Már nem emlékszem, hogy milyen okból kezdtem el nézni ezt a sorozatot, mert a sztori nagyon távol áll tőlem. Valószínűleg Kaitlyn Dever miatt, akit többek közt én is szerettem volna látni a Last of Us sorozatban. Viszont ez a sorozat majdhogynem kötelezőnek kéne lennie mindenkinek, annyira fontos üzenete van a nemi erőszakkal kapcsolatban.
Egy lezárt történetről van szó, és a legfontosabb, hogy készült egy ‘A False Report’ című könyv megtörtént események alapján, majd a Netflix ezt adaptálta. Marie Adler áll a középpontban, aki azt állítja, hogy megerőszakolták. Megindul a nyomozás, de a kihallgatás során ellentmondásba kerül önmagával, és a rendőrség végül nem hisz neki, kikényszerítik belőle, hogy hazudott, ráadásul ezért még a lány lesz meghurcolva. Mondhatni egy fordított metoo a felállás.
A másik ágon évekkel később járunk. Karen Duvall nyomozó először egyedül, majd a hozzá csapódó Grace Rasmussen nyomozóval együtt próbál egy nemi erőszakokat elkövető sorozatgyilkos után kutatni. Legalábbis csak szerintük létezik ilyen, senki más nem látja az összefüggéseket az ország különböző pontjain elkövetett bűneseményekben.
Számomra nagyon furcsa volt, hogy egészen az utolsó részig nem ér össze a két szál, de akkor kap igazán értelmet minden, hogy miért. Addig pedig látjuk, hogy miként halad a nyomozás, ez teszi ki főleg a sorozat idejének nagy részét, a köztes időben pedig Marie kálváriáját figyelhetjük, hogy miként kell egyedül feldolgoznia önmagában az erőszakot, és az emberek megvetését, hogy figyelemhiányosnak lett megbélyegezve.
Az első rész beszippantott, elrepült az 58 perc, az utána következő részekkel viszont megszenvedtem, pedig azok már nem érték el az 50 percet sem. Ez nem a sorozat hibája, inkább az enyém. De tény, hogy jobb ritmust is adhattak volna a 8 epizódnak, ami gyorsan ledarálható még így is.
Spoilerezni nem akarok, mert tulajdonképpen nem is tudok, de inkább csak ajánlanám a sorozatot. A téma nem emészthető könnyen, de érdemes látni, hogy mit él át az, akivel ilyen történik. A casting tökéletes. Mariet fájt nézni, de pont ez volt a lényeg. Karen és Grace pedig annyira ellentétesek voltak, hogy pont ez a tűz és víz formáció adta meg a pikantériáját a párosuknak. Karen inkább az együttérző, gondoskodó, míg Grace a kemény, céltudatos, eredményorientált.