Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelem alapszak (BA) Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Szakdolgozat Témavezető: Dr. habil. Fekete Mária Ph.D. Készítette: Dévényi Zsolt (DEZPABB.PTE) tanszékvezető, egyetemi docens Pécs 2010. Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................... 4 A szigetek lakói ............................................................................................................ 6 A népesség eredete ............................................................................................................. 6 Lakókörnyezet ..................................................................................................................... 7 Életmód .............................................................................................................................. 8 Kultúra ................................................................................................................................ 9 Távolsági kereskedelem..................................................................................................... 11 A templom-korszak után.................................................................................................... 13 Templomok ................................................................................................................ 15 Eszközök és technológia..................................................................................................... 16 Hogy néznek ki a templomok? ........................................................................................... 17 Mi zajlott a templomokban? .............................................................................................. 18 Állat- és emberábrázolások................................................................................................ 20 A templomok elhelyezkedése ............................................................................................ 22 A templomok tájolása........................................................................................................ 23 A templomok tájolásának lehetséges magyarázata............................................................. 24 Mnajdra I. templom, az érdekes kivétel.............................................................................. 25 Napforduló és napéjegyenlőség előrejelzése ........................................................................................ 26 Egy másik megközelítés ......................................................................................................................... 27 Málta sajátos kultúrájának összefoglaló vázlata......................................................... 30 Társadalom ....................................................................................................................... 30 Vallás ................................................................................................................................ 31 Etnikai csoportok, szociális kapcsolatok.............................................................................. 32 Málta sajátos fejlődésének lehetséges oka – összefoglalás ......................................... 33 Bibliográfia ................................................................................................................ 39 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Források............................................................................................................................ 39 Felhasznált szakirodalom ................................................................................................... 39 Mellékletek ................................................................................................................ 43 Ábrák ................................................................................................................................ 47 Képek................................................................................................................................ 56 Táblázatok......................................................................................................................... 75 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Tényleg óriások építették a máltai templomokat? „Pluralitas non est ponenda sine necessitate” William of Ockham Bevezetés Málta1 szigetország a Földközi-tenger középső részén, mintegy 80 kilométerre Szicília partjaitól található (1. ábra). Régmúlt emlékei közé tartoznak a megalitikus templomok,2 a neolitikus korban emelt bonyolult, hatékonyan megtervezett és gondosan kivitelezett építmények, amelyek a feltételezések szerint rituális célokra szolgáltak. Hétezer évvel ezelőtt egy titokzatos közösség jelent meg Máltán. 1400 éven belül, a szigetlakók kőkorszaki eszközök használatával, megépítették a világ legkorábbi és a legjobban kivitelezett, önmagukban álló megalitikus építményeit. Mindezeket legalább 1000 és 1500 évvel a gízai piramisok és Stonehenge megépítése előtt! A helyi legenda szerint a máltai templomokat óriás félistenek építették, ugyanis a későbbi korok emberei szerint csak ők bírták kitermelni és elszállítani az épületeket alkotó hatalmas köveket. Ha bárkiben kétség merül fel az alkotók személyével kapcsolatban, akkor a legendában hívők szívesen mutatnak „bizonyítékokat” is a kétkedőknek. Kedvenc érvük például a Gozo-szigetén lévő Ġgantija templom (18. ábra) északnyugati falában lévő kő mélyedései, amelyek véleményük szerint csakis egy óriás ujjnyomai lehetnek (1. kép). Mielőtt 2007 nyarán elindultam Máltára, megpróbáltam a szakirodalomban utánanézni, hogy valójában mit is tudunk Málta korai történetéről. A magyar nyelvű szakirodalom sajnos nem jut tovább az általánosságoknál, míg a „Mágusok” könyveiben (Erich von Däniken, Graham Hanckok) titokzatos erők sora bukkan fel a templomalkotók szerepében. Ezek a feltételezések sem sokkal hihetőbbek a mondabeli óriásoknál. Ezért aztán igyekeztem bejárni a lehető legtöbb helyszínt a szigeteken és sokat fényképezni. Hazaérve aztán nekiláttam összegyűjteni és elolvasni a szakirodalmat. 1 A továbbiakban Málta elnevezésen a teljes szigetcsoportot értem, azaz a Málta, Gozo és Comino szigetekből álló csoportot. 2 Dolgozatomban a templom elnevezést használom a valószínűleg kultikus célokra emelt máltai építményekre. 4/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy van-e egyszerűbb magyarázat a templomok keletkezésre, amely nem feltételezi a félistenek, földöntúli hatalmak közreműködését? A templomromok mindkét nagy szigeten (Máltán és Gozón) megtalálhatók. Keletkezési idejük a lelőhelyeken talált szerves maradványok (például elszenesedett csont) C14 vizsgálata alapján nagyjából Kr.e. 4100 és Kr.e. 2500 közé esik (1. táblázat). Feltételezésünk szerint ebben a korban már fejlett civilizációval rendelkező embercsoport uralta a szigetet, ugyanis a hatalmas építési munkálatok nagyon precízen megtervezett és összehangolt tevékenységet feltételeznek. Ha tehát elvetjük a címben szereplő hipotézist, akkor legalább azt kell bebizonyítanunk, hogy  a szigetcsoport ember által lakott volt ebben az időszakban,  volt elegendő táplálék, hogy eltartsa az építkezéseken dolgozó embertömegeket,  a közösség megfelelő művészi és építészeti tudással rendelkezett a munka megtervezéséhez és kivitelezéséhez,  volt eszközük és technológiájuk a hatalmas kövek kibányászáshoz, megmunkálásához és szállításához,  a közösség hitvilága igényelte a templomok megépítését. Mindezeken túl dolgozatomban azt is megvizsgálom, hogy  milyen megfontolás határozta meg a templomok helyének, elrendezésének és tájolásának kiválasztását,  milyen lehetett a társadalmi környezet,  mit tudhatunk a templomépítők szertartásairól,  mi okozta a korabeli máltai kultúra különbözősét más kultúráktól. 5/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt A szigetek lakói A népesség eredete A szigetcsoporton az ember Kr.e. 5000 környékén telepedett meg. A szigetek pleisztocén állatvilága nagymértékben hasonlít a környező mediterrán vidék állatvilágához, ám különleges állatfajok maradványai is felfedezhetők az egyes lelőhelyeken. Ilyenek például a törpeelefánt és törpevíziló.3 Megállapítható viszont, hogy ezen állatok maradványai sohasem lelhetők fel az emberi kultúra maradványaival egyező rétegekben. Eltűnésük megegyezik az első emberre utaló leletek megjelenésével, amelyek a Kr.e. hatodik évezredet követően bukkannak fel. Más, hasonlóan a külvilágtól elzárt területek esetében is megfigyelhető ez a jelenség. A természetes ellenség híján veszélytől nem tartó állatfajokat a megjelenő vadászó ember egyszerűen kiirtotta.4 A koponyamaradványok formája és mérete pontosan megegyezik a Mediterráneumban jellegzetes „hosszú fejformájú” populáció koponyaleleteivel.5 A jövevények nagy valószínűséggel Szicília déli részéről, Stentinello (3. ábra) környékéről származnak. Skorba lelőhelyen egy körülbelül 10 m hosszúságú falszakaszt tártak fel a déli templom alatt (26. kép), azaz a fal előbbi keletkezésű, mint a később ráépült objektum. A vizsgálatok szerint a fal az ún. Għar Dalam-periódusban (1. táblázat) keletkezett épület maradványa. Környékéről többek között jelentős kerámiamaradványok kerültek elő. A kerámia az egyik legjobb eszköz a kormeghatározásra, hiszen nagyszerű összehasonlító sorozatok állnak a szakemberek rendelkezésre. A maradványok egyike pontosan megegyezik a szicíliai Stentinello környékén található kerámiatípussal6 (28. kép). Hasonló töredékek kerültek elő Għar Dalam-barlangból7 is, ahol valószínűleg az első jövevények letelepedtek. 3 Maradványaik Għar Dalam lelőhelyen, más barlangokban és hasadékokban fellelhetők (Savona-Ventura 1998). 4 5 6 Ilyen volt például az Új-Zélandon őslakos moa, az óriáslajhár (Mylodontidae) Patagóniában. Trump 2008, p.27. A benyomott díszű kerámia (Impressed Ware) rendkívül elterjedt volt Kr.e. 5000 környékén az egész Mediterráneumban. 7 Savona-Ventura 1998, foglalkozik a barlangban talált leletek értékelésével. 6/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt A szicíliai telepesek a templom-kor előtt földművelők voltak, akik búza, árpa, hüvelyesek termesztésével foglalkoztak és juhot, kecskét, sertést és szarvasmarhát tartottak. A kultúrájuk szorosan kötődött Dél-Itáliához és Szicíliához. Lakókörnyezet A bevándorlók eleinte barlangokban éltek, de később háziállatokat tartottak, fejlett mezőgazdaságot hoztak létre, és kunyhókból álló falvakat. A templom-kor előtti máltaiak barlangokba, később vese alakú, kőbe vájt sírokba temették el a halottaikat (2. kép). A templom-korban a rézkori szicíliai és dél-itáliai temetkezésekhez hasonlóan kicsiny, föld alatti közös sírba temetkeztek. Máltán azonban két „megasír” is létezik: Ħal Saflieni Hypogeum (3. kép) Brochtorff (Xagħra Stone) Circle8 (Gozo). Egyes feltételezések szerint9 a templom-korszak idején már mintegy 10.000 fő eltartására volt képes a két nagy sziget gazdasága. Ennek ellenére településeknek kevés nyomát leljük. Mindössze három csekély lelet tartozik biztosan ebbe a kategóriába. Skorba: 1962-ben találták meg a 6x3 méteres ovális alakú, földpadlós kunyhót, vagyis  annak agyagtéglából álló falcsonkját (26. kép) valamint egyik oldalon a kőalapozását. A lelet jól datálható néhány, a Ġgantija-korszakból származó kerámiával (két csésze és mintegy tucat táltöredék). A fal mentén 11 nyereg alakú őrlőkövet is találtak, amelyek egyikén még a dörzsölőkő is rajta volt. A padlózat alatti gödörben néhány tengeri kagylóhéj volt. A kunyhót a templom fala keresztülvágta, így korábbi lehetett a templom keletkezésénél. A másik 3,9x3,6 méteres agyagpadló a déli-templom padozata alól került elő. Ennek datálása is Ġgantija-korú cserepekkel történt.10 További leletek hiányában nincs információ az épület funkciójáról. Az épület közelsége a templomhoz esetleg arra utal, hogy a templomok a településen belül-, vagy közelében helyezkedtek el.11 Ezek a kicsiny, gyakran fallal kerített, ovális kunyhók a templomok előképei is lehettek. 8 A Xagħra mellett található objektumot két néven említi a szakirodalom Brochtorff Circle és Xagħra Stone Circle. Dolgozatomban a Brochtorff (Xagħra Stone) Circle megnevezést használom. 9 Trump 2008, p.21. 10 11 Patton 1996, p.108. Robb 2001, p.183. 7/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat?  Dévényi Zsolt Għajnsielem (Gozo) közelében feltárt ovális alaprajzú (8mx5m) kunyhó, amelynek a padlója kavics (torba), egyik oldala bizonyosan agyagtégla. A padlózatot a jelek szerint legalább kétszer felújították.12 Több cserépmaradvány alapján szintén Ġgantija-korú épületről van szó.  Taċ-Ċawla (Gozo) településen jelentős házra utaló kőfalmaradvány van. Valószínűleg a templom-korszakban használták, de a cseréptöredékek bizonytalan korúak. Máltán a geológiai viszonyok figyelembevételével, építési célokra kétféle mészkő volt használható:  a kemény, szürke, korallos mészkő,  a puha, halványszínű, könnyen megmunkálható globigerina mészkő. A természetes repedések és hasadékok kihasználásával a korai máltai építőknek sikerült primitív eszközökkel megalitlapokat faragni belőlük. A lágyabb globigerina mészkövet használták a finomabb kőművesmunkához, így sajnos a finomabb faragott struktúrák az évek során súlyosan leromlottak. Érdekes, hogy a sziget igen gazdag a jól megmunkálható kőben, - a lakóépületek falai mégis nagyrészt agyagtéglából készültek, ezért idővel szinte nyom nélkül elpusztultak. A házak befedése talán fával történt, bár a sziget ekkoriban már igen szűkösen lehetett ellátva épületfával. Életmód A szigetek a templom-kor elejére elveszítették a korábbi erdőiket és nagytestű állataikat, valószínűleg a betelepülő emberek tevékenysége következtében. A lakosság békében élt, nincsenek fegyvermaradványok, legfeljebb néhány parittya golyóként is értelmezhető lelet.13 Igaz ebben a korszakban a szigeteken már nem voltak vadászni való nagytermetű állatok. A lakóhelyen található leletek csekély száma ellenére az életmód megismerése indirekt módon lehetséges. A Brochtorff (Xagħra Stone) Circle-lelőhelyen talált emberi csontok vizsgálata arra utal, hogy a lakosság legalább átlagos szinten egészséges volt, a leleteken stresszre utaló elváltozások nem azonosíthatók. Semmi nem utal arra, hogy a templom12 13 Trump 2008, p.208. Trump 2008, p.52. 