: nihil enim potest
illo fieri humanius, nihil modestius, nihil doctrinarum studiosius.
Omnia igitur nostra paternae in eum charitatis officia constabunt.
Datum apud Sanctum Petrum sub annulo Piscatoris die vigesima
prima Junii MDLXXXVI. Pontificatus nostri anno secundo.
Antonius Buccapadalus
838.
V. Sixtus pápa Báthory István királynak.
Arch. Vat. Roma. Kiadva Theiner: Mon. Hist. Poloniae III. köt. 2. l. és
Hurmuzaki: Documente III/.2. köt. 23. l.
Nisi Nobis plane cognita perspectaque esset eximia pietas
tua, kérünk, járj közbe Dilectus filius Petrus Valachiae Princeps,
vir Catholicus érdekében a portán, ahol: iam amplius annum
detinetur ártatlanul; etc.
839.
Azzolino Dezio bíboros Báthory István királynak.
Arch. Vat. Roma. Reg. Pastor id. pápai tört. X. köt. 389. l.
1586 júl, 12 839—841. irat 331
Jelenti a pápa megbízásából, hogy Possevino atya jövetelé¬
nek nagyon örülne s őt igen szívesen látja, miután tudja, hogy ter
veibe teljesen beavatta.
Megjegyzés. A pápa itt István király török ellen tervezett hadi vál
lalatára célzott, melynek részleteiről már Báthory András bíborostól
élőszóval értesült. Ezért Possevino, nem várva be generálisa meg
hatalmazását, hamarosan útra kelt és szeptember elején már Rómában
volt, tárgyalni a fontos ügyben.
840.
V. Sixtus pápa Báthory István királynak.
Megfontolja mindazt, amit két megbízottja: Radziwill György
meg Báthory András bíborosok a visszaszerzett Livonia vallás
ügyéről neki előterjesztettek s mindenben segítségére lészen.
Arch. Vat. Roma. Edidit Theiner: Mon. Hist. Poloniae III. köt. 2. l.
Quae tum Andreas Cardinalis, nepos tuus, tum Georgius ipse
nobis exposuerunt de istius regni rebus ac statu, diligentissime
considerabimus: neque ulla omnino in re, quantum quidem con¬
silio, auctoritate, opera praestare Nos posse intelligemus, nostro
muneri, tuaeque optimae voluntati deerimus; etc.
841.
Reszka Szaniszló apát kanonok Báthory István királynak.
Jelentés V. Sixtus pápával István király orosz-elleni hadjárata
megindításáról folytatott titkos tárgyalásáról. A királynak kettős
haditerve volt célja elérésére. Az egyik, hogy a muszkák őt
cárukká válasszák s ez esetben utódai is birtokában lesznek annak
a gazdag birodalomnak. A másik, hogy ha ez a választás nem kö
vetkeznék be, a pápa anyagi segélye mellett haddal támadja meg
és foglalja el, ami könnyen sikerülne most, hogy az oroszok jelen
legi cárja hülye, gyenge elméjű ember. Haditervét a pápa minden
ben helyeselte és isméteken lelkére kötötte Reszkának, hogy —
addig is amíg maga tehetné — írja meg István királynak, kérve,
nehogy tervét s feltett szándékát abbahagyja. A rendes havi
segély átutalására István király megbízottja egymásután hat kü
lönböző módot ajánlott a pápának. Azok közül az nyerte meg tet
szését, hogy a pénzt portékák közé dugva juttassák Lengyel
országba a királyhoz, ha ugyan neki nem lenne annak átküldésére
jobb terve, A hosszú társalgás végén a pápa külön érdeklődött az
iránt is, hogy Báthory András (az ifjú bíboros) milyen életet foly-
332 841. irat 1586 júl. 16
tat Rómában és lelkére kötötte maiordomusának, hogy vigyázzon
reá a tekintetben is, hogy kikkel érintkezik s milyen szolgák veszik
körül háztartásában?
Bibl. Univ. Warszawa. Edidit Wierzbowski: Materialy p. 264—268. Copia
contemporanea.
Sacra et Ser ma Regia Maiestas, domine, domine clementissime.
Proximis superioribis diebus litteris meis, quas XII iulii dedi,
scribere me Sacrae Mti V rae memini, quod Ill mus Cardinalis Azolinus
nomine Stis Suae scire ex me volebat, quanto tempore bellum
Moscoviticum, quod Maiestas V ra meditatur, posset expediri. Cui
ego cum trienni tempus aperire non auderem, ad Ill mum dominum
Cardinalem referendum putavi. Is in Cotisistorio secreto, quod
habitum est,1 dixit in aurem Stis Suae sperare Mtem Vestram, si
primis extrema consenserint et Moscoruta animi in Mtem V ram
magis atque magis inclinaverint, ut se dent initio, quod non totus
annus delabetur, si vero summa vi et contentione, ferro et armis
agendum esset, tota provincia renitente triennio opus esse. Sed
cum in Consistorio minime opportunum esse tempus videretur
pluribus verbis agendi, petivit Ill mus Cardinalis audientiam sibi
privatam ab Illius Sanctitate assignari. Assignavit postridie
X hora. 2 Venimus. Actum vicissim est multis verbis, quorum haec
summa fuit, ut Maiestas V ra susceptam de Moscovia cogitationem
non deponat. Succurremus, ait Pontifex, Mti Suae et quidem animo
libentissimo; de ratione transferendae pecuniae cogitandum nobis
erit, quamobrem mittite ad nos, ait, dominum Rescium, virum (ut
dicebat) in rebus magnis versatum; cum illo rationem aliquam
inihimus; etc.2a
Postridie accessi bene mane ad pontificem in Belvedere, ut
vocant, inambulantem, sed admissus fuit ante me . . . Sub finem
sermonis obtuli me Sanctitati Suae. Dixit mihi voce satis alta:
Iussi vos ad me venire, ut de Moscovia conferamus mutua con-
silia; sed ista inter nos duos in privato conclavi tractari debent;
itaque hora 19 ad nos accedetis. Ita me dimisit. Accessi illa ipsa
hora, qua iussus sum; duxit me in interius conclave suum, ut
tutius mecum et quietius loqueretur. Dixit consilia et cogitationes
Mtis V rae esse sibi cordi, sperare etiam, quod a Domino profi¬
ciscuntur, pro cuius fide propaganda Maiestas V ra laborare con-
1
Ez 1586 június 14-én és 26-án tartatott.
2
E kihallgatásról írtain Báthory-életrajzom 265—7. lapján.
2a
Itt meg odább több helyen elhagytuk a szorosam vett lengyel tárgyú
részleteket, melyeknek semmi magyar vonatkozása nincsen.
1586 júl. 16 841. irat 333
suevit. Duo, inquit, in toto isto negotio maxime consideranda vi¬
dentur. Alterum, quod dicitis fieri posse, ut Moschi in principem
suum eligerent Sermum regem Poloniae; si ergo eligent, successio
ducatus ad posteros Sermi regis nunquam pertinebit; pari vicissim
ratione post obitum regis eligere poterunt alium religioni christianae
et Sanctae Sedi Aposiolicae adversarium, ita fieret, ut et conatus
Sermi regis et impensae nostrae nullum reipublieae christianae ad¬
ferrent operaepretium. Alterum est, quod consentientibus suffragiis
in principem assumeretur; fortasse promittere cogeretur, sicut pro¬
misit in Polonia, impunitatem schismaticis, ita ut eos ab errore
vitae suae revocare ad unius pastoris oboedientiam non posset, nec
ullum fructum Sancta Sedes haec Apostolica suarum impensarum
reportaret. Ad haec duo libenter audiam, si quid habetis, quod
respondeatis. — Ego vero dicam Sti Vestrae, quae hoc tempore
minime meditato adhuc occurrunt: Principes Moscoviae succedere
hucusque, non eligere consueverunt, quam etiam ob rem, tyranni¬
cum in suos, tanquam in servos, imperium exercuerunt, et exer¬
cent Turcarum in morem, quibus nullae leges, statuta, decreta,
sed ipsa voluntas sive cupiditas principis pro lege est. Nunc
autem Moscorum principe legitimo amente et ad gubernandum
ineptissimo, 3 filiis et successoribus legitimis destituto, baronibus
illius ducatus inter se de gubernatione ita contendentibus, ut etiam
nonnulli cultris sese confoderint, existimant homines fieri posse,
ut principem externum eligant; quod autem unquam elegerint mihi
non constat. Sed demus casum, quod sponte sua regno sese Polo-
niae semel adiungerent, certe ea deinceps ab ipso regno cautio
adhibebitur, ne Regia Mte ad beatorum sedes abeunte (quod utinam
fiat quam tardissime) alios sibi vel quaerant principes, vel eligaut.
Quod ad religionem attinet, certum est Moscos in suo schisimate
esse obstinatissimos et quasdam etiam ab illis fieri orationes audivi
contra Sanctam Sedem Apostolicam. Sed non ignorat Sanctitas
Vestra, quantum pondus apud subditos boni principis exemplum
soleat habere, ad exemplum accedet consuetudo Polonorum, qui
catholici per Dei gratiam sunt. Ministri quoque regiae potentiae
catholici eligentur, concionatores catholici adhibebuntur, qui longe
facilius haberi poterunt ob utriusque linguae similitudinem, quam
in Livonia, nuper e tyranni manibus erepta, in qua tamen magna
sit quotidie ad ovile Christi populorum accessio. Instituit Sermus
Rex non ita pridem magno suo sumptu seminarium in Transil-
vania; idem faceret in Moscovia, vel etiam baronum et nobilium
3
Fedor, az utolsó Rurik-sarj.
334 841. irat 1586 júl. 16
filios in polonica collegia Societatis Jesu abduceret, ut in recta
fide et in pietate simul instruerentur; etc.
Haec habebam, inquam, quae ad interrogata Stis V rae minima
meditatus responderem. Addidi et hoc non deesse in ecclesiasticis
annalibus exempla, tum sanctorum patrum, tum Romanorum
pontificum, ubi plerosque legimus de summo quandoque iure
nonnihil decessisse, ut maiora incommoda vel a Christi capitibus,
vel ab illorum basilicis averterent; Petro ipsi, cuius te successorem
cognoscimus, Pater beatissime, scimus ab ipso Christo dictum esse:
Non poteris me sequi, modo sequeris autem postea; apostoli quo
que circumcisionem ad tempus ferendam tolerandamque puta¬
verunt.
Ad haec omnia Pontifex: Bene est, inquit, quantis ergo sumpti¬
bus ad hoc bellum sublevari se petit a nobis Sermus Rex tuus? —
Iam dixi 40/m aureorum menstruis tantumdem ipse ex suis
angustiis repraesentabit. — Bene est, ait, nisi quod ego tantam
pecuniam praesentem non habeo, nam quem in castrum 4 millionem
reposui, is a nobis est extremis necessitatibus, si quae ingruerent
in Ecclesiam Romanam, reservatus; hunc, inquit, illaesum et
intactum esse volumus hoc tempore; etc. Quantum autem praestare
potero, non possum certi aliquid statuere hoc tempore; hoc certum
est, quod dabo, et quidem libenter dabo, si non potero 40/m
menstrua, dabo 20 millia, dabo 30 millia, quodcunque potero dabo,
idque certo poteris verbis meis Suae Mti polliceri ac etiam exhor¬
tari, ne coepta consilia relinquat, sed serio in eam cogitationem
incumbat, ut ista provincia potiatur et sit de meo auxilio securus.
Scribam, ait, ego quoque Suae Maiestati, ad Cardinalis Bathorei,
me et tuas litteras referam, in quibus, quae nobiscum egistis omnia
quaeque audivistis, copiose explicate. — Tunc ego: Sanctitas,
inquam, Vestra contenta est, ut eadem haec omnia, quae nunc
audivi ex S te V ra Mti Suae perscribam? — Perscribite, ait, ego ipse
Cardinali Azolino mandabo, qualem esse litterarum mearum
sensum voluero. Vos peculiaria scribite et hic ante omnia urgete,
ne mea causa a susceptis consiliis Rex desistat, neque sum illi ulla
ratione defuturus, sed cum tantum ventum fuerit ad numerandam
et transferendam pecuniam, cogitastisne, quanam id ratione aggre¬
diendum erit? Ita caute et in silentio, ne ullus mortalium possit
nostra consilia odorari.
Cogitavi, inquam, Beatissime pater, simul cum Ill mo Cardinali
Bathoreo. Prima ratio est, ut per mercatores ex Urbe in Poloniam
4
Ez az angyalvár, melyben az Egyház készpénz-vagyonát őrizték.
1586 júl. 16 841. irat 335
transcribatur. — Tum pontifex: Haec, inquit, ratio magnam fa
ceret pecuniae diminutionem; alia nobis est aggredienda via. —
Ego vero idem quoque sentio; plus aliquid dico: vix Cracoviae
reperirentur mercatores, qui 30/m aut 40/m scutorum possent suo
principi simul et semel repraesentare; bobus enim magis et id
genus armentis, quam aureis nummis patria nostra abundat, quo
sit, ut Sanctitas V ra plures videat Polonos crassos, obesos, dentatos
et nasutos, quam nummatos; neminem autem fortasse noverat un¬
quam, nisi crassa pinguique Minerva. — Certe, inquit, multi vestra¬
tes pietate morumque modestia nostris hominibus praestarint. Sed
hoc genus transscribendae pecuniae magnam secum adfert iacturam;
itaque ad aliud accedamus. — Aliud genus erit, si in comitatu nuntii
Apostolici, quem Sanctitas V ra mittet, summa pecuniae transferatur,
ut aliquot cistae aut sarcinae inter sarcinas nuntii annumerentur. —
Quid, si, ait pontifex, praedones invaserint? — Rarissimi, inquam,
exempli, res est ut aliquem 20 vel 30 equitum comitatum praedones
aggrediantur. Deinde adiungeret Cardinalis aliquot ex suis ad nun
tii comitatum, qui vitam sibi prius, quam pecuniam eripi pateren¬
tur. — Cogitamus, inquit pontifex, de nuntio mittendo in Poloniam
viro gravi et maturo, sed nondum exitum invenire possumus
deliberationis nostrae. — Tertium genus est, ut mercium instar,
in vasis et fascibus et cistis inclusa pecunia perferatur, aut etiam
ipsis mercibus admisceatur. — Tum pontifex: Difficile, minimeque
tutum est tantam pecuniae summam in manus mercatoris com
mittere. — Nequaquam, inquam, committendam putarem alicui
mercatori; sed is, quem Sanctitas V ra pecuniae praeficiet, eandem
curam suscipiat, ut in vasa et cistas reponat et merces inter¬
misceat. — Quas merces? Ait pontifex. — Ememusi, inquam, pro
20/m aureis cultellos et forfices de scarperia et aliquot pelles
cordubani vel kitajki, et ita contegemus undequaeque omnia. —
Risit pontifex, et istam sibi rationem prae ceteris aliis placere,
approbarique dixit, nisi quam, ait, meliorem adhuc proposueris.
— Quartum genus est, ut 10 vel 12 cordati, fideles et armati sclo¬
petis milites inveniantur, qui se fingant banditos et in Germaniam
vel Poloniam contendere vitae tuendae gratia; interim unum vel
alteram mulum onustum ducant, vel sua suppellectili et armis
militaribus, inter quae pecunia lateret; in hos, inquam, nemo facile
faceret impetum. — Turn pontifex: Maioris impensae res esset,
nec ita facile invenirentur, quorum fidei credi res tantae tuto
possent. — Quinta ratio occurrit. Habet Ill mus dominus Cardinalis
Bathori affines suos in Styriae et Carinthiae finibus, 3 viros mili-
5
Ezekről a rokonokról semmi közelebbi tudomásunk nincsen.
336 841. irat 1586 júl. 16
mi
tares, horum nonnulli se obtulerunt, quod in reditu Ill Venetias
usque vellent excurrere cum 100 et etiam pluribus equitibus.
Possent iidem in Italiam evocari et in eorum comitatu haec, de
qua agimus, pecunia mitti. — Sed pontifex: Ne hanc quidem
rationem approbare videbatur; causam, ait, evocationis isti quoque
scire vellent. — Sexta ratio est, qua usum Magnum Ducem
Etruriae audivi in transmittenda in Flandricum bellum pecunia:
fingebatur aliquis capitaneus in bellum proficisci cum 10 vel 12
sociis selopetariis, horum singuli in equis postariis sarcinulas fere¬
bant cum 100/m aureorum, qui unum iumentum non videbantur
praegravare; ita tuto et sine omni suspicione in ipsa ducis castra
penetrabant. — Pontifex autem: Ex his omnibus illa mihi ratio
magis probatur, ut solito more instar mercium vascis et fascibus
inclusa pecunia perferatur. Scribite, ait, ad regem; ego quoque
scribam. Monete, ne quidquid de suscepto negotio remittat et
a nobis omnino praesidia pecuniaria exspectet, et si quam aliam
rationem transferendi excogitaverit, faciat nos certiores. Interim
ego corradam, quod illi suspeditem. Quando autem responsum
regium exspectabitis? — Tribus, inquam, mensibus opus habe¬
bimus, si litterae via ordinaria mittentur; si nostrum aliquem
expediverimus, duobus. — Qua, inquit, ille impensa abibit, si
vestrum expediveritis? — Centum, inquam, aureorum circiter. —
Bene est, inquit, et responsum urgete, ego quoque meum breve
dabo in eam, ut dixi, sententiam confectum.6 Vos particularia
perscribite; etc.
Subiunxit deinde: Quomodo se gerit Cardinalis Bathori? —
Bene, inquam, per Dei gratiam hucusque. — Recte, ait ille „hucus¬
que“ additis, nam inposterum non deest periculum adolescenti,
omnibus vitae commoditatibus abundanti, nisi singularem illius
curam ipse Dominus habuerit. Magnum est, ait, huius Sancti Col¬
legii vir iste Cardinalis ornamentum ob singularem morum. mo¬
destiam et gravitatem; sed rogo vos, quantum me amatis (sic enim
dicebat) date operam, ut omnes occasiones amoveatis, quibus de
recta vitae via dimoveri possit; videte quibuscum versatur, qua¬
les familiares admittat; absit enim, o Christe (dicebat) ut prin¬
ceps hic in Urbem veniens castissimis moribus in ipsa Urbe cor¬
rumpatur, quos ludos facerent lutherani, huic Romae et huic
Sanctae Sedi infestissimi. — Ego vero egi gratias pontifici, quod
et Sacram Mtem V ram et nepotem Mtis V rae ita amet, ut illius prae-
6
Ez sajnos nincs meg, illetve nyilván elmaradt a király váratlan halála
következtében.
1586 júl. 22 841—842. irat - 337
cipuam curam gerere videatur in t a n t a ista mole negotiorum,

