Börtön jár az autók kilométer-számlálójának visszatekeréséért, de szinte lehetetlen lebukni vele, ezért még mindig általános csalási forma a magyar, a román, sőt a német használtautó-piacon is. Hogyan lesz a korábban taxiként használt Hondából megkímélt magánautó, hová tűnnek a kilométerek? Mit mond a kereskedő, amikor szembesítjük a problémával? Hogyan küzd Magyarország, Hollandia és Németország a tekerések ellen, és mire számítson, aki utólag tudja meg, hogy visszatekert autót vásárolt?
A leírt adatok tájékoztató jellegűek, nem minősülnek ajánlattételnek – olvasható a 2007-es Renault Mégane kombi fotói mellett. Azon gondolkodom, hogy az ajánlattételen kívül mi más lehet bármilyen apróhirdetés célja, de sejtem a választ. Erre az autóra olvasónk hívta fel a figyelmet, miután rákeresett a múltjára az állami nyilvántartásban. A Belügyminisztérium által 2019 elején elindított Jármű Szolgáltatási Platformon (JSZP) látottak alapján érthető, hogy az eladó nem tekinti ajánlattételnek a Használtautó.hu-n közzétett hirdetést: ez utóbbi szerint a Renault futásteljesítménye 225 ezer kilométer, a BM nyilvántartása viszont egészen mást mutat.
A fehér, de valami miatt fényezetlen fekete első és hátsó lökhárítót viselő kombiért 847 ezer forintot kértek egy vidéki kereskedésben. Vajon ér ennyi pénzt ez az autó? Kicsit várjanak még a válasszal! Bár az utastérfotók nem sikerültek túl jól, a tizenéves autók gyakori tartozéka, a szürreálisan vastag kormányvédő beszédes részlet, hiszen a kormánykerék kopottságát így nem lehet megállapítani. Az ingyenes állami lekérdező rendszer nagyjából az előző évtized elejéig lát vissza a Renault múltjába, így hamar kiderül, hogy 2011 májusában 184 ezer kilométert mutatott a számlálója, és ekkor kapott taxi minősítést.
Mivel a taxikat évente kell műszakiztatni, a következő évből is találunk kilométerszámot. Mivel a műszerfal fotója is szerepel a rendszerben, rajta a kilométerszámmal, nem elírásról van szó. Akkor már 243 ezer volt az autóban, két évvel később pedig 425 ezer, ami izgalmas fejlemény, mert a büntető törvénykönyv 2013 közepi módosítása óta bűncselekménynek számít az autók kilométer-számlálójának manipulációja, és akár egy év szabadságvesztést is kaphat érte az elkövető.
A gyakorlat persze nem ez, hiszen az óratekerőket lehetetlen tetten érni, ezért a Renault-éhoz hasonló esetek nem ritkák. A fehér kombi 2017 tavaszáig volt budapesti taxi, ekkor lekerült róla a sárga fólia, és amikor utoljára jelent meg munkaautóként a korrupciós botránya miatt legendássá vált Mozaik utcai állomáson, már 526 ezer kilométernél járt.
Most érdemes válaszolni a kérdésre, hogy megér-e 847 ezer forintot ez az autó, vagy sem.
Talán a taxifólia eltávolításakor jött le a műanyag lökhárítók eredeti fényezése, az viszont biztos, hogy a következő évben, vélhetően egy átíráskor már csupán 225 ezer kilométert regisztráltak a hivatali ügyintézők, pár hónappal később pedig 274 ezret. Ezután tekerhették meg ismét a számlálót, hiszen egy évvel később 198 ezer kilométert mutatott, és így jutott el ismét a mostani 225 ezer kilométeres állásig.
A hirdetést akkor lehetne reális ajánlatnak tekinteni, ha feladója jelezte volna, hogy nem a valós futásteljesítmény szerepel a műszerfalon, ahogy erre pár éve külön lehetőséget biztosít a Használtautó.hu is. Az eladók a folyószöveges részben szintén megemlíthetik, hogy a mutatott kilométerszám nem azonos egy autó futásteljesítményével, de ezzel szinte ellehetetlenítik magukat a magyar piacon, ahol a kilométerszám az árat leginkább befolyásoló tényező. Használtautó-piaci árrobbanás ide vagy oda, egy félmilliót futott extaxit baromi nehéz eladni, mert semmi jót nem jelent a napi tíz ki-beszálló utas, illetve a sok-sok városi elindulás és megállás.
