Saját magukat nyírják ki az olasz focisták

Dagad a botrány az olaszoknál, az Eb-t is bukta a sztárjátékos

Számos oka lehet annak, ha egy sportoló szerencsejáték-problémákkal küszködik, ám aligha segít a problémán, hogy a profi sport, különösen a labdarúgás nagyon szorosan kapcsolódik a szerencsejátékhoz – a szövetségek és a klubok szponzorai legtöbbször a szerencsejáték vállalatok köréből kerül ki. Márpedig

Bár arról eltérő információk vannak, hogy futballisták számára a sportfogadás minden formája tiltott-e, vagy csak a saját sportágukon belül számít illegálisnak, ám ez abban a tekintetben nem mérvadó, hogy a cikkben szereplő focisták mindegyike labdarúgással kapcsolatos fogadás miatt került bajba.

Kezdjük is a legfrissebb esettel, hiszen azt követően, hogy októberben közel 17 év után lezárult a 21. század legnagyobb sportcsalási ügye, máris újabb botrány robbant ki az olasz labdarúgásban. Az olasz paparazzo, Fabrizio Corona több játékost is lebuktatott, akik illegális fogadásokat kötöttek. Elsőként Nicolo Fagioli bukott le, a Juventus játékosa hét hónap hónapos eltiltást, valamint 12 500 eurós pénzbüntetést kapott. Ezt követően a tovább gyűrűző botrányban két válogatott futballista, Sandro Tonali és Nicolo Zaniolo lett érintett, miután Fagioli azt vallotta a rendőröknek, hogy Tonali mutatta meg neki azt az oldalt, ahol illegálisan lehet sportfogadásokat kötni.

Az ügy kirobbanása után az októberi Málta és Anglia elleni Eb-selejtezőkre készülő olasz válogatott keretéből mindkét játékost hazazavarták, a rendőrök pedig kihallgatták őket. Mindkét fiatal focista ellen nyomozás indult, a kihallgatás során pedig fény derült arra, hogy a nyáron olasz átigazolási rekordért a Newcastle Unitedbe igazoló Tonali nem csupán szerencsejáték-függő, de a saját csapatára is kötött fogadásokat, amikor az AC Milan játékosa volt, ám mivel győzelemre tette fel a pénzét, így bundázással nem vádolták meg.

Bár a nemzetközi szövetség sportfogadást tiltó szabályzata szerint három év eltiltást is kaphat az a futballista, aki labdarúgó-meccsekre fogad, a gyakorlatban ez jóval enyhébb büntetést von maga után, ha az érintett együttműködik a hatóságokkal. Fagioli mellett Tonali is bűnösnek vallotta magát, így 10 hónapos eltiltással megúszta, emellett nyolc hónapig tartó terápián is részt kell vennie. Ez azonban azt jelenti, hogy a 23 éves középpályás számára véget ért az idei szezon, és lemarad a jövő nyári Európa-bajnokságról is. A terápia és az eltiltás ellenére viszont semmi garancia nincs arra, hogy Tonali a visszatérését követően ne essen vissza.

míg a Juventus fiatal csatárát, Paolo Rossit három évre eltiltották. A büntetést végül az 1982-es vb előtt két évre csökkentették, így Rossi ott lehetett a tornán, ahol hat góljával gólkirály lett és vb-győzelemre vezette az olaszokat.

Anglia fogadási botrányok bölcsője

A fogadási csalás azonban nem csupán az olasz futball sajátossága, egy olyan globális probléma, ami több országban is fejét ütötte már, a szerencsejáték-függőség pedig rengeteg futballista karrierjében okozott már komoly károkat.

Jól mutatja, hogy mennyire régóta jelen van a fogadási csalás a futballban, hogy egy közel 110 éve játszott bajnokin még börtönbe is csukták az egyik játékost. Angliában az első bundabotrány 1915-ben tört ki egy Manchester United-Liverpool meccs után, amikor a Vörös Ördögök a kiesés ellen harcoltak, a Poolnak pedig mindegy volt a végeredmény.

Az FA vizsgálatot indított, és kiderült, hogy hét futballista is értintett az ügyben, az MU-ból Sandy Turnbull, Arthur Whalley és Enoch West, a Liverpoolból pedig Jackie Sheldon, Tom Miller, Bob Pursell és Tom Fairfoul. Az érintetteket örökre eltiltották a futballtól, ám a kiszabott büntetés soha nem lépett életbe az első világháborút is megjárt játékosokra Enoch Westet leszámítva, ő már soha nem léphetett pályára, miután 30 évre eltiltották.

