Kíváncsiság és gondolkodás

Az emberi kíváncsiság határtalan. Minden, amit az emberiség eddig elért azt annak köszönhette, hogy kíváncsi volt. Nem fojtotta el érdeklődését a világ felé, hanem kitárta kezét és szívét, és engedett az érzésnek. Engedett annak az erőnek, amely a fejlődés felé vezette őt, és az egész emberiséget. De ez a határtalan kíváncsiság nem jöhetett volna létre a gondolkodás nélkül.

A gondolkodás az ember lételeme. Hiába mondják, hogy étel és víz nélkül lehetetlen élnie az embernek, én mégis azt mondom, hogy gondolkodás nélkül is lehetetlen élni. Vannak, akik azt mondják képesség, van olyan is, aki csak józanésznek hívja és van olyan is, aki szerint csak akkor vagyok és létezek, ha gondolkodom. De mégis mi az a gondolkodás? Mi az, ami előidézi, hogy kíváncsiak vagyunk és érdekelnek minket dolgok? És végül, de nem utolsó sorban fel kell tennünk magunkban a kérdést, hogy igazából mik vagyunk mi emberek, és mit akarunk a világtól?

Sokan sokféleképpen fogalakoztak már evvel a témával, kisebb nagyobb sikerrel. Tehát folytatva a gondolatmentet, a gondolkodástól az ember nem tud elszakadni, de nem is kell. Már az ősember is rendelkezett gondolkodással és persze nagyon sok kíváncsisággal. Hiszen képzeljük csak el az ősembert, amint felfedezi a tűzet. Mennyire hatalmas tett volt az, amint két kő összecsiszolásából létrejött valami, ami megváltoztatta az életüket, hiszen attól kezdve nem kellett a sötétségtől féljenek, és fázniuk sem kellett tovább. A tűz nem egy egyszerű ajándék volt, hiszen ez az emberi természetük, gondolkodásuk, kíváncsiságuk terméke volt. Annak a terméke, hogy az ember mert gondolkodni, és mert előre lépni. A gondolkodás emberi természetünk része, mert képességünk és adottságunk van a fejlődésre.

De mi idézi elő a kíváncsiságot? Talán az, hogy az ember törtető, és nem elégszik meg egyszerű válaszokkal. Mindig többet akar, és mindig előbbre vágyik, mert kíváncsi, és mindent meg akar érteni maga körül. Kíváncsi volt akkor is, amikor új területeket indultak felfedezni, és akkor is, amikor már nem volt elég a föld, mert az ember az egész univerzumot fel akarta térképezni, és akkor is kíváncsi volt az ember, amikor először járt a földön kívül, a Holdon. Minden tudomány az emberi kíváncsiságnak köszönhette létrejöttét, és további fejlődését. Hiszen ha a világba körül nézünk, észre kell vennünk mi mindent hozott létre az emberiség: földön, vízen, levegőben is utazhatunk, de megannyi betegségre van ellenszerünk és védelmünk. És ehhez nem kellett egyéb, mint gondolkodás és kíváncsiság.

Fantasztikus, hogy mire képes az ember, ha akar és mer.

Kategória: Írások
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Hozzászólás