8/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt korszak idején változás történt volna az életmódban. További bevándorlásnak sincs nyoma. A növekvő számú cseréplelet viszont azt jelenti, hogy a népesség természetes szaporulat útján is erőteljesen gyarapodott. A temetkezések egyszerűek, kevés melléklettel. Nagyon csekély nyom utal bármiféle társadalmi rétegződésre. Az életmód a templom-korszak során végig a korábban kialakult vegyes gazdálkodásra épült (növénytermesztés és állattartás). Bár néhány szamárfogat14 is találtak, a fő háziállat a kecske, disznó, bárány, szarvasmarha maradt. A háztartások valószínűleg önellátóak voltak. Bár a sziget nagy részén halat is ettek, sok olyan hely van, ahonnan nem könnyű elérni a tengert. Valószínű, hogy nem mindenki értett kellően a halászathoz, míg a halászoknak is könnyebb volt csak a halászatra koncentrálniuk. Tehát a szigeteken belül is működnie kellett a munkamegosztásnak és az árucserének. A korabeli máltaiak intenzív távolsági kereskedelmi tevékenységet is folytattak. Így szerezték be például az egzotikus csiszolt kőbaltáikat és az obszidiánt is. A templomok bonyolultsága arra enged következtetni, hogy az épületek megtervezése, a munka összehangolása, a berendezési tárgyak kifaragása csakis specialisták munkájával volt lehetséges. Azok a nagyméretű és szépen kivitelezett agyagedények is specializációra utalnak, amelyek viszonylag nagy számban találhatók a lelőhelyeken. A szigetlakók korongozás használata nélkül hozták létre a kecsesen formált és ízlésesen díszített kerámiáikat. A szobrászok létére utalnak a nagyméretű kővázák és szépen faragott oltárok (33. kép) is. A Tarxien-fázisból származó sárga kerámiák jól kivitelezett kemencékben készültek, szigorú szakértő felügyelet alatt. Sajnos, Mezopotámiával és Egyiptommal ellentétben, az árumozgásokra, gazdálkodásra utaló gazdasági feljegyzések nem maradtak fenn. Kultúra Írott források hiányában az egyes tárgyi leletek kidolgozottságából, struktúrájából tudunk csak következtetni a népesség kultúrájára. A máltai művészet tárgyi15 emlékei három különböző téma köré csoportosíthatók:  14 Vonaldíszes tárgyak és épületek. Ami azért is furcsa, mert a sziget mérete miatt nem volt szükség karavánra a termények szállításnál. A szamár használata főleg a karavánoknál volt jellemző. 15 Malone 1996, p.48. 9/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat?  Dévényi Zsolt Körkörös motívumok és geometrikus ábrák, festett vagy vésett/karcolt kivitelben (edényeken, templomok falán).  Állatábrázolások  Reliefek  Különböző állatfigurák (birka, kecske, disznó, szarvasmarha?) ábrázolása (29. kép).    Halábrázolás (37. kép).  Kígyóábrázolás (38. kép). Amulettek, függők  Állatfigurák.  Madárfigura - Brochtorff (Xagħra Stone) Circle. Kerámia állatfejek (több helyszínen)   hajlított szarvú (kecske) állatfej formájú ivókupák. Emberábrázolások agyag, csont és kő alapanyagból (csak ritkán fordulnak elő nem rituális helyszíneken, kivételt képez Taċ-Ċawla település)16  Valamiféle, (termékenység) kultuszhoz kapcsolódó „istenszobrok” (41. kép).  Női termékenységet mintázó figurák.  Egyéb ember formájú (gyakran nem megállapítható nemű) szobrok és figurák. Bár a kerámiákon található díszítés csak ritkán tekinthető a „magas művészet” mércéjének, de a leletekből megállapítható, hogy a kidolgozottság, a díszítési mód, a formák folyamatosan fejlődnek.17 Sokáig a Szicíliából hozott örökség hatása érvényesül, de aztán megtörténik a szétválás, saját formák és díszítés kidolgozása (4. táblázat). 16 17 Malone 1996, p.49. Trump 1996. 10/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Távolsági kereskedelem Néhány napos utazással a máltaiak könnyedén elérhették Szicília part menti, vagy akár belső területét is (3. ábra). Ennek ellenére máltai eredetű árunak máshol csak kevés nyoma maradt fenn, jobbára csak edénytöredékek.18 A szigeten nagy mennyiségben található korallos- és globigerina mészkő nem volt alkalmas kemény szerszámok készítésére. A kőszerszámok, balták alapanyaga tehát nem a szigetről származott. Több sírból19 került elő olyan kőszerszám vagy alapanyaga, amely nagy valószínűséggel Szicíliából került a szigetekre. Természetesen a mindennapi munka elvégzése mellett ezek a szerszámok kellettek a templomok falául szolgáló kőtömbök megmunkálásához is. A korallos mészkő vágása kevésbé problémás, de a globigerina mészkő jóval keményebb és nehezebben vágható. Ehhez jobb minőségű szerszámokra volt szükség. A tűzkő/kovakő behozatala is elkerülhetetlen, valamint az erdőirtásra alkalmas kőszerszámokra is szükség volt. Importált zöldkőből készültek a baltaformájú kicsiny amulettek is, amelyek a sírokban és templomokban20 is fellelhetők. A használó halála, vagy a szerszám tönkremenetele után az értékes kőszerszámot még fel is darabolták,21 hogy amulett készülhessen belőle. Kelet-Szicíliából származik az a lávakő (14. ábra), amit gyakran őrlőkőnek használtak a helyiek. Szicíliai alabástromból figurák, a féldrágakövekből gyöngyök készültek. 18 A Piano Quartara (Lipari rézkori lelőhely), Serraferlicchio (Szicília) közelében talált edények lehet, hogy a romlandó áruk szállítására szolgáltak (Patton 1996, p.153.). Egyes szicíliai sírokban talált máltai edények azonban nyitott formájúak, ami arra utal, hogy inkább egzotikus jellegük, mintsem használati értékük miatt kedvelték őket. Az olyan sírokban, amelyek mükénéi és ciprusi kerámiákat is tartalmaztak, a máltai edények, a többi keletről importált edénnyel együtt, főleg az elhunyt presztízsére utalhattak. A máltai edény nem vált jelentős elemévé a távolsági kereskedelemnek, soha nem jelent meg Dél-Itáliában, vagy az Égei-tenger távoli szigetein. 19 20 21 Főleg Xagħra Stone Circle (Żebbuġ fázis), Xemxija. Mintegy 200 darabot találtak a Ħal Saflieni Hypogeumban. Robb 2007, p.153-155. Leírja az értékes kőből előállított, használat során megsérült és feldarabolt, majd kisebb amulettek elállítására szolgáló balták teljes életciklusát (15. ábra). 11/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Az importból származó vörös okker nélkülözhetetlen kelléke volt a temetéseknek22 (az emberi test és csontok beszórása), a rituális helyek díszítésének (31. kép), a figurák festésének23 és a vésett díszű edények színezésének. A szintén importált sárga okkernek kisebb lehetett a rituális jelentősége, csupán Brochtorff (Xagħra Stone) Circle lelőhelyen lévő „kövér hölgy” szobrokon (43. kép) fedezhetők fel maradványai. Még ennél is érdekesebb viszont a több helyszínen fellelhető obszidián-szerszámok eredete. Az obszidián nem fordul elő a szigeteken, viszont nagyon jól beazonosítható származási helyű kőzet.24 Az elemzések alapján két forrásból (13. ábra) került Máltára: Lipari-szigetek, Pantelleria-szigetek. Mindkettő viszonylag közel van Máltához. A Lipariszigetekről származó obszidián sokkal nagyobb mennyiségben fordult elő, mint a másik. Sajnos arról nincs információnk, hogy a máltaiak keresték-e fel ezeket a helyeket, vagy az ottaniak szállították Máltára az alapanyagot. Nagy valószínűség szerint ajándékcsere formájában történt a beszerzés. Az importált áruk, mint például obszidián, zöld kő, alabástrom általában a templomok és temetkezési helyek közelében kerültek elő. Említésre méltó még a habkő, amit az eszközök, falak finom csiszolására használtak. Habkő sem lelhető fel Máltán, legközelebb csak a Lipari-szigetek környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. Mivel azonban ez az anyag úszik vízen, ezért akár az áramlások mentén, természetes úton is elérhette a sziget partjait. Még a régészetileg nehezen megfogható épületfa is fontos importáru lehetett, hiszen a mértéktelen erdőirtás során az alkalmas méretű fák eltűntek. A templomok feltételezett befedéséhez legalább 15 méter hosszú törzsekre volt szükség, míg a tapasztalat szerint egy alkalmas méretű csónak kivájásához alapanyagként egy minimum 10 méter hosszú és 1 m átmérőjű fára van szükség. A néhány templomban talált szarvasagancs és vadkanagyar is importból származhatott, mert a szigeten ezek az állatfajok jóval a templom-kor előtt kipusztultak. Potenciális importáru még a só és tűzifa is. Bár a behozatal mértékét nehéz megbecsülni, az kijelenthető, hogy rendszeres kereskedelmi kapcsolatnak kellett fennállni Szicíliával és a dél-itáliai 22 területekkel, mert ezen anyagok hiányában például a földművelés, A vörös okker a vér, az élet és az újjászületés szimbóluma, és a halottak kultuszával hozható összefüggésbe. 23 24 Több szobor lábán kimutatható, hogy vörös okkerfestékkel voltak díszítve. Tykot 1995, részletesen bemutatja a származási hely beazonosításának lehetőségeit és a lelőhelyeket. 12/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt famegmunkálás, fazekasság ellehetetlenültek volna. A kereskedelem tehát központi szerepet töltött be a máltai társadalomban. A kereskedők hajóiról csekély információnk van. Ha napfény alacsony szögben világítja meg a Tarxien déli templom első apszisának bal oldalán lévő sztéléket, akkor bizonyos graffitik láthatók azokon (24. kép). Ezek állítólag a tengerjáró hajók ábrázolásai.25 Egyes vélemények szerint26 a Kordin III. templomban talált, Trump által csoportos őrlőköveknek azonosított objektum, egy tengerjáró hajó modellje (39. kép). A sematikus ábrázolások alapján képtelenség lenne rekonstruálni, hogy is néztek ki valójában ezek a járművek, de az kétségtelen, hogy Szicíliával csak hajón lehetett kereskedni. A templom-korszak után Nem tudjuk még megmagyarázni a templomépítő közösség Kr. e. 2500 körüli hirtelen eltűnésének okát. Csak találgatni tudjuk, hogy vajon kénytelenek voltak kivándorolni az éghajlati tényezők kedvezőtlen változása miatt, vagy pedig járványos betegség tizedelte meg őket. A templom-korszak után új típusú népesség jelent meg a szigeteken.27 Hogy a régi lakók eltűntek, vagy a maradékuk beolvadt az újonnan jövők közé, azt csak DNS-vizsgálat döntheti majd el. Az új telepesek urnás temetkezést28 honosítottak meg, a templomépítéssel felhagytak, egyszerűbb dolmeneket29 emeltek. A megörökölt templomokat temetkezési helynek30 használták. A Borġ in-Nadur-korszakban (1. táblázat) megjelennek a szigeten az 25 Véleményem szerint az ábrázolások nagyon hasonlítanak az általam talált képen látszókhoz, amiket hajóábrázolásként azonosítottak (25. kép). Valószínűnek látom ezek alapján, hogy a Tarxienben található képek is hajókat jelenítenek meg. 26 27 28 29 30 Knapp 2008, p.16. Trump 2008, p.29. Az újonnan jövők kerek koponyaformával rendelkeztek. Pace 2003, p.198. Pace 2003, p.198. Dél-Itáliai eredetre utalhat, Otranto környékén található párhuzama. Pace 2003, p.199. A Tarxien déli templom oltára mögött talált furcsa edény további vizsgálata bizonyíthatja a Mükénéi kultúra hosszú kereskedelmi útjait, amelyek az Odüsszeia, Jászón és az aranygyapjú legendáiban megjelennek. Trump 2008, p.249. felveti a leszboszi eredetet, vagy a kapcsolatot Trója (2) városával. Igazi választ valószínűleg egy anyagvizsgálat adhat. 13/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt erődítések is, továbbá sokan ehhez a korszakhoz sorolják a „keréknyomok” (Cart-ruts) keletkezését31 is, de lehetséges, hogy ez a későbbi pun időszak hagyatéka. 31 Ennek ellentmondhat az a tény, hogy sehol máshol a pun világban nem találtak hasonlót. 14/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Templomok A radiokarbon-kormeghatározás azt mutatja, hogy Kr.e. 3600 - 2500 között Málta lakói több mint 30 megalitikus építményt emeltek szerte a szigeteken. Bár mindegyik egyedi elrendezésű, vannak közös jellemzőik:  Mindannyian számos félköríves kamarákból, apszisokból álltak, általában háromkaréjos, lóhereleveleket mintázó formában, amelyek szimmetrikusan, az épület központi tengelye körül helyezkedtek el (5. kép).  A belépés minden ilyen épületbe monumentális, nagyméretű térre nyíló, homorú homlokzatba illeszkedő, úgynevezett trilithon ajtón32 keresztül történt (20. kép).  Az ajtók, elsősorban délkeleti és délnyugati irányba nyíltak. Az egyetlen kivétel, a Mnajdra I. templom, amelyik pontosan kelet felé nézett. A korlátozott erőforrások, a bizonytalan élelemforrások, a szűkös megművelhető földterület, az időszakos csapadékhiány miatt máshol is a természet erőihez fohászkodtak és fohászkodnak az emberek a megélhetésükért. Más kultúrákhoz hasonlóan a máltaiaknak is szükségük volt olyan helyszínre, ahol fohászaik meghallgatását remélhették. Feltételezhetjük tehát, hogy erre a célra rituális építményeket emeltek. A népesség vagy annak egy része számára az építmények biztosan nagy értéket jelenthettek, ha ekkora nagy munkabefektetéssel hozták létre őket. Az elrendezés alapján védelmi célra nem alkalmasak, a belső világítás, ablakok, valamint a mindennapi élethez szükséges berendezések (kemence, fekvőhely, stb.) hiánya arra utal, hogy nem is lakás céljára készültek. Használatuk idején nem temetkezésre szolgáltak. Az általános elrendezésük, a belső objektumok és berendezés elemek alapján nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy rituális és ceremoniális célra használták őket, valamilyen felsőbbrendű hatalom, vagy istenség tisztelete céljából. Tehát a templom elnevezés jogosan használható. A máltai templomok struktúrája, a bennük található tárgyak, ábrázolások, „oltárok”, cserélhető fejű emberábrázolások, a feltételezett rituálé nagyon sokféle értelmezésre ad lehetőséget.33 Bármelyik értelmezést is fogadjuk el, könnyen belátható, hogy a lakosok hiedelmei, hitvilága, jelképrendszere meglehetősen bonyolult volt. 32 33 Két függőleges álló megalit hasábra keresztben felrakott „szemöldökfa”. Evans 1996. 