34. Az Oszmán …

34. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

34. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

  • Milyen hódító népekről tanultunk az idén?
  • Miért voltak sikeresek, mely térségekben terjeszkedtek?
  • Hogyan próbálták megszilárdítani a birodalmukat?
A térkép az Oszmán Birodalom terjeszkedését mutatja a 14. és a 15. században. Az Oszmán-török törzsszállás Bizánctól dél-keletre volt, Bursa városa alatt. A hódítók innen indultak először Kis-Ázsia felé, később a Bizánci Császárság, a Szerb Fejedelemség, a Bolgár Császárság, a Havasalföld, a Krími-Tatár Kánság és Moldva felé.
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A térkép alapján gyűjtsük ki táblázatba, mikor foglalták el az egyes térségeket a törökök! Honnan kezdődött az előrenyomulásuk? Minek köszönhetően érték el sikereiket? Milyen támadás érte őket keletről? Mikor foglalták el a törökök Bizáncot? Mely magyar régiókat fenyegették közvetlenül?

Az oszmán állam terjeszkedéseMely államok legyőzésével jöhetett létre az Oszmán Birodalom?

A fényképen a Hagia Szophia épületegyüttese látható. A templom különlegessége a többszörös kupolamegoldás, ennek központjában a 31 méter átmérőjű és 55,6 méter magas főkupola található, ennek megtámasztására szolgál a félkupolákból álló rendszer. A templom belsejét negyven félköríves ablak árasztja el fénnyel.
A 6. században épült Hagia Szophia-bazilika ezer évig a konstantinápolyi patriarchátus székhelye volt. 1453-ban II. Mohamed elrendelte az épület átalakítását muszlim imaházzá, a 16. században egyéb muszlim építmények (például minaretek) épültek ki körülötte.

A török népek nyugatra húzódása Közép-Ázsiából a kora középkor végén kezdődött, ennek során az iszlám hitet is felvették. A 14. század elején a kis-ázsiai török törzseket Oszmán egyesítette, és vezetésével egy új török állam született. (Az alapító vezérről nevezték el nemcsak a dinasztiát, hanem később az egész birodalmat, sőt a vezető török etnikumot is.) A létrejövő katonaállam rázúdult a Bizánci Birodalom területére. A török csapatok rövidesen megkezdték az előrenyomulást Európa irányába (átkelés a Gallipoli-félszigetre, 1354), ahol kihasználták a balkáni népek megosztottságát. Előbb Macedónia, majd Bulgária, végül Szerbia került fennhatóságuk alá. A középkori szerb állam 1389-ben a rigómezei csatában szenvedett döntő vereséget. A következő években az erdélyi és a délvidéki területek irányába is megkezdték a támadásokat.

A magyar uralkodó, Luxemburgi Zsigmond egy nagyobb nemzetközi lovagsereggel próbálta kiszorítani a törököket a Balkánról, de a hadsereg 1396-ban vereséget szenvedett Nikápolynál. A 15. század elején az oszmán-törökök támadása megtört, mivel Kis-Ázsiát tatár támadás érte (Timur Lenk támadása és győzelme 1402-ben Ankara mellett). Soha vissza nem térő alkalom kínálkozott Bizánc számára a törökök legyőzésére, de például a szerbek ekkor már török szövetségben harcoltak. A 15. század derekán Hunyadi János hadjárataival lassította a törökök előrenyomulását, de II. Mohamed (1451–1481) hadai 1453-ban elfoglalták Bizáncot, és a szultán új fővárossá emelte (Isztambul).

Infó ikon

[A törökök] felkerekedtek a szerb föld ellen, s ott háború kerekedett, amelyben roppant nagy sokaság […] pusztult el a szerbekből […]. A törökök megölték Lázár szerb fejedelmet az 1389. évben. Bajazid szultán […] hatalma alá hajtotta a szerb földet is, rákényszerítette őket, hogy adót fizessenek, hadsereget küldjenek neki, s háborúban vele együtt vonuljanak ki, és Stefan deszpotát [Stefan Lazarevics, 1389–1427) helyezte atyja trónusára, hogy uralkodjék a szerbek felett. (Részletek egy névtelen bolgár évkönyvből)

Kérdés ikon
  • Milyen politikai következményekkel járt a rigómezei csata?
  • Hogyan vonta függésbe az Oszmán Birodalom a szerb államot?

