A sarki fény északon jó, míg délen baljós jel

A pontos megfogalmazás szerint a sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe hatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg, de nem állandóan, az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Az északi féltekén északi fény vagy aurora borealis néven ismert, utóbbi elnevezés Galileitől származik.

Ennek párjaként alkották meg az aurora australis elnevezést, ami az északi fényhez hasonlóan jelenik meg, és azzal együtt jön létre és változik. Magyarországról a sarki fény általában nem látható, de utazási irodák indítanak különböző túrákat a fény nyomába. Legjobban a sötét égen, hosszú sarki éjszakákon figyelhető meg, de az év és a nap folyamán bármikor létrejöhet a szivárvány színeiből álló fényjáték.

A valkűrök pajzsának tükröződése

A norvég mitológia szerint az északi fény nem más, mint az égen a Valhallába vágtató valkűrök pajzsának tükröződése. A valkűrök a skandináv mitológia legnagyobb és legbölcsebb istenének, Odinnak a szolgálói. A feladatuk az volt, hogy kiválasszák a csatában elesettek közül a leghősiesebbeket, és elvigyék őket a Valhallába, vagyis a hősök csarnokába, ahol a csatában elesett harcosok lelkei gyűlnek össze, és készülnek a végső össze­csapásra. A kontinensen délebbre a sarki fényt a vérontással kapcsolták össze. Mert amikor nagy ritkán Dél-Európában is lehet a fényt látni, az általában vörös színű. Ezt a nagyon ritka és félelmetes látványt az emberek baljós jelnek tartották, amely után háború és vérontás jön. A krónikákból ismert tény, hogy hetekkel a francia forradalom kitörése előtt például vörös színű sarki fényt láttak Skóciában és Angliában.

Hiedelmek kapcsolódnak hozzá

Magyarországon sokan hisznek abban, hogy hullócsillagot látni szerencsét jelent, ehhez hasonlóan az északi féltekén az aurora borealist tartják jó jelnek – aminek a régmúltban erednek a gyökerei. Egykor a svédek úgy hitték, hogy a jelenség nem más, mint hatalmas heringrajok tükröződése az égen, és a halászoknak jó fogást ígér. Illetve ha a tél folyamán sokszor tűnik fel az égen, a következő évben jó lesz a termés. A sarki fény a termékenységhez és a születéshez is kapcsolódik. A kínai és a japán kultúrában ma is azt hiszik, hogy az ilyen éjszakán fogant gyermekek jó szerencsével lettek megáldva. Az ősi izlandi hiedelem szerint ez a fényjelenség enyhíti a szülési fájdalmakat. Ugyanakkor, ha egy állapotos nő a sarki fényt bámulja, akkor kancsal gyermeke születhet.

Az indián mítoszokban is megtalálható: úgy vélték, a fényt eltávozott rokonaik tánca okozza. Amikor nagyon erősen látszik, akkor a halottak boldogok. Az amerikai polgárháború fredericksburgi csatáját 1862. december 11. és 15. között vívták, és a csata utáni éjszakán a harctér fölött sarki fény jelent meg. A győztes konföderációs hadsereg ezt úgy értelmezte, hogy Isten velük van, mivel ilyen délen ritkán látható. Frederic Edwin Church festménye, az Aurora Borealis elterjedt értelmezés szerint az amerikai polgárháború konfliktusát áb­rázolja.

A 18. századtól gyakoribb?

Egy 19. század közepéről származó angol forrás szerint a sarki fény ritka volt a 18. század előtt: az 1716-os sarki fény előtti 80 évben nem volt rá példa. Bolo­gnában 1723-ban látták a jelenséget, és ezt az első alkalomként jegyezték fel. Celsius 1733-ban arról írt, hogy 1716 előtt Uppsalában az idős lakosok szerint is nagy ritkaság volt. A 20. század elején Kristian Birkeland norvég tudós adott magyarázatot a geomágnesesség és a sarki fény kapcsolatára.

Máig megihleti a művészeket Elsősorban a norvég mitoló­giában találkozhatunk a sarki fényhez köthető hiedelmekkel, de az Ótestamentum is említi az északi fényt, és Galileo Galilei itáliai fizikus és csillagász, valamint Johann Wolfgang von Goethe német író, költő, természettudós munkáiban is előfordul. Korunkban is sok művészt, festőket, természetfotósokat, írókat és filmeseket is megihletett. Északi fény (Northern Lights) címen jelent meg például Philip Pullman brit író regénye. 2016-ban pedig mozikba került Mészáros Márta filmrendező Aurora Borealis – Északi fény című alkotása Törőcsik Marival a főszerepben.