15/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Az építményeken belüli berendezési tárgyak és a leletek jelzik, hogy azok az alábbi célok egyikének vagy azok kombinációjának kiszolgálására épültek:  Szentély: a föld feletti templomok valószínűleg szentélyek, bennük rituálékat végeztek, hogy imádják az ősöket és tisztelegjenek egy testes (termékenységi) istenség kultuszának.  Naptár, csillagászati megfigyelőhely: az egyedülállóan pontosan keletre néző Mnajdra déli templom egyike lehet a világ legrégebbi naptárának.  Temetkezési hely: a földalatti hypogeumok - Ħal Saflieni (3. kép), Brochtorff (Xagħra Stone) Circle – temetkezésre szolgáltak.  Adminisztratív központ: a főnökséghez34 kapcsolódó redisztribúció központja.  Szimbolikus hely: a papsági elit erejének és hatalmának demonstrálására. Eszközök és technológia Nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen módon építették meg a templomokat. Sajnos a több ezer év során nem maradt fenn kifejezetten az építkezéshez használt eszköz, jármű, tereptárgy (pl. rámpa). Így csak feltételezni lehet, hogy a jóval később épült egyiptomi piramisokhoz hasonló módon szállították és állították a kívánt helyükre a kőtömböket (22. kép). Néhány lelet arra utal, hogy a máltaiak kőgolyókat (23. kép) is alkalmaz(hat)tak a nehezebb kőlapok, oszlopok szállításához, helyregörgetéséhez.35 Ám néhány technológiára utaló lelet rávilágít arra, hogy az építmények nem ad- hoc módon, hanem pontos tervek alapján készültek. Az egyik ilyen lelet egy házszerű építményt ábrázoló tárgy (14. kép), amely akár egy templom makettje is lehet. Ez a makett egy – talán fával – fedett épületet ábrázol. Következtethetünk ebből arra, hogy a templomok befedése ilyen módon történt? Talán. Sajnos egy másik lelet, amely egy templom részletes belső felépítésének aprólékos terve (15. kép), szintén nem mutatja a befedés módját. Azt viszont igen, hogy a kivitelezést gondos tervezés előzhette meg. A modellek készítésének célja az lehetett, hogy valami felsőbb erőtől kérhettek párfogást a templomok felépítéséhez, fennmaradásához, működéséhez, ahhoz, hogy az isteni erő megfelelőnek találja majd azokat. 34 35 Renfrew 1999, p.165-169. McIntosh 2006, p.261. 16/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Hogy néznek ki a templomok? A korai templomok egyszerű, ovális formájú épületek36 lehettek. A Ġgantija-korban ezek a korai ovális formák lóhereformává37 változtak, majd később komplex, több apszisos struktúrákká. A templomok folyamatos fejlődésen mentek keresztül, a Tarxien-korban többször átépítették, felújították őket, és újabb templomokat is építettek hozzájuk, vagy közelükbe. A legnagyobb templomok vizsgálata alapján felfedezhetők azok a sajátosságok, épületelemek, amelyek mindenütt megjelentek, szinte standardnak mondhatóak. Mindegyik templomban megtalálhatóak a félkör vagy patkó alakú szobák, amelyek rendszerint párban, egymással szemben helyezkedtek el. Egymástól egy négyszögletes tér választotta el őket, amely folyosó és cselekvésre alkalmas terület is egyben. Gyakran két pár ilyen vese formájú alakzat van, amelyeket függőleges kőtömbökből álló folyosó kötött össze (17. ábra). A párban álló terek közti folyosó általában egy kisebb méretű félköríves teremmel zárult, azonban az is előfordult, hogy ez a záródás egy teljes nagyságú tér. Mnajdra, Skorba és Ġgantija esetében két ilyen szabályos egység volt egymás mellett, míg Tarxien és Ħaġar Qim esetében az elrendezés bonyolultabb és kevésbé szabályos. A konkáv homlokzat (20. kép) előtt rendszerint egy nagyméretű tér volt. Az épület orthosztátokból (19. kép) álló kőfallal volt körülvéve, amelyek szabályos rendben sorakoznak: egy vízszintesen és egy függőlegesen. A kerítőfal és a termek – folyosók rendszere között kő és föld keverékéből álló feltöltés volt. A Ta’ Ħaġrat lelőhelyen talált fedett épületmodell (14. kép), valamint az épületek egyéb sajátosságai alapján38 nagy valószínűség szerint a templomok fedettek voltak. A befedés egyik lehetséges módja az álboltozat. Erre utal a fennmaradt falak tetején azonosítható álboltozat indítás is (12. kép). Az ennek alapján készült rekonstrukció azonban kisméretű (13. kép), valószínűleg a valós méretben a nagy átmérőjű templomok nem voltak teljesen befedhetőek ezzel a technikával. Elképzelhető, hogy a még stabil álboltozat hiányzó részét 36 37 Skorba korai ovális épületét többen korai templomnak tartják. Érdekes megfigyelés, hogy az ülő emberalakok formája és a templom apszisok elrendezése és formája mennyire hasonló (6. kép). 38 A Tarxien templomban egy, valószínűleg a tetőre vezető lépcső volt (21. kép). Tető feltételezésének hiányában a lépcső nem értelmezhető. 17/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt fával, vagy bőrrel fedték. Nem kizárt a teljesen fa tetőszerkezet sem. Mindenesetre a templomok egykoron szűk, sötét, labirintusszerű struktúrák voltak, amelyek valószínűleg felerősítették a szagokat és a hangokat is. Mind bejárati oromzat, mind a belső termek néhol vörös okkerral voltak kifestve (31. kép). A templomok külső megjelenéséről több lelet is tanúskodik (14. kép, 15. kép, 17. kép, 18. kép). Furcsa módon olyan töredék is fennmaradt (16. kép), amely jól azonosíthatóan kváderkövekből álló, szögletes épületet ábrázolt, amelyhez hasonlót nem lehetett Máltán megtalálni. Mi zajlott a templomokban? Annak ellenére, hogy az egyes helyszíneken az alapelrendezéstől jelentős eltérések is tapasztalhatóak, és az épületek a leletek alapján folyamatosan bővültek, a hasonló konstrukciós elemek alapján kijelenthető, hogy valószínűleg hasonló tevékenységek történtek minden templomban. Az nyilvánvaló, hogy a belső helyiségek megközelítése a templom előtti térről a homlokzati falban nyíló ajtón keresztül történt. A templom előtti tér az egyetlen hely, amely alkalmas nagyszámú ember befogadására, azaz nyilvános ceremóniákra. Igaz ilyen ceremóniák nyomai nem maradtak fenn, de nem is lehet létezésüket kizárni. Egyszóval ez a tér alkalmas volt arra, hogy az emberek várakozzanak az esetleges bebocsátásra várva, illetve, hogy átadják felajánlásaikat vagy fizetségüket. A belső terek méretük miatt nem voltak alkalmasak tömegek befogadására és mivel a templomok valószínűleg fedettek voltak, a megvilágítás is csekély lehetett. A bejárati pilléreken lévő kötéllyukak (34. kép) arra utalnak, hogy ezek a rések is ajtóval vagy paravánnal elzárhatók voltak. Így a belső terek megvilágítása csak füstös fáklyákkal vagy mécsesekkel történhetett. Az eredeti formájukban a fedett templomok inkább emlékeztettek a Ħal Saflieni Hypogeum vagy a Brochtorff (Xagħra Stone) Circle sötét barlangjaira, mint a jelenlegi nyitott állapot sugallta épületekre. A két objektumtípus hasonló elrendezése és berendezése is hasonló tevékenységre utal. Mindenestre a zárt és kvázi földalatti környezet azt jelzi, hogy a bent folyó tevékenység a külvilág kizárását igényelte. A belső terek szűkössége is azt sugallja, hogy a félhomályban folyó tevékenységeket egyetlen ember vagy maximum egy kisebb csoport végezte. A helyiségek fennmaradt berendezéseiből tudunk-e következtetni a bent folyó szertartás folyamatára? 18/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Majd minden helyszínen, az elülső terempár közötti térben meglehetősen összetett objektumok maradtak fenn. Két négyzetes vagy legalább szögletes vízszintes elrendezésű lap, mintegy emelt munkaasztal emelkedett a folyosó bejárat két oldalán (32. kép). Függőleges lapjuk gyakran spirálmintával díszített. Az ilyen asztalok egyike (33. kép) a feltáró Zammit39 feljegyzése alapján bizonyosan oltárként szolgált, amelyen, vagy amely előtt állatokat áldoztak fel. Ezt bizonyítja az ott talált kovakő kés és az oltár mögötti területre bedobált állati csontok tömege.40 Feltételezhetően a többi oltár is hasonló célt szolgált, azaz a szertartási folyamat az első termekben kezdődött, a felajánlott állatok feldolgozásával. A termek többségében gondosan megmunkált kőszekrénykék, rések, vagy legalább különböző formájú pillérekkel határolt nyitott helyek voltak. Ezek általában a hátsó terem közepét foglalják el, pontosan szemben a bejárattal. Különösen kitüntetett szerepét az is sugallja, hogy több esetben még mesterségesen meg is emelik az épület többi részéhez képest. Birkák, kecskék, disznók, vágómarhák, áldozati állatok vésett ábrái találhatók a hátsó oltár közeli kőtömbökön (29. kép), valamint állatcsontok maradványai az egyes szekrénykékben. Azaz az áldozati állatok egyes porcióit talán szétosztották az épület fontos pontjain. A padló bizonyos helyeit átütő furatok (35. kép) az italáldozatra utalnak, míg a kődugóval záródó lyukak a szilárd áldozatok befogadására. Skorba lelőhelyen egy ilyen lyukban kecskefejmaradványt találtak, amely valószínűleg áldozati állat lehetett. Néha, például Mnajdra I. templomban, kicsiny fülke ütötte át a templom falát ott, ahol általában földtöltés volt (17. ábra, sárgával kiemelt terület). A fülke kívülről nyílt és csak egy kicsiny nyíláson keresztül lehetett kommunikálni a templom belsejében lévőkkel. Nyilvánvaló, hogy valamilyen interakció történhetett a fülkében elhelyezkedő és a fal túlsó oldalán, azaz a templomban álló személy között. Ezek a fülkék furcsa módon mindig a templom jobboldalán lévő termeknél nyíltak. Mivel a belső terek elrendezése az egyes templomokban változatos képet mutat, valószínűleg az első térben kezdődő szertartás második része már nem kötött formában történt. A jelek szerint a templomokban nem nagycsoportos imádat zajlott, hanem egyének vagy kisebb csoportok keresték fel a templom egy adott pontját egy adott tevékenység elvégzése céljából. Néhány esetben (pl. Tarxien középső temploma) a hátsó helyiség egy 39 40 Dr Themistocles Zammit (1864 – 1935) régész és múzeumigazgató. Evans 1996, p.41. 19/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt spirál mintával dekorált kőlappal fizikailag is el volt zárva a többitől. Az is igen furcsának tűnik, hogy a páros elemek közül a jobboldaliak mindig kopárabbak, kevésbé jól kivitelezettek, talán későbbi keletkezésűek is.41 A berendezési tárgyakon kívül mindenekelőtt az edények maradványai utaltak az építmények funkcióira. A leletek többsége szépen kidolgozott, igényes munka. A díszítés általában vagy a Tarxien-stílusú csigavonal (4. kép), vagy a Ġgantija-stílusú üstökös volt (44. kép). Nyilván ennek a díszítésnek különös jelentősége volt. Mivel a településeken nem lelhetők fel hasonlóan díszített és kidolgozott darabok, valószínűnek látszik, hogy kizárólag áldozati célra készültek. 42 Állat- és emberábrázolások Az épület funkciójának megértésében a jelentős számú állat- és emberfigurának is nagy jelentősége van. Változatosak, de jól meghatározható számú kategóriába sorolhatóak. Általában túlsúlyos alkatú álló, guggoló és ülő alakok. Amennyire a töredékekből megállapítható, nem lelhetők fel rajtuk egyértelmű nemre utaló jelek. Az álló és guggoló alakok meztelenek (42. kép), míg az ülő helyzetűek lábikráig vagy bokáig érő rakott szoknyát hordtak (43. kép). A Tarxien déli templomban talált hatalmas figura maradványa egy különleges típust képviselt (41. kép). Mérete és elhelyezése alapján arra lehet gondolni, hogy ő volt az a főisten, természetfölötti lény, aki miatt a templomot az őslakók létrehozták. A hasonló ülő szobrok előtt talált kisebb szobrok is azt sugallják, hogy ez az alak kiemelt fontosságú lehetett. A körülötte lévő kisebbek vagy alacsonyabb rangú istenségek, vagy az őket imádók megjelenítései. A Tarxien déli templomban lévő figura kiemelkedő, de nyilvánvalóan nem domináns helyet foglalt el a templomban. Valami módon kapcsolódott a főoltárhoz, amelynek elágaztatott spirál faragásai kétségkívül fontos jelentéssel bírnak (33. kép). Ħaġar Qim lelőhelyen az elülső teremben a bal oldalon lévő gondosan kidolgozott oltár közelében „kövér hölgy” szobrokat találtak.(45. kép) A több darabból álló lelet guggoló-, és álló figurákat ábrázol. Előkerülésük helye ebben az esetben is arra enged következtetni, hogy valamiféle fontos kapcsolat volt köztük és az oltár, vagy az oltárnál végzett tevékenységek között. Ugyanitt néhány elhízott alakokat ábrázoló faragványok 41 42 Evans 1996, p.41. Evans 1996, p.42. 20/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt maradványa (36. kép) látható, valójában csak a lábikrák és a lábfejek. Egy olyan kőtábla külső felszínén találhatók, amelyik egy kicsi, elrejtett szoba fala lehetett. Nyilvánvaló tehát, ennek a figuratípusnak a példányait nem csak az épületek egy kitüntetett területén helyezték el. Nagyon érdekesek a Tarxien középső épületben található enyhén kiégetett agyag figurák is (46. kép). Ezek a többitől eltérően hosszú szoknyába öltözöttek. Szintén kultikus szobrok? Vagy „ministránsok”? Férfiak, vagy nők? Zammit szerint férfi papok ábrázolásai. De lehetséges az is, hogy csak más típusú istenalakok voltak. Egy biztos, törékenyebb és kevésbé időtálló anyagból készültek, mint a többi figura. Egyértelmű, hogy elég gyakoriak a női terrakottaalakok. Ezek arányai természetesebbek a hatalmas kultikus figurákénál. Néhány, mint például a „Máltai Vénusz”, kifejezetten kidolgozott (42. kép). Mások durvább kivitelűek, de van köztük igazi mestermunka is. Ilyen például a Hypogeumban talált alvó hölgy, amelynél a természetes pózban levő emberi alak ábrázolása jelentős szakértelmet mutat (40. kép). Egy Tarxienből származó cserépleleten látható durva vázlat már-már modern grafikára emlékeztet (27. kép). Nagyon sok figura fej nélküli, viszont a legtöbb ilyen cserélhető fejjel43 rendelkezik. A testben lévő lyukba lehet a fejeket beilleszteni és egy merőleges lyukon átvezetett fonállal rögzíteni (47. kép). Nagyon sok különálló fejet is találtak.44 Néhány, látszólag szándékosan összetört idol45 is előkerült (48. kép). 