Pótlék
Abádi.
Címereslevele kelt 1611. jan. 30.; kihird. Borsodm. –
Vö. MNCs. I/3.; Siebm. pk. 1.
Abari.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Sándor II/86–90.; MCK. I/1.
Abele
(lilienbergi), báró.
(I. K. 7–8.) A családról mint
báró-családról van említés
téve, holott 1684. nov. 11. grófi rangot nyert. (k. k.
Adelsarchiv, SB. LXXXIII/487.), de ez az ág kihalt. A család
élő bárói ága Magyarországon nincs
honfiusítva. – Vö. még Kneschke: Adelslex. I/3.;
Siebm. Krainer Adel 3.; GA. (bárói) 1909.;
MCK. I/1.
Abonyi
(budaujlaki).
A nemességet 1914. jul. 11. A. Béla
gépgyári vezérigazgató kapta.
Ábrányi
(lászlófalvi).
A család korábbi neve Eördögh volt.
Régi turócmegyei család, melyből 1864. febr. 3.
E. Lajos és gyermekei változtatták át
nevüket Á.-ra. – Őse Othmar Pirt, aki IV.
Béla királytól 1250. nyert birtokadományt a mai
Lászlófalván.
Abrudbányay
(abrudbányai).
Előbb Fikker. Címereslevele kelt 1685. nov. 15.
(Gyfv. kpt. Arm. 24.) Névváltoztatás 1883. febr. 22.
– Vö. Siebm. 73., erd. 117.; MNCs. IV/128.
Achilles
(laubersheimi), báró.
(I. K. 17.) Előneve tévesen iratott
»zaubersheimi«-nek. A család kihalt.
Ács.
(I. K. 17.) Az 1637. nov. 29. kelt címereslevele Veszprémm.
lt.-ban. – Vö. még MCK. I/2.
(I. K. 18.) Az 1699. évi febr. 27. címereslevele a MNMuz.
lt.-ban. – Vö. még Áld. 269.; MCK.
I/2.
(I. K. 19–20.) A családból Antal, Pál,
Sándor és József 1838. febr. 12. Szatmárm.-től
nyertek nemesi bizonyítványt.
Ács
(bözödujfalusi).
Címert l. MCK. I/3.
Ács
(köszvényesi).
Címert l. MCK. I/3.
Aczél
(kemencei).
(I. K. 22.) A. József kemencei földbirtokos
nemessége, előneve és címere 1911. jun. 1.
átruháztatott Aczél Rezsőre és
Aczél Oszkárra.
Ádám
(nagyenyedi).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. Kapta az Abari
családdal közösen.
Adamovich
(csepini), báró.
(I. K. 27.) A családból A. Iván
főispán 1913. okt. 20. bárói rangra
emeltetett.
Adamovics
(alias Bussányi).
Címereslevele kelt 1718. márc. 20. (Komáromm.
lt.) – Vö. Alapi 1., 20., 182.; MCK. I/4.
Adler
(vizaknai).
A nemességet 1902. A. Sándor ny. honv. ezredes kapta.
Nemessége 1912. ápr. 25. átruháztatott Stoffa
Jánosra. Névváltoztatás 1906. dec. 28.
Aknay-ra.
Aghos.
Címereslevele kelt 1647. márc. 25. – Vö.
Alapi 183.
Ágoston
(pusztapéteri).
A nemességet 1916. jun. 8. Auspitz Pál és
fivére, Ágoston Lajos kapták.
Albach.
Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri
V/18.
Albert.
Címereslevele kelt 1649. febr. 16. – Vö.
Sándor II/69–70.; Erd. Muz. 1901:535.
Albert
(homoródalmási, alias
Máthé).
Címereslevele kelt 1666. febr. 10. – Vö. MCK.
I/8.
Alexander.
Címereslevele kelt 1665. máj. 4. (Abaujmegye lt.)
– Vö. MCK. I/9.
Alexander
(sesvetei).
A nemességet 1918. aug. 13. A. Sándor kir.
tanácsos, zágrábi nagykereskedő kapta.
Alföldy.
Címereslevele kelt 1609. szept. 8. (Biharm. lt.) –
Vö. MCK. I/140–1.
Címereslevele kelt 1647. – Vö. Alapi 182.
Alföldy
(nemesmiliticsi).
(I. K. 68.) Nyitramegyei eredetű család, mely –
állitólag – azonos az 1666. ápr. 3. címeres
levéllel megnemesített Alföldy (másképen
Mislei) családdal (l. e.) A család
címeréül is az ekkor adományozott címert
használja: kék mezőben zöld halmon álló
arany griff; sisakdísz: zöld ruhás növekvő
vitéz jobbjában kardot tart; takaró: kék-arany,
vörös-ezüst. – A családból
Tamás 1780. jan. 14. nyert nemesi bizonyítványt
Nyitram.-től s ugyenezen évben Bácsm.-ben hirdettette ki
nemességét.
Nemesmiliticsen lakott Imre, Jakab és
Ádám ugyancsak Nyitram.-től kaptak
nemességükről bizonyítványt 1781. jan. 13., s
ugyanezen év szept. 11. Bácsmegyében vétettek fel a
nemesek közé. –1802. márc. 15. Bácsmegye adott
nemesi bizonyítványt Imrének és 5 fiának, kik
mindannyian Dávodon laktak. – István, János,
József és Ferenc 1804. jul. 20. a »nemesmiliticsi«
előnév adományozásában részesült.
(LR. LXI/333.) – Tagjai közül Árpád
jelenleg Zombor h. polgármestere: Béla m. kir.
egészségügyi főtanácsos s az Orsz.
Társadalombiztosító Intézet alelnöke;
Dezső curiai biró; Gedeon (megh. 1908.) kir.
közjegyző volt.
Álló.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10.
nyert.
Almásy.
Címereslevele kelt 1632. dec. 20. – Vö. MCK.
I/10.
Almási
(alias Kőmives).
Címereslevele kelt 1676. okt. 29. – Vö. T.
1904/160.
Álmosi.
Szilágym.-ben élt család. – Vö.
Petri V/45.
Alomuczi
(alias Fejér).
Abaujm.-ben élt család.
Alsóvári.
Szilágym.-ben élt család. – Vö.
Petri V/21.
Alszeghy
(rőtfalvi).
A nemességet 1912. okt. 31. A. Kálmán, a
budapesti Operaház főrendezője kapta.
Által.
Címereslevele kelt 1645. jun. 24. (Somogym. lt.) –
Vö. MCK. I/85.
Altorjay
(altorjai).
(I. K. 88.) Ősrégi székely család, melynek
tagjai a legrégebbi összeírásokban mint
lófő-székelyek említtetnek. Eredetileg altorjai
Istók volt a neve s csak a XV. században változott
át a név Altorjay-ra. Egyes tagjai Erdély politikai
életében is szerepet játszottak, így Péter
az 1589. évi tordai, Sándor pedig az 1649. évi
gyulafehérvári országgyűlésen követi
minőségben jelenik meg. A családból
László a XVIII. század végén
Altorjáról (Háromszékmegye) a biharmegyei
Érmihályfalvára költözik. Neje Zilahi
Erzsébet volt, kitől négy fia származott, kik az
ország különböző vármegyéiben
telepedtek le. A család nemességét 1917-ben IV.
Károly király erősítette meg. – Címer:
hasított pajzs; Jobbról kék mezőben zöld
földön páncélos vitéz jobbjában
kettős keresztet tart; balról vörös mezőben ugyancsak
zöld földön álló oroszlán jobbjában
karddal; sisakdísz: az oroszlán növekvőleg;
takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A
közelmultban (1916.) elhalt tagjai közül Imre cs.
és kir. altábornagy, a magyar királyi
csendőrség felügyelője volt. – Ujabb
leszármazás:
Sándor (szül. 1850), Hevesvármegye tiszti
főügyésze, ügyvéd, birtokos (Eger). Neje
Tarnai Mária. Gyermekei:
1. Sándor (szül. 1887), jogtanár,
ügyvéd, jogi és filozófiai író
(Budapest). Neje nemes Sárkány Erzsébet;
Leánya:
Judit (szül. 1927.);
2. Ilona (szül. 1890.) Férje olcsvai Bónis
Aladár, Borsodm. alispánja;
3. György (szül. 1893.),
huszárkapitány;
4. Mária (szül. 1895.). Férje párniczai
Párniczky Jenő, ezredes, kerületi parancsnok
(Szeged);
Dezső (szül. 1860), birtokos (Feldebrő);
Alttman.
(I. K. 86.) Címereslevelet 1614. jul. 29. A.
Gáspár nyert. (Szepesm. lt.) Kihird. 1615. máj. 4.
Szepesm. – Vö. Közl. Szepesm. multj. II/39.
Amalfi,
herceg.
A magyar honfiusításban 1655. (118. t. c.) A.
Oktavián herceg részesült. – Régi olasz
eredetű család, mely a IX. századtól kezdve tengeri
kereskedelme révén szerfelett meggazdagodott s a hasonnevű
város feje lett. Valószinüleg benne kihalt a családnak
magyarországi ágazata. – Vö. Szerencs 607.
Amant.
Szilágym.-ben élt ily nevű család. –
Vö. Petri V/24.
Ambrózy
(sédeni és remetei), nemes,
báró és gróf.
(I. K. 91–5.) A családból a grófi rangot
az idősebb bárói ágból származó
A. István, Lajos és Gyula bárók kapták
1913. aug. 15. Gróf A. István aztán 1918.
márc. 22. engedélyt nyert nevének és
előnevének a fiágon kihalt Migazzi család
nevével és előnevével való
egyesítésére.
Ambrus.
Nemességét 1784., 1790., 1797., 1827. Bihar-, 1842. pedig
Torontálm. hirdette ki.
Anda.
Címereslevele kelt 1582. (Komáromm. lt.) –
Vö. Alapi 1.; MCK. I/12.
Andaházy
(andaházai és dubravai).
(I. K. 101–102.) A család leszármazását
az alábbi táblázatok tüntetik fel.
József 1754/55. évi n.
ö. Liptóm. 1756. XI/25. N. Palugya : pruzsinai Pruzsinszky
Mária; József Bajcsy Erzsébet; Gábor * 1763, I/28.
† 1808. 1793. II/19. : Joób Fancsaly Zsuzsánna (* 1776. okt.
24. † 1811.); Antal; Zsuzsánna; Zsuzsánna; Lajos Elek *
1805. II/19. † 1881. V/28. Andaháza. 1842. I/23. :
liptószentiváni szent-Ivány Petronella. (* 1820. II/20.
† 1898. VIII/28.); Anna Csemiczky Miklós; Ferenc
liptószentiváni Szent Iványi Julia. (esk. 1848. III/2.);
Péter Pál * 1845. II/5. Liptó vm. szolgabiró. 1879.
VII/9.: Thuránszky Antónia. (* Liptószentkereszten 1855.
XI/14. † 1930. VI/27.); Sándor 1: nagyselmeczi Tholdt N. 2: Kubinyi
Mária (* 1859. IX/5.); Kornélia Beniczky Frigyes; Rudolf
isépfalvi Kabran Mária; Mária † 1924. jul.
Oskó Péter; Zsófia (Gabriella) Joób Fancsaly
Sándor; Petronella Berta hajadon; Emilia; Barna; Jozefin Vereby
Miklós körjegyző; 1 : Árpád N. N.; 2 : Kamilla;
Margit; Zsófia; György; Erzsébet; Béla ev.
tanító Dobronyán (Zólyommegye) : Bernáth N.;
Ervin tanító; Irén † 1927. Bernáth
Gusztáv ev. tanító; Pál * 1880. VI/30. †
Szikszón; Barnabás † tanító; Szilárda *
1882. III/2. † 1918. III. Szepesváralján. Cselényi
(Csumitta) János tanítóképezdei tanár; Lajos
* 1884. Sauer Jolán; Gizella áll. el. isk. igazgatónő
Dunaharaszti; Julia Mikula Metód r. k. kántortanító
Kispalugyán; Géza * 1893. XII/7. m. kir. erdő
számvizsgáló Miskolc; Jolán * 1925; Gizella * 1927;
Lajos * 1928;
A család egy másik ágának
leszármazása:
Ágoston Madocsányi
Mária; Pál; Géza † 1906. VIII/24. (70.
évében) Liptó vm. alispán
liptószentiváni Szent-Ivány Karolina; Berta Fancsali
Joób Albert (Proszék); Mária Oberschall Adolf m. kir.
kúriai elnök; Klementin Fancsali Joób Adolf; Pál
Liptó vm. árvaszéki elnök Tersztyánsky
Teréz; Mária Kreyczy József; Karola Lányi Ernő;
Gizella; Janka Fancsaly-Joób Miklós v. vármegyei
aljegyző, tb. főszolgabiró; Ilona; Pál Klimko
N.
Andlow,
báró.
Bárói rangja 1676. márc. 16. kelt (MNMuz.
lt.)
Andorkó.
Címereslevele kelt 1628. (Pestm. lt.) – Vö.
Kősz. 82.
Andrae
(medgyesi).
A nemességet 1913. nov. 21. A. Ede pénzügyi
tanácsos kapta.
Andrássy.
Címereslevele kelt 1609. (Gömörm. lt.)
Andrássy
(egyházpakai).
A család régebben a Horváth nevet viselte, de
már 1671. Andrássy néven birta a pozsonymegyei
Egyházfa községet. (Protokoll. investig. Poson. N.
664–684.) Okmányilag kimutatható legelső őse
Horváth alias Andrássy János, aki az 1671.
évi pozsonyvármegyei nemesi lajstromban az Egyházfán
lakó egyéb nemesekkel együtt nyert beiktatást.
(Lásd Pozsony vármegye jkve 220/1832. sz. a.) Tőle a
család leszármazása napjainkig levezethető.
Nemessége kihirdetve Pozsony-, Pest-, Fehér-, Tolna- és
Esztergom vármegyékben.
Címere: kék mezőben kardot tartó
ágaskodó oroszlán; sisakdísz: galamb; takaró:
vörös-ezüst, kék-arany.
Andrássy máskép Horvát János,
ennek fia Mihály, ennek fia György, ki Pozsony
vármegyéből a XVIII. század első felében
Esztergom vármegyébe költözött, s előbb
Nyergesujfalun, később Szentgyörgymezőn volt birtokos.
Ennek fia
Mihály (szül. Nyergesujfalun, 1744. január 29.;
† Szentgyörgymezőn 1821. január 27.) Neje: Laczkó
Katalin (szül. Szentgyörgymezőn 1735. december 14, †
ugyanott 1803. január 14., esküvő Szentgyörgymezőn
1768. február 7.). Fia:
Mihály (szül. Szentgyörgymezőn 1780. julius
23., † Budapesten 1841. november 21.) kir. asztalnok, Grassalkovich Antal
herceg jószágkormányzója. Neje: nemes Khorherr
Rozina (szül. Soroksáron 1781. március 26., †
Gödöllőn 1829. március 20., esküvő Hatvanban
1803. szeptember 18.). Gyermekei:
1. Mihály (szül. Isaszegen 1807., † Esztergomban
1861. junius 22.) Esztergom vármegye országgyűlési
követe és I-ső alispánja. Első neje: csenkei
Csenkey Petronella, Benedek és nemes Jankó Anna leánya
(szül. Unyon 1816. április 23., † Unyon 1837. december 7.,
esküvő Unyon 1833. szeptember 23.) Második neje: bozai Bozzay
Mária, János és nemes Hyross Johanna leánya
(szül. Tinnyén 1817. augusztus 15., † Budapesten 1898.
szeptember 18.);
2. József (szül. 1806., † Barsfüssön
1852. január 9.) cs. és kir. udvari tanácsos, Esztergom
vármegye főispán helytartója s
országgyűlési követe. Neje: nagyszigeti Szily
Mária (szül. 1814. szeptember 9., † 1880. január 4.,
esküvő 1845. november 22.);
3. Anna (szül. Gödöllőn 1810., †
Rigácson). Férje: Dr. kucsini Kamenszky István (szül.
1797. Boldogkőváralján, † 1849. Esztergomban) Esztergom
vármegye főorvosa;
Mihály (1807–1861.) ága. Első
feleségétől: Csenkey Petronellától;
1. Nándor (szül. 1834. október 6., †
Váczott 1908. febr. 12.). Első neje: rajkai Friebeisz Irma, Imre
és Miskey Zsófia leánya (szül. Tinnyén 1831.,
† Budapesten 1873. április 4., esküvő 1858. május
2.). Gyermekei:
a) Jolán (szül. Kajászószentpéteren
1859. április 12., † Váczott 1930. junius 6.) Első
férje Velzer Lajos, második szentimrei Morlin Zsigmond;
b) Ilona (szül. Unyon 1862., † ...);
c) Zoltán (szül.
Kajászószentpéteren 1864. január 18., †
Budapesten 1869.)
d) Nándor (szül. Unyon 1865. julius 16., † Unyon
1866. március 10.);
e) Arnold (szül. Unyon 1866. szeptember 28., † Unyon
1866. október 22.);
Nándor második felesége: ilosvai és zolnai
Leustach Gizella, Adolf és felsővattai Wattay Rozália
leánya (szül. Abellehotán, Zólyomvármegye,
1853. október 31., esküvő Csővár 1874. augusztus
15.); Gyermekeik:
f) Béla Adolf, m. kir. kormányfőtanácsos
(szül. Csővárott 1878. április 23.), neje
verebélyi Marssó Sarolta, György és dercsikai
Erőss Zsuzsanna leánya. Gyermekei:
Béla (szül. Aradon 1910. május 13.),; b)
Sarolta Mária Zsuzsanna Gizella (szül. Aradon 1911.
október 12.); c) Mária (szül. Budapesten 1917.
janurá 21.); d) Ilona (szül. Budapesten 1918. január
19.);
g) Róza Gizella Mária Petronella (szül.
Váczott 1876. november 19.);
2. Gyula (szül. Unyon 1835. szeptember 30., †
Visegrádon 1894. április 18.) Esztergom vármegye volt
szolgabirája s a köbölkuti kerületnek volt
országgyűlési képviselője. Első
felesége nagymányai Koller Berta (esküvő Uny, 1862.
január 7.). Második felesége: berzeviczi és
kakaslomniczi Brzeviczy Antónia, Flórián és nemes
Fischer Ernesztin leánya, néhai cséfai Csefalvy
Barnabás özvegye (esküvő Budapest, 1881. december 20.).
Mindkét házasság gyermektelen maradt.;
3. Leopoldina Zsófia (szül. Unyon 1837. november 28.)
Férje (esküvő Uny 1858. április 12.) bessenyői
Szabó Iván (szül. Pákozdon 1833. március 21.,
† Esztergomban 1899. január 27.);
4. Szidónia Karolina (szül. Unyon 1837. november 28.)
Férje (esküvő Uny 1864. április 28.) nemes Haán
Dezső;
Mihály (1807–1861.) második felesége:
Bozay Máriától;
5. Mihály (szül. Esztergomban 1845. április 29.)
földbirtokos, volt országgyűlési képviselő,
nyugalmazott alapítványi igazgató. Felesége
(esküvő Budapest 1870. február 20.) Ábrahámfy
Ilona (előbb özvegy apai Szászy Gyuláné)
Ábrahámfy János és Gudics Erzsébet
leánya. Gyermekei:
a) Marianna (szül. 1871.);
b) Mihály (szül. 1872., † 1895. augusztus
5.);
c) Ilona (szül. 1873.);
d) Margit (szül. 1873.);
e) Gabriella (szül. 1879. november.);
f.) Gyula (szül. 1885. október 21.);
6. János (szül. Esztergomban 1846. május 16.,
† Esztergomban 1907. május 3.) kir. tanácsos, Esztergom
vármegye alispánja. Neje: nemespani Barta Anna, András
és szentkirályszabadjai Rosos Laura leánya (szül.
Jászfalun 1853. április 11., esküvő Esztergomban 1873.
január 7.). Gyermekei:
a) József (szül. Esztergomban 1878. augusztus 9.) m.
kir. csendőrszázados;
b) Mária (szül. Esztergomban 1875. junius 8.);
c) Ilona (szül. Esztergomban 1883. január 21., †
ugyanott 1896. október 2.);
7. Jozefa (szül. Esztergomban 1843. október 31.).
Férje: kucsini Kamenszky Elek (szül. Esztergomban 1840. julius
22., † Esztergomban 1879. február 10.);
József (1806–1852.); ága:
1. Béla (szül. Esztergomban 1845., † ugyanott
1847. augusztus 3.);
2. Róza Jozefin Georgina Albertina (szül. Esztergomban
1848. március 29., † Fügen-ben, Tirol, 1889. október
2.). Férje: Gróf Sternberg Rudelsdorf Lajos, Hermann és
Dönhoff Antónia Filippina grófnő fia (esküvő
Esztergomban 1869. szeptember 1.) – Vö. Alapi 277.,
rcsk.
André
(ehrenfeldi).
Címereslevele kelt 1696. jul. 24. (Nyitram. lt.) –
Vö. MCK. L/14.
Andreich
(glogoni).
Macedóniai eredetű család, melyből János
cs. és kir. kapitány 1891. dec. 31. magyar nemességet
nyert.
Andród.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 5.
Anglsperger.
Címereslevelét 1650. Pozsonym. hirdette ki. – Vö.
T. XXII/145.
Angyal.
Címereslevele kelt 1620. jun. 11. (Sopronm. lt.) –
Vö. Győrm. monogr. 426.; MCK. L/15.
Aniczás.
A XIX. század elején Szatmárm.-ben élt
család. – Vö. Gorzó pk. 5.
Anker
(kismartoni).
A nemességet 1917. jan. 25. A. Lipót ezredes
nyerte.
Antal
(agyagfalvi).
Címert l. MCK. I/16.
Antal
(kisbarcsai).
Nemességét 1824. igazolta. – Vö. Gf.
III/78.
Antal
(másképen Torday).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 6.
Antalóczy
(antalóci).
(I. K. 132.) A család címeres levele, mint már
említve volt, 1628. nov. 25. kelt s A. Gergely és gyermekei
javára szólt. (Beregm. lt.) Kihirdette a következő
évben Ungmegye. – Címer: kék mezőben
zöld halmon álló oroszlán hegyével
lefelé fordított kardot tart; sisakdísz: 2 zöld
borostyán ág között száját
kitátott, ballábán álló, jobbjában a
nyakát átszuró nyilat tartó sólyom;
takaró: vörös-ezüst, fekete-arany. – A
családból József az 1754–55. évi orsz. nemesi
összeíráskor Beregmegyében élt. A család
1844. legf. helyen is igazolta nemességét. –
Leszármazás: A család őse Gergely, akinek fiai
közül Lukács folytatta a leszármazást. Fia
Ferenc, ezé János, ezé László és
János. János fia Éliás, akinek fiai
János, Bázel, Antal, József, György és
Sándor. – László fia János, kinek fiai
közül János (1781–1834.) és András
(1797–1889.) ekképen vezetik le a családot napjainkig:
János; János
1781–1834. Cserszky Amália; András 1797–1839.; Alajos
* 1810 Ujfalussy Cecilia; Vilma Juricskay Vilmos; Sándor
1818–1895.; Adolf 1844–1893.; Gyula * 1841 Mayer Ludmilla; Antal
1830–1909. Kresskay Friderika; Imre 1831–1901.; Sándor
1833–1903.; Péter Lörinczy Emma; Endre; Margit; Ilona;
Kornél; Antónia; Izidor; Anna; Aranka; János;
Kornél; Gusztáv * 1872. Papp Erzsébet; Nándor *
1876. 1: Katz Juliska 2: Fenyődy Gabriella; Margit * 1906. Popovits Imre;
Juliska * 1905. Somogyi Gyula; Nándor * 1906.; Sándor * 1874.
Eberhardt Alojzia; Piroska Terzsák István; Aladár
1878–1902.; Anna Desseffy László; János * 1882.
†; Sándor 1900.; Olga 1901.; Ibolyka 1904.; Leona * 1854
Geöcze Andor; Árpád 1859–1907.; Vilmos; Gizella 1860
Spellenberg Gyula; Zoltán1862–1897.; Kázmér * 1865.
Szalgházy Irén; Margit 1867.; Aranka 1901.; Mártha
1903.;
A család egy másik ágának
leszármazása:
János, neje Lipcsey Erzsébet (Ungm.).
Fia:
Ferenc, neje Firnsthal Rozália. Fia:
József, neje Babarczy Mária. Fia:
Albert (szül. 1897. jul. 28.); jegyző
(Kenézlő). Felesége Bacskay Anna;
Antalfi
(csókfalvi).
Címert l. MCK. I/16.
Antalffy-Zsiross.
Címereslevelet 1634. aug. 20. Antalffy Mihály nyert;
kihird. 1635. Szabolcsm. – A családból a XVIII.
század második felében János (Tiszaroff) felvette a
Zsiros nevet is. – Vö. Torontálm. monogr.
533–4.
Anyok.
Címert l. MCK. I/17.
Apáczai.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Apay.
Címereslevele kelt 1647. ápr. 12. – Vö.
Alapi 241.
Apczy.
Fejérmegyében élt ily nevű család.
Aprits.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 5.
Aradi
(prakfalvi).
A nemességet 1918. jan. 17. A. János ny.
vasgyári igazgató kapta.
Aranitzky
(kraljevici).
A nemességet 1912. okt. 30. A. Ede, a
horvát-szlavon-dalmát orsz. kormány
osztályfőnöke nyerte.
Arany.
Címereslevele kelt 1651. dec. 16. – Vö. Alapi
256: Szabó.
Aranyossy
(aranyossi).
Komárommegyei régi birtokos család.
Története okiratilag a XIII. század végéig
vezethető vissza. Családi levéltárának
első okmánya 1538-ból való, amelyben királyi
adományt nyert Komárom városában egy házra
és kuriára. Néhány évre rá, 1553-ban
Aranyoson kapnak László és Kristóf Ujlaky Ferenc
egri püspöktől és királyi
helytartótól részjószágot, melyen 1579-ben
osztozkodott meg a család. Az 1623. évi nemesi
összeírás már ismét Komárom
városában találja a családot. A XVI.
században (1585. ápr. 10.) a pozsonymegyei Nagylégen is kap
donációt, melyet III. Ferdinánd 1638. erősített
meg. A család tagjai a XVII. század derekán főleg
nagylucsei birtokukon élnek, s az 1754–55. évi orsz. nemesi
összeírás is itt találta őket. De rajtuk
kívül Kisfalud községben (ugyancsak Pozsonym.)
éltek ezidőtájt Pál és Ferenc. Ezeken
kívül volt még a családnak birtoka a pozsonymegyei
Gombán s Nádasdon is. – Egyik ága
Győrmegyébe is elszakadt s itt tagjai főleg megyei
tisztségeket viseltek. – A család kétféle
címert használt: Ferenc, Komáromm.
alügyészének címerpecsétje (1774.) szerint
kék mezőben ágaskodó oroszlán jobbjában
kardot tart; sisakdísz: könyöklő kar kardot tart;
Pál szolgabiró (1820.) pecsétje: bástya nyitott
kapujából kardot tartó könyöklő kar
nyúlik ki, a bástya talapzatán 3 csillag. –
Leszármazás: A család nemzedékrendje
ízről-ízre az 1538-ban donációban
részesült Lászlóig (felesége előtejedi
keresztes Ilona) vezethető vissza. Fia László (1614.),
ezé György (felesége Kovácsy Zsuzsánna),
akitől a család az alábbi táblázat szerint
sarjadzott le:
György Kovácsy Zsuzsa; Ferenc
don. 1666. Nagylucse; Mihály don 1656.; Judit Halasy István;
Pál; György; Kata 1669.; Miklós 1717. Nagylucse; Kata
Nemsovai Imre; Ilona; András; Pál 1755. (Kisfalud) Bölcs
Kata; Imre 1755. Győrm.-i szolgabiró; Mihály 1755. Aranyos;
Mihály; Pál; Ferenc † 1783. m. ügyész;
Pál (Aranyos, 1806.) szolgabiró; Zsigmond; Tamás;
Gáspár; Dénes * 1803. szolgabiró Csejthey Johanna;
Antal; Vince; Johanna alsóborsai Csorba József; Dénes
főszolgabiró borsodi Latinovits Kornélia; György
Bognár Ida; László 1850–1905. 1: Weninger Josefa 2:
Füstér Ilona; Klementina Both József; Borbála
csányi Csányi János; Kornélia jaszenovai Csaplovits
József; Evelin Menzel Józef; Margit Asztalos Béla
alispán (Komárom); László ügyvéd
(Komárom); Endre ügyvéd (Komárom);
Vö. dr. Alapi Gy.: Az aranyosi Aranyossy család
története (Komárom, 1914.)
Árapataky.
(I. K. 150.) Címereslevele kelt 1456. (MNMuz. lt.) –
Vö. Siebm. erd. 114.
Arató
(széplaki).
Aradm.-ben élt család. – Vö. Márki
II/176.
Arcano.
Címereslevele kelt 1378. ápr. 20. (MNMuz. lt.)
Ardai
(székelyudvarhelyi).
Címert l. MCK. I/18.
Árkosi.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Árkosi
(másképen Köntés).
(I. K. 144.) Címereslevele kelt 1702. nov. 9. (LR. IV/565.)
– Vö. MCK. I/19.
Árky
(baranyai).
Címereslevele kelt 1575. jan. 18.; kihird. Zemplénm. –
Vö. MCK. I/19.
Armbrust.
Címereslevelet II. Lajostól 1518. jun. A.
Mihály szebeni polgármester nyert. (MNMuz. lt.)–
Vö. T. XXXIV/97.
Armpruster.
Címereslevelet I. Ferdinándtól 1557. jan. 20.
A. Kristóf nyert. (MNMuz. lt.)
Címereslevelet I. Ferdinándtól 1559. jun. 20.
A. Kristóf kapott. (MNMuz. lt.) – Vö. I.
K. 156.; Siebm. erd. 114–5.
Árokháti.
Címereslevele kelt 1583. ápr. 28. (Somogym.
lt.)
Árpássy
(abalehotai).
(I. K. 158–9.) Német eredetű család, melyből
Gerstl Mátyás József az1600-as évek
végén Magyarország körül szerzett
érdemeiért 1715. május 13-án
Árpássy névvel magyar nemességet nyert.
Mátyás József ekkor a pozsonyi királyi harmincad
administrátora, majd pedig Sopron vármegye hites assessora volt.
Az 1911. jul. 29. kelt legf. elhatározással Á. Imre,
a Nyitrai Hitelbank vezérigazgatója, régi magyar
nemességének épségben tartásával,
»abalehotai« előnév használatában
megerősíttetett. Gyermekei: 1. Mária
(először strahlenfelsi dr. Dömény Pál
tábornok-orvosnak, másodszor Egon von Kulterer
tűzérőrnagynak neje).; 2. Aladár; 3. Janka
Mária (abaujszántói Kerekes József
vezérkari alezredes neje); 4. Tibor t. h. főhadnagy.
Árpástói
(kethelyi).
(I. K. 159.) Címereslevele kelt 1635. jan. 20. – Vö.
Sándor II/42.; MCK. I/19.
Arz
(straussenburgi), báró.
A bárói rangot 1917. ápr. 19. A. Artur
vezérezredes, vezérkari főnök kapta. –
Nemessége 1835. máj. 31. kelt legf.
jóváhagyással eszközölt
örökbefogadáson alapszik, amikor is Klein Dániel
nemessége (1743. jul. 18. »de 1701.«) és előneve
átruháztatott Arz Sámuelre. – Vö.
MNCs. VI/66. és MFCs. 27.
Aszalay.
Címereslevelet a Pap, másképen Zdobay
családdal 1649. máj. 10. nyert; kihird. Tornam.
Címereslevele kelt 1651. szept. 1. – Vö. Sándor
II/78–9.; Szolnok-Dobokam. monogr. VII/396–7.
Asztalos.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Asztalos-Tóth
(alias Szatmáry).
Nemesi bizonyítványt 1818. Komáromm.-től nyert.
– Vö. Alapi 183.
Asztal.
Győrm.-ben kihirdetett család. – Vö. Győrm.
monogr. 445.
Áts-Nagy.
Címereslevele kelt 1659. aug. 19.
Attyim.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 5.
Atzy.
Címereslevele kelt 1690. (Aradm. lt.)
Auer
(alsóterényi).
A nemességet 1910. ápr. 14. A. Róbert
tőzsdetanácsos kapta.
Auspitz
(pusztapéteri).
A nemességet 1916. jun. 8. A. Pál földbirtokos
és Ágoston Lajos fivérek kapták.
Baán
(nádasdi).
(I. K. 185.) Liptómegye egyik törzsökös,
ősnemes családja, közös eredettel a Pongrácz,
Pottornyai, Szent-Iványi és Szmrecsányi
családokkal, melyekkel közös címet is
használ. Legrégibb őse Lőrinc (1242), fia
Bogomér, akinek IV. Béla király
vitézségének elismeréséül 1267. azt a
rengeteg lakatlan erdőséget adományozza, amely a
Fehér-Vág, a Fekete-Vág, Bocza-folyó s a
Vazuch-patak területét foglalja magában, egészen a
Hernád-folyó forrásáig terjed és Szepes
megyétől a Poprád vizének legfelső folyása
határolja el.
Bogomér nemztségének közös
törzsbeli ivadékai az 1346–48. között
végrehajtott vagyonfelosztás után, a
közösségből kilépvén, az osztályul
kapott javadalmak főhelyei után külön családokat
alapítottak. Gyermekeinek a nádasdi jószág
tartozékaival jutván osztályrészül, »de
Nádasd« neveztettek, amely család ivadékai még
a XV. században is igen sokáig nevezték így magukat
s csak a XV. századtól kezdve veszik fel a Baán de
Nádasd nevet.
Címer: kék mezőben zöld halmon
álló korona jobb oldalából
vörösruhás kar emelkedik ki, kezében szalagot tartva,
mely a korona bal oldalán öblével lefelé
fordított kürtre van csavarva; a kar és kürt
között arany csillag; sisakdísz: a pajzsalak; takaró:
kék-arany, vörös-ezüst; pajzstartók: két,
fekete ruhába öltözött bányász.
A család leszármazása 1725-től kezdve a
következő:
Antal (szül. 1725., † 1766.), septemvir, neje
besznákfalvi és kerneci Besznák Klára.
Gyermekei:
I. János (szül. 1760., † 1819.), neje
leökfalvi Horváth Anna. Fia:
Lajos (szül. 1796., † 1875.), neje dobói Dobay
Franciska. Gyermekei:
1. Berta (szül. 1826., † 1913.), férje
nádasdi Baán Bertalan († ).
2. Henrik (szül. 1827., elesett a
szabadságharcban);
3. Gusztáv (szül. 1829., † 1851. osztrák
fogságban);
4. Béla (szül. 1831., † 1909.), résztvett a
szabadságharcban, neje dobói Dobay Klára;
5. Eugénia (szül. 1835., † 1869), férje
dobói Dobay Imre († );
6. Gyula (szül. 1836., † 1918.), neje szentiváni
SzentIvány Georgina († ). Gyermekei:
a) Miklós (szül. 1876., † 1927.),
táblabiró, neje Rösler Margit († ). Fia
Miklós (szül. 1915.);
b) János (szül. 1878);
c) Anna (szül. 1891), férje krompachi Arady
István csendőrezredes;
7. Irma (szül. 1838, † 1869), férje
péchújfalusi Péchy Géza (†);
8. Géza (szül. 1844., † 1915.), földbirtokos,
neje 1. asgúthi Körtvélyessy Irén (szül.
1856., † 1888), 2. pataki Potoczky Emma (szül. 1862).
Gyermekei:
1-től A) Lajos (szül. 1876.), m. kir. gazd.
tanácsos, a m. kir. vetőmagvizsgáló
állomás vezetője, neje Ackermann Anna.
Gyermekei:
a) Gabriella (szül. 1913.);
b) Géza Gusztáv (szül. 1915);
B) Ilona (szül. 1877), férje péchújfalusi
Péchy Oszkár, vm. árv. ülnök (†
);
C) Achilles (szül. 1880), Sáros vm. t.
főügyésze, a Pénzintézeti Központ
igazgatója: neje berthóti Berthóty Gizella, a
német lovagrend tbeli hölgye. Gyermekei:
a) Mignon Andrea (szül. 1912);
b) László Mária (szül. 1914.);
D) Rózsa (szül. 1882., † 1914.), férje
dobói Dobay Zsigmond vármegyei
főügyész;
2-től: E) Emma (szül. 1895.), férje uraji
Csák György földbirtokos;
F) Adrienne (szül. 1899), férje bonyhádi
Perczel Olivér huszárezredes;
II. Antal (szül. 1764., † 1843), neje
péchújfalusi Péchy Mária († ).
Fia:
András (szül. 1798., † 1823.), neje
szentiváni Szent-Ivány Zsuzsánna († ).
Fia:
Bertalan (szül. 1819. † 1896), neje nádasdi
Baán Berta († ). Gyermekei:
a) Zsigmond (szül. 1845., † 1924.), földbirtokos,
neje thuriki és komjáthnai Thuránszky Petronella
(† ). Gyermekei:
1. Rudolf (szül. 1876., † 1912.);
2. Berta (szül. 1877), férje földesi
Földessy Géza földbirtokos († );
3. Dalma (szül. 1878), férje thuriki és
komjáthnai Thuránszky Péter földbirtokos
(† );
b) Elemér (szül. 1852.), kir. közjegyző, neje
szentiváni Szent-Ivány Adél († ).
Gyermekei:
1. Margit (szül. 1887), férje lipóczi
Lippóczy Béla kir.
főerdőmérnök;
2. Izabella (szül. 1893), férje nemes Heincz
Pál, kir. főmérnök;
3. Adrienne (szül. 1895.);
c) Árpád (szül. 1864);
d) Margit (szül. 1864.), férje thuriki és
komjáthnai Thuránszky József földbirtokos
(† );
e) Gizella (szül. 1851., † 1924.), férje
péchújfalusi Péchy Ernő földbirtokos
(† );
Baán
(kőrösi).
Címereslevele kelt 1622. jun. 10. (Komáromm. lt.)
– Vö. MCK. I/22.
Baasi.
Címereslevele kelt 1506. okt. 28. (MNMuz. lt.)
Bába.
Szatmárm.-ben állt (1844.) nemességvitató
pör alatt. – Vö. Gorzó pk. 6.
Babarchich
(alias Babarczy).
(I. K. 186.) Címereslevele kelt 1681. dec. 19. (Komáromm.
lt.)– Vö. Alapi 1.; MCK. I/22.
Babarczi-Schwartzer,
l. Schwartzer (babarci),
báró.
Babochay-Farkas
(babocsai).
A nemességet 1917. dec. 16. Farkas Gyula tb.
főszolgabiró kapta fenti kettős névvel s a Babochay
család címerének használatával.
Babos
(mezőmadarasi).
Címert l. MCK. I/23.
Bachich
(recinai).
Előnév adományozása 1911. szept. 13.
Nemesség- és címermegerősítés 1911. jan.
13.
Bacsika.
Címereslevelét 1615. Zemplénm. hirdette ki.
Bacsó.
Címereslevele kelt 1687. dec. 10. (Biharm. lt.) –
Vö. MCK. I/24.
Bácsy.
Címereslevele kelt 1621. máj. 21. (MNMuz lt.)
Baczkó,
báró.
Kihalt család. – Vö. Szerencs 621.
Baczó.
Címereslevele kelt 1642. jul. 21. – Vö. Siebm.;
MCK. I/24.
Bád.
Címert l. MCK. I/25.
Baer
(kiskeszi).
A nemességet 1910. jun. 20. B. Richárd
földbirtokos kapta.
Bagosi.
Címereslevele kelt 1618. jun. 1. (Ol.: Cath. Nob. Arm.
Szabolcs).
Bagothay.
Állítólag Komáromm.-i eredetű,
utóbb Kisküküllőmegyében megtelepedett
család. Mikefalván és Sárdon volt birtokos. A
család a »szinnyei« előnevet használja
megkülönböztetésül a Mikefalván
élő egy másik B.-családtól. –
Leszármazás: Antal; fia Károly,
felesége Boér Juliánna; fia Sámuel
(szül. 1830. körül, † ), felesége Bozsoki
Veronika († ). Gyermekei:
1. Sámuel; fia László orvos
(Debrecen);
2. Károly (szül. 1872. szept. 30. Mikefalva),
felesége érkörtvélyesi Nagy Margit. Fia:
Sándor (szül. 1903. márc. 24. Halmi),
székesfőv. tisztviselő;
3. Endre; fia Endre (Mikefalva);
4. Domokos († );
Bágyi.
Címereslevele kelt 1611. jun. 12. – Vö.
MCK.
I/26.
Bailla.
Címereslevele kelt 1598. febr. 18. (MNMuz. lt.)
Baitz
(szapári).
A nemességet 1912. jun. 5. B. Károly ezredes
kapta.
Baitz
(beodrai).
A nemességet 1916. okt. 12. B. József
altábornagy kapta.
Bajkovetz.
(I. K. 222.) Címereslevele kelt 1629. nov. 23.
(Veszprémm. lt.)
Bajmóczy.
Címert l. MCK. I/27.
Bajna
(szárhegyi).
Címereslevele kelt 1676. ápr. 15. – Vö.
MCK I/27.
Bajnóczy
(deési).
Előnév adományozása 1919. dec. 19. B.
Géza dr., vm.-i járásorvos részére.
Bajó
(deési).
Nemességét 1806. igazolta. – Vö. Gf.
III/78.
Bajusz
(gálszécsi).
Címereslevele kelt 1653. dec. 18.; kihird. 1654. Tornam. –
Vö. TK. I/285.; Terney és
Gálszécsy-Bajusz.
Bak.
Címereslevele kelt 1673. jun. 20. (Biharm. lt.) –
Vö. MCK. I/28.
Baka.
Címereslevele kelt 1714. febr. 4. (OL.: Cath. Nob. Arm.
Szabolcs).
Baka, l.
Somogyi (alias
B.)
Bakach-Bessenyey
(szentgyörgyvölgyi és
galánthai), báró.
Galánthai Bessenyey Ferenc ny. vezérőrnagy
családnevének és címerének a fiágban
kihalt szentgyörgyvölgyi Bakách család (l. I. K.
232.) nevével, előnevével és
címerével való egyesítése mellett 1910.
jan. 3. bárói rangra emeltetett.
Bakacs
(uglyai és simontornyai).
A XIX. század elején Ugocsam.-ből Biharm.-be
áttelepedett család. – Vö. Biharm. monogr.
618–9.
Bakalarz-Zakos
(tordai).
A nemességet 1910. nov. 24. B. Károly ny. c.
altábornagy kapta fenti kettős névvel.
Bakalović,
l. Illés (alias
B.)
Bakcsi
(Baktsi).
Székely család. Ferenc 1725. Sepsiszék
asszesszora.
Baksi
(alias Bancza, vajasdi).
Nemességét 1846. igazolta. – Gf. III/78.
Bakó
(hetei).
(I. K. 236.) Lajosnak Stoffa Annától született
Gizella leánya Morvay Lászlónak 1916.
bekövetkezett halála után férjhez ment
Kovács Kálmánhoz. Az 1896. elhalt Gyulának
fia Imre (szül. 1887.) felesége Stansith Horváth
Margit, leánya Margit (szül. 1921.), Imre
nővére Zsófia, férje Orosz
Béla.
Bakó.
Címereslevele kelt 1688. márc. 5. (MNMuz. lt.)
Címereslevele kelt 1688. nov. 7. (OL: Cath. Nob. Arm.
Szabolcs).
Bakó
(dávodi).
Somogym.-i család. Előnevét a somogymegyei Dávod
pusztáról írja; nemessége Somogym. nemesi
összeírásaival igazolható. A család a XVIII.
században (1777.) Drávatamásiban birtokos. – Vö.
Somogym. monogr. 607.
Bakó
(küsmödi).
Címert l. MCK. I/29.
Bakó
(mikházi).
Címert l. MCK. I/29.
Bakó
(siklódi).
Címert l. MCK. I/29.
Bakolcsai.
Címert l. MCK. I/30.
Bakos
(pakai).
Címereslevelet 1619. febr. 23. B. János, gyermekei
és testv. kaptak. (B. József tulajd. Bp.);
Baksay.
Címereslevele kelt 1588. – Vö. T. XXVI/181.
Baky.
(I. K. 254–5.) A család egy másik, kath.
ágának leszármazása: István; fia
Péter; gyermekei. 1. Péter (szül. 1887.) kir.
járásbiró (Szolnok), neje Janda Jolán,
gyermekei: a) Ottilia (sz. 1913.); b) Sarolta (sz. 1914.); c)
Jolán (sz. 1916.); d) Péter (sz. 1928.); – 2.
Lajos neje Csőke Veronika; gyermekei: a) Antónia;
b) Nándor; c) Lenke; d) Sarolta; – 3.
Sarolta, férje Török Antal.
Bala
(ehedi).
Nemességét 1845. igazolta. – Vö. Gf.
III/78.
Baládfi
(nagyaklosi).
Hunyadm.-i család. – Vö. Böjthe 305.
Balajthy.
Címereslevele kelt 1517. jun. 24. (MNMuz. lt.) –
Vö. T. XXX/171.
Balán
(ósinkai).
Nemességét 1845., 1846. igazolta. – Vö.
Gf. III/78.
Balás.
Címereslevelet 1658. márc. 10. az Abari
családdal együtt nyert.
Címereslevele kelt 1698. aug. 13. – Vö. TK.
II/160.
Balás
(lissai), báró.
A bárói rangot 1917. okt. 28. B. György
ny. táborszernagy nyerte. – Vö. M. főrangú
családok 28–9.
Balás
(gyergyószentmiklósi),
báró.
A bárói rangot 1918. aug. 22. B.
Márió titkos tanácsos, altábornagy kapta.
Balás
(drágavilmai).
Nemességét 1797. igazolta. – Vö. Gf.
III/78.
Balás,
l. Lustig-Balás
(alsólendvai).
Balásházy.
Címereslevelet 1564. okt. 21. B. Márton és
István testvérek kaptak. (Sopronm. lt.)
Balassa
(csabrendeki).
A nemességet 1914. ápr. 13. B. Henrik, az
Ujvidéki Takarékpénztár
vezérigazgatója nyerte.
Balási
(rigmándi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 17.
Balássy
(hetési).
(I. K. 272–3.) Birtokadományos család.
Birtokadományt már korábban – nem 1699. –
kapott, mert a Bécsben 1699. november hó 6-án I.
Lipót által kiadott újított
adománylevél voltaképen csak megerősíti a
már nemeseknek nevezett Balássy András, Gergely,
Benedek és Ádám, valamint a velük
együtt említett Kelemen Márton adományait,
amelyeket ezek Hetés, Verő és Bókaháza
zalamegyei községekben már elődeik jogán
régóta és állandóan zavartalanul
birtak.
Zalamegye nemesi összeírásaiban az 1714. évi
nemesi vizsgálati jegyzőkönyv első lapján
Balássy Gergely, továbbá testvéreinek
Andrásnak, Benedeknek és Ádámnak
leszármazói vannak mint nemesek igazolva. Az 1727. évi
nemesi vizsgálati jegyzőkönyvek 7. lapján és az
1728. évi nemesi vizsgálati jegyzőkönyv 52.
lapján Gergely, János és Mihály vannak mint
hetési birtokosok igazolva. Az 1748–1752. évi nemesi
vizsgálati jegyzőkönyv 22. lapján az 1699. évi
adománylevélben megnevezett Balássy András,
Gergely és Ádám utódai vannak mint nemesek
igazolva
(Benedek leszármazóiról nincs
tudomásunk). – Az itt megnevezett Ádám
utódai közül Mihály lemenői Sándor
és ennek fiai: László, János, Mihály,
István és György mint nemes-apátii birtokosok
vannak igazolva az 1790. évi nemesi összeírási
lajstrom 175. lapján pedig az utóbb említett
Sándor fia László és unokája
Lajos, majd másik fiának Jánosnak fiai
József és Károly igazoltattak.