Az oszmánok államaMiért volt kezdetben sikeres az Oszmán Birodalom?

Az első képen török lovas katonát látunk, aki íjat és nyílvesszőket hord magánál, kezében korbácsot tart, turbánt és bőszárú nadrágot visel. A második képen török gyalogos katonát látunk, aki puskát tart kezében és az oldalán kardot is visel, a fején hosszú tollal díszített süveget hord.
Szpáhi (lovas katona) és janicsár

A török sikerek hátterében egy sajátságos államberendezkedés és társadalmi rétegződés állt. A birodalmat a szultán despotikus hatalommal vezette, minden elfoglalt terület az ő kezében összpontosult, ezek egy részét megtartotta saját kezelésében (hászbirtokok). A földterületek nagyobbik részét szolgálati birtokként kiosztotta a lovas katonák, a szpáhik számára. Ezeket a birtokokat örökíteni nem lehetett, a szultán bármikor visszavehette; használatukért cserébe a szpáhi katonáknak a birtokjövedelem alapján meghatározott számú lovas katonát kellett hadba vonultatniuk.

A szultán emellett fenntartott egy 10-12 ezer főnyi állandó zsoldos haderőt. A gyalogosokból álló janicsársereg személyi állománya nagyrészt a balkáni népek gyermekadóiból származott. A janicsárok a folyamatos kiképzéssel ütőképes, azonnal bevethető alakulattá váltak, és a csaták során a haderő legmegbízhatóbb seregrészének bizonyultak.

Az erősen központosított államot hatékony közigazgatás segítette. A területeket nagyobb tartományokba (vilajetekbe) szervezték, amelyekhez néhány kisebb közigazgatási egység (szandzsák) tartozott. A vilajetet irányító pasák és a szandzsákot vezető bégek egyszerre polgári és katonai feladatokat is elláttak. A megszállt térségekben nem zajlott erőszakos hittérítés, jóllehet a keresztény lakosokra magasabb adóterhek hárultak, és társadalmi előmenetel csak az iszlám hit felvételével volt lehetséges.

Infó ikon

Ezek a legjobb emberei, akiket minden fegyver forgatására kioktatnak, és begyakorolnak: puskára, íjra, szablyára, dárdára stb. Fehér süveget viselnek […]. Állandóan a császár körül tartózkodnak, […] mindenféle önkényeskedéseket művelnek, mert senkinek sincsenek alárendelve, egyedül csak a császárnak, és nem büntetheti meg őket semmiféle felsőbbség, sem kádi, sem pasa […]. Keresztény országokban, keresztény szülőktől született, rablással szerzett katonaság ez […]. Zsoldjuk eleinte alacsony, de azután egészen heti nyolc akcséra [török ezüstpénz, ötven akcse ért egy aranyforintot] növekszik, a császár háromhavonként fizeti őket […]. (Hans Dernschwam leírása a janicsárokról. A janicsár kifejezés az 1360-as években felállított ’új sereg’ [törökül: jeni cseri] gyalogos katonájára utalt.)
Aki a tímárbirtokosok közül nem tüntette ki magát, s a hadjáratról nem hozott fejet vagy nyelvet [foglyot]: nem részesült előléptetésben. De aki kitüntette magát, s nyelvet és fejet hozott, annak jövedelme minden tíz akcse után egy akcsével föl­emeltetett. Amelyik tímár-birtokos pedig a hadjáraton különösen kitüntette magát, s 10-15 fejet vagy nyelvet hozott, az ziámetet kapott érdemeiért. (Részlet Kocsi bég emlékiratából; 17. század eleje. Az Oszmán Birodalomban a tímár kifejezés a szolgálati birtoktípusra vonatkozott; a ziámet az évi 20 ezer és 100 ezer akcse közötti adóbevétellel rendelkező birtokokat jelentette, amelyeket alacsonyabb rangú tisztségviselőknek utaltak ki. A lovas szpáhi katonák ezrei a 20 ezer akcse alatti tímárbirtokkal rendelkeztek.)