43 Hasonló figurák hazánkban is előfordulnak. A késő rézkorban (Kr. e. 3600 körül) a Kárpát-medence nagy területére kiterjedő badeni kultúra területén is fellelhetők az ilyen szobrocskák. Kalicz Nándor szerint ezek a Balkánról származnak, és a Vinča kultúra korai szakaszának idején jelentek meg a térségben. Legtöbbet azonban a badeni kultúra bolerázi és korai klasszikus időszakára tartja jellemzőnek. Bondár 1999, p.38. 44 Talán valami gesztust kifejezésére használták őket, az isteni válasz megjelenítésére egy hozzá feltett kérdésre, egy felajánlott áldozat fogadtatására, vagy egy esdeklő imájára. Tézer Zita szóbeli közlése alapján olyan elmélet is létezik, hogy nem fejet illesztettek a lyukba, hanem gabona kalászt. A földművelő kultúrák a gabonát isten ajándékának tartják és kalászosokat áldoznak tiszteletükre. (Eliade 2006, p.51.) 45 A fejlett neolitikumban elterjedtek voltak a „feldarabolt” idolok. Az eredetileg egyben elkészült szobrot a szertartás során jobbára 3, esetleg 4 felé darabolták. A rítusokban ezek a szobrocskák a termékenység folyamatosságát biztosították. (Fekete 2004, p.50.) 21/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Egyértelmű férfiábrázolások nem voltak, de a férfiasságot fallikus ábrázolások képviselték, amelyek néha többszöröződtek is (49. kép). Ezek gyakran speciális álló „kegyhelyek” formájában jelentek meg. A szexualitásnak fontos szerepe lehetett a szertartásokban.46 Két durván megmunkált, kóros állapotot mutató női agyagfigura (50. kép) lelet fogadalmi ajándéknak tűnik. Más figurák vagy figuratöredékek is hasonló kóros állapotot ábrázoltak. Nem kizárható, hogy a templomok egy része gyógyítási célokra is szolgált. Számos állatábrázolás is létezik, amely nem kizárólag áldozati jelleggel készült. Olyan madarak, halak és kígyók, amelyek alakját a hordozható tárgyak töredékein találjuk, és néha fontos berendezési tárgyakra faragták. A Ħaġar Qim lelőhelyen talált oltár melletti blokk mind a négy oldalán növényi ábrázolás is van (cserepes bokor vagy fa) (51. kép). A templomépítők tehát jól szervezett és fegyelmezett közösséget alkottak. Mind épületeik, mind azok berendezése olyan kiváltságos kisebbségnek a létezésére utalnak, akik a templomokat arra használták, hogy befolyásuk alatt tartsák és lenyűgözzék a népesség nagyobb részét. Maga a templomhomlokzat is bizonyára mély benyomást tett a téren megjelent egyszerű emberekre, és a hatás csak erősödött azokban, akik bebocsájtást is nyertek a belső helyiségekbe. Egyesek szerint ez csak egy szűk réteg volt: papok és beavatottak. Néhány jel, többek között a kis rejtett szobák és a cserélhető fejű szobrok azt sugallják inkább, hogy a normál emberek és a papok között valamiféle interakciók is történtek. A kérdés az, hogy mindenki, vagy csak kisszámú része a népességnek léphetett be a templomba, hogy találkozzon a kiváltságosokkal. A templomok elhelyezkedése Van-e valami kapcsolat a templomok elhelyezkedése és a valószínű élelemforrások között? Gozo kicsiny szigetét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy nem véletlenszerű a templomok elhelyezkedése (9. ábra). A sziget meghatározó tájegysége a mintegy 10 km2 kiterjedésű, 85-105 méterrel a tengerszint felett elterülő Rabat-Għajnsielem-síkság. Ezen szűk területen található Ġgantija ikertemploma, további öt templom, két településmaradvány valamint egy hypogeum. Az egyik ok, ami miatt itt sűrűsödnek a lelőhelyek, a talajban keresendő. A terület rendzina47 talaja a kutatások szerint kiválóan 46 47 Eliade 2006, p.107. A rendzina talajok sekély termőrétegűek, és erőteljes humuszosodás, valamint gyenge kilúgozás jellemző rájuk. Szénsavas meszet tartalmazó alapkőzeteken alakulnak ki. 22/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt alkalmas gabonafélék, gyümölcsök, és zöldségfélék termesztésére. A megfelelő talaj elegendő csapadék nélkül azonban nem alkalmas a növénytermesztésre. Gozo szigetén az egyetlen természetes vízforrás a jellemzően október és március között lezúduló eső. Annak ellenére, hogy nagyon kis területről van szó, eltérések mutatkoznak az éves csapadékmennyiség tekintetében. A Rabat-Għajnsielem-síkságon évi 600 mm csapadék hullik átlagban, míg a sziget más részein 500 mm. 48 Szerencsés módon ezen a tájon az altalaj és a kőzet típusa is nagyobb mennyiségű víz tárolására képes, mint a környező helyeken. Tehát minden adott volt, hogy elegendő táplálékkal lássa el a vidék lakóit, valamint az építésben részt vevő embereket.49 A templomok fekvése stratégiailag is kitűnő, mivel a síkság közel van a tengerhez. A Kr.e. harmadik évezred közepén a templomépítő kultúra hirtelen eltűnt. Az egyik magyarázat erre szintén a talajviszonyok változásában kereshető. Erre az időszakra a túlnépesedés miatti erőteljes növénytermesztés kizsigerelte az amúgy is vékony termőtalajréteget, amely már nem volt képes elég tápanyagot biztosítani a növényeknek. A termőréteg elvékonyodása miatt az erózió is nagy területeken pusztított. A templomok tájolása A fennmaradt templomok tájolása régóta kérdéses a kutatók körében. Az egyetlen, ami a részletes vizsgálat nélkül is látszik, hogy az építők kedvelték a déli irányt. Ennek egyszerűen praktikus oka is lehet. Úgy építették őket, hogy elkerüljék a hideg északi szelek hatását, vagy maximalizálják a beszűrődő természetes fény mennyiségét. Feltételezzük azonban, hogy a tájolást ettől eltérő okok is vezérelték. A Tal Quadi-kő (9. kép) és egy cserépmaradványon megtalált napkerék (10. kép) arra utal, hogy az egykori szigetlakókat foglalkoztatta az égi jelenségek megfigyelése. A tájolás elemzésével érdemben sokáig egyetlen kutató sem foglalkozott. A templomok általában csoportokban állnak, a régebbi templomhoz hozzáépítették az újat. A Ġgantijatemplomok szorosan egymás mellé épültek és a tengelyük párhuzamos, míg más templomoknál a tengelyek iránya eltért. Trump szerint50 valószínűleg a templom előtti 48 49 Vella 2006, p.4. Érdekesség, hogy a települések későbbi eloszlása is nagyon hasonló a templom-korszakban kialakulthoz (10. ábra). 50 Trump 2008, p.71. 23/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt nagy téren is folytak szertartások, de az valószínűnek látszik, hogy az emberek nagy része itt helyezkedett el a szertartások ideje alatt. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy a templom fő tengelyének pontos iránya fontos, elég lehet csak az orientációt vizsgálni, mivel a templomokból, illetve az előttük lévő térről az emberek elé közel azonos látvány tárult. De mi határozza meg ez a látványt? Milyen megfontolásból választották ezt az irányt? Alfred Xuereb és Paul I. Micallef, valamint Frank Ventura és George Agius kezdtek először tudományos megközelítést alkalmazni a tájolás lehetséges okának kiderítéséhez. Elemezték a templomok főtengelyének irányát és a korabeli égi jelenségekkel való lehetséges összefüggéseket. A templomok tájolásának lehetséges magyarázata A kutatás kiterjedt51 az azonosítható tengellyel rendelkező többi templomra is, figyelembe véve a templomok valószínű építési idejét, az égitestek akkori helyzetét és a precesszió52 időbeni változását is. A számszerű mérési eredményeket a 3. táblázat tartalmazza. A mérési eredményeket ábrázolása (5. ábra) azt mutatja, hogy az épületek orientációja egyáltalán nem véletlenszerű. A bejárat tájolása mindegyik templom esetében 125.5° és 204° azimut közé esik.53 A két szélsőérték közötti különbség tehát kisebb, mint egy negyed körív. Ezt az északi szél elkerülésén, vagy a napsütés élvezetén túl egyéb megfontolás is eredményezhette. A 3. táblázat elemzése azt mutatta, hogy mind a 14 tengely túlságosan délre mutat ahhoz, hogy a bejárat a felkelő vagy a lemenő nappal nézzen szembe, és legalább 12 tengely túlságosan déli ahhoz, hogy ugyanaz a felkelő vagy lenyugvó hold esetében igaz legyen. Természetesen a Nap látszólagos égi mozgása mind a 14 tengelyt átszeli (a Hold is mindet, vagy majdnem mindet), de legalább a 8 legdélebbi tengelyű templom esetében a Nap és Hold is olyan magasan volt akkoriban az égen, hogy a templomokat nem lett volna érdemes miattuk ebbe az irányba tájolni. Egyszóval azokat nem láthatták a bejáratban álló megfigyelők és kényelmetlen lett volna a térről is nézni őket. 51 52 Serio 1992. A csillagászatban a precesszió kifejezés alatt a földtengely – a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására bekövetkező – elmozdulását értjük. 53 Az egyetlen kivételt, a Mnajdra I. templomot külön vizsgájuk. 24/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Mi a helyzet azonban a csillagokkal? A Szíriusz, az égbolt legfényesebb csillaga. Deklinációja54 -22,5o volt Kr.e. 3000 környékén, azaz nem látszott Máltáról. A Canopus, amelyik a második legfényesebb az éjszakai égen a templom-korszakban szintén nem volt látható sem Máltáról, sem Gozóról. A harmadik legfényesebb csillag, a Kentaur α-ja már érdekesebb. A precessziót figyelembe véve akkoriban domináns jelenség lehetett a déli égbolton. A templom-korban kb. 20o magasságban látszott. Az őt 40 perccel megelőző, szintén erős fényű Kentaur β-val és az előtte mintegy órával felkelő Dél Keresztje γ-jával látványos sorozatot alkotott a korabeli megfigyelő számára. Ekkoriban ezek a csillagok határozták meg a déli égbolt képét. A Ġgantija-korszak elején a Dél Keresztje γ-ja, a csillagkép legfelső csillaga (Gracus), nagyszerű látvány volt Máltáról, mivel akkoriban az elsőként felkelő látványos csillag volt az égbolton. A tengeri pára befolyásolta légköri viszonyok miatt kissé később lehetett csak észlelni (azaz a horizont felett pár fokkal). Ġgantija I. esetében pontosan 128o azimutnál kelt fel a hegyek fölött, de a 3. táblázatban látható 2,5 foknyi eltérés (125,5o) ezzel a késedelemmel indokolható. Lehetséges, hogy a templomok tájolásában ez a látványos csillagfelkelési sorozat játszott fontos szerepet. Talán az építőktől azt kívánták meg, hogy a templomok nézzenek szembe ezzel az egyedülálló látvánnyal. A Ġgantija II. 9o-os eltérése dél felé szintén magyarázható ilyen módon, mivel a precesszió dekádonként változott, azaz a csillagok egyre délebben keltek fel. Ġgantija II. tájolását is talán ezért kellett délre áthelyezni. 55 Mnajdra I. templom, az érdekes kivétel Mint korábban láttuk a bejárat tájolása mindegyik templom esetében 125.5° és 204° azimut közé esett. Az egyetlen kivétel Mnajdra I. (déli) temploma. Mnajdra lelőhelyen három templom volt egymás közelében (17. ábra). A legrégebbi egy Ġgantija korszakból származó kicsiny templom, amelyik a legészakibb mindhárom közül, amit Mnajdra III. néven azonosítottak. A déli, vagy alsó templom (Mnajdra I.) későbbi, a Tarxien- 54 A deklináció a Napnak az egyenlítőn mért delelési szögtávolság változása, mely a Föld nap körüli pályája és az Egyenlítő által meghatározott síkok eltéréséből adódik, és a Föld Nap körüli helyzetétől függ. Az égi egyenlítőtől északra pozitív, délre negatív előjellel rendelkezik, 0°-tól 90°-ig történő számozással (4. ábra) 55 Esetleg a pontos építési dátumokat is meg lehet határozni ezek alapján. 25/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt korszakban emelték. A középső templomot (Mnajdra II.) utoljára építették a két templom közé. A 3. táblázat mutatja, hogy ez a templom „kilógott a sorból”. Pontosan keleti irányba nézett. Több elmélet is keletkezett ennek a jelenségnek a magyarázatára. Mindegyikük valamiféle naptárfunkciót tulajdonít a templomnak. Ezek közül mutatok be kettőt. Napforduló és napéjegyenlőség előrejelzése Mnajdra déli temploma ma is remek látványt nyújt a napéjegyenlőség idején (7. kép). Valószínűleg ez nem lehetett véletlen, hanem gondos megfontolás eredménye. Elsőként Chris Micallef vizsgálta meg a templom sajátos elhelyezését.56 Következtetései (6. ábra) szerint a tavaszi (március 21.), és az őszi (szeptember 23.) napéjegyenlőségekkor a főfolyosón álló megfigyelő pontosan a folyosó középvonalában pillantotta meg a felkelő Nap korongját. A nyári napforduló (június 21.) napján, a nap sugarai az első ovális apszis bal szélén álló függőleges kőtömb bal oldalát súrolták, míg a téli napforduló (december 22.) idején a jobb szélső hasonló oszlopnál ugyanez a jelenség volt tapasztalható. A számításokat Kr.e. 2875 évre is elvégezte és ugyanerre az eredményre jutott. Úgy tűnik, hogy az építők a Mnajdra I. templom fekvését úgy tervezeték meg, hogy az épülettel előre tudták jelezni a Nap és Hold- mozgását (8. kép). De hogyan tudták az építők ilyen pontosan megtervezni a templom tengelyének vonalát? Az egyik feltételezés szerint57 az építők a két napforduló helyét egy-egy oszloppal megjelölték, majd a két oszlop és a megfigyelési pont közötti szöget megfelezték. 1981ben Frank Ventura és George Agius helyszíni kutatásokat folytatott, hogy ezt a feltételezést igazolják. Egy teodolitot állítottak a Mnajdra I. bejárata közepére, hogy be tudják tájolni azokat a lehetséges pontokat, ahol a napfordulót jelző „kőkarók” elhelyezkedtek. Egy tíz méter sugarú körön belül megpróbáltak nyomokat is azonosítani. Érdekes módon találtak is egy kb. 35 cm átmérőjű lyukat a földben, amely valószínűleg emberkéz műve, pont ott, ahol a téli napforduló idején a napkorong felkel. Az ebbe a lyukba állított „karó” alkalmas volt arra, hogy kijelölje az egyik pontot. Hosszas kutatás ellenére sem került elő a nyári napfordulóhoz tartozó lyuk. 56 57 Micallef 2000. Ventura 1993. 