quam sustinet. — Ille vero: Ego quoque nepotem h a b e o C a r d i -
nalem adolescentulum; credas mihi, si quid illum a b officio et
vocatione sua alienum attentare cognoscerem, quod pedibus ipse
primus protererem, et in e x t r e m a s oras e x U r b e detruderem.
Nunc autem inspectores eius ad m e referunt, quod operam dat
pietati, moresque h a b e a t modestissimos, quo nomine ago D e o meo
gratias. (Hic ego ne verbum respondi.) — Quaesivit e x m e postea.
num aliquam civitatem v a c u a m gubernatione invenissem, q u a m
m o
posset I l l C a r d i n a l i concedere, ut arbitratu suo e x c u r r e r e t , sese
nonnunquam in ambulationibus campitaliciis recrearet. — D i x i
v a c a r e civitatem R e a t i n a m et Ameliam, alteram illarum posse
m o
Ill Cardinali ad gubernationem concedi. — Ille vero: R e a t i n a e
civitatis situs valde est melancholicus et aquis inundans, Ameliae
salubrior et amoenior e x i s t i m a t u r ; revocet mihi D a t a r i u s in m e
m o
moriam de Amelia, video, quid I l l magis expediat. His dictis,
mo
abite, inquit, et sermones istos Ser regi perscribite. — E g o vero
ti r a e
nulla mora interposita scribenda haec omnia M V putavi; Deum
ra
precor, ut Maiestas V habeat sapientiam, sicut habet angelus
Dei et intelligat omnia super terram. D i c e t autem nonnulla S a c r a e
ti r a e mi
M V dominus Plemiecki, fidelissimus et accuratissimus Ill
domini Cardinalis familiaris, q u a e sub illius discessum ad aures
t e m
meas pervenerunt. Quod superest, D e u m precor, ut S a c r a m M
V r a m
dominum meum clementissimum ad multos annos servet in-
columem et florentem. D a t u m R o m a e , 16 mensis Iulii. A n n o D o
mini 1586.
Megjegyzés. Hivatalos megbízásáról Báthory András bíboros
a Consistorium 1586 június 14-i ülésén számolt be, amiről az alábbi fel
1 mi
jegyzésünk maradt fenn: Fuit Consistorium, in quo oratores S e r
Poloniae Regis Sanctitati Suae et Sedi Apostolicae devotam obedientiam
praestiterunt, quam eadem Sanctitas una cum Reverendissimis domi-
2
nis benigne acceptavit.
842.
B á t h o r y István k i r á l y Possevino A n t a l a t y á n a k .
Tagadó válasz Petru Cercel havasalföldi szabadonbocsátása
dolgában.
Arch. Vat. Roma. Kiadtam a Documente III. köt. 73. l.
U j a b b érdeklődésére ismétli, hogy P é t e r havasalföldi vajdát
nem b o c s á t h a t j a szabadon, de biztosítja, hogy: Non tamen in c a r -
1
Báthory András és Solikowski Demeter ilyvói érsek.
2
Scriptores Rerum Polonicarum 15. köt. 130. 1.
Báthory István l e v . II. 22
338 843—844. irat 1586 júl. 22
1
cere. sed in honesta domo libere detinetur, prohibetur tantum
domo egressus.
Megjegyzés. A vajda azonban tisztes huszti fogságát is m e g u n t a
és 1587 őszén sikerült neki belőle megszöknie úgy, h o g y éjjel szobája
a b l a k á b ó l kötélen leereszkedvén, K a s s á r a futott s onnan F r a n c i a
o r s z á g b a , ahol sok régi jó b a r á t j a élt. E z e k k ö z b e n j á r á s á r a a török
meg is bocsátott neki, de midőn k é z c s ó k r a K o n s t a n t i n á p o l y b a ment.
egy b o é r b a n ellenfele t á m a d v á n , a n n a k á s k á l ó d á s a folytán e g y éjjel
2
kicipelték a törökök a Jedikulából s a tengerbe vetették. Olvasott,
n y e l v e k e t tudó, tanult e m b e r volt, aki latin k ö n y v e t is írt szabad
idejében.
843.
B á t h o r y István k i r á l y Mlodzieiowski J á c i n t kincstartónak.
Megbízza Bellarmin Róbert jezsuita atya művének ki-
nyomatásával.
Areh. Comm. Fin. Warszawa. Vol. 3 uo. 241. Autographum. Kiadva
Wierzbowski: Materialy, p. 268. Hibásan július 12-i kelettel.
S t e p h a n u s D e i gratia R e x Poloniae e t c . Generose, fidelis nobis
dilecte. Mittimus F i d e l i t a t i T u a e librum P a t r i s Bellarmini, quem
volumus, ut istic C r a c o v i a e elegantioribus typis e x c u d i curet, nobis-
q u e ducenta e x e m p l a r i a mittat. Q u a de re transiget c u m j a n u -
1
s z o w s k i typographo. B e n e v a l e a t Fidelitas T u a . D a t a e Grodnae,
die X X I I mensis iulii anno D o m i n i M D L X X X V I . Regni nostri
undecimo.
Megjegyzés. A n y o m t a t á s r a á t k ü l d ö t t m ű B e l l a r m i n híres jezsuita
a t y a „ D e Libro, quem L u t h e r a n i vocant C o n c o r d i a e " c í m ű Ingolstadt-
ban megjelent m ű v e volt. E z , elolvasása után, a n n y i r a m e g n y e r t e István
k i r á l y tetszését, h o g y új k i a d á s t k í v á n t belőle, a m e l y h a m a r o s a n meg
is jelent a tanult d r . Januszowski János Lázár k r a k k ó i kitűnő nyom
2
dájában.
844.
Grodno, 1586 augusztus 29.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y P . A q u a v i v a C l a u d i o generálisnak, R ó m á b a .
Jelentés az erdélyi szemináriumokba bejutott pestis pusztítá
sáról, amiért segítségét kéri.
Arch. Soc. Iesu. Roma. Kiadtam a Fontes Reruni Trans. IL. köt. 181. 1.
Értesíti, hogy a pestis E r d é l y b e n a kolozsvári és gyulafehér
v á r i jezsuita kollégiumokban is roppant pusztítást végzett. K i i -
1
Ez Huszt vára volt, ahol elég szabadon élt.
2
Szamosközy történeti maradványai IV. köt. 18—19. l.
1
Hibásan írva: Januszewski.
- Ismertetve Wierzbowski bibliográfiája I. kin. 468. sz. a. Terjedelme
S-rétű. 4 és 150 lapnyi.
1586 szept. 5 844—847. irat 539
lönösen s a j n á l j a a kolozsvári rektor, P . C a p e c i F e r r a n t e (nápolyi
származású) a t y a elhunytát; c u m a u t e m a d c a t h o l i c a e religionis
propagationem in illis locis permultum intersit collegia isthac non
deseri, kéri, legyen gondja azokra s küldjön mielőbb megfelelő
atyákat helyükbe, bármi nemzetiségűek is legyenek; etc.
845.
Grodno, 1586 szeptember 5.
Báthory István k i r á l y G i c z y J á n o s v á r a d i kapitánynak.
Gróf Bethlen család levéltára. Keresd. Kezemben járt 1916 nyarán, de idő
hiján lemásolását máskorra halasztván, ez — sajnos — elmaradt.
T a r t a l m a ismeretlen, mivel még f é n y k é p m á s o l a t á h o z s e m
bírtam hozzájutni. E z azért is k á r , mert a levél mindvégig saját
kezű s a k i r á l y utolsó ismert m a g y a r n y e l v ű irata.
846.
Grodno, 1586 szeptember 14.
B á t h o r y István k i r á l y Leleszi J á n o s a t y á n a k .
Részvétét nyilvánítja a pestisben elhalt atyák elmulásán.
Gyulafehérvári kápt. ltár. (Hozzáférhetetlen.) Reg. kiadtam a Fontes
Rerum Trans. V. köt. 247. I. No. 70.
Epistola consolatoria post mortem P a t r u u m Societatis Iesu
in obsequio pestiferorum; promittit urgendam Albensis collegii
fabricam e x arenda deci m a r u m .
847.
Orany, 1586 [szeptember] 18.
B á t h o r y István k i r á l y B á t h o r y A n d r á s n a k , R ó m á b a .
Ő Szentségéhez intézett leveléből megértheti az oroszok elleni
hadjárat dolgában tett előterjesztésére adott véleményét. Amint
átadja, köszönje meg nevében is iránta tanúsított jóindulatát.
Nagy terve a szerint valósítható meg, hogy mily összegű hadi
segélyt kaphat tőle havonta. A részletek dolgában tartsa magát
utasításához. Intézkedett további költségei átutalása iránt. Ami
borostyánt meg egyebet küld, ossza szét barátjai közt. Báthory
Boldizsár ismét kap másfél ezer forintot, de egyben meghagyta
neki, hogy térjen vissza. Forgách Ferenc és Jósika István számára
is küld valamit, bár neheztel túlságos költekezésükért. Caligari
nunciust bíborosságra ajánlta a pápának.
Bibl. Univ. Warszawa. Codex 872 p. 63—65. Ujabb másolat.
Reverendissime nepos noster charissime.
R e m i t t i m u s . . . * cum responso a d literas S u m m i Pontificis et S i n -
ceritatis Vestrae. Q u i d a u t e m Pontifici scribimus e x adiuncto
* Tollban maradt a küldönc neve.
22*
340 847. irat 1586 szept. 18
1
e x e m p l o cognoscet. S c r i b i m u s etiam Cardinali Medices et Azo
lino grato ab illis a n i m o eam benevolentiam suscipientes, q u a m
favendo proposito nostro Moscovitico illudque promovendo decla-
rarunt, idem ut f a c e r e p e r g a n t a b illis postulamus. C u m autem
ra
S u m m o P o n t i f i c i nostras S i n c e r i t a s V reddet literas, nostro etiam
r a m
nomine S a n c t i t a t i S u a e gratias agat, quod Sinceritatem V tam
h u m a n e t a m q u e honorifice h a b e a t , t a m q u e benigne illi faciat,
tum quod intentionem nostram c u r a e cordique sibi esse velit,
opeque sua a d i u v a r e promiserit, et si ea re opus esse videbit,
e x c u s a b i t una, quod tardius fortasse S a n c t i t a t i s S u a e literis
respondeamus, c a u s a m m o r a e fuisse dicet, e x s p e c t a s s e nos even-
tum t r a c t a t u u m cum legatis Moscoviticis, quos hoc tempore
G r o d n a e cum ii habuimus. Is vero e x i t u s eorum fuit, ut sub e x p i -
ratione induciarum c u m Moscis c i r c a Pentecostes festa p r o x i m a
de conventu in finibus a d O r s a m per mutuos commissarios eos-
q u e praecipuos senatores peragendo inter nos constitutum sit, in
q u o quidem conventu de coniunctione et unione perpetua Mosco-
v i a e cum regno agi debet. C u m autem e x p e r i e n t i a edocti simus,
t r a c t a t u s cum Moscis alia ratione non succedere, nisi simul
e x p e d i t a h a b e a n t u r a r m a , s u a enim sponte Mosci, nisi coacti ad
aequissimas etiam conditiones non accredunt, sed toti sunt in
e x t r a h e n d o tempore occasioneque rei bene gerendae, q u a e prae-
ceps esse solet eripienda. E a de re in futuris regni comitiis, quae
primis F e b r u a r i i diebus obire proposuimus c u m Ordinibus
t e 2
agemus; q u i d q u e peragemus postea c u m S S u a communicabimus.
I n t e r i m autem dum et nos comitia obimus et induciae cum Moscis
e x p i r a n t , S a n c t i t a s S u a faciat, ut in eam rem c o m p a r a t a parata-
que h a b e a t promissa subsidia p e c u n i a r i a . I t e m q u e certam p e c u n i a e
summam in singulos menses nominet, qua nobis opem fere velit
a t q u e ad definitum tempus, quod edat et significet, et assignet.
Q u o d si triginta millia coronatorum menstrua concesserit, poterit
r a ti
S e r e n i t a s V nostro nomine a c c e p t a r e S u a e q u e S dicere, quaevis
non est sufficiens totidemque e x p a r t e nostra nos esse adituros;
tamen, si eandem s u m m a m dabit ratione e x p e d i t a nos a c si esset
sufficientissima acquieturos. Si concederet etiam viginti millia
menstrua, neque spes esset obtinendi amplius, licet aegre sufficeret
r a e
tanto negotio perficiendo, tamen (quod Sinceritati V secreto
concredimus, neque id in instructione ponimus, quam eo consilio
rae
p e c u l i a r i t e r authentice Sinceritati V mittimus, ut eam etiam s u m -
1
Sajnos, nincs meg sem itt, sem más gyűjteményben.
5
Ezt már, sajnos, nem érhette meg.
1586 szept. 18 847. irat 341
m a m Pontifici ostendere possit) a c c i p i e n d a m et hanc conditionem

