Szombathely

	Szombathely
	A főtér
; Szombathely címere	; Szombathely zászlaja
	Becenév: A nyugat királynője
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Jogállás	megyeszékhely; megyei jogú város
Polgármester	Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	9700
Körzethívószám	94
Testvértelepülései	Lista Ungvár; Vajdahunyad; Joskar-Ola; Ferrara; Kaufbeuren; Ramat Gan; Tours; Lecco; Lappeenranta; Sziszek; Kolding; Kutaiszi; Felsőőr; Maribor; Nagyszombat; Kolding község;
	Népesség
Teljes népesség	77 984 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	799,72 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	216 m
Terület	97,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szombathely Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 16° 36′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 16° 36′ 17″
	Szombathely Pozíció Vas megye térképén
	Szombathely weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Szombathelyről szól. Hasonló címmel lásd még: Szombathely (egyértelműsítő lap).

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban. Vas megye és a Szombathelyi járás székhelye, Magyarország egyik legrégibb városa, melyet a nyugat királynőjének is neveznek.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
- 1.1 Fekvése
- 1.2 Éghajlata
2 Nevének eredete
3 Címere
- 3.1 Polgármesteri címer
4 Demográfiai adatok
5 Szombathely története
6 Szombathely polgármesterei
7 Gazdasági élete
- 7.1 A munkanélküliek száma
8 Városrészek
9 Közlekedés
10 Sport
11 Kulturális élet
12 Kulturális intézmények
- 12.1 Színház
  - 12.1.1 Igazgatók
- 12.2 Mozi
13 Nevezetességei
14 Oktatás
15 Testvérvárosok
16 Források
17 Képgaléria
18 További információk
19 Kapcsolódó szócikkek

A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m. Mivel a város dombokra épült, jelentős szintkülönbségek vannak a városon belül is.

Éghajlata[szerkesztés]

Szombathely sok éves átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve kikövetkeztethető, hogy a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb hónap a július. Az évi közepes hőingás 20,6° Celsius-fok. A város átlagos évi csapadékösszege 590 milliméter, amely jellegzetes évi rendszert mutat, a nyári félév csapadékosabb, míg a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január-februárban hullik, a legcsapadékosabb hónapok, eddig több mint háromszor akkora összegekkel, a június és júliusi hónapok. Szombathelyen a napsütéses órák összege átlagosan 1850 óra egy évben, de ez az évenként nagy változékonyságot mutat. Megfigyelhető továbbá a napfénytartam jellegzetes éves menete, a nyári hónapokban van a maximuma, akkor havi 230-250 óra, míg a téli időszakban, a november-január hónapokban a minimuma mindössze havi 50 - 70 óra között mozog.

Szombathely éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	6,1	10,4	16,2	21,2	26,4	29,4	32,5	32,6	21,3	20,8	11,9	7,0	32,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,6	5,7	10,7	15,4	20,6	23,6	26,1	26,0	21,2	15,3	7,9	3,7	15,0
Átlaghőmérséklet (°C)	−0,9	1,0	5,2	9,6	14,8	17,8	19,7	19,4	15,2	9,8	3,9	0,4	9,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,0	−2,8	0,6	4,3	9,0	12,1	13,8	13,6	9,9	5,0	0,6	−2,4	5,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−7,1	−4,6	−4,0	−1,0	3,2	6,4	7,9	7,8	4,6	0,2	−2,7	−5,2	−7,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	24	22	30	38	67	78	78	68	57	47	49	32	590
Havi napsütéses órák száma	64	98	132	172	230	227	249	239	173	139	72	53	1848
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat^[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

Belváros látképe a Városházáról

Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárokat.

Német neve, Steinamanger jelentése: 'kő a mezőn'. A város nyugati határa magyarul Kő néven is ismert volt, ami a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Savaria romjaira utal.^[4]

A latin Savaria vagy Sabaria név a városon átfolyó Gyöngyös-patak ókori latin Sibaris nevéből származik, ami a patak német nevében (Zöbern) is fennmaradt.^[5] Eredete az indoeurópai seu (= nedv, vizes) szóra vezethető vissza.^[6]

Címere[szerkesztés]

A város címeréről az önkormányzat 8/1991 (V.23.) sz. rendelete szól. A város címere, mely egy 1734-ből származó polgári könyv kezdőlapján szerepel, a Gyöngyöskapu a fal egy részét és a kapu fölött álló kis tornyot ábrázolja. A torony egyik oldalán egy csillag, a másikon a félhold áll. Ezt a címer alkalmazták már a város által kiállított régi pergamen okmányokon is, mint függő pecsét, így például a megyei levéltárban őrzött, 17. században kiállított megyei házvásárlási okmányon.

Polgármesteri címer[szerkesztés]

A 2016. évet - Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulóját - Magyarország Kormánya az 1170/2015. (III. 24.) Korm. határozatával Szent Márton Emlékévvé nyilvánította. Az ókori Savaria és a középkori Szombathely nem választhatók el egymástól jelképeikben sem. Együtt élték meg az évezredeket és évszázadokat. Ez a két összekapcsolódó történelmi tény tette indokolttá azt, hogy ezt a kapcsolatot vizuális síkon is megjelenítsük. Előzőek figyelembe vételével kezdeményeztük, hogy a város címere, a város zászlaja, pecsétje és a polgármesteri lánc mellett az Önkormányzat jelképei bővüljenek ki a polgármesteri címerrel és a Szent Márton zászlóval. Az új polgármesteri jelképen a város címere látható kibővítve Szent Márton alakjával, mintegy pajzstartóként körülölelve azt, egyesítve az ókort és a középkort. A Szent Márton zászló a Városháza homlokzatán, a Díszteremben, valamint a polgármester irodájában került elhelyezésre. A Szent Márton Emlékév alkalmából Önkormányzatunk 1-1 Szent Márton zászlót ajándékozott a Sarlós Boldogasszony Székesegyház, a Szent Márton Plébánia, valamint a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum részére. A polgármesteri címert Kamper László grafikusművész készítette. A polgármesteri címer kidolgozását szakértőként figyelemmel kísérte és segítette: Csáky Imre címertörténész, Balogh Péter, a Rumi Rajki Műpártoló Kör elnöke, Dr. Melega Miklós, a Vas Megyei Levéltár igazgatója, Bődi Lívia, a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke, Tóth Csaba művészettörténész, Feiszt György történész és Marosfalvy Antal művész.

