EuMet Időjárás előrejelzés

Miközben hazánk lassan elbúcsúzik a nyártól, a déli féltekén a téli félévtől vesznek búcsút. De még így is szokatlan látványt nyújtanak a hóban az alábbi, Dél-Afrikai Köztársaságban készült fotókon található állatok. A havazás Nyugat- és Kelet Fokföld (Eastern Cape, Western Cape) tartományok magasabban fekvő területeit érintette.

Zsiráfok a hóban – fotó: twitter @combadotibidado

Zsiráfok a hóban – fotó: twitter @combadotibidado

Forrás: Severe Weather Europe , Twitter @comandotibidabo – Weather Meteo World

Az elmúlt hétvégén, majd a hét elején, a Dunántúlra és a középső országrészre sok csapadékot adó ciklon teljesítménye számokban:

A 08.31. péntek 06:00 – 09.05. szerda 06:00 között lehullott csapadék összege az OMSZ főbb automatáinak mérése alapján. Forrás: OMSZ

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményében olvasható, hogy a szerda reggel 6:00-ig, az azt megelőző 5 napban lehullott csapadék összege, a Dunántúl északi területein többfelé meghaladta a havi átlagot, helyenként az átlag duplájánál is több esett. Ezzel szemben a Tiszántúlon alig volt eső, Hajdú-Bihar megye északi, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli területein van, ahol az 1 mm-t sem érte el a lehullott csapadék összege.

A rekordot 3 nap után is és 5 nap után is a Hegyeshalmon található mérőműszer mérte:

08.31. 06:00 – 09.03. 06:00 között mért legmagasabb csapadékösszeg 120.7 mm Hegyeshalmon az OMSZ főbb automatáinak mérése alapján. Forrás: OMSZ

08.31. 06:00 – 09.05. 06:00 között mért legmagasabb csapadékösszeg 157.3 mm az OMSZ főbb automatáinak mérése alapján. Forrás: OMSZ

Szerdán elhagyta térségünket a ciklon. A légmozgás északira fordulásával szárazabb és egyben stabilabb levegő érkezik a Kárpát-medence fölé. Eleinte még előfordulhat egy-egy helyben, a talajból kipárolgó nedvesség, illetve a nappali felmelegedés hatására növekvő gomolyfelhőből kialakuló zápor, majd ennek a valószínűsége is jelentéktelenné válik.
Friss előrejelzésünket az előrejelzési oldalon találja: Magyarország részletes

Minden évben szeptember 16-án van az Ózon Világnapja.

A világnap létrejöttének előzménye, hogy 1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Mára több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben. Ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát. A Jegyzőkönyvet aláírók minden év szeptemberében tartják éves találkozójukat, amelyen igyekeznek minél több olyan intézkedést hozni, mely az ózonréteg eredeti állapotának gyors visszaállítását segíti elő.

A magaslégköri ózonréteg vékonyodása a múlt század 70-es éveiben kezdődött el. Tudósok kimutatták, hogy ezt egyes halogénezett szénhidrogének (halonok, CFC-k, HCFC-k, metil-bromid, szén-tetraklorid) levegőbe jutása okozza. A további romlás megakadályozása érdekében 1985-ben aláírták az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezményt, majd 1987. szeptember 16-án a Montreali Jegyzőkönyvet.

A fejlett országokban az ózonkárosító anyagok kibocsátásnak mintegy 98%-át már kiváltották. A világméretű intézkedéseknek köszönhetően becslések szerint mintegy 20 millió bőrrákos megbetegedést és 130 millió szürkehályog esetet sikerült megelőzni.

Magyarország soha nem gyártott ózonréteg károsító anyagokat (OKA). A korábbi évek során hazánk megszervezte a CFC, HCFC hűtőközegekkel, illetve habosító anyagokkal előállított hűtőberendezések visszagyűjtését, a szénhidrogének regenerálását és ártalmatlanítását, valamint a halonok begyűjtését és ártalmatlanítását.

