Afganisztán etnikai sokszínűsége
A 30 éve szinte folyamatosan dúló különböző afganisztáni konfliktusok miatt évek óta rengeteget hallani az országról, de többségünknek ettől függetlenül erősen hiányosak ismereteink erről a távoli vidékről és népeiről. Kik lakják hát ezt az évtizedek óta háborúk és viszályok által sújtott országot?
Afganisztán lakóit nem egészen pontos afgánnak hívni, mert az afgánok (pastuk) csak egy népcsoport az ország nyelvileg és vallásilag nagyon eltérő és sok különböző etnikuma közül. Az ország legnagyobb népcsoportja – nevéhez híven – szerencsére tényleg az afgán (42%). A pastu törzsek a Hindukustól egészen az Indusig a terület többségi népcsoportjának számítanak, a Durand-vonal néven is ismert afgán-pakisztáni határ 1893 óta vágja ketté a pastuk ősi területeit. Ezért is lehet, hogy a szomszédos Pakisztánban jóval több afgán él (35 millió), mint a magukról az afgánokról elnevezett országban (13,5 millió). A brit gyarmati terjeszkedés a Durand-vonallal egy korábbi sikeres szikh hódítás területi nyereségeit formalizálta, de a mesterségesen kialakított határt Afganisztán hivatalosan ma sem ismeri el. A tálibok túlnyomórészt pastuk, ideológiájukban pedig az extrém vallási konzervativizmus a nacionalizmus felhangjaival keveredik.
Egy genetikai eredményekkel is részben alátámasztott érdekes elmélet szerint a pastuk lennének a tíz elveszett izraeli törzs egyike, ami egybeesik az egyik saját legendájukkal is, de erre majd egy későbbi cikkben bővebben visszatérünk.
Bár a pastuk Afganisztán legnagyobb etnikumát alkotják, a lakosok által beszélt leggyakoribb nyelv ennek ellenére valószínűleg mégse az afgánok pastu nyelve, hanem a több etnikumhoz is kapcsolható dari, ami az Iránban beszélt perzsa nyelv keleti változata. A tádzsikok és a hazarák többségének is például a dari az anyanyelve. E két népcsoportot az különbözteti meg, hogy míg a hazarák Irán államvallásával megegyezően síiták, addig a tádzsikok szunnik. A feltehetően mongol származásra visszavezethető hazarák egyébként a lakosság 9 százalékát teszik ki.
Az afganisztáni népszámlálás ugyan nem különbözteti meg részletesebben a dari anyanyelvű szunnikat – ezért is képezik 27 százalékos arányukkal a tádzsikok az ország második legnagyobb etnikumát – de a hegyvidékeken élő nomád törzseiknek valójában saját identitástudatuk és külön megnevezésük is van: ők az ajmákok.
Ugyan az afganisztáni városokat vegyesen lakják a különböző etnikumú emberek, a nagyobb városok közül Kabul, Herát, Mazar-i-Sarif tádzsik többségű, míg Kandahár és Kunduz inkább pastu.
Az ország harmadik legnagyobb nyelvi csoportja az üzbég (9%), akik az ország északi részét lakják, de más török nyelveket beszélő népek – a türkmén (2,5%) és sokkal kisebb mértékben a kirgiz – is a hozzájárulnak az ország etnikai sokszínűségéhez. Az ország déli sivatagos részén beludzsok, és jóval kisebb számban a dél-indiai dravida nyelvekkel rokon nyelvet beszélő brahuik is, élnek.
(Forrás: wikimedia commons)
Három további népcsoport tagjaival Kabultól keletre és északkeletre találkozhatunk. A pasajok és nurisztániak különböző kisebb indoiráni nyelveket beszélnek. A nurisztániakat csak a 19. század végén és erőszakkal iszlamizálták, a pasajok pedig gyakran pastunak tartják magukat, és saját nyelvükön kívül a pastut is jól beszélik.
A harmadik csoport nem nyelvhez, hanem inkább valláshoz köthető. Afganisztán, Pakisztán és Tádzsikisztán határai találkozásának vidékein iszmaili síiták laknak. Az iszmailizmus a síita iszlám második legnagyobb irányzata a tizenkettesek után, ami pédául Irán államvallása. A nagyjából 15 millió iszmaili jelenlegi spirituális vezetője a jótékonysági és kulturális projektjeiről híres, mások szerint azonban ellentmondásosnak titulált IV. Aga Khán. Az iszmailizmus korábban jóval nagyobb területen volt elterjedve: a Fátimidák kairói központú birodalomának idején (i. sz. 909-1171) például Marokkótól a mai Szíriáig és Irakig nyúlt.