Demográfiai adatok[szerkesztés]

Szombathely népessége a város vasúti csomóponttá való válásával és a betelepülő iparral egyetemben indult gyors iramban növekedésnek. A szocializmus idején a város népességnövekedését a központi fejlesztések és a környező falvak népességének elszívása biztosította. A rendszerváltást követően a népesség drasztikusan csökkenni kezdett az országos mutatókkal egyetemben. A megyeszékhely nem tudott kellő számban és árban kedvező kertes, családiházas lakóterületeket kínálni, azért a kiköltözések nagy száma miatt a város lakossága fogyott, miközben a környező agglomerációs településeken ugyanakkor jelentős népességnövekedés ment végbe: Vasszécseny, Táplánszentkereszt, Torony, Sé, Perenye, Gencsapáti, Balogunyom.

A következő táblázatban láthatjuk miként változott a város népességszáma 1870 óta:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 2% németnek, 0,8% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,2% szlovénnek mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 2%, evangélikus 2,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,8% (32% nem nyilatkozott).^[7]

Szombathely története[szerkesztés]

Római kor[szerkesztés]

Lásd még: a Savaria cikket

Az Ízisz szentély rekonstruált főépülete, amely a mai Magyarország legrégibb városi rangú településének emlékhelye

Szombathely területe ősidők óta lakott, amit az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A város területének a Pannónia provincián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost létesítsenek. I. u. 43-ban Claudius császár colonia rangra emelte Colonia Claudia Sabariensum (Savariaiak claudiusi kolóniája) néven. A név alakja az évszázadok során Sabaria-ra változott. A város Felső-Pannónia vallási központja lett, palotája, fürdője, amfiteátruma épült. Savaria központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között.

Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta Szent Quirinus sisciai püspök kivégzése, akit itt dobtak a megáradt Sibaris-patakba, malomkővel a nyakában. Itt szenvedett vértanúhalált két társával Szent Rutilus, Szent Iréneusz és sok más keresztény, akiknek nevét nem jegyezte fel a történelem. A keresztényüldözéseknek Nagy Konstantin császár hatalomra jutása vetett véget, ő a szarmaták elleni hadjárata során 356-ban hosszabb ideig időzött Sabariában is. A császár uralkodása alatt átszervezte a tartományokat és a várost Pannonia Prima tartomány székhelyévé tette. Itt született az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours püspöke lett. A hagyomány szerint lakóháza felett áll a Szent Márton-templom. Valentinianus császár halála után 377-ben a hunok kezdték elözönleni Pannóniát, Macrinus, a tartomány prefektusa saját seregének feláldozásával sem tudta megakadályozni a hunok és a velük szövetséges barbár népek hódítását, de a falakkal körülkerített város még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost csak Attila hun király tudta elfoglalni 441 és 445 között. A hunok pusztítását a 456-ban bekövetkezett földrengés tetőzte be, amely lerombolta a várost.

A város a középkorban[szerkesztés]

A súlyos pusztítások ellenére a város folyamatosan lakott maradt, városfalait helyreállították, a római épületek helyére azok anyagának felhasználásával kevésbé pompázatos lakóépületek épültek. A falak védelmet nyújtottak a lakosság számára. A latin nyelvű lakosság ugyan nagyrészt Itáliába menekült, de helyükre keleti gótok, majd longobárdok érkeztek, akik keveredtek a helyi lakossággal. 567-ben Alboin longobárd király behívta szövetségesül a Baján kagán vezette avarokat, akik segítségével legyőzte a gepidákat. Az új szövetséges azonban túl erősnek bizonyult, így a longobárdok Itáliába távoztak, helyükre avarok, majd azok segédnépeiként szlávok érkeztek. A 8. századra azonban az avar hatalom meggyengült és 795-ben a frank sereg döntő vereséget mért rájuk. A hadjáratból hazafelé tartó Nagy Károly frank király elzarándokolt Szent Márton szülővárosába, Savariába.

A szombathelyi ferences templom

805-ben Nagy Károly az avarok szállásterületéül a Duna és Savaria közti területet jelölte ki. Arnulf keleti frank király 875-ben a várost a salzburgi érseknek adta. Valószínűleg ekkor épült meg az egykori római központi fürdő épületének felhasználásával a vár is, amely kezdetben egy erődített lakótorony lehetett. Átmeneti morva uralom után 900 körül a várost elfoglalták a magyarok.

1009-ben Szent István a várost az újonnan alapított győri püspökségnek adta. Sokat szenvedett 1042 és 1044 között a III. Henrik német-római császár és Aba Sámuel közötti harcokban, de még többet a tatárjáráskor. Ekkor a tatárok bevették és teljesen elpusztították a várost, a lakosság a környező erdőkben ásott vermekben keresett menedéket – az erdőt a nép sokáig vermes erdőnek nevezte.

1407-ben Szombathely városi rangot kapott. 1440-ben a város mellett győzte le Cillei Ulrik hada I. Ulászló király seregét, majd a felek itt kötöttek békét 1441. április 19-én. Alig fél évszázad múltán III. Frigyes császár fiának, Miksának serege ostromolta meg a várat, de Tamás győri püspök várőrsége az ostromot még visszaverte, 1490-ben azonban a város mégis Miksa birtokába került. 1491-ben a pozsonyi szerződés a várost visszaadta Ulászlónak. A város a győri püspökök kegyéből számos szabadalommal és kiváltsággal rendelkezett. Fejlődésére nagy befolyással volt, amikor 1578-ban az országgyűlés határozata alapján a vasvári káptalant Szombathelyre költöztették át, ettől kezdve Vas vármegye székhelye lett. Ekkor a vár körüli addig üres területekre új épületeket emeltek, iskolái a jezsuiták irányítása alatt nagy virágzásnak indultak.

