Ellenzik a szakértők, hogy ismét vadászható lett a siketfajd. A politikusok, magyarázat gyanánt, megint „sötétzöldeznek”

Újabb sikert könyvelhet el a romániai vadászlobbi, mely igen nagy befolyással van a törvényhozó fórumokra is: elérte, hogy tíz év szünet után ismét lehet siketfajdra (Tetrao urogallus) vadászni. Mint írtuk, a kezdeményezés támogatói azzal érveltek, hogy megnőtt a romániai populáció létszáma. A biológus, ökológus szakértők azonban úgy vélik, a siketfajd nincs biztonságban, és bár a kvóta nem túl magas, a vadászat egy olyan újabb zavaró tényező, ami tovább ront a faj amúgy sem rózsás helyzetén.

Marton Attila biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület biológusa a Transtelex érdeklődésére elmondta: magát a kvótát nem találja túlságosan nagynak, és örvendetesnek tartja, hogy a vadászati idényt ősszel jelölték ki, nem pedig tavasszal, a nászidőszakban.

A dürgési időszakban ugyanis a siketfajd kakasok – innen ered a nevük is – annyira tele vannak tesztoszteronnal, és annyira csak az udvarlásra koncentrálnak, hogy szinte süketek és vakok, ilyenkor könnyen megtalálhatók és kilőhetők. Annyira elővigyázatlanok ebben az időszakban, hogy még az embert is képesek közel engedni magukhoz.

A párzási időszakon kívül azonban rejtőzködő életmódot folytatnak, nehéz megtalálni őket, így a vadászatuk sem annyira egyszerű, mint dürgéskor. A biológus szerint az említettek miatt, és abból kifolyólag, hogy poligám fajról van szó, tehát a kakasok jóval kisebb szerepet játszanak az utódnevelésben, mint a tojók, az is elképzelhető, hogy a vadászat önmagában nem befolyásolja nagymértékben a hazai populációt. Azonban ennek ellenére is kifogásolja, hogy ismét megengedték ennek a fajnak a vadászatát. Megjegyezte: figyelemmel követ néhány, vadászokat tömörítő internetes fórumot, és azt észlelte, hogy a vadászok elégedetlenek. Egyrészt azért, mert a dürgési időn kívül jelölték ki a vadászidényt, másrészt keveslik a 239 egyedről szóló kvótát. Egy vadászterületre átlagosan egy kilőhető kakas jut, ritkábban kettő vagy három, az pedig nem túl vonzó, hogy egy vadász egyedül felmásszon a hegyre és kilője az egyetlen enegdélyezett kakast.

„Románia az előző jelentési periódusban 2500-6000 kakast jelentett le. Ha a minimumot vesszük, a 239 egyedről szóló kilövési kvóta akkor is mindössze a 10 százalékát teszi ki a kakaspopulációnak, ami nem számít túlságosan soknak. Igazából azzal van baj, hogy nem tudjuk, milyen tudományos megfontolások alapján döntik el, hogy egy faj vadászható legy-e vagy nem?” – fejtette ki Marton Attila. Rámutatott: Románia az egyike volt azon kevés EU-s országnak, amely nem tudott populáció változási irányt megadni a fajra sem rövid, sem hosszú távon.

„Rövid távon nem volt elég adat, hosszú távon csökkenést jelentettünk. 1980 és 2018 között, azaz kb. 40 év alatt csökkent a siketfajd-állomány, az elmúlt 10 évre vonatkozóan pedig azt jelentette Románia, hogy nincs elég adata ahhoz, hogy megmondja: nő, csökken vagy stabil az állománya, ennek ellenére kilövési kvótát vezetett be a fajra. Ez nem illegális, de szörnyen immorális szerintem” – szögezte le a szakértő.

Marton Attila szerint 19 uniós tagország kellett jelentsen a siketfaj-állományáról, és 8 arról számolt be, hogy csökken az állomány, és csak 5 ország jelentette, hogy stabil – utóbbiak közé tartozik Ausztria, Finnország és Svédország, ahol az európai populáció több mint 90%-a él, a siketfajd eloszlása ugyanis nagyon egyenlőtlen. Az országok többsége rövid távon csökkenésről számolt be, míg a román, az olasz, a görög és a cseh kormány adathiányt jelentett. Míg Romániában néhány ezerre tehető az egyedek száma, az utóbb említett országokban mindössze pár száz egyed él, ezek szórványpopulációk.