Kérdés ikon
  • Hogyan állították fel a törökök a janicsáralakulatokat?
  • Milyen típusú seregrészek voltak, és milyen fegyverzettel rendelkeztek?
  • Miként próbálták a szultánok ütőképessé tenni a seregüket?
Az ágrajz az Oszmán Birodalom közigazgatási felépítését mutaja be: a birodalmat a szultán despotikus uralkodóként irányította, a földterületek nagyobb részét szolgálati birtokként kiosztotta a lovas katonáknak, ők ennek fejében a birtokjövedelem alapján lovaskatonák kiállításával fizettek. A területeket nagyobb tartományokba, vilajetekbe szervezték és ezeket kisebb egységekre, szandzsákra osztották fel.
Az Oszmán Birodalom felépítése Milyen közigazgatási egységekre osztották fel a birodalmat? Hogyan történt az elfoglalt területeken a birtokok kiosztása? Mely tényezők biztosították a birodalom zavartalan működését? Milyen katonai alakulatok álltak a szultán rendelkezésére? Miben különbözött a török mozgósítási rendszer a nyugat-európaitól? Miért volt hatékonyabb az oszmánok állama az európai rendi-feudális államokénál?
Az oszmán berendezkedés Magyarországon

A balkáni államok sorsaMiért nem tudtak ellenállni a balkáni népek az Oszmán Birodalomnak?

A Balkán-félszigeten letelepedő déli szláv törzsek a bizánci hittérítés nyomán felvették a kereszténységet (9–10. század). A Bizánci Birodalomból a 12. század végén vált ki Bulgária, Szerbia és Bosznia. A balkáni országok egymással és Bizánccal vívott folyamatos háborúi megakadályozták egy nagyobb birodalom tartós kialakítását. A gyakori trónharcok állandó viszályhoz vezettek, erős központi hatalom ritkán létesült a térségben. A társadalmi és gazdasági elmaradottság mellett az uralkodók sokszor nem tudták megtörni a nagybirtokosok tartományúri hatalmát.

A megosztottságot növelte, hogy a súlyosan megadóztatott jobbágyság körében a vagyonközösséget hirdető eretnek tanok terjedtek el. A régi nagyhatalom, Bizánc válságos időket élt át, a császári trónért folytatott vetélkedés többször belháborút eredményezett. A 14. században az egymással is vetélkedő országok függetlenségét északról a Magyar Királyság veszélyeztette. Az Oszmán Birodalom a 15. század végére bekebelezte a térséget.

A Balkán-félszigeten a 11. században a Bizánci Birodalom volt a legnagyobb állam. Délen a Magyar Királyságnak közös határa volt a Bizánci Birodalommal. A Magyar Királyság területe a térképek alapján nem változott jelentősen.
A Balkán a 11. században
A Balkán-félszigeten a 12. században a Bizánci Birodalom területe jelentősen lecsökkent, az észeki részeken megjelent a Bolgár Birodalom és a Szerb Királyság.
A Balkán a 12. században
A Balkán-félszigeten a 13. században a Bizánci Birodalom területe tovább csökkent, a Bolgár Birodalom és a Szerb Királyság mellett megjelentek a Epiruszi Despotátus, a Keresztes Államok, a Latin Császárság (Bizánc központtal) és a Nikai Császárság.
Balkán a 13. században
A Balkán-félszigeten a 14. században a Bolgár Birodalom területe lecsökkent, a Bizánci Birodalom és a Szerb Királyság megerősödött. A Magyar Királyságtól keletre (ahol korábban a besenyők, a vlachok és a kunok éltek), létrejött a Morvai Fejedelemség és a Havasalföldi Fejedelemség.
A Balkán a 14. században
A 15. században lényegében a teljes Balkán-félszigetet meghódította az Oszmán Birodalom. Részben már a Morvai és a Havasalföldi Fejedelemség is a török hódoltság alá tartozott.
A Balkán a 15. században
Kérdés ikon

Kinek a fennhatósága alá tartozott a Balkán-félsziget a kora középkor végén? Milyen államok születtek a térségben a későbbiekben? Hogyan alakult a térség hatalmi helyzete az évszázadok során? Melyik ország vonta laza fennhatósága alá többször is a Balkán északi részét? Értékeljük a 14–15. századra kialakult helyzetet a Magyar Királyság szempontjából!