A fellendülésnek 1605-ben Bocskai István hadjárata vetett véget. A Némethy Gergely vezette több ezres sereg megostromolta és bevette a várost és a várat. A városi levéltár iratait Németújvárra menekítették, de azok az ott keletkezett tűzben megsemmisültek.

A város története az újkorban[szerkesztés]

A Sarlós Boldogasszony-székesegyház

Az újkor kezdetén a töröktől való állandó félelem tartotta rettegésben a várost. 1664-ben a török sereg egészen Szentgotthárdig hatolt be a vármegyébe, de ott vereséget szenvedett. 1683-ban újabb nagy török hadjárat indult Bécs ellen, a Bécs alatt vereséget szenvedett török sereg fosztogatva vonult vissza, de Szombathelyt a városfalak ezúttal is megvédték. A török kiűzése nagy megkönnyebbülést jelentett a városnak is, és mivel a 17. század végi kuruc harcok nem érintették, viszonylag békésebb időszak következett.

A vármegyeháza

A Rákóczi-szabadságharc hírére a város a fejedelem mellé állt, 1704-ben 36 hajdút állított ki és nagy mennyiségű ellátmányt szállított Ocskay László táborába. Rövidesen azonban császári hadak szállták meg és 1705 novemberéig császári kézen maradt. Ekkor a Heister tábornokot Szentgotthárdnál megszalasztó Bottyán János kuruc serege szabadította fel. 1706 elején ismét császári kézre került, de az év végén újra a kurucok voltak az urai. 1707 elején maga Bottyán is a városban rendezte be főhadiszállását. Két hónap múlva Rabutin császári serege vonult be a városba, júniusban már újra a kurucoké volt. Bottyán felkelésre szólította fel a környék nemességét és a felhívásra 7000 fegyveres gyűlt össze, mellyel Bottyán Stájerországra támadott. Válaszul Starhemberg tábornok császári serege tört be az országba és a város 1710-ben császári kézre került.

Alig ért véget a hadak pusztítása, júniusban szörnyű pestisjárvány sújtotta a várost, amelynek 2000 lakos esett áldozatul. A csaknem kipusztult városi népességet a környékről bevándorlókkal pótolták, akik legnagyobb része Kőszeg, Rohonc és Pinkafő környékéről bevándorolt németajkú polgár volt. A város magyar polgárságát elveszítve ettől kezdve német jelleget öltött, ezzel a város virágzásának új szakasza indult meg. Zichy Ferenc győri püspök támogatásával 1772-ben megépült a gimnázium, majd 1777-ben Mária Terézia királynő megalapította a szombathelyi egyházmegyét, és annak élére egy rendkívül művelt és széles látókörű embert, Szily János püspököt nevezte ki. Az új püspök máris nagy lendülettel látott munkához, lebontatta a rossz állapotú várat és a vártemplomot, és helyére nagyszabású épületeket emeltetett. Ekkor épült meg a Sarlós Boldogasszony-székesegyház, a püspöki palota és a környező egyházi épületegyüttes. 1793-ban megnyílt a bölcseleti iskola, ahol gróf Széchenyi István is tanult.

Leírás a településről a 18. század végén

"SZOMBATHELY: Sabaria. Szabad püspöki Város Vas Vármegyében, fekszik igen kies helyen, Gyöngyös vize mellett, Kőszeghez 2 mértföldnyire. Hajdani fénnyét, nevezetességeit, ritkaságait, és történeteit e’ napról napra öregbedő Városnak, mellyet e’ Városnak új Felelevenítője M. Felső Szopori Szili János ő Excellentziája tulajdon kőltségével nyomtattatott, és e’ Püspöki Megyének 1777dik esztendőbéli felállíttatásától ólta példás buzgósággal, és nagy kőltséggel díszesíti e’ Várost. Lakosai Magyarok, ’s Németek is, és leginkább katolikusok. Épűletei között legnevezetesebb az a’ ritka szépségű, nagy kőltséggel készűltt Szentegyház, mellyet fellyebb említett Mélt. Püspök ő Excellentziája építtetett. Valóban sokkal nevezetesebbek e’ Szentegyháznak drága ékességei, mint sem itten előadhatnánk; és a’ kik az illyen ritkán található pompás alkotmányokban gyönyörködnek, ennek megszemlélgetésében nem kevés örömet fognak érezni. Nevezetes épűlet továbbá itten a’ Püspöki Rezidentzia, mind alkotmányára, mind ékességeire, mind pedig a’ Városnak viszontagságait benne szemlélhető festéseire nézve; nemkülömben a’ Püspöki Kápolna is, mellyben lévő drága Feszűlet tsudálkozásba meríti a’ nézőt. Közel van e’ Püspöki szép Rezidentziához a’ kis Papokat nevelő díszes ház is, a’ hol jeles Könyvtár szaporíttatik az iffjú Papoknak haszonvételekre. Szomszédságában épűlt más felől a’ Püspöki Rezidentziának a’ Vármegyeháza, melly hasonlóképen öregbíti e’ Püspöki Városnak díszét, és e’ N. Vármegyebéli Uraságoknak méltó, alkalmatos, sőt tekéntetet szerző gyűlési helyet szolgáltat. Ékesítik ez említett épűleteken kivűl a’ Várost néhai Gróf Szécsényi Érsek által fundáltt Klastromok, és Szentegyházak; nemkülömben a’ Káptalanbéli Uraságnak lakó házaik, az Oskola, és a’ piatz körűl épűltt külömbféle jelesebb épűletek, mellyek naponként szaporíttatnak, és az egész Város mintegy új színbe őltözik, régiebb állapottyához képest. Lakosai rész szerént kézi mesterségeknek folytatása, rész szerént gazdáskodás, és föld mívelésből élnek. Nevezetesíti a’ Nemes Seregnek 1797dik esztendőbéli táborozása, mellynek emlékezetére lásd T. T. Nagy János Úrnak Verseit a’ M. Hírmondóban. Határja, ’s vidékje igen kies, és jó termékenységű, borai egésségesek, réttyeik, legelőjik külömbfélék, malmaik alkalmatosak, Gyöngyös, és Perente vize, mellyet Kenyér vizének is neveznek némellyek, elég hasznosak, ámbár áradásaik által károsak is; piatzok helyben, és Kőszegen."

