Ötvenhét éve járt először ember az űrben

Kemény kiképzés

Gagarin többet nem hajtott végre űrrepülést, 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben. Gagarin nem sokkal az űrrepülése után, 1961. augusz­tus 22-én Dunaújvárosba, vagyis az akkori Sztálinvárosba látogatott.

Jurij Gagarin 1934. március 9-én született a Moszkvától nyugatra fekvő Klusino faluban. Miután 1951-ben öntőmunkási képzést kapott, továbbtanult a szaratovi műszaki főiskolában. Ott töltött évei alatt csatlakozott az Aeroklubhoz, és 1955-ben letette a könnyűgépes pilótavizsgát. Ugyanebben az évben felvételt nyert az orenburgi repülős iskolába. 1957-ben sikeresen letette a pilótavizsgát a MiG–15-re.

1960-ban kiválasztották, így bekerült a szovjet űrprogramba. 20 társával együtt igen kemény kiképzésen ment keresztül. Gagarint és társát, German Tyitovot kitűnő teljesítményük és kis termetük alapján választották ki az űr­utazásra. (Gagarin 157 cm magas volt.)

Az űrutazás után Gagarin nemcsak hős lett, hanem a Szovjetunió legnagyobb kincse, akire úgy vigyázott a szovjet állam, mint egy hímes tojásra. Gagarin a hirtelen rászakadó népszerűséget rosszul viselte. Részben ennek, részben pedig megromlott házasságának hatására inni kezdett. Volt, hogy kizuhant az erkélyről, volt hogy verte a feleségét, de Gagarinnal kapcsolatban semmi negatívum nem kerülhetett nyilvánosságra.

1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, de később visszatért Csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott. 1967-ben Komarov űrhajós tartalékaként választották ki a Szojuz–1 repülésre. Az űrhajó visszatérő egysége lezuhant, Komarov életét vesztette.

Gagarin 1967-ben, a Szojuz–1 katasztrófája után a Csillagvárosban folyó kiképzést vezette. Ezzel párhuzamosan újból elkezdett vadászgépen repülni. 1968. március 27-én ő és kiképzője, Vlagyimir Szerjogin életét vesztette egy MiG–15-ben rutinrepülés közben. A baleset körülményei sokáig tisztázatlanok voltak, a hivatalos vizsgálat eredményeit részleteiben nem közölték, így az évtizedek során sok találgatás látott napvilágot.

Azután több mint 40 évnyi titkolózás után nyilvánosságra kerültek Jurij Gagarin szovjet űrhajós halálának igazi okai. A neves orosz asztronauta, Alekszej Leonov törte meg a csendet a tragikus nap eseményeivel kapcsolatban.

Ismeretlen tárgy

Leonov, aki 1965-ben elsőként tett űrsétát, több mint húsz évet küzdött azért, hogy megszerezve a hatóságoktól az engedélyt, nyilvánosságra hozhassa, mi is történt pontosan Gagarinnal 1968. március 27-én, halálának napján. 45 évvel ezelőtt egy állami bizottság, amelyben Leonov is szerepet vállalt, megállapította, hogy azon a napon a MiG-15UTI legénysége, vagyis Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin, tapasztalt oktató egy ismeretlen tárgyat – az akkori jelentés szerint egy libát/libákat, esetleg egy hőlégballont – igyekeztek gépükkel kikerülni, amikor a manőver közben ún. dugóhúzóba kerültek, s elvesztették uralmukat a gép felett, amely a földbe csapódott. Mindkét pilóta életét vesztette.

„Ez a megállapítás talán hihető egy civilnek, de egy szakmabelinek aligha” – mondta Leonov, aki mindig is szilárdan kiállt nézete mellett, hogy a titkot legalább Gagarin családja előtt fel kell fedni. A nyilvánosságra hozott jelentés szerint emberi mulasztás állt a tragikus esemény mögött, ugyanis egy SU–15 típusú vadászgép túlságosan közel repült Gagarinék gépéhez.

„Tudtuk, hogy a SU–15-öt a napirendi tervek szerint tesztelni fogják, de annak 10 ezer méter magasságban kellett volna repülnie, nem pedig 450–500 méteren” – magyarázta Leonov, aki több tanúval is beszélt az esemény napján, akik egybehangzóan azt állították, hogy egy lángoló és füstölő farkú gép egyszer csak kibukkant a felhők közül, s igen közel került Gagarinék gépéhez egy örvényvonalat keltve, amely 750 km/órás sebességnél nem egy életbiztosítás.

Az utolsó üzenet, amelyet Szerjogin küldött az állomásra, így hangzott: „645-ös kódú feladat elvégezve, megkezdjük az ereszkedést.” „Ez volt az utolsó, amit hallottam tőle, 55 másodperccel később a gép lezuhant” – emlékezett vissza Leonov, aki parancsba adta nekik, hogy térjenek vissza a Csajkovszkij repülőtérre. Később megkapta a hírt, hogy Novoselovo falu mellett megtalálták a roncsot.

Gagarin négy hónappal az űrutazását követően látogatott Dunaújvárosba, az akkori Sztálinvárosba.

A Dunaújvárosi Hírlap jogelődje így tudósított a nagy napról.

Nagyot alkotott

„1961. augusztus 20. Felejthetetlen nap marad városunk dolgozóinak számára. Esős reggelen tízezrek és tízezrek vonultak ki az utcára, hogy részesei legyenek a nap nagy eseményének. Eljöttek, hogy csak egy percre is, de köszönthessék a világmindenség Kolumbuszát… Soha ennyi vidám, mosolygós arcú embert nem látott a sztálinvárosi utca. Soha ennyire nem éreztük, milyen erős a mi népünkben a Szovjetunió iránti szeretet.”

A fenti mondatokon lehet gúnyolódni, nem ok nélkül, de az igaz, Jurij Gagarin nagyot alkotott, és hogy a világ első űrhajósa ellátogatott Dunaújvárosba, arra legyünk büszkék.

Forrás: Sztálinvárosi Hírlap, hu.wikipedia.org, mult-kor.hu