esse censemus, modo numerios mensium brevi t e m p o r e non definire-
tur, sed peragendo negotio competens praescriberetur. Q u o d si autem
a d minorem summam menstruam pecuniam restringere vellet P o n t i -
fex, nequaquam nos accepturos esse dicere poterii, nulla enim r a -
tione t a n t a e moli rei g e r e n d a e minor s u m m a sufficeret p r a e s t a r e q u e
negotium, ne incipere quidem, q u a m in medio cursu nervo
deficiente turpiter desistere. In eo tamen non persistat S i n c e r i t a s
Vestra, sed ad nos referat. Q u a e vero assignabitur s u m m a ad totum
negotium rite perficiendum, ut simul et semel in unum comportetur
a t q u e integre transmittatur deponaturque tempestive a p u d ali-
quem certum locum, unde commode cum usus exposcet depromi pos
sit, alioquin ceptum bellum nullam moram p a t i t u r insolvere facienda
militibus ct expensis belli. Modum autem transmittendi pecuniae
ti
S S u a e invenire non erit difficile. Etiamsi publice per I t a l i a m et
per G e r m a n i a m Viennam mitteretur, quis tanto P o n t i f i c i in
transmittenda ea impedimentum c r e a r e debeat non videmus, q u a e
tamen melior et tutior ratio S u m m o P o n t i f i c i videbitur ea quoque
nobis probabitur.
Promittat autem S u a e Sanctitati nos, quod nostrarum partium
erit in suscipiendo et tractando negotio fide, studio, diligentia D e o
dante satis facturos esse. E t ne S u m m u s P o n t i f e x suspicetur nos
nihil aliud agere velle, q u a m quod factum est a b aliis, ut saltem
a S a n c t i t a t e S u a pecuniam emulgamus et postea otio torpeamus,
r a ti
poterit Sinceritas V nostro nomine S S u a e c a v e r e b o n a q u e fide
polliceri, si eo res deveniret, ut si ab inferendo Moscis bello
supersedendum quiescendumque nobis esse, neque in Moscoviam
exercitum duceremus, nos integram atque intactam p e c u n i a m
omnem tali casu S a n c t i t a t i S u a e reddituros esse. S e d h a e c quo-
modo agere debeat cum P o n t i f i c e potius e x instructione videbit.
C u m autem ad ea omnia magis expressum c e r t u m q u e et definitum
r a
iam accipiet Sinceritas V a P o n t i f i c e responsum, quod ut ob-
tineat curabit id nobis q u a m p r i m u m per aliquem e x suis signi-
ficare. P r o b a t u r enim nobis, quod e x professo et n u n c ad nos
P l e m i e c z k y expediverit, idem postae etiam f a c e r e poterit c u m
necessitatem requirere indicabit. T u t i o r et melior h a e c nobis
videtur esse ratio communicandi de re grave, q u a m per institutos
r a
cursores aliquos, prout proponebatur a S i n c e r i t a t e V antea.
C a e t e r u m dedimus m a n d a t u m Mlodzieiowio thesaurario, ut
ille residuam anni huius assignatam provisionem e x salinarum
342 847. irat 1586 szept. 18
ti r a e
praeteritate r a t a e restantiis S i n c V q u a m p r i m u m submittat. A d
ti r a e
praesens autem et ungulas, et succineas aliquas operas S i n c V
mittimus, quas a r b i t r a t u suo donabit amicis. B a l t h a s a r o autem
nepoti mittimus per eum P l e m i e c z k y mille quingentos ducatos,
antea quoque per S b o c k i u m quingentos miseramus, i a m q u e ipsum
per l i t e r a s e x peregrinatione revocamus.
Mittimus etiam trecentos ducatos pro consummatione Hospi-
3
talis P o l o n i c i . P r a e t e r e a trecentos in sumptum Forgachii* et
5
J o s i c a e , eos ibi m a g n o sumptu vivere m i r a m u r monemusque, u t
expensas a d frugalitatem et temperantiam revocent, nisi in per-
p e t u a s u m p t u u m inopia versari velint R e t u l e r a t nobis Mlo-
dzieowski pro F o r g a c h i o et J o s i c a mille florenos misisse, hi pro-
fecto in s u m p t u m biennii u t r i q u e s u f f i c e r e debebant.
5a r a
D o c i p u e r quomodo se gerat, significet nobis Sinceritas V ut
quid d e ipsius statu a m i c i sui constituere debeant sciant. lnterim
vero, ut non otietur, sed ut literis operam det c u r a e sit Sinceri-
ra
tatis Vestrae. R e c t e S i n c e r i t a s V fecerit, si palatino Sendo-
miriensi in eam sententiam responderit, non intermisisse se no-
biscum per literas agere in negotio Marsalci Zborowski; obstare
tamen, quod absens t a m q u e longe dissitus id negotium t a m com-
mode, q u a m vellet a p u d nos agere nequeant, quare quaereret aliam
expeditiorem rationem, q u a rebus Marsalci consuleret, in se non
promptitudinem, sed commoditatem desiderari.
Rescio, non dubitamus, P o n t i f i c e m id, quod illi ademptum
est, si nondum fecit, b r e v i c u m u l a t e conpensaturum, id enim
p r o m p t e satis se facturum, datis ad nos literis promisit. Com-
ti
mendamus S u a e S diligenter dominum Episcopum Britonorien-
3
Ezt a kollégiumot a Róma mellett elhalt Hosius Szaniszló vármiai püspök
alapította s ime most István király is segélyezte adományával.
4
Forgách Ferenc (a későbbi esztergomi érsek) aki Rómába Báthory
András kíséretében még 1583 vegén jött le, rokona, István király költségén
folytatta teológiai tanulmányait. Ezeknek végefelé járván, a király mostaná
ban ajánlta Rudolf magyar királynak a váradi vagy egri prelaturára, miként
erről Mátyás főherceg (1586 június 17-i) levele alábbi soraiból értesülünk:
m u s
Commendat Suae Maiestati Caesareae S e r Rex Poloniae ad praelaturam
ci
Waradiensem et Agriensem filium Mag Simonis Forgach Franciscum, nunc
t e
Romae in expensis ipsius Regis literis operam navantem, petitque a Sua M
instanter, ut ei unam ex praedictis praelaturis conferre velit. (Iványi közlése,
a Körmendi Füzetek 2. száma 131. 1.)
5
Jósika István is Báthory András első római útja alkalmával jutott le
Rómába, ahol tanulmányait folytatta, miután addig az ő komornyikja volt
pultuski tanulóévei alatt s utána is, miechówi prépostságában.
5a
A bíboros egyik nemes ifja, aki már első római útjában is vele volt
és személyes szolgálatában állott.
1586 szept. 20 847—848. irat 343
6
sem, ut prima promotione cum C a r d i n a l e m c u r a r e velit. Q u o d
autem aliquem e x Polonis non commendamus rationem nobis h a -
bendam esse dicimus legis regni, q u a a m b i t u s cardinalitiae digni-
tatis prohibetur Polonis. B e n e valeat Sinceritas Vestra. D a t u m in
Oranio, die X V I I I . [ S e p t e m b r i s ] 1586. R e g n i nostri undecimo.
848.
Orany, 1586 szeptember 20.
B á t h o r y István k i r á l y V. S i x t u s p á p á n a k .
Annyira nagyrabecsüli erényeiért Caligari János András nun-
ciust, hogy kéri, nevezze ki bíborosnak.
R. Archivio di Stato. Modena. Lettere principi esteri. Báthory.
me me
Sanct ac Beat in Christo P a t e r et D o m i n e , D o m i n e cle-
mentissime.
Post oscula pedum beatorum, mei R e g n i q u e et dominiorum
mum
meorum diligentem commendationem. R Iohannem Andream
Caligarium Episcopum Britonoriensem a b eo tempore, quo
cognovi, amare coepi ob magnas insignesque virtutes, quas in e o
ellucere videbam. C u m autem etiam posteaquam e Regno meo
Legationis Apostolicae Sedis m u n e r e perfunctus decessit, perpetuo
constantique studio voluntatem in m e propensam testetur, cum
porro ipsi amorem debere m e intelligo, ut pro eius honore a t q u e
ti r a e
dignitate diligenter supplicandum S V e x i s t i m e m ; petoque, ut
quo primo tempore in amplissimum C a r d i n a l i u m ordinem
r a
praestantes viros S a n c t i t a s V leget h u n c et E p i s c o p u m insigni
virtute praeditum, a c de S a n c t a Apostolica S e d e benemeritum, in
eorum n u m e r o ponere velit; ornabit virum eo honore dignissimum,
ornanda vero virtute caeteros ad id S a c r i Collegii decus virtutis
actionibus petendum e x c i t a b i t , mihi a d e x t r e m u m eo ornando,
quem unice earum habeo, beneficium faciet sane q u a m gratissi-
t i s r a c
mum; S V clementiae m e R e g n u m q u e m e u m etiam a t q u e etiam
commendo. D a t u m O r a n y die X X . S e p t e m b r i s Anno D o m i n i
M. D . L X X X V I .
t i s rae
Eiusdem S V
obsequentissimus filius
S t e p h a n u s R e x Poloniae
Manu ppa
Megjegyzés. A király levelét Báthory András személyesen adta át
a pápának és 1586 november 28-án magánkihallgatáson is ajánlta a
király kívánságának teljesítését, amit az neki kilátásba helyezett s
a királynak aznap meg is írt. (Caligari levelezése praef. p. 35.)
6
Caligari András, volt lengyelországi nuncius, akit a király nagyon
szeretett.
344 849. irat 1586 nov. 8
849.
Roma, 1586 n o v e m b e r 8.
V. S i x t u s p á p a B á t h o r y István k i r á l y n a k .
L e v e l e vételét igazolva, szeretettel ír Báthory András bíboros
ról. A Moszkva elleni ügyben való állásfoglalásáról új nunciusa
fogja tájékoztatni.
Arch. Vat. Roma. Arm. 44. Vol. 30 fol. 264.
Charissimo in Christo filio nostro S t e p h a n o Poloniae regi
illustri. Ad eius literas de C a r d i n a l e Bathorio.
S i x t u s papa V. C h a r i s s i m e in Christo fili noster salutem el
apostolicam benedictionem. Nihil erat, quod Maiestas tua nobis
gratias ageret de officiis in Andream Cardinalem, nepotem tuum
collatis omnia enim a nobis eius singulari prudentiae, gravitati,
integritati (quibus de causis eum unice diligimus) paternae chari-
tatis officia deberi agnoscimus. D e rebus Moscoviae perspectam
tibi esse a r b i t r a m u r e x nostris literis nostram voluntatem, eadem
n u n c voluntate sumus, q u a n t u m q u e auctoritate atque opera
efficere poterimus, nullo unquam loco deerimus. Q u a etiam de re
cognosces ex Venerabili fratre A n n i b a l e archiepiscopo Neapoli-
1
tano, viro insigni nobilitate, prudentia, doctrina praedito, quem
p r o x i m e ad te nostrum et Sedis apostolicae nuncium ordinarium
mittemus. Datum R o m a e a p u d S a n c t u m Petrum sub annulo
Piscatoris die octava Novembris Millesimo quingentesimo octua-
gesimo sexto, pontificatus noştri anno secundo.
Antonius B u c c a p a d a l u s
Megjegyzés. A p á p a fenti nyilatkozata nem volt egyéb udvarias
biztatásnál, amely talán nem is jutott m á r a király szemei elé. Báthory
Isván javaslatai ugyanis mindegyre szertelenebbek lettek s olya
nok, hogy megvalósításuk semmi eredménnyel n e m bíztatott. Hiszen,
midőn — 1581 nyarán — Possevino m á r a királlyal folytatott első tár
gyalásakor az orosz c á r n a g y hadi e r e j é r e figyelmeztette, azt felelte
neki, hogy azt az oroszokat utáló egyéb oroszországi keresztény népek
támogatásával is le bírja győzni; sőt Moszkván keresztül Perzsiába
is benyomul, hogy ott a törököt meglepje s így az ellene alakítandó
liga dolgát megkönnyítse. Úgyszólván beteges önámítással élte magát
bele nagy tervébe, amelyről mind többet beszélt, akivel csak lehetett.
Kitűnik ez unokaöccséhez írt fenti leveléből is. Mégis megnyerte a r r a
még a józanabb Zamoyski kancellárt is, amint ennek Possevinóval
1
folytatott beszélgetéséből kivehetjük.
1
Annibale da Capua nápolyi érsek, 1578—1595 közt.
1
Possevino 1581 június 19—július 6-ika közti négy jelentese; Pierling:
Báthory et Possevino 88—101. l.
1586 nov. 29 850. irat 345
850.
Báthory István k i r á l y B á t h o r y A n d r á s n a k R ó m á b a .
Válasz. Báthory Boldizsárnak újra üzeni, térjen vissza peregri-
natiojából; Forgach Ferenc még maradhat. A lengyel papok közül
R e s z k a Szaniszlót ajánlaná bíborosságra. Betegségéről sajnálattal
értesült, de javadalma emelése most lehetetlen. Az új hírekről az
alkancellártól értesülhet.
Bibl. Univ. Warszawa. Codex 872 p. 66. Ujabb más.
me m e
L l I et R e v Nepos noster carissime.
rae
Praeter eas Sinceritatis V literas, quas Venerabilis Martinus
Laterna, concionator noster, nuper a d nos attulit, alias etiam non
multo post accepimus, quibus omnibus his unis nostris respon-
tis r a e mum
dimus. P e r Plemiecium, S i n c V familiarem scripsimus ad Ill
tis rae
Balthasarum, S i n c V fratrem, ut iam ab ista peregrinatione
ad nos revertatur et pecuniam in viaticum ipsi submisimus, et
nunc etiam ad eum scribimus, ut voluntati nostrae q u a m e x illis
literis intellexit, se se accomodet; posteaquam ad nos redierit de
ulteriori eius statu nobis c u r a e erit. Quod ad F o r g a c i u m attinet
e comitiis proxime instantibus occasionem h a b e b i m u s de aliis
t e
gravioribus rebus cum C a e s a r e a M agendi, a t q u e tum inter-
cessionem etiam pro Forgacio nostram prosequemur. Legationem
ti r a e
si eam S(ummus) P o n t i f e x S i n c V deferret accipiendam non
putamus, ne loco dignitatis e x eo munere a l i q u a e x i s t a t indignitas.
D e oratore nostro perpetuo in Urbe habendo, quid nobis consilii
capiendum sit. postea videbimus.
Ad C a r d i n a l a t u m e subditis Regni nostri quem alium promo
vere debeamus hoc tempore non video praeter R e s c i u m , et Ponti-
fici charum, et Urbi notissimum, si fundamenta essent dignitatis
integra, non esset, quod de reliquis laboraremus, sed de his quo-
que videbimus, non incommodum hoc esse consilium videmus, ut
semper aliquis e subditis nostris in Urbe cum dignitate vivat.
Summi Pontificis Breve, quo nostrae per Possevinum d a t a e a d
r a e
tuam Sinceritatem epistolae respondet una cum Sinceritatis V
literis accepimus, cui ante eventum comitiorum non est, quod
ra
respondeamus. Plemieczki, quem Sinceritas V avide se scribit
exspectare, 21 Septembris hinc profectus est Italiam versus.
m o
Postea literas a R e v Episcopo Britonoriensi accepimus, quibus
scribat eum ad 15. O c t o b r i s a p u d se in C a r i n t i a fuisse, eodem die
nulla mora facta a se discessisse et a comitatu suo in militarem
tutamque viam e x illo itineris flexu esse deductum, ut existi-
t e m ram
memus eum ad S i n c V iam a b aliquot hebdomadis pervenisse.
346 850—851. irat 1586 nov. 29
Rescii porro tam gravis morbus m a l e nos equidem habuit, et