Forrás: (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A színház épülete 1880-ban.

1809. május 31-én I. Napóleon francia hadai vonultak be a városba, a város piacterén kisebb harc bontakozott ki a várost védő magyar nemesi sereg és az ellenség között. A franciák 110 napig tartották megszállva a várost, ezalatt tervezték meg francia mérnökök a megyeházát és a Szily János u. és a Petőfi Sándor u. sarkán álló épületet. Az 1817-ben keletkezett nagy tűzvészben a város kétharmada leégett, 1831-ben pedig kolera pusztított. 1832-ben felépült a város határán kívül az ortodox zsinagóga.

Az 1848. márciusi pesti forradalom híre itt is nagy lelkesedést keltett. A megyei közgyűlés március 17-én Horváth Boldizsár főjegyző vezetésével elfogadott egy 16 pontból álló petíciót, amelyben hitet tett az új eszmék mellett. Kossuth szavára a város is megmozdult, december 10-én a székesegyházban nagy ünnepséggel szentelték meg a 44. honvédzászlóalj zászlaját. December 28-án császári csapatok szállták meg a várost és a nemzeti jelképek eltávolítására szólították fel a lakosságot. A harcok Szombathelyt nem érintették, mindvégig császári kézen maradt.

1866-ban a porosz-osztrák háború költségeihez a város 13 önkéntessel és pénzzel járult hozzá. 1867-ben, a kiegyezés utáni új kormány igazságügyi minisztere a város képviselője, Horváth Boldizsár lett. Neki is köszönhető, hogy a város a 19. század utolsó évtizedeiben gyors fejlődésnek indult, lakossága elérte a 20 000 főt. 1865-ben megépült a nagykanizsai vasútvonal, majd az 1871-es és 1872-es újabb vasútépítések a várost a Nyugat-Dunántúl közlekedési csomópontjává tették. 1885-ben a szomszédos Ó-Perint és Szentmárton községeket egyesítették a várossal.

1890. novemberében elkészült az első aszfalt borított járda az Úri - ma Széchenyi - utcában. Az aszfalt burkolat ötletét még 1870-ben a Vasmegyei Lapok ajánlotta a szombathelyi városvezetés figyelmébe párizsi példára ahol már elterjedt a por -és sármentes, nesztelen járást biztosító burkolat.^[8] A város fellendülésének nagy korszaka Éhen Gyula polgármester idején kezdődött. 1895 és 1902 között megépült a vízvezeték- és csatornahálózat, az utcákat szilárd burkolattal látták el. 1900 júniusában például a Szily János utca kapott kavicsburkolat helyett aszfalt kialakítást. Új közlekedési eszközként megjelent a villamos, amely a vasútállomást kötötte össze a városközponton keresztül kelet-nyugati irányban a Kálvária templommal. Felépült a városi Kaszinó és a Nagyszálló épülete. Megalakult a Fehérkereszt Egyesület és megépült a gyermekmenhely, amely a vidéken az első ilyen intézmény. Megalakult a városi Kultúregyesület, a városban pezsgő társadalmi élet alakult ki. Négy évtized alatt a város lakossága megnégyszereződött. Brenner Tóbiás polgármestersége alatt 1904-ben megindult a zenei oktatás a Zeneiskolában, megalakult a város szimfonikus zenekara. Megépült a városi Kioszk épülete, a népfürdő, a múzeum, a domonkosok és a karmeliták kolostora és az erdei iskola. Emellett számos díszes palota épült a belvárosban is.

A modern Szombathely kialakulása[szerkesztés]

Szombathely várostérképe 1904-ből

Az első világháború és annak következményei visszavetették a város fejlődését. A trianoni békeszerződés következtében Vas vármegye elveszítette nyugati – többségben német ajkú – területeit. Az országhatár mindössze 10 km-re került a várostól. Ezzel a város megszűnt Nyugat-Magyarország központja lenni. A város egyik színhelye volt az első királypuccs eseményeinek. Ide érkezett 1921. március 26-án IV. Károly király, és a püspöki palotában tanácskozott a Teleki-kormány képviselőivel. A város hatalmas lelkesedéssel fogadta, innen indult Budapestre, ahol a puccskísérlet kudarcot vallott. Kiheverve a hanyatló korszakot az 1920-as évektől újabb fejlődési korszak kezdődött. Új városrendezési terv készült. Ekkor épült az új városmajor, a csendőrlaktanya, a Leánygimnázium, a Női felső kereskedelmi iskola, a gazdasági szakiskola, az új városi bérpalota. Tisztviselői lakások és száz új szükséglakás is épült. Bővítették a városházát és a vízműveket. 1926 és 1929 között megépült a megyei kórház, az egész Dunántúl akkori legmodernebb kórháza.

A Savaria nagyszálló

A második világháború eseményei nagy megpróbáltatásokat hoztak a városnak. A menekülő nyilas államhatalom intézményei Szombathelyen és környékén rendezkedtek be, ennek következtében 1945. március 4-én a szövetséges légierő nagy erejű csapást mért a városra. A halottak száma több százra rúgott. A belváros épületeinek jelentős része pusztult el, köztük a székesegyház és a városháza. Az épületek több mint fele sérült meg. A támadás következtében Szombathely az ország ötödik legsúlyosabb károkat szenvedett városa lett.

Belváros - Szent Márton út

1955-ben egy építkezés kapcsán a Thököly és Rákóczi utca sarkán a mai ISEUM helyén találtak rá arra a régészeti lelőhelyre, amelynek 6 évig tartó kutatásával az egész szentélykerület feltátása megtörtént. 1963. szeptember 8-án pedig elkészült az ISEUM első rekonstrukciója.

1956-ban a város népe is lelkesedéssel fogadta a forradalmi eseményeket. Megalakult a Forradalmi Bizottság és a Nemzetőrség. November 4-én az oroszok váratlanul rajtaütöttek a Nemzetőrség épületén és az ott tartózkodó fiatal nemzetőröket válogatás nélkül meggyilkolták. Az első nagyobb lakótelep a Derkovits-lakótelep építése 1963-ban indult. Ezután egymás után épülnek a modern lakótelepek: a KISZ-, a Joskar Ola-, a Stromfeld-, majd az Oladi lakótelep. A városban új nagyüzemek épültek, melyek közül legjelentősebbek a Latex, a Remix, a Falco forgácslapgyár, majd a 70-es években a Rába futóműgyár.