A világnap alkalmából, az MTA Társadalomtudományi Kutató Központ Szociológiai Intézete egész napos konferenciát szervez 2018. szeptember 18-án, melynek előadásai ingyenesen látogathatóak, de előzetes regisztrációhoz kötöttek. A képre kattintva találják a konferencia részletes programját, az előadások címét, időpontját.:

A konferencia FB esemény oldala: Éghajlatváltozás és egészség

Forrás: Wikipédia, Vidékfejlesztési Minisztérium, MTA

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának munkatársai a Balatoni Vízirendészet segítségével keresztirányban, 2 méter mélységben végigmérték a Balaton keleti medencéjének vízhőmérsékletét.
A mérések alapján a vízhőmérséklet mindenütt 27,4 fok felett volt.
Ilyen magas augusztus végi vízhőmérsékletekre a korábbi mérések alapján még nem volt példa. A magas vízhőmérséklet egyértelműen a hosszan tartó hidegfront-mentes, meleg időjárásnak köszönhető.

Forrás: OMSZ

Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja augusztus 21-én, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szerdán az MTI-vel.

Esztergom, 2018. augusztus 16.
Homokpad a Duna árterében alacsony vízállásnál Esztergomban 2018. augusztus 16-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A közlemény szerint Ercsinél -67 cm -t regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért -36 cm volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált -172 cm -nél 1 cm -el alacsonyabbat mértek (-173 cm az új rekord), Dunaújvárosban pedig a 2016-os -55 cm -es rekord dőlt meg 3 cm -el, azaz –58 cm-t regisztráltak.
Hozzátették, szerda reggel Budapestnél 61 cm -es vízállást mértek, ez tíz centivel több, mint a 2003-ban regisztrált legkisebb vízállás.
Az elmúlt 24 órában két centiméteres apadás volt, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő hat napban viszont a Duna meghatározó vízgyűjtőin számottevő mennyiségű csapadék várható.
A vízszintemelkedés szombaton éri el Budapestet, aznap déltől áradó tendenciára lehet számítani – fűzték hozzá.

A vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalon követhetik nyomon: Duna vízállás

Az OMIT azt írta, a tartósan alacsony vízállások továbbra is ellehetetlenítik a ráckevei-soroksári Duna-ág természetes vízpótlását, ezért ott a vizet a múlt héten telepített ideiglenes mobil szivattyúk pótolják éjjel-nappal.
Kitértek arra is, a vizsgálatok szerint az ottani vízminőség a felső és az alsó szakaszon jó, a középső szakaszon megfelelő, de az alacsony vízállás, a lelassult áramlás és a magas vízhőmérséklet miatt – elsősorban a középső szakaszon – oxigénhiányos állapot alakulhat ki.
A romlás előrejelzésére egy kiterjedt, speciális rendszert üzemeltetnek, amely hét jellemző helyen vizsgálja a kritikus vízminőségi paramétereket, a megelőzésre pedig levegőztető rendszereket telepítettek Dunaharasztiban, a tassi Rózsa-szigetnél, a Molnár-szigetnél és a szigethalmi hídnál.
A vízálláscsökkenés kedvezőtlen hatásainak elkerülésére a következő napokban újabb ideiglenes vízpótló szivattyúkat telepíthetnek – tették hozzá.

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Forrás: MTI 2018. augusztus 22., szerda 12:26

2018. július 27-e éjjelén egy Magyarországról is jól megfigyelhető, hosszú, centrális holdfogyatkozás lesz. Az égi látványosságot csak az időjárás szeszélyessége befolyásolhatja.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik, ilyenkor a Föld árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat.

A július 27-i holdfogyatkozás leglátványosabb szakasza, a teljes árnyékba lépés, hazánkból a holdkelte utáni órákban lesz megfigyelhető tiszta, illetve gyengén felhős égbolt esetén.
2011. június 15-e óta ez az első centrális holdfogyatkozás. Centrális holdfogyatkozásnak az olyan holdfogyatkozást nevezzük, amelyiknél a Hold legalább egy része áthalad a földárnyék középpontján.