Végül az 1845. évi nemesi összeírási
lajstrom 308. lapján Balássy Sándor fentigazolt
László fiának fia Lajos és
unokája Gyula fordul elő az igazolt nemesek
között.
A család a következő címert
használja: (kék) mezőben zöld földön
egyfarkú oroszlán jobbjában kardot tart; sisakdísz:
könyöklő (páncélos) kar karddal; takarók:
(kék-arany, vörös-ezüst).
A család leszármazását illetőleg
megjegyezzük, hogy az 1816. aug. 23. született Lajos az 1765. nov. 29.
született Lászlónak második
feleségétől, Koltay Juliannától
született.
Vö. MNCs. I/262–3.; rcsk.
Balaton.
Címereslevele 1618. jun. 1. kelt. (OL.: Cath. Nob. Arm.
Szabolcs).
Balai.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. Kapta az Abari
családdal.
Balbokán
(hidasi).
Nemességét 1795. igazolta. – Vö. Gf.
III/78.
Balczó.
(I. K. 279.) A család egyik ágának
leszármazása a következő: István (†
1907), felesége Kelecz Anna († 1912.). Gyermekei: 1.
István († 1909); – 2. János
(1865–1926), felesége Tikviczki Antónia
(szül. 1871. Szabadka). Gyermekei: a) Mária (szül.
1893), férje dr. Sánta József; – b)
Géza orvos (szül. 1896. Gyöngyös), felesége
dr. Horváth Hedvig; leánya Ilona (szül. 1917.)
Bálint.
Címereslevele kelt 1655. (Sopronm. lt.)
Bálint
(jékei).
A nemességet 1917. dec. 21. B. Imre min. oszt.
tanácsos kapta.
Balkó.
Nemességét 1768. Biharm.-ben igazolta. – Vö.
MNCs. I/287.
Balkobán
(hidai).
Nemességét 1795. igazolta. – Vö. Gf.
III/78.
Balla
(jobbágytelki).
Nemességét 1844. igazolta. – Vö. Gf.
III/78.
Ballagi-Pordány
(felsőeőri).
A nemességet 1917. jun. 6. B.-P. Béla min.
osztálytanácsos nyerte.
Ballay
(ballai).
(I. K. 290–1.) A család nemességi adatai és
leszármazása részben tévesen, részben pedig
hiányosan közöltetvén, a pontosabb és
részletesebb adatokat a következőkben
közöljük:
A címereslevelet III. Ferdinándtól 1654. szept. 10.
Ballay Pál és rokonai kapták. Kihirdette 1655.
Bihar-, 1767. Bars-, 1773. Komáromm. A XVIII. század
közepén a családnak egyik ága Szabolcs megyébe
származott át. Élő tagjai az 1767. jul. 10. Szabolcs
megyétől nemesi bizonyítványt nyert
László-tól származnak le. –
Címer: ezüst mezőben zöld földön
álló fatörzs, melynek egyik ágán karvaly
ül, másik ágán pedig kardot tartó
páncélos kar könyököl; sisakdísz:
könyöklő páncélos kar kardot tart; takaró:
vörös-arany, kék-ezüst. –
Leszármazás:
László; Neje: Gyulay Katalin. Fia:
Sámuel (sz. 1760. okt. 1. Komárom), neszmélyi
jegyző. Neje: Tolnay Rebeka. Fia:
I. Sámuel (sz. 1814. szept. 1., † 1884.), 1848/49.
honvédkapitány, majd tabajdi jegyző. Neje: Rédl
Kornélia. Gyermekei:
1. Győző (sz. 1847. nov. 9.),
járásbíró. Neje: Fábianics Gizella.
Gyermekei:
A) Izabella (sz. 1876. jan. 17. Dunaadony). Férje: dr.
Kovács Lajos törvényszéki biró.;
B) Aladár (sz. 1877. okt. 4.), ref. lelkész. Neje:
Varga Tünde. Gyermekei:
a) Aladár (sz. 1899. szept. 5.);
b) László (sz. 1911. márc. 22.);
c) Gyula (sz. 1913. máj. 13.);
C) Jenő (sz. 1879. máj. 24., † 1909. okt. 29.).
Neje: Érdeki Etelka. Gyermekei:
a) Etelka (sz. 1906. ápr. 23.);
b) Mária (sz. 1907. jul. 23.);
D) Margit (sz. 1885. dec. 14.);
E) Győző (sz. 1888. máj. 19.);
F) Gyula (sz. 1890. febr. 3.);
2. Izabella (sz. 1849–1868.). Férje: Botka
József.;
II. József († 1880. Nagyróna), 1848/49. honv.
tiszt. Neje: Mráz Mária († 1878.). Gyermekei:
1. Antónia (sz. 1857), férje: Haluska
Ferenc;
2. József (sz. 1858. máj. 26., † 1913.
márc. 6. Győr), takarékpénztári
főtisztviselő. Neje: Forintos (Gulden) Mária (sz. 1866.
nov. 3. Kisbér). Gyermekei:
A) Irén (sz. 1887. ápr. 20. Győr). Férje:
Várjon Lajos, honv. ezredes;
B) Géza (sz. 1890. febr. 17.), dr.,
törvényszéki biró. Neje (esk. 1919. ápr. 12.
Naszály) nagyalásonyi Barcza Gizella (sz. 1896. ápr.
9. Karróspuszta). Gyermekei:
a) Géza (sz. 1919. dec. 30. Győr);
b) László (sz. 1923. ápr. 28. ugyanott);
Vö. még Alapi 184.; Győrm. monogr.
429.
Balley
(drezniki).
A nemességet 1913. máj. 6. B. József, a
horvát-szlavon-dalmát orsz. kormány
osztálytanácsosa kapta.
Bally, l.
Márkus (kecskésfalvi, alias
B.)
Baló.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10.
nyert.
Baló
(nagybaconi).
Címereslevele kelt 1670. febr. 24. (Ered. B. József
tulajd. Bp.) – Vö. MNCs. I/35.
Baló
(pelekeszi).
Nemességét 1798. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Balogh
(almási).
(I. K. 317–8.) A család tagjai közül
különösen kiemelendők Pál (1794–1867)
kiváló hirű orvos, aki a szabadságharc idején a
politika terén is szerepet játszott. Tihamér
(1838–1907) jeles homoeopatha orvos és író
(álnéven Almási Tihamér), akinek főleg
népszinműveivel (Clarisse, A milimári, A
Borzáné Marcsája, A tót leány, Cigány
Panna) voltak jelentékeny sikerei. Zoltán (1833–1876)
költő, tehetséges festő és zenész;
Lóránt (szül. 1869.)
műépítész, az iparművészeti iskola
tanára.; Elemér (szül. 1871.) m. kir. gazdasági
főtanácsos, közgazdasági író, a
»Hangya« szövetkezetnek egyik alapítója és
vezérigazgatója. – Ujabb adatok: Ilona 1890. jan. 10.
ment nőül Ottlik Gézához; Lóránt
(szül. 1869.); gyermekei: 1. Mária (szül. 1910.); 2.
Pál (szül. 1912.). – Elemér (szül.
1871.); gyermekei: 1. Edith (szül. 1902.); 2. Melitta
(szül. 1905.); 3. Elemér (szül. 1913.). –
Aladár (szül. 1880.) felesége bicskei és
hosszúpályi Kovács Ella; leánya
Zsuzsóka.
Balogh.
Címereslevelét 1576. Zemplénm. hirdette ki.
Címereslevelét 1582. Zemplénm. hirdette ki.
Címereslevele kelt 1602. ápr. 22. (MNMuz. lt.)
Címereslevele kelt 1608. dec. 31.; kihird. Gömörm.
Balogh
(miskolci).
Címereslevele kelt 1615. szept. 4. (Ungm. lt.) –
Vö. MCK. I/141.
Címereslevele kelt 1622. jul.; kihird. Sopronm.
Címereslevele kelt 1635. nov. 12. (OL: Cath. Nob. Arm.
Szabolcs).
Címereslevele kelt 1652. jul. 25. (OL: Cath. Nob. Arm.
Szabolcs).
Balogh
(másképen Geszthessy).
(I. K. 309.) Címereslevele kelt 1673.; kihird.
Veszprémm.
Balogh
(hajdudorogi)
A nemességet 1914. ápr. 25. B. Mihály c.
prépost, máramarossziget g. kath. püspöki
külhelynök kapta.
Balogh
(ardói).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába
felvett család.
Balogh
(bakonyai).
Nemességét 1846. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Balogh
(bocsoki).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda. 16.
Balogh
(kebelei).
Címert l. MCK. I/38.
Balogh
(marosszentimrei).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 15.
Balogh
(nyárádszentimrei).
Nemességét 1839. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Balogh
(székelykocsárdi).
Címert l. MCK. I/39.
Balogh
(szikszói).
Címert l. MCK. I/141.
Balogh
(tállyai).
Címert l. MCK. I/141.
Balogh
(teleki).
Biharm.-ben 1780. igazolt család. – Vö. I/319.;
Biharm. monogr. 619.
Balogh
(másképen Biró).
Baranyam.-ben élt család. – Vö. Andr. 90.,
95.
Balogh
(másképen Lakatos).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 15.; MCK. I/39.
Balogh
(másképen Sövényfalvi).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/400.
Balonyi
(alistáli).
Előnév adományozása 1917. márc. 6.
B. Imre curiai bírói címmel felruházott
budapesti táblabiró részére. – Vö.
Alapi 185.
Balus.
Nyitram.-ben élt család. – Vö. Ll.
I/41.
Bán
(kőrösi).
Címereslevele kelt 1622. jun. 10. (Komáromm. lt.)
– Vö. Alapi 2.
Bán
(alsóboldogasszonyfalvi).
Címert l. MCK. I/40.
Bán
(makkfalvi).
Címert l. MCK. I/40.
Bán,
l. Baán alatt
is.
Báncsó
(hárói).
Nemességét 1800. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Bancza
(alias Bakcsi, vajasdi).
Nemességét 1846. igazolta. – Vö. I. K. 340.
és Gf. III/79.
Bándi
(székelyudvarhelyi).
Címert l. MCK. I/41.
Bangha
(nagyjókai).
A címereslevelet II. Rudolftól 1579. aug. 19. B.
Mihály és felesége, Nagyházy Katalintól
született gyermekei, Jeromos, János, Erzsébet és Anna
kapták (leleszi conv. lt.) – Címer: vörös
mezőben kősziklán kiterjesztett szárnyú arany sas
jobbjában kardot, baljában
pedig emberi szívet tart;
sisakdísz: a sas növekvőleg; takaró:
ezüst-vörös, kék-arany. –
Leszármazás:
A család leszármazása visszavezethető nevezett
Mihályig; akinek fia közül Mihály (sz. 1590.) vezeti
tovább a leszármazást. Fia ugyancsak Mihály (sz.
1642.); ezé Ferenc (sz. 1681.); ezé István (sz. 1710.);
ezé szintén István (sz. 1739); ezé ugyancsak
István (sz. 1793.); akitől a család napjainkig ekképen
sarjadzott le:
István sz. 1793.; János sz.
1818.; Pál; István; Sándor él; Hedvig;
István; Béla; Imre; Klotild Veszprémy Dezső; Margit;
István; Margit; Béla 1848–1893. Adda Adél (sz.
1858.); Géza; Ida; Gyula 1865–1931.; Gizella Szandtner Henrik;
Marianna; Auguszta dr. Gervay Mihály; Ilona lékai Hochenburger
Antal; Aurél sz. 1876. Lábán Margit; Eugénia sz.
1881. Lupkovits Aladár; Margit sz. 1883.;
Bangha
(alias Csizmazia).
Komáromm.-i család. Ferenc (Komárom) és
István másképen Cs. (Néma) 1719., 1720.,
István és gyermekei: Ferenc és János 1725.,
István és Ferenc (Komáromm.) 1733., János és
György, Ferenc fiai 1755., Ferenc és István 1720.,
György és István, István fiaival, Ferencnek fiai
(Nemesócsa) 1777. Komáromm.-től nyertek
nemességükről bizonyítványt. – Vö.
Alapi 21., 135., 185.
Bangha
(nagyjókai).
(I. K. 346.) A címereslevelet II. Rudolftól 1579. aug. 19.
B. Mihály és gyermekei kapták. (Leleszi conv.
lt.) – Vö. T. XIII/138.
Bánházi.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Bankó.
Címereslevelét 1580. Zemplénm. hirdette ki.
Bankus.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 6.
Bánky.
Címereslevele kelt 1636. Kihird. Nyitram.
Bankovits
(sopronszentmártoni).
(I. K. 355–6.) Előnév adományozása 1912.
febr. 2. B. Kajetán részére. – Vö.
MCK. I/42.
Banowski.
Címereslevele kelt 1658. máj. 10. (MNMuz.
levéltár.)
Banta
(nagyborosnyói).
Nemességét 1844. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Bányász
(kölpényi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 16.
Bányásza
(aszualmási).
Nemességét 1794. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Barabán.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 6.
Barabás
(alias Sárosi).
Címereslevele kelt 1617. máj. 10. – Vö.
Gf. II/73.
Címereslevele kelt 1684. szept. 21. (MNMuz. lt.)
Barabás,
l. Király
(sepsiszentgyörgyi).
Barabási
(paniti).
Címert l. MCK. I/43.
Baracskai.
Címereslevelét 1586. Zemplénm. hirdette ki.
Baracsy.
Címereslevele kelt 1617. szept. 21. (MNMuz. lt.)
Barala.
Címerpecsét Nógrádm. lt.-ban. – Vö.
MCK. I/43.
Baralovics.
Nemesi bizonyítványt 1906.
Komárommegyétől nyert. – Vö. Alapi
185.
Barancsy.
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö.
MCK. I/142. és MNCs. I/374.
Baranovszky.
(I. K. 375.) Címereslevele kelt 1665. jun. 11. (Bártfa v.
lt.) – Vö. MCK. I/375.
Bárány
(debreceni).
(I. K. 275–6.) Címereslevelet III. Ferdinándtól
1656. febr. 7. Bárány Mihály, felesége
Torni Erzsébet s gyermekei Mihály, István és
János kaptak. Kihirdette 1657. dec. 4. Biharm.
Megerősíttetett 1789. ápr. 6. Nemesi
bizonyítványt nyert a m. kir. Belügyminisztertől 1925.
okt. 8. – Címer: kék mezőben zöld halmon
vörösruhás, nyestprémes vitéz jobbjában
kardot tart; sisakdísz: növekvőleg a vitéz;
takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A
család leszármazása visszavezethető a
nemességszerző ősig. Élő tagjai Mihály fia
Mihály ágán származnak le. Unokája,
ugyancsak Mihály (kinek neje Kormos Kecskeméthy Zsuzsanna,
Nagyida) fiaiban 3 ágra szakadt a család.
I. János ága; Jánosnak (1789. Miskolc) fia a)
Pál ezredes (1866. emigrált Oroszországba), b)
Péter táblabiró (Arad). Neje Palásthy
Zsuzsánna. Fiai közül János, cs. kir.
huszárezredes. Neje: 1. Laubenfels Antónia
bárónő, 2. bocsai Tóth Judit. Gyermekei:
1. Irma. Férje Szenczy Tamás († 1922.
dec. 29., Miskolc);
2. Artur († 1910. márc. 11. Cegléd),
járásbirósági tisztviselő. Neje
Tomeszkó Anna. Gyermekei:
A) Mária. Férje Haraszthy István
(Cegléd);
B) Károly m. kir. állampénztári
tanácsos (Nagykőrös). Neje: 1. Biró
Erzsébet († ), 2. Halász Lujza. Gyermekei: a)
Károly (szül. 1915.); b) Lajos (szül.
1918.);
3. Géza (szül. 1839., † 1903. máj. 15.),
körjegyző (Szina). Neje kisapsai Méhely Anna;
4. János, főhadnagy, elesett Königgrätz 1866.
jul. 3.
II. Márton ága. Márton püspöki
uradalmi igazgató (Nagyvárad). Neje Forst Borbála.
Gyermekei:
1. Mihály, kapitány. Gyermekei: A) Mihály
(Tiszalök); – B) Laura. Férje Dembinski
N.;
2. Márton, táblabiró. Neje Dudinszky
Anna. Gyermekei: A) Farkas, Borsodmegye főügyésze
(Miskolc); – B) Sándor († 1896. máj. 31.),
honvédőrnagy, Ferenc József r. lovagja. Neje bonyhádi
Perczel Mária;
3. Juliánna. Férje Haraszthy György.
(Tiszapolgár);
III. András ága. András, cs. kir.
kapitány (szül. 1751. Miskolc). Neje Gombos Rozália.
Fiai:
1. Ágoston (szül. 1798. dec. 29. Miskolc, † 1849.
ápr. 11. Makó), Torontálmegye alispánja,
történetíró, a M. Tud. Akadémia l. tagja 1836.
Neje Bach Borbála;
2. Bertalan († 1855. aug. 15.), borsodmegyei
főszolgabiró. Neje ekkeli Csontos Anna († 1877. okt.
31.). Gyermekei:
A) Ilona. Férje Peszkár János
(Miskolc);
B) Dezső (szül. 1839. ápr. 5., † 1922.
márc. 11.), biztosítási tisztviselő. Neje ekkeli
Csontos Mária († 1905. jul. 28.). Gyermekei:
a) Ilona (szül. 1867. jul. 31.). Férje zádorfalvi
Horkay Árpád, főjegyző
(Átány);
b) Ágoston (szül. 1869. ápr. 10.), m. kir.
állampénztári igazgató (Kecskemét). Neje
zádorfalvi Horkay Etel. Gyermekei: 1. Ilona; – 2.
Margit. Férje Endre Lajos (Budapest);
c) Gyula (szül. 1874. jun. 15.), Máv.
felügyelő, az arany érdemkereszt tulajdonosa (Miskolc). Neje:
1. Menner Matild († 1896.), 2. Hosszufalussy Malvin (†
1912. máj. 5.), 3. zetelaki Török Boriska. Gyermekei:
aa) Magda (szül. 1899. Miskolc). Férje Veress Antal
(Monok); – bb) Farkas (szül. 1902.), m. kir.
állampénztári tiszt (Szirák). Neje Jelinek
Antónia. – cc) Blanka (szül. 1906.
Sátoraljaújhely). Férje vitéz dr. Bodolay
Gyula (Arnót). – dd)
Gyula (szül. 1907.
Miskolc); – ee) Irén (szül. 1916. aug. 13.
(Miskolc);
Bárány
(rendesi).
Zalam.-i család. Címerpecsét Hevesm. lt.-ban.
Somogym.-ben is élt. – Vö. NI. 179., pk. 72.;
Somogym. monogr. 607.; MnCs. I/377.
Baranyay.
Címereslevele kelt 1598. aug. 19. (Biharmegye lt.) –
Vö. MCK. L/142.
Baranyay
(másképen Horváth).
Címereslevele kelt 1621. dec. 15. (MNMuz. lt.)
Címereslevele kelt 1634. jun. 27. (Dókus Gyula tulajd.
Sátoraljaújhely). – Vö. MCK. I/44.
Baranyay.
Címereslevele kelt 1659. jul. 6. (Sopronmegye lt.)
Baranyai-Literáti.
Címereslevele kelt 1630. jan. 20. – Vö.
Sándor II/2–3.; Gf. 1904/126–7.
Baranyi
(fogarasi).
Nemességét 1800. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Barasnyai
(?)
Címert l. MCK. I/44.
Barassó.
Fejérm.-ben élt ily nevű
család.
Baráth
(martonosi).
(I. K. 390. Címereslevele kelt 1519. nov. 20. (Győr-
és Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 2.;
Győrm. monogr. 429.
Egy másik ily nevű család címereslevele kelt
1569. – Vö. Pestm. monogr. 440–1.
Baráth
(kolozsvári).
Címereslevele kelt 1583. szept. 27. (MNMuz. lt.)
Barbel, l.
Káldi (alias
B.)
Barbély.
Címereslevelét 1561. Zemplénm. hirdette ki.
Barbus
(Barbucz).
(I. K. 393.) Vö. még Gorzó pk. 6.
Barchi.
Címereslevelet az Alparéti családdal 1631.
jun. 23. nyert.
Barcsa
(kézdiszentléleki).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába
felvett család.
Barcsay
(lövétei).
(I. K. 396.) Előnév megerősítése 1913. jan.
1. B. Árpád csendőrhadnagy
részére.
Barcza-Rotter
(nagyalásonyi).
Barcza Béla neve, nemessége, előneve és
címere 1912. márc. 5. átruháztatott Rotter
Béla soproni ügyészre. – Vö. MNCs.
I/400.
Bardócz
(alias Nekkely, tordai).
Nemességét 1797., 1798., 1840. igazolta. – Vö.
Gf. III/79.
Barényi,
l.
Barina.
Baricza.
Címereslevele kelt 1627. ápr. 6. (Gyfv. LR. XII/18.)
– Vö. Siebm. erd. 120.
Barilich.
Címereslevele kelt 1597. aug. l. (Mosonm. lt.) –
Vö. MCK. L/46.
Barina
(Barinay, Barényi, monostori).
(I. K. 416–7.) A családnak 1652. okt. 1. adományozott
címere: kék mezőben hármas zöld halom
középsőjére helyezett koronán
könyöklő páncélos kar kardot tart; a
pajzsfőben jobbról Nap, balról félhold;
sisakdísz: a kar a karddal; takaró: fekete-arany,
vörös-ezüst. – A család eredeti neve Barina
volt. A Barinay nevet az 1750. született István vette fel,
1755-ben pedig nevét Barinyi-ra változtatta, mely
újabban Barényi-vá alakult át. – A
családnak két ága ismeretes. Az egyiknek őse az 1753.
márc. 22. Rajcsányban született György,
amelyből az 1866. jan. 21. született Gyula ny. uradalmi
főintéző; a másik ágnak őse az 1720.
körül született György, akitől a család
napjainkig ekképen származott le:
György N. Katalin; Katalin * 1744.
IX/14.; Anna * 1746. II/6.; Zsuzsánna * 1748. II/29.; István *
1750. X/4. Bán N. Katalin; István * 1776. IX/20.; András *
1780. XI/20. Bán Oravszka Anna; József * 1831. VIII/10. Bán
Heinrich Szidónia; Mária; Jenő * 1857. VII/7.
Ipolyhidvég ny. min. tan. farkasfalvi Farkas Ida; Kázmér
1859–1929.; Ida; Lenke;
Barlas
(hosszuaszói).
Címereslevelét 1625. Zemplénmegye hirdette ki.
Barlobás
(alias Wylchych).
Címereslevele kelt 1579. ápr. 1. (Pozsonym. lt.)
– Vö. LI. I/20.
Barlok.
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö. MCK.
I/142.
Barócs
(baróci).
Címereslevele kelt 1622. jun. 9. (Komáromm. lt.)
– Vö. Alapi 2.; MNCs. I/430.; MCK.
I/47–8.
Barócz.
Címereslevele kelt 1630. – Vö. Alapi 21.
Barolovics.
Nemességét 1842. Győrm.-ben igazolta.
Baross
(bellusi).
(I. K. 431–6.) A családnak a VII. táblázaton
közölt leszármazása helyesebben a
következő:
József; Károly * 1822
III/30. † 1896. IV/18. Bánfalva ev. lelkész
jászberényi Kalmár Mária; József * 1829.
VII/7. † 1894. V/28. Kiskőrös ev. tanító Szirotka
Karolina; István * 1861. III/12. † 1930. IV/5. főjegyző
Kondoros Bukovinszky Ilona; Dezső * 1870. IV/25. Békés tb.
főszolgabiró 1: Győry Etelka 2: Micsinay Margit; József
* 1878. IX/6. Kiskőrös m. k. p. ü. tanácsos (Sopron)
Klausz Irén; Aranka * 1889. III/15. u. o. Bálint Jenő p.
és t. ellenőr; Dezső * 1893. VII/5. Viniczay Mária;
Ilona * 1901. V/19. tanitónő Kondoros; László * 1903.
IX/10. gazda Kondoros; Judit * 1919. IV/4. Sopron; Irén* 1921. II/23. u.
o.; Gábor * 1924. V/10. u. o.; 1 : Gizella * 1899. X/22.
Békés Pálfy Antal erdőmérnök
(M.-Vásárhely); Lenke * 1901. II/18. u. o.; 2 : Zoltán *
1906. III/12. u. o. okl. gazda; Irén* 1908. VII/6. † 1925. X/1.;
Miklós * 1917. III/12. Békés;
Barra
(mosoni).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 18. (gen.)
Barta
(dubicsányi).
A nemességet 1913. febr. 26. B. Arnold, udv.
tanácsos, a Magyar Agrár- és Járadékbank
r.-t. vezérigazgatója kapta. – Nemessége,
előneve és címere 1914. máj. 13.
átruháztatott Barta Ervin-Arnoldra.
Bártes.
B.-Szolnokm.-ben 1664. kihirdetett család.
Bartha.
Címereslevele kelt 1598. márc. 20. – Vö.
Gorzó 10.
Egy másik ily nevű család címereslevele kelt
1631. okt. 22. (Abaujm. lt ) – Vö. TK.
III/163–4.
Szabolcsm.-ben élt ily nevű armálista-család.
Címereslevele kelt 1687. jul. 28. (OL.: Cat. Nob. Arm.
Szabolcs).
Bartha
(ákosfalvi).
Címert l. MCK. I/49.
Bartha
(páltelki).
Címert l. Siposs 145–6. és MNCs.
I/50.
Bartheldy
(zsarnócai).
A nemességet 1916. ápr. 6. B. István
altábornagy kapta.
Barthos
(csittszentiváni).
Címert l. MCK. I/50.
Barthovics.
Címdert l. MCK. I/142.
Bartók
(Birtók?).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. Kapta az Abari
családdal.
Brtus.
Címereslevele kelt 1632. jul. 8. – Vö. TK.
I/288.
Baruch
(felsőványi).
(I. K. 464.) A családból B. Elemér wieni lakos
1913. márc. 23. nevét Felsőiványira
változtatta.
Barzenay.
Biharm.-ben 1758. kihirdetett család.
Basarághi
(ürögdi).
Címereslevele kelt 1631. (Biharm. lt.) – Vö.
MCK.I/51.; MNCs. I/465.
Bászel
(szászkabányai).
A nemességet 1918. máj. 2. B. Aurél alezredes
kapta.
Bátéi.
Címereslevele kelt 1415. okt. 20. – Vö.
Fejérpataky II/17.
Báthy.
Címereslevele kelt 1612. – Vö. Barsm. monogr.
529.
Báthy
(élesfalvi).
Címert l. MCK. I/52–3.
Batka.
Címereslevele kelt 1612. nov. 26. (Komáromm. lt.)
– Vö. Alapi 3.
Bátorffy.
Címerpecsét Nógrádm. lt.-ban. – Vö.
MCK. I/53.
Battay.
Fejérm.-ben élt család. – Vö. MNCs.
I/483.
Bátthó
(alias Tolhy).
Címereslevele kelt 1625. – Vö. Alapi 22.;
MNCs. I/481.
Battya.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 39.
Bauer
(röjtöki).
(I. K. 495.) B. Antal nemessége 1915. febr. 11.
kiterjesztetett Bauer Sándor állami
segédmérnökre.
Bauer
(krupieci).
A nemességet 1917. máj. 30. B. Gyula ezredes
kapta.
Bay
(álmosdi).
Címereslevele kelt 1630.; kihirdette 1639. Borsodm. –
Vö. Biharm. monogr. 620.
Bay
(bábai).
Nádori adományt 1556-ban Bay Zsigmond kapott Bekény,
Elles, Máma, Felgyó és Anyás
községekben. –1650. B. István özvegye
Tyukody Borbála Kende Ferenccel 320 forinton perel gelsei
részesedése folytán. A család később
(1732.) új adományt nyert Bábára, melyet már
korábban birt. A XVIII. század közepén egyik
ága Győrmegyébe származott át;
Mindszentpusztán már 1767. birtokos Sándor,, akinek
fiai 1830. máj. 19. Borsodmegyétől
kaptak
nemességükről bizonyítványt. Egy másik
ága Borsodmegyében napjainkig birtokos. –
Címer: kék mezőben hármas halom koronás
középsőjén könyöklő
páncélos kar kardot tart; sisakdísz: a kar; takaró:
kék-arany, vörös-ezüst. – A győrmegyei
ágnak újabb leszármazása ez:
Sándor, felesége (esk. 1765. ápr. 29.) pani
Hamar Anna. Fiai:
1. Sándor;
2. Gáspár (szül. 1784. okt. 8.
Mezőörs), 1842–45. Győrm. másodalispánja.
Felesége (esk. 1818. febr. 23.) zámori Zámory
Jozéfa. Fia
Antal (szül. 1820. ápr. 21. Mezőőrs),
főszolgabiró. Felesége (esk. 1843. szept. 10. Kőszeg)
szilvágyi Gaál Mária (szül. 1823. dec. 6.
Kőszeg). Fia:
Géza (szül. 1846. nov. 14. Pér, † 1903.),
volt országgyűlési képviselő. Felesége
(esk. 1868. ápr. 15. Vajta) verbói Szluha Hermina (szül.
1848. jul. 6. Vajta). Gyermekei:
A) Ödön (szül. 1869. ápr. 26.
Mezőörs, † 1920. szept. 14.) szentmártoni Radó
Margit; gyermekei:
a) Margit; – b) Alice; – c) Sarolta;
– d) Eleonóra;
B) Irén, férje Szalacsy Ferenc
(1854–1925.);
C) Sándor (szül. 1874. febr. 1. Mezőőrs), ny.
belügyminiszteri titkár, volt huszárfőhadnagy,
földbirtokos.
Bayer-Krucsay
(krucsói).
A nemességet 1912. aug. 6. Bayer Dezső nyerte a
B.-Krucsay kettős névvel.
Becse.
Címereslevele kelt 1628. aug. 22. – L. Ádám
(sassi).
Becsky
(pókafalvi).
(II. K. 6.) A család erdélyi ref. vallású
ágának újabb leszármazása: János
(felesége Horváth N.). Fia János; gyermekei: 1.
Róza (férje Józan Miklós). –2.
Kálmán. – 3. Károly,
posta-főtanácsos (Szeged); gyermekei: A) Gyula
(felesége Radimetzky Margit); gyermekei: a) Ilona (szül.
1914); b) Mária (szül. 1917.); – B)
Margit;
Becz
(csikkozmási).
Leszármazását l. Gf. I/34–5.
Becze.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Becze, l.
Betze alatt
is.
Béczi
(karácsonyfalvi).
Nemességét 1796. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Bedek.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 6.
Bedics.
Címereslevele kelt 1642. dec. 17. kihird. 1643. Gömörm.
– Vö. MNCs. II/16.
Bednár.
Nyitram.-ben élt család. – Vö. LI.
I/54.
Bedő.
Címereslevele kelt 1702. jan. 31. (Fejérm. lt.)
Bedő
(másképen Handrik).
Leszármazását l. Siposs 147. MCK.
I/57.
Bédy.
Címereslevele kelt 1655. ápr. 21. – Vö.
Alapi 22., 68., 136.,189. és MNs. II/19.
Behaim.
(II. K. 22.) Címereslevele kelt 1653. – Vö. Alapi
22., 137.
Behin.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 68., 137.
Bejczy
(nagymoni).
Nemességét 1798. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Beke
(bekefalvi).
Címereslevelét 1622. Zemplénm. hirdette ki.
Beke
(somlyói).
Címereslevele kelt 1680. nov. 19. (Biharm. lt.) –
Vö. MCK. I/58.
Címereslevele kelt 1700. jul. 5. (Sopronm. lt.)
Beke
(nagyenyedi).
Címert l. MCK. I/58.
Békely
(alias Udvarhelyi).
Címereslevele kelt 1639. aug. 31. – Vö. MCK.
I/58.
Bekes
(alias Kornyathy).
Címert l. MCK. I/58.
Békésy.
Címereslevele kelt 1627. jun. 27. – Vö. T.
XXXII/88.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. kapott.
Békésy
(békési).
A nemességet 1910. márc. 6. B. József
vezérőrnagy nyerte. – Nemessége 1912. febr. 14.
kiterjesztetett B. Géza közegészségügyi
főfelügyelőre.
Bekic
(bovici).
A nemességet 1916. máj. 16. B. Tivadar
vezérőrnagy kapta.
Bekis.
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/377.
Bekuczy.
Címereslevele kelt 1652. jun. 2. (Komáromm. lt.)
– Vö. Alapi 2., 19., 23., 137.
Bekváry.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 6.
Belányi
(Gbelányi).
Címereslevele kelt 1628. aug. 5. (Máramarosm. lt.)
Kihird. 1629. Trencsénm. – Nemesi bizonyítványt nyert
1794. márc. 4. Borsodm.-től – Vö. T.
XXVIII/160.
Bélay
(felsőbélai).
Címert l. MCK. I/59.
Béldi
(béldi, alias Kovács).
B.-Szolnokm.-ben 1770. kihirdetett család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/388.
Belényesi
(Belényessy).
Egyik ily nevű család eredeti címereslevele a debreceni
kollégium könyvtárában. E családnak
nagybányai ref. egyház anyakönyveiben bejegyzett
tagjai:
Belényesi Asztalos János;
István * 1718 V/15. † 1783. XI/19. 1738. V.: Flack Sára (*
1721. I/8. † 1812. I/1.); Belényesi Ötves István *
1741. † 1804. 1763. XI/6.: Sepsi Sára (* 1746. XI/28. †
1823.); Ágnes * 1767. I/6. 1789. II/23.: Fbánya, bernádi
Bernády György; Mária * 1785. IV/24. 1809. III/5.:
Nbánya Lugosi József fbányai lelkész,
későbbi esperes;
Belicza
(alsódiósi).
A nemességet 1913. febr. 22. B. Pál
aranyosmaróti ügyvéd és B. István
földhitelintézeti főtisztviselő kapták.
Bellakovich,
báró.
Címert l. MCK. I/60.
Belligront.
Címereslevele kelt 1633. jan. 6. (Fejérm. lt.)
– Vö. T. XXXI/124.
Bellovits.
Trencsénm.-i család, mely a XVIII. század
közepén Fejérm.-be költözött s ott
Trencsénm.-nek 1754. febr. 15. kelt bizonyítványával
igazolta nemességét. –1800. dec. 13., 1823. máj. 7.
és 1836. szept. 29. Csongrádm.-ben hirdettetett ki. –
Vö. Barna-Sümeghy 21. (gen.)
Belnay
(misérdi).
A nemességet 1913. okt. 22. B. János ny.
altábornagy kapta.
Bencsiók
(gedei).
Címereslevelét 1625. Zemplénm. hirdette ki.
Bencze.
Címereslevele kelt 1608. (Biharm. lt.) – Vö.
MCK. I/61.
Címereslevele kelt 1666. jul. 20. (Sopronm. lt.)
Bencze
(tordátfalvi).
Címert l. MCK. I/61.
Bende.
Címereslevele kelt 1629. (Biharm. lt.) – Vö.
MCK. I/61.
Bende
(sajóvámosi).
Címert l. MCK. I/62.
Bendes.
Címereslevele kelt 1655. máj. 26. (Sopronmegye
lt.)
Bene
(röjtöki).
(II. K. 71.) Címereslevele kelt 1664. aug. 26. (Sopronm.
lt.)
Bene
(sümegi).
Címert l. MCK. I/62.
Benedek
(lécfalvi).
Címereslevele kelt 1618. okt. 25. – Vö. MCK. I/63.
Címereslevelét 1629. jan. 31. Tornam. hirdette ki. –
Vö. TK. I/145.
Címereslevele kelt 1655. jul. 2. (Gyfv. LR. XXVI/605.)
Benedek
(kiskunhalasi).
A nemességet 1914. febr. 7. B. János ny. c.
őrnagy kapta.
Benedek
(homoródoklándi).
Nemességét 1797. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Benedekffi
(csókfalvi).
Címert l. MCK. I/63.
Benedekffi
(torboszlói).
Nemességét 1819. igazolta. – Vö. Gf.
III/79.
Benevictus.
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö.
MCK. I/63.
Benicz
(alias Nagy).
(II. K. 87.) Címereslevelét 1616. máj. 8.
Zemplénm. hirdette ki. Ujított címereslevele kelt 1686.
jan. 11.
Benk
(felsőpulyai).
Címereslevele kelt 1591. dec. 23. (Sopronm. lt.)
Benkő.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Benkő
(nagymihályi és hetyeni).
Birtokadományos (1563.) család. – Vö.
Siposs 149–152. (gen.).
Bensics.
Címereslevele kelt 1618. aug. 4. – Vö. Alapi
188.; MCK. II/102.
Bény.
Címereslevele kelt 1688. ápr. 7. (Komáromm.
lt.) – Vö. Alapi 2., 71.; MCK. I/65.
Bényey
(alias Erdőbényey).
(II. K. 102. és III. K. 455.) A két
különböző cím alatt felvett család egy. A
családnak egyik ága Erdőbényén
(Zemplénm.) lakott s innen maradt rajta az Erdőbényey
családnév. Két ágon virágzik; az egyiknek
őse Mátyás (1613.), a másiké János
(1613.)
Benykő.
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö.
MCK. I/65.
Benz
(albkróni), báró.
A magyar bárói rang
adományozásában 1915. ápr. 16. B.
Ottó, báró, vezérkari alezredes
részesült.
Bercsényi
(kissároslaki).
A nemességet 1910. nov. 13. B. Kálmán ny.
ezredes kapta.
Bercsy.
Nemességét 1723. Komáromm. igazolta. – Vö.
Alapi 23. 188.
Berdőczy.
Címereslevele kelt 1646. (Győrm. lt.)
Bereczk.
Címereslevele kelt 1659. – Vö. Alapi 23.
Bereczk
(másképen Bereczky).
Nemesi bizonyítványt 1824. Komáromm.-től kapott.
– Vö. Alapi 188–9.
Bereczky
(harói).
Nemességét 1760. igazolta.
Bereczky,
l. Bereczk (másképen
B.)
Bereczki-Kiss.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 23.
Berekszászy.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Berényi
(malomfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 20.
Béres.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. kapott.
Bereznay,
l. Pál (abusive
B.)
Berger.
Címereslevele kelt 1667. febr. 8. (MNMuz. lt.) –
Vö. T. XXIX/160.; MCK. I/68.
Berivói
(pesthélli).
Címert l. MCK. I/68.
Berkess.
Címereslevele kelt 1634. okt. 13. (Győrmegye lt.)
Berkeszi
(illencfalvi és lukafalvi).
Címert l. MCK. I/68.
Berkó.
A nemességet 1903. márc. 7. B. István
ipolysági gyógyszerész kapta.
Berla.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 40.
Berleke,
báró.
Kihalt bárói család. – Vö. Szerencs
622.
Bermayr.
Címereslevele kelt 1630. febr. 13. (MNMuz. lt.)
Bernádi
(Bernády).
(II. K. 146. 1.) A családnak a felsőbányai ref.
egyház anyakönyveiből néhány ízre
megállapítható leszármazási adatai
ezek:
György 1767. jan. 6. :
Belényesi Ágnes; Sámuel * 1789. † 1856. Hodor Pap
Éva † 1838; Dániel orvos; Julianna * 1818 † 1860.
M.-Sziget Zsigmond János * 1807. † 1886. M.-Sziget; Dániel
gyógyszerész; György főispán,
Marosvásárhely;
Bernát
(hidvégi).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásában
előforduló család.
Bernes.
Címert l. Siebm. erd. 65.
Bersa.
Szatmárm.-ben előforduló család. –
Vö. Gorzó pk. 7.
Bersavich.
Címereslevele kelt 1700. febr. 18. (Pozsonym. lt.) –
Vö. Gf. III/87.; MCK. I/76.
Bersenyi,
Berzsenyi (nagyidai).
(II. K. 154.) Az I. táblán feltüntetett, 1745.
született István felesége Jármy Mária
volt. Fiai két ágon vezetik tovább a családot. 1.
László fiai György; János; és
László. György fiai István; Gusztáv
és Miklós; – 2. Antal; fia Ferenc; ezé
János; – 1. Miklós (szül. 1862.); gyermekei: A)
László, vitéz (szül. 1896.),
pénzügyi fogalmazó (Szolnok), felesége Bulavecz
Irén; – B) Géza (szül. 1898.), kir.
ügyész (Szolnok), felesége Fráter Vilma; – C)
Gyula (szül. 1900.), Máv. tisztviselő (Szolnok); –
D) Ilona (szül. 1902.), férje Milotay Jenő; – E)
Miklós (szül. 1904.) – F) Béla
(szül. 1906.) 2. Ilona.
Bertéthe
(monostori).
l. T. XXX/25.
Bertha.
Címereslevele kelt 1698. ápr. 22. – Vö.
Bor. I/239.
Komáromm.-ben nyert egyik ily nevű család nemesi
bizonyítványt. – Vö. Alapi 189.
Bertrik.
1764. Biharm.-ben kihirdetett család.
Berzáczy.
Címert l. MCK. I/70.
Berzeviczy,
l. Szalay-Berzeviczy (kéméndi, berzevicei
és kakaslomnici)
báró.
Berzi
(nagyenyedi).
Címert l. MCK. I/70.
Berzsenyi,
l. Bersenyi
alatt.
Berzsenyi-Janosits
(egyházasberzsenyi).
B. Vince-Dezső celldömölki ügyvéd
nemessége és előneve 1914. szept. 12.
átruháztatott Janosits Józsefre. – Vö.
MNCs. II/170–2.
Bese
(büdöspataki).
Nemességét 1844. igazolta. Vö. Gf. III/87.
(II. K. 174.) Komáromm.-ben igazolt család. – Vö.
Alapi 70.; Komáromm. monogr. 561.
Bessen
(récsei).
Címert l. MCK. I/70.
Bessenyey,
l. Bakach-Bessenyey (szentgyörgyvölgyi
és galánthai),
báró.
Bessenyői
(háromszéki).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család (1667.)
Besszaraba.
Hunyadmegyében élt család. – Vö.
Böjthe 305.
Bestáll
(batari).
A nemességet 1918. aug. 6. hősi halált halt B.
Gyula alezredes gyermekei: Vilmos, Margit és Oszkár
kapták.
Bestellerin.
Címereslevelet a Kaczur-családdal 1626. nyert.
(Gömörm. lt.)
Beszédes
(firigyházai).
A nemességet 1889. nov. 14. B. Frigyes őrnagy kapta.
–1917. jun. 6. B. Imre radegundi orvos és B.
Sándor szkv. százados részesültek a nemesség
adományozásában.
Betán
(kibédi).
Címert l. MCK. I/71.
Bethlehemfalvy.
(II. K. 180.) Címereslevele kelt 1679. jun. 26. (Sárosm.
lt.) – Vö. Mel. 25.
Bettelheim,
l. Gajáry (micskei és
csertői).
Bettes
(zádorházi).
Címert l. MCK. L/71.
Betzók.
Címereslevele kelt 1632. jul. 10. (Hontm. lt.)
Bicsak
(sárdi).
Címert l. MCK. I/72.
Bicskey, l.
Fejér (alias
B.)
Bicsnay.
Címert l. MCK. I/72.
Bicsok
(mosoni).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 27.
Bien
(pusztakovácsi).
A nemességet 1911. jan. 12. B. Dávid kaposvári
lakos, a Mezőgazdasági Ipar r.-t. gazdasági
főintézője kapta.
Biffl
(pilicai).
A nemességet 1916. máj. 20. B. Ferenc honv. ezredes
nyerte.
Bihar
(barabásszegi).
A nemességet 1910. ápr. 19. B. Ferenc, b. t. tan.,
ny. c. gyalogsági tábornok kapta.
Bihar
(iglói).
A nemességet 1913. nov. 10. B. Antal iglói
bányakapitány kapta.
Bihari
(fejérvári).
Címerpecsét A.-Fehérm. lt.-ban. – Vö.
MCK. I/73.
Bihari
(madarasi).
Címert l. MCK. I/73.
Bihari
(mezőbándi).
Címert l. MCK. I/73.
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába
felvett család.
Bihari
(másképen Pap).
Nemesi bizonyítványt 1828. Komáromm.-től nyert.
– Vö. Alapi 189.; Ll. I/55.
Bikléczy.
Címert l. MCK. I/73.
Biky
(csehi).
Nemesi bizonyítványt 1784. szept. 26. Ugocsam.-től
nyert. – Vö. Gf. IX/132.
Birke.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 7.
Biró.
Címereslevele kelt 1626. ápr. 8. (Kiss Jenő
tulajd. Kunszentmárton.)
Címereslevele kelt 1642. nov. 13. (Biharm. lt.) –
Vö. MCK. I/74.
Biró
(beckói).
A nemességet 1913. jun. 14. B. Károly budapesti
építőmester nyerte.
Biró
(berei).
Címert l. MCK. I/74.
Biró
(bethleni).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/397.
Biró
(havadtői).
Címert l. MCK. I/75.
Biró
(kaáli).
Címert l. MCK. I/75.
Biró
(mogyorói).
Címert l. MCK. I/75.
Biró
(székelyudvarhelyi).
Címert l. MCK. I/75.
Birszem
(alsóárpási).
Nemességét 1846. igazolta. – Vö. Gf.
III/87.
Birtalan
(szigeti).
(II. K. 222.) Címereslevele kelt 1648. dec. 2.
(Máramarosm. lt.) – Vö. Sándor
II/65–6.; MCK. I/76.; T. XXVIII/157.
Krasznam. 1770. nemesi összeírásába felvett
család.
Bjely.
Címereslevele kelt 1592. szept. 5. (Nyitram. lt.) –
Vö. MCK. L/76–7. és MNCs. II/234.
(Bjél).
Blazycz.
Címereslevele kelt 16... jul. 18. (Pozsonymegye lt.) –
Vö. Ll. I/21.
Blos.
Címereslevele kelt 1628. aug. 20. – Vö.
Gorzó pk. 25.
Blum
(eőrsi).
A nemességet 1912. jul. 15. B. Brunó, a Magyar Bank
és Keresk. r.-t. igazgatója kapta. A család utóbb
Balogh-ra változtatta nevét.
Blum
(siemikowcei).
A nemességet 1917. jan. 17. B. József
vezérőrnagy kapta.
Bobich, l.
Olasz (raguzai, alias
B.)
Bockh.
Címereslevele kelt 1613. márc. 13. (MNMuz.
levéltár).
Bocskai
(nagyenyedi).
Címert l. MCK. I/78.
Bocskó.
Címereslevele kelt 1798. márc. 12. (Biharm. lt.)
– Vö. MCK. I/78.
Bocsy.
Címereslevele kelt 1622. jul. 18.; kihird. Gömörm.
– Vö. VIII/255.
Bodgya
(rudai).
Címert l. MCK. I/79.
Bodgye.
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család (1716.) – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/384.
Bodics
(deési, zilahi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676., 1770.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/372., 390.
Bodnár
(miskolci).
Címereslevele 1609. dec. 2. nyert. – Vö. Ll.
I/43.
Egyik ily nevű család címereslevelét 1623.
Zemplénm. hirdette ki.
Bodnár
(másképen Jeszenák).
Címereslevele kelt 1674. ápr. 21. – Vö.
Csoma 657.
Bodó
(marosszentkirályi).
A nemességet 1911. jan. 31. B. Károly, az
Osztrák-Magyar Bank főellenőre, B. Hermann őrnagy,
B. József ny. ezredorvos, B. Emánuel
nagykereskedő, B. Pál honv. ezredorvos és B.
