Varga Judit távozása a kormányból csakis amiatt meglepetés, mert az elmúlt évek egyik legerősebben épített fideszes politikusáról van szó. 2019-ben Varga Judit személyében öt év szünet után került be nő az Orbán-kormányba, és a focitudástól az EU-nak szóló üzengetésig számos stratégiai területen mutatta meg alkalmasságát.

Hogy a jogszabály-előkészítésben mennyire jeleskedett, azt azért nehéz megítélni, mert 2010 óta fennálló gyakorlat, hogy a törvénytervezetek házon kívül születnek, ügyvédi irodákhoz kiszervezve, és gyakorlatilag lehetetlen nyomon követni, hogy az igazságügyi tárca a neki rendelt kodifikációs munkát elvégzi vagy sem. Igaz, amikor Varga Judit a kinevezését követően arról nyilatkozott, szerinte vajon miért őrá esett a miniszterelnök választása, nem is a jogi tudást emelte ki, hanem az Európai Unióval szembeni harcos hozzáállást.

Persze, ne legyünk igazságtalanok, a kormány politikai testület, nem szakmai társaság, így aztán egy igazságügyi miniszternek sem kell még akár feltétlenül jogásznak sem lennie. Az azonban a feladata lenne, hogy a szaktárca integritását, tényleges feladatainak ellátását biztosítsa, felügyelje, és e napi tevékenységeket a kormány politikai irányvonalához igazítsa. Ahogyan azonban az Orbán-rendszerben réges-régen nincsenek szakpolitikák, úgy szakminiszterek se kellenek. Balázs Zoltán írta egy jó néhány évvel ezelőtti tanulmányában, hogy a Fidesznek nem politikusai, hanem arcai vannak. Varga Juditra esett a választás, hogy úgy cáfolja meg a Fidesz macsóságáról szóló közvélekedést, hogy közben együtt halad a kormánypárt egyre hevesebb EU-kritikájával és szélsőjobbra csúszásával.

Ezt a küldetést Varga Judit kétségkívül teljesítette.

Varga pozícióját az sem rendítette meg, hogy a Pegasus-ügyben felmerült, a vitatott lehallgatásokra az Igazságügyi Minisztériumban kellett kiadni az engedélyeket: ezt a felelősséget Varga egyszerűen Völner Pál államtitkárra tolta. Nehéz lenne megmondani, hogy egyikük vagy másikuk tényleg döntött-e ezekben az ügyekben, vagy még náluk is nagyobb erők határoztak, de Varga a balhét Völnerrel vitette el.

Ugyanez történt a végrehajtói kamara ügyében is, csakhogy a feláldozhatónak minősített Völner és Schadl telefonhívásaiból kiderült, hogy Varga Judit találkozott az érintettekkel. Nemigen hiszem, hogy a NER-ben bárki belebukna a korrupcióba. De arra már rámehet a karrierje, ha nem képes egy ügyet úgy kezelni, hogy megakadályozza a felettesek által nem engedélyezett pénzkivétet, és ha nem tudja megfékezni a botrány eszkalációját.

Varga Judit elődje, Trócsányi László is az Európai Parlamentbe távozott, de érdekes módon őt a miniszterség nem akadályozta meg a listavezetésben – sem fordítva –, és csak azt követően hagyta el a kormányt, hogy elfoglalhatta EP-beli helyét. Amely azonban nem az a hely volt, amire Orbán szánta. Trócsányiból ugyanis uniós biztost akart csinálni a miniszterelnök, de ez elsősorban Orbán rossz híre miatt nem sikerült. Varga Juditnak ennek alapján még kevesebb esélye van arra, hogy a Bizottságba kerüljön, és tekintve, hogy a Fidesz frakciókon kívül rekedt az EP-ben, Varga abban sem lehet biztos, hogy magas parlamenti pozícióba kerül. A fizetés így is szép az EP-ben, de a miniszterség után jelen állás szerint nem aspirálhat többre a „mezei” képviselőségnél.

Érkezik viszont a helyére Tuzson Bence, aki éppen azoknak az ügyvédi irodáknak az egyikét működtette, ahova a kormány kiszervezte a jogalkotást és egyéb ügyes-bajos feladatokat. A legutóbbi időkben a Rogán-féle propagandatárcánál tevékenykedett, innen nyergel át eredeti szakmájára, a jogra. Vagy legalábbis arra, amit a NER jognak nevez.

Sok gondja nem lesz ennek a jogfelfogásnak az alkotmánybírósággal sem, ahova a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Bizottság vezetői posztját megjárva érkezik Patyi András, aki most a jogállam elbontásának másik szimbolikus alakja, Varga Zs. András mellett a Kúria helyettes vezetője.

Lesz még Patyiból az alkotmánybíróság elnöke is, akárki meglátja.