A helyzet sajnos azóta sem lett derűsebb, idén például a Premier League-ben szereplő Brentford támadójáról, Ivan Toneyról derült ki, hogy szerencsejáték függőségben szenved. Az angol válogatott csatár nyolc hónapos eltiltást kapott, amiért 232 ponton megsértette az Angol Labdarúgó-szövetség szabályzatát. Toney 29 alkalommal a saját csapatának mérkőzésére fogadott, ebből 13-szor ráadásul vereségére tett. A gólerős angol csatár eltiltása januárban jár le, ám

Érdekesség, hogy miután Toney függőségére fény derült, a Brentford gond nélkül megújította partnerségét a klubot szponzoráló szerencsejáték-céggel, ami persze egyfelől érthető, hiszen a kisebb kluboknak fontos a bevétel, márpedig a szerencsejátékkal foglalkozó cégek duplaannyit fizetnek, mint más mezszponzorok.

A Premier League-ben azonban 2026-tól száműzik a sportfogadási és szerencsejátékos cégek hirdetéseit a focimezek elejéről, a mezek ujjain viszont továbbra is ott lehetnek. Ezzel a profi fociliga lett az első Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, ami félig-meddig nemet mondott a fogadócégek reklámjaira. Bár a kezdeményezés mindenképp dicséretes, célszerűbb lehetne egy olyan stratégia kialakítása, amivel felhívnák a játékosok figyelmét a sportfogadás veszélyeire.

Míg Toney számíthatott klubja támogatására, addig az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) hosszú időre eltiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől, így még a csapatától sem kaphatott megfelelő segítséget, miközben szüksége lett volna rá.

– mondta a The Diary Of A CEO podcastjében a 27 éves futballista, aki 2017 és 2021 között követte el a vizsgált szabálytalanságokat.

A Newcastle United korábbi balhés játékosát, Joey Bartont 2016 decemberében vádolta meg az FA, miután kiderült, hogy 1260 meccsre fogadott 2006 és 2016 között. A börtönt is megjárt futballista elismerte, hogy bűnös, és ugyan fellebbezett, 18 hónapos eltiltás eltiltást kapott, valamint 30 ezer font megfizetésére is kötelezték.

A korábbi angol válogatott támadót, Daniel Sturridge-t hatalmas tehetségnek tartották pályafutása kezdetén, különösen akkor, amikor a Liverpoolban játszott. Karrierjét azonban sérülések és egy fogadási botrány is beárnyékolta.

A 2012-ben Bajnokok Ligáját nyerő játékost 2019-ben azzal gyanúsították, hogy az esetleges klubváltásáról információkat szivárogtatott ki családtagjainak és közeli barátainak, akik ezeket felhasználták sportfogadások kötésekor. Az angol szövetség először hat hétre tiltotta el, de a büntetésből négy hetet felfüggesztettek, majd végül négy hónapos eltiltást kapott, amely mellé még 75 ezer font bírság is járt. Ráadásul a botrány miatt a török Trabzonspor is szerződést bontott a csatárral.

A Newcastle United angol válogatott védője, Kieran Trippier hasonló okból kapott eltiltást 2020-ban. A jobbhátvéd 2019 nyarán szerződött a Tottenhamtől az Atlético Madridhoz, ám már a hivatalos bejelentés előtt megosztotta az információt a családtagjaival és a barátaival, akik ezt követően Trippier biztatására fogadást tettek arra, hogy a focista Spanyolországban folytatja pályafutását, és ezzel nem kevés pénzt is nyertek. Bár Trippiernek anyagi haszna nem származott az információ kiszivárogtatásával, mindez fogadási tanácsadásnak minősült, így az angol jobbhátvédet 70 ezer fontos pénzbüntetéssel, valamint tíz hétre szóló eltiltással sújtották.

15 perc hírnév a karrierért

Az FA-kupa történetének egyik, hanem a legviccesebb pillanata volt, amikor az ötödosztályú Sutton United tartalékkapusa, Wayne Shaw pitét evett a kispadon az Arsenal ellen. Mondhatnánk, hogy semmi szokatlan nincs abban, hogy a 146 kilós kapus megéhezett a meccs alatt, azonban később kiderült, hogy a Sun Bets fogadási oldal 8-1-es szorzóval kínálta, hogy a tévé kamerái mutatni fogják a meccs közben falatozó kapust. Így kissé gyanússá vált az eset, és mivel a kapus tisztában volt a fogadási lehetőségről, sőt ő csapattársai biztatására maga is tett fel pénzt, így az FA vizsgálatot indított az ügyben. Shaw végül felmondta a szerződését és abba is hagyta a pályafutását.