A 20. század során a város területe számos környező község csatlakozásával növekedett. Szombathelyhez csatolták 1933-ban Gyöngyösszőlőst, 1950-ben Gyöngyöshermánt, Herényt, Kámont, Oladot, Perintet és Szentkirályt (az 1935-ben hozzá csatolt Zarkaházával), végül 1969-ben Zanatot. 1966-ban elkészült a KRESZ-park.

1973. augusztus 19-én átadták a Savaria Mozit, augusztus 20-án pedig a Vasi Múzeumfalu nyitotta meg kapuit.^[9]

Református templom, tornya 2015-ben épült

A 80-as években átszervezték a belváros forgalmát, a Fő térről kiiktatták a gépjárműforgalmat és az új, széles Thököly utcára terelték. Megépült a belső, majd a külső körgyűrű is. Megnyílt a Megyei Könyvtár épülete, fedett uszoda, képtár épült. 2000-ben felújították a város hagyományos történelmi karneválját, mely nemzetközi hírű eseménnyé nőtte ki magát.

A rendszerváltozás után a városnak SZDSZ-es polgármestere lett Wagner András (1990–1998) személyében, akit Szabó Gábor (Fidesz, 1998–2002), dr. Ipkovich György (MSZP, 2002–2010), majd dr. Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) követtek.

1991. augusztus 19-én Dr. Konkoly István püspök meghívására II. János Pál pápa a városba látogatott és szentmisét celebrált a repülőtéren. A Szentatya látogatásának emlékét ma is őrzi: egy-egy bronz emléktábla a püspöki palotában és a székesegyházban, a térdeplő a Madonna-kápolnában, valamint a pápai oltár hatalmas keresztje a Martineum Felnőttképző Akadémia kertjében.^[10]

Az 1990-es évektől megvalósult a várost elkerülő körgyűrű kiépítése, majd elkezdődött a 86-os és 87-es főutak közös szakaszának négysávosítása. A 2000-es évekre elkészült a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vasútvonal villamosítása is. Az Európai Unióhoz való csatlakozással új lehetőségek nyíltak a város előtt, hogy a nyugat-magyarországi és dél-burgenlandi térség központjává váljon. Ezt segítette a várost Felsőőrrel összekötő 89 sz. és B63-as főút új nyomvonalon való megépítése a határ mindkét oldalán, amely a két város közti menetidőt majdnem felére csökkentette. Ma a Nyugat-Dunántúli régió egyik központja.

A megújult Fő tér

Szombathely egykor katonaváros volt. A MH 37. Savaria Gépesített Lövészdandár, illetve a Magyar Honvédség más alakulatai állomásoztak az egykori Savaria, korábbi nevén Garasin Laktanyában.^[11]

Szombathely polgármesterei[szerkesztés]

Hodászy József 1848. május – 1849. január
(1872 előtt a város élén a városbíró állt)
Bárdossy István 1872–1878
Grimm Károly 1878–1885
Varasdy Károly 1885–1887
Szabó Ernő 1887–1892
Török Sándor 1892–1895
Éhen Gyula 1895–1902
Brenner Tóbiás 1902–1914
Kiskos István 1914–1930
Ujváry Ede 1930–1941
Mészáros Hugó 1941–1944
Vass Béla 1944. november – 1945. március
Csermely Gyula 1945. május – 1945. szeptember
Németh István 1945–1948
Pintér György 1949–1950
(1950–1990 - a város első embere – a tanácselnök)
Wagner András (SZDSZ) 1990–1998
Szabó Gábor (Fidesz) 1998–2002^[12]
Dr. Ipkovich György (MSZP) 2002–2010
Dr. Puskás Tivadar (KDNP) 2010 óta

Gazdasági élete[szerkesztés]

A városban PPP-konstrukcióban 700 férőhelyes börtön épült.^[13]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2012-ben megalapították a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot, ahol egymilliárd euró tőkebefektetést és 25 ezer új munkahely létrejöttét várják. A központ egyik központja Szombathely.

Ipari parkok:

Claudius Ipari Park (185 hektár)^[14]
Északi ipari park (600 hektár, kialakítás alatt)^[15]

Fontosabb gazdasági szereplők:

BPW-Hungária Kft.
Delphi Hungary Kft.
Falco Zrt.
iQor Global Services Hungary Kft.
LUK Savaria Kft.
STYL Fashion Kft.
EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft.

A munkanélküliek száma[szerkesztés]

Év	Munkanélküli (fő)	Munkanélküli (%)	Munkaképes népesség (fő)
2000	1 619	3,04%	53 176
2001	1 655	3,09%	54 536
2002	1 489	2,73%	54 536
2003	1 558	2,85%	54 615
2004	1 804	3,33%	54 146
2005	2 225	4,15%	53 617
2006	1 854	3,47%	53 390
2007	1 999	3,70%	53 921
2008	1 915	3,58%	53 361
2009	2 982	5,57%	53 494
2010	2 829	5,32%	53 171
2011	2 209	4,20%	52 502
2012	2 115	4,10%	51 416
2013	2 185	4,30%	50 714
2014	1 600	2,96%	54 133
2015	1 432	2,68%	53 405
2016	1 366	2,56%	52 401
2017	1 215	2,33%	51 980
2018	1 270	2,48%	51 105

Városrészek[szerkesztés]

A városhoz csatolt egykori önálló községek

Thököly utca ma, a háttérben álló toronyházak jelölik az egykori Szentmártont

Újperint, Erkel Ferenc utcai lakóházak

1885-ben:

1933-ban:

Gyöngyösszőllős

1950-ben:

Gyöngyöshermán
Herény (a korábban beleolvadt Senyefával együtt)
Kámon
Olad
Perint
Szentkirály (a korábban beleolvadt Bádonfa, Bogát és Zarkaháza településekkel együtt)

1969-ben:

Zanat

Oladi Lakótelep temploma Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére

Lakótelepek

Oladi-lakótelep
Derkovits-lakótelep
Stromfeld-lakótelep
Minerva lakópark
Éhen Gyula-lakótelep
Joskar-Ola lakótelep^[16]
KISZ-lakótelep
Sallai-telep
Parkerdő lakópark
Aranypatak lakópark

Ipari telepek

Pick-telep
Bébic-telep

Szombathelyi ortodox zsinagóga

Egyéb

Petőfi-telep (egykori nevén: Sorok-major)
Szünöse-major

Közlekedés[szerkesztés]

Légi[szerkesztés]

1920. november 7-én légiposta indult Budapestre.^[17] 1946. október 15-én Budapest–Szombathely belföldi légijárat (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) indult, a járat az ötvenes években megszűnt. A város reptere északi irányban Szombathely, Gencsapáti és Söpte igazgatási területén fekszik. A füves repteret a II. világháború idején egészen Pusztacsó községig kiterjesztették. Ma már csak sport- és hobbicélokat elégít ki: kismotoros és vitorlázó repülők fogadására szolgál. A város környezetében az alábbi nemzetközi repülőterek működnek: Bécs, Pozsony, Graz, Budapest, Sármellék. Savaria Airport néven új nemzetközi reptér építése tervezett Vát és Porpác községek területén, a várostól 10 km-re keletre.

6 éves tervezés után 1,5 milliárd eurósra, azaz 450 milliárd forintos beruházásra becsült Vát és Porpác közöttre tervezett, 600 hektáros nemzetközi teher- és személyszállító repülőtér, támogatás hiányában nem valósul meg.^[18]

Közúti[szerkesztés]

Az ókori Szombathely (Savaria) területét már a római korban is fontos utak kapcsolaták a birodalom többi pontjához. Az első gépkocsi Szombathelyen 1900. augusztus 7-én robogott végig, erről a Vasvármegye napilap tudósította. A jármű Szapáry gróf tulajdonát képezte, amellyel a betonhídon áthaladva a pinkafői országúton Vasvörösvárra ment. Az első motoros bérkocsit 1910-ben pedig Váradi Géza helyezhette üzembe.^[19] A közlekedés Fő térről (egykor Köztársaság tér) való kiszorításában és a mai városszerkezetet meghatározó Szent Márton út-Hunyadi út-Thököly utcai csomópont létesítésében, illetve a Thököly utca Ferences kerten át történő megnyitásában az 1982–1984. között lezajlott útfejlesztések fontos szerepet játszottak. A beruházás keretében 1984. december 7-én átadásra került az öt kijárattal rendelkező gyalogos aluljáró is.^[20] A megyeszékhelyt ma is több fontos országos közút érinti. A 86 sz.; 87 sz.; 89 sz. másodrendű főutak a település fő közlekedési kapcsolatai az országos törzshálózattal. A 86 sz. főútvonal E65 jelzéssel európai közlekedési hálózat részét képezi, amely a történelmi Borostyánkő útvonallal egyezik meg a Balti-tenger és az Adriai-tenger között.

M86-os autóút szombathelyi szakasza

Az európai úthálózat elemei Szombathely környezetében:

nyugaton az E59 nemzetközi út, ami a Bécsből Grazba tartó A2 autópálya, Bécs óriási közlekedési csomópontjába kapcsolódik, Graztól délre Maribor és Ljubljana felé biztosít kapcsolatot.
délen az E66 nemzetközi út, ami a 8. sz. főút és az ausztriai B65 sz. főúton halad.
északon az E60 nemzetközi út, ami az M1, és ausztriai A4-es autópályán halad.
keleten az E65 nemzetközi út, ami a 86 sz. főúton M15 autópályán, majd a D2-es autópályán halad északnak Pozsony és Brno irányába, délnek pedig csatlakozva az A4 autópályához Zágráb felé.

A gyorsforgalmi úthálózat Szombathely környezetében a következő módon érhető el:

Kőszeg/Bécs felé a 87.sz. főúton az osztrák B61 és B50 sz. főutakon haladva 35 km-re érhető el az S31 gyorsforgalmi út. Az S31 és S4 gyorsforgalmi út az A2 és A3 autópályákhoz csatlakozik, ezen érhető el Semmering, Bécsújhely, Bécs, Graz. Ezen az útvonalon tervezett az M87 autópálya kiépítése.
Kőszeg után az osztrák B55 és B50 sz. főutakon haladva mintegy 77 km-re az A2 autópálya érhető el, Bécs felé (csomópont: Aspang).
A 89 sz. főutakon haladva az osztrák B63 főúton Felsőőr irányába is elérhető az A2 autópálya elsősorban Graz, Olaszország felé igénybe véve.
A 86.sz. főúton, illetve Csornától a 85 sz. főúton tovább haladva Győrnél az M1 autópálya érhető el. Építés alatt van az M86 gyorsforgalmi út Szombathely-Szeleste szakasza, melyből üzemel a váti elkerülő. Váttól leágazva a 88 sz. főúton Sárvár felé haladhatunk. A főút déli szakaszáról a tervezett M8, Körmend és Szentgotthárd, valamint Zalaegerszeg, távolabbi célként Zágráb érhető el.

Az Országos Területrendezési Terv (OTRT) szerint megyeszékhely és térségét a jövőben érintő új gyorsforgalmi úthálózati elemek:

M87 Szombathely (M86) – Kőszeg térsége – S31 gyorsforgalmi út
M9 gyorsforgalmi út Szombathely térsége (M86) – Püspökmolnári térsége – Zalaegerszeg térsége – Nagykanizsa – Inke térsége – Kaposvár – Dombóvár – Szekszárd térsége – Szeged (M5).

A Csaba utcai alul- és felüljáró rendszer

Mellékúthálózaton az alábbi fontosabb útirányok érhetők el: Ják, Németújvár; Pinka völgy; Vép; Csepreg és Bük.