doluimus sane, ut audivimus vitam illius in tanto discrimine ver-
tis rae
sari. S e d quam et e x E p i s c o p o Britonoriensi, et e x S i n c V
literis eum iam e x t r a periculum esse recuperatam valetudinem e x
animo illi g r a t u l a m u r ; valetudinem autem suam, de q u a Sinceritas
r a
V queritur uno probatissimo remedio c u r a r e poterit, quotidiani
r a
victus t e m p e r a t a et a e q u a b i l i ratione, q u a m ut Sinceritas V
s e q u a t u r et suademus, et hortamur. D e auctione provisionis suae
r a
a n n u a e non est, quod Sinceritas V cogitet omnino eo, quod sibi
designatum sit a nobis contenta sit; hoc autem, quod residuum
erat pro a n n i huius provisione, etiam a n t e anni decursum
a Mlodzieiovio thesaurario nostro in O c t o b r e , dum a d h u c a nobis
rediens C r a c o v i a P l e m i e c z k i esset Montelupo repraesentatum et ab
ti r a e
illo statim Sinc V R o m a m transscriptum est. Nova, quae h i n c
r a
sint e x literis v i c e c a n c e l l a r i i nostri Sinceritas V intelliget. B e n e
valeat. D a t a e Grodnae, X X I X . Novembris [1586.]
851.
[Sine loco et anno.]
Hosius Szaniszló vármiai püspök B á t h o r y István k i r á l y n a k .
Tudván, hogy már királyi esküjében megfogadta az e r e t n e k -
ség elleni harcot, elismerését fejezi ki iránta, amiért a népek
lelki egységét békés úton kívánja fenntartani birodalmában.
Rescken (Reszka) id. műve 267—8. l. Ismeretlen latin eredetijéből for
dítva. A bíboros levélíró meghalt a Róma melletti Capranicaban 1579 augusz
tus 15-én.
W a s E w e r Maiestät dem geschworen, durch welchen die
Cron des R e i c h s a u f i h r H a u p t gesetzet worden, das ist: S i e sey
Zweifels ohne ingedenk, h a b e n auch nit vergessen, was Massen
sie mit E y d verpflichtet, d a ß S i e des Königreichs S t a t u t e n und
O r d n u n g unzerbrochen halten wölle, in welchen a l l e Rottierung
und Zusammenkunften der Ketzer, so ietzundt im Schwung, ernst
lich verboten. Wollten d a n n E . M. widerwärtige D i n g schwören?
O d e r aus eignem M u n d w a r m e s und k a l t e s b l a s e n ? O d e r anders
stehend, u n d anders sitzend v e r s p r e c h e n ? Solches fällt nit in
diese ihr bezeugte Gottsforcht, F r o m b k e i t , D a p f e r k e i t und B e s t ä n -
digkedt. D a s ist b e y m i r gewiß und ungezweifelt, d a ß E . M. keines
andern V o r h a b e n s w a r , als sie n a c h fürgeschriebner F o r m ge
schworen, dann daß sie alle K e t z e r e y , die nichts dann Unfrieden
stiften, K r i e g und Uneinigkeit machen, a u s dem Königreich ver
triebe und einen steifen auch ewigen F r i e d e n anstellet und er
hielte, welches auch Gott selbst von deren erfordert, welcher die
1577 jún. 25 852—854. irat 347
E y d s c h w ü r n a c h M e y n u n g und G e m ü t h des Schwörenden, u n d
nicht dessen, der den E y d aufnimmet, urtheilet. W e l c h e r a u c h
dieselbige E . M. soviel h u n d e r t m a l tausend Menschen in dem
Reich fürgesetzt, daß sie die E i n i g k e i t des Geistes im B a n d t d e s
Friedens erhalte; das bitten auch alle fromme und gottselige,
welche sich dero G l a u b e n und G e w a l t underworsen, ganz un-
derthänigist.
Megjegyzés. A tanult püspöknek egyéb Báthory István királyhoz
intézett levele is van, de mivel Hosius levelezése egyetlen hazai könyv
tárban sincs meg, a háborús idők nehézségei miatt sajnálatomra nem
juthattam hozzájuk.
II.
F Ü G G E L É K.
852.
Danzig, 1577 június 25.
B á t h o r y István k i r á l y Mocenigo Alajos velencei dogénak.
Arch. di St. Venezia. Kiv. Óváry II. füz. 959. sz.
F i g y e l m é b e a j á n l j a a szolgálatában álló B u c e l l a Miklós páduai
orvostudor ottani függő ügyeit.
853.
Marienburg, 1577 október 11.
B á t h o r y István k i r á l y V e n i e r S e b e s t y é n velencei dogénak.
1
Melegen üdvözli dogévá választása a l k a l m á b ó l .
1
Ez még 1577 június 11-én ment végbe, a szokott hagyományos forma
ságok közt.
854.
B á t h o r y István k i r á l y V e n i e r S e b e s t y é n velencei dogénak.
J ó i n d u l a t á b a a j á n l j a a szolgálatában álló G u a g n i n i S á n d o r
ügyét.
Megjegyzés. E z a veronai születésű olasz tiszt nagy szolgálatokat tett
István királynak az oroszok ellen meginduló hadjárataiban, melyekben
oldalán részt vett. Tapasztalatairól aztán, mint aki azokat az ország
részeket jól ismerte, „Sarmatiae Europeae descriptio" c í m ű igen érté
kes könyvet adott ki 1581-ben, Báthoryhoz intézett (Krakkóban, 1578
1
június 20-án kelt) érdekes ajánlással.
1
A becses munkát ismertette ritka példányáról Apponyi, a Hungarica
III. köt. 1857 sz. a.
548 855—856. irat 1578 jún. 10
855.
Lwow, 1578 június 10.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y D a P o n t e Miklós velencei dogénak.
Részvétét fejezvén k i Venier doge h a l á l a felett, szerencsét k í
1
ván neki, mint u t ó d j á n a k , megválasztása a l k a l m á b ó l .
1
Ez 1578 március 11-én ment végbe, egy héttel elődjének halála után.
856.
R e s z k a Szaniszló p á p a i protonotárius B á t h o r y István k i r á l y n a k .
Tudva, hogy az igaz katolikus hit lelkes védője, felajánlja
neki a kiváló Hosius Szaniszló vármiai püspök műveit, miután az
elhunyt bíboros halálig nagy tisztelője volt királyi erényeiért és
keresztény jámborságáért. Különösen becsülte benne az eretnek
tévtanok elleni küzdelmet, amit megmutatott avval is, hogy amint
Polock várát elfoglalta, jezsuita kollégiumot alapított benne, mi
ként egy másikat Erdélyben; országába pedig olasz földről jeles
tanárokat hívott be nagy anyagi áldozatok árán. Dícséri tanul
mányait is és elmélyedését Hosius és mások épületes műveibe,
továbbá nemeslelkűségét, amellyel a bajban hozzáfordulókat
audienciáin fogadja és ügyüket rövidesen elintézni szokta. Ud
varában különben is komoly munka és tiszta élet folyik, szám
űzve minden léhaság és felületesség. Elve, hogy alattvalói inkább
szeressék, mint rettegjék. A lengyelek régebbi királyaik alatt is
sokat háborúskodtak az oroszokkal, de a hadjáratok után újra
kiújult a háború, míg Báthory úgy legyőzte őket, hogy nem
beriesen b á n t mindenütt, nem úgy, mint az orosz a litvánokkal.
Ezért a meghódított népek szívesen fogadták uralmát. Erényei
dicséretében levélíró három lengyel kortársa beszédére és műveire
utal amúgy is hosszúra nyúlt iratában; oltári imáiban kérve az
Istent, hogy tartsa meg jó egészségben sokáig a haza s az egyház
javára.
Rescken: Lebens Beschreibung Stanislai Hosii 347—393. I. Ritka példánya