Óriási bukások fogadások miatt

A 13-szoros angol válogatott futballistát, Andros Townsendet még pályafutása elején kapták rajta, amint megszegte az angol szövetség (FA) fogadási szabályzatát. A 2012/2013-es idényben, még a Birmingham City kölcsönjátékosaként kissé kicsúszott a kontroll a kezéből, ugyanis elmondása szerint

A jelenleg az Everton csapatát erősítő támadó viszonylag olcsón megúszta a fogadási botrányt, ugyanis hiába kapott négy hónapra szóló eltiltást, ebből hármat felfüggesztettek, így csak egy hónapot kellett letölteni, emellett 18 ezer fontos pénzbüntetést is kapott. A Newcastle egykori játékosa, Michael Chopra több millió fontot szórt el szerencsejátékokra, és előfordult, hogy bűnöző csoportok üldözték a tartozásai miatt. A korábbi PL-csatár, Cameron Jerome, aki jelenleg a harmadosztályú Bolton csapatának tagja 2013-ban 50 ezer fontos bírságot kapott, amiért meccsekre fogadott. A West Ham United és a Stoke korábbi szélsője, Matthew Etherington, a Manchester United volt kapusa, Roy Carroll, valamint a Tottenhamet is megjárt David Bentley is azok közé tartozik, akik bevallották, hogy korábban volt szerencsejátékkal kapcsolatos problémáik.

A Southampton egykori játékosa, Matt Le Tissier az önéletrajzi könyvében bevallott egy bundázási kísérletet, ami az ő idejében egyébként nem volt ritka eset. Bedobást akart elcsalni, de nem úgy alakult a dolog, ahogy szerette volna. Le Tissier 1995-ben saját csapatának első perces bedobására fogadott a Wimbledon elleni mérkőzésen, aminek hatalmas bukás lett a vége.

"Nem akartam feltűnően kirúgni a labdát, ezért direkt nagy erővel passzoltam Neil Shipperley felé a szélre.

Soha nem futottam annyit és olyan gyorsan, mint abban az első percben, de végül csak 70 másodperc után ment ki a labda. Soha többé nem fogadtam, túl kockázatos számomra" – mesélte Le Tissier.

Végül nem csak eltiltást úszta meg, de a rendőrség sem emelt vádat a 10 ezer fontos fogadási csalás miatt, ami tekintve, hogy a pályafutása alatt komoly szerencsejáték-függőségben szenvedő játékos havi 4000 ezer fontot keresett, szép kis summa lett volna.

Magyar vonatkozású könyörtelen eltiltások

Németországot sem kerülték el a botrányok, ugyanis 1971-ben egy hangfelvétel látott napvilágot, amin Horst-Gregorio Canellas, a Kickers Offenbach elnöke két Hertha játékost próbál rávenni arra, hogy adják el csapata számára a meccset, de nem mentek bele, mert már megegyeztek az Offenbach riválisával, a Bielefelddel.

Az olimpiai bajnok csatár két évig nem játszhatott Németországban, viszont külföldön igen, így került az a skót Aberdeenhez, később pedig az Ajaxhoz, majd 1974-ben visszatért a Bundesligába, miután a Borussia Dortmundhoz igazolt.

A magyar futballban is volt már jelen fogadási botrány. Az első komoly eset 1983-ban volt, amikor a rendőrségnek két bandát sikerült felderítenie, amelyek több száz mérkőzést befolyásoltak, azonban a játékosok csak kisebb-nagyobb eltiltásokat kaptak. 1984-ben a Volán és a Honvéd meccsén is felmerült a gyanú, mivel a Volánnak egy pont kellett a bennmaradáshoz, Esterházynak pedig 3 gól a gólkirályi címhez, mind a kettő megvalósult. A meccs 6-6-ra végződött, de a szövetség törölte az eredményt. A mérkőzés résztvevői és a vezetők is máig tagadják, hogy bunda lett volna.

Az NB I történetének egyik legnagyobb botrányhőse volt az olasz Davide Lanzafame, akit 2013-ban, nem sokkal azután, hogy a Honvédhoz került, azzal vádolták, hogy még 2008-ban és 2009-ben a Bari játékosaként részt vett több olasz másodosztályú mérkőzés eredményének manipulálásában. Az olasz csatár bűnössége 2013 nyarán bizonyosodott be, amit kénytelen volt beismerni, majd az NB I-ből visszatért hazájába, ahol az Olasz Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága vádalku után tizenhat hónapra eltiltotta.