Lajos ügyvéd kapták.
Bodó
(ákosfalvi).
Címert l. MCK. I/80.
Bodó
(csikmádéfalvi)
Címert l. MNCs. I/80.
Bodó
(küsmödi).
Címert l. MCK. I/80.
Bodó
(szotyori).
Címert l. MCK. I/80.
Bodó
(bodófalvi).
(II. K. 272–4.) Turócmegyei régi család,
melynek első birtokadománya 1224-ből való, amikoris
Otmárföldjét Harcku és Welchuta nevű
jövevények adományba kapták. 1258-ban Bodov fia
László és Barna fia Pál nyertek királyi
adományt Otmárföldjére, melyet ők vettek. Ez a
Bodov László a család első őse, de a szakadatlan
leszármazás csak a XVI. század második
felében élt Bodó Imrétől vezethető
le. Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor
Nógrádmegyében András,
Turócmegyében pedig 2 Ádám, János, Imre
és András vétettek fel a kétségtelen nemesek
közé. A család egyik ága később
elszármazott Hevesmegyébe is, ahol Péter 1765.
Turócmegye bizonyítványával igazolta
nemességét. Egy másik ága
Gömörmegyében telepedett le s Csetneken volt birtokos.
Címer: kék mezőben hármas halom
koronás középsőjén könyöklő
páncélos kar kardot tart; sisakdísz: a kar; takaró:
vörös-ezüst, kék-arany.
A családnak két ága ismeretes. Az úgy
látszik kihalt Gömörmegye-i ág őse
Dávid, akinek tarnói Valovits Zsuzsannától
született András nevű fia (szül. 1636., megh. 1708.
márc. 10.) ev. püspök volt. Fia András
rimabányai lelkész, akinek fiai Mátyás,
András, János és Jónás voltak.
Közülük Mátyás (szül. 1690.)
táblabiró volt. Fia Mátyás 1769.
körül Csetneken élt. A család ezen ágának
további leszármazása ismeretlen.
Másik ágának őse a XVI. század
végefelé élt Imre. Az ő ágán is
több leszármazott volt, kiknek utódait nem ismerjük (l.
errevonatkozólag szerzőnek a »Magyar Nemes
Családok« c. munkájának II. kötete 273.
oldalát). Az élő ág leszármazását
egyenes vonalon az alábbi táblázat tünteti fel:
I.
Imre 1580. Szocovszky Anna; János;
István; Dorottya Vladár N.; Dániel; László
1660. Vachott Kata; Mihály; Pál nagyrákói
Féja Erzse; Ádám † 1769. Kontsek Zsuzsa †
1787.; András; Zsuzsanna Radványi N.; György; Anna Machula
N.; Pál; János * 1747. II/24. † 1801. VI/27.
tótlipcsei Pajor Borbála (1746–1804.); Sándor * 1778.
I/29. † 1853. IX/19. revisnyei Reviczky Zsuzsa (1780–1859.) l. II.
tábla;
II.
Sándor * 1778. I/29. † 1853.
IX/19. revisnyei Reviczky Zsuzsa (1780–1870.) l. I. tábla;
Péter * 1808. III/2. † 1857. IX/19. dedinai Dedinszky
Antónia (1798–1870); Simon * 1809. VI/6. † 1863. VII/29.
esztergályi Frecska Zsuzsa († 1905.); Lipót * 1817. XI/17.
† 1898. III/10. Barsm. alispánja nedecei Nedeczky Izabella
(1828–1870.); Béla 1850–1882. Missura Irén (†
1886.); Ilona * 1855. XI/7. † 1905. V/21. 1874. VII/1: Konkoly-Thege Gyula
(1848–1897.); Péter * 1862. IV/5. (ny. urad.
jószágkormányzó Galgóc); János * 1864.
VIII/22. Barsm. ny. főjegyző Heybl Ágosta (* 1862.);
István * 1866. II/23. Barsm. ny. számellenőre őrvistyei
Szuchányi Margit (* 1874.); Lajos * 1868. III/1. † 1906. XII/22.
bankfőnök 1893. VI/20. bizáki Puky Mária (* 1875.);
Lenke * 1899. VIII/12.; László * 1906. VIII/4.
elektromérnök; Lajos * 1911. XI/3.;
Bodoki
(rettegi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1654.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/361.
Bodoki-Deák.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 7.
Bodoni
(bossi).
Címert l. MCK. I/81.
Bodoni
(sófalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 29.
Bodoni
(vadasdi).
Címert l. MCK. I/81.
Bodor
(gidófalvi).
Címereslevele kelt 1557. – Vö. Pálmay:
Háromszék 82–3.; MCK. I/82.
Bodor
(lécfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 30.
Bodosi
(kibédi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M-Torda 30.
Bodosi
(szentmártoni).
Címert l. MCK. I/82.
Bodroghy
(székelyudvarhelyi).
Címert l. MCK. I/82.
Bodroghy,
l. Pap (alias
B.)
Bodi
(alias Szigethy).
Címereslevele kelt 1592. (Biharm. lt.) – Vö.
MCK. I/82.
Bódy
(losonci).
A nemességet 1912. okt. 12. Bódy Tivadar, Budapest
székesfővárosi alpolgármester kapta. –
Címer: pajzsfővel ellátott pajzs kék
mezejében term. szinű sziklahegy csúcsán
fészkében ülő pelikán fiait vérével
táplálja; az ezüst pajzsfőben 2 kék csillag
lebeg; sisakdísz: a pelikán; takaró: kék-ezüst.
Az adományozott 1916-ban a m. kir. udvari tanácsosi címet
nyerte, 1927. febr. pedig a székesfőváros
részéről az országgyűlés
felsőházának tagja lett. –
Leszármazás:
Tivadar (sz. 1868. jun. 2. Budapest), m. kir. udvari
tanácsos, az országgyűlés
felsőházának tagja, Budapest ny. polgármestere, a Nova
vezérigazgatója. Neje (esk. 1894. szept. 22.) eberfeldi
Eberling Mária (sz. 1873. márc. 25.). Gyermekei:
1. György (sz. 1895. jul. 23.);
2. Piroska (sz. 1898. okt. 12.). Férje dr. Glück
Frigyes;
Boér.
Címereslevele kelt 1609. dec. 24. – Vö. T.
XXXII/88.
Boér
(szacsali).
(II. K. 286.) Címereslevele kelt 1647. márc. 25.
(Máramarosm. lt.) – Vö. T. VII/194.,
XXVIII/157.; MCK. I/90.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Boér
(boérfalvi).
(II. K. 288.) Címereslevele kelt 1658. aug. 1. – Vö.
Sándor II/92.; MCK. I/82.
Címereslevele kelt 1659. aug. 22. – Vö.
Sándor II/96.; MCK. I/82.
Címereslevele kelt 1685. febr. 10. – Vö. Sándor
II/88.; MCK. I/82.
Boér
(másképen Grávuly).
Címereslevelet 1689. márc. 1. nyert a család. –
Vö. MCK. I/83.
Boér
(bécsei).
L. Turul XII/173.
Boér
(fogarasföldi).
Erdélyi család. – Vö. T. XII/173.;
MCK. I/82.; MNCs. II/288.
Boér
(harinai).
Címert l. MCK. I/82.
Boér
(szkoréi).
Címert l. MCK. I/82.
Boeriu
(polichnai), báró.
A bárói rangot, mint a Mária Terézia-rend
vitéze, 1918. szept. 6. B. János vezérőrnagy
nyerte. Ugyanő részesült 1917. okt. 13. a magyar
nemesség adományozásában is.
Bogár
(luzsoni).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 30.
Bogát
(kostanjevaci és panosi),
báró.
A magyar nemességet 1913. ápr. 12. B. István
gyalogsági tábornok kapta. Nevezett 1918. okt. 17.
bárói rangra emeltetett.
Bogáthy.
Címereslevele kelt 1608. (Biharm. lt.) Vö. MCK.
I/83.
Bogáthy
(deési).
Címert l. MCK. I/83.
Bogáthy
(kibédi).
Címert l. MCK. I/83.
Bogdán
(tiszahegyesi).
A nemességet 1912. ápr. 3. B. zsivkó,
országgyűlési képviselő nyerte.
Bogdánfy
(vajdahunyadi).
A Moldvából Hunyadmegyébe költözött
Bogdán nevű örmény eredetű család
sarja. A család nevét valószinüleg onnan kapta, hogy
Moldvának régi magyar elnevezése Bogdánország
és az onnan kijötteket bogdánoknak nevezték. A
Vajda-Hunyadra telepedett család György nevű tagja (kit
Simonnak is hívtak) és két fia János
és Miklós 1667. jan. 29-én I. Apafi
Mihály fejedelemtől nemességet kaptak, melyet 1667. febr. 19.
és 1845. dec. 12. Hunyadmegye hirdetett ki. – Miklósnak
a fia volt Bogdán, akinek fia Gergely vette föl a
Bogdánfy nevet. Gergelynek a fia Deodát,
1809-ben résztvett az utolsó nemesi felkelésben; meghalt
1844-ben. Deodát fia Dániel (1815–1902.); 1851-ben
felesége szülőhelyére, Tordára
költözött, hol 1902-ben meghalt. – Címer:
kék mezőben zöld földön szembefordult, arany
sújtásos zöld ruhába öltözött,
fején prémes süvegű vitéz jobbjában kardot
tart; takaró: kék-ezüst, vörös-arany.
Leszármazás:
Dániel (1815–1902), neje, 1. Aszlányi
Sarolta, 2. (esk. 1850. okt. 21.) Tutsek Mária (szül.
1825.). Gyermekei:
1-től: 1. Róza, férje Issekutz
Pál;
2-től: 2. Teréz (sz. 1855.), férje Csonka
Lajos;
3. Vilma (sz. 1857.), férje Issekutz Gergely;
4. Mária (sz. 1859.), férje Miron
Kajetán;
5. Lajos (sz. 1861., † 1902.), neje (esk. 1890. máj.
31.) Retezár Irén. Fiai:
A) Géza (sz. 1893. márc. 23.),
építész;
B) Jenő (sz. 1896. nov. 26.);
6. Ödön (sz. 1863. dec. 13.), ny. h.
államtitkár. Neje (esk. 1893. szept. 23.) Magyary
Klementina (sz. 1875. okt. 3.);
7. Ida (sz. 1865. okt. 7.), férje Pototzky
Ottó.
Bogdány.
Címereslevele kelt 1586. aug. 8. – Vö. T.
XXXII/88.
Bogdány
(rettegi).
Címert l. MCK. I/84.
Boge.
Címereslevele kelt 1665. jul. 20. (MNMuz. lt.)
Bogor
(alias Nagy).
(II. K. 298–9.) Címereslevele kelt 1660. máj. 3.
(Veszprémm. lt.)
Bogovich.
Címereslevele kelt 1587. – Vö. T. XXI/96.
Bogye.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 41.
Bogyó
(verebélyi).
Nyitram. 1765. évi nemesi bizonyítványa
alapján 1770. Csanádmegyében kihirdetett
család.
Bogyoszlai-Nagy.
Címereslevele kelt 1578. ápr. 10. (Vasm. lt.) –
Vö. Balogh 200.
Bogyoszló.
Címereslevele kelt 1578. ápr. 12. (ápr. 10?;
Sopronm. lt.)
Bohos.
Címereslevele kelt 1641. nov. 8. (MNMuz. lt.)
Boján
(felsőszöcsi).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1676) család.
Bojér.
Címereslevele kelt 1661. máj. 13. (MNMuz. lt.)
Bojtor
(veresmarti).
(II. K. 308–9.) Címereslevele kelt 1622. nov. 3.
(Máramarosm. lt.) – Vö. még T.
XXVIII/188.; Gorzó pk. 7.
Boka.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Bokos.
Címereslevelet 1658. márc. 10. közösen nyert az
Abari családdal.
Bokovics.
Címereslevelét 1597. Zemplénm. hirdette ki.
Bokross
(névedi).
Előnév adományozása 1917. máj. 8.
B. János Nyitram. másodfőjegyzője
részére. – Vö. II. K. 311.
Boldai
(?).
Címert l. MCK. I/86.
Boldigh.
Trencsénm.-i család. – Vö. Gorzó
pk. 7.
Boldy.
Címereslevele kelt 1646. okt. 19.; kihird. Gömörm.
1647.
Bolgár
(sárdi).
Címert l. MCK. I/87.
Bolha
(pelejti).
Címereslevelét 1624. Zemplénm. hirdette ki. –
Vö. II/320.
Bolló
(nagytállyai).
(II. K. 321.) Címereslevelet a Szép családdal
együtt 1665. febr. 14. nyert.
Boltha
(magyargáldi).
Címert l. MCK. I/87.
Boltos.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Bolyky.
Címert l. MCK. I/87. – Vö. még
II/323.
Bonay.
Címereslevele kelt 1649. ápr. 29. (Veszprémm.
lt.)
Bonta
(örkényi).
A nemességet 1910. máj. 20. B. István ny. c.
őrnagy kapta.
Bontó.
Erdélyi nemes család, mely a sepsiszéki
Szemerjáról származik. Gáspár
lófőszékely 1602. aug. 1-én hűséget
esküdött I. Rudolf királynak. Az 1765. körül
élő Györgynek unokája József
szilágycsehi földbirtokos volt. – Címere:
csücsköstalpú pajzs kék mezejében szemközt
álló vörös ruhás mayar vitéz felemelt
jobbjában görbe kardot tart s balját csipőjére
támasztja. A jobbra fordított koronás nyilt sisak
dísze: vörös ruhás könyöklő kar
görbe kardot tart. A takaró: kék-arany,
vörös-ezüst. – Leszármazás:
György 1765; György 1796:
szotyori Nagy Mária; Pál †; József * 1794 †
1869. 1. hatmansdorffi Hatfaludy Anna 2. Benkő Anna (* 1815. † 1874);
1. Anna * 1831. † 1911. 1. László Ferenc (* 1806. †
1860.) 2. 1860 : ákosfalvi Szilágyi János (* 1813. †
1871); Veronika * 1833. Dienes János; 2. Mária * 1837. †
1843.; Rozália * 1840. † 1917. 1. Kiss Lajos 2. Vargha
Sándor; Terézia * 1842. Oláh György
Bonyhai
(bonyhai).
Címert l. MCK. I/89.
Bonyitai.
Címereslevelét 1626. Zemplénm. hirdette ki.
Boócz
(köpeczi).
(II. K. 255.) Ujabb leszármazás: Mihály
(1825–1916), felesége Bertalan Borbála. Fia
József (szül. 1863.), felesége (esk. 1893.)
Kovács Ilona; Gyermekei. A) Lajos (szül. 1894.),
felesége, 1. Garay Irén, 2. Hecht Mária, 3. Petheő
Jolán; b) József (szül. 1895), felesége
Bognár Róza; gyermekei: a) Ödön (szül.
1920.); b) Matild (szül. 1930.); C) István (szül.
1896.), felesége Rozits Vilma; fia István (szül.
1920.); D) Irén (szül. 1905.); E) Ilonka (szül.
1907.); F) Mihály (szül. 1908.);
Borbély
(váradi).
Címereslevele kelt 1607. nov. 15. (Ered. a család
tulajd.)
Borbély
(gerlahi).
Címereslevele kelt 1612. jul. 6. (Aradm. lt.) –
Vö. T. XXXII/88.
Borbély
(bátori és
beregszászi).
Címereslevele kelt 1612. – Vö. Siposs
155–6. (gen.)
Címereslevele kelt 1634. márc. 10.
Borbély
(másképen Székely).
Címereslevele kelt 1649. (Leleszi conv. lt.) –
Vö. T. XIII/138.)
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – L.
Abari.
Borbély
(károlyvári).
Címert l. MCK. I/90.
Borbély
(kibédi).
Címert l. MCK. I/90.
Borbély
(lippai).
Címert l. MCK. I/90.
Borbély
(marosszeredai).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 33.
Borbély
(mezőpaniti).
Címert l. MCK. I/143.
Borbély
(rettegi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1654.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/363.
Borbély
(másképen Fodor).
Komáromm.-től nyert nemesi bizonyítványt
1725-ben. – Vö. Alapi 24., 190.
Borbély
(másképen Gallyay).
1690. Trencsénm.-ben hirdettetett ki.
Borcsa, l.
Kolosváry-B.
(kolosvári).
Bordács.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Címereslevele kelt 1682. ápr. 29.(Somogym. lt.)
Bordás
(alias Gyula.)
Krasznam.-ben felvett (1770) család.
Borilits.
Címereslevele kelt 1597. aug. 1. (Mosonm.
levéltár.)
Bornemisza.
Címereslevele kelt 1509. dec. 13. – Vö. T.
XXIV/19.
Címereslevele kelt 1533. máj. 6. (MNMuz. lt.) –
Vö. T. XXII/62.; MCK. I/91.
Bornemisza
(ungvári).
Címereslevele kelt 1572. máj. 2. (Ungm. lt.) –
Vö. MCK. I/43.
Címereslevele kelt 1579. – Vö. T. XXIV/19.
Címereslevele kelt 1659. okt. 29. – Vö. Alapi
190.
Bornemisza
(munkácsi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1770.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/388.
Bornemisza,
l. Thyssen-B. (kászoni),
báró.
Boros.
Címereslevele kelt 1605. ápr. 26. (MNMuz. lt.)
Címereslevele kelt 1631. (Biharm. lt.) – Vö.
MCK. I/92.
Boros
(berkeszi).
Címert l. MCK. I/92.
Boros-Tóby,
l.
Tóby.
Borovics.
Nemesi bizonyítványt 1723. Komáromm.-től nyert.
– Vö. Alapi 24., 138., 191.
Bors.
Címereslevele kelt 1609. szept. 9. (Biharm. lt.) –
Vö. MCK. I/94.
Borsa
(deési).
B.-Szolnokm.-ben felvett család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/360., 375.
Borsodi.
Címereslevele kelt 1641. jun. 2. – Vö. MCK.
I/94.
Borsodi
(csókfalvi).
Címert l. MCK. I/94.
Borsos.
(II. K. 383.) 1646. okt. 1. címereslevelét 1647. nov. 7.
Zalam. hirdette ki. – A család Veszprémm.-ben 1734. jul. 1.
kelt nemesi bizonyítvánnyal 1801. szept. 28. és 1836.
szept. 20. Biharm.-ben igazolta nemességét.
Ezidőtájban a családból József és
Károly Köbölkuton laktak.
Egy másik ily nevű család címereslevele kelt
1655. ápr. 30. (Sopronm. lt.)
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Borsos
(káposztásszentmiklósi).
B.-Szolnokm.-ben 1770. felvett család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/390.
Borsos
(szentdemeteri).
Címert l. MCK. I/95.
Borsos.
(II. K. 383.) Az 1646. címereslevelet nyert család, vagy
annak egyik ága a XIX. század közepén
Zemplénmegyébe származván át,
nemessége 1842. hirdettetett ki. A család a
»szentgróti« előnevet használja.
Leszármazás: Benedek; fia György; fia
András; fiai János; Péter és József;
Péter (1842.). Fia György, gazdatiszt.
Felesége hubói Hubay Berta. Gyermekei:
1. István, ref. lelkész, Amerika;
2. József (szül. 1875. nov. 13.), kir.
ügyészségi elnök (Szolnok); Felesége (esk. 1901.
ápr. 21.) sarkadi Nagy Ilona. Fiai:
A) József, székesfőv. mérnök;
B) Béla;
3. Gyula. Fiai:
a) István, theológus;
b) Gyula;
4. Berta, férje Veress István;
Borsothy.
(II. K. 385. 1.) Címereslevelét II.
Ferdinándtól 1623. jún. 4. Borsothy Pál
és Lukács testvérek személyében kapta.
Kihirdette ugyanebben az évben Veszprém megye. –
Címer: kék mezőben zöld dombon álló
arany sas; sisakdísz: könyöklő páncélos kar
kardot tart; takaró: vörös-arany. – A
családból nemesi bizonyítványt kaptak 1754.
ápr. 4. István (Martos, Komárom megye), 1781. szept.
3. Pál (Szentes) és 1796. aug. 8. Ferenc
(Pápa). Ez utóbbinak nemessége ugyanezen évben
legfelsőbb helyen is elismertetett. –
Leszármazás:
István (1754. Martos). Fia:
Ferenc (sz. 1733. márc. 20. Naszály, Komárom
megye), később kiskunlacházai lakos. Fia:
Ferenc (sz. 1770. okt. 22.), utóbb velencei (Fejér
megye) ref. lelkész. Fia:
József (sz. 1811. márc. 4., † 1885. jún.
3. Füzesgyarmat), ügyvéd és földbirtokos
(Füzesgyarmat). Fia:
Géza (sz. 1855. jún. 2.), mérnök,
földbirtokos (Füzesgyarmat). Neje Gundhárdt
Mária. Gyermekei:
1. Ibolyka (sz. 1891. máj. 15.), férje sarkadi dr.
Márkt Barna , Békés megye alispánja;
2. Erzsébet (sz. 1894. ápr. 29.), férje
dálnokfalvi dr. Bartha Jenő orvos, ny. alezredes;
3. Mária (sz. 1896. máj. 28.), férje dr.
Unger József ügyvéd, kir.
járásbíró (Debrecen);
4. István (sz. 1899. dec. 23.), okl. gazda, földbirtokos
(Füzesgyarmat). Neje kézdivásárhelyi
Vásárhelyi Margit. Fia:
István (sz. 1930. jul.);
5. Juliánna (sz. 1903. okt. 20.), férje dr.
vállyi Nagy István kir. törvényszéki
bíró (Gyula);
A család az alsó- és felsőborsási
előnevet használja.
Borza.
Címert l. MCK. I/95.
Borzás
(nagyváradi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1770.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/390.
Borzás
(ujfalusi).
Ugyancsak B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/389.
Borzás
(vajai).
Címert l. MCK. I/95.
Borzás
(füzesi).
B.-Szolnokm.-ben felvett (1778.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/399.
Borzay
(borzai).
Címert l. MCK. I/95.
Bosenyey.
Címereslevele kelt 1583. ápr. 28. (Somogym.
lt.)
Bosenyik.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 8.
Bosnya, l.
Radnyáki
B.
Bosnyák.
Címereslevele kelt 1625. – Vö. Alapi 138.
Bosnyák
(dévai).
Címert l. MCK. I/96.
Bosoky.
Címereslevele kelt 1640. máj. 20. (Komáromm.
lt.) – Vö. Alapi 3., 72., 139.
Bossa.
Címereslevelét 1600. Zemplénm. hirdette ki.
Bossányi
(borsódi).
A nemességet 1918. máj. 2. B. Endre kapta.
Bosura.
Címereslevele kelt 1659. aug. 22. – Vö. Sándor
I/96.; MCK. I/96.
Bósvai.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 8.
Bosy.
Címert l. MCK. I/95. – Vö. II/394.
Bosznay
(rarancei).
A nemességet 1918. aug. 5. hősi halált halt B.
Ferenc őrnagy fiai: Géza és Imre kapták.
Bota
(szabédi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 32.
Botfalvi
(rettegi).
B.-Szolnokm.-ben felvett (1654.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/361.
Both.
Címereslevele kelt 1633. jun. 20. – Vö. Ll.
I/59.
Bothos
(kelementelki).
Címert l. MCK. I/96–7.
Nemesi bizonyítványt 1718. nyert Komáromm.-től
– Vö. Alapi 24., 139., 191.
Bottha
(hollómezei).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/362.
Bott.
(II. K. 404.) Címereslevele kelt 1635. jan. 17.
(Komáromm. lt. – Vö. Alapi 3.; MCK.
I/97.
Bottlik
(apáthi-kéri)
báró.
(II. K. 444–5.) A családból a
bárói rangot 1917. okt. 5. Bottlik István
földmívelésügyi miniszteri államtitkár
kapta. – Vö. M. főrangú családok 54–5.
Boytha
(bethleni).
(II. K. 407.) Az 1850. született B. József m. kir.
egészségügyi főtanácsosnak András
nevű fia felesége (esk. 1928. dec. 11.) benicei és
micsinyei Beniczky Annie. Fia György-József (sz. 1929. okt.
5.)
Bovánkovich.
Címert l. MCK. I/98.
Boyer.
Címereslevele kelt 1599. szept. 18. – Vö. T.
XXXII/88.
Címereslevele kelt 1601. ápr. 21. – Vö. T.
XXXII/88.
Boyza.
Címereslevele kelt 1511. dec. 2. – Vö. T.
XXXII/88.
Boza.
Címereslevelet a Kisiry-családdal 1657. jun. 30.
nyert.
Bozak.
Címereslevele kelt 1606. (Ered. B. György
tulajd.)
Bozáros.
Címert l. MCK. I/98.
Bozó
(dinyebereki és ágodi).
(II. K. 410–12.) A család régebbi
történetét az alábi adatokkal egészítem
ki.
A családi hagyomány szerint Burgundból menekült
és a vezérek korabeli rablóhadjáratok alatt
Lombardiában a magyarokhoz csatlakozott család, mely
Baranyában letelepülve, új lakóhelyét
régi lakóhelyének emlékére Digneberque-nek
nevezte el, melyből a magyar kiejtés szerint a Dinyeberke, illetve
Dinyeberki név alakult ki. A község, mely ma is
fennáll, a régi okmányokban ezen két formában
említtetik, sőt a lakosok ma is mindkét néven nevezik,
hivatalosan azonban Dinnyeberki (pedig a dinnyéhez semmi köze).
Ágod község, melyet a »Hunyadijak kora«
című munka mint meglevőt sorol fel, Szigetvár ostroma
alkalmával elpusztult. A család már az
Árpádházbeli királyok alatt birtokos nemes
család, melyről a legrégibb adat a »váradi
regestrumban« található, mely 1230-ban sorol fel egy
Bozót, aki megyei pristaldus.
I. Róbert Károly király 1305. megerősíti
Bozó Vincét és fiát Pétert Dinyeberki
és Ágod községek és a zigedi (szigeti)
jószágrészek birtokaiban I. (nagy) Lajos király
ügyvédje Wesser István visszafoglalást akart
foganatosítani, melynek a Bozó és Vitha családbeli
tulajdonosok ellenmondottak és bemutatták I. Lajos
királynak 1367-ben kelt levelét, mely I. Károly
királynak 1305-ben, s a pécsi káptalannak 1320-ban kelt
kiváltságos leveleit átírja. Ezek után
László nádor 1372-ben kelt oklevelében az
említett okleveleket átírva, Bozó Pétert
fentemlített birtokaiban megerősíti.
Királyi megerősítést nyert még a
család Zsigmond és V. László
királyoktól, utóbbi 1456-ban Dinyeberky Nagy Bozó
Andrásnak Agatha és Ilona asszonyleányait fiusítja,
továbbá I. Mátyás királytól 1468-ban
kelt adománylevelekkel.
A török hódoltság alatt és az azt
követő időszakban a család elszegényedett, a
birtokrendezés kiforgatta őket ősi birtokaikból,
ezekért a 17-ik század végén s a 18-ik elején
pörösködnek, de eredménytelenül s a család
nemcsak ősi birtokait vesztette el, hanem nemesi jogaitól
megfosztva, jobbágysorba süllyedt.
A 18-ik század elején nemességének
elismeréséért pörösködik a család. Az
50 évig tartott pör eredményeképen aztán
Baranyamegye 1752. okt. 25. majd a Bozó József
részére 1779-ben, végül pedig a Bozó
Antal részére 1831-ben nemesi bizonyítványt
adott ki.
A családnak a II. kötetben közölt
leszármazásához a következő újabb adatok
kapcsolandók: Aladár leánya, Eszternek
férje Dömötör László; Géza
(szül. 1861.) gyógyszerész, felesége Seeger
Róza; leánya Ilona; Róza (szül. 1864.) †
1929.; Andor (szül. 1894.); és Levente (szül.
1897.); 1917-ben, illetőleg 1918. a világháboruban hősi
halált haltak;
Antal (szül. 1876. † 1917.); fia
Ákos a vitézi rend tagja; másik fia Aladár
1913. született.
Bozóky
(pilismaróti).
Előnév adományozása 1907. dec. 10. B.
Alajos kir. tan., jogakadémiai igazgató részére.
– Vö. II/413.
Bozor.
Címereslevele kelt 1646. nov. 30. (Nyitram. lt.) –
Vö. MCK. I/98. és MNCs. II/413.
Bozsóky,
l.
Horváth-B.
Bögözi
(göcsi).
Címert l. MCK. I/99.
Böhm.
Címereslevele kelt 1790. nov. 18. (MNMuz. lt.) –
Vö. MCK. I/99.
Böhm,
l.
Gyöngyössy.
Böhmer.
Címert l. MCK. I/99.
Böjtös
(Böytes).
Címereslevele kelt 1680. jul. 20. (Sopronm. lt.)
(II. K. 418.) A közölt leszármazást
kiegészítő datok. Az 1842. elhalt B. Imre 1795. jan.
13. Szentesen született. Fiának, Árpádnak
nővére Ilona (Böjtös Árpádné).
Imre felesége Novák Mária; gyermekei: 1.
Mária (szül. 1905. aug. 17.). 2. Andrea (szül.
1906. nov. 30.); 3. Imre (szül. 1911. nov. 15.).
Bölcskey.
Komáromm.-ben igazolt (1838.) család. – Vö.
Alapi 192.
Bölöni.
Címereslevele kelt 1607. (Biharm. lt.) Vö. MCK.
I/99.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. kapott.
Böszörményi.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Böszörményi
(nagybányai).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába
felvett család.
Böte.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 8.
Bötkös.
Baranyam.-ben élt család. – Vö. Andr.
106.
Bradács.
Címereslevele kelt 1687. nov. 19. Kihird. 1688. Gömörm.
– Vö. MCK. I/100.
Bradarovics.
Címereslevele kelt 1610. – Vö. Barna-Sümeghy
31.
Brai
(szécsényi).
Előbb Breuer. – Az adatokat l. ott.
Bran
(gyulafehérvári).
Címereslevele kelt 1717. dec. 1. – Vö. MCK.
I/100–1.
Branyik.
(II. K. 429.) Nemesi bizonyítványt 1816.
Komáromm.-től nyert. – Vö. Alapi 192.
Brassai, l.
Fodor (alias
B.)
Brausz.
Nemesi bizonyítványt Komáromm.-től nyert 1717.
– Vö. Alapi 192.
Brázay
(pellérdi).
(II. K. 431.) Ujabb adatok: az 1870. született
Kálmán megh. 1914. aug. 10. Gyermekei közül
Kálmán hősi halált halt 1916. – Zoltán
(esk. 1898. szept. 22.) m. kir. kormányfőtanácsos.
Brazul-Boér,
l. Literáti (alias
B.-B.)
Brecht.
Címereslevele kelt 1719. – Vö. T. XXIX/160.
Brecskovszky.
(II. K. 432.) Címereslevele kelt 1777. nov. 20. (Szepesm.
lt.) – Vö. még Közl. Szepesm. multj. IV/44.;
MCK. I/101.
Bréda.
Címert l. MCK. I/101. – Vö. még
MNCs. II/432.
Bredács.
Címereslevelet a Tienes családdal 1682. jul. 29.
nyert; kihird. Gömörm.
Breit
(doberdói).
A nemességet 1916. febr. 15. B. József
vezérőrnagy kapta.
Brenczó.
Címereslevele Ungm. lt.-ban. – Vö. MCK.
I/143.
Brenzovich.
(II. K. 433.) Címereslevele kelt 1662. jul. 14. (Ungm. lt.)
Kihird. 1663. Ungm. – Vö. MNCs. I/101.
Bresovics.
Címereslevele kelt 1601. ápr. 2. (Szepesm. lt.)
Kihird. 1604. Nyitram.
Breszniczky.
Címereslevele Torontálm. lt.-ban.
Bresztel
(Brestel).
(II. K. 433.) Az 1754–55. évi orsz. nemesi
összeíráskor Abaujm.-ban élt a család.
Bresztyenszky
(bresztyennei).
(II. K. 433–4.) Címereslevele kelt 1726. (Ered. a
család birt.) – Vö. még Ll. I/62.; MCK.
I/101.; Bácsm. monogr. II/574.
Breuer.
A nemességet 1911. máj. 12. B. Jakab (József)
mexikói svéd főkonzul kapta.
Névváltoztatás Brai-ra a
»szécsényi« előnév
adományozása 1912. márc. 20.
Breuer
(mocsai).
A nemességet 1918. febr. 13. B. Lajos ny. ezredes
kapta.
Breznay.
Címereslevele kelt 1630.; kihird. 1687. Gömörm.
Broniszlay.
Címert l. MCK. I/102.
Brotár.
Címert l. MCK. I/103.
Brozure.
Címereslevele kelt 1659. aug. 22. – Vö. Sándor
II/96.; MCK. I/103.
Brukner.
Címereslevele kelt 1638. márc. 28. (MNMuz. lt.)
Brullyai.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Brunader
(szolnoki).
A nemességet 1917. máj. 9. B. Károly ezredes
kapta.
Bründl
(kutasi).
A Bründl János egészségügyi
és fütőberendezési gyár is százéves
multra tekinthet vissza. Maga a család a csehországi eredetű
s a repin-i születésű Studnitzka Vencel lakatos
személyében telepedett le a XIX. század első
negyedében Pesten, nevét Bründl-re
németesítette s 1829. aug. 12. polgárjogot nyer.
A foglalkozás apáról fiura
öröklődött; Bründl János aztán oly
magas szinvonalra emelte az üzemet, hogy 1914. máj. 17. magyar
nemességet is nyert a következő címerrel: kerek
talpú, balharánt vágott pajzs, melynek felső
kék mezejében két hatágú csillag, a
jobboldali csillag alatt pedig stilizált ezüst liliom lebeg; az
alsó vörös mezőben nyolcküllős ezüst
fogaskerék közepéből felnyúló,
könyökben meghajlott meztelen férfikar barnanyelű
ezüst kalapácsot tart; sisakdísz: 3 fehér strucctoll;
takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
A család ekképen vezethető le nevezett
Vencel-től:
Vencel * 1785. V/29. Kapeller
Zsuzsánna (* 1795. VIII/9.); József Perwanger Alojzia;
János * 1861. V/17. Wien Wlcsek Anna Rozália;
János-József * 1901. II/5. Melczer Margit; Alojzia-Emma * 1903.
V/20. Szeliga Markowski László lengyel követségi
titkár (Varsó); Imre-Frigyes * 1906. X/17;
Bubanovics.
Címereslevele kelt 1792. jul. 26. – Vö. Lasz.
10–11. és MNCs. II/449.
Bucsánszky
(pápai).
Címert l. MCK. I/108.
Bucsu.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 8.
Bucsi
(Bucsy, fogarasi).
Címert l. MCK. I/108.
Bucsi
(vajdahunyadi).
Címert l. MCK. I/104.
Buczkó.
Címert l. MCK. I/104.
Buda.
Címereslevele kelt 1608. (Biharm. lt.) – Vö.
MCK. I/104.
Buda
(imecsfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Háromszék 94.
Budaki.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/373.
Buday.
Címereslevele kelt 1649. ápr. 29. Nemesi
bizonyítványt 1831. Komáromm.-től nyert. –
Vö. Alapi 192.
Címereslevele kelt 1662. jul. 29. – Vö. MCK.
I/105.
Címereslevele kelt 1665. ápr. 8. – Vö. MCK.
I/105.
Buday
(másképen Rácz).
Címereslevele 1690. jun. 16. kelt. (Sopronm. lt.)
Buday
(belényesi).
Előnév adományozása 1911. szept. 16. B.
János, a szegedi tábla ny.
tanácselnökének.
Buday
(besenyői).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Háromszék 99.
Budinszky.
Lengyel eredetű, utóbb Magyarországba származott
család. Régi leveleken található
címere: kék mezőben hármas zöld halom
középsőjén koronából kinyúló
vörös ruhás kar kezében kardot tart; sisakdísz:
nincs; takaró: vörös-arany-piros, kék-ezüst.
– Leszármazás:
András sz. 1780., mh. 1838. IV/21.
notarius (Nagy-Kartal) Julianna Hanula; Lipót sz. 1820. VIII/9. Kartal
mh. 1877. Hévizgyörk jegyző d’ Hauer Constancia (sz.
1820. Szügy mh. 1915. VI/16. Szeged); Antónia Ujlaki Mihály;
Ernő sz. 1853. I/18. Kartal mh. 1912. X/21. Budapest
műépítész zákányi Pálfy Margit
(sz. 1862. VI/30. Szeged); Emil sz. 1860. V/26. Hévizgyörk mh. 1894.
V/30. Nagyszeben káptalani intéző (Eger); Endre sz. 1902.
IV/11. Bpest okl. mérnök (Szeged) 1917-ben Pálfy
István örökbe fogadta („Pálfy-Budinszky”,
pusztakulcsi Huttkay Magdolna (sz. 1902. III/25. Pápa); Eszter sz. 1927.
IX/4. Szeged; Agenor sz. 1930. I/25. Szeged
Vö. II. K. 461. és MCK. I/105.
Bugyács.
Komáromm.-től 1788. nyert nemesi bizonyítványt.
– Vö. Alapi 192.
Buja.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 42.
Bujna.
Komáromm.-ben előfordult család. – Vö.
Alapi 279.
Bukavina
(klanacko-poljei).
A nemességet 1914. jun. 8. B. János ny. c.
vezérőrnagy nyerte.
Bukhassi.
Címereslevelet a Lönkey-családdal 1681. szept.
20. nyert.
Bukó.
Címert l. MCK. I/106.
Bunyáki.
Címereslevele kelt 1615. márc. 4. (Gyfv. LR. VIII.)
– Vö. Siebm. erd. 263.
Buócz
(tarnói).
(II. K. 470.) A családból B. István (ezredes)
»tarnói« előnevének épségben
tartása mellett 1908. jan. 1. nevét Tarnóy-ra
változtatta. – Leszármazás:
János bényi Szalay Cecile;
Kálmán; Béla; Irma; Lajos; István ezredes
„Tarnóy”; Imre jb. alelnök; Jolán Ács-Nagy
Ferenc; Janka Versényi Pál; Erzsébet Balogh János;
Béla rendőrfőkap. helyettes (Szeged); Mária
Kunbráth József; Elemér * 1913; Ákos * 1916; Margit
* 1918; Zoltán * 1920;
Bura
(alias Erdő-Pap).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 8.
Burdács.
Nemesi bizonyítványt 1777., 1835. Komáromm.-től
kapott. – Vö. Alapi 192.
Burián
(dedinai).
Nemességét 1766. dec. 29. Zólyomm.
A nemességet 1914. márc. 3. B. Lajos ny. c. ezredes
kapta.
Burián
(rajeci) gróf.
(II. K. 471–2.) A grófi rang
aodmányozásában 1918. máj. 11. báró
B. István külügyminiszter részesült. –
Vö. még Barna–Sümeghy 31–2.
Pozsonym.-ben élt család. Az 1673. évi nemesi
összeíráskor Korompán élt György. Innen
Alistálra költözött s unokája, János 1735.,
illetőleg 1766. dec. 29. Pozsonym.-től nyert nemesi
bizonyítványát 1767. márc. 31. Győrm.-ben
hirdette ki.
Burján.
Címereslevele kelt 1578. ápr. 11. (Vasm. lt.) –
Vö. Balogh 265–6.
Burján
(nagycsepcsényi).
Címert l. MCK. I/108.
Burján,
l.
Fejér-B.
Bury
(bányai).
Címert l. MCK. I/108.
Burzó
(felsőszöcsi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/363., 383., 384.
Bus.
Címereslevele kelt 1687. – Vö. Alapi 25.
Bussányi,
l. Adamovics (alias
B.)
Bustya.
Címert l. MCK. I/108.
But.
B.-Szolnokm.-ben élt (1676.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/377.
Buthor
(jablonowai).
Címereslevele kelt 1430. jul. 11. (MNMuz. lt.)
Butka.
Leszármazását l. NI. pk. 160–2. –
Vö. még MCK. I/143.
Buttyán.
B.-Szolnokm.-ben élt (1676.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/372.; Gorzó pk. 8.
Buttykay.
Máramaros-, Szatmár-, Ugocsam.-ben is élt ily
nevű család. Ugocsam.-ben 1805. Mihály Sasvárott
és Kökönyösdön birtokos; Menyhért 1837.
Ugocsam. főügyésze. A család szatmárm.-ben
Tiszabecsen birtokolt. Címerpecsét Szatmárm. lt.-ban.
– Vö. NI. II/276.; Siebm. 92.
Butuza.
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/385.
Buzás
(nagyváradi).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/389., 391.
Buzgány.
Aradm.-ben is élt ily nevű család. – Vö.
Márki II/668. és MNCs. II/483.
Bük.
Címert l. MCK. I/109.
Bükösi.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Bürger
(boroskrakkói).
Nemességet 1914. jun. 26. B. Albert
marosváráshelyi sörgyáros nyert.
Carina.
Címereslevele kelt 1675. ápr. 20. (MNMuz. lt.)
– Vö. Siebm.horv. 84.
Castaldo,
gróf.
Címert l. Siebm. erd. 35.
Cattaui.
A nemességet 1911. szept. 29. C. Mózes bey,
cairói lakos, bankár, a cairói Osztrák-magyar
segélyegylet elnöke kapta.
Cech
(lutowiskai).
A nemességet 1918. jan. 9. C. Vilmos honvéd ezredes
kapta.
Ceto.
Címereslevele kelt 1678. jun. 11. Kihirdette Sárosm. –
Vö. Csoma 658.
Chanov-nemzetség.
l. Karácsonyi III/197.
Cherebo
(verebélyi).
Címereslevele kelt 1562. szept. 27. (Cherebo Tódor
tulajd. Verebély). Kihirdette Barsm.
Cherny
(Cserny).
(III. K. 110.). Címereslevele kelt 1666. márc. 20. (OL:
Htt. Nob. Poson) – A családból Miklós
főhadnagy-hadbiró 1883. okt. 15-én 13.993 sz. a nemesi
bizonyítványt nyert Pozsonym.
alispánjától.
Chese.
Címereslevele kelt 1418. márc. 29. (MNMuz. lt.)
– Vö. Fejérpataky I/53–4.; T.
XVII/155.
Chiute.
Címereslevelét 1620. Zemplénm. hirdette ki.
Cholnoky
(csolnoki).
(II. K. 18–19.) Antal fia Lászlónak
felesége Holló Teréz volt. Ferenc fiának
András nevű fia 1859. nov. 9. Kecskeméten
született s 1882. jul. 2. ugyanitt vette nőül Dotisz Rónai
Herminát, akitől 1890. febr. 26. született Endre
tanító. 1912. nov. 16-tól felesége Horváth
Mária. Testvérei Aranka, férj. Teleki
Endréné; Mariska, férj. Merkner
Kálmánné; István (szül. 1897. jul. 3.)
és Ferenc (szül. 1900. máj. 12.)
A II. táblán feltüntetett Imrétől
(szül. 1851.) a család újabb
leszármazása:
Imre (szül. 1851.); gyermekei:
1. Imre (szül. 1887. Budapest), kir. közjegyző
(Budapest). Felesége athiai és ikáchi Péterffy
Alice. Gyermekei:
A) Edit.; – B) Imre; – C)
Tamás;
2. László, orvos;
3. Tibor, orvos;
4. Ilona, férje mándi Mándy
Jenő;
5. Kornélia;
Chopnyák.
Címereslevele kelt 1650. ápr. 7. (Veszprémm.
lt.)
Chováncsek.
Címert l. MCK. I/113.
Chovján.
Címereslevele kelt 1795. jul. 9. (LR. LVIII/735.).
Chrenóczi-Nagy.
(III. K. 21.) A családból Nagy József dr.,
Nyitram. főorvosa s Nagy Ambrus, nyitrai püspöki uradalmi
ügyvéd és vm. tb. ügyész 1884. febr. 2.
nevüket C.-N.-ra változtatták.
Chrepnyák.
Címereslevele kelt 1650. ápr. 7. (Sopronm. lt.)
Chrisoskolos.
Nemesi bizonyítványt 1694. Komáromm.-től nyert.
– Vö. Alapi 194.
Christe
(dáli).
A nemességet 1918. ápr. 3. C. Oszkár ny.
ezredes kapta.
Chyura.
Címereslevele kelt 1578. ápr. 12. (Vasm. lt.) –
Vö. Balogh 218: Kunics.
Cicatricis
(dezséri).
(III. K. 24.)
Trencsénmegyei eredetű család, amely Dezser nevű
községben volt birtokos. Ádám és István
testvéreknek, valamint azok gyermekeinek – névszerint:
Ádám által János, András, Mária
és Annának, István által András,
Mihály és Istvánnak – III. Károly
király 1720. ápr. 20-án adott címereslevelet, melyet
Trencsénmegye 1720. aug. 28. hirdetett ki.
Címer: kék mezőben, zöld halmon
koronában fészkelő, fiait vérével
tápláló kiterjesztett szárnyú pelikán;
sisakdísz: a pajzsalak; takaró: vörös-ezüst,
kék-arany.
A család származási helye után a
»dezséri« előnevet használja. Egyes ágai
Trencsénm.-ből származtak Hont-, Gömör-, Nyitra-,
Torontál- és Csongrádvármegyékbe is, hol
nemességük kellő igazolást és kihirdetést
nyert.
Igy Trencsénvármegyének 1769. márc. 19.
és 1811. ápr. 22. Torontálvármegyének 1817.
jan. 11. tartott közgyűlési határozatai s
Trencsénvármegyének 1768. és 1803. évi nemesi
lajstromai igazolják a család nemességét.
A nemességszerző Ádám elsőszülött
fiágának leszármazását az előbbi
családfa mutatja:
Leszármazás:
Ádám 1720; János
Bachó Borbála; András † ; Mária; Anna;
Pál * 1734. aug. 5. Fekete Juliánna; István; Tamás *
1756. dec. 21. 1: Országh Judit 2: Lászka Erzsébet;
Mihály * 1779. jul. 28. Béla-Bányán 1 : Rudics
Éva 2 : Hanyek Juliánna; Mária; Pál * 1827. jul. 1.
Andocs; Sándor * 1833. febr. 28. Ny.-Apátin; István
Rehák Róza; Miklós; Károly; Géza Csejtey
Piros; Béla; Kálmán Dietzel Mária; Etel; Lajos
Windisch Ilona; Gyula †; Paula; János †; Iréne; Lajos
h. h. h. 1916. aug. 26.; Ilona Jurenák Kálmán; Vilma Scherg
Károly; Béla héjasfalvi Héjjas Jolán;
Kálmán; Béla; László hősi halált
halt 1917.; Géza; Ferenc; Irén; Elemér;
A családból József
Torontálmegyének táblabirája volt, Pál
az 1848/49-i szabadságharcban mint a 3.
honvédzászlóalj főhadnagya harcolt a világosi
fegyverletételig, az alkotmány helyreállítása
után pedig mint Szentes város főjegyzője
működött. Fiai közül Géza
Csongrádvármegye aljegyzője volt; Béla
Derekegyház község főjegyzője; Lajos,
királyi tanácsos, a Lipótrend lovagja,
Csongrádvármegye alispánja, később ugyanezen
vármegye, valamint Szeged sz. k. város és
Hódmezővásárhely törvh. j. város
főispánja,
a magyar országgyűlés
felsőházának tagja, Csongrádvármegye
törvényhatóságának örökös tagja,
a Kőrös-Tisza-Marosi Árm. Társ. elnöke.
Clairfait,
l. Clerfait, gróf.
(III. K. 27.)
Comáromy
(kóji).
Az irodalmi repertóriumhoz l. még NI.
VI/318–9.; Abaujm. monogr. 531.; szabolcsm. monogr. 522.;
Csizmadia 37.