Kitekintő

Drakula legendája

A filmkockán Drakula egy fiatal, szőke hölgy nyakát készül megharapni. Drakula hatalmas fekete köpenyt és fehér csokornyakkendőt visel.
Drakula a filmvásznon (Drakula szerepében Lugosi Béla)

A román nép kialakulásának története a mai Albánia térségében kezdődött, ahonnan az állattartással foglalkozó nemzetségek megkezdték északi irányú vándorlásukat. A románok az Al-Dunát a 12. század végére érték el, és a kunok elvonulása után beköltöztek a Duna és a Kárpátok közötti térségbe. A 14. században a Balkán-félsziget északkeleti részén két román fejedelemség jött létre (Havasalföld, Moldva). Havasalföld a 15. század elejére az Oszmán Birodalom vazallusa lett. A román fejedelemség területe azonban a Magyar Királyság védőövezetének is számított, ezért a magyar uralkodók gyakran beavatkoztak a havasalföldi hatalmi harcokba.

Vlad Tepes, másnéven III. Vlad Drakulea portréja. A festményen a fejedelem hosszú hajjal, bajusszal látható, arca sápadt. A fején bordó színű, ékkövekkel és arany csillaggal díszített süveget visel.
Vorst van Walachije: Vlad Tepes Nézzünk utána, milyen fantasztikus elemekkel bővült Dracula története!

II. Vlad Dracul (’Sárkány’) átállt a törökök oldalára, ezért Hunyadi János lefejeztette. Fia, Draculea Vlad (’Sárkány fia’) magyar segítséggel jutott hatalomra (1456–62), és uralma iszonyú kegyetlenkedéseiről vált hírhedtté. Előbb a bojárokkal, utóbb már a társadalom minden rétegével szemben fellépett; önkényes uralmának ezrek estek áldozatul, akiket karóba húzott és megcsonkított.

III. Vlad Draculea – aki a kortársaktól a „Karóbahúzó” előnevet kapta – rémuralma akkor ért véget, amikor a törökkel is szembeszállt. Ekkor állítólag a török hadsereg előrenyomulási útvonala mentén húszezer levágott török fejet tűzött karókra. Az oszmánok végül legyőzték, és III. Vlad Magyarországra menekült, ahol Hunyadi Mátyás házi őrizetbe vette. Később, a politikai széljárás megváltozásával Mátyás visszahelyezte a fejedelemség élére (1476), ahol azonban rövidesen megölték. Dracula legendája évszázadokon keresztül formálódott, végül egy ír regényíró (Bram Stoker) megalkotta a horrorisztikus Drakula-vámpíralakot (1897). A legendát a 20. század filmrendezőinek fantáziája színesítette tovább.

A kastély erdős területen, egy 100 méter magas hegyen épült, fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozik. Az épület falai eredetileg fehérek voltak, de a meszelés megkopott, így több helyen átüt a téglák vörös színe. A kastélynak több belső tornya van, ezeket vörös tetőcserép fedi.
A törcsvári (feltételezett Drakula-) kastély Romániában

Összegzés

Okok és következmények

  • Melyek voltak azok a külső körülmények, amelyek megkönnyítették vagy éppen megnehezítették az Oszmán Birodalom kialakulását?
  • Milyen politikai és gazdasági tényezők segítették a gyors előretörést?

Történelmi jelentőség

  • Melyek voltak az oszmán-török terjeszkedés legjelentősebb hosszú távú következményei?
  • Miért nőtt meg a Magyar Királyság jelentősége a térségben?

Menü

34. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése