You are on page 1of 1

6.

tétel: Gázok állapotváltozásai

Az állapotváltozás olyan folyamat, melynek során egy közeg állapotát leíró jellemzőkben, az úgynevezett
állapotjelzőkben változás következik be. A gázok állapotváltozása során minimum két állapotjelző megváltozik.
Az állapotjelzők megváltozását a gáztörvényekkel írjuk le.

Egy gáz állapotát az ún. állapotjelzőkkel lehet jellemezni. Ezek a következők:

extenzív (összeadandó): intenzív (kiegyenlítődő):

• Tömeg: m [kg] • Hőmérséklet: T [°C / K]


• Térfogat: V [m3] • Nyomás: p [Pa]

A gázok állapotváltozásainak vizsgálatakor csak ideális gázokkal foglalkozunk. Ezek a valóságban nem
léteznek, de a valódi gázok közepes nyomáson, és hőmérsékleten hasonlóan viselkednek. Az ideális gáz V-T
grafikonja a T (azaz x) tengelyt az abszolút nulla fokon metszi (-273,15K).

Kinetikus gázmodell

• A gáz olyan részecskékből áll, amelyek össztérfogata elhanyagolható a gázt tartalmazó edény
térfogatához képest.
• A részecskék egymással és az edény falával energiaveszteség nélkül ütköznek.
• A részecskék közötti erőhatások elhanyagolhatóak, ezért két ütközés között egyenes vonalú egyenletes
mozgást végeznek.

Gáztörvények

Boyle – Mariotte: Adott mennyiségű ideális gáz állandó hőmérsékleten mért térfogata és nyomása fordítottan
arányos.
Gay - Lussac I: Adott mennyiségű ideális gáz állandó nyomáson mért térfogata egyenesen arányos az
abszolút hőmérsékletével.
Gay - Lussac II: Adott mennyiségű ideális gáz állandó térfogaton mért nyomása egyenesen arányos a
kelvinben mért hőmérsékletével.
Egyesített gáztörvény: Adott mennyiségű ideális gáz nyomásának és térfogatának szorzata egyenesen
arányos az abszolút hőmérsékletével.
p1V1 pV
= 2 2
T1 T2

Avogadro tétel:
Anyagmennyiség: n [mol]
Moláris tömeg: M [g/mol]
Részecskeszám: N
Avogadro szám: N(A) = 6,02 * 1023 (1 mólban a részecskék száma)
Egyetemes gázállandó: R = 8,314 J/mol*K
Boltzmann-állandó: k = 1,38 * 10-23 J/K

m N
n= =
M N ( A)
m
ρ=
V

m N
Állapotegyenlet: pV = RT = NkT = RT
M N ( A)

You might also like