Németország: minden harmadik használt autóval csalnak, modern típusok is érintettek
A Mégane hirdetését beküldő olvasónk rutinos használtautó-vásárló, az emberek zöme viszont nem az. Évente 700 ezren keresgélnek az egyre tragikusabb magyar kínálatban, de csak töredékük szán néhány percet a Jármű Szolgáltatási Platformos keresésre. Ezzel nemcsak az a probléma, hogy valóban szerepelnek elírások a nyilvántartásban, de az is, hogy az utóbbi tíz évben használtként Magyarországra hozott 500-600 ezer autó kinti múltjáról jóformán semmi nem derül ki a JSZP-n, pedig az Európai Unió már 2017-ben kiadott egy rendeletet, amelyben a gyártókat és a tagországokat közös fellépésre szólította fel az óratekerésekkel szemben. Például összekapcsolhatnák a tagországok járműnyilvántartását és kivezethetnék a lakosság szeme elé, hogy ne szakadjon meg egy-egy autó visszakövethető története pusztán az országok közti adásvételek miatt.
A magyar, a román és a térség többi országában működő használtautó-piac első számú forrásvidéke Németország, ahol legalább akkora gond az óratekerés, mint nálunk, de ott magasabb szinten foglalkoznak az üggyel. A német autóklub, vagyis az ADAC szeptemberi cikkében arról írnak, hogy az ottani rendőrség feltételezése szerint minden harmadik (!) használt autó kilométer-számlálóját manipulálják az eladás előtt. Ez autónként, átlagosan 3 ezer euróval rövidíti meg a vásárlókat, ami évente, szintén átlagosan 6 milliárd euró kárt okoz.
A cikkben megszólaló szakértő felhívja a figyelmet, hogy az EU rendeletének hatása nem teljes, mert bár 2018-tól kezdve több újként kapható autótípusba, például a Volkswagen Golf nyolcadik generációjába, vagy a 2020-tól gyártott Audi A3-ba óratekerés elleni hardveres védelem került, a német autóklub által vizsgált, 2020-tól kapható Opel Grandland X, illetve egy egyaránt 2019-tól gyártott Peugeot 208, illetve Ford Kuga számlálója gyorsan visszatekerhető, állítja az ADAC. Ehhez elég lehet csupán egy 150 euró körüli összegért kapható, a szabványos diagnosztikai csatlakozóra (OBD) köthető eszköz.
Az óratekerés nemcsak az autók piaci értékét befolyásolja bűnös módon, de homályt okoz a lízingcégeknek is, hiszen a kis lépésekben végzett tekerések miatt téves lehet a tartósbérletbe adott autók maradványértékének kiszámítása is. További, minden használtautó-vásárlót érintő vetület, hogy a tekert órás autók kötelező, futásteljesítményhez kötött karbantartási teendői szintén elcsúsznak, ami például egy túl későn megejtett olaj- vagy vezérműszíjcsere esetében súlyos motorkárhoz vezethet.
A magyar rendszer működése és a benne szereplő hibák baljós előjelek, de a Belügyminisztériumnak a kilométer-nyilvántartás működésével, az elírásokkal és a csalásgyanús esetek kezelésével kapcsolatban feltett kérdéseinkre adott válaszai sem adnak okot a bizakodásra. A járművek itthoni nyilvántartásba vételét támogató szakrendszer nem ellenőrzi aktív módon, hogy a rögzített kilométeróra-állás megfelelhet-e a valóságnak, vagy sem.
A Szatmárnémetiben élő Bertici Attila szerint a Romániába áramló használt autók kilencven százaléka tekert, tehát a másik célországban is hasonló a helyzet. A néhány perces műveletet a romániai forgalomba helyezés előtt végzik el a csalók, akik nem buknak le, sőt, esélyeiket nem csökkenti a közelmúltban bevezetett, kötelező eredetiségvizsgálat sem, szintén a tekerés időzítése miatt. Bertici egy országoktól függetlenül alapvető érvényes problémára hívja fel a figyelmet, amikor azt mondja, a tekert autók eladói a tisztességes üzletet folytató autókereskedőket hozzák nehéz helyzetbe. Ez utóbbiak – jobb híján – úgy védekeznek, hogy az eladáskor feltüntetik a számlán a valós óraállást, illetve átadják a németországi műszaki vizsgákról szóló igazolásokat is, amelyeken szintén szerepel a fontos információ.