a M. Tud. Akadémia könyvtárában. Fordítása szerző latin művének, amely
megjelent Rómában 1587 végén; megvan 1690-i oliviai lenyomatával együtt
a M. N. Múz. könyvtárban: Biogr. 917. sz. a.
S e n d t s c h r e i b e n A n den K o e n i g in P o l e n / von H e r r e n Stanis-
lao R e s c k e n / A u t o r n dieses B u c h s / etc. auszgangen.
Wiewol viel herrlicher und ansehlicher Zeichen der Gött-
lichen G ü t e und B a r m h e r z i g k e i t Gottes gegen unserm Vaterland
1582 szept. 1 856. irat 349
1
vorhanden, welche in aller Enderung der Zeit und Geschichten,
von Anfang des angehenden Königreichs in P o l n sich sehen
lassen: so ist doch under allen kein grössers, noch kräftigers zu
dem W e g des Heils, dann d a ß dies Königreich von den Zeiten, als
es das Evangelium Christi empfangen und n u n m e h r bei 6 0 0
J a h r e n behalten, nie gelitten, sich a u f ein anders E v a n g e l i u m , s e y
wie es wöll, zu bringen, sonder h a t den G l a u b e n und Religion, so
es einmal von der einigen, heiligen Catholischen und Apostolischen
Römischen Kirchen empfangen und gelernet, in seinem G e m ü t h .
Herzen und Willen mit großer Gottesforcht und Lob d e r
Beständigkeit erhalten, ohnangesehen an andern O r t e n der
Christenheit an Ketzern nit gemanglet, welche unserer lieben
Voreltern Gemüther, als F r e u n d der einfältigen W a r h e i t , sich
understanden mit ihrer schändtlichen L e h r zu besudeln, a u c h von
dem Standt ihres G e m ü t h s und Staffel ihrer Beständigkeit
2
abzustossen; etc.
W i e die Arzt die Handtigkeit der A r z n e y mit der Süssigkeit
des Hönigs temperieren, also verhoff ich, d a ß die Ketzer, w e l c h e
Euer Maiestät noch heutigs T a g s in ihrem Königreich nit anderst,
als w i e die Arzt ihre K r a n k e n mit schmerzlichen Augen ansiehet,
also begieriger werden sie die A r z n e y ihres Irrthums, so in den
Büchern Hosii ihnen fürgetragen einnehmen, so m e h r sie sehen
werden, d a ß solche mit der Süssigkeit E . Königlichen M. N a m e n s
und Gnaden gemässiget i s t . . . I c h b i n a u c h der M e y n u n g dies sey
von Gott verordnet, daß solche B ü c h e r eben zu dieser Zeit aus
gehen, zu w e l c h e r E . K . M. nach stattlichen und G e d ä c h t e n s -
wirdigen Siegen und T r i u m p h e n wider die Moscowiter, als F e i n d
des Lateinischen und Polnischen Namens in ihr Königreich
widerumb anheimisch kommen. D a n n gleich w i e vor Zeiten der
Priester des höchsten Gottes Melchisedech dem A b r a h a m . . . mit
3
G l ü c k w ü n s c h u n g begegnet . . . Also wirdt auch Hosius nit anderst
als wie der Priester Gottes Melchisedech E . K . M. mit diesen sei
nen Schriften und Büchern entgegen k o m m e n und mit allen
1
E levél átírásában nem vettük mindenütt figyelembe régies, következet
len írásmódját, aminek kibetűzése és megértése egyaránt nehézséggel jár:
de megőriztük nyelvi sajátosságait, bár itt-ott el is térnek a mai német nyelv
szellemétől.
3
Következik egy harminc lapnyi értekezés az eretnekség keletkezéséről
s a katolikus vallás ellenségeiről, el egész Lutherig, felsorolva követőit s orszá
gonként azok nevét, akik tanai megcáfolásán fáradoztak. Ezek közt különösen
kiemeli Hosius bíborost, aki könyveivel küzdött ellene haláláig.
3
További bibliai példák felsorolása, elhagyva.
350 856. irat 1582 szept. 1
Freudenszeichen e m p f a h e n und E . M. T h u n u n d Lassen gesegnen