Conrad-Hauer,
báró, l. Hauer,
báró.
Copaitich
(bakari).
A nemességet 1910. máj. 19. C. Zsigmond, a
magyar-horvát tengerhajózási r.-t. elnöke kapta.
Corcek
(mieléci).
A nemességet 1918. máj. 23. C. Ferenc ny.
altábornagy kapta.
Crausz
(nagykéri).
Vö. még NI. IV/192–3; Siebm. 177.;
Közl. Szepesm. multj. IV/47–8. (gen.)
Crausz
(lublóvári).
Előnév adományozása 1911. aug. 24. C.
Gyula ügyvéd, szentendrei és C. Géza
alerdőfelügyelő, miskolci lakos részére.
Craz,
gróf.
Címert l. T. III/132.
Criste
(dáli), l. Christe
(dáli).
Csabay.
Címereslevele kelt 1557. márc. 6. (Nyitram. lt.)
– Vö. MCK. I/11.
Csabay
(másképen Tóth).
Címereslevele kelt 1622. márc. 9. – Vö.
Bor. I/208.
(III. K. 38.) Címereslevele (1648. dec. 18.) Vezsprémmegye
lt.-ban.
Csabay
(cófalvi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/389.
Csádváry.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 9.
Csahóczi.
Címert l. MCK. I/116.
Csákány.
Címereslevele kelt 1622. aug. 20. (Komáromm. lt.)
– Vö. Alapi 2., 26., 140.
Csákányi
(herepei).
A családi hagyomány és régi
feljegyzések szerint kumán-eredetű család, mely a XII.
században költözött be Magyarországba. Ugyanezen
források szerint Cs. Géza A XIII. század
végén IV. László királynak egyik kedvelt
embere volt. Egyik későbbi leszármazottja,
Mátyás több hadi hőstettet vitt véghez a
háborúkban. A család korábbi címereslevele
1622. erősíttetett meg. Címer: négyelt pajzs;
az 1. és 4. vörös ékkel hasított ezüst
mezőben három (1+1+1) zöldelő fa; a 2. és 3.
vörös-
és kékkel négyszer vágott
mezőben befelé fordult arany oroszlán; 2 sisak;
sisakdísz, 1: két (vörös- és ezüsttel
vágott) szárny között kinövő fa; 2: két
(vörös- és kékkel vágott) szárny
között növekvőleg az oroszlán; takaró:
(vörös-ezüst, kék-arany). A családból
származik Cs. Győző, egyetemi m. tanár,
főorvos; neje (esk. 1921. nov. 30.) br. Petrichevich-Horváth
Margit (szül. 1899. szept. 25.).
Csáky.
Címereslevele kelt 1625. ápr. 18. – Vö. Csoma
658.
Csáky.
(III. K. 47.) Címereslevele (1715. ápr. 30.)
Gyöngyös v. levéltárában.
Csala.
Címereslevele kelt 1618. márc. 20. (OL.: Cath. Nob.
Arm. Szabolcs).
Csalykó.
Címereslevelét 1623. Zemplénm. hirdette ki.
Csanády.
Címereslevele kelt 1559. jul. 10. (Biharmegye lt.)
Csanády
(békési).
Előnév adományozása 1916. márc. 3.
Cs. Frigyes altábornagynak.
Csanády
(kövesdi)
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 33.
Csányi.
Nemességét 1625. Zemplénm. hirdette ki.
Csapó
(kecskeméti).
Címereslevele kelt 1652. – Vö.
Barna–Sümeghy 32. (gen.)
Csapó
(másképen Piernik).
Címereslevele kelt 1657. jan. 31.; kihird. 1657. ápr. 10.
és 1701. jun. 6. Gömörm.
Csapó
(felsőszopori).
Sopronm.-i birtokadományos család.
Császkai.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 39. és MNCs. III/65.
Csát.
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/382.
Csata
(mihályfalvi).
Nemességét 1609. szept. 10-ről l. Gyfv. LR.
VI/308. – Vö. MNCs. III/65.
Csatáry.
Címereslevele kelt 1605. dec. 12. – Vö. T.
1905/178.
Csató
(alias Varga).
Címereslevele kelt 1659. jul. 29. – Vö. Bor.
I/231.
Csató,
l. Kolosváry-Csató
(kolozsvári).
Csávossy
(csávosi és bobdai),
báró.
(III. K: 75.) A családból Cs. Béla 1911.
máj. 6. bárói rangra emeltetett. – Vö.
még Szerencs 1907/511.
Csécs
(bözödi).
Székely család. – Vö. Gyfv. LR.
XX/570.
Csécsi-Nagy.
(III. K. 77.) Armálista család, mely
címereslevelét II. Ferdinándtól 1635. jan. 12.
Nagy Márton személyében kapta. Kihirdette ugyanezen
évben Sárosmegye. – Címer: kék
mezőben hármas halom koronás
középsőjén álló griff jobbjában
kardot tart; sisakdísz: a griff növekvőleg; takarók:
kék-arany, vörös-ezüst. A nemességszerző
András nevű fiának Mihály nevű fia
1694. Csécsre nyert adományt. Utódai közül
Csécsi-Nagy Mihály és János 1780. dec. 14.
Zemplénmegyétől nyertek nemességükről
bizonyítványt. – Leszármazás:
István (sz. 1734.), ref. lelkész. Neje
Börcsök Sára. Fia:
János (sz. 1772. márc. 19. Derecske). Neje
Böttösi Zsuzsa. Fia:
Imre (sz. 1804. nov. 28. Érkeserű). Neje
németújfalvi Simonffy Johanna. Fia:
Miklós (sz. 1840. máj. 2. Debrecen). Neme (esk. 1864.
nov. 20. szatmár) lykovitsi Horváth Katalin.
Gyermekei:
1. Miklós (sz. 1865. szept. 2. Szatmár), m. kir.
udvari tanácsos, ügyvéd. Neje Muzsik Kornélia
(sz. 1875. márc. 16. Budapest). Fia:
Miklós (sz. 1902. febr. 9. Budapest);
2. Imre (sz. 1868. máj. 11.), altábornagy. Neje
Mayer Aranka († 1929. dec. 13.). Gyermekei: a) Aladár
(sz. 1893.); – b) Imre (sz. 1894.); – c) Emil (sz.
1896.); – d) László (sz. 1899.); – e)
Miklós (sz. 1904.);
3. Jolán;
4. Erzsébet († 1921. aug. 6.). Férje (esk. 1894.
máj. 4.) Csécsi Imre, ref. lelkész;
5. József (sz. 1876.);
6. Jenő (sz. 1878.);
Csegöldi.
Címert l. MCK. I/120. – Vö. MNCs.
III/78.
Csegze
(barátosi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Háromszék 97.
Cseh
(désaknai).
Címert l. MCK. I/121. – l. még MNCs.
III/81.
Cseh
(szentgericei).
Címert l. MCK. I/121.
Cseh
(szentkatolnai).
(III. K. 82.) l. még Pálmay: Háromszék
100. (gen.); Gf. II/38.; Békésm. tört.
III/174.
Cseh, l.
Dancsa (alias
Cs.)
Csehik.
Címereslevele kelt 1647. febr. 1.; kihird. Gömörm.
Csehy.
Címereslevele kelt 1630. márc. 3. – Vö.
Csoma 658.
Címereslevele kelt 1630. máj. 3. (Győrm.
lt.)
Cseke.
Címereslevele kelt 1630. máj. 8.; kihird. Zemplénm.
(OL: Cath. Nob. Arm. Szabolcs.) – Vö. Sümeghy-Barna
33. (gen.)
Címereslevele kelt 1673. okt. 20. (OL: Cath. Nob. Arm.
Szabolcs.)
Cseke
(szovátai).
Címert l. MCK. I/122.
Csekme
(zabolai).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Háromszék 97.
Cselei.
Címereslevelét 1580. Zemplénm. hirdette ki.
Cselley
(ürményi).
A nemességet 1914. jun. 2. Cs. János kir.
tanácsos, magyaróvári kir. közjegyző kapta.
Csemiczky
(csemiczei).
(III. K. 91–2.) A család leszármazása
visszavezethető a XIII. század közepéig.
Legrégebbi leszármazása ízről-ízre
ekképen jön le: Zemche (1250); fia Móric (1287); fia
Aladár (1317); fia György (1340); fia Imre, már
Cs.-néven (1401); fia György (1475); fia György; fia
Miklós (1582); fia János; felesége Andreánszky
Borbála; fia Benedek, felesége Bobrovniczky A.; fia Péter;
fia György; fia János, akitől a leszármazás a
következő:
I.
János 1754/55. Liptóm. 1 :
Meleky Mária 2 : Meleky Éva; János * 1751. VIII/23.
behárfalvi Sándory Mária (Csemicz); Miklós * 1790.
VI/1. 1820. XII/2: Andaházy Anna; László * 1793. XII/20.
Zmeskál Ludovika (Csemicz) l. II. tábla; Éva Okályi
Mátyás; Johanna Strompf N.; Júlia Kakusz Miklós;
Rozália * 1823. X/30. † 1885. VI/29. Ferjencsik Dániel
(1801–1877.); Franciska * 1826. XII/4. † 1908. X/6.; Emilia Szemessy
Boldizsár († 1906. III/7.); Péter * 1825. VI/26. †
1903. IV/20. 1879. I/29. Zmeskál Gizella; Zoltán * 1880. III/29.
főmérnök (Szikszó); Gusztáv * 1882. VI/1. Csemicz
festőművész Elza 1884–1889.;
II.
László Zmeskál
Ludovika l. I. tábla; Frigyes 1824–1885, 1855. X/22.:
Petróczy Kornélia; Szidónia 1830–1885. 1851. X/25.:
Platthy Jenő; István 1831–1903. 1861. VIII/4.: Petróczy
Hermina († 1911, IV/30.); József * 1833. † 1877. 1864.
VII/25.: Zmeskál Gizella; Ilona * 1865. VIII/15. 1: Füredi (Varga)
Ede † 2 : Rimay Zoltán (Szikszó); Aladár * 1866. X/8.
ny. erdőtanácsos 1905. XI/11. Radocsay Mária; Gyula * 1870.
V/22. bizt. felügy. Tulics Ágosta; Gizella * 1868. † 1918
Kimó József († 1910.); Márta * 1872. I/16. 1 : Nemes
Pál † 2 : Novák György († 1926.); Ödön
* 1906. XI/24.; Lili; László * 1915. VIII/1.; Lenke * 1906. XI/5.
1925 : Kiszely Árpád; László * 1909.; Sári;
Aladár * 1916.; Anna * 1858. I/16. 1901 : Keil Aladár; Pál
1860–1910. mérnök Tóth Bianka († 1925.); Frigyes
gyógyszerész (Abony) 1903 : Máthé Berta; Margit 1 :
Désy N. 2 : Róth Albert († 1916.); Sarolta † dr.
Krejcy Ottó orvos; Jolán* 1898. Suda Miklós; Tihamér
* 1904. festőművész 1925 : Cederborg Dagmar; Pál * 1884.
h. h. h. 1914. 1912 : Schalling Emilia; Margit * 1885. főv.
tanítónő; István * 1886. 1914. : Ferenczy Nini;
László * 1889. Elek Mária; Frigyes * 1891. 1927 :
Tóth Rózsi; Sarolta * 1893. Pogány Gyula; Gyula * 1894. h.
h. h. 1915.; Margit * 1913; Károly * 1918.; István * 1921.; Lili *
1923.
III.
Gergely Madocsányi Zsófia;
István Beniczky N.; Miklós Dettrich N.; János;
Mátyás; Márton Nováky N. l. IV. tábla;
János Szentivány N.; Miklós 1666. liptói
alispán; László; Mátyás (Ungvár);
Sándor; Miklós; Menyhért; György; Ferenc; János
(Szatmárm.); József; Mátyás; Sándor
plebános; Gáspár nógrádi alispán;
Sándor Luby N.; Mátyás Galambos N. (Izsák);
László; Sándor (Kassa); György alisp.; Miklós
Pongrácz N. (Abaujm.); Gáspár; Lajos Zágonyi N.
(Kecskemét); Gábor † 1848.; György; Sándor;
Farkas; Sándor; Ferenc; Pál; Sándor; Gábor;
József; Dezső gyógyszerész; Ferenc; Sándor;
Imre táblabiró; Antal; Miklós; Lajos h. h. h. 1914. kam.;
Gábor Kovács Jolán; Gyula; István;
László; Ferenc; Zoltán; Margit Závory
Kálmán;
IV.
Márton Nováky N. l. III.
tábla; Márton; Kristóf; János; László;
Ferenc (Nyitram.); Gáspár Dubniczky N.; Sándor;
János; Ferenc; László; Ferenc; László
Bradács N.; András Kellio N.; István; Gáspár;
István; József;
V.
Mátyás liptói
szolgabiró; Péter zólyomi szolgabiró Géczy
Katalin; János Joób Mária l. VI. tábla;
Ádám; Imre; Péter (Nagy-Szalatna); Gábor
nógrádi alispán Kubinyi Johanna; Benedek; Ferenc br.
Hellenbach Zsuzsa (N.-Kürtös); Imre Korponay Klára (Beje);
Boldizsár br. Hellenbach Erzsébet; Anna Rhédey Ferenc;
István elesett; József Beniczky Franciska; Károly †;
László lovasfőhadnagy; Pál 1 : Szvoboda N. 2 :
Máriássy N.; Imre alezredes (Pozsony); Eduárd Beniczky K.;
Károly (N.-Kürtös); Pál Szepessy N.
VI.
János Joób Mária l.
V. tábla; Márton Okolicsányi N.; János
Okolicsányi N.; Miklós főhadn. Hollandiában;
László főhadn. Poroszországban; Mátyás;
János 1750. II/2: Baán Erzsébet; András 1748. VII/24
: Baán Éva l. VII. tábla; Ádám;
Borbála; Sándor †; Erzsébet; Róza;
Sándor Kiszely N.; Mihály Szmrecsányi N.; Pál 1810.
XI/28 : Beniczky Éva; János költő Platthy Róza;
Imre kapitány Palugyay N.; Ede †; Jozefin; Zsófia; Antal
Kabsan Hermin †; Antónia; Vendel Ivánka N.; József
†; Vilma;
VII.
András Baán Éva l.
VI. tábla; Borbála; András 1783. I/26.: Platthy
Róza; Anna; Lőrinc Knogler Teréz; Karolina 1811. II/14 :
Kubinyi Ignác; Károly Platthy N.; Péter ügyvéd
Platthy Klementina; Rozália † 1907. VIII/29. Ruttkay Vendel; Lajos
Kohut N.; Franciska halasi Kún István † 1854; Mária
Liebhardt Sándor; Etelka Folkusházy Gábor; Márton;
Klementin fancsali Joób István; Miklós † 1917. V/12.
Andreánszky Anna; Berta behárfalvi Urbán Gyula;
leány Tompa N.; fiú †;
Csenessi.
Címereslevelét 1624. Zemplénm. hirdette ki.
Cséney.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Komáromm. monogr. 561.
Csengeri-Háczky
(csengeri), l. Háczky
(csengeri).
Csenkey
(csenkei).
(III. K. 95–6.) Előnév adományozása 1910.
ápr. 19.
Csenteri.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 9.
Csenthe.
Címert l. MCK. I/223.
Csép
(bágyoni).
Címereslevele kelt 1609. febr. 15. (Gyfv. LR. VI/72.)
Csépán.
Nemességét 1771. Komáromm.-ben igazolta. –
Vö. Alapi 27., 141., 196.; MNCs. III/97.
Csepreghy.
Címereslevele kelt 1662. aug. 14. (Zalamegye lt.)
Csepregi
(csepregi).
Előbb Schapringer. – Névváltoztatás
1911. febr. 23.
Csepy
(bácsai).
(III. K. 101.) Komáromm.-i birtokadományos (1662.)
család. – Vö. Alapi 140.
Cserebó,
l.
Cherebó.
Cserényi
(deési).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/360.
Cserepes.
Címereslevele kelt 1668. aug. 18. – Vö. Csoma
658.
Csergő
(gyergyóremetei).
(III. K. 104. 1.) A nemességet Csergő Balázs
székely főhadnagy kapta 1823. febr. 1. Kihirdette
Csik-somlyó vármegye 1824. évi március
8-án.
A nemességszerző székely főhadnagy a
nemességet általában hűséges katonai
szolgálataiért, főként pedig Kehl
város
ostrománál s az austerlitzi és szandomiri
ütközetekben tanusított vitézi tetteiért
kapta.
Balázsnak két fia volt és pedig Balázs
ezredes és Alajos kapitány. Mindketten
végigküzdötték az 1848–49-iki
szabadságharcot s Alajos utána várfogságot is
szenvedett. Balázs meghalt 1866-ban, Alajos 1860-ban. Az előbbi
nőtlen volt, az utóbbinak 7 gyermeke volt, éspedig
három leánya és négy fia. Három fia
szintén a katonai pályán működött.
Közülük Károly, mint őrnagy esett el a
köziggrätzi csatában, – Alajos és Antal. Az
utóbbi közvetlen szereplője volt a 70-es évek egyik
leghíresebb katonai párbajának, amidőn Csergő
Antal kapitány az ezredesével vívott párbajt
és az ezredesen halálos sebet ejtett, minek
következtében nyugdíjazták. Csergő Alajos
negyedik fia volt Sándor, aki mint megyei tisztviselő
Csongrádvármegye
törvényhatóságánál szolgált
1865-től 1898-ban bekövetkezett haláláig.
Sándor fia Károly dr.,
Csongrádvármegye ezidőszerinti alispánja.
Leszármazás:
Balázs székely
főhadnagy 1823.; Balázs ezredes † 1866; Alajos kapitány
† 1860; Jozefin Kis Pál; Erzsébet Szenkovics Károly;
Károly őrnagy † 1866; Alajos; Antal kapitány;
Sándor 1841–1898; Matild Csányi Károly;
Kornélia Csollány Gábor muzeum igazgató; Lajos
tanár k. n. Mihalovits Gizella; Károly alispán Osztie
Gabriella;
Cserninsz.
Címereslevelét 1604. Zemplénm. hirdette ki.
Csernovay,
l. Literatus (alias
Cs.)
Cserny,
l.
Cherny.
Csernyenszky
(homonnai).
Címereslevelét 1654. Zemplénm. hirdette ki.
Csernyey.
Címereslevelét 1604. Zemplénm. hirdette ki. –
Vö. MNCs. III/108.
Cseszkó.
Címereslevele kelt 1659. nov. 28. (MNMuz. lt.) –
Vö. MNCs. III/116.
Csesztivó.
Címert l. MCK. I/126.
Csete
(györgyfalvi).
Zalamegyei régi család, mely 1550. márc. 8. nyert
új adományt a zalamegyei Györgyfalvára
és
Boglyad birtokára. Nemességét 1837. nov. 13. János
(Igal) igazolta, melyet 1838. febr. 1. Somogym. hirdetett ki. –
Címeradomány 1918. nov. 15.
Csethe
(nagyszerindi).
Biharm.-i régi család, melynek már a XVII.
század elején nyoma van Nagyszalontán. Ujított
címereslevelet II. Rákóczy Györgytől 1650. okt.
29. »nagyszerindi« Csethe (Tsete) István, András,
Balázs, János és Lukács nyertek. (Ered. Cs.
József tulajd. Budapesten.) Kihirdette Zemplénm. –
Címer: kék mezőben (fehér) lovon ülő
páncélos vitéz jobbjában kardot tart;
sisakdísz: nincs; takaró: (kék-arany,
vörös-ezüst). A család legutóbb 1918. szept. 2.
Biharm.-től nyert nemesi bizonyítványt. – A fennebbi
János, Balázs, Lukács és János a
családnak egy-egy ágát alapították meg. Az
élő nemzedék őse János, akitől a
család ekképen származott le:
János; István
Nagyszalontáról Debrecenbe költözött Szücs
ILona; Mihály * 1738, † 1823. u. Bődy Erzsébet;
István * 1777. XI/21. N.-Szalonta 1804. I/23. u. o.: Kiss Ilona;
Mihály * 1779. XII/13. u. o.; Mihály * 1815. IX/12. N.-Szalonta
1836. I/27. u. o.: Fazekas Sára; Mihály * 1839. III/17.
N.-Szalonta † 1917. XI/18. u. o. 1 : 1863. III/15. : Fenesi Sári 2
: 1868. II/5 : Bonczos Erzsébet; Juliánna * 1859. XI/1., mh. 1886.
VI/30.: Nagy Lajos †; Mihály * 1877. II/15. Vánky
Kornélia; József * 1881. VIII/3. vitéz, százados
Nagyszalonat Beszedits Klára; Amália * 1900. IX/1. Szeged;
Erzsébet * 1904. IV/12. Szeghalom; Kornélia * 1906. III/29.
Nagyszalonta; Pál * 1907. XI/25. Vedresábrány vitéz;
Klára * 1911. III/11. u. o.
Bemutatott hiteles okmányok.
Csetke.
Címereslevele kelt 1582. – Vö. Komáromm.
monogr. 561.
Csetneki
(alias Valentini).
Címereslevele kelt 1669. febr. 9. Közösen kapta az
Encidl másképen Liptay családdal.
Csetri
(szigeti).
Címert l. MCK. I/126. – Vö. MNCs.
III/120.
Cséze,
l.
Chese.
Csianda
(alias Szabó).
Címereslevele kelt 1628. nov. 22.; kihirdette Borsodm. –
Vö. Bor. I/213. és MNCs. III/121.
Csianda
(másképen Szücs).
Címereslevele kelt 1628. nov.: kihird. Borsodm. – Vö.
Bor. I/213.; MNCs. III/121.
Csiato, l.
Chiató.
Csibi.
Címert l. MNCs. I/126. – Vö. MNCs.
III/121.
Csicsery-Rónay
(csicseri).
A családból Cs. Ákos nemessége,
előneve és címere 1914. márc. 12.
átruháztatott Cs.-R. István
honvédfőhadnagyra.
Csiga
(alias Medveczky).
Címerpecsét Árvam. lt.-ban. – Vö.
T. XXX/132.
Csiha
(marjalakai).
Családi hagyomány szerint székely eredetű
család, mely már a XVI. század közepén
Marjalakán (Márialak, Szolnokmegye) él s Csiha
Benedek s fiai személyében 1562. máj. 2. kap
címereslevelet I. Ferdinánd királytól, melyet 1565.
Biharmegye hirdetett ki. – Címer:kék mezőben
koronából kinövő vörös szinű kos,
jobbról kéz kardot tart; sisakdísz: a pajzsalak;
takaró: vörös-kék. – A nemességszerző
Benedeknek Pál nevű fia később visszatért
Erdélybe s utódai a Csia családnevet
használták. Nemesi bizonyítványt nyertek 1720.
Márton (Szaniszló) s 1840. szept. 7. Pál és
társai Szatmármegyétől, melyet 1845. Hajdumegye
hirdetett ki. – Vö. III. K. 125.
Csik.
Címereslevele kelt 1464. – Vö. T. XXIV/16.;
Békésm. tört. III/220.
Címereslevele kelt 1647. jan. 21. – Vö. Alapi
196.
Címereslevele kelt 1649. – Vö. T. XII/151.
Csika.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 73.
Csikos.
Címereslevele kelt 1592. – Vö. Szolnok-Dobokam.
monogr. VII/362.
Csiki
(udvarhelyi).
Címereslevele kelt 1630. jun. 25. – Vö.
Sándor II/7.
Csiki
(marosvásárhelyi).
Címet l. MCK. I/127.
Csilléry.
A címereslevelet I. Lipóttól 1679. ápr. 8.
Cs. Márton kapta; kihird. 1679. szept. 6. Ungm., 1722. máj.
8. pedig Komáromm. – Címer: kék mezőben
zöld földön 3 fehér tulipán; sisakdísz:
kardot tartó kar; takaró: kék-ezüst,
vörös-arany. – A családból István
és Mihály 1744. ápr. 25. Tolna-, 1748. nov. 16.
pedig Pest-, János és József . nov. 27.
Tolna, majd 1802. szept. 1. Pest-, József 1804. máj. 15.
Szolnok-, végül János és József
1818. dec. 11. Fehérm.-ben hirdettettek ki. – Vö. X. K.
427. és Alapi 27., 196.; Kősz. 408.
Csináló
(vásárhelyi).
Zemplénm.-ben kihirdetett (1604.) család.
Csipán
(vadasdi).
Címert l. MCK. I/128.
Csiszár.
Címereslevele kelt 1609. okt. 10. – Vö. T.
XXXII/88.
Csiszár
(tarcali).
Címereslevele kelt 1629. nov. 9. – Vö. Csoma
658.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc.
10. nyert.
Csiszár
(vásárhelyi).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Csiszár
(másképen Vásárhelyi).
Címereslevele kelt 1703. márc. 20.; kihird.
Gömörm.
Csizmadia
(alias Szilágyi).
Címereslevele kelt 1634. febr. 20. – Vö. Csoma
658.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. kapott.
Csizmadia
(matócsi).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. Kapta az Abari
családdal.
Csizmadia
(vásárhelyi).
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Csizmadia,
l. Bangha (alias
Cs.)
Csizy
(alias Szabó).
Címereslevele kelt 1636. máj. 13. – Vö.
Csoma 658.
Csobánczi.
Címert l. MCK. I/130.
Csobi, l.
Kelemen (alias
Cs.)
Csóka.
Címereslevele kelt 1646. nov. 9. – Vö. Ll.
I/80.
Csókássy.
Címereslevele kelt 1582. ápr. 10. – Vö.
Márki II/187.; T. XXII/156.
Csom
(szalai).
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö.
MCK. I/130. és MNCs. III/151.
Csoma.
Címereslevele kelt 1659. okt. 15.; kihird. Abaujm. – Vö.
Csoma 658.
Csomasz.
(III. K. 153.) Vasmegyei eredetű család, amelyből Benedek
és Mihály izsákfai lakosok 1733. ezen
vármegyében igazolták nemességüket, amelynek
alapján Benedek fia Ferencnek és hasonnevű fiának
1733. jun. 25. Veszprémmegye állított ki nemesi
bizonyítványt. A családból Cs. Béla
kir. közjegyző (Dunavecse); apja Dénes, ezé
János, ezé Pál. Az 1846. évi nemesi
összeíráskor Veszprémmegyében Pál fia
János tanító s fiai Károly, Elek, Dénes
és Kálmán vétettek fel az országos nemesek
közé.
Csombor.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Csomós
(enyedi).
Címereslevelet az Abai családdal közösen
1658. márc. 10. nyert.
Csongrády.
Címereslevele kelt 1603. jan. 23. (Borsodm. lt.)
Címereslevele kelt 1669. nov. 21. (MNMuz. lt.)
Csonka.
Címereslevele kelt 1662. jun. 23. (Veszprémm.
lt.)
Csonka
(magyarláposi).
B.-Szolnokm. igazolt (1770.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/387.
Győrmegyében is élt egy ily nevű család,
mely utóbb Sopron-, Veszprém- és Bácsmegyébe
is elszármazott. A családból István 1711.
Győrmegyétől nyert nemesi bizonyítványt.
Később, 1763. jun. 6. Győrm. Mihály várpalotai
lakos nemességét igazolta.
Csontos.
Címereslevele kelt 1698. dec. 6. – Vö. Csoma
658.
Csopnyák,
l.
Chopnyák.
Csora.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/377.
Csortos.
Címereslevele kelt 1508. ápr. 9. (MNMuz.
levéltár).
Csorvásy,
l. Füry (alias
Cs.)
Csökör.
(III. K. 168.) Armálista család, címereslevele
azonban elveszett (állítólag a kurucoknak özv.
Cs. Ferencné házánál történt
beszállásakor égett el.) A családból Ferenc
nemességét Szatmármegye igazolta. Nagykárolyban
lakott.
Csömötéry.
Nemesi bizonyítványt 1725.
Komárommegyétől nyert. – Vö. Alapi
142.
Csönyi.
Címert l. MCK. I/133.
Csözy.
Címereslevele kelt 1608. febr. 25. (Somogym. lt.) –
Vö. MNCs. III/170.
Csucsán.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 39.
Csuhó.
Zemplénm.-ben kihirdetett (1626.) család.
Csurka.
1588. Zemplénm.-ben kihirdetett család.
Csusz.
Címereslevele kelt 1630. febr. 11. (Zalam.
levéltár.)
Csükáth.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 9.
Csürös.
Címereslevele kelt 1609. márc. 1. – Vö. T.
XXXII/88.
Csütörtöky.
Címereslevele kelt 1666. aug. 7. (Fejérmegye lt.)
– Vö. T. XXXI/128.
Cumin,
báró.
A bárói rangot 1917. aug. 17. C. Artur
tartalékos hadnagy kapta.
Cusani,
gróf.
Kihalt. – Vö. Szerencs 611.; MNCs. III/179.
Cuvaj
(carevdari).
A nemességet 1912. aug. 1. C. Antal, kir. tan.,
horv.-szlavon népiskolai tanfelügyelő kapta.
Cvitkovic.
A nemességet 1913. okt. 21. C. János ny.
altábornagy kapta.
A nemességet 1914. febr. 14. C. Lázár
altábornagy kapta.
Czájlik
(diószegi).
A nemességet 1918. jul. 25. Cz. László, min.
tan., pénzügyigazgató kapta.
Czáp,
l.
Tzáp.
Czapkay.
Címert l. MCK. I/135.
Czapp
(san-martinói).
A nemességet 1917. máj. 30. Cz. Móric ezredes
nyerte.
Czáró-Fogarassy.
Krasznam.-ben igazolt (1770.) család.
Czebely, l.
Czeber.
Czeber.
Kihalt család. – Vö. Siposs 159. (gen.)
Czebner.
Címereslevele kelt 1591. nov. 4. (Szepesm. lt.) –
Vö. Közl. Szepesm. multj. II/44.
Czegedi.
Címereslevele kelt 1633. jun. 15. Kihirdette Abaujm. –
Vö. TK. I/222.
Egy másik ily nevű család címeresleelet 1662.
nyert. – Vö. Kősz. 279.
Czeglédi.
Címereslevelét 1590. Zemplénmegye hirdette ki.
Címereslevele kelt 1641. jan. 4. – Nemesi
bizonyítványt 1817. és 1822. Szabolcsm.-től nyert.
– Vö. Bold 111.
Czeizberger
(ljubovijai).
A nemességet 1916. máj. 16. Cz. János
altábornagy kapta.
Czeker.
Címereslevele kelt 1652. jun. 8. – Vö. TK.
I/287.
Czekei.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/136.
Czeklessy
(czeklesi).
Címert l. MCK. I/136.
Czera.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1716.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/383.
Czerer.
Címereslevele kelt 1651. márc. 28. (Sopronmegye
lt.)
Czernák.
Címereslevele kelt 1655. márc. 14. – Vö.
Alapi 193.
Czertovics.
Nemesi bizonyítványt 1594.
Komárommegyétől nyert. – Vö. Alapi
193.
Czerva,
illetőleg Granichstaedten-Czerva.
A címereslevelet III. Ferdinánd királytól
1654. szept. 22. Czerva György nyerte. Czerva
másképen Mészáros Mihály 1776.
febr. 2. nemességét legfelsőbb helyen igazolta.
Ugyanígy Cserva Sámuel és Mátyás is
(Szepesmegye) 1789. jun. 19. – Dániel Pozsonymegyében
1833. kelt bizonyítványa alapján Pestmegyében
hirdettetik ki, míg József nemességét 1841.
jan. 12. Zólyommegye tanúsította. A családból
aztán Czerva József 1889. márc. 12.
örökbefogadván unokaöccsét, Granischstaedten
Ottót, engedélyt nyert a Granichstaedten-Czerva
kettős családnév viselésére; fia,
Rudolf osztrák biró pedig 1918. nov. 8. Ausztriában
engedélyt kapott nemesi rangjának és
címerének viselésére.
Czeyda.
Cz. Ferenc lovassági tábornok nemessége
és címere 1915. máj. 18. átruháztatott
Pommersheim Ernőre, Jánosra és Ottóra. –
Vö. III. K. 199.
Czeyda-Pommersheim,
l.
Czeyda.
Czinere,
l. Sasváry (alias
Cz.)
Czicze.
(III. K. 201.) Az1754–55. évi orsz. nemesi
összeíráskor Hevesm.-ben igazolta
nemességét.
Cziczokics,
l. Knezevich (alias
Cz.)
Czigandi.
Címereslevele kelt 1654. szept. 22. (szepesi kpt. lt.)
Czigler
(egerszalóki).
A nemességet 1918. márc. 15. Cz. Ármin dr.
budapesti ügyvéd kapta.
Czihat.
(III. K. 203.) Szabolcsmegyei család, mely – vagy annak csak
egyik ága – utóbb Turkevén telepedett meg.
Miklós és András (Dada)
Szabolcsmegyétől nyertek nemességükről
bizonyítványt, majd az 1754–55. évi orsz. nemesi
összeíráskor ugyanezen megyében András
és János vétettek fel a kétségtelen
nemesek közé. A család 1793. és 1845. is igazolta
nemességét. – A fennebb említett Miklós
(1715.) fia, Péternek Penthe Judittól, illetőleg
Lakatos Annától született János
és András fiaiban Turkevén két
ágra szakadt a család. Ez utóbbinak utódai
közül 1. Károly (sz. 1845.) turkevei
polgármester; neje Kuszka Julianna. 2. Eszter (sz. 1848.)
Németh Péterné († 1910.); 3. Lidia (sz.
1856.) Vadász Károlyné.
Czikely
(csiksomylói).
Nemesség 1918. máj. 1. Cz. István
ezredesnek.
Czillinger.
(III. K. 205. 1.) Címereslevele (1601. ápr. 2.) a
MNMuz.-ban Kihird. Pozsonym.
Czinczár
(gyulai).
A nemességet 1913. szept. 15. Czinczár Adolf gyulai
nagykereskedő kapta.
Czirja.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/374.
Czirmai.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Czitár.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 9.
Czóbel
(boldogfalvi).
(III. K. 213.) A családnak néhány ízre
még visszamenő leszármazása a következő:
József, felesége Mihály Juliánna, fia
László, felesége gróf Teleki Borbála,
fia László, aki 1849. Anarcson halt el, akitől a
család leszármazását a III. kötetben már
közöltük.
Czomba
(alias Nagy).
(III. K. 214. 1.) Címereslevele kelt 1754. okt. 21. (OL.: Cath.
Nob. Arm. Szabolcs.)
Czövek.
(III. K. 216.) A címereslevelet 1632. szept. 12. Czövek
Mihály és neje Abody Dorottya alsóvadászi lakosok
II. Ferdinánd királytól kapták. Kihirdette
Abaujvármegye 1723. május 9. Nemességét az 1775.
május 17. kiállított vármegyei
bizonyítvány s m. kir. Belügyminiszternek 1931. aug.
14-én 36.443 szám alatt kiadott bizonyítványa
igazolják.
Leszármazás:
Mihály Abodi Dorottya;
Mátyás; János; Mihály; Mátyás;
István; István; János; Mihály; Mátyás;
György; János * 1738. I/30. Beke Mária; István;
Mihály 1785–1872. 1: Kecskeméthy Julianna 2: Tóth
Apollónia; György; József; Sámuel; Terézia
1846–1892. báji Patay Sámuel; Erzsébet * 1818
Oláh József; István * 1825 gazdatiszt; Ferenc
1827–1902. Nádudvar főjegyzője 1856. I/7. Kassa : ns.
Schneider Erzsébet († 1888. VIII/3.); József; Ödön
* 1862 . VIII/31. ny. jegyző 1 : 1889. I/31.: Bodnár Erzsébet
(† 1891. XI/29.) 2 : 1892. IX/18. : Fekete Piroska († 1909.
VIII/28.); Ernő; Erzsébet * 1891. III/21. Ajtay Kálmán
jegyző; Andor * 1893. VI/12. 1923. XI/7.: Pintér Ilona; Mária
* 1894. XI/17. Ida * 1896. VIII/17. † 1924. X/18.; Zoltán* 1898.
III/26. orvos (Hajdunánás) 1928. VIII/25. : Danka Etelka; Piroska
* 1929. Mezőzombor;
Czupor.
Címereslevele kelt 1635. jan. 12. (Sopronmegye lt.)
Czwirchich.
Címereslevele kelt 1652. ápr. 12. (Sopronm.
lt.)
Czyrkvenai.
Címereslevele kelt 1434. – Vö. T. XXIV/23.
Dajkovich
(kisszeredi).
A nemességet 1914. márc. 12. D. István dr.,
verseci ügyvéd kapta.
Dalotti
(alias Németh, bőnyi).
Előnév adományozása s a D. név
használatának engedélyezése 1915. jul. 5. D.
Ödön főreáliskolai tanár részére.
– Vö. VII/450.; Németh (címerlevél
1622.)
Damianus.
Címereslevele kelt 1568. márc. 27. – Gf.
III/106–8.
Damó,
l.
Lisznyai-Damó.
Dán.
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1664., 1716.) család. –
Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/397., 384.
Dancs.
Címereslevele kelt 1661. febr. 20.; kihirdette Borsodm. –
Vö. Bor. I/232.
Dancs
(kőrösi).
Címereslevele kelt 1667. nov. 16.; kihird. Abaujm. – Vö.
Tk. IV/27.; MNCs. III/236.
Dancs
(hetei).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1770.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/390.
Dancs
(varsányi).
Nemességét 1782. Aradm. igazolta. – Vö.
Márki II/345.
Dancs
(másképen Cseh.)
Címereslevelét 1647. Abaujm. hirdette ki. – Vö.
Tk. IV/27.
Dancsy.
Címereslevele kelt 1605. ápr. 20. (Szabolcsmegye
lt.)
Dáni
(gyarmatai és magyarcsékei).
(III. K. 238.) Második előnév
adományozása 1918. ápr. D. Balázs
altábornagynak, D. Béla vezérőrnagynak
és D. Nándor gyárosnak.
Dániel.
Címereslevelét az Abari családdal 1658.
márc. 10. nyerte.
Dániel
(szamosújvárnémeti),
báró.
(III. K. 239.) Vö. még Szongott 48.;
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/388., 389.
Dániel
(vargyasi), báró.
(III. K. 239–240.) A bárói rangot 1912. febr.
13. D. Gábor id., ny. főispán kapta. – Vö.
Kelemen Lajos: Ujabb adattár a v. D.-család
történetéhez
(1913.); Gf. II/25., 39., 54., 69.,
124., 125., III/18.; T. XIV/194.; Siebm. erd. 103.
Ily nevű családból Lázár aradi lakos
nemessége 1881. okt. 13. átruháztatott kk. Urai
Lajosra.
Danilovics
(őrmezői).
A nemességet 1912. ápr. 26. D. Elek, ny. c. curiai
bíró kapta.
Dankó.
(III. K. 241.) Armálista család. A címereslevelet
1625. D. Lukács kapta. Az 1754–55. évi nemesi
összeíráskor Szabolcsmegyében János
és Ferenc fordulnak elő az igazolt nemesek között. A
család 1787. és 1805. legf. helyen is igazolta
nemességét. István és fiai: Mihály,
András és Péter 1836. Szabolcsmegyétől kaptak
nemességükről bizonyítványt.
Nemességüket igazolták továbbá 1837.
Mihály Gyöngyös, János sajószentpéteri,
utóbb pásztói plébános, Borsod- és
Hevesvármegye táblabirája, Ferenc hg. Eszterházy
gazdatisztje, Borsod-, Zsigmond pedig ugyanezen évben
Hevesmegyében.
A család élő tagjai István
nagykállói lakostól származnak le, akinek
nemességét 20.535/1787. sz. a m. kir.
helytartótanács ismerte el. Fia volt: Ignác (neje Gregorics
Rozália), akinek fiaiban két ágra szakadt a
család.
1. Mihály (szül. 1790. szeptember 18.), neje
Tempich Franciska. Gyermekei közül:
Mihály (szül. 1824. augusztus 22. Gyöngyös,
† 1898. jan. 8. Egerben) prépost, egri kanonok;
János (szül. 1827. május 15., Gyöngyös,
† 1883. április 7.) hg. Eszterházy, majd a nagyváradi
lat. szert. püspökség gazdatisztje. Első neje
Kovacsóczy Matild, második neje Gedeon Olga.
Gyermekei:
1. Adorján (szül. 1864.), egri főkáptalani
tiszttartó, neje Grőber Malvin (Knezich Károly aradi
vértanú unokája); gyermekei:
A) Mártha, férje Asztalovszky Lajos honvéd
százados;
B) Mihály (szül. 1904. Polgár, Szabolcsmegye),
egri főkáptalani uradalmi intéző;
C) Matild;
D) Adorján (szül. 1907. Polgár, Szabolcsmegye),
okl. gazda, gazdasági gyakornok a mezőhegyesi állami
birtokon;
2. Margit, férje Turtsányi Géza;
3. János (szül. 1870. szept. 18.), okl. gazda, ny.
uradalmi gazdatiszt, az Egri takarékpénztár rt.
cégjegyző-pénztárnoka. Első neje
Csépány Ilona († 1911.) Második:
szenterzsébeti Szakáts Berta. Gyermekei:
A) Sarolta; – B) Ágnes; – C)
János (szül. 1915.); – D) Olga;
Bertalan (szül. 1829. † 1890.);
II. Ferenc, neje Rábl Erzse. Gyermekei:
Zsigmond, okl. gazda, földbirtokos (Csány). Neje
Hevesi Mária. Gyermekei:
1. Erzsébet, néhai Tomka
Gusztávné (Tar);
2. Margit, férje erdőtarcsai fehér Alajos
(Sirok);
3. Ferenc (szül. 1869., † 1926.), körjegyző
Terpesen, Hevesmegye. Neje: Dutka Szeréna. Gyermekei:
A) László (szül. 1898.),
magántisztviselő. Neje Várjon Margit; Gyermeke:
B) László (szül. 1922.);
László (szül. 1922.);
B) Ilona, férje dr. Losonczi Szabó
Oszkár, Hevesvárm.;
C) Ferenc (szül. 1903.), a Magyar Nemzeti Bank
tisztviselője;
A családból D. Adorján urad. tiszttartó
nemességét 47.304/1921. sz. a. a m. kir. belügyminiszter is
elismerte.
Dankó.
Címereslevele kelt 1688. nov. 25. (OL.: Cath. Nov. Arm.
Szabolcs).
Dapsy
(dapsai).
(III. K. 243.) A család neve egészen a XVII. század
közepéig Ravasz volt. Egyes tagjai ugyan már korábban
a Dapsy családnevet használták, de ez utóbb
említett név csak később állandósult a
családban. A családra vonatkozó hiteles adataink a XVII.
századba nyúlnak vissza, amikor már Dapsa birtokában
volt. Miklóst és Mihályt 1650. jun. 2.
erősítette meg Pálffy nádor ősi birtokaiban. A
család a XVII. század derekán két főágra
oszlott, az u. n. szuhai és putnoki ágazatokra. Amannak őse
Péter, ezé Miklós, mindketten Miklós
szolgabíró (1650.) fiai.
I. Szuhai ág. – Péter fia Miklós,
ezé Mihály, György és Miklós, kik a
családnak egy-egy ágazatát alapították meg.
Közülük Miklós fia Péter, felesége
kuntaplócai Czékus Judit. Miklós és József
fiaiban ez az ág is két ágazatra szakadt. Miklós
alsószuhai pap volt; gyermekei: Erzsébet, Zsuzsánna, Dapsy
N.-né Károly, Ferenc (sz. 1803.), Dániel és
Teréz, Ferenc fia Kálmán, akinek gyermekei Károly
(sz. 1871.), Béla, Gizella (»Nil« költőnő),
Erzsébet (férje Juhász László, Putnok),
Etelka (férje Lipták István).
József ágazatát az alábbi
táblázat tünteti fel.
I.
József esperes, Rimaszombat
Drocher Teréz; Erzsébet Szügyi Ferenc; Eduárd Krausz
Júlia l. II. tábla; Vilmos 1814–1891. septemvir Szügyi
Lidia; Gusztáv Kubányi Zsuzsa; Frigyes Grossmann Julia; Gyula *
1852 Putnok Szmrecsányi Ilona; Emma Csider László curiai
biró; Júlai Korény Ágoston; Lajos Lovik Anna;
Frigyes csiktaplócai Lázár Júlia; Berta Gianone
Adolf; Klementina Jellen Gusztáv; Amália Hertelendy Dénes;
József 1840–1928. Csesznok Vilma; Viktor 1843–1920. Paczek
Emma; Irma Kirchmeir Gerőné; Aurélia Kósch
Artúr; Vilmos * 1871. tüzérőrnagy odri Nagy Ilona;
Viktor * 1871; Alice * 1885. Jaczkó Pál;
II.
Eduárd Krausz Júlia l. I.
tábla; Kornél 1 : Szentiványi Valéria 2 : Weiler
Mária; Lidia 1830–1895. Bosnyák Lajos; Gyula
1833–1912. timanóci Tomanóczy Mária; Ilona
Madarász Rezső; 1 : Béla Palicz Mária; 2 : Rezső
* 1878. Latkóczy Ilona; Ilona; Valéria; Lajos * 1887 ns. Baranyay
Panna; Ilona vitéz Halla Dezső ezredes; Béla * 1892.
szolgabiró késmárki Moesz Júlia; Árpád
* 1893; Zoltán * 1906.; Ilona * 1924; Gyula * 1927; Mária * 1920;
Béla * 1921; Árpád * 1922;
II. Putnoki ág. – Őse Miklós, akinek
cikóházi Czikó Katalintól született Zsigmond
(mh. 1762.) fiai közül Antal (Sajókaza) és
László vezetik le a családot napjainkig.
I. Antal ágazata:
Antal Berzsenyi Anna Mária;
József 1761–1830. Virosztog Anna; József 1795–1852.
Deáky Mária; Sámuel 1806–1873. Oláh Zsuzsa;
József * 1827. Szlovák Anna; Juliánna Lakatos
József; Sándor 1834–1898. Zsolczay Borbála;
László 1843–1890. kimlődi Hodoly Eleonóra
(† 1920.); Erzsébet siposkarcsai Siposs Andor; Julia rimaszombati
Szombathy-Szücs Sándor; Vilmos László * 1879., gimn.
tanár Pohl Mária;
2. László ágazata:
László Barkassy
Sára; Ráfael 1781–1847. hevesi II. alispán
fáji Fáy Mária; Dániel kir. tan. Retsky Judit;
József; József; Miklós; Vilma Borhy Kálmán;
Antónia Mészáros Elemér; Emma Borhy
László; Klára 1811–1903. 1 : Máriássy
István 2 : Puky Miklós; Sámuel * 1813. pelsőci
Hámos Klementina; Malvin* 1841. Szilágyi Ferenc; Béla 1 :
Veress Szidónia 2 : ns. Sebastiani Berta; Vilma Tóvölgyi
Titusz; Irén * 1851. bizáki Puky József; Aladár
1853–1909. br. Perényi Petronella; Klementin szentmiklósi
és óvári Pongrácz Sándor; Ida Petrik
Zoltán; Gyula 1879–1926. őrnagy Tomeskó Valéria;
Vilmos-Tibor * 1886. ugocsai főszolgabiró Kulchár-Nagyiday
Anna; Valéria * 1905. v. Kiss János; Mihály * 1907.;
Petronella * 1911.; Anna * 1914.; Aladár * 1916.;
Vö. még Dapsy Vilmos László: A dapsi
Dapsy-család története (Bp. 1931.)
Darányi
(pusztaszentgyörgyi és
tetétleni).
(III. K. 244–5.) Ujabb leszármazási adatok:
Ignác (szül. 1849. jan. 15.) volt
földmívelésügyi miniszter, † 1927. ápr.