Sajnos éppen az ADAC által festett sötét németországi helyzetkép miatt tűnik úgy, hogy ez sem bombabiztos módszer. A német autóklub szakértője szerint sokszor ott is két vizsga közt tekerik meg az autókat, amelyeknek a dokumentált futásteljesítménye csak kisebb-nagyobb lemaradással követi a valósat.
A magyar műszaki vizsgákon, a közlekedési hatóság informatikai rendszere csupán figyelmezteti a vizsgabiztost, amikor az előzőnél alacsonyabb futásteljesítményt ír be, ugyanakkor kihagyni sem lehet a kilométerszámok rögzítését, mert e nélkül nem enged továbblépni a program. Alacsonyabb adattal viszont igen!
A minisztérium válaszaiból kiderül még, hogy nem vezetnek adatbázist azokról a járművekről, amelyekben az idő előrehaladtával csökkent a futásteljesítmény. Ebből viszont az is következik, hogy nem foglalkoznak rendszerszinten azzal, hogy hány óratekerés-gyanús autó van forgalomban Magyarországon. Mint írják, ez a nyomozóhatóság feladata.
Kevés ügy kerül a rendőrségre
Bár nem a rendőrség az egyetlen nyomozó hatóság, az Országos Rendőr-főkapitányságnak feltett kérdéseinkre adott válaszaiból kiderül, hogy a rendőrségi eljárásban tavaly, összesen 47 óratekeréses bűncselekményt regisztráltak, míg idén, szeptember végéig 31-et, míg az elkövetések száma az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikarendőrségre szűrt része szerint 4, illetve 2 volt. Ez utóbbi fogalom egyébként az elkövetőkre utal, akikhez több ügyet is köthetnek.
Bár a cikk elején már bemutatott fehér Renault-hoz tartozó bejegyzéseket végignéztem, a vizsgákról szóló megjegyzések közt nem szerepel műszerfalcsere, vagyis a BM által említett egyetlen olyan körülmény, amely megmagyarázná az állami adatbázisban rögzített futásteljesítmény hullámázását. A Renault hirdetését néhány nappal felbukkanása után törölték, de a beküldő egy szintén a Hahun szereplő Škoda Octaviára is felhívta a figyelmem. A BM adatbázisa szerint korábban az is taxi volt, és nemrég annak is félmillióról negyedmillió kilométerre csökkent a futásteljesítménye, legalábbis a hirdetésében szereplő adat szerint. Mint hirdetője írja, „az autó nem összekeverendő a többi társaival”.
Elfogadtam a tanácsot, és jelentkeztem annak a Honda CR-V-nek a hirdetésére, amelyet másvalakitől kaptam. A JSZP-s adatok alapján előzőleg ezzel az autóval is taxiztak, tavaly májusban 355 ezer kilométernél vizsgázott, az akkori képeken látszik sárga fóliázás is, majd ezt pár hónappal később eltávolították, rövidesen rendszámot cseréltek, és a Hondát civil autóként használták tovább 365 ezer kilométerig. A rendszámcsere ellenére a Honda előzményadatai sem szakadnak meg, ilyen módon egyetlen autó sem kezdhet új életet, mert a BM nyilvántartásának hátterében alvázszám és nem a rendszám alapján azonosítják a gépjárműveket.
A Föld kerületének több mint kétszeresén át tartó tolatás valamikor 2021 ősz, és az idei év eleje közt történhetett, a rendszerben szereplő legfrissebb adat körülbelül 110 ezer kilométerrel alacsonyabb a korábbiaknál.