und benedeyen. E u e r Maiestät gedenken nit anderst, dann e r
Hosius s p r e c h e diese W o r t : Gesegnet sey dem höchsten Gott König
S t e p h a n und gesegnet sey der höchste G O T T , d u r c h welches Schutz
und S c h i r m die F e i n d in deinen H ä n d e n s e y n d . . . Also wirdt auch
e r Hosius z u s c h r e y e n : D e n n Herrn und K ö n i g Stephano, des Herrn
S c h w e r t und K ö n i g S t e p h a n s E w e r Maiestät sollen auch nit
zweiflen, d a n n d a ß dies G e b e t b e y G o t t ein G r o ß e s Ansehen haben
werde, d a n n er in sein L e b z e i t e n E . M. L o b s und T u g e n d halben,
m i t aller gehorsamen Dienstwilligkeit, als w i e sich gegen den
höchsten und wolverdienten F ü r s t e n der Christenheit gebührt,
zum höchsten entzündet g e w e s e n . . . Also ist der allerweiseste
C a r d i n a l , w e l c h e r in allen D i n g e n das w a r h a f t e s t und gewisseste
Urtheil der S c h ö n h e i t erlangt, gegen E . M. Gottseligkeit und Eifer
zu E r w e i t e r u n g des C h r i s t l i c h e n G l a u b e n s entzündet gewesen,
welchen E i f e r u n d F r o m b k e i t er jederzeit höher, weder derselben
königliche C r o n und S c e p t e r gehalten. D a n n E . M. als ein beherz
t e r m a n n l i c h e r F ü r s t , des H e r r n K r i e g wider den geschwornen
F e i n d der C a t h o l i s c h e n K i r c h e n . . . gegen Moscaw . . . in dreyen
J a h r e n mit solcher B e h ä n d i g k e i t und wenigistem Nachtheil, nit
geringer, als vor Zeiten Gedeon geführt. W e l c h e aus unserm
Vaterlandt hieher kommen, die k ö n n e n E w r e r Maiestät Gottselig
keit und E h r e n t b i e t u n g gegen dem Heiligen Apostolischen Stuhl,
nicht wenigers a u c h die G n a d e n und Mildtigkeit gegen dem
Priesterlichem S t a n d t nicht gnugsam rühmen, w e l c h e auch be
zeugen, d a ß E . K . M. die I r r t h u m b der K e t z e r . . . von Grundt
ihres Herzens a b s c h e u e n und verhassen, d a ß auch E . M. nichts
underlassen, w a s zum Heil der Menschen, auch Undergang der
ketzerischen I r r t h u m b gehörig. D e r o h a l b e n E . M. auch b e y der
F e s t u n g zu Plotzgen (welche sie vor drey J a h r e n durch ihren
G e w a l t , oder vielmehr durch ihr innbrünstig Gebet, welche sie
die N a c h t darvor zu Gott ausgossen) ein J e s u i t e r Collegium,
dessen noch heutiges T a g s L o b im E v a n g e l i o ist, mit aller Notturft
versehen und mit königlicher Mildtigkeit aufgerichtet, als einen
4
Altar der S t ä r k und ein ewige G e z e u g n u ß ihres Siegs; etc.
I c h geschweig j e t z u n d t des Collegiums, so E . M. in Siben-
bürgen aufgerichtet, dannenher das Volk desselbigen Landts ihre
Irrthumb in Religionssachen von T a g zu T a g erkennen und
widerumb zu der K i r c h e n Gottes kehren. Ich will auch nichts
4
Következik a Riga városában újra helyreállított katolikus vallásgyakor
latról való megemlékezés.
1582 szept. 1 856. irat 351
sagen von E . K . M. gnädigsten Neigung gegen den hochgelehrten

guter Künsten Professorn und Theologen, w e l c h e sie zu innerist
aus Italien in ihr K ö n i g r e i c h mit m e r k l i c h e m U n k o s t e n und statt
lichen Besoldungen erfordern lassen, als n ä m b l i c h den Toletum,
5
Aquarium, Muretum, F u l v i u m Ursinum, F l a m i n i u m , Sigonium,
Gregorium de V a l e n t i a und andere s c h e i n b a r e L i c h t e r der
6
Christenheit.
Nichts sag ich von E . K . M. G e b e t zu Gott, Lesen und
Studieren, under welchen sie ihr u n d e r a n d e r m das B u c h der
7
Catholischen Confession Hosii und die C o m m e n t a r i a C a e s a r i s
vor andern fürgenommen, welches, so d e r Moscowiter allein
gewüßt, w ü r d e n ihm seine W a f f e n absbaldt aus den H ä n d e n ge
fallen seyn, d a n n er alsbaldt v e r m e r k t h a b e n würde, d a ß
E. M. viel s t a r k m u t h i g e r hiervon worden, allein deshalben,
daß E . M. ihr j e t z b e m e l d t e s C a e s a r i s Kriegslob n a c h
zufolgen fürgenommen. D e r o h a l b e n d a n n ein fürtreffenlicher und
der K i r c h e n Gottes heilsamer M a n n E . M. in einem S c h r e i b e n
a n den C a r d i n a l Hosium, gleich wie Homerus, einen O r a t o r n und
Rednern der W o r t , und einen V e r r i c h t e r der W e r k genandt.
D e r Zugang für E . M. ist nit schwerlich, dann sie die Leuth

