Szekeres Viktor
A banki meló - Jason Statham csúcsformában
Szakítva a gagyi akciófilmjeivel Jason Statham ismét megmutatja, hogy miért is szerettük meg anno. Ráadásul a Banki meló is remek mozi.
Kezdjük egy alapállítással: Jason Statham napjaink alulértékelt színészei közül az egyik legnagyobb karizmával rendelkezik, csak sajnos a hatalmas munkabírása sokszor visszaüt. A Guy Ritchie-féle korai zsengékkel befutó Statham (A ravasz, az agy..., Blöff) évi 2-3-as átlagban forgatja a filmjeit és ezek közé sajnos olyan emészthetetlen produkciók is becsúsznak, mint az Uwe Boll-féle Dungeon Siege-film vagy a tavalyi év egyik legnagyobb csalódása, a War. Szerencsére Statham, aki mintha fejébe vette volna, hogy az egyszemélyes darálós akciófilmjeivel ő lesz a következő Steven Seagal, olykor-olykor mindig belenyúl a tutiba és emlékezteti a nézőt, hogy nem szabad őt leírni egydimenziós lövöldékkel.
A Banki melónál is egy efféle tutiba nyúlás minősített esete forog fenn, hiszen Statham visszatért a gyökerekhez, melyek egyrészről Angliát jelentik (ld. a fent említett Ritchie-filmeket), másrészről pedig a rablós-átverős mozikat (ld. az előzőeken kívül a Revolvert vagy az Olasz melót). Első látásra a Banki meló is tipikus formulával dolgozik. Azonban szerencsére egy mozifilm esetében nem csak egy látással gazdálkodhatunk.
A Banki meló elsőként azzal csavar a tipikus "kiraboljuk, majd átverjük" sztorin, hogy igaz történetre hivatkozik a címben (az ilyet mindig el szokás hinni), másrészt pedig nem a mában, hanem a boldog '70-es években játszódik, mely tény eleve kölcsönöz egy sajátos hangulatot a filmnek. Hogy a meglehetősen sokszereplős és bonyolult történetről is essék némi szó: az adósságai miatt szorult helyzetben lévő Terry-t régi barátnéja megkéri egy sima (HA-HA!) bankrablás végrehajtására, miközben őt pedig az angol titkosszolgálat bízza meg azzal, hogy a brit királyi családra leselkedő veszélyt elhárítsa Terry akciójának segítségével.
És hogy miben is más a Banki meló, mint a többi rablós mozi? Abban, hogy nem fog mindenkinek tetszeni, aki az amerikai csili-vili, menő, trendi, jó arcos, humoros átverős filmeket komálja. A Banki meló egyrészt Angliában játszódik, sok angol színésszel, másrészt pedig rettentő realista próbál maradni (igaz történet, vagy mi). Ebben a filmben nincs mindent előre látó lángelme vagy az összes szituációban jó poént benyögő jópofa gyerek. Van azonban házasságtörő családapa, vergődő pornós, korrupt rendőrök és gátlástalan kábítószereskedő.
A Banki meló teljesen rendben van, élvezhető film, mely esetében nem szabad megijedni az első pár percben ránk borított sok karaktertől, valamint a kuszának ható cselekményektől. A film minden percében próbál óvatosan magyarázni, visszautalgatni, hogy a kevésbé gyorsreagálásúak hadtestje is időben tudjon kapcsolni. Szó, mi szó, nem akciófilmet kell várnia a Statham-rajongóknak (nekik majd jön a Szállító 3., a Crank 2.), hanem egy hangulatos retró mozgóképet, melyet végre-valahára Amerika is felfedezett magának. Így Jason Statham az utóbbi évek folytonos (és sajnálatos) bukásai után a Banki melóval az elmúlt időszak legsikeresebb főszerepét könyvelhette el.