Felhívtam az autót hirdető budapesti kereskedést. Az első, még inkognitóban folytatott beszélgetésben elmondta, hogy a CR-V egy idős férfié volt, nagyon szépen járt vele, még a bőrülések sincsenek kiszakadva, és a japán SUV annyira jó, hogy most maga a kereskedő használja. Mi sosem kérdezzük le az autókat az állami rendszerben – jött a válasz a kérdésre, majd amikor elmeséltem, hogy a Honda múltja alaposan eltér a róla szóló leírástól, az eladó nagyon meglepődött. Ismét elmondta, hogy nagyon szép állapotban van, illetve hozzátette, hogy ő is le fogja kérdezni az előéletét az okmányirodában.
Egy Honda CR-V taxi kiretusált múltja
A meglepetés kölcsönös. A CR-V taxi hirdetésével jelentkező olvasónk elküldte egy, a hirdetésben szereplő telefonszámra küldött sms képernyőfotóját, amelyben arról érdeklődött a kereskedőnél, hogy mennyit lehet alkudni az árból az óratekerésre tekintettel. Ezután a Honda átmenetileg eltűnt a Használtautó.hu kínálatából, ám még az előtt megjelent ismét, hogy én hívtam fel a céget. Napokkal később továbbra is aktív volt a hirdetés, ám cikkünk befejezéséig nem változott a tartalma, így nem került bele az sem, hogy egy minden valószínűség szerint óratekert taxiról van szó. Ismét felhívtam a hirdetésben szereplő mobilszámot, ahol ismét ugyanaz a férfi jelentkezett.
Ezúttal bemutatkoztam és kértem, hogy adja meg a cég emailcímét, mert szeretnék kérdéseket feltenni az autóval, illetve az óratekeréssel kapcsolatban. A címet nem adta meg és nem mutatkozott be, amikor megkérdeztem, hogy kivel beszélek. Nem szeretne ilyenben részt venni, majd folytattuk a rövid beszélgetést. Így tudtam meg, hogy a szürke Honda CR-V nem a kereskedés tulajdona, csupán bizományos értékesítést végeznek. Hozzátette, korábban jelezte nekik valaki, hogy óratekert a Honda, ezért pár napja ők is lekérdezték az állami nyilvántartásból. Arra a kérdésemre, hogy tervezik-e mindezt valamilyen módon feltüntetni a hirdetésben, igennel felelt.
A kontraszthatás kedvéért megkértem Czupor Balázs Hollandiában élő autókereskedőt, hogy mutassa be az ottani nyilvántartás biztonsági megoldásait. Bár egy korábbi cikkemben már mesélt a kinti viszonyokról, azóta használt autók százait vásárolta meg és adta el, főként magyar ügyfeleknek. Ott 1991-ben kezdte meg működését a National Auto Pas alapítvány, amely a forgalomban lévő autók futásteljesítményét gyűjtötte össze, majd ezt a tevékenységet 2014-ben átvette az RDW, vagyis az állami közlekedési hatóság.
A holland és a magyar kilométerszám-nyilvántartás alapvetően eltér egymástól. Ugyan Hollandiában is rögzítik az autók kilométerszámát a műszaki vizsgán, és a tulajdonosváltások alkalmával, az ottani rendszernek van egy harmadik lába is. Az összes autós vállalkozásnak, tehát a gumis műhelyeknek, a kereskedéseknek és a szervizeknek is beszámolási kötelezettségük van az állam felé, ezért akkor is újabb adatok kerülnek a közös kalapba, ha a felsorolt helyek bármelyikénél megfordul az autó.
Hollandiában nem gond, ha sokat mutat a kilométer-számláló
A rendszert folyamatosan fejlesztik, ezért egy ideje az engedéllyel rendelkező RDW-partnerek a forgalomba helyezéstől a tulajdonosváltáson át a végleges kivonatásig mindent el tudnak intézni online is. Bár a holland adatbázisba is bekerülhetnek a korábbinál alacsonyabb kilométeradatok, ebben az esetben elsőként a felhasználónak küld figyelmeztetést a rendszer, és ha az illető mégis továbblép, felszólító emailt kap a hatóságtól, hogy fényképpel igazolja az alacsonyabb futásteljesítményt. Ezzel olyan nyomot hagy, amely alapján könnyebben visszakövethető, hogy mikor és kinél csökkent az autó műszerfalán szereplő kilométeradat.
