Büszkén tör magasba a Prágai Vár harmadik udvarában álló, fenséges katedrális. Úgy érezzük az udvarba lépve, hogy beszorították ide ezt a hatalmas templomot, körbejárva azonban kiteljesedik a kép előttünk és feltárul teljes valójában ez a monumentális szépség, Prága egyik jelképe, amelyben a város szinte minden pontjáról gyönyörködhetünk.
A páratlan szépségű Szent Vitus székesegyház Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb katedrálisa, a város legnagyobb temploma, római katolikus érseki főtemplom.
A vár második udvara felől a katedrális nyugati bejáratán belépve bárki megtekintheti a főhajó csaknem 35 méter magasságú mesteri, gótikus hálóboltozatos mennyezetét. Az óriási, színes ólomüvegablakokon át beözönlő fények különleges hangulatot kölcsönöznek a belső térnek. Lenyűgöz és ott marasztal, készüljünk fel tehát egy hosszabb sétára, mert annyi szépséget tartogat a számunkra ez a hely, amelyre érdemes több órát áldozni.
A Szent Vitus székesegyházba a belépés ingyenes, ha azonban szeretnénk körbejárni és minden részletét megcsodálni jegyet kell váltanunk. A jegyek a második udvari információs irodában válthatók. A Szent Vitus székesegyház megtekintése a Prágai Vár rövid vagy hosszú sétájának egyik állomása. Zárás előtt 20 perccel léphetünk be a székesegyházba- a nyári hónapokban áprilistól- októberig a nyitva tartás naponta 9-17 óra, vasárnap 12-17 óra.
Építésének története mintegy hat évszázadot ölel föl. Prága 1344-re érseki központtá válik és a korábbi templomok helyén megkezdik a Szent Vitus székesegyház építését. I. Károly német-római császár az új székesegyházat koronázó templomnak, családi kriptának és Szent Vencel tiszteletére emelt zarándokhelynek szánta. 1344-ben Arrasi Mátyás francia építésszel a katedrális első építőjével kezdődtek meg a munkálatok a dél-franciaországi katedrálisok (Narbonne dóm) mintájára a nyújtott, sokszög-záródású, körüljárós és kápolnakoszorús szentély építésével. 1352-ben Peter Parler a császár német építésze, a késő gótika legjelesebb építőmestere vette át a katedrális építését. Az ő munkája a mesteri boltozat, a déli torony, a csodás trifórium, a kórus, a Vencel-kápolna és az Aranykapu. Parler halála után fiai folytatták a munkát, később azonban a huszita háborúk és az 1541-es nagy tűzvész miatt leállt az építkezés.
Tavaszi városnézés Prágában, repülőjeggyel+szállással a belvárosban
A 96,6 m magas főtorony később, csak 1564-ben készült el, először gótikus stílusban épült, majd reneszánsz stílusban folytatódott a reneszánsz sisakkal és az erkéllyel, a befejezés pedig barokk stílusjegyeket őrzi. A barokk hagymakupola kétszáz év múlva került fel a régi helyébe. A toronyban a közel 20 tonnás Zsigmond harang 1549-ben került a helyére. A toronyóra II. Rudolf (1552-1612) idejében került föl, a felső számlapja az órákat, alsó számlapja a negyedórákat mutatja. A toronyból gyönyörű kilátás nyílik a városra, ha még maradt erőnk a 287 lépcsőfok megmászására. Az építkezés sokáig húzódott és csak a 19. század közepén, 1844-ben dolgoztak ki egy programot a székesegyház befejezésére és renoválására, mely 1929-ben fejeződött be.
A székesegyház nyugati szárnya és a két neogótikus torony 1860 és 1929 között épült.
Az háromhajós katedrális hossza 124 m, a kereszthajó szélessége 60 m, magassága 34 m. A főtorony magassága 96,6 m, a boltívet 28 pillér tartja. A katedrális szentélykörüljáróval, kápolnakoszorúval, a mellékhajók fölött átívelő támívekkel, karcsú fiatornyokkal épült.