„A 40 éves időablakra levetítve, csak Svédországban stabil a siketfajdok populációja, másutt csökken. Ha mindenki másnál csökken, olyan országokban is, ahol sokkal alaposabb felméréseket készítenek, nem látom, hogy Romániában miért lenne jobb helyzetben a faj? Semmi nem javult a számára az elmúlt 30 évben, nem látom azt, hogy életképes populációnk lenne hosszú távon” – adott hangot kétségeinek a biológus.

Marton Attila rámutatott: a faj egyre inkább felszorul a hegytetőkre, az pedig nem igazán életszerű, hogy egy kakas lejöjjön a hegyről, átvágjon a völgyben fekvő a településeken, és felmásszon a következő hegyre csak azért, hogy valamennyi genetikai áramlás történjen a fragmentálódott populációk között.

„Lassan nincs olyan völgy, ahol ne lenne egy nyaraló, egy turistaház, egy templom vagy apátság, egyre több a sípálya, ahol a sízők zavarják az állatokat a dürgési periódusban. De komoly problémát jelentenek a juhászok is, akik a juhaikat egész magasra hajtják fel, továbbá a melegedő klíma is negatív hatással van a fajra” – fejtegette a biológus, aki szerint a felsorolt tényezők mind veszélyeztetik a hazai siketfajd populációt, a vadászat pedig egy további felesleges tényező, ami tovább ront a helyzeten.

„Elítéljük, hogy kizárólag azért, mert a világállomány stabil, kilövési keretet adtak Romániában annak ellenére, hogy nem tudjuk, mi történik az állománnyal. Kevés siketfajd van nálunk, senkinek nem tesz kárt, ráadásul a Kárpátok egyik szimbólumának számít ez a madár. Miért kell vadászni? A 21. században már nem kéne annyira trendi legyen a trófeavadászat. Mert nyilvánvaló, hogy kizárólag trófeavadászatról van szó, hiszen semmi más nem történik ezekkel a felnőtt kakasokkal, melyeknek valószínűleg rágós már a húsa. Esetleg kitömik és őket, és pár évig egy előszobában porosodnak” – magyarázta Marton Attila. Hozzátette: általánosságban érvényes a romániai szabályalkotókra, hogy sokkal megengedőbbek a vadászlobbival szemben, mint a többi EU-s ország, melyek esetén átlagosan mindössze 2-3 récefaj vadászatát engedélyezik, Romániában viszont 12 faj lőhető.

Kérdésünkre tovább elmondta: tíz évvel korábban azért lett felfüggesztve a siketfajd vadászata, mert úgy nézett ki, hogy erősen csökkenő állományú a faj. „Nagy sikernek számított akkoriban a zöld szervezetek számára, hogy sikerült időszakosan leállítani a siketfajd-vadászatot. A hegyvidéki fajok egyre sérülékenyebbek. Akkor épp megvolt a politikai akarat és a háttér. Elég szomorú, hogy a környezetvédelmi minisztériumban dolgozó jelenlegi csapat lépten-nyomon enged a vadászlobbinak. Sajnálatosnak tartom ezt a mostani jogszabályt is, valamint azt is, hogy miután tavasszal módosította a parlament a vadászati törvényt, a minisztérium lényegében lemondott arról a feladatköréről, hogy megszabja az énekesmadarak és egy csomó más faj esetén a kilövési kvótákat” – fejtegette a biológus. (Az említett jogszabályról és az ezzel kapcsolatos vitákról itt írtunk bővebben.)

Tánczos Barna környezetvédelmi tárcavezető kifejtette: fontos dolognak tartja leszögezni, hogy nem a minisztérium döntötte el, hogy ismét vadászhatóvá teszik a siketfajdot, hanem a parlament. Kérdésünkre, hogy megtehették volna-e, hogy egy nullás kvótát adnak ki, azt felelte, hogy erre nem volt lehetőségük.

„Az elmúlt 20 évben növekvő a siketfajd esetében a populáció mérete. A minisztériumnak megvannak az éves adatsorai, a populáció menedzsmentjéért felelős vadásztársaságok jóvoltából, ezekből pedig az látszik, hogy a 2002-2003-as becslések 8600 példányt mértek fel, 2012-ben 9700 egyedet jelentettek, jelen pillanatban pedig 11900 a létszám, a növekedés tehát konstans. Nem tudom elfogadni azt az állítást, hogy csökkenő tendenciát mutatna a populáció” – magyarázta a miniszter. Kifejtette: a törvény előírja, hogy vadászati szezont kell jóváhagyni, a minisztérium pedig az őszi, nem a párzási időszakot választotta. Hozzátette: ma is van olyan uniós állam, amely a tavaszi periódusban engedélyezi a vadászatot, például Ausztria és Bulgária. Úgy vélte, a körülmények miatt kicsi a lehetősége annak, hogy a vadászok a romániai kvótát kimerítsék.