Ritka, mint a fehér holló a rablós-átverős film a mozikban, éppen ezért a Banki meló minden megbecsülést megérdemel. És Stathamet is sokkal jobb ismét egy efféle földhözragadtabb karakter szerepében látni. Valahogy hihetőbb. Igaz, közel sem olyan cool, mint egy félautomatával a kezében, de ugyebár nem mindig a coolság a nyerő.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Kezdjük egy alapállítással: Jason Statham napjaink alulértékelt színészei közül az egyik legnagyobb karizmával rendelkezik, csak sajnos a hatalmas munkabírása sokszor visszaüt. A Guy Ritchie-féle korai zsengékkel befutó Statham (A ravasz, az agy..., Blöff) évi 2-3-as átlagban forgatja a filmjeit és ezek közé sajnos olyan emészthetetlen produkciók is becsúsznak, mint az Uwe Boll-féle Dungeon Siege-film vagy a tavalyi év egyik legnagyobb csalódása, a War. Szerencsére Statham, aki mintha fejébe vette volna, hogy az egyszemélyes darálós akciófilmjeivel ő lesz a következő Steven Seagal, olykor-olykor mindig belenyúl a tutiba és emlékezteti a nézőt, hogy nem szabad őt leírni egydimenziós lövöldékkel.
A Banki melónál is egy efféle tutiba nyúlás minősített esete forog fenn, hiszen Statham visszatért a gyökerekhez, melyek egyrészről Angliát jelentik (ld. a fent említett Ritchie-filmeket), másrészről pedig a rablós-átverős mozikat (ld. az előzőeken kívül a Revolvert vagy az Olasz melót). Első látásra a Banki meló is tipikus formulával dolgozik. Azonban szerencsére egy mozifilm esetében nem csak egy látással gazdálkodhatunk.
A Banki meló elsőként azzal csavar a tipikus "kiraboljuk, majd átverjük" sztorin, hogy igaz történetre hivatkozik a címben (az ilyet mindig el szokás hinni), másrészt pedig nem a mában, hanem a boldog '70-es években játszódik, mely tény eleve kölcsönöz egy sajátos hangulatot a filmnek. Hogy a meglehetősen sokszereplős és bonyolult történetről is essék némi szó: az adósságai miatt szorult helyzetben lévő Terry-t régi barátnéja megkéri egy sima (HA-HA!) bankrablás végrehajtására, miközben őt pedig az angol titkosszolgálat bízza meg azzal, hogy a brit királyi családra leselkedő veszélyt elhárítsa Terry akciójának segítségével.
És hogy miben is más a Banki meló, mint a többi rablós mozi? Abban, hogy nem fog mindenkinek tetszeni, aki az amerikai csili-vili, menő, trendi, jó arcos, humoros átverős filmeket komálja. A Banki meló egyrészt Angliában játszódik, sok angol színésszel, másrészt pedig rettentő realista próbál maradni (igaz történet, vagy mi). Ebben a filmben nincs mindent előre látó lángelme vagy az összes szituációban jó poént benyögő jópofa gyerek. Van azonban házasságtörő családapa, vergődő pornós, korrupt rendőrök és gátlástalan kábítószereskedő.
A Banki meló teljesen rendben van, élvezhető film, mely esetében nem szabad megijedni az első pár percben ránk borított sok karaktertől, valamint a kuszának ható cselekményektől. A film minden percében próbál óvatosan magyarázni, visszautalgatni, hogy a kevésbé gyorsreagálásúak hadtestje is időben tudjon kapcsolni. Szó, mi szó, nem akciófilmet kell várnia a Statham-rajongóknak (nekik majd jön a Szállító 3., a Crank 2.), hanem egy hangulatos retró mozgóképet, melyet végre-valahára Amerika is felfedezett magának. Így Jason Statham az utóbbi évek folytonos (és sajnálatos) bukásai után a Banki melóval az elmúlt időszak legsikeresebb főszerepét könyvelhette el.
Ritka, mint a fehér holló a rablós-átverős film a mozikban, éppen ezért a Banki meló minden megbecsülést megérdemel. És Stathamet is sokkal jobb ismét egy efféle földhözragadtabb karakter szerepében látni. Valahogy hihetőbb. Igaz, közel sem olyan cool, mint egy félautomatával a kezében, de ugyebár nem mindig a coolság a nyerő.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
A banki meló (The Bank Job) feliratos angol krimi, 110 perc, 2008 Rendező: Roger Donaldson Forgatókönyvíró: Dick Clement, Ian La Frenais Zeneszerző: J. Peter Robinson Operatőr: Michael Coulter Szereplők: Jason Statham (Terry) Saffron Burrows (Martine) Stephen Campbell Moore (Kevin) Daniel Mays (Dave) James Faulkner (Guy Singer) David Suchet (Lew Vogel) |
