Tavaly december és idén február között 4 millió 690 ezer foglalkoztatottat számlált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami kedvezőtlenebb számokat jelent az előző hónapokhoz képest. Ugyanis tavaly tavasz óta először csökkent 4,7 millió alá a foglalkoztatottak száma a háromhavi átlag alapján.
A folyamatok romlása a hazai elsődleges munkaerőpiacon is megfigyelhető. A 4 millió 690 ezres adat ugyanis a rövid ideje külföldön dolgozókat és a közfoglalkoztatottakat is tartalmazza. Az átmenetileg külföldön dolgozók 102 ezren, a közfoglalkoztatottak 69 ezren voltak az időszakban. Amíg a közmunkások száma lassan csökken, addig a külföldön dolgozóké újra nő, a Covid-lezárások után ugyanis újra megindultak külföldre a magyarok.
Külföldön dolgozók és közmunkások nélkül 4 millió 520 ezren dolgoztak Magyarországon. Az év közben látott csúcs 30 ezer fővel volt magasabb a mostani adatnál, utoljára pedig tavaly tavasszal láttunk ennél alacsonyabb foglalkoztatási szintet. A foglalkoztatás visszaesése részben szezonális hatással, részben a magyar gazdaság romló teljesítményével függ össze, hiszen az ország recesszióba csúszott.
Mindennek tükrében nem meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta is folyamatosan emelkedik. Az időszakban 4,1%-os munkanélküliséget mért a KSH, ami meghaladja az előző év azonos időszakában mért 3,8%-os szintet, és érdemben felülmúlja a tavaly tavasszal látott 3%-hoz közeli rátát. Ezzel a munkanélküliek száma megközelítette a 200 ezer főt a háromhavi átlag alapján.
Ahogy a fenti ábrán látható, a munkanélküliség növekedése tavaly tavasz óta töretlen. Okolhatnánk a szezonális tényezőket amiatt, hogy télen magasabb a munkanélküliség, de ez csak részben igaz. Főképp, hogy a munkaerőhiány időszakában a szezonális hatások minimálissá válnak, hiszen ilyenkor elméletileg rendkívül gyorsan találnak maguknak állást azok, akiknek csak szezonális állásuk van nyáron. Vagyis a szezonális hatásoktól megtisztított munkanélküliség is érdemben emelkedik.
Összességében a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése mögött az húzódik meg, hogy a hazai gazdaság recesszióba csúszott, a belső kereslet csökken, így a vállalatok sokkal rosszabb helyzetbe kerültek. A betöltetlen álláshelyek számát tavaly nyár óta folyamatosan csökkentik, számos vállalatnál pedig létszámstop lépett életbe, illetve az adatok tanulsága szerint elindultak a leépítések is. A cégek ugyanakkor sokkal óvatosabban építenek le, mint a Covid időszakában, hiszen egyrészt úgy kalkulálnak, hogy a gazdaság a nyári hónapokban már jobban teljesít majd, másrészt tudják, hogy a toborzás egyre hosszabb és nehezebb folyamattá vált az elmúlt években - ezért igyekeznek megtartani a dolgozókat -, miután a munkaerőhiány sosem látott szintet ért el. A következő hónapok azonban ezzel együtt is nehéznek ígérkeznek, a foglalkoztatás növekedésére és a munkanélküliség csökkenésére még minden bizonnyal várnunk kell.
Címlapkép: Getty Images
