Arany János Kapcsos Könyve - ANTIKVÁR

Facsimile kiadás... Arany ​János (1817-1882) kései lírája és balladái az ún. „kapcsos könyvben” maradtak ránk. Amint ezt az 1962. és 1978. évi, két hasonmás kiadásban bárki megnézheti, ajándékozó, ajándékozott és az ajándékozás dátuma együtt olvasható a kis bőrkötésű könyvben: „Arany Jánosnak. Aug. 20. 856. Gyulai Pál.” Tartalmát Kerényi Ferenc kísérő tanulmánya ismerteti...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

*
A fakszimile, faximile vagy facsimile (latinul: fac simile, a. m. „tedd hasonlóvá”) jelentése hasonmás kiadás, azaz képnek, szövegnek, kéziratnak, kottának, okmánynak, rajznak, nyomdai sokszorosítással készült, eredeti méretű, teljesen hű mása...
*
Arany ​János kései lírája és balladái az ún. „kapcsos könyvben” maradtak ránk. Amint ezt az 1962. és 1978. évi, két hasonmás kiadásban bárki megnézheti, ajándékozó, ajándékozott és az ajándékozás dátuma együtt olvasható a kis bőrkötésű könyvben: „Arany Jánosnak. Aug. 20. 856. Gyulai Pál.”

A költő örült az ajándékba kapott kapcsos könyvnek: azon frissiben belemásolta – szép, hibátlan tisztázatban – a „Szondi két apródját”, de 1856/57-ben egyébként is szívesen használta: további hat vers került bele, közöttük a kötetünkben szintén szereplő vígballada, a „Pázmán lovag”. Ugyanennyi az 1865 és 1871 közötti beírás: a kulccsal zárható, kapcsos zár valóban legbelső magánügyeket zárt el a nyilvánosságtól, így keserűségét az akadémiai főtitkári lakásbonyodalmai miatt, Arany Juliska betegségét, halálát, majd az unoka, Szél Piroska sorsa iránti aggódását.

Utána: évekig semmi. Azután a cím: „Új folyam”. Alatta ceruzával a lírai újrakezdés dátuma: 1877. S mellette, ugyancsak ceruzával, a ciklus címe: „Őszikék”.

A kézirat innen számolva még 56 verset tartalmaz. Közülük egyetlenegy, az „Aj-baj!” korábbi; Arany maga írta ezt a cím alá: „(Régibb.)” A többi gondosan, napra datált: 1877. július 3. és 1880. december 10. között születtek. Egy esetben, „A magyar nyelv” c. disztichonos epigrammánál a költő szigorúan döntött: „Inediták [Ki nem adottak] közé való”. A ciklushoz tehát 55, pontosabban 54 új és egy régebbi verset sorolhatunk.

Arany eredetileg nem akarta kiadni a ciklust, később mégis foglalkozni kezdett a gondolattal: ezt a kapcsos könyvben a címek elé írt ceruzás számok mutatják. De ugyanúgy leolvasható a lapokról az elbizonytalanodása is: hiányzik a 31. vers, megmaradt viszont a kihagyásra ítélt „A magyar nyelv” sorszáma, az 51. 1880 februárjára – úgy tűnik – Arany feladta a kötetkiadás tervét: az utolsó négy darabnak már nincs száma. Az Összes Munkákba így csak az a 15 vers került be az „Őszikék”-ből, amelyeket a barátai kikönyörögtek a költőtől. Ezeket kék csillag jelöli a kapcsos könyvben. A többit Arany László adta közre, már apja halála után.

Az irodalomtörténet azóta persze elvégezte a kiegészítő kutatásokat: Keresztury Dezső a hiányzó, 31. számú verset a „Bonczék” c. költeménnyel azonosította; Voinovich Géza pedig olyan töredéket közölt, amelyik nincs ugyan a kapcsos könyvben, de a ciklus címadó verse második részének tűnhetett...

(Részlet Kerényi Ferenc kísérő tanulmányából = Arany János: Balladák/Őszikék, Bp. 1993. Ikon Kiadó, 13.)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.