gern zur Audienz fürgelassen, s e y n d in der E r k a n d t n u ß sanft
mütig, im G n u g t h u n fleissig, im R e c h t s p r e c h e n gerecht und
ernstlich, und lassen nit zu, d a ß ihre G e b o t und Verbot den
Spinnenweben, dadurch die großen M u c k e n fliegen, die k l e i n e n
behangen, gleich seyn. W a n n etwas zu handlen, das geschicht mit
gutem B e d a c h t , d a r a u f folget unverzöglich E x e c u t i o n . E w r e r
Maiestät O h r e n stehen offen a l l e r K l a g und B e s c h w e r u n g , k e i n e r
ist derselben zu arm, in A n n e h m u n g der F r e u n d und Vertrauten
seynd sie aufmerkig und fleissig. An derselben H o f ist ernstliche
und beständige Zucht, und k e i n e r k o m p t leichtlich daran, er sey
dann eintweders gelehrt, oder ein guter K r i e g s m a n n ; die F a u l e n
und Müssiggänger h a b e n allda k e i n e n P l a t z . Derjenigen, so a u f
F i n a n z und S c h i n d e r e y abgerichtet, a c h t e t sie sich nichts, wol-
wissend, d a ß solche nichts dann von Geldts wegen thun. U n d das
zuvorderst alles L o b s wirdig, n a c h dem E . M. an königlichem G e
walt j e d e r m a n n überwindet, so liegt sie a u c h o b in der Kunst, i h r
der Menschen G u n s t zu m a c h e n , als sie dann nichts höhers hallen,
6
Ez Brutus János Mihály történetíró írói álneve.
6
Reszka e leveléből vette tehát Janozki az István király 1578 április 7-i
levele magyarázatában tökéletlenül idézett hasonló adatokat. (Magyar szem
pontból ez a feljegyzés végtelen fontos és magában álló.)
7
Szerző Confessio fidei catholicae című híres műve 1555—1579 közt 18
kiadást ért Európaszerte.
352 856. irat 1382 szept. 1
7
als den Gunst * und L i e b ihrer Underthanen. Sie begehren mehr
geliebt, dann geförcht zu s e y n ; etc.
D a m i t auch E . M. die a r m e n Seelen, so durch des Teufels
Betrug verführet, C h r i s t o widerumb gewinne, spart sie kein
Arbeit, noch Unkosten. D e r H e r r Gott h a t E. M. mit mächtigen
Ländern bereicht, a u f d a ß sie Ursach hät die Gottseligkeit und
Milde zu üben . . . E r ist es, der E . M. als einen herzhaften und so
weisen K ö n i g unserm Vaterlandt gegeben; E r ist es der E . M. in
solcher Feindsnoth und fortstehendem Verderben der Litthaw
schnell erwecket, auf d a ß sie uns aller F o r c h t und G e f a h r frey
macht. D e r ist es, w e l c h e r E. M. als die noch ein Kind war, in
freyen Künsten, als die ein Jüngling, in W e h r und Waffen, als
die ein M a n n worden mit R a t h und S t ä r k underrichtet; etc.
E s h a b e n vor derselbigen auch andere König in Poln mit dem
Moscowiter gekriegt, a b e r nach derselben Krieg haben wir wieder
kriegt: a b e r n a c h E. M. K r i e g h a b e n wir überwunden. Sie haben
kriegt, E . M. h a t den K r i e g aufgehebt. D a n n alsbaldt, nach dem
sie von dem obristen Rath und R i t t e r s c h a f t altem G e b r a u c h nach,
in weitem F e l d , in Angesicht der Sonnen und des Wassers der
Vistul, in dem Heer zu R o ß und F u ß , zwischen S p i e ß und
Schwerdtern, under dem G e s c h r e y der Posaunen, under dem
G e t ü m m e l der T r o m m e n und Pfeifen, under dem Knallen der
großen B ü c h s e n s t ü c k (under welchen allem die Martialische und
allerbeherztischte R e u t e r und K n e c h t desto mehr entzündet d a ß
sie E . M. zu ihrem Martialischen und streitbarn König herfür
zogen und erwählten) in diesem Gesträpel und Getümmel der
W a f f e n ; Als E . M. zum K ö n i g erwählet, haben sie ihr Ehr und
Herrligkeit, so ihr die K r i e g s w a f f e n geben, dem ganzen L ä g e r
und Kriegsleuthen erwiesen und erhalten. Nach dem sie alsbald
an die Spitzen getreten und des F e i n d s Hochmut, barbarische
F r e c h h e i t , leichtfertige Unbeständigkeit und gefährliche Treulosig
keit gedämpft und taesig gemacht, und ihn (welches in unserm
Vaterlandt kein Kriegsmann zuvor in vielen J a h r e n nicht gesehen)
nit allein in die F l u c h t geschlagen, sondern a u c h mit Füssen
g e t r e t e n . . . E s ist noch k e i n e r wider E . M. im F e l d t ausgezogen,
der nit in E . M. H a n d und G e w a l t , zu derselben Lob und T r i u m p h
kommen, S i e h a b e n ihr Kriegsvolk d r e y m a l schier mitten in die
M o s c a w hinein gelassen, d r e y m a l haben sie diese widerumb mit
sieghafter Hand aus des F e i n d s Landt geführt, und ob schon
7a
Sajátosan így írva, die Gunst helyett; nem olvasási hiba.
1582 szept. 1 856. irat 353
etliche, wenig darob geblieben, so ist doch m e h r E h r e n u n d

Ruhms weder B l u t s d a r a u s erfolget. D a s g a b e n sie a u c h E . K . M.
Dapferkeit und F l e i ß , m i t w e l c h e n sie a n d e r e übertrifft, diese
Kundschaft, d a ß ihre Kriegsleuth diesfalls eben gewesen, w i e E .
Maiestät, d a ß sie w e d e r die F o r c h t des K r i e g s erschrökt oder die
Arbeit und Müde geschwächt, oder die M a c h t der F e i n d geringert,
oder die B e s c h w e r n u ß der W e g und S t e g verhindert, oder das
Ungewitter, der W i n t e r k ä l t und tiefen S c h n e e s von ihrem V o r
haben a b g e w e n d e t . . . W i r lesen vor Zeiten zehen tausend u n d e r
den Persianern gewesen, w e l c h e m a n für u n ü b e r w i n d l i c h gehal
ten. D a r a u s d a n n erfolgt, d a ß E . M. soviel Sieg u n d T r i u m p h
erlangt, als viel sie K r i e g geführt, und unserm V a t e r l a n d t mit
ihrem Schildt so viel H ü l f u n d S c h u t z gethan, als der R i n s a l den
Wasserflüßen, der D u n a , V i e l i c a und Polota, als a u c h die d i c k e
W ä l d e und hohen G e b i r g gethan, also und dermassen, w a n n die
Wasserflüss w ä r e n ausgetrucknet, w a n n die Wäld w ä r e n v e r -
b r u n n e n und die B e r g eingefallen, so h ä t t e n w i r d a n n o c h die
L i t t h a w nit aus H ü l f der N a t u r , sonder aus K r a f t der T u g e n d frey
und ledig erhalten. J e t z t liegt zuboden die B e t r o w u n g des leydigen
Schwerdts, j e t z t schweigt das G e r ä u s c h der A r m a t e n u n d der
K l a n g der Posaunen, der F r i e d ist w i d e r u m b in das K ö n i g r e i c h
gebracht. W e l c h s a u c h zu h ö c h s t e m L o b zu messen, w i e a n d e r e
n a c h eingenommen S t ä d t e n u n d L a n d e n dem R a u b oder V e r
w ü s t u n g n a c h trachten, so h a t sich herentgegen E . M. in ihren
Victorien und T r i u m p h e n also verhalten, d a ß sie alle W ü t e r e y a u f
ein Ort, und die G n a d und F r e u n d t l i g k e i t a n die S t a d t gesetzt,
und nicht für so g r o ß gehalten, d a ß zu überwinden, s o von N a t u r
und seiner Gelegenheit n a c h ü b e r w u n d e n m a g werden, sondern
vielmehr die Heftigkeit des G e m ü t h s n a c h dem Sieg gezämbt, den
Zoren gedämpft, die eingenommene Städt, so n a c h dem Sieg
ausgetilgt w e r d e n m ö c h t e n dem U r t h e i l i h r e r G n a d e n u n d Mildig
keit vorbehalten, die tugendhafte u n d fürtrefliche M ä n n e r von
dem F a l l aufgerichtet, die F r e y h e i t geschenkt u n d m i t G u t t h a t e n
begabt. D i e s h a t E . M. für den rechten Sieg gehalten, w e l c h e s
zwar nichts anders ist, d a n n unüberwindtlich seyn, u n d den Sieg
selbst überwinden.
Also h a b e n E . M. K r a f t und M a c h t die F e i n d , i h r B a r m h e r

zigkeit die Ü b e r w u n d n e , T r a u e n u n d G l a u b e n , a u c h F ü r s i c h t i g -
keit männiglichen gesehen. D a n n e n h e r vermeinen sie das erlangt
zu haben, d a ß die L ä n d e r , so E w r e r Maiestät W a f f e n under-
worfen, ein M i ß f a l l e n haben, d a ß sie in derselbigen G e w a l t also
554 856. irat 1582 szept. 1
spat k o m m e n dann ihnen anderst nichts benommen, dann allein,
d a ß sie andern nichts beschwerliches zufügen können. J a ich sag
etwas neues, sie b e d u n k e n sich a n j e t z o glückselig zu seyn, d a ß
sie überwunden, E . M. Sieg halten sie für ihr L e b e n und Wolfahrt.
Gern k o m m e n sie in E . M. G e w a l t , als die über sich selbst Gewalt
hat, und sich keinen strengen Zorn von dem Standt ihres Gemüths
a b w e n d e n läßt, und dies ihr gerecht und mittelmässig Gebiet und
R e g i e r u n g halten sie für ein S c h u t z und S c h i r m ihres Leibs und
L e b e n s , H a b und G u t . E s m a g sich a u c h E . M. F e i n d dessen wol
erfreuen, d a ß sie einem solchen frommen, gütigen, Catholischen
und rechtglaubigen W i d e r s a c h e r in die H a n d k o m m e n : D a n n so
E . M. mit gleichmässiger Treulosigkeit und Unmenschligkeit in
die vorgelegne L ä n d e r gefallen, als w i e zuvor der F e i n d der
L i t t h a w gethan, so hätten sie nicht allein die O b e r h a n d , sonder
a u c h das L e b e n nit zu verhoffen gehabt. A b e r E . M. h a b e n in der
Catholischen K i r c h e n s c h u l gelernet, d a ß einem K ö n i g nicht wol
anstehet sich mit anderer L e u t h Schaden, Nachtheil, J a m m e r und
Noth zu bereichen, und mit dem Todt seiner F e i n d unsterblich
zu s e y n ; d a ß a u c h einem C h r i s t l i c h e n F ü r s t e n nichts übler an
stehet d a n n G r a w s a m k e i t und W ü t e r e y . . . A b e r ich k a n n nicht
alles, w a s zu E . M. L o b u n d Preis gehörig, nach des großen
Homeri Verstandt und Beschreibung, oder w a s mir in den Sinn
k o m p t nach einander beschrieben erzählen, w i e solchs E . M.
Patricii, Socolovii und W a r s e v i c i i in ihren R e d e n und Lobschriften
mit ganz hohen W o r t e n gethan, welchermassen vor Zeiten P a r y -
satis under den Königen erfordert, also und dermassen, daß mir
nit zweiflet, E . M. w e r d e sich ihrer hohen T h a t e n , aus dero
B e s c h r e i b u n g selbst verwundert h a b e n : O b wol solche groß und
wichtig, seynd w i r doch von E . M. Weisheit, Gerechtigkeit, G r o ß -
müthigkeit und Bescheidenheit noch größers gewärtig. Insonder
heit wir, als geistliche, w e l c h e E . M. von dem ganzen geistlichen
T h u n und W e s e n G u t s zu verhoffen, gleichsam ein Zeichen auf
gesteckt und den G e b r a u c h , auch Gewonheit des alten Lebens,
F r i e d e n s und R u h e , so d u r c h der K e t z e r Vermessenheit schier und
erbrochen worden eröffnet; e t c .
E n t z w i s c h e n wöllen w i r nicht underlassen, Gott den V a t e r
der B a r m h e r z i g k e i t und alles Trosts zu bitten, das jenig, so vor
Zeiten die C h r i s t e n für ihre K a y s e r gebeten, d a ß Gott der All
mächtig e w e r königliche Maiestät ein sichere Regierung und Haus,
ein starkes Kriegsheer, ein getreuen R a t h , ein frommes Volk, ein
ruhiges Königreich, ein langes L e b e n (welches Langlebens die
1582 szept. 16 856—857. irat 355
S t a t u r und F o r m E . M. L e i b s zu ihrer tragenden Hochheit u n d

