,,Néha, amikor egyedül vezetek, arról fantáziálok, balesetet szenvedek, na nem olyan nagyot, hogy felrobbanjon a kocsi, csak kisebbet, de megsérülök benne, és kórházban kell feküdnöm 2 hétig… Egész nap csak alszom, és zselés cukrot eszem, orrba-szájba tévézek, és a biztosítóm fizeti az egészet…. A gyerekeim lufit hoznak, a nővérek masszírozzák a talpam… Úristen, annyira mesés… Mit szóltok, ti is szoktatok ilyesmiről fantáziálni?”– kérdezi Kiki a Rossz anyákban.
Ilyen, és ehhez hasonló őrületes dumák hangoznak el a filmben, ami igazi kikacsolódás minden anyának – de nem csak nekik, igazából mindenkinek. Talán azért, mert kicsit túlzó, de azért van benne valami. Talán azért, mert egyes dolgok annyira passzolnak ránk is, mások meg annyira nem. (például tuti nincs szexi özvegy)
Fene tudja.
Az biztos, hogy ez a film, és a folytatása a Rossz anyák karácsonya is, annyira üdítő, hogy minden édesanyának receptre kéne felírni – kimerítő napok után főleg. S mielőtt szemezgetünk az aranyköpésekből, én csendesen megsúgom nektek, én bizony már egyszer ábrándoztam arról, hogy a kórházba kerülnék, ott kialhatnám magam. Igaz, akkor a fiam 3 hónapos volt, és szinte soha nem aludt…
És most jöjjenek a dumák!
,,- SZMK gyűlés, szólj a barátnőidnek!
– Ó, nekem nincsenek barátnőim… négy gyerekem van.”
,,Manapság anyának lenni szinte lehetetlen, és mi mind rossz anyák vagyunk. Ne tegyünk úgy, mintha minden tökéletes lenne!”
,,- Aztaqva! Mami melltartó! Nem spóroltak az anyaggal. Ebből 3 melltartó is kijönne.
– Ez nem mami melltartó, ez a szexi melltartóm!
– Édesem! Gyógyászati segédeszköz boltban vetted?
– A melltartód lesz a vaginád halála!”
,,Akármilyen fos szituba kerülünk, nekünk anyáknak mennünk kell tovább, mert szeretjük a gyerekeinket.”
,,- Anyák vagyunk és ha nem úgy mennek a dolgok, akkor mit teszünk?
– Elbújunk a fürdőszobába!
– Az nem a mi stílusunk – még nem.”
,,- Itt van Isis!
– Őszintén szólva nem tűntél templomba járó típusnak.
– Tudod, melózok magamon… plusz az összes bár zárva van.”
,,A karácsony irtóra melós. Először is, minden embernek ajándékot kell venni, akivel valahol találkoztunk. A kedvenc pincéremnek idén illatosított gyertyát adtam. Mi a búbánatnak?”
,,- Szuperul feldíszítetted a házat.
– Még mindig egy csomó tennivaló van.
– Tudok segíteni valamiben?
– Nem, hacsak nem tudod meggyógyítani a karácsonyi égősort.
– De, meg tudom. Ki kell cserélni az izzót, semmi extra.
– Ez irtó szexi… Készülj fel, este ötcsillagos kényeztetésben lesz részed.”
,,- Az apukád egy csoda!
– Azt hittem utálod! Mikor átjöttél, a hálószobában folyton kiabáltál, és ütötted a falat.
– Az volt, hogy apukáddal egy kis felnőtt játékot játszottunk.
– Hétszer játszottátok.
– Hat és félszer, de ki számolja…”
,,- Anya, még nem készítettem elő a vendégszobát!
– Semmi baj, majd veled alszom. Kiskifli, nagykifli.
– Mostanában már a férjemmel alszom.”
,,Miért az én dolgom, minden ajándékot beszerezni az összes létező rokonunknak? Azért mert lány vagyok? Miért nem vásárol a férjem a saját anyjának? Amúgy sem csípem! Ha púzik, a gyerekekre keni.”
,,Tudod, valahányszor azt hiszem, én vagyok a legelbaszottabb, Kiki, te kinyitod a szád, és rájövök, hogy nem. Tök rendben vagyok!”
És az utolsó, legfontosabb idézet, mindenkinek:
,,Le a szarácsonyokkal!”
