Eger

Eger megyei jogú város, Heves megye és az Egri járás székhelye. Eger ezeréves városának városképe hosszas fejlődés után alakult ki. A barokk formavilága, a középkori török emlékek jellegzetes építészetet teremtettek itt.

A város hangulata egyszerre hősies és lenyűgöző, bájos és barátságos. A sok évszázados múltra visszatekintő Egri vár sugározza a hazafiasság és a bátor kiállás üzenetét. A város fejlődésében meghatározó szerepe volt a papságnak, iskolákat, közösségi épületeket, kórházat építettek. A Líceumban található Főegyházmegyei Könyvtárat is Eszterházy Károly püspök alapította.

A város a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Tengerszint feletti magassága 180 méter, keleti oldalán emelkedik az Eged és a Várhegy, melyek a Bükk délnyugati nyúlványát alkotják.

Eger környéke már a kőkorszak óta lakott terület, a város kialakulásáról viszonylag keveset tudni. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság első nemzedéke a X. század elején megszállta Eger területét. Eger létrejötte egybeesik első királyunk, Szent István állam és egyházszervező tevékenységével.

Eger török kézre kerülése után 91 évig a oszmán birodalom része és egy vilájetnek (közigazgatási egység) a központja lett. A város 1687 decemberében szabadult fel a török uralom alól.

Eger életében a XVIII. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. Eger püspökei, különösen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly, akik kialakították Eger ma is látható barokk városképet.

Eger látnivalók

Egri Bazilika

Magyarország második legnagyobb temploma az egri székesegyház Hild József tervei alapján épült 1831-1836 között Pyrker János Lukács érsek megrendelésére. A belső tér kialakítása, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése azonban csaknem 120 évig tartott. A templomot 1837 május 6-7-én szentelték fel. A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római – Pantheon – mintájára készítették. A Szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A kóruson található nagy orgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

Egri Vár

Az Egri Vár ma védett műemlék, múzeumként működik. Állandó kiállításai bemutatják a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat. A hősöknek egy különterem állít emléket, a kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai. Az Egri várhoz fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es török ostrom, mikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán birodalom túlerőben lévő seregét.Mire az oszmánok elvonultak a vár alól, a falak többsége súlyosan károsodott. A több évtizedig tartó újjáépítés közben a várat jelentősen korszerűsítették, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték.

Az Egri Vár ma Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságának számít, mely gyakran különböző kulturális rendezvényeknek és ünnepeknek is helyet biztosít.

Szépasszonyvölgy

A közel 200 pincét számláló Szépasszonyvölgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus eredetű riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható. További előnye, hogy benne a bor állandó, 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az esztendő minden szakában.A pincékben élő mohák és a nemes penész egyedi atmoszférát teremtenek, mely elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.

Város a város alatt – Eger

Magyarország 7 építészeti csodájának egyike. Miután a törökök 1687-ben elhagyták Eger városát, Fenessy György püspök visszatért a városba, azonban már nem akart a várban lakni. Vásárolt Egerben két építési telket egy palota építéséhez, amihez a szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombról termelték ki. így alakult ki az a hatalmas pincerendszer, ahol a Hatvantól Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét (dézsmát), az egyházi adót tárolták.A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan terül el a város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.

A Város a város alatt bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található.

Érseki palota és Látogatóközpont

Az Egri Érseki Palota kulturális, turisztikai és látogatóközpont is egyben, mely Eger belvárosában, a Széchenyi utcában található. A barokk stílusú palota falait rokokó stukkók díszítik. Az Érseki palotát Erdődy Gábor püspök kezdte építeni 1715 – 1732 között, Giovanni Battista Carlone tervei alapján. Ez az épület még jóval kisebb volt a jelenleginél, kertek, medencék vették körül. A mostani épületegyüttes több részben épült fel.Barkóczy Ferenc püspöksége idején készült el a második emelet. A Palota klasszicizáló késő barokk stílusú középső szárnya 1762 – 1775 között nyerte el mai alakját Joseph Ignaz Gerl és Fellner Jakab tervei alapján gróf Eszterházy Károly püspöksége idején. A klasszicista stílusú déli épületcsoportot Pyrker János László érsek emeltette.

Dobó István tér – Eger

A Dobó István tér egy nyújtott trapéz alakú, barokk hangulatú tér Eger belvárosában. A történelmi belváros legnagyobb tere, főtere. A hátteret az Egri vár uralja, közepén pedig Eger egyik legmeghatározóbb történelmi momentumát ábrázoló szoborcsoportot. A 19. század végén a helyi lakosok szerettek volna emléket állítani a hős várkapitánynak, Dobó Istvánnak. A feladatra Stróbl Alajos szobrász vállalkozott, az ünnepélyes átadásra 1907. augusztus 18-án került sor.

A tér déli oldalán a Minorita templom és Városháza épülete található. Az északi oldalon egy érdekes áruházat láthatunk. A Centrum 1974-ben épült, emeletére mozgólépcső vezet, ami az első ilyen szerkezet volt Egerben.

A tér mai arculata akkor alakult ki, amikor a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták.

Minorita templom

Az Egri Páduai Szent Antal-templom, melyet gyakran neveznek Minorita templom, a barokk egyházi építészet egyik legszebb épületének számít. A Dobó téren álló templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Az épület tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig.


A főbejáratot korintoszi oszloppárok fogják közre. A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebegve, karján a kis Jézussal. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit ábrázolják, a pozsonyi Reindl Márton munkái 1769-ből.

Minaret

Az Egri minaret Eger egyik legismertebb épülete. Magyarország három épp minaretje közül az egri a legmagasabb és egyben a legjobb állapotban lévő. Belsejében keskeny csigalépcső vezet, melyen 97 lépcsőfok megtételen után juthatunk fel a körerkélyre. A minaret eredetileg a Kethuda dzsámihoz tartozott, melyet 1841-ben elbontottak.

A 40 méter magas építmény törzsét mélyített geometrikus szalag díszíti. A körerkély alatt hatszög alakú mélyített mustra fut körbe. A körerkély 26 méter magasan helyezkedik el a tizennégyszög alaprajzó épületen.

Egész évben látogatható.