W i r d e n bedeuten ist) verleihe; e t c .
Ketzerey ist gleich, als w a n n ein H a u s einfällt, das m i t ihm
erschlägt alles w a s darinnen ist, welchen F a l l und Verderbung
Gott der Allmächtig von unserm Vaterlandt a b w e n d e n wölle, b e
sonders in Lebzeiten und R e g i e r u n g E w r e r K ö n i g l i c h e n Maiestät,
damit gedacht unser Vaterlandt under derselbigen lang grünend
und unverletzt bleiben und bestehen m ö g e ; etc.
Derohalben will ich es diesmals nicht länger machen, d a m i t
sich dies Sendtschreiben nicht g a r zu lang erstrecke: I c h h ä t m i c h
auch dieser L ä n g e halben gegen E w r e r Maiestät entschuldiget, w o
ich nicht besorget es w ü r d e noch länger werden, dieweil m i c h
ohne das b e d u n c k t E u e r Maiestät h a b e n allbereit ihre C h r i s t l i c h e
und gottselige Augen a u f die G e d ä c h t n u ß dies Hosii und seiner
Schriften, die E w r e r Maiestät ich hiemit demütigist offeriere ge
worfen. D e r o h a l b e n ich mich sampt angedeuten Büchern und
Schriften Hosii in E w e r K ö n i g l i c h e n Maiestät allergnädigsten
Schutz und S c h i r m ganz underthänigst a u c h demütigist befehlen
thue. W i l l auch b e y dem A l t a r des H E R R E N als ein einwirdiger
Priester zu bitten nit underlassen, a u f d a ß E w e r K ö n i g l i c h e
Maiestät ein weiser König, als ein E n g e l G O T T E S sey und bleib,
auch alles was a u f dem E r d t r i c h ist verstehe, und d a ß der H E R R
ihr das Alter, als sie wol verdienet b e s c h e r e und das G e m ü t h , so
sein Göttliche A l l m a c h t E w e r Maiestät gegeben, gnädiglichen
erhalten wölle. Amen. G e b e n zu R o m den ersten T a g Herbst
monats /im J a r / tausend/ fünf hundert/ z w e y u n d achtzig.
Megjegyzés. A tanult író e költői szépségű levelének kivonata
hosszabbra nyúlt, mint azt gondoltuk és munkánk korlátolt terjedelme
tulajdonképen megengedné. D e legalább főbb vonásaiban bemutathat
tuk a király e nagy tisztelőjének gondolatvilágát és hódolatát erényei
iránt. A gondos irat nyilván István királynak is megnyerte tetszését
s talán annak hatása alatt hivatta haza szerzőjét Rómából, hogy unoka
öccse — Báthory András prépost — római követ útjának gondját reá
bízza, teljesen megnyugodván Reszka megbízhatóságában és jellemé
ben, amelytől annyi jót remélt maga az ifjú herceg is fontos küldetése
folyamán.
857.
Arch. Vat. Roma. Kivonatosan Fraknói: Magyarország összeköttetései
a római szentszékkel, III. köt. 170. 1.
R e á m bízott ( s z a t m á r — n a g y b á n y a i ) ü g y é b e n megnyugtatom
Felségedet, mert nézetem szerint a z isteni gondviselés nem o k nél-
23*
356 857—860. irat 1583 jan. 29
k ü l sugalmazta F e l s é g e d n e k azt a mérsékletet, amellyel engem

megbízott, hogy jogos igényeit a császárnál és a p á p á n á l előter
jesszem. Hiszem, hogy Isten, a k i L i f f l a n d b a n harmincnégy v á r a t
juttatott F e l s é g e d h a t a l m á b a , a r r ó l is gondoskodni fog, hogy azt
a k é t m a g y a r o r s z á g i v á r a t v i s s z a k a p j a v a g y m á s módon k i e l é g í t
tessék.
858.
B á t h o r y István k i r á l y D a P o n t e Miklós velencei dogénak.
Arch. di St. Venezia. Kiv. Óváry II. füz. 997.
M i u t á n Lengyelország és Velence közt rendes postai szolgá
latot állított fel, melegen a j á n l j a ezt a hasznos ú j intézményt
a S i g n o r i a figyelmébe.
Megjegyzés. Szerettem volna bár e gazdaságtörténeti fontos leve
let teljes szövegében közölni, de az már nincsen meg Óváry másolatai
közt, eredeti helyéről pedig n e m volt módom (a háborús időkben) meg
szereznem: habár azokat ott Velencében is láttam.
859.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Possevino A n t a l a t y á n a k .
Arch. Vat. Roma. Kivonatosan Fraknói fenti műve III. köt. 187. 1.
S z a t m á r — n a g y b á n y a i b i r t o k ü g y e m b e n s a j n á l a t t a l értesítem,
hogy a c s á s z á r b a n t ö b b é n e m bízom, mivel n e m őszintén j á r el
i r á n y o m b a n s í g y vele k é n y t e l e n leszek a t á r g y a l á s o k a t meg
szakítani.
Hátlapján Possevino megjegyzése, hogy e sorait István király ak
kor írta, mikor előterjesztését még nem kapta volt meg; egyébiránt,
akik az ő természetét ismerik, az ilyen kifakadásoktól nem ijednek
meg.
860.
Krakóro, 1584 február 17.
Arch. Vat. Roma. Kiv. Fraknói fenti műve III. köt. 184., 187, és 520. 1,
Válasz. L e v e l e b i r t o k á b a n , megnyugtatom és Istent h í v o m
tanubizonyságul, h o g y s z a t m á r — n a g y b á n y a i ü g y é b e n a császár
az utolsó feltételt azért tette, mivel összes m a g y a r t a n á c s o s a i n a k
v é l e m é n y e szerint k i r á l y i e s k ü j e a k o r o n a j o g a i n a k megóvását
követeli. R o s s z a k a r a t ú e m b e r e k hiresztelésével szemben fenn
tartom azt, hogy (amint ismételten jelentettem) a császár mindig
a legjobb indulatot tanúsította F e l s é g e d iránt.
1584 márc 12 860—862. irat 357
Arról is értesíteni k í v á n o m , hogy F o r g á c h Zsigmond k a p i

ti r a e
t á n y idejövén, k i j e l e n t é : ut iam duos R e g i a e M V filios tradi-
1
dit, tertiumque mihi optime spei adolescentem stitit.
1
Ez a jelenleg Rómában tanuló Ferenc volt, akit apja régebben Kassán
mutatott be Possevino atyának.
861.
B á t h o r y I s t v á n k i r á l y Possevino A n t a l a t y á n a k .
Arch. Vat. Roma. Kivonatosan Fraknói fenti műve 189. és 521. l.
S z a t m á r — n a g y b á n y a i b i r t o k ü g y e m b e n igazságom védelmére
nyomatékos é r v e k k e l szolgálhatok, í g y a v v a l is, h o g y a kezeim
közt lévő négy magyarországi v á r m e g y e nincs a l á v e t v e a m a g y a r
k i r á l y j o g h a t ó s á g á n a k s ettől a k á r p ó t l á s u l k í v á n t b i r t o k o k a t is
fel lehet menteni; egyébiránt ezeket sem E r d é l y h e z csatolni, sem
Magyarországtól elszakítani nem a k a r o m .
862.
Praha, 1584 május 14.
Arch. Vat. Roma. Kivonatosan Fraknói fenti műve l89—190. és 521. l.
Jelenteni k í v á n o m , hogy e hó 2-án készültem el a császárnak

nisztereket sikerült kellő engedékenységre bírnom.
E g y é b k é n t F e l s é g e d tudni fogja, mit k e l l j e n cselekednie?

S u g a l m a z z a Isten Felségednek azt az elhatározást, a m e l y e t a z ő
dicsősége és a k ö z j ó követelnek. C s a k azt teszem m é g hozzá, hogy
nevének dicsőségére nem fog h o m á l y t borítani, h a a z o k r ó l a k í
vánt birtokrészekről cserében másokért lemond.

Bathory Levelezései PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bathory Levelezései PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

I.

Megjegyzés. Ez a remekbe írt bölcs levél akkor került ki István ki­

qualem se per dominum doctorem futurum esse declaraverat; si

Megjegyzés. István király felkészülvén sok aprólékos körültekintést

gekrönt, und daß E. Mt Gesandten die Hewrat zwischen Ihr und

E. Mt glücklichen Reis hören weiden. Bericht daneben ich E. Mt

Mirari satis nequimus, quum paucis his diebus, quibus in

E remekbe készült feddő írásnak azért meg lett a hatása címzett­

norum celeritate arci admotis et explosis perterrerentur, aliquod caesis, deditio¬

Dzierzek Kristóf aulicust küldvén a portára, kéri adjon mellé

captivi ipsi, hostes ipsos in reditu omnes civitates, oppida atque

Megjegyzés. É r d e k e s és eddig ismeretlenül l a p p a n g o t t jelenség volt

Fel[seged]nek Alazatos Jambor hyw zolgaia

Megjegyzés. A fenti érdekes levél jegyzeteit gróf Lázár Miklós 1869

Megjegyzés. A király titkára a Krakkóhoz közel fekvő miechówi

diligentiam, in deprehensosque citra delectum, respectumque

Nos Stephanus Rex etc. Memoriae commendamus .. . quod nos

Megjegyzés. Levélíró másnap Bolognetti nunciusnak is írt, levele

Megjegyzés. Egyidejűleg ugyancsak július 21-én Zamoyski is meg­

& Claudiopolitano Rectore. Quare, si iusserit Regia Maiestas V ra

[Hátlapján Reszka kezével:] Rex Grodnae 4 Novembris d e . . .

Stephanns Dei gratia Rex Poloniae etc.

Eius igitur insidias et vim cavendas esse tempestive hisca prae¬

in regno Poloniae,. quam Magno ducatu Lithuaniae habitas, iure*

hazanak, sem ew felsegenek nem volnanak igazak lelki esme-

apud capitaneos nostros servire dicitur. Ezért kérem consilium

cipuam curam gerere videatur in t a n t a ista mole negotiorum,

m a m Pontifici ostendere possit) a c c i p i e n d a m et hanc conditionem

Rescii porro tam gravis morbus m a l e nos equidem habuit, et

Rescken: Lebens Beschreibung Stanislai Hosii 347—393. I. Ritka példánya

Freudenszeichen e m p f a h e n und E . M. T h u n u n d Lassen gesegnen

sagen von E . K . M. gnädigsten Neigung gegen den hochgelehrten

D e r Zugang für E . M. ist nit schwerlich, dann sie die Leuth

etliche, wenig darob geblieben, so ist doch m e h r E h r e n u n d

Also h a b e n E . M. K r a f t und M a c h t die F e i n d , i h r B a r m h e r ­

S t a t u r und F o r m E . M. L e i b s zu ihrer tragenden Hochheit u n d

k ü l sugalmazta F e l s é g e d n e k azt a mérsékletet, amellyel engem

Arról is értesíteni k í v á n o m , hogy F o r g á c h Zsigmond k a p i ­

Jelenteni k í v á n o m , hogy e hó 2-án készültem el a császárnak

E g y é b k é n t F e l s é g e d tudni fogja, mit k e l l j e n cselekednie?

You might also like

Megjegyzés. Ez a remekbe írt bölcs levél akkor került ki István ki

E remekbe készült feddő írásnak azért meg lett a hatása címzett

Megjegyzés. Egyidejűleg ugyancsak július 21-én Zamoyski is meg

Also h a b e n E . M. K r a f t und M a c h t die F e i n d , i h r B a r m h e r

Arról is értesíteni k í v á n o m , hogy F o r g á c h Zsigmond k a p i