26/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Lehetséges, hogy az I. templomot kijelölő a mérések a napfordulóra vonatkoztak. Ez azonban nem tűnik valószínűnek, egyrészt azért, mert nincs meg a nyári napfordulót jelölő oszlophely, másrészt pedig azért, mert ebben a korban nem valószínű, hogy volt valaki, aki a szögfelezés bonyolult műveletét végre tudta hajtani az adott földfelületen. Talán inkább aritmetikai módszert választottak a gyakorlatilag kivihetetlen geometria helyett? Ehhez felhasználhatták, azokat a furcsa lyukakat, amelyek a templom III. belsejébe vezető két kőpillér58 felületén vannak. Mikor 2007-ben itt jártam magam is megfigyeltem ezeket a lyukakat (11. kép), amelyek teljesen eltértek a díszítésre használtaktól, mind mélységben, mind elrendezésben. Sokat kutattam azt követően, hogy mik is lehetnek ezek. Az elrendezésük és számosságuk arra utalt, hogy valamit számolhattak a segítségükkel. A két pilléren található jelek száma közeláll a félévben található napok számához. Esetleg meghatározhatták az év napjainak számát (például megszámolták két téli napforduló között, amit a meglévő lyukba tett karó jelezhetett). Aztán elnegyedelték a napok számát, hogy megkapják a következő napéjegyenlőség idejét.59 De volt egy nagy probléma. A napéjegyenlőség idejét nagyon nehéz volt vizuálisan azonosítani. Ilyenkor a napkorong igen gyorsan haladt a horizonton. Nagyon könnyű akár több napot is tévedni. Ez a módszer sem alkalmas olyan pontos meghatározásra, amelyet tapasztalunk az I. templom vizsgálatánál. Nem kizárt ugyan, de rendkívül valószínűtlen. Egy másik megközelítés 1991-ben Frank Ventura, Foderà Serio és Michael Hoskin folytatta a kutatást a templom tájolásának meghatározása érdekében.60 Megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a déli templomot nem a napfelkelte, hanem más jellegzetes égi jelenség irányába tájolták. A nyugati pillér felületén látható lyukak sérültek, kopottak, de azért viszonylag jól azonosíthatók (7. ábra). A legfelső sorban 16 halvány, kb. 5 mm átmérőjű lyuk volt, alatta lévő három sorban 12, 19 és 7 jól látható mély lyuk található. A következő két lyuksor hullámzó, de párhuzamos elrendezésű, nagyon erodált, de valószínűleg 30 (31) és 31 (32) lyukat tartalmaztak. A következő kettő volt a legproblémásabb, mert a felület erősen sérült. 58 59 60 A nyugati pillért Ashby találta meg a XX. század elején és állította a helyére. A keleti pillér in situ. Ventura 1993, p.178. Ventura 1993, p.179. 27/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt De azért némi becsléssel 35 és 37 lyukat számolhattunk meg. Az utolsó sor 12 (13) kicsiny lyukat tartalmazott. A keleti pillér tetején a Ġgantija-korszakra jellemző lyukakból álló díszítés látható, ami erősen eltér az alatta lévő 9 sorba rendezett lyukaktól (8. ábra). A keleti pilléren összesen 2 lyuk bizonytalan. A felső 3 sor 19, 13 és 16 lyukból áll. A negyedik 3, míg a következő 4, majd és tőle balra azonos szinten 3 halvány lyuk található. A hatodik sorban 24 (25), a hetedikben 11 és a nyolcadikban 25. A kilencedik sor végigér a pilléren, és 53 lyukat tartalmaz. Egy kicsiny, a pillér előtt álló kő 8, esetleg 9 lyukat takar. Érdemes megemlíteni, hogy a pillér alsó részén egy rendezett csoportban hat kicsiny lyuk látható, ami nem kizárt, hogy a Fiastyúkra utal. Tehát a keletin 179 biztos lyuk számolható meg, de az erózió miatt ez akár 181 is lehetett. Az erősebben sérült nyugatin 179 jól azonosítható lyuk van, de a sérülések miatt akár 202 is lehetséges. A két pillér mintha valamiféle másolata lenne egymásnak, és úgy tűnik, hogy valamit számolhattak segítségükkel.61 De mit? Az elmélet szerint a tájolás alapja a Fiastyúk (Plejádok) lehetett, amelynek deklinációja 0o körül volt a templom építése idejében. A Fiastyúk kitüntetett szerepet játszott a korai kultúrák számára az egész világon, így valószínűleg a máltai számára is. De mi volt az összefüggés a Fiastyúk és a pilléreken található számsorok között? Köztudott, hogy Egyiptomban az egymást követő égi jelenségek megfigyelésén alapuló naptárt használtak. Lehetséges, hogy Máltán is hasonlóan gondolkodtak. A kutatók megvizsgálták a 2-6 magnitúdó62 közötti égi objektumok63 felkelési ciklusát. Az így nyert ciklus (2. táblázat) jól korrelált a pilléreken talált lyukak és lyuk csoportok számával. A Plejádok tehát április 6-án jelent meg először az éjszakai égen, 19 nappal később követte az Aldebaran. A lyukak szerint a következő eseménynek 13 nap múlva 61 Cunliffe 1994, p.71. A csontba vésett, Hold naptárként azonosított tárgy megközelítése (53. kép) véleményem szerint nagyon hasonlít a pilléreken található ábrázolásokhoz. 62 Az égitestek fényességének mértékegysége. Az 1. nagyságrendűek a legfényesebbek és a 6. nagyságrendbe a szabad szemmel látható leghalványabbak kerülnek. 63 Csillagok és csillaghalmazok. 28/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt kellett bekövetkeznie. Ekkor jelent meg a Méhkas.64 Tovább követve a logikát, a következő esemény 16 nap múlva volt látható. Ez az Orion α (Betelgeuse), majd így tovább a 2. táblázatnak megfelelően. Ugyan ez a feltételezés sem bizonyítható, de mégsem kizárt, hogy ez a megfigyelés volt az építés alapja. 64 A Hyadok (Méhkas) nyílthalmaz ősidők óta ismert, szabad szemmel jól látható égi jelenség. 29/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Málta sajátos kultúrájának összefoglaló vázlata Málta sajátos fejlődését, egyedi emlékeit mindig az elszigeteltséggel hozzák kapcsolatba. De vajon mennyire volt elszigetelve a környező világtól a máltai szigetcsoport? Málta nem az óceán közepén, minden lakott helytől távol lévő Húsvét-, vagy Pitcairn-sziget, hanem a Szicíliától csupán 80 kilométerre (megfelelő evezős csónakkal mintegy 24 óra alatt elérhető) fekvő helyszín. Az utazás közbeni tájékozódás sem jelenthetett problémát. Tiszta időben Szicíliából jól látható volt a sziget, míg az Etna látványa a hajóút során végig vezette a Máltáról utazót. Ennek ellenére a máltai építményekhez hasonlók sehol a középső Mediterráneumban nem emelkedtek. A hagyományos magyarázat szerint a szigetlakók a szűkös élettér, a sziget korlátozott eltartó képessége, a rendkívül szegényes természeti erőforrások, a törékeny ökoszisztéma, a főbb kommunikációs útvonalaktól való távolság miatt fejlődtek sajátos módon. Míg Kr.e. 5000 körül a máltai kultúra életmódjában, és valószínűleg értékeiben és hiedelmeiben is nagyon hasonlított a közeli szomszédjaihoz, Kr.e. 3500 körül viszont egy tőlük nagyon különböző, sajátos közösség alakult ki. A funkcionalista megközelítés szerint a máltaiak kultúrája tehát a „sziget  ökológiai korlátok / biogeográfiai elkülönülés  Kulturális egyediség” forgatókönyv mentén fejlődött. Érdemes azonban megvizsgálni a szigetlakók viselkedését meghatározó társadalmi, vallási, etnikai, szociális tényezőket is. Társadalom A templomok léte specialisták,65 vagy valamiféle elit létezését sugallja. Az is elképzelhető, hogy kicsiny, egyszerű templomoktól a későbbi nagy, speciális építésű templomok építéséig vezető fejlődés valamiféle társadalmi hierarchia kialakulásával hozható kapcsolatba. Valószínűnek tűnik, hogy a templomi kultusz kialakulását növekvő társadalmi egyenlőtlenség kísérte. A bonyolult és hatalmas élőerőt66 igénylő építkezéshez irányítók kellettek. A templomok belsejének korlátozott befogadóképessége, a vastag falak, a burkolt templom előtti tér arra utalt, hogy a templomon belüli rituális tevékenységben 65 66 Papok, olyan személyek, akik részt vettek a rituálék végrehajtásában. Trump 2008, p.85. Több számítás is rendelkezésre áll, például David Clark kalkulációja szerint Ġgantija hatalmas templomkomplexuma mintegy 35.000 embernap munkaráfordítással készülhetett el. 30/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt résztvevők és a „nézők” elkülönültek egymástól. A templomon belül a terekhez való hozzáférést és a belátást is erősen korlátozták, az egyes tereket valamiféle függönnyel el is különítették. Idővel ez a korlátozás még szigorúbb lett (Skorba, Ta Ħagrat, Ħal Saflieni), kialakultak az ún. „jóslyukak” (52. kép, 17. ábra sárgával jelölt rész), amelyek kicsiny hátsó szobákhoz kapcsolódtak. A rituális tevékenységben betöltött szerep nem az egyetlen lehetett, ami különleges státuszt biztosított. A csónakok irányítása, a navigáció, a kereskedelem, a földművelés, a halászat, a fazekasság mindenképpen specialistákat kívánt. Az egyén élete ezekhez a szerepekhez kapcsolódó státuszokon keresztül vezetett az „ősök csarnokába”.67 Tehát a közösség, amelyet talán rokoni szálak is összefűztek és nagy valószínűséggel közös helyre is temetkezett, különböző szerepkörű, korú-, és nemű tagokból állt. A templomépítés szokása a helyi közösségek közötti rivalizálás megnyilvánulása is lehetett. Vallás Milyen hiedelem állhatott a templomi szertartások mögött?  Az építészeti hasonlóság a sziklasírok és a templomok között, az egyik megközelítés alapja lehet. A strukturális hasonlóság mellett mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a templomokat Máltán (ellentétben európai megalitemlékkel) sohasem használták temetkezési célra.68 A strukturális párhuzam és a funkcionális ellentét a föld feletti világban az élők és a földalatti világban lévő halott ősök közötti kapcsolatra utalhat.69 Ha ősökön nem csupán elődöket értünk, hanem fontos társadalmi funkciójú lényeket, akik a megújulást vagy állandóságot jelentették, a templom a kontraszt kifejezése is lehetett a földalatti transzcendens világ70 és a felszíni aktuális világ megtestesülése között.  A templom fontos szerepet játszhatott a túlvilág megjelenítésében. A sötét, elágazó, labirintusszerű belső szerkezete, a meghitt környezettől való eltávolodás, a megváltozott hangok, szagok, fények egy távoli, változatlan területre utaltak. A 67 68 69 70 Robb 2001, p.183. Csak a későbbiekben betelepült népesség kezdett el, a már elhagyott épületekbe temetkezni. Robb 2001, p.184. Ehhez kapcsolódhat a több helyen megjelenő, függőleges orientációjú, kígyót ábrázoló relief. A kígyó általában az alvilágot szimbolizálja (38. kép). 31/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt templom hátborzongató akusztikával rendelkezhetett.71 A vörössel díszített belső falak emlékeztethettek a temetéseknél a halottakra szórt vörös okker festékre is. A templomokat gyakran egy méterre be is süllyesztették a talajba. A masszív, eltúlzott vastagságú falak utalhattak a sziklasír tömörségére. Ellentétben a tiszavirág életű, feltehetőleg agyagtéglából készült házakkal, a kőtemplomok az örökkévalóság szimbólumaként emelkedtek ki környezetükből.72 Etnikai csoportok, szociális kapcsolatok Renfrew és Trump szerint a templomcsoportok hat-tíz közösség területeit jelölhetik ki (11. ábra). Az egyes territóriumok páros számú, – általában kettő, két esetben négy, – templomot foglaltak magukba.73 A népességszámot figyelembe véve egy-egy templom közösségéhez 500-2000 ember tartozhatott. Renfrew szerint a népesség ún. „főnökségi” társadalomban mozgósítását. élt, amely biztosította a templomépítéshez szükséges munkaerő Az ilyen típusú társadalom alapvető tulajdonsága a születésen (leszármazáson) alapuló, éles társadalmi hierarchia. A főnök adó formájában minden csoport terményeinek jelentős részét begyűjti, majd az összegyűlt adót ünnepségek keretében szétosztja a népesség között. Ez a redisztribúció biztosítja a specializáció lehetőségét. Máltán a templom-kor elejére főnökségi társadalom alakulhatott ki, amely a közösségek közötti békés versengést helyezte előtérbe a túlélési esélyt csökkentő folytonos háborúval szemben. A főnökök képesek voltak mozgósítani a közösség tagjait a nagy építkezések véghezvitelére. Ezt a főnökségi társadalom három jellegzetessége tette lehetővé:  71 Nagyobb népességszámot tudott mozgósítani, mint az egalitárius közösségek. URL: http://www.mult-kor.hu/20100107_akusztikus_csoda_az_oskori_maltai_templomokban Időpont: 2009.11.21. „Van egy kis fülke az egyik falban, amit mi jóskamrának nevezünk. Ha valaki itt mély hangon beszél, az az egész hypogeumban visszhangzik. Az ősi kegyhely rezonanciája példanélküli. A hang morajlását mindenhol hallani. Az építményben állni olyan, mintha egy hatalmas harang belsejében lennénk. A hangokat a csontjaidban érzed. Igazán borzongató. … Bizonyos frekvencián vannak olyan hanghullámok, amik erősítik, és olyanok is, amik kioltják egymást. Az ötlet, hogy ezeket több ezer évvel ezelőtt bizonyos transzállapot elérésére használták, teljesen elbűvölő.” 72 73 Eliade 2006, p.106. Renfrew 2006, p.165-176. 32/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat?  Dévényi Zsolt A csoportszolidaritás tudatában a főnök vezérlete alatt az emberek önként dolgoztak a közös ügy érdekében.  A redisztribúció lehetővé tette a templomépítésben dolgozók ellátását, a főnök adókat vethetett ki a munkások ellátásának biztosítására. A templomok építése, karbantartása, bővítése az ismétlődő szertartások folyamatos elfoglaltságot nyújtottak a csoportnak és valószínűleg erősítették az összetartozás érzését is. A Ta Ħagrat, Skorba, Ħaġar Qim és Tarxien lelőhelyeken talált agyag- és kőtemplommodellek valószínűleg többet jelentettek egyszerű tervezési modellnél, a csoportazonosságot is szimbolizálták. Ha templomokat az ősökkel történő közreműködés helyeként is értelmezték, akkor templom köré csoportosult emberek közös eredetre hivatkozhattak és kulturális rokonnak is tarthatták egymást. Érdekes módon mindkét nagy szigeten egy-egy kiterjedt templomstruktúra is létezett (Málta – Traxien, Ġgantija – Gozo). Mindkét templomkomplexum pár száz méteres környezetében egy-egy nagyméretű temetkezési hely is van (Ħal Saflieni – Traxien, Brochtorff Circle – Ġgantija). Ez arra is utalhat, hogy a kisebb templomokban végzett tevékenység mellett szigetenként egy-egy helyen időszakonként a szigetlakók teljes létszámmal összejöttek, hogy közös szertartásokkal erősítsék az összetartozás érzését. 