Apróhirdetéses csalás áldozata lett a dunaújvárosi nő

A karácsonyi időszakban egyre több hirdetőnél próbálkoznak be a bűnelkövetők, és ezáltal szép számmal akadnak sértettjei is az online kereskedésnek. Hogy milyen könnyen is válhat valaki csalás áldozatává, arról az az 50 éves dunaújvárosi asszony is mesélhetne, akit az úgynevezett apróhirdetéses csalás módszerével csapdába csalva, a közelmúltban károsítottak meg az online tolvajok több mint 3 millió forint értékben – olvasható a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Információs Portálon.

Az „apróhirdetéses csalás” módszer lényege, hogy a sértett online apróhirdetési oldalon árul valamit, az elkövető pedig — csevegő alkalmazáson keresztül — vásárlónak kiadva magát keresi őt fel. A csaló ezután azt javasolja az eladónak, hogy csomagküldő szolgálatot vegyenek igénybe, ehhez küld neki egy linket azzal, hogy azon keresztül kapja majd meg a vételárat is.

A link egy ismert csomagküldő szolgálatéhoz hasonló hamis oldalra vezeti a sértettet, akinek ott ki kell választania a számlavezető bankját, majd ezután egy felugró ablakban meg kell adnia a bankkártyája valamennyi adatát — a CVC biztonsági kódot is beleérve.

Mindezzel a sértett tudtán kívül, az elkövető rendelkezésére bocsátja az adatait, aki azokkal online vásárlást indít. A sértett közben egy másik felugró ablakban megadja a telefonjára érkezett SMS kódot is, amit az elkövető már az online vásárlási felületen rögzít.

Előfordul, hogy az elkövetők nem csomagküldő szolgálatra hivatkoznak, hanem azt közlik, hogy közvetlenül a hirdetési oldalon keresztül küldik el a vételárat, és annak fogadásához küldenek linket.

Hogyan előzhető meg, hogy megkárosítsanak?

Nagyon fontos, hogy hirdetési ügyletek során ne kattintsunk az állítólagos vevő által küldött linkekre, és eleve legyen gyanús az, hogy ha pénzt várunk, akkor a bankszámlaszámunk helyett miért kérik tőlünk a bankkártya adatainkat. Jellemző, és gyanúra okot adó körülmény az is, hogy a hamis weboldalak rendszerint magyartalan kifejezéseket használnak.