Folia archeologica 52.
Prohászka Péter: Gazdag padmalyos női temetkezés Brigetio/Komárom-Szőny Gerhát temetőjéből
FOLIA ARCIIAEOI.OGKA I.II. 2005-2006. BUDAPEST GAZDAC; PADMALYOS NŐI I EMETKEZÉS BRIGETIO/KOMÁROM-SZŐNY ( ; ÉRHÁT TEMETŐJÉBŐI. PROHÁSZKA Péter Brigetio (ma Komárom-Szőny) régészeti emlékeinek kutatásában a 19. században és a 20. század első felében meghatározó szerepet játszottak a magánszemélyek. A helyi földbirtokosok, értelmiségiek gyűjtötték össze a földművelés és az építkezések során napvilágra kerüli tárgyakat, amelyek egy része jutott csak a későbbiekben közgyűjteményekbe. így már az. l<S70-es években Römer Flóris kísérletet telt arra, hogy a brigetioi lelőhelyeket meghatározza, a leleteket lerajzoltassa, vagy a Nemzeti Múzeum számára megmentse. Ehhez kapcsolódott elképzelése egy helyi múzeum létrehozásáról, mely azonban nem járt sikerrel. 1 Róiner Váradra kerülését követően pedig nem volt olyan személy, aki tekintélyével és szervezőtevékenységével segítse egy ilyen jelentős kezdeményezés megvalósítását. Ugyan 1886-ban megalakult a Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, Komárom első múzeuma azonban csak 1914-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. 2 Komárom felvidéki részének elcsatolásával pedig ismét gazdátlanul maradtak a vidék régészeti emlékei egészen az 1990-es évekig. Komárom-Szőny területéről a két világháború közötti években számos kiemelkedő lelet jutott magángyűjtőktől a Magyar Nemzeti Múzeumba. A különféle építkezések és illegális ásatások együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy az 1920-as évek végétől Brigetio legios táborában, a polgári és katonaváros területén rendszeres ásatások kezdődtek. 1 A helyi műgyűjtők - Kállay Ödön jegyző és a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából a helyi földmunkákat felügyelő Petrovics Jenő - közbenjárásának köszönhetően került a Nemzeti Múzeum római gyűjteménybe többek között az ún. „szőnyi törvénytábla" és a közel négy évszázadig tartó római uralom számos más meghatározó emléke. 4 Ezek sorába tartoztak azok a tárgyak is, amelyeket 1932-ben Petrovics Jenőtől 200 pengőért vásárolt meg a római régészeti gyűjtemény. 5 Az értéküket mutatja, hogy már az 1938-as kiállítás vitrinjében is helyet kaptak, 6 azonban teljes körű feldolgozásuk elmaradt, így ezt a hiányt e tanulmányban igyekszünk pótolni. 7 A megvásárolt leletek a következők voltak: I. Nyaklánc gagát gyöngyökből (Its/..: MNM 1/1932/1). A gagát gyöngyök többféle típust képviselnek, megformálásukra azonban az esztergálás jellemző. Legnagyobb számban a hengerformájú két illetve három körbefutó rovátkával I SZÁMADÓ 1997, 151-152. Г SZÁMADÓ 1997, 152. 3 PAL LOVICS 1934; PAI LOVICS 1941; SZÁMADÓ 1997, 154-155. * PAUI.OVICS 1941, 129. Л Régészeti Osztály adattára: 23/1932. Л pénz első részletéről az átvételi elismervény 1932 február 17.-én kell. * PAI I.<>vi<:s 1938, 100: „A tömbök közöli balról brigetioi sírlelet: ólomtégely, fiilönfüggőpár aranyból, nyakfüzér és karperec gagotból, csonttá, bronzhüvely fekete szemöldökfestékkel, borostyánkőhajdísz szőlőindaformában, exotikus fej-alakú (hátul tolókával zárható) amideltartó borostyánkőből és Herennia Etruseilla érem n Kr.u. Hl. század közepéről. " 7 lu szeretném megköszönni dr. Barkóczi I.ászlón,ik és Mráv Zsoltnak, hogy a leletre felhíviák a figyelmemet és a közzétételéhez hozzájárultak.