Az eddig felsorolt 12 népcsoport ugyan már elég jól lefedi Afganisztán teljes lakosságát, de a 2006-ban elfogadott afgán himnusz ezeken kívül még négy további kisebb etnikumot is megemlít a teljesség kedvéért.
Források:
CIA: Afghanistan
Ez az Afganisztán tök úgy néz ki mint Borneó, csak nem tenger veszi körbe, hanem sivatag.
@Epau: A Papírsárkányokat olvastam, fel is tűnt, hogy nyelvi szempontból kicsit ellentmondásos volt...
Figyelmetekbe ajánlom Khaled Hosseini afganisztáni, angolul író szerzőnek a könyveit: Papírsárkányok; Ezer tündöklő nap. Nagyon sok kulturális és egy pár nyelvészeti érdekesség is olvasható benne.
@doncsecz: A cikk szerint: "[...] a lakosok által beszélt leggyakoribb nyelv ennek ellenére valószínűleg mégse az afgánok pastu nyelve, hanem a több etnikumhoz is kapcsolható dari, ami az Iránban beszélt perzsa nyelv keleti változata. A tádzsikok és a hazarák többségének is például a dari az anyanyelve."
Szerintem itt nem ír semmiféle alárendeltségről, azzal, hogy a "tádzsikok többségének is például a dari az anyanyelve", inkább arra vonatkozik, hogy az ott élő tádzsikok a darit beszélik. Igazából olyan nincs ma már, hogy "perzsa nyelv" (ahogy "délszláv nyelv" sincs), hanem ez egy nyelvjáráscsoport három jól elkülöníthető változattal. Jóllehet, ezek mind a középperzsából alakultak ki, de pl. a középperzsa már nem a klasszikus óperzsa folytatása, tehát diakronikus szempontból három különböző nyelv, és az újperzsa is három különböző nyelv (az óperzsa pl. még nagyon közeli rokonságban állt a szanszkrittal, a mai perzsának semmi köze hozzá).
Igen, de a cikkben úgy szerepel, mintha a darinak lenne alárendelve a tádzsik
@doncsecz: Az újperzsának három változata van: fárszi (Irán), tádzsik és dari.
Én eddig úgy tudtam a tádzsik a daritól különálló területileg elkülönült változata a perzsa nyelvnek.
"tádzsikok szunnik" -- ?? Én csak szunnita-ként ismerem.
@El Mexicano: Az egy ághoz tartozás önmagában nem sokat mond. A szláv nyelvek csak nagyjából egy évezrede kezdtek eltávolodni egymástól, míg a keleti és nyugati iráni nyelvek legalább 3000 éve.
@ppeli.geo: Köszi. Az indoiráni nyelvekhez nem értek, de ez alapján elég furcsa, hogy mennyire távol állnak egymástól ahhoz képest, hogy ugyanúgy egy csoportját alkotják az indoeurópai nyelvcsaládnak, mint pl. a szláv nyelvek (melyek között ugye nincs olyan nagy eltérés tudtommal).
Ramstedt: Mogholica. Beiträge zur Kenntnis der Moghol-Sprache in Afghanistan altaica.ru/LIBRARY/ramstedt/mogholica.pdf
@El Mexicano: A pastu és a dari rokonsága relatíve távoli. A pastu a keleti iráni, míg a a dari a nyugati iráni nyelvek közé tartozik. Kölcsönös érthetőség tudtommal nem áll fenn. Ez már egy egyszerű szólista összehasonlításból is kiderül: en.wikipedia.org/wiki/Iranian_languages#Comparison_table.
Végül is a többség akkor egy-egy iráni nyelvet beszél (érdekes lenne még tudni, hogy a pastu mennyire érthető kölcsönösen a darival). Ehhez képest a sokakban az a tévhit él, hogy Afganisztán "arab ország". Persze a nagy átlag számára mindenki arab, aki arrafelé él és kendőt hord a fején :D
Talán él ott még néhány mogol törzs is.