27.; Béla † ; fiai közül Kálmán
államtitkár, felesége Szemere
Eszter;
leánya Erzsébet; Gyula leánya Ella (szül.
1898.), parucai Kolosváry Miklós neje.
Darás.
Címereslevele kelt 1583. (Vasm. lt.) – Vö.
Balogh 274–5.; MNCs. III/246.
Darka.
Címereslevele kelt 1655. márc. 25.; kihird. Abaujm. –
Vö. Tk. IV/27.
Daróczy.
Címereslevelét 1580. Zemplénm. hirdette ki.
Címereslevele kelt 1609. jun. 15. – Vö. Bold.
92.
Címereslevele kelt 1628. máj. 6. – Vö. T.
XXXII/88.
Daróczy
(rettegi).
B.-Szolnokm.-ben kihird. (1770.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/388.
Daróczy,
l. Koris (alias
D.)
Darvay
(aszódi).
A nemességet 1916. jun. 29. D. Károly udvari
tanácsos MÁV igazgató kapta.
Dávid.
Címereslevele kelt 1602. márc. 22. – Vö. T.
XXXII/88.
Dávid
(pákéi).
Címereslevele kelt 1649. febr. 16. – Vö.
Sándor II/69–70.
Címereslevele kelt 1652. máj. 28.; kihird.
Gömörm.
Deák.
Címereslevele kelt 1606. jun. 26. – Vö. Bold.
36.
Címereslevele kelt 1608. jul. 23. – Nemességét
1830. Szabolcsm. igazolta. – Vö. Siebm. erd. 114.;
Bold. 87., 93.
Deák
(másképen Marikovszky).
Címereslevele kelt 1610. márc. 27.; kihird. 1611.
Zemplénm.
Címereslevele kelt 1610. jun. 10. – Vö. Siebm.
erd. 144.
Címereslevele kelt 1628. dec. 1.; kihird. Borsodm. – Vö.
Bor. I/213.
Deák
(másképen Osvald).
Címereslevele kelt 1649. febr. 4.; kihird. Abaujm.
Debreczeni-Literatus.
Címereslevelét 1580. máj. 15. Abaujm. kihirdette.
– Vö. Tk. IV/27.
Debrődy
(alias Juhász).
(III. K. 273.) Címereslevele kelt 1691. jul. 1.
(jászói conv. lt.) – Vö. Tk. IV/27.
Debreközy.
Zemplénm.-ben 1573. kihirdetett család.
Dech.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 198.
Déchi
(szentiváni).
Címereslevele kelt 1625. nov. 24. (Fejérm. lt.)
– Vö. T. XXXI/123.
Decsericzki.
1792. Torontálm.-ben kihirdetett család.
Décsei
(váradi).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásában
előforduló család.
Dede.
Szabolcsm.-ben igazolt család. – Vö. Bold.
111.
Dédessy.
Címereslevele 1635. aug. 3. kelt; kihird. Abaujm. – Vö.
Tk. IV/27.
Dédessy,
l. Emődy (alias
D.)
Dekker
(nemesmiliticsi).
A nemességet 1916. okt. Dekker Gyula dr., a szabadkai kir.
törvényszék elnöke kapta.
Dekuczián.
Címereslevele kelt 1648. márc. 25. (MNMuz. lt.)
Delivuk.
Címereslevele kelt 1656. dec. 18. – Vö. bojn. 6.;
Lasz. 16.
Delpiny.
(III. K. 279.) A családból D. Sándor
nemessége 1914. szept. 23. átruháztatott Kundegraber
Józsefre a K.-D. kettős névvel.
Dely
(jósvafői).
Címereslevele kelt 1618. jul. 18.; kihird. Tornam. – Vö.
Tk. I/70.; MNCs. III/281.
Demmely.
Címereslevele kelt 1727. nov. 3. – Vö. Siebm.
horv. 288.
Demeter.
(III. K. 287.) Armálista család, mely címeres
nemeslevelét 1628. dec. 3. Demeter István
személyében kapta. Kihirdette 1629. ápr. 30.
Nógrádmegye, 1636. jan. 7. pedig Gömörmegye. A
család nemességét 1730., 1803. és 1805. Borsodmegye
is kihirdette. – Címer: kék mezőben zöld
földön páncélos lovas vitéz jobbjában
kétszalagos dárdát, baljában pedig pajzsot tart;
sisakdísz: növekvő oroszlán jobbjában karddal;
takarók kék-arany, vörös-ezüst. – A
család teljesebb leszármazása a
következő:
Márton (Sajóvámos); fia Márton
(Rozsnyó), akinek Adorján Zsuzsannától
született fia János (Rozsnyó). Neje Vidó
Rozina; akitől fiai:
I. Lajos (1813.), gömöri ügyész. Neje
Fekna Teréz. Fiai:
1. Emánuel. Neje erdőbaktai Gottesmann Alice.
Gyermekei:
A) Ernő († 1921.), táblabíró
(Miskolc). Neje Bódogh Erzsébet († 1922.). Fia
Géza, afrikai utazó. Neje bárcai Bárczay
Katalin;
B) Alice. Férje Ágotha Imre.
C) Adél;
D) Andor, cégjegyző. Neje: kisvárdai
Kálmán Mária. Gyermekei:
a) István; – b) Gellért;
E) Lajos, honv. huszáralezredes (Szeged). Neje: Kass
Dorrit. Gyermekei: a) Alice; – b) Gábor;
2. Titusz. Gyermekei:
A) Jolán. Férje zsarnócai Bartheldy
István, altábornagy (Budapest);
B) Armand (†), ezredes;
3. Béla; Leánya: Blanka. Férje
Gallé Hugó (Kisszeben);
II. István; Leányai Jozefine; Etel;
Apollónia; Zsuzsánna; Cecilia;
III. József. Neje Zombory Eszter. Fia:
Sándor (Kisszeben). Fia:
Gábor († 1885.) Neje Jäger Karolin.
Gyermekei:
1. Manó († 1920. Kisszeben);
2. Aurél (szül. 1847., † 1916.). Neje 1.
alsó- és felsőmátyásfalvi Mattyasovszky
Celesztina († 1895), 2. nagy- és kisselmeci Tholt Aranka
(† 1923.). Gyermekei:
1-től: A) Margit († 1895.); – B)
Kálmán (szül. 1881.), alezredes (Budapest);
2-től: C) Lénárd (szül. 1892.), dr. a
vitézi rend tagja, ügyvéd (Budapest); Gyermekei: a)
Jácint; – b) Irén;
D) Alin (szül. 1894.), férje Ethey-Man
Sándor;
Demeter.
Címereslevele kelt 1651. febr. 28.; kihird. Tornam. –
Vö. TK. I/70.
Demeter
(feketekeresi, alias Timár).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. II/388.
Demeter
(másképen Triff).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 40.
Demin.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Demjén.
Címereslevele kelt 1661. aug. 20. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. IV/31.
Demkó.
(II. K. 39–41.) A család történetét
és részletes leszármazását l. a II.
kötet 39–41. lapjain. Az ott az I. táblán
feltüntetett Dezső (szül. 1866.) ágának
újabb leszármazása a következő:
Dezső
kormányfőtanácsos, vezérigazgató
röjtöki Bene Eta (esk. 1905. X/7. Bp.); Margit * 1906. VIII/24. 1926.
IV/17.: dr. Demkó-Belánszky Imre; Sári * 1908. XI/14. 1929.
XI/19.: Kontar Kálmán százados; Márta * 1915.
VI/13.; Margit * 1927. I/31; Marianna * 1828. VIII/20.
Demkó
(alias Vanyika).
Címereslevele kelt 1599. okt. 4. – Vö. T.
XXVIII/159.
Dér
(Deér).
Erdélyi család; az »egervári« előnevet
s a következő címert használja: (kék)
mezőben (zöld földön)
vágtató
fehér lovon ülő vitéz törökfejes kardot tart;
sisakdísz: kar kardot tart.
Dereano
(rózsahegyi).
A nemességet 1911. jun. 1. D. István min.
tanácsos kapta.
Dereghi.
Címereslevele kelt 1629. máj. 24.; kihird. 1630. Abaujm.
– Vö. Tk. IV/27.
Désány.
Címereslevele kelt 1666. márc. 27. – Vö.
Bold. 93.
Dese.
Címereslevele kelt 1572. (Vasm. lt.) – Vö.
Balogh 275.
Deseő.
Címereslevele kelt 1632. – Vö. T. IX/56.
Detári
(deési).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/363., 376., 387.
Deutsch
(macelji).
A nemességet 1910. nov. 25. D. Fülöp
zágrábi nagykereskedő kapta.
Deutsch
(fehértemplomi).
A nemességet 1918. jul. 11. D. Izidor ezredes kapta.
Deutsch
(halmi).
(III. K. 310.) A családból D. Viktor és
József 1914. márc. 18. nevüket Halmy-Deutsch-ra
változtatták.
Dévai.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Dévai
(füzérkomlósi).
A nemességet 1913. jul. 27. D. Ignác curiai
bíró kapta.
Dezső
(répceszemerei).
Sopronm.-i család, mely 1723. nyert nádori adományt
Répceszemerén. – Az 1754–55. évi orsz. nemesi
összeíráskor Sopronm.-ben Mihály
vétetett fel az igazolt nemesek közé.
Diafalvai,
l. Oroszhegyi (alias
D.)
Dicső
(atyai, vámosatyai).
(III. K. 315.) Beregmegyei, később Szabolcsmegyébe
elszármazott család. A család magáénak vallja
azt a címereslevelet, amelyet II. Ferdinánd 1627. jul. 3.
D. István és György testvéreknek
adományozott. (Beregm. lt.) Kihirdette 1678. febr. 11. Ungmegye.
Címer: kék mezőben zöld földön
aranysárga vetés között elrejtőzött fürj,
a pajzs részében száját zsákmányra
kitátott felülről jövő karvaly; sisakdísz:
vörös ruhás könyöklő kar markában kardot
tart; takaró: vörös-ezüst, kék-arany. – Az
1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor
Szabolcsmegyében István és László
vétettek fel az igazolt nemesek közé. De a család
már korábban is megtelepedve volt az utóbb nevezett
vármegyében, miután Ferenc fia László
(Cserepes-Kenéz) 1744. ápr. 28. nemesi
bizonyítványt nyert a vármegyétől. A
család leszármazása ettől a Ferenctől
ízről-ízre levezethető, amint ezt az alábbi
táblázat feltünteti. –
Leszármazás:
I.
Ferenc Horváth Katalin;
István Erdőhegyi Zsuzsánna 1749.; Mária
kökényesdi Papp György 1749.; László 1749. Vargha
Erzsébet nb. 1744. IV/8. Szabolcsmegyétől; Juliánna
1740.; Klára 1749.; András 1766.; Ferenc 1766.;
László 1766.; Mihály 1807.; László 1807.;
András 1807.; József 1807.; Klára Mészáros
István 1807; Péter Petróczy Juliánna * 1803.
VII/10.; György 1807.; György; András * 1824. Dicső
Julianna * 1829; Sándor * 1855 Dicső Julianna; Endre * 1857.
Dicső Piroska * 1863. X/9.; Borbála sz. 1862. szamosujfalui Ujlaky
Péter * 1860.; Péter †; József * 1865. XI/24.
Dicső Vilma * 1874. X/9. esk. 1895. IV/16.; Gábor * 1865. XI/24.
Faragó Eszter; György * 1855. † 1920. Petróczy
Juliánna * 1855.; Gyula * 1857. Dicső Eszter; Lajos * 1889. XI/30.
1: Benkő Vilma sz. 1889. † esk. 1911. V/10. 2: Dicső
Amália szül. 1886. esk. 1920. III/20.; Szeréna * 1896.
III/30. Kollárovits Jenő; Jenő †; Dezső * 1904.
VII/27. Túrczy Ilona; Irén * 1907. VIII/11.; Juliánna
szül. 1829. Dicső András sz. 1824. XI/20. esk. 1850. IV/10.;
Boldizsár sz. 1833. X/28. 1: Benkő Borbála 2: hetei
Bakó Amália * 1840. IV/3. esk. 1862. I/7.; Rozália;
Péter; Aladár * 1913. VII/18.; Árpád * 1923.
VIII/20.; Lajos * 1925. VIII/20.; Dezső * 1927. VIII/20.; Károly sz.
1857. Dicső Ágnes * 1865. VIII/20.; Gusztáv sz. 1862. XI/7.
1: Szabó Amália 1886. III/20. † 1889. IV/29. 2: 1891. IV/12:
Deák Vilma * 1872. XI/18; Béla 1864. † 1900. Timár
Mária † 1913; Ferenc sz. 1866. † 1925. Tóth
Mária; Eulália sz. 1868. † 1913. Dicső Mihály *
1862.; Amália sz. 1870. † 1907. II/15. Petróczy
Dániel * 1863.; Kálmán sz. 1873. Torday Borbála;
László * 1876. X/30. 1: Dicső Etel elv. 2: Szalóczy
Zsófia * 1893. esk. 1921. V/21.; Gizella sz. 1879. † 1921. Csorba
István * 1871; Miklós sz. 1882. Petróczy Rozália *
1890.; Gusztáv sz. 1886. XII/27. Szuhay Erzs. (sz. 1890.) VII/20. esk.
1908. IX/27.; Géza sz. 1893. VII/15. 1926. aug. 17: ujfalusi Ujfalussy
Gizella (sz. 1893. I/29.); Ilona sz. 1896. X/10.; Emma sz. 1898. VII/28.;
Katalin sz. 1900. XII/5. Bacskay István (sz. 1884.) XII/26. esk. 1924.
XI/26.; Miklós sz. 1904. V/11.; Gizella sz. 1927. IX/24.;
Gusztáv-Andor sz. 1916. IX/2.; Erzsébet sz. 1918. XII/3.; Izabella
sz. 1921. X/3.;
Dienes.
Címereslevele kelt 1663. ápr. 17. – Vö.
Bor. I/234.
Dienes
(nemesnépi).
Vasmegyei család. – Vö. Balogh 275–6.
(gen.)
Dienesdy.
Címereslevele kelt 1581. – Vö. T. XXI/92.
Dietrich.
A nemességet 1910. dec. 13. D. Albert
vezérőrnagy kapta.
Dincho.
Címereslevele kelt 1627. ápr. 12. (MNMuz.
levéltár.)
Dinnyés
(alias Borbély).
Komáromm-ben igazolt (1698.) család. – Vö.
Alapi 142.
Diósy
(kozineki).
A nemességet 1916. okt. 21. D. Sándor ezredes
nyerte.
Diószeghy
(bihardiószegi).
A nemességet 1910. szept. 2. D. Mihály c.
honvéd ezredes kapta.
Disznósi.
Címereslevele kelt 1456. – Vö. Fejérpataky
II/55.; T. V/66.; VI/139., XXIV/24.
Dits
(suhopoljei).
A nemességet 1917. márc. 5. D. Nándor ezredes
kapta.
Dminich.
Címereslevele kelt 1587. – Vö. Bojn. 6.
Dobai
(aldobolyi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/388.
Dobai
(szárazajtai).
Ugyancsak B.-Szolnokm.-ben előfordult (1770.) család. –
Vö. Gorzó pk. 10.; Szoln.-Dobokam. monogr.
VII/388.
Dobay
(dobói).
(III. K. 330.) A család részletezett és újabb
leszármazását az alábbi táblázatok
tüntetik fel:
I.
Zsigmond pallini Inkey J.; Zsigmond
nagybégányi Bégányi Klára; Károly
1785–1819. cserneki és tarkeői Dessewffy B.; György 1817.
kamarás; Jozeffa csillagkeresztes hölgy; Eduárd cserneki
és tarkeői Dessewffy A.; Hugó 48-as kormánybiztos;
Ágoston Gedeon Laura; Ede 1838–1906. nagyiványi Fekete
Mária; Sándor 1840–1890. betlenfalvi Betlenfalvy N.;
Béla * 1868. Rámer Ilona; Ödön * 1871.; Zsigmond * 1873.
1 : nádasdy Baán Róza 2 : pécsujfalusi Péchy
Anna; István * 1875. IX/12.; Sándor * 1906. X/4.; Zsigmond * 1925.
I/28.;
Ferenc * 1647.; Ferenc;
Gáspár * 1698.; Márton; Ferenc; László;
Márton; Pál; János; István; Márton 1786.
péch-ujfalusi Péchy Klára; Mihály; József *
1774.; István görgői és toporczi Görgey
Mária; Gábor ezredes 1761. görgői és toporczi
Görgey Zsuzsanna; Ferenc 1778. 1780.; János 1776. zalukai Voksit
Horváth Lidia; Gábor; István 1768. jamniki Jóny
Anna; András 1728–1792. dráveczi Dráveczky Julia l.
III. tábla; Gábor 1726–1801. nagybégányi
Bégányi Zsuzsanna; András 1789–1820. Keill Dorothea;
Mihály 1789–1912.; Antal 1800–1880. sámsoni
Polyák Sarolta; Vilmos * 1813. V/28. hadusfalvi Ludmann Cornélia;
Tivadar † 1867.; Miksa 1840–1920. iglói Szontagh Ilona;
István; Elemér tomori Tomory Jolán; Ákos * 1860.
Bogenrieder Anna; Vilmos; Attila; Gábor;
III.
András 1728–1792.
dráveczi Dráveczky Julia l. II. tábla; Gáspár
1782., 1794. Saárosy Erzsébet; Imre * 1760. Doeneky Mária
Magdolna; Miklós * 1789. Horváth Anna Mária;
László megyei követ; Károly * 1790.
oláhivánfalusi Eperjessy Klára; József * 1820. IV.
altábornagy berzeviczi és kakaslomniczi Berzeviczy Mária;
Imre * 1827. IV/21. 1 : nádasdi Baán Genie 2 : ns. Krieger
Mária; Károly olasz gróf tábornagy Ruffinati
Terezita; Lajos oláhivánfalusi Eperjessy Róza;
Károly * 1868. XI/10. borosjenői Kádár
Erzsébet; Ferenc; Gáspár 1780. zombori Zombory Anna;
Károly 1784.; 1 : Árpád * 1859. XI/5. berzeviczi és
kakaslomniczi Berzeviczy Gizella; Dezső * 1861. Szanka Zelma; 2 :
József * 1875. V/27. proszéki Fancsali-Joób Berta;
Ferdinánd berzeviczi és kakaslomniczi Berzeviczy Mária;
György sz. 1902. XII/21.; Ferenc sz. 1907. VII/15.; Károly * 1885.
X/11. tasnádi Nagy Szeréna; Imre * 1892. V/3. Koutnik Thea;
Dezső sz. 1896. XI/26. Persay Anna; István sz. 1916. I/30.; Ferenc
sz. 1924. III/19.; Dezső sz. 1925. XII/13.;
Doboka.
Kihalt család. – Vö. Siebm. erd. 23.
Doborkai.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Dobos.
Címereslevele kelt 1654. jul. 12. (Kassa v.
levéltár?)
Dobranich.
Címereslevele kelt 1647. jun. 3. (MNMuz.
levéltár.)
Dobravcsány.
Címereslevele kelt 1677. jul. 24. (MNMuz. lt.)
Dobraviczay.
Címereslevele kelt 1661. – Vö. T. VII/94.
Dobrey.
Torontálm.-ben kihirdetett család. (1839., 1844.)
Dobrics.
Címereslevele kelt 1689. – Vö. Alapi 142.
Dobrinic.
Címereslevele kelt 1581. szept. 11. Nemesi
bizonyítványt 1807. Zágrábm.-től nyert. –
Vö. Lasz. 17.
Dobrovics
(ostffyasszonyfai).
A nemességet 1913. okt. 30. D. Győző műszaki
főtanácsos kapta.
Dobrovics
(pozsonyligetfalvi).
A nemességet 1916. szept. 2. D. Mátyás kir.
tan., pozsonyi állami kórházi főorvos kapta.
Dobroviczai.
Címereslevele kelt 1661. jun. 25. (Máramarosm. lt.)
– Vö. T. XXVIII/159.
Dobri.
Címereslevele kelt 1431. (MNMuz. lt.) – Vö.
T. XXIV/23., 78.
Dobrynchich.
Címereslevele kelt 1581. – Vö. Bojn. 6.
Doby.
Címereslevele kelt 1638. febr. 21. – Vö. DGy.
V/242–3.; 277.; VIII/352.
Doctorich.
Címereslevele kelt 1654. jun. 20. (Sopronm. lt.)
Doctorovics,
l. Jankovics (alias
D.)
Doczé.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 77.
Dóczy
(dőri).
Előnév adományozása 1912. jun. 15. D.
Endre, ny. p. és t. főfelügyelő
részére.
Dolecskó
(neszmélyi).
A nemességet 1911. márc. 9. D. Mihály, ny.
min. oszt.-tanácsos kapta.
Dolouschak
(Dolowschak).
Címereslevele kelt 1649. – Vö. Bojn. 6.;
Alapi 198.; MNCs. III/350.
Dombay.
Címereslevele kelt 1796. jul. 1. (Somogymegye lt.)
Domby.
Címereslevele kelt 1629. dec. 22. – Vö. Weress
75.
Domik
(szőlőskei).
Sárosm.-ben élt család. – Vö. III. K. 358.
és Tóth I/298.
Dominkovics.
Címereslevele kelt 1598. márc. 2. (Sopronm. lt.)
– III. K. 359.
Domokos.
Címereslevele kelt 1560. (Pozsonym. lt.)
Domokos
(vasmegyeri).
A nemességet 1914. ápr. 19. D. Géza
földbirtokos kapta.
Dona.
Nádori adományt 1723. a Szemerey-családdal
közösen nyert.
Donáth.
Címereslevele kelt 1667. jan. 17. (MNMuz.
levéltár.)
Donavach.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 10.
Dopsa.
Címereslevele kelt 1722. jan. 16. – Vö. Bold.
109.
Dömöry.
Címereslevele kelt 1689. máj. 20. (Fejérm.
lt.) – Vö. T. V/92., XXXI/170.
Drag.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 17.
Dragissich
(Spissich).
Címereslevele kelt 1503. (OL.) – Vö. T.
XII/94.; MNCs. III/380.
Dragos.
Szilágym.-ben élt család. – Vö.
Petri V/417–8.
Dragosi
(tordai).
Torontálm.-ben kihird. (1836.) család.
Draheim.
(III. K. 382.) Címereslevele kelt 1659. jan. 22.; kihird.
Abaujm.
Draza.
B.-Szolnokm.-ben 1716. kihird. család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VI/384.
Dréhr
(nagyszetnmiklósi).
A nemességet 1916. jan. 9. Dréhr János kir.
tanácsos kapta.
Driva.
Békés- és Szatmárm.-ben élt
család. – Vö. Békésm. tört.
III/223.; Gorzó 32.
Drozdik.
Címereslevele kelt 1617. márc. 8. (MNMuz.
levéltár.)
Dubniczay.
Címereslevele kelt 1613. máj. 25. (MNMuz. lt.)
Dubravszky
(stoószi).
A nemességet 1912. jul. 17. D. Róbert min.
tanácsos kapta.
Dudás
(mohorai).
Címereslevele kelt 1693.
Dudovics.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 11.
Duekhovitz.
Címereslevele kelt 1625. (Hevesm. lt.)
Duh.
Címereslevele kelt 1638. ápr. 10.; kihird. Abaujm. –
Vö. Tk. IV/29.
Duka-Zólyomi
(dukafalvi és kucsini).
D. Kálmán nemessége és kettős
előneve 1917. ápr. 9. a kettős családnév
használatával átruháztatott Zólyomi
Árpád ny. alezredesre. – Vö. III. K. 393.
Dumitrianu
(sárdi).
A nemességet 1917. nov. 3. D. Ágost,
államrendőrségi főorvos nyerte.
Dumaviczi.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 38.
Dunkanics
(poroszlói).
Nemességét 1624. Zemplénmegye hirdette ki.
Durbesic
(grobnoki).
A nemességet 1910. máj. 28. D. Iván, a
sarajevói főtörvényszék
főitélőbirája kapta.
Durgó.
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/384.
Dusárdy.
Ily nevű család Sztamárm.-ben élt. (Vö.
Gorzó pk. 11.) Valószinüleg a Dujardin
családnak (l. III. K. 393.) egyik ága. Igazolni látszik ezt
a feltevést az a körülmény is, hogy Dusardin
Károly az 1754–55. évi orsz. nemesi
összeíráskor Szatmárm.-ben vétetett fel az
igazolt nemesek közé. Ismeretes még Dobokamegyében egy
Dusardin István is, aki 1783–85. Dobokamegye
főbirája volt. A jelenleg élő család őse
József 1773. körül született s 1843. márc.
4. Egerben halt meg. Két felesége volt, az egyik (esk. 1808. febr.
1. Eger) Kriston Klára, a másik (esk. 1827. febr. 13. u. o.) Weisz
Anna. Fia ugyancsak József született 1833. okt. 27. Egerben s
1864. aug. 2. u. o. vette nőül Kis Etelkát. Fia
István (szül. ....) táblai tanácselnök
(Budapest). Felesége szendrői Kovách Etelka, akitől fia
István (szül. 1896. nov. 2. Eger). – De ismeretes a
családnak a legidősebb Józseffel egyidőben élt
György tagja is, aki az anyakönyvekben Duzsárdinak
van írva s aki 1801. aug. 18. Egerben vette nőül Philippy
Katalint. A család a családi hagyomány szerint is
Szatmármegyéből származott át
Hevesmegyébe a XVIII. század közepén.
Dusy
(laczkovai).
(III. K. 399.) Címereslevele kelt 1841. okt. 14. (Szepesm.
lt.)
Dutkanics.
(III. K. 399.) Nemességét 1623. Zemplénmegye
hirdette ki.
Éber
(bányavölgyi).
A nemességet 1916. okt. 21. É. Viktor ezredes
kapta.
Ébner-Rupp
(nyilhegyi).
R. Gyula ny. őrnagy neve, nemessége, előneve
és címere 1912. dec. 12. átruháztatott
Ébner Gézára, Bélára és
Mariannára fenti kettős név használatának
engedélyezésével. – Vö. Rupp
(nyilhegyi).
Eckensberger
(perlaki).
A nemességet 1912. jan. 9. E. György ny.
vezérőrnagy nyerte.
Eckerdt
(gagybátori).
A nemességet 1911. febr. 3. E. Elek kir. tanácsos,
nyiregyházai pénzügyigazgató kapta.
Eckermann
(óhegyi).
A nemességet 1914. okt. 19. E. Ede min. tanácsos,
műszaki főtanácsos kapta.
Ecsedi
(nagyecsedi).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1770.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr VII/390.
Ecséry
(nagyecséri).
A család korábbi neve Kánitz volt. Az 1910.
aug. 31. nemességadományozást s az 1918. évi
névváltoztatást l. ott.
Édeskuty.
A család korábbi neve Votesky volt s a
címereslevelet III. Ferdinándtól 1654. dec. 20. Votesky
Fülöp, atyja János és testvére György
nyerték. (Szepesm. lt.) Kihird. 1655. szept. 15. Sárosm.
Nemesi bizonyítványt 1777. jun. 13. V. János
és Dániel vágúhelyi lakosok kaptak
Szepesm.-től, ezt megelőzőleg pedig (1776. okt. 11.) és
1795. ápr. 20. V. János lőcsei lakós
Sárosm.-től. – V. János s fiai: János,
Károly és József, leánya Katalin, testvére
Mihály, nővére Anna, elhalt Ádám
testvérének fia János és leánya Anna,
unokatestvére János és fiai Pál, József
és Dániel s ezen János nővére Anna 1795. szept.
17. nevüket É.-ra változtatták. Nemesi
bizonyítványt kaptak 1796. jul. 19. Szepes-, 1796. aug. 23.
Sáros- és 1796. nov. 10. Nyitramegyétől, majd pedig
1807. dec. 13. V. János fia É. Ádám
Szepesm.-től. Kihirdette 1808. febr. 15. Zalamegye. A család
nemességét 1921-ben 62574. sz. a. a m. kir. belügyminiszter
is elismerte.
Címer: kék mezőben zöld földön
ágaskodó oroszlán; sisakdísz: felemelt
jobbjában követ tartó darú; takaró:
vörös-ezüst, kék-arany.
Leszármazás:
I.
Votesky János sz. 1654.;
Fülöp 1654.; György 1654.; Ádám sz. 1686. I/2.
Trencsén mh. 1730. III/9. u. o. 1715. VII/29. u. o.: Csessel Éva;
András sz. 1716. XI/19. Trencsén; János sz. 1718. V/8. mh.
1762. III/8. 1741. XI/19.: Tressler Zsuzsa; Pál sz. 1723. II/11. mh.
1769. II/1. Vágujhely Laszáth Krisztina l. II. tábla;
Dániel sz. 1724. III/18.; György sz. 1726. IV/5. mh. 1748. XII/22.;
Éva sz. 1728. IX/29.; János sz. 1742. XI/10. Trencsén
(Lőcse) Lányi Róza l. III. tábla; Ádám
sz. 1750. VII/21. u. o. mh. 1794. IV/9. Stauff Katalin (1759–1797.);
Zsuzsa sz. 1752. VIII/8. 1768. IV/10. Hoszulik Ádám; Anna sz.
1755. II/27. Schmögner N.; István 1756–1759.; Mihály
sz. 1761. XII/10. mh. 1853. Graz; Sámuel sz. 1779. III/10.; Anna sz.
1781. III/19.; János sz. 1784. VII/24. mh. 1819. IV/9. Welsz Katalin;
Lujza Pudiwitter mérnök; Sándor sz. 1811. II/14. Sümeg
mh. 1896. XII/10. 1836. I/24. Rigács : Gercsó Zsuzsa
(1808–1889.) l. IV. tábla;
II.
Pál Laszáth Krisztina l. I.
tábla; Éva sz. 1750. I/1. Vágujhely; János sz. 1754.
V/5. u. o. 1 : 1778. I/25.: Orgon Anna 2: Mikus Zsuzsa; Erzsébet sz.
1766. XI/7. mh. 1813. I/12. 1786. II/7.: Okolicsányi Elek; 1 :
József sz. 1779. III/19. Vágujhely mh. 1816. X/17. Medveczky
Zsuzsa (1796–1831.); Dániel sz. 1784. XI/12.; 2 :
Juliánna;
III.
János Lányi Róza l.
I. tábla; Katalin Bexhaft N.; János sz. 1778. orvos; Károly
Stubenvoll Róza; Zsuzsa Szontagh N.; József sz. 1788. Virág
Ludovika; Ludovika; Eugenia; Emma; Florentina; Károly; Konstancia;
Ferdinánd 1814–1873. orvos Wanitschek Lujza (1819–1878.);
Ottó; Ludovika lovag Despovszky N.; Ottó 1843–1902. udv.
tan. (Wien) Held Filippine; Ferdinánd 1848–1905. százados;
József sz. 1850. Graz orvos, Wien Kreutzer Zsófia; József
sz. 1884. Karwin (lak. Amerika) Allestis St. Clair; Adolf sz. 1886. u. o.;
Ottó sz. 1888. u. o. orvos; József sz. 1910. II/15. (Canada);
János sz. 1911. XI/19. (Canada);
IV.
Sándor Gercsó Zsuzsa az l.
táblához; Lajos sz. 1837. IV/7. Sümeg mh. 1896. IV/10.
Budapest ásványviz nagykeresk. 1867. IX/20. Beszterczebánya
: hegyeshalmi Fischer Hermina (1856–1898.); Lajos sz. 1870. V/23. Budapest
1895. V/25.: Kollár Jolán; Jenő sz. 1871. X/12. Budapest mh.
1924. III/5. u. o. ásványviz nagykereskedő 1908. XII/5.:
Kollár Eugénia; Irén sz. 1875. VI/30. Budapest 1896. IX.
Bp.: orczi Orczy Zoltán; Olivér sz. 1897. III/26.
Beszterczebánya; Lygia sz. 1910. IX/2. Bp.;
Egerfelnémety.
Címereslevele kelt 1651. nov. 18.; kihird. Abaujm. – Vö.
TK. IV/29.; MNCs. III/411.
Egerházy
(alias Képiró,
mezőbándi).
Címereslevele kelt 1631. márc. 29. – Vö.
Sándor II/10–11.; MNCs. III/411.
Eggenhoffer
(nagymegyeri).
A nemességet 1910. jun. 5. E. József
földbirtokos s néhai E. Gyula fiai: Gyula, Béla,
József és Ödön kapták.
Egrespataky.
B.-Szolnokm.-ben élt (1676.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/374.
Egressy
(legenyei).
Címereslevelét 1622. Zemplénm. hirdette ki.
Egrey
(alias Dora).
Címereslevelét (1622. aug. 14.) Abaujm. hirdette ki. –
Vö. TK. IV/29.
Egry
(egerszegi).
A nemességet 1916. nov. 12. E. Aurél dr., udvari
tanácsos, budapesti ügyvéd nyerte. –
Címer: arany mezőben vizszintes, hegyével balra
lengő pallóson vörösen fegyverzett jobbra néző
stilizált álló sas csőrében fehér
írótollat tart; sisakdísz: a sas növekvőleg;
takaró: fekete-arany. – Leszármazás:
Aurél (szül. 1874. febr. 13. Budapest), a
felsőház életfogytiglan való tagja, m. kir. udvari
tanácsos, ügyvéd, a Pénzintézeti Központ
jogtanácsosa. Felesége (esk. 1901. jul. 2. Budapest) Mezei
Mária Anna. Fia:
Tibor (szül. 1902. jul. 29. Bp., † 1923. szept.
25.);
Egyed.
Címereslevele kelt 1661. jun. 7.; kihird. Abaujm. – Vö.
TK. IV/29.
Egyed
(gyergyóújfalvi).
Előnév adományozása 1907. ápr. 6.
E. József csendőrszázados részére.
Éhen.
Vasm.-ben előforduló család. – Vö.
Balogh 51.
Éhlert,
l. Keresztessy
(nagykázméri).
Ehrenhöfer
(verőcei).
A nemességet 1915. márc. 13. E. Aladár keresk.
min. tanácsos kapta.
Eiszenmann
(egri).
A nemességet 1916. jul. 7. E. Oszkár kir.
tanácsos, egri pénzügyigazgató kapta.
Ekel-nemzetség.
l. Karácsonyi I/428. T. XX/36.
Elek.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Címereslevele kelt 1662. – Nemességét 1771.
Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 143.
Elekes
(albisi).
Régi székely család. Kimutatható
legrégibb őse Balázs, 1499.
királybíró. Unokája Lukács 1602.
Básta György hadvezér rendeletére hűségi
esküt tesz
a császárnak s 1610. »illyefalvi«
előnévvel címereslevelet nyer. Fiaiban két ágra
szakad a család. János megtartja az illyefalvi előnevet s
őse a család katholikus ágának, míg
testvére, Miklós, megtartja »albisi«
előnevét s hű marad a protestáns fejedelemhez.
Alábbi adataink erre az utóbbi ágra vonatkoznak.
Miklósnak fiai voltak György és
István. György a
»gyergyóújfalusi« Elekes-családnak az
őse, István pedig tovább vezeti a családnak
»albisi« ágazatát. Fia István, ezé
Tamás (1686–1776.), kinek fiaiban 3 ágra oszlik a
család.
I. Péter ágazata; Erre az ágra nézve
nincs több adatunk, mint hogy fiai voltak Ferenc (1764.); és
András (1765.);
II. Samu ágazata. Samu († 1785), 1756. igazolja
nemességét;. Fia volt:
József; ezé – többek között
–
Márton (1783), akinek Bartók
Teréztől; született fia:
Samu (1820.) Neje: Rákosi Emilia; kitől
gyermekei:
1. Albert (sz. 1855., † 1927.) Neje: Tusa
Mária;
Gyermekei:
A) Gyula (sz. 1881.), uradalmi jószágigazgató
(Réde). Neje (esk. 1909. okt. 6. Marosvécs) kibédi
Péterffy Piroska;
Gyermekei:
a) Gyula (sz. 1911. febr. 20.); – b) Piroska (sz. 1917.
szept. 24.);
B) Juliánna (sz. 1883.);
C) Mária (sz. 1889). Férje:
alsócsernátoni Gál Albert;
D) János (sz. 1893.). Neje: altorjai Torjay Ida;
2. Róza;
3. Imre (szül. 1852. dec. 7. Kézdialbis),
felesége Szőcs Amália (szül. 1852.).
Gyermekei:
A) Imre (szül. 1883. feb.r 7.
Kézdivásárhely), m. kir. gazdasági
felügyelő, felesége kisborosnyói Tompa Katinka
(szül. 1882. Segesvár). Gyermekei:
a) Imre (szül. 1908. szept. 22.
Fehéregyháza);
b) Katinka (szül. 1910. nov. 2. u. o.);
B) Anna, férje kökösi Sigmond Károly
(mh.);
C) Róza, férje Kröbl Miksa;
D) Mária, férje Csavar István;
E) Károly (szül. 1885), felesége Jikéli
Hilda. Fia Károly (szül. 1926.);
F) Mózes (szül. 1886.), felesége olasztelki
Alberth Rebeka. Gyermekei:
a) Imre (szül. 1911.);
b) Erzsébet (szül. 1912.);
c) Károly (szül. 1914.);
G) Lajos (szül. 1890.) Felesége Dánn
Erzsébet. Gyermekei:
a) Ida (szül. 1916.);
b) Ibolya (szül. 1918.);
c) Lajos (szül. 1928.);
4. Klára;
5. Károly;
III. János, nemességét 1756. és 1793.
Szatmármegyében igazolta. Neje: erdődi Nagy
Klára. Fia:
József (sz. 1779.). Neje: Veszprémi
Sára. Fia:
József (sz. 1819). Neje: nemes Szánthó
Zsuzsánna. Fia:
Menyhért (sz. 1848., † 1925.). Neje: gencsi
Török Eszter (1851–1925). Fia:
Károly (sz. 1888.). Neje: récsei Récsey
Elza (sz. 1896.);
Gyermekei:
a) Leona (sz. 1917); – b) Zsuzsánna (sz.
1920.);
Címer: kék mezőben ágaskodó
oroszlán felemelt jobbjában kardot tart; sisakdísz: nincs;
takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Elekesi
(alias Tarisnya).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 42.
Éliássy.
Címereslevele kelt 1646. Nemességét 1821. Baranyam.
igazolta. – Vö. Andr. 142.
Eliber.
Hunyadm.-ben élt család. – Vö. Böjthe
305.
Elischer
(thurzóbányai).
(III. K. 428.) A nemességszerző (1903.) ápr. 5.) dr.
Elischer Gyula budapesti egyetemi tanár, orvos és
sebésztudor, kiváló nőgyógyász volt, aki
a szakirodalom terén is élénk tevékenységet
fejtett ki. Nagybátyjától örökölt
Goethe-gyűjteményét a Magyar Tudományos
Akadémiának avval a kikötéssel
ajándékozta, hogy az mint a többitől
elkülönített gyűjtemény, külön
helyiségben: Goethe-szoba tartandó fenn. Fiai közül
Gyula a debreceni egyetem orvosi karán a röntgenológia
nyilv. rendes tanára, Vilmos ügyvéd, a Kuria fegyelmi
ügyvédi tanácsának tagja.
A család részletesebb
leszármazása:
Gyula (szül. 1846. okt. 16. Eperjes, † 1909. szept. 28.),
budapesti egyetemi tanár. Neje (esk. 1871. szept. 16.) Thrór
Vilma. Gyermekei:
1. Gyula (szül. 1875. febr. 28.), orvos, debreceni egyetemi ny.
r. tanár. Neje (esk. 1904. dec. 17.) Petschacher Ágotha.
Fia:
Gyula (szül. 1918. szept. 5.);
2. Vilmos (szül. 1877. ápr. 21.), ügyvéd.
Neje (esk. 1905. szept. 15.) Gerbeaud Marcella. Gyermekei:
a) Edit (szül. 1906. okt. 16.);
b) Marcella (szül. 1909. nov. 19.);
c) Alice (szül. 1911. máj. 25.);
Elszont.
Címerpecsét Hevesm. lt.-ban.
Élthes
(tusnádi).
A címereslevelet 1672. jul. 28. É. István
és András kapták. (Ered. a család tulajd.) –
Vö. MNCs. III/429.
Emődy
(alias Dedesy).
Sárosm.-ben élt család. – Vö.
Tóth I/301.
Encidl
(alias Lipthay).
Címereslevelét a Csetneki másképen
Valentini családdal együtt nyerte.
Encsey.
Baranyam.-ben élt család. – Vö. Andr.
115.
Endesy.
Sárosm.-ben élt család. – Vö.
Tóth I/301.
Énekes.
Címereslevele kelt 1679. okt. 3.; kihird. Borsodm. – Vö.
Bor. 238.
Engel.
Címereslevele kelt 1517. okt. 6. (MNMuz. lt.) –
Vö. T. XXIX/61.
Engel
(cserkuti).
Az előnévvel a nemességet 1895. szept. 7. Engel
Miksa földbirtokos kapta. – Vö. MNCsk. I/86.
Entz
(mezőkomáromi).
A nemességet 1915. ápr. 11. E. Géza udv.
tanácsos, egyetemi tanár kapta.
Enyedi.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Címereslevele kelt 1698. aug. 22. – Vö. T.
XXIX/161.
Eölbey.
Címereslevele kelt 1659. – Vö. Alapi 48.,
107–8., 163., 200., 242.
Eölbey-Thyll
(ölbői).
A nemességet 1915. nov. 26. Thyll Sándor honv.
ezredes kapta fenti kettős családnévvel.
Eöllős.
Komáromm.-ben birtokos család. – Vö. Alapi
143.
Eördögh.
Címereslevele kelt 1630. máj. 10. – Vö.
Bor. I/215.
Eörszegi.
Címereslevele kelt 1655. máj. 15. – Vö.
Alapi 200.
Eössy
(dancsházi).
Címereslevele kelt 1606. nov. 1.; kihird. 1607. Biharm. –
Vö. Bold. 37.
Eöttevényi
(eöttevényi).
Előbb Nagy (eöttevényi). –
Névváltoztatás 1918-ban.
Eötvös.
Címereslevelét 1582. Zemplénm. hirdette ki.
Címereslevele kelt 1609. okt. 12. (Szepesi kpt. lt.)
Eperjesy
(tabódi).
(III. K. 447–8.) Előnév adományozása 1917.
nov. 3. E. Géza ny. őrnagy részére.
Ercsényi,
l. Fiáth
(eörményesi).
Erdélyi
(deési).
B.-Szolnokm.-ben igazolt család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. III/58.
Komáromm.-ben is élt (1743.) ily nevű család.
– Vö. Alapi 200.; Komáromm. monogr. 565.
Szatmárm.-től 1728. nyert nemesi bizonyítványt.
– Vö. Gorzó 35.; MNCs. III/453.
Erdey.
Címereslevele Rákóczy Györgytől 1649. jan.
12. E. János, Bazil, Péter és Mihály nyertek;
kihird. ugyanezen év jun. 11. Zarándmegye. A
családból István 1825. B.-Szolnokm. esküdtje.
Erdey-Gruz
(egerbegyi).
A nemességet 1916. jun. 4. Gruz Albert ny. c. honv. min.
államtitkár és Erdey Aladár honv. min.
osztálytanácsos kapták.
Erdmann
(tilenaui).
Címereslevelet I. Lipóttól nyert.
(Veszprémm. lt.) – Kihird. Baranya- és Pestm.
Erdő-Pap,
l. Bnra (alias
E.-P.)
Erdődy
(erősdi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Háromszék 154.
Erdőhegyi
(kisjenői és erdőhegyi).
(III. K. 459. 1.) Zarándmegyei eredetű igen régi
család, amelynek tagjai előkelő szerepet töltöttek be
főleg a vármegyei életben. Egy Erdőhegyi
Gábor Mátyás király udvarában élt,
1464-ben pedig a család 800 aranyforintot fizet, hogy Miklós
nevű tagját a török fogságból
kiváltsa. Ősi fészke Erdőhegy volt, de birtokai voltak
Gyulán, Györkén, Szentbenedeken, Kakucson, Boroson,
Koszorúshalmon, Tégláshalmon, Kamaráson,
Belsőiratoson stb. Zarándmegyében, továbbá
Nagy- és Kisbajon, Bélzerénden, Kisjenőn,
Tamáshidán, Dulón stb.
Ily jelentékeny gazdaság mellett a család mégis
korán hanyatlásnak indul. Oka Erdőhegyi Demeternek
testvérgyilkossága, mely miatt a király
száműzi, 16 községben volt birtokait elveszi s azokat
Ráskay Balázsnak és Czeczey Máténak
adományozza. A mohácsi vész után azonban
újabb lendületet vesz a család, Erdőhegyi Albert
pécsi püspök s Erdőhegyi Benedek és
testvérei I. Ferdinánd királytól adományba
kapván a Móra Péter magvaszakadtával a
kincstárra szállt Alatkát és a csinytyei (csencsei)
jószágokat.
A családról még egy érdekes adatunk van: III.
Károly király az előbb pártütésért
fej- és jószágvesztésre itélt Erdőhegyi
Zsigmondnak megkegyelmez s őt jószágaiba visszahelyezi.
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor
Szabolcsmegyében András és Gáspár
vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. Itt
Gyürén birtak földesúri jogokkal, hová
Zarándmegyei jószágaikról a
törökök zaklatása elől származtak
át.
A családnak két leszármazottja él napjainkban
is a megyében. Az egyik Erdőhegyi Lajos földbirtokos,
volt országgyűlési képviselő, jelenleg
Szabolcsmegye főispánja (szülei Lajos és csepei
Zoltán Piroska); a másik Ferenc, a nyirbátori
járás főszolgabirája (szülei Ferenc és
somlyódi Somlyády Erzsébet).
Címer: (kék) mezőben zöld földön
álló fa, melytől jobbra vitéz áll,
balról pedig oroszlán ágaskodik; sisakdísz:
fészkében ülő pelikán fiait vérével
táplálja, tőle jobbra-balra egy-egy csillag; takarók:
kék-arany, vörös-ezüst.
Erdős,
l. Szigethy-Erdős
(óhidi).
Erker.
Címereslevele kelt 1575. ápr. 25. (Kassa v.
levéltár.)
Erley.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 11.
Erney
(nagyernyei).
A nemességet 1912. febr. 26. Erney József, a budapesti
Nemzeti Zenede igazgatója nyerte.
Erődy-Harrach
(ruttkai).
A nemességet 1917. máj. 28. E.-H. Béla dr.,
udv. tanácsos, budapesti tankerületi főigazgató
kapta.
Erős.
Címereslevele kelt 1682. márc. 25. (Pozsonym. lt.)
– Vö. Ll. I/21.; Andr. 142.
Erős
(kovásznai).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Háromszék 153.
Érsek
(zigroveci).
A nemességet 1911. nov. 13. É. András ny. c.
honv. őrnagy nyerte.
Ertl
(szondi).
A nemességet 1912. márc. 24. E. József
földbirtokos kapta.
Eszéki.
Címereslevele kelt 1748. – Vö. NI. IV/104.
Eszláry
(tiszaföldvári).
A nemességet 1912. ápr. 2. E. Sándor Budapest
székesfővárosi kerületi előljáró
kapta.
Ethey
(alias Kovács).
Nemességét 1698. Komárommegye igazolta. –
Vö. Alapi 144.
Expethey.
Címereslevele 1560. jul. 22. kelt. (Veszprémm.
lt.)
Fábián
(vásárhelyi).
Címereslevele kelt 1609. dec. 17. (Veszprémm.
lt.)
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Fábián
(makai).
A címereslevelet Apaffi Mihálytól 1667. máj.
22. F. Dávid és fia nyerték. (Hit. más.
F. Elemér tulajd. Szécsény.)
Fábián
(székelyudvarhelyi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely pk. 7–8.
