II. Katalin orosz cárnő 1787-ben a törököktől frissen visszafoglalt Dnyeper vidékére látogatott. A sikeres hadjáratot vezető Grigorij Patyomkin herceg bízva cárnője elismerésében falusi házak homlokzatait állíttatta fel, hogy az uralkodó lássa a visszahódított terület gazdagságát – mondja a legenda.
Ez a történet jutott eszembe akkor, amikor a legutóbb a 17-es villamossal jártam Óbudán. Ugyanis a Frankel Leó úton, szemben a Lukács Fürdővel egy érdekes épület áll. Külső kialakítása és romos állapota miatt nyugodtan gondolhatnánk, hogy egy török fürdővel van dolgunk. De nem. Az épület csak egy ál-törökfürdő. Valójában a Lukács Fürdő egy „kihelyezett” egysége volt, ami népgőzfürdőnek épült 1893-1895 között Ray Rezső Lajos tervei szerint. A svájci származású építész tervezte Budapesten a Hold utcai német nyelvű református templomot és az Erzsébet-körúti Royal Nagyszállót, a mai Corinthia Grand Hotel Royalt is.
A Népgőzfürdő maradványai a Malomtó partján állnak. A Malomtó vizét a mélyből feltörő meleg és hideg karsztvízből kapja. Ugyanezek a források adják a Lukács-fürdő vizének nagy részét is.
A tó víztükre eredetileg a ma láthatónál nagyobb volt. Valójában most is folytatódik az úttest alatt, de a kiépülő város lefedte azt, hogy a Frankel Leó út szélességét ne kelljen lecsökkenteni.
Az épület funkciója a nevéből következik: népfürdő volt, azaz célcsoportja a fürdőszobával és így rendszeres tisztálkodási lehetőséggel nem rendelkező népesség (építésekor a budapesti lakosság többsége) volt. Valójában a társadalmi ranglétra alacsonyabb szintjein lévők részére találták ki ezt a Lukács-fürdő medencéitől kb. 100 méter távolságra lévő fürdőcsarnokot, akiket így távol akartak tudni az úrias Lukácstól.
Az épület mór stílusú, törökös jellegét a nyolcszögű kupola, a valamikor félholddal koronázott csúcsdísz és a ma már alig érzékelhető polikróm sávozás adja.
A fürdőépület utcára néző szárnyát és medencéit az 1970-es években elbontották. Csak az épület központi, minden oldalán csonkolt része maradt meg, torzóként.
Ma az épületrom műemléki védettség alatt áll. Telkét barlangi búvárok használják bázisként, akik a Malomtó több kilométeres földalatti járatait tárják fel.
