Bajnokok Ligája: pénzügyi nehézségek, csökkenő népszerűség és kiszámíthatóbb mérkőzések

A legnagyobb európai csapatok és a BL nehézségei

Az Európai Labdarúgó Szövetség (Union of European Football Associations, UEFA) az 1992/1993-as szezontól kezdődően írja ki a Bajnokok Ligája (BL) elnevezésű kupasorozatot, ahol az európai országok nemzeti bajnokságainak legjobb csapatai mérkőznek meg egymással. Kezdetben kizárólag a nemzeti bajnokságok győztesei indulhattak el a sorozatban (hasonlóan a kupasorozat jogelődjéhez, a Bajnokcsapatok Európa-kupájához), azonban a 90-es évek második felében a legerősebbnek számító nemzeti bajnokságokból több csapat is kiharcolhatta a részvételt. A BL időközben nemcsak az európai labdarúgás, hanem a világ egyik legnagyobb presztízzsel bíró tornájává vált, ahol a legnagyobb klubcsapatok, soraikban a legjobb játékosokkal mérkőztek meg egymással évről-évre. A növekvő népszerűség emelkedő bevételekkel járt együtt az UEFA és a sorozatban szereplő csapatok számára egyaránt.

Ugyanakkor a kupasorozat sikeressége mellett az utóbbi években számos probléma is a felszínre tört. Először is, a legnagyobb és legsikeresebb csapatok bevételeinek jelentős aránya – 19-54 százaléka – a televíziós és egyéb közvetítési díjakból származik. Az utóbbi időszakban a felmérések eredményeiből azonban az rajzolódik ki, hogy a fiatalabb generációkat egyre kevésbé vonzzák a hagyományos szórakozási formák és más, alternatív szórakozási lehetőségek iránt érdeklődnek. Ez azt jelenti, hogy a mai fiatalok sokkal kisebb valószínűséggel néznek végig egy 90 percig tartó mérkőzést a televízióban. Ehelyett a legfontosabb történéseket jóval rövidebb, összefoglaló videók formájában tekintik meg, míg a szabadidejük nagyobb részét az online térben e-sporttal töltik. Ezt a trendet erősíti meg az is, hogy a BL 2018/2019-es szezonját jóval kevesebben követték, mint az azt megelőző három évben. A fogyasztói szokások ezirányú változása a közvetítési és szponzori díjakon keresztül jelentősen befolyásolhatja a csapatok bevételeit.

További problémaként merül fel, hogy a legnagyobb klubok hatalmas méretű adósságokat halmoztak fel. Az adósságok felhalmozása mögött számos tényező húzódhat meg, amelyek közül az elképesztő méreteket öltő átigazolási díjakat és fizetéseket emelném ki. A Manchester United például a 2015/2016-2019/2020-as szezonok között 856,9 millió eurót költött új játékosokra, míg az eladásokból csupán 305,3 millió folyt be, amely összesen 551,6 millió veszteséget eredményezett. Az FC Barcelona jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetéhez szintén hasonló okok vezettek. Az üzleti modell arra épül(t), hogy a rekordokat jelentő átigazolási díjakat és fizetéseket a növekvő piaci részesedésen és népszerűségen keresztül, a jövőbeli magasabb bevételekből finanszírozni lehet. Azonban, ha a növekedés megtorpan és a bevételek elmaradnak a várttól, a csapatok nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhetnek.

Az eladósodottságból fakadó problémákat tovább tetézte a Covid-19 járvány. A vírus terjedésével átmenetileg leállt a profi labdarúgás, amely nemcsak a meccsnapi bevételek kiesésén, hanem a közvetítői díjak csökkenésén keresztül is negatívan érintette a klubok bevételeit.

Többek között a csapatok nehéz pénzügyi helyzete hívta életre a Szuperliga koncepcióját is. Az ötlet szerint, 15 európai nagycsapat állandó jelleggel venne részt a sorozatban, további 5 meghívott csapattal kiegészülve, akik a BL-hez képest többször mérkőznének meg egymással, izgalmasabb meccseket és élvezetesebb szórakozást kínálva ezzel a fogyasztók számára, amely végső soron magasabb bevételeket eredményezne a csapatok számára. Az állandó tagság továbbá biztosította volna a finanszírozás stabilitását is, míg a BL kapcsán fennáll annak lehetősége, hogy egy gyengébb szezon után nem sikerül kiharcolnia egy-egy nagycsapatnak az indulás jogát a nemzeti bajnokságban.

