Szerző: A gyurgyalag (Merops apiaster), mely méhészmadár néven is ismert, az egyik legszínpompásabb madarunk, hazánkban májustól-szeptemberig figyelhetjük meg. Fészkelőterülete a Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, valamint Kis-Ázsiától Közép-Ázsiáin át Kasmírig húzódik.
Vonuló madár, a telet Afrikában vészeli át, augusztusban indul el dél irányába több százas csapatokat alkotva, és csak későn, április végén, május elején tér vissza Magyarországra. Táplálékát a különféle repülő rovarok, darazsak, lepkék és méhek jelenti, utóbbira utal a méhészmadár elnevezés is.
A kifejlett gyurgyalag átlagos testhossza 28 cm, szárnyfesztávolsága 44–49 cm, testtömege 44-65 gramm. A tojók és a hímek hasonlítanak egymásra, rokonaihoz hasonlóan igen csak élénk tollazattal rendelkeznek.
Tollazatuk a napfényben káprázatos színekben játszik: hasuk és mellrészük kékeszöld, dolmányuk és fejük gesztenyebarna, vállfoltjuk és torkuk aranysárga. Szemsávjuk, torokszalagjuk fekete. Hosszú, fekete csőrük hegyes és enyhén hajlított.
Kép forrása: Pixabay.com
Az idősebb madarak középső faroktollai hosszúak. A fiatal példányok valamivel halványabbak, hátuk és szárnyfedőjük zöldes, szürkésbarnától a piszkos homokszínekig.
A gyurgyalag évente egyszer költ, fészekalja általában 6-7 tojásból áll. Telepes fészkelő, lösz- és homokfalakban, homokbányákban, csatornák, mélyebb árkok falában alakítja ki költőüregét, mely, a jégmadárénál is hosszabb, akár 2 méteres is lehet. Nem ritkák az 50 vagy ennél több párból álló költőtelepek sem. Folyók meredek partfalában is megtelepedhet.
A tojó 1-5 naponta rakja le a tojásokat, a kotlás melynek ideje 20-22 nap, már azelőtt megkezdődik, hogy teljes lenne a fészekalj, emiatt a fiókák eltérő fejlettségűek és nem egyszerre repülnek ki. A tojásokon mindkét szülő ül. A tojásokból kibújó fiókákat mindkét szülő eteti, röpképességüket kb. 30 nap alatt érik el.
A gyurgyalag hangja:
A fajt számos veszélyeztető tényező fenyegeti, ezek többsége a fészkeléssel van összefüggésben. Problémát jelent a fészkelőhelyek és fészektelepek megsemmisítése, a partfalak benövényesedése és a bányarekultiváció, valamint az illegális vadászat is.
A gyurgyalagot, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben, és 2013-ban is „Az év madarává” választotta. A gyurgyalag Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Képek forrása: Pixabay.com
Források: MME; Europamadarai.hu
