Hófehérke és a hét törpe - Ősbemutató

Kedves Közönség!

Ha a '90-es években valaki azt hallotta, hogy Harangozó Gyula az Operaház balettigazgatója, biztosan nem apámra gondolt. Bár ő is igazgatta az együttest, híressé mint kitűnő karaktertáncos, együttesalapító és koreográfus vált. Most, amikor egy új magyar balett színlapján koreográfusként szerepel a nevem, az érthetőség és az illendőség azt követeli, hogy ifj. Harangozó Gyula legyek.

Sohasem terveztem, hogy koreografálni fogok. Azt csak annak érdemes megpróbálnia, akinek az ihletett állapota ahhoz az impresszionista festőéhez hasonlít, amelyik meglátja a naplementét, és a látvány ellenállhatatlanul a vásznára kívánkozik. Először csak arra gondoltam, kellene egy jó gyerekbalett az Erkel Színházba. Talán a Hófehérke és a hét törpe... Elkezdtem keresgélni, a világon sokfelé, de nem találtam igazán jót. A koreográfiai ötletek viszont egyre sokasodtak bennem. Aztán egyszer csak észrevettem, hogy a képzeletbeli ecset már a kezemben van, és javában festek.

Kitűnően együttműködő, "ötletgyáros" alkotógárdát sikerült toboroznom. Kocsák Tibor zeneszerzővel, Kentaur díszlettervezővel és Velich Rita jelmeztervezővel folyamatosan inspiráltuk egymást. Bízunk benne, hogy munkánk gyümölcse sikeres előadás lesz. A célunk olyan humorral, szépséggel teli, a néző figyelmét végig ébren tartó, lendületes, szórakoztató előadás létrehozása volt, amely a nagyszülőktől az unokákig mindegyik generáció tetszését elnyeri.

Jó szórakozást kíván

ifj. Harangozó Gyula

ŐSBEMUTATÓ

az Erkel Színházban

2004. november 27-én és 28-án, este 7 órakor

A szövegkönyvet a Grimm testvérek meséje alapján írta, a koreográfiát készítette, betanította és rendezte: ifj. Harangozó Gyula

Zeneszerző: Kocsák Tibor

Díszlet- és látványterv: Kentaur

Jelmezterv: Velich Rita

A koreográfus asszisztense: Kövessy Angéla, Rujsz Edit

A zenét hangszerelte: Kemény Gábor, Bíró Rudolf

Zenei munkatársak: Bódás Zsuzsa, Hajnal Éva, Lázár György

Karmester: Csányi Valéria, Déri András

Hófehérke: Tsymbal Irina/ Boros Ildikó

Mostoha: Hágai Katalin/ Tsygankova Anna

Királyfi: Oláh Zoltán/ Liebich Roland

Vadász: ifj. Nagy Zoltán/ Cserta József

Banya: Szakály György/ Bajári Levente

Tudor: Kováts Tibor/ Balogh Béla

Vidor: Nagyszentpéteri Miklós/ Szegő András

Szende: Eichner Tibor/ Koháry István

Szundi: Hommer Csaba/ Komarov Alekszandr

Hapci: Merlo P. Andrea/ Lukács András

Morgó: Solti Csaba/ Kováts Gergely Csanád

Kuka: Delbó Balázs/ Kerényi Miklós Dávid

Szörnyecskék: Venekei Marianna, Jeneses Andrea, Kazinczy Eszter

Horváth Adrienne, Pőcze Eszter, Maira Sahra

Balettigazgató: ifj. Harangozó Gyula

A Grimm testvérek nélkül szegényebb lenne a világ

Tél volt, kiszakadt a felhők dunnája, sűrűn hullottak a hópihék a világra. Ezzel a mondattal kezdődik a Hófehérke meséje - Rónay György átdolgozásában. A Grimm testvérek gyűjtötte mesékről szólva, szándékosan beszélünk fordítás helyett átdolgozásról. A történetek ugyanis nemcsak a nép ajkán formálódtak, hanem legtöbbjüket gyűjtői, lejegyzői, mesekönyvvé szerkesztői is alakították, újrafordították. A legnagyobb érdem mégis azoké, akik összegyűjtve, megóvták a feledéstől a szájról szájra terjedő népmeséket. A Grimm testvérek jelentősége a német és a világirodalomban hasonló Bartók Béla és Kodály Zoltán magyar és egyetemes zenetörténeti szerepéhez: gyűjtéseik műalkotások létrejöttét inspirálták. Nyomon követhetetlen, hogy például Bartók Béla zenéje mennyi zeneszerzőt, koreográfust, színházi és filmrendezőt késztetett alkotásra, és felsorolhatatlan, hogy hány, különböző művészeti ághoz tartozó mű készült Grimm-mesék nyomán. A Grimm testvérek szorgos munkája nélkül a mai gyerekek valószínűleg nem ismernék Holle anyót, Piroskát és a farkast, a brémai muzsikusokat, Hüvelyk Matyit, Babszem Jankót, Hamupipőkét, Csipkerózsikát, és persze nem ismernék Hófehérkét és a hét törpét sem.

Az egyik testvér, Jacob Ludwig Karl 1785. január 4-én, öccse, Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24-én született Hanau am Mainban. Jogi és irodalmi tanulmányaik befejezése után, a XIX. század első éveiben kezdték el gyűjteni a meséket és mondákat. A két fiú együtt üldögélt esténként, és hallgatta a mesemondókat. Kezdetben illemtudóan figyeltek, majd úgy döntöttek: ők is felcsapnak krónikásnak. Jöttek sorban a falusi asszonyok, és egy pohár bor, esetleg egy szűkös vacsora mellett mondták tollba a történeteket. A Grimm-testvérek első mesekönyve 1812-ben jelent meg Berlinben Gyermek és házi regék (Kinder- und Hausmärchen) címmel. Népmesegyűjteményük ösztönzőleg hatott Hans Christian Andersen és Benedek Elek népmese-feldolgozásaira is. A mesék szövegét kiadásuk előtt erősen stilizálták. Eltüntették az egyértelműen szexuális vonatkozásokat és az illetlennek tartott szavakat, az ifjú hercegekből és grófokból királyfikat, a fekete szívű anyákból gonosz mostohákat formáltak, a történeteket lélektanilag alaposabban motiválták, a stílust tömörré, kissé emelkedetté, régiessé tették. Tény, hogy némelyik mese eredetije talán még ma is vérgőzös pillanatokkal teli rémdráma lenne. A mai gyerekek szörnyű hírek és horrorisztikus komputer-játékok között élnek. A Grimm-mesék ezektől abban különböznek, hogy a fantázia szülte mesék világában, de a maguk természetességében mutatják meg a jó és a gonosz harcát.