74 Málta sajátos fejlődésének lehetséges oka – összefoglalás Van-e más magyarázata a sajátos fejlődésnek, mint a sokszor hivatkozott elszigeteltség? Vizsgáljuk meg először azt, hogy mennyire igaz, hogy a máltaiak elszigeteltségben éltek a templom-korszakban. Mennyire volt a templom-korban Málta elszigetelt? A szerzők általában négy érvet hoznak fel az elszigeteltség mellett:  Lipari és Pantelleria közeléből származó obszidián mennyisége nagymértékben csökken ebben a korszakban.75  74 75 Nagyon kevés importált edényt találtak ebből a korszakból a szigeteken. Robb 2001, p.186. Trump 2008, p.210. 33/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat?  Dévényi Zsolt Ellentétben a korábbiakkal, a máltai fazekasság termékei nagymértékben különbözővé váltak a kortárs szicíliai és dél-itáliai edényformáktól.  Nem található hasonló nagyméretű rituális építmény a szomszéd területeken. Elegendő bizonyíték-e ez a néhány megfigyelés, hogy a könnyen elérhető, jó fekvésű szigetről kijelentsük, hogy elszigetelődött környezetététől? Megmagyarázhatók-e másként e fenti állítások?  A templom kor idején a környező területeken elkezdődött a rézkor. Máltához hasonlóan a teljes rézkori világban nagymértékben lecsökkent mind az obszidián, mind az edények kereskedelme.76 Viszont az is megfigyelhető, hogy a rézkorban is kedvelt vörös okker és finoman csiszolt kőszerszámok továbbra is, változatlan mennyiségben voltak jelen Máltán.  Az edények stílusa nemcsak Máltán válik egyedivé, hanem a környező szicíliai és délitáliai területeken is megjelennek a regionális stílusok. A helyi csoportöntudat erősödése mindenütt önálló formák kialakulását is jelentette. Bár néhány újkőkorszakbeli stílus, különösen a Serra d'Alto- és „Diana áruk77”, ugyan széles körben fellelhetőek, de ennek az elterjedtségnek inkább a távolsági kereskedelmi hálózat, vagy a kiterjedt szertartásos gyakorlat lehet az oka. Ha a megmaradó érvet, a templomok létezését tekintjük az elkülönülés magyarázatának, az eredmény egy olyan körkörös logika, amelyben a templomok meglétének tényét arra használjuk, hogy megmagyarázzuk a saját létezésüket. Az elszigeteltség ellen szól az is, hogy korabeli közlekedési eszközökkel (amelyek létezését csak közvetve feltételezzük), evezős vagy vitorlás csónakokkal, nyári nyugodt tengeren és jó időjárás mellett, a Málta-Szicília távolság 1-3 nap alatt megjárható (3. ábra). A fennmaradt okker- és kőszerszámimporton túl szép számmal azonosíthatóak olyan kulturális hasonlóságok Málta és a közeli régiók között, amelyek cáfolják a templom-kori társadalom „fényes elszigeteltségét”. A máltai újkőkorszakbeli gazdaság termékei és technológiái nem mutatnak olyan speciális jellemzőket, amelyeket ne lehetne fellelni DélItáliában és Szicíliában, sőt némelyiket a teljes központi mediterrán térségben 76 77 Robb 2001, p.186. Kr.e. 4300–3500 között elterjedt kerámia stílus. 34/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt megtalálhatjuk. Ilyenek például a regionális szinten jellemző obszidiánkereskedelem, a finom zöldkő eszközök funkcionális és szimbolikus használata és a sötétre polírozott fazekasáru előállítása. Azonfelül, hogy a temetési szertartások mindenütt hasonlóak, néhány további hasonlóság, amely alátámasztja, hogy a máltai kultúra egyes elemei máshol is jelen vannak:  A temetkezéseknél bőven használták az okkert Szicíliában is.  A máltai sziklasírok erősen hasonlítnak a kortárs szicíliai és dél-itáliai sírokra.  A máltai állókövekből képzett körkörös objektumok (Brochtorff Circle) hasonmásai ma is állnak Szardínián.  Ħal Saflieni Hypogeumhoz hasonló sziklasírok vannak Szicíliában (Calaforno, Malpasso).  Néhány szicíliai korai bronzkori sír számos építészeti párhuzamot mutat a templomokkal. Hasonló architektúrakomponens például a hatalmas homlokzat, kisméretű négyzet alakú bejárat, és a faragott kőpilaszter. Valójában megállapítható, hogy a központi mediterrán térségben a Krisztus előtti negyedik és harmadik évezredben sok kicsi, enklávészerű területet figyelhetünk meg, amelyek egyformán furcsák.78 Ilyenek például: a rejtélyes „zikkurat-építő” kultúra79 Monte d'Accoddi közelében (Északnyugat-Sardinia), a menhir emlékműveket állító közösség Salentino és Bari mellett. Málta tehát csak egyike a „kulturális szigeteknek”. Robb megközelítése szerint Málta kulturális különbsége, amely a templomépítészetben csúcsosodik ki, nem csak passzívan tükrözi a földrajzi helyzetet vagy kapcsolatok hiányát, inkább valami mást képvisel: kulturális reakciót.80 Antropológiai közhely, hogy a kulturális különbség szorosan kötődik a tér, idő, identitás és politika fogalmakhoz. A térben levő mozgás egyben időben történő utazást is jelent. Az utazás a változatos téren keresztül kozmológiai vállalkozássá válik utazók számára. Az utazók fizikai és lelki veszélyeket viselnek el miközben kiváltságos tapasztalatot és tudást 78 79 Robb 2001, p.190. Az Ozieri kultúra idején (Kr.e. 4000 és 3.200 között) épült, a későbbi nuraghe építményektől eltérő struktúrájú épület. 80 Robb 2001, p.190. 35/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt nyernek, és megváltoztatott egyénekként térnek vissza az út végén. Más népekhez hasonlóan valószínű, hogy a máltaiak is tudatában voltak kultúrájuk eltérő voltának. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a rítus központi szerepet játszott a máltai közösségek életében, akkor azt ők is észrevehették, hogy máshol nem ezt a kultuszt gyakorolják. A máltaiak életmódja ugyan nem sokban tért el szomszédjaikétól, de a templomhoz kötődő szertartások megkülönböztették őket tőlük. Az otthoni sziget, amely számukra a hagyományt, a közös ősöket jelentette, ellentétben állt az idegen tájjal, ami fontos árukat rejt, de az ott lakók valószínűleg más ősöktől származnak, mindezt nyilvánvalóan felismerték. A két világ között lévő lakhatatlan, instabil, potenciálisan veszélyes tenger választja el a "másokat" a máltaiaktól. A messze földről hazaérkezők elé táruló látvány, a kopár síkon álló templomok úgy tűnhettek, mint egy sziget a szigeten. Robb szerint a templomok nem csak az ősökkel való együttlét helyei voltak, hanem a biztonság szimbólumai is a környező világgal (tenger, idegenek) szemben. 81 A máltaiak úgy tekinthették a jelent, mint egy idegen földet. Kulturális szempontból a máltaiak nem szigeten laktak, hanem szigeteket alkottak maguknak. A környező idegenekkel való intenzív találkozás miatt egyre jobban belefeledkeztek saját templomi szertartásaikba. A templomok az egyszerű ovális formából tíz generáció alatt egyre összetettebbekké váltak. Az importált áruk mennyisége főleg a templomokban és a kapcsolódó temetkezési helyeken jelentős. Ez a tény azt sugallja, hogy a máltai elit is egyre magasabban értékelte az idegen tárgyakat (és feltehetően azok megszerezésének képességét is), mint az előző időszakokban. Az európai rézkor elején a fémtárgyak jelentősebbé váltak a kereskedelemben, mint az obszidián. Ez felborította az addig kialakult kényes társadalmi egyensúlyt. A mediterrán társadalmak zömében úgy reagáltak erre, hogy egyre egyenlőbbé, férficentrikussá, kereskedelem központúvá vált a társadalom.82 Mindezzel együtt járt a mezőgazdaság fejlődése: az ekehasználat, a legeltetéses állattenyésztés elterjedése és olyan konkrét társadalmi gyakorlatok kialakulása, mint a lakoma. Máltán azonban nem ez következett be. Ott a változás a rítus egyre kiterjedtebbé válásában csúcsosodik ki. Miért választották, vagy miért voltak kénytelenek a máltaiak ezt az utat választani? 81 82 Robb 2001, p.191. Robb 2001, p.194. 36/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Máltán a korlátos erőforrások miatt növekedési "plafonba" ütköztek. Máltán nem létezett a legeltetéses állattenyésztés, ami máshol hasznosította a megművelhetetlen domboldalakat. A talajviszonyok miatt nem volt lehetséges a mélyebb szántás, ami máshol megművelhetővé tette a nehéz hordalékos agyagos talajt. Málta korlátozott számú terméke nagyon nagy problémát jelentett egy olyan új környezetben, ahol a kereskedelem hangsúlya áttevődött a rituális kapcsolatokhoz szükséges árukról a konkrét presztízstermékek cseréjére. A fokozott gazdasági növekedés iránti igény egyre nagyobb kihívást jelentett egyes ambiciózus személyek számára, hogyan tudnak elegendő munkaerőt toborozni a termelés növeléséhez. Itáliában és Szicíliában az extenzív növekedést nem korlátozta a szűkös földterület, kevés bizonyíték szól egy hierarchikus, „kizsákmányoló” társadalmi rend kialakulása mellett. Máltán viszont egyre szorosabb kontroll alatt kellett tartani a népességet, az erőforrásokhoz (föld, kereskedelmi hajók) való hozzáférést. A rítus egyre bonyolultabbá válása talán a növekvő egyenlőtlenség leplezésére szolgált.83 Málta a templom-korban speciális utat járt be. A 12. ábra néhány kiemelt dimenzió mentén igyekszik bemutatni azt a sajátos fejlődést, amely aztán a templom-kori népesség rejtélyes eltűnése után visszakanyarodott a mediterrán gyökerekhez, hogy rövid kitérő után a máltai kultúra ismét megkülönböztethetetlenül belesimuljon a környező világéba. „A sokaság szükségtelenül nem tételezendő” vallja Occam, azaz, ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, akkor az egyszerűbb magyarázatot célszerű elfogadnunk. Két elmélet közül tehát azt kell választani, mely a kevesebb feltételezést tartalmazza, vagyis a legkevesebb hipotézisre támaszkodik. Dolgozatomban talán sikerült olyan forrásokra épülő tényeket és elméleteket felsorakoztatnom, melyek alapján szükségtelen természetfölötti, vagy földönkívüli hatalmakat feltételezni Máltán ahhoz, hogy a szigetek máig fennmaradt nagyszerű emlékei egykoron létrejöhessenek. Azért megválaszolatlan kérdés jócskán marad Máltával kapcsolatban. Ilyen például a templom-kori népesség hirtelen eltűnése, vagy a szigeteket keresztül-kasul behálózó 83 Robb 2001, p.195. 37/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt „szekérnyomok”84 eredete és célja. Ezekhez a kielégítő magyarázatok még hiányoznak, de remélhetőleg a megfejtés ezeknél sem várat sokáig magára. 84 Mottershead 2008. A szerző szerint, ellentétben a korábbi vontatott fakeret elmélettel (Trump 2008), a szekérnyomokat valószínűleg kétkerekű szekerek hagyták. A tudományos értékű magyarázat meggyőzően bizonyítja, hogy az erózió által lecsupaszított domboldalakon viszonylag könnyű teherrel megrakott szekerek is hagyhattak ilyen jellegű, mélységű és kiterjedésű nyomokat. Azonban arra továbbra sem ad választ, hogy miért nem hagytak hasonló nyomokat a vontatást végző emberek, vagy állatok, valamint hogyan voltak képesek a kocsik ilyen szűk kanyarokra. Arra sem ad választ a cikk, hogy miért végződik szakadékban, illetve miért megy a tenger alá is néhol a kocsi nyom. 38/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Bibliográfia Források Málta és Gozo szigetei, Neolitikus építmények, lelőhelyek, Leletanyag, Ásatási jelentések, Eredeti publikációk, Saját készítésű fényképek. Felhasznált szakirodalom Agius 1981 Agius, George – Ventura, Frank: Investigation into the Possible Astronomical Alignments of the Copper Age Temples in Malta. Archaeoastronomy, vol. 4. (January-March 1981) no. 1. 10-21.p. Blake 2005 Blake, Emma – Knapp, A. Bernard (szerk.): The Archaeology of Mediterranean prehistory. Oxford, 2005, Blackwell Publishing. Bonanno 1996 Bonanno, Anthony: The Artist in Prehistoric Religious Ritual: Servant or Master? In Pace, Anthony (szerk.): Maltese Prehistoric Art 5000-2500 BC. Malta, 1996, Fondazzjoni Patrimonju Malta, 5358.p. Bondár 1999 Bondár Mária: Rézkori idol Sarkadkeresztúrról. BMMK, (1999) 20.sz. 37-45.p. Chazan 2008 Chazan, Michael: World Prehistory and Archeology: Pathways through Time. Boston, 2008, Pearson Education, Inc. Cilia 2004 Cilia, Daniel (szerk.): Malta before History. Malta, 2004, Miranda Publishers. Cunliffe 1994 Cunliffe, Barry (szerk.): The Oxford Illustrated Prehistory of Europe. Oxford, 1994, Oxford University Press. Eliade 2006 Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest, 39/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 2005, Osiris kiadó. Evans 1996 Evans, John: What Went On In A Maltese Megalithic ’Temple’? In Pace, Anthony (szerk.): Maltese Prehistoric Art 5000-2500 BC. Malta, 1996, Fondazzjoni Patrimonju Malta, 39-44.p. Fekete 2004 Fekete Mária: Gondolatok egy neolitikus idoltípus ürügyén. Ókor, III. évf. (2004) 2.sz. 45-51.p. Harding 1986 Harding, D.W.: Az őskori Európa. Budapest, 1986, Helikon Kiadó. Klein 2002 Klein, Richard G. – Edgar, Blake: The Dawn of Human Culture. New York, 2002, John Wiley & Sons, Inc. Knapp 2008 Knapp, A. Bernard: Prehistoric and Protohistoric Cyprus Identity, Insularity, and Connectivity. Oxford, 2008, Oxford University Press. Malone 1996 Malone, Caroline – Stoddard, Simon: Representations of Death – Discoveries at the Xagħra Stone Circle, Gozo. In Pace, Anthony (szerk.): Maltese Prehistoric Art 5000-2500 BC. Malta, 1996, Fondazzjoni Patrimonju Malta, 45-51.p. Malone 1998 Malone, Carlione – Stoddart Simon: The conditions of creativity for prehistoric Maltese art. In Mithen, Steven (szerk.): Creativity in Human Evolution and Prehistory. London, 1998, Routledge, 177190.p. Malone 2004 Malone, Carlione: The Neolithic Temples of Malta. In Bogucki, Peter- Crabtree, Pam J. (szerk.): Ancient Europe 8000 B.C.–A.D. 1000 Encyclopedia of the Barbarian World. 1.köt. New York, 2004, Thomson Gale, 450-455.p. McIntosh 2006 McIntosh, Jane: Handbook to Life in Prehistoric Europe. New York, 2006, Facts On File, Inc. Micallef 2000 Micallef, Chris: Alignments Along the Main Axes at Mnajdra Temples. Xjenza Official Journal of the Malta Chamber of Scientists, vol. 5. (2000) no. 1-2. 