A Szuperliga létrehozása erős ellenállást váltott ki az UEFA, a nemzeti labdarúgó szövetségek és a szurkolók részéről is, így a kezdeményezés rövid idő alatt meghiúsult. Ettől függetlenül a koncepció felhívta a figyelmet arra, hogy a kialakult problémákat – eladósodottság, hanyatló népszerűség, átalakuló fogyasztási szokások – kezelni lehetne azzal, ha a legerősebb és legnagyobb klubok több mérkőzést játszanának egymás ellen, izgalmasabbá és vonzóbba téve ezáltal a mérkőzéseket. Ebből kiindulva a következőkben azt mutatom be, hogy a BL három évtizedes múltját tekintve mennyire lehettek vonzók a mérkőzések a szurkolók számára, és milyen tendenciát írnak le az erőviszonyok a BL-ben.

Mennyire kiszámíthatók a BL mérkőzések?

A mérkőzések vonzerejének, izgalmi faktorának mérését a következőképpen lehet megtenni. A csapatok erősségei a korábbi mérkőzéseik eredményei szerint határozhatók meg, az erőviszonyok különbségéből pedig meg lehet becsülni a csapatok győzelmi valószínűségeit. Ha egy csapat jóval erősebb az ellenfelénél, akkor magasabb győzelmi valószínűséget társítunk hozzá, az ellenfélhez pedig alacsonyabbat. A módszer fontos tulajdonsága, hogy a csapatok erőssége mérkőzésről-mérkőzésre változik. Ha egy erős csapat legyőz egy nála jóval gyengébbet, akkor csekély mértékben növekszik az erőssége. Ezzel szemben, ha a különbség a két csapat között alacsony, akkor a győztes erőssége nagyobb mértékben növekszik. Egy jóval esélytelenebb csapat győzelme esetén az erősség még jobban emelkedik. A vesztes csapat erőssége ezzel ellentétes irányban változik.

Azok a mérkőzések tekinthetők izgalmasnak, ahol a győzelmi valószínűségek közötti különbség alacsony. Ebben az esetben a két csapat hasonló erősségű. Ha a győzelmi valószínűség közötti különbség nagy, azaz az egyik csapat jóval erősebb a másiknál, akkor a mérkőzés kevésbé lesz vonzó a fogyasztó számára.

A semleges szurkolók számára például a Real Madrid – Paris Saint-Germain összecsapás vonzóbb, mint a Chelsea - Malmö találkozó.

Mivel a valószínűségek közötti különbségek kapcsán nehéz megállapítani, hogy mi számít alacsonynak és magasnak, több küszöbértéket használva is meghatározható a vonzó és a kevésbé vonzó mérkőzések száma. Az alábbi táblázatban a BL három, közel azonos időszakára vonatkozóan láthatók az eredmények.

Az eredmények azt mutatják, hogy az első periódusban (1992/1993-2002/2003) a mérkőzések 15,83 százalékában kisebb volt a győzelmi valószínűségek közötti különbség 10 százaléknál. Azonban ez az érték a második periódusra (2003/2004-2010/2011) 13,50 százalékra, a harmadik periódusra (2011/2012-2020/2021) pedig 11,33 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan az látható, hogy a nem vonzó mérkőzések aránya 70 százalékos küszöbérték esetén 9,30 az első, 13,80 a második és 19,29 százalék a harmadik periódusban. A többi küszöbértéknél szintén hasonló tendencia tapasztalható, amely alátámasztja azt a kritikát, miszerint a BL-ben kevés, és ráadásul egyre kevesebb az izgalmas, különösen a semleges szurkolók számára vonzó mérkőzés.

A BL meghatározó csapatai és „csúcsrangadók”

A vonzó és nem vonzó mérkőzések meghatározása más szemszögből is megvizsgálható. A sikeres, nagy hagyományokkal bíró csapatok mérkőzéseit a nagyobb szurkolótábor miatt több fogyasztó találhatja izgalmasnak. Sikeres, vagy a BL szempontjából központi csapatoknak pedig azok a csapatok tekinthetők, akik

1. tovább jutnak el a sorozatban egy szezonon belül; és/vagy
2. több szezonon keresztül vesznek részt a sorozat küzdelmeiben; és/vagy
3. más nagyobb és sikeres csapatok ellen játszanak.

