Page 60 - Vetéssóhaj
P. 60

A porában is örök, megálmodója hírét hírelő alkotás pe-
dig, érték-mivoltában, a lendvai toronnyal szemben felmu-
tatott, vállalt alternatívává is válik. Ugyanakkor a Zrínyi-
vers a második, Megszólítalak, megszólítanak ciklus nem-
zeti jeleseket megidéző, illetve dedikált darabjaihoz köt át.

     A Mikszáth Rogaškában nyaral a legnagyobb palóc
a Monarchia kedvelt fürdőhelyén, Rohicson eltöltött kel-
lemes tartózkodásainak állít emléket, felelevenítve az
író itteni szokásait, napi elfoglaltságait, az előző ciklus
profánabb szövegeit ellenpontozó Isten a legszebb Lélek-
Álom Ady hitéből táplálkozik, míg a Nagy László lobo-
gó sörényű lovaira a fenyegető, ártó szándékú hatalmak
ellen kér oltalmat. A Nagy Háború kitörésének cente-
náriuma alkalmából a pusztító őrület áldozatául vetett
katonáknak szentel írást, köztük annak az Ábel Kornél
segédtisztnek, akinek A Karszt című isonzói frontregé-
nyét maga fordította magyarra. S Hagymás István élet
és mű szinkronicitásait áttekintő kötete kapcsán, József
Attila tragikus végének teljesülését is meggyászolja (J. A.
horoszkópjára).

     A szűkebb pátria felé térve, ugyancsak szavakba temeti
a közelmúltban eltávozott barátokat, rokonokat. Köztük a
színházi kötődésű P. Annát (Sóhajok az Illés szekerén távozó
után), a bánáti L.-t (Búbánat-bánat) vagy a vajdasági szü-
letésű újságírót, Hornyik Miklóst (Van, hogy). A legszebb
gesztus azonban az édesapának, a munka és a tisztesség
testesítőjének versbe-örökítése, ami most, elvesztése után,
a csillagokba emelt mauzóleummá nemesül (Műemlék-vers
apámnak) – közlései (a Rá-olvasásokban, a Hazatérítőben
és itt) így különböző jelentéssel, jelentőséggel bírnak.

     De – műfaji hagyományoktól eltartó – háromsorosok-
kal (Ágrólszakadt haikufüzér) adózik az irodalmi édes-
apa, Szúnyogh Sándor emlékének is. A fáról hullott gyü-
mölcs-sors árvaságát a műhely éltetése, közösségi heve
oldja – összefogásra, új szigetté-kapaszkodásra biztatja
a fiatal tehetségeket (Sz. S. késői intelme a Sasokhoz), a
náluk beérkezettebb Szebivel (Császár Sebastijan) pedig
saját tapasztalatát osztja meg, a semmiből-alkotásról (A
semmiről egészen). S az értékteremtő munka családi pél-
dájaként, örömmel látja a legifjabb – a dédapa által im-
58
   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65