„A vadászat csak egy része a vadgazdálkodásnak. A megszabott kvóta a szakemberek szerint semmiképp sem fogja negatívan befolyásolni a siketfajd populációt. Ráadásul kakasra lehet kizárólag vadászni, így nem jelent semmiféle veszélyt a szaporulatra a vadászat engedélyezése” – magyarázta.

Érdeklődésünkre, hogy miért kell egy kis létszámú, ártalmatlan faj esetén egyáltalán megengedni a vadászatot, Tánczos Barna azt ajánlotta, hogy erről kérdezzük azokat a parlamenti képviselőket, akik ezt megszavazták. „Nem vagyok vadász, és nem értem, miért akarnak vadászni például pacsirtára, siketfajdra. A törvény betartása viszont kötelező” – szögezte le a tárcavezető.

A jogszabály-módosítás kezdeményezői között több RMDSZ-es is volt, és megkerestük telefonon Benedek Zakariást, valamint Magyar Lórándot és Szabó Ödönt is. Előbbi kettő azt kérte, hogy írásban küldjük el a kérdéseinket, választ azonban nem kaptunk. Benedek Zakariás egyébként amikor legutóbb arról érdeklődünk, hogy miért szavazta meg a vándormadarak tömeges mészárlását lehetővé tevő törvénymódosítást, többször is kijelentette, hogy nem szakterülete a vadászat és a vadgazdálkodás, így nem tud részletekkel szolgálni.

Szabó Ödön Bihar megyei képviselő viszont válaszolt. „A siketfajd egyetlen EU-s országban sem védett, mindenütt vadásszák, amelyik faj nem védett, annak a vadászatára van lehetőség, a vadászat ebben az értelemben nem más, mint a vadon élő fajok felelősségteljes kezelésének módja” – szögezte le. Kifejtette: az uniós hatóságoknak Romániával abban volt vitájuk, hogy a siketfajd vadászata milyen időtartamara vonatkozzon, illetve hogy a szaktárca milyen kilövési kvótákat állapítson meg.

A képviselő szerint a törvény rendezte az EU-s aggályokat, meghatározta pontosan, mikor és milyen kvótarendszer alapján történhet a faj vadászata. Pontosították, hogy ezen állatfaj vadászatára ne a párzási időszakban történjen, mint az EU más országaiban, pl. Ausztriában vagy Bulgáriában. Mint elmondta, a kvóta a romániai becsült populációnak kevesebb, mint 2 százalékát érinti, a populáció pedig közel 12 ezresre nőtt, ez pedig messze fölötte van annak a számnak, amit ez előző években bármikor becsültek.

„Ha valaki azt gondolja, hogy Romániában egy másfajta skanzent kell kialakítani, mint a többi uniós országban, az tévesen gondolkodik. Nincs ezzel semmiféle probléma, a magyar és a román kultúrkörnyezetben vadgazdálkodás folyik, nem vadvédelem.

Az erdő nem csak azért van, hogy nézzük és vigyázzuk: bútornak, papírnak, tűzifának való alapanyagot veszünk ki belőle, gombát, erdei gyümölcsöket. Egy egészséges erdőgazdálkodásra és vadgazdálkodásra van szükségünk. Nem értem a szélsőséges zöldeknek az álláspontját, hogy semmihez se nyúljunk. Szélsőséges álláspont szerintem az, hogy ne lehessen vadászni, hogy semmilyen szinten ne lehessen hozzányúlni egy vadon élő állathoz. Ez az álláspont sem az adott állatfajtának, sem pedig a környezetnek sincs hasznára” – fejtette ki a politikus.

A kérdésben megszólalt Hartel Tibor ökológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója is, aki a közösségi médiában közölt posztjában kifogásolta, hogy nem ismertek a siketfajd-populációra vonatkozó felmérések módszerei, ami viszont fontos lenne egy szakszerű kiértékeléshez, illetve egy felelős döntés meghozatalához.

„A siketfajd esetében hagytam volna, hogy a populációk maguk szabályozzák magukat. Nem engedtem volna meg a vadászatot. Ez értékítélet kérdése, ez a madár senkinek sem árt, és hegyeink ikonikus faja” – fejtette ki.

Hozzátette: a többletpéldányok jelenléte lehetőséget adhatna arra, hogy új élőhelyeket népesítsen be a faj.