Autópályán[szerkesztés]

2016-ban forgalomba helyezték az M86-os autóút Szombathely-Csorna közötti szakaszát, ezzel a város gyorsforgalmi útkapcsolatot kapott északra Pozsony és Győrőn át Budapest felé. Készülnek az M9-es autóút tervei a Szombathely-Vasvár szakaszra, itt még 4 változat van kimunkálás alatt. A tervek szerint az M87-es Szombathely-Kőszeg-(Bécs); az M9-es Szombathely-Kaposvár-Szeged között teremt összeköttetést. A város hagyományos kapcsolat rendszerét fedik a nyomvonalak, amely Bécs, Zágráb, Pozsony, Budapest felé orientálódnak.

Vasúti[szerkesztés]

A vasútállomás helyreállított épülete

A pályaudvar a gyalogos felüljáróról

Szombathely már a 19. század végére fontos vasúti csomóponttá vált. 1865-ben kiépült a Bécsújhely–Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal és a szombathelyi állomásra hamarosan befutott az első szerelvény. 1872-ben átadták a Budapest, valamint a Graz felé vezető Szombathely(–Szentgotthárd)–Gyanafalva vonalat is, így Szombathely alig egy évtized alatt vasúti csomópont lett. 1883. augusztus 15-én átadták a Kőszeg–Szombathely, 1888. december 12-én pedig megnyitották a Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat (utóbbin a párizsi békeszerződés után) az államhatáron átmenő forgalom 1953. március 1-jén szűnt meg, Bucsuig^[21] 1960. január 1-jéig maradt csak fent a forgalom, napi 5 vonatpárral, később a pályát felszedték). 1891. november 9-én nyitották meg a Pozsony–Porpác(–Szombathely) közötti 123 km hosszú vasútvonalat. 1982. május 21-én elkészült a Porpác állomás^[22] és Szombathely közötti második vágány 13 km hosszban. 1894. december 9-én megnyitották a Szombathely–Rum-vasútvonalat, amit 1974. május 25-én zártak be. (Ezt a vasutat 1909-ben Bérbaltavár, Türje irányába akarták egészen Balatonszentgyörgyig meghosszabbítani, ám pénzhiány miatt a terv meghiúsult.) A 20. század elején már nyolc irányba futottak innen a vonatok (jelenleg csak hat irányba).

Szombathely vasútállomásának mai felvételi épülete a 20. századdal egyidős: 1900 óta szolgálja a szombathelyi utazóközönséget. A monumentális épületet Posel Gusztáv tervezte, az akkoriban divatos szecessziós-eklektikus nagyvárosi pályaudvarok mintájára. Az állomásépület felújításával 2006 őszére végeztek.^[23] A belvárosban található az egykori MÁV Szombathelyi Területi Igazgatóság székháza.

Szombathely jelenleg Kőszeg, Körmend, Bük, Sárvár, Vasvár és Répcelak irányából közelíthető meg vasúton. Közvetlen összeköttetésben áll a jelentősebb városokkal, így Budapesttel, Győrrel, Péccsel, illetve Szentgotthárdon keresztül Graz-cal, és Sopronon keresztül Béccsel, illetve Bécsújhellyel.

2012. október 18-án ünnepélyesen átadták az összesen 3 szintes Csaba úti felüljáró rendszert. A beruházás 2,5 milliárd forintból épült 2011. május és 2012. októbere között. Magába foglal egy 156 m hosszú 2×1 sávos közúti felüljárót a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal és a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal felett, áthidalva a Mikes Kelemen és Sólyom utcákat is. A gyalogosok és kerékpárosok közös aluljárót kaptak a vasútvonalak alatt, amelynek hossza 52 m.^[24]

Tömegközlekedés[szerkesztés]

A város kiterjedt helyi autóbuszhálózattal rendelkezik, a helyi autóbusz közlekedést az ÉNYKK biztosítja. Régen keskeny nyomközű villamos is közlekedett a városban, ami mára megszűnt. A 2009-es városi területrendezési koncepció keretében azonban újra felvetődött a villamos pálya lefektetése. Szombathelyen 2 irányban 1 pályán épülne meg a hálózat és elővárosi villamos hálózat létesülne Kőszeggel, Felsőpulyával; a tervezett váti Savaria Airporttal és Őrállással.

Bővebben: Szombathely tömegközlekedése

Kerékpár[szerkesztés]

A városnak kiterjedt kerékpáros hálózata, jól kiépített kerékpárútja van közel 26,9 km hosszban, amelyek további fejlesztések révén 2012-ig 33 km-re bővülnek. A kerékpárutak összekötik az egyes városrészeket, és idegenforgalmi nevezetességeket. A kerékpárutak közúttól elválasztva önálló nyomvonalon és a gyalogos forgalommal közös járdákon épültek ki. Legszebb a Gyöngyös partját követő útvonal. A város környékén több kerékpáros útvonalhoz csatlakoznak, így Bucsu felé az Írottkő Naturpark és a Vashegy Kerékpárutakhoz. Déli irányba Vasszécseny Csempeszkopács és Rum felé épült ki az útvonal. A fenti útvonalakon elérhető Sé, Ják, a Pinka-völgy, az Őrség, Kőszeg, a Fertő tó, a Rába.

Sport[szerkesztés]

Arena Savaria sportcsarnok, a Falco KC otthona

James Joyce szobor Szombathely Fő terén

Kulturális élet[szerkesztés]

Évente megrendezésre kerülő rendezvények:

Bartók Fesztivál és Szeminárium
Bloomsday: James Joyce szobor és Ulysses regényének főhőse Leopold Bloom családjának itt található lakóház köré szervezett kulturális esemény
Lamantin Jazzfesztivál
Mediawave Nemzetközi Film és Zene fesztivál (2010-től Szombathelyen)
Savaria Történelmi Karnevál
Iseumi Szabadtéri Játékok - opera és musical előadások a világ 3. legnagyobb Iseumában
Herényi Virágút^[26]
Márton-napi Vásár
Szent György-napi Vásár
Savaria Nemzetközi Táncverseny
Szent Márton európai kulturális útvonal (www.viasanctimartini.eu)

Kulturális intézmények[szerkesztés]

A Weöres Sándor Színház épülete

Capella Savaria
Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (www.kulturista.hu)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Weöres Sándor Színház (www.wssz.hu)
Agora Művelődési és Sportház (www.agorasavaria.hu)

Színház[szerkesztés]

