A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége a múlt hét végén meghosszabbította egyiptomi tartózkodását, hogy kritikus tárgyalásokat folytasson egy lehetséges megállapodásról, amelynek értéke meghaladhatja a 10 milliárd dollárt. A megállapodásba egyéb partnereket is bevonhatnak.
Egyiptom az IMF-fel a fennálló 3 milliárd dolláros programjának kiegészítésén dolgozik, melynek egy része még nem került kiosztásra. A megbeszéléseken felmerült a Világbank hozzájárulásának lehetősége is, kiemelve Egyiptom jelentős hitelfelvételi státuszát az IMF-nél, amelyben csak Argentína előzi meg.
A tárgyalások során azonban bizonytalanság övezte a megállapodás konkrétumait, többek között azt, hogy az IMF jóváhagyásának feltétele-e az egyiptomi font árfolyamrögzítésének elengedése. Különösen figyelemre méltó volt, hogy Egyiptom hagyományos pénzügyi szövetségesei közül a gazdag Öböl-menti országok várhatóan nem vesznek részt ebben a közelgő megállapodásban.
Sem az IMF, sem az egyiptomi tisztviselők, sem pedig a Világbank nem nyilatkoztak hivatalosan a tárgyalások részleteiről. A lehetséges pénzügyi csomag célja annak biztosítása volt, hogy Egyiptom 2024-es és 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó külső finanszírozási igényeit kielégítse - állt a Moody's Investors Service becslésében. A megállapodást sürgeti Egyiptom mélyülő gazdasági válsága és a regionális konfliktusok okozta további nyomás.
Egyiptom nehézségekkel szembesül a nemzetközi kötvénypiacokhoz való hozzáférés terén. Az IMF elhalasztotta Egyiptom jelenlegi programjának két felülvizsgálatát addig, amíg az egyiptomi hatóságok nem hajtották végre a szükséges reformokat, beleértve egy rugalmasabb árfolyam-politika bevezetését is. Annak ellenére, hogy 2022 eleje óta háromszor leértékelték az egyiptomi fontot, továbbra is eltérések mutatkoznak a valuta hivatalos és feketepiaci árfolyama között.
A piac további leértékelődést várt, mivel a kereskedők az egyiptomi központi bank közelgő kamatdöntése előtt kiigazították várakozásaikat. Bár legtöbb közgazdász arra számított, hogy fenntartják a jelenlegi irányadó betéti kamatlábat, néhányan jelentős emelést prognosztizáltak.
Az Izrael és Hamász között zajló konfliktus súlyosbította Egyiptom gazdasági nehézségeit, befolyást gyakorolva többek között a kereskedelmi és turisztikai bevételekre is. Emellett a háború aggodalmakra adott okot olyan stratégiai fontosságú eszközök tekintetében, mint például a Szuezi-csatorna.
Ezekre reagálva Egyiptom kormányzata elkezdett néhány reformintézkedést végrehajtani - beleértve állami beruházások kiadásainak csökkentését és projektek felfüggesztését -, amelyekkel Egyiptom szintén meg akar felelni az IMF követelményeinek. Ezek magukban foglalták többek között rugalmasabb árfolyamrendszer felé való elmozdulást és szigorúbb monetáris és költségvetési politika alkalmazását.
Elemzők szerint e nehézségekkel teli időszakban kulcsfontosságú lesz átfogó reformok végrehajtása és pozitív piaci jelzésekre való reagálás ahhoz, hogy helyre lehessen állítani a bizalmat az egyiptomi gazdaság iránt.
Címlapkép forrása: Getty Images