3-15.p. Mottershead Mottershead, Derek – Pearson, Alastair – Schaefer, Martin: The cart 2008 ruts of Malta: an applied geomorphology approach. Antiquity, vol. 40/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 82 (December 2008) no. 318. 1065–1079.p. Pace 1996 Pace, Anthony (szerk.): Maltese Prehistoric Art 5000-2500 BC. Malta, 1996, Fondazzjoni Patrimonju Malta. Pace 2003 Pace Anthony: Malta between the 16th and 17th Century BC. In Stampolidis, Nicholas Chr. (szerk.): Cultural Olympiad Sea routes… from Sidon to Huelva. Interconnections in the Mediterranean 16th – 6th c. BC. Athens, 2003,Museum of Cycladic Art, 197-202.p. Patton 1996 Patton, Mark: Islands in Time, Island sociogeography and Mediterranean prehistory. London, 1996, Routledge. Pigott 1987 Pigott, Stuart: Az európai civilizáció kezdetei, Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Budapest, 1987, Gondolat. Reich 1987 Reich, John: Az ősi Itália. Budapest, 1987, Helikon Kiadó. Renfrew 1999 Renfrew, Colin: A civilizáció előtt. Budapest, 1999, Osiris kiadó. Renfrew 2005 Renfrew, Colin – Bahn, Paul: Régészet elmélet, módszer, gyakorlat. Budapest, 2005, Osiris kiadó. Robb 2001 Robb, John: Island Identities: Ritual, Travel and the Creation of Difference in Neolithic Malta. European Journal of Archeology, vol. 4. (2001) 175-202.p. Robb 2007 Robb, John: The Early Mediterranean Village, Agency, Material Culture and Social Change in Neolithic Italy. Cambridge, 2007, Cambridge University Press. Savona-Ventura Savona-Ventura, Charles – Mifsud, Anton: Għar Dalam Cave: A 1998 Review of the Sediments on the Cave Floor Stratigraphy. Xjenza Official Journal of the Malta Chamber of Scientists, vol. 3. (1998) no. 1. 5-12.p. Serio 1992 Serio, Giorgia Foderà - Hoskin, Michael - Ventura, Frank: The Orientations of the Temples of Malta. Journal History of Astronomy, vol. 23. (May 1992) no. 2. 107-119.p. Skeates 2008 Skeates, Robin: Pounding and grinding stones in prehistoric Malta. The European Archaeologist, (Summer 2008) no. 29. 8.p. 41/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Trump 1996 Dévényi Zsolt Trump, David: Art in Pottery. In Pace, Anthony (szerk.): Maltese Prehistoric Art 5000-2500 BC. Malta, 1996, Fondazzjoni Patrimonju Malta, 31-37.p. Trump 2008 Trump, David H.: Malta Prehistory and Temples. Malta, 2008, Midsea Books. Tykot 1995 Tykot, Robert Howard: Prehistoric Trade in the Western Mediterranean: The Sources and Distribution of Sardinian Obsidian. Doktori disszertáció (The Department of Antropology, Harvard University). Cambridge MA, 1995. Vella 2006 Vella, Godwin: Man - Land Relations in Temple Period Gozo. The Gozo Observer, (June 2006) no. 14. 3-7.p. Ventura 1993 Ventura, Frank - Serio, Giorgia Foderà - Hoskin, Michael: Possible Tally Stones at Mnajdra, Malta. Journal History of Astronomy, vol. 24. (August 1993) no. 3. 171-183.p. 42/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Mellékletek 1. ábra Málta, Gozo és Comino (Forrás: URL: http://www.klima.cz/Malta.htm Időpont: 2010.01.11.) ............................................................................................................... 47 2. ábra Főbb neolitikus lelőhelyek Máltán és Gozon (Forrás: Trump 2008)................... 47 3. ábra Málta környéke (Forrás: Robb 2001) ............................................................... 48 4. ábra Azimut és deklináció értelmezése (Forrás: URL: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/52/Azimuth_PSF.png Időpont: 2010.02.14.) ............................................................................................................... 48 5. ábra A templomok orientációja (Forrás: Serio 1992)................................................ 49 6. ábra Mnajdra I. templom és a nevezetes irányok (Forrás: Micaleff 2000)................. 49 7. ábra A nyugati pilléren lévő lyukak (Mnajdra I.) (Forrás: Ventura 1993) .................. 50 8. ábra A keleti pilléren lévő lyukak (Mnajdra I.) (Forrás: Ventura 1993)...................... 50 9. ábra Régészeti helyszínek Gozón (Forrás: Vella 2006).............................................. 51 10. ábra Települések Gozón (1530-1956) (Forrás: Vella 2006) ...................................... 51 11. ábra A hat templompár elrendezése a hipotetikus főnökségi területeken (Forrás: Renfrew 2006) ........................................................................................................... 52 12. ábra A máltai kultúra fejlődése (Forrás: Malone 1998) .......................................... 52 13. ábra Az obszidián-lelőhelyek Málta környezetében (Forrás: Robb 2007) ................ 53 14. ábra Nyersanyagforrások Málta közelében (Forrás: Robb 2007) ............................ 53 15. ábra Balták életciklusa (Forrás: Robb 2007)........................................................... 54 16. ábra Skorba alaprajza (Forrás: Serio 1992) ............................................................ 54 17. ábra Mnajdra alaprajz (Forrás: Ventura 1993)....................................................... 55 18. ábra Ġgantija alaprajza (Forrás: Trump 2008) ....................................................... 55 1. kép Az óriások ujjnyomai (Ġgantija) (Forrás: A szerző felvétele) .............................. 56 43/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 2. kép Xaghra: Żebbuġ kori sziklasír bejárata (Forrás: URL http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_temples/xaghra_tomb.jpg Időpont: 2010.03.01.) ............................................................................................................... 56 3. kép Ħal Saflieni Hypogeum (Forrás: Cilia 2004)........................................................ 56 4. kép Spiráldíszítésű kőlap (Tarxien) (Forrás: Cilia 2004)............................................. 56 5. kép Mnajdra felülnézetből, balra az I. (déli) templom (Forrás: Cilia 2004) ................ 57 6. kép A templom és a szobor alak (Forrás: Trump 2008)............................................. 57 7. kép Mnajdra I. (déli) templom - napéjegyenlőség, a felkelő nap (Forrás: Cilia 2004). 58 8. kép Mnajdra-naptár (Forrás: Micaleff 2000)............................................................ 58 9. kép Tal-Qadi-kő (Forrás: Trump 2008 és Micaleff 2000) ........................................... 59 10. kép „Napkerék" Ħaġar Qim (Forrás: URL: http://www.ancientwisdom.co.uk/maltahagarqim.htm Időpont: 2010.03.10.) .......................................... 59 11. kép A keleti pillér (Mnajdra I.) (Forrás: A szerző felvétele)..................................... 60 12. kép Álboltozat indítás nyomai (Ħaġar Qim) (Forrás: Cilia 2004) ............................. 60 13. kép Álboltozat 1:35-ös rekonstrukciója (Forrás: Cilia 2004) .................................... 61 14. kép Házmodell Ta’ Ħaġrat lelőhelyről (Forrás: Cilia 2004) ...................................... 61 15. kép Templommodell Ħaġar Qim lelőhelyről (Forrás: Trump 2008).......................... 61 16. kép Kváderköves épület ábrázolása (Tarxien) (Forrás: Trump 2008)....................... 61 17. kép Templomhomlokzat képe (Skorba) (Forrás: Trump 2008)................................. 61 18. kép Templomhomlokzat képe Mnajdra középső templomának falán (Forrás: Trump 2008).......................................................................................................................... 61 19. kép Orthosztát fal ábrázolása amuletten (Tarxien) (Forrás: Trump 2008)............... 61 20. kép Tarxien-templom homlokzatának rekonstrukciója a töredék (belső kiskép) alapján (Forrás: Cilia 2004) ......................................................................................... 62 21. kép Lépcső Tarxien középső és keleti temploma között (Forrás Trump 2008).......... 62 22. kép Elképzelés a templomok építéséről (Forrás: Trump 2008) ................................ 62 44/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 23. kép Kőgolyó, Tarxien középső templom (Forrás: Trump 2008)................................ 62 24. kép Valószínű hajóábrázolás Tarxien déli templomának falán (Forrás: Trump 2008) .................................................................................................................................. 63 25. kép Bronzkori hajóábrázolás Herrestrup (Dánia) (Forrás: Harding 1986) ............... 63 26. kép Għar Dalam-periódusban keletkezett fal Skorba temploma alatt (Forrás: Trump 2008 és Patton 1996).................................................................................................. 64 27. kép Cserépre karcolt emberalak (Forrás: Pace 1996).............................................. 64 28. kép Għar Dalam-kori edénytöredék (Skorba) (Forrás: Trump 2008)........................ 64 29. kép Állatábrázolás (Tarxien oltárkő) (Forrás: Cilia 2004)........................................ 65 30. kép Rituális célra készült fejszeamulettek (a, Ħal Saflieni Hypogeum b, Taranto) (Forrás: Robb 2007) .................................................................................................... 65 31. kép Vörös okker festés Ħal Saflieni Hypogeum falán (Forrás: Cilia 2004)................ 66 32. kép Ġgantij-templom, oltárok (Forrás: A szerző felvétele)...................................... 66 33. kép Tarxien főoltár (Forrás URL: http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_temples/tarxien/maltemples_tarxie n.htm Időpont: 2010.02.14.) ....................................................................................... 67 34. kép A bejárati pilléren lévő lyukak (Mnajdra) (Forrás: Cilia 2004) .......................... 67 35. kép Italáldozat számára készült lyukak (Mnajdra balra és Skorba jobbra) (Forrás: URL http://www.megalithics.com/europe/malta/mnajdra/mnajdra2/mnj2main.htm http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_temples/maltemples_skorba.htm Időpont: 2010.03.02.) ................................................................................................. 68 36. kép Ħaġar Qim, szobortöredék (Forrás: URL: http://www.maltesering.com/archaeology_mother_goddess.asp Időpont: 2010.01.24.) .................................................................................................................................. 68 37. kép Halábrázolás (Buġibba) (Forrás: URL: http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_temples/maltemples_settlement.ht m Időpont:2010.01.11.) .............................................................................................. 68 45/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 38. kép Kígyóábrázolás (Ġgantija) (Forrás: URL: http://www.heritagemalta.org/museums/museums.html Időpont: 2010.03.11.)........ 69 39. kép Kordin III. templomban talált objektum - csoportos őrlőkő, vagy hajómodell (Forrás: Knapp 2008) .................................................................................................. 69 40. kép Alvó hölgy (Ħal Saflieni Hypogeum) (Forrás: Cilia 2004) .................................. 69 41. kép Ülő szobor maradványa (Tarxien) (Forrás: Cilia 2004) ..................................... 69 42. kép Máltai Vénusz (Ħaġar Qim) (Forrás: Cilia 2004)............................................... 70 43. kép Ülő szobrok (Brochtorff (Xagħra Stone) Circle) (Forrás: Cilia 2004)................... 70 44. kép Ġgantija-kori edény "üstökösszerű" díszítéssel (Forrás: Trump 2008) .............. 71 45. kép „Kövér hölgy” Figurák (Ħaġar Qim) (Forrás: Pace 1996) .................................. 71 46. kép Agyagfigura (Tarxien) (Forrás: Trump 2008) ................................................... 72 47. kép Cserélhető fejű szobor (Ħaġar Qim) (Forrás: Pace 1996) .................................. 72 48. kép Női alakot ábrázoló széttört idol (Skorba) (Forrás: Trump 2008) ...................... 72 49. kép Falloszábrázolások (Tarxien) (Forrás: Pace 1996) ............................................ 72 50. kép Furcsa kidolgozású női agyagszobor (Tarxien) (Forrás: Trump 2008) ............... 73 51. kép Oltárkő növényábrázolással (Ħaġar Qim) (Forrás: URL http://www.panoramio.com/photo/1227248 Időpont: 2010.03.12.)........................... 73 52. kép Úgynevezett „jóslyuk" (Mnajdra) (Forrás: URL: http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_temples/maltemples_mnajdra.htm Időpont: 2010.03.11.) ................................................................................................. 73 53. kép Holdciklust ábrázoló csont (Franciaország) (Forrás: Cunliffe 1994)................... 74 1. táblázat Korszakok (Forrás: Pace 1996) ................................................................... 75 2. táblázat Mnajdra keleti pilléren látható lyukcsoportok és az égi jelenségek lehetséges kapcsolata (Forrás: Ventura 1993) .............................................................................. 76 3. táblázat A templomok fő tengelyének tájolása (Forrás: Serio 1992)......................... 77 4. táblázat Kerámiaformák jellemzői (Forrás: Trump 2008, Bonanno 1996, Malone 1998, Pace 1996) ................................................................................................................. 78 46/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Ábrák 1. ábra Málta, Gozo és Comino (Forrás: URL: http://www.klima.cz/Malta.htm Időpont: 2010.01.11.) 2. ábra Főbb neolitikus lelőhelyek Máltán és Gozon (Forrás: Trump 2008) 47/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 3. ábra Málta környéke (Forrás: Robb 2001) 4. ábra Azimut és deklináció értelmezése (Forrás: URL: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/52/Azimuth_PSF.png Időpont: 2010.02.14.) 