Forrás: Wikipédia, UT: Világidő

A jelenség legfőbb állomásainak időpontjai magyar idő szerint:

P1 – a félárnyékos fogyatkozás kezdete: 19:14:49

U1 – a részleges holdfogyatkozás kezdete: 20:24:27

U2 – a teljes holdfogyatkozás kezdete: 21:30:15

TE – a teljes fogyatkozás (totalitás) közepe: 22:21:44

U3 – a teljes holdfogyatkozás vége: 23:13:12

U4 – a részleges holdfogyatkozás vége: 00:29:00

P4 – a félárnyékos holdfogyatkozás vége: 01:28:37

A holdfogyatkozás fázisai magyar idő szerint.

Holdfogyatkozások esetében – a totalitás közepének időpillanatát leszámítva – minden időpont pár perces eltérést mutathat későbbi vagy korábbi időpontok felé, és a különböző előrejelzések között is lehet pár másodperc eltérés. Előbbinek oka, hogy a Föld árnyékának pontos méretét a Föld légkörében lévő vulkáni hamu is befolyásolja, ami nem teljesen pontosan ismert előre. Ha sok ilyen van a légkörben, a Föld árnyéka nagyobbnak látszik, mint tisztább légkör esetén (és ekkor a fogyatkozás is sötétebb lesz, nem pedig vöröses-narancsos árnyalatú). Ezért az előrejelzés és a megfigyelt időpont különbsége értékes információ légkörünk állapotáról. További részleteket olvashat a Vega Csillagászati Egyesület cikkében.

A most júliusi után a következő centrális holdfogyatkozás csak 2022. május 16-án következik be, ami az éjszaka második felében látszik majd Európából.

A holdfogyatkozás Afrikából, Ázsia nagy részéről és Ausztrália nyugati feléről, valamint Dél-Amerika keleti vidékéről is megfigyelhető lesz, amennyiben a helyi időjárási viszonyok azt lehetővé teszik.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület, Wikipedia

Már az égen is ott vannak a ?k!

(A fotó nagy valószínűséggel, szinte biztosan állítható, hogy képszerkesztő programmal manipulált. A mosoly, a lábujjak, kéztartás gyanúsan utómunka eredménye.)

Ha hasonlóan meglepő alakzatot lát az égen, küldje el nekünk!
Legegyszerűbb, ha feltölti Facebook csoportunkba: “Eumet” fotó csoport

Elküldheti e-mailben is: Kapcsolat

Forrás: imgur.com

A Nap napja minden évben, júniusban, a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnapon van. 2018-ban ez június 24-re esik.

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A NAP NAPJÁt a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal.

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír.[3] Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika.

Forrás: Wikipédia

Érdekes programokkal várja a meteorológia iránt érdeklődőket az Országos Meteorológiai Szolgálat, a 2018. június 23-án megrendezésre kerülő Múzumok Éjszakája rendezvény-sorozat keretében.

Két helyszínen, a Kitaibel Pál utcai főépületében, illetve Pestszentlőrincen a Marczell György Főobszervatóriumban is fogadják az érdeklődőket. A fő programok szabadon látogathatók, ezért senki se futamodjon meg, az se aki nem regisztrált előzetesen. Aki viszont szeretné meghallgatni az előadásaikat, annak ajánlott a regisztráció és a helyfoglalás. (Foglaljon helyet, mivel a férőhelyek korlátozottak!)

A részletes programleírást, illetve a regisztráció lehetőségét az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán találják: Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A május végén, június elején hazánkban, illetve a Duna vízgyűjtőjén jellemző labilis, heves zivatarokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárásnak köszönhetően hirtelen vízszint emelkedés, árhullám megindulása várható nem csak a kisebb folyókon, hanem a Dunán és annak mellékfolyóin is.

Az elmúlt 14 napban, a hazai vízgyűjtő területén lehullott csapadék:

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet Nagybajcsnál érheti el, míg Komáromnál és Esztergomnál csak megközelíti azt.

Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.