Fábiánics
(de Zisek).
Címereslevele kelt 1625. jun. 25. (Pozsonym. lt.) –
Vö. Ll. I/21–2.
Fabini.
A nemességet 1912. okt. 20. F. Lajos vezérőrnagy
kapta.
Fabricius.
Címereslevél kelt 1691. nov. 26. – Vö. Tk.
IV/30.
Fakla.
Címereslevelét 1678. ápr. 13. Gömörm.
hirdette ki.
Faluda
(Faludy?)
Aradm.-ben élt család. – Vö. Márki
II/674.; MNCs. IV/19.
Falup
(csicsópolyáni).
(IV. K. 40. 1.) Címereslevele kelt 1665. febr. 16. (OL:
Kolosmon. conc. lt. Arm. F. 12.) – Vö. Gorzó pk.
11.
Farkas
(lozsádi).
(IV. K. 40. 1.) Címereslevele kelt 1581. máj. 28. Nemesi
bizonyítványt 1909. Hunyadm.-től nyert a család.
Címereslevelet a Mezey-családdal 1600. márc. 21.
nyert.
Farkas
(kisvárdai).
Címereslevele kelt 1629. Nemességét 1757.
Szabolcsm.-ben igazolta.
Farkas.
A címereslevelet II. Ferdinándtól 1632. jun.
24-én Farkas András és Komáromy,
másképpen Borbély István nyerték;
kihirdette 1633. Zalamegye. Az 1725. és 1754. évi nemesi
összeíráskor Czabajon él a család és
Ferenc fia, Ferenc 1781. jun. 8. ezen megyétől nyert nemesi
bizonyítványt. A család nemességét
30824–1814. sz. a. a m. kir. belügyminiszter is igazolta.
Farkas.
Címereslevelet 1651. márc. 14. nyert; kihird. Abaujm.
– Vö. Tk. IV/30.
Címereslevele kelt 1651. ápr. 8.; kihird. Abaujm. –
Vö. Tk. IV/30.
Farkas
(szalontai).
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Farkas
(másképen Kajó).
Címereslevele kelt 1662. szept. 22.; kihird. 1663. Szabolcsm.
Farkas
(bágyoni).
Címereslevele kelt 1689. márc. 28. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/392.; MNCs. IV/37.
Címereslevele kelt 1694. jun. 29. (Vasm. lt.) –
Vö. Balogh 188.
Farkas
(bisztrai).
A nemességet 1910. okt. 5. F. Márton, Hermann, Imre
dr., Samu, Aladár és Alfréd marosvásárhelyi
lakosok kapták.
Farkas
(abonyi).
A nemességet 1910. okt. 29. F. Antal ny. áll.
számvevőszéki tanácsos kapta.
Farkas
(nagyszéksói).
A nemességet 1917. máj. 8. F. István honv.
alezredes nyerte.
Farkas
(babocsai).
A nemességet 1917. dec. 16. F. Gyula tb.
főszolgabiró kapta a Babocsai-Farkas
kettősnévvel.
Farkas
(borbereki).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 46.
Farkas
(forgolányi).
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor
Ugocsam.-ben igazolt család.
Farkas
(karácsfalvi).
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor
Ugocsam.-ben igazolta nemességét.
Farkas
(kobátfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely pk. 8.
Farkas
(nyirbogdányi).
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor
Szabolcsm.-ben élt család. – Vö. NI.
IV/37.; MNCs. IV/37.
Farkasházy
(farkasházi).
Fischer Hugó dr., ügyvéd, Fischer
Zsigmond ügyvéd, Fischer Jenő gyáros
és Fischer Sándor hadnagy 1904. szept. 7. nevüket
Farkasházy-ra változtatták.
Farnady.
Címereslevele kelt 1666. aug. 7. (Fejérm. lt.)
– Vö. T. XXXI/128–9.
Farnosi.
Címereslevele kelt 1417. ápr. 4. (MNMuz. lt.) –
Vö. MNCs. IV/47.
Faskó.
(IV. K. 47. l.) Címereslevelét 1657. jan. 19.
Zólyomm. hirdette ki. – Vö. Közl. Szepesm. multj.
IV/50.
Fatul.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 42.
Fazekas
(csegöldi).
A nemességet 1914. máj. 28. F. Mihály kir.
tan., a központi díj- és illetékkiszabási
hivatal főnökhelyettese kapta.
Fazekas
(szarkahegyi).
A nemességet 1918. jun. 5. F. Adolf ny.
vezérhadbiztos nyerte.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – l.
Abari.
Fazekas
(enyedi).
Címereslevele kelt az Abari családdal 1658.
márc. 10. – L. Abari.
Fazekas
(szászvárosi).
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Fecskés.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Fehér.
Címereslevele kelt 1613. (Pozsonym. lt.; hamis?) –
Vö. Ll. I/22.
Címereslevele kelt 1662. – Vö. Alapi 145.
Fehér
(ujbárdi)
A nemességet 1918. máj. 1. F. Imre nyerte.
Feichtinger
(baranyanádasdi és
szentgyörgymezői), báró.
(IV: K. 65. 1.) A családból F. Elek 1912. jun. 13.
bárói rangra emeltetett.
Fejér
(letenei).
Címereslevele kelt 1609. dec. 4. (Győrm. lt.)
Fejér
(egerpataki).
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Címereslevele kelt 1622. aug. 20. (OL.: Cath. Nob. Arm.
Szabolcs).
Fejér
(szajoli).
(IV. K. 67–68.) A család újabb
leszármazási adatai: Aladár m. kir. kincstári
főtanácsos, a Pesti Hazai Első
Takarékpénztár ügyvezető igazgatója. Fia
Miklós, volt kormányzói kabinetirodai titkár,
vármegyei árvaszéki ülnök. Felesége
áporkai Kiss Ilona (szül. 1901. aug. 12.
Dévaványa). Gyermekei: 1. Klára (szül. 1922.
aug. 18. Tiszasárkony); –2. Mária (szül. 1925.
nov. 16. Bp.); – Elemér ny. pénzügymin. h.
államtitkár; – Lajos gazdasági
főtanácsos; – Elek hősi halált halt 1914.
dec. 1. Limanovánál, kamarás, huszárkapitány
volt.
Fejér
(alias Bicskey).
Címereslevele kelt 1666. aug. 7. (Fejérm. lt.)
– Vö. T. XXXI/128–9.
Fejér
(mátészalkai).
A nemességet 1917. jun. 10. F. László min.
oszt. tanácsos kapta.
Fejér
(zákonyi).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 12.
Fejér,
l. Alomuczi (alias F.) – Fejér-Orbán
(kibédi).
Fejér-Burján.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 36.
Fejér-Orbán
(kibédi), l. Orbán
(kibédi).
Fejérdi
(gerlai).
Nemességét 1664. B.-Szolnokm. hirdette ki.
Fejértói.
Címereslevelet 1658. márc. 10. – L. Abari;
Vö. MNCs. IV/74.
Fejérváry.
Címereslevele kelt 1646. dec. 1. – Vö. Alapi
202.
Címereslevelet 1658. márc. 10. az Abari
családdal nyert.
Fejérváry
(románfalvi).
(IV. K. 77–8.) A család őse az 1550. elhalt
Gáspár, aki Pozsonyban élt s úgy látszik,
hogy az ottani harmincadhivatalnál szolgált. Fia János,
galgóci harmincados, akinek fiai közül György vezeti le a
családot napjainkig. Ez a György 1652. halt el s fia ugyancsak
György (megh. 1703.), akinek Kolecsányi Zsuzsannától
született fia, Farkas (megh. 1731.) a Hontmegye-i Báth
községben lakott. Fia József (megh. 1793.) a Pestm.-i
Törtelre tette át lakását s leányain
kívül volt egy Ferenc (megh. 1802.) nevű fia is. Tőle
származott József (szül. 1786. márc. 26., megh. 1829.
jul. 5.), az 1825–27. évi országgyűlésen
Pestmegye követe s a megye főjegyzője. Fia Miklós
(szül. 1811. máj. 27., megh. 1895. szept. 19.) Pest- és
Hontm. levéltárnoka, az 1843. évi
országgyűlésen Hontm. követe; 1852-ben Amerikába
vándorolt ki s Davenportban telepedett le. Felesége Horgosi
Kárász Karolina (megh. 1890.) volt. Gyermekei:
1. Miklós (szül. 1846. jun. 14., † 1863.
márc. 13. Davenportban);
2. Mária (szül. 1847. nov. 9. Vác, † 1849.
máj. 20.);
3. Celestine (szül. 1849. dec. 25.), a család
utolsó élő tagja;
Érdekes történelmi emlék Istvánnak a
család írásai között őrzött,
1672-ből való önéletleírása, melyben
részletesen leírja a lévai ütközet
lefolyását, melyben mint az egész magyar hadaknak
strázsamestere vett részt.
Fejes.
Címereslevele kelt 1650. máj. 19. (Veszprémmegye
lt.)
Fejnecker
(tótdiósi).
Címereslevele kelt 1593. jan. 19. (MNMuz. lt.)
Fekete.
Címereslevele kelt 1610. febr. 10. (Győrm.
levéltár).
Fekete
(másképen Isay).
Címereslevele kelt 1619. (Gömörmegye lt.)
Címereslevele 1658. márc. 10. az Abari
családdal nyert.
Fekete
(náznánfalvi).
A nemességet 1913. dec. 1. F. József
iparoktatási főigazgató kapta.
Fekete, l.
Kondé (pókatelki). – Nagy
(alias F., gálfalvi és
nagyfalvi).
Feledy
(mezőtelegdi).
A nemességet 1910 jul. 31. Feledy Dezső, a
Bihar-Szilágyi olajipari részvénytársaság
igazgatóhelyettese kapta.
Feleky
(magyarfeleki).
A nemességet 1910. ápr. 17. dr. Feleky Hugó
kapta.
Fellner
(németvölgyi).
A nemességet 1917. jan. 26. Fellner Frigyes, a Magyar
Agrár- és Járadékbank ügyvezető
igazgatója s egyetemi rendkivüli tanár kapta.
Felnémethy
(alias Kura).
Címereslevele kelt 1651. jun. 29. (Abaujm. lt.)
Felsőványi
(felsőványai).
Előbb Baruch. Az 1913. évi
névváltoztatást l. ott.
Feltóti.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – L.
Abari.
Fenye.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 12.
Ferencz.
Címereslevelet a Mayer családdal 1632. jun. 25. nyert.
(Zemplénm. lt.)
Ferencz
(kisserjéni).
Címereslevele kelt 1518. – Vö. t.
XXIV/20–1.
Címereslevele kelt 1659. aug. 8. (MNMuz. lt.)
Ferencz
(técsői).
Címereslevele kelt 1670. okt. 8. (Máramarosm. lt.)
– Vö. T. VII/194., XXVIII/160.
Ferencz
(kilyéni).
Előnév adományozása 1901. okt. 19. F.
József unitárius püspöknek.
Ferenczy.
Címereslevelet a Mayer családdal 1632. jun. 25.
nyert.
Címereslevele kelt 1688. jul. 10. (Győrm. lt.)
Fervert.
Címereslevele kelt 1744. márc. 6. – Vö.
Alapi 203.
Fest
(harsági).
(IV. K. 115. 1.) Előnév adományozása 1917.
márc. 19. F. Lajos belügym. oszt. tanácsos
részére.
Fialka
(gavosdiai).
A nemességet 1911. máj. 29. F. Gusztáv
kórházi igazgató főorvos kapta.
Fias.
(IV. K. 123. 1.) Címereslevele kelt 1662. ápr. 5.
(Győrm. lt.)
Fiáth
(eörményesi).
(IV. K. 123–5. 1.) A családból
F.
Károly nemessége 1915. aug. 9. átruháztatott
Ercsényi Bélára és Istvánra.
Fibinger.
(IV. K. 126. 1.) Címereslevelet 1652. ápr. 18. nyert.
(Szepesm. lt.); kihird. Turóczm. – Vö. Közl.
Szepesm. multj. IV/50.
Fikker, l.
Abrudbányay
(abrudbányai).
Filep
(literáti).
Címereslevele kelt 1589. dec. 24. (Szoln.-Dobokam. monogr.
lt.)
Címereslevelet 1658. márc. 10. az Abari
családdal közösen nyert.
Filkovics.
Zágrábm. bizonyítványa alapján 1820.
aug. 1. Torontálm.-ben kihirdetve.
Finta
(pókaházi).
Nemességét 1763. Komáromm. igazolta. – Vö.
Alapi 145.
Fiók
(hadházi).
(IV. K. 136.) Leszármazás: István (1608); fia
Péter (1650); fia András; fia Péter; fia János,
felesége (esk. 1801. Nagykároly) Nagy Éva; fia
Sándor, felesége (esk. 1825. u. o.) Veresmarthy Julia; fia
Gáspár, felesége (esk. 1862. u. o.) Csökör
Borbála; leánya Teréz, férje (esk. 1888. u. o.)
borzovai Nagy Elek.
Fischer.
A nemességet 1911. jun. 19. F. Frigyes bécsi lakos
nyerte.
Fischer
(turonyi).
A nemességet 1914. febr. 26. F. Frigyes dr., bécsi
lakos kapta.
Fischer
(jaraki).
A nemességet 1914. márc. 30. nyerte.
Fischer
(csömöri).
A nemességet 1915. jul. 27. F. Ede altábornagy
kapta.
Fischer.
(IV. K. 139. 1.) Címereslevele kelt 1833. máj. 17. A
család 1868. febr. 3. nevét Tamásy-ra
változtatta. – Vö. Tk. III/1000.
Fischer
(farkasházi).
(IV. K. 139. 1.) A családnak Farkasházy-ra
való névváltoztatását l. ott.
Fischer
(hegyeshalmi).
(IV. K. 139. 1.) A családból F. Károly
akarattyapusztai lakos nemessége és előneve 1912.
márc. 7. átruháztatott kk. Szauer Mária,
Miklós és Margit-Erzsébetre a Szauer név
elhagyása mellett a F. családnév
felvételével.
Fischer, l.
Récsey.
Fleischer,
l. Mateóczy-Fleischer
(mateóczi).
Fliszár.
Címereslevele kelt 1647. jan. 15. (Vasm. lt.) –
Vö. Balogh 191.
Címereslevele kelt 1649. máj. 30. (Vasm. lt.) –
Vö. Balogh 191.
Flittner
(szepesszombati).
A nemességet 1910. aug. 5. F. Frigyes, az osztr.-magyar bank
ny. titkára s a bank budapesti főintézetének volt
főnöke kapta. Ugyanezen családból 1910. dec. 8.
F. Károly, a besztercebányai kereskedelmi és
iparkamara elnöke részesült a nemesség
adományozásában.
Florentia.
Címereslevele kelt 1749. – Vö. T. XXVI/40.
Florianu
(oltrákoviczai).
A nemességet 1918. szept. 5. F. Dénes
vezérőrnagy nyerte.
Fodor.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Fodor
(másképen Brassai).
Címereslevele kelt 1673. febr. 10. (Beszterce-Naszódm.
lt.)
Fodor
(másképen Nagy, szamosujlaki).
Címereslevele kelt 1681. (leleszi conv. lt.) –
Vö. T. XIII/139.
Címereslevele kelt 1700. márc. 19. (LR. erd.
II/343–60.)
Fodor
(havadi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 50.
Fodor
(abrudbányai).
Címereslevele kelt 1715. aug. 29. (LR. erd. VI/128.)
Fodor
(révaujfalvi).
A nemességet 1911. febr. 6. F. József p. és t.
főfelügyelő kapta.
Fodor
(inárcsi).
Nádori birtokadományt 1699. nov. 24. nyert
Inárcsra.
Fodor
(kövendi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) csaád. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr VII/391.
Fodor
(mankóbüki).
Előnév adományozása 1912. aug. 10. F.
Kálmán (Pöstyén) részére.
Fodor, l.
Borbély (alias
F.)
Fodorházi
(málomi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1654.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361.
Fogarasi
(feketegyergyói).
Címereslevele kelt 1675. dec. 15. Nemességét 1771.
jun. 14. legf. helyen igazolta.
Fogarassy,
l. Czáró-F. – Pap (alias
F.)
Fogas.
Címereslevele kelt 1646. nov. 2. Nemesi bizonyítványt
1716. Komáromm.-től nyert. – Vö. Alapi 203.
Fogler
(szentlőrinczkátai).
A nemességet 1917. márc. 16. F. Béla curiai
biró kapta.
Fónagy.
Címereslevele kelt 1632. febr. 6. A család a
»nagyszalontai« előnevet használja. – Vö.
T. XIII/138.: MNCs. IV/158.
Forchner.
Címereslevele kelt 1685. (szepesi kpt. lt.)
Forest
(brunnenthali).
Címereslevele kelt 1631. (OL.: NRA. 1615–37.) –
Vö. T. XXII/145.
Formódy.
Beregm.-ben élt család. – Vö. Siposs
170.
Fornossy
(fornosi).
Beregm.-i család. – Vö. Siposs 170–4.
(gen.); T. V/191.
Forrai.
Címereslevele kelt 1431. – Vö. T. XXIV/15.
Forster.
F. Benő nemessége és címere 1910.
ápr. 19. átruháztatott dr. Péter
Károlyra családnevének elhagyása s a F.
név felvétele mellett.
Földeáki
(belényesi).
Nemességét 1644-ből l. Gyfv. LR. XXIII/1.
Földesi
(Földessy).
Címereslevele kelt 1449. – Vö. T. XXIV/16.
Címereslevele kelt 1515. (MNMuz. lt.)
Földesi
(ákosfalvi).
Erdélyi család. – Vö. Gyfv. LR. XVII/97.
(elv.)
Földváry
(bernáthfalvi és
földvári).
(IV. K. 182–4.) Régi birtokadományos család,
melynek ősi nemességét I. Miksa király 1573. aug. 9.
kelt diplomájában elismeri s a családnak a
következő címert adományozza: négyelt
pajzs; a jobboldali felső vörös mezőben álló
arany griff jobbjában szőlőfürtöt tart; a baloldali
felső kék mezőben hármas zöld halom
középsőjén álló hattyú felemelt
jobbjában a dombból kinövő búzakalászt
tartja; az alsó 3. és 4. mezőt jobbról ezüst,
balról vörös ék hasítja, ebben 2 piros,
illetőleg 2 ezüst rózsa; az ék által szabadon
hagyott jobboldali mezőnek felső része kék, az
alsó arany, a baloldalié pedig fenn arany; lenn kék;
sisakdísz: a griff növekvőleg; takarók:
kék-arany, vörös-ezüst. – A család
később két főágra szakadt, a hevesmegyei
és pestmegyei ágakra. Ez utóbbi ágból
hősi halált halt Miklós útján a
családnak péterii birtoka családi vitézi teleknek
minősíttetett. Néhány ízre terjedő
leszármazása ez:
Károly. Neje Pongrácz Éva. Fia:
Miklós. Neje Kubinyi Amália. Gyermekei:
I. Laura. Férje, 1. Géczy Péter, 2.
báró Marschal Levin;
II. Etelka. Férje Damaszkin György;
III. Miklós (szül. 1831. szept. 23. Péteri,
† 1885. máj. 31. Budapest), országgyűlési
képviselő. Neje Kappel Malvin; fia:
1. Elemér (szül. 1862. máj. 25. Budapest),
földbirtokos, felsőházi tag, volt
országgyűlési képviselő. Neje (esk. 1890. szept.
22. Nemespodhragy) osztrolukai Osztroluczky Elza. Gyermekei:
A) Miklós (szül. 1893. febr. 6., hősi halált
halt 1918. aug. 9.), vitéz;
B) Erzsébet (szül. 1894. jul. 21. Péteri).
Férje (esk. 1916. Bp.) szilasi és pilisi Szilassy
Béla (sz. 1881. jul. 5.);
C) Éva (szül. 1904. Péteri) férje (esk.
1927. u. o.) vitéz Földváry-Boér Benedek (sz.
1899. okt. 25.);
2. Tibor (1863–1912);
3. Valéria (szül. 1872.), férje gr.
Csáky Károly (elv.);
IV. Elek, neje Teleki Júlia grófnő;
Vö. még Siebm. 179.
Földváry.
Címereslevele kelt 1573. aug. 9. – Vö. Siebm.
179.
Címereslevele 1649. máj. 27. kelt. – Vö.
Alapi 203.
Földváry
(kisrédei).
A nemességet 1912. ápr. 6. F. József keresk.
min. oszt. tanácsos kapta.
Fürdős.
Címereslevele kelt 1659. (OL: NRA. 1863. No. 12.; NRA. 1870.
No. 33.)
Franchyak.
Címereslevele Veszprémm. lt.-ban.
Francisy.
Címereslevele kelt 1753. (esztergomi főkpt. lt.)
Franges
(mitrovicai).
A nemességet 1916. szept. 6. F. Ottó, a
Bosznia-herczegovinai tartom. kormány osztályfőnöke
kapta.
Frank.
Címereslevele kelt 1689. jun. 20. – Vö. Lasz.
22–3.
Frankl
(nagysárói).
A nemességet 1910. jul. 13. F. Ede földbirtokos
kapta.
Freiberg.
Címereslevele kelt 1601. (OL.: NRA. 846:20.)
Freinberger.
Címereslevele kelt 1639. (OL.: NRA. 1451:1.)
Freinblatt.
Címereslevele kelt 1659. (Liptóm. lt.)
Freudiger
(óbudai).
A nemességet 1910. okt. 26. Freudiger Mózes, a pesti
aut. orth. zsidó hitközség elnöke kapta.
Frey-Malenicza,
l. Malenicza
(sztamorai).
Fricke.
Nemességet kelt 1809. – Vö. Győrm. monogr.
432.
Friedrich
(nyitrazsámbokréti).
A nemességet az előnévvel 1913. nov. 14. dr.
Friedrich Vilmos kir. tanácsos, orvos, egyetemi m. tanár,
műegyetemi előadó, kórházi főorvos
kapta.
Fröhlich
(sarmasághi).
Fenti előnévvel a nemességet 1911. jan. 23. F.
Albin földbirtokos kapta.
Fuchich.
Címereslevele kelt 1694. jun. 28. (Veszprémm.
lt.)
Fuchs
(cservenkai).
A nemességet 1917. jul. 25. F. Béla ny. alezredes
nyerte.
Fur
(krasznai).
Címereslevele kelt 1579. – Vö. T. V/206.
Fuz.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 204.
Fülep
(gyergyószentmiklósi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/390.
Fülep
(remetei).
Bp.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/386.
Fülkei
(debreczeni).
Címereslevele kelt 1629. jul. 13.; megerősítve 1642.
máj. 10. és 1668. jul. 6.
Fülöp,
l.
Phülöp.
Füry
(alias Csorvásy).
Címereslevele kelt 1606. aug. 1.
Füssy.
Nemességét 1756., 1774. Komáromm. igazolta. –
Vö. Alapi 146., 205.
Füsüs
(brassói).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – L.
Abari.
Füzesgyarmathi.
Címereslevele kelt 1635. nov. 30. (Nógrádm.
lt.)
Füzesi.
Címereslevele kelt 1587. ápr. 1. – Vö. T.
XXXII/88.
Gaál
(huszti).
Nemességét, illetőleg címereslevelét II.
Rákóczi Györgytől 1649. jun. 4. huszti
Gaál István személyében nyerte. Kihirdette
1651. jan. 30. Máramarosm. – Címer: kék
mezőben zöld földön jobbjában törökfejes
kivont kardot, baljában pedig puskát tartó
zöldruhás vitéz; zárt sisak; takaró:
kék-arany, vörös-ezüst. – A család
nemességét 1764. és 1774. Szatmármegyében
igazolta, 1927-ben pedig 20.429–1927. III. sz. a. a m. kir
belügyminiszter is elismerte. – A
Máramarosmegyéből a XVIII. század elején az
ugocsamegyei Salánk helységbe, majd pedig András
személyében Tiszabecsre származik a család, ahol
jelenleg is földbirtokos. Vallása ref. –
Leszármazás:
István (a nemességszerző, 1649.); fia:
Benedek, ezé Pál; ezé István;
ezé
András (szül. 1717 körül Salánk,
† 1787. szept. 13. Tiszabecs), neje (esk. 1752. jan. 26.) Kanisay
Ágnes. Fia:
János (szül. 1760. jun. 29. Tiszabecs, † 1834.
jan. 13.), neje (esk. 1793. jan. 22. Vári, Beregmegye) paládi
Palády Sára (szül. 1772. ápr. 4., † 1839.
szept. 7.). Fia
János (szül. 1797. nov. 20. Tiszabecs, † 1874.
febr. 1.), neje (esk. 1837. febr. 28. Tiszabecs) nemes Nyiry
Borbála (szül. 1814. jan. 10. Tiszabecs, † 1887. szept.
20. u. o.). Fia:
István (szül. 1839. ápr. 17., † 1892. febr.
25. Tiszabecs), neje (esk. 1862. jan. 21. Tiszabecs) nemes Paál
Katalin (szül. 1838. jan. 4. Tiszabecs, † 1921. jul. 6. u. o.).
Fia:
Endre, gyógyszerész-doktor, volt
népjóléti és munkaügyi miniszteri
államtitkár, országgyűlési
képviselő, stb. Neje (esk. 1910. febr. 28. Budapest) Kunz
Jozéfa (r. kath.); leánya:
Józsa (szül. Budapest ref.).
Gaál.
Címereslevele kelt 1648. ápr. 30. – A család
Szabolcsm.-ben élt. – Vö. Szabolcsm. monogr. 518.
Gaál
(másképen Szabó).
Címereslevele kelt 1662. jul. 29. (MNMuz. lt.)
Gaál
(másképen Szepsi).
Címereslevele kelt 1666. szept. 10. Nemesi
bizonyítványt 1757. márc. 3. Tornam.-től kapott.
Címereslevele kelt 1674. máj. 20. (A IV. kötet 226-232.
oldalain tévesen közölve 1672. aug. 17-éről.)
– Vö. még Forgon I/248. – A
címereslevél Szatmárm. lt.-ban. A IV. kötet 233.
lapjának 3–4. sorai erre a családra vonatkoznak.
Gaál
(csiktaplócai).
Székely család. – Nemessége 31. 198–1910.
B. M. sz. a. részesült elismerésben.
Gaál
(deési).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család. (1770.) Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/390.
Gaál
(kisbaconi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely 751.
Gaál
(verebélyi).
Székely család. – Vö. Szoln.-Dobokam.
monogr. 518.
Gábor.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Gábor
(nagysolymosi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely 74.
Gábos
(lövétei és égei).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhelym. 74. és MNCs. IV/243.
Gábriel.
Címereslevele kelt 1655. ápr. 23. (Sopronmegye
lt.)
Gachal
(alias Eölvedy).
(IV. K. 245., 246.) Címereslevele (1618. ápr. 11.)
címerújító levél. Kihirdette ugyanezen
évben Esztergomm. – Címer: kék mezőben
kettős halmon koronás griff jobbjában kardot tart;
sisakdísz: kék-arannyal, illetőleg
vörös-ezüsttel vágott két bivalyszarv
között növekvőleg a griff jobbjában
törökfejes karddal; takaró: vörös-ezüst,
kék-arany. – A családból András
Eölvedről a Hevesm.-i Poroszlóra származott át s
Esztergommegyének 1692. jun. 8. kelt bizonylevelével igazolta
nemességét, melyet Hevesm. 1693. okt. 27. hirdetett ki. Az 1724.
évi nemesi összeíráskor András fia
István, az 1733. évi nemesi összeíráskor
néh. András fiai: Mihály, István, János
és András, az 1754–55. évi orsz. nemesi
összeíráskor Hevesm.-ben Ferenc, 2 György, István
és 2 János, Komáromm.-ben pedig János és
Mihály igazolták nemességüket.
Leszármazás:
János, felesége (esk. 1743. febr. 6. Poroszló)
Halász Erzsébet. Fia:
István (szül. 1744. nov. 21. u. o.), felesége
(esk. 1766. jan. 21.) Kovács Kata (Tiszanána). Fia:
János (szül. 1769. dec. 23. Poroszló),
felesége (esk. 1796. jan. 20. u. o.) Kovács Zsuzsánna.
Fia:
István (szül. 1812. aug. 11.), felesége 1.
Kulcsár Zsuzsanna, 2. (esk. 1844. szept. 25.) Király Mária.
Fia:
József (szül. 1852. márc. 23.), felesége
(esk. 1876. nov. 28.) Csóka Mária. Gyermekei:
1. Mária;
2. József (szül. 1889. máj. 28.),
festőművész;
Gagyi
(szentgerlicei).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely 74. (gen.) és MNCs. IV/246.
Gaitschnigg.
Címereslevele kelt 1666. jun. 24. – (MNMuz. lt.)
Gajári
(miskei és csertői).
A nemességet 1887. G. Antal, 1848-as
huszárkapitány, Pestm. főszolgabirája kapta. –
Vö. Kősz. 449.
Galambos
(marosvásárhelyi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1770.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/386.
Galas.
Címereslevele kelt 1655. – Vö. Alapi 206.
Gálffy.
Címereslevele kelt 1415. – Vö. T. I/103.
Címereslevele kelt 1649. máj. 10. (Ered. G.
József dióspatonyai lakos tulajd.) Kihirdette 1649.
Trencsénm. – Vö. IV. K. 252. és 253. 1.
Gallich.
Címereslevele kelt 1661. jun. 20. – Vö. Siebm.
horv. 239.
Gallyay, l.
Borbély (alias
G.)
Gallovic.
Címereslevele kelt 1647. – Vö. Alapi 147.
Gálna
(kissárosi).
(IV. K. 258–9.) Címereslevele kelt 1629. okt. 22. –
Vö. Sándor II/1.
Gálszécsy.
Címereslevele kelt 1598. márc. 12. (Abaujm. lt.)
– Vö. TK. III/101.
Gálszécsy-Bajusz.
Címereslevelet a Terney családdal 1653. dec. 18.
nyert. Kihirdette Tornam. – Vö. TK. I/285.
Gámán
(benczenczi).
Ősrégi Szörény-megyei család, amelynek
őse a XIV. század derekán élt Bizerei
Péter. A Gámán családnevet a XV. század
második felében László és
György vették fel, de egyideig még közösen
használván azt a Bizerei névvel. – A
család 1434. dec. 6. több karánsebesi községben
nyert birtokadományt. Az utóbb említett György
ágazata a XVI. században kihalt; László ága
napjainkig virágzik. Az alábbi leszármazási
táblázatok a család nemzedékrendjét a XIV.
század közepétől vezetik le.
A családi jószágok körül azonban sok per
folyt. A XVI. század végén s a XVII. század
elején még Hunyad- és Szörénymegyében
él a család, de már 1690-ben Miklós
100
forintért elzálogosítani kénytelen Macskási
Jánosnak benczenczei jószágainak egy részét,
ami miatt aztán hosszú ideig folyt a pereskedés. Ekkor
Erdélynek már más vármegyéibe is
elszármaztak a család tagjai s elveszítették
szörényi birtokaikat is.
Az élő ágazat őse György (1475.,
1505.), akinek ágán Miklós (1505.) s ennek fia
Péter (1559.) karánsebesi várnagyok voltak, aki
László testvérével együtt tiltakozott
hunyadmegyei benczenczei jószáguk elfoglalása ellen. E
birtoka után vette a család előnevét.
Tagjai közül felemlítendők még másik
Miklós, 1558-ban szörényi alispán;
József (szül. 1862.) kir. tanácsos, a
kolozsvári kereskedelmi és iparkamara ny. titkára és
Ferenc (szül. 1887.) orvos, egyetemi tanársegéd.
A család levéltára az Erdélyi Nemzeti Muzeumban
van letéteményezve.
Címer: vörös mezőben zöld
földön tornyos templom előtt álló magyar
ruhás vitéz jobbjában kardot tart; a pajzsfőben Nap,
félhold és csillag; sisakdísz: két szarvasagancs
között könyöklő páncélos kar karddal;
takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Leszármazás:
I.
Bizerei Péter;
László; Ladó 1429.; Lukács 1411., 1433.;
János 1411.; bizerei Vitéz Péter; László v.
Laczkó 1433.; Jakab 1429., 1450.; Péter 1447., 1448.;
László 1438., 1475.; György 1475.; Miklós
kapitány 1430–1444. N. Ilona; János 1475., 1499.;
Péter 1475.; László Gámán;
Gáspár 1475.; Krisztina Török János 1500.;
Miklós; János 1492.; László; György 1475.,
1505. Halgass Dorottya l. II. tábla; György „de Bizeri alias
Gámán”; László 1475.; János 1491;
Miklós; László szeléndi Tompa Veronika;
András 1500.; János 1501.; László; Péter;
Zsófia;
II.
György 1475., 1505. Halgass Dorottya
l. I. tábla; János 1491., 1508.; Miklós 1491., 1505.
Karánsebesi várnagy; László sz. 1491.; Katalin 1504.
1505.; András 1492. 1536. Basy Borbála; Péter 1550.
Karánsebesi várnagy N. Katalin; Jusztina; László
1564. N. Magdolna; Ferenc 1560–1575.; György 1560–1595. Berta
Katalin; Kata Őz László; János 1588–1590. Moises
Borbála; Miklós 1577.; János mh. 1561.; Péter 1588.;
László 1612. 1628. Simon Anna; Simon 1588.; András;
Miklós 1588. szörényi alispán Zeczei Anna; Ferenc;
Borbála 1601. 1615. Eördögh György; Anna Péter
Tivadar; Katalin Oláh Jakab; Margit 1: Horváth F. 2: Gyurma
György 1622.; Margit 1: limbai Mohácsi István 1628. 2:
Török János 1631.; Sára Macskási Miklós
1629.; Miklós 1656. 1692.; György 1654.; András 1678.
nagypestényi Alsó Júlia; Miklós 1695.; Mária
Orbonás György; György 1717. Palatkai Zsófia l. III.
tábla; Krisztina Bajnai György; Klára Váró
Gábor; András 1723. Cserényi Krisztina; Eszter 1760. 1827.
Alsó István;
III.
György 1717. Palatkai Zsófia
l. II. tábla; Sándor Komáromi Zsófia;
Zsuzsánna koppándi Fosztó Elek; György; Antal
1800–1849. etédi Herczegh Zsófia; György Dobsa
Klára l. IV. tábla; Zsigmond * 1829. III/2. Kolozsvár.
† 1906. IX/1. Szabó Jozefin (1836–1908.); János *
1831. † 1867. XI/19. Kocsis Róza; Irén * 1860. Szongott
Gerő; Róza * 1862. † 1881. VIII/11.; Jolán * 1865.
Missits Árpád; Dezső * 1867. Bányai Katalin;
József * 1862. V/20. kir. tan. ny. iparkam. titkár 1) 1896.
Kolozsvár : Babos Emilia (* 1871. Kolozsvár) 2) 1906. jan.
Székesfehérvár: vadkerti Poór Edit (* 1880. XI/16.
Vál); Gábor * 1863.; Béla * 1866. VIII/12. Kolozsár
Girsik Ida; Edit dr. Posta Sándor; Katalin; Elza * 1895. Stirling
István; László * 1897. † 1930.; Géza * 1898.
X/6. Kolozsvár banktisztv.; Lóránd * 1907.
XII/6.;
IV.
György Dobsa Klára l. III.
tábla; András Ujfalvy Judit; Eszter Csiki József;
Zsuzsánna 1: Jánossy Dávid 2: Vészi János 3:
Darkó József; György szőkefalvi Nagy Róza;
Sándor † 1929. beöthi Beöthy Júlia; György;
Eszter; Ilka; Miklós Szente Polixéna; Károly †
ügyvéd péterlaki Kőrösi Róza; Lujza Nagy
Elek; Ferenc Korpos Anna; Amália Nagy Lajos; Gyula Horváth
Róza; Kálmán Kondár Ilona; Gizella Sipos
Sándor; Farkas * 1849. † 1908. I/4. széki Réthy
Erzsébet; Margit; György Boér Ida; Gyula; Sándor
Fülöp Jolán; Károly * 1869. ny. pü. titkár;
Gábor * 1872. kormányfőt. ny. Máv.
üzletigazgató Szerbth Ilka; Ida; Ella; Zoltán; Gyula;
Sándor; Jolán; Farkas * 1885. László Antonia; Erzse
* 1886. † 1904. XI/24.; Ferenc * 1887. IX/22. Pusztaalmás orvos
egy. t-segéd Szász Gizella; Károly * 1894. (Szeged) Fuchs
Irma; Anna dr. Wirth Márton főorvos
(Hódmezővásárhely); Erzsébet * 1929. jan.;
Zsuzsánna * 1929. I. 29.; Ferenc * 1920. IV/22.; György;
Albert
Vö. Pesty Frigyes. A
szörényi bánság (Bp. 1878.) 465–6.;
Kolozsvári Hirlap (1918. IX. 14.); rcsk.
Gany.
Címereslevele kelt 1650. okt. 16. – Vö. Alapi
206.
Gara
(nyiregyházai).
A nemesség adományozásában 1913. máj.
19. G. Leó dr., Szabolcsm. tb. főorvosa
részesült. Előnév adományozása 1914.
máj. 2.
Gara
(dánszentmiklósi).
Az előnévvel a nemességet 1913. dec. 29. G.
Miklós budapesti lakos kapta.
Garam
(karámi).
A nemességet 1914. aug. 5. G. Jenő ny. curiai
biró kapta.
Garbai.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 13.
Gárdony
(kápolnásnyéki).
A nemességet 1916. febr. 21. G. Zsigmond
belügyminiszteri tanácsos nyerte.
Gartner
(csukási).
A nemességet 1910. nov. 11. G. Zoltán ny.
főszolgabiró és gavosdai földbirtokos kapta.
Gathal.
Címereslevele kelt 1431. aug. 9. (MNMuz. lt.)
Gaudernák
(kisdemeteri), báró.
A bárói rangot 1916. ápr. 25.
»kisdemeteri« G. József, belső titkos
tanácsos, lovassági tábornok, a magyar darabont
testőrség kapitánya kapta. Ugyanő részesült
1899. okt. 17. a magyar nemesség
adományozásában.
Gávai.
Címereslevele kelt 1540. márc. 17. (MNMuz.
levéltár.)
Gay.
Címereslevele kelt 1468. – Vö. T.
XXIV/40–1.
Gazich.
Nemességét 1733. Komáromm. igazolta. – Vö.
Alapi 147., 206. és IV. K. 275.
Gbelányi,
l. Belányi
(G.)
Gebe.
Címereslevele kelt 1650. nov. 18.; kihird. Zemplénm.
Gebhardt
(malomhegyi).
Előnév adományozása 1911. ápr. 9.
Géczy
(felsőgéczi és
garamszeghi).
(IV. K. 279–281.) A családra vonatkozó fontosabb
kiegészítéseink a következők. A család
Garamszeghet beházasodás útján szerezte meg,
amennyiben Andrásnak felesége poltári Soós Fruzina
volt, aki után fia Gábor örökölte a garamszeghi
jószágot, amelyre 1662. beleegyezési adományt
szerzett. A család ebben az időtájban szakad három
ágazatra: »garamszeghi«, a »felsőgéczi«
és »szalatnyai« ágazatokra. Tagjai közül
Bertalan és néhai Géczy Lászlótól
származott László és Lajos
nemességéről 1814. Nógrádmegye
állított ki bizonyítványt. Nemességét
egyébként több vármegye hirdette ki s adott
róla bizonyságlevelet (Nógrádm. 1803. jan. 20.,
1894. dec. 12., 1909. márc. 11.) 1911. szept. 1-én pedig
Géczy Kálmán huszáralezredes s gyermekei
részesültek nemességük s a »garamszeghi«
előnév használatához való joguk
kormányhatósági elismerésében (70082/I. 1911.
B. M. sz.) – Címer: kék mezőben lebegő
kürt, melyet 3 nyíl keresztez; sisakdísz: növekvő
oroszlán kardot tart; taakró: kék-arany,
vörös-ezüst.
A családnak a III. táblán feltüntetett
élő ágazatának őse András, aki
1566. Felsőgéczen lakik. Az ő fia volt András
(† 1619.), nógrádi szolgabiró; felesége
poltári Soós Fruzina. Fia Gábor (1627–1662.),
akinek gyermekei
voltak: 1. István; 2. András,
zólyomi szolgabiró (felesége Baloghy Erzse); 3.
Juliánna (1647–1723), férje Kubinyi Kristóf;
4. Zsigmond, Rákóczi fejedelem ezredese, felesége
osgyáni Bakos Judit; akitől gyermekei:
1. Ádám, 1720. honti főispán. –2.
Julianna, a »lőcsei fehérasszony«, Korponay
János felesége;
Az előbb említett István
Zólyommegyében halt el. Felesége nádasdi
Baán Éva volt, akitől fia Sándor
Nógrádmegyébe költözött s felesége
volt 1. Zsembery Mária, 2. Páczolay Ilona. Fia:
Pál; ezé ugyancsak Pál, akinek
Kovács Katalintól származott utódait pontosabban az
alábbi táblázat tünteti fel;
Pál Kovács Kata;
Sándor † 1864. VIII/28. 1824. XI/8. Gádor: Dzsida
Borbála († 1878. XII/13.); Sándor * 1830. II/18.
Gádor † 1898. XI/9. Bp. 1854. V/1. Baja: alsószopori
Skultéty Ágota (* 1834. V/29. Vaskút, † 1907.
VII/21.); Kálmán * 1861. I/23. Őrszállás, cs.
és kir. vezérőrnagy 1896. IX/27. Celldömölk: koltai
Vidos Clarisse (* 1878. V/7. Merse); Mária Tüskei József
gyárigazgató; Etelka vépi Major Lajos min. tan.;
Juliánna * 1897. I/1. Pápa Bogenrieder Ferenc; Miklós *
1897. X/26. Pápa huszárszáz. 1926. XI/27. Kamon: Reiszig
Mária; László * 1899. V/21. Zalacsány honv.
százados; Béla * 1902. VII/1. tüzérfőhadnagy
1930. X/11: tasnádi Szőts Erzsébet; Livia * 1904. II/22.
1926. XI/22. Celldömölk: egyházasberzsenyi Berzsenyi
Ádám; Nóra * 1906. XI/27. Michalovich György
huszárfőhadnagy; Miklós * 1928. III/18. Kamon; Sándor
* 1929. V/8. Kisbér
Géczi,
Géczy (thordavilmai).
Címereslevelet 1658. aug. 1. nyert a joszipláposi Antal
családdal.
Géczi,
Géczy (garamszegi).
Címereslevele kelt 1662. jun. 29. (MNMuz. lt.)
Géczi,
Géczy (géresi).
Biharm.-i birtokadományos család. –1770. Krasznam.
nemesei között szerepel.
Geist
(szergényi).
A nemességet 1913. jan. 7. G. Lajos szombathelyi lakos
és gyáros kapta. – Vö. IV. K. 285.
Gellérd
(bogárfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely 81.
Gellért
(málomi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1654.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361.
Gelmis, l.
Gyelmis
(G.)
Gelváts
(deési).
B.-Szolnokm.-ben 1770. felvett család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/389.
Gentile.
Címereslevele kelt 1478. máj. 27. – Vö. T.
XXXI/131.
Genzinger
(San-Martino-i).
A nemességet 1917. nov. 2. G. Ferenc ezredes kapta.
Georki.
Címereslevele kelt 1629. dec. 31. – Vö.
Sándor II/1–2.
Geöncz.
Címereslevele kelt 1650. jun. 4. (Fejérm. lt.)
– Vö. T. XXXI/126.; Andr. 143.
Geörch
(etrekarcsai).
Címert l. Siebm. pk. 132.
Geörgyöczy
(alias Szabó).
Címereslevelét 1656. Pozsonym. hirdette ki. – Vö.
T. XXII/146.
Geöry.
Címereslevele kelt 1654. febr. 19. (Győrm.
levéltár.)
Gerdánovits
(várboksáni).
A nemességet 1917. máj. 8. G. Sándor
táblabíró kapta.
Gere
(nyirmegyeri).
Előnév adományozása 1903. szept. 8. –
Vö. IV. K. 295–6.
Gerencsér.
Komáromm.-ben is élt ily nevű család. –
Vö. Alapi 206.; MNCs. IV. K. 298.
Gerendási
(Gerendássy).
Egyik ily nevű családnak néhány ízre
terjedő leszármazása ez: Pál és ákosi
Veres Ilona fia: Gáspár, lelkész (sz. Zsombor, 1730. dec.
4., † 1798. máj. 12. Udvari). Felesége (esk.
Nádudvar, 1756.) ns. Cseke Erzsébet (mh. P.-Ladány, 1810.
márc. 6.); Gyermekeik: József (sz. Nádudvar, 1757. aug.
17., † Debrecen. 1800. jun. 3.); Mária (sz. Szabolcs, 1760. jan.
25., mh. P.-Ladány, 1811. jan. 6.) Lugosi Jánosné;
Zsuzsanna (sz. Lök, 1762. máj. 3.) Keresztesi
Istvánné; Anna (sz. H.-Pályi, 1776. jul. 10.) Árvay
Györgyné; Klára (sz. P.-Ladány, 1778. dec. 31.) Bod
Péterné. – Vö. IV. K. 288.
Gergely,
báró.
Bárói rangja – állítólag –
1749. kelt. Kihalt. – Vö. Szerencs 625.
Gergelylaki.
Nemességét 1648. Zemplénm. hirdette ki.
Gergő
(körmendi).
A nemességet 1914. jul. 9. dr. Gergő Sámuel, ny.
m. kir. honvéd törzsorvos, Vasvármegye tb. főorvosa
és járásorvosa kapta.
German
(rohii).
B.-Szolnokm.-ben 1665. kihirdetett család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr VII/307., 283.; T. XXII/147.
Gerő
(baraniai).
A nemességet 1917. márc. 19. G. Imre ezredes
kapta.
Gerstenberger,
l. Miske-G.,
báró.
Gerssich.
Címereslevele kelt 1655. máj. 9. (Győrm. lt.)
– Vö. IV. K. 310.
Gervay,
nemes és báró.
(IV. K. 310.) A magyar nemességet 1840. nov. 5. G.
Sebestyén udv. tanácsos, az államtanács
jegyzője kapta.
Családi hagyomány szerint svájci eredetű
család. Nevezett Sebestyén, 1817. jan. 29. osztrák
nemességet nyert. Ugyanő, mint már az
államtanács tanácsosa s a Szent István-rend
vitéze, 1839. nov. 3. osztrák bárói rangra
emeltetett s magyar honfiusítást nyert.
A bárói családtag az 1883. jan. 21. elhalt Adolf
nevű tagjával fiágon kihalt.
Címer: arany ékkel hasított pajzs; az
ékben 3 term. szinű méh; a jobboldali kék mezőben
lebegő arany koronán álló term. szinű daru; a
baloldali vörös mezőben a mező széléből
kinyúló, aranyruhás két kar egymás
kezét fogja, melyekből gyümölcsökkel megrakott
zöld babérág emelkedik ki; bárói korona; 3
sisak; sisakdíszek, 1: a darú, takaró:
kék-arany,vörös-arany; 2: arannyal és kékkel
ellentétesen vágott két szarv között arany
csillag, takaró: kék-arany; 3: arannyal és
vörössel ellentétesen vágott 2 szarv között
csillag, takaró: vörös-arany; pajzstartó: kifelé
néző 2 agár karikás arany nyakörvvel; jelmondat
kék szalagon arany betükkel: Candide et sincere.
