13. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

2014.10.18 23:45

2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedés

Középszint: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

 

Vélemény: Ha valami, ez biztos nem lesz téma érettségin. Talán erről a legnehezebb írni, mivel nem is tanítják meg normálisan.

1.) Katonai rendszerének jellemző vonásai

  • a Szeldzsuk Szultánság felbomlása után nomád törzsek érkeztek Kis-Ázsia területére
  • a Sakarya-folyó vidékén letelepedett törzseket Oszmán (1288-1326) egyesítette
  • állandó és hivatásos hadsereg alakult ki
  • két rész:
    • Anatólia: ázsiai rész
    • Reumélia: európai rész
  • meghirdette az iszlám fegyveres terjesztését
  • szultán:
    • uralkodó
    • despotikus hatalom: semmilyen intézmény által nem korlátozott
    • minden föld birtokosa:
      • Oszmán (1288-1326): törzsek egyesítése
      • I. Murád (1359-1399)
      • II. Murád (1421-1451)
      • II. Bejerid (1481-1512)
      • I. Szulejmán (1520-1566)
  • bégek: a kisebb közigazgatási egységek élén állnak
  • pasa/berlebég:
    • tartományok igazgatói
    • haderő parancsnokai
    • előmenetelük katonai sikereiktől függött
  • hadsereg:
    • szpáhik/nehézlovasság:
      • a sereg zömét alkották
      • szolgálati birtokkal voltak jutalmazva
      • szétszórva éltek
      • bármikor hadba foghatóak voltak
      • egy szandzsákba mozgósították őket
      • fegyverzetük:
        • sisak
        • páncéling
        • handzsár
        • rövid kard
        • dobótőr
        • könnyű lándzsa
        • fejpajzs
      • vezető: szandzsákbég
    • janicsárok:
      • gyerekkoruktól harcra nevelték őket
      • tilos volt házasodniuk
      • a harcnak kellett szentelniük életüket
      • a központi szultáni sereg gyalogos, íjjal, puskával felfegyverzett katonái
      • jellegzetes, magas, fehér süveg
      • szolgálataikért zsoldot kaptak
      • jól kiképzett, fegyelmezett, gyors haderő
      • vezetőjük: janicsáraga
    • akindzsik:
      • kevés katonai képesítésben részesülnek
      • elővédet képeztek: megtorló alakulat
      • a szpáhikkal vettek részt a nagy haderejű támadásokban
    • azabok:
      • a haderő ütőképességét csökkentették
      • kevés képesítéssel bírtak
    • irreguláris alakulat:
      • könnyűlovasság+gyalogság
      • feladata a felderítés
      • nem kaptak zsoldot, birtokot
      • csak a megszerzett zsákmányból részesülhettek
  • a nagy kétszámú, állandó hadsereg fenntartása csak a jövedelmek koncentrálásával volt lehetséges
  • a pénzügyek intézésére hivatali apparátust hoztak létre, élén a defterdárral
  • a birodalom tartományokból, vilajetekből állt
  • a közigazgatási beosztás volt a hadsereg szerveződésének alapja
  • 16. század. Bagdad elfoglalása után a szultánok a kalifa címet is felvették

2.) Az oszmán hódítás

  • a Bagdad központú Abbaszida Kalifátus a 11. század elejére szétesett
  • Kis-Ázsia felé törtek előre:
    • Mezopotámia
    • Szíria
    • Palesztina
  • 1071. Alp Arszlán Monzikertnél legyőzte Bizánc seregét
  • folyamatos volt a török népek beáramlása
  • 14. század. Oszmán vezetésével egy kis emirátus alakult ki
  • az oszmánok Ertogrul törzsfőnök vezetésével érkeztek Anatólia területére
  • Ertogrul fia, Oszmán egyesítette a törzseket:
    • az addigi tözsszövetségeket katonai állammá formálta
    • meghirdette az iszlám fegyveres terjesztését
    • 1326. Brussza, első főváros
  • Orhán (1326-1360):
    • hódítás első szakaszának kezdete
    • a tengerig szerezte meg Kis-Ázsia észak-keleti részét
    • 1354. az ősi császárság (Bizánc) szövetségeseként elfoglalta a Márvány-tenger északi részét (Gallipoli)
    • a birodalom kis-ázsiai és balkáni részre oszlott
    • felvette a szultáni címet
    • pénzt veretett
  • I. Murád (1360-1384):
    • kihasználva a délszláv népek egymás elleni harcait, megkétszerezte birodalmát
    • 1361. Drinápoly:
      • szultáni székhely
      • az állam központja átkerült Európába
    • 1371. Marica-folyó:
      • szerbek legyőzése
      • Makedónia megszerzése
    • 1389. Rigómező --> Szerbia vazallus állammá válása
  • I. Bajerid (1378-1402):
    • 1393. Bulgária beolvasztása a birodalomba, Havasalföld csatlós állam
    • 1396. Nikápolynál legyőzte Zsigmond magyar király lovagseregét
    • 1402. ankarai veszteség
    • az Oszmán Birodalom részeire esett
    • Timur visszaállította a korábbi emirséget
  • I. Mehmed (1413-1421): Birodalom újraegyesítése
  • II. Murád (1421-1451):
    • 1428. Galambócnál legyőzte Zsigmondot
    • 1439. Szendrő elfoglalása (szerb fejedelmi székhely)
    • 1444. Várnánál legyőzte I. Ulászló magyar királyt
    • 1448. II. rigómezei csata: Hunyadi János
    • állandósult a török berendezkedés a Balkánon
  • II. Hódító Mehmed (1451-1481):
    • ő tette az Oszmán Birodalmat nagyhatalommá
    • 28 év háborúskodás
    • meggyilkoltatta csecsemő testvérét
    • terv: Konstantinápoly elfoglalása
    • 1453. Isztambul székhely
    • építkezés oszmán-török stílusban
    • Velence szerződést kötött vele:
      • szabad kereskedelem
      • vámmentes forgalom
    • fő cél: iszlám terjesztése
    • 1456. Nándorfehérvár ostroma (vereség, de elfoglalta Szerbiát)
    • Görögország meghódítása
  • II. Bajezid (1481-1512): konszolidáció időszaka
  • I. Rettenetes Szelim (1512-1520):
    • hatalmas területek meghódítása:
      • Szíria
      • Palesztina
      • Egyiptom
      • Arab-félsziget vörös-tengeri partvidéke
    • iszlám világ két szent városa:
      • Mekka
      • Medina
    • felvette a kalifa címet: birodalom, iszlám világ vallási vezetője
  • Nagy Szulejmán (1520-1566):
    • Oszmán Birodalom fénykora
    • 1526. augusztus 29. mohácsi csata
    • 1529,1532: Bécs elfoglalásának kísérletei
    • 1522. bevette Rhodosz szigetét
    • 1566. Szigetvár ostroma közben meghalt
  • sikerek oka: sajátságos államberendezkedés, társadalmi felépítés