A film hősei ugyan 65 év felettiek, a történet mégis mindenki által értelmezhető. A rendezői koncepció szerint Alice és Peter közös életének gondjai és tervei mind-mind egy kérdésre vezethetők vissza: hogyan működik a szerelem ennyi év házasság után? Megoldást kapunk a filmből arra, mi történik, ha előjön az eltérő filozófiák és élettervek kérdése egy kapcsolatban, de megérthetjük azt is, hogy sosem késő átvenni az irányítást az életünk felett.
Az Aranyéveink– Végül újrakezdjük? tartalma és gondolatvilága
Pillantsunk bele a tartalmába: a frissen nyugdíjba vonult Peter (Stefan Kurt) és felesége, Alice (Esther Gemsch) különböző elvárásokkal tekintenek életük új szakaszára. A nő egy földközi-tengeri körutazástól remél új lendületet kapcsolatuknak, míg Petert az elmúlással való szembesülés egzisztenciális válságba sodorja, igazi egészségfanatikussá válik, az élet jó dolgait élvező Alice nagy bánatára. A közös hajóút végül nem várt fordulatot vesz: Alice és Peter, elszakadva egymástól, meglepő felfedezéseket tesznek önmagukról, és új irányt találnak közös életüknek. Külön utakon járva végül nemcsak önmagukra lelnek rá, hanem arra is, hogy hogyan töltsék el az „aranyéveiket”.
A sajtóvetítés után Kubik Annával és Rosta Sándorral, a film szinkronhangjai beszélgettek a színpadon. Kubik Anna kiemelte, hogy ez egy női érzékenységű film.
– Súlyos dolgokról van szó benne, mégis könnyed és szórakoztató formában, rengeteg humorral. Elhangzik az a fontos mondat a filmben, hogy az öregséghez bátorság kell. Mi már ezt éljük, tudjuk, miről van szó
– fogalmazott Kubik Anna. Rostás Sándor hozzátette: – Műfaját tekintve inkább tragikomédiának tekintem, mert az életről szól. Nem volt nehéz azonosulni a film mondanivalójával, bár a mi életünk másképp alakult.
Alapvetően a film nagyon őszinte és valahol igaza van, ez a tragédia. Néha kell az embernek egy kis magány, hogy őszinte legyen magával szemben
– mondta.