A csapatok központi szerepe tehát azon múlik, hogy az egyes csapatok hány mérkőzést játszottak és milyen ellenfél ellen. A csapatok közötti lejátszott mérkőzéseket, valamint a csapatok központi szerepét az alábbi hálózat ábrázolja. A 20 legnagyobb központisággal rendelkező csapat pirossal, a „középcsapatok” lilával, míg a csupán néhány mérkőzést játszó csapatok kékkel vannak jelölve. Az ábrán látható pontok nagysága a lejátszott mérkőzések számával párhuzamosan növekszik.

A következő táblázat az említett három szempont alapján képzett mutatószám szerint mutatja be a BL 20 legsikeresebb és legmeghatározóbb csapatát. Az eredményekből kiderül, hogy mindössze 7 olyan csapat (Real Madrid CF, FC Barcelona, FC Bayern München, Manchester United FC, Juventus FC, FC Porto és Arsenal FC) van, amelyek mind a három időszakban a BL központi szereplői közé tartozik, továbbá minden időszakban 4-5 új csapat bukkan fel. Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy az európai klubcsapatok erőviszonya, sikeressége, ha lassan is, de változik. Pénzügyi szempontból tekintve tehát a legnagyobb klubok könnyen eleshetnek részben, vagy teljes egészében a BL szerepelés által nyújtott jelentős bevételektől. Az Arsenal FC például hosszú évtizedekig központi szereplője volt a BL-nek, azonban az utóbbi szezonokban nem sikerült kvalifikálnia magát, az alacsonyabb bevételek pedig korlátozzák a csapat pénzügyi mozgásterét, például játékosok vásárlása esetén.

A szurkolók számára azok az igazán vonzó mérkőzések, amikor a csapatok erőssége hasonló, azaz erősen bizonytalan a győztes csapat kiléte, továbbá két központi csapat játszik egymással. Ebben az esetben a vonzó mérkőzések száma hasonlóan állapítható meg, az eredményeket pedig az alábbi táblázat tartalmazza.

Az eredményekből az látható, hogy az első periódusban összesen 60 olyan mérkőzés volt, ahol két központi csapat játszott egymással és a győzelmi valószínűség kisebb volt, mint 10 százalék. Ezek a mérkőzések az összes lejátszott mérkőzések 5,37 százalékát teszik ki. A második periódusban ezen összecsapások száma 19 (1,90 százalék), a harmadikban 21 (1,69 százalék), ami jelentős csökkenésnek mondható. Ezek az eredmények alátámasztják a korábbi állítást, miszerint a BL-ben relatív kevés, és egyre kisebb a vonzó mérkőzések száma.

• Az elvégzett elemzések két fontos következtetést vonnak maguk után. Egyrészt a BL kapcsán jogosnak tűnik az a kritika, miszerint kevés a legnagyobb csapatok közötti mérkőzések száma és sok olyan találkozó van, ahol nagy valószínűséggel megjósolható a győztes csapat. Pénzügyi szempontból fontos lenne a vonzó, izgalmas mérkőzések számának emelése, különösen a korábban nagyobb sikereket elérő csapatok között, amelyeken keresztül magasabb bevételekhez lehetne jutni.
• Másrészt az is látható, hogy a legsikeresebb és legmeghatározóbb csapatok összetétele időben változik, semmi nem garantálja, hogy egy csapat az európai elithez fog tartozni a jövőben is. Ez pedig a BL szerepléssel járó bevételek elvesztésén keresztül kockáztatja a csapatok biztos pénzügyi hátterét.

Végül fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a bemutatott elemzés nem a BL ellen és a Szuperliga mellett kíván állást foglalni. Ugyanakkor a Szuperliga koncepciója rávilágított arra az igényre, miszerint a legsikeresebb és legnagyobb csapatoknak többször kéne egymás ellen játszaniuk, növelve ezzel a bevételeket. Az eredmények azt mutatják, hogy ezen a téren BL-nek valóban van hova fejlődnie.

A cikk Braun Erik, Gyimesi András és Murai Gábor „A Bajnokok Ligája mérkőzéseinek vonzereje – győzelmi esélyek és központi csapatok” című, Statisztika Szemlében megjelenő tudományos publikációján alapul.

Címlapkép: Karim Benzema, a Real Madrid játékosa csapattársaival ünnepel, miután gólt szerzett az UEFA Bajnokok Ligája tizenhatodik fordulójának második mérkőzésén, a Paris Saint-Germain ellen a Santiago Bernabéuban. Benzema mesterhármassal búcsúztatta a PSG-t a BL-ből.