48/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 5. ábra A templomok orientációja (Forrás: Serio 1992) 6. ábra Mnajdra I. templom és a nevezetes irányok (Forrás: Micaleff 2000) 49/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 7. ábra A nyugati pilléren lévő lyukak (Mnajdra I.) (Forrás: Ventura 1993) 8. ábra A keleti pilléren lévő lyukak (Mnajdra I.) (Forrás: Ventura 1993) 50/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 85 9. ábra Régészeti helyszínek Gozón (Forrás: Vella 2006) 10. ábra Települések Gozón (1530-1956) (Forrás: Vella 2006) 85 1. Ta' Marżiena (templom) és Taċ-Ċawla (település); 2. Ġgantija (templom) és Brochtorff (Xagħra Stone) Circle (hypogeum); 3. Iċ-Ċnus (templom); 4. Borġ L-Imramma (templom) és Tal-Qiegħan (település); 5-6. IlMaġra és Il-Wieq 51/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 11. ábra A hat templompár elrendezése a hipotetikus főnökségi területeken (Forrás: Renfrew 2006) Mediterrán kapcsolat 100 % Żebbuġ kor 100 % Emberi erőforrások mozgósítása 100 % Ġgantija kor Egyediség kialakulása Egyediség fejlődése Tarxien kor 100 % Szaktudás mértéke 100 % Temető kor Mediterrán kapcsolat 100 % 12. ábra A máltai kultúra fejlődése (Forrás: Malone 1998) 52/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 13. ábra Az obszidián-lelőhelyek Málta környezetében (Forrás: Robb 2007) 14. ábra Nyersanyagforrások Málta közelében (Forrás: Robb 2007) 53/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 15. ábra Balták életciklusa (Forrás: Robb 2007) 16. ábra Skorba alaprajza (Forrás: Serio 1992) 54/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 17. ábra Mnajdra alaprajz (Forrás: Ventura 1993) 18. ábra Ġgantija alaprajza (Forrás: Trump 2008) 55/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Képek 1. kép Az óriások ujjnyomai (Ġgantija) (Forrás: A szerző felvétele) 3. kép Ħal Saflieni Hypogeum (Forrás: Cilia 2004) 2. kép Xaghra: Żebbuġ kori sziklasír bejárata (Forrás: URL http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_t emples/xaghra_tomb.jpg Időpont: 2010.03.01.) 4. kép Spiráldíszítésű kőlap (Tarxien) (Forrás: Cilia 2004) 56/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 5. kép Mnajdra felülnézetből, balra az I. (déli) templom (Forrás: Cilia 2004) 6. kép A templom és a szobor alak (Forrás: Trump 2008) 57/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 7. kép Mnajdra I. (déli) templom - napéjegyenlőség, a felkelő nap (Forrás: Cilia 2004) 8. kép Mnajdra-naptár (Forrás: Micaleff 2000) 58/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 9. kép Tal-Qadi-kő (Forrás: Trump 2008 és Micaleff 2000) 10. kép „Napkerék" Ħaġar Qim (Forrás: URL: http://www.ancient-wisdom.co.uk/maltahagarqim.htm Időpont: 2010.03.10.) 59/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 11. kép A keleti pillér (Mnajdra I.) (Forrás: A szerző felvétele) 12. kép Álboltozat indítás nyomai (Ħaġar Qim) (Forrás: Cilia 2004) 60/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 16. kép Kváderköves épület ábrázolása (Tarxien) (Forrás: Trump 2008) 13. kép Álboltozat 1:35-ös rekonstrukciója (Forrás: Cilia 2004) 17. kép Templomhomlokzat képe (Skorba) (Forrás: Trump 2008) 14. kép Házmodell Ta’ Ħaġrat lelőhelyről (Forrás: Cilia 2004) 18. kép Templomhomlokzat képe Mnajdra középső templomának falán (Forrás: Trump 2008) 15. kép Templommodell Ħaġar Qim lelőhelyről 19. kép Orthosztát fal ábrázolása amuletten (Forrás: Trump 2008) (Tarxien) (Forrás: Trump 2008) 61/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 20. kép Tarxien-templom homlokzatának rekonstrukciója a töredék (belső kiskép) alapján (Forrás: Cilia 2004) 22. kép Elképzelés a templomok építéséről (Forrás: Trump 2008) 23. kép Kőgolyó, Tarxien középső templom 21. kép Lépcső Tarxien középső és keleti (Forrás: Trump 2008) temploma között (Forrás Trump 2008) 62/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 24. kép Valószínű hajóábrázolás Tarxien déli templomának falán (Forrás: Trump 2008) 25. kép Bronzkori hajóábrázolás Herrestrup (Dánia) (Forrás: Harding 1986) 63/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 26. kép Għar Dalam-periódusban keletkezett fal Skorba temploma alatt (Forrás: Trump 2008 és Patton 1996) 27. kép Cserépre karcolt emberalak (Forrás: Pace 1996) 28. kép Għar Dalam-kori edénytöredék (Skorba) (Forrás: Trump 2008) 64/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 29. kép Állatábrázolás (Tarxien oltárkő) (Forrás: Cilia 2004) 30. kép Rituális célra készült fejszeamulettek (a, Ħal Saflieni Hypogeum b, Taranto) (Forrás: Robb 2007) 65/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 31. kép Vörös okker festés Ħal Saflieni Hypogeum falán (Forrás: Cilia 2004) 32. kép Ġgantij-templom, oltárok (Forrás: A szerző felvétele) 66/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 33. kép Tarxien főoltár (Forrás URL: http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_temples/tarxien/maltemples_tarxien.htm Időpont: 2010.02.14.) 34. kép A bejárati pilléren lévő lyukak (Mnajdra) (Forrás: Cilia 2004) 67/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 35. kép Italáldozat számára készült lyukak (Mnajdra balra és Skorba jobbra) (Forrás: URL http://www.megalithics.com/europe/malta/mnajdra/mnajdra2/mnj2main.htm http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_temples/maltemples_skorba.htm Időpont: 2010.03.02.) 36. kép Ħaġar Qim, szobortöredék (Forrás: URL: http://www.maltesering.com/archaeology_mother_goddess.asp Időpont: 2010.01.24.) 37. kép Halábrázolás (Buġibba) (Forrás: URL: http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_temples/maltemples_settlement.htm Időpont:2010.01.11.) 68/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 40. kép Alvó hölgy (Ħal Saflieni Hypogeum) (Forrás: Cilia 2004) 38. kép Kígyóábrázolás (Ġgantija) (Forrás: URL: http://www.heritagemalta.org/museums/museums. html Időpont: 2010.03.11.) 39. kép Kordin III. templomban talált objektum csoportos őrlőkő, vagy hajómodell (Forrás: 41. kép Ülő szobor maradványa (Tarxien) (Forrás: Knapp 2008) Cilia 2004) 69/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 42. kép Máltai Vénusz (Ħaġar Qim) (Forrás: Cilia 2004) 43. kép Ülő szobrok (Brochtorff (Xagħra Stone) Circle) (Forrás: Cilia 2004) 70/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 44. kép Ġgantija-kori edény "üstökösszerű" díszítéssel (Forrás: Trump 2008) 45. kép „Kövér hölgy” Figurák (Ħaġar Qim) (Forrás: Pace 1996) 71/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 46. kép Agyagfigura (Tarxien) (Forrás: Trump 48. kép Női alakot ábrázoló széttört idol (Skorba) 2008) (Forrás: Trump 2008) 49. kép Falloszábrázolások (Tarxien) (Forrás: Pace 1996) 47. kép Cserélhető fejű szobor (Ħaġar Qim) (Forrás: Pace 1996) 72/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 50. kép Furcsa kidolgozású női agyagszobor (Tarxien) (Forrás: Trump 2008) 52. kép Úgynevezett „jóslyuk" (Mnajdra) (Forrás: URL: http://www.odysseyadventures.ca/articles/malta_t emples/maltemples_mnajdra.htm Időpont: 2010.03.11.) 51. kép Oltárkő növényábrázolással (Ħaġar Qim) (Forrás: URL http://www.panoramio.com/photo/1227248 Időpont: 2010.03.12.) 73/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt 53. kép Holdciklust ábrázoló csont (Franciaország) (Forrás: Cunliffe 1994) 74/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Táblázatok Korszak Fázis Dátum (Kr.e.; Kalibrált C14) Neolitikus (Għar Dalam, Skorba) Templom Għar Dalam 5200-4500 Szürke Skorba 4500-4400 Vörös Skorba 4400-4100 (Xemxija, Ħal Saflieni Hypogeum, Ġgantija, Mnajdra, Ta’ Ħaġrat, Tarxien, Ħaġar Qim) Żebbuġ 4100-3800 Mġarr 3800-3600 Ġgantija 3600-3300 Saflieni 3300-3000 Tarxien 3000-2500 Bronz (Tarxien, Borġ in-Nadur, Baħrija, Tas-Silġ, Mdina) Tarxien Temető 2500-1500 Borġ in-Nadur 1500-700 Baħrija 800-700 Föníciai 700- 1. táblázat Korszakok (Forrás: Pace 1996) 75/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Mnajdra keleti pilléren látható lyukcsoportok és az égi jelenségek lehetséges kapcsolata Lyukak száma Megfigyelés ideje Év napja Dátum 96 április 6. Égi jelenség Neve Plejádok Kalkulált napok (Észlelés alapján) Tiszta Párás Típusa időben időben Csillagkép 96 100 19 115 április 25. Bika α (Aldebaran) Csillag 113 116 Nyílthalma z 125 128 13 128 május 8. Méhkas (Hyades) 144 május 24. Orion α (Betelgeuse) Csillag 147 május 27. Orion γ (Bellatrix) Csillag 144 147 154 június 3. Orion β (Rigel) Csillag 155 158 178 június 27. Nagy Kutya α (Szíriusz) Csillag 176 177 189 július 8. Nagy Kutya β (Mirzam) Csillag 186 188 214 augusztus 2. Ökörhajcsár α (Arcturus) Csillag 212 214 szeptember 267 24. Dél Keresztje γ (Gracus) Csillag 264 267 Kentaur β (Hadar) Csillag 277 279 16 142/147 144/149 3 4+3 24 11 25 53 8 vagy 9 275/276 október 2./3. 2. táblázat Mnajdra keleti pilléren látható lyukcsoportok és az égi jelenségek lehetséges kapcsolata (Forrás: Ventura 1993) 76/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt A templomok fő tengelyének tájolása86 Templom Bugibba Ġgantija I Ġgantija II Haġar Qim I Haġar Qim II Kordin Mnajdra I Mnajdra II Mnajdra III Skorba I87 Skorba II Ta’ Ħaġrat Tarxien I Tarxien III Tarxien IV Fázis Tarxien Ġgantija Ġgantija Ġgantija Tarxien Ġgantija Tarxien (korai) Tarxien Ġgantija Ġgantija Ġgantija Ġgantija Tarxien (korai) Tarxien (korai) Ġgantija Azimut (Azimuth)o Magasság (Altitude)o 193,50 125,50 134,50 129,00 186,00 149,60 92,70 138,50 204,00 138,00 168,50 131,00 201,00 198,00 168,50 1,30 1,00 1,00 -0,40 -0,40 0,70 3,72 -0,30 -0,30 2,28 2,50 3,37 0,70 0,70 0,60 Szélesség (Latitude)o 35,96 36,05 36,05 35,83 35,83 35,88 35,83 35,83 35,83 35,92 35,92 35,92 35,87 35,87 35,87 Deklináció (Declination)o -50,70 -27,30 -33,80 -31,00 -54,10 -43,80 0,00 -37,60 -48,00 -35,30 -50,10 -29,70 -48,50 -49,80 -52,00 3. táblázat A templomok fő tengelyének tájolása (Forrás: Serio 1992) Kerámiaformák jellemzői Korszak Għar Dalam – Jellemző Dél-Itáliai behatás, derék iparos munkák, szépen kidolgozott termékek. Vörös Skorba Żebbuġ Nincs kimutatható kontinuitás (folyamatosság) a megelőző Vörös Skorba fázissal, de szoros párhuzamok fedezhetők fel a Szicíliai leletekkel. Általános a bevagdosott (bekarcolt) díszítés, amely talán a fehér betét felhordására is szolgált (bár ennek kevés darabja maradt fenn). A piros-krémszínű festésű kerámiák a Chiusazza, míg a vékonyan bekarcolt háromszögű rácsmintájú nyitott szájú edények a Trefontane-Palikè kerámiákkal mutatnak párhuzamot. Később ezek a párhuzamok eltűnnek és saját máltai stílus alakul 86 A vizsgálandó irány kiválasztása Ġgantija esetében egyszerű, de például Ħaġar Qim esetében már nem, mivel ott a bejárati tengelyen kívül több belső tengely is azonosítható. Skorba esetében az egyik templom tengelye közvetlenül a bejárat mögött megtörik. Mivel tudjuk, hogy a templomokat idővel bővítették és átalakították, nem könnyű azonosítani, hogy melyik irány lehetett az eredeti tervezés alapja. A kutatásnál ezért csak a fő szimmetria tengelyeket vették csak figyelembe, így Ħaġar Qim esetében a bejárati tengelyt. 87 A bejáratot követő törést figyelmen kívül hagyva. 77/78 Tényleg óriások építették a máltai templomokat? Dévényi Zsolt Kerámiaformák jellemzői Korszak Jellemző ki. A következő fázis munkáival összehasonlítva ezen fázisban készült áruk egyszerűek, nyers kivitelűek, esetlen formájúak, a többségre a hanyag kivitelezés jellemző. 88 Mġarr Technikai fejlődés van, de igazából nehéz felmérni a mértékét, mert szinte nincs egész, vagy teljes maradvány ebből a korból. Nagyon sok a lelet, az edényforma standardizálódik, kezelhető mennyiségű jellegzetes forma létezik. A két jellegzetes forma egyike egy nyitott, vízszintes fülű edény, és egy mélyebb egy darab vízszintes füllel, amely két összekapcsolt háromszöget formáz, a másik forma egy gömb alakú edény körben akár fülnek is tekinthető szalaggal. A díszítés vékonyabb, határozottabb vonal, amely nagyon sok variációban fordul elő. A vésetekben nagyon sok helyen megmaradt a vörös okker színezék. Ġgantija Ebből a korból származó edények sokkal jobb minőségűek (kidolgozás, a felület minősége) a korábbiaknál. Akár szakember készítette, akár házi munka a kivitelezés mesteri. A kevesebb alakzat ellenére a díszítés is művészibb, mint előzőleg. Ritka az azonos díszítés. Saflieni 89 Sajnos jelenleg nincs olyan lelet, amely tisztán ebből a rétegből származna. A Ġgantija típushoz képest a karima és hastörés eltűnik, míg a fül (ha van egyáltalán) a Tarxien edényeken megtalálhatókhoz közelít. A vékonyan karcolt edények díszítési formája megváltozik, megjelenik a csigavonal. A nyitott edények vékonyabbak és erősebben kiégetettek, mint korábban. Tarxien Természetes békés fejlődés eredménye a korábbi fázisokból, külső hatásnak nincs jele. Bár sok új díszítési technika jelentkezik a karcolt edények formavilága szigorúan standardizálódik. A véset mélysége olyan csekély, hogy valószínűleg nem tartalmazott okker színezéket. Sok új tulajdonság és néhány paradoxon. Míg a kivitelezés nagyon jó, az edényfal vékonyabb, mint az előző korban, a felület simább és jobb minőségű a kiégetés minősége olyan alacsony hogy a mag szinte szétesik. Adódhat ez abból, hogy kizárólag fogadalmi ajándék céljából készült edényleletek maradtak fenn. A legtöbb lelet a templomokból és temetkezési helyekről származik a csekély házias környezetből jövő is szertartási kellék lehetett. Erre utal a kicsiny méret (15-25 cm szélesség) is. 4. táblázat Kerámiaformák jellemzői (Forrás: Trump 2008, Bonanno 1996, Malone 1998, Pace 1996) 88 89 Bár a korszak a nevét a templomról kapta a kerámia leletek a templom alatti településből származnak. A korszakhatár bizonytalan, mivel a Hypogeum-ban talált leletek alapján kapta a nevét, ahol a feltárás 1910-ben nem rögzítette pontosan az egyes előkerülési rétegeket. Inkább átmeneti kornak kell értelmezni a Ġgantija és Tarxien között. 78/78