Leszármazás:
Sebestyén sz. 1784. I/20. Pozsony,
mh. 1846. VIII/1. Karlsbad kam., államtanácsos. 1816. VI/25. Wien:
br. Mayr Borbála (sz. 1798. II/9. Wien, mh. 1859. XII/19. Drezda); Adolf
sz. 1818. II/20. Wien † 1883. I/21. Pécs 1/1854. I/15.:
györkényi és cecei Grabarich Tekla (sz. 1814. Siklós)
2. Sütkey Mária; Emilia sz. 1821. VI/16. u. o. mh. ... 1839. VI/15.
: remetepoganyesti Sebastiani József (1808–1882.); Henriette sz.
1822. VII/12. Meidlingen, mh. ... br. Spiegelfeld Antal (1801–1881.);
Leopoldina sz. 1823. VIII. Wien, mh. ...; Adél sz. 1872.
Gesell
(terebesfejérpataki).
(IV. K. 311–2.) Nemessége 1911. aug. 20.
átruháztatott Gesell-Payer Endrére.
Gesell-Payer,
l. Gesell
(terebesfejérpataki).
Gesztherédy.
Címereslevele kelt 1608. dec. 18. (MNMuz. lt.)
Gévay-Wolff,
l. Wolff
(rábapordányi).
Gezény
(alias Szabó).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 13.
Gidófalvi.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/372.
Giganovich.
Címereslevele kelt 1659. nov. 28. – Vö. Alapi
207–8.
Gjodsin.
Címereslevele kelt 1725. (LR. erd.)
Gleim
(hégeni).
A nemességet 1918. máj. 1. G. Hugó alezredes
kapta.
Glogovác,
báró.
A bárói rangot 1917. aug. 17. G. Gojkomir
százados, a Mária Terézia-rend vitéze kapta.
Glósz
(Glos).
(IV. K. 322–3.) Régi magyar nemességükben s a
bemutatott címer használatában 1917. nov. 14. dr. G.
Ferenc ügyvéd, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
főügyésze, dr. G. Ödön belügyminiszteri
fogalmazó s G. Ilona, férjezett dr. Szabó
Gusztávné megerősíttettek. –
Címer: kék mezőben zöld földön
álló daru felemelt jobbjában 3 fehér tollat tart;
sisakdísz: a pajzsbeli daru jobbjában kócsagforgót
tart; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A
család teljesebb leszármazása:
I.
Péter (Leibic); Péter
1673–1733. 1696. XI/11. Lányi Éva; Mihály
1686–1859.; András * 1692. XI/6. Leibic Kalicski Mária
(† 1744.); András * 1724. XI/2. Kassa, † 1801. I/22. Bp. N.
Kandida († 1805. XII/1.); Mátyás * 1759. V/18. Bp. †
1831. VI/28. Bp. Christián Éva (1756–1855.); Ferenc * 1789.
XI/2. Bp. † 1863. VI/4. Bp. Strassenreiter Teréz (1794–1865.)
l. II. tábla;
II.
Ferenc 1789–1863. l. I.
tábla; János * 1815. V/15. Bp. 1896. V. 30. u. o. †
Schieszler Paula (1830–1917.); Alojzia 1822–1891.; Ferenc
1832–1921. Staub Mária (1836–1874.); Mátyás
1835–1873.; Imre 1860–1923 rendőrfőfelügyelő
Szalontay Margit; Gizella * 1863. Virágh Lajos († ); Dezső *
1865. kir. tan. ny. Máv. főfelügy. 1. br. Wasmer Amália
(1867–1901.) 2. topolyai Hódy Lenke; Irma * 1867. Koncz
Sándor †; Kornélia * 1893. Nagy Imre; Mária * 1895.
Schmall József; 2. Lajos * 1903. Széll Borbála; Magda *
1923; Ferenc * 1851. VI/18. Bp. † 1925. IX/30. u. o. ügyvéd,
bankügyész 1879. IV/28. Bp.: bajsai Vojnits Hermina († 1931.
XI/9. Bp.); Miklós * 1895. II/2. Bp. min. s. titkár 1918. X/15.
Bp.: Szegedy-Maszák Ilona (* 1896. VI/19.); Miklós
1853–1874.; Imre * 1858. XI/3. 1885. XI. 6.: Máltás
Irén (* 1859. VI/17.) Amerikában; Eugenia, Pasteiner Gyula egy.
tanár †; Paula † nagyajtai Csiki László
táblai tan.-eln. †; István * 1863. XI/2.
főfelügyelő Schuster Mária; Erzsébet †
nagyajtai Csiki Elek főfelügyelő; Béla * 1866. II/14.
kormánytan. Dayka Géza; Aladár * 1868. XI/6. h. h. h. 1917.
III/29.; Pál; István * 1895. XI/29.; Margit; Ödön *
1886. IX/3. ügyvéd; Ilona * 1889. III/9. 1910. VII/2.: Szabó
Gusztáv műegy. tanár;
Goger
(szilágypaniti).
A nemességet 1918. febr. 23. G. László min.
tanácsos nyerte.
Gombár
(baáni).
(IV. K. 329.) Nemességét I. Lipót
királytól 1659. áor. 2. Gombár János,
felesége nemes Janácz Anna, gyermekei Miklós, János
és Éva, testvére Márton s ennek felesége
nemes Tichy Katalin személyében kapta. –
Címer: balharánt arany pólyával vágott
négyelt pajzs, a pólyában 4 stilizált piros
rózsa; az 1. és 4. kék mezőben hármas halom
kiemelkedő középsőjén term. szinű
sólyom áll; a 2. és 3. vörös mező üres;
sisakdísz: jobbról vörös-ezüsttel, balról
kék-arannyal vágott 2 szárny között a
sólyom; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
– A család ősi fészke Baán, Sztrecsnó
és Zsolna volt. A baáni ág átszármazott
Budára (a várba), egy másik ág pedig
Zalamegyébe. – Leszármazás:
A család első ismert őse János, a XVII.
század első felében élt. A corpus jurisba iktatott egy
decrétum tanusága szerint 1648–1659. a szomszédos
tartományokkal befejezett pere volt. Zsolnán lakott. Fiai
két ágon vezetik tovább a családot.
I. János ágazata. János (felesége
Janácz Anna) gyermekei voltak Miklós (magtalanul halt el).
Éva és János (Zsolna).; Ez utóbbinak
fia János (Zsolna); kié megint János (1768.
Sztrecsnón), felesége nemes Rácsay Apollónia.
Gyermekei: 1. József (1768. Zsolnán); –2.
Borbála († ); –3. Sándor (1768.
Zsolnán), felesége Hrady Jozéfa; fia Ignác
(1803., 1837. Sztrecsnón); –4. János (1768.
Sztrecsnón); –5. Zsuzsánna, Viszkot
Jánosné; –6. Anna-Mária, Neumányi
Józsefné;
II. Márton-nak (felesége nemes Ticha Katalin);
gyermekei közül csak János és
György-Miklós utódairól van tudomásunk.
Jánosnak fia Gáspár, 1748. zsolnai lakos, de
Sztrecsnón is birtokos; fia Ádám 1768. mint
sztrecsnói lakos igazolja nemességét; –
György-Miklós Banován él; s fia
András folytatja tovább a családot. Fia
András, ezé
András (sz. 1724. körül,† 1795. szept. 25.
Zsolnán). Neje (esk. 1748. febr. 18. u. o.) Matussik Éva.
Gyermekei:
1. András (1751–1821), szakolcai
plébános;
2. Anna (sz. 1753.);
3. Mária (sz. 1755.);
4. György (sz. 1758), 1785. jószágigazgató
(Sümegh);
Gyermekei:
A) József (Csáktornya);
B) György (sz. 1795., † 1866.), földbirtokos
(Jánosháza); Neje. Tombor Katalin. Gyermekei:
a) János (1820–1871.), sárvári
főbiró. Neje nemes Bolla Zsófia. Gyermekei:
aa) Julia (sz. 1865.), férje lovag Schneck Lajos;
bb) Gyula (Sz. 1867), kir. itélőtáblabiró
(Nagykanizsa);
b) György (1822–1882), földbirtokos
(Jánosháza). Felesége Poller Teréz. Gyermekei:
aa) György (sz. 1852), vágsellyei
esperes-plébános;
bb) Mária (sz. 1866), férje Orbán
László;
5. János (sz. 1764. dec. 18.,† 1831. márc. 26.),
főbiró Zsolnán. Neje nemes Burgh Jozéfa.
Gyermekei:
A) Károly (sz. 1795. jan. 19.);
B) Pál (sz. 1795. jan. 19. Szakolca, † 1870),
nagyszombati őrkanonok, sümeghi prépost.
C) János (sz. 1797. jun. 23. Zsolna, † 1868. okt. 31.
Buda), Trencsénmegye táblabirája, a
főhadikormánytanács ügyésze. Neje (esk. 1832.
jun. 6.) nemes Hölbling Katalin (sz. 1812. ápr. 23., † 1862.
jan. 2.). Gyermekei:
a) Paula (sz. 1834. szept. 7. Buda, † 1913. ápr. 13.),
férje Herián Károly, min. tanácsos;
b) Tivadar (sz. 1838. ápr. 28., † 1911. nov. 25. Buda),
kir. tanácsos, ügyvéd, volt országgyűlési
képviselő, a Vaskorona-rend lovagja. Neje (esk. 1873. aug. 2.)
Lejtényi (Szalay) Mária. Gyermekei:
aa) Ilonka (sz. 1874. Buda), féje (esk. 1892. jun. 4.) orczi
Orczy Gyula (sz. 1864. dec. 14. Hejőbába);
székesfővárosi tanácsnok;
bb) Mária (sz. 1881. Budapest, † 1925. febr. 15.),
férje (esk. 1903. ápr. 25.) nemes Gözsy Tibor,
országgyűlési képviselő;
cc) Tivadar (sz. 1883. jun. 12. Alsómislye), jogtudor,
kormányfőtanácsos, szkv. huszárkapitány, r.-t.
igazgató. Neje, 1. belatini Braun Mariette (elv.) 2. (esk. 1927. jan. 4.)
báró Thoroczkay Éva. Fia (1-ső
nejétől):
András (sz. 1919. szept. 5. Budapest);
dd) Angela (sz. 1888. Budapest), férje sali Saly Iván
(sz. 1886. jan. 31.), huszárőrnagy (elv.);
ee) Anna (sz. 1893. Budapest), férje óbecsei Kollerich
Pál, gyártulajdonos;
c) Mária (sz. 1846. Buda, † 1871. ápr. 10.),
férje nemes Hölbling Antal, min. tanácsos;
A család egyes tagjai – származás és
tartózkodási helyük után – a
»sztrecsnói« és »trencséni«
előneveket is használták. A »baáni«
előnév Tivadar (1838–1911.) részére
adományoztatott.
Gombás
(szamosujvárnémeti).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/398. 400.
Gombkötő.
Címereslevele kelt 1654. jul. 4. (Abaujmegye lt.) –
Vö. TK. III/100.
Gombkötő,
l. Lippay (alias
G.)
Gombos
(alias Mustapha).
Címereslevelét Sárosmegye hirdette ki.
Gomolya.
Székely család.
Gonda.
Címereslevele kelt 1655. márc. 20. – Vö.
Alapi 207.
Gondol.
Címereslevele kelt 1656. ápr. 3., kihird. Pozsonym. –
Vö. T. XXII/146.
Gonnan.
Címereslevele kelt 1628. – Vö. T. XXI/96.
Góri
(alias Szabó).
(IV. K. 335.) Címereslevele kelt 1674. – Vö.
Alapi 207.
Gosztonyi
(szelestei).
Címereslevele kelt 1507. (1508?) – Vö. T.
XVIII/95., XXIV/19.
Gosztonyi
(abalehotai).
A nemességet 1910. jul. 7. G. Gyula nagybérlő
és nagybirtokos kapta. Előnév adományozása
1911. febr. 20.
Gothárd.
Címereslevele kelt 1626. márc. 30.; kihird.
Gömörm.
Gothárd,
l. Háczky
(csengeri).
Gothárdi.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Gottlieb
(alsósebesi).
A nemességet 1918. ápr. 3. G. Lajos ny. alezredes
kapta.
Gömörey.
Nemesi bizonyítványt 1805. Győrm.-től nyert a
család. (MNMuz. lt.)
Gömöry-Laiml
(dedinai).
A nemességet 1910. okt. 20. fenti kettős névvel
G. László, külügymin. udvari és miniszteri
titkár kapta.
Gönczey.
Nemesi bizonyítványt 1779. Borsodm.-től kapott a
család. – Vö. Lasz. 25.
Gönczy.
Címereslevele kelt 1609. nov. 25. (Szatmárm.
lt.)
Címereslevelét 1615. Abaujm. hirdette ki. – Vö.
TK. I/217.
Gönczy
(másképen Csiszár).
Címereslevele kelt 1622. aug. 14.; kihirdette Abaujm. –
Vö. TK. IV/29.
Címereslevele kelt 1650. jun. 4. (Fejérm. lt.)
Görbedy.
Címereslevele kelt 1690. jul. 13. (Máramarosm. lt.)
– Vö. T. XXVIII/162.
Görgényi.
Címereslevele kelt 1672. okt. 12. (MNMuz.
levéltár.)
Gracza.
Címereslevele kelt 1646. okt. 23. – Vö. Alapi
207.; MNCs. IV/362.
Gracza.
Címereslevele kelt 1665. febr. 14. A Szép
családdal közösen kapta. – Vö. MNCsk.
IV/362.
Grallert
(cebrówi).
A nemességet 1916. máj. 28. G. Konrád
vezérőrnagy kapta.
Gramanich,
l. Kephad (alias
G.)
Gramiller,
Grammiller.
Címereslevele kelt 1714. okt. 26. (Győrm. lt.) –
Vö. IV. K. 364.
Gránya.
Címereslevele kelt 1578. jun. 14. (Győrm. lt.) –
Vö. IV. K. 365.
Granyaky,
l.
Gránya.
Gregő.
Címereslevele kelt 1633. máj. 25.; kihird.
Gömörm.
Greisingh.
Címereslevele kelt 1671. márc. 6. – Vö. T.
XXVIII/115–7., XXIX/161.
Grembsell.
Címereslevele kelt 1630. (Kassa v. lt.)
Grenadóczy.
Címert l. T. XVII/89.
Griga.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1716.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/383.
Grineus.
Szatmárm.-ben előforduló család. –
Vö. Gorzó pk. 13.
Grit.
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába
felvett család.
Gritti,
őrgróf.
Honfiusítást 1867. (28. t.-c.) G. Antal és
Ferenc őrgrófok nyertek. Mindkét ág kihalt.
Grivicic.
A nemességet 1913. nov. 8. G. Emil, ny.
vezérőrnagy nyerte.
Grosz
(alias Nagy).
(IV. K. 373.) Címereslevele kelt 1664. ápr. 2.; kihird.
Szepesm.
Grosz
(üszöghi).
A nemességet 1910. aug. 15. G. Jenő tiszaluci lakos,
nagybirtokos kapta.
Ugyanezen előnévvel 1911. máj. 31. G.
Sándor és Imre üszögi nagybirtokosok emeltettek nemesi
rangra. A családból Sándor 1917. nov. 3. nevét
Nagy-ra változtatta.
Gruz, l.
Erdey-Gruz
(egerbegyi).
Gububerger.
Nemességét 1718. Komáromm.-ben igazolta. –
Vö. Alapi 147.
Gulik.
Címereslevele kelt 1654. okt. 4. – Vö. MNCs.
IV/381.
Gures
(szenttamási).
Címereslevele kelt 1670. márc. 4. (Győrm.
lt.)
Gusztáv,
l. Havallér (alias
G.)
Guthay.
Címereslevele kelt 1669. – Vö. T. VIII/46.,
XXIV/66.
Gvozdanovich.
Címereslevele kelt 1586. – Vö. Lasz.
26–7.
Gyallay.
Ily nevű család Komáromm.-ben igazolta
nemességét. – Vö. Alapi 208.
Gyarmathy.
Címereslevele kelt 1635. máj. 29. – Vö.
Gorzó 46.
Gyelmis
(Gelmis).
(IV. K. 390.) A címereslevelet 1690. márc. 31. G.
Péter, Szabadka város alkapitánya s testvére, Jakab
és feleségeik kapták. Nemességét 1719.
Bácsm. hirdette ki. Miklós táblabiró 1798. jan. 15.
Bácsmegyétől kapott nemesi bizonyítványt, majd
1842. jun. 20. is ad ki a vármegye nemesi bizonyságlevelet a
családnak.
Gyenes
(gyöngyössolymosi).
Előnév adományozása 1912. ápr. 11.
G. Lajos honv. alezredes részére. – Vö. IV. K.
391.
Gyepesi
(küsmödi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely 88.; Szoln.-Dobokam. monogr. VII/371.
Gyerő
(rettegi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1654.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/303.
Gyorgyevics,
l. Kozonics (alias
Gy.)
Gyoroky.
Címereslevele kelt 1431. (Sárosm. lt.) –
Vö. T. VIII/112.
Gyöngyössy.
A családból János min. tanácsos neve,
nemessége és címere 1910. márc. 13.
átruháztatott Böhm Mihályra, ez utóbbi
családnevének elhagyása s a Gy.
családnév felvétele mellett.
Gyöngyössy
(bözödujfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely 89.
Győrdeák.
Címereslevele kelt 1619. – Vö. T. IX/47.
Győrffi,
Győrffy.
Címereslevele kelt 1632. okt. 27. (Biharm. lt.) Kihird.
Biharm. – Nemesi bizonyítványt 1837. jul. 10.
Biharm.-től nyert; kihirdette Szabolcsm.
György
(bogárfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely 90.
György
(horgospataki).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361., 362., 363.
György
(málomi).
Ugyancsak B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361.
Györgydeák.
Címereslevelét 1722. nov. 13. Gömörmegye hirdette
ki.
Györgydeák
(bogárfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay:
Udvarhely 90.
Györgyi.
Címereslevele kelt 1618. márc. 20. – Vö.
Alapi 208.
Győri,
Győry.
Címereslevele kelt 1560. jun. 10. – Vö.
Fejérm. tört. V/81–5.
Címereslevele kelt 1606. – Vö. Sipos 183.
(gen.)
Címereslevele kelt 1655. febr. 19. (Fejérm. lt.)
– Vö. T. XXXI/126–7.
Címereslevele kelt 1674. márc. 17. (Győrm.
lt.)
Győri,
Győry (felpéci).
A nemességet 1910. aug. 21. Gy. Jenő és
Károly nyerték.
Győri,
Győry l. Geőry alatt
is.
Gyula,
l. Bordács (alias
Gy.)
Gyulafalvi
(várallyai).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361.
Gyulay
(véggyulai).
Régi erdélyi birtokadományos család.
Báthory Zsigmondtól 1588. nyert Nagymihályfalvára
birtokadományt. – A címereslevelet Bocskay
Istvántól 1606. febr. 16. Gy. Albert s rokonai
kapták. Élő tagjai ettől az Alberttől
származnak le. – Vö. IV. K. 419.
Gyulay
(debreceni).
Címereslevelet 1600. márc. 21. Gy. István,
gyermekei és Némethi János nyertek (a váradi kpt.
lt.)
Címereslevele kelt 1618. ápr. 18. – Vö. T.
XXXII/88.
Címereslevele kelt 1632. jun. 10. (OL.: Cath. Nob. Arm.
Szabolcs). – Vö. IV/420.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Gyulay
(fogarasi).
Címereslevele kelt 1702. ápr. 28. (LR. erd.
IV/330.)
Gyulay
(mezőgyulai).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába
felvett család.
Gyulay
(oláhkocsárdi).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VI-I/386.
Gyurcsy.
Címereslevele kelt 1712. jul. 14. (OL.); Kihirdette
Pozsonym. – Vö. IV/427.
Gyurka
(csicsópolyáni).
Címereslevelet közösen nyert a Steer
családdal 1665. febr. 16. – Vö. IV/429.
Gyurkán
(Gyurka?)
Szatmárm.-től nyert nemesi bizonyítványt
1821-ben. – Vö. IV/430.; Gorzó pk. 11.
Gyurkovics.
Címereslevele kelt 1708. jun. 20. (Fejérm. lt.)
– Vö. T. XXXI/173.; Alapi 148.
Gyurze-nemzetség.
l. Karácsonyi III/199.
Habai, l.
Rabár
(komjáti).
Habi.
(IV. K. 436. 1.) Szatmárm.-ben élt család. –
Vö. Gorzó pk. 14.
Haczay.
Címereslevele kelt 1657. jul. 14.; kihird. 1660. Nyitram.
Háczky
(csengeri).
H. Sándor nemessége, családneve és
címere a Csengeri-Háczky családnévnek
használatával 1917. nov. 26. átruháztatott
Gothárd Egon-Ferenc földbirtokosra. – Vö. IV/437.
Hadfy
(livnói).
A nemességet 1914. okt. 8. H. Imre altábornagy
kapta.
Hadházy-Szabó.
Címereslevele kelt 1649. ápr. 30. Nemesi
bizonyítványt 1836. Szabolcsm.-től nyert a család.
– Vö. Bold. 107.
Hadik
(futaki), gróf.
(IV. K. 439–440. l.) Az ősi címer: fekete
mezőben lebegő arany koronán álló kétfarku
arany oroszlán jobbjában kardot, baljában
üstökénél fogva emberfejet tart; sisakdísz:
növekvőleg az oroszlán; takarók: fekete-arany,
vörös-ezüst. Az újított címereslevelet 1722.
márc. 6. Zalam. hirdette ki. A családfát illetőleg
ismeretes még Mihály (1709–1733.) apja: Mihály,
akinek felesége Jablontzy Juliánna volt. – Vö.
még Siebm. erd. 67–8.; Lasz. 27.; Bácsm.
monogr. 582.; Zemplénm. monogr. 530.; Jedl. II/580.;
MFCs. 99–103.
Hadzi-Markovich.
Címereslevele kelt 1698. Nemesi bizonyítványt 1793.
Bácsm.-től nyert a család. – Vö. Lasz.
28.
Haeder.
Nemességét 1771. Komáromm.-ben igazolta. –
Vö. Alapi 148.
Hahne
(milmói).
A nemességet 1916. jul. 4. H. Rudolf alezredes kapta.
Hajdu.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Hajdu
(b.-váraljai).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1667.) család.
Hajgató.
(IV. K. 448. 1.) A címereslevelet II. Ferdinándtól
1625. nov. 9. H. Mihály kapta. (Vasm. lt.) A család
utóbb Veszprémm.-be (Devecser) származott át, majd
1728. máj. 9. Zalamegyétől nyert nemesi
bizonyítványt.
Hajnal.
Címereslevele kelt 1662. Nemességét 1698.
Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 148.
Hajnal
(felsőgelléri).
Nádori adományt nyert 1723. máj. 20.
Révkomáromban, Felsőgelléren, Pinczehelyen és
Várbogyán.
Hajós
(vargyasi).
Nemességmegerősítés 1917. máj. 9.
H. Béla ny. min. tanácsos részére.
Hajós
(kakasdi).
Nemesség, előnév és címer
megerősítése 1917. máj. 9. H. Ferenc és
dr. H. Kálmán országgy. képviselők
részére. – Vö. MNCs. IV/452.
Halácsy
(nemeshalácsi).
(IV. K. 456.) Trencsénmegyei eredetű régi nemes
család, mely okiratai szerint már a XV. században birtokos
volt Dobrovnik és Halács községekben. A család
részére újított címereslevelet 1507-ben II.
Ulászló adott ki H. Ferenc, Gáspár,
Szaniszló és László nevére. Ezt
megelőzőleg Gáspár szintén II.
Ulászló királytól 1493-ban kapott iktató
parancsot Dobrovnik birtokára, míg az 1507-ben kelt
adománylevél Halács birtokáról szól.
Mindezeket az adományokat I. Ferdinánd 1528-ban
megerősítette. A fent említett Ferencnek Spáczay
Margittal való házasságából, illetőleg
ifj. H. Gáspártól származhattak le a
családnak ma is élő sarjadékai.
Az 1754–55. évi országos nemesi
összeíráskor Hontmegyében István;
Nógrádmegyében István;
Nyitramegyében János és Ferenc;
Trencsénmegyében pedig György, Ádám,
Lőrinc, Rafael, Gábor és János fordulnak elő az
igazolt nemesek között. A családból legutóbb
Dániel nemességét Nyitra vármegye igazolja 1783.
nov. 2-án; ugyanezt Csongrád vármegye 1797. december
hó 4-én tartott közgyűlésén is
kihirdeti.
A család címere az 12507-ben kelt, H. Rezső
tulajdonában levő oklevélen látható:
vörös mezőben koronás medvefej; takarók:
vörös-ezüst. – A családból Dániel
leszármazottjai egy másik címert is használnak: a
pajzsmezőben korona alatt egymáson keresztbetett
pálmaágat.
A fent említett Dánielnek leszármazottjai a
következők: Dániel († 1817.) és
felesége Szekeres Anna házasságából;
származott: Miklós (szül. 1799. máj. 16.,
† 1870. jul. 1.), Szeged város főmérnöke, akinek
Kovacsics
Dibiannával kötött
házasságából; származó gyermekei a
következők:
A) Hermina (szül. 1831. jan. 24., † 1902.) férje:
Pották L.;
B) Kálmán (szül. 1835. aug. 3., † 1896. jan. 23.)
okl. erdőmérnök;
C) Sándor (szül. 1837. febr. 14., † 1885. márc.)
okl. mérnök-vállalkozó;
D) Imre (szül. 1841. ápr. 22., † 1892. márc. 16.)
okl. mérnök-vállalkozó;
A B) alatt említett Kálmánnak Pellett
Karolinával kötött házasságából
származó gyermekei:
a) Gyula (szül. 1873. szept. 27.) nyug. méneskari
ezredes;
b) Miklós (szül. 1875. ápr. 5.) Máv,
főfelügyelő;
c) Irén (szül. 1877. máj. 23.), férje Dus
Árpád tanár;
d) Gizella (szül. 1879. jan. 16.), férje Dr. Joó Imre
tanár;
e) Sarolta (szül. 1880. nov. 17.) székesfővárosi
tanárnő;
A C) alatt említett Sándornak Wallandt
Herminával kötött házasságából
származó gyermekei:
f) Sándor (szül. 1867. jan. 8., † 1926.)
székesfővárosi műszaki
felügyelő-mérnök;
g) Hermina (szül. 1869., † 1872.);
h) Ilona (szül. 1873. máj. 15. † 1919.)
fővárosi tanárnő;
i) Margit (szül. 1875. jan. 15.) zenetanárnő, férje
Füredi Gusztáv;
j) Dezső (szül. 1877. máj. 23., Szerbiában
hősi halált halt 1914-ben) ker. tisztviselő;
k) Endre (szül. 1877. máj. 23.)
székesfővárosi tanár;
A D) alatt említett Imrének Fischer
Amáliával kötött
házasságából származó gyermekei:
l) Imre (szül. 1871. okt. 10., † 1904. okt.)
magántisztviselő;
m) Amália, férje Dulovics Makár;
n) Lajos (szül. 1875. máj. 21., † 1880. ápr.
20.);
o) Irén (szül. 1877. ápr. 29.), férje
Károssy Jenő;
p) Jenő (szül. 1880. jul. 18.) kir. műszaki tanácsos,
vizépítési ker. felügyelő;
Az a) alatt említett Gyulának Némay
Erzsébettel kötött házasságából
származó gyermekei:
1. Márta (szül. 1910.);
2. Erzsébet (szül. 1912.);
3. Gyula (szül. 1914.);
A b) alatt említett Miklósnak Fuszl
Teréziával kötött
házasságából származó gyermekei:
4. Kálmán (szül. 1906. jul. 1.) okl.
mérnök;
5. Miklós (szül. 1907. okt. 6.) állatorvos;
A j) alatt említett Dezsőnek Beszedics
Ilonával, illetve Mózer Lujzával kötött
házasságából származó gyermekei:
6. Ilona (szül. 1906. jul. 24.) okl. tanítónő,
férje Pleyer Ernő tanító;
7. Dezső (szül. 1908. márc. 5.) a Magyar-Holland
Kulturgazdasági Rt. titkára, hirlapíró;
8. Sándor (szül. 1911. jan. 13.);
9. Lujza (szül. 1912. febr. 4.);
A k) alatt említett Endrének Binder
Teodorával kötött házasságából
származó gyermeke:
10. Endre (szül. 1907.) okl.
gépészmérnök;
A p) alatt említett Jenőnek Moletz
Erzsébettel kötött házasságából
származó gyermekei:
11. Erzsébet (szül. 1910. febr. 20.);
12. Anna (szül. 1912. május 4.);
13. László (szül. 1915. március 2.);
A család másik ágának (valószinüleg
Ferenctől leszármazó, mely nevét ma is régiesen
Haláchy-nak írja) tagja József; akinek
nemességét Trencsén vármegye 1843. december
4-én igazolta. Atyja: János; nagyatyja pedig Ferenc; volt,
akik Dobrovnik községben laktak.
Józsefnek fia János volt, kinek Loderer
Juliannával kötött házasságából a
következő gyermekei származtak:
A) Miklós;
B) József (szül. 1791., † 1850.) a gr. Zichy-uradalom
jószágigazgatója;
C) Janka (szül. 1789., † 1812.);
D) János;
E) Erzsébet (szül. 1802., † 1820.);
f) Alajos (†) plébános;
G) Ferenc (szül. 1803., † 1874.);
A B) alatt említett Józsefnek gyermekei:
a) Jenő, orvostudor Bécsben;
b) Jozefin († ), férje Stankovics Károly ny. helyt.
tanácsnok;
A G) alatt említett Ferencnek gyermekei:
c) Mihály (szül. 1843., † 1873.);
d) Berta († ), férje Dohnányi Gusztáv;
e) Mária († , férje Szlavicsek Nándor;
f) Ferenc († ) vágujhelyi jegyző;
g) Alojsia († );
Az a) alatt említett Jenőnek gyermekei:
1. Eugénia, férje Häydern
építész;
2. Mária, hegedűművésznő;
Az f) alatt említett Ferencnek Haich Karolával
kötött házasságából származó
gyermekei:
3. Rezsó (szül. 1884.) vágujhelyi
polgármester;
4. Mária (szül. 1885.);
5. Lóránt (szül. 1889.) tisztviselő;
Halápy.
Címereslevele kelt 1658. jan. 8. (Csanádm.
levéltár).
Halassy
(alias Varga).
Címereslevele kelt 1668. aug. 4. – Vö. Alapi
208.
Halász.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc.
10. nyert.
Halász
(nagybaktai).
A nemességet 1911. jan. 15. H. Ferenc vallás-
és közokt. min. tanácsos utódai, H.
Aladár, Gyula, Zoltán és Dezső nyerték.
Halászy.
Címereslevele kelt 1661. Nemességét 1755.
Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 148.
Halma.
Címereslevele kelt 1659. – Vö. Hontm. monogr.
432.
Halmay, l.
Khattos.
Halmy-Deutsch,
l. Deutsch
(halmi).
Hamert.
Címereslevele kelt 1714. okt. 22.; kihird. Zarándm.
Hammer
(székelyhidi).
A nemességet 1913. márc. 14. H. Károly
közig. birósági tanácselnök kapta.
Hámos
(hámosfalvi).
A nemességet 1912. febr. 9. Hertzka Károly dr.,
budapesti orvos kapta. Nevezettnek fia, Róbert, nevét
Hámos-ra változtatta.
Hanák
(abasári).
(IV. K. 471. 1.) Előnév adományozása 1911. febr.
14. H. Kolos curiai birónak.
Handbald
(vulgo Hensel-Medra).
Címereslevele kelt 1726. márc. 26. (LR. erd.
VII/632.)
Händel
(szepesváraljai).
A nemességet 1916. nov. 15. H. Vilmos selmecbányai
ev. főesperes kapta.
Handrik, l.
Bedő (alias
H.)
Handrovics.
Címereslevelét l. T. XXII/146.
Hanke.
Címereslevele kelt 1662. (Ligetbánya v. lt.)
Hannyi.
Címereslevele kelt 1551. Kihalt. – Vö. Abaujm.
monogr. 541.
Hantó.
Nádori adományt 1723. nyert. – Vö. MNCs.
IV/476–7.
Harabol.
Pozsonym.-ben élt család. – Vö. Pozsonym.
monogr. 675.
Harangszó.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/372.
Harankó.
Címeres-nemes család. – Vö. T.
XXII/145.
Harasztosi.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Harazin.
Békésm.-ben élt család. – Vö.
Békésm. tört. III/180.
Harmath, l.
Keszy (alias
H.)
Harmatzy-Simon.
A nemességet 1912. ápr. 21. H. Dezső min. oszt.
tanácsos és H. László min. s. titkár
kapták.
Hartig
(gölnicbányai).
A nemességet 1917. jan. 3. Hartig Sándor miniszteri
tanácsos kapta.
Hartleben.
Címert (1715.) l. T. III/133., XX/124.
Hász.
Címereslevele kelt 1631. ápr. 1. (Győrm.
lt.)
Hathalmy.
Címereslevele kelt 1667. dec. 12. (Győrmegye lt.)
Hatházi.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc.
10. nyert.
Hatvany, l.
Hatvany-Deutsch (hatvani),
báró.
Hatvany-Deutsch
(hatvani), báró.
A családból H.-D. Károly 1911. ápr. 22.
s Ferenc és Lajos 1917. márc. 19. nevüket Hatvany-ra
változtatták.
Haubert
(monostori).
A nemességet 1912. márc. 13. H. Henrik ny. c. honv.
ezredes nyerte.
Hauchard.
Erdélyi család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 57.
Hauer,
báró.
(IV. K. 497.) Hauer Lipót bárói rangja 1914.
márc. 25. átruháztatott Conrad-Hauer Arnold
századosra.
Az osztrák lovagi rangot az »Edler von«
előnévvel 1732. aug. 26. nyerte a család. Birodalmi lovagi
rangja 1733. jun. 12., birodalmi bárói és bajor
bárói rangja 1792. júl. 7., osztrák
bárói rangja pedig 1793. dec. 20. kelt.
Hausser
(kapuvári).
A nemességet 1910. márc. 4. H. Rudolf őrnagy
kapta.
Hausser
(kapuvári).
A nemességet 1917. febr. 9. H. Henrik honv. ezredes
kapta.
Hauser
(rákoscsabai).
A nemességet 1917. máj. 30. H. Ferenc ezredes
nyerte.
Hauser
(rákoscsabai).
A nemességet 1918. febr. 20. H. Ferenc ny. vezérőrnagy
kapta.
Hauser
(lokvicai).
A nemességet 1918. jan. 9. H. Sándor ezredes
nyerte.
Hausz.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 209.
Hauszmann
(velenczei).
A nemességet 1918. márc. 10. H. Alajos
műegyetemi tanár kapta.
Havallér
(alias Gusztáv).
Armálista család. – Vö. Gorzó pk.
14.
Havas
(kisunyomi).
A nemességet 1910. aug. 7. H. Emil bécsi lakos
nyerte.
Havas
(farkasalmási).
A nemességet 1912. okt. 18. Havas Gyula losonci lakos
kapta.
Hazai,
báró.
A bárói méltóságot 1912. szept.
10. Hazai Samu magyar királyi honvédelmi miniszter
kapta.
Házy.
Nemességét Borsodm.-ben igazolta. – Vö. T.
XIII/139.
Hebár.
Címereslevele kelt 1650. ápr. 6. (Pozsonym. lt.);
kihird. Pozsonym. – Vö. Ll. I/22.; MNCs. V/1.
Héder.
Címereslevele kelt 1677. szept. 3. (nov. 9.?).
Feltalálható Bars- és Nyitram. lt.-ban.
Héderhely
(csajági).
Címereslevele kelt 1634. máj. 26. (Veszprémm.
lt.)
Hedjesch.
Címereslevele kelt 1567. szept. 21. – Vö. T.
XXIX/161–2.
Hedry
(hedrii).
(V. K. 2–4.) Egyik ágának
leszármazását az alábbi táblázat
tünteti fel:
Zsigmond 1750. Keczer Mária;
László † 1843. IX/22. Guldenfinger Éva; Antal
Bydeskuthy Mária; Gábor Zsigmond * 1787. V. 10. Siroka †
1860. u. o. 1847. I. 22.: Sztraka Erzsébet; Menyhért † 1848.
II. 20. péchujfalusi Péchy Anna; Bertalan * 1851. VIII/31. †
1896. VIII/6. árvasz. elnök Nehrer Aranka; Aranka * 1886. X/15.
1906. XI/15.: Szegh Dezső; Sándor * 1888. II/6.; Bertalan * 1889.
XI/4.; Miklós * 1891. IX/4.; Erzsébet * 1896. II/25.
Vö. még T. XI/50., XXI/132.; Abaujm. monogr.
541.; rcsk.
Hefelle
(nagykárolyfalvi).
A nemességet 1917. febr. 14. H. György
altábornagy kapta.
Hefner
(kevevári).
A nemességet 1915. ápr. 9. H. János ezredes
nyerte.
Hegedüs
(alias László).
Címereslevele kelt 1629. febr. 15.; kihird. Gömörm.
A. Apafi Mihálytól 1669. V/26. H. Gergely és
Borsay György. (Szatmárm. lt.)
Hegedüs
(aknai).
B.-Szolnokm.-ben élt (1685.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/400.
Hegedüs
(eőri).
Leszármazását l. T. XXXI/90–2.
Hegyesi
(görgényszentimrei).
Székely család. – Vö. Pálmay:
M.-Torda 56.
Heil
(alsókubini).
A nemességet 1914. ápr. 6. H. Fausztin
közigazgatási biró kapta.
Heim
(San-Martino del Carsoi),
báró.
A bárói rangot 1917. aug. 17. H. Géza
százados, mint a Mária Terézia-rend vitéze kapta.
Előnév adományozása 1918. aug. 6.
Heisegg.
A nemességet 1916. ápr. 10. H. Károly ezredes
kapta.
Hellenbach
(paczolai), báró.
Előnév adományozása 1910. márc. 6.
H. Dénes báró részére. –
Vö. MNCs. V/21.
Heller.
A nemességet 1911. szept. 29. H. N., a cairói
osztr.-magy. segélyegylet alelnöke kapta.
Helner.
Címereslevele kelt 1583. febr. 3. – Vö. T.
XXVIII/113–4., XXIX/162.
Hemmel
(szepesváraljai).
A nemességet 1917. jan. 27. H. Emil ny. altábornagy
kapta.
Henn
(cerici).
Nemesség 1914. jun. 7. H. Rezső vinkovcei
nagybirtokosnak.
Hensel-Medre,
l. Handbald (vulgo
H.-M.)
Heös.
Címereslevele kelt 1455. – Vö. T. XXIV/67.
Heppes
(belényesi).
A nemességet 1911. febr. 3. H. Miklós, a
kolozsvári itélőtábla tanácselnöke
kapta.
Herczegh
(hercegfalvi).
A nemesség adományozásában 1910. szept. 23.
Herczegh József, a Nicholson gépgyár r.-t.
vezérigazgatója részesült. Címer:
pajzsfővel ellátott pajzs arany mezejében hármas
zöld halmon álló kék szinű oroszlán
jobbjában kalapácsot tart; a pajzsfőben 2 arany csillag
között stilizált ezüst liliom; sisakdísz:
arany-kékkel vágott két szárny között 3
buzakalász; takarók: kék-arany.
Az adományozott fiai közül Imre okleveles
gépészmérnök, m. kir.
kormányfőtanácsos.
Herczel
(pusztapéteri), báró.
A bárói rang adományozásában
1912. dr. Herczel Manó egetemi magántanár
részesült. – Ugyanő kapta 1901. máj. 27. a magyar
nemességet is.
Herepey-Csákány,
l. Csákány
(herepei).
Herfurth,
l. Herfurth-Soterius
(sachsenheimi).
Herfurth-Soterius
(sachsenheimi).
Soterius Artur dr., ny. kórházi főorvos,
brassói lakos nemessége, előneve és címere
1913. aug. 25. átruháztatott Herfurth Ferenc-Rezső
orvos, brixeni és Herfurth Vilmos-Gotthard
ügyvédjelölt, budapesti lakosra a fenti kettős név
használatával.
Hérics.
Címereslevele kelt 1690. aug. 27. (Vasm. lt.) –
Vö. Balogh 261.; Komáromm. monogr. 566.
Herincse.
Nemesi bizonyítványt l. T. VII/194.
Hermány.
Nádori adományt nyert 1723. N.-Mihályiban
(Borsodm.)
Herppen.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 210.
Herritz
(felsőmicsinyei).
A nemességet 1910. máj. 22. H. Vilmos dr., és
H. Gyula dr. földbirtokosok, besztercebányai lakosok
nyerték.
Hertelendy
(hertelendi és vindornyalaki).
(V. K. 42–45.) A IV. táblázat élén
álló Miklós (1813–1877.); szülei
János (1778–1850.) és Forján Mária
voltak. Fiai közül Gyula † 1920. jun. 25.; Fiának,
Miklósnak neje nemeskéri Kiss Ilona. Gyermekei: 1.
Judit (sz. 1907. ápr. 25.), férje Raffel Mihály; 2.
György (sz. 1912. ápr. 14.); Béla neje
Klobusitzky Emilia. Gyermekei: 1. Klára (sz. 1907. jul.
28), férje mankóbüki Horváth Károly; 2.
Anna (sz. 1912. aug. 19.); Mária férje Rezler
Kornél; Paula férje Barcza Zoltán;
Laura férje Bárdossy Zoltán;
Hertzka
(hámosfalvi).
A nemességet 1912. febr. 9. H. Károly dr., budapesti
orvos kapta. Nevezettnek fia nevét Hámos-ra
változtatta.
Herzig
(pusztahetényi).
A nemességet 1918. febr. 13. H. Ottó ny. ezredes
kapta.
Heteés
(galgóczi).
A nemességet 1910. ápr. 7. H. Mór keresk.
tanácsos és H. Antal ügyvéd
nyerték.
Hetényi
(csanádi).
A nemességet 1912. jun. 10. Hetényi Ákos
apostagi földbirtokos kapta.
Héviz
(alias Répási).
Címereslevelét 1678. ápr. 13. Gömörm.
hirdette ki.
Hévizy.
Címereslevele kelt 1607. ápr. 29. – Vö. T.
XXXII/88.
Héya.
Esztergomm.-ben élt család. – Vö. Esztergomm.
monogr. 456.
Hézinger.
L. T. XXII/146.
Hidassy.
Vasm.-ben élt család. – Vö. Balogh
288.
Hidi.
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/371.; MNCs. V/54.
Hidvéghy.
Címereslevele kelt 1602. máj. 12. – Vö. T.
XXXII/89.
Hilibi
(hilibi).
B.-Szolnokm.-ben igazolja (1770.) nemességét. –
Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/380., 389.
Hímy.
Abaujm.-ben élt család. – Vö. Abaujm. monogr.
541.
Hindy
(nagy és kishindi).
(V. K. 55–6.) A családra vonatkozó újabb
adatok: az 1841. született Kálmán kir. tan.,
ügyvéd meghalt 1913. Felesége Veszely Szidónia.
Leányának, Margit-nak férje Hindy
István (1857–1929.) államtitkár; Az 1892.
született Jolán férje, 1. dr. Bényi
Károly, 2. dr. Csánky Tivadar; Kálmán
min. s. titkár. Felesége (1926.) Mosdóssy
Etelka. Fia Iván (szül. 1929.); Sarolta
férje (esk. 1922.) dr. Tichy Kálmán; Ilona
férje (1919.) Murányi Nándor. –
Jolán; Attila; és Ilona; Árpádnak (1843–1897)
gyermekei. Jolán férje gálszécsi és
szécsiszigeti dr. Széchy Ákos († 1923);
Attila neje (1900.) Schnur Erzsébet († 1912.);
Leánya Judit (szül. 1901.), férje (1919.)
Szabó Mihály († 1929.); Ilona második
férje (1928.) nemespanni Gajdatsy Jenő († 1929.);
Béla felesége 1. (1911.) Holub Auguszta (elv.), 2.
(1922.) zétényi Lenkey-Csukáss Margit. Fia
Béla (szül. 1912.); Péter felesége 1.
(1919.) Antony Erzsébet (elv.), 2. (1924.) Fejszés
Magdolna. Leánya Etelka (szül. 1925.);
Az 1880. született Zoltán ügyvéd, az OTI
igazgatója; Iván őrnagy, felesége (1916.)
Sanchez de la Cerda Natália; Leánya Ilona
(szül. 1916.); Matild férje (1919.) Röder
Jenő vezérkari őrnagy;
Hiripi.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676., 1716.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/373., 382.
Hirsch
(örményesi).
A nemességet 1913. dec. 20. H. Lipót, a
Franklin-társulat r.-t. ügyvezető igazgatója
kapta.
Hirschler
(alsódomborúi).
A család nemességére vonatkozó adatokat l.
Zalán (alsódomborúi) alatt. – A
családból H. Miksa nemessége, előneve és
címere 1911. márc. 2. átruháztatott H. Elekre
és Rezsőre.
Hits.
Hunyadm.-ben élt család. – Vö. Hunyadm.
tört. és rég. társ. Évk. XII/144.
Hlavathy.
(V. K. 60. 1.) Címereslevelet II. Mátyástól
nyert. (Ered. Somló Sándor tulajd.)
Hochart.
Címereslevelet a Labrovith-családdal együtt
1613. ápr. 14. nyerte. (Pozsonym. lt.) – Vö. Ll.
I/22.
Hochenburger
(lékai).
A nemességet 1916. okt. 13. H. Antal
tábornok-főhadbiró nyerte.
Hodula
(perbáli).
A nemességet 1917. nov. 2. H. Károly ezredes
nyerte.
Hoenning
O’Caroll, báró.
A bárói méltóságot 1911.
ápr. 13. Hoenning O’Caroll Ottó követségi
tanácsos és Hoenning O’Caroll János ny.
őrnagy kapták.
Hoffmann
(csatári).
Leszármazását l. T. X/147–8.
Hoffmann
(szászkabányai). Előnév
adományozása 1901. nov.
3.
Hogiasko.
Címereslevele kelt 1625. (Turóczm. lt.)
Holcsics.
Címereslevele kelt 1666. máj. 15. (Pozsonym. lt.)
– Vö. MNCs. V/74.
Holczer, l.
Holtzer.
Holdvilági.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc.
10. nyert.
Holitscher
(csetényi).
A nemességet 1913. jun. 15. Holitscher Pál nagyiparos
és fivére, Holitscher Károly
országgyűlési képviselő kapták.
Holkó,
l. Obeszló
(kisledniczi).
Holló
(karcfalvai).
Csikszéki székely család, amely már a XVII.
század elején birtokos Karcfalván.
Lófőséget 1609. nov. 17., nemesi bizonyítványt
Csikmegyétől 1896. jul. 10. nyert.
Leszármazása a XVI. század végéig
vezethető vissza. Ekkor élt Pál; akinek fia
Ferenc; ezé József; ezé István
(felesége Antos Katalin); ezé Ferenc (megh. 1780.); akinek
fiai három ágon vezetik tovább a
leszármazást:
I. Mátyás ága: Mátyás;
fiai 1. István; gyermekei: Verő; Irma; Denisé;
2. Mátyás; fiai: A) József; fiai: a)
Béni; b) Ignác; c) József († );
– B) János; fiai: a) János; b)
Mátyás; c) Sándor;
II. József ága: József; fia Ferenc;
fiai 1. Bálint; fia Lajos; –2. Domokos;
gyermekei: A) Domokos, szegedi egyetemi szemklinika gondnoka; B)
Andor; C) János, D) Ferenc; E) Erzsébet;
F) Katalin;
III. András ága: András; fiai:
1. József; fia Pál; gyermekei: 1. Lajos;
–2. Béla; –3. Róza,
tanítónő.
