Boldogság évadunkban színpadunkra érkezik a kedves kis fürge róka, aki évtizedek óta él az emberek szívében! November 26-án mutatjuk be Vuk kultikus történetét, amelyben Kádár Szabolcs János ölti magára a felnőtt róka szerepét. Vele beszélgettünk a mese kapcsán.
Magát a történetet ismertem, de a mesét nem láttam gyermekkoromban, mert nagyon érzékeny kisfiú voltam, féltem a fájdalomtól, akkor bennem az a részlet maradt meg leginkább, amikor a kis Vuk elvesztette a családját. Felnőttként találkoztam újra a mesével egy tánc előadás keretében. Ott az eredeti meséből mondtam el részleteket, amely már akkor nagyon magával ragadott. A kisfiammal is megnéztük együtt, aki megértette és nagyon sok kérdést tett fel, jót tudtunk beszélgetni róla.
Négy szót: szabadság, önzetlenség, család, bátorság. Ezek számomra is nagyon sokat jelentenek. Fontos a személyes szabadságom megtartása, próbálok önzetlenül segíteni és természetesen kiemelt szerepet képvisel a család is az életemben. Figyelek a hagyományos értékrend fenntartására és átadására. Rengeteg humor és életigazság van a történetben. A gyermekemet is a bátorságra nevelem, amely az életünk része kell, hogy legyen, hogy merjünk kilépni a komfort zónánkból. A mesében Vuk is ezt teszi, annyi különbséggel, hogy ő nem magától, hanem az élet hozta helyzetek miatt kényszerül erre.
Biztos vagyok benne, hogy a felnőtteket is megfogja majd gyermekkorunk egyik kultikus története. A Vuk olyan témákat jár körbe, amelyekről lehet beszélni családilag is és segíteni a gyermekeinket, hogy megállják a helyüket az életben.
Az első gondolatom az volt, hogy alig várom, hogy elhozhassam rá a kisfiamat, hogy egy ilyen szép magyar előadásban, egy szép mesében láthasson majd. Emellett persze azonnal elkezdett a fülemben csengeni az a klasszikus zene, a minden generáció fejében örökké élő főcímdal. Sok kisgyermekes barátom, családi ismerősöm van, akiket szintén alig várok, hogy elhívhassam, mert ez éppen aktuális lesz számukra is.
Felnőttként azért megtisztelő egy ilyen darabban játszani, mert lehetőségünk van arra, hogy olyan érzéseket, élethelyzeteket mutassunk meg – jelen esetben – az állatok világán keresztül és mesébe csomagolva, amelyek tulajdonképpen a felnőtté válás folyamatát mutatják meg az ifjú nézőknek, akik ebből tudnak táplálkozni a jövőben.