A Prágai Vár második udvar felőli nyugati főbejáratán léphetünk be a katedrálisba. A harmadik udvaron levő déli kapu, a híres Aranykapu a 19. századig a katedrális főbejárata volt, azonban mára már csak ünnepélyes alkalmakkor nyitják meg.
Az északi és a nyugati torony közötti gyönyörű rozettát František Kysela tervezte 1925 és 1927 között.
A neogótikus főoltár 1868 és 1875 között készült. Előtte fehér márványból faragott reneszánsz síremlék fekszik középen I. Ferdinánd, jobbján fia, I. Miksa, balján felesége, Jagelló Anna.
Az északi torony bal oldalán a 3. kápolna szecessziós ólomüveg ablaka Alfons Muncha (1860-1939) cseh-morva festő- és grafikusművész, a szecesszió világhírű nagymesterének a munkája 1931-ben készült és Szent Cirill és Szent Metód alakját örökítette meg a gyönyörű színes ablakon.
A keleti, legrégebbi oldalán az óriási 100 m2-es, „A világ teremtése” című 3 színes ólomüveg ablak közel 27 ezer üvegdarabból készült.
Nepomuki Szent János Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Vencel 1393-ban elfogatta Nepomuki Jánost, kegyetlenül megkínoztatta és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. Nepomuki Szent János színezüst síremlékének Mária Terézia által adományozott baldachin damasztfüggönyeit négy ezüstangyal tartja. A síron a szentté avatott prágai pap térdeplő alakja látható.
A katedrális királyi oratóriumerkélyét II. Ulászló emeltette, látható rajta a ‘W’ monogram (Wladislaus) és a magyar címer is. A Szt. Vitus templom királyi oratóriumát árkádokon nyugvó folyosó, fedett híd köti össze a régi királyi palotával.
A IV. Károly-korabeli freskókkal borított Szent Vencel-kápolna a katedrális legdíszesebb része, melynek fala 100 jáspis és 100 ametisztkővel ékesített, a freskók Szent Vencel életét mutatják be. Itt áll Szent Vencel síremléke és itt őrzik a cseh koronázási ékszereket. A Szent Vencel-koronát IV. Károly készíttette cseh királlyá való koronázására, amelyre 1347 szeptember 3-án került sor.
A székesegyház nemcsak királyi kincstár, hanem az uralkodók temetkezési helye is. A Király Sírboltban nyugszik a cseh és az európai történelem számos jelentős személyisége, többek közt IV. Károly, IV. Vencel, Pogyebrád György, II. Rudolf, Nepomuki Szent János.
A Szent Vitus magyar vonatkozásai közül az egyik a Szent Zsigmond-kápolna: Báthori Zsigmond erdélyi fejedelmet-aki életének utolsó tíz évét Csehországban töltötte- 1613-ban bekövetkezett halála után ide helyezték örök nyugalomra. A kereszthajó északi oldalán áll a reneszánsz orgonakarzat, ahol 1856. szeptember 28-án Liszt Ferenc az Esztergomi miséjét vezényelte. A Szent Vitus székesegyház kincstárában őrzik (1368. leltárában már olvasható) Gladius S. Stephani Regis Ungariae cum manubrio eburneo, azaz “Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal”
Az Arany Kapun (az eredeti bejárat) a déli oldalon, egy 1370-ből származó, eredeti pompájában helyreállított (1992–2008) mozaik az Utolsó ítéletet ábrázolja.
A templom egyik legszebb külső díszítő eleme az aranyozott ablakrács, felette a császári címer látható.
A tetőről az esővizet vízköpő szobrok vezetik le.
2015-ben 3,3 milliárd forint értékű felújítási munkálatokat végeznek a prágai várban. Felújítják a Szent Vitus- székesegyház ablakait, a tető egy részét, néhány oltárt, és a királysírokat. A felújítás márciustól november végéig tart majd, de ez idő alatt is várja a látogatókat a katedrális. 2016-ban újra kiállítják Szent Vencel koronáját- a cseh koronázási ékszerek legértékesebb darabja-, melyre IV. Károly német-római császár és cseh király születésének 700. évfordulója alkalmából kerül sor.
Copyright © 2015 Világutazó. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. A képek és szöveg írásbeli engedély nélküli felhasználása, publikálása tilos.