2. András (felesége Orbán
Róza); fia:
Péter († 1923.), felesége Győrffi
Katalin († );
Gyermekei:
A) Albert;
B) Anna, férje Győrpál
István;
C) Ignác (szül. 1879.)
járásbirósági főtiszt.
(Gödöllő). Felesége (esk. 1905.) Getző
Veronika. Gyermekei: a) Lajos (szül. 1906.) pilóta; –
b) Ernő (szül. 1910.); – c) Erzsébet
(szül. 1918.);
D) Róza, férje Lajos Domokos;
3. Ferenc († ); leánya: Veronika, Bernád
Lajosné;
Hollósy
(gertenyesi).
A családból H. Gyula Hevesm.
főjegyzőjének nemessége 1915. jul. 29.
átruháztatott Kuthy Lajosra és
Lászlóra a Hollósy-Kuthy kettősnév
használatával. – Vö. MNCs. V/78.
Hollósy-Kuthy
(gertenyesi), l. Hollósy
(gertenyesi).
Holsucher
(alias Rosman).
Címereslevelét 1659. Gömörm. hirdette ki.
Holtzer
(bástyai).
A nemességet 1911. ápr. 11. Holtzer Tivadar, Emil
és Aladár szegedi nagykereskedők kapták.
Homrogdy
(homrogdi).
Előbb Liechtenstein. Névváltoztatás 1914.
szept. 14. – Vö. VI. K. 382.
Hordó.
Címereslevele kelt 1683. okt. 2. – Vö.
Gorzó 51.
Horentanensis,
l.
Kysitth-H.
Horthy
(nagybányai).
(V. K. 90–1.) A családból H. Miklós, a
haditengerészet volt parancsnoka, 1920. márc. 1.
Magyarország kormányzójává
választatott. A fiumei haditengerészeti akadémia
elvégzése után Konstantinápolyban
állomásozott, majd I. Ferenc József király
szárnysegédje lett. A világháború
kitörése után, mint a Novara cirkáló
hajó parancsnoka áttört az ellenséges hajóhadon
és megsebesült. Hősi tettéért a Mária
Terézia-rendet kapta; 1918. a flotta parancsnoka lett. A forradalom
kitörése után Szegedre ment, ahol gróf Károlyi
Gyula kormányában hadügyminiszter, majd pedig az ott
megalakult nemzeti hadsereg fővezére lett. A
proletárdiktatura bukása után hadseregével a
Dunántúlra vonult s a románok kivonulása után
1919. nov. 16. a hadsereg élén bevonult Budapestre. A
nemzetgyülés 1920. márc. 1. az ország
kormányzójává választotta; 1930. márc.
1. nagy ünnepséggel ülte meg
kormányzóságának tizedik
évfordulóját. A család ezen ágának
részletesebb leszármazását az alábbi
táblázat tünteti fel:
István sz. 1830. II/13.
Ramocsaháza, mh. 1904. VI/24. főrendiházi tag
dévaványai Halassy Paula (1839–1895.); István sz.
1858. XII/18. vitéz, lovassági tábornok 1891. V/12 :
borsódi és katymári Latinovits Margit (1866–1926.);
Zoltánsz. 1860. 1903 : Eier Hermina; Paula sz. 1863. XII/22. mh. 1906.
1882. VI/15 : poroszlói Gräffl Jenő; Miklós sz. 1868.
Magyarország kormányzója 1901. VII/22:
jószási Purgly Magdolna (sz. 1881.); Erzsébet sz. 1871.
péchujfalusi Péchy György (mh.) 2.Czernin Arthur; Szabolcs
sz. 1873. v. főisp. h. h. h: 1914. XI/28; Jenő sz. 1877. 1906. X/20.
Bonyha : gróf Bethlen Róza (sz. 1882. IX/4.); Mártha sz.
1905.; Magda sz. 1902. mh. 1918.; Paula sz. 1903. fáji Fáy
László (elv.); István sz. 1904.; Miklós sz. 1906.
1927. VIII/4: gr. Károlyi Consuela (sz. 1905.);
Vö. még T. XIV/74.; rcsk.
Horváth
(alias Pap).
Címereslevele kelt 1622. Vö. Békésm.
tört. III/230.
Címereslevele kelt 1633. nov. 3. – Vö. Siebm. pk.
133.
Horváth
(szentpéteri).
Címereslevele kelt 1635. – Vö. Hellebronth.
Családtört. Jegyz. I/44. (gen.)
Címereslevele kelt 1646. nov. 23. – Vö. Alapi
211.
Címereslevele kelt 1648. nov. 1. (Pozsonym. lt.); kihird.
1649. Pozsonym. – Vö. Ll. V/23.; Alapi 211.
Horváth
(técsői).
Címereslevele kelt 1649. – Vö. Siposs 189–190.
(gen.)
Horváth
(kupisinski).
(IV. k. 114. 1.) Címereslevele kelt 1651.; kihird.
Zemplénm.
Címereslevelet 1658. márc. 10. az
Abari-családdal nyert.
Címereslevele kelt 1669. dec. 21. – Vö. Alapi
212.
Horváth
(szászcsini).
Címereslevele kelt 1672. jun. 10. (Beszterce-Naszódm.
lt.)
Címereslevele kelt 1675. aug. 10. – Vö. Alapi
224.
Horváth
(másképen Mecsery).
Címereslevele kelt 1681. dec. 12. (Fejérm. lt.)
– Vö. T. XXXI/129–130.
Címereslevele kelt 1683. – Vö. Békésm.
tört. III/230.
Horváth
(vanyolai).
A nemességet 1913. dec. 30. H. Kálmán curiai
bíró kapta.
Horváth
(csepregi).
A nemességet 1914. márc. 4. H. János dr., az
Orsz. Közp. Hitelszöv. igazgatója kapta.
Horváth
(kertai).
A nemességet 1915. okt. 10. H. Géza alezredes
nyerte.
Horváth
(berekaljai).
Nádori adományt nyert 1723. márc. 13.
Horváth
(deési).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö.
Szoln.-Dob.-m. monogr. VII/390.; Márki II/192.
Horváth
(harasztosi).
Nemességét és előnevét 1899. jan. 11.
(128.777. sz. a.) a B. M. igazolta.
Horváth
(jákfai).
Nádori adományt 1723. ápr. 17. és máj.
31. nyert.
Horváth
(nemestakácsi).
Győrm.-ben élt család. – Vö. Győrm.
monogr. 434.
Horváth
(pándi).
Előnév adományozása 1907. jul. 26.
Horváth Zsigmondnak.
Horváth
(puhai).
Békésm.-ben élt család. – Vö.
Békésm. tört. III/230.
Horváth
(samarjai).
Torontálm.-ben élt család. – Vö.
Torontálm. monogr. 543.
Horváth
(simaházi).
Nádori adományt nyert 1723. máj. 12.
Horváth
(szászczegői).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/388., 391.
Krasznam. 1770. évi nemesi összeirásába felvett
család.
Horváth,
l. Baranyay (alias H.). – Kőmives (alias H.). – Ludvigh (alias
H.)
Horváth-Bozsoky.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 212.
Horváth-Inczédi
(széplaki és nagyváradi),
báró.
A széplaki Petrichevich-Horváth
családból P.-H. Miklós és Ödön
testvérek Horváth-Inczédi néven 1861.
ápr. 4. osztrák bárói rangot nyertek. Ez az
ág azonban fiágon kihalt. – Ödön
(1827–1906) felesége gróf. Rhédey Julianna volt;
akitől leányai 1. Katalin (szül. 1865. julius 15.)
férje (1884. május 12.) gróf Vetter von der Lilie
Ferdinánd; 2. Eugénia (szül. 1869. november 18.),
férje (1898. aug. 10.) gróf Attems Károly.
Horváth-Likovich.
Krasznam. 1770. évi nemesi összeirásában felvett
család.
Horvay
(mecsekaljai).
A nemességet 1918. okt. 17. H. János
szobrászművész kapta.
Hoszpotzky
(őrmezői).
A nemességet 1917. dr. H. Ernő min. fogalmazó,
H. Irén férj, dr. Gerő Lajosné és
H. Mária Magdolna nyerték.
Högye
(balloni).
Címereslevele kelt 1582. (Győrm. lt.) – Vö.
MNCs. V/131: Hölgye.
Huda.
Címereslevele kelt 1627. jun. 23. – Vö. Gorzó
51.; MNCs. V/139.
Huetter.
Címereslevele kelt 1656. ápr. 8. – Vö.
Alapi 212.
Hulej.
(V. K. 141. 1.) – A H. Márton és fiai
részére I. Lipót által 1680. adományozott
címereslevél (Turócm. lt.) ezt a családot
illeti. 1755-ben Turócmegyében ezzel a
címereslevéllel igazolták tagjai
nemességüket.
Hunalich.
(V. K. 142., 1., itt tévesen (Hunasich). – Vö.
Lasz. 29.
Hunyady
(nagyalmási).
Címereslevele kelt 1652. – Vö. T. XX/22.
Hunyady
(enyedi).
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc.
10. nyert.
Hunyadi-Buzás.
(V. K. 146.) Buzás Bánffi Hunyadi András
gyulafehérvári kántor és felesége
Teörök Judit, valamint János nevü gyermekük
Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől 1627. szept. 8.
címereslevelet kaptak.
A család címere az armális
szövegében szóról-szóra következően
van leirva:
» „Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo,
sive area homo integer, veste viridi oblonga indutus, coram quodam puplito,
capite nudato stare, virgamque subtilem dextra manu levare, sinistra vero
manuum, graduale super puplitum collocatum tenere conspicitur; super scutum
galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemnis atque
unionibus decenter variegatum, ex quo iterum columba naturali suo colore
albicantis formae depicta eminere alisque expansis velociter volare visitur.
– Ex cono vero galeae teniae, sive lemnisci, variorum colorum hinc inde
defluentes, utrasque oras, sive margines ipsius scuti pulcherime ambiunt et
exornant, prout haec omnia in capite, sive initio praesentium litterarum
nostrarum docta manu et arte pictoris clarius expressa et depicta esse
cernuntur.«
A család neve az armális szövegében
Buzás Bánffi Hunyadi, majd Bánffi Hunyadi,
majd Bánffi Hunyadi Buzás, vagy egyszerűen csak
Buzás-nak van megemlítve.
Innen van, hogy a család különbözőképen
használta és használja a nevét és hogy a
névnek Hunyadi Buzás alakja is használatba
jött.
A család hevesmegyei ágát Hunyadi Buzás
János gazdatiszt alapította meg, aki körülbelül
a XVII. század végén a volt Közép-Szolnok
(utóbb Szilágy) vármegyének Tasnád nevü
községéből a hevesmegyei Abasár
községbe költözött.
Ennek az ágnak a részére az alább irt
Pál-nak kérelmére Közép-Szolnok
vármegye 49/1843. közgyülési szám alatt nemesi
bizonyságlevelet adott ki, melyet ugyanezen évben
Hevesvármegye hirdetett ki. – A család hevesmegyei
ágának leszármazása a következő:
János, gazdatiszt; fia Pál; ezé
Pál; akinek gyermekei: a) István gazdatiszt
(felesége Bányay Katalin); b) János; c)
Pál;
István gazdatisztnek gyermekei:
I. Ignác (szül. Tiszatarján, 1834. jul. 24.,
† Aldebrő, 1874. jan. 26., aldebrői róm. kath.
kántortanító). Felesége Simkovich Irma
(† Felnémet, 1928. november 21.);
II. István (szül. Tiszatarján, 1841. márc.
25., † Gyöngyöspata, 1891. ápr. 19.),
gyöngyöspatai községi jegyző. Felesége 1.
Györgyei Mária, 2. Hanák Fanny;
III. László (szül. Eger, 1844. jul. 7., †
Eger, 1925. márc. 14.) egri r. kath. felekezeti tanító.
Felesége esk. 1872. febr. 3. alapi Salamon Róza (szül.
Eger, 1840. szept. 11., † Eger 1908. márc. 19.);
Az 1. alatti Ignác ágazata:
A) Dezső (szül. Aldebrő, 1863. márc. 8.,
† Domoszló, 1910. jul. 29.), községi jegyző.
Felesége: Hebrony Margit. (Esküvő: Kistálya,
1896. junius 23.);
B) Ágoston (szül. Aldebrő, 1864. aug. 10.),
felnémeti körjegyző. Felesége (esk. Szob, 1888. jan. 8.)
Bogyó Erzsébet († Felnémet, 1911. febr. 23.).
2. Bogyó Ilona (esk. Felnémet, 1912. márc.
23.);
C) Dénes (szül. Aldebrő, 1867. márc.
31.) szepesváraljai nyug. városi tanácsos. Felesége
(esk. Szepesváralja, 1892. febr. 23.) Kiskó Emilia;
D) Elek (szül. Aldebrő, 1870. márc. 29.)
egri kereskedő. Felesége (esk. Eger, 1894. okt. 21.) Sztupka
Matild;
Az A) alatti Dezső leszármazói:
a) Margit (szül. Domoszló, 1898.aug. 6. †);
b) Etelka (szül. Domoszló, 1901. márc. 10.,
†);
c) Dezső (szül. Domoszló, 1903. ápr. 18.)
okl. közgazda;
d) Emma (szül. Domoszló, 1905. ápr. 10.).
Férje: Nagy Bertalan Zoltán községi jegyző
(Jászfényszaru);
A B) alatti Ágoston leszármazói:
Első feleségétől:
a) Károly († );
b) Klára (szül. Felnémet, 1891. jan. 16.).
Férje Gremsperger Ferenc községi jegyző (Eger);
c) Béla (szül. Felnémet,1892. dec. 26.) volt cs.
és kir. vadászfőhadnagy, a Pétervásárai
Gőzmalom Rt. ügyvezető igazgatója. Felesége:
Mátray Gizella. (Esküvő: Eger, 1921. jan. 22.);
Béla gyermeke: Béla (szül. Budapest, 1928.
okt. 4., † Budapest, 1928. okt. 12.);
d) Miklós († );
e) Edit (szül. Felnémet, 1897. nov. 25.). Férje
Burde Zoltán műszaki tisztviselő (Felnémet);
f) Ágoston († );
g) János (szül. Felnémet, 1902. máj.
5.);
h) Márta (szül. Felnémet, 1906. márc. 25.,
† Felnémet 1918. nov. 13.);
A C) alatti Dénes leszármazói:
a) Elek (szül. Szepesváralja, 1892. dec. 26.) m. kir.
vámőrszázados. Felesége (esk. Kaposvár 1927.
jul. 2.) vizeki Tallián Margit;
Elek gyermeke: Judit (szül. Kaposvár, 1928. aug.
15.);
b) Mária († );
c) Margit (szül. Szepesváralja, 1896. ápr. 14.)
Férje Dianiska Andor, vasúti műszaki
főfelügyelő (Lőcse).
d) Elemér (szül. Szepesváralja, 1899. nov. 6.)
szarvaskői r. kath. kántortanító. Felesége:
Szente Ilona. (Esküvő: Eger, 1926. nov. 6.);
Elemér gyermekei: Éva (szül.
Szarvaskő, 1927.aug. 2.); – Ágnes (sz. 1931. jul.
26.);
e) Lidia (szül. Szepesváralja, 1906. jan. 29.) okt.
tanítónő (Szepesváralja);
f) Mária (szül. Szepesváralja, 1909. márc.
12.);
g) Judit (szül. Szepesváralja, 1913. jul. 30.);
A D) alatti Elek leszármazói:
a) Endre (szül. Eger, 1895. okt. 21.) Heves vármegye
másodfőjegyzője. Felesége: pápai Vratarics
Klára. (Esküvő: Eger, 1923. okt. 20.);
Endre gyermeke: György (szül. Budapest, 1927. jun.
19.);
b) Lujza (szül. Eger, 1898. febr. 23.). Férje Domokos
Zoltán m. kir. honvédszázados (Budapest);
c) Károly (szül. Eger, 1902. febr. 3.) egri
egyházmegyei takarékpénztári tisztviselő
(Gyöngyös.) Felesége: Pavlyák
Irén.(Esküvő: Eger, 1926. dec. 28.);
Károly gyermeke: Károly (szül.
Gyöngyös, 1927. szeptember 28.);
d) Irma († );
e) Kornélia (szül. Eger, 1909. dec. 14.) r. kath.
tanítónő (Pély);
A II. alatti István ágazata:
Első feleségétől:
a) Elemér (szül. Zsadány, 1863. jul. 19.) nyug.
m. kir. műszaki igazgató (Budapest);
Második feleségétől:
b) Gyula (szül. Gyöngyöspata, 1875.nov. 9.) hevesi
kir. járásbiró. Felesége: Füstér Margit.
(Esküvő: Székesfehérvár, 1912. okt. 10.).
Gyermekei:
a) Elemér (szül. Heves, 1913. okt. 4.);
b) Margit (szül. Heves, 1919. febr. 21.);
c) Ilona (szül. Heves, 1920. márc. 20.);
A III. alatti László ágazata:
a) Iván (szül. Eger, 1874. dec. 19.) egri kir.
törvényszéki biró. Felesége: Muntean
Helén. (Esküvő: Balázsfalva, 1906. jan. 8.);
b) Árpád (szül. Eger, 1876. dec. 14.) kir.
betétszerkesztő telekkönyvvezető. Felesége
(esküvő: Mátészalka, 1900. szept. 4.) Becske
Mária (Putnok);
c) Pál (szül. Eger, 1879. nov. 14.) nyug. egri
városi utbiztos. Felesége (esk. Eger, 1907. okt. 12.) Demeczky
Gizella;
d) Gyula (szül. Eger, 1881.máj. 30.) egri városi
adóhivatali ellenőr.
A b) alatti Árpád
leszármazói:
a) Ilona (szül. Nagyecsed, 1901. jul. 10.) Férje:
Trillsch Péter polg. isk. tanár (Sátoraljaujhely);
b) László (szül. Mátészalka, 1902.
nov. 24.) községi segédjegyző (Heves);
c) Erzsébet († );
d) Gabriella (szül. Nagybánya, 1910. jul. 3.) okl.
tanítónő (Eger);
A c) alatti Pál leszármazói:
a) Alajos († );
b) Attila (szül. Eger, 1927. febr. 15.);
A m. kir. belügyminiszter 13363/1903. szám alatt
László és Iván-nak, 34901/1905. szám
alatt pedig Árpád, Pál és Gyula, valamint
Ignác, Dezső, Ágoston, Dénes és Elek,
végül István, Elemér és Gyula
nemességét igazolta s a Hunyadi-Buzás
kettős családnév használatának
jogosultságát elismerte.
Hunyor.
Címereslevele kelt 1698. aug. 3. (Abaujm. lt.) –
Vö. TK. III/101.
Huorka.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 212.
Husunt.
Komáromm.-ben élt család. – Vö.
Alapi 212.
Huszár
(szucsányi).
Címereslevele kelt 1558. (Túrócm. lt.)
Címereslevelet 1658. márc. 10. nyert. – L.
Abari.
Huszár
(nagykállói).
Fenti előnévvel a nemességet 1916. ápr.
13-án H. Vilmos dr. műegyetemi c. ny. rk. tanár, a
Revue de Hongrie főszerkesztője kapta.
Huszáry,
l. Keresztes (alias
H.)
Huszián.
A mai Szilágym.-ben élt család. – Vö.
Petri IX/629.
Huszti
(havadtői), l. Nagy (alias
H.)
Huttner
(hernádzsadányi).
A nemességet 1918. máj. 23. H. József
alezredes nyerte.
Hutyra
(szepeshelyi).
A nemességet 1917. jun. 8. H. Ferenc udv. tan., az
állatorvosi főiskola rektora kapta.
Hübner
(fejérvári).
Az előnévvel a nemességét 1912. febr. 27.
Hübner Károly, a Fejérmegyei
Takarékpénztár igazgatója kapta. –
Címer: 2 stilizált ezüst liliom között arany
csillaggal megrakott kék pajzsfővel ellátott pajzs
vörös mezejében 2, alul ezüst szalaggal
összekötött zöldlevelü és pirosbogyós
babérág között arany Mercur-fej lebeg; sisakdísz:
a koronából könyöktől kiemelkedő kar 3 arany
búzakalászt tart; takarók: kék-arany,
vörös-ezüst. – Leszármazás:
Károly (szül. 1869. jan. 26., † 1918. márc.
4.), takarékpénztári vezérigazgató, a Ferenc
József-rend tiszti keresztjének tulajdonosa. Neje Flitsch
Stefánia (szül. 1877.okt. 23.). Gyermekei:
1. András (szül. 1898. jan. 21.), ügyvéd.
Fejér vármegye tb. tiszti ügyésze
(Székesfehérvár);
2. Marietta (szül. 1899. máj. 24.) Férje
Jungfer Gyula Tibor, gyáros (Budapest);
3. Alice (szül. 1902. jan. 14.). Férje rimanóci
Rimanóczy László József, gyáros
(Nagyvárad);
Hüvelyes.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc.
10. nyert.
Hyross
(kisvicsápi).
Előnév adományozása 1905. szept. 27. –
Vö. MNCs. V/156.
Ifju.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö.
Abari.
Igaz.
(V. K. 160. 1.) Címereslevele (1669.) I.
Kálmán tulajd. Marossolymoson.
Igelau.
Címert l. T. XXIX/162.
Igriczy.
Címereslevele kelt 1637. máj. 3. (Pozsonym. lt.)
– Vö. Ll. I/23.
Igyártó
(viski).
A nemességet 1917. jun. 27. I. Sándor, a debreceni
itélőtábla elnöke kapta.
Ijgyártó.
Címereslevele kelt 1667. jun. 26. (Máramarosm. lt.)
– Vö. T. VII/194., XXVIII/161.
Iklódy-Szabó
(iklódi).
A címereslevelet II. Ferdinándtól 1622. julius 10.
Szabó György, felesége Bliczky Katalin,
gyermekei János, Erzsébet és Zsuzsanna s sógora
Sisek Miklós kapták. Kihirdette ugyanebben az évben
Vasmegye.
Címer: vágott pajzs: fenn kék mezőben
lépdelő oroszlán; lenn arany mezőben
függőleges pólyában hegyével felfelé
állított nyíl, az arany részekben egy-egy kék
rózsa; sisakdísz: 5
(vörös-kék-arany-fekete-ezüst) strucctoll; takarók:
fekete-arany, vörös-ezüst.
A család Vas-, Veszprém- és Tolnamegyékben
élt. A veszprémmegyei ágból Szabó
János és Andor 1914. okt. 6. engedélyt nyertek fenti
kettős családnév használatára.
Leszármazásuk a következő:
A nemességszerző Györgynek az adományozás
után született Balázs nevü s ennek
György; nevü fiának fia
Péter a XVIII. század első felében
Veszprémben élt. Fia volt György (1706–1809);
ezé szintén György; akinek Szabó
Katalintól született fia
Dávid (szül. 1814., † 1876.) a bencésrend
tihanyi jogtanácsosa volt. Neje nemes Boross Juliánna.
Gyermekei:
1. Imre (szül. 1843., † 1912.), volt
országgyűlési képviselő. Felesége Wurda
Ludmilla. Gyermekei:
A) Irma (szül. 1875., † 1918.), férje: thordai
Drasche-Lázár Alfréd (szül. 1875.), volt
rendkivüli követ és meghatalmazott miniszter,
író;
B) Julia (szül. 1876.), férje felsőeőri
Zarka Elemér;
C) János (szül. 1877.), volt
országgyűlési képviselő, majd
nemzetgyűlési képviselő, m. kir. kincstári
főtanácsos,
Neje, 1. (esk. 1906.) nemes Hochreiter
Róza († 1907), 2. (esk. 1910.) vörösberényi
Ángyán Aranka (elv. 1919.), 3. (esk. 1920.) Vetter
Erzsébet. Gyermekei:
1-től: a) Judit (szül. és † 1907.);
2-től: b) Edit (szül. 1911.);
c) Marietta (szül. 1913.);
d) Éva (szül. 1918);
3-tól: e) Tibor (szül. 1922.);
f) Iván (szül. 1923.);
D) Imre (1879–1882.);
E) Andor (szül. 1880.), pénzügyminiszteri helyettes
államtitkár. Neje (esk. 1912.) Wurda Mária.
Fia:
Ervin (szül. 1914.);
2. Gizella (1846–1903), férje rendesi
Bárány Károly;
Illés
(viski).
A nemességet 1913. jul. 26. I. Jenő, curiai
tanácselnök kapta.
Illés
(másképen Bakalovic).
Nemesi bizonyitványt 1842. máj. 2. Zalamegyétől
kapott. – Vö. Lasz. 30.
Illievich
(alias Saraga.)
Címereslevele kelt 1578. jun. 14. – Vö. Lasz.
30.
Imre
(szigeti).
Címereslevelet II. Mátyástól 1611. febr. 12.
I. Benedek nyert. (Címerleírás nélküli
másolat Vasmegye lt.-ban.) A család nemességét
1733., 1754., 1762. Vasmegyében igazolta. Mihályfán
élt. A család egyik ága 1772. Heesmegyében
hirdettette ki nemességét. Ebből az ágból az
1754. Egerben született Sámuel 1792., mint miskolci orvos,
Hevesmegyétől nyert nemesi bizonyítványt. –
Vö. Orosz 122.; MNCs. V/185.; Alapi 35., 149.
Imrédy
(ómoravicai).
(V. K. 186.) Ujabb leszármazás: az 1883.
született Kálmán gyermekei: 1.
Klára; 2. Mária-Magdolna; Az 1891. született
Béla felesége Nelky Irén; gyermekei: 1.
Tamás; 2. János; – János fia
Pálnak felesége Pohner Jolán.
Incze
(malomfalvi).
Címereslevelet 1658. márc. 10. nyert közösen az
Abari-családdal.
Incze
(szárazajtai).
(V. K. 189. 1.) Előnév és címer
adományozása 1914. aug. 31. I. Kálmán
műszaki főtanácsosnak és I. Kálmán
vezérkari századosnak.
Ipolyi
(szécsényi).
A nemességet 1910. máj. 15. I. Lipót ny. c.
honv. őrnagy kapta.
Irhás.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc.
10. nyert.
Irinnus
(csolti).
B.-Szolnokm.-ben élt (1770.) család. – Vö.
Szoln.-Dobokam. monogr. VII/392.
Irsay, l.
Fekete (alias
I.)
Iskrylecz.
Komárommegyében élt család. – Vö.
Alapi 213.
Ispán.
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. –
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/382.
Issekutz
(erzsébetvárosi).
(V. K. 199. 1.) Előnév adományozása 1914.
márc. 28. I. Gyula, Hugó, Győző és
Aurél részére. – A család címereslevele
kelt 1760. jun. 24.
Istók-Kiss.
Szatmármegyében élt család. – Vö.
Gorzó pk. 34.
Istvánffy.
(V. K. 201. 1.) Előbb Stöffinger. – Vö.
még NI. X/377.; Siebm. 601.
Istvanics.
Zágrábmegyétől 1819. nyert nemesi
bizonyítványt. – Vö. Lasz. 31.
Istvanovic
(ivánskai).
A nemességet 1910. aug. 27. I. Miklós ezredes
nyerte.
Ivancza.
B.-Szolnokm-ben élt (1676.) család. – Vö.
Szolnok-Dobokam. monogr. VII/376.
Ivanich
(Juanich).
Címereslevele kelt 1638. jun. Kihirdette 1779. szept. 16.
Varasdm.
Ivánka
(draskóczi és jordánföldi),
nemes és báró.
A családból I. Lászó 1916. dec. 20.
bárói rangra emeltetett. – Vö. MNCs.
V/206. és MFCs. 118–9.
Ivanovics
(antalfalvi).
A nemességet 1910. ápr. 29. I. Gyula őrnagy
kapta.
Izdenczy.
Címereslevele kelt 1576. febr. 22. – Vö. T.
XXIX/162.
Izsák
(izeri).
Erdélyből Nyitramegyébe átszármazott
család. Címereslevele 1633. dec. 10. kelt. – Ujabb
leszármazás:
József (szül. 1819. dec. 11. Negyed. † 1887. jan.
24. u. o.), felesége (esk. 1853. jan. 25. Csicsó) Nagy
Mária (1835–1895.). Gyermekei:
1. Gyula (szül. 1855. aug. 31. Negyed, † 1926. jan. 6.
Budapest), felesége (esk. 1883. máj. 15. Kapuvár) Krautil
Magdolna (1861–1919.). Gyermekei:
A) Gyula (szül. 1884.) márc. 13. Sopron), a
felsőház főterembiztosa, felesége (esk. 1910.
ápr. 23. Bp.) Renner Stefánia (szül. 1881. máj. 9.
Kisbér). Gyermekei:
a) Olivér (szül. 1912. febr. 20. Bp.);
b) Mártha (szül. 1914. márc. 29. u. o.);
c) Zsuzsánna (szül. 1922. jan. 3. u. o.);
B) Irma (szül. 1886. szept. 4. Kapuvár), férje
(esk. 1909. jul. 26. Bp.) szepesi Scholtz Aladár;
C) Tibor (szül. 1888. aug. 22. Kismarton);
D) Ilona (szül. 1890. máj. 16.), férje (esk.
1913. febr. 15. Bp.) dr. Szénásy József;
2. Gizella (szül. 1871. jul. 22.), férje (esk. 1889.
nov. 12.) dr. Tóth Jószef;
Jablánczy
(szentgyörgyi).
(V. K. 211–2. 1.) A családból J. Sándor
ny. altábornagy nemessége 1913. ápr. 10.
átruháztatott Jablánczy Ervinre. Előnév
megerősítése 1914. máj. 3.
Jacobovits
(szegedi).
A nemességet 1913. nov. 26. J. Rezső bécsi lakos
kapta.
Jakab
(técsői).
Címereslevele kelt 1612. jun. 20. (Máramarosm. lt.)
– Vö. T. XXVIII/161.
Jakab
(másképen Ülley).
Címereslevele kelt 1656. (OL.: Htt. Nob.
Nógrád).
Jakab-Lár.
Szatmármegyében élt család. – Vö.
Gorzó pk. 37.
Jakabházy
(szentábrahámi).
(V. K. 219. 1.) A családból J. Samu honv.
százados nemessége 1917. jun. 27. átruháztatott
Jakabházy János budapesti ügyvédre.
Címeradományozás 1918. aug. 6.
Jákó.
Címereslevele kelt 1606. ápr. 25.; kihird. Borsodm. –
Vö. Bold. 38.
Jakó
(Pál alias Jakkó, abusive Félegyházy,
szalárdi).
(V. K. 222.) Biharmegyei eredetű család, amely
később Szatmármegyébe is átszármazott.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem 1635. dec. 12.
címeres nemeslevelet adományozott szalárdi Pál
máskép Jakkó István – Stephanus
Pál alias Jakkó de Zalárd –
szalárdi lakosnak. A nemeslevél Biharmegyében 1636.
március 1-én hirdettetett ki. Családi feljegyzések
szerint a nemességszerző István a Szalárd melletti
Adorján várának volt a kapitánya. A
nemeslevélben feltüntetett Pál nevet a család
egyik tagja sem viselte. A nemességszerző Istvánnak
István nevű fiától származó
unokái, János és Mihály viszik tovább a
családot. János a biharmegyei, Mihály pedig a
szatmármegyei ág őse. – A biharmegyei
Félegyházáról Szatmármegyében Batizon
letelepedett Mihály a Jakkó-Félegyházy
kettős nevet vette fel; fia Ferenc, valamint ugyancsak
Ferenc nevű unokája csak a Félegyházy
nevet viselték. Az 1754–55. évi orsz. nemesi
összeírásban Szatmár vármegye birtokos nemesei
között a család akkor egyetlen férfikorban levő
tagja Ferenc, Félegyházy Ferenc néven szerepel. Az
ifjabbik Ferenc gyermekei ismét a Jakó nevet veszik fel
és leszármazóik valamennyien ezt a nevet viselik. A
család szatmármegyei ága a félegyházi
előnevet is használja.
A családból dr. J. Istvánnak és
felesége, Krepuska Zsuzsannától (dr. Krepuska Géza
budapesti egyetemi ny. r. orvostanár és Streck Jolán
leányától) szül. gyermekeinek nemességét
21.974/1932. sz. a. a m. kir. belügyminiszter igazolta. –
Leszármazás:
I. Szatmármegyei ág
István 1635. 1647. Az
adorjáni vár commendánsa; István lakik
Félegyházán (Biharm.); János a biharmegyei ág
őse l. II. tábla; Mihály * 1679., † 1737. Batiz
Szatmármegye táblabírája. Debreczeni Éva;
István Szalárd 1737.; András; Mária szolnoki
és jármi Jármy László; Ferenc 1737.
–1755. – † 1782. Batiz 1. tiszaujhelyi Ujhelyi Mária.
2. losonczi Csomor Anna. 3. Szathmáry Kata.; László
1737–1742. szaplonczai Szaplonczay Mária; Krisztina
érmindszenti Peley Ferenc; 2 : Ferenc † 1808. Batiz 1. b.
Ónody Terézia 2. Bereczky Erzsébet; Mária 1
Jóna György 2 Mótsi Nagy István; Juliánna Balla
József 1790.; 1 : Pál * 1787. † 1836. Batiz
ügyvéd. Szatmárm m. ügyésze 1. Bakay Polixena. 2.
lázári Nagy Mária; László * 1781. †
1833. Adorján, huszárkapitány, katonai iró
Szatmárm. táblabir. Legényi Terézia 1825.; Anna 1.
Polyák László 2. érmindszenti Peley János;
Bálint 1787. Szatmárm. táblabir. Batiz. 1. Mótsi
Zsuzsanna. 2. ozoróczi Ottlik Klára; Antal
huszárfőhadnagy, Sepsy Polixena; György * 1793. Batiz. †
1835. busz.-hadn. nagyváradi Solymossy Klára l. II.tábla; 1
: Eszter hetei Hetey N.; Borbála csokalyi Fényes N.; 2 :
Pál 1848/49. honv. főhadnagy hiripi és ivácskói
Böszörményi Katalin; Karolina hiripi és
ivácskói Böszörményi Károly,
szatmári polgárm.; 2. Julianna Tarcsy Sámuel
főszolgabiró; Kálmán * 1853. Batiz † 1917.
Aranyosmedgyes királydaróczi Daróczy Erzsébet (*
1853. esk. 1877. † 1918. Aranyosmedgyes); Endre * 1856. Batiz †
1923. Szatmárnémeti; Jolán Helmeczy József
ügyvéd, orsz. képv. (* 1854. † 1915.
Szatmárnémeti); Katalin magyarádi Boross Zoltán
Aranyosmedgyes; Julia 1. Szilágyi Tihamér † 1919.
Szinérváralja 2. Lahéta Béla; Pál
földbirtokos Aranyosmedgyes; Endre *1887. Aranyosmedgyes, dr. jur., v.
főszolgabiró lomnicai Kisevich-Horváth Olga. (csk. 1931.
X/10.);
I. Szathmármegyei ág II. tábla
György * 1793. Batiz, † 1835.
huszárhadnagy nagyváradi Solymossy Klára l. I.
tábla; Terézia 1. Csorba Gyula 2. Papp János 3. lekcsei
Sulyok László; Polixena Markos Imre; György * 1831. Batiz,
† 1907. Érszentkirály nagyváradi Solymossy Katalin (*
1834. Szamoskrassó, † 1906. Szamoskóród); Gyula *
1857. Szamoskrassó ny. honv.ezredes 1890: szatmárnémeti 1.
nagybányi Nagy Iréne (* 1870. Nagyszőllős, † 1920.
Nagyszőllős) 2. kis- és nagykereki Kerekes Julia (1922.
Csenger.); Antal * 1859. Szamoskrassó † 1906. Szamoskrassó
técsői Tóth Gizella; Sándor * 1861. Batiz. †
1926. Érszentkirály ny. adótárnok
érszentkirályi Szentkirályi Erzsébet (* 1870.
† 1926. esk . 1892. Érszentkirály); Pál * 1863.
Szamoskóród † 1901. Nyíregyháza,
törvénysz. biró jármi és szolnoki Jármy
Paula (* 1874. Nyiribrony) esk.: 1898.; Ilona * 1865. Szamoskóród,
ns. Kaizler László † 1917.; Pál * 1900.
Nyiregyháza, földbirtokos 1924: Csengeri Lili (* 1906.
Nyiregyháza.); Margit * 1901. Nyiregyháza, dr. tokaji Gáthy
Árpád ügyvéd; László * 1894.
Szamoskrassó esk. 1919: Ilk Margit; Erzsébet * 1896.
Szamoskrassó 1. Fonyó Lajos elv. 2. dr. Budai István
ügyvéd,1925. Huszt: (* 1889. Zavatka.); Károly dr. pol. *
1898. Szamoskrassó); Lenke * 1900. Szamoskrassó † 1909.
Szamoskrassó; Beatrix * 1925. Nyíregyháza; Antal * 1924.
Szamoskrassó; István * 1927. Szamoskrassó; Ilona nagybereki
dr. Kerekes István főorvos (Szatmár); Jolán bagosi
Bagossy Sándor földbirtokos, Ákos; Sándor dr. iur. *
1903. Bethlen.; 1 : István * 1892. III/3. Máramarossziget. dr.
jur., rendőrfogalm. 1927. VI/11. Bp.: Krepuska Zsuzsanna (* 1903. VIII/2.
Budapest.); Margit * 1894. Máramarossziget. 1917. Bpest:
románfalvi Farkas Miklós banktisztv.; Gabriella * 1896.
Máramarossziget. 1920. Nagyszőllős : Wenzel Frigyes ny.
őrnagy Wien; Iréna * 1928. VI/26. Budapest; Géza * 1930.
VIII/9. Budapest; Klára * 1931. IX/1. Budapest;
II. Bihrmegyei ág.
János Derecskei, sarkadi,
vásárhelyi ág őse l. I. tábla; Ferenc 1764.
Derecske; Ferenc 1787. Derecske; Pál Sarkad; István Derecske;
Mihály Derecske; János †; Ferenc Sarkad; István;
László; József; János; Ferenc; Péter;
Sándor † Derecske 3. f. Székely Julianna; Gábor;
Lajos 1848/9. őrn. Derecske; Julianna Lenszky Ferdinánd; Pál
Szakál Viktória Derecske; Katalin Tóth József;
Ödön † Nagyvárad 1918. bihari Bihary Luiza (†
Nagyvárad 1915.); János † 1848.; Róza
Sőtér László; Gyula † Nagyvárad
tszéki tanácselnök Bruder Erzsébet; István Kiss
Krisztina; Imre gyógyszerész; Berta; Erzsébet
Böszörményi Géza; Pál Debrecen †; Paulina
†; Viktória † ns. Szép Sámuel; Jenő
† gyógysz. Körösladány Gassner Emma; Piroska
† Szabó Gyula; Győző † Csenrovicz; Zoltán
† Nagykárolyfalva járásbiró; Sándor
† Szalárd járásorvos; Ernő; Sándor;
Sámuel Derecske; Imre Sarkad; Sándor Sarkad; Pál Sarkad;
Károly Sarkad; Ferenc; Sándor sz. 1869.
Biharfélegyháza járásbiró Budapest
Faragó Matild; Aranka * 1872. Sinay Károly tszéki
tanácselnök Debrecen; Ödön sz. 1878.
Biharfélegyháza urad. főintéző piskárkosi
Szilágyi Mária; Elek † 1913. Zilah
járásbiró Brunner Anna; Imre sz. 1887.
Biharfélegyháza; Margit † 1895.; Anna; Katalin 1915.;
Zsigmond 1916.; Lujza 1919.; Erzsébet sz. 1897. † 1930. Hirschl
Sándor; Sándor sz. 1901. Zenta; András dr. jur. sz. 1904.
Zenta;
Címer: kék mezőben zöld földön a
pajzs balfeléből kinyuló és a földön
nyugvó vörösruhás kar kezében három arany
búzakalászt tart; takaró: kék-arany,
vörös-ezüst. – Vö. még NI. 286.;
Siebm. 264., erd. 172.; Gorzó 54., 58., 100.;
Kőszegi 152.; T. VI/45.; Szirmay:
Szatmárvármegye II. K. Előszó
297–298–322–341.; Daróczy: Nemesi Évk.
1923. 75–9.; Borovszky: Szatmárm. 34., 36., 37., 39., 40.,
116., 311., 499., 588., 591.; Biharmegye 67., 615.; rcsk.
Jákó
(bágyoni).
Nemességét 1670-ből l. OL.: Kolosmon. conv. Arm.
J.
Jakobfi
(alias Kristóf).
Címereslevele kelt 1760. máj. 8. Nemesi
bizonyítványt Biharmegyétől nyert 1804. szept. 22.
– Vö. Kristóf (alias Jakabfi).
Jámbor.
Nemessége az 1687. évi címereslevél
alapján 1905. jun. 3-án 45449. B. M. sz. a. is
elismertetett.
Jámborffy
(óhegyi).
A nemességet 1910. márc. 20. Jámborffy
Kálmán ny. c. altábornagy nyerte.
Jambrekovich
(zlathari és ladiszlaveci).
(IV. K. 229–232. 1.) Előnév
megerősítése 1917. aug. 23.
Jambrikovics,
l.
Jambrekovich.
Ján.
Leszármazását l. NI. pk. 295.
Janchich.
Címereslevele kelt 1588. – Vö. T. XXVI/181.
Jancsó.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 37.
Jankó.
Címereslevele kelt 1655. jun. 20. – Vö. Alapi
214.
Címereslevele kelt 1671. – Vö. Alapi 214.
Jankó
(brotunai).
Címereslevele kelt 1701. jul. 3. (LR. erd. III/443.)
Jankovics
(battonyai).
A nemességet 1917. jun. 6. Jankovics György ny.
alezredes kapta.
Jankovich
(kisjenői).
Leszármazását l. Hellebronth
Családtört. Jegyz. I/53.
Jankovics
(alias Doctorovics).
A címereslevelet 1802. ápr. 9. J. György,
felesége Adrianova Angéla, gyerm.: Pál, János, Kata,
Angéla; Pál felesége Nikolics Erzsébet, fia
Miklós nyerték (LR. LX/739.) Kihirdette 1805. nov. 28.
és 1830. dec. 31. Temesmegye. A család Lukarecz és Belincz
nevű helységeken élt.
Jannosch.
A nemességet 1918. szept. 28. Jannosch János ny.
ezredes kapta.
Janosits,
l. Berzsenyi-Janosits
(egyházasberzsenyi).
Jánosi
(kisgörgényi).
Címereslevele kelt 1718. aug. 4. (LR. erd.
VI/756.)
Jánosi
(folyfalvi).
Nemességét 1782. dec. 12. legf. helyen igazolta. (LR.
erd.XIII/61.)
Nemességét 1835. febr. 3. Szabolcsm.-ben igazolta. –
Vö. Bold. 88.
Jány,
báró.
Kihalt. – Vö. Siebm. pk. 70.
Járay
(alias Kéry).
A XVI. században Abaujm.-ben volt birtokos család. –
Vö. Csoma 325.
Jaross.
Címereslevele kelt 1677. máj. 26. (Nyitram.
levéltár.)
Jászay.
Címereslevele kelt 1655. (jászói conv.
lt.)
Jelakovich.
Címereslevele kelt 1646. (Győrm. lt.)
Jelenchich.
Nemesi bizonyítványt 1775. szept. 18.
Zágrábm.-től nyert. – Vö. Lasz. 34.
Jelenek
(hlucsini), l. Jelenffi (alias
Jelenek).
Jelenffi
(alias Jelenek, hlucsini).
Címereslevele kelt 1662. jun. 5.; kihird. Nyitram.
Jelkis
(laki).
Nemesi bizonyítványt 1792. ápr. 11.
Esztergomm.-től nyert. – Vö. Lasz. 34.
Jeney.
Címereslevele kelt 1622. jun. 10.; kihird. Gömörm.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc.
10. nyert.
Címereslevele kelt 1665. jan. 22. – Vö.
Gorzó 55.
Jeney
(borosjenői).
Címereslevele kelt 1667. jun. 29.; kihird. szept. 8.
Szatmárm. A család Zsarolyánban lakott.
Jerkovich.
Címereslevele kelt 1600. – Vö. T. XXI/96.
Jerzabek.
A nemességet 1917. jan. 20. Jerzabek Ferdinánd ny. c.
vezérőrnagy nyerte.
Jeszenák,
l. Bodnár (alias
J.)
Joannes
(alsóapsai).
A nemességet 1914. jan. 6. Joannes Viktor dr.
ügyvéd, vm.-i tb. főügyész, nagyszőllősi
lakos nyerte.
Joannovics
(Joanovits).
A nemességet 1914. ápr. 10. J. Simon, I. oszt.
főconsul kapta.
Címereslevele kelt 1791. jul. 14. Kihirdette 1828. Temesm.
Címereslevele kelt 1801. szept. 23. Kihirdette 1806.
Krassómegye.
Címereslevele kelt 1810. szept. 28. (LR. LX/608.
Joannovics
(poganyesti).
Címereslevele kelt 1834. nov. 6. (LR. LXVI/159., 163.)
Címereslevele kelt 1847. jul. 15. (LR. LXVII/741.)
Címereslevele kelt 1853. szept. 25.
Joannovics
(szabadfalvi).
Nemesség 1907. dec. 18.
Jobbágy
(jobbaházi).
Sárosm.-ben élt család. – Vö.
Tóth I/335.
Jogh.
Címereslevele kelt 1606. jan. 12. – Vö. Bold.
38.
Jokics.
Sárosm.-ben élt család. – Vö.
Tóth I/336.
Jókuthy
(jókuthzomorfalvai).
Előnév adományozása 1904. dec. 6.
Jókuthy Albert curiai birónak. – Vö.
MNCs. V/279.
Jónás.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – L.
Abari.
Jonask
(alias Monye).
Címereslevele kelt 1718. márc. 7. (LR. erd.
VI/546.)
Jónucz.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 16.
Jóny.
Címereslevele kelt 1696. márc. 13. (Szepesm.
levéltár).
Joó
(kendi, alias Tamási).
Címereslevele kelt 1610. (Gömörm. lt.)
Joó
(munkácsi).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó 15.
Jósa.
Címereslevele kelt 1618. – Vö. Gorzó pk.
16.
Jósa
(csikszentkirályi).
Címereslevele kelt 1758. nov. 26. (LR. erd. X/543.)
Joszif
(peteritei).
Címereslevele kelt 1658. aug. 1. – Vö. MNCs.
V/286: Jósziv.
Jovich,
báró.
Bárói rangja kelt 1796. szept. 19. – Vö.
Lasz. 35.
Juanich, l.
Ivanich
(J).
Judex.
Sárosm.-ben élt család. – Vö.
Tóth I/336.
Juga
(magulicsai).
Címereslevele kelt 1701. jul. 3. (LR. erd. III/447.)
Címereslevele kelt 1720. ápr. 17. (LR. erd.
VII/7.)
Juga
(másképen Pintye.)
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 16.
Jugovits
(vépi).
(V. K. 289.) Leszármazás: Dávid;
fia
Lajos; fia Lénárd (1835–1886.),
felesége Kopfmann Franciska. Gyermekei:
1. Lajos; –2. Gizella, férje Mikó
Imre;
3. István (szül. 1874.), m. kir.
rendőrfőtanácsos (Szeged), felesége Lakatos Etelka.
Gyermekei:
A) István (szül. 1909.);
B) Zsófia (szül. 1913.);
C) Sára (szül. 1917.);
4. Sámuel; –5. Margit , férje
nyiregyházai Nagy Kázmér;
Juhász,
l. Debrődy (alias
J.)
Julinácz.
(IV. K. 294. 1.) Nemesi bizonyítványt 1806. márc. 6.
Bácsm.-től nyert. – Vö. Lasz. 35.
Junlie, l.
Nemes (alias
J.)
Juszkó.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö.
Gorzó pk. 16.