A városi közgyűlés 2007. szeptember 27-én; 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag megszavazta Szombathely város első, állandó társulattal rendelkező kőszínházát. 2008 őszén nyitotta meg kapuit a Jordán Tamás által vezetett Weöres Sándor Színház. A színház épületét ünnepélyesen 2011. január 22-én, A magyar kultúra napján, Az ember tragédiája bemutatójával avatták fel. A színház épülete az Akacs Mihály utca 7. szám alatt található, közel a buszpályaudvarhoz! A megújult külső mellett új, légkondicionált színházterem – páhollyal, megemelt nézőtérrel, jó rálátással és kényelmes székekkel – és az első emeleten a legkorszerűbb adottságokkal rendelkező kamaraterem /Márkus Emília terem/ várja a nézőket. A színházban található egy TV-stúdió és egy hangstúdió is. A földszinten egy 80 fős étterem üzemel, amelyből átriumos terasz nyílik a szabadba, amely a szabadtéri előadások és a kertmozi helyszíne. Az étterem szintén teret ad színházi előadásoknak, beszélgetéseknek, koncerteknek ahogy az alsó szinten található próbaterem is /Stúdiószínház/, így összesen öt játszásra alkalmas helyiség áll rendelkezésre. A város megszerette a színházat és az itt élő színészeket. A művészek részt vesznek a város mindennapi életében. A WS színházban nem csak színdarabokat nézhetünk, hanem rendszeresen vannak koncertek, kiállítások, könyvbemutatók és egyéb más programok.^[27]

Igazgatók[szerkesztés]

2007-től: Jordán Tamás

Mozi[szerkesztés]

Alkalmi vetítőhelyek után 1911-től nyílt állandó mozi a városban. A Kőszegi utcai TIT-székház helyén működött Apolló Mozi után az Uránia Udvar szálloda felőli végén állt Uránia Mozi, majd pedig 1928-tól egészen 1973-ig a Malom utca és a Király utca sarkán állt legendás és közkedvelt, emeletes nézőterű Sabaria Mozgó. A Savaria Mozit 1973. augusztus 19-én adták át. Az épületet Mátis Lajos tervezte, belsőépítész Sellyei Gábor volt. 2010-ben több ütemben megújult a környezetével együtt.^[28] A város másik mozija a Savaria Plazában található, amely 2002-ben nyitotta meg kapuit.

Nevezetességei[szerkesztés]

A kámoni arborétum[szerkesztés]

Bővebben: Kámoni arborétum

Valamikor Kámon önálló falu volt, ma már Szombathely belterületéhez tartozik. Itt kezdte meg az arborétum kialakítását az 1860-as években Saághy Mihály földbirtokos, a terület gazdája. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma mégis a Kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal. A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény. A parkban – a jegenyefenyők majd' negyven változata mellett – a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók, és igen gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható, valamint kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon.

Múzeumok[szerkesztés]

Zeneiskola és Szombathelyi zsinagóga

Az Ízisz templom 2010-es rekonstrukciója

Egyházmegyei Gyűjtemény és Kincstár
Északi Vízmű - Vízmű Történeti Múzeum^[29]
Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Múzeuma
Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház: az időszakos kiállítás megnyitása 2011. augusztus 12-én volt, hétfő kivételével látogatható. Az állandó kiállítás megnyitása 2012 márciusában várható.^[30]
Fusz Ernő Mentőmúzeum
Járdányi Paulovics István Romkert
Savaria Múzeum
Smidt Múzeum
Szent Márton Látogatóközpont^[31]
Szombathely katonatörténete - Katonaságtörténeti gyűjtemény
Szombathelyi Képtár
Vasi Múzeumfalu

Strandok[szerkesztés]

Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő
Tófürdő

Híres szombathelyiek[szerkesztés]

Bővebben: Híres szombathelyiek listája

Oktatás[szerkesztés]

Általános iskolák[szerkesztés]

Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ
Bercsényi Miklós Általános Iskola bercsenyi-szombathely.hu
ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium bolyaigimnazium.elte.hu/index.php
Derkovits Gyula Általános Iskola derko.hu
Dési Huber István Általános Iskola desi-szhely.sulinet.hu
Gothard Jenő Általános Iskola gothard-szhely.sulinet.hu
Neumann János Általános Iskola www.neumann-szhely.sulinet.hu
Nyitra utcai Általános Művelődési Központ nyitrauamk.hu
Paragvári Utcai Általános Iskola (paragvari.hu)
Boldog Brenner János Általános Iskola (volt Püspöki Általános Iskola, előtte Petőfi Sándor utcai Állami Általános Iskola) [2]
Reguly Antal Általános Iskola reguly.isiscom.hu/home.html
Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola (bezárt Eötvös József Általános Iskola helyett) remenyik.lutheran.hu
Simon István Utcai Általános Iskola oladalti.hu
Szivárvány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény SZAMI
Apáczai Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szombathely [3]
Váci Mihály Általános Iskola vaci-iskola.hu
Zrínyi Ilona Általános Iskola zrinyi-szhely.uw.hu/

Gimnáziumok[szerkesztés]

Szakközépiskolák, szakképzők[szerkesztés]

Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium http://efsz.sulinet.hu
Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium gimsz.sulinet.hu
Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskola palya.hu
Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola herman-szhely.sulinet.hu
Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola hbsz.sulinet.hu
Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola keri-szhely.sulinet.hu
Művészeti Szakközépiskola sulinet.hu
Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola puskas-szhely.sulinet.hu^{[halott link]}
Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium savaria-szki.hu
Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Oladi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája oladi.sulinet.hu
Berzsenyi Dániel Kollégium berzsenyikollegium.hu

Felsőoktatás[szerkesztés]

Nyugat-magyarországi Egyetem - Bölcsészettudományi Kar
Nyugat-magyarországi Egyetem - Művészeti, Nevelési- és Sporttudományi Kar
Nyugat-magyarországi Egyetem - Természettudományi és Műszaki Kar
Eötvös Loránd Tudományegyetem - Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont
Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szombathelyi Képzési Központ etk.pte.hu
Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata gdf.hu
Győri Hittudományi Főiskola - Szombathelyi Hittanár Szak