Aki kicsit is tart a pókoktól vagy a rovaroktól, az biztosan nem fog örülni, ha szembetalálja magát saját otthonában egy légyölő pókszázlábúval. Nem csak hosszú lábai, hanem hatalmas csápjai is igen félelmetes látványt keltenek bennünk, főleg ha meglátjuk mennyire fürge állatról beszélünk és milyen kis helyeken megtud bújni.
Nevét onnan kapta, hogy testének felépítése és nagysága miatt hasonlít egy százlábúra, a nagy méretű lábai azonban kaszáspókszerűvé teszi. Nem ritka, hogy a hideg téli időjárás ellen otthonainkban húzzák meg magukat. Sokan talán észre se veszik őket, hiszen igen jól rejtőzködnek és éjszakai életet élnek.
Mit kell tudni a erről a mini szörnyetegről?
Senki nem örül annak, ha bármilyen kártevőt talál a lakásban. A légyölő pókszázlábú rendszerint ősszel és télen téved be, menedéket találva. Ez a nem kis méretű rovar megnőhet akár 45 mm nagyságúra, amihez még hosszú lábai és hatalmas csápjai is hozzájárulnak. A feje a többi százlábúval ellentétben nem lapos, hanem kerek, egészen nagy, összetett szemekkel rendelkezik. Mivel ragadozó életmódot folytat, más rovarokkal táplálkozik. Képes akár a legyet is elkapni. Áldozatait mérge segítségével tudja lebénítani.
Rágó szájszerve mellett található a két állkapcsi lábán méregkarom, melynek csípését még az ember is meg tudja szenvedni. Ha megmar valakit egy példány, akkor könnyen lehet, hogy órákon át fájni és égni fog az érintett bőrterület. Ám annyira nem kell tartanunk tőle, hiszen általában nem támad emberre, inkább elmenekül előle. A teljesen kifejlődött egyed 15 pár lábbal rendelkezik és mivel élete során többször is vedlik, van, hogy elveszít 1-2 lábat, ám ezeket rövid időn belül képes visszanöveszteni. A legtöbb esetben éjszaka indul el táplálék után, hiszen éjszakai életet folytat, így könnyen lehet, hogy az esti órákban találjuk szembe magunkat vele a lakásban.
Hogy kerülhet be az otthonunkba ez a félelmetes ízeltlábú?
Ez az állat általában két okból kerül be az otthonunkba. Az első ok, ami gyakrabban előfordul, hogy egyszerűen táplálék szerzés céljából jön. Ilyenkor lakásunkban lévő legyek és kisebb bogarak után kutakodnak. Kimondottan szereti a nedves környezetet, ezért jellemzően a fürdőszobában és a mosdóban vagy a konyhában bújik meg. Nem ritka, hogy vadászat közben a szobákban is láthatjuk őket. Mivel a légyölő pókszázlábú légcsöve nem záródik, ezért könnyen ki tud száradni, illetve nem bírja túl jól a hideget sem. Ösztönből megpróbál a lakásban olyan helyen meghúzódni, mely meleg és nedves. Ebből kifolyólag akár télen is előfordulhat, hogy a kinti hideg ellen bemenekül a lakásba, hogy átvészelje ezeket a hónapokat. Mivel éjszakai életmódot él, napközben az avarban és a kövek alatt vagy a lakásban a bútorok között húzza meg magát.
Hogyan tudunk ellenük védekezni?
Bár ez a faj emberre egyáltalán nem támad, néha mégis előfordul a csípése, marása védekezés céljából. Nem csoda hát, hogy senki nem vendégeli szívesen otthonában, már csak csúnya kinézete miatt sem. Rengetegen félnek, sőt rettegnek tőle hatalmas lábai és gyors mozgása miatt. Mivel általában teljesen véletlenül tud bejönni hozzánk, elég nehéz bármit is tenni ellene. Általában nem is csapatostól vonulnak, így 1-1 eltévedt egyedet nem is egyszerű elkapni. Az egyetlen, amit esetleg tehetünk az ellen, hogy jól érezze magát nálunk, az a rendszeres és alapos takarítás. Fontos, hogy mindig töröljük szárazra a vizes területeket, hogy a rovar ne tudjon folyadékhoz jutni. Érdemes a mosdókat és a kádat is szárazra törölni ilyenkor, hiszen a csapok körül mindig találnak maguknak pár csepp vizet.
Szinte akárhol előfordulhatnak ezek az állatok, legyen szó kertes házról vagy akár belvárosi panellakásról. Ott érzi jól magát, ahol párás és meleg helyen tud meghúzódni és tud elegendő táplálékot szerezni magának. Különösen sokáig marad a nyirkosabb, árnyékosabb, kicsit elhanyagoltabb környezetben, hiszen ilyen helyen nagy valószínűséggel több táplálékhoz talál, illetve senki nem zargatja életét.
Az egyetlen megoldás, amivel távol tudjuk őket tartani
Hatalmas lábainak és kis súlyának köszönhetően könnyedén felmászik a falon, így az emeleten élők sincsenek biztonságban. A legjobb és legeredményesebb védekezés talán a fizikai távol tartásuk, amire az egyetlen megoldás az lehet, ha jól záródó szúnyoghálót szerelünk fel minden nyílászáróra. Ha néha napján találkozunk egy-két eltévedt egyeddel, egyáltalán nem kell pánikba esni. A pókszázlábú irtására inkább akkor érdemes sort keríteni, ha azt tapasztaljuk, ha már sok jelenik meg belőle. Ez az állat, a 30 db hosszú lábán nagyon gyorsan fut, így rendkívül hamar el tud menekülni és igen kis helyen megtudja magát húzni. Fejlett, nagy méretű szeme ellenére vadászat közben inkább a hosszú csápok segítségével tájékozódik, illetve a szaglóérzékére vagy a szőrös lábak tapintására hagyatkozik.
Egyedül a darazsaktól és a méhektől tart, hiszen csak ők jelentenek veszélyt számára. Érdekes, hogy ezeket messzire el is kerüli és képes különbséget tenni a különböző rovarok között, így tudja, hogy melyiktől kell félnie és melyik az, amely a tápláléka lehet. Jellemzően ősszel költözik be a hideg elől a lakásokba, majd ahogy tavasszal melegszik kint a levegő, egyszerűen elhagyja az addigi rejtekhelyét és a szabadban folytatja életét.
Környezettől függően egy pókszázlábú képes akár 3-7 évig is elélni és csak a harmadik életévétől kezd el szaporodni. Párzás során a hím és a nőstény egymás körül köröz és a csápjaikkal tapogatják egymást. Több kutatás számolt be különféle szülői gondoskodásról a pókszázlábúakkal kapcsolatban. Érdekesség például, hogy a nőstény képes akár hetekig is őrizni a lárváit. A petéket tavasszal, kellemes időjárásban teszi le, egyesével. A kikelt lárvák hasonlóan néznek ki, mint a kifejlett példányok, csupán kisebbek, kevesebb lábuk és kevesebb szelvényeik vannak. Ezeket az életük során vedlések alkalmával növesztik ki, körülbelül a 6. vedlés után szerzik meg mind a 15 lábpárjukat.