Czupor szerint mégsem elsősorban a lebukás esélye, hanem az általános autóhasználati kultúra miatt nem jellemző Hollandiában az óratekerés. Mivel sokszor ő is 5-15 éves autókat vásárol és ad tovább, rendszerint azt tapasztalja, hogy az akár 300-400 ezer kilométert futott példányokhoz betelt szervizkönyvek, ezeken felül pedig további javítási és karbantartási számlák tartoznak. Az ezeket kiállító műhelyeket meg is lehet keresni, ellenőrzésként, vagyis az autók dokumentált története nem szakad meg a garanciaidő lejárta után. Egy ilyen minden irányból átlátható közegben teljesen más értelme van annak a sokszor ismételt állításnak, hogy a használt autók állapotát és nem a futásteljesítményét kell figyelembe venni a vásárlás előtt.
Az állapotot nézzük vagy a futásteljesítményt: hamis dilemma a magyar autópiacról
Magyarországon, szerencsétlen módon éppen ez a tanács relativizálja az óratekerés jelentőségét, hiszen a sokszor követhetetlen karbantartási és javítási adatokat, illetve a szakértelem nélkül meghatározhatatlan műszaki állapotot helyezi előtérbe. Ha ugyanis az alapján kellene dönteni, hogy egy autót megfelelően szervizeltek-e, fontos volna látni az erről szóló hiteles számlákat és munkalapokat, esetleg országossá kellene tenni a vásárlás előtti független állapotfelmérést, amely egyelőre csupán egy terjedőben lévő, de egyáltalán nem általános üzleti szolgáltatás. A sokszor ismételt tanács tehát azért félrevezető, mert ideális esetben a futásteljesítmény és az állapot közt nem vagylagos összefüggés van, hiszen mindkettő egyaránt fontos, és az autók reális piaci értékét meghatározó tényező. Itthon az előzményekről szóló papírok beszerzése sokszor nem járható út, mert rengetegen fordulnak olyan műhelyekhez, amelyek nem legálisan dolgoznak, nincsenek bekötve a közlekedési hatóság rendszerébe, így nem is nyomon követhető a működésük, de a hatóság eleve a cipője mellett jár, nemigen foglalkozik ilyesmivel.
Mivel az óratekerés az egyre öregedő európai használtautó-állomány egészét érinti, és hatalmas üzlet van benne, még sokáig fog gondot okozni a vevőknek. Nem csak a módszerek azonosak, és nem csupán az óratekerés egyszerűsége akadályozza a csalók lebuktatását, de az is, hogy a hatóságok futnak az események után. A manipulációhoz használt eszközök olcsók, szoftverükbe egy évvel a gyártás kezdete után bekerülnek a legújabb típusok, így egyelőre a régi módszerek maradnak az óratekerés elleni küzdelemhez: a kormánykerék, a pedálgumik, a kezelőszervek együttes kopottsága ugyanúgy gyanús lehet, mint a motortérben talált, a következő vagy az előző karbantartás után ott hagyott címkén szereplő kilométerszám. Bár minden egyes ilyen árulkodó jelet el lehet tüntetni és meg lehet változtatni, a tekert órás autók a felsoroltakon felül is hordoznak árulkodó jeleket, ezért a használtautó-piacon tilos az impulzusvásárlás.
Aki tekert órás autót vásárolt és a tekerés tényéről utólag értesül, elsőként az eladóhoz kénytelen fordulni, és például utólagos árleszállítást, vagyis a vételár egy részének visszatérítését kérheti tőle.
Amikor ez nem vezet eredményre, jogi útra terelheti az ügyet, mondván, téves tartalmú adásvételi szerződést kötöttek vele, vagyis félrevezették a vásárláskor. Az ilyen típusú fogyasztóvédelmi ügyeket nemcsak a bíróságok lassú működése akasztja, de az is, hogy az áldozatok sokszor nincsenek tisztában a jogaikkal, esetleg nem is élnek ezekkel, amikor szembesülnek a ténnyel, hogy egy ideig jelentős ügyvédi és egyéb eljárási költségekkel kell számolniuk, és csak egy bizonytalan későbbi időpontban számíthatnak kártérítésre. Ez utóbbira is van példa, de a megelőzés biztosan olcsóbb és hatékonyabb, amíg a használtautó-vásárlók és az óratekerő csalók közt nincs fegyveregyenlőség.